SZÉKESFEHÉRVÁR VIZEINEK AKTUÁLIS VÍZVÉDELMI KÉRDÉSEI

Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Iroda:

Mérnöki Iroda Kft.

E-mail:

8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 [email protected]

SZÉKESFEHÉRVÁR VIZEINEK AKTUÁLIS VÍZVÉDELMI KÉRDÉSEI Elıadó: Kaleta Jánosné, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft

Székesfehérvár, 2006. 08.31

Kaleta Jánosné

Székesfehérvár vizeinek aktuális vízvédelmi kérdései

A víz fogalma, szerepe A Víz fogalmát általánosságban szoktuk megfogalmazni és többnyire az adott környezetben, használjuk. Mielıtt az elıadás konkrét tartalmára rátérnék, kérem, olvassuk el, miként fogalmazta meg SAINT-EXUPÉRY: „Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” Ha ezt a gyönyörő meghatározást kiegészítjük néhány önkényesen kiválasztott további jellemzıvel, mint pl: • Egyetlen „ élelmiszer”, melyet egyetlen élılény sem nélkülözhet, • Védelmi szerepe mindig meghatározó, • Energiatermelı képességével embert szolgáló, • Romboló, pusztító, elpusztító ereje tiszteletet és alázatot parancsoló. Mindezek alapján ki lehet jelenteni, hogy a VÍZ a települések szempontjából, mindig és mindenkor meghatározó jelleggel bír. Azt, hogy a vizek milyen értéket képviselnek egy-egy település életében, az elsısorban az adott kor társadalmi és politikai döntéseitıl függ, nem ritkán a pillanatnyi valós és vélt érdekeknek alárendelve. Székesfehérvár példáján bemutatva elıadásomban ezekre keresem a választ, és megpróbálom azt a vízvédelmi feladatcsoportot összegezni és megerısíteni, mely a Város további fejlıdését szolgálja. A feladatok nagy része jelenleg is végrehajtás alatt van, azonban a figyelemfelhívás talán soha sem lehet felesleges. Az elıadásomban a múlt állapotának bemutatásán keresztül jellemzem a jelent, és megkísérlem a jövıkép kialakítására néhány javaslatomat megtenni, azzal a céllal, hogy megerısítsem azoknak a szakembereknek a törekvéseit, akik elkötelezett hívei a vízgazdálkodás, várost alakító és életminıséget javító felismerésének.

Kaleta Jánosné


Székesfehérvár anno…. Felhasznált irodalom: Székesfehérvár, a királyok városa, szerzık: Veress D. Csaba, Siklósi Gyula Székesfehérvár a mocsarak közti legnagyobb földháton, a mai belváros területén, a térképeken is jól szemlélhetı észak-dél irányban elnyúló szigeten jött létre. Minden bizonnyal a természetes védelem nagy szerepet játszhatott a fejedelmi szállás kiépítésében. Bizonyára a mocsarak, mint természetes védvonalak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tatárok nem tudták elfoglalni a Várost. A mocsarak a török idıben is meghatározó területet foglaltak el, ahogy ezt Evila Cselebi török világutazó leírta: „ Mocsarának kerületét egy nap alig lehetett végigjárni, 40-50 rıf mélységő helyei is vannak, különféle halak élnek benne, de nem ízletesek. A vár falai a mocsárban tíz rıf (kb. 7,8m) magasak…..” A mocsarak az elkövetkezı évszázadokban is meghatározó szerepet töltöttek be a város életében, hol segítve, hol akadályozva annak életét.

Katonai felmérés 1763-1786 A várost körülvevı mocsár kiszáradása az azokat tápláló vízfolyásokra épített gátak, majd a vízfolyások 18. század elsı felében megkezdett szabályozása következtében megtörtént.

Kaleta Jánosné


A Város területén a csatornák, vízfolyások szabályozását, lefedését elsısorban közegészségügyi problémák, másrészt az árvízveszély elhárítása tette abban az idıben szükségessé. Megkezdték kiszárítani és feltölteni a mélyebben fekvı területeket. Ily módon a város korábbi jellege teljesen megváltozott. A már említett városi vízrendezési munkálatokat részletesen leírja Demeter Zsófia és Gelencsér Ferenc Székesfehérvár Anno… (Székesfehérvár,1990) címő könyvükben. Így lettek az „addig intim, ligetes fasoros sétautak” helyett „széles, lapos, nagyvárosi” utak. Így esett áldozatul a már mindenki által fájlalt sóstói sétány is. A „vízrendezések” hatására lényegesen lecsökkent a természetes felszíni vizek, így a patakok, tavak száma és nagysága.

Jelenlegi helyzetkép Az egykor vizes város napjainkra megszőnt annak létezni. Meggondolatlan és a problémákat inkább lefedı építések következtében eltőntek a vizek. Megváltoztak és kicsik a vízgyőjtı területek, megváltoztak a csapadék lefolyási irányok, mindezek következménye lett a vízhiányos terület

A városban még jelenleg meglevı nyitott vízfolyások jelenleg sem ékkövei a városnak, azért-e, mert vízhozamuk minimális, és városképileg nem érdemes

Kaleta Jánosné


fejleszteni környezetüket, vagy talán az ott lakók sem kívánják rendezni közvetlen életterüket.

Tavak léte vagy nem léte Egyetlen még meglevı természetes tavunk az ország legnyugatibb szikes tava a Sóstó.

Sajnos a vízgyőjtı területek lecsökkenése, és egyéb talán általunk nem ismert körülmény miatt, a tó kiszáradása valós veszély. Ennek sajnálatos eredménye lehet a helyi ökoszisztéma megváltozása, melynek következményeként az elmúlt években a tó rekreációjára megtett erıfeszítések kútba esnek, aztán újabb „területrendezés” következtében be is temetıdhet.

Kaleta Jánosné


Mesterséges tavaink (Palotavárosi, vidámparki, bányatavi, móri úti) is általában a véletlennek köszönhetik létüket. Azonban ezek a tavak is igénylik a gondoskodást.

Palotavárosi tó

Vidámparki tó

Vízminıségük elsısorban a karbantartástól függ, és szigorú vízvédelmi intézkedést követelnek, annak érdekében, hogy a város lakossága számára esztétikai élményt jelentsenek. A felszíni vízfolyások vízmennyisége olyan minimális, (mért legnagyobb vízfolyás vízhozam adata; Gaja Hármas-híd szelvényében 2005-ben m3/sec: min:0,129, átlag:0,784, max:3,88, Forrás: KDT Vízügyi Igazgatóság)) hogy vízminıségüket érdemben nem is célszerő jellemezni.

Annak ellenére, hogy a mederben alig van víz, azonban kármegelızés szempontjából a meder kezelıjének gondoskodni kell annak jó karbantartásáról. A felszíni vizek a befogadói a csapadékvizeknek is. E helyen nem kívánok azzal foglalkozni, hogy a rendelkezésre álló csapadék rendszer elégséges-e a nagy intenzitású csapadék elvezetésére vagy sem, azonban nyomatékkal fel kell lépni a csapadékcsatornákba kerülı antropogén szennyezésekkel szemben. Gondolok

Kaleta Jánosné


itt a még napjainkban is elıforduló illegális bekötésekre, vagy a csapadék vízzel bemosott szennyezésekre, kiemelt helyen a mosószeres gépkocsi mosásokra. A felszíni víz (Jancsár csatorna) a befogadója a tisztított szennyvizeknek is. Mennyisége (30-35em3/d), amely a város gyakorlatilag teljes csatornázása, és egyes szomszédos települések szennyvizeinek befogadása után még növekszik. A tisztított jelentıs mennyiségő víz, akár csak a csapadékvizek jelentıs része elhagyja a várost, ezáltal nem helyben hasznosul. Felszín alatti vizeink, a város vízellátásának biztonsága A felszín alatti vizek közül az elıadás kereti miatt kizárólag a minden idıben, de napjainkban különösen idıszerő vízellátásunk biztonságáról kívánok néhány gondolatot felvillantani. Gondoljunk csak a széles nyilvánosságot kapott miskolci szennyezésre, de saját tapasztalatomban is több sajnálatos problémát tudok felhozni. A vízminıség mellett a víz mennyiségi kérdése is egyre nagyobb problémákat vet fel. A Víz Világhét alkalmával (Stockholm, 2006. augusztus 20-26) megtartott konferencia és rendezvények felhívják a figyelmet vízkészletek minıségének és mennyiségének rohamos romlására. Székesfehérváron a vízellátás biztonsága mai ismereteink alapján garantált. Ez köszönhetı az elkötelezett szakember gárdának. Az országban az elsık között megépült az ivóvíz minıségét ellenırzı laboratórium, tehát folyamatosan kontrolált az általunk fogyasztott ivóvíz. Annak ellenére, hogy az ivóvíz tudomásom szerint nem minısül élelmiszernek, azonban ez az egyetlen élelmiszer, melyet egyetlen élılény sem tud nélkülözni. Tehát az ivóvízzel való tennivalók kiemelt helyet foglalnak el életünkben. Véleményem szerint kiemelten kell, hogy érvényesüljön a megelızés, a felelısség, a nyilvánosság, az óvatosság elve. Miért is kell Székesfehérváron ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mint köztudomású, Székesfehérvár vízellátását négy (de valójában három) vízbázisból biztosítják, nevezetesen idırendi sorrendben Aszalvölgyi Vízmő (1913), Sóstói Vízmő (1932), Kincsesbányai Vízmő (1969-), Csóri Vízmő (1996-). Az Aszalvölgyi és Sóstói vízbázis a város vízellátásának kb. 30%-át adja, a város közigazgatási területén belül van, míg a másik kettı a városon kívül, más önkormányzatok területén. Mindkét vízbázis biztonságba helyezése megtörtént. Meghatározásra kerültek a feladatok, és megjelölték azokat a tevékenységeket, melyeket csak korlátozással vagy egyáltalán nem lehet ezeken a vízvédelmi területeken végezni. A mezıgazdasági tevékenységgel érintett Aszalvölgyi vízbázis, a területfejlesztésekkel érintett Sóstói vízbázis kiemelt feladatot jelent elsısorban az Önkormányzat számára.

Kaleta Jánosné

Aszalvölgy-Sóstó


Csór-Kincsesbánya

Sokkal nehezebb feladat a közigazgatási területen kívül esı vízbázisok védelme. A csóri és a kincsesbányai vízbázis a dunántúli fıkarsztvíz tároló része, nagy vízmennyiséggel és hatalmas puffer kapacitással. Mindezekkel együtt a szennyezıdésre való érzékenység, különösen a nyílt karsztos területeken, az un nyelıkben állandó veszélyforrás. A szennyezıdés bejutása akár néhány nap, de szerencsés esetben néhány év. A városnak a külsı vízbázisok védelmére nyilvánvalóan közvetlen intézkedése nem lehet, azonban közvetett módon biztonságának érvényt kell szerezni.

Javaslatok: Mindazzal egyetértve, mely törekvések és eredmények megvalósultak a városban, szükséges továbbfolytatni illetve átgondolni a vízgazdálkodás városi irányát. A Város Környezetvédelmi Programjához kapcsolódva, annak alrendszereként javasolt elkészíteni a Vízgazdálkodási Programot. Érvényesíteni kell a vizek helyben történı hasznosítását, lehetıség szerinti kármegelızés jelleggel, kiemelt helyen a Sóstó biztonságban tartása érdekében. A már meglevı tervek felülvizsgálata után meggyızıdés szerint európai pénzforrások elérhetık. A vízellátás biztonsága érdekében a szomszédos településekkel közös program kidolgozása és folyamatos végrehajtása mindannyiunk közös érdeke. Nyilvánvalóan számtalan feladat teljesítése szükséges, mely sajnos nem lezárható és befejezett feladat, hanem idıben folyamatos, és állandóan felülvizsgálandó Összefoglalva, úgy érzem, ha vizeinkre nem vigyázunk, akkor saját magunkat sem becsüljük, ami nem egyeztethetı össze, azzal, hogy nap, mint nap törekszünk életminıségünk javítására.

SZÉKESFEHÉRVÁR VIZEINEK AKTUÁLIS VÍZVÉDELMI KÉRDÉSEI

Recommend Documents