XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9.
A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra1, Erőss Anita1, Mádlné Szőnyi Judit1, Kovács József1 1Eötvös
Loránd Tudományegyetem Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Hidrogeológia és Geotermia Műhely
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek 5. Eredmények adatok
6. Összefoglalás
A Budai Termálkarszt és a rózsadombi megcsapolódási terület elhelyezkedése
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek 5. Eredmények adatok
6. Összefoglalás
A rózsadombi megcsapolódási terület koncepcionális modellje (Erőss 2010) 1. perm – alsó-triász evaporitos karbonátok; 2. triász karbonátok; 3. Szépvölgyi Mészkő; 4. Budai Márga; 5. Tardi Agyag; 6. Kiscelli Agyag; 7. miocén képződmények; 8. kvarter üledékek, 9. lokális – intermedier áramlási rendszerek; 10. regionális áramlási rendszer; 11. regionális medence eredetű fluidumok; 12. medence eredetű fluidumok; 13. komplex víz – kőzet kölcsönhatás; 14. szerkezeti elemek
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek 5. Eredmények adatok
6. Összefoglalás
• Duna magas vízállása idején források vize felmelegszik (Wernher 1551; Linzbauer 1837; Kunszt 1947) • Duna áradásai idején a források hozama nő (Papp 1942; Molnár János) • szökevényforrások felfedezése (Schafarzik 1920)
• erős kapcsolat a Duna és a források között szökevényforrások által (pl. Kessler 1963, 1965; Böcker 1967) • nincs keveredés a Duna és a felszín alatt víz között (Pálfy 1921; Papp 1936; Alföldi et al. 1968) • kutakban mért vízszintek változása összefügg a csapadékeseményekkel, illetve a Duna vízállásával, utóbbi befolyásol jobban (Alföldi et al. 1968) • Duna hatása rózsadombi (part menti talajvízszint megfigyelő kutak) és Gellért-hegyi megcsapolódási területen hosszabb időtávú mérésekkel, matematikai módszerekkel (Német-Bucsi 2006; Somogyi 2009; PállSomogyi 2010; Striczki 2010; Mádlné Szőnyi et al. 2013) • csapadék hatása nem mutatható ki a megcsapolódási területen, a langyos források paramétereiben (Lovrity & Bodor 2014)
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, adatok
4. Módszerek 5. Eredmények
6. Összefoglalás
1
Keresztszelvény a Molnár János-barlang – Boltív-forrás – Malom-tó rendszerről (Mádl-Szőnyi et al. 2001 után módosítva)
Karszvízszint-megfigyelő kutak elhelyezkedése és a feltételezett utánpótlódási terület
1. elvezető csatorna, Kessler-terem
2. Boltív-forrás hasadéka (Dataqua műszer)
3. Feltételezett utánpótlódási terület
2013. okt. 19. – 2014. ápr. 16. • hőmérséklet • fajlagos elektromos vezetőképesség • pH • CO2 • 222Rn
2012. nov. 7. – 2014. márc. 12. • hőmérséklet • fajlagos elektromos vezetőképesség • vízszint
•
karsztvízszint (3 + 4 megfigyelő kút) (KDV-VIZIG)
• napi Duna vízállás (hydroinfo.hu) • havi csapadékösszeg (OMSZ)
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek adatok
5. Eredmények
• diagramok • leíró statisztika • korreláció
• keresztkorreláció • „integrált csapadék/beszivárgás eltérés módszer” • dinamikus faktoranalízis
6. Összefoglalás
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek adatok
5. Eredmények 6. Összefoglalás
Paraméterek változékonysága Duna hatása a megcsapolódásra
A Kessler-teremben mért paraméterek adataiból készített diagram és leíró statisztika (2013. október 22. – 2014. április 16.)
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek adatok
5. Eredmények 6. Összefoglalás
Duna hatása
A Kessler-teremben mért paraméterek adatainak és a Duna vízállás adatainak korrelációs mátrixa (2012. október 19. – 2013. június 3.)
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek adatok
5. Eredmények 6. Összefoglalás
Duna hatása 2012. november 7. – 2013. január 31.
1
96-101 mBf Korrelációs együttható
0.8 0.6 0.4 0.2 0 -0.2
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
-0.4 -0.6
Eltolás (nap)
Keresztkorrelációs diagram a Duna vízállása és a Boltív-forrás fajlagos elektromos vezetőképessége között (Dataqua)
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek adatok
5. Eredmények 6. Összefoglalás
Duna hatása 2013. május 22. – 2013. június 30.
1
98-104 mBf Korrelációs együttható
0.8 0.6 0.4 0.2 0 -0.2
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
-0.4 -0.6
Eltolás (nap)
Keresztkorrelációs diagram a Duna vízállása és a Boltív-forrás fajlagos elektromos vezetőképessége között (Dataqua)
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek adatok
5. Eredmények 6. Összefoglalás
Csapadék hatása a feltételezett utánpótlódási területen
Integrált csapadék
Vízszint
1. Bevezetés
Adyliget
0,359
Apáthy-szikla
0,731
Pálvölgy
0,062
Máriaremete
0,44
Filmlabor
0,373
Budakeszi
0,233
Városmajor
-0,174
1. Bevezetés
2. Történeti áttekintés
3. Helyszín, 4. Módszerek adatok
5. Eredmények
6. Összefoglalás
•
mért paraméterekben kismértékű változások (kivéve 222Rn és CO2)→ Duna hatása
•
hőmérséklet, hozam nő Duna áradása idején → fajlagos elektromos vezetőképesség is nő
•
hőmérséklet és fajlagos elektromos vezetőképesség növekedése alátámasztja, hogy a Duna és a felszín alatti vizek nem keverednek
•
megcsapolódási területen csapadék hatása nem mutatható ki, feltételezett utánpótlódási területen is csak az integrált csapadék hatása mutatható ki (karsztrendszer nagy tározóképessége, telítetlen zóna vastagsága)
Köszönetnyilvánítás
• • • • • •
OTKA NK101356 pályázat keretében Dataqua Kft. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Lukács fürdő gépészek OMSZ Könyvtár KDVVIZIG Horváth Ákos (ELTE TTK Atomfizikai Tanszék)
Köszönöm a figyelmet!
