A PALOTANEGYED A Múzeum körút, a Rákóczi út, a Nagykörút és az Üllői út által határolt negyedben sokáig csak földszintes, vályogból épült házak álltak. A Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Lovarda és a Régi képviselőház megépülése után azonban gyors fejlődésnek indult a környék, amelyet a beköltöző arisztokraták miatt sokan "Mágnásfertály", illetve "Palotanegyed" néven illettek. Háromféle jellemző épülettípust láthatunk a Mágnásnegyedben. A leggazdagabbak rezidenciát építtettek maguknak, ilyenek például a Károlyi-, vagy a Festetics-palota és még sok más klasszicista épületcsoda. Azok az arisztokraták, akik az ingatlanukból bevételhez is szerettek volna jutni, bérpalotát terveztettek, amelynek első emeletén 6-18 szobás lakosztályt alakítottak ki maguknak. A felsőbb, utcafronti emeleteket gazdagabbaknak, az udvari részt szegényebbeknek adták ki. Ezeket az épületeket nagy és díszes, erkélyeiről lehet megismerni. A harmadik épülettípus pedig a bérház, szintén gazdagon díszítve.
1. Almássy palota (az esküvő helyszíne) 2. Pálffy palota 3. Wenckheim palota (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épülete) 4. Károlyi palota 5. Bókay palota 6. Hasenfeld-ház vagy Hadik palota 7. Hadik-Barkóczi palota 8. Nemzeti Múzeum 9. Fechtig báró háza 10. Desewffy palota 11. Keszlerffy palota 12. Képviselőház (Olasz Intézet) 13. Tauffer palota (ma Bródy Ház vagy Brody House) 14. Gschwindt palota 15. Degenfeld-Odescalchi vagy Degenfeld-Schomburg palota
16. Törley palota 17. A Magyar Rádió épületei 18. Gróf Festetics palota (ma az Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetem) 19. Keglevich palota 20. Nemzeti Tornacsarnok 21. Szent István Társulat (ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épülete) 22. Károlyi Gyuláné palotája 23. Gróf Károlyi István palotája 24. Mikszáth Kálmán tér
1. ALMÁSSY PALOTA Gróf Almássy Kálmán [(1815–1898) nagybirtokos, lovassági százados, titkos tanácsos] Gottgéb Antalt kérte fel otthonának megtervezésére. A hatalmas palotákkal körülvett épület a főváros legszebb kispalotája. Megjelenése szerényen elegáns, homlokzata egyszerű. Az 1877 tavaszán megkezdett kisméretű saroktelek beépítése hihetetlen gyorsasággal készült el. A szolíd homlokzatú ház tömege a sarokrészre került. A magasföldszinti lakórész előszobából, utcai szobákból, egy felülvilágítós ebédlőből és egy fürdőszobából állt. A palota bejárata az Ötpacsirta utcáról nyílik. A széles falkerítés mögött tágas, virágot mintázó kőkocka burkolatos kertet találunk, melyet a kiszolgáló helyiségek épületei vesznek körül. Az udvaron ma falikutat, egy barokk szobrot, melynek eredetije a Szépművészeti Múzeumban látható, valamint kortárs szobrászaink (Szmrecsányi Boldizsár és Szathmáry Gyöngyi) alkotásait, a magyar építészet kiváló mestereit: Lechner Ödön és Kós Károly domborműveit láthatjuk. A borostyánnal benőtt házfalat nagyméretű ablakok törik meg. Boltozatos alagsorába és az emeleti lakásrészbe vezető íves lépcsőt vas�szerkezetes sárga üvegtető fedi. Az épület 1954 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza. Pár évvel később a ház átalakításával a régi alagsor termeiben nyitott meg a népszerű Építész Pince étterem. Az Építészek Háza több szakmai szervezetnek is helyet bizto-
sít. A régi lakrészben kapott helyet a Magyar Építész Kamara.
2. PÁLFFY PALOTA Özvegy Pálffy Pálné Károlyi Geraldine az 1860-as években vásárolta meg a nagyméretű saroktelket Ybl Miklóstól és Wechselmann Ignáctól. 1867-1869 között épült fel bérpalotája, melyet Ybl irodájával terveztetett meg pesti otthona számára. (Erdődi gróf Pálffy Pál Pozsony vármegye örökös főispánja, a Szent István-rend vitéze a Pozsony melletti Malackán élt családjával.) Ybl Miklós nehezen birkózott meg a Pálffy-palota kialakításával, ugyanis egy egészen szűk, üres telek állt rendelkezésére. Egyedülálló megoldás született: az épület fő funkcióit a Reviczky utca felé csoportosította, és egy gyönyörű előkertet is kialakított hozzá. Az Ybl Miklós tervei szerint fölépített ház XV. Lajos korából származó franciás jegyeket hordoz magán: erre utal többek között a manzárdtető alkalmazása is. Pálffy Pálné és gyermekei az alsó két szintet használták, felettük pedig bérlakásokat alakítottak ki diákok számára. A Reviczky utca felőli részen lóistállót alakítottak ki. A két világháború között az épületbe költöző Márta Ápolónő Egyesület jelentős átalakításokat hajtott végre rajta. A II. világháború utáni helyreállításkor a Reviczky utcai szárny egy részét a szomszéd házhoz csatolták. Az épület ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének ad otthont.
3. WENCKHEIM PALOTA A Wenckheim-palotát Wenckheim Frigyes gróf, a XIX. század végének ismert arisztokratája, nagybirtokos, országgyűlési képviselő építtette családja pesti tartózkodására. A család ókígyósi kastélyát Ybl Miklós tervezte, a pesti palota tervezését Ybl halála miatt a korszakban igen népszerű, Szászországból érkezett Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák specialistájára bízták. Az építész neoreneszánsz, neobarokk, rokokó és biedermeier elemeket vegyített a palota tervében. A kőből készült homlokzat drezdai barokk, a belső tér XV. Lajos-féle jegyeket hordoz magán. Rácsait, kapuit és kandelábereit Jungfer Gyula, a
korszak elismert művésze készítette. 1927-ben a gróf örökösei a fővárosnak adták el az épületet, majd négy év múlva, 1931-ben itt nyílt meg a Fővárosi Könyvtár, amely azóta is itt működik. A 2001-ben befejezett, Hegedűs Péter tervei szerint végrehajtott bővítés és átalakítás után az egyetemisták és a külföldi diákok kedvencévé vált a hangulatos könyvtár. A műemlék palota egyes termeiben megőrizték az eredeti berendezést. A Wenckheim család történetének van más kapcsolódási pontja is a könyvekhez, pontosabban az irodalomhoz, azon belül is egy regényhez, Jókai Mór Egy magyar nábobjához. Gróf Wenckheim József Antal (1780-1852), Kígyós, Békés, Aradszentmárton és Székudvar ura kétszer is megözvegyült. A gyermektelen gróf magányosan élt, míg 67 éves korában meg nem tetszett neki kulcsárnőjének 22 éves lánya, udvarolni kezdett. Ekkor a kulcsárnő és a lánya is felmondott. A gróf azonban felvette díszmagyarját, és szabályosan megkérte a szép Scherz Krisztina kezét. Az esküvőt 1847. november 25-én tartották meg. A házasságot azonban unokaöccse, Wenckheim Károly nem nézte jó szemmel, ugyanis ő örökölte volna a hatalmas vagyont, ha József örökös nélkül hal meg. Dühében egy fekete koporsót küldött az esküvőre az új férjnek azzal az üzenettel, hogy „Neked nem asszony, hanem ez kell.” Wenckheim grófnak és Scherz Krisztinának hamarosan lánya született, Krisztina, de az ifjú feleség nem sokkal a szülés után elhunyt. Néhány évvel később az idős gróf is követte. Ezt a történetet használta fel Jókai regényében. Az árván maradt Wenckheim Krisztinát gondos gyámok nevelték fel. Boldog házasságban élt rokonával, gróf Wenckheim Frigyessel, a koporsót küldő Károly fiával, aki a Könyvtárnak otthont adó palotát építtette. A házaspárnak, de főleg a jószívű, adakozó Krisztinának Békés megyében Erzsébet királynéhoz – akinek palotahölgye is volt – hasonló kultusza van ma is.
4. KÁROLYI PALOTA A Múzeum utca és Ötpacsirta utca sarkán álló kétemeletes neoreneszánsz palota gróf Károlyi István és gróf Esterházy Franciska fiának, gróf Károlyi Sándornak [(1831-1906) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja] a felkérésére a Skalniczky és Koch építésziroda megbízásával épült Pucher József tervei alapján 1869-1871-ben. A homlokzatok fala kváderköveket utánzó mintával készült, az ablakok pedig kosáríves díszítéssel. A sarokra néző egyetlen, kőkorlátos erkély szomszédos ablakai mellett a stukkódíszekben a kétsárkányos Károlyi címer és a monogram is látható. Az élénk társasági élethez igazodva a palotába a Múzeum utcai bejáratnál hajtottak be a kocsik az udvarra, ahol lovarda és istálló is rendelkezésre állt. A hintókból kiszállva a vendégek a földszinti fogadóba érkeztek, majd a bálok és a látogatás végeztével az Ötpacsirta utcai kapun távoztak. Az épület 1969-től a Magyar Államvasutak tulajdonában volt, két éve került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába. Azóta született egy terv is a fóti Károlyi grófi család kezdeményezésére, hogy felújítással, korszerűsítéssel hotel és kulturális központ létesüljön benne. Ez a terv elvi támogatásra talált a Miniszterelnökségnél, az idén azonban egy kormányhatározat a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyar Ortodox Exarchátus vagyonkezelésébe, majd tulajdonába adja a Múzeum utca 11. szám alatt álló Károlyi-palotát, hogy az egyház közfeladatot lásson el. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus a világ egyik legelterjedtebb ortodox egyháza, annak is köszönhetően, hogy maga is diaszpórában, kisebbségben, száműzetésben él Törökországban. Hagyományosan felelősséget vállal a diaszpórában lévő ortodox egyházakért, a világon mindenütt jelen van. A Palotanegyedben lévő épületet a Magyar Ortodox Exarchátuson keresztül a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus használná. Teológiai intézetet és a keleti kereszténységgel foglalkozó könyvtárat szeretnének létrehozni az épü-
letben, amelynek nagy része üresen áll. A palotának hat bérlője van, egyike a MÁV Szimfonikusok – 65 éve itt található a zenekar székháza és a koncerteknek is helyt adó próbaterme.
5. BÓKAY PALOTA Bókay János (1822–1884) orvosprofesszor bérháza kirí a Nemzeti Múzeum körüli mágnás- vagy palota-negyedben épült házak közül. Az ország akkori politikai központja körül az ország leggazdagabb arisztokrata családjai közül a Festeticsek, Károlyiak, Esterházyak, Zichyek építettek maguknak városi palotát. A későbbiekben megjelent ugyan itt néhány vállalkozó palotája és bérháza is, de értelmiségi építtetőként Bókay gyermekgyógyász egyedül maradt. A kivitelezést Ybl Miklós tervei alapján Pucher József építőmester vállalta. Építészetileg a professzor bérháza nem különlegessége miatt érdemel figyelmet, hanem az utcai homlokzat a romantika után egyelőre még csak visszafogottan neoreneszánsz jellege és a körülépített udvaros alaprajz tipikus volta miatt. Itt lakott Herczeg Ferenc.
6. HASENFELD-HÁZ VAGY HADIK-PALOTA A ház gróf Zichy János részére készült 1875-ben ifj. Kauser János tervei alapján, majd 1912-ben Möller István tervei alapján átépítették. Az évek során több híres tulajdonosa volt: gróf Barkóczy János, gróf Hadik-Barkóczy Endre, majd a dr. Hasenfeld család, míg végül ismét a Zichy család birtokába került. Egy 1945-ös rendelet értelmében a Magyar Szabadságharcosok Szövetsége lett az épület tulajdonosa, később annak utóda, a Magyar Honvédelmi Szövet-
ség (MHSz). Az MHSz tulajdonában volt még akkor is, amikor bérlőként a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) budapesti szervezete költözött be. Ennek keretében alakult meg 1955 januárjában a Kossuth Klub. A Klubot 1955 januárjában Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára avatta fel. Akadémikusok, professzorok részvételével elkezdődtek és hamar népszerűvé váltak a József Attila Szabadegyetem természet- és társadalomtudományi, művészeti előadássorozatai. Bár Nagy Imre miniszterelnök 1955. áprilisi félreállítása után megszakadt az értelmiséggel tervezett párbeszéd, a teljes elfojtás már nem volt lehetséges. 1955. március 25-én megalakult a klubban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) Petőfi Köre. 1956 tavaszán és nyarán nagy érdeklődést kiváltó vitákat rendeztek itt. A Petőfi Kör az 1956 évi forradalom szellemi bölcsőjévé vált. A forradalom és szabadságharc leverése után a Kossuth Klubot nem zárták be, a kádári-aczéli kultúrpolitika “tűrt” intézménye lett, falai között föltűnhettek a nem rendszerkonform gondolkodók is. Afféle “szelep”-szerepet töltött be, ahol – bár jól kézben tartva – a “rebellis” értelmiség megszólalhatott. A Kossuth Klubban zajlottak le a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején az új gazdasági mechanizmus műhelyvitái, itt mutatkozott be a Tiszatáj és a Vigília című folyóirat, s itt tartotta első felolvasóestjeit Pilinszky János és Weöres Sándor. Az 1980-as években a klubban tartották a féllegális demokratikus ellenzék egyes rendezvényeit. 1988-ban gyakorlatilag itt alakult meg a Szabad Kezdeményezések Hálózata, az SZDSZ elődje is, de a nyolcvanas évek második felében a liberális, a reformkommunista és a nemzeti vonal egyaránt megfordult a Kossuth Klubban. A Kossuth Klubnak jelenleg hármas profilja van: irodalmi-zenei, ismeretterjesztő és közéleti.
7. HADIK-BARKÓCZY PALOTA A palota Lux Endre építész munkája. Az utolsó tulajdonos Kohner bárónő.
8. NEMZETI MÚZEUM A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A díszlépcső kerek alaprajzú, kazettás kupolával fedett terembe vezet, ez a múzeum legszebb belső tere, ebből nyílik a díszterem. Itt ülésezett 1848-ban az országgyűlés felsőháza, majd az 1860-s évektől az új parlament elkészültéig a főrendiház.
elkészítették Szécsényi Ferencnek bronzszobrát, mely az alapítót az aranygyapjas díszöltönyében ábrázolja.Tovább haladva Monti Sándor olasz ezredes mellszobra látható, aki az 1848-a szabadságharcban a hősiesen harcoló olasz légió egyik harcosa lett. Ezután Kisfaludy Sándor emlékművét egy földgömbön álló, karmaiban lantot tartó, kiterjesztett szárnyú sas látható, Petrovics Döme bajai szobrász alkotása. A Múzeum északkeleti sarkánál Rómer Flóris-Pulszky Ferenc – Hampel József régészek domborművű mellszobra Damkó József alkotása. Az épület délkeleti sarkánál állították fel Kisfaludy Károly emlékművét, melyet Ferenczy István faragott fehér márványból 1875-ben A II. világháborúban a kompozíció elpusztul, csak Kisfaludy szobrát hozták helyre. A kert Kálvin tér felé eső részén magas talapzaton áll Berzsenyi Dániel bronz mellszobra Vay Miklós készítette1860-ban. A Múzeum homlokzatának déli oldalán található Garibaldinak az olasz szabadságharcosnak bronz szobra, melyet halálának 50. évfordulója alkalmából Kuzmik Lívia készített. 8/A A Pollack Mihály térnek hátat fordító aszimmetrikus, soha el nem készült klasszicizáló kertészházban ma a kerti szerszámokat tartják. A Múzeum-kert felújítására meghirdetett ötletpályázat nyertese a félbemaradt épületet nem fejezi be, de a szimmetriára törekedve egy fedett teraszt tervezett és az épületet vendéglátóhelynek javasolta, megnyitva a Pollack Mihály tér felől is. A megvalósításról még nincs döntés.
A kertet Petz Ármin, az Orczy-kert főkertésze, a kerítést Ybl Miklós tervezte. A Nemzeti Múzeumot körülvevő park zöld gyepével, évszázados fáival kellemes pihenőhely a város szívében. A Múzeum-kertben sok kiváló tudósnak, költőnek emlékművét is felállították, így érdemes a palotát körülsétálni. Az épület előtt Arany János emlékműve emelkedik, Stróbl Alajos szobraihoz Schikedanz Albert tervezte az alapzatot. Toldi alakját Pekár Gyula íróról, Piroskát pedig Széchenyi István Alice unokájáról mintázta a művész. Az emlékművet 1893-ban állították fel. A Bródy S. utcai oldalon találjuk Kazinczy Ferenc mellszobrát, melyet báró Vay Miklós készített 1861-ben. Hermann Ottó kőből ülőfülkeszerűen kifaragott domborművét Horvay János tervezte 1930-ban. A Múzeum alapításának 100. évfordulóján 1902-ben Istók Jánossal
9. FECHTIG BÁRÓ HÁZA Báró Fechtig Nádor házát Skalnitzky Antal terve alapján Karl Strauss építőmester készítette 1873-ban. A mennyezetet Lotz Károly freskója és Zsolnay csempés képek díszítik. A földszinten a Schödl Kávéház működött, ez ma a Múzeum Kávéház. Az épület adott otthont a hadirokkant cipőtisztítónak. A Múzeum előtt sétálók egészen az 1950-es évek derekáig tisztíttathatták itt cipőiket.
10. DESEWFFY PALOTA
gás, az első emelet három középső ablaka fölött puttókat látunk. A főpárkány feletti mellvéd közepén címeres oromdísz van 1865. évszámmal.
1874 szeptemberében vette meg Ádám Károly fehérnemű- és vászonkereskedő és neje, Aigner Matild a mai Bródy Sándor utca 4. szám alatti, akkor még üres telket. A neoreneszánsz két emeletes palota Weber Antal tervei alapján épült meg, melyet még értékesebbé tesznek Weber sógorának, Lotz Károlynak ma is ragyogó színpompájú freskói.
A képviselők az 1900-as évek elején költöztek át a Duna partjára, a Steindl Imre által tervezett Parlamentbe.Ybl palotája 1942 óta az olasz kultúra palotája. Az épületben könyvtár, 140 fős moziterem, mintegy 500 fős koncertterem és egy hangulatos kávézó található.
A Bródy Sándor utcai palota Ádám Károly haláláig, 1908-ig maradt a család tulajdonában. Néhány hónappal ezután Dessewffy Miklósnak adták el, aki még abban az évben kisebb bővítéseket hajtott végre az épületen (nagyobb átalakításra azóta sem került sor). Az egyik idős lakó emlékei szerint az államosítás után is több híres lakóval büszkélkedhetett a ház: egykor itt lakott Károlyi bárónő, a korabeli egyetemisták pártfogója, Széchényi Domonkos, Zsigmond nagybátyja, és fiával együtt a híres író özvegye, Kosztolányi Dezsőné is.
11. KESZLERFFY PALOTA Ifj. Keszlerffy János és neje Luby Mária megbízásából 1897-ben Huber József építette.
12. KÉPVISELŐHÁZ (OLASZ INTÉZET) Ferenc József 1865. augusztus 5-én rendelte el az ideiglenes képviselőház építését az alsóházi képviselők számára. A felsőház tagjai a közeli Nemzeti Múzeumban üléseztek. Az Ybl Miklós által tervezett eklektikus-neoreneszánsz épület mindössze öt hónap alatt készült el. 1866. április 16-án már itt ülésezett az alsóház. Az épület homlokzatát gazdagon díszíti kőfara-
13. TAUFFER PALOTA (BRODY HOUSE) Schannen Ernő építész építette 1892-ben dr. Tauffer Vilmos szülész-nőgyógyásznak. A néhai tulajdonos foglalkozására utaló szimbólumok ma is láthatók a palota külső homlokzatán: egy bagoly (tudás, bölcsesség) és egy gyerekfej. A palotában később Kállay Miklós miniszterelnök is lakott. A ház ma Brody House néven ismert, egy angol és egy svéd üzletember tulajdonában van. A porlepte XIX. századi Tauffer-palota hatalmas belmagasságával, stukkóival, veretes ablakaival és szobordíszeivel még 2004-ben ejtette ámulatba a Budapesten járó William Clothiert és Peter Grundberget. Az ingatlanfelújítással is foglalkozó, művészetszerető fiatalemberek elkezdték felvásárolni a benne lévő lakásokat. Megismerkedtek egy francia művésszel, Etienne De Fleurieu-vel, aki egy fogadás alkalmával nyerte a repülőjegyét Budapestre, és mivel nem volt pénze, hogy a visszautat kifizesse, itt ragadt. Ő is beköltözött, és szép lassan művészbarátaival megtelt a ház. A palota szinte észrevétlenül alkotóházzá vált. A kreativitás és művészetek organikusan kialakuló kis központjának híre szájról szájra szállt a magyarok és a külföldiek körében, míg végül az alapítók 2009-ben magánszállásként definiálták újra a helyet, azzal a céllal, hogy minél többen részesülhessenek a magyar főváros alkotó energiákkal teli közegéből. Céljuk nem egy szálloda, sokkal inkább egy otthon létrehozása volt, ahol a Budapestre látogatók a város rejtett kincseivel találkozhatnak. Az egykori műteremszobák az első és a második emeleten voltak, mind a beüvegezett függőfolyosóról nyíltak. Ezekből alakították ki a hálószobákat, mégpedig úgy, hogy mindegyik szobát az egykor ott dolgozó művész festményeivel díszítették. A nevükben a múltjukra utaló nyolc szoba mindegyike más és más, ám jellegében mégis hasonló, hiszen berendezésükkor a palo-
ta grandiózus részleteihez lomtalanításon talált, átlényegült tárgyakat, antik bútorokat társítottak, néhány modern elemmel vegyítve. A legmarkánsabb keretet a szobák esetében talán az úgynevezett rough-luxe (nyers, kopott luxus) stílusban készült falak adják, amelyeknél a vakolatot művészi precizitással visszavésték, így az évszázadok nyomai, az egymásra rakódott festékrétegek foltokban bukkannak elő. Sajátos jelleget kölcsönöznek a térnek a régi, ágytámlaként funkcionáló ajtók is, a Tinei szobában található, aranyra festett lábas kád pedig szinte a hotel védjegyévé vált. Szokatlan párosítások, új funkciót kapó, kidobott tárgyak és antik stílusjegyek keveredése jellemzi a helyiségeket, melyek egyfajta életmódot is sugallnak. A Bródy ház különlegessége azonban nem csak egyedi stílusában rejlik. Alapítói a művészetben látták meg azt a hidat, amely pénztől, kortól, nemtől, foglalkozástól és nációtól függetlenül összekovácsolhat különböző embereket. Ezért az eredeti tulajdonosok lakásaiból kialakított közösségi terekben rendszeresen tartanak irodalmi esteket, összejöveteleket, koncerteket, amelyeken a vendégek mellett bárki részt vehet. Így szép lassan egyfajta klubbá alakult a Bródy ház, melynek működéséhez, akárcsak a kőlevesről szóló népmesében, mindenki hozzátesz egy keveset. Mert a luxus itt a különleges élmények nyújtását is jelenti – talán ennek értékét és ritkaságát érezhette meg a Sunday Times hotelkritikusa, amikor a világ 20. legjobb szállodájának nyilvánította a VIII. kerületi magánszállást.
14. GSCHWINDT PALOTA A Gschwindt-palotát 1901-ben P. Tóth Sándor építőmester későeklektikus stílusban építette Gschwindt György likőrgyárosnak, aki a XIX. század fordulójának egyik legsikeresebb üzletembere volt, így megengedhette magának, hogy ebben a divatos negyedben építkezzen. A zenerajongó tulajdonos a palota alagsorában egy díszes termet alakíttatott ki szimfonikus zenekari hangversenyek számára. A bejárat feletti falat Gshwindt fiának portréja díszíti.
15. DEGENFELD-ODESCALCHI VAGY DEGENFELD-SCHOMBURG PALOTA A palotát Ybl Miklós építette gróf Degenfeld-Schomburg Imre megrendelésére. A részben főúri palota, részben bérház egyik első típusa Ybl kettős rendeltetésű épületeinek. A telek értékének kihasználásával az építtető főúr így a fővárosban szinte ingyen nagyszabású otthont biztosított magának. Sem a palota, sem a bérház lakói nem zavarták egymást, még a lépcsőházuk és a bejártuk is külön van. A tér felől lakott a gróf lányaival (Anna Auguszta herceg Odescalchi Gyula, Ilona Johanna pedig gróf Tisza Kálmán felesége volt), a másik részben (válogatott!) bérlők éltek. A Degenfeld-Schomburg palotabérház figyelemre méltó vonása, hogy a mai Pollack Mihály térre néző főhomlokzata méltóságteljes ugyan, de visszafogottan formált, a Puskin utcai oldal pedig egyenesen szűkszavú, egyhangú. A Degenfeld-ház homlokzatát a közeli Festetics-palotával vagy Károlyi Alajos palotájával összevetve azt mondhatjuk, hogy szinte alig van benne valami palotaszerű. Itt élt és itt halt meg gróf Tisza Kálmán miniszterelnök. A Puskin utca felőli homlokzaton elhelyezett emléktáblán olvasható, hogy ebben az épületben működött a Szabó Dezső Népi Kollégium 1948-49-ben. Abban az időben itt volt kollégista Vera nagyapja, Csohány Kálmán.
16. TÖRLEY PALOTA A historizáló városi palota Ray Rezső tervei szerint 1894-re épült fel Törley József pezsgőgyáros számára. Az összesen öt szárnyból álló épület homlokzata és belső terei különösen gazdagon díszítettek. A főépület homlokzata neobarokk jegyeket mutat. Az erkély kovácsoltvas mellvédet kapott. A kapu feletti mezőben az épületben működő Tudományos Ismeretterjesztő Társulat címerét mutató üvegtáblát, egy címerpajzsban pedig ferdén elhelyezett szalagon az 1894-es évszámot láthatjuk.
17. A MAGYAR RÁDIÓ ÉPÜLETEI A Magyar Rádió 1928-ban jelent meg a józsefvárosi Palotanegyedben, és az azóta eltelt közel kilenc évtized alatt elfoglalta a Nemzeti Múzeum mögötti háztömb jelentős részét, szövevényes épületrendszert hozva létre. Egészen mostanáig, amikor folyamatban van elköltözése az új, óbudai telephelyre a Kunigunda utcába. 17/A STÚDIÓPALOTA (BRÓDY SÁNDOR U. 5-7.) A Telefonhírmondó első, Rákóczi út 22. alatti stúdiójából indult a Magyar Rádió rendszeres adása 1925 végén, de a fejlődés már két év múltán szükségessé tette új hely keresését. Ez a Főherceg Sándor (később Sándor, 1949 óta Bródy Sándor) utca 5. és 7. alatti, 1871-ben épült, két eklektikus lakóépület lett. A Bergh Károly, majd Lóhr János tervei alapján épült házakat egybevéve Gerlóczy Gedeon tervei alapján 1928-ban még két emelettel növelték, melyeket aztán az MTI konszern a Magyar Királyi Postával közösen 1927-ben választott ki és vásárolt meg. Itt kapott helyet a
Magyar Távirati Iroda igazgatósága, a Magyar Hirdető Iroda, a Magyar Filmiroda mellett a Magyar Rádió és Telefonhírmondó műszaki részlegei, s így 1928. október 8-án már innen szólalt meg a rádió. A második világháborúban a rádió technikai berendezései szinte teljesen megsemmisültek, ám a gyors helyreállításnak köszönhetően 1945. május 1-jén mégis megindult a műsorsugárzás. Gerlóczy tervezésével a telekhez tartozó tágas udvar déli végében egy új kétemeletes épületet emeltek, nagy- és kisstúdió, próbaterem, felolvasószoba, hírrovati szerkesztőség, igazgatóság, a műsorszerkesztés és az adminisztráció elhelyezésére. Az ingatlanon, illetve a szomszédos Festetics-palota megvásárolt kertjének területén 1932-1936 között Münnich Aladár, majd 1939–1944 között Cséry Miklós tervei alapján újabb bővítésekre került sor (ez utóbbira csak részben, a háború miatt). Ezek eredményeként a stúdiópalota kezdeti 275 m2-es alapterülete 813 m2-re emelkedett. 1945 februárjától megindult az épület háború utáni helyreállítása, 1949 novemberében az udvaron Szabó István tervei alapján felépült a vendégek fogadására és a rádiós műhelymunka serkentésére a Pagoda épülete. Az épületegyüttes Európa legrégibb (majdnem máig) működő rádió-stúdióépülete. 17/B ÜZEMÉPÜLET A hajdani Festetics- palota kertjének csodálatos kovácsoltvas kerítése és kapuja mögött a nyolcvanas években felhúzott üveghomlokzatú épület. Itt voltak az étkezde, az archívum raktárai, a feldolgozók, stúdiók. Később programközpontot alakítottak ki az egyik szintjén. Jelenleg földszintjén van a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum. 17/C ESTERHÁZY-PALOTA, MÁRVÁNYTEREM A palotát Baumgarten Antal tervezte 1871-ben gróf Esterházy Ferenc számára, aki kiváló zeneértő és mecénás volt. Egyemeletes, eklektikus épület, kiugró szemöldökpárkányú hat ablakkal, oszlopos főkapuval, konzoldíszes főpárkán�nyal. 1946-ban köztársasági elnöki rezidenciává tették, itt volt Tildy Zoltán székhelye. 1950-ben kapta meg az épületet a Magyar Rádió. Elsősorban 144 m2-es carrarai márványból faragott márványtermét használták hangverse-
nyek céljára. A hetvenes évektől a Rádiókabaré felvételeit és sok zenei előadást rögzítettek itt. 17/D KÖZPONTI IRODAÉPÜLET Itt állt az Ybl Miklós terve alapján 1857-1858ban épült Nemzeti Lovarda, melynek földszinti szalonját már használta zenekari felvételekre a Rádió. Miután a Lovardát a II. világháború pusztításai miatt a Műemlékek Országos Bizottságának tiltakozása ellenére lebontották. A helyén 1952-ben a hidegháborús hisztéria keretében, egy atomcsapás esetére tervezett, több méter vastag betonfalakkal védett stúdió épült, két földalatti és két földfeletti szinttel. Ennek 1969-re megvalósult körbeépítése hozta létre az ötemeletes, vasbetonvázas irodaépületet, homlokzatán Somogyi József szobrászművész kompozíciójával. 17/E GRÓF KÁROLYI ALAJOS PALOTÁJA A palotát nagykárolyi Károlyi Lajos gróf megbízásából Ybl Miklós tervezte francia reneszánsz stílusban 1863-ban. Az épületet 1921–1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. 1944-ben teljesen kiégett. A háború után a Bizományi Áruház raktáraként üzemelt. Az épületet 1966-ban kapta meg a Magyar Rádió, és a régi tervek alapján részlegesen helyreállíttatta, azonban mára igen lepusztult állapotba került. A Rádiómúzeum, az Irattár, a Reklámiroda és az Informatika elhelyezését szolgálta, ma üres. 17/F SZENTKIRÁLYI UTCAI ÉPÜLETEK (25-27.) A Szentkirályi utcában, a Nemzeti Lovarda mögött, 1928-29-ben építtette
fel a Lovarda Egyesülete a 27-31. alatti három lakóházat, egybefüggő, teljesen azonos homlokzattal. Tervezőjük a Rádió épületfejlesztésében is közreműködő Münnich Aladár volt. Ezek egyikéhez, a 27. alatti szekcióhoz a lakók kivásárlásával jutott a Magyar Rádió, a Műszaki Igazgatóság számára. Később a mellette lévő 25. szám alatti házban stúdiókat alakítottak ki.
18. GRÓF FESTETICS PALOTA (ANDRÁSSY GYULA NÉMETNYELVŰ EGYETEM) A Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér sarkán álló Festetics-palota Ybl Miklós első, nagyszabású neoreneszánsz műve volt.Ybl eredetileg gróf Festetics György számára tervezte a kora eklektikus palotát. Később a ház Károlyi Lajosé lett, majd az épületet „a köz számára hasznosítandó” intézmények listájára tették. A Tanácsköztársaság után a palota ismét a Károlyiak kezébe került, majd a magyar állam tudományos célokra hasznosította. Később itt rendezték be a Széchényi Könyvtárnak azt a részlegét, ahol a szocializmus számára „nemkívánatos” könyveket gyűjtötték össze és rejtették el. Az egykori hintótárolóban manapság kávézót találunk. Az itáliai palazzok mintájára épült palota a legszebbek közül való egész Budapesten.
19. KEGLEVICH PALOTA Dötzer Ferenc építőmester építette 1871-ben gróf Keglevich István képviselő, az Opera és a Nemzeti intendánsa számára.
20. NEMZETI TORNACSARNOK A magyar tornászat alapjait lerakó, 1863-ban alakult Pesti Torna Egylet 1865ben vette fel a Nemzeti Torna Egylet nevet, és fő feladatának tartotta a Nemzeti Tornacsarnok felépítését, melyet 1870 decemberében adtak át rendelte-
tésének a Szentkirályi utcában.Tervezte Kallina Mór (1844-1913), aki a kor arisztokrata és nagypolgári elitjének városi épületeit is alkotta. Fő művei a budai várban épített Honvédelmi Minisztérium és Főhadparancsnokság épületegyüttese, valamint a Budai Vigadó. Az épület használója a későbbiekben az 1952ben alakult Spartacus Sport Egyesület lett, amely a kisipari szövetkezeti dolgozók számára biztosította a sportolás lehetőségét. A Spartacus 1999-es – Kőbányára – távozását követően a 2002-ben alapított Józsefvárosi Torna Egylet vette át használatát, a szomszédos a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel.
21. SZENT ISTVÁN TÁRSULAT – PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM A Szent István Társulat (Magyarország egyik legrégebbi könyvkiadója) 1848 óta működött budapesti székhellyel, 1852-ben vette fel a Szent István nevet. A századfordulóra a társulat az ország egyik nagy cégévé vált. Bevételei lehetővé tették, hogy a társulat magának egy székházat építtessen. A háromemeletes, neogót stílusú, vakolatlan vörös téglás palota a Társulat fönnállásának félévszázados évfordulóján, 1898-ban készült el, Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár tervei alapján. Ebben az épületben kezdte meg néhány hónappal később a saját nyomdaüzem, a Stephaneum. Ezzel a beruházással a kiadók közt a Franklin Társulat mögött a második helyen szerepelt. Az államosítást követően a Franklin Nyomda vette át az épületet, tekintettel arra, hogy korábbi épületei az 1945 januári bombázásoktól megsemmisültek. Az 1996-99 közötti időben a Nyomda fokozatosan átadta a helyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának. A gyönyörű épület homlokzatán, két emelet magasságában a mellvéd mögött loggia helyezkedik el, középen kápolnaszerű kiképzésben Szent István szobrával. A középpárkány alatt, a középrizaliton helyezkedik el a díszes főbejárat,
amit kovácsoltvas zászlótartó, lámpák és kapurácsozat díszít. A két sarokrizaliton a mellékbejáratok találhatók, a sarokrizalitok négy sarkán a később Franklin-emblémává vált pajzsos mackó szobrocskák láthatók. Az épületnek talán legszebb része a díszterem, amely galériás, karzatos megoldású. A falak mentén oszlopok helyezkednek el, szürkés márvány borítással, neoromán kifestéssel. Mennyezete stukkós festett kazetta rendszerű. A faragott tölgyfa ajtók, valamint a festett üvegablakok harmonikusan kiegészítik a díszterem belső kiképzésének összhatását. A megvilágítást három, mennyezetről lógó csillár biztosítja.
22. KÁROLYI GYULÁNÉ PALOTÁJA A Szentkirályi utcai (32/a) palota gróf Károlyi Gyuláné részére épült az 1897-es évben. Idővel – több átalakítás után – ez lett a Károlyiak legkedveltebb lakhelye. A második világháború idején gróf Károlyi Józsefné itt bújtatta Zilahy Lajost és Szentgyörgyi Albertet. A háborút követően az első emeleten a Magyar-Szovjet Baráti Társaság működött. A nagypolgári lakóházat az 1971-1972-es teljes rekonstrukció során alakították át oktatási épületté. A Színház- és Filmművészeti Főiskola (majd Egyetem) filmszakmai képzése 1975-ben települt ide.
23. GRÓF KÁROLYI ISTVÁN PALOTÁJA 1881-90 között épült fel gróf Károlyi István országgyűlési képviselő és felesége, Csekonics Margit neobarokk stílusú palotája. Tervezője a bécsi Fellner és Helmer iroda (ők építették többek között az Operaház és a Vígszínház épületét). Károlyi István halálát követően volt itt francia majd a svéd nagykövetség, a Baross Szövetség Kereskedő Iparos és Rokonszakmák Egyesülete, a Pedagógus Intézet és a Lenin Intézet, 1955-ben költözött be az Országos Műszaki
Könyvtár, majd a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. 2011 januárjától óta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Wekerle Sándor Alapkezelő használatában volt. Leginkább rendezvényhelyszín-hirdetésekben találkozhattunk vele, de például feltűnt a Kossuthkifliben is, mint a Swappach-palota, kívülről-belülről. 2015 végén a Magyar Református Egyház tulajdonába adták, hogy azt a továbbiakban a szomszédos épületben működő Károli Gáspár Református Egyetem használhassa.
24. MIKSZÁTH KÁLMÁN TÉR Budapest egyik leghangulatosabb és a pesti belváros egyik legkedveltebb nyári kiülős tere a VIII. kerület és a belváros egyik legimpozánsabb részén fekvő Mikszáth Kálmán tér. A tér a XIX. században névtelen volt. 1900-ban Reviczky térnek hívták, majd Mikszáth Kálmán halála után – mivel élete utolsó éveiben az 1. számú házban lakott – 1911-ben kapta mai nevét. A téren álló Mikszáth szobor Kocsis András alkotása, 1961-ben készült. Az 1. számú ház 1948-ig Sophianum leánygimnázium, 1953-tól 2011-ig Piarista Gimnázium, ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának épülete. Helyén állt Irinyi János, a gyufa feltalálójának egyik pesti műhelye. A Palotanegyed szívében fekvő Mikszáth tér tavasszal éled fel igazán, amikor a környező éttermek és bárok kihasználva a tér hangulatát és a tér mentén húzódó Krúdy Gyula utca itt lévő szakaszának sétálóutcává nyilvánítását, kiteszik asztalaikat és székeiket, hogy egész nyáron egy fantasztikus hangulatú szabadtéri étterem és bár legyen a tér helyén. A Kálvin tér, a körutak és jópár iskola közelsége miatt a diákok körében sem kevésbé népszerű a tér. Ahogy a jó idő beköszönt, ha nem is a kávézók székeit de a tér gondozott virágágyásai előtt lévő padok sorát elfoglalják, hogy élvezzék az itt honoló
utánozhatatlan, békés mégis pezsgő belvárosi hangulatot. A tér sarkán lévő Zappa Caffe volt egykor a legendás, 1989-ben megnyitott és 1995-ig működött budapesti szórakozóhely a Tilos az Á, a rendszerváltás időszakának underground szórakozóhelye. A hely elődje a Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat által üzemeltetett Bakony étterem volt. A Tilos az Á-t 1989 szilveszterén nyitotta meg Németh Vladimir (Vova). A Tilos az Á pincéje teret adott a legváltozatosabb alternatív koncerteknek. 1991 augusztusában itt indult be kalózadóként a Tilos Rádió. Szintén itt indult útjára Vajda Vilmos és Szabó Győző zsebszínháza a Tilos az Á Performance, mely később TÁP Színház néven működött. A Tilos az Á a legkülönbözőbb kulturális eseményeknek adott otthont. Olyan zenekarok és előadók kezdték itt anno a szárnyaik bontogatását mint a Kispál és a Borz, Korai Öröm, Másfél, Dj Palotai, Quimby, Lajkó Félix, még táncház is volt a pincében. Halász Péter idehozta Amerikában élő francia képzőművész barátját Jean-Michel Verret-t, aki diavetítők segítségével New York-i utcaképet festett a földszint hátfalára. A ma is látható alkotás Magyarország egyetlen vendéglátóipari egységében található védett falfestménye. 1995-ben hatóságilag bezárták a szórakozóhelyet. Helyén 2003 óta Frank Zappa néven bár működik. A névválasztásnak is megvan a maga története. A szovjet csapatok kivonásának megünneplésére az akkori főpolgármester, Demszky Gábor 1991 júniusában megszervezte az első Budapesti Búcsút. Az esemény díszvendége a világhírű, ekkor már súlyos beteg Frank Zappa volt, két szóló erejéig fel is lépett a Tabánban tartott délutáni koncerten, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, Egri János és Kőszegi Imre alkotta zenekar társaságában. Pár órával később pedig részt vett a Tilos az Á-ban tartott zártkörű bulin, ami a hely történetének első és egyben utolsó nem nyilvános rendezvénye volt.
