A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata Szendrei Orsolya környezettudomány szak
Témavezetők: Fehér Katalin Borbás Edit
Bevezetés - Célkitűzés
1961. évi tv. karsztvidékek: ◦ ivó-, gyógy-, és termálvizek ◦ rendkívül sérülékeny
beszivárgó vizek szerepe: ◦ karsztvíz-utánpótlás ◦ emberi tevékenységek hatása
barlangok beszivárgó vizeinek vizsgálata ◦ szennyezések térbeli és időbeli vizsgálata ◦ szennyezés eredetének vizsgálata
Vizsgált terület bemutatása Pál- völgyi-barlang: • Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga • Látó-hegy hegylábfelszíne alatt • beépített terület • cseppkőgazdagság, ásványkiválások változatossága egyedülálló Ferenc- hegyi-barlang: • Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga • Ferenc- hegyi-zóna • beépített terület, valamint telepített erdő alatt • barlangi sportterápia
A Rózsadomb áttekintő mérnökgeológiai szelvénye SZENTIRMAI L. et al. (1988)
Mintavétel •2011. augusztus – 2012. március • 3-3 alkalommal •Pál- völgyi-barlang: kilenc mérőpont •Ferenc- hegyi-barlang: hat mérőpont
•Szempontjai: reprezentatív, megközelíthető, elegendő mennyiségű legyen •Módszer: fixen kihelyezett gyűjtőedény, tölcsér
Vízkémiai vizsgálati módszerek Vizsgált komponensek: • pH, hőmérséklet és fajlagos elektromos vezetőképesség • lúgosság, összes keménység, Ca2+, Cl- (titrimetria) • NH4+, NO2-, NO3-, SO42-, PO43- (spektrofotometria) • Na+, K+ (lángfotometria)
Elemzési módszerek I.
medián-értékek barlangok jelenlegi állapotának bemutatása saját eredmények összevetése az irodalomban fellelhető adatokkal források: ◦ SÁRVÁRY I. et al. (1992) ◦ FEHÉR K. (1995, 2009, 2011) ◦ MAUCHA L. (2001)
Elemzési módszerek II. • Klaszter-analízis
• Piper-diagram
• Stiff-diagram
Eredmények I. Pál- völgyi-barlang Saját mérések:
klaszter-analízis 3 csoport Szennyezés: NO3-, Cl-, Na+, SO42201/2001. Korm. rendelet szerinti határértékek mg/l
1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
Minta
1. csoport
Csoport
Neve
1
Y-folyosó Csurgatórium Óriáskifli
2. csoport 3. csoport
Rockenbauer 2
Pentacon Gyöngyös-folyosó H.O.S.E.-terem Meseország
3
Térképész-ág
Eredmények II. Időbeli változások Cl-
mg/l 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
Na+
mg/l 800 700 600 500 400 300 200 100 0
1980
1990
2000
2010
saját
SO42-
mg/l 400 300
250 200 150 100 50 0 1990
2000
1990
2010
saját
2000
2010
saját
NO3-
mg/l 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
350
1980
1980
1980
1990
2000
2010
saját
Eredmények III. mg/l
Csepegő vizek D
Kupola-terem
Csepegő vizek É
250
Ferenc- hegyi-barlang Saját mérések:
200 150
Koncentráció-értékek 100 között nagy különbségek 50 0 Na+ Kettős-delta
mg/l
Csiga
K+
Ca2+ Mg2+ HCO3- Cl-
SO42- NO3-
Törekvés útja
3000
Kupola-terem és Törekvés útja elkülönül
2500 2000 1500 1000 500 0
Na+
K+
Ca2+ Mg2+ HCO3- Cl-
SO42- NO3-
Eredmények IV. Időbeli változások
Csepegő vizek terme É
Kettős-delta
Eredmények V. Környezeti szempontú értékelés
1 – összefüggő településszerkezet;
2 – nem összefüggő településszerkezet 3 – sportpálya; 4 – külszíni bánya;
5 – szántóföld; 6 – állandó növényi kultúrák; 7 – füves terület; 8 – bokros terület, elszórtan fákkal; 9 – erdő
Felszínborítási térképek MARI L.- FEHÉR K. (1999)
A Rózsadombi Termálkarszt CLC 50 műholdfelvétele FEHÉR K. (2009)
Eredmények VI.
Pál- völgyi-barlang
Pentacon (p01), Gyöngyös-folyosó (p02), Y-folyosó (p03), H:O.S.E.-terem (p04), Csurgatórium (p05), Óriáskifli (p06), Rockenbauer-terem (p07), Térképész-ág (p08), Meseország (p09)
Eredmények VII.
Ferenc- hegyi-barlang
Kupola-terem (f01), Kettős-delta (f02), Csiga (f03) , Csepegő vizek terme É (f04), Csepegő vizek terme D (f05), Törekvés útja (f06)
Összegzés
A Rózsadombi Termálkarszt két fokozottan védett barlangjának csepegő vizei – korábbi adatok és a saját mérések összevetése, szennyezettség változása A beépített felszín aránya növekedett; antropogén hatások erősödtek A bejutó szennyezések mértéke sok helyen emelkedett
Javaslat:
Közműhálózat meghatározott időszaki felülvizsgálata Illegálisan működő ülepítők, szikkasztók megszüntetése
Köszönetnyilvánítás: Fehér Katalin Borbás Edit Dr. Leél-Őssy Szabolcs Dr. Mari László Janata Károly Jurecska Laura
Köszönöm a figyelmet!
A bíráló 1. kérdése Mért éppen ennek a két barlangnak a vizsgálatát választotta? • barlangok feletti felszín beépítettségének különbsége ◦ Pál-völgyi-barlang: felszín teljesen beépített (lakóparki, kertvárosi jellegű) ◦ Ferenc-hegyi-barlang: déli járatok feletti felszín beépített
A bíráló 2. kérdése Mi alapján történt a mintavételi időpontok kiválasztása? • Évszakok szerint: ◦ őszi mérések ◦ téli mérések ◦ tavaszi mérések • Az egyes időszakok eredményei között nincsenek jelentős eltérések
