A PAKSI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE 1

A PAKSI KISTÉRSÉG

KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE1

5-8 ÉVES KÖZÉPTÁVÚ TERV

2007. december 14.

1

Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport 2007. október-december

A Paksi Kistérség közoktatás-fejlesztési terve

A PAKSI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE 5-8 ÉVES KÖZÉPTÁVÚ TERV

Tartalomjegyzék I. HELYZETFELTÁRÁS ........................................................................................................4 1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok..................................................4 A kistérség földrajzi elhelyezkedése ......................................................................................4 A kistérség gazdasági, társadalmi helyzete ............................................................................5 Demográfiai tendenciák a kistérségben ..................................................................................7 2. Közoktatási intézmények a kistérségben ..........................................................................13 2.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben .....................................14 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei.....................14 2.1.2. Bejárók, a gyermek-csoportok társadalmi összetétele..............................................15 2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek ............................................................................16 2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ........................................................17 2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak .......................................................................18 2.1.6. Programkínálat..........................................................................................................20 2.2. Általános és középiskolai, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben .......21 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei ...................................................21 2.2.2. Bejárók, a gyermekek összetétele.............................................................................24 2.2.3. Intézményi létszámok ...............................................................................................24 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban...........................27 2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi ..................................................................................27 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság ........................................................27 2.3.2. Alkalmazottak...........................................................................................................29 2.3.3. Programkínálat..........................................................................................................33 2.3.4. Tanórán kívüli foglalkozások ...................................................................................40 2.4. Szakszolgálatok ............................................................................................................41 2.5. Szakmai szolgáltatás.....................................................................................................45 2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban.................................................................................................46 2.7. Együttmőködés/hálózati tanulás (kistérségi, megyei, regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok, szakmai szervezetben való részvétel stb.) ...........................................................49 3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége .......................................................................51 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében........................................51 3.1.1. Olvasás, szövegértés .................................................................................................51 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás............................................................................51 3.1.3. A hozott (családi) érték index...................................................................................51 3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés).........................51 3.2. Eredményesség a versenyek tükrében ..........................................................................57 3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében .......................................................58 3.3.1. Gimnázium ...............................................................................................................59 3.3.2. Szakközépiskola .......................................................................................................60 3.3.3. Szakiskola.................................................................................................................60 3.4. Eredményesség az érettségin ........................................................................................61 Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

2


3.4.1. Gimnázium ...............................................................................................................61 3.4.2. Szakközépiskola .......................................................................................................61 3.5. Néhány egyéb mutató (kitőnık, évismétlık, máshová távozottak)..............................62 3.6. Felsıoktatás ..................................................................................................................63 II. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI .......................................64 1. A kistérség közoktatása ....................................................................................................64 2. A célok..............................................................................................................................69 3. A fejlesztési célú beavatkozások ......................................................................................71 4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiához...............................................................................................................................75 III. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 (2015)..........................................84 1. Keretfeltételek ..................................................................................................................84 1.1. Oktatáspolitikai követelmények ...................................................................................84 1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia...............................................................84 1.1.2. 2006-os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban ........................................85 1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja ................................87 1.1.4. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (OKÉV) .........88 1.2. Fejlesztési források körvonalai.....................................................................................89 1.2.1. Az ÚMFT operatív programjai.................................................................................89 1.2.2. Országos, regionális, megyei és egyéb források.......................................................95 1.2.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek …………………………………………… ……………………………………...100 2. Szakmai megújulás a kistérségben: ................................................................................101 2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban .................................................101 2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban................................................................................................................................106 2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás ...........................................................114 2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására ..................120 2.5. Közös irányelvek a külsı értékelések számára (fenntartói értékelés) ........................123 2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára .........................................123 3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek.........................................124 3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések ...............................................................................136 3.2. Általános iskolai fejlesztések......................................................................................140 3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések...........................................148 4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan............................................................................................................................150 5. Nyomon követés és értékelés .........................................................................................161 MELLÉKLETEK.................................................................................................................163

Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

3


I. HELYZETFELTÁRÁS 1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 1. A) Részletek „A PAKSI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE” címő dokumentumból (2005): „A kistérség földrajzi elhelyezkedése A Paksi kistérség Tolna megye ÉK-i részén fekszik, a térség négy kistáj területét érinti: Közép-Mezıföldet, Dél-Mezıföldet, Tolna Sárközt és a Sárvíz-völgyet. A kistérség határát keleten a Duna jelenti természetes határként, a többi irányban természetes határt nem lehet meghúzni. Északon Fejér megyével határos. Nyugaton a Sió- Kapos- Sárvíz völgyétıl, keleten a Duna tektonikus eróziós völgyétıl határolva terül el a Dél-Mezıföld, amely 40-60 m-rel magasabban fekszik a Duna völgyénél. Nagyobbrészt síksági táj, amelyet enyhe lejtık tagolnak. A jelenlegi domborzati viszonyokat meghatározza, hogy az utolsó interglaciálisig (két eljegesedési korszak közötti melegebb idıszak) süllyedı területen a folyami eredető és a szél által felhalmozott üledék, az újpleisztocénban és a holocénban pedig fıleg a szél által hozott üledék volt a felszín jellegzetes formálója. Így a dél-mezıföldi Központi-Hát felszínét az újpleisztocéntól kezdve szélhordta lösz fedi, s nagy területet foglal el a pleisztocénban és a holocénban képzıdött futóhomok is. A felszínen kialakult mészlepedékes csernozjom a mezıgazdasági termelés számára kiváló természeti adottságot jelent. A térség legjelentısebb vízfolyása, hazánk legnagyobb folyója a megye és a kistérség keleti határát jelentı Duna, amely még mindig számos nem kellıen kihasznált természeti adottsággal rendelkezik (vízi úton történı szállítás, közlekedés, öntözési és ivóvízkészletek, további ipari létesítmények telepítésének lehetısége stb.). A Tolnai Sárközben a felszínt a magas ártérbe is mélyült, természetes folyamatok és mesterséges beavatkozások hatására feltöltött és feltöltendı morotvák kusza hálózata szövi át. A terület belvízveszélyes. A talajtakaró 94%-ban réti talajképzıdmény, amely mezıgazdaságilag értékes talajokból áll. A kistérségnek különösen értékes éghajlati adottsága, hogy a Dél-Mezıföld és a Sárköz az ország napfényben leggazdagabb területei közé tartozik. A napsugárzás évi összege ezeken a területeken 452 kJ felett van, a napsütéses órák száma 2000-2050 órára tehetı. A tenyészidıszakban ezek a kedvezı adottságok még markánsabban rajzolódnak ki. Áprilistól szeptemberig a napsütéses órák száma Dél-Mezıföldön és a Sárközben 1500 felett van, ami hazánkban a legmagasabb értékek közé sorolható. Ez a legkülönbözıbb mezıgazdasági kultúráknak (köztük nem utolsósorban a szılınek) igen kedvezı. A térség közlekedés földrajzi helyzete elınyıs, hiszen a települések egy része a 6. sz. fı közlekedési útvonalra főzıdik fel, ezen kívül érinti a térséget az 52., 61., 63. sz. fıút. 2003- ig Dunaföldvárnál volt a megye egyetlen Duna-hídja, amely jó összeköttetést biztosít az ország keleti része, az Alföld felé. A Dunán Bogyiszlónál megépült, 2003 májusában átadott Szent László Híd a kistérség déli körzetében is meg fogja növelni az átmenı forgalmat, ennek következtében a fıútvonalak fejlesztése mellett szükség lesz a kistérség településeit összekötı közúthálózat fejlesztésére is. A kistérségben tizenkettı község (Bikács, Bölcske, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Németkér, Pálfa, Pusztahencse, Sárszentlırinc) és két város Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

4


található: Paks és Dunaföldvár, amelyek közül Paks a meghatározó nagysága és gazdasági súlya miatt. A kistérség gazdasági, társadalmi helyzete A kistérségek fejlettségi különbségei Míg a megyés, régiós elemzések a fıváros-vidék, illetve a nyugat-kelet markáns különbségeit mutatja be, addig a kistérségeket tekintve sokkal differenciáltabb a kép. A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlıdésüket jól jellemzı kilenc mutatót alkalmaznak • Külföldi érdekeltségő vállalkozások külföldi saját tıkéje egy lakosra • Személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem egy lakosra • Személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem egy lakosra • Mőködı gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma • Mőködı gazdasági szervezetek száma • Munkanélküliek aránya • Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma • Távbeszélı-fıállomások ezer lakosra jutó száma • Személygépkocsik száma ezer lakosra Az alkalmazott jelzıszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípust alakítottak ki. Dinamikusan fejlıdı térségeknek nevezik azokat, ahol a jelzıszámok zöme több mint 10%kal meghaladja a vidéki átlagot. Fejlıdı térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot. Felzárkózó térségek azok, ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják. Stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzıszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. Lemaradó térségek estében a jelzıszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%. A kedvezı helyzető, dinamikusan fejlıdı és fejlıdı térségekben él az ország népességének 59,1%-a. A kitörési esélyeket is felmutató felzárkózó térségekben a vidék népességének több mint 24%-a él, míg a stagnáló és a lemaradó térségek a vidéki népességbıl 15, illetve 10%-ot képviselnek. A térségtípusok eloszlása eléggé mozaikszerő, kevés kivételtıl eltekintve a régiók többségében a típusok majd mindegyike elıfordul. Dél-Dunántúlon hiányzik a dinamikusan fejlıdı kategória. Régiónkban - elsısorban Somogy és Tolna megyében - számottevı a felzárkózó típus, a felzárkózás alapja térségenként más és más. Térségtípusok Tolna megyében (2004.) Térségtípus Dinamikusan fejlıdı Fejlıdı Felzárkózó Stagnáló Lemaradó

Kistérség a Dél- Dunántúlon nincs Paksi, Szekszárdi Dombóvári, Bonyhádi Tamási Tolna megyében nincs


5


Tolna megyében a szekszárdival együtt ez a kistérség a legfejlettebb. Meghatározó, hogy itt található az ország egyetlen atomerımőve, amely a hazai villamos energia szükségletnek a 40-45%-át állítja elı. A terület gazdasági szerepével is magyarázható, hogy a munkanélküliség megjelenése óta az alatta maradt a megyei átlagnak, elsısorban a falvakat sújtotta a mezıgazdasági szerkezet átalakulása miatt. Munkanélküliségi helyzet (2004.) Mutatók Regisztrált munkanélküliek aránya (%) Szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében (%) Legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya a munkanélküliek között (%) Pályakezdı munkanélküliek aránya (%)

Tolna megyei Paksi kistérségi adatok adatok 7,1

5,3

14,1

15,6

6,5

8,4

8,8

9,7

Kistérségi rangsor a megyében Legalacsonyabb a megyében Legmagasabb a megyében Negyedik legmagasabb a megyében Negyedik legmagasabb a megyében

A megyében a PA Rt.-nek köszönhetıen itt találjuk tömegében a legmagasabban képzett mőszaki értelmiséget, valamint az itteni kereseti viszonyok az átlagnál jóval magasabb szintje is itt jellemzı. A PA Rt. eredményeinek következtében mind a GDP, mind a jövedelemviszonyok a megyét egy magasabb szintre emelik, s ez a szint torzítja a többi kistérség elmaradottságát is pozitív irányba. Ipari park a kistérség mindkét városában: Pakson és Dunaföldváron is található, céljuk a gazdasági fejlıdés további elısegítése, tıkebehozatal a kistérségbe, innováció elısegítése a technológiában és az emberi erıforrásban. A terület gazdasági elırelépését segítheti a Duna eddigieknél jobb logisztikai és turisztikai kihasználása. A Duna vízi útként Tolna megye és a kistérség számára elsısorban a teherhajózás lehetısége miatt jelentıs. A meglévı mezıgazdasági berakóhelyek bıvítése, fejlesztése kívánatos és szükséges. Természetesen a folyót ki kell használni üdülési, pihenési lehetıségként, beleértve a vízi sportot is. A személyhajózás számára is alkalmas kikötı- és pihenıhely lehetıségek megteremtésével a megye és a körzet turisztikai jelentıségét lehet és kell növelni, de mindezt ki is kell használni. Dunaföldváron a termálvízre alapozva a többi turisztikai ággal összekapcsolva szükséges a termálturizmus fejlesztése is. Iskolázottság- ingázás (2004.) Mutatók

Tolna megyei adatok

Elvégzett átlagos osztály (évfolyam) szám

9,1

Más településre dolgozni járók aránya (%)

33,5

Naponta bejárók aránya (%)

25,8

Paksi kistérségi Kistérségi rangsor adatok a megyében Második 9,1 legmagasabba megyében Legalacsonyabb a 28,5 megyében Legalacsonyabb a 21,9 megyében


6


Demográfiai tendenciák a kistérségben A kistérségben lakik a megye lakosságának 21%-a, több mint ötvenezer fıvel a második legnépesebb kistérség a megyében, csak a szekszárdi elızi meg. Települések átlagos lakónépessége itt a legmagasabba megyében, néhány fı híján 3.600 fı. Legalacsonyabb a születések- és halálozások száma 1000 fıre számítva. Szintén legalacsonyabb a 60 év felettiek aránya. Ami viszont a közoktatás számára örvendetes, hogy itt a legmagasabb a 14 éven aluliak aránya. A népesség 59%-a él a kistérség két városában. Két-háromezer fıs falvakban él a lakosság 28%-a, ennél kisebb településeken pedig a 13%-a. A kistérség településszerkezetében meghatározó szerepet tölt be a két város, Paks és Dunaföldvár. Pakson több mint húszezer, míg Dunaföldváron közel tízezer lakos él. Kétezer fınél nagyobb lélekszámú települések száma négy, ezernél több lakosú további hét, és csupán egy település népességszáma nem éri el az ezer fıt.” 1. B) Részletek a „PAKS-DUNAFÖLDVÁR TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA” címő dokumentumból (2007): „A kistérség földrajzi adottságai, gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete, azon belül a foglalkoztatási helyzet, a közlekedési adottságok és a demográfiai mutatók és tendenciák, valamint az ellátási helyzet sem változtak érdemben. Kiegészítést az eredeti intézkedési terv a kistérségi térszerkezet és a kistérségi napi migráció tekintetében kíván, mert ezek érdemben befolyásolhatják a további döntéseket, illetve ezekbıl következıen módosul a SWOT. Kistérségi térszerkezet A Paks-dunaföldvári kistérség viszonylag homogén szerkezető. Kezelhetı nagyságú a lélekszáma, valamint a kistérségben található települések száma is. Földrajzi elhatárolhatóság és vonzási viszonyok tekintetében is jóval logikusabb sok más kistérségnél. A Dunával határolt Paks ezen a módon a kistérség centrális központjának tekinthetı, szélsıséges módon kiesı településrıl a területen nem beszélhetünk (esetleg Pálfa helyzete kétséges e tekintetben). Pakssal egy város, illetve egy, hosszú távon városi rangra pályázható település osztozik a térszervezı kapacitáson. Ennek alapján a kistérségen belül három mikrotérség különíthetı el. Ezek közül a legegyértelmőbb a paksi mikrotérség léte, Dunaföldvár és Nagydorog mikrokörzetei tekintetében más és más problémák lépnek föl. A Paksi mikrotérség a másik két alcentrum irányában különösebb nehézségek nélkül lehatárolható. Északra Bölcske inkább Dunaföldvár, Madocsa már inkább Paks közvetlen vonzásába esik. Kelet felé a lehatárolás a Duna miatt indokolatlan. Dél felé a lehatároló már a következı (a Szekszárd-tolnai kistérség). Ebben az irányban számolni kell Gerjen esetleges kistérségbeli mozgásával, ami korábban már fel is vetıdött, egy tolnai mikrotérség önálló kistérséggé erısödése esetén pedig ismét felvetıdhet. Nyugat felé a Paks és Nagydorog Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

7


közötti felezıhöz képest labilis Pusztahencse viszonyulása. A település szándékai szerint inkább Paks mikrotérségébe tartozna. Ebben az esetben a legkiterjedtebb lehetıséggel számolva a Paksi mikrotérség települései: Paks, Madocsa, Németkér, Pusztahencse, Duna-szentgyörgy és Gerjen. Egyetlen szomszédos kistérség irányából sem várható e határok megkérdıjelezıdése. A jelzett községek irányából a városi centrumra rávezetı közközlekedés fejlett, illetve elfogadható. Éppen ez utóbbi tekintetben szervetlen egyelıre a Nagydorogi mikrotérség. A centrális nagyközség várossá fejlıdése – sok hasonló mérető és szerepő másmegyebeli társhoz képest – még nem indult meg, és a 3000 fı alá csökkenı lélekszám mellett a jelenlegi gazdasági helyzetben csak irányított fejlesztéssel indítható meg egyáltalán. Földrajzilag és meglévı úthálózat tekintetében látszólagos szervességrıl is beszélhetünk. Amennyiben azonban a Pálfa és Simontornya közötti közút megépül, akkor Pálfa átcsatlakozása prognosztizálható, illetve elképzelhetı ezzel egyidejőleg a szomszéd megyei Vajta vonzásirányának változása is. Bár térszerkezetileg Pusztahencse inkább Nagydoroghoz kapcsolható, mint Pakshoz, a helyiek természetes logikája szerint, ha már buszra kell szállniuk, Paks csak mintegy 5 perccel távolabbi, mint Nagydorog. Hasonló megfontolások hangzanak el Kajdacs és Szekszárd vonatkozásában is, bár ott az idıkülönbség már jelentısebb (igaz, az így elérhetı szolgáltatások volumene és színvonala is jóval nagyobb és magasabb). Pusztahencsével itt nem számolva, egy szervesülı Nagydorogi mikrotérséget tehát az alábbi települések alkothatnának hosszú távon: Nagydorog, Györköny, Bikács, Pálfa, Sárszentlırinc és Kajdacs. A Fejér megyei Vajta ide szervesülését közigazgatási tények nehezítik, bár a közoktatási társulás jelenleg is mőködı (kérdéses lehet, hogy a Paks-dunaföldvári kistérség többi települése egy kistérségi fenntartási rendszerben mutatna-e egységesen befogadó szándékot). Ahhoz azonban, hogy Nagydorog szerves centrumként tudatosuljon, az ottani igazgatási, kereskedelmi, egészségügyi és szociális térségi szolgáltatásoknak kellene elıbb úgy megerısödniük, hogy ne csak lehetséges középpont legyen. Ennek a szerepnek az erıszakolt siettetése akár a mikrotérség szétesésével is járhat, hiszen többeket éppen a korábbi közös tanácsi idıszak réme tart kétségek között. A szerep erısödéséhez a településcentrum valóságos társadalmi-gazdasági centrummá fejlesztése elengedhetetlen, többek között olyan kis buszállomás létrehozásával, amely mikrotérségi ki-beszállítást képes szervezni. Önmagában az a tény, hogy a Paks vagy a Szekszárd felé tartó áthalad a településen, azt még nem teszi centrálissá a tudatban. Még különlegesebb a Dunaföldvári mikrotérség... A 61-es és az 52-es utak mentén a legközelebbi települések (Elıszállás, Nagykarácsony és Daruhegy, illetve Dunaegyháza) részben vagy egészben városuknak érzik Dunaföldvárt, a fennálló közigazgatási helyzet azonban akadályozza ennek szerves megvalósíthatóságát. Másfelıl a kisváros helyzete azért is különleges, mert minden más városhoz képest a hozzá legközelebb esı város a megyei jogú Dunaújváros, amelyhez ezer szállal kötıdik Dunaföldvár. … Megfontolandó, hogy amennyiben jogszabályok a közoktatási célú társulások esetében sem a kistérség-, sem a megyehatárok átlépését nem tiltják, vagy arra nem állapítanak meg hátrányos következményeket, akkor egy Dunaföldvári mikrotérség oktatási hálózata a jelzett körben akár hárommegyéssé duzzasztható.


8


Napi migrációs tendenciák A közoktatási intézkedési tervben foglalt feladatok hatékony kivitelezését a közeli jövıben egyre fokozottabban befolyásolják majd napi migrációs tényezık is: 1. a térszerkezet kapcsán már elemzett, a kistérség határain átívelı napi ingázások, 2. a kistérség belsı napi ingázásai, amelyek mikrotérségi szerkezettıl függetlenül fıleg Paks (és az atomerımő) irányában hatnak, és a szülıkkel együtt ingázó jelentıs számú gyermeket, tanulót vonzanak társulási viszonyoktól függetlenül – szabad intézményválasztás alapján – a helyi intézménybıl külsı (fıleg paksi) intézménybe.”

1. C) 2007. ıszi változások a társulási szándékokban A Paksi Kistérség kistérségi közoktatás-fejlesztési terve (a továbbiakban: KKFT) 2007. ıszi készítése közben a DDOP-2007-3.1.2./2F pályázat kapcsán felgyorsultak a tárgyalások a lehetséges mikrotérségek települési összetételérıl. Az egyeztetések eredményeként több változás történt még a 2007. évi korábbi tervekhez viszonyítva is, és a bizonytalanságok csökkenıben vannak. Eldılni látszik, hogy: 1. Dunaföldvárhoz mint mikrotérségi centrumhoz csatlakozik Bölcske mellett Madocsa is. 2. Pakshoz mint mikrotérségi centrumhoz csatlakozik Dunaszentgyörgy, Gerjen, Németkér és Pusztahencse. 3. Nagydoroghoz mint mikrotérségi centrumhoz csatlakozik Bikács, Györköny, Kajdacs, Pálfa és Sárszentlırinc. A részleteket, a szakmailag lehetséges megoldásokat a KKFT utolsó fejezetei tartalmazzák.

1. D) Az állandó népesség változása A Paksi Kistérség állandó lakossága 2001 óta - az országos tendenciákkal összhangban minden évben folyamatosan csökken, évente átlagosan mintegy 230 fıvel. Az óvodás és – fıként – az iskolás korú népesség számában is további drámai csökkenés várható: amíg 2006. december 31-jén a kistérségben a 10-19 éves korosztályban még 625 az átlaglétszám egy-egy évfolyamon, addig ez a szám a 10 évnél fiatalabb korosztályban átlagosan már csak 463, azaz a következı évtizedben jelentıs mértékben tovább fog csökkenni a közoktatási szolgáltatásokat igénybe vevık száma. A bölcsıdés korú évfolyamok létszáma jellemzıen a mostani 18-19 éves korosztály létszámának mindössze kb. 60%-a, azaz a csökkenés az általános iskolákat és a középfokú iskolákat (ez utóbbiakat különösen nagy mértékben) egyaránt érinteni fogja. A férfiak aránya 48,6%, a nıké 51,4%.


9


fı

A Paksi Kistérség állandó népessége 2000-2006 51 200 51 000 50 800 50 600 50 400 50 200 50 000 49 800 49 600 49 400 49 200

50 852

50 932

50 895 50 595 50 290

50 177 49 780

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

év

A Paksi Kistérségre vonatkozó állandó népességi adatok a 2001-2005. évekre vonatkozóan az Iloma on-line internetes lekérdezési rendszerbıl (www.iloma.econ.core.hu/index.php?page=goals), a 2006. évi adat pedig a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal honlapjáról származik (http://www.ddrkh.hu/).


10


A Paksi kistérség településeinek állandó lakossága 2006. december 31-én

Település

BIKÁCS BÖLCSKE DUNAFÖLDVÁR DUNASZENTGYÖRGY GERJEN GYÖRKÖNY KAJDACS MADOCSA NAGYDOROG NÉMETKÉR PAKS PÁLFA PUSZTAHENCSE SÁRSZENTLİRINC

Paksi Kistérség

Állandó népesség

Férfi (%)

476 2 903 9 246 2 668 1 332 1 026 1 359 2 016 2 892 1 844 20 188 1 683 1 091 1 056 49 780

51,3 48,5 48,4 50,4 50,2 48,6 48,3 48,6 48,5 49,6 48,3 48,5 48,9 48,0 48,6

0-9 10-19 évesek évesek száma száma 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 átlagátlagéves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves ban egy ban egy évfoévfolyamon lyamon

4 26 92 25 14 9 13 18 27 16 182 15 12 11 463

7 2 3 5 2 6 4 2 7 6 3 6 6 4 8 11 10 8 4 7 8 36 25 29 19 27 34 19 26 29 18 36 38 39 30 42 27 36 32 34 30 47 111 89 68 89 89 86 99 99 102 92 102 116 100 94 112 116 119 110 125 106 112 32 19 29 28 24 28 28 22 19 27 22 26 26 28 32 28 39 37 32 33 38 15 15 14 14 6 15 12 20 7 12 22 13 15 11 15 21 17 16 11 13 20 13 6 9 6 15 7 12 7 8 12 10 12 10 8 12 22 11 14 9 17 13 19 8 14 16 5 21 14 16 13 10 11 25 19 13 24 25 21 13 23 18 13 26 17 14 26 14 24 13 19 15 16 26 22 24 20 23 22 24 26 22 29 48 40 28 23 28 26 24 32 28 26 27 32 36 30 38 39 41 45 46 39 45 45 23 15 15 8 12 18 22 29 14 12 15 17 16 17 23 22 25 24 26 28 28 254 171 157 161 155 182 178 194 192 204 223 220 258 215 220 238 271 317 249 293 258 20 12 9 14 10 12 24 15 13 22 18 24 14 26 20 17 17 21 22 17 22 16 11 10 14 10 18 11 13 16 9 10 11 15 19 17 19 15 13 13 15 18 14 13 4 11 8 16 10 14 14 10 7 7 12 14 14 13 18 21 7 16 17 625 431 398 439 403 491 478 504 475 477 537 573 584 537 601 622 668 698 616 667 687


11


Állandó lakosság száma a 10-19, illetve a 0-9 évesek között átlagban egy-egy évfolyamon

Állandó lakosság 2006. december 31-én 300 254

250 182

200 150

111 92

100 50

A 10-19 évesek száma átlagban egy-egy évfolyamon A 0-9 évesek száma átlagban egy-egy évfolyamon

36 26

3225

74

26 1514 139 1913 18

40 27 2316

2015 1612 1411

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14

település

1

2

3

Bikács

Bölcske

4

Dunaföldvár Dunaszentgyörgy

5

6

7

Gerjen

Györköny

Kajdacs

8

9

10

Madocsa Nagydorog Németkér

11

12

13

14

Paks

Pálfa

Pusztahencse

Sárszentlırinc


12


2. Közoktatási intézmények a kistérségben A helyi önkormányzatoknak a közoktatással kapcsolatos feladataikat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatási törvény) meghatározottak szerint kell ellátniuk. Az önkormányzatok feladataikat a közoktatási törvény 88.§ (4) bekezdése szerint: - intézmény létesítésével, fenntartásával, - társulásban való részvétellel, - más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni (közoktatási törvény 85.§ (4) bekezdés). Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el, illetıleg milyen nem kötelezı feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésrıl vagy az általános iskolai nevelésrıl és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. és 94.§-ai szerint a gyermekek napközbeni ellátása kötelezı önkormányzati feladat azon szülık gyermekei esetében ahol ez a szülık munkahelyi elfoglaltsága miatt indokolt. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı - a gyermekek életkorának megfelelıen különösen bölcsıdében, hetes bölcsıdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. A községi és városi önkormányzat köteles gondoskodni (közoktatási törvény 86.§ (1) –(2) bekezdések):az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról, a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérıl és az általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról. A kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetık, oktathatók. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni: a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnıttoktatásról, az alapfokú mővészetoktatásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógy-testnevelésrıl abban az esetben, ha a községi, városi, fıvárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve


13


a feladat ellátása a megye, fıváros területén nem megoldott (közoktatási törvény 86.§ (3) bekezdés). A megyei önkormányzat köteles gondoskodni: az általános iskolát követıen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató tevékenységrıl, az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, a gyermekgyógyüdülıkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekrıl; a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás megszervezésérıl, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységrıl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, az utazó szakemberhálózat mőködtetésérıl. Ha a többcélú kistérségi társulás a közoktatási törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok tekintetében megszőnik a feladat ellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulást alkotó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe).

2.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): 0 (fenntartók, társulások) A kistérségben bölcsıdei ellátást a dunaföldvári és a paksi önkormányzat biztosít. Paks Város önkormányzata a Bóbita Bölcsıde Paks nevő intézményben, Dunaföldvár Város Önkormányzata a DASZK Dunaföldvár Alapszolgáltatási Központja nevő költségvetési szerv intézményegységeként. Bár intézményfenntartó társulási megállapodás az ellátott feladatok felsorolásakor nem említi a bölcsıdei ellátást, a dunaföldvári bölcsıdében van más településrıl bejáró gyermek. Az óvodai ellátást a kistérség önkormányzatai közül Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Madocs, Németkér, Paks (Benedek Elek Óvoda) önállóan, a többi önkormányzat intézményfenntartó társulások keretében biztosítja. A kistérség 14 települése közül valamennyi településen mőködik óvoda, tagóvoda. A Paks-Pusztahencse Önkormányzatok Óvoda Intézményfenntartó Társulásban az óvodai nevelést a paksi Napsugár Óvoda paksi tagóvodáiban és az óvoda pusztahencsei tagóvodájában biztosítják. A Györköny-Bikács Közoktatási Intézményi Társulás keretében látják el az óvodáztatást a két község gyermekei számára helyben a Györköny-Bikács Általános Iskola és Óvoda tagintézményeiben.


14


A Nagydorog-Kajdacs Közoktatási Intézményi Társulás keretében látják el az óvodáztatást a két község gyermekei számára helyben a Széchenyi Sándor Általános Iskola és Óvoda tagintézményeiben.

A Pálfa és Sárszentlırinc Községek Alapfokú Oktatási és Nevelési Intézményfenntartó Társulás keretei között folyik az óvodai nevelés a társulásban résztvevı községek gyermekei számára a Pálfa-Sárszentlırinc Általános Iskola és Óvoda nevő intézmény tagóvodáiban. Az óvodák közül öt óvoda önálló intézmény Bölcske, Madocsa, Németkér, Paks: Benedek Elek Óvoda és Napsugár Óvoda, tíz óvoda közös igazgatású közoktatási intézmény vagy ÁMK tagintézményeként (Bikács, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Nagydorog, Pálfa, Pusztahencse és Sárszentlırinc) mőködik.

Település

Bikács Bölcske Dunaföldvár Dunaszentgyörgy Gerjen Györköny Kajdacs Madocsa Németkér

Az óvoda fenntartója

Az intézményfenntartás módja

Györköny-Bikács

Intézményfenntartó társulás

Bölcske

Önálló intézményfenntartás

Dunaföldvár


Dunaszentgyörgy


Gerjen


Györköny-Bikács Nagydorog-Kajdacs Madocsa

Intézményfenntartó társulás Intézményfenntartó társulás Önálló intézményfenntartás

Németkér


Nagydorog – Kajdacs Nagydorog Paks (Napsugár) Paks - Pusztahencse Paks (Benedek E.) Paks

Intézményfenntartó társulás Önálló intézményfenntartás

Pálfa

Pálfa - Sárszentlırinc


Sárszentlırinc

Pálfa - Sárszentlırinc

Pusztahencse

Paks - Pusztahencse

Intézményfenntartó társulás Intézményfenntartó társulás


Forrás: Adatgyőjtés a Paks-dunaföldvári Kistérségben a 2007. évben hatályos társulási megállapodások alapján

2.1.2. Bejárók, a gyermek-csoportok társadalmi összetétele A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): b1 (bejárók, SNI) o3 (bejárók) Az adatok alapján a bölcsıdékben nincs sajátos nevelési igényő gyermek.


15


Az alábbi táblázatban az összes óvodáskorú gyermek közül a sajátos nevelési igényőek létszáma látható a paksi szakértıi bizottsággal egyeztetett adatok alapján.

Tanév

Összlétszám

2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

1733 fı 1715 fı 1626 fı

SNI létszám Százalékos arány 35 fı 2.02% 31 fı 1.81% 12 fı 0.74%

Együttnevelt

Különnevelt

19 fı 16 fı 12 fı

16 fı 15 fı 0 fı

2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): b1 (létszámok) o1a (létszámok) o1b (jelentkezık, felvettek aránya) A) Bölcsıdék A bölcsıdés korú gyermekek több mint 38%-nak (560 fınek) lakhelye Paks. Jelentısebb számban (2004-ben 260-an) Dunaföldváron élnek még ilyen korú gyermekek. (2004-ben 260 volt a számuk). Ezen a két településen található bölcsıde. A többi településen alig haladja meg vagy meg sem közelíti a számuk a nyolcvanat. A dunaföldvári bölcsıdébe átlagosan 6070 gyermek járt az elmúlt két évben. A gyermekek mintegy két harmada 1 és 2 év közötti. 1 évesnél fiatalabb gyermekek csak 2005-ben jártak bölcsıdébe, az összlétszám mintegy 12%át tették ki. A paksi Bóbita Bölcsıdében az 2005 óta minden évben szinte állandó, valamivel száz feletti a gyermeklétszám. 12 csoport mőködik az intézményben, a csoportlétszámok jelentısen alacsonyabbak, a csoportszobák száma viszont 3-4-szerese, mint Dunaföldváron. Mindkét városban a bölcsıdés korú gyermekek mintegy 20 %-a jár bölcsıdébe. B) Óvodák A kistérségben 14 településén összesen 15 óvoda található. Egy óvoda - egy település szerkezet a jellemzı a kistérségre, kivétel ez alól Paks, ahol kettı is mőködik. A 2005/2006-os nevelési évben 1733 gyermek járt óvodába, az ideiben pedig 1534. Ez mintegy 11%-os létszámcsökkenés a két év alatt. Az óvodás korú (2001 és 2004 között született) gyermekek száma a kistérségben kb. 1800, (Forrás: A Paksi Kistérség Oktatási Rendszerének Fejlesztési Programja 2. számú táblázat 20. oldal.) azaz majdnem 90%-uk jár óvodába. A legnagyobb gyermeklétszámmal a két paksi intézmény mőködik. Dunaföldváron a gyermeklétszám meghaladja a 200-at, Nagydorogon és Bölcskén pedig megközelíti a százat. Az átlagos csoportlétszámok általában 20 és 25 között mozognak, kivétel ez alól Gerjen, ahol mindhárom vizsgált nevelési évben meghaladta a 45-öt! A legalacsonyabb átlaglétszámok a Napsugár Óvoda dunakömlıdi és Kereszt utcai tagóvodájában, illetve Kajdacson és Bikácson voltak. A kajdacsi óvodában az idei nevelési évben csoportösszevonást hajtottak végre, a Kereszt utcai tagóvodát pedig bezárták. A kajdacsi óvoda kivételével mindenütt vannak vegyes csoportok, Pálfán az idei nevelési évtıl kezdıdıen került megszervezésre. Az intézmények az új tanévre óvodába jelentkezı gyermekeket szinte minden esetben fel is vették. A felvett kiscsoportos óvodások aránya egyik nevelési évben sem éri el a 40%-ot. Az intézmények többsége kevesebb gyermeket tudott felvenni, mint két évvel korábban. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

16


Kistérségi szinten több mint 10 %-kal csökkent ezen idıszak alatt az óvodába került gyermekek száma. A kiscsoportok kihasználtsága Dunaszentgyörgyön a legmagasabb, a legkevesebb jelentkezı mindhárom vizsgált évben Bikácson volt, mindössze 1-1 fı. A bejárók aránya nagyon alacsony, a 3%-ot sem éri el, és ez is inkább a paksi óvodákra jellemzı. Mivel a kistérség települései közül szinte mindegyiknek az a célja, hogy az óvodás korú gyermekek a saját településükön járjanak óvodába, az alacsonyabb gyermeklétszámmal illetve kihasználtsággal mőködı óvodák fenntartása jelentıs terhet ró a fenntartókra. A madocsai óvodától nem kaptuk meg a csoportlétszámokat.

2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): b2 (szobák, eszközök) o7 (helyiségek) o8 (eszközök, inform. is) o9 (épület) o10 (elızı 10 év felújításai) o11 (helyiségek, hiányok) o12 (eszközhiányok) A dunaföldvári és a paksi bölcsıdékben a bölcsıdei csoportok számával, a jogszabályi elıírásoknak megfelelı mérető csoportszoba (16 db) áll rendelkezésre. Mindkét bölcsıde rendelkezik konyhával, a paksi fénymásolóval, számítógéppel és internet hozzáféréssel. Madocsa (1 db szükség csoportszoba) kivételével minden óvoda és tagóvoda rendelkezik az óvodai csoportok számával megegyezı, a jogszabályi elıírásoknak megfelelı mérető csoportszobával (72 db). Fejlesztı szobával a bölcskei, a dunaföldvári (4 db), a paksi (2 db), dunaszentgyörgyi (2 db) és a pusztahencsei óvodák, tagóvodák rendelkeznek. A paksi Mesevár és Kishegyi úti tagóvodában nincs tornaszoba és fejlesztı szoba, valamint a bikácsi tagóvodában nincs tornaszoba. A dunaszentgyörgyi, a gerjeni, a madocsai és a sárszentlırinci óvodákban, tagóvodákban ugyan nincs tornaszoba, de a község általános iskolája rendelkezik tornateremmel vagy tornaszobával. A kistérség minden óvodában játszóudvar vagy sportudvar áll rendelkezésre. A gerjeni óvoda kivételével minden óvoda, tagóvoda rendelkezik melegítıkonyhával. A nagydorogi óvoda és a kajdacsi tagóvoda ebédlıvel is rendelkezik. A fentieken túl az óvodák jelentıs részében hiányzik a fejlesztı szoba, az orvosi szoba, az elkülönítı és a nevelıi szoba. A kistérség óvodái közül a paksi Napsugár Óvoda Vörösmarty és Munkácsy utcai tagóvodáiban, a Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág tagóvodájában, valamint a bölcskei, a pálfai, a sárszentlırinci óvodákban volt az elmúlt 10 év során jelentısebb bıvítés, átalakítás. Valamennyi település óvodájában volt külsı vagy belsı festés-mázolás. Bölcske, Dunaszentgyörgy, Kajdacs, Györköny, Madocsa, Nagydorog óvodáiban, a paksi Napsugár Óvoda Eötvös utcai tagóvodájában, a paksi Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág tagóvodájában és Sárszentlırinc óvodáiban főtéskorszerősítés, Bölcske Dunaszentgyörgy,, Kajdacs óvodáiban, a paksi Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág tagóvodájában világítás korszerősítés volt. Felújították az intézmények padlózatát Bölcske, Dunaszentgyörgy, Nagydorog, Páfa és Sárszentlırinc, valamint a paksi Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág és Kishegyi úti Tagóvodájában.Bikács és Gerjen nem szolgáltatott adatot.


17


A felnıttek által használt számítógép és nyomtató a Paks-dunakömlıdi tagóvoda kivételével valamennyi óvodában megtalálható, internet elérhetıséget viszont csak a dunaföldvári, a madocsai, a németkéri, a györkönyi, a pusztahencsei és a paksi Mesevár tagóvoda, óvoda jelzett. A gyermekek által használható számítógép a pálfai óvodában van. Fénymásolóval Madocsa, Pusztahencse és Sárszentlırinc kivételével a kistérség óvodái rendelkeznek. Videomagnó Madocsa és Nagydorog kivételével minden óvodában van. A nevelımunkát segítı és a mai kor elvárásainak megfelelı audioviduális eszközökkel (digitális kamera, digitális fényképezıgép, videokamera, notebook, projektor) az óvodák többsége nem rendelkezik. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete szerinti kötelezı eszköz és felszerelés biztosítását az önkormányzatoknak külön kérelem alapján 2008. december végéig kell teljesíteniük. A kistérség óvodái összesen közel 45 millió Ft-os eszközhiányt jeleztek (o12 tábla).

2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): b2 (alkalmazottak) o2 (alkalmazottak) A két bölcsıdében a 16 csoportban (Dunaföldvár 4 - Paks 12) a fenntartók 8 illetve 25 gondozói álláshelyet biztosítanak. Egyéb munkakörökben (ügyvitel, konyhai, takarító) 12 illetve 18 álláshelyen dolgoznak. Az óvodákban a vezetıi álláshelyek száma 25. A vezetıi álláshelyeken túl 119 óvónıi álláshelyet biztosítanak. Település - óvoda

Bölcske Dunaföldvár (5)* Dunaszentgyörgy (2)* Gerjen Györköny Bikács (tagóvoda) Madocsa Németkér Nagydorog Kajdacs (tagóvoda) Paks (Napsugár) (5)* Pusztahencse (tagóvoda) Paks (Benedek E.) (3)* Pálfa Sárszentlırinc (tagóvoda) Kistérség összesen

Óvodások száma

89 319 82 39 37 16 67 46 97 48 233 43 407 55 43 1621

Óvónık száma

8 26 8 2 3 2 5 4 9 4 22 3 39 4 4 143

Dajkák száma

4 13 4 2 3 0 3 3 4 2 12 2 18 2 2 71

Technikai dolgozók

1 óvónıre jutó óvodások száma

2,75 4,75 7,50

11,1 7,4 10,3 19,5 12,3 8,0 13,4 11,5 10,8 12,0 10,6 14,3 10,4 13,8 10,8 11,3

Forrás: Adatgyőjtés a Paksi Kistérség közoktatási intézményei körében a 2007. évi statisztika alapján

* az óvoda székhelyén mőködı feladatellátási helyek (székhely, tagóvoda, telephely) száma Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

18


Az 1 óvónıre jutó gyermekek száma 25 19,5

átlaglétszám

20 15 11,1 10

14,3 13,8 13,4 12 11,510,8 10,811,310,6 10,6 10,4

12,3 10,3 8

7,4

Országos átlag

Kistérségi átlag

Sárszentlırinc

Pálfa

Paks (Benedek

Pusztahencse

Paks (Napsugár)

Kajdacs

Nagydorog

Németkér

Madocsa

Bikács

Gerjen

Dunaszentgyörgy

Dunaföldvár (5)*

Bölcske

0

Györköny

5

* az óvoda székhelyén mőködı feladatellátási helyek (székhely, tagóvoda, telephely) száma

Az egy óvodapedagógusra jutó gyerekek száma országos átlagban 10,6 fı.(Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról, 2006) A Paksi-dunaföldvári Kistérségben az átlag: 11,3 fı. A zsúfoltabb óvodákban ennél lényegesen több, 12 feletti számú gyerek jut egy-egy óvodapedagógusra (pl. Györköny, Kajdacs, Madocsa, Pálfa, Pusztahencse); kevesebb – 9 fı, vagy annál kevesebb – Bikácson, Dunaföldváron és Dunaszentgyörgyön. Képzettség tekintetében a helyzet igen megnyugtató, az átlagosnál jobb. A vezetık közül 12 fı fıiskolai végzettséggel, 13 fı fıiskolai végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik. A beosztott óvodapedagógusok közül 3 fı középfokú végzettséggel, 116 fı fıiskolai végzettséggel rendelkezik, közülük 12 fınek van pedagógus szakvizsgája, 9 fınek fejlesztı pedagógusi, 1 fınek gyógypedagógusi, 3 óvónınek gyógytestnevelıi végzettsége van. Megállapítható, hogy az óvónık 24 %-a szakvizsgával, egyéb szakirányú végzettséggel rendelkezik. Az óvodákban a nevelı-oktató munkakörben dolgozó dajka álláshelyek száma: 71, a melegítı és fızıkonyhákban, egyéb technikai munkakörben 7,5 álláshelyen dolgoznak. A fejlesztı pedagógusok létszáma: 2005/2006. tanév 2006/2007. tanév 2007/2008. tanév

7 fı 9 fı 9 fı


19


Gyógypedagógus, konduktor: Tanév 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

Gyógypedagógus 2 fı 3 fı 1 fı

Konduktor 2 fı 2 fı 0 fı

A speciális végzettségő szakemberek a Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon alkalmazásába kerültek.

2.1.6. Programkínálat A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): o4 (nemzetiség, étkezés) o16 (SNI, egyéb) A kistérség óvodái közül a Németkéren, Pakson két óvodában, Bikácson és Györkönyben folyik német nemzetiségi nevelés. 118 gyermek vesz részt a hagyományos nemzetiségi nevelésben, amely létszám a kistérség óvodásainak 32%-a, jelentıs aránynak minısül. A györkönyi tantestület a HEFOP 2.1.3 pályázat keretein belül a 30 órás tantestületi továbbképzések közül Multikultúrális tartalmak - interkultúrális nevelés továbbképzést választott. Ezen a továbbképzésen az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében az óvoda és az iskola pedagógusai teljes létszámban részt vettek. A multikultúrális tartalmak helyi tantervbe való beépítésére mikrocsoport alakult; munkatervük a mentorálás során készült el. Az 5 intézmény nemzetiségi nevelési prioritásainak, a nemzetiségi tudatformálás lehetıségeinek közös kidolgozásához hiányzik egy munkaközösség. Speciális programok az SNI gyermekek számára adatok alapján a következı óvodákban vannak a 2007-2008. nevelési évben: Paks Napsugár Óvoda Eötvös utcai tagóvoda Paks Napsugár Óvoda Vörösmarty utcai tagóvoda Bikács Dunaföldvár Pálfa

3 fı 1 fı 1 fı 3 fı 2 fı

A speciális programok többlet pedagógiai tevékenységet jelentenek az adott óvodákban. Az o6 táblázatban jelzett sajátos nevelési igényő gyermekek mindegyike részesül a habilitációs célú foglalkoztatásban. Gyógytestnevelést a paksi óvodákban biztosítanak a gyermekek számára. A bölcskei óvodában 89 kisgyermek számára biztosítják a „lépésrıl lépésre” programot, ugyanitt jelenik meg specialitásként a sportfoglalkozások, labdajátékok szervezése. A gerjeni tantestület és az óvónık a HEFOP 2.1.5-ös pályázat keretében vettek részt 30 órában multikultúrális tartalmak – interkultúrális nevelés továbbképzésen, amelyben az iskola és óvoda átmenet megkönnyítése is program volt. A tizennyolc óvoda nevelési programjában – az adatokat szolgáltató óvodák részletezése szerint – a felsorolt tevékenységek közül a mővészeti tevékenységeket alapvetıen a néptánc, a bábjáték és a zeneóvoda foglalkozásai jelentik. Néptánc foglalkozásokon 192 Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

20


kisgyermek vesz részt négy óvodában, ez fontos pozitívumként értékelhetı. Nyolc óvodában magas az ún. tevékenység központú foglalkozásokon részvevı gyermekek száma, ez nyilvánvalóan magába foglalja a kézmőves, valamint a vizuális fejlesztést biztosító foglalkozásokat. Az óvodák által szolgáltatott adatok szerint bábjáték lehetısége két óvodában biztosított összesen 51 kisgyermek számára, míg a „zeneovi” foglalkozásaira egy helyen kerül sor, 23 kisgyermek részvételével. Nyilvánvalóan azokban az intézményekben is, amelyek nem részletezték az említett tevékenységeket, foglalkozási formákat, a nevelési programban helyet kap mind a bábozás, mind pedig a zenei nevelés. Az óvodák életébıl a szolgáltatott adatok alapján hiányzik az Óvodai Integrációs Program, amely a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek tehetséggondozását és fejlesztését tőzi ki céljául. Fontos, hogy készítsék elı az óvodák a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek 3 éves kortól történı beóvodáztatását szektorközi együttmőködéssel, valamint fejlesszék az óvodák úgy a programjukat, hogy az egyben fókuszáljon a halmozottan hátrányos helyzetőek fejlesztésére. A pusztahencsei tagóvodában cigány kisebbségi nevelés folyik, a sárszentlırinci óvoda fejlesztési elképzelései között szerepel ennek bevezetése. (A kisebbségi oktatás négy formáját a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (továbbiakban: 32/1997. MKM rendelet) 2. számú mellékletének 1. pontja határozza meg. A 32/1997. MKM rendeletet módosító 58/2002. OM rendelet újradefiniálta a cigány kisebbségi oktatás fogalmát. A Magyar Közlöny 2005/77/II. szám 49-52 oldala meghatározza mindazon fejlesztési irányokat, amelyet a cigány népismeret oktatása során figyelembe kell venni.)

2.2. Általános és középiskolai, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): 0 (fenntartók, társulások) (esetleg i13, k13 épületek) Az általános iskolai ellátást a kistérség önkormányzatai közül Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Madocsa és Paks a Bezerédj Általános Iskola, a Deák Ferenc Általános Iskola és a Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon esetében önállóan, a többi önkormányzat és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola esetében Paks intézményfenntartó társulások keretében biztosítja. Pakson mőködik a kistérség egyetlen nem önkormányzati, egyházi fenntartású iskolája, a Pécsi Egyházmegye által mőködtetett Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium.


21


Település

Bölcske Dunaföldvár

Az ellátott oktatási feladat

Az általános iskola ellátási körzete

Az intézményfenntartás módja

1-8. évfolyam Bölcske


1-8. évfolyam Dunaföldvár


Dunaszentgyörgy 1-8. évfolyam Dunaszentgyörgy


Gerjen Györköny

1-8. évfolyam Gerjen 1-8. évfolyam Györköny-Bikács

Önálló intézményfenntartás Intézményfenntartó társulás

Madocsa

1-8. évfolyam Madocsa

Nagydorog

1-8. évfolyam Bikács – Nagydorog 5-8. évfolyam Sárszentlırinc

Kajdacs (tagintézmény)

1-8. évfolyam Kajdacs

Paks - II. Rákóczi 1-8. évfolyam Paks F. Általános Iskola 5-8. évfolyam Németkér - Pusztahencse Németkér 1-4. évfolyam Németkér (tagintézmény) Pusztahencse 1-4. évfolyam Pusztahencse (tagintézmény) Paks - a többi 1-8. évfolyam Paks általános iskola 1-8. évfolyam Pálfa Pálfa 5-8. évfolyam Sárszentlırinc Sárszentlırinc 1-4. évfolyam Sárszentlırinc (tagintézmény) Pécsi 1-8. évfolyam Tolna megye Egyházmegye

Önálló intézményfenntartás Intézményfenntartó társulás




Nem önkormányzati fenntartású intézmény


A Nagydorog-Bikács Intézményi Társulásban az általános iskolai feladatellátást a nagydorogi Széchenyi Sándor Általános Iskola és Óvodában 1-8. évfolyamon a székhely település valamint Bikács község gyermekei számára biztosítják. Nagydorog Nagyközség Képviselı-testülete ezzel párhuzamosan közoktatási intézményfenntartó társulást kötött Kajdacs Község Képviselı-testületével, amely szerint az általános iskolai feladatellátást 1-8. évfolyamon a nagydorogi Széchenyi Sándor Általános Iskola és Óvoda kajdacsi tagiskolájában biztosítják Kajdacs község gyermekei számára. A Pálfa és Sárszentlırinc Községek Alapfokú Oktatási és Nevelési Intézményfenntartó Társulása az általános iskolai feladatellátást a Pálfa-Sárszentlırinc Általános Iskola és Óvodában a pálfai székhelyen biztosítja 1-8. évfolyamon a székhely település gyermekei, 5-8. évfolyamon a sárszentlırinci felsı tagozatos tanulók számára. A sárszentlırinci alsó tagozatos tanulók számára az általános iskolai feladatellátás 1-4. évfolyamon a közös igazgatású intézmény sárszentlırinci tagiskolájában folyik.


22


A Paks-Pusztahencse-Németkér Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás az általános iskolai feladatellátást a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a paksi székhelyen biztosítja 1-8. évfolyamon a székhely település körzetes tanulói, 5-8. évfolyamon a németkéri és a pusztahencsei felsı tagozatos tanulók számára. A németkéri és a pusztehencsei alsó tagozatos tanulók számára az általános iskolai feladatellátás 1-4. évfolyamon az általános iskola németkéri, illetve pusztahencsei tagiskoláiban folyik. A szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi és kollégiumi ellátást a kistérség önkormányzatai közül a két város, Dunaföldvár és Paks önkormányzatai önálló intézmények mőködtetésével biztosítják Pakson két nem önkormányzati fenntartású gimnázium is mőködik.

Fenntartó

Dunaföldvár Város Képviselı-testülete

Intéznény

Az ellátott oktatási feladat Az intézményfenntartás módja

Önálló szakiskola és speciális Beszédes J. Óvoda Ált. szakiskola: 9-10. évfolyam, intézményfenntartás Isk. AMI és Szakiskola 11-12. szakképzési évf. Önálló gimnázium: Magyar László - hat: 7-12.évfolyamon intézményfenntartás Gimnázium - négy: 9-12. évfolyamon -szakiskola:9-10. I. István Szakképzı Iskola

Paks Város épviselı-testülete Vak Bottyán Gimnázium

évfolyam, 11-12. szakképzési évf. Önálló szakközépiskola: 9-13. intézményfenntartás évfolyam, 13-14. szakképzési évfolyam gimnázium: - hat: 7-12.évfolyamon - négy: 9-12. évfolyamon


Önálló intézményfenntartás Nem szakközépiskola: 9-12. önkormányzati évfolyam, Energetikai Szakközépiskola: ESZI 13. szakképzési évfolyam fenntartású intézmény kollégium Gazdag Erzsi Általános kollégium Iskola és Diákotthon

Paks RT Alapítvány

Pécsi Egyházmegye

Balogh Antal gimnázium: Katolikus Általános - nyolc: 5-12.évfolyamon Iskola és Gimnázium

Nem önkormányzati fenntartású intézmény


A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola Gimnáziumban mőködik Tolna megye egyetlen egyházi fenntartású gimnáziuma. A Paksi Atomerımő Rt. Alapítványa által fenntartott Energetikai Szakközépiskola és Kollégium a városi fenntartású iskolák középiskolásainak is biztosít kollégiumi ellátást. Nagydorogon esti gimnáziumi oktatás is folyik.


23


2.2.2. Bejárók, a gyermekek összetétele A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i3 (bejárók, HH, SNI) i6 (SNI részletezése) k3 (bejárók, HH, SNI) k6 (SNI részletezése)

i22 (integrációs, gyermekv. tám.) k22 (integrációs, gyermekv. tám.)

Az intézmények által szolgáltatott SNI adatok egyeztetésre kerültek a paksi szakértıi bizottsággal. A sajátos nevelési igényő tanulók száma az adatok alapján: Tanév

Összlétszám

2005/2006. 2006!2007. 2007/2008.

4129 fı 3924 fı 3774 fı

SNI létszám Százalékos arány 326 fı 8% 350 fı 9% 297 fı 8%

Együttnevelt

Különnevelt

180 fı 201 fı 157 fı

146 fı 149 fı 140 fı

A kistérség középiskolái közül a szakértıi bizottsággal egyeztetett adatok alapján a következıkben vannak sajátos nevelési igényő tanulók: A Beszédes József Speciális Szakiskolában Dunaföldváron szegregált oktatási formában folyik szakképzésük. Létszámuk a 2007/2008. tanévben 21 fı. Nevezett iskola szakiskolájában a 2007/2008. tanévben, integrált oktatatási formában 23 tanuló szakiskolai képzése történik. A Magyar László Gimnázium és az I. István Szakképzı Iskola jelzett még SNI tanulókat. Az intézményi adatok eltérést mutatnak nevezett tanulók létszámáról (k3 k6 táblázatok). A paksi szakértıi bizottság vezetıjével folytatott megbeszélés alapján nyilvánvaló, hogy az intézmények pontatlanul használják a sajátos nevelési igény kritériumait, ezért ellentmondásos az adatszolgáltatás. Ezen állítás nem vonatkozik a Beszédes József Szakiskolára és Speciális Szakiskolára.

2.2.3. Intézményi létszámok A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i1a alsós létszámok, i1b felsıs létszámok i1c (jelentkezettek, felvettek aránya) k1a létszámok, k1b (jelentkezettek, felvettek aránya) A) Létszámok a. Alsó tagozatos létszámok A kistérségben sok a kisiskola. Tíz olyan intézmény vagy intézményegység van, ahol csak egy-egy osztályt indítanak évfolyamonként. Ezekben az intézményekben az alsó tagozatos tanulók száma sehol sem éri el a százat, hétben (Németkéren, Pusztahencsén, Sárszentlırincen, Györkönyben, Gerjenben és a két gyógypedagógiai intézményben) pedig még a hatvanat sem éri el. Ezek az intézmények - a gerjeni és a paksi Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon kivételével - intézményfenntartó társulásban mőködnek. Az alacsony tanulólétszám miatt ezekre az intézményekre jellemzı a legalacsonyabb csoportonkénti átlagos tanulólétszám. Összevont osztályok Pusztahencsén és Beszédes József Általános Iskola Gyógypedagógiai tagozatán vannak. Pusztahencsén az idei tanévben került


24


megszervezésre egy, Dunaföldváron pedig már a korábbi tanévekben is 2-3 összevont tanulócsoport mőködött. A 2005/2006-os tanév óta majdnem 10%-kal csökkent a tanulólétszám az alsó tagozaton. Ezt a csökkenést az alsó tagozatos tanulócsoportok száma is követte: minden évfolyamon eggyel vagy kettıvel kevesebb osztály indult. A németkéri iskola kivételével minden intézményben csökkent az alsó tagozatosok száma. A legnagyobb tanulószám csökkenés a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános iskolában következett be, a 2005-ös tanév óta csaknem 20%-kal csökkent az intézményben az 1-4. évfolyamosok száma. b. Felsı tagozatos létszámok Az idei tanévtıl Németkéren és Pusztahencsén – az intézményi társulás eredményeképpen – megszőnt a felsı tagozat. A felsı tagozatos tanulók a gesztorintézményben (II. Rákóczi F. Általános Iskola) folytatják tanulmányaikat. Sárszentlırincen pedig egy évvel korábban – a pálfai iskolával történt egyesülés miatt – szőnt meg a felsı tagozatos oktatás. A kis létszámú felsı tagozatok megszőnésének a következménye az, hogy itt valamivel magasabbak a tanulócsoportok átlaglétszámai, mint az alsó tagozaton. A felsı tagozatos korú tanulók száma – hasonlóan az alsósok számához – 6 %-kal csökkent két tanév alatt. (Az alsós és a felsıs tanulólétszámok majdnem azonosak mindhárom tanévben.) A tanulócsoportok számában azonban nagyobb arányú a csökkenés, tanévenként kettı-öt tanulócsoporttal kevesebbet engedélyezett a fenntartó. A tanulócsoportok megszüntetésének következményeképpen a tavalyi tanévhez képest kettıvel nıtt az osztályok átlaglétszáma, valamint az idei tanévre mindössze három olyan intézmény maradt (Gerjenben, Györkönyben és Gazdag Erzsi Általános Iskolában), ahol az átlaglétszámok egyik vizsgált tanévben sem érik el a 15-öt. Györkönyben a „halál” határ 8 fı, ezt tudjuk tartani osztályonként is. Megjegyzés: A Gazdag Erzsi iskolában, minden tanuló 2 vagy 3 fınek számít az osztálylétszámok kialakításánál. („Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettı, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevı tanulót (Kt. 3.sz. melléklet)”). A kistérségben nincsen összevont felsı tagozatos osztály. A legmagasabb tanulólétszáma és legtöbb tanulócsoportja a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának van. Az intézményegyesítésnek köszönhetıen a 2005/2006-os tanévhez képest közel 10%-kal nıtt a felsıs tanulóik száma. A többi intézmény felsı tagozatára - a kistérségi csökkenı gyermek és tanulólétszám következményeképpen - a lassú csökkenés jellemzı. A bölcskei Kegyes József Általános Iskola nem küldte el az intézményi létszámokat. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium nem szolgáltatott adatot. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

25


c. Középfokú iskolai létszámok A kistérségben hat középiskola mőködik: Pakson a Vak Bottyán Gimnázium, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, az I. István Szakképzı Iskola valamint Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium; Dunaföldváron Magyar László Gimnázium, és a Beszédes József Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Szakiskola és Speciális Szakiskola. A középiskolások létszáma az idei tanévben 4 %-kal magasabb, mint két évvel korábban. A legnagyobb létszámnövekedés az I. István Szakképzı Iskolában történt, de nıtt a tanulók száma az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban, a Magyar László Gimnáziumban, a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban és a Beszédes József Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Szakiskola és Speciális Szakiskola speciális szakiskola tagozatán is. A csoportlétszámok az összes középiskolában megközelítik vagy meghaladják a harmincat, kivéve a Beszédes József Szakiskolát, és a katolikus gimnáziumot. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban nyolcévfolyamos gimnáziumi képzés, míg a másik két gimnáziumban egy-egy évfolyammal hatévfolyamos gimnáziumi képzés is folyik,A legalacsonyabb csoportátlaglétszámok a katolikus gimnáziumban vannak. A 9-12. évfolyamos tanulócsoportok száma a dunaföldvári szakiskolában és gimnáziumban valamint a katolikus gimnáziumban maximum egy, a másik három intézményben három vagy négy. A paksi szakközép- és a szakiskolában is van érettségire épülı képzés, az ESZI-ben azonban jóval magasabbak ezen az évfolyamon a létszámok. B) Az intézményekbe jelentkezettek, felvettek a. Az általános iskola 1. osztályába jelentkezett és felvett tanulók A kistérség minden általános iskolájába minden 1. osztályba jelentkezett tanulót felvettek az elmúl három tanévkezdéskor. Túljelentkezés egyetlen helyen sem fordult elı. Az 1. évfolyamok kihasználtsága 50 % körüli a következı települések intézményeiben: Németkér, Pusztahencse, Sárszentlırinc, Gerjen, Kajdacs Bölcske és Györköny. Legalacsonyabb kihasználtság az idei tanévben Pusztahencsén (34,6%), a tavalyiban Gerjenben (28%) volt. Az elsı évfolyamok legmagasabb kihasználtsággal a két paksi, a pálfai valamint a dunaszetngyörgyi általános iskolákban mőködnek. Kistérségi szinten 70 %-os kihasználtság jellemzı. Az 1. évfolyamokra felvett bejáró tanulók a györkönyi és a nagydorogi általános iskolákban vannak. Kistérségi szinten ezeknek a tanulóknak az aránya mindössze 3-4 %. Kollégisták csak a Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthonban vannak. b. A középokú iskolák induló évfolyamára jelentkezett és felvett tanulók Az adatot szolgáltatott hat középfokú iskolára átlagosan 350 % körüli túljelentkezés volt jellemzı az elmúlt három tanévben. (Ez persze nem a „valós” túljelentkezési arány, hiszen egy-egy általános iskolai tanuló átlagosan kb. 3-3,5 jelentkezési lapot ad be). A legalacsonyabb túljelentkezés - 100% - a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban, legmagasabb pedig az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban volt, ahol minimum 460 %-os ez az arány,. Az induló évfolyamok kihasználtsága pedig éppen itt a legalacsonyabb, a 20 %-ot sem éri el. A kezdı évfolyamokon a kihasználtság a Magyar László Gimnáziumban és a Vak Bottyán Gimnáziumban a legmagasabb. Kollégiumi ellátást csak a Pakson középfokú iskolás tanulók vehetnek igénybe. Arányuk körülbelül 15 %. A települési tanulók az összlétszám felét teszik ki, a többiek bejárók. A kollégisták aránya az ESZI-ben a legmagasabb, a bejáróké pedig Dunaföldváron.


26


2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i21 (bukottak, máshová távozók) k21 (bukottak, máshová távozók) A) Általános iskolák A jelesek vagy kitőnı tanulók aránya kistérségi szinten 13-14% körül van. A paksi Bezerédj Általános Iskolában, a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskolában és a bölcskei Kegyes József Általános Iskolában az elmúlt két tanévben ez az arány meghaladta a 15%-ot. 3 % alatt maradt ez az arány mindkét tanévben a pusztahencsei, a Gazdag Erzsi Általános Iskolában és a Beszédes József Általános Iskola Gyógypedagógiai Tagozatán. Az elégtelenek aránya a legmagasabb (11%-ot meghaladó) Nagydorogon, Pusztahencsén és Gerjenben. Kistérségi szinten ez az osztályzat 100 tanulóból mindössze négyre jellemzı. Az évismétlésre bukottak aránya 2 % körül mozgott az elmúlt két tanévben, ezt arányt azonban többszörösen felülmúlja a pusztahencsei és a két gyógypedagógiai általános iskola. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai tagintézménye nem szolgáltatott adatokat. B) Középiskolák Kistérségi szinten a jeles, kitőnı tanulók aránya valamivel 4 % felett van. Legmagasabb, 10%-ot meghaladó a Vak Bottyán Gimnáziumban, az I. István Szakképzıben pedig egyetlenegy tanuló sem ért el ilyen eredményt az elmúlt két tanévben. Az elégtelenek aránya és az évismétlésre bukottak aránya is az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban és az I. István Szakképzıben a legmagasabb. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi tagintézménye nem szolgáltatott adatokat.

2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i7 (helyiségek) i8 (eszközök, inform.) i13 (épület) i14 (elmúlt 10 év felújításai) i15 (hiányzó helyiségek) i16 (hiányzó eszközök) k7 (helyiségek) k8 (eszközök, inform.) k13 (épület) k14 (elmúlt 10 év felújításai) k15 (hiányzó helyiségek) k16 (hiányzó eszközök) Az általános iskoláknak otthont adó épületek korukat nézve négy csoportba sorolhatók: 2-300 éves mőemlék épületek (Dunaföldvár), a XIX. század utolsó évtizedeiben (Bölcske, Gerjen, Madocsa, Nagydorog), 1960-1980. közötti idıszakban (Dunaszentgyörgy, a paksi iskolák, Sárszentjırinc) és az elmúlt 10 évben épített ingatlanok (Paks: Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon. Az épületek jelentıs részére jellemzı, hogy több ütemben épültek, pl. a XIX. század végi épületekhez új épületszárnyat (-akat) építettek (Gerjenben pl. 2002/2003-ban épült új épületszárny 4 tanteremmel és zsibongóval.). Az általános iskolai épületekrıl összességében elmondható, hogy állaguk változó, de többségük alapos felújításra szorul. A kistérség 121 általános iskolai osztályának elhelyezésére 208 tanterem, 3 szükségtanterem (Györköny 2db, kiváltásuk folyamatban, 2008 tanévtıl két új tanterem áll rendelkezésre), 50 szaktanterem és 40 csoportszoba áll rendelkezésre. Az iskolák, tagiskolák közül Györkönyben, Kajdacson, Pusztahencsén, Sárszentlırincen és a paksi Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthonban nincs tornaterem, viszont tornaszobával ezek az iskolák is rendelkeznek. Az 1-8. évfolyammal mőködı iskolák közül Bölcske, Dunaföldvár, Madocs, Pálfa és a paksi Deák F. Általános Iskola nem rendelkezik közösségi térrel (zsibongóval, aulával).


27


Az intézmények adatszolgáltatása alapján az iskolák közül fızıkonyhával a bölcskei, a dunaföldvári, a dunaszentgyörgyi, a madocsai, a nagydorogi és a paksi II. Rákóczi F. Általános Iskola, melegítıkonyhával csak a dunaföldvári tagiskolák (3 db) rendelkeznek. A kistérség iskolái közül Dunaszentgyörgyön, Gerjenben, a paksi Bezerédj Általános Iskolában és a paksi Deák Ferenc Általános Iskolában volt az elmúlt 10 év során jelentısebb bıvítés, átalakítás. Györköny kivételével valamennyi település általános iskolájában volt külsı és belsı festés-mázolás. Bölcske, Dunaszentgyörgy, Kajdacs, Nagydorog, Pálfa és Sárszentlırinc iskoláiban főtéskorszerősítés, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Kajdacs, Sárszentlırinc és Paks iskoláiban világításkorszerősítés volt. Felújították az intézmények padlózatát Gerjen, Györköny és Kajdacs községek kivételével. Tetıfelújítás volt Bölcskén, Gerjenben, Nagydorogon és Pusztahencsén. Németkéren nyílászárókat cseréltek. Kiépítették az informatikai hálózatot és az internet hozzáférést minden településen. Dunaföldváron az elmúlt évtizedekben kialakult oktatási infrastruktúra erısen széttagolt létesítményhálózati rendszer kialakulását eredményezte. A legsúlyosabb fenntarthatósági problémák az alapfokú tanintézménynél jelentkeznek, tekintettel arra, hogy Dunaföldvár esetén az általános iskolai oktatást 10 db különálló ingatlan szolgálja ki, amelyeken található épületek napjainkra olyan mértékben avultak el mind funkcionálisan, mind pedig mőszakilag, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált az épületek egyenkénti felújítása – korszerősítése. A naponta felmerülı mőszaki problémák mellett a fenntartó Önkormányzatra a mőködtetés és üzemeltetés is olyan mértékő költségeket hárít, hogy saját költségvetési forrásból csak a „napi” mőködési alapfeltételeket jelentı kiadások finanszírozhatók. Az ingatlanállomány tagoltsága, jelentıs mértékben leromlott állapota, az energetikai oldalról való költséges gazdaságtalan mőködtethetıség alapvetı igényként fogalmazza meg az ingatlanstruktúra integrációjának igényét. Bölcske és Madocsa települések esetén is elmondhatóak az általános iskolai oktatási létesítmények, ingatlanok tagoltsági problémái. Mindkét településen az általános iskola alsó és felsı tagozata külön, egymástól távol fekvı ingatlanon mőködik. A kistérség általános iskolái 401 számítógéppel rendelkeznek. 338 számítógép internet hozzáféréssel is rendelkezik. Az általános iskolák számítógéppel való ellátottsága jelentıs eltérést mutat. Az egy számítógépre jutó tanulók száma Pusztahencsén (15 db: 2,9) és Németkéren (12 db: 3,8) a legjobb, Pakson (120 db: 12,5) kevésbé jó. A kistérségi átlag 10,6.

Az 1 számítógépre jutó tanulók száma

Paks, Gazdag E. Paks, Bezerédj Paks, Deák

16,0

14,014,2

Paks, II. Rákóczi

14,0 11,6

tanuló

12,0 9,7

10,0 8,0

7,7

2,9

9,6

10,6

4,2

5,2

Németkéri Tagintézmény Pálfa

8,5

Sárszentlırinci Tagint.

7,1

6,5 3,8

Pusztahencsei Tagintézmény

11,0 9,5

6,0 4,0

12,4

Dunaszentgyörgy, Csapó

5,5

Nagydorog, Széchenyi Gerjen Dunaföldvár, Jókai u.2.

2,0

Dunaföldvár, Ált. Isk. Püspök u. 1. Madocsa

0,0

Kajdacs

1 iskola

Bölcske Györköny Kistérségi átlag


28


Mindegyik iskola rendelkezik fénymásolóval, nyomtatóval, videomagnóval. Digitális fényképezıgéppel, videokamerával csak a dunaföldvári, a dunaszentgyörgyi, a gerjeni (csak videokamera) a paksi, a németkéri, pusztahencsi iskolák, tagiskolák rendelkeznek, digitális kamerával csak a dunaföldvári iskola, projektorral Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Paks iskolái, tagiskolái. Interaktív tábla egyelıre csak a dunaföldvári iskolában van. Az eszközjegyzék alapján hiányzó eszközök értéke az iskolák adatszolgáltatása alapján 34 millió Ft. A kistérségben ez iskolánként átlagban mintegy 2 millió Ft (i16 tábla). A középfokú oktatási intézmények és a kollégiumok épületei korukat nézve három csoportba sorolhatók: kb. 200 éves mőemlék épület (Dunaföldvár - gimnázium), a XX. század (Paks - szakképzı), 1960-1980-as évek (Paks – gimnázium, ESZI). Mőszaki állapotuk változó, közülük több alapos felújításra szorul. A kistérség 62 középfokú iskolai osztályának elhelyezésére 60 tanterem, 6 szükségtanterem (Magyar L. Gimnázium 2 db., I. István Szakképzı Iskola 4 db.), 24 szaktanterem és 13 csoportszoba áll rendelkezésre. Dunaföldváron tervezik a Templom utca 5-7. szám alatt lévı Magyar László Gimnázium épület tetıtéri szintjén kollégiumi funkció létesítését. Az iskolák közül az I. István Szakképzı Iskolában nincs tornaterem, a Vak Bottyán Gimnáziumban sem rendelkezik megfelelı mérető (10x20 m) tornateremmel. Valamennyi iskolának van sportudvara, egyedül a Magyar L. Gimnázium nem rendelkezik közösségi térrel (zsibongóval, aulával). Az iskolák közül az ESZI fızıkonyhával, a többiek melegítıkonyhával rendelkeznek. A kistérség középfokú iskolái közül az ESZI kivételével valamennyiben volt az elmúlt 10 év során jelentısebb bıvítés, átalakítás, mindegyikben volt külsı és belsı festés-mázolás, a a paksi gimnázium kivételével főtéskorszerősítés, a dunaföldvári gimnázium kivételével világítás korszerősítés. Kiépítették az informatikai hálózatot és az internet hozzáférést minden intézményben. A kistérség középfokú iskolái 504 számítógéppel rendelkeznek. 441 számítógép internet hozzáféréssel is rendelkezik. Az iskolák számítógéppel való ellátottsága jelentıs eltérést mutat. Az egy számítógépre jutó tanulók száma az ESZI-ben (335 db: 2) a legjobb, a Vak Bottyán Gimnáziumban (53 db: 12) kevésbé jó. A kistérségi átlag 4 tanuló/számítógép. Mindegyik középfokú iskola rendelkezik fénymásolóval, nyomtatóval, videomagnóval, projektorral. Digitális fényképezıgéppel, videokamerával, digitális kamerával csak a dunaföldvári gimnázium nem rendelkezik. Interaktív tábla csak a dunaföldvári gimnáziumban nincs. Az eszközjegyzék alapján hiányzó eszközök értéke az iskolák adatszolgáltatása alapján 34 millió Ft. A kistérségben ez iskolánként átlagban mintegy 2 millió Ft (i16 tábla).

2.3.2. Alkalmazottak A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i2a (összes alkalmazott) i2b (képesítés nélkül ellátott feladatok) k2a (összes alkalmazott) k2b (képesítés nélkül ellátott feladatok) Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

29


A kistérség általános iskoláiban a vezetıi álláshelyek száma: 33. A vezetıi álláshelyeken túl 368,55 pedagógus álláshelyet biztosítanak a fenntartók. Intézmény Bezerédj Általános Iskola, Paks Deák Ferenc Általános Iskola, Paks II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Paks II. R.F. Általános Iskola Németkéri Tagintézménye II. R.F. Általános Iskola Pusztahencsei Tagintézm. Pálfa-Sárszentlırinc Általános Iskola, Pálfa Pálfa-Sárszentlırinc Ált. Iskola Sárszentlırinci T. Csapó Vilmos Óvoda és Ált. Iskola, Dunaszentgyörgy Széchenyi Sándor Ált. Iskola és Óvoda, Nagydorog Széchenyi Sándor Ált. Isk. és Óvoda Kajdacsi Tagint. Kenessey Albert Általános Iskola és Óvoda, Gerjen Beszédes József Általános Iskola, Dunaföldvár* Általános Iskola, Madocsa Kegyes József Általános Iskola, Bölcske Györköny – Bikács Általános Iskola és Óvoda, Györköny Kistérség összesen: Gazdag Erzsi Általános Isk. és Diákotthon, Paks Beszédes J. Ált.Isk. Gyógyp. Tagozata, Dunaföldvár

Balogh A. Katolikus Általános Iskola, Paks

1 pedagógusra jutó tanulók

Pedagógusok száma

Nevelı- oktató munkát segítık

Technikai dolgozók

425

39,05

0,5

10,50

10,9

365

32,00

0,0

6,50

11,4

710

67,00

2,0

15.00

10,6

45

6,00

0,0

1,00

7,5

43

6,00

0,0

1.00

7,2

147

15,00

0,0

1,00

9,8

42

5,00

0,0

1,75

8,4

146

15,50

0,0

4.00

9,4

325

22,00

0,0

4,00

14,8

128

11,00

1,0

0,00

11,6

100

12,00

0,0

1,00

8,3

684 134

60,00 13,00

0,0 0,0

18,00 3,00

11,4 10,3

233

17,00

2,0

0,00

13,7

109 3636

12,00 332,55

0,0 3,5

3,00 69,75

9,1 10,9

85

23,00

3,0

2,00

3,7

55

7,00

1,0

0,00

7,9

203

39,0*

0,0

0,00

5,2*

Tanulók száma

száma

Forrás: Adatgyőjtés a Paks-dunaföldvári Kistérség közoktatási intézményei körében a 2007. évi statisztika alapján

A gyógypedagógiai adatokat nem adtuk hozzá az általános iskolai adatokhoz. Az országos adatoknál is külön szerepel. * A tanárok számához hozzáadták a nyolc évfolyamos - általuk nyolcosztályosnak nevezett gimnázium 5-8. évfolyamán tanítókat is.

Az általános iskolában egy pedagógusra jutó tanulók számának országos átlaga 9,4 fı.( Forrás: Jelentés a közoktatásról, 2006.) A kistérségi átlag: 10,9 fı A magasabb átlaglétszámú általános iskolákban ennél több, 13 gyereknél több jut egy-egy pedagógusra (pl.Nagydorog, Bölcske); kevesebb – 9 fı, vagy annál kevesebb – a gerjeni iskolában, a németkéri, pusztahencsei és a sárszentlırinci tagiskolákban. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

30


Az 1 pedagógusra jutó tanulók száma Paks, Bezerédj

16

14,8

Paks, Deák

13,7

14

tanuló

12

10,9

11,4

9,8

10 8

Németkéri Tagint.

11,6 10,6 7,5 7,2

Paks, II. Rákóczi

11,4

9,4 8,4

8,3

Pusztahencsei Tagint.

10,9

10,3 9,1

9,4

Pálfa Sárszentlırinci Tagint. Dunaszentgyörgy Nagydorog Kajdacsi Tagint.

6

Gerjen

4

Dunaföldvár, Beszédes Madocsa

2

Bölcske Györköny

0 iskola


Kistérségi átlag Országos átlag

31


Képzettség tekintetében a helyzet megfelelı. A vezetık és a beosztott pedagógusok közül 252 fı fıiskolai végzettséggel, 119 fı fıiskolai végzettséggel és szakvizsgával vagy egyéb speciális képesítéssel, 20 fı egyetemi végzettséggel, 10 fı egyetemi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik. Megállapítható, hogy az általános iskolában a pedagógusok 27 %a szakvizsgával vagy egyéb szakirányú végzettséggel is rendelkezik. A kistérség általános iskoláiban 22 tanári álláshelynyi óraszámban tanítják képesítés nélkül a felsı tagozaton a tantárgyakat; legnagyobb számban az ének-zene (5,1 álláshely), német nyelv (3,5, álláshely), rajz (2,0 álláshely), testnevelés (3,0 álláshely) és technika (2,6 álláshely) tantárgyakat. .Az általános iskolákban a nevelı-oktató munkakört segítı álláshelyek száma: 3,5. Az intézményekben összesen 69,75 ügyviteli-gazdasági és technikai dolgozó áll alkalmazásban. Az önkormányzati fenntartású szakiskolákban, középiskolákban a vezetıi álláshelyek száma: 9. A vezetıi álláshelyeken túl 89,4 pedagógus és 8 szakoktató álláshelyet biztosítanak a fenntartók. Technikai dolgozók

1 pedagógusra jutó tanulók

Tanulók , koll. száma

Pedagógusok -szakoktatók száma

Vak Bottyán Gimnázium, Paks Magyar László Gimnázium, Dunaföldvár I. István Szakképzı Iskola, Paks Beszédes József Szakiskola, Dunaföldvár*

657*

43,4

0,8

8,7

15,1

323

22,0

0,0

7,0

14,2

444

29,0

1,0

6,3

15,3

143

9,0

0,0

1,0

15,9

Önk. középfok összesen: Energetikai Szakközépiskola (és Kollégium)

1567

103,4

1,8

23,0

15,2

621

59,0

1,0

60,00

10,5

185

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

172

8,0

0,0

0,0

21,5

21

2,0

0,0

0,0

10,5

Intézmény

Balogh A. Katolikus Gimnázium, Paks Energetikai (Szakközépiskola) és Kollégium Beszédes J. Speciális Szakiskola, Dunaföldvár**

Nevelı-oktató munkát segítı

száma

Forrás: Adatgyőjtés a Paks-dunaföldvári Kistérség közoktatási intézményei körében a 2007. évi statisztika alapján

* az összes gimnáziumi tanuló: ebbıl 536 nappali, 121 esti munkarend szerint tanul **A speciális szakiskolai adatokat nem adtuk hozzá a középiskolai adatokhoz. Az országos adatoknál is külön szerepel. n.a. nincs adat.

Az egy pedagógusra jutó tanulók számának országos átlaga gimnáziumban 13,4 fı, szakközépiskolában:13,8 fı, szakiskolában:14,1 fı ( Forrás: Jelentés a közoktatásról, 2006) Az önkormányzati fenntartású intézményekben vezetık és a beosztott pedagógusok közül 33,4 fı fıiskolai végzettséggel, 10 fı fıiskolai végzettséggel és szakvizsgával vagy Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

32


egyéb speciális képesítéssel, 55 fı egyetemi végzettséggel, 8 fı egyetemi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik. A középfokú iskolákban a nevelı-oktató munkakört segítı álláshelyek száma: 1,8. Az intézményekben 23 gazdasági-ügyviteli és technikai dolgozó áll alkalmazásban. A speciális képzettséggel rendelkezı szakemberek száma az iskolákban (i2a táblázat) és a 000 kérdıív alapján: Tanév Fejlesztı-pedagógus 2005-2006. 5,5 álláshely 2006-2007 6,5 álláshely 2007-2008 7,5 álláshely Gyógypedagógiai végzettsége 21 fınek van a kistérség iskoláiban a 2007-2008. tanévben. A gyógypedagógiai szaktudás koncentráltan Pakson és Dunaföldváron van jelen. A pedagógia munkát segítı gyógypedagógiai asszisztensek a Gazdag Erzsi gyógypedagógiai intézményben és a dunaföldvári iskola gyógypedagógiai tagozatán vannak (1-1 fı). A k5 táblázatban jelzett adatok alapján speciális végzettségő szakemberre szükség lenne a középiskolákban.

2.3.3. Programkínálat A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i4 (nemzetiségi) i9 (napközi) i10 (idegen nyelv)

i11 (tanórán kívül)

Az intézményekkel és a szakértıi bizottsággal történt adategyeztetés után rehabilitációs és habilitációs tevékenységben valamennyi sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló részesül az alapfokú közoktatásban. A k11 tábla szerint fejlesztı foglakozás a Vak Bottyán Gimnáziumban és az ESZI-ben biztosított a tanulók számára, de ehhez speciális szakember (k2a tábla) és speciális program (k24 tábla) nem áll rendelkezésre. A k5 tábla adatai alapján nagy számban jeleztek tanulási nehézséggel küzdı tanulót a középiskolák, de ezen tanulók számára speciális program nem biztosított (k24 tábla) Tanév

Tanulási nehézséggel küzdı tanulók

2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

15fı 22 fı 33 fı

A kistérség általános iskoláiban Németkéren, Györkönyben és Pakson 3 iskolában évfolyamonként egy osztályban folyik német nemzetiségi nevelés és oktatás a hagyományos nyelvoktató program szerint. A paksi Bezerédj Ált. Iskolában sajnos nagyon magas az egy csoportban nyelvet tanulók száma, 25,6 tanuló, ami a sikeres nyelvtanítást nagyon kérdésessé teszi. A paksi Deák F. Ált Isk.-ban a csoportátlag 15,7 tanuló, a paksi II.Rákóczi F. Ált. Isk.ban 11,4 , a németkéri iskolában 11,3 és a györkönyi iskolában 13,6. A kiscsoportos


33


nyelvtanítás-tanulás hatékonyabb, ezért a Bezerédj Ált Isk.-nak is kisebb csoportokat javaslunk kialakítani. A kistérségben német és angol nyelvet tanítanak. Németet idegen nyelvként sajátítanak el a tanulók a paksi iskolákban, Pusztahencsén, Pálfán, Sárszentlırincen, Dunaszentgyörgyön, Nagydorogon, Gerjenben, Dunaföldvárott, Bölcskén és Madocsán heti 3-5 órában. Ebben a tanévben 1156 tanuló 85 csoportban tanul német nyelvet. Angol nyelvet tanítanak a paksi iskolákban, Dunaszentgyörgyön, Nagydorogon, Dunaföldvárott, Kajdacson és Bölcskén heti 3-5 órában. Ebben a tanévben 1322 tanuló sajátítja el az angol nyelvet. Az angolt választók száma lassan emelkedett az utóbbi 3 évben. A kiemelkedıen jó nyelvtanulási szülıi-tanulói igény megkívánja egy kistérségi idegen nyelvi munkaközösség alapítását és az új kompetenciafejlesztı módszerek elterjesztését. Az alsó tagozatos napközis tanulók száma nem csökkent olyan mértékben, mint a tanulói létszám, körülbelül minden negyedik kisiskolás napközis. A napközi otthonos ellátást igénybevevık aránya Sárszentlırincen és a három paksi általános iskolában a legmagasabb. Iskolaotthonos ellátást csak a Beszédes József általános iskolában mőködtetnek. A felsı tagozatos napközis tanulók aránya körülbelül negyede az alsó tagozatosokénak. A felsıs napközis tanulók száma Pakson a Bezerédj, a Gazdag Erzsi és a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint a dunaföldvári Beszédes József ÓÁGYASZ gyógypedagógiai tagozatán a legmagasabb. Bölcskén, Madocsán, Nagydorogon, Pálfán és Pusztahencsén nem vehetı igénybe ez a szolgáltatás. Tanulószobai ellátás Bölcskén, Madocsán és Dunaföldváron, Pálfán és a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában vehetnek igénybe a tanulók, arányuk a kistérségben 3 % körül mozog. Az étkezık aránya meghaladja a 80%-ot paksi Bezerédj Általános Iskolában és a Pálfa-Sárszentlırinc Általános Iskola és Óvoda Intézményegységének sárszentlırinci tagintézményében. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai tagintézménye nem szolgáltatott adatokat. Felzárkóztató foglalkozások a paksi Deák Ferenc Általános Iskola, a Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon valamint a nagydorogi Széchényi Sándor Általános Iskola kivételével minden intézményben vannak. Leggazdagabb kínálata a madocsai Általános Iskolának, s Beszédes József Általános Iskolának és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának van. A kistérség intézményei a 2006/2007-es tanévben szervezhették meg a legtöbb felzárkóztató foglalkozást, és ugyanebben a tanévben volt a résztvevık száma a legmagasabb. A fejlesztı foglalkozások száma 80-90 körül mozgott a vizsgált három tanévben. Ez csupán fele a felzárkóztató foglalkozások számának. Németkéren és Sárszentlırincen nincsen fejlesztı foglalkozás, a legtöbbet viszont a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában és a Beszédes József Általános Iskolában tartják meg. Ugyanebben a két intézményben a tehetséggondozó foglalkozások száma is a legmagasabb. (Ez persze összefügg az intézmények méretével is.) A kistérség két általános iskolájában nem folytatnak tehetséggondozást: Kajdacson és Nagydorogon. A gyógypedagógiai intézményekben a fejlesztı foglalkozások keretében folyik tehetséggondozás. A felzárkóztató és fejlesztı foglalkozásokon átlagosan 4-5 tanuló vesz részt egy-egy foglalkozáson, a tehetséggondozókon pedig ennek több mint a kétszerese. Fejlesztı foglalkozáson az általános iskolás korú tanulók csupán 4, fejlesztın csupán 2%-uk vesz részt. Ez nagyon alacsony arány, Tehetséggondozó foglakozáson viszont minden negyedik tanuló részt vesz, ez viszont elég magas arány, Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

34


A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i24 (specialitások, tagozatok) i25 (mővészet) Az általános iskolák egyéni arculatát pedagógiai programjaik sajátosságai tükrözik. Tizennégy általános iskola adatai alapján specialitásaik a következık szerint foglalhatók össze: Tagozatos általános iskola mindössze egy mőködik a térségben, Györkönyben az iskola 109 tanulója német nemzetiségi tagozaton tanul. Gazdagabb a kínálat az emelt óraszámú tantárgyak/fakultációk oktatásában: hat iskola nyújt olyan lehetıségeket a tanulók számára, amely adott területen mélyebb és szélesebb körő tudást biztosít. A hat iskola mindössze négy települést jelent, a két meghatározóbb település – Paks és Dunaföldvár – mellett mindössze két kisebb településen van lehetıség a tanulók érdeklıdése és szükségletei szerint plusz ismeretek elsajátítására. Az idegen nyelvek hangsúlya mellett fontos a mozgás szerepének felismerése, a mővészeti nevelés biztosítása, ugyanakkor teljes mértékben hiányzik például az informatikai képzés fakultatív lehetıségeinek biztosítása. A paksi Bezerédi Általános Iskolában négy területen kínálnak programokat, a német nemzetiségi nyelv emelt szintő oktatása mellett különösen jelentıs a testnevelés oktatása, valamint a vizuális ismeretek és a balett oktatása. Német nemzetiségi emelt szintő nyelvoktatás még három iskolában folyik, a paksi Deák Ferenc Általános Iskolában, a paksi II.Rákóczi Ferenc Általános Iskolában - itt néhány tanuló emelt szintő testnevelés oktatásban is részesül - és a németkéri Általános Iskolában. Dunaföldváron az emelt óraszámú matematika oktatásra, valamint a német és angol nyelv oktatására helyezik a hangsúlyt, Bölcskén angol fakultációt és vizuális ismereteket biztosítanak nagyobb óraszámban a tanulók számára. A programkínálatot gazdagítják azok a tevékenységek, amelyeket csoportos vagy egyéni foglalkozások formájában szerveznek az iskolákban. Különösen jelentıs a sport kiemelkedı szerepe, hat település nyolc iskolájában mőködnek nagy létszámú DSK-k. Fontos és a kistérségben modellértékő szerepe lehet a paksi Deák Ferenc Általános Iskola ökoiskola programjának. Környezetvédelmi tevékenység folyik a nagydorogi Széchenyi Sándor Általános Iskola és Óvodában, valamint Madocsa Általános Iskolájában. Sajátos a kistérségben egyedi tevékenységet jelent Nagydorogon a gazdasági ismeretek oktatása, Pálfa Általános Iskolájában az integráló, Németkéren pedig a tehetséggondozó program. Nyolc iskolában szerveznek foglalkozásokat 107 SNI gyermek számára, közülük a dunaföldvári Általános Iskolában gyógypedagógiai tevékenységre is lehetıség van. Egyetlen általános iskolában sincs még azonban tere, lehetısége a kompetencia alapú oktatásnak, nem szerveznek heurisztikus anyanyelvi programot, valamint sehol nem mőködik a BGR (belsı gondozás rendszere) program a képességek differenciált fejlesztésére.

Az alapfokú mővészetoktatás helyzete A kistérségben meghatározóan két alapfokú mővészetoktatási intézmény mőködik. Paksi székhellyel a Pro Artis nevő, önkormányzati fenntartású mővészeti iskola, amely több további településen: Bölcskén, Madocsán és Nagydorogon lát el feladatokat, a helyi önkormányzatokkal együttmőködve. Németkéren és Tengelicen az elmúlt években egy, illetve két zenei tanszak mőködött, a 2007/2008. tanévben ezeken a településeken nem folyik képzés, egy tanévre felfüggesztették az oktatást. A paksi székhelyen és a három telephelyen ebben a tanévben 634 növendék tanul.


35


Dunaföldváron a Beszédes József Óvoda, Általános Iskola, Gyógypedagógiai Tagozat, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola (röviden: Beszédes József AMI) folytat alapfokú zenemővészeti képzést, jelenleg 98 fı tanulólétszámmal. A paksi Pro Artis Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény nagy múltú, komoly hagyományokkal rendelkezı iskola, stabil beiskolázási mutatókkal, színvonalasan, eredményesen dolgozik. Az 1974 óta mőködı iskolában kezdetben a zenemővészeti ághoz tartozó tanszakokon tanultak a növendékek, jelenleg Paks településen klasszikus balett és színjáték tanszak is mőködik, a telephelyeken csak zenét oktatnak. A paksi székhelyen rendkívül változatos a zenei tanszakok kínálata, szinte valamennyi klasszikus zenei tanszakon tanulnak növendékek, mellette népzenét oktatnak, valamint az elmúlt évben még jelentıs tanulólétszámmal jazz tanszak is mőködött, amelyet jelenleg átmenetileg felfüggesztettek. A balett tanszak évek óta szinte állandó létszámmal dolgozik, a színjáték tanszakon a 2007/2008. tanévben kisebb mértékő létszám csökkenés tapasztalható. Négy tanszak mőködik Nagydorogon és Bölcskén, míg Madocsán mindössze az egy zongora tanszakon van igény és lehetıség az alapfokú zenei tanulmányokra. Pakson a klasszikus zenei tanszakokon tanulók létszáma három év alatt 9 %-kal csökkent, a telephelyeken a csökkenés nem számottevı. Összességében ez azt jelezheti, hogy a tanulói, szülıi igények nem változtak jelentısen, legfeljebb a gyermeklétszám csökkenése miatt tapasztalható a létszámcsökkenés a képzésben. A szülöi elégedettség mutatói igen magasak, az iskola folyamatos fejlesztı munkával tesz eleget az elvárásoknak, jelentıs kedvezményekkel segítik a hátrányos helyzető növendékek tanulmányait. A legnagyobb létszámmal mőködı tanszak szinte valamennyi településen a zongora, de jelentıs a hegedő és harmonika tanszakokon tanulók száma is. A képzéshez rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek rendkívül jók, ez a biztonságos háttér jelenti a színvonalas, eredményes képzésnek a garanciáját. Megfelelı számú tanteremmel, balett-teremmel rendelkeznek, jelentıs fejlesztést eredményezett 2006ban a paksi székhelyen a színházterem létesítése. Dunaföldváron a Beszédes József Óvoda, Általános Iskola, Gyógypedagógiai Tagozat, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola egyik intézményegysége (tagozata ) az 1985 óta mőködı, alapfokú mővészeti oktatást nyújtó „zeneiskola”, jelenleg hat tanszakon oktatják a növendékeket,amelyek közül a zongora és hegedő tanszak mőködik a legnagyobb létszámmal. Az elmúlt három évben összességében jelentısen – mintegy 36 %kal – csökkent a zenei képzésben résztvevı növendékek száma. A képzés tárgyi feltételei elégségesek, a személyi feltételek megfelelıek. A zenei oktatásban résztvevı 6-10 %-nyi hátrányos helyzető növendék tanulmányainak segítését az iskola fontos feladatának tartja. Ugyancsak meghatározó számukra a szülıkkel való együttmőködés tartalmának erısítése. Igénybe vett szakmai szolgáltatásként az iskolában fontos a pedagógusok továbbképzése és a tanulók versenyekre való felkészítése. A képzı-iparmővészeti ág tanszakai egyik intézményben, egyik településen sem jelennek meg az oktatott tanszakok között. Ugyanakkor Gerjenben képzı mővészeti oktatásban vesz részt 20 tanuló, kézmőves foglalkozáson 25 fı és ugyanitt néptáncot oktatnak 20 tanulónak Németkéren, Pusztahencsén és Nagydorogon szolgáltatásként a szegedi Táltos Tehetséggondozó Iskola szervezésében táncmővészeti és képzımővészeti oktatásban vehetnek részt a tanulók, amelyrıl bıvebb adat nem áll rendelkezésre. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

36


Az alapfokú mővészeti képzés jelenlegi struktúrája nem fedi le a településeket, jelenleg mindössze öt településen folyik mővészetoktatás, tizenhárom településen nem. Az általános iskolai korosztály létszámához viszonyítva jelenleg a kistérségben alapfokú mővészetoktatásban vesz részt a tanulók 21 %-a. Az elmúlt évben a mővészetoktatásban résztvevık száma jelentısen csökkent. A Pro Artis iskolában az elmúlt években komoly infrastrukturális fejlesztések történtek: bıvítés, festés, korszerősítés, informatikai beruházások formájában, amelyek a képzéshez meglévı alapfeltételek javítását célozták meg, a legjelentısebb változás az, hogy 2006-ban új iskolaépületbe költözhettek. A Beszédes József AMI mőködéséhez elsısorban az önálló zeneiskolai épület hiányzik – jelenleg az általános iskola termeit használják -, tervezik a hiányzó hangszerek beszerzését, valamint a meglévık minıségi cseréjét, ugyanakkor az alapfokú mővészetoktatási intézmények számára kiírt 2007. évi pályázaton nem indultak, és így nem is nyerhettek támogatást. Mindkét intézmény kidolgozta és alkalmazza a minıségirányítási rendszerét, amely szerves részét képezi az iskolai élet fejlesztésének. Tehetséggondozó munkájuk fontos mutatóit jelzik a versenyeredmények, amelyek között mindkét intézmény esetében, regionális és országos eredmények, helyezések egyaránt megtalálhatók. A tehetséggondozó program másik fontos szeletét jelenti a szakirányú továbbtanulás, a legkiemelkedıbb tehetségő tanulók közül néhányan a középfokú mővészetoktatásban való részvételt választják, számuk az összes tanulólétszámhoz viszonylag csekély, de – különösen a paksi iskolában – a tehetséges tanulók pályaválasztásának segítését tudatosan felvállalt feladatként kezelik. Meghatározó jelentıségő mindkét intézmény munkájában a települések kulturális életében való aktív részvétel, önálló programjaik, vagy a településen szervezett rendezvények színes, változatos, gazdag programot nyújtanak az ott élıknek. Pakson „civil”mővészeti csoportok munkájában vesznek részt nagy számban a diákok, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a szakköri foglalkozások keretében néptánc, nemzetiségi tánc, valamint képzımővészeti és kézmőves foglalkozásokat tartanak a tanulóknak. Az iskolák pedagógiai programjuk sajátosságait az alapfokú mővészetoktatási intézmények minısítı eljárása során készített önértékelésükben gazdagon kifejtik. Határozott és jól körvonalazott céljaik nyomán a mővészeti képzést elhivatottan végzik, nagy hangsúlyt fektetve az oktatás színvonalának folyamatos fejlesztésére. A minısítési eljárás elsı szakaszán eredményesen túljutottak, jelenleg az ellenırzések második szakasza feladataiban vesznek részt. A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): k4 (nemzetiségi) k9 (napközi) k10 (idegen nyelv)

k11 (tanórán kívül)

A kistérség középiskolában nem folyik német nemzetiségi nevelés-oktatás, így az 5 nemzetiségi nevelést végzı általános iskola tanulóinak nincsen lehetısége a középiskolában a megkezdett program szerinti tanulást folytatni. Ezért a nemzetiségi származású tanulók kénytelenek elhagyni a kistérséget, ha ragaszkodnak a nemzetiségi tartalmakhoz. Kollégiumi ellátást csak az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban szervezhetı meg. Ez az intézmény csak csekély mértékben képes ellátni a másik két paksi középiskola


37


diákjainak a kollégiumi ellátását. Ennek köszönhetıen a kistérség középiskolásainak csupán 12 %-a kollégista. A legnagyobb arányú tanulószobai ellátás is az ESZI-ben valósul meg, 7-7 tanulócsoporttal. A 3 középiskolában német és angol nyelvet tanulnak a diákok. Németet 817-en és angolt 977-en ebben a tanévben. A 2006-07-es tanévben az idegen nyelvet tanulók száma mindkét nyelvet együtt számítva 1839 volt, ebbıl csupán 100 tanuló tett le sikeres közép-vagy felsıfokú nyelvvizsgát. Ez nagyon kevés. Az ok kivizsgálása sürgetı feladat! Mind a négy adatot szolgáltató középiskola tart fejlesztı, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat is, kivétel ez alól az I. István Szakképzı Iskola, ahol nincsen fejlesztı foglakozás. A foglakozásokon résztvevık aránya sokkal kiegyenlítettebb, de egyben alacsonyabb is, mint az általános iskolás tanulók körében. Mind a három fajta foglalkozáson a tanulók kb. 1-1%-a vesz részt. (Ez az arány viszont nagyon alacsony! Az általános iskolások mintegy negyede vett részt tehetségesítésen. Hová tőnt az a sok tehetséges gyermek?) A fejlesztı foglalkozások száma a két évvel korábbihoz képest több mint a háromszorosára, a résztvevık száma pedig kb. két és félszeresére nıtt. A másik két nem kötelezı tanórai foglalkozások száma, valamint a résztvevık száma is emelkedett, de nem ilyen arányban. A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): k24 (specialitások, tagozatok) k25 (mővészet) A kistérség középiskoláiban a pedagógiai programok specialitásai a következık szerint foglalhatók össze: Az iskolákban a mélyebb, alaposabb tantárgyi tudást az emelt óraszámú oktatás, valamint a fakultációk szervezése biztosítja. Legtöbb lehetıséget - szinte valamennyi mőveltségterületen - a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban nyújtják. Legtöbben a matematika, magyar nyelv és irodalom és a történelem tantárgyakat tanulják magasabb óraszámban. A kötelezı érettségi tárgyak magasabb óraszáma mellett itt lehetıséget biztosítanak az informatika, a természettudományi tárgyak, valamint a filozófiatörténet és a mővészettörténet tanulására is. A tanulók 13,5 %-a vesz részt a DSK munkájában A szakképzı iskolákban szerényebb a közismereti tárgyak kínálata és a résztvevık száma is az emelt óraszámú/fakultációs foglalkozásokon, itt elsısorban a szakmai alapozás és szakmai képzés jelenti a fı profilt, a specialitást. Ezt figyelembe véve mégis ki kell emelni, hogy az I. István Szakképzı Iskolában hangsúlyos az idegen nyelvek és az informatika tanítása. Ebben az iskolában nagy létszámban vesznek részt a tanulók a DSK munkájában, és jelentıs a kompetencia alapú oktatásban résztvevık száma is A dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban a kötelezı érettségi tárgyak mellett a természettudományi tárgyakból választhatnak fakultációs foglalkozást a tanulók, mindemellett sajátos lehetıségként az ECDL vizsgákra való felkészítést kínálják a diákoknak, akik ezt nagy számban igénybe is veszik. A Magyar László Gimnáziumban és az I. István Szakképzı Iskolában a sajátos nevelési igényő tanulók számára az adatok alapján nincs speciális program (k24). Az adatok alapján látható, hogy a specialitásként megjelölt, nagyobb óraszámú/fakultációs foglalkozások az eredményes érettségi vizsgára való felkészülést segítik elı.


38


A kistérség középiskoláiban jelenleg mindössze három mővészeti csoport mőködik, összesen 44 fıvel. Ez a középiskolás korosztály létszámához mérten elhanyagolhatóan kevés, az elmúlt évekhez viszonyítva az is látható, hogy a másik két középiskolában megszőnt további két csoport mőködése. A szakkörök, érdeklıdési körök és a sportkörök foglalkozásai jelentıs mértékben meghaladják mind a tanulók számában, mind pedig a ráfordított tanítási órák számában a mővészeti foglalkozások lehetıségeit. A Vak Bottyán Gimnáziumban a kórus munkájában 55 tanuló vesz részt, míg a dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban 12 fıvel mőködik az énekkar, ez a tevékenység a mindkét középiskolában egy stabilan mőködı tanórán kívüli foglalkozási formaként erısíti a zenei mőveltség fejlesztését. Multikultúrális oktatás Különbözı kultúrák találkozása mentén, a roma/cigány gyerekek iskolai helyzetének leírására született hazai elképzelés paradigmaváltást javasol az eddigi iskolai stratégiákkal és gyakorlattal szemben. Ez az új szemléleti megközelítés – hasonlóan az angliai példához és merítve a nemzetközi tapasztalatokból - a roma diákokat nem címkézéssel (mássága, deficitjei megnevezésével) kategorizálja, hanem minden tanulót egyéni entitásként kezelve javasol pedagógiai módszereket. Az inklúzív iskolai szolgáltatások oktatásszervezési kerete a heterogenitás alapelvén nyugszik. Tartalmi jellemzıi között hangsúlyosan jelenik meg a kirekesztés elleni küzdelem, a nyitott, befogadó légkör, az együttmőködés valamennyi formája (tanár-tanár, diák-diák, diák-tanár, tanár-szülı viszonylatokban), a tevékenységorientált oktatási formák (illeszkedve a gyermekközpontú és alternatív pedagógiai gyakorlatokhoz), az egyéni képzési terven alapuló és egyéni szükségletekhez igazodó differenciáló oktatás, a sokrétő értékelési módok alkalmazása és a hagyományos pedagógiai szerepek változása (tanár, diák, szülıszerep). A multikulturalizmus szemléletének – mint a társadalmi sokszínőség hatékony, eredményes és méltányos kezelésének – inkluzivitást is szem elıtt tartó iskolai érvényülése csak úgy képzelhetı el, hogy elsı lépésként a heterogenitást biztosítja az oktatásszervezés kereteinek szintjén. Az így létrejött „integráció” még csak a lehetıségét teremti meg az együtt-tanulásnak, az eredményesség biztosításához a kereteken túl a tartalmak és módszerek területén is szükséges paradigmatikus váltást elérni. A multikulturális tartalmak iskolai megjelenése több ponton hatással lesz az iskola életére. Átalakítja az iskola és szőkebb környezetének kapcsolatát, fejlesztı hatással van az iskola belsı világára, átalakítja és megújítja a pedagógus szerepeket. Az iskolai integráció sikerének feltétele az inter-és multikulturális szemlélet érvényesítése. A multikulturális nevelés legfontosabb feltételeinek megteremtéséhez az iskola tágabb környezetének megmozdítására is szükség van: • A családokkal való pozitív kapcsolat •

A multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben, tananyagokban

•

Az elıítéletek csökkentése

•

Kultúraazonos pedagógia /a gyerekek családi kultúrájához igazodó tanítás-tanulás

•

Befogadó intézményi légkör

•

Megváltozott pedagógusszerep


39


Györköny és Pusztahencse tantestülete már részt vett az OOIH pályázati keretein belül Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: az iskolai kultúra és környezet átalakítása a tanulók egyenlı lehetıségeinek és aktív részvételének biztosítására” címő 30 órás akkreditált pedagógus- továbbképzésen. Fejlesztı munkájukat már megkezdték a térség hagyományainak összegyőjtésével, amelyet az iskola helyi tantervébe és tanmeneteikbe integráltan beépítenek. Gerjenben is zajlik az ilyen irányú fejlesztı munka, a HEFOP 2.1.5 pályázat keretében vett részt a tantestület 3×30 órás továbbképzésen a Multikultúrális tartalmak és interkultúrális nevelés, IPR, KOOP-os módszerek terén.

2.3.4. Tanórán kívüli foglalkozások A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i12 és k12 táblázat (tanórán kívüli foglalkozások) A kistérség adatot szolgáltató általános iskolái közül mindegyikben mőködnek szakkörök/érdeklıdési körök. Míg a gyermeklétszám az elmúlt három évben közel 9%-kal csökkent, addig a szakkört/érdeklıdési kört jelentı tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevık száma csupán 4%-kal csökkent, és mintegy 12,5 %-kal nıtt az ezekre a foglalkozásokra fordított óraszám is. A szakkörök/érdeklıdési körök munkájában a tanulók közel fele – 44 %a – vesz részt. A szakköri foglalkozásokon a tanulók átlagos létszáma szinte mindenütt 10 és 20 fı között van, két iskolában mőködnek 10 fı alatti szakköri csoportok. A csoportok száma általában 1és 10 között van, kiemelkedı mértékő szakköri tevékenység jellemzi a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola munkáját, ahol évek óta 30 fölött van a csoportok száma,ebben az évben 36 csoportban 517 tanuló vesz részt a szakköri programokban, ez a magas létszám a tanulók 73 %-át jelenti. A tanórán kívüli foglalkozások között kedveltek a tanulók körében a sportköri foglalkozások is. Valamennyi általános iskolában mőködnek sportkörök, összességében jelenleg a tanulók 40 %-a sportköri tag. Az elmúlt három évben 24 %-kal nıtt a csoportok száma, mintegy 21 %-kal a ráfordított órák száma, ugyanakkor 4 %-kal csökkent a résztvevı tanulók száma, amely nyilvánvalóan összefüggésben van a tanulólétszám csökkenésével. A sportköri csoportok átlagos létszáma 7és 32 fı között változik, a legtöbb csoport létszáma azonban 10-25 fı közötti. Nagy számú sportcsoport mőködik a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában , itt a tanulók 44 %-a sportköri tag, valamint a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskolában, ahol a tanulók 47 %-a vesz részt a sportkörök munkájában. A kistérség tizenhét általános iskolájából szolgáltatott adatok szerint mindössze hét általános iskolában: Pakson, a Bezerédi Általános Iskolában, a németkéri Általános Iskolában, a sárszentlırinci Általános Iskolában, a gerjeni Kenessey Albert Általános Iskolában, a bölcskei Kegyes József Általános Iskolában és a kajdacsi Általános Iskolában és az idei tanévtıl a györkönyi Általános Iskolában mőködnek mővészeti csoportok. A dunaföldvári Beszédes József Általános Iskolában intézményegységként zenemővészeti tagozat mőködik, mővészeti csoport nem. A tanulók egy alapítványi mővészeti iskolában vehetnek részt mővészeti foglalkozásokon. A 12 mővészeti csoport munkájában ebben az évben 216 tanuló vesz részt, ez a kistérség általános iskolai korosztálya létszámának csak mintegy 6 %-a(!), az említett iskolák tanulólétszámának 25,4%-a.


40


Ezt a képet kissé árnyalja az a tény, hogy hat iskolában énekkar is mőködik 155 fıt érintve, további három iskolában az elızı években még mőködött énekkar, az idei tanévtıl azonban a tanulók számára már nem biztosított a kórusban való részvétel lehetısége, ez 40 fı létszámcsökkenést eredményez ezt a fontos tanórán kívüli foglalkozást tekintve. A dunaszentgyörgyi Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola 30 tanulója számára a szegedi Táltos iskola szervez néptánc szakkört, szolgáltatás formájában. Szakkörök/érdeklıdési körök valamint sportkörök valamennyi iskolában mőködnek, az adatok alapján kijelenthetı, hogy a tanórán kívüli foglalkozások aránytalanul és egyoldalúan az intellektuális képességek fejlesztésének irányába hatnak, továbbá elsısorban a testi-mozgási fejlesztés lehetıségeit biztosítják a tanulók számára, a mővészeti nevelés által biztosított készség- és képességfejlesztés indokolatlanul háttérbe szorul. A középiskolásoknak szervezett tanórán kívüli foglalkozások sajátosságai nagyban megegyeznek az általános iskolásokéval. Sportkör és szakkör minden intézményben mőködik, énekkar csak kettıben, mővészeti csoport pedig kettıben. A mővészeti csoportokban résztvevık száma negyede, az énekkarban pedig ötöde-hatoda a szakköre illetve sportkörre járók számának. A két évvel korábbi létszámokhoz képest a középiskolás énekkarosok száma csekély mértékben, a sportkörön résztvevık száma pedig 30%-kal emelkedett. A szakköri tagok száma 20%-kal csökkent, a mővészeti csoportba járók száma pedig a felére esett vissza! A középiskolai foglalkozásokról is elmondhatjuk tehát, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az intellektus és a mozgás-, mint a mővészeti képesség- és készségfejlesztésre. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium egyik tagintézménye sem szolgáltatott adatokat.

2.4. Szakszolgálatok A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): o5, i5 és k5 táblázat (igénybe vett szakszolgálatok) A helyi önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségéhez tartozik a közoktatási törvény 86.§. 1. bekezdése szerint azon sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátása, akik a többi gyermekekkel, tanulóval együtt nevelhetık, a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségéhez tartozik viszont azon sajátos nevelési igényő tanulók, gyermekek óvodai, iskolai, és kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt (Kt. 87. §. 1. e.). A sajátos nevelési igényt, valamint azt, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együttnevelhetı vagy nem, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság állapítja meg, amelyet a Kt. 87. §. 1. bekezdés szerint szintén a megyei önkormányzat feladata. A pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a tanulási képességet vizsgáló szakértıi bizottság mőködtetésén kívül a megyei önkormányzat köteles gondoskodni még a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés gondozás megszervezésérıl, valamint a konduktív pedagógiai ellátásról. A Kt. 34. §. további pedagógiai szakszolgálati feladatai közül a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás, a gyógytestnevelés és a nevelési tanácsadás azon feladatok közé tartozik, amelyet vállalt feladatként végezhetnek a helyi önkormányzatok, kistérségi társulások. E feladatokról csak akkor szükséges a megyei önkormányzatnak gondoskodnia, ha az elıbbiek nem tudják felvállalni annak mőködtetését.


41


A helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. Tv. 41.§. (1) bekezdése, a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 3. §. (2) bekezdés a) pontja, valamint az ezek alapján létrejött kistérségi társulási megállapodások értelmében a többcélú kistérségi társulások részt vesznek a Társulás által vállalt, az 1993. évi LXXIX. törvény 34-35. §-ban szabályozott pedagógiai szakszolgálati feladatok: gyógypedagógia tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés feladatok társulási megvalósításban. A társulási tanácsnak a társulási megállapodásban kellett rögzítenie 2004-ben, hogy a fent felsorolt feladatok közül melyek azok, amelyet a Társulás felvállal (kettı feladat felvállalása kötelezı). A társulási megállapodásban késıbb (2005-ben) azt is szükséges volt rögzíteni (2005. évi normatív mőködési támogatásáról szóló 5/2005.(I.19.) kormányrendeletet, valamint a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésérıl és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005.(III.1.) kormányrendelet), hogy milyen módon kívánják a feladatot ellátni (intézménymőködtetés, közös foglakoztatás, megállapodás megyei önkormányzattal, szervezés stb.) a kistérségben. A pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a többcélú kistérségi társulásnak tehát kettı feladat ellátásáról szükséges gondoskodnia. Ezt a két feladatot a térség, az igények és az erıforrások alapján maga választja meg, és szervezéssel vagy intézményfenntartással gondoskodik annak ellátásáról. E két feladat felvállalása nem jelent intézménymőködtetési kötelezettséget, vállalhatják a kistérségek e feladatok szervezését úgy is, hogy más, erre alapított szolgáltatóval (akár megyei fenntartású intézménnyel) szerzıdést kötnek, vagy utazó szakembereket foglalkoztatnak. A paksi kistérség a többcélú kistérség megalakulásával a szakszolgálati feladatok közül a következıket vállalta fel: •

Nevelési tanácsadás

•

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és A kistérség valamennyi közoktatási gondozás intézménye számára biztosított Tanulási képességet vizsgáló szakértıi és szolgáltatás rehabilitációs tevékenység Utazó szakemberhálózat mőködtetése logopédiai, korai fejlesztési területen

• •

(Forrás: Közoktatás fejlesztési és intézkedési terv 2005-2008.)

A társulási megállapodás alapján a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás a feladatot a Paks Térségi Pedagógiai Szakszolgálat intézménnyel kötött megállapodásban látja el. A Paks Térségi Pedagógiai Szakszolgálat részt vesz: • a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek problémáinak feltárásában, ennek alapján szakvélemény készítésében, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatásában a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítésében az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi, • a beszédindítás, beszédhibák javításában, nyelvi-kommunikációs zavarok javításában, dyslexia megelızésében és gyógyításában, • a gyermek korai fejlesztésében és gondozásában a szülı bevonásával, • a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység megvalósításában.


42


A Paks Térségi Pedagógiai Szakszolgálat a feladatait a térségben a következıképpen valósítja meg: • A csoportos szőrıvizsgálatokat a helyszínen végzi. • Tanácsadást nyújt adott intézményben a pedagógusoknak, szükség esetén a szülıknek a gyermek, tanuló egyéni fejlesztéséhez. • Továbbképzéseket szervez az érintett intézmények pedagógusainak a gyermekek, tanulók hatékony fejlesztése érdekében. • Utazó pedagógusok közremőködésével elvégzi a rehabilitációs fejlesztéseket az intézményekben, valamint a korai fejlesztésben részt vevı gyermekek (azon gyermekek fejlesztése, aki fogyatékossága miatt intézményes nevelést nem tudja igénybe venni) fejlesztését. A szakszolgálati fejlesztések személyi és tárgyi feltételei elsısorban a bázis intézményben adottak, ezért a differenciál-diagnózist adó munka (szakvélemények, szakértıi vélemények elkészítését megelızı vizsgálatok), a súlyosabb esetek terápiás ellátása, valamint a pszichoterápiás munka itt történik. A szakszolgálati ellátásnak tehát 2005-ben létrejöttek az intézményes feltételei, a fenti feladatokat a kistérségi intézkedési tervben rögzítették a paksi intézmények által biztosított adatok azonban, a szakszolgálati ellátás erısségeit és hiányosságait is megmutatják. Az igény és az ellátás összhangja elsısorban az óvodákban érzékelhetı. A nevelési tanácsadási feladat keretein belül a térségben a 2006/2007-es tanévben 455 nagycsoportos óvodásnak a szőrése valósult meg, ebbıl 299-en vettek részt iskolaérettségi vizsgálaton. Megtörtént középsı csoportosok (410 fı) szőrése is. Logopédiai foglakozást a térség csaknem minden (Dunaszentgyörgyön nem, Nagydorogról nincs adat) óvodájában szervezetek. A térségben összesen 387 óvodás vett részt heti 1-4 órában fejlesztı foglalkozásokon. Ez az óvodás gyermekek 22,5 %-a. Korai fejlesztésben a térségben 1 kisgyermek részesült, de ebbıl az adatból nehezen következtethetı ki a valóságos igény, elképzelhetı, hogy az e körbe tartozó gyermekek más (megyei,önkormányzati közoktatási, esetleg szociális) intézményben szervezett ellátásban részesülnek. Az általános iskolások 11 %-a Pakson, 13%-a Németkéren, 14 %-a Pusztahecsén, 14 %-a Pálfán, 13,8 %-a Gerjén és 11%-a Dunaföldváron, 19% Sárszentlırincen részt vett nevelési tanácsadásban. A többi település alig vette igénybe ezt a szolgáltatást a 2006/2007-es tanévben. Az adatok lapján úgy látszik, hogy Pakson részben, Pusztahencsén, Pálfán, Nagydorogon, Kajdacs nem volt biztosítva a logopédiai ellátás, de a többi településen is (Dunaföldvár kivételével) nagyon minimális létszámban (51 fı, 1 %) vettek részt iskolások logopédiai fejlesztésben. Magasabb (8 %) azok aránya, akik nevelési tanácsadás valamely formájában részesültek. Gyógytestnevelést a tanulók 3,4 %-a kapott (Pakson a Bezerédj Általános Iskolában, Nagydorogon, Dunaszentgyörgyön, Gerjen, Bölcskén van a többi településen nincs), míg a szakértıi bizottság vizsgálatát a tanulók 2 %-a vette igénybe. (Paks, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából a tanulók 2 %-a, Pusztahecsén 18%-a, Pálfán 7%-a, Dunaszentgyörgyön 1 %-a,Gerjén 2 %-a, Kajdacson 17 %-a) Két helyen (Gerjén és Nagydorogon) kértek pályaválasztási tanácsadást. Konduktív ellátásra - az adatszolgáltatás szerint - nem volt szükség a térség iskoláiban. Az adatok azt igazolják, hogy a szakszolgálati feladatok közül a szőrések, vizsgálatok jobban, míg a fejlesztések kevésbé biztosítottak a térségben, logopédiai ellátás nem mutat teljes lefedettséget. A szervezési feladatok még kevésbé kiforrottak különösen az iskolák esetében.


43


Pályaválasztási tevékenység alig van jelen a térségben. A konduktív ellátás, korai fejlesztés, fejlesztı felkészítés lefedettsége hiányosnak látszik, bár elképzelhetı, hogy errıl az iskolákban, óvodákban nincs nyilvántartott adat. 26 fı speciális végzettségő szakember látja el Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központban a szakszolgálati feladatokat. Közülük logopédiai végzettséggel 10 fı rendelkezik. A Szakszolgálat alapvetıen prevenciós, korrekciós és utógondozó feladatokat lát el annak érdekében, hogy a különleges gondozást igénylı gyerekek be tudjanak illeszkedni a közösségbe. Az o5, i5 k5 táblázatok alapján jelentkezı igényeket kielégíti a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ. Feladat Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Nevelési tanácsadás Logopédiai szolgáltatás Gyógytestnevelés Pedagógiai szakmai szolgáltatás Fejlesztı felkészítés, korai fejlesztés és gondozás Konduktív pedagógiai ellátás Tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység

Együttmőködés Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Paksi Többcélú Kistérségi Társulás Paksi Többcélú Kistérségi Társulás

Az együttnevelés Szakszolgálat általi segítése az alábbi intézmények esetében történik: Integráltan oktatott SNI gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatásának biztosítása - az egyes önkormányzatokkal kötött feladatellátási megállapodás alapján

Madocsa - iskola: 2 fı; Dunaszentgyörgy iskola: 4 fı; Pálfa - iskola: 11 fı, óvoda: 2 fı; Györköny - iskola: 5 fı; Sárszentlırinc iskola: 2 fı; Bikács - óvoda: 1 fı, Gerjen: iskola – 24 fı.

Az intézmények által jelzett adatok egyeztetésre kerültek a szakszolgálat adataival. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. (Közoktatási törvény 35.§ (1).) A fejlesztı felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlıdésükhöz szükséges felkészítést, a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtásával. (Közoktatási törvény 35.§ (2).) A Fejlesztı felkészítés, korai fejlesztés és gondozás a szakszolgálat kötelezı feladatai között szerepel, és együttmőködési megállapodás alapján végzik a kistérségben. Korai fejlesztésben résztvevı gyermekek száma Fejlesztı felkészítésben résztvevı tanulók száma

14 fı 4 fı

Az i.5, k.5 tábla alapján 2 intézmény vette igénybe az iskolákban a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

44


2.5. Szakmai szolgáltatás A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): o13, i17 és k17 (igénybe vett szakmai szolgáltatások) A pedagógia szakmai szolgáltatás ellátása a törvény szerint nem feladata a többcélú kistérségi társulásoknak, mőködtetéséhez nagyon minimális forrás áll rendelkezésre az intézményeknek, önkormányzatoknak, viszont a közoktatási törvény változásai számtalan olyan feladatot adnak a közoktatásban résztvevık számára, amely szükségessé teszi a pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybe vételét, megszervezését. Ez a paksi kistérségben mőködı intézmények közoktatási adatszolgáltatása alapján is megállapítható, hiszen az elmúlt három évben szinte mindegyik tervezte, és igénybe vette valamely szakmai szolgáltató tevékenységét a pedagógiai munkája szervezéséhez, megvalósításához. Az általános iskolák elsısorban a pedagógusok továbbképzéséhez, a pedagógiai tájékoztatáshoz, igazgatási feladatok ellátásához kértek pedagógiai elıadói, szakértıi segítséget, kevesebben a versenyszervezést, a tanuló tájékoztatást végezték a szolgáltató együttmőködésével, alig volt viszont mérés-értékelés területén szolgáltatási igény és a tanácsadási tevékenység sem mőködött az érdeklıdés, és/vagy finanszírozási okok miatt. A középiskolák szinte minden területen igényeltek szolgáltatást, viszont az óvodák, a mővészeti iskolák csak versenyszervezéshez, mérés-értékeléshez, az óvodák pedig szinte csak továbbképzést, és pedagógiai tájékoztatást tudtak terveik szerint valamely szervezettel megvalósítani. Ez utóbbiak között olyan is volt, aki csak tervezte szolgáltatás igénybe vételét, de késıbb a végrehajtásra nem került sor. A Tolna Megyei Önkormányzat Általános Mővelõdési Központja Pedagógiai Intézete a 2006/2007. tanév végéig a Közoktatási Törvény 36. § szerint látta el a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait az egész megye, így a Paksi Kistérség területén is. (A pedagógiai szakmai szolgáltatást Tolna megye a 2007/2008. tanévtıl kezdıdıen az OKKER szakmai szolgáltatóra bízta.) A kistérségi intézkedési tervben leírtak szerint a következı területeken biztosított a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet ingyenes szolgáltatásokat: • Tanévelıkészítı-tanácskozások • İszi-tavaszi pedagógiai szakmai napok, hetek rendezvényei • EU-s pályázatok írása során segítségnyújtás, elıminısítés • Konzultáció, tanácsadás tanügy-igazgatási kérdésekben • Álláskeresı szolgáltatás (pedagógus munkaerı közvetítés) • Tanulmányi, egyéb versenyek szervezése • Kistérségi szakmai napok szervezése, közzététele • Honlap mőködtetés (különbözı szakmai anyagok letöltési lehetısége) • Tájékoztatások, Hírlevelek megjelentetése • Szakértık közvetítése • Szakmai továbbképzések szervezése Összességében megállapítható, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatásra van igény a kistérségben, de sem tervezés, sem magvalósítás szintjén nem jellemzı a mérés-értékeléshez, a pedagógiai tanácsadáshoz a szakemberek igénybe vétele. A szakmai szolgáltatás a közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggı tevékenységet segítı szolgáltatás. A szakmai szolgáltatás területei: pedagógiai értékelés, szaktanácsadás, Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

45


pedagógiai tájékoztatás, igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat. A szakszolgáltatások mellett a pedagógiai szakmai szolgáltatásokra van jelentıs igény a kistérség településeinek közoktatási intézményei részérıl. A közoktatási intézmények által igényelt pedagógiai szakmai szolgáltatások tartalma (igényfelmérı táblázat alapján, 2005.) (Adat kistérségi fejlesztési tervbıl) • Csoportos tréningek tartása különbözı témákban (helyben) • Bemutató tanítások, órák szervezése • Tanügy-igazgatási segítségnyújtás • Igazgatói feladatok segítése (igazgatói munkaközösség támogatása) • Szakmai munkaközösségek támogatása • Pedagógiai program, egyéb belsı szabályozó dokumentumok megvalósításának támogatása, szükség esetén módosításban való közremőködés • Szaktanácsadás (általános, szaktárgyi) szervezése, mőködtetése • Díszfunkciós zavarokkal küzdı, SNI gyermekek fejlesztéséhez módszertani tanácsok • Intézményfenntartással, tanügyigazgatással kapcsolatos tanácsadás • Pályázatírás segítése, pályázatfigyelés • Hátrányos helyzető tanulók nevelésének támogatása • IMIP mőködtetésében való közremőködés • Szakmai tanácskozások szervezése • Módszertani továbbképzések (integrált oktatás, mérés, értékelés, óvodai nevelés, iskolai oktatás) • Kompetencia alapú nevelés-oktatás koordinálása • Személyes konzultációs lehetısége a kistérségben (helyben) • Törvényes, jogszerő intézménymőködés támogatása • Az intézmények pályaválasztási, továbbtanulási tevékenységének segítése A kistérségi adatszolgáltatás alapján a szaktanácsadást, a pedagógusok továbbképzését és a pedagógiai tájékoztatást vette igénybe legtöbb intézmény. A pedagógiai szakmai szolgáltatást a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ alapító okirata is tartalmazza. A szükségletek a pedagógiai tájékoztatás területén jelentkeznek elsısorban.

2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): o14a, o14b, i18 és k18 (min. bizt. rendszer, 3-3 elégedettség, elégedetlenség) A kistérség majdnem összes közoktatási intézménye a Comenius minıségbiztosítási tervet használja. A néhány kivételt a németkéri Szivárvány Óvoda, gerjeni Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda valamint a dunaföldvári Magyar László Gimnázium jelenti, ık saját minıségirányítási tervet alkalmaznak. A kajdacsi Általános Iskola nem alkalmaz minıségbiztosítási tervet, a kajdacsi óvodától pedig nem kaptunk ez irányú tájékoztatást. A németkéri Szivárvány Óvodából, kajdacsi Általános Iskolából, a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumból és a gerjeni Kennessy Albert Általános Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

46


Iskolából, egyik típusú elégedettségmérésrıl sem kaptunk adatot. A Magyar László Gimnáziumban az elmúlt öt évben nem történt elégedettségmérés. A) Fenntartói elégedettségmérések Az óvodák általában egyszer, és az elmúlt két tanévben végeztek fenntartói elégedettségmérést. Az általános iskolákban 2002 óta végeznek fenntartói elégedettségméréseket, györkönyiben és a nagydorogiban kétszer, a többi intézményben pedig egyszer. Az intézmények körülbelül felében elégedett a fenntartó az oktató- nevelı munkával, öt iskolában a rendezvények, ünnepélyek színvonalával, négy helyen az intézmény partneri kapcsolataival (szülıkkel illetve a fenntartóval). Két-két alkalommal került megemlítésre az iskola tárgyi illetve személyi feltételei. A fenntartók leggyakrabban az intézmények infrastrukturális fejlettségével, a kevés tanulmányi versenyen való részvétellel, a pályázatíró kedvvel és a pedagógusok együttmőködésével elégedetlen. A középiskolák közül a Magyar László Gimnáziumból nem kaptunk adatot egyik fajta elégedettségmérésrıl sem. Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban egyszer sem történt fenntartói elégedettségmérés. A fenntartói elégedettségmérés fı területei: felvételi eredményesség, nyelvoltatás, iskola felszereltsége illetve az iskolai életrıl való tájékoztatással. B) Szülıi elégedettségmérések Minden óvoda egyszer végzett szülıi elégedettségmérést. Szinte minden óvodában pozitívan nyilatkoztak a szülık az Óvónık oktató vagy nevelı munkájáról. Két-három intézményben került megemlítésre a programok gazdagsága, a szeretetteljes légkör, az esztétikus illetve tiszta környezet. Más településeken viszont a szülık éppen valamilyen infrastrukturális hiányt nehezményeztek: a tornaszobáét, udvari játékokét vagy az óvoda berendezését. Több intézményben nehezményezték a szülık a kevés mozgást is. Az általános iskolák szinte mindegyikében pozitívan jeleztek vissza a szülık az oktató munkáról. (A fenntartók nem nyilatkoztak ebben ilyen egyértelmően!) Az elégedettségmérés további fı területei: tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, osztálykirándulások, szabadidıs programok), biztonságos illetve megfelelı környezet, személyes törıdés, rendezvények. A szülık a legtöbb intézményben elégedetlenek a tanulók fegyelmével. Három intézményben javítani kellene az oktató munka valamely területén (felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök kínálatának bıvítése). A szülık egy-két helyen említették még valamilyen infrastrukturális vagy felszereltségbeli hiányt. Az elégedetlenségek okai (minden területet egyszer említettek meg a szülık): nevelési elvek következetlensége, szakszerő helyettesítés hiánya, oktatási módszerek, tanórán kívüli tevékenységek (tehetséggondozás, felzárkóztatás, sportélet nem megfelelı színvonala), tanulók neveltségi szintje. A szülık mindkét alapfokú mővészetoktatási intézményben elégedettek a felszereltséggel és a tanárok szakmai felkészültségével. C) Gyermek illetve tanulói elégedettségmérések A paksi Benedek Elek Óvoda tagintézményeiben, Gerjenben és a pálfai óvodában a vizsgált idıszak alatt egyszer sem történt gyermeki elégedettségmérés. A Benedek Elek Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

47


Óvodában a szülık elégedettségének mértékébıl következtetnek a gyermekekére, mivel az intézmény szerint a gyermeke véleménye nem mérhetı objektívan. A Napsugár Óvoda pusztahencsei tagintézményétıl és a kajdacsi óvodáktól nem kaptunk ilyen jellegő adatot. Az intézmények többsége csak kérte ki a gyermekek véleményét az óvodában folyó munkáról. Az egyedüli kivételt a bölcskei Kegyes József Általános Iskola és Óvoda Óvodája jelenti, ahol kétszer is mértek. Minden óvodában pozitív visszajelzés érkezett játékkal, két intézményben pedig a mesével kapcsolatban. A délutáni alvással illetve pihenéssel szinte minden óvodában elégedetlenek a gyermekek. Az általános iskolák közül 15 gesztor- illetve tagintézmény rendelkezik adattal a tanulói elégedettségmérésekrıl. A paksi Gazdag Erzsi Általános Iskolában négyszer, a Bezerédj Általános Iskolában és a györkönyiben kétszer, a többi intézményben pedig egyszer történt tanulói elégedettségmérés. A tanulók kilenc általános iskolában elégedettek pedagógus - diák kapcsolattal: osztályfınök munkájával, személyes segítségnyújtással, a tanárok törıdésével, figyelmességével. Hét intézmény tanulói adtak pozitív visszajelzést valamilyen formában az oktatás színvonaláról. (Foglalkozások színvonala, korrepetálások gyakorisága, felzárkóztatás, tehetséggondozás, versenyekre való felkészítés…) Öt helyen került említésre a tanórán kívüli tevékenység, két alkalommal pedig az értékelésnek valamilyen formája. Minden általános iskolában szerveznek sportköröket, a tanulók azonban mégis csak három helyen adtak pozitív visszajelzést róla. Az elégedetlenségek közül leggyakrabban az iskolák felszereltségét, illetve valamilyen infrastrukturális hiányosságot említettek a tanulók. Öt intézményben elégedetlenek a társaik viselkedésével vagy a fegyelemmel, háromban pedig a tananyag illetve házi feladat mennyiségével. Egy-egy alkalommal került említésre a napközis foglalkozások mennyisége, továbbtanulásra való felkészítés, a sportudvar állapota, a hiányos tájékoztatás. Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban egyszer, a másik két intézményben pedig kétszer kérték ki a tanulók véleményét. Az intézményekben jelentısen eltér a tanulók megítélése az iskolájukkal szemben: két intézményben megemlítik a jó tanár-diák kapcsolatot, míg egy harmadikban éppen ezt kifogásolják. Hasonlóan ítélik meg az iskolafelszereltségét is: két középiskolában elégedettek, egy harmadikban keveslik a digitális taneszközök mennyiségét. D) Pedagógusi elégedettségmérések A bölcskei óvodában kétszer, a többi intézményben, tagintézményben egyszer történt elégedettségmérés. Az óvónık több helyen kiemelték a családias légkört (a kollégákkal és a gyermekekkel való kapcsolatot), a jól mőködı csapatmunkát, a nevelési program színvonalát. Több intézményben illetve intézményegységben megoldandó probléma az udvaros, a kisegítı személyzet vagy a technikai dolgozók hiánya. Két óvodában javítani kellene a személyes ellentéteken. Nagyobb erkölcsi, és az elvégzett plusz feladatokért anyagi elismerést szeretnének az óvónık. Javítani kellene két intézményben az udvar felszereltségén, állapotán is. Az általános iskolákban általában egyszer mérték a pedagógusok elégedettségét, kivétel ez alól a györkönyi, nagydorogi és a Bezerédj Általános Iskola, ahol kétszer; illetve a Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon, ahol négyszer. Az intézmények közel felében – a szülık véleményével megegyezıen- elégedetlenek a pedagógusok a tanulók neveltségi szintjével illetve a fegyelemmel. Több helyen javítani Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

48


kellene a megfelelı taneszköz ellátottságon. Két-két intézményben került megemlítésre a rossz munkahelyi légkör, az erkölcsi illetve anyagi elismertség hiánya, valamint a menza és az étkezései szolgáltatások alacsony színvonala. A középiskolák közül háromszor kérték ki a pedagógusok elégedettségét az I. István Szakképzı iskolában, kétszer a Vak Bottyán Gimnáziumban, egyszer pedig az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban. A pedagógusi elégedetlenségek fıbb területei: sport- és taneszközök minısége illetve mennyisége, tanulók viselkedése, a szülıi kapcsolattartás, az iskola tisztasága, szakmai fejlıdés támogatása, a karrier lehetıség, módszertani kultúra és a tornaterem hiánya.

2.7. Együttmőködés/hálózati tanulás (kistérségi, megyei, regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok, szakmai szervezetben való részvétel stb.) A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): 000 táblázat, a kérdıív 7. kérdésére adott válaszok alapján: A magyar közoktatás fejlesztésének egyik kulcspontja az oktatás szereplıi közötti partneri viszonyok kiépítése, az egymástól való tanulás „kultúrájának” elterjesztése, s ebben a pedagógiai „küldetésben” a közeljövıben különösen fontos szerephez juthatnak a kistérségi közoktatási együttmőködések (társulások, iskolaszövetségek, óvoda szövetségek, szakmai egyesületek, munkaközösségek). A kistérségen belüli hatékonyan szervezett közoktatási együttmőködés biztosíthatja a jó minıségő oktatáshoz, az eredményes neveléshez való hozzáférést a kistérség valamennyi tanulója számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekekre, tanulókra). A kistérségi közoktatási együttmőködés alapelemei, alapelvei a nyitottság, nyilvánosság, információcsere, reciprocitás és interaktivitás. A hálózat, hálózati tanulás a 21. század elejének meghatározó együttmőködési formája lesz. A hálózati tanulás azt jelenti, hogy a tanulással, tanítással foglalkozó személyek és intézmények az alapvetıen adott struktúrákon túlmutató, azoktól független kapcsolatrendszereket építenek ki, s ezeket az új kapcsolatokat egymás kultúrájának, ismereteinek mélyítésére használják. Együttmőködésen jelen intézkedési terv vonatkozásában • területi elven mőködı (települési, kistérségi, megyei, országos, nemzetközi) • és ágazati/szakmai/szakmaközi (oktatási, valamint más ágazatokkal együtt történı) együttmőködést, kapcsolatrendszert értünk. A paksi kistérségben a fentiekben megfogalmazottak, valamint a rendelkezésre álló adatok és információ alapján az oktatás területét érintı együttmőködések már léteznek, de továbbfejlesztésük több területen továbbra is indokolt.

•

Léteznek a térségben már: intézményfenntartó társulás által mőködtetett közoktatási intézmények Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

49


• • • • •

szakszolgálat feladatok ellátása térségi szinten koordinált a szakmai szolgáltatás is deklarált a térségi intézmény alapító okiratában vannak települési szintő kapcsolatok van mőködı óvodaszövetség van igazgatói munkaközösség.

A kistérség korábban megalkotott közoktatási fejlesztési tervében a gyengeségek között említi a közoktatási szakmai hálózatok, rendszerek hiányát. Az intézmények által beküldött adatok továbbra is elsısorban a településen belüli kapcsolatokat jelölik meg, a külsı kapcsolatok között a középiskolák jeleznek külföldi kapcsolatokat is. A többi intézmény a szakszolgálati ellátásban biztosított együttmőködésen kívül lényeges közoktatási együttmőködést, hálózatról nem számolt be. A paksi kistérség településeinek nagy többségében a településeken mőködı ágazatközi együttmőködésnek jól kialakult formái mőködnek (szociális, egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel). Nincs adat kistérségi szakmai munkaközösségek, szakmai klubok mőködésérıl, kistérségi szakmai konferenciák, mőhelyfoglalkozások rendezésérıl, a pedagógusok képzésének kistérségi koordinációjáról, utazó szakemberhálózatról, valamint a jó gyakorlatok megismerését célzó kistérségi szakmai tanulmányutakról. Csak a kistérségi intézkedési tervben olvasható, hogy mőködik a térségben a Dél-mezıföldi Óvodák Szakmai Társulása, valamin említést tesznek (mint a térség erısségei) kistérségi igazgatói találkozókról, tanulmányi, mővészeti és sport versenyek szervezésérıl. A tanulói tehetséggondozást kizárólag a körzeti versenyek szervezése jelenti, amelyeknek a kistérség egészére való kiterjesztése az ezen a területen induló együttmőködés fejlesztését szolgálhatja. A tanulói hátránykompenzálásnak, felzárkóztatásnak kistérségi szintő megnyilvánulása nem érzékelhetı. A település határait átlépı együttmőködések a szervezeti kereteken (intézményi társulások) kívül még fejlıdıben vannak. A paksi kistérség területén az oktatás szereplıi közötti partneri viszonyok kiépítése, az egymástól való tanulás „kultúrájának” elterjesztése ma még fejlesztésre szorulnak.


50


3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4.

Olvasás, szövegértés Matematika, logikus gondolkodás A hozott (családi) érték index A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés)

A fenti alpontok együtt: Az országos kompetenciamérések 2001 óta adnak lehetıséget arra, hogy képet kapjunk az egyéni tanulási esélyek szempontjából alapvetıen meghatározó olvasásszövegértés és matematika alkalmazás területein a tanulók egyéni, illetve iskolai szintő teljesítményeirıl, illetve azokról a tényezıkrıl, amelyek a diákok teljesítményét befolyásolják. A hazánkban eddig alkalmazott mérésekben a hozzáadott pedagógiai érték a tanulóktól a családi háttér alapján elvárt, illetve a tanulók által ténylegesen elért pontszám iskolai szintő különbsége. A családi háttér index több változó által együttesen alkotott mutató, együttesen jellemzi a tanuló szüleinek iskolai végzettségét, az otthoni szociális körülményeket és az otthoni tanulást segítı tényezık meglétének mértékét. Értéke -2 és +2 között mozog, a pozitív számok jelentenek tanulást támogató otthoni környezetet. Kiszámításához egy többoldalas háttérkérdıívet töltenek ki a családok. Mivel a kitöltés csak önkéntes lehet, több iskolában nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, azaz ott nem lehet az iskola által hozzáadott pedagógiai értékre következtetni, elvész egy iskola-önértékelési és iskolafejlesztési esély. A mérést irányító szakemberek szerint a mérésben résztvevık alacsony létszáma (iskolánként, évfolyamonként legfeljebb 20 fı) miatt az eredmények nem alkalmasak iskolák közti rangsorok megállapítására, így csak a kistérségi átlagokat van értelme az országos ranglétrán elhelyezni. Az országos kompetenciamérés eredményei a Paksi Kistérségben 10. osztály

2006.

(az Oktatási Hivatal által szolgáltatott intézményi adatok) Település

Intézmény/ intézmény egység neve

Matematika átlagpontszám

Szövegértés átlagpontszám

Családiháttérindex

Hozzáadott érték (M)

Hozzáadott érték (Sz)

560 555 0,06 58 48 512 466 -1,24 124 78 Dunaföldvár Beszédes József ÓÁGYASZ 524 550 Paks nincs adat 578 560 0,48 40 15 Paks Vak Bottyán Gimnázium 564 551 0,30 42 22 Paks ESZI 488 476 -0,21 10 -6 Paks I. István (Szakközépiskola) 400 391 -0,80 -26 -37 Paks I. István (Szakiskola) 520 509 -0,19 39,8 18,0 Paksi Kistérség Megjegyzés: A családiháttér-index és a hozzáadott-érték kistérségi átlagában csak azok az intézmények vannak benne, amelyekrıl létezik ehhez adat. A mérések során az országos átlag kb. 500 pont. Dunaföldvár

Magyar László Gimnázium


Résztvevık száma

20 18 19 20 20 20 20 137

51


A 2006. évi országos kompetenciamérésnél a Paksi Kistérség középfokú iskoláiba járó tanulók – különösen a matematika alkalmazása terén – jelentısen az országos átlag felett teljesítettek, és ami külön örömteli, nemcsak az átlagpontszámok magasak, hanem a hozzáadott pedagógiai értékek is. Különösen igaz ez utóbbi a két év dunaföldvári középfokú iskola eredményeire, de matematikából a paksi Vak Bottyán Gimnázium és az ESZI hozzáadott értéke is jelentıs. A családiháttér-index különösen a dunaföldvári Beszédes József ÓÁGYASZ-ban (-1,24) és Paksi I. István Szakképzı Iskola szakiskolai részében (-0,80) kedvezıtlen. A Paksi I. István Szakképzı Iskolában iskolán belül is jelentıs a különbség a szakközépiskolai (-0,21), illetve szakiskolai (-0,80) képzésre járó tanulók családiháttér-indexe között. Tehát Pakson és Dunaföldváron is élesen megjelenik az országos tendencia: jellemzıen az iskolázottabb réteg gyermekei járnak érettségit adó középiskolába, a kevésbé iskolázott réteg gyermekei szakiskolába. Figyelemre méltó, hogy a dunaföldvári Beszédes József ÓÁGYASZ nagyon negatív családi-háttérindex (-1,24) mellett nagyon magas hozzáadott pedagógiai értéket ért el (124, illetve 78). 2006-ban a 10. évfolyamon – összehasonlítva a 2004. évi 10. évfolyamhoz viszonyított eredményekkel - kistérségi szinten is jelentıs javulás érezhetı, pedig 2004-ben az akkori 8. évfolyam eredménye kistérségi szinten nem érte el az országos átlagot. 10. osztály

2004.

(az Oktatási Hivatal által szolgáltatott intézményi adatok) Matematika átlagpontszám

Szövegértés átlagpontszám

Családiháttérindex



Résztvevık száma

509 449 550 521 414

545 449 567 523 439

0,39 -0,94 0,62 0,03 -0,56

-13,5 32,5 8,2 27,5 -32,7

18,1 26,0 22,6 24,1 -14,0

20 20 20 20 20

468 Paksi Kistérség A mérések során az országos átlag kb. 500 pont.

481

0

9

16

100

Település


Dunaföldvár

Magyar László Gimnázium

Dunaföldvár

Beszédes József ÓÁGYASZ

Paks

Vak Bottyán Gimnázium

Paks

ESZI

Paks

I. István Szakképzı Iskola

A 2004. évi 10. évfolyamos országos kompetenciamérésnél a Paksi Kistérség középfokú iskoláiba járó tanulók átlaga – különösen matematika alkalmazásából – jelentısen elmaradt az országos átlagtól. Figyelemre méltó, hogy a dunaföldvári Beszédes József ÓÁGYASZ nagyon negatív családi-háttérindex (-0,94) mellett magas hozzáadott pedagógiai értéket ért el (32,5, illetve 26,0). A paksi ESZI és a Vak Bottyán Gimnázium hozzáadott pedagógiai értéke is pozitív. A paksi I. István Szakképzı Iskola tanulóinak átlagteljesítménye nemcsak pontszámában volt nagyon alacsony, hanem jelentısen elmaradt a szülıi háttér alapján elvárhatóhoz képest is.


52


A 8. évfolyamos országos kompetenciamérés 8. osztály

2006.



Matematika Szövegértés Családiátlagátlagháttérpontszám pontszám index



453 452 -0,49 -11 -15 501 562 0,40 -24 34 Dunaföldvár Magyar László Gimnázium 486 501 -0,13 -3 9 Dunaföldvár Beszédes József ÓÁGYASZ 507 499 -0,47 41 31 Dunaszentgyörgy Csapó Vilmos Ó és Á 456 471 -0,23 -2 13 Gerjen Kenessey A. Ált. Isk. és Óvoda 571 540 Györköny Általános Iskola 475 457 -0,81 33 12 Kajdacs Általános Iskola 515 484 -0,47 50 15 Madocsa Általános Iskola 459 448 -0,42 -10 -24 Nagydorog Széchényi Sándor Ált. Iskola 448 411 -1,32 41 2 Németkér Általános Iskola 553 546 0,38 29 18 Paks Bezerédj Általános Iskola 495 486 0,11 -10 -23 Paks Deák Ferenc Általános Iskola 523 565 Paks nincs adat 573 572 0,49 42 38 Paks Vak Bottyán Gimnázium 490 500 0,16 -18 -12 Paks II. Rákóczi Ferenc 419 435 -1,16 0 15 Pálfa Általános Iskola 448 472 Pusztahencse Általános Iskola 426 452 Sárszentlırinc Általános Iskola 491,3 494,7 -0,3 10,6 7,9 Paksi Kistérség Megjegyzés: A családiháttér-index és a hozzáadott-érték kistérségi átlagában csak azok az intézmények vannak benne, amelyekrıl létezik ehhez adat. A mérések során az országos átlag kb. 500 pont. Bölcske

Általános Iskola

Résztvevık száma

20 20 20 19 12 11 19 19 20 13 20 20 20 20 20 20 10 11 314

A 2006. évi 8. évfolyamos országos kompetenciamérésnél a Paksi Kistérség átlaga az országos átlagtól egy kicsit elmarad, a családiháttér-index negatív, de a hozzáadott pedagógiai érték pozitív számmal jellemezhetı. (Bár meg kell jegyezni, hogy a hozzáadott pedagógiai értékben jelentıs az eredmények kistérségi szóródása.) Dunaszentgyörgy, Kajdacs, Madocsa és Németkér jelentısen negatív családiháttér-index mellett matematika alkalmazásából elismerésre méltóan pozitív hozzáadott pedagógiai értéket ért el (41, 33, 50, illetve 41). Ugyanez – csak pozitív családiháttér-index mellett (0,46) – elmondható a paksi Vak Bottyán Gimnáziumra matematika alkalmazásából (42) és szövegértésbıl is (38). Mindkét területen a szülıi háttér alapján elvárhatónál gyengébben teljesítettek a nyolcadikosok Bölcskén, Nagydorogon, továbbá Pakson a Deák Ferenc és a II. Rákóczi Általános Iskolában. A kistérség falvaiban jellemzıen negatív a családiháttér-index, ami a tanulást kevéssé támogató otthoni környezetet jelez.


53


Az átlagpontszámokban 2006-ban a 2004. évihez viszonyítva nincs jelentıs változás.

8. osztály

2004.



Bölcske

Általános Iskola

Dunaföldvár

Beszédes József ÓÁGYASZ

Dunaföldvár

Magyar László Gimnázium?

Dunaszentgyörgy

Csapó Vilmos Óvoda és Ált. Iskola

Gerjen

Kenessey A. Ált. Isk. és Óvoda

Györköny

Általános Iskola

Kajdacs

Általános Iskola

Madocsa

Általános Iskola

Nagydorog

Széchényi Sándor Általános Iskola

Németkér Paks

Deák Ferenc Általános Iskola

Paks

nincs adat

Paks

nincs adat (Vak Bottyán Gimnázium?)

Paks

nincs adat

Paks

nincs adat

Matematika Szövegértés Családiátlagátlagháttérpontszám pontszám index



Résztvevık száma

467 484

507 511

-0,12 0,43

-26,3 -40,3

14,7 -11,8

20 20

530 488 506 529 506 486 492 525 471 550 488

539 447 504 506 489 530 471 516 481 550 440

-0,36 -1,58 -0,07 -0,79 -0,52 -0,74 -0,96 0,22

50,0 75,5 9,6 72,7 34,5 26,8 45,1 12,7

60,8 35,6 9,8 51,1 19,3 72,9 25,8 5,3

20 14 8 20 20 20 13 20 20 20 20 . 11 8 11 265

437 434 -0,46 -37,2 447 452 -0,19 -42,3 Pusztahencse Általános Iskola 468 468 -0,96 21,6 Sárszentlırinc Általános Iskola 496,4 495,7 -0,4 18,6 Paksi Kistérség Megjegyzés: A családiháttér-index és a hozzáadott-érték kistérségi átlagában csak azok az intézmények vannak benne, amelyekrıl létezik ehhez adat. A mérések során az országos átlag kb. 500 pont. Pálfa

Általános Iskola

-39,0 -36,4 22,9 22,9

A 2004. évi 8. évfolyamos országos kompetenciamérésnél a Paksi Kistérség átlaga az országos átlag közelében van, a családiháttér–index negatív számmal, a hozzáadott pedagógiai érték pozitív számmal jellemezhetı. A hozzáadott pedagógiai értékben jelentıs az eredmények kistérségi szóródása. Dunaszentgyörgy, Gerjen, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Németkér és Sárszentlırinc nyolcadikosai jelentısen negatív családiháttér-index mellett matematika alkalmazásából és szövegértésbıl is elismerésre méltóan pozitív hozzáadott pedagógiai értéket értek el. Különösen figyelemre méltó a gerjeniek teljesítménye: ugyan 1,58 a családiháttér-index, de például matematikából 75,5 a hozzáadott pedagógiai érték. Matematika alkalmazásából is és szövegértésbıl is a szülıi háttér alapján elvárhatónál is lényegesen gyengébben teljesítettek a nyolcadikosok Pálfán és Pusztahencsén. A kistérség falvaiban jellemzıen negatív a családiháttér-index, ami a tanulást kevéssé támogató otthoni környezetet jelez. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

54


A 6. évfolyamos országos kompetenciamérés 6. osztály

2006.

(az intézmények által szolgáltatott adatok)

A Paksi Kistérség iskolái nem kerültek be a 2006. évi 6. évfolyamos kompetenciamérés 150 intézményre kiterjedı mintájába, de azzal a lehetıséggel sem éltek, hogy a 2006. májusi kötelezı kompetenciamérés helyi eredményeit a központi szoftver segítségével feldolgozzák, majd összehasonlítsák az országos, illetve regionális adatokkal. 6. osztály

2004.

(az Oktatási Hivatal által szolgáltatott intézményi adatok) Település Bölcske

Intézmény/ intézmény egység neve Általános Iskola

Gerjen

Kenessey A. Ált. Isk. és Óvoda

Györköny

Általános Iskola

Dunaföldvár

nincs adat

Dunakömlõd

nincs adat

Dunaszentgyörgy Csapó Vilmos Óvoda és Ált. Isk. Kajdacs

Általános Iskola

Madocsa

Általános Iskola Széchényi Sándor Általános Iskola

Matematika Szövegértés Családi- HozzáHozzáátlagadott átlagháttéradott pontszám pontszám index érték (M) érték (Sz)

459 424 556 501 486

461 457 555 514 501

nincs adat

nincs adat

509 528

496 512

-0,23

-67,5

-39,1

0,04 -0,67

-6,6 20,8

2,3 31,4

463 468 449 464 Németkér Általános Iskola 541 558 0,35 15,5 27,8 Paks Bezerédj Általános Iskola 519 527 0,16 4,2 8,0 Paks Deák Ferenc Általános Iskola 503 506 0,01 -2,7 -4,2 Paks nincs adat 527 525 0,38 -0,5 -7,4 Paks nincs adat 524 562 0,44 -7,7 25,6 Paks nincs adat 435 449 -1,63 26,9 35,8 Pálfa Általános Iskola 497 499 Pusztahencse Általános Iskola 449 484 Sárszentlõrinc Általános Iskola 493,9 503,1 -0,10 -0,7 9,6 Paksi Kistérség Megjegyzés: A családiháttér-index és a hozzáadott-érték kistérségi átlagában csak azok az intézmények vannak be, amelyekrıl létezik ehhez adat. A mérések során az országos átlag kb. 500 pont. Nagydorog

Résztvevık száma

20 14 17 20 12 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 13 15 331

A 2004. évi 6. évfolyamos országos kompetenciamérésnél a Paksi Kistérség tanulói az országos átlag közelében teljesítettek. A családiháttér-index adatai (és így a hozzáadott pedagógiai érték mutatói is) meglehetısen hiányosan állnak rendelkezésre. Viszonylag kicsi a kistérségen belül az eredmények szóródása. Figyelemre méltó a dunakömlıdi és a pálfai – jelentısen negatív családiháttér-index mellett elért – hozzáadott pedagógiai érték nagysága matematikából is, szövegértésbıl is. A gerjeni hatodikosok teljesítménye 2004-ben nemcsak átlagpontszámban volt alacsony, de jelentısen elmaradt a szülıi háttér alapján elvárható teljesítménytıl is. (Két évvel késıbb ugyanez az osztály nyolcadikban már a szülıi háttér alapján elvárható érték körül teljesített.) Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

55


A 4. évfolyamos országos kompetenciamérés A 2006. májusi negyedik osztályos képesség- és készségmérés adatait 2007 ıszén a kistérség általános iskoláinak mintegy fele tudta megadni. Kistérségi átlagon e települések diákjai által elért települési átlagpontszámok súlyozott számtani közepét értjük. A tanulók mérése az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetenciák közül 16 területre terjedt ki. A táblázatban szereplı 16 kompetenciaterület az átlagok alapján két részre oszlik. Magas a kistérségben a négy matematikai alapmővelet, az olvasás-, elemi számolási-, és a számírási készség kiépültségi szintje. Hat terület átlaga meghaladja a 90-et. Kilenc területen az átlagok jóval alacsonyabbak, és nagyobb szórást – 37,7 és 67,7 között – is mutatnak. Legjobban fejlesztendı kompetenciaterületek: elemi kombinatív, elemi gondolkodási és elemi rendszerezı képesség (mindegyik terület átlaga 40 körül van.) Ezek a képességek a 4. évfolyam végére még nem fejlıdnek ki teljes mértékben, viszont további tudatos fejlesztésükre az 5. évfolyamon és a magasabb évfolyamokon sort kell keríteni. Az iskolák egy részében az olvasáskészség gyakorlottságának fejlıdése és az írásminıség alakulása is eléggé alacsony szintő még a 4. osztály végén. A dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola eredményei majdnem minden területen a legjobbak a kistérség iskolái eredményei között. Mivel a mérés minden egyes tanulóval kapcsolatban szolgál adatokat, az eredmények elemzése alapja lehet egy egyénre szabott, tudatos iskolai fejlesztésnek, ezzel is hozzájárulva a tanulási kudarcok csökkentéséhez. Kár, hogy az intézmények közel fele nem élt ezzel a lehetıséggel. 4. osztály

2006.

(az intézmények által szolgáltatott intézményi adatok) 1. Település Bölcske Dunaföldvár Dunaszentgyörgy Gerjen Györköny Kajdacs Nagydorog Németkér Madocsa Paks Paks Paks Pálfa Pusztahencse Sárszentlırinc Paksi Kistérség

Intézmény/ intézmény egység neve nincs adat Beszédes József Ált. Isk. Csapó Vilmos Ó és Á nincs adat nincs adat Általános Iskola nincs adat nincs adat nincs adat Bezerédj Ált. Iskola Deák Ferenc Ált. Iskola II Rákóczi F. Általános Iskola nincs adat Pálfa-Sárszentl. Tagint.

2.

olv. olv. kiépü- gyakorlotts. lése

3.

4.

5.

6.

7.

írásmin.

íráskészs.

elemi szám. kiép.

elemi szám. gyak.

számírás kiép.

8.

Részt-

mért.e. vevık kiép. száma

83 80

55 47

70 60

80 47

94 85

70 63

94 88

68 44

98 25

75

30

67

39

91

62

94

50

15

80

39

63

46

90

69

91

56

11

83 80 80 81

50 60 39 47

65 65 63 73

56 56 46 40

92 91 90 91

71 72 69 50

94 93 91 94

59 50 56 54

52 51 93 21

82 81,1

42 48,2

63 65,9

54 57,3

92 91,3

52 67,7

92 92,6

65 57,8

11 377

Az intézmények mintegy fele végezte csak el a 4. osztályos mérés helyi elemzését a minden iskolába elküldött központi szoftver segítségével. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

56


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

olvasáskészség kiépülése olvasáskészség gyakorlottságának fejlıdése írásminıség alakulása íráskészség gyakorlottságának fejlıdése elemi számolási készség kiépülése elemi számolási készség gyakorlottságának fejlıdése számírási készség kiépülése mértékegység váltó készség kiépülése 2006. (folytatás)

4. osztály 9. Település Bölcske Dunaföldvár Dunaszentgyörgy Gerjen Györköny Kajdacs Nagydorog Németkér Madocsa Paks Paks Paks Pálfa Pusztahencse Sárszentlırinc Paksi Kistérség 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Intézmény/ intézmény egység neve nincs adat Beszédes József Ált. Isk. Csapó Vilmos Ó és Á nincs adat nincs adat Általános Iskola nincs adat nincs adat nincs adat Bezerédj Általános Iskola Deák Ferenc Ált. Iskola II Rákóczi F. Általános Iskola nincs adat Pálfa-Sárszentlırinc Tagint.

10.

11.

12.

13.

14. elemi gond. gyak.

15.

16.

Résztelemi elemi vevık rendsz. komb. száma

összea. kiép.

kiv. kiép.

szorz. kiép.

oszt. kiép.

elemi gond. kiép.

98 93

94 85

99 93

98 88

54 35

37 34

55 40

53 20

98 25

98

94

97

95

23

28

20

31

15

96

93

96

93

37

50

38

36

11

97 98 96 98

96 92 93 91

97 98 96 98

96 96 93 96

41 37 37 33

61 45 50 25

45 40 38 36

31 29 36 25

52 51 93 21

96 96,9

94 93,0

98 97,2

94 95,1

29 40,8

20 43,3

25 42,6

40 37,0

11 377

az összeadás készségének kiépülése 100-as számkörben a kivonás készségének kiépülése 100-as számkörben a szorzás készségének kiépülése 100-as számkörben az osztás készségének kiépülése 100-as számkörben az elemi gondolkodási képesség kiépülése az elemi gondolkodási képesség gyakorlottságának fejlıdése az elemi rendszerezı képesség kiépülése az elemi kombinatív képesség kiépülése

3.2. Eredményesség a versenyek tükrében A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i20, i20b és k20, k20b (versenyeredmények) A) Általános iskola A kistérség tanulói közül sokan és sokféle versenyen vettek részt, alátámasztja ezt az a tény is, hogy az elmúlt három tanévben közel kétezer versenyeredmény született! A versenyeredmények összehasonlításához egy olyan mutatót képeztünk, ami figyelembe veszi


57


az elmúlt három év eredményeit, és az adott intézménybe járó tanulók számát is, így kapunk valódi képet az iskolák versenyeredményeirıl. A nemzetközi versenyeken legtöbb, és legmagasabb helyezést is a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola tanulói értek el. Rajtuk kívül még a kajdacsi intézmény dicsekedhet nemzetközi helyezéssel. Az országos versenyeken a Deák Ferenc Általános Iskola tanulói érték el a legszebb sikereket, ıket követik a sárszentlırinci, majd a paksi Bezerédj Általános Iskola tanulói. Említésre méltók még a bölcskei, gerjeni és a dunaföldvári tanulók sikerei. A megyei versenyek helyezettjei rangsorban: Bezerédj Általános Iskola, a bölcskei Kegyes J. Általános Iskola, Beszédes József Általános Iskola. A körzeti versenyeken legeredményesebben a Deák Ferenc Általános Iskola tanulói szerepeltek. Átlagosan majdnem minden negyedik tanulójuk ért el körzeti illetve városi versenyem dobogós helyezést! İket követik a nagydorogi tanulók, közülük minden ötödik, a gerjeni diákok közül pedig majdnem minden tizedik ért el ilyen versenyen helyezést. Említésre méltó még a sárszentlırinci és a gerjeni, valamint asz idei teljesítményük miatt a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói. B) Középiskola A kistérség öt középiskolájából kaptunk adatokat, a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium nem küldte el tanulói versenyeredményeit. Mivel a középiskolák adatszolgáltatása hiányos, nem nyílik lehetıség összehasonlítani, hogy az általános vagy a középiskolás tanulók vettek-e nagyobb arányban részt versenyeken. A középiskolások versenyeredményeinek összehasonlításánál is hasonlóképpen jártunk el, mit az általános iskolás tanulók esetében. Nemzetközi versenyeredmények alapján a legelsı a rangsorban a Vak Bottyán Gimnázium, ıket követi a Magyar László Gimnázium, majd az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium. A többi középiskolának nem volt nemzetközi versenyeredménye. Az országos versenyeken az ESZI diákjai szerepeltek a legjobban, a második helyen a dunaföldvári gimnazisták vannak, míg a harmadik helyre a Vak Bottyán Gimnázium tanulói kerültek. (A két iskola országos versenyeredményei között nincs jelentıs különbség, de a létszámokat is figyelembe véve a földváriak eredményei szignifikánsan jobbak.) A területi vagy regionális versenyeken a Vak Bottyán Gimnázium tanulói kerültek az elsı helyre, ıket követik a Magyar László Gimnázium, majd a Beszédes József ÓÁGYASZ tanulói. A paksi szakképzıbe járó tanulók nem értek el ilyenfajta versenyeken eredményt. A megyei versenyeken az ESZI diákjai szerepeltek a legjobban. Átlagosan, tanévenként száz diákból 22 ért el megyei 1-6. helyezést! A Vak Bottyán Gimnázium tanulóinál ez a mutató nyolc, ami szintén figyelemreméltó. A körzeti, városi, kistérségi versenyeken legjobban a Vak Bottyán Gimnázium tanulói szerepeltek a legjobban, ıket követik az I. István Szakképzı tanulói.

3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i19 és k19 (továbbtanulás) 3.3.1.Általános iskola A végzısök létszáma 2005 óta 16 %-kal, 567-rıl 475-re csökkent. A nagydorogi, a madocsai, a kajdacsi, a bölcskei és a Deák Ferenc Általános Iskola kivételével minden intézményben csökkent a végzetek létszáma. (Az emelkedés mértéke ezekben az Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

58


intézményekben sem haladta meg a 12 fıt.) Az elmúlt három év átlaga alapján a legjobb tanulmányi átlagot a Bezerédj és a Deák Ferenc Általános Iskola valamint a madocsai intézmény végzısei érték el. A továbbtanulási adatok összehasonlításához egy olyan mutatót képeztünk, amelyik figyelembe veszi az elmúlt három tanév végzıs diákjainak az átlagát, valamint szintén az elmúlt három év átlaga alapján ez egyes középiskola-típusokba felvettek számát. Ezen mutató alapján a legtöbb tanuló a Bezerédj, a Deák és a dunaföldvári általános iskolákból, a legkevesebben pedig a németkéri, a pálfai és a dunaszentgyörgyi intézményekbıl kerültek gimnáziumba. Legnagyobb arányban a dunaföldvári általános iskola gyógypedagógiai tagozatáról, a németkéri és a pálfai intézményekbıl kerültek szakiskolákba. Kistérségi szinten körülbelül azonos arányban kerültek be a tanulók mind a három középiskola típusba. Ez jelentısen eltér az országos átlagtól, hiszen az elmúlt években Magyarországon a 9. évfolyamon már csak a tanulók 20-25%-a járt szakiskolába. Legkevesebben 4 osztályos gimnáziumban folytatták tanulmányaikat (a három tanév alatt csupán két tanuló), a legtöbben pedig szakközépiskolában. Az egyes intézménytípusokba bejutottak arányát (az elmúlt három tanév átlaga alapján) az alábbi diagram ábrázolja. A középiskolába felvett tanulók megoszlása az egyes intézménytípusok alapján gimnáziumba felvettek száma (6. évfolyamról) gimnáziumba felvettek száma (8. évfolyamról) szakközépiskoláb a felvettek száma szakiskolába felvettek száma

A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumból nem kaptunk adatokat, a sárszentlırinci iskolában nincsenek adatok a végzettek továbbtanulását illetıen. 3.3.2. Gimnázium Felsıoktatási intézményben a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Vak Bottyán Gimnázium és a Magyar László Gimnázium tanulói folytatták tanulmányaikat. Államilag finanszírozott nappalai tagozatra a Balogh Antal ÁIG tanulóinak 96%-át vették fel, a Vak Bottyánban ez az arány 78%-a, Dunaföldvárról pedig 66%-uk jutott be (az utolsó két év átlaga alapján). A felvettek száma alapján a két tanév között nincs számottevı különbség a két paksi gimnázium két éves adataiban. A dunaföldvári gimnáziumban viszont jelentıs, 40 százalékpontos az eltérés. (Tavaly 45,6%-uk került be ilyen képzésbe, míg egy évvel korábban 85,71%-uk.) A 2006-ban végzettek – ezzel összhangban – jóval magasabb arányban kerültek érettségire épülı szakképzési évfolyamra. A paksi gimnáziumban ez az arány mindkét tanévben valamivel 10 % felett van. A Vak Bottyánból a szakképzési évfolyamokra felvettek körülbelül 70%-a, míg a Magyar László Gimnáziumból 2005-ben mindenki (1 fı), 2006-ban pedig 50%-uk folytatta tanulmányait felsıfokú szakképzésben.


59


Költségtérítéses nappali képzésben a paksi gimnázium végzettjei közül mindkét évben körülbelül minden tizedik, Dunaföldvárról tavaly csupán 3,5%-uk folytatta tanulmányait. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium nem szolgáltatott adatot. Hozzáadott érték a felsıfokú továbbtanulás terén2

A felvételi arányok a megjelölt évek átlagait mutatják, és azt jelentik, hogy száz 12. évfolyamos tanulóból hányat vettek fel felsıoktatási intézménybe az érettségi évében. Az elvárható értékek átlagait a szülık iskolázottsága, a munkanélküliség aránya és a nevelési segélyben részesülık aránya alapján számolták a kutatók. Az elvárható értéktıl való eltérés akkor pozitív, ha az iskola a tanulók összetételéhez képest az átlagostól magasabb felvételi arányt produkál. Megállapítható, hogy a paksi középiskolák a tanulói összetétel alapján elvárhatóhoz képest jobban teljesítenek a felsıfokú továbbtanulásnál. Ez feltétlenül a középiskolai feladatellátás színvonalát jelzi.

3.3.3. Szakközépiskola Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban tavaly szinte minden tanulót szakképzési évfolyamra vettek fel, az ESZI-ben végzettek közül senki folytatta tanulmányait a felsıfokú szakképzésben.

3.3.4. Szakiskola Az I. István Szakiskolából a 10. évfolyam után a szakképzési évfolyamra felvettek száma az utóbbi három évben rendre 94, 104, 88 fı.

2

A középiskolai munka néhány mutatója 2006 (Országos Közoktatási Intézet, Neuwirth Gábor, Horn Dániel, 2007) Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

60


3.4. Eredményesség az érettségin 3.4.1. Gimnázium 3.4.2. Szakközépiskola Három, érettségit adó középiskola végzıseinek érettségi átlagai középiskola 2005. 2006. Vak Bottyán Gimnázium 4,21 4,45 Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 4,07 3,90 Magyar László Gimnázium 3,96 3,40 Az utolsó évfolyamon elért tanulmányi átlagok az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban 0,3–0,4-del alacsonyabbak az érettségi átlagoknál. A másik két intézménynél nincs jelentıs különbség. Az elmúlt két évben az ESZI-ben és a dunaföldvári gimnáziumban is csak egy–egy tanulónak volt sikertelen az érettségije, a harmadik intézményben nem volt ilyenre példa. A középiskolák mutatói a kétszintő érettségi vizsga tizenegy tantárgyból a tanulók által elért %-ok összesített átlageredményei alapján (2005 és 2006)3 Nem tartalmazza a táblázat azoknak a tárgyaknak (például matematika) a vizsgaeredményeit, amelyek vizsgáit érvénytelennek nyilvánították, és azokat sem, amelyeket a középiskolások az adott év májusa elıtt szereztek, ám az érettségi eredményeknél figyelembe vettek.

A fenti táblázatban szereplı középszintő, illetve emelt szintő százalékos érettségi eredményeket csak a 3.3 pontban szereplı hozzáadott pedagógiai értékkel együtt javasolt minısíteni.

3

A középiskolai munka néhány mutatója 2006 (Országos Közoktatási Intézet, Neuwirth Gábor, Horn Dániel, 2007) Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

61


3.5. Néhány egyéb mutató (kitőnık, évismétlık, máshová távozottak) A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): i21 és k21 tanulmányi eredményesség i21, i21b és k21, k21b, k19 tanulmányi eredményesség A) Általános iskola A jelesek illetve kitőnık aránya a tanulói létszámhoz képest legmagasabb a paksi Bezerédj (19 %-ot meghaladó), a földvári Beszédes József és a bölcskei Kegyes J. Általános Iskolában. A legalacsonyabb -3 % -ot sem éri el – a pusztahencsei, a kajdacsi és a paksi Gazdag Erzsi Általános Iskolában. A kistérségi átlag 2005/2006-os tanévben 12,6, egy évvel késıbb 14,57. Az elégtelenek aránya a legalacsonyabb Bölcskén, a Bezerédj-ben, és a Deák Ferenc Általános iskolában; legmagasabb Gerjenben, Pusztahencsén és Nagydorogon. A kistérségi átlag mindkét tanévben 4,4%. Az elégtelen osztályzatot kapott tanulók legnagyobb arányban Pusztahencsén, Sárszentlırincen és a paksi Gazdag Erzsi Általános Iskolában buknak évismétlésre. (Pusztahencsén az elmúlt két tanévben minden elégtelen osztályzatot kapott tanuló évismétlésre bukott!) Az évismétlésre bukott tanulók aránya a kistérségben 2 °körül mozog. Az elégtelenek és a jelesek száma alapján heterogénnek (közel azonos arányban vannak mindkét eredményt elért tanulók) a nagydorogi és a németkéri intézményeket tekinthetjük. Legnagyobb arányban a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagintézménye Németkér és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagintézménye Pusztahencse iskolákból távoztak el a tanulók. (Valószínőleg a paksi gesztorintézménybe.) Senki sem távozott az elmúlt két tanévben a Deák Ferenc Általános Iskolából illetve a sárszentlırinci, gerjeni és kajdacsi intézményekbıl. A 2005/2006-os tanév folyamán egy tanuló került ki az iskolarendszerbıl Pálfán, ugyanebben a tanévben kettı, egy évvel késıbb pedig három tanuló maradt ki Bölcskén. Nem kaptuk meg az adatokat az iskolarendszerbıl kimaradt tanulókról a kajdacsi, a dunaföldvári általános iskola gyógypedagógiai tagozatáról és a paksi Deák Ferenc Általános Iskolából. A 2005/2006-os tanévben Györkönyben kimaradt 2 fı, de folytatták az iskolát a Kolpingban. A többi intézményben nem volt kimaradó. B) Középiskola a. Kitőnık, évismétlık A kistérség középiskoláiban valamivel 4 % felett van a jelesek illetve kitőnık aránya. Ennél majdnem háromszor magasabb ez az arány a Vak Bottyán Gimnáziumban. A legalacsonyabb ez az arány a Beszédes József ÓÁGYASZ-ban, itt egy tanuló sem ért el ilyen eredményt. Az ESZI-ben és az I. István Szakképzıben 2% alatt maradt mindkét tanévben ez az arány. Az elégtelen minısítést kapók aránya viszont itt a legmagasabb, mindkét tanévben meghaladta a 11%-ot. A két gimnáziumban kaptak a legkisebb arányban elégtelen osztályzatot év végén, és itt buktak a legkevesebben évismétlésre. b. Lemorzsolódottak Az elmúlt két tanévben majdnem száz tanuló maradt ki az iskolarendszerbıl. İk a kistérség középiskolásainak a 3-4 %-át teszik ki. Legtöbben az I. István Szakképzı Iskolából morzsolódtak le, a Vak Bottyán Gimnáziumból a nappali tagozatról pedig senki. c. Nyelvvizsgák Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

62


A középiskolások közel 40%-a tesz le közép vagy felsıfokú nyelvvizsgát (Az elmúl két tanév átlagát figyelembe véve.) Legnagyobb arányban a paksi Vak Bottyán Gimnázium diákjai szereznek ilyen végzettséget, szinte mindenkinek sikerül levizsgáznia. Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium diákjainak átlagosan 30, a Magyar László Gimnáziumtanulóinak pedig csaknem 20%-a tesz nyelvvizsgát. Alapfokú nyelvvizsgát mindkét tanévben, csak az ESZI-ben tettek le, 4-4 fı. d. Szakmai vizsgák A két szakmai végzettséget is adó középiskolában közel azonos (3,4 és 3,3) az utolsó két tanév végi átlag. A sikertelen szakmai vizsgák száma 0 és 4 között van mindkét intézményben. A sikeres szakmai vizsgák száma mindkét intézményben 2006-ra drasztikusan csökkent: 50 illetve 60 százalékponttal. Az okokat bizonyára intézményi szinten már feltárták. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumból nem kaptunk ilyen jellegő adatot.

3.6. Felsıoktatás A kistérségben nincs felsıoktatási intézmény.


63


II. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI 1. A kistérség közoktatása Erısségek Méltányos oktatás, nevelés területén: • a jelenleg biztosított pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legtöbbet helyben, a gyermekek és a tanulók utaztatása nélkül oldanak meg • az óvodák szakszolgálati ellátása teljes területi lefedettséget mutat, az általános iskolák esetében is kialakulóban van • Paks kistérség saját szakszolgálatot és szakértıi bizottságot mőködtet, ezért a vizsgálatok összehangolhatók, hatékonyan mőködtethetı együtt a több szakszolgálati feladat • az óvodai ellátás minden településen biztosított, az átlagos csoportlétszám a törvényes kereteken belül van • pedagógiai szakszolgáltatás széles kínálata • koncentrált speciális pedagógiai szaktudás Pakson és Dunaföldváron • az együttnevelést a kistérség 7 óvodájában (o2 táblázat) és 8 általános iskolájában (i.2a tábla) segíti saját közalkalmazotti státuszban lévı speciális végzettségő szakember • a szakemberrel nem rendelkezı alapfokú intézményekben az együttnevelést a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ segíti • a többi tanulóval együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő tanulók ellátásának a közoktatási törvényben meghatározott feltételei az alapfokú intézményekben biztosítottak • a speciális szakképzettséggel rendelkezı pedagógusok létszáma (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelı) növekvı tendenciát mutat • a multikulturális keretek és tartalmak megjelenése a kisebbségi nevelés-oktatás iránti fokozott fogékonyság révén (A HEFOP pályázat keretein belül ezt az akkreditált továbbképzést választotta három intézmény is.) • a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált oktatása megvalósul a kistérség több általános iskolájában. Modernizáció az oktatásban, nevelésben, a szakmai munka területén: • intézményi aktivitás a pályázatírásokban • az országos kompetenciamérések kistérségi átlageredményeiben matematika alkalmazása és szövegértés terén is a hozzáadott pedagógiai érték – különösen nagymértékben a középiskolák vonatkozásában – pozitív érték • tanulmányi, sport versenyek szervezése • jelentıs számú versenyen váló részvétel • az intézmények többsége kialakította minıségirányítási rendszerét (Comenius I. modell) • nagy arányban vesznek részt az általános iskolai tanulók tehetséggondozásban illetve felzárkóztató foglalkozáson • kistérségi szinten megoldott a szakos ellátottság.


64


Alapfokú mővészetoktatás területén: • mővészeti versenyek szervezése • alapfokú mővészetoktatás szervezettsége • hosszú évtizedek óta színvonalasan és eredményesen mőködı képzések vannak jelen két intézményben, több településen • a zenemővészeti ág mellett megjelent a táncmővészeti oktatás és színmővészeti képzés is • az új iskolaépület átadásával a paksi intézmény tárgyi feltételeinek jelentıs bıvülése, fejlıdése következett be • a tehetséggondozás, a mővészeti pályára irányítás feladatát céltudatosan felvállalják és segítik • a hátrányos helyzető növendékek tanulmányainak segítésére, támogatására gondot fordítanak • a szülıkkel, a tágabb környezettel való kapcsolattartás lehetıségeit jól kamatoztatják • a települések kulturális élete, közösségi élete mővészeti programokkal, rendezvényekkel folyamatosan gazdagodik • gazdag szakköri kínálat az általános iskolákban • sok intézmény és fenntartója között jó kapcsolat van (az elégedettségmérések szerint).

Kistérségi oktatási hálózat mőködése területén: • mikrotérségenként több, részben önálló mőködés esetén is életképes, iskolacentrummá fejleszthetı 8 évfolyamos általános iskola • Mőködik a térségben igazgatói munkaközösség, és óvodaszövetség • A kistérségben mőködik a Dél-Mezıföld óvodák szakmai társulása (Nagydorog, Bikács, Pusztahencse, Györköny, Sárszentlırinc, Kajdacs, Pálfa) • a kistérségi óvodaszövetség mőködése.

Gyengeségek: Méltányos oktatás, nevelés területén: • a pályaválasztási tanácsadás nem megoldott, illetve a pályaválasztási tanácsadást csak kevesen veszik igénybe • a szakszolgálati tevékenység elsısorban a szőrésre, kevésbé fejlesztésre koncentrál • az iskolákban kevésbé biztosított a gyógytestnevelés • a társult településeken nem tud a térség egyenlı esélyt biztosítani minden gyermeknek, tanulónak a közoktatási szolgáltatások igénybe vételére • nem megfelelı igénybevétel a pályaválasztási tanácsadás tekintetében • az esélyegyenlıségi szempontok kevéssé érvényesülnek a középfokú oktatásban • a középfok nincs felkészülve a sajátos nevelési igényő tanulók befogadására • speciális képzettségő munkatársak hiánya a középfokon • alacsony számban vesznek részt a középiskolás tanulók felzárkóztató, fejlesztı illetve tehetséggondozó foglalkozáson • a Pakson tanuló középiskolások kollégiumi ellátása csak részben megoldott • néhány kisiskolában magas a képesítés nélkül tanítók aránya Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

65


• •

néhány kisiskola tanulói alacsonyabb számban kerülnek be az érettségit adó középiskolákba az Óvodai Integrációs Program még nem került bevezetésre a kistérség óvodáiban.

Modernizáció az oktatásban, nevelésben, a szakmai munka területén: • közoktatási intézmények állaga, felszereltsége • kötelezı felszerelés és taneszköz jegyzékben foglaltak megvalósítása, beszerezése • a legtöbb községi intézményben, esetenként még a kisebb városi intézményekben is nagy az építészeti, a tárgyi feltételek, a felszereltség, az eszközellátottság, a szakmaianyag-ellátottság színvonal-elmaradása a centruméhoz képest • a szakmai szolgáltatás területén a mérés-értékelés, valamint a tanácsadói tevékenység nem biztosított • csekély mértékben mőködik a pedagógusok közös képzése, felkészítése • a szakmai szolgáltatások igénybe vétele az intézmények többségében szerény mértékő (a kicsi óvodáknak, a tagóvodáknak különösen nehéz a helyzetük e vonatkozásban) • a szolgáltatási igények nem ismertek, így nem készülhetett szakmai szolgáltatási ajánlat a kistérség igényeire alapozva • magas az elégtelen osztályzatot kapott illetve évismétlésre bukott tanulók száma • kevés intézményben rendszeresek a partneri elégedettségmérések • egy középiskola kivételével alacsony a nyelvvizsgával rendelkezık száma • az általános iskola 4., de különösen a 6. osztályában a 2006. évi mérés során a Paksi Kistérség iskoláinak egy részében eddig kihasználatlanul maradtak az országos kompetenciamérés eredményeinek hasznosításában rejlı lehetıségek • az óvodák eszközellátottsága hiányos, többnyire nem rendelkeznek számítógéppel és internet hozzáféréssel • az óvodák kis mértékben igényelnek szakmai szolgáltatásokat • az általános iskolák az elmúlt két tanévben csak egy-két esetben igényeltek szaktanácsadást pedagógiai értékelés területén • kevés az idegen nyelvi emeltszintő képzésben résztvevı középiskolások száma • kevés a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra fordított óraszám a középiskolákban • az általános iskolák között vannak jelentısen lemaradók a továbbtanulási mutatókban.

Alapfokú mővészetoktatás területén: • mővészeti képzés jelenlegi struktúrája nem fedi le a kistérség településeinek lehetséges igényeit, a hozzáférés nem minden településen élı gyermek számára biztosított • a képzı-iparmővészeti ág nem jelenik meg a mővészetoktatási intézmények programjaiban, kínálatában • a dunaföldvári Beszédes AMI tárgyi feltételeinek nem túl magas szintje bizonytalanná teszi a képzés folyamatos fejlesztésének lehetıségeit • az óvodai mővészeti tevékenységeket csak kevés intézmény biztosítja a kisgyermekek számára • az általános iskolai korosztály egészét tekintve a mővészeti nevelés lehetıségei a tanórán kívüli foglalkozásokon csak nagyon kevés tanuló számára biztosítottak


66


•

a középiskolai korosztályt érintıen a kreativitás kibontakozását segítı kulturális, mővészeti foglalkozások mértéke elhanyagolhatóan kevés, más tanórán kívüli foglalkozások lehetıségeivel összehasonlítva.

Kistérségi oktatási hálózat mőködése területén: • a kistérségi együttmőködési lehetıségek kihasználása még messze nem teljes, a hálózattá szervezıdés még nem jellemzı • az oktatás területét érintı együttmőködés fejlesztésre szorul • nincs adat kistérségi szakmai munkaközösségek, szakmai klubok mőködésérıl, kistérségi szakmai konferenciák, mőhelyfoglalkozások rendezésérıl, a pedagógusok képzésének kistérségi koordinációjáról, valamint a jó gyakorlatok megismerését célzó kistérségi szakmai tanulmányutakról. Finanszírozás területén: • Gerjen, Sárszentlırinc, Paks-Mesevár, Paks-Kishegyi u. óvoda, Madocsa) és nincs fejlesztı szoba (Németkér, Dunakömlösd, Pusztahencse, Györköny, Bikács, Gerjen, Nagydorog, Sárszentlırinc, Pálfa, Madocsa, Kajdacs) • Több településen nincs tornaszoba (Pusztahencse, Dunaszentgyörgy, Bikács).

Veszélyek: Méltányos oktatás, nevelés területén: az együttnevelés nem szakmai alapokon való szervezése az Óvodai és Iskolai Integrációs Program dokumentációjának elkészítése, majd a program megvalósítása többletenergiát igényel a pedagógusoktól alacsony kollégiumi férıhelyek száma a kistérségben Modernizáció az oktatásban, nevelésben, a szakmai munka területén: • a kistérségen belül meglévı fejlettségbeli különbségek tovább nınek • a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Mővelıdési Központja Pedagógiai Intézetének megszőntével veszélybe került a szakmai szolgáltatások kínálatának gazdagsága Alapfokú mővészetoktatás területén: • a mővészeti képzésben résztvevı tanulók létszámának csökkenése tapasztalható • a képzés kínálatának beszőkülése, a mővészeti tanszakok aránytalanságainak állandósulása • az esetlegesesen jelentkezı másfajta igényekre nem tud kedvezı megoldásokat biztosítani • több település gyermekei csak korlátozott lehetıséggel vehetnek részt a mővészetoktatásban és a mővészeti nevelés folyamatában • mind az általános, mind pedig a középiskolai korosztály általános mőveltségének megalapozásából indokolatlanul kimaradnak a mővészetek megismerése és mővelése által nyújtott lehetıségek


67


Kistérségi oktatási hálózat mőködése területén: • néhány önkormányzat részérıl kis hajlandóság az intézmények egyesítésére • adott kérdésekben érdekkülönbség alakul ki a kistérség települései között Finanszírozás területén: • csökkenı gyermeklétszám a paksi kistérségben • költségvetési megszigorítások (pl.: alapfokú mővészeti oktatás, pedagógus továbbképzés, normatívák megszőnése) • a kistelepülés önkormányzatokra egyre nagyobb terhet ró az óvodák és az általános iskolák (alsó tagozatok) fenntartása • a szakszolgálati ellátáshoz nincsenek meg a megfelelı nagyságú központi költségvetési források, még kistérségi normatívák mellett sem nélkülözhetık a helyi források, ezért a kistérség nem biztos, hogy fel tudja vállalni a mőködtetést.

Lehetıségek: Méltányos oktatás, nevelés területén: • az együttnevelést támogató oktatáspolitikai környezet • a szakszolgálat humán erıforrása valamint a Dunaföldváron mőködı gyógypedagógiai tagozat és Pakson mőködı gyógypedagógiai intézmény szakemberei alkalmasak arra, hogy a pécsi modellhez hasonló Pedagógiai Tanácsadó Szolgálatot mőködtessenek • óvodai és Iskolai Integrációs Program bevezetése hospitációs lehetıségekkel • „jó gyakorlatok” összegyőjtése; bemutatása; terjesztése.

Modernizáció az oktatásban, nevelésben, a szakmai munka területén: • a települések nagy többségében a helyben mőködı ágazatközi együttmőködésnek jól kialakult formái léteznek (szociális, egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel) • az ESZI infrastruktúrájának (kollégiumi, rendezvényszervezés) jobb kihasználása • kistelepüléseken többfunkciós humánszolgáltató intézmények kifejlıdése és megerısödése a település tanulóinak helyi szabadidıs, kulturális és sport foglalkoztatása szolgálatában, ezen keresztül a tanulóközösségek és tantestületek közvetlen hatása a helyi fejlesztésekre és közéletre • a humánerıforrás megfelelı átképzése a struktúraváltás által megkívánt új végzettségekre (fejlesztıpedagógus, gyógypedagógus) • az óvodaszövetség mintájára létrehozni az általános iskolák és a középiskolák (érettségit adó illetve szakmai vizsgákra felkészítı középiskolák) szövetségét • tagintézményenként egységesíteni az elégedettségméréseket • szakmai munkaközösségek létrehozása • kistérségi pályázatfigyelı-rendszer kiépítése


68


Alapfokú mővészetoktatás területén: • intézményi együttmőködések kiszélesítése • strukturális átalakításokkal a kistérség valamennyi településén élı gyermek számára a mővészeti képzésben való részvétel biztosítható • a kistérségben jelenleg mőködı intézmények több évtizedes tapasztalataiból és eredményeibıl kiindulva megvalósítható az alapfokú mővészetoktatás tartalmának szélesebb alapokon történı biztosítása, bıvítése • az alapfokú mővészetoktatás központi támogatásainak elnyerésével, a pályázati lehetıségek felhasználásával tartalmi és infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg • a minısítési eljárás lezárását követıen a tapasztalatokból kiindulva a hiányosságok megszüntetésével, a felmerülı problémák megoldásával új megközelítésben lehet a további mőködést biztonságosabbá, szakszerőbbé, magasabb színvonalúvá alakítani.

Kistérségi oktatási hálózat mőködése területén: • a kistérségben (Pakson) mőködı térségi szakszolgálat továbbfejleszthetı • a térségi szakmai szolgáltatás szervezése vagy intézmény mőködtetése • egymástól való tanulás, egymás munkájának megismerése, segítése (kipróbált, jól mőködı módszerek átvétele). Finanszírozás területén: • kiemelkedı fejlesztési lehetıséget nyújtanak az ÚMFT pályázatai (TÁMOP, TIOP, regionális programok, tehetséggondozás stb.)

2. A célok Méltányos oktatás, nevelés területén: • a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók közül az együtt nevelhetık számára biztosítani a középfokon is az együttnevelés lehetıségét • egyenlı esély biztosítása a kistérségben minden gyermek, tanuló számára a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vételére • a szakszolgálati ellátáson belül a fejlesztésekre nagyobb hangsúly fektetése • az Európai trendekhez – a korábbi elkülönült intézmények forrásközpontokká alakulása – és a közoktatási törvény 33.§ (12) bekezdéshez igazodva a paksi gyógypedagógiai intézmény és a dunaföldvári gyógypedagógiai tagozat forrásközponttá alakuljon • a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vétele minden település gyermeke számára elérhetı legyen (utazó szakember hálózat mőködtetése). Modernizáció az oktatásban, nevelésben, szakmai munka területén: • a kistérség iskoláiban végbemenjen a paradigmaváltás, a kompetencia alapú nevelés-oktatás elterjedése • a kompetencia alapú nevelés beépítése az óvodai nevelési programokba • a hátrányos helyzető gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével


69


•

• • • • • •

óvodák és az iskolák épületeinek korszerősítése, felújítása, az eszközellátottság javítása, korszerő IKT eszközök biztosítása és azok használata valamennyi intézményben a kollégiumi ellátás kiterjesztése az érettségit szerzett diákok nagyobb arányban rendelkezzenek középfokú nyelvvizsgával szakmai munkaközösségek létrehozása a középiskolában emelt szinten/fakultációban tanított idegen nyelvek számának a bıvítése (francia, spanyol...) az idegennyelv-oktatás hatékonyságának növelése a környezettudatos nevelés.

Kistérségi oktatási hálózat mőködése területén: • a szakmai szolgáltatások egy része bázisának, szervezetének megteremtése és mőködtetése a kistérségben • a hálózati tanulás megszervezése a közoktatási intézmények között a kompetencia alapú oktatás és egyéb jó gyakorlatok terjesztéséhez • a kistérségben épüljenek a kistérségi szintő közoktatási (szervezési) rendszerek, és így minden gyermek és tanuló közel azonos szinten, jó színvonalon juthasson a közoktatási szolgáltatásokhoz • az óvodai nevelés eredményességének, hatékonyságának növelése kistérségi szakmai együttmőködéssel • kistérségi szintő minıségirányítási rendszer kialakítása, az összehasonlíthatóság biztosítása • a kistérségben (Pakson) mőködı térségi szakszolgálat továbbfejlesztése • a térségi pedagógiai szakmai szolgáltatás szervezése vagy intézmény mőködtetése • kistérségi pályázatfigyelı rendszer kialakítása • egymástól való tanulás, egymás munkájának megismerése, segítése (kipróbált, jól mőködı módszerek átvétele) • mőködjön egységes – kistérségi szintő - esélyegyenlıségi program o A szektorközi együttmőködés rendszerszerően mőködjön az esélyegyenlıségi program érdekében o A közoktatás azonos szintjén lévı intézmények által kialakított esélyegyenlıségi program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával o A közoktatás különbözı szintjein mőködı intézményeinek együttmőködése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg. Alapfokú mővészetoktatás területén: • biztosítani kell az óvodákban és az általános iskolákban a mővészeti nevelés lehetıségeinek bıvítését, valamint az alapfokú mővészetoktatás területén a készség- és képességfejlesztés feladatainak széleskörő és sokszínő lehetıségeit, ezzel a minıségi mővészetoktatás követelményeinek megteremtését és teljesítését • a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés programjának tudatos felvállalásával biztosítani kell a lehetıséget a mővészeti területeken kiemelkedı képességő növendékek szakszerő, igényes felkészítésére, fejlesztésére


70


•

•

a mővészetoktatás tartalma - az iskolai pedagógiai programok szerves részeként gyakoroljon hatást a növendékek személyiségének fejlesztésére, általános mőveltségük megalapozására az alapfokú mővészeti képzéshez kapcsolódó események, rendezvények erısítsék a települések kulturális életét, közösségi programjait.

Német nemzetiségi oktatás területén: • a német nemzetiségi nevelés, oktatás eredményességének és feltételeinek javítása. Finanszírozás területén: • az ÚMFT pályázatai lehetıségeinek kihasználása.

3. A fejlesztési célú beavatkozások Méltányos oktatás, nevelés területén: Alapvetı, hogy a kistérségben a tanulók ott kapják meg a pedagógiai szolgáltatásokat, ahol a lakóhelyükhöz legközelebb igénybe tudják azokat venni. Ehhez: • a pedagógusok felkészítése az együttnevelésre, a befogadó, inklúzív iskola, óvoda megteremtésére • fel kell készülni a kistérségben a Közoktatási Törvény 30.§. 7. bek. alapján a fejlesztı foglalkozások megszervezésére. Ezért a pedagógiai szakszolgálat továbbfejlesztése indokolt. Határidı erre a 2008/2009. tanév kezdete. • fejlesztésre szorul a gyógytestnevelési foglakozások szervezése, amennyiben vannak tanulók, akik ezt a szakszolgálati feladatot orvosi javaslatra igénybe kívánják venni • a pedagógiai szakszolgálati tevékenységekre, különösen a szakértıi bizottság mőködésére vonatkozóan ki kell alakítani, és folyamatosan mőködtetni kell a feladatok ellátásával kapcsolatos minıségbiztosítási rendszert • a szakszolgálati feladatok ellátását, illetve az együttnevelést lehetıvé tevı infrastruktúra és eszközök fejlesztését, a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat biztosítani kell • szükségesnek tartjuk a kistérségben (felkészülve a közoktatási törvény 30.§. 7. bek. alapján a fejlesztı foglalkozások megszervezésére) Pakson egy Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény létrehozását, és a mikrotérségen belüli feladatok ellátására Dunaföldváron a Beszédes József Iskolában egy szakszolgálati intézményegység kialakítását. Határidı erre a 2008/2009. tanév kezdete • a sajátos nevelési igényő tanulók nem szakszerő együttnevelésének megszüntetése a Gazdag Erzsi gyógypedagógiai intézmény 5-8. évfolyamain • javítani szükséges a pályaválasztási tanácsadás feltételeit. Törekedni kell a pályaválasztási tanácsadás kistérségi megszervezésére a térségben élı szülık, pedagógusok bevonásával. Modernizáció az oktatásban, nevelésben, szakmai munka területén: •

a pedagógusok kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetésére történı felkészítése


71


• • • • • • •

a pedagógusok mérés-értékelési tudásának fejlesztése (a nemzetiségi oktatás, nevelés terén is) a tehetséggondozásnak a kistérség egészére való kiterjesztése az Óvodai és Iskolai Integrációs Program kistérségi szintő mőködtetése a pedagógusok felkészítése az együttnevelésre, a befogadó, inklúzív iskola, óvoda megteremtésére multikulturális programok mőködtetése a pedagógusok számítógép használói tudásának fejlesztése kistérség iskoláiban a fenntartható fejlıdés jegyében, a környezetettudatos szemlélet kialakítása érdekében hozzanak létre olyan programokat, alkossanak olyan módszereket, amelyek fejlesztik a fenntartható fejlıdés gondolatköréhez szükséges tudást, készségeket, képességeket, erısítik a motivációt, az elkötelezettséget. Ezt a tevékenységet gazdagíthatja az állami és civil szervezıdésekkel való tartalmas együttmőködés kialakítása. Az iskolákban a hagyományos tantárgyi keretek mellett kapjon nagyobb szerepet a tantárgyköziség, a természeti- környezeti témák integrált megközelítése. Az életszerő, gyakorlati tudás elsajátításához hozzanak létre gyakorlati oktatóterepeket, amelyek az elméleti megközelítés mellett hasznos, alkalmazható tudást és szemléletet eredményezhetnek.

Kistérségi oktatási hálózat mőködése területén: •

• •

•

•

•

bázis iskolára alapozott képzések. Kistérségi helyettesítı rendszer mőködésével többen vehetnének részt pedagógus-továbbképzéseken. A kistérségi kompetenciák feltárásával a továbbképzések koordinálhatók, kistérségi továbbképzési program mőködtethetı a tanügy-igazgatási feladatok kistérségi megvalósítása lehetıséget teremtene a közös tervezéshez, megvalósításhoz, ellenırzéshez és értékeléshez egyaránt a szakmai fejlesztést célzó együttmőködések beindításakor célszerő azon intézmények fejlesztési és a fejlesztési projektek során kialakult hálózati együttmőködési, konzorciumi tapasztalataira építeni, amelyek az elmúlt években kiemelkedı (kompetenciafejlesztés és integráció témakörében megvalósuló) innovációról tettek bizonyságot feltétlenül fejlesztendı terület a kistérségi közoktatási menedzsment és PR tevékenység – honlap fejlesztés, információmenedzsment, pályázatfigyelés, forráskoordináció: közös pályázatok elkészítése, ezek szakmai támogatása, jó gyakorlatok megismertetése, adatbank, közösségi szolgáltatások, a kistérség külsı szakmai kapcsolatrendszerének fejlesztése, kommunikációs tevékenység, PR stb. régión belüli/kívüli jó gyakorlatok megismerése, az adaptálható jó gyakorlatok átvétele a kistérségi közoktatási együttmőködés témakörében, multiplikáció, fejlesztési projektek eredményeinek bemutatása kistérségi központok létrehozásával a szakmai szolgáltatások egy részének kistérségi szintő megszervezése és mőködtetése a következı lehetıségek közül: szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, igazgatási és pedagógiai szolgáltatás, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat


72


• • • • • • • • • • • • • • • •

• •

•

szakmai kapcsolatrendszer építése, mőködtetése (települési, kistérségi, megyei, regionális, országos, nemzetközi), szakmai szervezetben való részvétel kistérségen kívüli együttmőködések keresése bázis iskolákban mőködı könyvtár, szakkönyvtár készüljön el a kistérség tanácsadói terve (cél, feladat, eredmény, ütemezés), továbbképzési programja, humán erıforrás terve tanácsadói csoport mőködtetése a térségben. (a pedagógusok mozgatása nélkül megoldható a képzés) vezetık fórumának mőködtetése, aktuális információk közvetítése a vezetık felé távoktatási programok, levelezési rendszer bevezetése a szakmai szolgáltatásba levelezési rendszer bevezetése és mőködtetése az informatikai eszközök térségi hálózatának kialakítása az óvodaszövetség szervezeti keretein belül az óvodák szakmai segítése, szakmai szolgáltatások megvalósítása kistérségi szintő adatbázis létrehozása, kommunikációs és információs rendszer mőködtetetése kistérségi szintő egységes mérési, értékelési, minıségirányítási rendszer kialakítása a kistérségi minıségbiztosítási rendszert a szakszolgálati ellátásra vonatkozóan is ki kell építeni és mőködtetni szakmai mőhelyek, munkaközösségek létrehozása a szakmai fejlesztések biztosítására pályázati figyelı rendszer kialakítása kistérségi szinten kistérségi szintő humán erıforrás gazdálkodási terv elkészítése, különös tekintettel a speciális szakképzettségek tervezésére (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelı, logopédus) – a humán erıforrás mobilizálása és a helyettesítési rendszer kialakítása érdekében. Szakmai kompetencia-térkép elkészítése a kistérségi a kompetenciák optimális kihasználása, a beiskolázási tervek készítése érdekében a kistérség infrastruktúra és- eszközfejlesztési tervének elıkészítése és elfogadása a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének növelése érdekében fontos, hogy épüljenek ki és rendszerszerően mőködjenek az iskolán kívüli támogató rendszerek. Ismerkedjenek meg a pedagógusok és egyéb segítık az Útravaló programmal, jöjjön létre a kistérségben az ehhez kapcsolódó mentorháló. Szektorközi együttmőködéssel jöjjön létre több helyszínen mőködı Tanoda program. fontos, hogy készüljön fel valamennyi, a kistérséghez tartozó iskola az Integrációs Pedagógiai Rendszer kistérségi szintő bevezetésére. Jöjjön létre és intézményesüljön egy iskolák közötti munkaközösség IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból, amelyben az egyházi fenntartású iskola is részt vesz. Alakítsa ki az iskolák közötti munkaközösség a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek intézmények közötti egyenletes elosztását a településen. Az iskolák közötti munkaközösség koordinációjával készüljenek fel az iskolák az IPR mőködtetésére (továbbképzések, adatbank, óvoda-iskola átmenet, partnerkapcsolatok, OOIH kapcsolat, horizontális fejlesztı eszközök stb.)


73


Alapfokú mővészetoktatás területén: • •

•

•

•

a kistérség valamennyi településén az alapfokú mővészetoktatás lehetıségeinek biztosítása a meglévı intézményi struktúra átalakításának nyomán jöhet létre a kistérségben mőködı alapfokú mővészetoktatási intézmények megtartása a jelenlegi struktúrában indokolt, a paksi Pro Artis mővészeti iskola rendkívül stabil alapokon nyugszik, ugyanakkor a dunaföldvári Beszédes József AMI mőködési feltételeinek, fejlesztési lehetıségeinek alapos, mély átgondolása feltétlenül szükséges a meglévı képzési kínálatot megtartva szükséges átgondolni a zenemővészeti ág mellett további mővészeti ágak megerısítését (táncmővészet, színmővészet) valamint új mővészeti terület (képzı-és iparmővészet) feltételeinek biztosítását a többi települést érintıen az általános iskolák szerkezetének kialakítása nyomán az ún. egységes iskolai stuktúrában lenne célszerő a mővészetoktatás körülményeinek megteremtése ezzel biztosított lenne a tanórán kívüli foglalkozásokon a mővészeti nevelés lehetıségeinek bıvítése. Az óvodai nevelési programokban a mővészeti tevékenységeket célszerő lenne szélesebb körben biztosítani, együttmőködve az általános iskolákkal és az alapfokú mővészetoktatási intézményekkel a középiskolai korosztály számára lehetıséget kell teremteni a tanórán kívüli mővészeti foglalkozások biztosításával a kreativitásuk kibontására, mőveltségük gyarapítására, tudásuk fejlesztésére.

Német nemzetiségi oktatás területén: •

• •

nemzetiségi: kéttannyelvő oktatás bevezetése az általános iskolában és a nyelvoktató nemzetiségi oktatás bevezetése a középiskolában. Ehhez szükséges: szaktanárok, akik németül is tudják szaktárgyukat tanítani- kiegészítı képzés a fıiskolákon, valamint a települési német önkormányzatok ráhatása a szülıkre, hogy kérjék ezt az oktatási formát idegen nyelv: tanítás hatékonyságának emelése, továbbképzések a nyelvtanároknak, kompentenciafejlesztı tananyagcsomagok elterjesztése kistérségi idegen nyelvi munkacsoport kialakítása, továbbképzéseken a kompetenciafejlesztı nyelvtanítási módszerek és programcsomagok bemutatása a nemzetiség oktatásban is.


74


4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiához Tervezett beavatkozások

Kapcsolódás a stratégia dokumentumokhoz

Dok.

Térségi kommunikáció HFSP Szakmai kapcsolatrendszer építése, mőködtetése (települési, kistérségi, megyei, regionális, Az oktatás és a fı célokat közvetítı lakossági kommunikáció elıtérbe helyezése országos, nemzetközi), szakmai szervezetben való részvétel Kistérségen kívüli együttmőködések keresése Feltétlenül fejlesztendı terület a kistérségi közoktatási menedzsment és PR tevékenység – Az együttmőködés, a közösség, az honlap fejlesztés, információmenedzsment, pályázatfigyelés, forráskoordináció: közös együttmőködı hálózatok erejének kihasználása pályázatok elkészítése, ezek szakmai támogatása, jó gyakorlatok megismertetése, adatbank, közösségi szolgáltatások, a kistérség külsı szakmai kapcsolatrendszerének fejlesztése, kommunikációs tevékenység, PR stb

HFSP

Vezetık fórumának mőködtetése, aktuális információk közvetítése a vezetık felé Levelezési rendszer bevezetése és mőködtetése

HFSP

Az informatikai eszközök térségi hálózatának kialakítása. Kistérségi szintő adatbázis létrehozása, kommunikációs és információs rendszer mőködtetetése Pályázati figyelı rendszer kialakítása kistérségi szinten


75


Irányítási rendszer A tanügy-igazgatási feladatok kistérségi megvalósítása lehetıséget teremtene a közös Kevés a pedagógiai munkát közvetlenül segítı tervezéshez, megvalósításhoz, ellenırzéshez és értékeléshez egyaránt szakember A szakmai fejlesztést célzó együttmőködések beindításakor célszerő azon intézmények fejlesztési és a fejlesztési projektek során kialakult hálózati együttmőködési, konzorciumi tapasztalataira építeni, amelyek az elmúlt években kiemelkedı (kompetenciafejlesztés és integráció témakörében megvalósuló) innovációról tettek bizonyságot

HFSP

A régióban fejlıdik az oktatásirányítás minısége, a kistérségi és települési önkormányzatok körében egyaránt a szükséges mértékben növekszik az irányítás területén megfelelı szakértelemmel rendelkezık száma, DDKS amelynek eredményeképpen javul a közoktatási-irányítás és a közoktatási feladatellátás színvonala.

Szolgáltatások Régión belüli/kívüli jó gyakorlatok megismerése, az adaptálható jó gyakorlatok átvétele a kistérségi közoktatási együttmőködés témakörében, multiplikáció, fejlesztési projektek Pedagógiai szakmai szolgáltatások nyújtására eredményeinek bemutatása kistérségi központok létrehozásával. felkészült szakemberek jelenléte A szakmai szolgáltatások egy részének kistérségi szintő megszervezése és mőködtetése a következı lehetıségek közül: szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, igazgatási és pedagógiai szolgáltatás, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének A szolgáltatások elérésének megkönnyítése és segítése, szervezése, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, az elérésbeli különbségek csökkentése tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat

HFSP

HFSP

Bázis iskolákban mőködı könyvtár, szakkönyvtár

A közoktatási feladatellátást, a nevelési-oktatási DDKS Készüljön el a kistérség tanácsadói terve (cél, feladat, eredmény, ütemezés), továbbképzési intézmények mőködését hatékony és programja, humán erıforrás terve színvonalas állami, önkormányzati szak- és Tanácsadói csoport mőködtetése a térségben. (a pedagógusok mozgatása nélkül megoldható szakmai szolgáltató rendszer segíti, amely megyei és regionális szinten a meglévı a képzés) intézményhálózat koordinált együttmőködésén, Távoktatási programok, levelezési rendszer bevezetése a szakmai szolgáltatásba kistérségi szinten új többcélú intézmények létrehozásán, azoknak a kistérségi irányítással Az óvodaszövetség szervezeti keretein belül az óvodák szakmai segítése, szakmai valamint a megyei regionális szolgáltatókkal Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

76


szolgáltatások megvalósítása.

való együttmőködésén alapul.

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai Szakmai mőhelyek, munkaközösségek létrehozása a szakmai fejlesztések biztosítására. szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak DDKS Fel kell készülni a kistérségben a Közoktatási Törvény 30.§. 7. bek. alapján a fejlesztı és nevelési-oktatási intézménynek foglalkozások megszervezésére. Ezért a pedagógiai szakszolgálat továbbfejlesztése Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó indokolt. Határidı erre a 2008/2009. tanév kezdete. intézmények kialakítása a kistérségi központokban DDKS Fejlesztésre szorul a gyógytestnevelési foglakozások szervezése, amennyiben vannak tanulók, akik ezt a szakszolgálati feladatot orvosi javaslatra igénybe kívánják venni. Szükségesnek tartjuk a kistérségben (felkészülve a közoktatási törvény 30.§. 7. bek. alapján a fejlesztı foglalkozások megszervezésére) Pakson egy Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény létrehozását, és a mikrotérségen belüli feladatok ellátására Dunaföldváron a Beszédes József Iskolában egy szakszolgálati intézményegység kialakítását. Határidı erre a 2008/2009. tanév kezdete. A sajátos nevelési igényő tanulók nem szakszerő együttnevelésének megszüntetése a Gazdag Erzsi gyógypedagógiai intézmény 5-8. évfolyamain. Javítani szükséges a pályaválasztási tanácsadás feltételeit. Törekedni kell a pályaválasztási tanácsadás kistérségi megszervezésére a térségben élı szülık, pedagógusok bevonásával.

Oktatás-nevelés fejlesztése A tehetséggondozásnak a kistérség egészére való kiterjesztése

A kompetencia alapú oktatás elemeinek megléte Korszerő, naprakész ismereteket adó, az élet reális kihívásaira felkészítı oktatási


HFSP

HFSP

77


intézmények

HFSP

Önállóságra és gyakorlatiasságra nevelés az iskolában

HFSP HFSP

Az egészségtudatos nevelés kiemelt kezelése az oktatási rendszerben A tervezı, jövıorientált, problémamegoldó gondolkodás gyakorlatának kialakítása az oktatási intézményekben a lexikális tudás erıltetése helyett Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek DDKS folyamatos javítása következtében régió egész területén elterjed mind az általános mind a középiskolák körében a kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása, gazdagodik a pedagógusok módszertani kultúrája, amelynek következtében javul a tanulók tanulási eredményessége, növekszik a munkaerıpiacon történı sikeres megjelenésük esélye. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és DDKS lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, ezt támogató DDKS intézményi programok, innovációk fejlesztése Hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek minél szélesebb körő elterjesztése a régió nevelési-oktatási intézményei körében Minıségbiztosítás, mérés, értékelés Kistérségi szintő egységes mérési, értékelési, minıségirányítási rendszer kialakítása

Akkreditált minıségbiztosítás megvalósítása az oktatás teljes regionális rendszerében

A kistérségi minıségbiztosítási rendszert a szakszolgálati ellátásra vonatkozóan is ki kell építeni és mőködtetni A teljesítmény tiszteletének kialakítása az Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

HFSP HFSP

78


A pedagógiai szakszolgálati tevékenységekre, különösen a szakértıi bizottság mőködésére oktatásban vonatkozóan ki kell alakítani, és folyamatosan mőködtetni kell a feladatok ellátásával A teljesítmény alapú ösztönzés alkalmazása a kapcsolatos minıségbiztosítási rendszert. diákok, az oktatók és az intézmények körében Humán erıforrás fejlesztés A kialakult szakszolgálati ellátást a szakember hiány veszélyezteti

Kistérségi szintő humán erıforrás gazdálkodási terv elkészítése, különös tekintettel a speciális szakképzettségek tervezésére (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus, A belsı erıforrásokra, különösen a humán gyógytestnevelı, logopédus) – a humán erıforrás mobilizálása és a helyettesítési rendszer erıforrásra való alapozás kialakítása érdekében. Szakmai kompetencia-térkép elkészítése a kistérségi a kompetenciák Közösségerısítı nevelés az iskolában optimális kihasználása, a beiskolázási tervek készítése érdekében A közösség, az együttmőködés elınyeit bizonyító játékok, versenyek rendszeres alkalmazása

Az integrált szolgáltató rendszer szintjei és partnerszervezetei közti együttmőködés, tapasztalatcsere, tudástranszfer megvalósítása (fejlesztés- továbbképzés-tanári iskolaközi munkaközösségek- integrált munkaerıgazdálkodás)

HFSP

HFSP HFSP

HFSP

Bázis iskolára alapozott képzések. Kistérségi helyettesítı rendszer mőködésével többen A régió közoktatási humánerıforrásának vehetnének részt pedagógus-továbbképzéseken. A kistérségi kompetenciák feltárásával a fejlesztése a közoktatás-irányítás és a DDKS továbbképzések koordinálhatók, kistérségi továbbképzési program mőködtethetı. pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt A pedagógusok kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetésére történı felkészítése A települési és kistérségi közoktatás DDKS A pedagógusok mérés-értékelési tudásának fejlesztése (a nemzetiségi oktatás, irányításában résztvevık képzése és nevelés terén is) továbbképzése A pedagógusok felkészítése az együttnevelésre, a befogadó, inklúzív iskola, óvoda Kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési megteremtésére rendszer kialakítása Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

79


A pedagógusok számítógép használói tudásának fejlesztése.

Infrastruktúra, eszközök Az aprófalvas dél-baranyai, belsı-somogyi és tolnai térségben kiemelkedıen, a régió A kistérség infrastruktúra és- eszközfejlesztési tervének elıkészítése és elfogadása egészében jelentıs mértékben javul a A szakszolgálati feladatok ellátását, illetve az együttnevelést lehetıvé tevı infrastruktúra és feladatellátó intézmények infrastruktúrája, eszközök fejlesztését, a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó kötelezı eszköz- és rendelkezésre állnak a sikeres oktatáshoz szükséges korszerő eszközök és felszerelések. felszerelési jegyzékben foglaltakat biztosítani kell.

DDKS

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi DDKS központokra A mikrotérségi központokban multifunkcionális, közoktatási, közmővelıdési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására is alkalmas intézmények kialakítása A 21. századi iskola eszközszükségletének, ezen belül a korszerő infokommunikációs eszközök biztosítása Iskolaépületek építése felújítása, fejlesztése


80


Struktúra, finanszírozás A jelenlegi helyzetben a szükséges struktúraváltozások megtervezése és végrehajtása Az integrált oktatási intézményrendszer és szolgáltatórendszer kistérségi és regionális alapokon történı kialakítása Az önkormányzatok együttmőködésével az óvodai nevelésben és az általános iskolai oktatásban megvalósuló intézményintegráció következtében olyan intézményhálózat alakul ki, amely mind az aprófalvas, mind az ettıl eltérı településszerkezető térségekben hosszútávon képes biztosítani a gyermekek, tanulók beiskolázását és elırehaladását.

HFSP

HFSP DDKS

Alapfokú oktatási intézmények integrációjának támogatása

Integráció A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének növelése érdekében fontos, hogy épüljenek ki és rendszerszerően mőködjenek az iskolán kívüli támogató rendszerek. Ismerkedjenek meg a pedagógusok és egyéb segítık az Útravaló programmal, jöjjön létre a kistérségben az ehhez kapcsolódó mentorháló. Szektorközi együttmőködéssel jöjjön létre több helyszínen mőködı Tanoda program.

Együttmőködésen alapuló integrált fejlesztések megvalósítása

HFSP

A humán területek integrált, rendszerszerő HFSP mőködtetése az egyes ember, a család és más közösségek komplex megközelítése és kezelése Fontos, hogy készüljön fel valamennyi, a kistérséghez tartozó iskola az Integrációs érdekében Pedagógiai Rendszer kistérségi szintő bevezetésére. Jöjjön létre és intézményesüljön egy iskolák közötti munkaközösség IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból, A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a amelyben az egyházi fenntartású iskola is részt vesz. Alakítsa ki az iskolák közötti befogadó oktatási rendszer feltételeinek DDKS Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

81


munkaközösség a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek intézmények közötti egyenletes megteremtése és folyamatos fejlesztése elosztását a településen. Az iskolák közötti munkaközösség koordinációjával készüljenek fel az iskolák az IPR mőködtetésére (továbbképzések, adatbank, óvoda-iskola átmenet, Az együttnevelést megvalósító iskolafejlesztési program kialakítása és elterjesztése partnerkapcsolatok, OOIH kapcsolat, horizontális fejlesztı eszközök etc.)

Nemzetiségi nevelés A Dél-Dunántúl nemzeti és etnikai kisebbségei, DDKS horvátok, szerbek, németek, romák önálló és a többségi nemzettel közös intézményeikben megırzik kisebbségi kultúrájukat, anyanyelvüket, hagyományaikat, egymással, a Idegen nyelv: tanítás hatékonyságának emelése, továbbképzések a nyelvtanároknak, többségi nemzet tagjaival harmonikusan együtt kompentenciafejlesztı tananyagcsomagok elterjesztése. élve segítik e történelmileg sokszínő kultúrájú régió fejlıdését. A többségi nemzet Kistérségi idegen nyelvi munkacsoport kialakítása, továbbképzéseken a intézményeiben a tanulók megismerik a kompetenciafejlesztı nyelvtanítási módszerek és programcsomagok bemutatása a német területileg velük együtt élı kisebbségek nemzetiségi oktatásban is. kultúrájának, történetének, hagyományainak Multikulturális programok mőködtetése legfontosabb elemeit, megbecsülik értékeit.

Nemzetiségi: kéttannyelvő oktatás bevezetése az általános iskolában és a nyelvoktató nemzetiségi oktatás bevezetése a középiskolában. Ehhez szükséges: szaktanárok, akik németül is tudják szaktárgyukat tanítani- kiegészítı képzés a fıiskolákon, valamint a települési német önkormányzatok ráhatása a szülıkre, hogy kérjék ezt az oktatási formát.

A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában

Alapfokú mővészetoktatás A kistérség valamennyi településén az alapfokú mővészetoktatás lehetıségeinek biztosítása a meglévı intézményi struktúra átalakításának nyomán jöhet létre. A kistérségben mőködı alapfokú mővészetoktatási intézmények megtartása a jelenlegi struktúrában indokolt, a paksi Pro Artis mővészeti iskola rendkívül stabil alapokon

Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshezoktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira


82


nyugszik, ugyanakkor a dunaföldvári Beszédes József AMI mőködési feltételeinek, fejlesztési lehetıségeinek alapos, mély átgondolása feltétlenül szükséges.

Kiemelten szükséges azon intézmények A meglévı képzési kínálatot megtartva szükséges átgondolni a zenemővészeti ág mellett infrastrukturális fejlesztése, amelyek közép és további mővészeti ágak megerısítését (táncmővészet, színmővészet) valamint új mővészeti hosszú távon is a közoktatási feladatellátást szolgálják majd. terület (képzı-és iparmővészet) feltételeinek biztosítását. A többi települést érintıen az általános iskolák szerkezetének kialakítása nyomán az ún. egységes iskolai stuktúrában lenne célszerő a mővészetoktatás körülményeinek megteremtése ezzel biztosított lenne a tanórán kívüli foglalkozásokon a mővészeti nevelés lehetıségeinek bıvítése. Az óvodai nevelési programokban a mővészeti tevékenységeket célszerő lenne szélesebb körben biztosítani, együttmőködve az általános iskolákkal és az alapfokú mővészetoktatási intézményekkel.

A tehetségsegítés programjának kialakítása (az Arany János program mellett), a tehetségek azonosítását, a tehetségpedagógiai módszerek kidolgozását, gyakorlati megoldásait segítheti elı.

A tanulók elırehaladása érdekében lehetıség A középiskolai korosztály számára lehetıséget kell teremteni a tanórán kívüli mővészeti szerint valamennyi kistérségben biztosítani foglalkozások biztosításával a kreativitásuk kibontására, mőveltségük gyarapítására, szükséges – elsısorban a meglévı intézmények tudásuk fejlesztésére. bázisán – az egységes, 12 évfolyamos iskolák alapítását és mőködését, Az önkormányzatok együttmőködésével az óvodai nevelésben és az általános iskolai oktatásban megvalósuló intézményintegráció következtében olyan intézményhálózat alakul ki, amely mind az aprófalvas, mind az ettıl eltérı településszerkezető térségekben hosszútávon képes biztosítani a gyermekek, tanulók beiskolázását és elırehaladását. feltétlenül szükséges a humán területeket – köztük a mővészeteket – felölelı, illetve a tudományközi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekre kiterjedı tehetségsegítı programok támogatása is. Az intelligencia részterületeinek (zenei, vizuális/ téri, testi/mozgási, személlyel kapcsolatos intelligenciák) fejlesztésében szerzett tapasztalatok összegzése


83


III. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 (2015) 1. Keretfeltételek 1.1. Oktatáspolitikai követelmények 1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia Az ágazati irányításért felelıs Oktatási Minisztérium a kormányzati ciklus elsı felében, a 2003/2004. tanév közepére sok külsı szakértı bevonásával elkészítette a középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiáját. Kormányzati szinten a tervezési kötelezettség alapvetıen az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadt. E körben legfontosabb a strukturális és kohéziós alapokhoz való hozzáférést lehetıvé tevı tervezés volt, ezen belül is a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEF OP). A középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia a megszületése óta eltelt idıszakban alapvetıen meghatározta egyrészt az NFT HEF OP tervezési folyamatát, másrészt lehetıséget adott a közoktatás szereplıinek arra, hogy fejlesztési elképzeléseiket ezen stratégia ismeretében tervezzék. Középtávú célok: a fejlesztéspolitika prioritásai A közoktatás középtávú fejlesztéspolitikája céljainak és prioritásainak meghatározását a a középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiában szereplı helyzetértékelés, a jövıkép és az Európai Unió által elfogadott átfogó oktatáspolitikai célok mellett nagymértékben meghatározta még egy további elem: a Nemzeti Fejlesztési Terv. Mindezek figyelembevételével e stratégia a következı középtávú fejlesztési célokat és prioritásokat határozta meg: az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén; az oktatási egyenlıtlenségek mérséklése; az oktatás minıségének fejlesztése; a pedagógus szakma fejlıdésének támogatása; az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése; az oktatás tárgyi feltételeinek javítása; a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Ezek a célok közvetlenül kapcsolódnak mind az Európai Unió által megfogalmazott fejlesztési prioritásokhoz, mind azokhoz, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv és ennek operatív programjai rögzítettek. A közoktatás fejlesztési stratégiájának ezekhez való hozzákapcsolása azért nélkülözhetetlen, mert az Európai Unió által nyújtott támogatások képezik a közoktatás fejlesztésére fordítható források meghatározó hányadát, és ezek felhasználása alapvetıen a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében történik, illetve történt. Noha az Európai Unión belül az oktatás a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozó ügy, amellyel kapcsolatban az uniós intézmények felhatalmazása igen korlátozott, a tagországok közötti oktatási együttmőködés jelenlegi szintje, valamint az oktatás felértékelıdése a különbözı szociális és munkaerı piaci célok megvalósításában olyan közösségi kezdeményezéseket indított el, amelyek nagy hatással vannak a nemzeti kormányok oktatáspolitikájára, amelyeket Magyarországnak is figyelembe kell vennie. A tagországok közötti oktatáspolitikai együttmőködés eszköze az úgynevezett nyitott koordinációs eljárás, amely – anélkül, hogy az Unió hatásköröket vonna magához – a tagországok politikáit és az általuk mőködtetett szolgáltató rendszereket határkövek és indikátorok megállapításával, valamint mőködı gyakorlatok módszereinek, mőködési tapasztalatainak terjesztésével Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

84


közelítik egymáshoz. Az együttmőködés és koordináció mögött olyan stratégiai oktatásfejlesztési célok húzódnak meg, amelyek érvényessége Magyarországon sem kétséges. Olyan célok ezek, mint: a minıség és versenyképesség erısítése; a társadalmi kohézió erısítése; az oktatási rendszernek a gazdasági és társadalmi nyitottságának biztosítása.

1.1.2. 2006-os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban A közoktatási törvény 2006-2007. évi módosításainak jellemzıi: a közoktatás hatékonyságának növelése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlıség növelése, a szakképzés hatékonyságának erısítése, a minıség fokozottabb ellenırzése és jutalmazása. A fenntartóknak 2008. augusztus 31-ig gondoskodniuk kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolájának tagintézménnyé történı átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok - e törvényben meghatározottak szerinti - iskolafenntartás nélkül történı megoldásáról. A 2006/2007. tanévtıl kezdıdıen kell vizsgálni azt a kérdést, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni. A tagintézménnyé történı átalakítás a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára, abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik, és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott. Amennyiben a helyi önkormányzat az e bekezdésben meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola tagintézménnyé történı átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével tovább mőködtetheti az iskolát. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A tovább mőködési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani. Ha a helyi önkormányzat az általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követı tanévben, valamint az azt követı négy tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevınek az iskola mőködéséhez, az éves költségvetésrıl szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítı támogatásnak megfelelı összeget megfizetni. E kiegészítı támogatás mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészítı támogatás nem vehetı igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt e törvény 81. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak szerint újraalapítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha az átadott iskola olyan ingatlanban mőködik, amelyik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló törvény hatálya alá tartozik. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak akkor sem, ha az átadott általános iskola az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott középiskola tagintézményeként mőködik tovább.


85


Elsı ízben a 2008/2009. tanévet kell értékelniük a közoktatási intézményeknek. Az iskolák 2007. március 31-ig küldték meg a fenntartónak a kiegészített minıségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából. Az oktatásért felelıs miniszter a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetıvé tételérıl köteles elsı ízben gondoskodni. Ettıl az idıponttól kezdıdıen kötelezı a 2006. évi LXXI. törvényben meghatározottak szerint végezni a tizedik évfolyamon a mérést. Továbbá a 2006/2007. tanévben végzett országos országos kompetenciamérés eredménye alapján lehet elsı ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség. Lényeges változás állt be a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ügyében. A cél, hogy az SNI gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelı foglalkozást, oktatást kapják. A törvénymódosítás szigorítja a tanulók vizsgálatát, besorolási feltételeit, de egyben erısíti az óvodák, iskolák szerepét: az SNI gyermekek, tanulók fejlesztéséért elsısorban ezek az intézmények felelnek. Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy a hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma eléri a 25 %-ot. A pályázatokon kizárólag akkor indulhat el intézmény, ha rendelkezik esélyegyenlıségi helyzetelemzéssel, illetve esélyegyenlıségi intézkedési tervvel. A változás a kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetıségeken túl, amely a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolák számára kötelezıvé teszi, hogy négyévente megújítsák OH-OKÉV engedélyüket. A törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintő megszervezésének lehetıségét úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával. Néhány olyan általános elv, amelyik az elmúlt években nem csak a közoktatási törvényben kapott nagy hangsúlyt Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása kapcsán: 1. Megkülönböztetés tilalma, egyenlı bánásmód elve: Az oktató-nevelı munkában meg kell elızni a gyerekek hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a gyerekek bárminemő nemzetiségi, faji, származási, vallási, viselkedési, egészségi állapot és társadalmi helyzet szerinti diszkriminációjára. 2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: A tanulók emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan munkafeltételeket, körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvetı értékeknek a megırzésére és megerısítésére szolgálnak. 3. A társadalom számára minden tanuló egyformán értékes, ezért mindannyiunk érdeke a szolidaritás erısítése, mely nagyban elısegíti a hátrányos helyzető csoportok tanulási és érvényesítési lehetıségeit. 4. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létezı egyenlıtlenséget, amely a tanulókat tanulmányaik során érinti. Pedagógusainknak olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek elısegítik az érintettek tanulási pozíciójának javulását. Ennek megvalósításához szükség van nevelési és oktatási programok kidolgozására, személyre szabott fejlesztési tervek elkészítésére. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

86


1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkérésére a VitálPro / Forrásközpont / EcoCortex konzorcium munkájával 2006 ıszére elkészült a Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (a továbbiakban: HFSP). A HFSP a magyarországi régiók között egyedül álló program, hiszen másik régióban nem készült a humán ellátórendszerre vonatkozóan ilyen átfogó terv. Azzal a felismeréssel készült, hogy a humán közszolgáltatások rendszerének biztosítania kell, hogy hosszú távon a régió munkaképes lakossága rendelkezzen a szükséges fizikai és mentális állapottal, ismeretekkel és szemléletmóddal ahhoz, hogy a sajátos településrendszer és a periferiális földrajzi elhelyezkedés hátrányait ellensúlyozni képes, a gazdasági-kereskedelmi fıfolyamatokhoz szorosan kapcsolódó gazdaságot tudjon felépíteni és mőködtetni. A fenti kihívásoknak való megfelelés érdekében feltétlenül fokozni kell a humán ellátórendszer teljesítményét. A HFSP szerint a teljesítmény növelése az alábbi, stratégiai szintő célok kiegyensúlyozott, folyamatos közelítésén keresztül lehetséges:

A humán szolgáltatások szakmai minıségének javítása A szolgáltatások elérésének megkönnyítése és az elérésbeli különbségek csökkentése A szolgáltatások stabilan, fenntartható módon, a közösségi források teherbíró képességéhez igazodva történı megszervezése.

A minıség, az elérhetıség és a fenntarthatóság követelményeinek egyszerre történı kielégítése és a paradigma-váltás igénye a szolgáltatások ember-központú összehangolása és a szolgáltató intézményrendszer ehhez illeszkedı átalakítása nélkül nem képzelhetı el: A kihívásoknak való megfelelés szerkezeti („strukturális”) változtatásokat kíván az ellátórendszerben. A változás nem mehet végbe kizárólag alulról jövı kezdeményezések támogatásán keresztül, ezért a programozásban nem lehet megelégedni az alulról jövı kezdeményezések projektjavaslatok formájában történı összegyőjtésével, rendszerezésével, felhasználásával. A követelményeknek megfelelı változás fı iránya az egész régiót lefedı integrált hálózat(ok) fokozatos létrehozása. Ezek kialakításának irányítása és ösztönzése a stratégia következetes alkalmazását – végrehajtását – kívánja meg. A program átfogó, hosszú távú stratégiai céljaihoz illeszkedve és figyelembe véve a 2015-ig az EU fejlesztési forrásainak terhére várhatóan reálisan megvalósítható fejlesztések mértékét és költségeit, 2015-ig, a 2007 és 2013 közötti források felhasználásának határidejéig a régióban az alábbi célok kerültek kitőzésre: 1. Humán szolgáltatások színvonalának (minıségének) emelése Cél, hogy a régióban elérhetı oktatási és kulturális szolgáltatások minısége 2015-re egyértelmően legmagasabb legyen a hat magyarországi konvergencia-célkitőzés alá esı régiót tekintve, az egészségügyi és szociális szolgáltatások színvonala tekintetében pedig a régió érje el az országos átlagot.


87


2. Humán szolgáltatások elérhetıségének javítása, az igénybevevık számának növelése a hozzáférés javításával és a hozzáférési esélyek kiegyenlítésével Cél, hogy a humán szolgáltatásokat igénybe vevık száma a régióban az országos átlagot meghaladó mértékben növekedjék, és 2015-re a szolgáltatásokat igénybe vevık aránya tekintetében a régió az elsı három közé tartozzon a konvergencia-célkitőzés alá esı régiók körében. A közoktatásban a csökkenı gyermeklétszám mellett a cél az, hogy az érintett korosztályba tartozók az országos átlagnál nagyobb arányban szerezzenek általános iskolai és középiskolai végzettséget. 3. Humán közszolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszerének megszervezése Cél, hogy a régióban alakuljon ki a humán szolgáltatásokat összehangolni és fejleszteni képes intézményrendszer, és jelentısen növekedjék az integrált, („komplex”), emberközpontú szolgáltatások és azok igénybevevıinek száma. A három átfogó cél közül a 2015-ig terjedı idıszakban a régió elsısorban az elérhetıség számottevı javulását valamint a fenntartható térségi rendszer átalakítását kívánja elérni. Ennek érdekében ebben az idıszakban a régió egyrészt a közösségi források felhasználásában az elmaradott, periférikus térségekben történı fejlesztésekre koncentrál másrészt csak olyan fejlesztéseket támogat, amellyel ösztönzi az integrációt illetve ennek irányába való egyértelmő és továbbfejleszthetı elmozdulást. Ezen területeken történı javulás hozza meg annak lehetıségét, hogy az idıszak céljainak eredményes teljesülése után, arra alapozva az évtized második felében egyértelmően a minıség fejlesztése kapjon nagyobb hangsúlyt a fejlesztésekben.

1.1.4. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (OKÉV) Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére 2006 ıszén az OKÉV minden régióban elkészíttette a régió közoktatás-fejlesztési stratégiáját. A Dél-Dunántúli régióban ezt a munkát E. Vámos Ágnes, Palotás Zoltán és Sipos János végezte el. A stratégia készítése közben sikeres együttmőködés alakult ki hármuk és a HFSP-t készítı konzorcium között. Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája (a továbbiakban DDKS) a régiós közoktatási helyzetelemzés, a közoktatás fejlesztését befolyásoló országos stratégia tervek és a dél-dunántúli régióra kidolgozott HFSP figyelembe vételével az alábbi stratégiai célokat tőzte ki: • Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira. • Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi központokra. • A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt. • Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése.


88


• • •

A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. A régió speciális munkaerıpiaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával. Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

A DDKS-ben szereplı – a regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló – középtávú fejlesztési célok és prioritások jelentıs mértékben befolyásolták a DDRFÜ régiós tervezı munkáját és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dél-dunántúli régióra vonatkozó pályázatainak tartalmát.

1.2. Fejlesztési források körvonalai A Paksi Kistérség Kistérségi Közoktatás-fejlesztési Tervében megfogalmazott fejlesztések megvalósításához a 2007-2013-as fejlesztési idıszakban elsısorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztést célzó operatív programjaiból, s jelentısen kisebb hányadban hazai forrásokból kínálkozik forráslehetıség. Az alábbiakban a Paksi Kistérség Kistérségi Közoktatás-fejlesztési Tervének illeszkedését mutatjuk be a 2007-2013-as fejlesztési idıszakban kínálkozó forráslehetıségekhez. 1.2.1. Az ÚMFT operatív programjai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül 2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. A közoktatás fejlesztését szolgáló fıbb beavatkozások: ♦ az alkalmazkodóképesség javítása, ♦ a minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek ♦ a társadalmi befogadás és részvétel, ♦ a humán infrastruktúra fejlesztése. Infrastrukturális fejlesztést támogató fejlesztési programok: ♦ Dél-dunántúli Operatív Program DDOP-2007-3.1.2./2F Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése A közoktatási feladatellátás intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztése, célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelıen a minıségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Alapvetı cél: mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhetı, esélyegyenlıséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat kiépítése, az azonos minıségő szolgáltatás nyújtása és a gazdaságos mőködtetés érdekében. Kiemelt cél a hosszú távú mőködésre alkalmas közoktatási intézmények korszerősítése, a helyi adottságok talaján létrejött, különbözı jellegő helyi együttmőködések révén a területi különbségek minimálisra csökkentése, valamint a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlı esélyek és a korszerő iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképessége érdekében. További info: www.nfh.hu, www.deldunantul.com Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

89


♦ Dél-dunántúli Operatív Program DDOP-2007-3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése (Egyenlı közszolgáltatásokhoz)

esélyő

hozzáférés

a

Az intézkedés célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása. Az 1998. évi XXVI. törvény értelmében biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élı személyek számára biztosított legyen a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények épületei jelentıs részében még nem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. A program keretében kizárólag komplex módon kivitelezett, teljes körően elvégzett akadálymentesítési átalakítások megvalósítására lehet támogatást elnyerni. Fizikai akadálymentesítés: o épület körüli környezet kialakítása: akadálymentes parkoló, járdák, gyalogutak o megközelítés: lejtık (rámpák), bejáratok, szélfogó akadálymentes kialakítása o belsı közlekedés: folyosók, felvonók kialakítása, lépcsık akadálymentesítése o belsı helyiségek, ügyfélforgalmi területek kialakítása: járófelületek, falburkolatok, biztonsági rendszerek, ügyfélforgalmi pultok, WC-mosdó helyiség kialakítása. Infokommunikációs akadálymentesítés: o telekommunikációs rendszer kialakítása o információs rendszer kialakítása o speciális fényjelzı (feliratos) és hangos tájékoztató o indukciós hurokrendszer biztosítása, o burkolati vezetı- és védısávok kialakítása, o lépcsıélek és kapaszkodók, ajtószélek és kilincsek stb. kontrasztos megjelölése. További info: www.nfh.hu, www.deldunantul.com ♦ Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP 3.1.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése – Az iskolarendszerő oktatás informatikai fejlesztése – az „Intelligens iskola” A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra Elsıdleges cél az IKT-készségek fejlesztéséhez szükséges, egyenlı hozzáférést biztosító infrastruktúra, illetve a kompetencia-fejlesztést támogató, IKT-alapú infrastruktúra megteremtése országszerte azonos alapszolgáltatások biztosításával. A beavatkozások tartalmazzák a különbözı kompetenciák fejlesztésére orientált és differenciált tartalom és pedagógiai módszertan elterjedését támogató feltételek megteremtését a központi (SULINET, SDT) és intézményi szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra fejlesztésével. Minden közoktatási intézményben elérhetıvé teszik a kompetenciafejlesztéshez igazított tananyagok és módszertan alkalmazását IKT-támogatással (számítógép, projektor, interaktív tábla stb.). A mővelet által támogatott fıbb tevékenységek: o a TÁMOP keretében fejlesztendı régiós szolgáltató hálózatok támogató rendszerének kialakítása, fejlesztése IKT-eszközbeszerzéssel, fejlesztéssel; Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

90


o a tartalmi fejlesztésekben érintett intézmények informatikai ellátottságának biztosítása meglévı IKT-eszközök fejlesztésével és újak beszerzésével. További info: www.nfh.hu

♦ Környezet és Energia Operatív Program KEOP 5.1 - Energetikai hatékonyság fokozása A konstrukció hozzájárul az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, de egyben a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhıszolgáltatók és –termelık energia-takarékosság, energiahatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához, vissza nem térítendı támogatás formájában. Támogatható tevékenységek köre o Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerősítése, fényforrások és világítótestek korszerősítése o Az épületek hıtechnikai adottságainak javítása, hıveszteségének csökkentése utólagos hıszigeteléssel és a külsı nyílászárók cseréjével o Kazánok cseréje korszerő, nagyhatásfokú berendezésekre o Főtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerősítése o Hőtési rendszerek energiatakarékos korszerősítése o Távhırendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése o Technológiai berendezések (étkeztetés, mosás, szárítás, vasalás, stb.) energetikai korszerősítése, vagy cseréje o Az energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított megújuló energiaforrások hasznosítását lehetıvé tevı beruházások, illetve komplex beavatkozások További info: www.nfh.hu

Szakmai-tartalmi fejlesztést, tematikus hálózatok kiépítését támogató fejlesztési programok: ♦ Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP ) 3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A prioritási tengely célja, hogy a közoktatás rendszerében – az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban, annak célrendszerét megvalósítandó - egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minıségi oktatáshoz való egyenlı hozzáférés. A prioritási tengely a közoktatási rendszer reformján keresztül kívánja elérni, hogy a közoktatás használható tudást, valamint a tudás és képességek folyamatos fejlesztését megalapozó alapkészségeket adjon át mindenki számára.


91


Sorszám

Konstrukció neve

Indokoltság

3.1 A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása Új tartalomfejlesztések a Az európai uniós kulcskompetenciák hiányzó területeire, illetve közoktatásban a NAT természettudományos mőveltségterületeire irányuló fejlesztések megvalósítása – 2010-ig tartó idıszakban történı kifejlesztése - a közoktatás minıségének, a Lisszaboni célok elérésének fontos elemei. 3.1.3 Innovatív iskolák A sikeres munkaerı-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képesség fejlesztés és kompetencia alapú képzés a magyar közoktatási rendszerben való elterjesztése hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához 3.1.4 Infrastrukturális fejlesztés tartalmi Az infrastrukturális fejlesztések csak akkor járulhatnak hozzá az támogatása oktatás eredményességének és hatékonyságának javításához, ha azok összekapcsolódnak a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel. 3.1.5 Pedagógiai kultúra korszerősítése A kompetencia alapú és integrált szemlélető korszerő pedagógiai módszereket alkalmazni tudó pedagógusok képesek a közoktatás modernizációjának végrehajtására. 3.1.6 Egységes Gyógypedagógiai A sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók sikeres munkaerıMódszertani Intézmény piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességfejlesztés és kompetencia alapú képzés, a befogadó szemlélet elterjesztése hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. 3.1.7 Pedagógusok új szerepben Az oktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlesztése, korszerősítése, módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán-erıforrásaiba 3.1.8 Átfogó minıségfejlesztés a A tanulói teljesítmény és kompetenciamérési, a közoktatásban minıségértékelési és a minıségbiztosítási rendszerelemekre épülı konstrukció olyan összehangolt fejlesztéseket és rendszerszintő koordinációt tesz szükségessé, melyek lebonyolítására a kutató-fejlesztı rendszerhez tartozó, a megfelelı szervezeti és szakmai feltételekkel, valamint a szükséges szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezı intézmények képesek. 3.2. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések kialakítása 3.2.2 Területi együttmőködések, A közoktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, az társulások, hálózati tanulás oktatási szektorban mőködı intézmények együttmőködési, fejlesztési, koordinációs, valamint szolgáltató kompetenciáinak korszerősítése elısegíti a közoktatási intézményrendszer egészének modernizációs folyamatát. Magyarországon a gyerekek magukkal hozott társadalmi eredető teljesítmény különbségeiket az iskolázatás ideje alatt nem tudják csökkenteni, azok az iskolázás minden évében tovább növekszenek. Ez a késıbbiekben nagy tömegeket szorít ki a munkaerıpiacról, illetve végzetesen determinálja az egyéni életpályák alakulását, ami további terheket ró a társadalom egészére. 3.1.2

SorKonstrukció neve Indokoltság szám 3.3. A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban 3.3.2 Az oktatási esélyegyenlıségi Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlıségi programok végrehajtásának Munkaprogramjában, valamint az OP horizontális politikáiban támogatása kiemelt helyen szereplı esélyegyenlıség-elvő támogatáspolitika érvényesítéséhez minden oktatási beruházásra, fejlesztésre pályázó településnek, kistérségnek és fenntartónak esélyegyenlıségi programot szükséges megalkotni és Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

92


3.3.3

Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük támogatása

3.3.5

Tanoda programok támogatása

3.3.6

Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése

3.3.7

Antidiszkriminációs jelzırendszer kiépítése

végrehajtani. Az esélyegyenlıségi program általános céljai a halmozottan hátrányos helyzető és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, a körükben kirívóan magas fogyatékossá minısítési arányok visszaszorítása, az alacsony óvodáztatási arányok javítása, az oktatási szolgáltatásokhoz történı egyenlıtlen hozzáférés csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzetőek lemorzsolódásának csökkentése, valamint az iskolai diszkrimináció visszaszorítása. Az iskolai modernizációs folyamat fontos eleme az egymástól tanulás, valamint a szakértıi, mentori szintő minıségbiztosítás. Az integrációt elısegítı módszertani kultúra meghonosításához elengedhetetlen a folyamatban elırébb tartó iskolák szakmai továbbfejlesztése, hospitációs központokká történı kijelölésük. Az integrációs eszközrendszer zökkenımentes (a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges tartalmi fejlesztéssel együtt történı) bevezetéséhez és minıségbiztosított adaptációjához szükséges a szakértıi, mentori szolgáltatásokat nyújtó szakmai hálózatok összekapcsolása és mőködtetése. A halmozottan hátrányos helyzető és roma gyerekek általános iskolai és középiskolai tanulmányi sikerességéhez a civil szervezetek által kezdeményezett és mőködtetett tanodák nagyban hozzájárulhatnak. A tanoda a gyerekek és szüleik által saját elhatározásból választott tanulást segítı és menedzselı családias, a résztvevık személyes oktatási igényeihez messzemenıkig alkalmazkodó forma. Az alacsony társadalmi státusú csoportok gyermekei ma is nagy számban hullanak ki az oktatási rendszerbıl már középfokon, és kezdik meg aktív életpályájukat potenciális munkanélküliként, maradnak várhatóan hosszú távon is állás nélkül, s élik le életüket szegénységben. E folyamat rendszerszintő megtörése mellett szükség van a már a lemorzsolódott, de koruknál fogva az iskolarendszerő képzésbe még visszairányítható fiatalokat célzó programok támogatására is. A halmozottan hátrányos helyzető (továbbiakban HHH), köztük kiemelten a roma tanulók iskolai sikerességének alapfeltétele a diszkriminációmentes oktatás feltételeinek megteremtése. A halmozottan hátrányos helyzető tanulókat érintı szegregált oktatási gyakorlat és a nagyarányú fogyatékossá minısítés mögött gyakran a nyílt vagy rejtett diszkrimináció húzódik meg. E jelenségekkel szemben addig nem lehet hatásosan fellépni, amíg magát a hátrányos megkülönböztetést nem sikerül visszaszorítani. E konstrukció keretében megtörténik egy antidiszkriminációs jelzırendszer kiépítése és elindítása, amely a civil szervezeteknek különösen az esélyegyenlıségi területen dolgozó kormányzati, állami hivatalokkal (pl. Egyenlı Bánásmód Hatóság), illetve a kormányzat által fenntartott egyéb hivatalokkal és antidiszkriminációs szervezetekkel kialakított hálózati együttmőködésére épít.

További info: www.nfh.hu

5. prioritás: A társadalmi befogadás, részvétel erısítése A prioritási tengely alatt tervezett indikatív mőveletek együttes célja a társadalmi kohézió erısítése és a közösségek fejlesztése. Ezzel kívánják csökkenteni a hátrányok okozta társadalmi kirekesztettséget, szeretnék megakadályozni a szegénység, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítését. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

93


Sorszám 5.2.2.

5.2.3.

5.2.4.

5.2.5.

Konstrukció neve

Indokoltság

A társadalmi befogadás, részvétel erısítése A korai beavatkozást középpontba A gyerekszegénység elleni küzdelemnek legfontosabb eleme a helyezı Biztos Kezdet program a problémák minél korábbi életszakaszban történı felismerése, leghátrányosabb helyzető kezelése, hiszen jelenleg már az általános iskolát jelentıs térségekben hátránnyal kezdi sok gyerek. A pályázat szervesen kapcsolódik a központi kiemelt projekthez. Minden térségi programban összeáll egy szakmai team, egy szakmai vezetıvel az élén, aki részt vesz a kiemelt projekt felkészítı szakaszának tréningjein. A központi program alapeleme az ”ellátatlan” 0-7 éves gyerekek felkutatása, majd a térségben alkalmazott fejlesztı szakemberekkel való együttmőködés. A program valamilyen gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatás (például napközbeni ellátás bázisán) mőködtethetı a térségben. Integrált helyi programok a Fontos, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemben az egyes gyerekszegénység csökkentésére területi egységek (szegregált városrészek, települések, hátrányos helyzető térségek) komplex gyerek- és ifjúsági politikát valósíthassanak meg és egyúttal minél egyszerőbben jussanak hozzá a támogatásokhoz. Ezért olyan integrált, a helyi szükségletekre épülı programokra van szükség, amelyek segítségével többirányú – és lehetıleg minden gyermek- és ifjúsági korosztályra kiterjedı – fejlesztési és támogatási lehetıséget kaphatnak és nem szétdarabolt, esetleg egymásnak ellentmondó kis projektekben kell gondolkodniuk. Biztos Kezdet program országos A gyerekszegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme a elterjesztése kora gyerekkori állapotfelmérés és készségfejlesztés, különösen azok esetében, akik jelenleg valamilyen okból kívül rekednek a szolgáltatásokon. A konstrukció így a sikeres iskolai karrier megkezdéséhez járul hozzá, esélyt biztosítva a programban részt vevı 0-7 (elsısorban a szolgáltatásokhoz hozzá nem férı 0-5) éves korú gyermekek és családjaik számára, hogy a gyermekek életének legkorábbi idıszakában segítséget kapjanak a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlıdéshez. A problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos részvétele, a gyermekekkel és a szülıkkel való közvetlen foglalkozás hozzájárul a programban részt vevı gyermekek sikeres iskolakezdéséhez. Gyermekek és fiatalok integrációs Az általános iskolát 16 éves korukig el nem végzık aránya a programjai korosztály kb. 5%-a. Sok gyermek, fiatal van, akik nem jutnak hozzá a személyiségük fejlıdése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos lehetıségekhez. Az iskolai kudarcok mögött számos esetben családi, közösségi, szociális deficitek húzódnak meg. Lehetıségeket kell adni hátrányaik leküzdéséhez, az integrációjukat szolgáló programok elérhetıvé tételéhez, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetıleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák. Nagyon fontos szempont a devianciák elleni küzdelem is, hiszen a megfelelı idıben történı beavatkozással még kezelhetık ezek a problémák is. A családok és szakemberek bevonása, felkészítése fontos ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok lehetıségei az élet minél szélesebb területén bıvülhessenek.

További info: www.nfh.hu


94


1.2.2. Országos, regionális, megyei és egyéb források Infrastrukturális fejlesztést támogató fejlesztési programok: o országos Infrastruktúrafejlesztést célzó programok – várhatóan - kizárólag csak az ÚMFT fent részletezett TIOP forrásaiból valósulhatnak meg. o regionális Infrastruktúrafejlesztést célzó programok – várhatóan - kizárólag csak az ÚMFT fent részletezett DDOP forrásaiból valósulhatnak meg. o megyei Infrastruktúrafejlesztést célzó programok – várhatóan – a megyei közoktatási közalapítványok forrásaiból valósulhatnak meg. A korábbi megyei közalapítványi támogatási rendnek megfelelıen - a megyei közoktatás-fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatok részeként – a pályázati források a közoktatási intézmények eszközbeszerzését, fejlesztését (pedagógiai, nevelési program részét képezı eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt eszközök beszerzését) szolgálják. További info: Baranya megye: www.bmkfk.hu; Somogy megye: www.somkozokt.hu, Tolna megye: www.tmkfk.hu o egyéb Infrastruktúrafejlesztést célzó programok megvalósítására egyéb források várhatóan nem állnak rendelkezésre. Szakmai-tartalmi fejlesztést, hálózatfejlesztést támogató fejlesztési programok: o országos Oktatásért Közalapítvány A Magyar Köztársaság Kormánya a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány, a Bursa Hungarica Közalapítvány és az Országos Kiemeléső Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány egyesítésével, ezen közalapítványok jogutódjaként 2005. szeptember 21-i jogerıvel létrehozta az Oktatásért Közalapítványt. Az egyesítés célja az állami közfeladatot ellátó szervezetek mőködési kiadásainak csökkentése, a hatékonyabb gazdálkodás kialakítása, valamint hosszú távon a különbözı felsı- és közoktatási fejlesztések hatékonyabb összehangolása volt. A közalapítvány anyagi erıforrásai meglehetısen szőkösek, de néhány közoktatási témában hiánypótló jellegőek. A közalapítvány alprogramjai: o Közoktatás Modernizációja Program o Esély a Tanulásra Ösztöndíj Program o Kollégiumi Fejlesztés Program o Társadalomtudományi Kutatások Program További info: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1276 Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

95


Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány A Fogyatékos Gyermekekért Közalapítványt a közoktatási törvény 119. § (2) bekezdésében meghatározottak segítése céljából hozta létre 1997-ben a Magyar Köztársaság Kormánya. A Magyar Köztársaság Kormánya a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek és tanulók személyiségének kibontakoztatása, szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek kifejlesztése, ezáltal esélyegyenlıségük növelése érdekében közalapítványt hozott létre. A Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány támogatást nyújthat pályázat útján o a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek ellátásával, a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön-külön történı nevelésével, oktatásával foglalkozó intézményrendszer mőködtetéséhez, fejlesztéséhez, o a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztı felkészítés programjainak, tanterveinek, tankönyveinek kidolgozásához, fejlesztéséhez és terjesztéséhez, o a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, jármővek beszerzéséhez, o az érintett gyermekek, tanulók szabadidıs tevékenységének megszervezéséhez, tömeg- és versenysportjának lebonyolításához, o az érintett tanulók középiskolai tanulmányaihoz, felsıfokú iskolai tanulmányainak megkezdéséhez, a felsıfokú iskolai felvételire történı felkészítı oktatás megszervezéséhez, továbbá a munkába állását segítı tevékenységéhez. További info: http://www.fgyk.hu/

Tempus Közalapítvány Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt mőködı, kiemelten közhasznú szervezet, amely az általa kezelt programokon keresztül a legnagyobb mértékő mobilitási programokat bonyolítja le Magyarországon. Socrates - Az Európai Bizottság oktatást támogató programja A Socrates az Európai Bizottság oktatást támogató programja. A változatos pályázati formák lehetıséget nyújtanak hallgatói és oktatói mobilitások szervezésére, tantervfejlesztésekre, iskolai együttmőködésekre, tanárok szakmai továbbképzésére, tanulmányutakon való részvételre, illetve európai közös kezdeményezések megvalósítására a felnıttoktatás, a nyelvoktatás vagy a kommunikációs és információs technológiák oktatásban való felhasználása terén. A Socrates 7 alprogramja: o o o o o

Comenius: közoktatás Erasmus: felsıoktatás Grundtvig: felnıttoktatás és egyéb oktatási formák Lingua: az európai nyelvek oktatása Minerva: új információs és kommunikációs technológiák az oktatásban Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

96


o Megfigyelés és újítások az európai oktatási rendszerekben és politikákban o Kiegészítı tevékenységek. További info: http://www.tka.hu/ A Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság 1994-ben indult együttmőködési programja a szakképzés területén. Az 1999. december 31-én lezárult elsı szakaszt, amelynek célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása, illetve a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja volt, 2000. január 1-jétõl kezdıdıen új, hétéves szakasz követi. A Leonardo II a következı öt pályázattípust foglalja magába: o mobilitási projektek o kísérleti projektek tematikus projektek o nyelvi készségek fejlesztése o nemzetközi hálózatok létrehozása o referenciaanyagok kidolgozása. További info: http://www.tka.hu/

A Pestalozzi program tanár-továbbképzési szemináriumai A programban Magyarország 1994 óta vesz részt. A program hálózati rendszerként mőködik, a tagországok az Európa Tanács projektjeihez kapcsoló témákban maximum 7 napos szemináriumokat szerveznek, amelyeken a pedagógusok valamennyi tagországból pályázat útján vesznek részt. Ezek a szemináriumok a szakmai tapasztalatszerzés mellett lehetıséget nyújtanak idegen nyelven folyó szakmai munkavégzésre kapcsolatok kiépítésére, valamint további együttmőködések megalapozására is. A Pestalozzi program tanár-továbbképzési szemináriumain való részvétel a 185/1999. (XII. 13.) Kormányrendelet 3 § (2) bekezdés b) pontja alapján beszámít a pedagógusok számára kötelezı, hétévenkénti továbbképzésbe. További info: http://www.tka.hu/

Világ - Nyelv program A Világ - Nyelv Program célja: A Világ - Nyelv pályázati csomag az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2003-ban útjára indított átfogó idegennyelv-tudás fejlesztési koncepció egyik legfontosabb eleme, mely a meghirdetett tevékenységek révén a nyelvoktatás minden szintjét támogatja. Célja, hogy elısegítse hazánk felzárkózását az idegen nyelveket beszélı európai országok sorába, azaz minden, a közoktatásból kilépı fiatal rendelkezzen legalább egy idegen nyelv középszintő és egy másik nyelv alapszintő ismeretével, legyen képes nyelvtudását fenntartani, továbbfejleszteni és más idegen nyelveket is megtanulni. A Világ - Nyelv alprogramok a nyelvoktatás különbözı területeit érintik, és anyagi támogatást nyújtanak a fejlesztésekhez különféle pályázati formák keretében. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

97


1. A Forrás alprogram a közoktatás hátrányos helyzető résztvevıinek felzárkóztatását támogatja az önálló tanulást lehetıvé tevı idegen nyelvi könyvtár-tanulóközpontok mőködtetése révén. 2. Az Elıre fuss alprogram a nyelvoktatás terén hátrányt szenvedı diákok sajátos igényeinek megfelelı nyelvoktatási programok létrehozását támogatja. 3. Az Élesztı alprogram a Magyarországon kevésbé gyakran oktatott élı idegen nyelvek iskolai oktatását támogatja. 4. A Satöbbi alprogram a Világ - Nyelv Program általános célkitőzéseivel összhangban az innováció és a bevált gyakorlat terjesztésének érdekében a nyelvoktatás hatékonyságát növelı szakmai kiadványok elıállítási, illetve szemináriumok és mőhelyprogramok szervezési költségeihez biztosít hozzájárulást. 5. A Nyelv + szakma középfokon alprogram támogatást biztosít a szakképzı intézmények nyelvvizsgával nem rendelkezı oktatóinak alapfokú nyelvtanfolyamokon való részvételéhez. További info: http://www.tka.hu/

Útravaló Ösztöndíjprogram Az Útravaló Ösztöndíjprogram a Magyar Köztársaság által 2005-ben létrehozott, az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó pályázati lehetıség. A program átfogó célja az ösztöndíjrendszer megújítása, a hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének elısegítése, a természettudományos érdeklıdéső tanulók tehetséggondozása, melynek megvalósítására 4 alprogram által kínált pályázati lehetıségeken keresztül nyílik lehetıség. Az egyes alprogramok célja igazodik a pályázói célcsoportokhoz: o az Út a középiskolába alprogram célja az általános iskola 7. vagy 8. évfolyamát végzı tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. o az Út az érettségihez alprogram célja a középiskolai tanulók támogatása tanulmányaik során a középiskola sikeres befejezése céljából. o az Út a szakmához alprogram célja a szakképzésben résztvevı, hiányszakmát tanuló diákok esetében megteremteni a kapcsolatot a munkaerıpiac és a beiskolázás között. o az Út a tudományhoz alprogram célja a természettudományos, mőszaki és matematikai tehetségek gondozása. További info: www.okmt.hu Gandhi Közalapítvány A pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Magyarország és egyben Európa elsı roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, amelyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben alapított. A régió roma tanulóinak szempontjából jelenléte kiemelt jelentısséggel bír. Céljuk, hogy „nyitott szellemő, tudományok iránt fogékony, népéhez és anyanyelvéhez kötıdı cigány fiatalokat képezzenek”, továbbá, hogy Magyarországon az összes roma gyerek olyan minıségő képzésben részesüljön, mint nem cigány társaik, valamint a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan egy részük nemzetiségi intézményekben tanulhasson. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

98


További info: www.gandhi-gimn.sulinet.hu Szociális és Munkaügyi Minisztérium/ESZA Kht. Hazai Programigazgatósága Az ESZA Kht. 2007. január 1-je óta foglalkozik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium belföldi pályázatainak kezelésével, teljes körő jogutódja a Mobilitás és Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet ilyen irányú tevékenységének, emellett év eleje óta végzi a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatkezelését, s egyben a Nemzeti Civil Alapprogram kezelıszervezete is. A Hazai Programigazgatóság az alábbi területek pályázatkezelését végzi: o esélyegyenlıség témájú pályázatok o fogyasztóvédelem témájú pályázatok o fogyatékosügyi pályázatok o Gyermek és Ifjúsági Alapprogram pályázatai o gyermek és ifjúsági célú pályázatok o gyermek- és ifjúságvédelmi pályázatok o idısügyi pályázatok o kábítószer-prevencióval kapcsolatos pályázatok o Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai o sport célú pályázatok o szociális célú pályázatok További info: http://eper.esf.hu/eperportal/pages, www.szmm.gov.hu, www.mobilitas.hu, www.nca.hu

o regionális Az ESZA Kht. 2007. január 1-je óta foglalkozik a Mobilitás Regionális Ifjúsági Tanácsainak pályázatkezelését, s egyben a Nemzeti Civil Alapprogram Regionális Kollégiumainak kezelıszervezete is. o Mobilitás Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanácsa gyermek és ifjúsági célú pályázatai o Nemzeti Civil Alapprogram Dél-dunántúli Kollégiumának pályázatai További info: http://eper.esf.hu/eperportal/pages, www.mobilitas.hu, www.nca.hu

o megyei További szakmai/tartalmi fejlesztést célzó programok a megyei közoktatási közalapítványok forrásaiból is megvalósulhatnak. További info: Baranya megye: www.bmkfk.hu; Somogy megye: www.somkozokt.hu, Tolna megye: www.tmkfk.hu


99


1.2.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek Az esélyegyenlıség (benne különösen a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek esélyegyenlısége) témakörében rendelkezésre álló források több esetben megegyeznek a fentebb felsorolt pályázati forrásokkal, ezért ebben a fejezetben csak címszavakban utalunk rájuk - a pályázati források részletes bemutatását lásd az 1.2.1 és 1.2.2 pontok alatt! Az ÚMFT operatív programjai Infrastrukturális fejlesztést támogató (benne kiemelten az esélyegyenlıség megteremtését célzó) fejlesztési programok: ♦ Dél-dunántúli Operatív Program DDOP-2007-3.1.2./2F Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése ♦ Dél-dunántúli Operatív Program DDOP-2007-3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése (Egyenlı esélyő hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) ♦ Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP 3.1.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése – Az iskolarendszerő oktatás informatikai fejlesztése – az „Intelligens iskola” Szakmai-tartalmi fejlesztést, tematikus hálózatok kiépítését támogató fejlesztési programok: ♦ Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 3.1.3

Innovatív iskolák

3.1.4

Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása

3.1.5

Pedagógiai kultúra korszerősítése

3.1.6

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

3.1.7

Pedagógusok új szerepben

3.2.2

Területi együttmőködések, társulások, hálózati tanulás

3.3.2

Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása

3.3.3

Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük támogatása

3.3.5

Tanoda programok támogatása

3.3.6

Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése

3.3.7

Antidiszkriminációs jelzırendszer kiépítése


100


5. prioritás: A társadalmi befogadás, részvétel erısítése 5.2.2.

A korai beavatkozást középpontba helyezı Biztos Kezdet program a leghátrányosabb helyzető térségekben

5.2.3.

Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére

5.2.4.

Biztos Kezdet program országos elterjesztése

5.2.5.

Gyermekek és fiatalok integrációs programjai

Országos, regionális, megyei és egyéb források Szakmai-tartalmi fejlesztést, hálózatfejlesztést támogató fejlesztési programok: Oktatásért Közalapítvány pályázatai Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány pályázatai Útravaló Ösztöndíjprogram Gandhi Közalapítvány Szociális és Munkaügyi Minisztérium/ESZA Kht. Hazai Programigazgatósága pályázatai o esélyegyenlıség témájú pályázatok o fogyatékosügyi pályázatok o gyermek és ifjúsági célú pályázatok o gyermek- és ifjúságvédelmi pályázatok o kábítószer-prevencióval kapcsolatos pályázatok o szociális célú pályázatok

2. Szakmai megújulás a kistérségben 2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): o15a (beadott pályázatok) o15b (elnyert pályázatok) i23a (beadott pályázatok) i23b (elnyert pályázatok) k23a (beadott pályázatok) k23b (elnyert pályázatok) m23a (beadott pályázatok) m23b (elnyert pályázatok) Az óvodák, általános iskolák, alapfokú mővészetoktatási intézmények és középiskolák pályázatainál a 2004-2007-es idıszakot vizsgáltuk. A kistérségbe, (azaz az adatot szolgáltató intézményekbe) pályázatok útján befolyt pénz ezen idıszak alatt: 163.729.073 Ft. Ennek az összegnek több mint a 70%-át középiskolák nyerték. Összesen 275 pályázatot adtak be az intézmények.(Egy pályázat esetében nincs adatunk arról, hogy milyen szervezethez nyújtották be.) Az általános és középiskolák közel azonos számban pályáztak, az óvodák csak harmada ennyit. A pályázatok intézménytípusonkénti megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza.


101


Az intézmények által beadott pályázatok

4

25

4

1

EU-s v. nemzetközi 0

29

32

2

24

21 54

34 91

8 14

30 55

települési megyei regionális országos Óvodák Általános iskolák Középiskolák Összesen:

Ösztöndíj Összesen: 0

34

0

32

119

15 15

13 45

121 274

A pályázatok több mint 30%-a a megyei, 20%-a országos, 19%-a települési és 5-5%-a pedig regionális – nemzetközi eredető. (Arról nincs információnk, hogy az ösztöndíjakat kiktıl igényelték az intézmények.) Az alapfokú mővészeti iskolák közül a Beszédes József AMI nem küldte el a pályázati tevékenységérıl szóló adatokat, a PRO ARTIS AMI pedig egy OM közlemény szerint 2007-ben 2 922 200 Ft pályázati támogatást kapott. A) Óvodák Az óvodák által elnyert pénzösszeg a négy év alatt majdnem 10 millió Ft volt. Ennek az összegnek közel 40 %-át 2007-ben nyerték el, és közel felét megyei szervezetektıl kapták. A legtöbbet a Pálfa-Sárszentlırinc Általános Iskola és Óvoda sárszentlırinci intézményegysége pályázott, összesen kilencszer, a legtöbb pénzt azonban mégsem ık, hanem a paksi Benedek Elek Óvoda nyerte, mintegy 3.594.000 Ft-ot. Az óvoda 2007-ben teljesítmény motivációs alap címen nyert 2.700.000 Ft-ot, de ebben az évben volt még másik két nyertes pályázatuk is. (A pályázatok száma tartalmazza az ösztöndíjakat is!) A második legtöbb pénzt a pálfai óvoda nyerte, 1.607.000, a harmadikat pedig Györköny-Bikács óvodája kapta, 1.237.000 Ft-ot.. A legtöbb pályázaton játékot, eszközöket igényeltek. A legtöbb pénzt, közel 4 millió Ft-ot, 2007-ben nyerték az intézmények, a legkevesebbet 2006-ban (799.000 Ft). Ebben az évben volt a legkevesebb a nyertes pályázatok száma is.

Az óvodák által pályázaton nyert pénzösszegek évenkénti bontásban 3000000 Dunaszentgyörgy Györköny/Bikács Sárszentlırinc Pálfa Kajdacs Bölcske Dunaföldvár Paks Napsugár Paks Benedek E Nagydorog P.hencse Napsugár

2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 2004

2005

2006

2007


102


A Paksi Kistérség óvodái által pályázatokon elnyert pénzösszegek aránya Ha a négy év alatt elnyert pénz nagyságát vizsgáljuk, akkor is a Benedek Elek Óvoda és tagintézményei nyerték a legtöbb pénzt. A kistérségi óvodák által elnyert pénz 36%-a lett az övék. A második legsikeresebb pályázó a pálfai óvoda (az ı részesedésük a négy év alatt 16%), a harmadik pedig a Györköny/ Bikács intézményi társulás (12 %). A pályázatokon elnyert pénzek nagyságát - a négy év átlagában – a következı kördiagram mutatja:

Györköny/Bikács

Sárszentlırinc

Pálfa

Kajdacs

Bölcske

Dunaföldvár

Paks Napsugár

Paks Benedek E

Nagydorog

P.hencse Napsugár

B) Általános iskolák Az általános iskolák 2004-2007 között 32.249.142 Ft-ot nyertek el. A pénz kb. 90 %át, szinte azonos arányban, 2005 és 2007 között nyerték, a fennmaradó összeget pedig 2004ben. A legtöbbször a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola pályázott, összesen 35-ször, ıket követi a györkönyi általános iskola 17 beadott pályázattal. A legtöbb pénzt a györkönyiek kapták, több mint 8,8 M Ft-ot. A második legnagyobb összeget a II. Rákóczi F. Általános Iskola nyerte, több mint 6,7 M Ft-ot, a harmadik legtöbbet pedig a gerjeniek: 5,128 M Ft-ot. 2004-ben mindössze hat intézmény nyert pályázaton, és egyik iskola által elnyert összeg sem érte el az 1 millió Ft-ot. Három nagy összeg került pályázat útján a kistérségi általános iskolákhoz: 2005-ben a gerjeni Kenessy Albert Általános Iskola nyert összesen 5 millió Ft-ot (melybıl 4,8 M Ft-ot a HEFOP 2.1.5. sz. pályázatán. 2006-ban a paksi II. Rákóczi F. Általános Iskola több viszonylag kisebb összeg mellett a Comenius programból közel 2 millió Ft-ot nyert el, és sportrendezvényekre is nyertek 1,5 M Ft-ot. 2007-ben a györkönyi Általános Iskola nyert közel 2 M Ft-ot tantestületi képzésre és több mint 4,5 M Ft-ot patrónus mentortanár 3 évi bérére.


103


A Paksi Kistérség általános iskolái által pályázaton elnyert pénzösszegek évenkénti bontásban 8000000 7000000 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 2004

2005

2006

2007

Paks BEZ.

Pálfa

Nagydorog

Gerjen

Dunaszentgyörgy

Györköny-Bikács_Pusztahencse

Paks DEÁK

Paks II:R F

Sárszentlırinc

Madocsa

Kajdacs

Németkér

Phencse

Bölcske

Paks GAZD E

A legtöbb pénzt a györkönyiek kapták, több mint 8,8 M Ft-ot. A második legnagyobb összeget a II. Rákóczi F. Általános Iskola nyerte, több mint 6,7 M Ft-ot, a harmadik legtöbbet pedig a gerjeniek: 5,128 M-ot. A Paksi Kistérség általános iskolái által pályázatokon elnyert pénzösszegek aránya

Paks BEZ. Nagydorog Dunaszentgyörgy

Pálfa Gerjen Györköny-Bikács_Pusztahencse

Paks DEÁK Sárszentlırinc

Paks II:R F Madocsa

Kajdacs Phencse Paks GAZD E

Németkér Bölcske

A legnagyobb arányban (21%-ban) szintén a Györköny-Bikács intézménytársulás részesült a pályázatokon elnyert pénzbıl. Jelentıs még a gerjeni Kenessy Albert (15%) és a Bezerédj Általános Iskola (10%) részesedése Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

104


A legaktívabbak 2005-ban voltak az intézmények, összesen (az ösztöndíjakkal együtt) 51 pályázatot adtak be. Egy évvel késıbb majdnem ugyanennyit, 49-et. Az igényelések fıbb területei: táboroztatás illetve egyéb szabadidıs tevékenységek finanszírozása, tanulók támogatása, ösztöndíjak, sport és tanítást segítı eszközök beszerzése. A 32 beadott ösztöndíj kérelem közül 17-et az Útravaló ösztöndíjra, 12-t az Arany János programra, a fennmaradó hármat pedig a Cigány felkészítı programra adtak be az iskolák. Az ösztöndíjak részletes elemzése nem lehetséges, mivel az intézmények egy része nem az ösztöndíjasok számát, hanem az elnyert pénzösszeget adta meg.

C) Középiskolák A négy középiskola összesen 121.545.821 Ft-ot nyert a 2004-2007-es idıszak alatt. Az összeg 41%-át az I. István Szakképzı nyerte el, a Vak Bottyán Gimnázium pedig a 16%át. A legtöbb pénzt 2005-ben nyerték az intézmények (az összes elnyert pénz 33%-át). A másik három évben közel azonos arányú az elnyert pénzösszeg. Az igényelt összegek átlagosan 62%-át kapták meg az intézmények, a legjobb mutatóval az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium rendelkezik, ık minden elbírált pályázatukkal nyertek. A sikeres pályázatokon elnyert pénzek intézményenkénti és évenkénti bontását az alábbi táblázat tartalmazza. Az intézmények által elnyert pénzösszegek 2004 és 2007 között

Vak Bottyán ESZI MLG B. J. SZ. I. I.István Összesen:

2007

Összesen:

6325972

5405705

20172209

5167205 300000 3250000

16278000 500000 1146000

41424831 1391000 8976000

4140000 29422000 11266000

4753781

49581781

2004

2005

2006

4551520

3889012

15128169 591000 2255000

4851457 2325000

26665689 40487469 26309177

28083486 121545821

A legtöbb pályázatot - 54-et - a Vak Bottyán Gimnázium adta be. (Ez a beadott pályázatok 44%-a.) 29-et adott be az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, 19-et az I. István Szakképzı, 12- t a Magyar László Gimnázium és ötöt a Beszédes József ÓÁGYASZ szakiskolai intézményegysége. Összesen 13-szor adtak be a középiskolák valamilyen ösztöndíj kérelmet, és 11 esetben nyertek is. Tíz esetben az Útravaló, háromszor pedig a Bursa Hungaria ösztöndíjra nyújtottak be pályázatot.


105


2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség óvodáiban, iskoláiban A megújulást szükségességé teszik az európai tendenciák és a magyar közoktatás több területen való elmaradottsága. Lehetséges irányok Óvodák: A kistérség óvodái az elmúlt években többnyire megyei, országos pályázatokon nyertek kisebb összegeket általában szakmai programokra, eszközfejlesztésekre. Az Európai Uniós pályázatok kihasználásával, önállóan vagy konzorciumi tagsággal lehetıség nyílna a szakmai fejlesztésekre is. Növelni szükséges az intézmények pályázati aktivitását, kistérségi, intézményi szintő pályázatírói csoportok létrehozásával. A kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése, prioritásának beépítése a nevelési programokba. Az óvodák felkészülése az Óvodai Integrációs Program bevezetésére. Az óvoda-iskola átmenet zökkenımentes biztosítása érdekében fejlesztı programok, közös projektek kidolgozása, a jó gyakorlatok egymásnak történı átadása, az óvodai nevelési gyakorlatok megismertetése az iskolákkal. Az intézményi integráció lehetıségének keretén belül szakmai fejlesztéssel egybekötött („óvoda-iskola”program, óvodai, iskolai tantervek összehangolása, hátrányos helyzető gyermekek integrációját segítı programok) óvodaépítés, iskolaépítés, korszerősítés. Az óvodai dokumentumok koherenciájának megteremtése.

felülvizsgálata,

a

minıségügyi

dokumentumok

Az egyéni fejlesztés nyomon követésére szolgáló dokumentációs rendszer kidolgozása kistérségi szinten. Közoktatási együttmőködés kialakítása, szakmai mőhelyek, munkaközösségek (hagyományápoló-német, egészségvédı, környezetvédı), vezetıi teamek létrehozása kistérségi szinten, az egymástól való tanulás fórumainak biztosítása. A finanszírozás történhet pályázati forrásokból és saját költségvetésbıl is. Az óvodákban a lehetıségek figyelembe vételével a szolgáltatások bıvítése - az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével - az esélyegyelıség biztosítása érdekében (gyermektánc, bábjáték, mozgásfejlesztés), az egyéni arculat kialakítása, erısítése. A szakszolgálat biztosítása minden településen a hátrányos helyzető tanulók számára és a középiskolás sajátos nevelési igényő tanulók ellátása érdekében az utazó szakemberhálózat bıvítése. Óvodai fejlesztı szoba kialakítása a grafomotoros, logopédiai, terápiás fejlesztésekhez (Németkér, Dunakömlösd, Pusztahencse, Györköny, Bikács, Gerjen, Nagydorog, Sárszentlırinc, Pálfa, Madocsa, Kajdacs).


106


Óvodai tornaszoba kialakítása a mozgásfejlesztés folyamatos biztosítása érdekében (Pusztahencse, Dunaszentgyörgy, Bikács, Gerjen, Sárszentlırinc, Paks-Mesevár, PaksKishegyi úti. Tagóvoda, Madocsa).

Iskolák: Az európai tendenciákkal és a hazai oktatáspolitikával összhangban kiemelt figyelmet kell fordítani a következıkre: • a kompetencia alapú oktatás bevezetése • a módszertani kultúra gazdagítása • a befogadó iskolai légkör megteremtése • az iskolák felkészülése az IPR bevezetésére, fejlesztésére, sikeres mőködtetésére • kistérségi halmozottan hátrányos helyzető „térkép” létrehozása együttmőködéssel • iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzető diákok tanulmányi sikerei érdekében • multikulturális tartalmak – inklúzív nevelés • mérési-értékelési rendszer fejlesztése, mőködtetése • minıségirányítási rendszer fejlesztése, mőködtetése. (A fentiek közül néhány fejlesztési terület bevezetési, megvalósítási, lehetıségét a következı oldalak táblázataiban részletezzük.) A közigazgatás zajló reformjával összhangban rendkívül fontos a kistérségi tanügyigazgatási tudások növelése, a kistérségi oktatás-nevelési együttmőködési hálózatok építése, folyamatos fejlesztése. A megújítás szükségességét a következık is indokolják: a sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése a középfokon az esélyegyenlıség biztosításáról szóló törvény értelmében nem tőr halasztást fel kell készülni a kistérségben a Közoktatási Törvény 30.§. 7. bek. alapján a fejlesztı foglalkozások megszervezésére. (Határidı erre a 2008/2009. tanév kezdete.) Fontos a Gazdag Erzsi gyógypedagógiai intézményben a sajátos nevelési igényő tanulók nem szakmai alapokon nyugvó együttnevelésének megszüntetése az 5-8. évfolyamokon. Indokolt egy Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény létrehozása Pakson, és a mikrotérségen belüli feladatok ellátására Dunaföldváron a Beszédes József Iskolában egy szakszolgálati intézményegység kialakítása. A nem együttnevelhetı sajátos nevelési igényő tanulók ellátása Pakson (Gazdag Erzsi) és Dunaföldváron történjen a továbbiakban is.

Nemzetiségi és idegen nyelv terén: Kistérségi idegen nyelvi munkacsoport kialakítása, továbbképzéseken kompetenciafejlesztı nyelvtanítási módszerek és programcsomagok bemutatása.

a

Az alapfokú mővészeti oktatás terén: Az alapfokú mővészetoktatási intézményekben a 2007. évi minısítı eljárások tapasztalataiból kiindulva, az eredmények és hiányosságok alapján a pedagógus továbbképzéseken szükséges a korszerő mővészetpedagógiai tudás megszerzése és alkalmazása - hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati ismeretek alapján. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

107


A mővészeti tárgyak területén a pedagógiai értékelés új, szakszerő módszereinek megismerése és alkalmazása. A mővészeti nevelés lehetıségeinek és feltételeinek biztosítása az általános iskolákban és a középiskolákban. A mővészeti területeken a tehetségsegítés, tehetséggondozás lehetıségeinek szélesebb körő biztosítása.


108


Kistérségi halmozottan hátrányos helyzető „térkép” létrehozása együttmőködéssel (egészségügyi, szociális és oktatási szektor, fenntartó, kisebbségi önkormányzat, civil szervezet)

Helyzetelemzés

A kistérségben vannak olyan intézménye k, ahol még nem ismerik teljes körben a halmozottan hátrányos helyzető családokat

Cél

Intézkedés leírása

Szektor- - A különbözı szektorok helyzetelemzése (formális és közi informális információk győjtése) együttmőködés - Szektorközi munkacsoport létrehozása a témára vonatkozó sel helyzetelemzések egyeztetésére, szülıi valamint közös cselekvési terv nyilatkokialakítására zatok - A cselekvési terv ütemezésének alapján megfelelıen a halmozottan készüljö hátrányos helyzető családok n HHH széleskörő megtalálása, szülıi adatbázis nyilatkozatok begyőjtése a szolgálta tások megszer vezésére

Felelıs

Határidı

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) A halmozottan hátrányos helyzető családok 80 %-a nyilatkozatot tesz

középtávon (3 év) A halmozottan hátrányos helyzető családok 85 %a nyilatkozatot tesz


hosszútávon (6 év) A halmozottan hátrányos helyzető családok 90 %a nyilatkozatot tesz

109


Az óvodák felkészülése az Óvodai Integrációs Program bevezetésére

Helyzetelemzés

A kistérség óvodáiban legfeljebb a kötelezı idıszakban jelennek meg a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek. Az óvodák csak elvétve fókuszálnak rájuk, nincs komplex pedagógiai program.

Cél

Szektorközi együttmőködés sel a HHH gyerekek kerüljene k az óvodába 3 éves kortól, a pedagógusok készülje nek fel az óvodai IPR-re


- Kapcsolódás a településszintő HHH adatbázis elkészítési munkálataiba, majd az adatbázis felhasználása - Óvodavezetı integrációs programot fejlesztı intézményközi munkacsoportjának létrehozása, munkatervalkotás, mőködtetés a fejlesztés összehangolására, tapasztalatcserére, információáramoltatásra - Szülık tájékoztatása arról, hogy milyen elınyökkel jár a 3 éves kortól történı beóvodáztatás - Beóvodáztatás megkönnyítésére komplex program kidolgozása, megvalósítása - Felkészülés fejlesztı eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az óvodai integrációs program bevezetésére 2008/2009-es tanévtıl

Felelıs

Óvodavezetık

Határidı

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) A halmozottan hátrányos helyzető 3 évesek 75 %-a beiratkozik az óvodába

középtávon (3 év) A halmozottan hátrányos helyzető 3 évesek 80 %-a beiratkozik az óvodába

hosszútávon (6 év) A halmozottan hátrányos helyzető 3 évesek 85 %-a beiratkozik az óvodába

Az óvodák rendelkeznek IPR- nek megfelelıen átdolgozott óvodai programmal

Évente önértékelt IPRnek megfelelıen átdolgozott óvodai program

Modellszerően mőködı óvodai integrációs program

Az A település óvodapedagógu igényli az óvodai -sok 80 %-a integrációs továbbképzésen normatívát vett részt


110


Az iskolák felkészülése az IPR bevezetésére, fejlesztésére, sikeres mőködtetésére Helyzetelemzés

Nincs a kistérség összes iskolájában IPR.

Cél

Jöjjön létre kistérség i szintő IPR fejlesztı munkacsoport. Kerüljön bevezeté sre az IPR a 2008 /2009-es tanévtıl


- Intézményközi munkaközösség létrehozása, intézményesítése IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból. - A munkaközösség munkatervalkotása, mőködtetése a fejlesztés összehangolására, tapasztalatcserére, információáramoltatásra - Kapcsolódás a településszintő HHH adatbázis elkészítési munkálataiba. - Felkészülés fejlesztı eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az IPR bevezetésére 2008/2009-es tanévtıl

Felelıs

Minden iskola IPR menedzs mentjének vezetıje

Határidı

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Létrejött az IPR fejlesztı munkacsoport

középtávon (3 év) Mőködik az IPR fejlesztı munkacsoport

A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 75 %-a bevonásra kerül a programba

A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 80 %a bevonásra kerül a programba

Az iskolák megkezdik az IPR fejlesztést A település igényli az iskolai integrációs normatívát

Évente önértékelt IPR mőködik A pedagógusok 80 %-a továbbképzésen vett részt

hosszútávon (6 év) Az IPR fejlesztı munkacsoport kapcsolódott a többi munkacsoporthoz, mely közösen a komplex városi esélyegyenlıségi program felelıse A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 85 %a bevonásra kerül a programba Modellszerő IPR program mőködik


111


Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzető diákok tanulmányi sikerei érdekében Helyzetelemzés

A kistérség iskoláiban tanuló HHH diákok nem jutnak iskolán kívüli társadalmi integrációt támogató szolgáltatás okhoz (nincs tanoda, alig élnek az ösztöndíj, AJKP és egyéb programokkal)

Cél

Jöjjön létre egy olyan szektorközi együttmőködés , mely tanoda programon keresztül valamennyi kiegészítı támogatáshoz hozzáférést biztosít


- Szektorközi munkaközösség (civil, szociális, oktatási, roma) létrehozása a tanodaprogram kialakítására - Szakmai és infrastrukturális felkészülés a tanoda program elindítására - Csatlakozás az Útravaló programhoz, mentorhálózat fejlesztése, mőködtetése a tanoda szakmai megalapozásához - Pályázatírás a tanoda anyagi hátterének biztosítására - Tanoda elindítása, folyamatos mőködtetése

Felelıs

Önkormányzat roma referense

Határidı

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Létrejött a tanodát kialakító munkacsoport (minimum 5 fı) Létrejött az Útravaló programhoz kapcsolódó mentorháló (minimum 10 mentor) Tervek születtek a tanoda program megvalósítására, melyet pályázati formában leírtak (TÁMOP)

középtávon (3 év) Mőködik a tanodát fenntartó szakmai közösség

hosszútávon (6 év) Mőködik a tanodát fenntartó szakmai közösség

Mentorháló mőködik (minimum 15 mentor)

Mentorháló mőködik (minimum 20 mentor)

Mőködik a tanoda (legalább 1 helyszínen), melynek leírásra került a szakmai programja, és amelyben minimum 50 tanuló vesz részt.

Mőködik a tanoda (legalább 3 helyszínen), melynek modellszerő a szakmai programja, és amelyben minimum 100 tanuló vesz részt.


112


Multikulturális tartalmak – inklúzív nevelés Helyzetelemzés

A kistérség iskoláinak pedagógusai 30 órás akkreditált tantestületi továbbképzésen vettek részt ebben a témában.

Cél


A tanulók - A térség identitástudatá nemzetiségeinek, nak erısítése etnikumának érdekében a feltérképezése. térség minden - Néphagyományok kisebbségének összegyőjtése hagyománya - Az összegyőjtött beépül és hagyományok beépítése részesévé az iskola helyi válik az iskola tantervébe, életének. tanmenetekbe. - Mulikulturális tartalmak oktatása integrált módon - A multikulturális tartalmak, inklúzív nevelés az iskolák mindennapi életének részévé válik.

Felelıs

A kistérség által kijelölt szakértıi csoport

Határ -idı

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon középtávon (1 év) (3 év) A térség A néphagyományai néphagyomány nak felkutatása. ok beépültek az intézmények helyi tanterveibe, tanmeneteibe.


hosszútávon (6 év) Jó gyakorlatként szolgáltatják a kistérség iskolái e nevelési módszert az érdeklıdı iskolák számára.

113


2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás A szakszolgálati rendszer a kistérségben kiépített. Az ellátást társulási megállapodás alapján Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ biztosítja. A szakszolgáltatás területei: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztı felkészítés; a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység; a nevelési tanácsadás; a logopédiai ellátás; a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; a konduktív pedagógiai ellátás; és a gyógytestnevelés. SNI tanulók együttoktatásának megvalósítása kiemelt feladat legyen a kistérség középfokú intézményeiben (alapfokú közoktatásban jelenlévı tanulók száma ezt indokolja (i.6 tábla)).

Intézményközi munkaközösség létrehozását tartjuk indokoltnak az együttnevelést felvállaló intézmények speciális végzettségő szakembereinek részvételével, teret adva a jó gyakorlatok elterjesztésének, valamint az inklúziót támogató programcsomagok adaptációjának. Az adatok alapján kezdeményezı szerepet vállalhatna Paks és Dunaföldvár iskolája. Az iskolákban a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás erısítését tartjuk szükségesnek a megfelelı pályaorientáció érdekében.

A szakszolgálati ellátás mellett a kistérségben mőködı Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ szakemberei tudják szakmai szolgáltatással (egységes módszertani központként) is segíteni a térségben mőködı különleges gondozásban közremőködı nevelési-oktatási intézményeket. A szolgáltató, mint módszertani központ a szakmai szolgáltatási feladatoknak ki kell terjednie az SNI gyermekek, tanulók fejlesztésében közremőködı gyógypedagógusoknak, fejlesztıknek, tanítóknak, tanároknak nyújtott szaktanácsadással, intézményvezetıknek, oktatással foglalkozó önkormányzati szakembereknek nyújtott tanügyigazgatási tanácsadással, tájékoztatással. Része legyen a szolgáltatásnak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek nyújtandó pályaválasztási tanácsadás, tanulmányi versenyek szervezése, szakirányú, az együttnevelést segítı továbbképzések akkreditálása, megvalósítása, inklúziót támogató konferenciák, szakmai napok szervezése, kiadványok szerkesztése, kiadása, szakkönyvtár mőködtetése. Az intézmény gyógypedagógusainak vállalniuk kell az újabb szakmai kompetenciák megszerzését, a folyamatos továbbképzést, ha részt kívánnak vállalni a fenti feladatokban. A szolgáltatások szervezése és megvalósítása során támaszkodni szükséges a tartalmi, szervezeti, infrastrukturális megújulásban már jelentıs lépéselınyt szerzett intézményekre.

A szakmai szolgáltatás mőködtetéséhez kistérségi szolgáltató intézmény létrehozása a jelenlegi finanszírozási források miatt a Kt. 36. §. szerinti teljes lefedettséggel nem feltétlen szükséges, viszont épp a szolgáltatások és szolgáltatók sokszínősége, és eltérı kompetenciái, valamint a térségi igények, erıforrások koncentrálása miatt azok koordinációjára feltétlen szükség van. Az intézményeknek a közoktatási feladatok tervezéséhez, végrehajtásához, értékeléséhez és fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen a szakmai szolgáltatók szakembereinek (szakértıknek, szaktanácsadóknak) igénybe vétele. A szakmai szolgáltatások tervezése során célszerő a Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

114


valós és látens igények alapján, a kistérség közoktatási feladatainak megvalósításához feltétlen szükséges szolgáltatások számbavétele, illetve az adott feladathoz egy vagy több szakmai szolgáltató szervezettel (ajánlat alapján kiválasztott), együttmőködésen alapuló szolgáltatási tevékenység megszervezése. A szakmai szolgáltatásnak hasonlóan a szakszolgálati, módszertani intézménynél leírtakhoz, itt is ki kell terjednie a közoktatás kistérségi modernizációját (ld. elızı fejezet) elısegítı tanácsadói tevékenységre, pedagógus továbbképzésre, tanügy-igazgatási tanácsadásra, konferenciák, szakmai napok szervezésére, kiadványok, tájékoztató anyagok biztosítására és tanulmányi versenyek szervezésre, valamint mérési-értékelési feladatokra. Különösen indokolt a tanácsadói tevékenység és a kistérségi mérési-értékelés területén elırelépni a paksi kistérségben. A szakmai szolgáltatások térségi koordinációját érdemes szintén Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ intézményhez kapcsolni. A szakkönyvtárhoz (szakkönyvek, folyóiratok, közlönyök stb.) való hozzájutást mindenképpen egy intézménybe érdemes koncentrálni. A szakmai szolgáltatások koordinációja során figyelembe kell venni, hogy a térségben mőködnek az elızı fejezetekben már bemutatott nemzetiségi nevelésben és mővészeti nevelésben jelentıs eredményeket bemutató óvodák, iskolák, a kompetencia alapú oktatás területén már képzésben részt vett pedagógusok. A közoktatási feladatok ma nem megoldhatók más humán szektorhoz tartozó szolgáltatások (egészségügyi, szociális, közmővelıdési intézmények, szervezetek) partnersége nélkül. Különösen fontos ez az IPR bevezetése kapcsán, ezért a szolgáltatásoknak ki kell terjednie, illetve a szakmai szolgáltatások tartalmi feladatainak megoldásában közre kell mőködnie a fenti feladatokban gyakorlattal, szakmai kompetenciákkal rendelkezı szakembereknek, szolgáltató intézményeknek, szervezeteknek. Ennek a koordinációja szintén mőködhet az IPR bevezetésében jártas intézmény, intézmények bázisán, és/vagy a kistérségi közoktatási referens, vagy a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ szervezése által.


115


Többcélú társulások közoktatási feladatainak megvalósítását segítı szakmai szolgáltatások Szolgáltatás megnevezése 1. Feladatellátás tervezését segítı szolgáltatások. ( TERVEZÉS-P)

Szolgáltatás tartalma 1.1 Helyi feladatellátási-intézkedési tervek készítése kötelezı és vállalt feladatok ellátására.

Szolgáltatás formája Tanácsadás, dokumentum elkészítése

1.2. Kistérségi fejlesztési tervek készítése kötelezı és vállalt feladatok összehangolására.

Tanácsadás, dokumentumok elkészítése.

1.3. Intézményi társulások létrehozásának fenntartói döntést megelızı tervezése.

Alternatívák ajánlása az intézményi társulások létrehozásához, jogszerő döntések elıkészítése, tanácsadói részvétel a képviselı testületi döntéseken. Igényfelmérés, helyzetfeltárás a kistérség közoktatási intézményeiben, szakszolgálat feladatellátásának tervezéséhez tanácsadás. Törvényes, szakszerő mőködés tervezéséhez segítségnyújtás.

1.4. Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő összehangolása.

1.5. Nevelési tanácsadó és egységes pedagógiai szakszolgálati intézmény ill. intézményegységek mőködtetésének tervezése

Szolgáltatás eredménye Demográfiai adatokra, jogi szabályzókra, helyi adottságokra és kistérségi együttmőködésre alapozott hatékony és hatásos oktatástervezés. Kistérségi helyzetelemzés, prioritások meghatározása, feladatok elosztása a települések között, együttmőködés tervezése. Jogszerően létrehozott intézményfenntartó társulások. Leghatékonyabb társulási forma kialakítása.

Résztvevı szakemberek Mőködı és alakuló többcélú kistérségi társulások szervezésében közremőködı, referenciával rendelkezı pedagógiai szakértık, közigazgatási szakvizsgával közoktatási igazgatási gyakorlattal rendelkezı szakemberek, az általános iskolai és óvodai területen tanügy igazgatási gyakorlattal rendelkezı szakemberek

Igényfelmérésre, már mőködı egységekre, kistérségi szakember ellátottságra alapozott szakszolgálati ellátás tervezése. A 14/1994. MKM rendelet alapján mőködtethetı intézmények, intézményegységek létrehozása.


116


2. Feladatellátás megvalósítását, intézmények, intézményi társulások mőködését elısegítı szolgáltatások. (MEGVALÓSÍTÁS-D)

2.1. Intézmények, intézményi társulások Tanácsadás, jegyzıknek. alapítása, jogszerő mőködtetése.

2.2. Pedagógiai programok folyamatos fejlesztése.

Tanácsadás intézményvezetıknek.

2.3. Iskolai, óvodai dokumentumok, szabályzók mőködtetéséhez, felülvizsgálatához segítségnyújtás.

Tanácsadás intézményvezetıknek, jegyzıknek.

2.4. Önkormányzati minıségirányítási programok mőködtetéséhez, felülvizsgálatához segítségnyújtás.

2.5. Intézményi minıségirányítási programok mőködtetéséhez segítségnyújtás.

Alapító okiratok jogszabályoknak megfelelıen készülnek el. Intézményi SZMSZ alapító okiratban rögzített feladatoknak, intézmény típusnak megfelelıen készül el. Pedagógiai programok törvénynek megfelelıek lesznek. A többcélú intézményekben az intézményegységek programjainak az összehangolása, közös küldetés, jövıkép kialakítása megtörténik.

u. az mint elızı plusz minıségirányításban referenciával rendelkezı tanácsadók, továbbképzési referensek, pályaválasztási tanácsadók

Jogszerő, szabályozott, hatékony mőködést elısegítı dokumentumok készülnek.

Szakszerő minıségirányítási dokumentumok készülnek.

Tanácsadás intézményvezetıknek, minıségirányítási csoportoknak., egyéni és csoportos felkészítés.

Elkészülnek és mőködnek az intézményben a szükséges szabályzatok.


117


2.6. Helyi és kistérségi továbbképzési programok készítéséhez és megvalósításhoz segítségnyújtás

Továbbképzési programok szervezése, elıadók biztosítása.

Összehangolt, a kistérségi fejlesztési tervnek megfelelı továbbképzések szervezıdnek. A szőkös anyagi feltételek ellenére kisebb települések esetén is fejleszthetık a pedagógusok kompetenciái.

2.7. Kistérségi munkaközösségek, szakmai mőhelyek létrehozásának és mőködésének elısegítése. 2.8. Pályaválasztási tanácsadás intézményi és kistérségi szinten.

Szakma- specifikus tanácsadói tevékenység

Szakmai tapasztalatátadási fórumok létrejönnek támogatása a kistérségben. Sikeres pályaválasztás elısegítése. Kistérség középiskoláinak népszerősítése.

2.9. Információbázis, jogszabályfigyelés, pályázatfigyelés.

2.10. Kistérségi tanulmányi versenyek szervezése. 2.11. Közös projektek megvalósításhoz konzorciumok létrehozásához segítségnyújtás, közös pályázatok készítéséhez tanácsadás.

Egyéni tanácsadás megszervezése, szülıi értekezletek megtartása. Kistérségi bemutatók szervezéséhez tanácsadás. Információk, jogszabályváltozások, pályázatok megküldése a jegyzıknek, intézményvezetıknek, társulási tanácsoknak. Szervezéshez segítségnyújtás, szakember bázis biztosítása. Tanácsadás, szervezés, pályázatkészítés

u. az mint elızı plusz minıségirányításban referenciával rendelkezı tanácsadók, továbbképzési referensek, pályaválasztási tanácsadók

Idıben értesülnek az érintettek a változásokról.

Megyei és országos versenyekhez igazított kistérségi versenyek. Sikeres pályázatok a kistérségi összefogást elısegítik.


118


3 . Feladatellátás ellenırzését, értékelését elısegítı szolgáltatások. (ELLENİRZÉS ÉRTÉKELÉS-C)-

4. Feladatellátás továbbfejlesztéshez segítségnyújtás (FEJLESZTÉS, KORREKCIÓ-A)

3.1. Kistérségi feladat ellátási, fejlesztési Tanácsadás terv megvalósulásának értékelése. 3.2. Intézményi minıségirányítási programok, pedagógiai programok eredményes mőködésének vizsgálata. 3.3. Helyi feladat ellátási tervek felülvizsgálatához segítségnyújtás.

Tanácsadás, mérés, értékelés.

3.4. Intézmények önellenırzési, önértékelési tevékenységéhez segítségnyújtás.

Tanácsadás, önellenırzési lista összeállítása.

Tanácsadás

3.5. Intézmények, intézményi társulások Tanácsadás, jegyzıknek. törvényes, szakmai és gazdálkodási tevékenységének vizsgálatához segítségnyújtás. 4.1. Fenti három pontban leírt Tanácsadás intézményi, kistérségi tervek, szabályzó dokumentumok, stratégiák szisztematikus továbbfejlesztéséhez segítségnyújtás.

u.az, mint az elsı pontban, plusz mérésben, értékelésben referenciával rendelkezı szakemberek, közoktatási Tényekre, adatokra alapozott intézmények gazdálkodásában jártas szisztematikus fejlesztést tesz szakemberek. lehetıvé. A fejlesztést elısegíti. Szisztematikus fejlesztést elısegíti.

Intézmények képessé válnak tudatos önellenırzésre, értékelésre, mely alapján a fenntartók is reális képet kapnak az intézményeik mőködésérıl. Jegyzık, fenntartók segítséget kapnak a feladat megvalósításához. Tényekre, adatokra, önértékelésre épülı dokumentumfejlesztés valósul meg a különbözı szinteken.


u.az, mint az eddigiek.

119


2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására A mellékletek között szereplı adattábla jele (tartalma): o14a, o14b, i18a, i18b, k18a, k18b (minıségirányítási rendszer, partneri elégedettség) A minıségirányítási rendszer kialakításának célja a kistérségben a feladatellátás minıségének megırzése, javítása, az intézményrendszer infrastruktúrájának fejlesztése, a humán és tárgyi erıforrás-menedzsment, valamint a pedagógiai–szakmai fejlesztések folyamatos biztosítása. A minıségirányítási rendszer kiépítésének alapelvei: Egységes minıségfejlesztési rendszer kiépítése és mőködtetése a kistérségben, amelynek eredménye az egyes közoktatási intézmények nevelési/pedagógiai programjainak minıségileg magasabb színtő megvalósulása, biztosítva az eredmények átláthatóságát és összehasonlíthatóságát Minden intézményben érvényesüljön a partnerközpontúság, a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség folyamatos mérése, az eredményekre épülı folyamatos fejlesztés A nevelési-, pedagógiai- irányítási folyamatok legalább mikro-térségi kialakítása (Paks, Dunaföldvár) a kistérség valamennyi intézményében segíti az intézményi célrendszer megvalósulását, hatékonyságának növelését A folyamatos fejlesztés a kistérség minden intézményében a rendszeres intézményi önértékelésekre épüljön A kistérség közoktatási feladatainak összehangolásával, felülvizsgálatával, továbbfejlesztésével, kistérségi együttmőködési formák kialakításával hatékonyabbá válik a szakmai együttmőködés, a közoktatás–irányítás rendszere. A helyzetelemzés alapján az intézmények többségében a Comenius 2000 I. intézményi modell alapján alakították ki minıségirányítási rendszerüket, a partneri elégedettség mérések és az eredményekre épülı fejlesztések azonban nem rendszeresek (kivéve Paks Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon) Minıségcél: A partnerközpontú mőködéssel a partnerek igényeit, elégedettségét, véleményét rendszeresen figyelembe véve, folyamatos fejlesztéssel, stratégiai tervezéssel az elégedettséget növelı intézményi célok meghatározása és megvalósítása. A partnerközpontú mőködés kiépítése Gerjen, Kajdacs település intézményében.

A folyamat lépései: 1. Partnerlista elkészítése, illetve évenkénti felülvizsgálata, felújítása (esetleg együttmőködési megállapodások készítése a kulcsfontosságú közvetlen, közvetett partnerekkel) 2. Az elégedettségmérés idejének, módszereinek kiválasztása, a mérési rend elkészítése 3. Mérés, összesítés, elemzés, következtetés, elvárás és problémalista készítés, célok meghatározása, intézkedési tervek készítése, megvalósításának értékelése 4. A folyamat lépéseinek felülvizsgálata, az eredmények nyilvánossá tétele 5. A kommunikációs rendszer kialakítása a kistérségben (tartalma, fórumai, formái, ideje, felelıse).


120


Az intézmények többségében megjelenı mérési eredményekre javasolt fejlesztések Óvodák részére: óvoda-család kapcsolatának, együttmőködésének erısítése, gyermeki elégedettség növelése érdekében a folyamatos napirend biztosítása, a délutáni pihenés rugalmas kezelése eszközfejlesztés, udvari játszótéri elemek korszerősítése, bıvítése hiányzó helyiségek kialakítása (tornaszoba, fejlesztı szoba) intézményi információs és kommunikációs rendszer kidolgozása pályázati figyelı rendszer kidolgozása a többletforrások biztosítására adminisztrációs rendszer felülvizsgálata intézményi ösztönzı rendszer kidolgozása Iskolák részére: az óvoda-iskola átmenet fejlesztése szervezeti kultúra állapotának felmérése, szervezetfejlesztési tervek elkészítése, konfliktuskezelési technikák elsajátítása külsı-belsı képzések szervezése a tanulási, magatartási problémák kezelésére Információs és kommunikációs rendszer kidolgozása elismerési és ösztönzı rendszer kidolgozása eszközfejlesztés, tantermi korszerősítés Fejlesztési javaslatok:

Az éves mérési, értékelési rendszer kidolgozása (óvoda, iskola - indikátorok meghatározása) Célja a folyamatos adatgyőjtés, okfeltárás, javítás az eredményesség, hatékonyság, sikeresség, elégedettség növelése, proaktív fejlesztés a PDCA-SDCA logika alkalmazásával. Az intézmények határozzák meg az értékelés területeit, mérıeszközeit, azok használati rendjét, idejét, dokumentálását, nyilvánossá tétel formáit és az értékelést végzı személyeket. (A belsı értékelési rendszer kidolgozása biztosítja az információk feltárását, elindítja a javítási folyamatokat, az innovációs tevékenységeket.) Az intézmény teljes mőködését áttekintı önértékelési rendszer kidolgozása valamennyi intézményben, az eredményekre épülı folyamatos fejlesztés tervezése. Az intézmények határozzák meg az értékelés módszerét, idejét, dokumentálását, nyilvánossá tételét.

Javaslat az átfogó intézményi önértékelés területeire, kritériumaira (a közoktatásban már a 2001/2002. tanév óta használt, mindenki számára hozzáférhetı Közoktatás Minıségéért Díj (KMD) modell alkalmazásával). Az önértékelés területei Vezetés

Kritériumai A vezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában Az intézmény belsı mőködési rendjének kialakítása, mőködtetése és folyamatos fejlesztése A partnerekkel való együttmőködés


121


Stratégia

Emberi erıforrás

Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások

Folyamatok

Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények Kulcsfontosságú eredmények

A munkatársak támogatása, motiválása Az intézmény hosszú távú terveihez, N/PP-hoz szükséges belsı és külsı információ győjtésének, feldolgozásának biztosítása N/PP küldetés, hosszú távú tervek felülvizsgálata, aktualizálása, továbbfejlesztése Kulcsfontosságú folyamatok kialakítása, fejlesztése a tervek megvalósításának érdekében A stratégia megismertetése, tervekre bontása A munkatársak irányítási rendszerének tervezése, mőködtetése, fejlesztése A munkatársak szakmai tudásának mérése, értékelése, fejlesztése Az intézmény belsı kommunikációs rendszerének kialakítása, fenntartása A munkatársak jutalmazása, elismerése, gondoskodás A közvetett partnerkapcsolatok menedzselése Pénzügyi folyamatok irányítása, kezelése Ingatlanok, berendezések, felszerelések, eszközök menedzselése Nevelési, oktatási, tanulásszervezési eljárások, módszerek kialakítása, alkalmazása, fejlesztése Belsı információs rendszer kialakítása, mőködtetése, a munkatársak intézményen belüli felhalmozott tudásának hasznosítása A folyamatok tervezésének, kialakításának, mőködtetésének rendszere A folyamatok továbbfejlesztése, a hatékonyság és a partneri elégedettség növelése érdekében Nevelési, oktatási tevékenység megtervezése, továbbfejlesztése a partneri igények, elvárások alapján A nevelési, oktatási tevékenység megvalósítása, szervezése, mint a partnerek számára nyújtott szolgáltatás a napi mőködés során Közvetlen partnerkapcsolatok menedzselése, fejlesztése Az intézmény sikeressége a közvetlen partnerek igényeinek, elvárásainak teljesítése terén. A partneri elégedettségre vonatkozó belsı mutatók eredményei A munkatársak véleménye az intézményrıl és teljesítményérıl A munkatársak elégedettségére vonatkozó belsı mutatók eredményei Az intézmény társadalmi szerepvállalása a nevelési, oktatási tevékenységén felül Az intézmény nevelési céljainak megfelelı kulcsfontosságú eredményei Az intézmény kulcsfontosságú mutatói

Kistérségi szintő mérési-értékelési feladat-ellátási terv kidolgozása, a rendszer mőködtetése, ellenırzése a pedagógiai szakmai szolgáltatók igénybevételével. Kapjon hangsúlyt a német nemzetiségi nevelés, oktatás (Németkér, Paks, Györköny,


122


Bikács), IPR program és a cigány kisebbségi nevelés magyar nyelven (Sárszentlırinc, Pálfa).

Kistérségi koordinálással, stabil, magas színvonalú szakmai mikro-központok, bázishelyek kialakítása, a szakmai együttmőködés erısítése. Az erısségek, gyengeségek kimutatása, a fejlesztendı területek, feladatok meghatározása kistérségi szinten. A pedagógiai tapasztalatok egységes követelményeken nyugvó közzétételéhez szükséges szervezeti és informatikai kapacitás kiépítése és mőködtetése a kistérség intézményei között (eredmények visszacsatolása).

2.5. Közös irányelvek a külsı értékelések számára (fenntartói értékelés) Minden gyermek és tanuló megkapja az intézményes támogatást ahhoz, hogy adottságainak megfelelıen fejlıdjön személyisége, kibontakozhassanak képességei, és eredményesen készüljön fel a továbbtanulásra, a társadalomban való helytállásra (neveléseredményességi vizsgálatok mutatói, országos mérési eredményekhez való viszonyítás, tanulmányi, verseny eredmények, továbbtanulási mutatók, lemorzsolódás). Az intézmények együttmőködésével széles szolgáltatási kínálatot tudnak nyújtani a kistérségben, amellyel biztosítják az esélyegyenlıséget, a hátránykompenzációt, az egyéni fejlesztést (kompetencia alapú nevelés, oktatás, integráció, inkluzív intézménnyé való átalakulás, utazó szakemberek biztosítása, nemzeti, etnikai nevelés, oktatás erısítése, környezetvédelem, egészségvédelem). A kistérség intézményfenntartói, illetve a szakszolgálatot mőködtetı intézmény közösen finanszírozza a feladatellátást. A többletforrások biztosítására konzorciumi együttmőködéssel a pályázati lehetıségeket kell kihasználni. Az intézmények javuló infrastruktúrával, a hatékony együttmőködést biztosító igazgatásiszervezeti struktúrával, szakmailag jól felkészült munkatársakkal magasabb színvonalon látják el feladataikat (megvalósult fejlesztések, pályázati eredmények, képzési mutatók, teljesítményértékelés mutatói, innovációk, publikációk, módszertani fejlesztések, csökken az elszigeteltség hátránya), növekednek a hatékonysági mutatók. A hagyományápolással (közte a német nemzetiségi hagyományok ápolásával), a közös értékek közvetítésével, a kistérség életében való aktív részvétellel erısödik az intézmények társadalmi kisugárzása.

2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára A kistérség intézményei saját minıségirányítási programjuk alapján a fenntartói elvárásokra és a szolgáltatásban érintettek véleményére és elégedettségére figyelve folyamatosan fejlesztik mőködésüket, szakmai munkájukat, együttmőködnek az erıforrások fejlesztése és optimális hasznosítása érdekében.


123


A kistérség intézményei munkaközösségek, fejlesztı teamek kialakításával támogatják az egymástól való tanulást, a legjobb gyakorlatok intézményen belüli és intézmények közötti megismerését, segítik a hatékony tanulásszervezési eljárások, módszerek terjesztését, a kompetencia alapú programcsomagok megismerését, gyakorlati alkalmazását. A program megvalósításához kihasználják a pályázati lehetıségeket. A szakmai eredményesség mércéje a pedagógiai hozzáadott érték, a célok megvalósításának módja és mértéke lesz. A kistérségi humánerıforrás gazdálkodás összhangban lesz a fejlesztési prioritásokkal, a minıségi célokkal. A kistérségi társulás az önkormányzatok együttmőködésével kistérségi szinten koordinált, prioritásokat tartalmazó tervek alapján, információs rendszerének továbbfejlesztésével, különbözı kezdeményezéseivel segíti az intézmények együttmőködését, fejlesztési döntéseit, megakadályozza a társadalmi kirekesztettséget, leszakadást. Az intézményi értékelések eredményei települési, kistérségi nyilvánosságot kapnak.

3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek Megjegyzés: A KKFT beadásakor – fıként a DAOP-2007-3.1.2./2F pályázat elsı szakaszában nem pályázó települések esetében – még nem fejezıdött be a közoktatási épületek felújítási szükségleteinek teljes körő felmérése, erre a következı években kerül sor. Szükség lehet majd az alábbiakban felsorolandó jelenlegi elképzelések módosítására.

A)

A

Dunaföldvár-mikrotérség

oktatásfejlesztési programjához átfogó létesítménygazdálkodási program párosul. A létesítménygazdálkodási program legfontosabb célkitőzése egy olyan oktatási létesítményi infrastruktúra kialakítása, amely: 1. - magas szintő, Európai Uniós elvárásoknak megfelelı kiszolgálást biztosít a benne mőködı oktatási intézmények számára, maradéktalanul kielégíti az oktatási intézmények által támasztott funkcionális és mőszaki elvárásokat, 2. – rövid, közép, és hosszú távon elsıdleges szempontként kezeli a létesítmények fenntarthatóságát, a létesítmények gazdaságos, költséghatékony mőködtetését, üzemeltetését, a mindenkori mikrotérségi igényeknek megfelelı optimális – és maximális kihasználtságát. 3. - környezetkímélı, környezetbarát és energiatakarékos technológiák alkalmazásával maradéktalanul eleget tesz a létesítmények fejlesztésével, mőködtetésével – üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi elvárásoknak, példamutató módon olyan építéstechnológiákat alkalmaz mind a szerkezetépítés, az épületgépészet, elektromos hálózatok átfogó korszerősítése - megújítása területén, amely a további önkormányzati intézményi fejlesztésekre, valamint a település egyéb magánerıs beruházásaira pozitív hatást gyakorol. 4. - hosszú távon a létesítmények biztosítani képesek az oktatási intézmények oktatásfejlesztéssel kapcsolatban megfogalmazott elképzeléseit. Az átfogó fejlesztéssel Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

124


érintett oktatási ingatlanok olyan módon kerültek kiválasztásra, hogy mind a telekingatlan, mind a felépítményes ingatlanrészek vonatkozásában perspektivikusan biztosítani tudják a jövıben szükségessé váló tér-, és funkcionális igényeket. A pályázathoz mellékelt létesítményfejlesztési koncepció 3 csoportba sorolja a meglévı oktatási létesítmények fejlesztésével kapcsolatban megfogalmazott intézkedési programokat: -

A meglévı oktatási infrastruktúra átalakítása („Á”) A meglévı oktatási infrastruktúra felújítása – korszerősítése („K”) A meglévı oktatási infrastruktúra fejlesztése a létesítmények újonnan megfogalmazott oktatásfejlesztési program igényeinek való megfeleltetése („F”)

A fejlesztési stratégia az oktatásfejlesztési program elsı lépéseként a meglévı oktatási létesítményi infrastruktúra átfogó átalakítását helyezi elıtérbe. Az elmúlt évtizedekben kialakult oktatási infrastruktúra erısen széttagolt létesítményhálózati rendszer kialakulást eredményezte. A legsúlyosabb fenntarthatósági problémák az alapfokú tanintézménynél jelentkeznek, tekintettel arra, hogy Dunaföldvár esetén az általános iskolai oktatást 10 db különálló ingatlan szolgálja ki, amelyeken található épületek napjainkra olyan mértékben avultak el mind funkcionálisan, mind pedig mőszakilag, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált az épületek egyenkénti felújítása – korszerősítése. A naponta felmerülı mőszaki problémák mellett a fenntartó Önkormányzatra a mőködtetés és üzemeltetés is olyan mértékő költségeket hárít, hogy saját költségvetési forrásból csak a „napi” mőködési alapfeltételeket jelentı kiadások finanszírozhatók. Az ingatlanállomány tagoltsága, jelentıs mértékben leromlott állapota, az energetikai oldalról való költséges - gazdaságtalan mőködtethetıség alapvetı igényként fogalmazza meg az ingatlanstruktúra integrációjának igényét.

Intézmény

Cím

FoglalkoztatóFoglalkoztató- Intézmény tanterem tanterem (m2) össz (m2) (db szám)

Bölcsıde Kossuth Lajos utca 23.

4

143,73

334,9

2+1 4 3+1 3 4

263,30 154,69 174,52 151,20 162,87

443,94 483,04 427,93 426,35 393,45

7 9 11+1 10 7+1 9+1

229,98 101,35 727,31 576,79 410,10 624,14

426,72 504,54 1945,83 1056,72 636,06 1042,32

Óvodák Kossuth Lajos utca 4. Jókai utca 5. Hunyadi park Iskola utca 7. József tér 2. Iskolák (általános, középfokú, szakmunkás és szakképzı) Rákóczi utca 8. Jókai utca 2. (gyp, zene) Templom utca 5. Templom utca 9. Templom utca 32. Püspök utca 1.


125


Egyéb intézmény Rendırség (Iskolai tornaterem) Vízmő (Udvar) Konyha-Étterem

Hunyadi park Templom utca 4. (tankonyha) Kossuth Lajos utca 19. Templom utca 7.

13+2

571,69

930,64

3 9 4+1

123,48 425,55 498,00

233,3 834,54 769,58

Kossuth Lajos utca 17. Kossuth Lajos utca 21. Templom utca 13.

1 1

979,57 423,28 294,87

Bölcske és Madocsa települések esetén is elmondható az általános iskolai oktatási létesítmények– ingatlanok tagoltsági problémái. Mindkét településen az általános iskola alsó és felsı tagozata külön, egymástól távol fekvı ingatlanon mőködik. Bölcske esetén a helyzetet tovább rontja, hogy a felsı tagozatos általános iskola ingatlanán belül a felsı tagozat 2 db különálló épületben mőködik, a tornaterem, a fızıkonyha-étterem és tanári helyiségek ugyancsak 2 db önálló épületben foglalnak helyet. Madocsa esetén a tornaterem külön ingatlanon található, amelynek fejlesztésével az iskolai sport és szabadidıs szolgáltatások a község valamennyi lakója számára elérhetıvé válnak. Ugyanez elmondható a bölcskei iskola-könyvtár fejlesztésérıl is, amely fejlesztésével általános községi könyvtári szolgáltatás valósítható meg a jelenlegi romos, élet- és balesetveszélyes állapotban lévı községi könyvtár végleges bezárásának lehetıségével. Az alapfokú oktatási infrastruktúra átalakítás összefoglalása: Dunaföldvár Dunaföldvár esetén a jelenlegi 10 db általános iskolai bázis 2 ingatlanban való elhelyezése – a Kossuth Lajos utca 19. szám alatt álló ingatlan fejlesztésével („Á”), valamint a Püspök utca 1. szám alatt álló Általános Iskola épületének felújításával – korszerősítésével („K”). A Kossuth Lajos utca 19. szám alatt álló ingatlan a szomszédos, ugyancsak 100%-os Önkormányzati tulajdonban lévı Kossuth Lajos utca 17., valamint 21.szám alatt álló ingatlanokkal összevonásra kerül. A Kossuth Lajos utca 19. szám alatt álló ingatlanon jelenleg is egy 9 tantermes Általános Iskola épület található rossz mőszaki és funkcionális állapotban. A Kossuth Lajos utca 17. szám alatt álló szomszédos ingatlanon alakították ki az iskola tornatermét, amely jelenleg élet-, és balesetveszélyes állapota miatt bezárásra került, az elkészített mőszaki szakértıi vélemények alapján az épületrészt sürgısen el kell bontani, felújítása gazdaságtalan. Az ugyancsak szomszédos Kossuth Lajos utca 21. szám alatti ingatlanon a városi vízmő iroda épülete, egyben telephelye található, amelynek leválasztott hátsóudvari részén sport-, és mozgáskultúra oktatás és iskolai raktározási tevékenység folyik. A 3 db ingatlan összevonásával egy olyan egységes általános iskolai ingatlan jön létre, amely lehetıvé teszi az említett oktatási és ahhoz kapcsolódó tevékenységek 8 ingatlanról való átköltöztetését. Megszőntethetıvé válik, illetve más önkormányzati célokra használható, vagy értékesíthetı: -

Kossuth Lajos utca 4. szám alatt álló fızıkonyha Rákóczi Ferenc utca 8. szám alatt álló Általános Iskola Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

126


-

-

Jókai Mór utca 2. szám alatt álló Gyógypedagógiai Általános Iskola, valamint a Zeneiskola Templom utca 4. szám alatt álló tankonyhát magába foglaló ingatlan Templom utca 9. szám alatt álló Általános Iskola és felszabadul az általa a Templom utca 5-7. szám alatt használt tornaterem, amely utóbbi a Templom utca 5-7. szám alatt mőködı Gimnázium számára biztosít aktívabb sport és szabadidıs infrastruktúra hasznosítási lehetıséget Templom utca 32. szám alatt álló Általános Iskola Templom utca 13. szám alatt álló Napközi, Étkezı – Konyha ingatlan Kossuth Lajos utca 17. szám alatt, elsısorban Rendırségi és Polgárırségi – Tőzoltósági használattal érintett ingatlanon lévı romos – életveszélyes tornaterem.

A felszabaduló ingatlanok értékesítésébıl befolyó bevételek a beruházás önerejének biztosításához kerülnek felhasználásra. Az oktatási egységek, és ezzel együtt az ingatlan funkciók integrációjával hosszú távon fenntartható, gazdaságosan mőködtethetı és üzemeltethetı ingatlan infrastruktúra alakul ki, maradéktalanul kielégítve a mikrotérségi oktatási programban megfogalmazott igényeket, jövıben megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. A fejlesztéssel érintett ingatlanon 1. ütemben kialakítható tantermek száma 24 db, amelyhez a 2. ütemben az oktatási igények bıvülésével, a gyermek létszám növekedésével további 10 db tanterem kapcsolódhat. Strukturális átalakítási igény („Á”) merül fel a Dunaföldvár, Kossuth Lajos utca 19. Általános Iskola épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák. A fejlesztés I. ütemének (jelenlegi pályázati finanszírozással megvalósított beruházásként) megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o A meglévı Kossuth utca 19. szám alatt álló Általános Iskola épület átfogó felújítása, amely része: illemhelyek teljes felújítása, berendezések korszerőre cserélése padlóburkolatok cseréje tetıszerkezet cseréje nyílászáró szerkezetek cseréje belsı térelhatároló falszerkezetek részleges átalakítása az épület teljes festése, mázolása homlokzat, lábazat felújítása az épületgépészeti hálózat teljes egészének korszerősítése az elektromos hálózat egészének korszerősítése a telekommunikációs hálózat egészének korszerősítése, új hálózatok kiépítése új üzemi konyha és étkezde létesítése összeépítés a szomszédos telken lévı ingatlannal, (Kossuth Lajos utca 17., 21. szám) amelyre emeletráépítés készül o a Kossuth Lajos utca 19. és 21. szám alatti ingatlanok összevonással és felújítással 24 db korszerő tanterem megvalósítása o o o o o o o o o o o o


127


o a Kossuth utca 17. szám alatt álló ingatlanon lévı élet-, és balesetveszélyes tornaterem helyett új tornaterem létesítése.

akadálymentesítés: o az épület bejáratainak akadálymentesítése (rámpa), valamint az épületen belüli közlekedést elısegítı lif beépítése, mozgássérült WC-k kialakítása. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o füvesített, fásított ill. díszburkolattal ellátott területek létrehozása. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o iskolai oktatási célra használatos felszerelések korszerősítése o iskolai tantermek berendezéseinek, bútorzatainak fejlesztése – korszerősítése.

II. fejlesztési ütemben (késıbb pályázati finanszírozással, illetve önerı ráfordítással megvalósított beruházásként) a szomszédos, rendırség által használt épület hozzácsatolása a cél („F”). Ennek eredményeképpen ebben a szárnyban újabb 10 db tanterem létesülne. Ebben az ütemben befejezıdne a másik szomszédos ingatlan emeletráépítése is, melynek hatására a teljes integrált oktatási létesítményben mindösszesen 24+10 db tanterem kialakítására nyílik lehetıség. II-IV. fejlesztési ütem feladata a már az I. ütemben megépített tornaterem továbbfejlesztése nagyobb alapterülető, több egyidejő testnevelési foglalkozást lehetıvé tevı sportcsarnokká („F”). Dunaföldvár településszerkezetét kettészelı 6.sz. országos fıútvonal átellenes oldalán a Püspök utcai Általános Iskola továbbra is megmarad. Az épület komplex akadálymentesítéssé tételével, a jelenleg meglévı 9+1 tanterem és tornaterem felújításával, korszerősítésével a másik korszerő általános iskolai oktatási ingatlan alakul ki. („K”) A fentiekben leírt módon alakul ki Dunaföldváron az alapfokú oktatás 2 db új, hosszú távon fenntartható bázis ingatlana. Középfokú oktatási intézmények fejlesztése I. ütemének (jelenlegi pályázati finanszírozással érintett beruházás) kapcsán a Templom utca 5-7. szám alatt lévı Magyar László Gimnázium épület tetıtéri szintjén kollégiumi funkció létesül. Létesítményi fejlesztési igény merül fel a Dunaföldvár Templom utca 5-7. szám alatt álló Magyar László Gimnázium épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény tetıtéri hasznosítását - bıvítését, kollégiumi funkció kialakítását célozzák („F”). A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o hıszigetelt új tetıtéri szint kialakítása o hıszigetelt nyílászáró szerkezetek beépítése o 2 db új tanterem kialakítása o 22 db kollégiumi szoba kialakítása o konferencia és közösségi terek kialakítása o világítás- és főtésrendszer bıvítése.


128


akadálymentesítés: o tetıtérig felvezetett, egyben a meglévı épületek akadálymentes szintek közötti közlekedését lehetıvé tevı lift létesítése o a földszinten és emeleti szinten a szintkülönbségek szabvány szerinti kialakítású rámpával történı áthidalása o akadálymentes vizesblokkok kialakítása o bejáratok akadálymentesítése.

II. ütemben valósul meg (késıbb sorra kerülı pályázati valamint önerıs finanszírozással érintett beruházás) a Dunaföldvár Jókai utca 5. szám alatti óvoda létesítményi struktúra átalakítása („Á”), mely a korábban már üzemi fızıkonyha megszüntetéssel érintett Dunaföldvár Kossuth Lajos utca 4. szám alatt lévı óvoda intézménnyel összevonásra kerül. A Jókai utca 5. szám alatti óvodaépülethez új csoportszobák kerülnek hozzá építésre (1-2 db). Az átalakítás során a meglévı játszóterek felújításra kerülnek. A játszótéri kellékek szabványosra cserélése, padozatok cseréje valósul meg ebben az ütemben. II-IV. ütemben az alábbi megmaradó oktatási intézmények akadálymentesítése, épületenergetikai felújítása, nyílászárók cseréje, padlóburkolatok cseréje, belsı festésmázolása, külsı rossz állapotban lévı burkolatok, lábazatok felújítása valósul meg: - Hunyadi Parki Óvoda - Hunyadi Parki Szakmunkásképzı Iskola - Iskola utca 7. szám alatti Óvoda - József tér 2. szám alatti Óvoda - Kossuth Lajos utca 23. szám alatti Bölcsıde. Bölcske Bölcske községben a Paksi út 18. szám alatt álló ingatlan kerül fejlesztésre – struktúra átalakításra („Á”). Az ingatlanon lévı 4 db épület egyike, amely jelenleg 5 db tantermet foglal magába – elbontásra kerül. Az említett épület rossz mőszaki és funkcionális állapota nem teszi lehetıvé a gazdaságos felújítást, az elkészített tartószerkezeti szakértıi vélemények alapján megállapítást nyert, hogy az épületszerkezetek nem alkalmasak emeleti szinttel való bıvítés többlet terheinek viselésére. A visszabontott 5 tantermes épületrész helyén egy olyan 1 emeletes oktatási épületrész alakul ki, amely közvetlenül kapcsolódva a meglévı 4 tantermes földszintes épületrészhez, emeletráépítéssel együtt 17 db tanterem alakul ki. A tantermi fejlesztéseken túl kialakul az új, községi szolgáltatásokat is biztosító könyvtár, a tanári és igazgatói irodák, valamint az emelt szintő számítástechnikai oktatást lehetıvé tevı informatikai laboratórium helyiségei. A Paksi út 18. szám alatt álló ingatlan oktatási épületének fejlesztésével a Paksi út 46. szám alatt álló Általános Iskola alsó tagozata, valamint a Paksi út 16. szám alatt álló Alapfokú Mővészeti Iskola intézménye egy épületben helyezhetı el – biztosítva ezzel az alsó és felsı tagozatok, az alapfokú mővészeti oktatás korszerő ingatlaninfrastruktúrával történı kiszolgálásának lehetıségét.


129


Meglévı oktatási infrastruktúra átalakítási („Á”) igény merül fel a Paksi út 18. szám alatt lévı oktatási intézmény tekintetében. Az átalakítás új tantermek hozzáépítését, a megmaradók a rekonstrukcióját, modernizációját célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

átalakítás, felújítás, rekonstrukció: o a rossz állapotban lévı épületrész elbontása, helyette emeletráépítéses új épületszárny felépítése o a meglévı oktatási épület teljes körő felújítása, emelet ráépítéssel az épület tantermekkel való bıvítése o új földszint + emeleti toldalék épület létesítése o az újonnan létesített épületrész és a felújított épületrész között aula- és lépcsıház valamint akadálymenetes szintek közötti közlekedést lehetıvé tevı felvonó létesítése o a meglévı épület teljes mázolása és festése o padlóburkolatok cseréje o az új emeleti szint felett korszerően tetıszerkezet készítése o 13 új tanterem hozzáépítése a meglévıkhöz o meglévı vizesblokkok felújítása o új vizesblokkok készítése o meglévı tantermek korszerősítése o nyílászárók cseréje o homlokzat, lábazat felújítása o világítási hálózat korszerősítés, új elektromos hálózatok kiépítése o új telekommunikációs hálózat kiépítése o főtéskorszerősítés, új főtési rendszer létesítése. akadálymentesítés: o akadálymentes közlekedés kialakítása az épület teljes területén (mozgáskorlátozott gyermekek és látogatók részére lift létesítése a lépcsıházban, a bejáratok akadálymentes kialakítása) o akadálymentes vizesblokk kialakítása. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar repedezett, elöregedett burkolatának cseréje zöld és járófelületekre o sportudvar korszerő, többfunkciós pályává átalakítása. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o padok és a székek cseréje korszerőbbekre, amelyek ergonómiailag jobban megfelelnek a gyereknek o új taneszközök beszerzése.

A fejlesztési program II. ütemében ugyanezen az ingatlanon lévı Tornaterem - Sportcsarnok felújítására kerül sor, illetve a Sportcsarnok aulával történı összekapcsolása az oktatási épülettel („K”). A késıbb sorra kerülı pályázati és önerıs finanszírozással érintett beruházás legfontosabb elemei: Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

130


- az épület teljes energetikai korszerősítése új főtési hálózat kiépítésével - a külsı térelhatároló fal és tetıszerkezetek hıszigetelésével, - a homlokzati nyílászáró szerkezetek cseréjével, - új korszerő elektromos hálózat kiépítésével, a meglévı hálózat felújításával.

II-IV. ütemben az ingatlanon álló 4. számmal jelölt épület - Fızıkonyha és Étterem – korszerősítése („K”), új Tanuszoda megvalósítása („F”) és a Paksi út 46. szám alatt ingatlanon az Erdei Iskola kiépítése („F”) a cél. A soron következı fejlesztési ütemekben a Fızıkonyha és Étterem épületének a tetıterében kerül kialakításra egy további éttermi rész vizesblokkal. Az étterem méretei lehetıvé teszik a beépített tetıtér községi rendezvényteremként való használatát is. A Tanuszoda a késıbbi fejlesztési ütemekben a sportcsarnok aulájához kapcsolódóan épül meg 15x8 méteres úszásoktatást lehetıvé tevı „tanmedencével”, öltözıkkel, szaunával, élmény jellegő medencékkel. A Paksi út 46. szám alatt lévı ingatlanon álló 2 épület közül az egyik elbontásra kerül (vizesblokki és raktár céljára szolgáló melléképület), a fıépület a mikrotérségi, de egyben kistérségi, térségi, sıt regionális szolgáltatásokat biztosító Erdei Iskolának ad helyet („F”). Az Erdei Iskola 2 tanári szobát, 12 szobát összesen 40 fıs férıhellyel - 2 szobánként egy vizesblokkal - és egy közösségi teret foglal magába. II-IV. ütemben a Paksi úton lévı régi óvoda épület akadálymentesítése, komplex épületenergetikai felújítása, homlokzat és tetıszerkezet hıszigetelése, a nyílászárók cseréje, padlóburkolatok cseréje, belsı festés-mázolása, külsı rossz állapotban lévı burkolatok, lábazatok felújítása, valamint a tetıszerkezet felújítása valósul meg. A régi óvoda épület elhasználódott épületgépészeti és elektromos hálózati rendszere is teljes felújításra kerül („K”). Az elmúlt években a régi óvoda épület mögött felépített új óvoda épületszárny hátsó udvarán korszerő, balesetveszélyektıl mentes, játszótéri berendezések valamint biztonságos rugalmas játszótéri padozatok nem létesültek. A késıbbi, pályázati és önerıs finanszírozással érintett beruházások elıírásoknak megfelelı új óvodai játszótér kialakítását irányozzák elı.

Madocsa A általános iskolai oktatás jelenleg 2 épületben folyik. A Templom tér 7. szám alatt lévı épület a felsı tagozatos általános iskola mőködésének, a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt álló épület az alsó tagozatos általános iskolának, valamint a községi gyermekétkeztetést ellátó üzemi konyhának és étteremnek ad helyet. A Templom tér 7. szám alatt álló 4 tantermes épület közösségi tereket, szaktantermet, a gyermekek étkezését biztosító melegítı konyhát és éttermet nem tartalmaz. Az ingatlan illetve az épület sajátos mőemléki adottságai nem is teszik lehetıvé a létesítmény igényeknek megfelelı bıvítését, átalakítását. A felsı tagozatos általános iskolai oktatáshoz kapcsolódó tornatermi igény csak a jóval távolabb fekvı sportcsarnok ingatlanának használatával szolgálható ki. Ugyancsak a távolabb fekvı alsó tagozatos általános iskola étterme biztosítja a felsı tagozatos gyermekek déli étkeztetését. A fent említett épület rossz mőszaki és funkcionális állapota nem teszi lehetıvé a minıségi oktatást, nem felel meg a mikrotérség új oktatásfejlesztési elvárásainak.


131


A Kossuth Lajos utca 2. szám alatt álló épület 5 tanterembıl álló oktatási létesítmény, amelyhez üzemi konyha és étterem csatlakozik. Az épület tetıszerkezete rossz állapotban van, az épület teljes egésze energetikailag elavult. A rendelkezésre álló 5 db tanterem a szaktantermek hiánya miatt a mikrotérségi alapfokú oktatás magas szintő elvárásait nem elégíti ki, így szükséges a tantermek bıvítése. Az épület homlokzati nyílászáró szerkezeteinek részleges cseréjére 2007. évben került sor, azonban a hosszú távú, költséghatékony gazdaságos, és környezetkímélı üzemeltetési – fenntartási igények megkövetelik az épület átfogó energetikai felújítását. A fentiekben leírtakra való hivatkozással létesítményi struktúra átalakítási igény merül fel a Madocsa, Kossuth Lajos utca 2. Általános Iskola épülete tekintetében: amely fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák („Á”). A Templom tér 7. szám alatt álló felsı tagozatos általános iskola a bıvítményként létrehozott Kossuth Lajos utca 2 szám alatti épület új építéső – emeleti szintjén kerül elhelyezésre a meglévı 5 db tanteremhez kapcsolódó további 5 db tanterem kialakításával. A meglévı épület emeleti szintjén a gyermekétkeztetést biztosító étterem tovább bıvíthetı, valamint lehetıség van szaktantermek és konyhaüzemet kiszolgáló szociális helyiségek kialakítására is. A fejlesztés I. ütemének (jelenlegi pályázati finanszírozással érintett beruházás) megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o emeleti szint ráépítéssel az épület bıvítése o lépcsıház és aula építéssel az épület bıvítése o a földszint és emeleti szintek közötti akadálymentes közlekedést biztosító felvonó létesítése o az emeleti szint felett új tetıszerkezet létesítése o a meglévı épület rész teljes mázolása és festése o illemhelyek teljes felújítása, berendezések korszerőre cserélése o padlóburkolatok cseréje o homlokzat, lábazat felújítása o a jelenlegi konyhaüzem raktárral való kibıvítése o az étterem emeleti szinten történı bıvítése o az eredetileg is a tetıtérben lévı, konyhához tartozó szociális helyiségek felújítása, korszerősítése o az emeleti szinten szaktanterem kialakítása o az épület átfogó energetikai felújítása a homlokzat hıszigetelésével, a még ki nem cserélt nyílászáró szerkezetek cseréjével o új épületgépészeti rendszer és hálózat kialakítása o új elektromos hálózat kialakítása, a meglévı hálózat felújítása o új telekommunikációs hálózat kialakítása o a fızı konyhaüzem szakipari szerkezeteinek felújítása o az épület belsı udvari megközelítését biztosító bejárati terasz, kültéri burkolatok kialakítása. akadálymentesítés: o az épület bejáratainál rámpák kialakítása


132


o az új aulában mozgáskorlátozott gyermekek és látogatók által használható lift beépítése o akadálymentes vizesblokk - WC kialakítása.

az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o füvesített, fásított ill. díszburkolattal ellátott területek létrehozása, o játszótéri berendezések kialakítása. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o tantermi bútorzat beszerzése o oktatási segédeszközök beszerzése.

A fejlesztés elsı, jelenlegi pályázati finanszírozási támogatással érintett ütemben valósul meg a jelenleg tornatermi funkciókat ellátó Sportcsarnok részleges belsı átalakítási munkái, új szaktantermek kialakításával, amely során 2 új tanterem és 1 db oktatási szertár kerül kialakításra. Az alagsori szaktantermek kialakításával jelentıs mértékben növelhetıvé válik az épület kihasználtsága, illetve a belsı átalakítási munkák lehetıséget teremtenek arra, hogy a kőzdıtér irányából az épületet az alagsori szinten akadálymentesíteni lehessen. A belsı átalakítási munkákkal egyidıben a küzdıtér mellett egy új, közvetlenül a tornateremhez, küzdıtérhez kapcsolódó szertár létesül, tanári vizesblokk helyiséggel, az épület alagsori akadálymentes feltárásának lehetıségével („F”). A fejlesztés II. ütemében (új pályázati és önerıs finanszírozással érintett beruházás) a belsı átalakítási munkák folytatásával további 2 db szaktanterem alakítható ki. Ugyancsak a II. számú fejlesztési ütemben kerül sor a Paksi utca felöli magasföldszint és lelátó akadálymentesítésére, valamint az épületet kiszolgáló vizesblokkok felújítására – korszerősítésére. A fejlesztés II-IV. ütemében kerül sor további szaktantermek létesítésére, valamint a teljes sportcsarnok átfogó energetikai korszerősítésére. Ebben az ütemben valósul meg a Sportcsarnok új funkciókkal való bıvítése, amely során 3+3 db tanterem (laboratórium, mőterem), további 2-2 db kiszolgáló helyiség kerül hozzáépítésre. A fejlesztés I. ütemében megvalósítása során tervezett tevékenységek:

átalakítás, felújítás, bıvítés: o az épület új szertári helyiséggel való bıvítése o akadálymentes alagsori szint bejárat kialakítása o az átalakítással érintett helyiségek padlóburkolatainak cseréje o az öltözı és raktárhelyiségek átalakításával tantermek átalakítása o az átalakítással érintett épület részen az elektromos hálózat és világítás korszerősítése o az átalakítással érintett épületrészen a meglévı főtési hálózat korszerősítése o a nyílászáró szerkezetek részleges cseréje. akadálymentesítés:


133


o akadálymentes közlekedés kialakítása a sportcsarnok újonnan létesített hátsó – szertári bejárati elıterénél, innen biztosítva az akadálymentes közlekedést a sportcsarnok küzdıtere, illetve a vizesblokki terek felé

a létesítmény meglévı kültéri burkolatainak akadálymentes balesetmentesítése, az elöregedett burkolatok felújítása.

felújítása,

II-IV. ütemben a Paksi utcában lévı óvoda épület akadálymentesítése, tetıszerkezetének cseréje. Az óvoda épület átfogó - komplex épületenergetikai felújítása, homlokzat és tetıszerkezet hıszigetelése, a nyílászárók cseréje, padlóburkolatok cseréje, a falfelületek belsı festésmázolása, külsı rossz állapotban lévı burkolatok, lábazatok felújítása. A fenti fejlesztési ütemekben kerül sor az óvoda épület elhasználódott – gazdaságtalanul mőködtethetı épületgépészeti és elektromos hálózati rendszerének teljes körő felújítása, új telekommunikációs hálózat kiépítése. („K”). A késıbb sorra kerülı pályázati és önerıs finanszírozással érintett beruházások új, elıírásoknak megfelelı óvodai játszótér kialakítását irányozzák elı.

3. Fejlesztési ütemek összefoglaló leírása Jelenlegi infrastruktúra fejlesztési pályázattal érintett I. ütemben a mikrotérség pályázati támogatási forrásból kívánja megoldani az alábbi ingatlanok oktatási infrastruktúra átalakítását: -„Á”- Dunaföldvár Kossuth Lajos utca 19-21. szám alatt egyesített alsó-felsı tagozatos általános iskola, gyógypedagógiai iskola, alapfokú mővészeti iskola ingatlan valamint központi 1500 adagos fızıkonyha és étterem kialakítása -„Á”- Bölcske Paksi út 18. szám alatt egyesített alsó-felsı tagozatos általános iskola kialakítása -„Á”- Madocsa Kossuth Lajos utca 2. szám alatt egyesített alsó-felsı tagozatos általános iskola kialakítása - „F”- Dunaföldvár Templom utca 5-7. szám alatt kollégiumi férıhelyek kialakítása - „F”- Madocsa, Paksi utca – Sportcsarnok - szaktantermek kialakítása

A II. ütemben elsısorban a meglévı, és jelentısebb mértékő átalakítással, bıvítéssel nem érintett létesítmények felújítására és korszerősítésére kerül sor az akadálymentesség biztosításának elsıdleges szem elıtt tartásával. A létesítmények felújítási és korszerősítési munkáin túlmenıen kiemelt fejlesztési feladatok: -

„Á”- Dunaföldvár Jókai utca 5. a meglévı óvoda épület új foglalkoztató termekkel való bıvítése, lehetıvé téve a Kossuth Lajos 4. szám alatt lévı óvoda gyermekeinek Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

134


elhelyezését, egyben a Kossuth Lajos utca 4. szám alatt álló óvoda épület más funkciókra történı hasznosítását. -

„K” - Bölcske Paksi út 18. tornaterem átfogó korszerősítés és felújítás

-

„F” - Madocsa Sportcsarnok belsı átalakítási munkák, tantermek kialakítása

A II-IV. ütemben a létesítmények energetikai korszerősítése, mőszaki és funkcionális felújítása mellett valósulnak meg azok a létesítményfejlesztéshez kapcsolódó beruházások, amelyek az oktatásfejlesztési program által megfogalmazott közép-, és hosszú távú funkcionális igényeket szolgálják ki új kültéri építmények (pld. sport- és szabadidıs pályák, udvarok, játszóterek, stb.), zöldfelületi létesítmények (pld. iskolai tanösvények, óvodai, iskolai udvarok, az oktatási intézmények környezetének zöldfelületi fejlesztései, stb.), épületbıvítmények, új épületek – épületrészek (pld. szakoktatási termek, mővészeti oktatáshoz kapcsolódó mőtermek, laboratóriumok, tanuszoda, stb.) létesítésével. -

„F”- Madocsa Sportcsarnok további új tantermi funkciókkal való bıvítése „F” - Bölcske Paksi út 18. tanuszoda építése „K” – Bölcske, Paksi út 18. - fızıkonyha és étterem korszerősítése „F” - Bölcske Paksi út 46. erdei iskola építése „F” - Dunaföldvár Kossuth Lajos utca 17. 10 db új tanterem építése „F” – Dunaföldvár, Kossuth Lajos utca 19-21. - az I. ütemben megépített tornaterem sportcsarnokká történı bıvítése „K” – Madocsa, Paksi utca – Óvoda felújítás és korszerősítés „K” – Bölcske, Paksi út – Óvoda felújítás és korszerősítés „K” – Dunaföldvár, Hunyadi Parki Óvoda korszerősítése, felújítása „K” – Dunaföldvár, Hunyadi Parki Szakmunkásképzı Iskola felújítása, korszerősítése „K” – Dunaföldvár, Iskola utca 7. szám alatti Óvoda korszerősítése, felújítása „K” – Dunaföldvár, József tér 2. szám alatti Óvoda korszerősítése, felújítása „K” – Dunaföldvár, Kossuth Lajos utca 23. Bölcsıde felújítása, korszerősítése


135


B) A Paksi Kistérségen belüli további infrafejlesztési tervek 3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések I. Részleges épület felújítás szükséges a paksi Benedek Elek Óvodában. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o o o o

épületek felújítása (nyílászárók cseréje) világítás felújítása internetkapcsolat a tagintézményekben a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben szereplı helyiségek kialakítása.

II. Részleges épület felújítás szükséges a paksi Napsugár Óvodában. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o internethasználat, faxolási lehetıség, hordozható telefon biztosítása a tagóvodákban o EU szabványnak megfelelı játszótéri eszközök beszerzése o a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben szereplı eszközök beszerzése, helyiségek kialakítása, épületek felújítása. o a tagintézmények akadálymentesítése.

III. Részleges épület-felújítási igény merül fel a dunaszentgyörgyi Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola óvodáinak (I.., II.) épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o mindkét óvodában tornaszoba kialakítása (esetleg átépítéssel) o az I. sz. óvodánál a nyílászárók cseréje o mindkét óvodánál a padlózatok cseréje o vizesblokkok felújítása. akadálymentesítés: o akadálymentes közlekedés kialakítása mindkét épület teljes területén. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o mindkét óvodánál az udvar földes burkolatának cseréje aszfaltra és zöld járófelületekre o zöld növények ültetése. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése:


136


o udvari játékok cseréje az uniós szabályoknak megfelelve o hiányzó fejlesztı eszközök beszerzése o játékok pótlása.

IV. Részleges épület-felújítási igény merül fel gerjeni Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda óvodájának épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, rekonstrukcióját, modernizációját célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

Bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o a mosdó korszerősítése bıvítése. mosdók wc kagylók cseréje vízhálózat korszerősítése az helyiség bıvítése o a folyosó szélességének növelése.

V/1. Részleges épület-felújítási igény merül fel a nagydorogi Kossuth és Görgey utcai óvodák épületei tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: átalakítás, felújítás, rekonstrukció: o padlóburkolatok cseréje o tetıszerkezet felújítása o tetıszigetelés o belsı nyílászárók cseréje o homlokzat, lábazat felújítása o világítás-, főtéskorszerősítés o szennyvízrendszer javítása o .teljes gépészeti felújítás o utólagos hıszigetelés o az udvari játékok megújítása, kibıvítése.

V/2. Részleges épület-felújítás szükséges a Kajdacsi Tagóvoda Kajdacs, Arany J. u. 122. épülete tekintetében, amely a meglévı intézmény bıvítését, rekonstrukcióját, modernizációját és energiatakarékossá tételét célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

átalakítás, felújítás, rekonstrukció: o az épület tetıszerkezetének cseréje o homlokzat, lábazat felújítása, falak szigetelése o fejlesztı szoba kialakítása o az épület teljes mázolása és festése o padlóburkolatok cseréje


137


o nyílászárók cseréje o udvari játékraktár homlokzati felújítása, födémjavítás, nyílászáró csere, aljzatbetonozás.

akadálymentesítés: o akadálymentes közlekedés kialakítása az épület teljes területén. az intézmény udvari burkolatának felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar repedezett, elöregedett burkolatának cseréje zöld és járófelületekre a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o csoportszobák bútorzatának cseréje.

VI. Részleges épület-felújítási igény merül fel a pálfai óvoda Pálfa, Kossuth Lajos utcai épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o az épület teljes mázolása és festése o padlóburkolatok cseréje o tetıtér szigetelése, felújítása, burkolat felújítás, ahol szükséges nyílászárók cseréje o homlokzat, lábazat felújítása, falak szigetelése o világításkorszerősítés. akadálymentesítés: o akadálymentes közlekedés kialakítása az épület teljes területén. az intézmény udvarának felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar repedezett, elöregedett burkolatának cseréje zöld és járófelületekre.

VII/1. Részleges épület-felújítási igény merül fel a Györköny-Bikács Általános Iskola és Óvoda györkönyi óvoda épületének tekintetében: a fejlesztések a meglévı épületek akadálymentesítését, rekonstrukcióját, modernizációját és energiatakarékossá tételét célozzák. bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció az egész épületet tekintve: o utólagos vízszigetelés, o főtés korszerősítése, o nyílászáró csere o tetı csere o épület elıtti parkoló kialakítása o külsı homlokzati felújítás,


138


játék- szerszámraktár: o raktár a teljes homlokzati felújítása o aljzatbetonozása o födém kialakítása o nyílászárók cseréje, 2 db csoportszoba: o a radiátorok cseréje biztonsági szempontból szükséges o az étkezés miatt a padló higiénikus szempont miatti cseréje szükséges az étkezı részen o az egyik csoportszoba világításfelületének bıvítése új nyílászáró kialakításával a természetes megvilágítás növelése miatt o a csoportszobák nyílászáróink cseréje – hıszigetelés, energiatakarékossági szempontok miatt, tornaszoba: o új nyílászáró kialakítása, amely a természetes fény és a szellıztetés problémáját megoldja, melegítı konyha: o a konyha alatti pince megszőntetése talajvíz beszivárgása okozta omlásveszély miatt, gyerekmosdó és WC: o mosdó kagylók, csaptelepek cseréje – takarékossági szempontból vízadagolós csapatelepek szükségesek o a mosdók körüli csempék cseréje o főtéskorszerősítés, felnıttmosdó, WC teljes korszerősítése: o új WC kagyló o mosdókagyló o zuhanyzó kialakítás o lapozás, csempézés o főtéskorszerősítés, nevelıtestületi szoba: o főtéskorszerősítés o falak, padlózat felújítása o az irodatechnika folyamatos fénymásoló),

korszerősítése

(monitor,

PC,

projektor,

játszóudvar: o EU szabványoknak megfelelı átalakítás, csere, folyamatos bıvítés.

VII./2. Bikácsi tagóvoda fedett terasz kialakítása kerti padok, asztalok készítése


139


a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o irodai eszközök beszerzése: PC, fénymásoló, nyomtató o fejlesztı eszközök beszerzése.

3.2. Általános iskolai fejlesztések I. Részleges épület-felújítási igény merül fel a paksi Deák Ferenc Általános Iskola Tolnai úti épület tekintetében. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o o o o

érintésvédelmi hiányosságok megszüntetése ebédlı kialakítása vizesblokkok felújítása fejlesztı- és logopédiai szoba kialakítása.

A Dózsa Gy. úti épület tekintetében: o az udvar teljes körő átalakítása o ebédlı kialakítása o nyílászárók cseréje.

II. Részleges épület-felújítási igény merül fel a paksi Bezerédj Általános Iskola tekintetében. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o o o o o

külsı közlekedı felületek felújítása ajtók cseréje vizesblokkok felújítása Anna utcai épület tatarozása bádogos és tetımunkák.

III. Részleges épület-felújítási igény merül fel a szakszolgálatok épülete tekintetében. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o épület akadálymentesítése a fogyatékkal élık számára.

IV./1. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Paks Teljes körő épületfelújítás, átalakítás szükséges a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Ifjúság útja 2. szám alatti épületében a tervezési program szerint. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o játszótér kialakítása a napközis udvaron Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

140


o o o o

udvari sporteszközök kihelyezése a sportpályák, udvar, park felújítása biztonsági kapu kialakítása járdaépítés a Gagarin út felöl.

IV/2. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagintézménye Németkér A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás rekonstrukció o energiatakarékos főtés, világítás kialakítása o mellékhelyiségek felújítása o padlózat cseréje o tornaterem felújítása o festés, mázolás az épületben o napközis csoportszoba kialakítása o nyelvi labor létrehozása. akadálymentesítés o teljes körő akadálymentesítés. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába o udvari játékok, pihenı padok kihelyezése o sporteszközök kihelyezése o járda felújítása. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése o tanulói asztalok cseréje o ergonómiai szempontból megfelelı székek beszerzése o az ebédlı bútorzatának cseréje o a kompetencia-alapú oktatás eszközfeltételeinek kialakítása o hordozható számítógépek, fénymásolók, projektorok, interaktív táblák beszerzése o audio-vizuális eszközök cseréje, korszerősítése o számítógép-állomány korszerősítése o nyelvi labor eszközeinek biztosítása o iskolarádió eszközeinek korszerősítése o digitális fényképezıgépek, kamerák beszerzése o szoftverek körének bıvítése o SNI-s tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközök körének bıvítése.

IV/3. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagintézménye Pusztahencse A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció


141


o o o o o

főtés, világítás korszerősítése padlózat felújítása mellékhelyiségek felújítása tornaszoba korszerősítése teljes körő mázolás, festés az épületben.

akadálymentesítés o teljes körő akadálymentesítés. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába o udvari játékok, pihenı padok kihelyezése o sporteszközök kihelyezése o járda felújítása o az udvar feltöredezett részeinek javítása, balesetmentessé tétele. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése o tanulói asztalok cseréje o ergonómiai szempontból megfelelı székek beszerzése o az ebédlı bútorzatának cseréje o a kompetencia-alapú oktatás eszközfeltételeinek kialakítása o hordozható számítógépek, fénymásolók, projektorok, interaktív táblák beszerzése o audio-vizuális eszközök cseréje, korszerősítése o számítógép-állomány korszerősítése o nyelvi labor eszközeinek biztosítása o iskolarádió eszközeinek korszerősítése o digitális fényképezıgépek, kamerák beszerzése o szoftverek körének bıvítése o SNI-s tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközök körének bıvítése.

V. Részleges épületfelújítás szükséges a dunaszentgyörgyi Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola Várdomb utcai épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény akadálymentesítését, rekonstrukcióját, modernizációját és energiatakarékossá tételét célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

átalakítás, felújítás, rekonstrukció: o az épület teljes mázolása és festése o padlóburkolatok cseréje o tetıtér szigetelése, felújítása o burkolat felújítás o külsı, belsı nyílászárók cseréje o homlokzat, lábazat felújítása o a vizesblokk korszerősítése o főtéskorszerősítés (gázról modernebbre, gazdaságosabbra) o az ebédlı tetıterének beépítése a meglévı tervek alapján


142


o az ebédlı bútorainak pótlása, cseréje o a konyhai eszközök cseréje illetve pótlása korszerő eszközökre.

akadálymentesítés: o akadálymentes közlekedés kialakítása az épület teljes területén (mozgáskorlátozott lift is). az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar földes burkolatának cseréje aszfaltra és zöld járófelületekre o a meglévı sportudvar korszerő, többfunkciós pályává átalakítása. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o a számítógépeik számának növelése illetve cseréje o padok és a székek cseréje korszerőbbekre, amelyek ergonómiailag jobban megfelelnek a gyereknek. o A hiányzó eszközök beszerzése, a meglévık cseréje.

VII. Részleges épület-felújítási igény merül fel gerjeni Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda iskolájának épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o a 2003-ban átadott új épületszárny tetıterének beépítése: mővészeti oktatásra terem kialakítása számítástechnika terem kialakítása – a gépek számának növelése klubhelyiség kialakítása esetleg teakonyha kialakítása. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az.iskola udvarának fejlesztése bejárat akadálymentesítése térburkolat készítése, padok, játékok kihelyezése o sportudvar kialakítása a sportcsarnok mellett (vagy a „papkertben”) futópálya ugrógödör kispálya kialakítása.

VIII/1. Részleges épület-felújítás szükséges a nagydorogi Széchényi Sándor Általános Iskola mindkét épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák.


143


A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: kisiskola: o átalakítása, bıvítése 2 tanteremmel o padlóburkolat cseréje o teljes körő belsı mázolás, festés o belsı nyílászárók cseréje o világítás-, főtéskorszerősítés o szennyvízrendszer javítása o akadálymentesítés o az épület teljes gépészeti rekonstrukciója, főtéskorszerősítés, szennyvízrendszer javítása.

fejlesztése

(világítás-,

kastélyépület: o akadálymentesítés o burkolólapok kicserélése o világítás-, főtéskorszerősítés o az épület belsı mázolása, festése o ajtók cseréje o szennyvízrendszer javítása o fızıkonyha és étkezı felújítása, szükséges eszközökkel történı ellátása o informatikai terem teljes, a mai kor igényének megfelelı fejlesztése o nyelvi labor kialakítása o az épület teljes gépészeti rekonstrukciója, fejlesztése (világítás-, főtéskorszerősítés, szennyvízrendszer javítása. o az iskola és a tanári lakások főtésének elválasztását. udvar: o o o o o

az intézmény udvarán lévı sportpályák korszerősítése serítés felújítása szabadtéri színpad kialakítása kis tornaterem felújítása új, a tervekben szereplı vizesblokk megépítése.

sportcsarnok: o tetıszerkezet javítása o padlóburkolat cseréje o öltözık, vizesblokkok felújítása. technikamőhely: o tetıcsere o nyílászárók o külsı tatarozás o belsı festés, mázolás.

VIII/2. Részleges épület-felújítás szükséges a Kajdacsi Tagiskola (Kajdacs, Arany J. u. 173.) mindkét épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

144


A kastélyépületben mőködı iskola átfogó felújítása, amelynek része:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o a tetıszerkezet cseréje o nyílászáró szerkezetek cseréje o illemhelyek teljes felújítása o padlóburkolatok cseréje o homlokzat, lábazat felújítása, falak szigetelése o álmennyezet szerelés o alagsori helyiségek szigetelése, vakolatok javítása és a padlózat cseréje o az épület teljes festése, mázolása o az elektromos és a telekommunikációs hálózat részbeni korszerősítése o tornaterem, mosdók fürdık kialakítása. akadálymentesítés: o az épület bejáratainak akadálymentesítése (rámpa), valamint az épületen belüli közlekedést elısegítı lift beépítése, mozgássérült WC-k kialakítása. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o füvesített, fásított illetve díszburkolattal ellátott területek létrehozása. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o iskolai oktatási célra használatos felszerelések korszerősítése o iskolai tantermek berendezéseinek, bútorzatainak fejlesztése – korszerősítése.

IX/1. Részleges épület-felújítási igény merül fel a Pálfai Általános Iskola Kossuth Lajos utcai épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák.

átalakítás, felújítás, rekonstrukció: o az épület teljes mázolása és festése o padlóburkolatok cseréje o tetıtér szigetelése, felújítása, burkolat felújítás, ahol szükséges nyílászárók cseréje o homlokzat, lábazat felújítása, falak szigetelése o világításkorszerősítés. akadálymentesítés: o akadálymentes közlekedés kialakítása az épület teljes területén. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar repedezett, elöregedett burkolatának cseréje zöld és járófelületekre.


145


IX/2. Részleges épület-felújítási igény merül fel a Pálfai Általános Iskola Deák Ferenc utcai épülete tekintetében: a fejlesztések a meglévı intézmény bıvítését, akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák.

átalakítás, felújítás, rekonstrukció: o az épület teljes mázolása és festése o tetıtér szigetelése, felújítása, burkolat felújítás, ahol szükséges nyílászárók cseréje o homlokzat, lábazat felújítása, falak szigetelése o világításkorszerősítés. akadálymentesítés: o akadálymentes közlekedés kialakítása az épület teljes területén. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar repedezett, elöregedett burkolatának cseréje zöld és járófelületekre o sportudvar korszerő, többfunkciós pályává átalakítása.

X/1. Részleges épület-felújítási igény merül fel a Györköny-Bikács Általános Iskola és Óvoda felsı tagozatos épülete (Fı u. 48.) vonatkozásában: a fejlesztések a meglévı épület akadálymentes felújítását, rekonstrukcióját, modernizációját, energiatakarékossá tételét célozzák. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o az épület utólagos vízszigetelése szükséges o homlokzat és lábazat felújítása o tetı szigetelése, cseréje o a külsı nyílászárók cseréje energiatakarékossági szempontból o a főtés korszerősítése, (olcsóbb főtıanyagra átállás a gázról, ill. a radiátorok egyedi szabályozhatóságának kialakítása o világítás korszerősítése o a vizesblokkok 1998-ban teljesen fel lettek újítva, csak a csaptelepek víztakarékosra való cseréje szükséges o a nevelıi épületben WC kialakítása o fedett kerékpár tárolók kialakítása az épület-együttes területén o az intézmény elıtt parkoló kialakítása. akadálymentesítés: o a bejárati lépcsıknél kell akadálymentes feljárót kialakítani. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar repedezett, elöregedett beton burkolatának cseréje zöld és járófelületekre o sportudvar korszerő átalakítása, röplabdapálya létrehozása, a meglévı bitumenes pálya többfunkciós pályává átalakítása


146


o Eu szabványnak megfelelı játszó terület kialakítása.

a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o a számítógépeik számának növelése, az elavultak cseréje o az internet-hálózat kiterjesztése az egész intézményre o padok és a székek cseréje korszerőbbekre, amelyek ergonómiailag jobban megfelelnek a gyereknek. o a kötelezı eszközök jegyzékén szereplı eszközök biztosítása o az elöregedı eszközök modernizálása, cseréje o a nevelıtestületi szobában és a tantermekben beépített tárolók kialakítása az eszközök számára.

X/2. Egy jelenleg részben üresen álló épület átalakításával (Fı u. 49.) tantermek alakíthatók ki az alsó tagozat számára a felsı tagozat épülete és az ebédlı új épülete között. Így az iskola egy helyen lehetne, az alsó és felsı tagozat szerves egységet alkotna. Jelenleg ebben az épületben van két szükség tanterem, de az 1-3 osztályok egy harmadik épületben tanulnak a Fı u. 60 szám alatt. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o az épület utólagos vízszigetelése o homlokzat és lábazat felújítása o a tetı szigetelése, cseréje (felújítása) o tantermek kialakítása o vizesblokk kialakítása - mozgássérültek által is használható formában o padlóburkolatok cseréje o korszerő, energiatakarékos főtés kialakítása. A déli fekvéső nagy felülető tetı alkalmas lehet a napenergia hasznosítására o világításkorszerősítés.

akadálymentesítés: o a bejáratok akadálymentes kialakítása, épületen belül akadálymentes feljáró kialakítása. az intézmény udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása a nevelés-oktatás folyamatába: o az udvar repedezett, elöregedett beton burkolatának cseréje zöld és járófelületekre o Eu szabványnak megfelelı játszóudvar kialakítása. o szelektív hulladéktároló udvarrész kialakítása komposztálóval o fedett kerékpártároló létrehozása.

X/3. Részleges épület-bıvítési igény merül fel az ebédlı (Fı u. 50.) tetıterének tervezett beépítésével. A munkákhoz a meglevı tervek felülvizsgálata, átdolgozása szükséges. A tantermek számának növelése, ill. a felszerelési jegyzék alapján hiányzó helyiségek kialakítása a cél. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

147


bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o hozzáépítéssel lépcsıház kialakítása mozgássérült lifttel. o vizesblokk kialakítása a földszinten és a tetıtérben (férfi-nıi mosdó, WC) o a tervezett 2 padlástéri tanterem kialakítása (tetıszigetelés, helyiségek kialakítása, világítás, főtés, padlóburkolás, ) o a padlástérben raktár – szertár kialakítása a tetıtér további beépítésével. akadálymentesítés: o a lépcsıt mozgássérült lifttel együtt kell megépíteni. A vizesblokkban mozgássérült WC-t kell kialakítani. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése: o a padok, székek beszerzése a kooperatív csoportmunkára alkalmas ergonomikus kialakítású bútorokra. o beépített tároló helyek kiépítése az eszközök számára o a kötelezı eszközök jegyzékén szereplı eszközök biztosítása o az elöregedı eszközök modernizálása, cseréje o az összes tanterem bekapcsolása a számítógépes hálózatba, a tantermek számítógéppel való ellátásával.

X/4. Labdaterem létrehozása a meglevı tornaszoba kiváltására:

bıvítési munkálatok, felújítás, rekonstrukció: o a meglevı tervrajzok átdolgozásával a jelenleg érvényben lévı szabályoknak megfelelı labdaterem építése az iskola udvarán.

3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések I. Részleges épület-felújítási igény merül fel a paksi Vak Bottyán Gimnázium épülete tekintetében. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o padlóburkolatok részleges cseréje (4 tanteremben) o 1 db kiscsoportos foglalkoztatásra alkalmas (18 fıs) digitális szaktanterem kialakítása o a nyelvi labor részleges felújítása o két érettségi vizsgateremben az internethozzáférés kialakítása o a lámpatestek cseréjének folytatása, elektromos hálózatuk felújításának folytatása, teljesítményének növelése, a régi szárny lépcsıházának csúszásmentesítése, a hátsó épületrész (tornaterem, öltözık, könyvtár) bıvítésének, felújításának megkezdése, internet hozzáférés biztosítása épületünk egészébe, digitális taneszközállományuk bıvítése, az alagsor szigetelése, felújítása.


148


II. Részleges épület-felújítási igény merül fel a paksi I. István Szakképzı Iskola épülete tekintetében. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o évfolyamok száma nı a törvényi szabályozás miatt, az iskola épületében az osztálytermek száma nem elegendı, szükség lesz +4 tanteremre.

III. Részleges épület-felújítási igény merül fel a paksi Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon épülete tekintetében. A fejlesztés megvalósítása során tervezett tevékenységek: o o o o o o

az új épület csatornarendszerének karbantartása, javítása, cseréje. biztonságos, zárható kapu a gyermek-baleset megelızése céljából udvari ivókút felszerelése a meglévı udvari fajátékok bıvítése mászókával, csúszdával alsó tagozatosoknak udvari kosárlabdapalánk udvari padok.


149


4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan

1. Javasolt szakmai fejlesztések I. A közoktatás irányítása területén: 1. Kistérségi szintő humánerıforrás gazdálkodási terv elkészítése, különös tekintettel a speciális szakképzettségek tervezésére (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus) a humán erıforrás mobilizálása és a helyettesítési rendszer kialakítása érdekében. 2. Szakmai kompetencia-térkép elkészítése a kistérségi a kompetenciák optimális kihasználása, a beiskolázási tervek készítése érdekében. 3. Kistérségi szintő adatbázis létrehozása, kommunikációs és információs rendszer mőködtetetése. Az oktatás költséghatékonyságának, minıségének, versenyképességének folyamatos biztosítása érdekében kistérségi szintő humán erıforrás, munkerı-gazdálkodás, helyettesítési rendszer biztosítása adatbázis létrehozásával, szakmai kompetencia-térkép készítése a kompetenciák optimális kihasználása, a beiskolázási tervek megvalósítása, a pedagógusok továbbképzése érdekében. 4. A térség osztály és csoport létszámainak figyelemmel kísérése, a költségvetési törvény elıírásainak megfelelı átlaglétszámmal rendelkezı csoportok indítása a kistérségben, a költségvetési források kihasználása érdekében. 5. Kistérségi önkormányzati minıségirányítási program készítése Közoktatási intézmények feladatellátásának elosztása, intézménymőködtetési tervek települési, majd kistérségi elfogadása. 6. Döntés a szakszolgálati ellátás és szakmai szolgáltatás, fı szakmai irányok megjelölésérıl. 7. Társulási megállapodás módosításáról döntés települési és térségi szinten. 8. Az intézkedéseknek megfelelı intézmények létrehozásának elıkészítése, alapító okiratok módosítása, szervezeti mőködési szabályzatokra, pedagógiai programokra javaslatok elkészítése, elfogadása. Települési és társulási tanács döntésének meghozatala. 9. Intézményvezetıi pályázat(ok) elıkészítése, lebonyolítása. 10. A szakmai feladatok, pedagógiai programok figyelembe vételével a térség humán erıforrás tervének elkészítése, a helyettesítési rendszer kialakítása. 11. A térség infrastruktúra és eszközfejlesztési tervének elıkészítése és elfogadása. 12. A társulás szakmai szolgáltatási igényeinek felmérése, szolgáltatási projekt elkészítése, döntés a szakmai szolgáltatóval történı megállapodás ügyében. 13. Kistérségi közoktatási esélyegyenlıségi és intézményi esélyegyenlıségi terv készítése.


150


II. Az óvodai nevelés terén: 1. Kistérségi szintő munkaközösségek (hagyományápoló, környezetvédı, egészségvédı, mozgásfejlesztı), bázisközpontok (Dunaföldvár, Paks) létrehozása, finanszírozása pályázati forrásokból és intézményi költségvetésbıl biztosítva. 2. Óvodai szakmai dokumentumok felülvizsgálata, módosítása a kompetencia alapú nevelés prioritásának biztosításával. 3. Az óvoda-iskola átmenet zökkenımentes biztosítása érdekében fejlesztı programok, közös projektek kidolgozása, a jó gyakorlatok egymásnak történı átadása, az óvodai nevelési gyakorlatok megismertetése az iskolákkal. 4. Az intézményi integráció lehetıségének keretén belül szakmai fejlesztéssel egybekötött („óvoda-iskola”program, óvodai, iskolai tantervek összehangolása, hátrányos helyzető gyermekek integrációját segítı programok) óvodaépítés, korszerősítés. 5. Az óvodákban a speciális szakképzettséggel rendelkezı óvodapedagógusok számának növelése (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus), a továbbképzési tervek felülvizsgálata. 6. Tornaszoba kialakítása (Pusztahencse, Dunaszentgyörgy, Bikács, Gerjen, Sárszentlırinc, Paks-Mesevár, Paks-Kishegyi u. óvoda, Madocsa) 7. Fejlesztı szoba kialakítása (Németkér, Dunakömlösd, Pusztahencse, Györköny, Bikács, Gerjen, Nagydorog, Sárszentlırinc, Pálfa, Madocsa, Kajdacs). 8. Az óvodák eszközellátottságnak biztosítása a ’’/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete kötelezı eszköz és felszerelés alapján. A számítógép és internet hozzáférés biztosítása az óvodákban. 9. Kistérségi szinten az egyéni fejlesztés folyamatának és a nyomon követés dokumentációs rendszerének kidolgozása. 10. Az óvodák szolgáltatásainak bıvítése egyrészt terápiás céllal - magatartási, beilleszkedési problémák kezelése, részfunkció zavarok kezelés, bábterápia, néptánc, mozgásterápia, grafomotoros fejlesztés -, másrészt tehetséggondozás céljából - gyermeki bábjáték, vizuális nevelés, mozgásfejlesztés, zene-ovi. 11. A középsı és a nagycsoportosok diagnosztikus mérését szolgáló DIFER programcsomag bevezetése

III. Az iskolai oktatás, nevelés terén: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A programok, tantervek felülvizsgálata, a stratégiai dokumentumok módosítása a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez. A kompetenciaalapú oktatást felvállaló iskolák szakmai napokat, továbbképzéseket tartsanak a többi intézmény számára. A projektpedagógia bevezetéséhez és mőködtetésére alkalmas iskolai mikro (osztálytermi) és makro környezet kialakítása. Az osztálytermi berendezések fejlesztése a kooperatív technikák folyamatos alkalmazásához. Integrált nevelés, befogadó, inklúzív intézményi szemlélet kialakítása minden iskolában Valamennyi, a kistérséghez tartozó iskola felkészítése az Integrációs Pedagógiai Rendszer kistérségi szintő bevezetésére. Az 5-6. osztályos átmenet szakszerő megvalósítása, a nem szakszerő oktatás keretében az attitődformálásra és a képességfejlesztésre fókuszálás a tantárgyi ismeretátadás mellett.


151


8. A szabadidıs programok széles választékának megteremtése által a hátrányos helyzető tanulók megsegítése a térségben. 9. A mindennapos testedzés, az egészséges életmódra nevelés infrastrukturális lehetıségének megteremtése a térség minden településén. 10. A nyelvtanítás-tanulás hatékonyságának növelése érdekében a Bezerédj Általános Iskolában is kisebb létszámú csoportokat javaslunk kialakítani. 11. Fejlesztı szobák kialakításával, berendezésével a szakszolgálati feladatok lehetı legközelebb vitele a szolgáltatást igénybe vevıkhöz. 12. Tanuló-követı kódrendszer kidolgozása, ami által a diákok követése az esetleges intézményváltásnál is biztosítottá válik. A kompetenciamérések segítségével lehetıvé válik az egyes tanulók képességei, készségei kibontakozásának nyomon követése, és egyéni fejlesztésre is lehetıség nyílik. 13. Kistérségi szinten egy pályázatfigyelı (író) szakember megbízása (akár egy pedagógus is felvállalhatná a pályázatfigyelés feladatát), aki a kistérség minden általános iskoláját, óvodáját tájékoztatná az aktuális pályázati lehetıségekrıl, és amennyiben a kompetenciái erre is kiterjednének, a pályázatírásban is segítene az intézményeknek. 14. Korszerő pedagógiai/ mővészetpedagógiai elméletek, módszerek alapján a tehetségsegítés programjának fejlesztése. 15. Az általános iskolák tanórán kívüli tevékenységének/szabadidıs programja kínálatának gazdagítása mővészeti csoportok létrehozásával és mőködtetésével. 16. Az alapfokú mővészetoktatás minısítı eljárásának befejezését követıen a kistérség mővészetoktatási koncepciójának kidolgozása, a minél szélesebb körő hozzáférhetıség biztosítása érdekében. 17. Kreatív együttmőködés kialakítása a középfokú és felsıfokú mővészetoktatási intézményekkel a képzés feltételeinek fejlesztése területén. 18. Az alapfokú mővészetoktatás területén a paksi Pro Artis Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény önálló intézményként való megtartása feltétlenül indokolt. 19. A dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye a megfelelı infrastrukturális és tárgyi feltételek megteremtése nyomán tud fejlıdni. 20. A kistérség egészére nézve fontos a zenemővészeti képzés mellett más mővészeti ágak képzésének feltételeit megteremteni, elsısorban a képzı-és iparmővészeti ág lehetıségeit, feltételeit biztosítani. 21. A mővészeti nevelés szélesebb körő fejlesztésének biztosítására vagy az egységes iskolai szervezıdés jelenthet megoldást, vagy a szervezıdı általános iskolai centrumokhoz kapcsolódó alapfokú mővészetoktatási intézmények létrehozása.


152


2. Javaslatok az intézménystruktúrára A Paks-dunaföldvári Kistérség létezı demográfiai adatai, elırejelzései, a közoktatásban zajló intézményintegrációs és együttnevelési folyamatok, a DDOP-20073.1.2./2F pályázat feltételei, a tudáshoz való egyenlı hozzáférés, biztosítása érdekében a KKFT-t készítı szakértıi csoport a következı lehetséges intézmény-fenntartási, iskolaszerkezeti alternatívákat javasolja a döntéshozók számára megfontolásra:

A/ Változat: Három mikrotérségi centrum jön létre (Dunaföldvár, Nagydorog, Paks) a jelenleg már mőködı, vagy a tervezetek szintjén már elıkészített társulásokra alapozva Aa/ Dunaföldvár – Bölcske – Madocsa mikrotérség Aaa/A 2008/2009. nevelési évtıl/ tanévtıl a Dunaföldvár – Bölcske - Madocsa intézményfenntartó társulás mőködteti a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-a alapján a dunaföldvári székhelyő (Beszédes J. Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola feladatellátási helyeinek bıvítésével létrejövı új többcélú intézményt: ellátandó közoktatási feladatok: bölcsıde, óvoda, általános iskola (gyógypedagógiai tagozat), szakiskola (speciális szakiskolai tagozat), alapfokú mővészetoktatási intézmény. A többcélú intézményhez tagóvodaként és tagiskolaként kapcsolódnak a bölcskei és a madocsai óvodák és általános iskolák. A Magyar László Gimnázium Dunaföldvár Város Önkormányzat fenntartásában önálló intézményként mőködik tovább.

Az intézmény tagintézmény székhelye

Az ellátott feladat – szervezeti egység

Az ellátási körzet

Óvodai intézményegység (bölcsıde)

Dunaföldvár

Általános iskolai intézményegység (1-8. évfolyam)

Dunaföldvár

Általános iskolai intézményegység gyógypedagógiai Dunaföldvár, tagozata (1-8. évfolyam) Bölcske, Madocsa Szakiskolai intézményegység Szakiskolai intézményegység speciális szakiskolai tagozata DUNAFÖLDVÁR

Alapfokú mővészetoktatási intézményegység Óvodai intézményegység tagóvodája

BÖLCSKE

Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam) Óvodai intézményegység tagóvodája Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam)

MADOCSA Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

Dunaföldvár,

Bölcske, Madocsa Dunaföldvár,

Bölcske, Madocsa Bölcske Bölcske Madocsa Madocsa


153


Ab/ Paks – Dunaszentgyörgy – Gerjen – Németkér – Pusztahencse mikrotérség Aba/ A Paks – Németkér – Pusztahencse intézményfenntartó társulás mőködteti a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-a alapján a paksi székhelyő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. A 2008/2009. nevelési évtıl/ tanévtıl az iskola feladatainak és feladat-ellátási helyeinek bıvítésével (a Pusztahencsével intézményfenntartó társulásban mőködtetett paksi Napsugár Óvoda valamennyi tagóvodája, az addig önállóan mőködı németkéri óvoda, valamint a paksi Pro Artis Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, esetleg a Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon integrálásával) új többcélú intézményt hoznak létre: ellátandó közoktatási feladatok: bölcsıde, óvoda, általános iskola (gyógypedagógiai tagozat), alapfokú mővészetoktatási intézmény. A többcélú intézményhez tagóvodaként és tagiskolaként kapcsolódnak a pusztehencsei és németkéri óvodák és általános iskolák. A város többi általános iskolája és középfokú oktatási intézménye Paks Város Önkormányzat fenntartásában mőködik tovább. Az intézmény tagintézmény székhelye




Paks


Paks

Németkér, Pusztahencse Általános iskolai intézményegység gyógypedagógiai Paks, Németkér, tagozata (1-8. évfolyam) Pusztahencse Általános iskolai intézményegység (5-8. évflyam)

PAKS

NÉMETKÉR


Németkér

Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-4. évfolyam)

Németkér

Óvodai intézményegység tagóvodája

Pusztahencse


Pusztahencse

PUSZTAHENCSE Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

Abb/ Jelenleg a Paks – Németkér – Pusztahencse intézmény-fenntartó társulás mőködteti a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-a alapján a paksi székhelyő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. A 2008/2009. nevelési évtıl/ tanévtıl az iskola feladatainak és feladatellátási helyeinek Aba/ pontban rögzített bıvítésén túl csatlakozik a társuláshoz Dunaszentgyörgy és Gerjen. Ellátandó közoktatási feladatok: bölcsıde, óvoda, általános iskola (gyógypedagógiai tagozat), alapfokú mővészetoktatási intézmény. A többcélú intézményhez tagóvodaként és tagiskolaként kapcsolódnak a pusztehencsei, németkéri, dunaszentgyörgyi és gerjeni óvodák és általános iskolák. A város többi önkormányzati fenntartású általános iskolája és középfokú oktatási intézménye Paks Város Önkormányzat fenntartásában mőködik tovább. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

154


Az intézmény tagintézmény székhelye




Paks


Paks


PAKS

NÉMETKÉR

PUSZTAHENCSE


Németkér


Németkér


Pusztahencse


Pusztahencse


Dunaszentgyörgy

Általános iskolai intézményegység tagiskolája DUNASZENTGYÖRGY (1-8. évfolyam)

Dunaszentgyörgy


Gerjen

Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam) vagy (1-4. évfolyam)

Gerjen

GERJEN Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

Abaa/ változat: megegyezik az Aba/ változattal, csak a Pro Artis Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény a város többi önkormányzati fenntartású általános iskolájához és középfokú oktatási intézményéhez hasonlóan önállóan, Paks Város Önkormányzata fenntartásában mőködik tovább. Abba/ változat: megegyezik az Abb/ változattal, csak a Pro Artis Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény a város többi önkormányzati fenntartású általános iskolájához és középfokú oktatási intézményéhez hasonlóan önállóan, Paks Város Önkormányzata fenntartásában mőködik tovább. Abc/ A Dunaszentgyörgy és Gerjen intézményfenntartó társulás mőködteti a 2008/2009. tanévtıl a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-a alapján a dunaszentgyörgyi székhelyő … Óvodát, Általános Iskolát. Az intézmény tagintézmény székhelye

Az ellátott feladat – szervezeti egység Óvodai intézményegység

Általános iskolai intézményegység DUNASZENTGYÖRGY (1-8. évfolyam) Óvodai intézményegység tagóvodája


Dunaszentgyörgy Dunaszentgyörgy, (Gerjen) Gerjen

Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam) vagy (1-4. évfolyam) GERJEN Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

Gerjen


155


A társulás az átlaglétszámok miatt nem felel meg a költségvetési törvény kiegészítı normatíva igénylési feltételeinek, valamint az elégtelen számú társult önkormányzat és közoktatási feladat miatt a DDOP-2007-3.1.2./2F pályázat feltételeinek. A társulás esetleges létrejöttekor az átlaglétszám feltételeknek való megfelelése miatt vizsgálni kell Gerjen esetében a felsı tagozat helyben való mőködtetésének fenntarthatóságát.

Ac/ Nagydorog– Bikács – Györköny – Kajdacs – Pálfa – Sárszentlırinc mikrotérség Aca/ A Nagydorog– Bikács – Györköny – Kajdacs – Pálfa – Sárszentlırinc intézményfenntartó társulás mőködteti a 2008/2009. nevelési évtıl/ tanévtıl a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-a alapján a nagydorogi székhelyő Széchenyi Sándor Általános Iskolát és Óvodát a közös igazgatású közoktatási intézmény feladat-ellátási helyeinek bıvítésével (a bikácsi óvoda, a györkönyi, a pálfai és a sárszentlırinci óvoda és általános iskola integrálásával). Ellátandó közoktatási feladatok: óvoda, általános iskola, alapfokú mővészetoktatási intézmény. A többcélú intézményhez tagóvodaként és tagiskolaként kapcsolódnak a bikácsi és a györkönyi óvoda és a györkönyi általános iskola. Az intézmény tagintézmény székhelye

Az ellátott feladat – szervezeti egység Óvodai intézményegység

Paks


Paks, Bikács

NAGYDOROG

Alapfokú mővészetoktatási intézményegység

BIKÁCS


GYÖRKÖNY

Óvodai intézményegység tagóvodája – nemzetiségi tagozat Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam) – nemzetiségi tagozat Óvodai intézményegység tagóvodája

KAJDACS

Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam) Óvodai intézményegység tagóvodája

PÁLFA



Bikács Györköny Györköny Kajdacs Kajdacs Pálfa


Pálfa Sárszentlırinc


Sárszentlırinc

SÁRSZENTLİRINC Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

A társulás létrejöttét követı 3-4 év múlva az átlaglétszám feltételeknek való megfelelés miatt vizsgálni kell Kajdacs és Pálfa esetében a felsı tagozat helyben való mőködtetésének fenntarthatóságát. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

156


Acb/ Pálfa esetében – a simontornyai összekötı út megépítését követıen – reális lehetıség a simontornyai mikrotérséghez való csatlakozás.

B/ Változat: Három mikrotérségi centrum jön létre (Dunaföldvár, Nagydorog, Paks) a jelenleg már mőködı vagy a tervezetek szintjén már elıkészített társulásokra alapozva – Dunaföldvár esetében a középfokú intézmények, Paks esetében a többi általános iskola és a középfokú intézmények integrálásával, egységes középiskola létrehozásával Ba/ Dunaföldvár – Bölcske - Madocsa mikrotérség Baa/ A 2008/2009. nevelési évtıl/tanévtıl a Dunaföldvár – Bölcske - Madocsa intézményfenntartó társulás mőködteti a dunaföldvári székhelyő többcélú intézményt: ellátandó közoktatási feladatok: bölcsıde, óvoda, általános iskola (gyógypedagógiai tagozat), alapfokú mővészetoktatási intézmény, szakiskola (speciális szakiskolai tagozat), szakközépiskola és gimnázium, valamint kollégium. A többcélú intézményhez tagóvodaként és tagiskolaként kapcsolódnak a bölcskei és a madocsai óvodák és általános iskolák. (A többcélú intézményen belül egységes középiskola vagy összetett iskola is létrejöhet, és ezzel az intézményegységek száma csökenthetı.) Az intézmény tagintézmény székhelye




Dunaföldvár


Dunaföldvár

Általános iskolai intézményegység (1-8. évfolyam) gyógypedagógiai tagozat

Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa

Szakiskolai intézményegység Szakiskolai intézményegység speciális szakiskolai tagozata


Szakközépiskolai intézményegység Gimnáziumi intézményegység Alapfokú mővészetoktatási intézményegység DUNAFÖLDVÁR

Kollégium Óvodai intézményegység tagóvodája

BÖLCSKE


Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam) Óvodai intézményegység tagóvodája Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam)

MADOCSA Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

Bölcske Bölcske Madocsa Madocsa


157


Bb/ Paks – Dunaszentgyörgy – Gerjen – Németkér – Pusztahencse mikrotérség Bba/ A Paks – Németkér – Pusztahencse intézményfenntartó társulás. mőködteti a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-a alapján a paksi székhelyő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. A 2008/2009. nevelési évtıl/ tanévtıl az iskola feladatainak és feladat-ellátási helyeinek bıvítésével (a Pusztahencsével intézményfenntartó társulásban mőködtetett paksi Napsugár Óvoda valamennyi tagóvodája, az addig önállóan mőködı paksi Benedek Elek Óvoda valamennyi tagóvodájával, a németkéri óvoda, valamint a paksi Pro Artis Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, a Gazdag Erzsi Általános Iskola és Diákotthon, a többi paksi általános iskola és a középfokú oktatási intézmények integrálásával) új többcélú intézményt hoznak létre: Ellátandó közoktatási feladatok: bölcsıde, óvoda, általános iskola (gyógypedagógiai tagozat), alapfokú mővészetoktatási intézmény, szakiskola, szakközépiskola és gimnázium, A többcélú intézményhez tagóvodaként és tagiskolaként kapcsolódnak a pusztehencsei és németkéri óvodák és általános iskolák. (A többcélú intézményen belül egységes középiskola is létrejöhet; ezzel párhuzamban felvetıdhet az I. István Szakképzı Iskola megyei önkormányzati fenntartásba adása.) Az intézmény tagintézmény székhelye




Paks


Paks

Németkér, Pusztahencse Általános iskolai intézményegység gyógypedagógiai Paks, Németkér, tagozata (1-8. évfolyam) Pusztahencse Általános iskolai intézményegység (5-8. évfolyam)

Alapfokú mővészetoktatási intézményegység Szakiskolai intézményegység Szakközépiskolai intézményegység PAKS

NÉMETKÉR

Gimnáziumi intézményegység Óvodai intézményegység tagóvodája

Németkér


Németkér


Pusztahencse

Általános iskolai intézményegység tagiskolája

Pusztahencse

PUSZTAHENCSE (1-4. évfolyam) Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

Bbb/ Jelenleg a Paks – Németkér – Pusztahencse intézmény-fenntartó társulás mőködteti a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-a alapján a paksi székhelyő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. A 2008/2009. nevelési évtıl/ tanévtıl az iskola feladatainak és feladatellátási helyeinek Bba/ pontban rögzített bıvítésén túl csatlakozik a társuláshoz Dunaszentgyörgy és Gerjen. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

158


Ellátandó közoktatási feladatok: bölcsıde, óvoda, általános iskola (gyógypedagógiai tagozat), alapfokú mővészetoktatási intézmény, szakiskola, szakközépiskola és gimnázium. A többcélú intézményhez tagóvodaként és tagiskolaként kapcsolódnak a pusztehencsei, németkéri, dunaszentgyörgyi és gerjeni óvodák és általános iskolák. (A többcélú intézményen belül egységes középiskola is létrejöhet; ezzel párhuzamban felvetıdhet az I. István Szakképzı Iskola megyei önkormányzati fenntartásba adása.) Az intézmény tagintézmény székhelye




Paks


Paks


Alapfokú mővészetoktatási intézményegység Szakiskolai intézményegység Szakközépiskolai intézményegység PAKS

NÉMETKÉR

PUSZTAHENCSE

Gimnáziumi intézményegység Óvodai intézményegység tagóvodája

Németkér


Németkér


Pusztahencse


Pusztahencse


Dunaszentgyörgy

Általános iskolai intézményegység tagiskolája DUNASZENTGYÖRGY (1-8. évfolyam)

Dunaszentgyörgy


Gerjen

Általános iskolai intézményegység tagiskolája (1-8. évfolyam) vagy (1-4. évfolyam)

Gerjen

GERJEN Forrás: Adatgyőjtés a társulási megállapodás tervezete alapján

Bc/ Nagydorog – Bikács – Györköny – Kajdacs – Pálfa – Sárszentlırinc mikrotérség Leírása megegyezik az Ac/ változattal. C/ Változat: A többcélú kistérségi társulás által fenntartott – a mikrotérségi intézményfenntartó társulási változatoknál leírt – három (esetleg négy ebbıl Pakson kettı) többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény jön létre Dunaföldvár, Nagydorog, Paks székhelyekkel. Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

159


Az A), a B) és a C) változatokra egyaránt érvényes: 1. Gerjen község rendelkezik azzal az OKÉV engedéllyel, amely egyelıre lehetıséget biztosít számára arra, hogy önállóan mőködtesse óvodáját és általános iskoláját. Sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt a szomszédos kistérség valamelyik közeli településével (pl.: Fadd, Tolna) való társulás is reális alternatíva. 2. Az intézmény-fenntartási, intézményszerkezeti változatok bemutatásánál nem tértünk ki a szakképzı intézményekkel összefüggı szakképzési szervezési társulások, illetve társaságok létrehozására. A KKFT készítıi a fentiek szerint körülírt módon és változatok figyelembe vételével nem javasolják a szakképzési intézmények fenntartói jogának a megyei önkormányzat számára történı átadását. A fenntartói jog megtartása mellett viszont ösztönzik a városi önkormányzatokat, hogy a kistérségi, megyei, régiós, akár a régión kívüli intézményfenntartókkal kötött szakképzési szervezési társulások (amik nem feltétlenül jelentenek intézményfenntartó társulásokat), illetve társaságok létrehozásával biztosítsák a kistérség fiataljainak a szakképzési évfolyamokon a széles, sokirányú továbbtanulási szakmaválasztási lehetıséget.

Kapcsolódás a DD OP-2007-3.1.2./2F pályázathoz: Az elızıekben vázolt, 3 településbıl álló dunaföldvári, az 5 településbıl álló paksi és az 5 településbıl álló nagydorogi társulás egyaránt pályázhat infrastruktúra-fejlesztésre a DD OP-2007-3.1.2./2F pályázat keretében. A létrejövı társulás Dunaföldvár illetve Nagydorog központtal a 10 000 fınél kisebb településen mőködı mikrotérségi központban létrehozott, Paks központtal pedig a 10 000 fınél nagyobb településen mőködı mikrotérségi központban létrehozott intézményre vonatkozó, a pályázati kiírásban elıírt intézményméretbeli és közoktatási feladat-ellátási szakmai feltételeket tudja teljesíti (akár többféle intézményszerkezeti változatban is). A konkrétan létrehozandó mikrotérségi intézmény esetében - a sikeres pályázat érdekében - a fenntartói, társulási döntések meghozatala elıtt ajánlatos figyelemmel lenni a pályázati útmutató „II. Jogosultsági kritériumok” fejezetében elıírt kihasználtsági mutatók és az alapfokú közoktatási intézményekre elıírt stagnálás mutatók megfelelıségére is!


160


5. Nyomon követés és értékelés A Paksi Kistérség közoktatás-fejlesztési terv célkitőzéseinek megvalósulása rendszeres felülvizsgálat alapján követhetı nyomon. A felülvizsgálat során vizsgálni szükséges: A demográfiai adatok változásait A célok, fejlesztések, intézkedések megvalósulását, a megyei fejlesztési tervhez való illeszkedését A külsı-belsı adatgyőjtésre épített fejlesztési tervek megvalósulását A változásokra való reagálást Alapító okiratok és pedagógiai programok tartalmi változásait A minıségirányítási programok alapján mőködı elégedettségi vizsgálatok, önértékelések eredményeit. A folyamatos adatgyőjtés évente egyszer (költségvetési év zárásával) megtörténik indikátorok alapján. Az adatok begyőjtéséért és rögzítéséért a kistérségi iroda vezetıje felel. Évente a következı adatokat szükséges begyőjteni minden településrıl: Pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, ellátottak száma, esetszám települési bontásban Pedagógiai szakszolgálat mőködésének költségei, ráfordítások Pedagógiai szakszolgálat fejlesztésére fordított összeg Iskolai, óvodai létszámok Megvalósult óvoda- és iskolafejlesztések, ráfordított összeg Pedagógus továbbképzésen (együttnevelés, kompetencia alapú oktatás, kooperatív tanulás, mérés-értékelés, számítástechnika ismeretek, környezeti nevelés) részvevık száma. Kistérségi szakmai munkaközösség mőködésének dokumentumai Kistérségben benyújtott és elnyert közoktatási pályázatok Megvalósult kistérségi közoktatási programok (tapasztalatátadó fórumok, munkaközösségi programok, továbbképzések, konferenciák stb.), résztvevık köre, létszáma, eredményessége SNI tanulók száma, nyomon követése a középfokú iskolában Integrált nevelésben résztvevı SNI gyermekek, tanulók száma HH és HHH tanulók száma, nyomon követése a középfokú iskolában Napközit, iskolaotthont, tanulószobát igénybe vevı tanulók száma Kollégisták száma Bejárók száma Szakkörös tanulók száma Kompetencia alapú nevelésben, oktatásban résztvevı gyermekek, tanulók száma Emelt szintő oktatásban résztvevık száma Nemzetiségi oktatásban résztvevık száma Idegen nyelv oktatásában résztvevık száma Alapfokú mővészeti oktatásban résztvevık száma Útravaló programban résztvevı tanulók száma Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevık száma Kistérségi helyettesítı rendszer mőködésének bizonylatai Kompetencia mérés eredményei Középfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma Érettségi eredmények Felvételi eredmények Készítette a bajai MNÁMK Pedagógiai Intézete által szervezett szakértıi csoport, 2007. október-december

161


Szakmai vizsgák eredményei Versenyeredmények (tanulmányi, sport, mővészeti) Informatikai eszközök (számítógépek, projektorok, interaktív táblák) száma Könyvtári könyvek száma Elégedettségi vizsgálat eredményei Önértékelés eredményei Kistérségi középiskolát választó tanulók száma.

A felülvizsgálatot a kistérség 3 évenként végzi, szakértık közremőködésével. Az elsı felülvizsgálat határideje: 2010. június 30. A 3 évenkénti felülvizsgálat monitortervek alapján történik, amelyben meghatározásra kerülnek az indikátorok, a mérıeszközök, a kapcsolattartók, felelıs személyek, valamint a dokumentálás és adatkezelés módja. Felelıs: kistérségi osztályvezetı Határidı: 2010. április 1.

A felülvizsgálat a következı folyamat szerint zajlik: Ajánlat bekérése a szakértıktıl, szakértıket foglalkoztató szervezetektıl Határidı: 2010. február 28. Felelıs: Társulási Tanács elnöke Döntés a szakértıi csoport, szervezet megbízásáról Határidı: 2010. március 20. Felelıs: Társulási Tanács elnöke Érintett intézmények és fenntartók adatszolgáltatásai a megadott indikátorok alapján. Határidı: 2010. április 20. Felelıs: intézményvezetık, jegyzık Kistérségi önértékelés SWOT elemzéssel (irányított, téma szerint) a térség meghívott szakemberei közremőködésével. Határidı: 2010. május 20. Felelıs: Szakértıi csoport vezetıje Adatok feldolgozása és egyeztetése az érintett települések intézményeinek vezetıivel, hivatali dolgozókkal; módosítási javaslatok, fejlesztési javaslatok megfogalmazása. Határidı: 2010. június 15. Felelıs: kistérségi osztályvezetı Szakértıi csoport vezetıje A végleges, a kistérségi közoktatási fejlesztési terv megvalósítását értékelı dokumentum és fejlesztési javaslat elkészítése. Felelıs: Szakértıi csoport vezetıje Határidı: 2010. június 30.


162


MELLÉKLETEK A kistérség intézményeitıl begyőjtött adattáblák intézményenkénti összesítéseit az alábbi Excel-fájlokban (egy fájlon belül gyakran több munkalapon) mellékeltük: Össz 0 A közoktatási feladatellátás jellemzıi Össz 00 Fejlesztési elképzelések Össz 000 Kérdıívek összesítése ó és á Össz 1 Óvodák adatai 1-8 Össz 2 Óvodák adatai 9-16 Össz 3 Általános iskolák adatai 1-12 Össz 4 Általános iskolák adatai 13-25 Össz 5 Középiskolák adatai 1-12 Össz 6 Középiskolák adatai 13-25 Össz 7 Alapfokú mővészeti oktatás 7, 12-25 Össz 8 Országos kompetenciamérés 8o 6o 4o Forráslista


163

A PAKSI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE 1

Recommend Documents