Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
A páncélos hajók története Hozzáadta: Bodnár Sebestyén 2004. október 23. szombat 11:09 Utolsó frissités 2007. november 20. kedd 08:52
A XVIII. század végén, a XIX. század elején a hadihajók és fegyvereik fejlesztése megállt. A tengereken a fából készült vitorlás hadihajók uralkodtak. A legnagyobb ilyen hajókat sorhajónak nevezték.
Ezek 4-5000 tonnás háromárbocos, teljes vitorlázatú, mintegy 1 méter vastag oldalfalú, 2-3 ütegfedélezetes hajók voltak. Az ütegfedélzeteken 80-120 ágyút is hordoztak. Az ágyúik űrmérete 21 cm körül alakult. A nehezebb ágyúkat mindig az alsóbb ütegfedélzetekre telepÃ-tették a súly jobb elosztása végett. Az ütegfedélzeteken az ágyúnyÃ-lásokat fapalettákkal lezárva tartották, és csak ütközetnél nyitották ki Å‘ket. Az ágyúk lövedékei ált tömör vasgolyók voltak, bár alkalmaztak kartácsot az árbócok, vitorlák és az emberek ellen. A sorhajó nevet a tengeren alkalmazott taktikai sémákból kapták. Mivel e hajók ágyúinak több mint 90%-a a két oldalra nézett - csak a hajók tatján volt még néhány ágyú, elöl legtöbbször egy-két löveg - ezért a tűzhatásuk is oldalra összponto taktika szerint az egymás mellett oszlopban, azon belül pedig sorban haladva kellett az ellenséges hajók hasonló alakzatai ellen küzdeni. Az egymás melletti párhuzamos elhaladáskor ún. oldalsortűz megnyitásával minél több célzott lövést kellett leadni az ellenséges hajóra. Ilyen harcászati szabályok voltak érvényben, amikor 1822-ben Paixhans francia tüzértiszt olyan következtetésre jutott, hogy kisméretű, gÅ‘züzemű, robbanógránátot használ páncélozott gyors hajók leküzdhetik a sorhajókat. Az új hajó elgondolásait még nem, de a robbanólövedékkel tüzelÅ‘ ágyúkat a francia flotta 1824-ben rendszeresÃ-tette. Rövidesen más flották is átvették. Az amerikai R.Fulton 15kW-os J.Watt rendszerű gÅ‘zgéppel hajtott hajót készÃ-tettet 1807-ben, ami jól működött. Az óceánokat és kikötÅ‘ket lassan ellepték a füstöt okádó kéményes kereskedelmi hajók, melyek szélcsendben is képesek volta haladni. Ezt az elÅ‘nyös tulajdonságot a Royal Navy sem hagyhatta ki, Ã-gy 1822-ben már hat lapátkerekes vontatóhajója volt. A lapátkerék azonban sérülékenynek bizonyult. Fulton 1814-ben az elsÅ‘ lapátkerekes hadihajót DEMOLOGOS-t vizi ütegként New York védelmére készÃ-tette angol támadás ellen. A lapátkereket kettÅ‘s hajótes közé rejtette. Nem vált be. A lapátkerék viharban törékenynek bizonyult. A megoldás a hajócsavar megjelenése vo gÅ‘zgépet és hajócsavart pótlólagosan szinte minden magára adó flotta fregattjaiba és sorhajóiba beépÃ-tette. A gà mind másodlagos hajtóművet csak szélcsendes idÅ‘ben használták, mivel a szél segÃ-tségével gyorsabbak is volta valamint a szénfogyasztás miatt a hatótávolság csökkent. A vas mint szerkezeti anyag csak lassan hódÃ-tott teret a hajóépÃ-tésben. ElÅ‘ször vegyes épÃ-tésű hajók készültek: fa épÃ-tésű hajók vaslemez borÃ-tással. A b vÃ-vott háborúkban a Nahimov tengernagy vezette orosz flotta 1853-ban Sinopé-nél döntÅ‘ gyÅ‘zelmet aratott a török flotta felett. Az orosz hajók vitorlások voltak, de robbanógolyókkal tüzeltek, a törökök soraiban viszont két gÅ‘zhajó is volt, de a török lövegek csak tömör vasgolyókat lÅ‘ttek ki. Gyözött a robbanólövedék, a gránát. Az angolok à franciák félretéve ellenségeskedéseiket egyidÅ‘re a balkáni orosz hegemóniától félve megtámadták orosz flottá krÃ-mi háborúban Szevasztopolnál a hajók és a parti ütegek a lövedékek és lÅ‘por félelmetes mennyiségét pa el eredmény nélkül, mivel a sekély vÃ-z miatt a másfél km-re a partot megközelÃ-tÅ‘ sorhajók és parti ütegek kà estek egymás lÅ‘távolságán.Felismerték, hogy az erÅ‘dök lövetéséhez sekélyebb merülésű, de vértezett h épÃ-teni. 1854-ben III. Napóleon, aki szÃ-vesen áldozott a flottára a francia Arzenal-nak parancsot adott 5 páncélozott úszó üteg megépÃ-tésére. Ezek 1800 tonnás fából készült vaslemezzel borÃ-tott tutajszerű hajók voltak. Merülésük a sorhajók 6-8 méteréhez képest csak 3 méter volt. Mivel önálló mozgásra gyakorlatilag képtelen voltak (4 csomó) ezért odavontatták Å‘ket Szevasztopol alá. Három és fél órás tűzpárbaj zajlott le, melyben midegy hajó 1000 lövést adott le és és saját találatot az orosz 24 fontos parti ütegektÅ‘l körülbelül 100-at szenvedtek e páncélt átlÅ‘ni az oroszok nem tudták, csak mintegy 30mm-es bemélyedések keletkeztek. Az erÅ‘döt szétlÅ‘tték é megadta magát. Nahimov is hÅ‘si halált halt. A páncél akkor nyert elÅ‘ször a lövedékekkel szemben.A franciák a krÃ-m tapasztalatok és saját ágyúfejlesztéseik hatására 1856-ban új flottaprogramot fogadtak el. A több ütegsoros sorhajók épÃ-tését megszüntették és az egy ütegsoros (oldalra tüzelÅ‘) páncélozott gÅ‘züzemű tengeri fr épÃ-tésére adtak ki pályázatot. 18 terv közül Dupuy de Lome nyerte a pályázatot, aki késÅ‘bb a hadiflotta fÅ‘ terv lett. 1860. novemberében megszületett a hadihajózás történetében az elsÅ‘ tengerjáró, géperejű páncélos ha GLOIRE. A francia páncélos fregatt épÃ-tésének hÃ-re eljutott Angliába is, ahol a parlament, a közvélemény és tengerészeti lordok megrettentek, mivel a tengeri hatalom volt Anglia fÅ‘ törekvése és védelme. Pályázatot Ã-rtak ki hasonló, de minden tekintetben jobb vastestű hajó épÃ-tésére. A WARRIOR és a BLACK PRINCE 1861-ben sorolt be flotta állományába. TervezÅ‘jük Isaac Watt volt. A hajók sebességét és ágyúikat úgy méretezték, hogy felülm GLOIRE-ét. Ezzel kezdetét vette a páncél és a lövedék versenye a tengeren is.A franciák és az angolok egymás épÃ-tették az elÅ‘ször fából épÃ-tett, de páncélvédelmű, majd teljesen vasépÃ-tésű páncélhajókat. A kis eleinte náluk rendeltek meg, majd saját maguk épÃ-tették páncélos fregattokat. KésÅ‘bb kialakult a hajófajták új tagozódása. LegerÅ‘sebbek voltak az ún. I. és II. osztályú páncélos hajók (a késÅ‘bbi cirkálók). 1866-ra már mint páncéloshajó volt a flottákban. Mellettük sok országban a volt sorhajók és fregattok ütegfedélzetének számát csökkentve részlegesen páncélozták azokat. A páncél vastagsága az új, vontcsövű ágyúk korában döntÅ‘ jelentÅ‘ségű lett.Az oldalütegsoros hajók a páncél ellenére azonban még mindig a csatasorban tudtak megfelelÅ‘ à hatásos harcot vÃ-vni az ellenség hasonló tÃ-pusú hajóival. A tervezÅ‘k új megoldásokat kerestek. ElÅ‘ször a közpon üteges ún. kazamata hajók épÃ-tése volt célravezetÅ‘. Itt az ágyúkat egy a hajó közepén kialakÃ-tott központi e vonták össze. Az elsÅ‘ ilyen tÃ-pusú hajó a brit BELLEROPHON volt. A franciák továbbléptek, az OCEAN osztályú hajóikon a kazamata fölé elÅ‘re és hátranézÅ‘ ágyúkat kör alakú páncélbástyával "barbett"-el védve helyeztà http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
az ágyúk nem voltak forgathatóak, igy kilövésük korlátozott volt, lényegében a hajóval kellett célozni, ami harcászatilag hátrányos volt.A forgó páncéltoronynak több hÃ-ve és egy lelkes prófétája is volt. Az amerikai John Ericsonnak lehetÅ‘sége is lett bizonyÃ-tani. Az amerikai konföderációs háborúban a flotta legnagyobb része únionista volt. Blokádot létesÃ-tettek a déli államok partjai mentén és megakadályozták az Europából - elsÅ‘sorban Angliábà vásárolt utánpótlás eljuttatását a kikötÅ‘kben. A délieknek megfelelÅ‘ hajójuk nem lévén a MERRIMAC nevű freg vasúti sÃ-nekbÅ‘l és lemezekbÅ‘l páncélt erÅ‘sÃ-tettek. Az orrára vÃ-z alatti döfÅ‘kost szereltek. A MERRIMAC 5300 ton gÅ‘zfregatt volt, fÅ‘ fegyverzetét 6db 22cm ágyú alkotta. A hajó új neve VIRGINIA lett. 1892. március 8-án megtámadta blokádot fenntartó északi erÅ‘k 24 ágyús CUMBERLAND fregattját és harcképtelenné tette. Ezt követÅ‘en az 50 à CONGRESS fregattot rommá lÅ‘tte. Å‘ maga nagyon kevés sérülést szenvedett. Az északiakat megdöbbentette a hà Ericson 100 nap alatt megépÃ-tette az északi flotta részére a mindössze 987 tonnás MONITOR nevű vasból kész páncélhajóját. A MONITOR erÅ‘sebb páncélzattal alacsonyabb felépÃ-tménnyel és forgó páncéltoronyban 2 db ágyúval valamint páncéllal fedett parancsnoki állással készült el. 1862. március 9-én Hamptons Road-nál a két h találkozott. A hat és félórás tűzpárbaj idÅ‘nként közvetlen közelrÅ‘l zajlott le. A VIRGINIA-t a MONITOR körbeús forgótornyával állandóan tűz alatt tartotta. A páncélok itt is kitartottak, de a VIRGINIA szenvedett több sérülést. A tengeri csata döntetlen lett, mindkét hajó visszavonult, de stratégiailag az északiak nyertek, mivel a blokádot továbbra is fenn tudták tartani. Nyilvánvaló lett, hogy a forgótorony a szűk tüzelési sávval rendelkezÅ‘ kazamata illetve barbetta megoldásokkal szemben elÅ‘nyben van.Az USA-ban az únio államok több mint 60 db Monitor tÃ-pusú hajót épÃ-tettek meg, de hamar kiderült, hogy alacsony épÃ-tésük, sekély merülésük miatt csak partközelben és nyugodt vize használhatóak. Maga a MONITOR is viharban sűllyedt el 1862. december 30-án a Cap Hatters foknál. A folyami hadviselésben azonban beváltak és egészen a II. vh. végéig használták a monitor tÃ-pusú hajókat. Az óceánoko azonban más utakat kellet keresni. Az angol Cowper Coles tengerészkapitány is erÅ‘sen támogatta a forgótornyok épÃ-tését a hadihajókra. Az angol admiralitás hozzájárult a MONARCH sorhajó átépÃ-téséhez, majd a CAPTA forgótornyos tengeri hajó megépÃ-téséhez. 1866-ban Europában is megtörtént az elsÅ‘ páncélos hajók közti cs osztrák-olasz háborúban a két flotta 1866. július 26-án találkozott össze Lissá szigeténél. Olasz részrÅ‘l több páncélozatlan fahajó mellett kettÅ‘ I. és öt II. osztályú páncélos oldalütgsoros és kazamata hajó, egy 4000 tonn toronyhajó és két monitor vett részt az ütközetben. A fegyverzetük vegyes volt, körülbelül 200 különféle űrméretű ágyúval. A osztrák flotta kettÅ‘ I. és négy II. osztályú páncélos hajóból és több régi, vértezetle állt. Fegyverzetük jóval gyengébb, a sima csövű ágyúkon kÃ-vül 74, az olaszokénál kisebb űrméretű vontcs ágyú. Az akadémiákon tanult elveknek megfelelÅ‘en és az erÅ‘viszonyoknak megfelelÅ‘en az olaszoknak kellett volna gyÅ‘zniük. Nem Ã-gy történt. Az olaszok PERSANO admirális parancsoksága alatt a sorhajóharcászat elvének megfelelÅ‘en csatasorban haladtak. Az osztrák hajók Tegethoff ellentengernagy parancsnoksága alatt ék alakban támadtak. A páncél ismét bizonyÃ-tott. Több mint 4000 lövés csak személyi serüléseket okozott. Ekkor történ modern hadviselés elsÅ‘ és utolsó szándékos kosoló manÅ‘vere. Az olasz vezérhajó, a RE’D ITALIA átmenetile kormányozhatatlanná vált. Az ERZHERZOG FERDINAD MAX páncélos fregatt, mely az osztrák vezérhajó volt, Tegethoff ellentengernagy és báró Sterneck sorhajókapitány parancsnoksága alatt olyan sikeresen sarkantyúzta meg oldalról, hogy az olasz hajó elsüllyedt. A többi olasz hajó elmenekült. Ezt követÅ‘en egészen az I. vh. végéig minden nagyobb cirkálót és csatahajót felszereltek dÅ‘fÅ‘kossal, függetlenül attól, hogy soha be nem vetették, sÅ‘t több súlyos baleset - saját hajó kosolása - történt velük.A flották egyre több kazamata és forgótornyos páncél hajót épÃ-tettek. A vitorlázat az 1870-es évektÅ‘l a sérülékenységük, valamint a gÅ‘zgépek fejlÅ‘dése miatt la elmaradt a hajókról. A páncélok vastagsága már a GLOIRE-nek három-négyszerese. A hajótüzérség rendszerin hajók orrészén és tatján elhelyezett kettÅ‘-kettÅ‘ forgatható toronyba helyezett óriás, 30-43 cm-es ágyúkból állt. E felül kazamatás vagy kisebb tornyos elrendezésben több kisebb gépágyú, illetve 10-15 cm ágyú volt a hajók fedélzetén, természetesen korlátozott kilövési lehetÅ‘séggel. Az I.osztályú páncélos hajókat csatahajóknak is A II. osztályú hajókat páncélos cirkálóknak. A zárt tornyok szellÅ‘ztetése gondot okozott, Ã-gy némely hajónál átt nyitott de forgatható, ágyúkkal ellátott tornyokhoz, azonban hamar bebizonyosodott, hogy az idÅ‘járás és az ellenséges srapneltűz ha nem is teszi harcképtelenné a lövegeket, de a kezelÅ‘személyzetet igen. Az elsÅ‘ jól szellÅ‘ztetett fÅ‘tüzérségű hajókat az angolok épÃ-tették. Az NILE és a TRAFAGLAR 34,3 cm-es fÅ‘tüzérségét 457mmpáncélzatú tornyokba helyezték középen a citadellában oldalanként három 15,2 cm-es közepes tűzérséget h el 507mm-es páncélzattal. A páncél tömege 4000 tonna volt. A Home Fleet flottaegységei tovább épületek. Egymà után készültek el a COLLINGWOOD, a ROYAL SOVERIGN, a MAGNIFICENT, A LONDON, a KING EDWARD VII. osztályú csatahajók.A csatahajókat harci körülmények között 1882-ben, az Egyiptom elleni háborúban próbálhatták ki. Az alexandriai parti erÅ‘dök csak simacsövű ágyúkkal voltak felszerelve, melyek hatástalanok voltak a brit flotta ellen. Az ütközet kimenetele nem volt kétséges, azonban az 1750 nehéz, 1730 közepes és 16000 könnyÅ lövedékbÅ‘l csak 5 % csapódótt be a célterületen. Ennek oka a tűzvezetés módszereinek és eszközeinek fejletlensége volt.A csatahajók mellett a II. osztályú páncélos hajókból kialakultak a páncélos cirkálók. Ezeket övvértes cirkálóknak is nevezték, mivel elsÅ‘sorban a vÃ-zvonalon páncélozták Å‘ket. A másik lehetÅ‘ség az övvà elhagyása mellett a létfontosságú helyeken alkalmaztak páncélborÃ-tást és páncélfedélzetet. Az elsÅ‘ ilyen véd a Chile számára 1883-ban épÃ-tett ESMERALDA volt. Egy csatahajó árából három övvértes vagy védett cirkálót lehetett épÃ-teni, ami a kisebb nemzeteknek is fejlÅ‘dési lehetÅ‘séget adott. A cirkálók sebessége 16-20 csomó, ami 3 csomóval meghaladta a nehéz páncélzattal ellátott csatahajókét. A cirkálóknak egy részét nyitott lőállású 8-16 ágyúkkal fegyverezték fel. Az erÅ‘sebb cirkálókon él és hátsó forgótornyot is felszereltek 20 cm-es ágyúkkal. VÃ-zkiszorÃ-tásuk 3-6000 tonna volt. Sok cirkálót épÃ-tett Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország és Jap Az Egyesült Õllamok a transzkontinentális vasúttal és településeivel a keleti partot is elérte, Ã-gy kereskedelmi és politikai érdekeinek megfelelÅ‘en maga is elsÅ‘sorban cirkáló flottát épÃ-tett. Az 1900 évek kezdetig 9 csatahajót is épÃ-tett.Az elsÅ‘ modern hadihajó háború éppen az új amerikai és a spanyol flotta között zajlott le, 1898-ban. A 115 http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
napig tartó háborúban elÅ‘ször 1898. május 1-én Dewey sorhajókapitány négy páncélos és két kiscirkálóval bocsátkozott és megsemmisÃ-tette a Manilai öbölben Cavite elÅ‘tt a Montojo ellentengernagy vezette két nagyobb és három kiscirkálóból álló spanyol csendes óceáni hajóhadat. Július 3-án Sampson altengernagy a INDIANA, OREGON, IOWA és TEXAS csatahajókkal - egyenként 4 db 33cm-es és 8db 20cm ágyúval - a BROOKLYN, valamint a parancsnoki hajóként használt 6x20 cm-es ágyúval felszerelt New York páncélos cirkálókkal blokád alá vette, majd ronccsá lÅ‘tte a spanyol Cervera admirális parancsnoksága alá tartozó CRISTOBAL COLON, INFANTA MARIA TERESA, VISCAYA és AMIRANTE OQUENDO - egyenként 2x24cm és 8x14cm ágyúkkal felszerelt - négy páncélos cirkálót és több ágyúnaszádot. Kuba az USA-é lett. [newpage]A páncélos hajók fejlÅ‘désére az 1890-es évek 1906-ig terjedÅ‘ idÅ‘kben elsÅ‘sorban a csatahajók fejlesztése a jellemzÅ‘. Õltalánosságban leÃ-rható, hogy a csatahajók tüzérsége könnyű, közepes és nehéztüzérségre tagozódott. A nehéztüzérség a hajó orr- és tatrà páncélozott ikertoronyban 24-34 cm lövegekbÅ‘l állt. Az lövegek űrmérete nem növekedett, azonban a gyártástechnológiának, a lövegek kaliberhosszúságának növelése miatt az ágyúk tulajdonságai javultak. ElsÅ‘sor a lÅ‘távolság és a lövegek pontossága növekedett. A csatahajók közepes tüzérsége a 14 cm lövegekrÅ‘l 17-19 lövegekre változott. Ezek az ágyúk a hajók két oldalán vagy páncélozott tornyokban 1-2 csÅ‘vel, vagy páncélozott kazamatákban helyezkedett el. A könnyűtüzérség 37-120 mm-es gyorstüzelÅ‘ ágyúkkal volt felszerelve. A könnyűtüzérség elsÅ‘rendű feladata az új fegyver, a torpedóvetÅ‘ naszádok elleni harc megvÃ-vása. A csatahajó tehát a tüzérség vegyes képet mutatott. A fedélzeten a 4-5 fajta űrméret és 30-40 lövegcsÅ‘ sem volt ritka. A fÅ‘tüzérség kivételével, mely egységesen páncéltoronyban és szabad kilövéssel azonos helyen volt a hajók összes többi ágyú a hajó tervezÅ‘jétÅ‘l függÅ‘en helyezkedett el. A francia irányzat szerint pld. a CHARLES MARTEL osztály 3 féle űrméretű ágyúit egyedi forgótornyokba helyezték. Ez a megoldás nagyon sok forgótornyot igényel fÅ‘tüzérséget késÅ‘bb a franciák is ikertornyokba helyezték. A német irányzat szerint a csatahajókat néha háromszintesen is telerakták lövegekkel. A KAISER osztály egységeinél még csak 24, majd 28 cm-es fÅ‘tüzérsé alkalmaztak. Igaz ezt a Krupp lövegek kiváló tulajdonságai ellensúlyozták. A közepes tüzérség vegyes torony és kazamata rendszerben volt telepÃ-tve. Brit vélemény szerint a német hajók nehéztüzérsége és páncélzata gy Az USA flottájánál a KEARSARGE osztály hajóit 34 cm-es és 20,3 cm-es fÅ‘tüzérséggel látták el. Ezek a lövege ikertornyokban emeletes elrendezésben egymás felett helyezkedtek el. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy egy esetleges telitalálat esetén egyszerre mindkét torony harcképtelenné vált. A közepes és könnyűtüzérség ka elrendezése viszonylag bevált.
A csatahajóknál megfigyelhetÅ‘, hogy a fÅ‘tüzérség nehézágyúi elÅ‘re- illetve hátratüzelés mellett oldalra is jól lÅ‘ni - a közepes tüzérség mintegy felével együtt. A hajók teljes tűzerejének fele alkalmazható volt bármelyik oldalon. Ez hasonlatos volt az egykori vitorlás sorhajókhoz. Felmerült a kérdés, hogy ismét a vonal/sor/harcászat a leghatékonyabb és a hajók harcánál az oldal-tűzpárbaj lesz a jellemzÅ‘. A választ a tengeri csaták adták meg. A csatahajókat újra sorhajóknak is kezdték nevezni. A csatahajók páncélja nikkelötvözet volt, majd 1895. után, Krupp szabadalma alapján krómnikkel örvözetű, különlegesen hÅ‘kezelt "K"“ vértezet fedte a csatahajókat. A csatahajà övpáncélja elérte a 300-450 mm-es vastagságot, majd a páncél minÅ‘ségének javulásával a vastagság 270-305 csökkent. A lÅ‘szerfelvonó aknákat is páncélozták 100-150mm-es vastagságban. A csatahajók vÃ-zkiszorÃ-tása 12-16 000 tonna. A hajók 16-18 csomó, késÅ‘bb 20 csomó maximális sebességűek. A sebességnövekedést a gÅ‘zhajtà fÅ‘gépek 20 000 lóerÅ‘s (14 000 kW) fokozásával érték el. A csatahajók mellett a gyorstüzelÅ‘ ágyú, a páncéltö lövedék és a torpedók megjelenése a cirkálókat is új helyzetbe hozta. A páncélfedélzet önmagában már nem elegendÅ‘ ezek ellen, ezért vissza kellett térni az övpáncélzathoz. Az 1880-as évektÅ‘l a páncélfedélzetes cirkálà övvértes páncélos cirkálókat is épÃ-tettek. Az övvért 150-230mm-es vastag volt, a franciák, németek és oroszo hajó teljes hosszában a brit Királyi Haditengerészet a hossz háromnegyedében épÃ-tették. A cirkálók fÅ‘tüzérs 25 cm-es ágyúkból állt, elÅ‘ször egycsöves majd ikertornyokban. A fÅ‘tüzérséget jelentÅ‘s számú könnyű gyorstüzelÅ‘ löveg egészÃ-tette ki. A fegyverzet és a páncél miatt a hajók mérete és vÃ-zkiszorÃ-tása nÅ‘tt, a na páncélos cirkálók vÃ-zkiszorÃ-tása a századfordulóra elérte a 12500 tonnát, vagyis a csatahajók méretét. A gÅ‘z fejlÅ‘désének köszönhetÅ‘en a cirkálók sebessége nÅ‘tt, elérte a 26 csomót. Ebben az idÅ‘ben kezdték a 8000 to nagyobb páncélos cirkálókat nehéz, vagy I. osztályú cirkálónak nevezni. A csatahajótól a méreten kÃ-vül a gyengébb páncélvédettség, a tűzerÅ‘ és a nagyobb sebesség különböztette meg. Az 1890-es években az e törekvések miatt minden nagy és közepes hatalom flottafejlesztést hajtott végre, majd ezt 1898-tól még nagyobb fegyverkezési verseny követte. Ebben nagy szerepe volt a brit és francia flottát ellenfélnek tekintÅ‘ Németországnak. Vilmos császár támogatásával Tirpitz haditengerészeti miniszter programja szerint 38 csatahajó, 8 partvédelmi páncélhajó és 32 cirkáló épÃ-tését vették tervbe. A japán haditengerészet 1894-ben vásárolt 5 cirkálót, ma nehézipar is megépÃ-tette az elsÅ‘ két cirkálót. A hajókkal szeptember 17-én a Jalu folyó torkolatánál japán legyÅ kÃ-nai flottát, mely korszerűtlenebb egységekbÅ‘l állt. A tűzpárbaj távolsága 1,5-2 km volt. Az évtized végén japà kettÅ‘ 12 300 tonnás és kettÅ‘ 15 100 tonnás csatahajóval rendelkezett. 1910-re már hazai gyárakban 16 500 tonnás 19 csomó sebességre képes csatahajókat épÃ-tettek.
Az Egyesült Õllamok cirkálókon kÃ-vül három partvédÅ‘ páncélhajót és kilenc csatahajót épÃ-tett. Ezekkel ver több csatában a spanyol királyság hadiflottáját 1898-ban. A hatásos lÅ‘távolság itt is 1,5-2 km volt. A csatában elsÅ‘sorban a közepes tüzérség teljesÃ-tett kiválóan. Az amerikai nehézlövegek 4-5km-rÅ‘l is értek el találatokat, találati arány elkeserÃ-tÅ‘, 8000 lövésbÅ‘l 121 találat. A brit válasz a német flottafejlesztési programra az 1898-ban megnövelt program: 10 csatahajó, 42 cirkáló és 18 torpedónaszád épÃ-tése öt éven belül. A műszaki fejlesztà http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
folytatódott. A gyér füstű nitroglicerines lÅ‘por növelte a torkolati sebességet, ezzel a lövegek hatótávolságát, és lövedékek sebességét. A brit változat a kordit, a japán a simoze nevet kapta. A páncéltörÅ‘ lövedékek testanyag krómacélt alkalmaztak. Az 1887-ban bevezetett robbanó gránát a becsapódáskor az ellenséges hajót nagyobb felületen rongálta. 1892-tÅ‘l optikai távmérÅ‘t alkalmaztak. A csÅ‘ mozgatását is gyorsÃ-tották: különféle segÃ-tÅ‘ mechanizmusokat alkalmazva elérték, hogy a lövegirányzók a célzókészülék szálkeresztjét állandóan a cé tudták tartani és nem kellett várni, hogy a saját hajó lövegcsöve az ellenséges hajóra pontosan ráirányuljon. Éleslövészeteken a találati arányt a kétszeresére növelték. A hajógépeknél a füstcsöves kazánt a vÃ-zcs váltotta fel, melynek a hÅ‘leadási felülete nagyobb. A fajlagos szénfogyasztás a felére csökkent, a gÅ‘znyomás túlhevÃ-tett gÅ‘zzel már 10-12 bar-ra fokozódott. A 3x-os expanziós gÅ‘zgépek alkalmazása a fajlagos géptömeget 70kg/LE-re csökkentette. A technikai újÃ-tásokat a többi haditengerészet, elsÅ‘sorban a brit technikát alkalmazó japán is átvette. A brit hajóépÃ-tÅ‘ ipar az orosz, amerikai és japán haditengerészet mellett több kisebb országnak is épÃhadihajókat. A gépesÃ-tés eredményeként egy 16 000 tonnás csatahajót ugyanúgy kb. 1000 ember szolgált ki, mint éve a fele akkora páncélhajókat.
A csatahajók és páncélos cirkálók alkalmazására az 1904-1905-ös orosz-japán háború adott alkalmat. 1904. febru 8-án a Császári Japán Haditengerészet hadüzenet nélkül torpedónaszádokkal támadást indÃ-tott az Orosz Hajóhad Port Arturban (ma: KÃ-na Lüsun) állomásozó távol-keleti flottája ellen. A távol-keleti hajóhad hét csatahajóból és páncélos cirkálóból, valamint 18 könnyűcirkálóból és torpedóvetÅ‘ naszádból állt. A Petropavloszk, a Retvizan és a Cezarevics korszerű csatahajók voltak, mÃ-g a Poltava, Pobeda, Pereszvet és Szevasztopol inkább páncélos cirkálónak tekinthetÅ‘k. A Bajan nehézcirkáló korszerű hajó, de a Pallada, Aszkold, Diana cirkálók elavult egységek voltak. A Novik könnyűcirkáló a leggyorsabb hajó volt a Csendes Óceánon. A japán torpedónaszádok orosz hajónak álcázva magukat, éjszaka támadták a kikötÅ‘ben állomásozó orosz hajókat. A torpedók a Retvizan, a Cezarevics és a Poltava csatahajókat megrongálták. A Pallada páncélos cirkáló szintén torpedótalálatot kapott. A japán flotta ugyanakkor Szöul kikötÅ‘jében blokád alá vette az ott állomásozó Varjag cirkálót és Korejec ágyúnaszádot. Az orosz hajók megpróbáltak kitörni, de az Aszama páncélos cirkáló és hat cirkáló összpontosÃ-tott tüzébe kerültek. A japán hajók lövegeinek hatásos lÅ‘távolsága nagyobb volt, mint az orosz hajóké. A Korejec ágyúnaszád (mely páncélozatlan volt és még vitorlákkal is fel volt szerelve gÅ‘zgépe me lövegeinek lÅ‘távolsága miatt nem tudott tüzelni a támadó japán hajókra. A Varjag több japán cirkálót megrongált, köztük az Aszama vezérhajót is, de végül súlyos sérüléseket szenvedett és visszatért Szöulba. A kikötÅ legénységet partaszállÃ-tatta Rudnyev kapitány, majd a hajót felrobbantotta. Az orosz flotta miután csatahajói nagy része megsérült, gyengébb volt, mint a Japán flotta, mely felvonult az Arturi kikötÅ‘ elÅ‘tt. Togo admirális fÅ‘erejét 4 csatahajója (Mikasa, Shikishima, Aszahi, Fudzsi) és 2 páncélos cirkálója (Nisszin és Kasszuga) képezte. Ezek a hajà egységesen 21 csomó sebességre voltak képesek, a tüzérségük 30,5 cm-es nehézlövegekbÅ‘l és 20,3 valam cm közepes ágyúkból állt. A japán flotta a fÅ‘erÅ‘n kÃ-vül még az Aszama páncélos cirkálóval, Csin-Jen páncélhajóval Hasidate, Macusima, Itcukusima, Jakumo, Hasidate, Csitoze nagycirkálókkal és több tucat kisebb cirkálóval és naszáddal rendelkezett. A japán érintÅ‘gyújtós lövedékek sokkal hatásosabbak voltak, mint az orosz lövedékek. A japánok füst nélküli lÅ‘port használtak, mÃ-g az oroszok a hagyományos lÅ‘port. Az orosz hajóhad a belsÅ‘ kikötÅ‘be húzódott, ezért a japánok közelebb vonultak Port Arturhoz és lÅ‘ni kezdték a várost és a kikötÅ‘t Tűzpárbajt vÃ-vtak a parti ütegekkel, melyek bár kisebb űrméretű lövegekbÅ‘l álltak, de fix telepÃ-tésük miatt pontosabban céloztak, mint a japán hajótüzérség. A szembenálló flották nem látták egymást, mivel a belsÅ‘ kikö nem volt közvetlenül látható a tenger felÅ‘l. A japánok találomra a belsÅ‘ kikötÅ‘t is bombázták. Miután a Bajan nehézcirkáló is találatot kapott egy véletlen lövedéktÅ‘l, a világon elÅ‘ször közvetett irányÃ-tással tüzérség vezettek az oroszok a japán hajókra. A tengerre látó dombokra az orosz tengerészet jelzÅ‘-tüzérmatrózokat helyeztetett, akik zászlójellel, illetve távÃ-ró segÃ-tségével közölték a japán hajók helyzetét a saját csatahajók csatahajók nehézlövegeikkel lÅ‘tték a japán flottát. Az oroszok néhány találatot is elértek, ezért a japánok hátrà húzódtak, és a város lövetése idÅ‘legesen megszűnt. A parti ütegek és a japán flotta között mindennap tűzpà zajlott.
Az orosz flotta passzivitása felháborÃ-totta a cári udvart, ezért Makarov tengernagy személyében, aki neves hajótervez is volt, egy agresszÃ-v és tapasztalt parancsnokot állÃ-tott a távol-keleti hajóhad élére. Makarov több akciót is vezete a japánok ellen, de 1904. április 12-én a Petropavlovszk csatahajóval japán aknára futott - melyet elÅ‘zÅ‘ este raktak le japán torpedónaszádokról, miután kÃ-nainak álcázott japán kémek megszerezték az orosz flotta felvonulási tervét 633 tengerésztársával hÅ‘si halált halt. Az orosz hajóhad aktivitása nem csökkent és a japán hajók útjába torpedónaszádokkal aknákat raktak le. Két régebbi japán csatahajó és két cirkáló aknára futott és elsüllyedt. veszteségek azonban nem csökkentették a japán flotta fÅ‘ harci erejét. Közben a japánok partra szálltak Port Arturtà távolabb KÃ-nában és a szárazföld felöl bekerÃ-tették a várost. Miután a város nem tudta védelmezni a flottát, é további utánpótlást sem tudott biztosÃ-tani, ezért Vitheft tengernagy az orosz hajóraj új parancsnoka 1904. augusztus 10-én a tengerre vezényelte a hajórajt, hogy áttörjenek Vlagyivosztokba. Az orosz kötelék 20 hajóból állt. Köztü hat csatahajó és páncélos cirkáló volt. A történelemben elÅ‘ször kórházhajót is vittek magukkal, mely tömve vol menekülÅ‘kkel. A hajók a leglassabb hajó sebességével, mindössze 12 csomós sebességgel haladtak. A japán hajóhad négy csatahajóval, négy nehéz és egy tucat könnyűcirkálóval megtámadta Å‘ket. A japán hajók egysà 20 csomós sebességgel szelték a vizet. A 30,5 cm-es nehéztüzérségben (16-16 db) az erÅ‘k egyenlÅ‘ek voltak, de a oroszok jobban céloztak. A közepes tüzérségben viszont a japánok fölényben voltak. A nehézlövegek lÅ‘távols http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
ugyan 7-8 km volt, de célzott tüzet csak 3-4 km-re tudtak lőni, és a páncél még az 5 km-ről lőtt lövedékeknek is e A két hajóraj nehézhajói (a csatahajók és nehéz, illetve páncélos cirkálók) csatasorban haladva lőtték egymás mint 10 000 lövedéket lőttek ki, a két fél jelentős emberveszteséget szenvedett és rengeteg volt a sebesült, de egy sem sűllyedt el. A legnagyobb sérüléseket a két vezérhajó szenvedte el. Togo tengernagy a Mikasa fedélzetén súlyosan megsérült. A Cezarevicsen Vitheft tengernagy harcálláspontját telitalálat érte. A tengernagy és törzse elpusztult. A lövedékek tönkretették a hajó kormányát, eltalálták a jelzőzászlós árbócot is. A hajó forogni kezde parancsnokságot a határozatlan Uhtomszkij altengernagy vette át, de erről a többi orosz hajó nem értesült. A kötelé szétvált, egy része elmenekült semleges kikötők felé, másik része visszafordult Port Arturba. Togo admirális a sötétedés miatt torpedónaszádok támadásától tartva nem üldözte az orosz hajórajt. Az Aszkold Sanghajban, a Diana páncélos cirkáló Saigonban keresett menedéket, ahol lefegyverezték őket. A Novik könnyűcirkáló sebessé kihasználva áttört és Vlagyivosztok felé vette az irányt, de a Szingeri szorosban találkozott a Csuzima cirkálóval, amely megrongálta. A hajót parancsnoka Schultz kapitány elsüllyesztette.
Összességében a 20 orosz hajóból 9 menekült el, a többi visszatért Arturba. Az áttört hajók közül 5 csekély harcértékű torpedónaszád volt. A távol-keleti flotta nem tudott kitörni Arturból és a hajók súlyos sérüléseit ne lehetett a kikötÅ‘ben javÃ-tani. Az orosz szárazföldi erÅ‘k sem tudták felszabadÃ-tani a várost, Kuropatkin tábornok súlyo vereséget szenvedett és visszavonulásra kényszerült. A Vlagyivosztoki harci kötelék sem járt jobban. Kezdetben sikeres akciókat folytattak. A Bogatir a Rosszija és a Gromoboj cirkáló és két torpedónaszád 1904. április 24-én Jesszen altengernagy parancsoksága alatt több japán szállÃ-tóhajót sűllyesztett el. A Bogatir cirkáló azonban 35 kmre a Vlagyivosztoki támaszponttól zátonyra futott. A hajótest erÅ‘sen megrongálódott és több mint egy évre kiesett az aktÃ-v szolgálatból. A Rosszija, Gromoboj és Rjurik páncélos cirkálók augusztus 14-én kifutottak, hogy egyesüljene az Arturi hajórajjal. A Koreai tengerszorosban a hajórajt azonban várta Kamimura altengernagy japán harci köteléke, mely az Idzumo, Adzumi, Tokiwa és Iwate páncélos cirkálóból állt. A heves tűzharcban több japán hajót ért talál orosz részrÅ‘l a Rjrurik elsüllyedt, a Rosszija 32 találatot szenvedett el, személyzetébÅ‘l 47 fÅ‘ elesett és 153 fÅ‘ megsebesült. A Gromoboj szintén megrongálódott. A hajórajnak nem sikerült az áttörés. 1904. október 14-én a Balti Flotta Rozsgyesztvenszkij altengernagy parancsnoksága alatt kifutott Libau (ma Libava) kikötÅ‘jébÅ‘l, hogy Európa és Afrika megkerülésével a szorongatott Port Artur segÃ-tségére siessen. A hajóhad 45 harci és kisegÃ-tÅ‘ egysà A fÅ‘ erÅ‘t nyolc csatahajó alkotta. A Borogyinó, Orjol, III. Sándor, és a Szuvorov 1905-ben vÃ-zrebocsátott modern csatahajók voltak, páncéljuk Harvey acélból készült, a fegyverzete: fÅ‘ tüzérség 4 db 30,5 cm nehézlöveg, kà tüzérség 12 db 15,2 cm ágyú, valamint 46 kisebb löveg. Makarov admirális a flotta fÅ‘ tervezÅ‘je már épÃ-tésük rámutatott, hogy súlypontjukat túlságosan magasra tervezték, Ã-gy viharban veszedelmesen imbolyogtak, esetleges vÃ-zbetörés esetén a hajó állékonysága nem megfelelÅ‘. A többi csatahajó az ún. partvédÅ‘ páncélos kategó tartozott. Ezeknek a hajóknak a sebessége nem volt alkalmas komoly óceáni hadműveletekre. A hajórajt több cirkáló, többek között az Oleg, a Szvetlana, az Auróra, az Izumrud, az Almaz, a Zemcsug, valamit torpedónaszádok is kisérték. Segédhajók is tartottak a flottakötelékkel: az Anadir, az Irtis, a Korea és a Kamcsatka. Ez utóbbi javÃ-tóműhely is volt.Â
Az Orosz Haditengerészet elÅ‘ször a flotta mozgását szervezte meg - rendkÃ-vül alaposan. A köteléknek egész Európa és Afrika körül szénszállÃ-tó hajók által rendelkezésre. Ez a korabeli szénfogyasztást és a logisztika fejletlenségét figyelembe véve kimagasló eredmény volt. A hajórajt folyamatosan követték különféle vitorlás à gÅ‘zhajtású hajók, melyek egyrészrÅ‘l tudósÃ-tották a világot a hajóraj mozgásáról, másrészt sok közülük kémkedett a japánokkal szövetséges britek számára. A flotta két részben indult útnak. A jobb felszereléssel rende korszerűbb hajók Rozsgyesztvenszkij parancsnoksága alatt Afrika megkerülésével, Nyebogatov admirális a partvédÅ páncélosokkal és néhány torpedónaszáddal a Szuezi csatornán keresztül igyekezett az Indiai óceán felé. Rozsgyesztvenszkij köteléke elé küldte gyorsjáratú cirkálóit és torpedóhajóit. Utánuk haladtak a csatahajók. A hajórajban terjed a hÃ-r, hogy a japánok már az út elején megtámadják Å‘ket. Hull kikötÅ‘jével egy magasságban eg halászflottilla tartózkodott. A hajókat éjjel ellenséges torpedónaszádoknak vélte az orosz hajóraj és tűz alá vette. Néhány halászhajó elsüllyedt. Hajnal felé tudtak csak rendet teremteni a flottában és ráadásul az Orosz kormány magyarázkodásra kényszerült.A japánok sem ültek ölbetett kézzel. Az erÅ‘sen megtépázott csatahajókat rendbe hozták és komoly lÅ‘gyakorlatokat tartottak. A Császári flotta továbbra is blokád alatt tartotta Port Arturt, de inkább II. osztályú partvédÅ‘ páncélosok és torpedónaszádok voltak a kötelékben. Az Arturi hajókról leszerelték a köze tüzérség nagy részét, és szinte a teljes könnyűtüzérséget, és a szárazföldön támadó japán csapato betonerÅ‘dökbe épÃ-tették be Å‘ket. A nehéztüzérség is a japán szárazföldi ütegeket lÅ‘tte, amÃ-g el nem fog munÃ-ció. 1905. április 5-én a Va-Fong öbölben találkozott a két orosz hajóraj. Itt érte el Å‘ket a hÃ-r, hogy Port Artu elfoglalták a japán csapatok. A fél világot megkerülÅ‘ flottának egyetlen esélye volt, Vlagyivosztok elérése. A hajózóútvonal a La Pérouse vagy a Csuzimai szoroson keresztül vezetett. A Koreai szoros túl közel volt a japán flottatámaszpontokhoz. Rozsgyesztvenszkij a Csuzima szorost választotta.Â
A Császári hajóhad kifutott és a Csuzima szorosban várta az orosz hajókat. A másik szorost csak néhány cirkáló Å‘rizte. Az orosz hajók két oszlopban vonultak fel. Az alakzat élén ék alakban felderÃ-tÅ‘ cirkálók haladtak. Å‘ket köv legjobb csatahajók. A jobb oldali csataoszlopot Rozsgyesztvenszkij zászlóshajója a Szuvorov, a bal oldalt Nyebogatov zászlajával az I. Miklós csatahajó vezette. Az élcsatahajókat követte a többi csata- és néhány partvédÅ‘ http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
páncéloshajó. A cirkálók külön oszlopban két régi partvédÅ‘ páncélhajóval egy csoportban haladtak. Ez a felà nem tette lehetÅ‘vé, hogy kihasználják a hajók sebességét. A 20 csomó sebességre képes csatahajók együtt ha a 14 csomó sebességre képes régebbi hajókkal. A cirkálókat lelassÃ-totta a két 10 csomó maximális sebességű partvédÅ‘ páncélos.A japán flotta lassan feltűnt a látóhatáron. ElÅ‘ször a Hasidate, a Macusima, az Icikusima és a Jen régi partvédÅ‘ páncélosok jelentek meg. Ezek a hajók 4-6000 tonnás lassújárású hajók voltak. Az orosz flotta modern csatahajói a gyorscirkálókkal meg tudta volna semmisÃ-teni Å‘ket. Azonban az oroszok nem támadtak, hanem csigalassúsággal 10 csomós átlagsebességgel haladtak tovább a szorosban. A partvédÅ‘ hajók után feltűnt a Csitoz a Kassagi, a Tijtaka, és az Otava cirkáló. Az orosz admirális nyolc fokos jobbrafordulást rendelt el. A hajóraj rendje felbomlott. Több mint egy órába telt, mÃ-g ismét két oszlopba fejlÅ‘dtek a hajók. A jobb oldali csatasort a Szuvorov, a ba oldalit az Olszjabja vezette. Néhány perc múlva feltűnt a japán fÅ‘erÅ‘. Togo admirális Mikasa zászlóshajója vezette ha csatahajó és 17 cirkáló 15 csomós sebességgel közeledett. A japánok több mint 30 torpedónaszádot is harcba tudtak állÃ-tani. A nehéztüzérség tekintetében csÅ‘szám szerint az orosz flotta jelentÅ‘s fölényben volt 121:16 arà A 20,3 - 15,2 cm-es közepes tüzérség 121:112 - közel egyensúly volt. A japán simoze töltet és a becsapódáskor szögtÅ‘l független biztos működés miatt a japán gránátok sokkal hatásosabbak voltak. Az orosz lövedékek becsapódási szögre érzékeny orrgyújtóival szemben a japán gránátok fenékgyújtóval voltak felszerelve. Togo kötelékének nagyobb sebességét kihasználva megelÅ‘zte az orosz hajórajt és sikerült félkörben az oroszok ke csataoszlopa elé kerülnie. Ezzel megvalósÃ-totta a hÃ-res "T"“ alakzatot,ahol a japán hajók a "T" “ rövidebb szà oroszok pedig a hosszabbik szárát foglalták el. A japán flotta összes hajója tudta lÅ‘ni az orosz hajókat, mÃ-g az orosz oszlopnak csak az élcsatahajói tudtak rendesen tüzelni a japán hajókra, azok sem egy hajóra, mÃ-g a többi orosz hadihajó néhány lövegének volt csak korlátozott kilövési lehetÅ‘sége. Togo csatahajói a Mikasa, a Sikisima, a Fud az Asahi, a Kasuga és a Nissin 4-5 km-rÅ‘l összpontosÃ-tott tüzet zúdÃ-tottak a Szuvorovra. Kamimura tengernagy nehézcirkálói az Idzumo, a Yakumo, az Aszama, az Adzuma, a Tokiva és az Ivate szintén az orosz vezérhajókat lÅ‘ttà Az orosz parancsnok, hogy kikerülje a tüzet külön oszlopba vezényelte a négy legjobb csatahajót. A csatasor élé a Szuvorov haladt, mögötte a III. Sándor, a Borogyino és az Orjol. Az oroszok hátrányát még jobban növelte, hogy a japán hajók szürkészöldre voltak festve, összeolvadva a tenger szÃ-nével, mÃ-g az feketére festett orosz hajók sà kéményeikkel élénken rajzolódtak ki a háttérbÅ‘l. A Szuvorov egyre több sérülést szenvedett és kivált az os japánok 15 csomós sebességet tartva mindig az oroszok elÅ‘tt haladtak, és a többi új orosz csatahajót lÅ‘tték. ElÅ‘szà flotta magját akarták megsemmisÃ-teni. Az orosz hajók több találatot kaptak vÃ-zvonal alatt és a vÃ-zbetörések, valamint a nehézlövegek hatalmas rombolása megpecsételte a sorsukat. A hátrányos helyzetük ellenére az orosz tisztek és a matrózok hÅ‘siesen harcoltak. A III. Sándor állt a Szuvorov helyére, de öt japán csatahajó lÅ‘tte. Hat órak már erÅ‘sen megdÅ‘lt, és harcképtelenné vált. Oldalain számtalan tátongó résen át dÅ‘lt a füst és a tűz. Márlátszott, hogy a lángok elérik a lÅ‘szerkamrát és a hajó a levegÅ‘be repül, de a csatahajó egy idÅ‘re feléledt, és szórványos tüzeléssel újra belépett a csatasorba. Visszatérve helyét átengedte a testvérhajójának, a Borogyinà Új helyén a III. Sándor még vagy 30 percig tartotta magát, de akkor vagy 8 nagyméretű lövedék találta el. SzétlÅ kormányvezetéket, a hajó balra dÅ‘lt. A hajó belsejét elöntötte a vÃ-z. A hajó felborult és 2 percig mégfennmaradt vÃ-zen. A 900 fÅ‘s legénységbÅ‘l egyetlen ember sem menekült el. A Borogyinó megpróbálta megvédeni a vezérha de felrobbant és elsűllyedt. 825 fÅ‘s legénységébÅ‘l egy ember élte túl a csatát. Az Orjol szintén súlyos sérü szenvedett már az ütközet elején. A Szuvorovról megmentették Rozsgyesztvenszkij tengernagyot, aki késÅ‘bb fogságba esett. A hajó tovább folytatta a harcot, de a torpedónaszádok támadása után a csata elsÅ‘ napjának végén Koromejcev parancsokkal a fedélzetén elsűllyedt. LegénységébÅ‘l 20 ember menekült meg. Az Olszjabja is a hullámsÃ-rba merült, 270 ember élte túl a hajó halálát. Beer kapitány nem hagyta el hajóját. Másnap Nyebogatov admirális a parti páncélosokkal megpróbált kitérÅ‘ manÅ‘verekkel elszakadni a japánoktól. Az I. Miklóst azonban másnap reggel Togo tengernagy zászlóshajója, a Mikasa csatahajó kÃ-sérÅ‘hajóival utolérte és tüzet nyitott rá. Nyebogatov a helyzet reménytelenségét látva megadta magát. Több orosz hadihajó azonban nem engedelmeskedett, egyénileg tovább harcolt. A Sziszoj Velikij régi csatahajó megmenekült a nappali mészárlásból, hogy éjjel japán torpedónaszádok martaléka legyen. 650 fÅ‘s legénységébÅ‘l 3 japán cirkáló 530 embert tudott megmenteni. A Nava régi csatahajót szintén egész éjjel támadták a japán torpedóvetÅ‘k. Másnap hajnalig tartotta magát, de akkora mà több torpedó eltalálta. Hajnal 4 és 5 óra között újabb torpedótámadás érte és elsűllyedt. SzemélyzetébÅ‘l e kereskedelmi hajó és egy japán naszád csak 4 embert mentett meg. Vittinghoff parancsnok 586 emberével és a hajóval együtt merült el. Az Admiral Usakov parti páncélost éjszaka torpedótámadások érték. Több torpedónaszádot elsüllyesztett, de sérülései miatt sebessége 6 csomóra csökkent. Másnap, május 28-án az Iwa és a Yakumo japán nehézcirkálók utolérték és megadásra szólÃ-tották fel. Az Usakov felvette a harcot és 40 pe tűzharc után parancsnokával Mikluho Maklaj kapitánnyal együtt a hullámsÃ-rba merült. A Dmitrij Donszkoj cirkáló, a Bujnij és a Bordik is elsüllyedt.Â
Az Adolf Enquist ellentengernagy parancsoksága alatt harcoló II. cirkálóraj az Oleg, a Zemcsug és a késÅ‘bb legendássá vált Auróra kilÅ‘tte a Kassagit, mely a Csitoze kÃ-séretében elhagyta a csata helyszÃ-nét. A Macusima harcképtelenné vált, és megsérült a Tokacsiho és a Naniva is. A cirkálók áttörtek és május 16-án Szöulba japánok ultimátumára kihajóztak és a Fülöp szigetek felé haladtak. A japán hajók folyamatosan üldözték Å‘ket U.S. Navy két csatahajót és három cirkálót küldött segÃ-tségükre. Közeledtükre a japán cirkálók abbahagy az üldözést. A cirkálóraj az amerikai kötelék kÃ-séretében horgonyt vetett Manila kikötÅ‘jében. Összességà 10 hajó elveszett, az eredeti célt, Vlagyivosztokot csak három torpedónaszád érte el. Csuzima nagy tanulságokkal http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
szolgált. Igazolta a technikai, minÅ‘ségi és manÅ‘verezési fölény jelentÅ‘ségét. A gyorsabb japán flotta a számá kedvezÅ‘bb helyett foglalta el, és elÅ‘nyös helyét és sebességét felhasználva ágyúinak tűzerejét maximálisan kihasználva képes volt csapást mérni. Fontos volt, hogy a japán hajók kötelék sebessége nagyobb volt, mint az oro csatasoré. Fontossá vált, hogy nagyobb számú azonos sebességű csatahajót épÃ-tsenek. Az arturi és csuzimai ütközetben az ágyúk, illetve a páncéltornyok tüzét, külön-külön lövegparancsnok vezette. Minden hajón vo ugyan távmérÅ‘ és az árbocokon tűzvezetÅ‘ matrózok és tisztek, akik zászlójelekkel és távbeszélÅ‘n, szócsö közölték az adatokat, de ez a gyakorlatban nem sokat ért. Nagyon nehéz volt a hajón belül a különbözÅ‘ űrmà és hatótávolságú ágyúk tüzelésének gyakorlati összehangolása. Szükségessé vált a lövegek űrmére egységesÃ-tése, valamint a hadihajók központi tűzvezetÅ‘ rendszerének kiépÃ-tése. A tapasztalatok gyakorlatilag mintegy 10 év alatt bevezetésre kerültek. A csuzimai ütközet után másfél évvel lefektették egy új "all big gun" csatahajó gerincét. A hajó neve Dreadnought volt és egy új csatahajóosztály kezdetét jelentette.Â
1905. októberében Lord Fischer tengernagy kezdeményezésére megkezdÅ‘dött egy új csatahajó épÃ-tése Nagy Britanniában. A hajó forradalmian új megoldások próbapadja is volt egyben. VÃ-zkiszorÃ-tása kétszerese volt a korábbi csatahajókhoz képest: 21 845 bruttó regiszter tonna. KözpontosÃ-tott tűzvezetéssel rendelkezett. A fÅ‘tüzérség azonos űrméretű (10 darab 35,5 cm-es iker páncéltornyokba épÃ-tett) lövegei mellett csak könnyű gépágyúkka géppuskákkal rendelkezett a torpedóhajók ellen. Dugattyús gÅ‘zhajtás helyett turbinameghajtás. A hajó neve: DREADNOUGHT.
Az "all big gun battleship" csatahajó gondolata az 1905-ös orosz-japán háború után érlelÅ‘dött meg. Németországba az Egyesült Õllamokban és Japánban csak elméleti sÃ-kon folyt a tervezés. Több szakértÅ‘ véleménye szerint a tojás a fészekben" effektus érvényesülne. Magyarul, a hajó megsemmisülése esetén nagyon sok drága nehéz veszne oda, és a gyors torpedóhajók ezeket a monstrumokat is el tudják süllyeszteni. Az Egyesült Királyság azonban a német flottafejlesztésekre reagálva gyakorlati sÃ-kra vitte az új hajótÃ-pus tervezését. A DREADNOUGHT sebessége 21,5 csomó, a korabeli csatahajókénál három csomóval több. A hajó oldalát 279 mm-es páncélzat vé Nehézlövegtornyok a hajó középvonalában helyezkedtek el. Ez az elhelyezkedés a hajók fejlÅ‘dése során álland maradt.
Anglia nem elégedett meg egyetlen hajó vÃ-zrebocsátásával, 1906-ban három hajó készült el és további három h épÃ-tését is megkezdték. Ez volt az ún. BELLEROPHON osztály.
Lord Fischer a nehézcirkálók hÃ-ve volt. Ösztönzésére a DREADNOUGHT mellett egy új, gyors cirkáló épÃ-tés megkezdÅ‘dött. Az új cirkáló a DREADNOUGHT vÃ-zkiszorÃ-tásával rendelkezett, de karcsúbb vonalvezetése, és vékonyabb páncélzata miatt sebessége 25 csomó volt, gyorsabb a DREADNOUGHT-nál. A nehéztüzérség ugyanolyan űrméretű lövegekbÅ‘l állt, mint a csatahajóé, Ã-gy egységesÃ-teni lehetett a lövegek és a lÅ‘szer term Ãœtközetben a hajó harcba tudott szállni a DREADNOUGHT-okkal, de nagyobb sebessége következtében ki is tudott térni elÅ‘lük. 1907-ben bocsátották vÃ-zre a cirkálót, mely szintén egy új kategória, a csatacirkáló kategória elsÅ‘ példánya volt. A hajó neve: INVINCIBLE lett. Még ebben az évben két társát is megépÃ-tették.
Â
Az új csatahajó és csatacirkáló tÃ-pus a korábbi hajókhoz képest 6-14 km-es távolságból kétszeres tűzerÅ‘vel, fokozott sebességgel új helyzetet teremtett. Megjelenésük után a régebbi csatahajókat "pre-dreadnought"-nak vagy régi csatahajónak nevezték. Ilyenek késÅ‘bbiekben már a megkezdettek kivételével nem épültek.
Az új hajók épÃ-tése Németországot nemhogy a flottafejlesztés abbahagyására, hanem új flottatörvényekre sar németek 1908-ban négy, majd a következÅ‘ két évben újabb négy dreadnough-ot épÃ-tettek. Tirpitz Grossadmiral vezetése alatt 1914-ig összesen 16 dreadnought kerül a flottához és négy újabb épÃ-tését kezdték meg.
Angliában 1911-ben Lord Churchill került az Admiralitás (tengerészeti minisztérium) élére. A Királyi Flotta ekkor má 22 dreadnoughttal rendelkezett és 12 épÃ-tése volt folyamatban.
A dreadnoughtok fejlődése sem állt meg. A hajók nehézlövegeinek űrmérete 30,5 cm-ről 34,3-ra, majd 38,1 cm-re növekedett. Az ikertorony után megjelentek a háromlöveges nehéztornyok. Ezeket először az Olasz, az Orosz és az http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
Osztrák-Magyar flotta dreadnought-jainál épÃ-tették 4x3-as elrendezésben.
A könnyű gyorstüzelÅ‘ lövegek 8,8-15,2 cm-es páncélozott kazamatában voltak, a 7,6-10,2 cm-es ágyúk pedig a felépÃ-tményen illetve néhány hajóegységnél a nehéztornyok tetején helyezkedtek el. A csatahajók vÃ-zkiszorà elérte a 32 ezer brt-t.
A csatacirkálók 8-12 darab nehézlöveget hordoztak iker tornyokban. VÃ-zkiszorÃ-tásuk elérte a csatahajókét. A németek kisebb 28cm-es lövegekkel ellátott 12 ezer tonna feletti hajókat is épÃ-tettek, ezeket szintén csatacirkálónak nevezték. A hajók sebessége növekedett. A csatacirkálók sebessége elérte a 25-29 csomót.
Csatahajók és csatacirkálók néhány flottánál
Egyesült Királyság
A dreadnought-ok jellegzetes példánya az IRON DUKE csatahajó. Testvérhajói a BENBOW, az EMPEROR OF INDIA és a MARLBOROUGHT voltak. 31000 brt vÃ-zkiszorÃ-tás, 190 méter hossz, 27,4 méter szélesség és 9 méteres m jellemezte. Sebessége 21 csomó volt. Személyzete 1022 fÅ‘ volt. Fegyverzete 10 darab 34,3 cm nehéz, 12 darab 15,2, 2 darab 7,6 és 4 darab 4,7 cm-es ágyúból állt. Négy 53,3 cm-es torpedóvetÅ‘csÅ‘vel is rendelkezett. Páncélzata 305 m es volt a vÃ-zvonalon, fedélzete 88 mm-es védelmet kapott. A felépÃ-tményei és lövegtornyai 270 mm-es páncélza voltak.
Â
A világ leghosszabb elsÅ‘ világháborús dreadnought-ja szintén a Királyi Flottában állt szolgálatba. Eredetileg RIO DE JANEIRO névvel brazil megrendelésre készült, majd épÃ-tése alatt megvette a török kormány SULTAN OSMAN néven. Végül AGINCOURT-ként a Királyi Hajóhad büszkesége lett. Tizennégy darab 30,5 cm nehézlövegén ikertornyos elrendezése egyedülálló a világon. A hajó hossza 204 méter volt. Személyzete elérte a 1267 fÅ‘t. Páncélzata csak 229 mm-es volt a vÃ-zvonalon, de a fedélzete, felépÃ-tménye és lövegtornyai megfelelÅ‘ védelme
Â
A WARSPITE rendkÃ-vül jól sikerült hajó volt. ErÅ‘s páncélzattal rendelkezett. Páncélvédelme: fedélzeten 95 mm vÃ-zvonalon 330 mm, felépÃ-tményen 279 mm, lövegtornyokon 330 mm. Nyolc 38 cm-es lövegével az összes korabel csatahajót meg tudta semmisÃ-teni. Testvérhajói: QUEEN ELIZABETH, VALIANT, BARHAM
Â
Az INVINCIBLE és testvérhajói az INFLEXIBLE és INDOMITABLE a világ elsÅ‘ csatacirkálói voltak. A fÅ‘fegyverzet 8 darab 30,5 cm lövege számszerűen kisebb egy dreadnought csatahajó fÅ‘tüzérségénél, azonban minden egyéb hajóénál erÅ‘sebb volt. VÃ-zvonalon 152 mm, fedélzeten 83 mm, felépÃ-tményeken 254 mm-es, lövegtornyon 178 mm páncélzatuk gyengébb volt a brit vagy német csatahajókénál. A francia, olasz, osztrák-magyar dreadnought-ok hason védettséggel rendelkeztek. Sebességük elérte a 25 csomót. 784 fÅ‘s legénység szolgálta ki a hajókat.
Â
A Királyi Haditengerészet erÅ‘sen favorizálta a csatacirkálók gyártását. A LION osztály hajóin kÃ-vül megépÃ-tettà TIGER-t, mely erÅ‘sÃ-tett hajó volt. Ez a hajót gyakorlatilag gyors csatahajónak lehetett tekinteni. Páncélzata: vÃ-zvonal 229 mm, fedélzet: 168 mm, felépÃ-tmény: 254 mm, lövegtorony: 229 mm - nem marad el a dreadnoughtok védettségà Sebessége elérte a 29 csomót. 8 darab 34,3 cm fÅ‘tüzérségével a siker reményében bármely csatahajóval fel venni a harcot. http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
Â
Egyesült Õllamok
Az USA elsÅ‘ csupa nagy ágyúval ellátott csatahajói az 1908-ban vÃ-zrebocsátott SOUTH CAROLINA és MICHIGAN voltak. Alkalmazásuk alatt sok probléma jelentkezett. 8 darab 30,5 cm lövegük számbelileg gyenge a kortárs hajókéhoz képest. Sebességük is csak 18 csomó volt.
Â
A UTAH tipikus amerikai csatahajó volt. Rácsos árbocai amerikai jellegzetesség, más nemzetek nem alkalmaztak ilyen megoldást. 23 ezer tonnás vÃ-zkiszorÃ-tás, 160 méter hosszúság, 27 méter szélesség, 8,6 méter merülési mà jellemezte. A hajó páncélzata rendkÃ-vül erÅ‘s: 279 mm a vÃ-zvonal, 296 mm a fedélzet, 305 mm a felépÃ-tmények lövegtornyok. Sebessége kissé alulméretezett: 20,5 csomó. Tüzérsége: 10 darab 30,5 cm nehézlöveg, 16 dara cm löveg és két darab 53,3 cm torpedóvetÅ‘.
Az ARKANSAS és a WYOMING a kor legjobban sikerült amerikai hajói. Több mint 1600 fÅ‘s legénységük 12 darab erÅ‘sen vértezett 30,5 cm löveggel ellátott 21 csomós sebességre képes hajókon teljesÃ-tett szolgálatot.
Â
Â
Németország
A császárság első dreadnought-ja a NASSAU volt. Tüzérsége még csak 28 cm-es és még expanziós gőzgép A hajótest és a torpedóvédelem azonban jól sikerült konstrukció. A testvérhajói a POSSEN, RHEINLAND és a WESTFALEN volt.
Â
A KASIER osztály már teljesen egyenrangú volt brit vetélytársaival. Nagyon sok korszerű megoldással rendelkeztek. KiemelkedÅ‘ az olajtüzelés a szénüzemű kazánoknál. A középsÅ‘ csavarnál menethajtóműként diesel motor épÃ-tettek be. Páncélzatuk és úszóképességük felülmúlta az angol egységekét, de sebességük kissé volt. Testvérhajói: KAISERPRIN, FRIEDRICH DER GROSSE, KÖNIG ALBERT, PRINZREGENT LEOPOLD.
Â
A németek 1913-ban alkották meg a korszak legkiválóbb csatahajó tÃ-pusát, a BAYERN osztályt. A hajó 8 darab 38 cm-es kiváló KRUPP nehézlövege távolabbra hordott, mint vetélytársaié. Igen jó páncélzata és tengerálló ké volt. Két hajó készült el, a BAYERN és a BADEN. Ezek a hajók jelentették az alapot a 20 évvel késÅ‘bb épülÅ német csatahajóknak, a BISMARCK-nak és a TIRPITZ-nek.
A német flotta csatacirkálók tekintetében is felvette a versenyt az angol hajókkal. 1909-ben bocsátották vÃ-zre a VON DER TANN nevű, korszerű turbina meghajtású, 28 csomó sebességű, 100mm-es vÃ-zvonali, 50mm-es fedélzeti, 200mm-es felépÃ-tményi és lövegtorony páncélzattal ellátott, 8 darab 28 cm ágyús fÅ‘tüzérségű csatacirká nagyon jó védettségű és tengerálló egység lett.
http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
Â
A prototÃ-pusnak szánt TANN után a MOLTKE és a GOEBEN nevű javÃ-tott egységek 3500 tonnával nehezebbek, kedvezÅ‘bb hajóalakúak és egy-egy újabb 28 cm ikertoronnyal bÅ‘vÃ-tett fegyverzetű hajók voltak.
A csatacirkáló épÃ-tés következÅ‘ lépcsÅ‘je a SEYDLITZ volt. A hajót 1910-ben bocsátották vÃ-zre. Megnövelt hajà súlyos sérülések esetén is megfelelÅ‘ állóképességet biztosÃ-tott számára. Még 28 cm-es lövegekkel rendel mivel a 30,5 cm ágyúkat elsÅ‘dlegesen a csatahajók számára biztosÃ-tották.
Â
A világon a legerÅ‘sebb csatacirkálókat a németek készÃ-tették. A DERFLINGER osztály hajóinak még a II. világháborúban sem akadt egyenértékű ellenfele. Az olajtüzelés bevezetése, az alacsony felépÃ-tmények, a fe és lövegtorony elhelyezése optimális hadihajóvá tette az egységeket. VÃ-zkiszorÃ-tásuk 31000 tonna, sebességü csomó. 8 darab 30,5 cm-es nehéztüzérségük mellett 14 darab 12,5 cm,12 darab 8,8 cm-es ágyúval, nagyszámú géppuskával és 4 darab torpedóvetÅ‘vel rendelkeztek. Legénységük 1182 fÅ‘bÅ‘l állt.
Â
Franciaország
A franciák csak 1910-ben épÃ-tették elsÅ‘ dreadnought hajóikat. A COUBERT osztály tagjai a JEAN BART, a PARIS és FRANCE voltak. A közepes tüzérség kazamatái nagyon közel kerültek egymáshoz, és szerkezeti megoldásaik is túlságosan bonyolultak voltak. A francia flotta hajói az olasz és az osztrák-magyar hajókhoz hasonlóan elsÅ‘sorban Földközi-tengeri hadműveletekre készültek.
Â
A franciák legkorszerűbb egységei a BRETAGNE, LORRAINE, PROVANCE voltak. Ezekre helyeztek először 34 cm-es lövegeket. A közepes tüzérség elhelyezése azonban itt is gondot jelentett.
Â
Â
Olaszország
Cuniberti hÃ-res tervezÅ‘mester irányÃ-tásával készült el az elsÅ‘ dreadnought tÃ-pusú csatahajó. A DANTE ALIGHIER egyedi hajónak készült. Különlegessége: kéményei kettÅ‘s csoportban helyezkedtek el a fedélzeten. A kémé elhelyezését a nehézlövegek telepÃ-tése befolyásolta. A 12 darab löveg 4 háromágyús toronyba helyezése a ha középvonalában úgy történt, hogy minden löveg mindkét oldalra tudott tüzelni. Ezt a megoldást Cuniberti elrendezésnek is nevezték. A DANTE ALIGHIERI volt az elsÅ‘ olasz gázturbinás egység. Gépei a tervezett 350 ezer lóerÅ‘t nem tudták teljesÃ-teni, Ã-gy nem érte el a 23 csomós sebességet sem. A hajó tengerállósága sok kÃ-vánniva hagyott maga után, az Atlanti-óceán viharait valószÃ-nűleg nem bÃ-rta volna.
A CONTE DI CAVOUR és testvérhajói a GIULIO CESARE, CAIO DULIO és a LEONARDO DE VINCHI már korszerűbb egységek voltak, azonban a páncélzatuk gyengesége miatt még az osztrák-magyar hadihajókkal szemben is nehézségeik támadhattak volna. A hajók 23000 brt vÃ-zkiszorÃ-tással 13 db darab (3x3 és 2x2 toronyban) 30,5 cm lövegekkel, vÃ-zvonalon 250 mm-es, fedélzeten csak 38 mm-es, a felépÃ-tmények és ágyútornyok 280 mm-es páncélzattal készültek. 1197f Å‘ teljesÃ-tett rajtuk szolgálatot. http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
Â
Osztrák-Magyar Monarchia
Az Osztrák-Magyar haditengerészet a VIRIBUS UNITIS dreadnought osztály épÃ-tésével érte el fejlÅ‘désének cs Testvérhajók: TEGETTHOFF, PRINZ EUGEN és SZENT ISTVÕN. A hajók 22000 brt vÃ-zkiszorÃ-tással épültek. 151 méter hosszúság, 27,9 méter szélesség és 8,2 méteres merülési mélység jellemezte Å‘ket. Páncélzatuk vÃ-zvonalon, felépÃ-tményen és az ágyútornyokon. A fedélzeten csak 48 mm, ez a hajók gyenge pontja volt. 21 csom sebességük átlagos a kor csatahajóihoz képest. Fegyverzet: 12 darab (4x3 ágyútornyokban) 30,5 cm-es nehézlöve 12 darab 15 cm, 18 darab 7 cm, 2 darab 4,7cm-es ágyú és 4 darab 45 cm-es torpedóvetÅ‘. A hajó konstrukciós hibája volt a magas metacentrikus középpont. Magyarul ez azt jelentette, hogy a hajók tengerállékonysága nem volt megfelelÅ‘, és egyik oldalon vÃ-zvonal alatt szenvedett sérülés esetén felborulhattak. A csatahajók megfeleltek a földközi-tengeri hadviselésre kifejlesztett csatahajók követelményeinek.
Â
Japán
A császári flotta már a DREADNOUGHT-al egyidÅ‘ben megkezdte a SATSUMA csatahajó épÃ-tését. Ez a hajó az oro japán háború tapasztalatainak leszűrése után, saját tapasztalatokból, hazai fejlesztéssel készült. A hajó valójá a sorhajó és a dreadnoguht átmenete, mivel a lövegek hiánya miatt nem tudták a nehéztüzérség minden lövegà azonos űrméretű ágyúkból összeállÃ-tani. A SATSUMA fejlesztése a lövegek késedelmes elkészÃ-tése miat elhúzódott. Ezért a japán hajó vÃ-zrebocsátása két évvel késÅ‘bb történt, mint a brit csatahajóé.
Japán legsikerültebb csatahajói az ISE és a HYUGA voltak. Szolgálatba állÃ-tásuk idején a világ legnagyobb hajói közé tartoztak 38000 tonnás vÃ-zkiszorÃ-tásukkal. Õgyúik is 35,6 cm-es űrmérettel büszkélkedhettek. 1376 fÅ‘s legénység szolgált rajtuk.
Japán a csatacirkálók épÃ-tésében élen járt. A brit LION osztály mintájára tervezett hajók közül a KONGO-t Angliában is épÃ-tették. Testvérhajói: HARUNA, HEI, KIRISHSIMA már japán hajógyárakban készültek. 36000 tonnás vÃ-zkiszorÃ-tásukkal 203 mm-es vÃ-zvonali, 152 mm-es fedélzeti, 254 mm-es felépÃ-tményi, és 229 mm-es lövegtorony vértezetükkel csatahajónak is nevezhetnék Å‘ket. A fÅ‘fegyverzetük csak 8 darab lövegbÅ‘l állt, de ezek 35,6 cm űrméretűek voltak. Minden hadihajóval siker reményében harcolhattak. 14 db 15,2 cm, 8 db 20 cm-es löveggel és 4 darab torpedóvetÅ‘vel is rendelkeztek. Sebességük elérte a 30,5 csomót. Személyzetük. 1437 fÅ‘ v
Â
Oroszország
Az orosz-japán háború után meggyengült cárság csak 1910-ben tudta elsÅ‘ dreadnought tÃ-pusú csatahajóit legyártatni. Az orosz tervek alapján cuniberti rendszerben épÃ-tett hajók brit kazánokkal, turbinákkal és lövegekkel készültek. A lövegeket licencben gyártották. A hajók 1907-1914 között épültek, de 1917-ig egyet sem tudtak átadni a flottának felszerelési nehézségek miatt. 12 darab 30,5 cm lövegükkel, 21 csomós sebességükkel, gyeng 102,127 és 255 mm-es változó vastagságú vÃ-zvonali páncélzatukkal átmeneti tÃ-pust képeztek a csatahajó és a csatacirkáló között. A hajók nevei: GANGUT, SZEVASZTOPOL, PETROPAVLOVSZK és POLTAVA.
A fekete tengerre szintén rendelt a nyikolajevi hajógyártól az orosz flotta dreadnoughtokat. A tÃ-pus a GANGUT osztály módosÃ-tott, kissé javÃ-tott változata volt kisebb kéményekkel és felépÃ-tményekkel. Fegyverzetük azonos a GA osztállyal. ErÅ‘sebb 50-263 mm-es vÃ-zvonali páncélzattal készültek. A hajók nevei: IMPERATCIJA MARIJA, JEKATYERINA II és IMPERATOR ALEXANDER.
A dreadnought csatahajók és a csatacirkálók újabb forradalmat okoztak a haditengerészeteknél. Az 1914-ben kitört http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett
világháború az óceánokon és tengereken késztette vizsgára a részt vevő államok flottáit.
http://hajomakett.hu
Támogató: Joomla!
Generálás: 16 February, 2017, 22:02
