A KÁRPÁT-PANNON TÉRSÉG TURIZMUSFÖLDRAJZA
Szerkesztette: Dávid Lóránt - Remenyik Bulcsú
Regionális Turizmuskutatás Monográfiák
Regionális Turizmuskutatás Monográfiák 3.
A KÁRPÁT-PANNON TÉRSÉG TURIZMUSFÖLDRAJZA Szerkesztette: Dávid Lóránt - Remenyik Bulcsú Szerzők: Aubert Antal, Bagdi Róbert, Bognár Angéla, Bujdosó Zoltán, Dávid Lóránt, Galgóczy-Németh Andrea, Gyuricza László, Játékos Edit, Karancsi Zoltán, Kovács Gyöngyi, Kovács Tibor, Könyves Erika, Marton Gergely, Molnár Anita, Olosz Szabolcs, Patkós Csaba, Radics Zsolt, Remenyik Bulcsú, Szabó Géza, Szabó Lajos, Szalai Katalin, Szépvölgyi Emese, Oláh Ferenc, Priszinger Krisztina, Tenk András, Tóth Géza
Lektor: Michalkó Gábor, MTA doktora Technikai szerkesztő: Remenyik Bulcsú Regionális
Turizmuskutatás
Monográfiák 3. Sorozat szerkesztő: Dávid Lóránt A kötet az MTA X. Földtudományok Osztálya Turizmusföldrajzi Albizottság szakmai támogatásával jelent meg.
Károly Róbert Főiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Gyártja: Károly Róbert Nonprofit Kft. 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. Gyöngyös 2011 ISBN 978-963-9941-27-4
2
VII. A Budapest-Közép-Dunavidék Türisztikai Régió (Dr. Remenyik Bulcsú - Dr. Bagdi Róbert - Dr. Szabó Lajos) 1. A Budapest-Közép-Dunavidék Régió szűkebb környezetének tájföldrajzi lehatárolása A Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió magában foglalja Budapestet, Pest megyét, továbbá Komárom-Esztergom megyének és Nógrád megyének egy részét. Nógrád megyéből 13 település, Komárom-Esztergom megyéből 8 település tartozik a régióhoz. A Budapest- Közép-Dunavidék Régió földrajzi kiterjedtségét tekintve Magyarországon a kisebb turisztikai régiók közé tartozik, azonban az ország társadalmi-gazdasági életében elfoglalt helyét illetően a legjelentősebb. A főváros, Budapest nemzetközi vonzereje nemcsak a régióban, de az egész ország turizmusában meghatározó. 2. A terület felszínfejlődése, földtani viszonyai A régió felszíne változatos, síkság és hegység találkozásánál fekszik. A Dunántúliközéphegység (Budai-hegység, Pilis) és az Északi-középhegység hegyvonulatai (Visegrádihegység, Börzsöny, Gödöllői dombság) közrezáiják a Dunamenti-síkságot (Vác-Pesti-Duna- völgy, Pesti-Hordalékkúp-síkság, Csepeli-sík, Solti-sík), amelyet szerkezetileg az Alföld részének tekintünk. A Budai-hegység és a Pilis a Dunántúli-középhegység keleti tagjai közé tartozik, minden oldalról törésvonalak határolják, szerkezeti-morfológiai alkatuk alapján a töréses szerkezeti árkos medencékre es sasbércekre tagolódnak (MAROSI-SOMOGYI 1990). Karsztos formákban gazdag domborzatukat számos barlang teszi változatossá, közülük több nemzetközi hírnévnek örvend (Pál-völgyi-barlang, Mátyás-hegyi-barlang, József-hegyibarlang). A felszín legfontosabb kőzettípusai a mezozoós mészkő és dolomit formációk üledéksorozatai, azonban harmadidőszaki (eocén, szarmata, pannóniai) és negyedidőszaki édesvízi mészkövek is megtalálhatóak. A mészkövek mellett harmadidőszaki (oligocén) agyag és homokkő, (eocén) márga, (miocén) agyag és kavics, a peremeken (pannóniai) homok és agyag összletek is előfordulnak (MAROSI-SOMOGYI 1990). A felsoroltak közül számos kőzet jó minőségű építési nyersanyag (pl. hárshegyi homokkő, kiscelli agyag, édesvízi mészkő), a medencefelszínek laza kőzetekből (agyag, homok) épültek. A Visegrádi-hegység, a Börzsöny és a Gödöllői-dombság az Északi-középhegység része. A hegységek a harmadidőszakban jöttek létre és a Kárpátok vonulataihoz tartoznak. A Visegrádi-hegység kettős vulkáni kúpjából csak kalderaromok látszanak, a Börzsöny a harmadidőszakban 1200 m magas rétegvulkán lehetett (a Vezúv paraméterei illenek rá), amely a vulkáni működés következtében romvulkánná vált. A felszín több mint 80%-át andezit és agglomerátum építi fel. A hasznosítható ásványi nyersanyagok közül egyedül az andezit bányászata jelentős. A Duna-menti síkság szerkezetileg az Alföldünk része, megtalálhatók rajta a Duna-teraszai. A terület magassága 98 és 251 méter között helyezkedik el, a felszín közepes magasságú, tagolt síkság. Déli irányban (a Gyáli-patak felé), ahol a felszínt a futóhomokformák uralják -a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek-, a domborzat elveszti teraszos jellegét. A fél medence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái a Duna feltöltésének eredményei, építőanyagként hasznosítható a jelentős kavicskészlet (Budakalász, Kisoroszi, Szentendre, Vác). 3. Közlekedés A régió közlekedésföldrajzi szempontból központi helyet foglal el, ide futnak össze az autópályáink (Ml, M7, M6, M5, M3) és egy Andráskeresztben kötik össze a térséget Ausztriával, az észak-olasz iparvidékkel, a Balkánnal és Ukrajnával (TÓTH 1998). Problémát jelent, hogy a Budapest körül kiépült elkerülő körgyűrű egyes részei még hiányosak (az M0- ás körgyűrű Pilis-hegységben futó szakasza), vagy a megnövekedett forgalom miatt bővítésre és felújításra szorulnak. A Duna-hidak kapacitása jelenleg nem elég a tranzit-forgalom és Budapest forgalmának átvezetésére. A fejlesztési elképzelések alapján legalább még 3 hídra lenne szükség, ezek közül a legsürgetőbb feladat a Margit-híd felújítása és egy esetleges Újpest és Óbuda közötti híd építése (PRO RÉGIÓ 2006). A vízi közlekedésben a Duna a VII. számú Helsinki folyosónak minősül, azonban a Budapest alatti Duna szakasz kihasználtsága nem megfelelő. A fővárosi Duna-szakasz népszerű a konferencia- és rendezvényhajózás, illetve a városnéző hajózás számára, valamint fontos (vég)állomás a távolsági hajók számára. A légi közlekedésben is fontos szerepet játszik a régió, itt található a legnagyobb nemzetközi repülőterünk a Ferihegyi repülőtér. A repülőtér fejlesztése folyamatos (BUD FUTURE 2007), a felújított l-es terminált a diszkont légitársaságok használják, de folyamatban van a 2-es terminál fejlesztése (2/c terminál építése). A cél, hogy Ferihegy rövid időn belül Közép-Kelet-Európa legsikeresebb légikikötőjévé váljon (elélje a 12 millió majd a 15 millió utas/év forgalmat), és a repülőtérnek a tömegközlekedési eszközökkel való gyorsabb elérése (a városközpont és a repülőtér gyorsvasúti összeköttetése). A kerékpáros közlekedés fejlesztése folyamatos (Budapesten, a Duna mentén és a Börzsönyben is épülnek a kerékpárutak), ennek ellenére a kerékpárforgalom nem jelent alternatív közlekedési formát, és nem képes turisztikai, szabadidős szerepet sem betölteni (pl. hiányoznak a megfelelő tárolási létesítmények, a P+R parkolók, a kerékpár bérlésének a lehetőségei). A gazdasági tárca a Biciklizz a munkába elnevezésű kampánnyal próbálja
158
fejleszteni a városokban a kerékpározás elterjedését, a főváros (párizsi mintára) automata kerékpárkölcsönző rendszert kíván bevezetni. 4. Gazdasági, társadalmi szerep A Budapest – Közép - Dunavidék Turisztikai Régió gazdasági-társadalmi szempontból az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régió a fejlesztési stratégiájában (PRO RÉGIÓ 2006) megfogalmazottak szerint a régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tőke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a régió jelentős belső egyenlőtlenségekkel küzd: a budapesti agglomeráció és a Budapest-Közép-Dunavidék Régió külső területei közötti eltérések a gazdaság (és a turizmus területén) is kimutathatóak. A régióban megfigyelhető a struktúraváltás (az ipari és szolgáltatási szektor növekedése), a beruházások is legnagyobb mértékben a szolgáltatások területén nőttek. Az ipari ágazatokon belül a gép-, az élelmiszer- és a gyógyszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is ezek az ágazatok produkálják. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a külföldi érdekeltségű cégek vállalati központjai a fővárosból, a környékbeli helységekbe települnek ki, elsősorban az agglomeráció települései vonzzák a beruházásokat. A Budapest Közép-Dunavidék Régió népességszáma megközelíti a 3 millió főt (KSH 2007), a régió népsűrűsége 408 fő/km2 - közel négyszeresen múlja felül az országos átlagot. A népességszám az országos trendeknek megfelelően csökken, de a régiók közül a legkisebb mértékben. A régióba való vándorlás továbbra is pozitív egyenlegű (2,9%o) maradt (KSH 2007), a régión belüli vándorlásnál jellemző a fővárosból az agglomeráció irányába történő migráció (elsősorban a Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Ráckevei és Szentendrei kistérségek irányába). A régió lakosságának jelentős hányada még mindig a fővárosban vállal munkát, de a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra. A munkanélküliségi ráta országos szinten a régióban a legalacsonyabb (KSH 2008). A turizmusban Budapest központi szerepe megkérdőjelezhetetlen, az összes magyarországi vendégéjszaka 25-28%-a mutatható ki és ezen belül 80% a külföldi turisták aránya (KSH 2008). Budapestre a szállodatípust! egységek túlsúlya volt jellemző, így a 223 kereskedelmi szálláshely 87%-a szálloda vagy panzió típusba tartozott (KSH 2007). Az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely nagy részével - 35 ezer férőhellyel - a szállodák rendelkeztek, a budapesti szállodák túlnyomó része (több mint háromnegyede) három- és négycsillagos egységként működik. A vizsgált időszakban a fizetővendéglátás férőhelyeinek száma Budapesten évekig gyakorlatilag stagnált, azonban 2007-ben nagy mértékben bővült (KSH 2007). A bel földi vendég-forgalom kevésbé összpontosult a fővárosra, mivel a vendégéjszakák csupán 9%-át regisztrálták Budapesten (KSH 2007). A jövőbeli Budapest fejlesztésében különösen fontos a Podmaniczky Program, amely 7 fejlesztési területet jelöl ki (PRO RÉGIÓ 2007): • 4-es metró vonala, • Észak-Budapest (Gázgyár, Aquincumi híd, Körvasúti krt, Mocsáros dülő...), • Belváros (Kiskörúton belüli forgalomcsillapítás, rehabilitáció, zsidónegyed, Városháza, Gödör, Közraktárak, mélygarázsok), • Belső átmeneti zóna (Magdolna-negyed, Kőbánya, Örs vezér tér, Orczy kert, barnamezős programok, P+R), • Dél-Budapest (szennyvíztisztító, l-es és 3-as villamos, 5-ös metró, csepeli gerincút, csepeli közpark és lakóterület), • Buda-központ (Moszkva tér, 56-os gyorsvillamos), • Budapest és térsége (Egységes gazdaságfejlesztés, egyeztető fórumok). 5. A Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió Turisztikai Stratégiája A Budapest-Közép-Dunavidéki Régió turisztikai stratégiája 2006-ban készült el és az azt követő hét évre szól (2013-ig). A dokumentum elkészítése a korábbi turisztikai koncepciók aktualizálását is jelentette, mivel a régió szakmai közönsége nem volt teljes mértékben megelégedve a megelőző (2000-es) koncepcióban megfogalmazottak megvalósulásának mértékével. A szakma elsődlegesen, a stratégia megfogalmazása előtt az alábbi területeket (megoldandó kérdéseket) tartotta a legfontosabbnak a jövőkép megfogalmazása során: 1. Víziturizmus, 2. Kerékpárutak fejlesztése és ezzel párhuzamosan a partvédelem, 3. Programszervezés és fejlesztés, hálózatok létrehozása, 4. Szervezeti rendszer átalakítása, és 5. Ifjúsági turizmus fejlesztése. A stratégia elkészítése előtt természetesen megvizsgálták az Országos Területfejlesztési Koncepciót (2005), a Közép-magyarországi Régió Stratégiai Tervét (2007-2013), a Középmagyarországi Régió Operatív Programját (2007-2013), a Közép-magyarországi régió Innovációs Stratégiája és Akciótervét (2005), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Hatéves Fejlesztési Tervét (2003) és Budapest Turisztikai Stratégiáját (2005) is. Az elkészült stratégia kijelenti, hogy az általa felvázolt jövőképben olyan régió jön létre, amelyben Budapest és a régió saját fejlesztési stratégiájukat párhuzamosan megvalósítja a „felzárkózás" stratégiáját, továbbá a meglévő rejtett tartalékok feltárására is sor kerül, így nemzetközileg is versenyképes(ebbé) vál(hat)nak. A régió jövőképének részeként az alábbiakat fogalmazták meg:
159
•
A régióba belépve a turistát a desztináció-menedzsment szervezetek által koordinált szolgáltatók a létrejött élménylánc(ok) mentén „kézről-kézre" adják. • A régió turisztikai szervezete képes a látogató életét gyorsan, problémamentesen megszervezni. Képesek a turisztikai szolgáltatást nyújtók rendszerben gondolkodni. • Az élményérték maximalizálásával, építve a régió megteremtődő "kreatív" imázsára, a régió Budapesttel, a Dunakanyarral és a Dunával, Ráckevével és a többi turisztikailag fejleszthető területtel (pl. hosszú távon a Tápió-vidékkel), a fejlesztések eredményeként, az élmények régiójává válik. • A régió, melyben Budapest a maga kulturális értékeivel a legmarkánsabb turisztikai vonzerő, tudatosan épít sokszínű adottságaira, a Főváros turisztikai piaci jelentőségére. A régió egyéb kínálati elemeinek kapcsolódása révén nemzetközi versenyben helytálló komplex és színvonalas turisztikai szolgáltatásokat hoz létre. Budapest és a régió kistérségeinek fejlesztése egymásra erősítő hatást gyakorol, és egymással harmóniában van. A stratégia a turizmus fejlesztése érdekében a régión belül azonosította azokat a kisebb térségeket, amelyek akár önálló desztinációkként is megjeleníthetőkké válhatnak az érdeklődők számára: • Budapest, • Dunakanyar települései (figyelembe véve a bal part településeit is), • Gödöllő és térsége, • Ráckeve és térsége, • A Duna-Ipoly Nemzeti Park által lefedett települések és területek, illetve • hosszabb távon a Tápió-vidékkel és Cegléddel is számolnak. A stratégia átfogó végső célja az élményteli régió megteremtése, és ehhez kapcsolódnak azok a részcélok, amelyek együttes megvalósítása szükséges a jövőkép eléréshez. A stratégia az alábbi részcélokat fogalmazza meg: 1. a régió versenyképességének erősítése; 2. regionális értékmegőrzés, értékteremtés és értéknövelés, 3. a környezetvédelem és a fenntarthatóság biztosítása, 4. együttműködés létrehozása és erősítése a régión belül és kívül. Az alábbi stratégiai programokat javasolták: • Région belüli együttműködések, fogadóhely/desztináció irányítási rendszerek létrehozása, • Élménylánc fejlesztés (termékfejlesztés, komplexitás és bővítés), • Humánerőforrás fejlesztés. A három pontot részletesebben is kifejtették. Az első pontban kiemelt együttműködések azért fontosak, mert kiderült, hogy egy régióban nemcsak az egyes kínálati elemek külön-külön meghatározható értéke a fontos, hanem mindjobban előtérbe kerül az egységes kínálat, ill. az egységes bemutatás és működtetés. Dyen feltételek csak stabilitás révén jöhetnek létre, és természetesen magasabb vonzási képességgel is rendelkeznek. „Olyan turisztikai régiókat kell tehát felépíteni, amelyek a települések, kistérségek turisztikai szolgáltatóinak, a települések kormányzatainak szövetségéből nőnek ki és működésükben képesek egymás tevékenységét támogatni, a turista/látogató minden igényét kielégíteni, a termékek fejlesztését nagymértékben befolyásolni és a müködést-fejlesztést ellenőrzés alatt tartani." Fontos lesz a jövőben a desztinációmenedzsment rendszerek létrehozása, ill. a régió turisztikai desztinációs marketingjének továbbfejlesztése, amely összehangolja a kistérségek turisztikai marketingtevékenységét. A megvalósulásához azonban fel kell számolni a Budapest és a régió további részei között gyakran fennálló szembenállást. A második pontba az élménylánc(ok) létrehozása került. Ennek létrehozása során nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy hazánk központi régiójának legfontosabb vonzási képességgel bíró értéke Budapest, amely mind közlekedési, mind gazdasági és politikai, mind pedig turisztikai szempontból meghatározó szerepet játszik nemcsak saját régiója, hanem az ország életében is. Más hazai régiókkal szemben, ill. nemzetközi példák alapján kijelenthető, hogy ez a tény a régió előnyének számít. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Budapesten kívüli vonzerők és szolgáltatások könnyebben és forrásaik hatékonyabb felhasználásával kapcsolódhatnak a már meglévő és bevezetett budapesti vonzerőkhöz és szolgáltatásokhoz, mintha mindezt önállóan szeretnék megtenni. Kijelenthető, hogy a régió a fejlesztések megvalósulásával a Budapest körül szatellitként elhelyezkedő vonzerők (és térségek) összességévé válhat. Az élménylánc(ok) térségi kialakítása, fejlesztése (termékfejlesztés és a komplexitás megteremtése) esély a régió Budapesten kívüli területeinek arra, hogy kapcsolódjanak a Fővároshoz és kihasználva annak, 1,6 milliós lakosságszámát és a növekvő látogatottságát több saját látogatóra és nagyobb turisztikai bevételekre tegyenek szert. A régió adottságai számos nagy értékű, a ma érvényes trendeknek megfelelő élménylánc előállítására alkalmasak. A régió Budapestre koncentrálódó kínálattal rendelkezik, de ezen kínálat csaknem minden egyes eleme (pl. épített örökség, fürdők, kulturális események) megtalálható a régió más településein vagy területein és létezik olyan vonzerő is, amely a Fővárosban nem található meg (pl. nemzeti parki védett területek). Az élmények láncolatát (pl. tematikus utak vagy klaszterek formájában) az azonosságokra és a különbözőségekre építve lehet kialakítani. Ezen stratégiai program megvalósításának várható végeredménye, hogy megszűnik a turizmus fejlődésére jelenleg jellemző a spontaneitás. A látogatók hosszabb ideig tartózkodnak majd a régióban és teljesebb értékű élményhez
jutnak. A stratégiai program feladata, hogy meghatározza, hogy a meglévő és fejleszthető, továbbá a létrehozható turisztikai lehetőségek hogyan tehetők komplex kínálattá, mint élménylánc a térségben. Az élménylánc kialakítása tudatos termékfejlesztést igényel, amely számba veszi a lehetőségeket, a fejlesztési szükségleteket és a vonzerők egymáshoz való illesztésének esélyeit. A mindezen elemek közötti különbözőség egyben esélyt ad arra, hogy a régió lakossága is, és itt főképpen a budapestiekre gondolva, a térség látogatójává váljék. A harmadik pontba a humán erőforrások fejlesztése került. A stratégia szerint „a humánerőforrás fejlesztése több mint munkaerőképzés vagy intézményes(ített) oktatás." Az alábbi területeket emelték ki, amelyeken az egész fejlesztés sikere múlik: a, önkormányzati/intézményi területekre; b, a turisztikai vonzerő tulajdonosok egy részére, illetve; c, a hálózatok létrehozásában és működtetésében résztvevő szervezetekre. A náluk tapasztalható részben vagy teljesen hiányzó ismeretek megakadályozhatják a turisztikai feladatok ellátását, illetve a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázását. A számukra szükséges képzési és oktatási feladatokat természetesen nem lehet teljesen megoldani a régiós szinten. A stratégia ezért javasolja, hogy szükség van régióspecifikus ismeretek átadását lehetővé tévő, egyedileg szervezett (akár táv-) oktatási programok beindítására és működtetésére. Ezen célok mérésére négy indikátort határoztak meg, ami azt jelenti, hogy négy főbb területet határoztak meg, amelyekkel kapcsolatban előre is meghatározták, hogy pontosan mit is fognak számszerűen vizsgálni. A négy fő vizsgálandó terület: • A, Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió versenyképességének erősítése, • B, Regionális érték megőrzés, érték teremtés és érték növelés, • C, Környezetvédelem és fenntarthatóság biztosítása, • D, Együttműködés létrehozása és erősítése a régión belül és kívül. Terjedelmi okok miatt csupán az utolsó pont esetében mutatjuk be, hogy milyen konkrét változókat mérnek. Eszerint: a, a kialakult és működő tematikus és funkcionális együttműködési hálózatok száma; b, a turisztikai célterületek/desztinációk irányítására létrejött szövetségek száma, az azokban résztvevő szervezetek száma a teljes kínálathoz képest; c, az összehangolt rendezvény sorozatok, programok, a megszervezésre fordított források és az azokon résztvevők száma; d, a térségeken túlnyúló tematikus utak száma; e, tematikus és funkcionális együttműködési hálózatok költségvetésének és közös cselekedeteinek száma (adott időhorizonton vizsgálva). A stratégia továbbá a régió kínálatát figyelembe véve meghatározta a célcsoportokat és a számukra kínálandó turisztikai termékeket. Öt nagy célcsoportot jelöltek ki: • A Budapestre érkező turisták (tipikusan városlátogatók, jellemzőjük, hogy tartózkodási idejük rövid), • az üzleti okokból érkezők látogatók (konferenciák, üzleti tárgyalások miatt érkeznek Budapestre és számukra a régió szolgáltatásai kiegészítő vonzerőkként jelentkeznek, • a régióba érkező látogatók, akik kifejezetten a régió nem-Budapesten található szolgáltatásai (pl. Szentendre, Visegrádi Vár, Gödöllői Kastély) miatt látogatnak el a régióba, 4. a budapesti lakosok, akik számára a régió, mint könnyen megközelíthető kirándulási helyszín jelentkezik; 5. a régión átutazók (az autópályák és főutak centrikus elhelyezkedése miatt, ha az ország két pontja között közlekednek nagy valószínűséggel át kell haladniuk a régión. A stratégia az alábbi fejlesztési irányokat nevesíti: • A, Szervezeti fejlesztés (desztinációs szervezetek létrehozása), • B, Élményláncok (a „Kreatív régió" imázsa: tematikus útvonalak kiépítése, pl. vízi- , bor- és gasztronómia utak, lovashelyszínek, kastélytúrák, kisvasutak), • C, Termál (élmény) gyűrű létrehozása (a főváros körül létrehozható egy termálgyűrű, amelynek egységei, egyedi szolgáltatásokkal, a másiktól eltérő kínálati elemmel rendelkezik.) Ez a tartózkodási idő és az egy főre jutó költés növekedését eredményezheti. A termálgyűrű létrehozása azonban nem új építkezést jelent, hanem főleg a már meglévő létesítmények fejlesztését. • D, Kerékpár úthálózat fejlesztése (a Duna mentén összefüggő, a gépkocsi forgalomtól elkülönített kerékpárút, ill. a régión túlnyúló „Dunamenti kerékpár élményút" létrehozása), • E, Szállodák férőhelyszámának bővítése az élményláncok kiszolgálására (új szálláslehetőségek létrehozása a közepes, és az a feletti kategóriákban, ill. Budapesten kívül - a megfelelő színvonalú szálláslehetőség a tartózkodási idő meghosszabbodását eredményezhetné), • F, Történelmi-kulturális (mega)rendezvények szervezése (kb. 5000 fő részvételére számot tartó turisztikai szereppel bíró események, amelyek növelik a helyszín ismertségét), • G, Védett területek turizmusba való bevonása (különleges élményt biztosító látogató központok és tanösvények létrehozása), • H, Humán infrastruktúra fejlesztése (oktatási programok kialakítása és a tréningeken való részvétel támogatása a turisztikai menedzsment területén dolgozó munkatársak desztinációs menedzsment és marketing témakörére vonatkozó ismeretek témakörében).
A felvázolt stratégia ténylegesen tehát egy ponton tér el a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Terve Operatív Programjában (OP) megfogalmazottaktól és ez a tematikus parkok létrehozásával kapcsolatos álláspont. Ennek oka, hogy a nemzetközi viszonylatban is versenyképes tematikus parkok létrehozásának és működtetésének keresleti feltételei jelenleg, és előreláthatólag a közeli jövőben is korlátozottak és hiányoznak Magyarországon A turistafogadás feltételeit több főbb pontba foglalták össze, amelyeket aztán természetesen részletesebben is kifejtettek. Terjedelmi okok miatt ez utóbbi részletes ismertetésétől azonban eltekintünk, csak a főbb pontokkal foglalkozunk. A, Közlekedés; B, Szálláshelyek; C, Vendéglátás; D, Települési arculat, épített örökségek; E, Környezeti állapot és egyéb (köz)szolgáltatások; F, Emberi erőforrások; G, A helyi és területi önkormányzatok, kistérségek számára: kapcsolatmenedzsment, külső forrásbevonási technikák, desztinációs marketing, projekt menedzsment, területfejlesztés, információtechnológia menedzsment; H, Szolgáltató egységek munkatársai és tulajdonosai számára: folyamatos továbbképzések során a szak- és nyelvismeret bővítése, kapcsolatmenedzsment. 6. Turisztikai termékek 6.1. Kulturális- és örökségturizmus A kulturális- és örökségturizmus Budapesten és közvetlen környezetében rendelkezik a legjobb adottságokkal. Elég csak áttekinteni a főváros történetét, hogy rámutassunk gazdagságára. Maga a terület ősidők óta lakottnak számít. A rómaiak Aquincum néven hoztak létre katonai helyőrséget, amelyből később város lett. A név azonban az "Ak-ink" kelta jó víz kifejezésből ered. A keresztény magyar királyság létrehozásakor még nem Buda volt az ország tényleges középpontja, bár az Árpád-korban is lakott volt a terület. IV. Béla alapította meg a Várat, amit a későbbi uralkodók tovább fejlesztettek-bővítettek. (Az Anjou-uralkodók Esztergomban, ill. Visegrádon tartották székhelyüket.) A Vár azonban fokozatosan az ország tényleges középpontjává fejlődött, amit nagyban elősegített Hunyadi Mátyás azzal, hogy a reneszánsz kultúrát meghonosította Magyarországon (Itálián kívül, itt jelent először a reneszánsz). Buda fejlődősét a török hódítás megakasztotta, a Török Birodalom egyik vilajetének lett a székhelye, jelentős helyőrséggel. A ország központját 1686-ban foglalták vissza a töröktől, amelynek a harcok következményeképpen néhány száz lakosa maradt. A XVIII. században viszont megindult a lassú gyarapodás útján, igaz ekkor már a túloldalon fekvő Pest kezdett az ország tényleges központjává válni. A XIX. század folyamán aztán a népességszám lendületesen gyarapodott, 1873-ban megtörtént Pest, Buda és Óbuda hivatalos egyesítése is Budapest néven. A főváros a dualizmus korában vált igazi világvárossá. Népességszáma az I. világháború előtt már megközelítette az egymilliót. Budapest magán viseli az elmúlt korok nyomait, de kétségtelen, hogy a XIX. századból maradt fenn a legtöbb emlék. Az azt megelőző korokból megtalálhatók itt a római kori emlékek, pl. Óbudán, vagy a XIII-XIV. századból a Mátyás-templom és maga a Vár (gótikus stílus), vagy a török korból pl. a Király-fürdő. A XIX. században, főleg annak második felében Budapestet tudatosan formálták világvárossá. Nagyon sok példát lehetne ennek bizonyítására felsorolni, csak a legnagyobb nevezetességeket emeljük ki ezek közül. A budapesti építészeti emlékékek keletkezésének három főbb oka volt. Egyrészt Budapest átépítése, ill. modernizálása jegyében hozták létre a körutakat és sugárutakat, pl. a mai Andrássy utat (1872-84). Az új sugárúton épült fel az Operaház 1874-84 között Ybl Miklós tervei alapján. Az utcahálózat átalakításához szervesen kapcsolódott a hidak építése. A Margit-hidat 1877-ben, a mai Szabadsághidat 1896-ban, az Erzsébet-hidat pedig 1903-ban adták át. (A Lánchíd megépítését még Széchenyi István szorgalmazta, végül 1849-ben adták át.) Másodsorban a honfoglalás 1000. évfordulójára is szép számban készültek műemlékek, ill. újultak meg városrészek. Pl. a Halászbástya, a Hősök tere, a Közlekedési Múzeum épülete ill. a Földalatti is a millenniumi ünnepségekre készült el. Harmadrészt, Budapest, mint az ország fővárosa, több központi-országos intézménynek is helyet ad. A legfontosabb ezek közül az Országház, amelyet 1885 és 1904 között építettek meg eklektikus stílusban. Érdekesség, hogy a Néprajzi Múzeum és a Mezőgazdasági minisztérium épülete, pl. a Parlament épületének pályázatán lettek a második, ill. a harmadik helyezettek, de azokat is megépítették. De ebbe a csoportba sorolható a Nemzeti Múzeum is, amelyet még 1846-ban adtak át. Budapest, mint az ország legfontosabb településével van összefüggésben, hogy 1859-ben Pesten készült el Európa legnagyobb, és a világ második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcában. Az épületet az 1990-es évek elején felújították, mert méltatlan állapotban volt. Természetesen más okok miatt is készültek maradandó, a mai turisták számára látogatandó építészeti emlékek. Katonai szempontok (a császáriak építettek) miatt készült el a Citadella 1854-ben, hogy a pesti lakosokat szemmel jobban szemmel lehessen tartani, ha kell ágyúkkal megfélemlítetni. (Erre soha ne került sor).
Az 1880-as évekre készült el véglegesen a Szent-István Bazilika (igaz a belső díszítés csak még később, 1905-re). Itt őrzik legrégibb nemzeti ereklyénket, Szent István királyunk jobbját, a Szent Jobbot. Impozáns látványt nyújtanak a fürdők épületei is, pl. a Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1912-18 között, míg a Széchenyi Fürdő 1909-13 között készült el. Utolsó példaként Vajdahunyad várát említjük meg, amelynek első változatát ugyancsak a millenniumi ünnepségekre készítették el, akkor még többnyire fából, majd mivel a látogatóközönség megkedvelte, ezért tartós kőből is felépítették, és a Városligetben helyezték el (1908-ra készült el). Vajdahunyad egyedisége abban rejlik, hogy rajta keverednek a különböző építészeti korokra jellemző stílusjegyek. Természetesen történelmünk, kulturális értékeink nemcsak Budapesthez köthetők. Vannak egyrészt az egyházhoz köthető építmények, Márianosztrán pl. a pálos rend emelt kolostort a XV. században, akiknek a működését II. József szüntette be, majd többféle célra is használták, végül 1858 óta börtönként funkciónál. Ócsán egy Magyarországon ritkaságszámba menő latin kereszt alaprajzú templom található (Bélapátfalva a másik). Az ócsai templomban, mivel a törökök is használták, ezért a muzulmán hithez köthető feliratok is vannak. Zsámbékon pedig egy XIÜ. századi román stílusú templom maradt fenn (igaz, egyes részei mára elpusztultak). Dömösön az Árpád-korban udvarház és királyi palota, ill. egy prépostság állt, ez utóbbi templomot rekonstruálták. Több jelentősebb ütközetre is sor került a térségben, pl. Drégelypalánk mellett állt Drégely vára, amelyet Szondi György kevés katonájával négy napig tudott tartani a török ellen. Az ostrom alatt a vár elpusztult. Nógrád vára pedig a hasonló nevű település határában állt, 1683- ban a lőportorony felrobbant, a törökök ekkor hagyták el. Isaszeg mellett két fontosabb ütközet is lezajlott - az első még a XIII. században történt -, az időben második ütközet a híresebb: 1849-ben, a tavaszi hadjáratban, a magyar hadak itt (is) megverték a császáriakat. A nemzet nagy költői közül Petőfi Sándor pl. Aszódon tanult 1835-38 között. A helyi múzeumban több Petőfihez köthető tárgy is kiállításra került. Arany János emlékét pedig Nagykőrös őrzi, mivel neves költőnk a helyi gimnáziumban tanított 1851 és 1860 között. A múzeumban több személyes tárgya is ki van állítva. Még két különlegességre hívjuk fel a figyelmet, az egyik, hogy a három hazai minaret közül egyik, épp e régióban, Érden található. Biatorbágyon pedig sajnálatos dologra emlékezhetünk, mert Matuska Szilveszter 1931-ben itt robbantotta fel a vasúti hidat (Viadukt). A helyreállított, de ma már nem használt vasút, ipari műemlék. 6. 2. Hivatás- és üzleti turizmus Budapest életében nagyon fontos szerepet játszik a hivatás- és üzleti turizmus is. Egy felmérés szerint az utazások 16%-ka MICE indíttatású volt Magyarországon (1993?). (MICE: meeting "ülések", incentives "incentív utak", congress and conventions "kongresszusok", exhibitionst "kiállítások".) Ennek jelentős döntő része Budapesten összpontosul, mivel többnyire a fővárosban áll rendelkezésre olyan méretű rendezvénycsarnok, amely képes lebonyolítani egy nemzetközi szintű kiállítást, kongresszust. Két nemzetközi szervezetnek, az UIA-nak és az ICCA-nak vannak statisztikai adatai arról, hogy hány nemzetközi mércével is mérhető rendezvényt bonyolít le Magyarország, ami lényegében megegyezik Budapestével. Ezeknek a száma a hatvanas és hetvenes években növekedett, majd a kilencvenes években már inkább stabilizálódott (egy viszonylag magasabb szinten) a konferenciák száma. Budapest az elmúlt 15 évben, a világ városai között az előkelő 15-25- hely között foglalt helyett. Közép-európai vetélytársai leginkább Bécs és Prága. Budapest, mint kongresszusi város, évek óta a világranglista 8-20. helyén áll. Ebbe a városban minden adott a sikeres konferenciához, különösen 1985 óta, amikor megnyitotta kapuit a Budapest Kongresszusi Központ (BKK). A 2000 fős befogadóképességű épület már a működés első tíz évében több mint kétmillión fordultak meg világkongresszusokon, árubemutatókon, munkaértekezleteken, közgyűléseken, fogadásokon, bálokon és kulturális rendezvényeken. Budapest egyben a hazai fesztiválpiac központja, amelynek legismertebb rendezvénye a fiatalok számára megrendezett könnyűzenei Sziget Fesztivál. Az óbudai Hajógyári szigeten, minden év augusztus közepén megrendezett Sziget Fesztivál 1993-ban indult útjára. A látogatószám 43 ezerről indult, de egyre növekvő népszerűségének köszönhetően, már 1996-ban elérte a 200 ezret, 2001-ben pedig a 360 ezret. Közép-Európa legnagyobb fesztiválja, a Sziget ezzel gyakorlatilag elérte maximumát, 2009-ben például 390 ezren voltak kíváncsiak a rendezvényre, közülük 45 ezren külföldiek voltak. Budapestnek minden évszakban megvan a saját fesztiválja, amelyek kiválóan szolgálják a szezonalitás csökkentését. Ezek közül csak néhányat nevezünk meg. A mindig egy mottó köré szervezett, Budapesti Tavaszi Fesztivált 1981 óta rendezik meg. Népszerűsége folyamatosan növekszik, 2005-ben például 67 ezer volt a komolyzenei előadásoknak. A Zsidó Nyári Fesztivált augusztus rendszerint utolsó hetében rendezik meg. 1998-ban 30 ezer vendég volt az első rendezvényen, amely látogatottsága az egyre fokozódó népszerűség eredményeképp már 2005-re megnégyszereződött, napjainkra pedig már megtízszereződött. Budapest rendezvényei a Múzeumok Éjszakáját emeljük ki, amelyet a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombat éjszakán rendeznek meg. 2002-ben rendezték meg először Magyarországon. Jelenleg már több száz helyszínen, több mint 300 ezer látogató vett részt az eseményen. A Budapest-Közép-Dunavidék Régióban található a Hungaroring (Mogyoród mellett), amelyen 1986 óta minden évben megrendezik a Formula-1 futamát. A pályán 2009-ben már a 24. Nagydíjat tartották, ezzel a jelenleg a
naptárban lévő helyszínek közül a harmadik leghosszabb folyamatos rendezéssel rendelkezik. Az, hogy az időnként felröppenő hírek ellenére nem került ki a naptárból, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhető, ill. annak hogy autópálya és a főváros mellett fekszik. A Magyar Nagydíj látogatóinak száma a világbajnoki verseny aktuális állásától, az időjárástól, a naptárban elfoglalt helytől, ill. jelenleg a világgazdasági válságtól is függ, de kb. 200 ezer fő körül alakul. (2008-ban a rekord 250 ezer néző volt.) 6. 3. Budapest Közép-Dunavidék Régió gyógy- és wellness turizmusa A régióban 24 gyógyfürdő, valamint 4 aquapark található, termálfürdővel 16 település rendelkezik, ezek a következők: Albertirsa, Érd, Nagykáta, Cegléd, Visegrád, Göd, Tóalmás, Nagykőrös, Leányfalu, Veresegyház, Tápiószentmárton, Abony, Ráckeve, Vác, Szentendre és Esztergom (1. táblázat). A gyógyvizek főként csontrendszeri, mozgásszervi, gerincmegbetegedések, reumatikus panaszok, ekcéma, krónikus emésztési zavarok illetve vérkeringési zavarok gyógyítására alkalmasak. A gyógyvizek ivókúrával a gyomor és bélrendszer, továbbá az epeutak betegségeinek kezelésére használhatók. 1. táblázat A Budapest Közép-Dunavidék Régió fürdői ________ ___ Fürdő neve: Település: Csillaghegyi Strand Budapest Római Strandfürdő Budapest Palatínus Strandfürdő Budapest Lukács Gyógyfürdő Budapest Király Gyógyfürdő Budapest Rudas Gyógyfürdő Budapest Gellért Gyógyfürdő Budapest Csepeli Strandfürdő Budapest Pesterzsébeti Fürdő Budapest Dandár Gyógyfürdő Budapest Széchenyi Gyógyfürdő Budapest Paskál Strandfürdő Budapest Dagály Gyógyfürdő Budapest Újpesti Gyógyfürdő Budapest Pünkösdfürdői Strand Budapest Aquaworld Ramada Plaza Budapest Aquaréna Mogyoródi Vízipark Mogyoród Ceglédi Gyógy-és Strandfürdő Cegléd Abonyi Strandfürdő Abony Albertirsai Gyógyfürdő és Uszoda Albertirsa Városi Gyógy- és Strandfürdő Nagykáta Nagykőrösi Strandfürdő Nagykőrös Tápiószentmártoni Gyógyfürdő Tápiószentmárton Tóalmási Gyógyfürdő Tóalmás Liget Hotel és Termálfürdő Erd Aqualand Termál és Élményfürdő Ráckeve Esztergomi Aquasziget Esztergom Visegrád-lepencei Strandfürdő Visegrád Forrás: www.tei~malfurdo.net Budapest különlegessége, hogy a világ egyetlen olyan nagyvárosa, amely gyógyvízforrásokban is gazdag. A 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból feltörő 21-78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter (www.budapestgyogyfurdoi.hu). A város telepítő tényezői között fontos szerepet játszottak a felszíni és a felszín alatti vizek. A Duna hajózási útvonalként, ipari- és ivóvízforrásként századok óta és ma is meghatározó földrajzi tényező a város életében. Amikor a mai város területén az ókorban szállást foglaló kelták településüknek az Ak-ink, vagyis a „bő víz" (más értelmezésben a ,jó víz") nevet adták, ezen a hegyek lábánál fakadó források vízét értették. A források a Budai-hegység keleti peremét kísérő szerkezeti vonalhoz, a budai hévizes vagy termális vonalhoz kapcsolódnak. A budai Duna-partot kísérő források északon a Pünkösd- és a Római-fürdőt tápláló 23-24 °C- os fonásokkal kezdődnek, délebbre jelentős gyógyhatású, 24-58 °C-os forráscsoport fakad a Lukács, illetve a Császár-fürdő területén, valamint a Gellért-hegy tövében (Rudas- és Gellért- fürdő) (Bakos 2002). A Margit-sziget alatt feltárt
termálvizek táplálják a szigeten, illetve Óbudán épült gyógyszállókat, a városligeti Széchenyi-fürdőt már 1000-1200 m mélyről származó 73-76° C-os hévíz látja el gyógyvízzel (MOLNÁR 2006). A hévizek azonban nem csupán gyógyforrásként járultak hozzá Budapest arculatához. A kőzetek, elsősorban a triász időszaki kőzetek repedései mentén a felszín felé igyekvő hévizek üregeket alakítottak, tágítottak ki, az üregek falán kővirágokra emlékeztető kiválásokat, ún. borsóköveket, valamint aragonit-, és gipszkristályokat raktak le. így jött létre a látogatók előtt megnyitott 7 km hosszú Pál-völgyi-barlang és a több mint 2 km hosszú Szemlő-hegyi- barlang, de ilyen hévizes eredetű, ám nem látogatható barlangok rejtőznek pl. a József-, a Ferenc- és a Mátyás-hegy alatt is. A József-hegyi-barlang - a budai barlangok között - szokatlanul nagy, 40-70 m hosszú termeiről, 10-20 m magas járatairól, valamint aragonit- és gipszkristályainak mesésen gazdag formáiról egyaránt híres. A várost 1937 óta nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánították, a gyógyfürdők a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemeltetése alá tartoznak. Különleges attrakcióelemek közé tartoznak a műemlék gyógyfürdők, mint az Európa legnagyobb fürdőkomplexumaként isméit Széchenyi Gyógyfürdő, a külföldiek által kedvelt szecessziós stílusú Gellért Gyógyfürdő és a török korból származó Rudas Gyógyfürdő, ahol 2007 decembere óta újra elindultak a cinetrip programok. Jelentős beruházással megújul a Lukács Gyógyfürdő (wellness részleg építése), és a Hungária fürdő is. A Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. 2008-ban első ízben rendezte meg a Fürdők Éjszakája programot, melynek keretében a turisták és a helyi lakosok egy jegy megváltásával több budapesti fürdőt is igénybe vehettek az éjszakai órákban. Az egészségturizmusban a hagyományos gyógyturizmus mellett egyre inkább előtérbe kerül a wellness (Ramada Pláza megnyitása) és a medical-wellness (plasztikai sebészet, fogászati turizmus, kardiológiai központ, szemészeti klinika stb). A wellness területén ismertebb attrakciók még az Aquaréna Mogyoródon, az esztergomi Aquasziget és a Thermál Hotel. Az ásványvizek szempontjából kiemelkedő település Budapest (Óbudai gyémánt, Margitszigeti kristályvíz), Albertirsa (Veritas Gold, Aquarius) és Szigethalom (Aquarius). 6. 4. Aktív turizmus Az aktív turizmus tekintetében igen kedvező adottságokkal rendelkezik a régió, lehetőség van a kerékpáros és vízi turizmusra, a lovaglásra, a természetjárásra, a horgászatra, a vadászatra és egyéb sportolási lehetőségekre is. A régió a gyalogos túrázók kedvelt területe, mivel kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a Budai-hegységben, a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben. A látogatókat 26 kijelölt gyalogtúra útvonal váija, ebből 4 a budai hegyekben, 6 a Gödöllői-dombságban, 8-8 a Pilisben a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben található (KÉZDI-KOVÁRI 2007). A leglátogatottabb része a szerkezeti törésekkel szabdalt Budai-hegység, a változatos formavilágú hegységben a hegyeket gyakran mély szurdokvölgyek választják el egymástól, a hegyoldalak pedig sziklás letörésekkel, meredeken szakadnak a mélybe. A Budai-hegység legkedveltebb része a Normafa (477 m) és a körülötte emelkedő hegyek (a János-hegy (529 m), a Hárs-hegy (458 m), a Széchenyi-hegy (477 m) és a Sváb-hegy (480 m). A Pilisben és Visegrádi-hegységben vadregényes tájakat csodálhatunk meg, Pilisszentkeresztről kiindulva bejárhatjuk a Pilis-tetőt, a Lukács-árkot, a Holdvilág-árkot, a Rám-szakadékot, a Thirring-sziklát és a Vadálló-köveket. A Börzsönyben a Királyrét, a Csóványos és a Nagy-Hideghegy a leglátogatottabb, az utóbbin sípálya is üzemel. Egyes területek kisvasúttal és fogaskerekűvel is látogathatók (Széchenyi-hegy a Hűvösvölgy kisvasúttal, a Nagybörzsöny a Nagyirtás kisvasúttal, Királyréti kisvasút, Kemencei kisvasút, Szobi kisvasút). A tematikus utak közül kiemelkedik a Duna-Ipoly Zöldút, amely Budapest és Parassapuszta között halad. Fő tengelyét a Budapest-Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a „zöldutas szellemiségű" szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A kerékpáros turizmusban résztvevők bejárhatják Budapest egy részét, de kiépült útvonal fogadja turistákat Szentendrén, Vácon, Leányfalun, Visegrádon, Nagymaroson is. Kiépült a kerékpárút-táblarendszer a Dunakanyar mindkét oldalán, az Ipoly mentén és a Pilisben. A vízi turizmus főleg a Dunára alapozódik, a motor nélküli sportolás kedvelt területe a Szob és Dömös közti szakasz, a motoros sportolásé a Szob Pilismarót, valamint a Dunakeszi és Újpest között kiépült szakasz. Lovas turizmusban komoly hagyományokkal rendelkezik a régió, 83 településen várják a látogatókat, akik választhatnak lovaglás, fogathajtás, díjlovaglás, díjugratás, valamint terep és túralovaglás között (DÁVID-JANCSIK-RÁTZ 2007). Országos hírű lovas centrumok Budapesten az Ügető és a Galopp pálya, Tápiószentmártonban a Kincsem Park és az Apaj pusztai Lovas Centrum. Az évadnyitó versenyt minden évben Tápiószentmártonban rendezik meg, majd ezt követik a tápiógyörei, az újszilvási, tápiószőlősi és az abonyi hajtónapok. A vadászturizmus is népszerű turisztikai termék, a Budapest-Közép-Dunavidék Régióban több mint 700 ezer hektár vadászterület található, évente átlagosan 10 ezer nagyvad kerül terítékre, amelyből 4500-at kül- és belföldi bérvadászok ejtenek el (Fábián, 2005). A régióban a Duna teljes szakasza horgászható, számtalan mesterséges és természetes horgásztó várja a horgászokat, a legkedveltebb területük a soroksári és a százhalombattai Duna-szakasz. A kisebb-nagyobb víztározók mentén is élénk a horgászturizmus (galgahévízi, albertirsai, csömöri). További ismertebb attrakciók az aktív turizmusban a dunaharaszti vízisí és jetski- pálya, a dunavarsányi vízisípálya, a gödi és a monori golfpályák, a mogyoródi Adventure- park és squad-pálya és a visegrádi canopy és bobpálya.
r
6. 5. Természeti turizmus a Budapest-Közép-Dunavidék Régióban A természeti turizmus fejlesztésében és irányításában jelentős szerepe van a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. Az 1997-ben alakult nemzeti parkban a védett terület nagysága 60 314 ha (KÉZDI- KŐVÁRI 2007). A nemzeti park egyedi sajátosságát adja a felszín változatossága a hegységek (mészkő és andezit) és a Duna-menti síkság találkozása. A Budai Tájvédelmi Körzet Szénások-hegycsoportja 1995-től az Európa Tanács Európa Diplomás területe, amely az itt található természeti értékek nemzetközi fontosságát ismeri el (a pilisi len egyedül a Szénások fokozottan védett lejtőin él). Az értékek megóvásán túl a nemzeti park lehetőséget teremt a helyi közösségek és látogatók számára a szabadidő kulturált eltöltésére ökoturisztikai szolgáltatások biztosításával, valamint nagy hangsúlyt fektet az oktató-ismeretteijesztő munkára is (KÉZDI-KŐVÁRI 2007). Rendkívül összetett növényzetét az ártéri növénytársulásoktól a homokpuszta gyepeken keresztül a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig gazdag változatosság jellemzi. Ritka növényei a magyarföldi husáng, különböző kosborok és tárnicsok. Jellemző fajai a réti iszalag és a csikófark. A pilisi len a világon sehol máshol nem fordul elő. Állatvilágát sok más mellett ritka endemikus csigafajok, a bödöncsiga és a rajzos csiga alkotják. A rovarok közül megtalálható itt a fűrészlábú szöcske, a fóti boglárkalepke, de találkozhatunk számos kétéltűvel és hüllővel, a foltos szalamandrával és a pannon gyíkkal is. Értékes bennszülött halfaja a Petényi-márna. Igen gazdag madárvilágának ragadozói közül kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állománya. Él itt továbbá fekete gólya, fehérhátú fakopáncs, rétisas, bukóréce. A barlangokban népes denevérkolóniák élnek: csonkafülű denevér, nagyfülű denevér, pisze denevér. Több védett cickány- és pelefaj, hiúz és vidra is él e területen. A miocéntói (8-26 millió éve) kezdődően a hegység porózusabb mészköves részeiben összefüggő vízáramlási rendszer alakult ki, amely több mint 150 barlangot hozott létre a Budai-hegységben. A legismertebb budai barlangok a Hármashatár-hegycsoport lábánál elterülő Szépvölgy-Rózsadomb felszíne alatt rejtőznek, ahol az öt legnagyobb barlangrendszer együttes hossza több mint 30 km. A nagy barlangok közül a leglátogatottabb a Pál-völgyi-barlang, amelyet már 1944-ben védelem alá helyeztek. A jelenleg feltárt 13,3 kilométernyi hosszúságával az Aggteleki Baradla-barlang után hazánk második leghosszabb barlangja, és a világörökségi címre jelöltek listáján előkelő helyen áll. A nemzeti park kiemelt értékei mellett a természeti turizmus számára fontos attrakció a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Botanikus Kertje, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kezében lévő Füvészkert, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Budai Arborétuma, és a főváros Budapesti Állat- és Növénykertje (2. táblázat). 2. táblázat Az attrakciók látogatottsági adatai. __________________________ 2006 2007 2008 Pál-völgyi-barlang 33 575 34 595 34 144 Mátyás-hegyibarlang
2545
2553
2584
Szemlő-hegyi- barlang
24 135
25 660
24 109
Vácrátóti Botanikus Kert
50 000
55 000
60 000
Füvészkert
12 000
13 000
14 000
Sas-hegyi Látogatóközpont Szénások Bemutatóközpont Esztergomi Bemutatóközpont Ocsai Tájház
1583
612
4068
1832
2713 1948
4980
4337
6245
Király réti Erdei Iskola
5332
6195
6834
Dinnyési fertő
500
650
700
Rácalmási Ökocentrum
2050 Forrás: Saját szerkesztés
Nemzetközi hírű ökoturisztikai attrakcióvá lehetne fejleszteni (a szlovák és a magyar oldal összefogásával) az Ipoly menti területeket, amelynek legértékesebb része Poiplie Ramsari terület. A folyó szabályozatlan részei mentén lévő mocsaras területek növény- és állatvilága egyedülálló Európában. 7. A Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió központjai 7.1. Vác Vác a Duna bal partján fekvő, több mint 30 ezer lakossal rendelkező város, amelyet Budapesttel a 2-es számú főút köt össze. A Dunakanyar bejáratánál fekvő település (a város mottója: a Dunakanyar szíve) püspökségét még Szent István alapította. A város életében nagyon fontos szerepet játszik a római katolikus egyház. A XVIII. század közepén Migazzi Kristóf barokk stílusban építette át a belvárost: a püspöki palotát, a székesegyházat. Ugyancsak ő emeltette Magyarország egyetlen Diadalívét 1764-ben, Mária Terézia látogatásának tiszteletére. Az Egyházművészeti Múzeumban még ma is láthatóak az egyház kincsei. Európai szinten is egyedülálló, hogy a Fehérek templomából XVIII. századi koporsók és múmiák kerültek elő, amelyeknek egy része „Mementó Morti" - Emlékezz a halálra címmel került kiállításra. 7, 2. Szentendre A 25 ezer fős Szentendre a Duna jobb partján fekszik, a magyarországi szerbek egyházi, kulturális és egyházi központja. A szerbek ugyanis 300 éve telepedtek le itt, és a várost mediterrán hatásúvá tették. Szentendrén található pl. a Szerb Ortodox Egyházi Gyűjtemény, ill. a Belgrád székesegyház, de mellettük még több más temploma is van (pl. Blagovesztenk- templom). Természetesen más felekezetű templomok is vannak a településen. A város az elmúlt 100 évben írók, művészek, festők lakhelye is volt, így kisebb múzeumok, galériák is szép számban találhatók Szentendrén. A város azonban mégis talán az itt található Szabadtéri Néprajzi Múzeumról a leghíresebb. Az 1967-ben alapított szabadtéri múzeum (skanzen) Magyarország 18-20. századi népi építészetét mutatja be, majdnem kétszáz eredeti lakóházat építettek fel itt. 7. 3. Gödöllő Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre található északkeletre, az M3-as autópálya és a 3-as főút is érinti, továbbá a Budapest-Miskolc vasútvonal is áthalad rajta. Gödöllőt leggyakrabban Sissivel kapcsoljuk össze, mivel a városban álló Grassalkovich kastéllyal 1867 és 1918 között a királyi pár rendelkezett. Erzsébet magyar királyné többször megfordult itt, ill. vadászatot is rendeztek a tiszteletére. A kastély napjainkban emlékkiállítás működik Sissi tiszteletére, de nemcsak múzeumként funkcionál, hanem különféle rendezvényeket is tartanak benne. A barokk stílusú kastélyt 28 hektáros park veszi körül. A Gödöllői Városi Múzeum pedig a Gödöllői Művésztelepet mutatja be, mivel Gödöllő volt a magyar szecesszió egyik fellegvára. Gödöllőhöz tartozik közigazgatásilag Máriabesnyő, amelynek kegytemploma híres zarándokhely, továbbá temetőjében nyugszik Teleki Pál egykori miniszterelnökföldrajztudós. Gödöllő külterületén található Szántópuszta, ahol honfoglalás kori lova s harci játékokat mutatnak be, ill. Domonyvölgy, ahol a fogathajtó világbajnok Lázár fivérek lovastanyája található. 7. 4. Esztergom A mintegy 30 ezer fős Esztergom közigazgatásilag Komárom-Esztergom megyéhez tartozik, turisztikailag viszont a Közép-Dunavidékhez sorolták be, mert hagyományai (kulturális öröksége) az ország középső részéhez kötik. Esztergomot méltán lehet a magyar állam bölcsőjének nevezni, mert itt alakult ki a keresztény magyar állam első központja (.első fővárosunk volt az Árpád-házi királyok korában). A hagyomány szerint itt született Szent István királyunk, sőt itt is keresztelték meg. Esztergom a római katolikus egyház központja is, az esztergomi érsek címe pedig a legmagasabb egyházi tisztség hazánkban. Esztergomban így minden a történelemről szól, hiszen még állnak a Várhegyen az egykori várfalak is, mégis a Bazilika a legfontosabb, legismertebb épület. A Bazilika Magyarország legmagasabb épülete, XX. méter magas. Leghíresebb része a Bakócz-kápolna, de megtekinthető a Főszékesegyházi Kincstár is, továbbá orgonája és Várkápolnája is egyedülálló. 7. 5. Ráckeve A Csepel-szigeten déli részén, a fővárostól 50 kilométerre fekszik Ráckeve. A közel 10 ezer fős lakosságú települést HÉV köti össze Budapesttel. A Ráckevei Duna-ágon pedig az 1896- ban épült Árpád-híd ível át. A terület a honfoglalástól kezdve fejedelmi szálláshely volt. Mégis a jelenkorig kiható hatása annak volt, hogy a városban a török elől menekülő szerbek telepedtek le (XV. század). 1487- ben ők emelték Magyarország egyetlen bizánci stílusú faliképekkel díszített ortodox templomát (Boldogasszony-templom).
A város másik nevezetessége a barokk stílusú Savoyai-kastély, amely a XVIII. száza elején épült. (Savoyai Jenő császári hadvezér a török kiűzésében vállalt szerepéért kapta meg az egész Csepel-szigetet. 7. 6. Visegrád Visegrádot a legtöbben Mátyás királyhoz kötik, e valójában már a római időkben is volt itt egy település. Visegrád a XIV. században töltötte be legfontosabb szerepét, mert az Anjouházi királyok székhelye volt. Az építészeti emlékek egy alsóvárból (leghíresebb része a Salamon-torony), egy vízibástyából, a királyi palota feltárt részeiből, ill. a Fellegvárból állnak. Visegrád adott 1335-ben otthont a királytalálkozónak (cseh, lengyel, magyar). Ez az esemény, még ma is hatással van a nemzetközi kapcsolatokra, hiszen a "négy visegrádi ország, még mai is évenként egyezteti érdekeit." A palota Mátyás király korában a reneszánsz jegyében élte fénykorát. Visegrádhoz jelenleg az átlag turista a Visegrádi Palota Játékok kapcsolja, amelyet minden évben megrendeznek. 7. 7. Cegléd A Budapesttől 74 kilométerre található Cegléd az „Alföld kapuja", amely jelenleg közel negyvenezer fős népességgel rendelkezik. Fontos közlekedési útvonalon fekszik, mert a Budapestről Szolnokra vezető 4-es főút, ill. a vasút is érinti. Ez a vasútvonal volt a második kiépített szakasz a váci után. 1848 utolsó napjaiban ezen a vasútvonalon költözött a kormány Debrecenbe a császáriak elől. 1358-ból származik az első, bizonyítottan Ceglédre vonatkozó oklevelünk. Története során hosszú ideig a klarissza apácák tulajdonában állt (1368-1782 között, amit a török hódítás szakított meg másfél évszázadra). A várost méltán lehet Kossuth Lajos városának is hívni, mert 1848. szeptember 24-én itt mondta el híres toborzó beszédét. Ennek emlékére, sokak szerint hazánk legszebb Kossuth szobra áll a városban. Kossuthra emlékezik a Kossuth Múzeum, hiszen a kormányzó több eredeti személyes tárgya is kiállításra került. Továbbá fontos megemlíteni, hogy Pozsonyból, a Zöldfa vendéglőből Ceglédre hozták el a híres Kossuth erkélyt, amelyről 1848-ban kihirdette a jobbágyság felszabadítását. Cegléden található Közép-Európa legnagyobb református temploma, amely késő klasszicista stílusban épült 1836 és 1870 között. 60 méter magas kupoláját viszont csak 1896-ban építették meg. A város híres szülötte még Tömörkény István is, akinek emléktáblája áll a vasúti pályaudvar falán. A városban még Dob- és Sportmúzeum is található. Az előbbiben az ütős hangszereket állítottak ki, amelyeket híres dobosok életének a bemutatásával is kiegészítettek. Ceglédet továbbá Dózsa Györggyel kapcsolatban is szokták hozni, mert a hagyomány szerint itt mondta el beszédét/felhívását. Ennek emlékére a Kossuth téren szobra áll. 8. Irodalomjegyzék BAKOS, N. 2002: Turizmus, idegenforgalom a magyar régiókban, Közép-Magyarország. KSH Budapesti és Pest megyei Igazgatósága, Budapest, pp. 34-46. BUJDOSÓ, Z. 2002: A vizitúrák típusai Magyarországon In: Aktív turizmus Lifelong Learning Füzetek, DIDAKT, Debrecen, pp.84-95. CSODASZÉP MAGYARORSZÁG. Hazánk legszebb tájai és látnivalói, 2005, Budapest, Reader's Digest Kiadó KFT, 480 oldal DÁVID, L.-JANCSIK, A.-RÁTZ, T. 2007: Turisztikai erőforrások. Perfekt, Budapest, 405p. FÁBIÁN, GY. (2005): Gondolatok a hazai vadgazdálkodás lehetőségeiről, feladatairól és a szakképzés helyzetéről. In: Heves megyei Vadász. VII. évf. 2. sz. 21-25. pp. KÉZDI, P. - KŐVÁRI, A. 2007: Fedezze fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot. Budapest, 145 p. MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA FKI, Budapest, pp. 174-186. MÉRAI, GY. 2005: Die Marketingkommunikation der touristischen Unternehmen. Nyelvészeti doktorandusz füzetek. Pécs, pp. 100-108. MICHALKÓ, G. 2007: Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus, Pécs- Budapest, 296p. VÁGI, J. 2005: Gyógyfürdők. Kossuth Kiadó, Budapest, 165p.
