A Nyírlugosi Általános Iskola Házirendje
2013. Jóváhagyta:
Készítette:
Gergely Zsolt KLIK Nyírbátori Tankerület igazgatója
Elek Szilárd az iskola igazgatója
Nyírlugosi Általános Iskola 4371 Nyírlugos, Debreceni út 2. Telefon: 06-42/ 388-404 E-mail:
[email protected] Honlap:www.nyirlugosiskola.hu
OM: 033547 Fax: 06-42/ 388-405
-0-
Tartalomjegyzék 1. A házirend célja és feladata 2. Általános Iskola Nyírlugos Házirendjének elfogadása és jóváhagyása 3. A Házirend hatálya 4. A házirend nyilvánossága 5. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok 6. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 7. A tanulók közösségei 7.1. Az osztályközösség 7.2. Az iskolai diákönkormányzat 7.3. Diákkörök, tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások 8. Az iskola működési rendje 9. A tanulók tantárgyválasztása 10. Tankönyvrendelés, fenntartói nyilatkozat kérése A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről 11. A tanulók feladata saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 12. A tanulók mulasztásának igazolása, mentességek 13. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 14. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 15. Az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás 16. A tanulók jutalmazása 17. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 18. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 19 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 20. A tanulók védelmében elvárható nevelői magatartás 21. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 22. Záró rendelkezések Mellékletek A halmozottan hátrányos tanulókkal való foglalkozás szabályai Ingyenes és támogatott tankönyv Függelék Az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos eljárásrend A sorsolás szabályai
-1-
1. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. Ezek érvényesüléséhez nyújt szabályozást, gyakorlati segítséget, támpontot a Házirend a tanulóknak, nevelőknek, az iskola minden dolgozójának (módszer, eszköz, eljárási technika), és a szülőknek. 3. A házirendben foglalt előírások célja, biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 2. Általános Iskola Nyírlugos Házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai Házirendet a Diákönkormányzat 2013. március 17-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: 2013. Nyírlugos, március 17. ...…………………………………. Nagy Edit iskolai diákönkormányzat vezetője
Az iskolai Házirendet a Szülői Szervezet 2013. március 17-én tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2013. Nyírlugos, március 17. ...…………………………………. Csobolyó Györgyné a szülői szervezet vezetője
Az iskolai Házirendet az iskola nevelőtestülete 2013. március 17-én tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2013. Nyírlugos, március 17. …………………………………. Elek Szilárd igazgató
-2-
3. A Házirend hatálya 1. A házirend szabályait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét, az iskolába érkezéstől, az onnan való távozásig, beleértve az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2.
A házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola portáján; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; az iskola honlapján. 3. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten.
-3-
5. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója vagy helyettese az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente három alkalommal, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 6. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 7. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőtestületéhez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 8. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján először szaktanáraiknak, majd osztályfőnöküknek fogalmazhatják meg. Ha a probléma nem kerül megoldásra, akkor azt az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel közölhetik. 9. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet ülésén minden félév elején, és az iskolai munkatervnek a portán történő elhelyezésével, az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 10. A pedagógusok a szülőket a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 10.1. szóban: a nevelők fogadó óráin, a szülői értekezleteken, a családlátogatásokon, a tanár által megadott időpontban, melyet előre egyeztetett a szülővel, írásban az ellenőrző könyvben, -4-
A szülői értekezlet várható időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.
11.
12. A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 13. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. 14. A tanulói vagy szülői kérdésekre, véleményekre, javaslatokra 30 napon belül szóban vagy írásban a megkeresettnek (osztályfőnök, szaktanár, igazgató, szülői szervezet) válaszolnia kell. 5. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1. A tanuló, a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. Ez alól kivétel a diákkör létrehozásának joga, a szociális támogatáshoz való jog, melyet az első tanév megkezdése után gyakorolhatnak a tanulók. 2. A tanulók joga, hogy:
biztonságban és egészséges környezetben neveljék; tiszteletben tartsák személyiségét, emberi méltóságát és jogait; ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; védelmet kapjon a fizikai és a lelki erőszakkal szemben; a tanítási órákon nyugodt környezetben a feladataira, a tanítási folyamatra és a tanárra figyeljen; kérelmére a nem kötelező tanítási órán részt vegyen, a tantárgyválasztása alapján; igénybe vegye az iskola rendelkezésére álló eszközöket, az iskola létesítményeit; rendszeres egészségügyi felügyeletben és a rendelési időben sürgősségi ellátásban részesüljön; hozzájusson jogai gyakorlásához szükséges információkhoz; részt vegyen a diákkörök munkájában; tájékoztatást kapjon, véleményt nyilváníthasson a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, javaslatot tegyen és érdemi választ kapjon;
-5-
tiszteletben tartsák vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, ha ez nem ütközik jogszabályba és nem sérti társai jogait; jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; személyesen vagy képviselője útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában; magántanuló legyen, továbbá kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, e kérését írásban kell előterjeszteni – kiskorú tanuló esetében a szülőnek – melyet az iskola igazgatójához kell címezni; kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési – oktatási intézménybe; kérje - a jogszabály szerint – a tanulói jogviszonyának megszüntetését; Információs önrendelkezési jog: A tanuló miképpen győződhet meg arról, hogy a személyes adatait hogyan tárolják. Magánszférához való jog: Magán és család életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Önrendelkezéshez való jog: egy nem kötelező foglalkozáson eldöntheti, hogy részt vesz-e. Maga határozza meg azonosulását. Levelezéshez való jog: a tanulótól elvett levelet nem lehet nyilvánosság előtt ismertetni, a pedagógus sem ismerheti tartalmát. Tájékozódási jog: a tanuló hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz. Véleménynyilvánítás: Megjelenés, öltözködés, hajviselet a véleménynyilvánítás egyik formája, de a külső megjelenés nem sértheti mások emberi méltóságát. Vendégtanulói jogviszony: igazgató engedélyével létesíthető másik iskolában elméleti tanításon, gyakorlati foglalkozáson részvétel A tanulók joga, hogy az ifjúságvédelmi felelős fogadóóráin megjelenjenek és az ifjúságvédelmi felelős segítségét kérjék. Ifjúságvédelmi fogadóóra hetente egy órában van. Ennek helyéről és időpontjáról a szülőket évente, a tanév kezdetekor az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatni kell. 3. Jogérvényesítési lehetőségek A diákoknak jogaik érvényesítése érdekében vehetik igénybe az iskola által javasolt intézményen belüli valamennyi jogorvoslati eljárást. Meghatalmazhat képviselőt a jogai érvényesítésére. I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. -6-
3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 30 nap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 6. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanulók kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a tanáraitól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló óvó-védő szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamennyi dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. Az iskola tanulói és dolgozói számára tilos a dohányzás! „A nevelésioktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.” 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 6. § (9) bekezdés. Gyufa, és öngyújtó használata az iskola teljes területén TILOS!(Kivétel Kísérletek esetén szaktanár)
-7-
A 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról**(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely a) közoktatási intézményben, b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, A törvény betartását a 7.§.-ban leírtak alapján az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén – a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben – egészségvédelmi bírságot szab ki. Az iskola területén dohányzáson ért tanulóval szemben a Házirendben megfogalmazott fegyelmező intézkedések alkalmazandók. Tilos az iskola épületében tűzveszélyes anyagokat, sérülést okozó tárgyakat behozni, bármilyen tárgyat az iskola ablakán kidobni. Tilos az iskola területére alkoholt, drogot behozni, terjeszteni, fogyasztani. Kép- és hanganyag rögzítésére alkalmas eszköz használata tilos a tanítási órákon és tanításon kívüli foglalkozásokon. Hanganyag és kép rögzítése az iskolai területén tilos! 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. Az értékeket a testnevelő tanári szobában kell a tanóra idején tartani. 3. A tanulók rendszeres felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolai védőnő heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napon és időpontban. 4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését. 5. Az iskolaorvos szakorvosi javaslat alapján teljes vagy részleges felmentést ad a testnevelés tantárgyból. 6. A tanulók évente két alkalommal fogászati szűrésen is részt vesznek. 7. A tanulók közösségei
-8-
7.1. Az osztályközösség
1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe kerül. 7.2. Az iskolai diákönkormányzat
1. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak magukat képviselni osztályonként, diákkörönként 1-1fővel az iskolai diákönkormányzatban. 2. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletben. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanuló joga továbbá, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve kérje az őt ért sérelem orvoslását. 3. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolarádió, faliújság) tanulói vezetőjének (munkatársainak) megbízásáról. 4. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (DÖK SZMSZ) a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskolai SZMSZ-el, illetve Házirenddel. 5. A diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg, többek között a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A tanulók nagyobb közösségének fenti meghatározása azt jelenti, hogy milyen nagyságrendű tanulói érintettség mellett kötelező – adott ügyben – kikérni a diákönkormányzat véleményét.
-9-
6. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK véleményét – tanuló ellen indított – fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 7. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). A diákközgyűlésen a tanulók diák önkormányzati vezetőt választanak. (A DÖK SZMSZ-ben foglaltak szerint.) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez, valamint alkalmazottaihoz. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, az iskolai faliújságon ki kell függeszteni. 7.3. Diákkörök, tanórán kívüli foglalkozások
A tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. Ezek lehetnek: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport, sportkör. Létrehozására javaslatot tehet az iskolavezetés, bármely tanuló, szülő, pedagógus, a DÖK, az SZMK vezetői, a tantárgyfelosztás valamint az éves munkaterv figyelembe vételével. A diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeket az iskola igazgatójával egyeztetni kell. A diákkörbe a tanulók tanév elején írásban jelentkezhetnek, jelentkezésük után e tevékenységben a tanév végéig részt kell venniük.
- 10 -
Tanórán kívüli foglalkozások
Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési körből, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetősége dönt. A tanulószobai és napközis foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Minden jelentkező tanulónak a tanulószobai foglalkozásokon való részvételt biztosítjuk, A tanulószobai foglalkozások 13.45 óra és 16.00 óra között vannak. A napközis foglalkozások 11.50- 16.00 óra között vannak. A tanulók a tanítási órájuk befejeződését, és az ebédet követően később is csatlakozhatnak a tanulószobai és napközi csoporthoz. A tanulószoba és a napközi tanári felügyelettel működik. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola pedagógusai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, és önköltséges. Szabadidős foglalkozások. A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) a tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes.
- 11 -
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár nyitva tartását úgy kell szervezni, hogy a tanulók és a pedagógusok azt a tanítási napokon igénybe tudják venni. Művészeti oktatás. A tanulók szabadon választhatnak az iskolában folyó Free Dance Művészeti Iskola tanszakjai közül. Hit- és vallásoktatás: Az egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül tanulóink számára hit –és vallásoktatást szervezhetnek. A részvétel önkéntes. 8. Az iskola működési rendje 1. Az iskola 6 órától tart nyitva. - Tanítási napokon az iskolába érkezés ideje: 7.3o – 7.45 /gyülekezés az aulában/ - Az iskolában a tanári ügyelet kezdésének időpontja: 7.1o, tehát tanári felügyeletet ettől az időponttól biztosítunk 16.oo –ig. - Sorakozó, a tantermek elfoglalása: 7.55 - Az első óra kezdete: 8.oo - A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák ideje:
- a szünetek időtartama:
1. óra
8.00 – 8.45
-
15 perc
2. óra
9.00 – 9.45
-
15perc /tízórai szünet/
3. óra
10.00 – 10.45
-
15perc /az isk. udvarán levegőzés/
4. óra
11.00 – 11.45
-
15 perc /az isk. udvarán levegőzés/
5. óra
12.00 – 12.45
-
10 perc
6. óra
12.55 – 13.40
-
5 perc
7. óra
13.45 – 14.30
- A tantermeket, valamint az öltözőket az óra befejeztével az ott tanító nevelő bezárja.
- 12 -
- Az óraközi szüneteket a tanulók - időjárástól függően, döntés szerint - az udvaron, illetve az aulában, kerengőkben tölthetik, megtartva a kulturált, magatartás szabályait. - A második szünetben a tanulók osztálytermükben a helyükön maradva vagy az ebédlőben fegyelmezetten fogyasztják el tízóraijukat. - A napközis és tanulószobás csoport a termet a tanítási órák befejezése után foglalja el. - A napközis foglalkozások 13 órakor kezdődnek, a tanulószobai 14:00 kor kezdődik. - A tanterem kijelölt részében a tanulószobás, napközis csoport szekrénye vagy polca tartalmazza a tanulók munkaeszközeit és játékait. - Egy tanuló legfeljebb 2 szakkörre, plusz énekkarra járhat. - A délelőtti és délutáni elfoglaltságuk befejezése után ne tartózkodjanak az iskolában. - A délutáni foglalkozások tartózkodhatnak az iskolában.
után
nevelői
felügyelet
nélkül
nem
- A felnőttek számára szervezett foglalkozásokon tanuló nem tartózkodhat. - A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét. - A harmadik óra megkezdése előtt jelzőcsengő szól, ami sorakozásra figyelmeztet. - Az öltözőben gyerek csak a jelzőcsengő után tartózkodhat. - A tanulók az ügyeletes nevelők irányításával rendezett sorokban, fegyelmezetten vonulnak a tantermek elé, s onnan tanári irányítással mehetnek a tanterembe. - A tanítás megkezdése után az órát zavarni nem lehet. - A tanuló számára hivatalos ügyek intézése a második szünetben történik. A szülők és dolgozók ügyeinek intézése előzetes időpont egyeztetés után 14.ootól 16.oo-ig történik. /Kivétel, sürgős és halaszthatatlan ügyben 9.3o-tól 12.ooig./
- 13 -
- A tanítás ideje alatt az iskola területét csak az osztályfőnök vagy iskolavezetés engedélyével hagyhatják el a tanulók. - Napközben, szülői kérésre csak akkor hagyhatja el a gyerek az iskolát, ha azt a szülő személyesen kéri vagy kérését írásos formában teszi meg. - A napközis tanulók a napközi házirendje szerint végzik munkájukat. - A foglalkozás kezdete: a tanítás befejezéséhez igazodik. Befejezése: 16 óra. 2. A kötelező és a nem kötelező tanítási órán a tanterembe érkező és távozó felnőtteket felállással üdvözlik a tanulók. 3. A tanulók az óraközi szünetekben az udvaron, vagy a folyosón tartózkodhatnak, az épületet vagy udvarát csak akkor hagyhatják el, ha a tanításnak vége. 4. A tanuló tanítási idő alatt az iskola területét csak az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), vagy egy óra esetén a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. 5.A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik tanár felügyeletével használhatják. Ha a szaktanár valamilyen okból hiányzik és az órát nem helyettesítik, a tanterem rendjéért a hetes felel. 6. Az iskola épületében az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 9. A tanulók tantárgyválasztása 1.A tanulók számára az iskola helyi tanterve tartalmazza a választható (nem kötelező) tantárgyakat. 2.Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő, a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 10. Tankönyvrendelés, fenntartói nyilatkozat kérése A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő
- 14 -
tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy: - térítésmentes tankönyvellátás mely évfolyamokon kerül bevezetésre, - az ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon mely tanulók és milyen feltételek megléte esetén juthatnak az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, használt tankönyvek biztosításával, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján ingyenesen tankönyvhöz. Erre jogosultságot szerez az a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló aki: - tartósan beteg, - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, - három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, - nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre. A felméréssel egyidejűleg a szülők tájékoztatást kapnak arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskolának hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A felmérés eredményéről az iskola igazgatójának minden év június 15-éig kell tájékoztatni a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikérni a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a vélemények alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a szülőknek meg kell ismerni azt. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.
- 15 -
Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatjuk az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvek átvétele: A tankönyvek átvételére augusztus végén kerül sor, melynek pontos napjáról a helyben szokásos hirdetés formájában kapnak értesítést a szülők. A tankönyvek kiosztását az osztályfőnök végzi az intézmény arra kijelölt tantermében. Taneszközök A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van . Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei ,munkaközösség hiányában a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Évfolyamonként, tantárgyanként kerül meghatározásra. A szülőket tájékoztatni kell azokról a tanulmányi segédletekről , taneszközökről ,ruházati felszerelésekről is , amelyekre a következő tanévben a tanulmányi munkához szükség lesz. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. A taneszközök beszerzése minden esetben a szülő feladata.
11. A tanulók feladata saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon, az általa alkalmazott eszközöket rendben tartsa, - 16 -
részt vegyen a környezet szépítésében, az iskola parkjának és környezetének tisztán tartásában. 3. Az iskolában az osztály rendjéért osztályonként két hetes felel. A hetes feladata, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. 4. A hetesek megbízása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta, stb. az órát tartó tanár utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; az óra kezdetén a tanár megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó tanároknak az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó tanár a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, lekapcsolják a villanyt, bezárják az ablakot. Ha a hetes kötelességét nem teljesíti felelősségre vonható. 5. A teremrend szerinti utolsó tanítási óra után a tanulók a tanár irányításával a székeket a pad tetejére helyezik. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. Az iskola tanulói, ünnepélyes alkalmakkor ünnepi viseletbe öltöznek. (A lányok öltözete: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz és egyensál, a fiúk öltözete szövet nadrág, fehér ing és egyen nyakkendő). 8. Az iskola a tanulás színtere, az iskola épületében és a hozzá tartozó létesítményekben a tanulók tanulóhoz méltóan viselkednek. Elutasítják az olyan méltatlan magatartást, amely ellentétes az iskolában való viselkedés etikai kódexével: különös tekintettel a diákszerelem érzelmi megnyilvánulásait, mint a kézen fogva járást és a csókolózást. 12. A tanulók mulasztásának igazolása, mentességek
- 17 -
1. A tanulók hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról az ellenőrző könyvben igazolni kell a hiányzást követő napon. 2. A szülő félévenként gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes (telefonon vagy írásban jelzett) engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolából. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb nyolc tanítási napon belül a mulasztást szülői, vagy orvosi igazolással az ellenőrző könyvben igazolni köteles. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnököknek kell bemutatni. Az osztályfőnök ezt láttamozza. 5. A tanuló hiányzása igazolatlannak minősül, ha az előírt határidőn belül nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó pedagógus a késés tényét valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül bejegyzi az osztálynaplóba. Az igazolt késést K betűvel, igazolatlan késést bekarikázott K betűvel jelöli. A szaktanár az igazolatlan késés tényét, ha egyértelműen nem tudja megállapítani, akkor az osztályfőnök közreműködésével dönti el. 3 igazolatlan késés egy következő fegyelmező/fegyelmi büntetést von maga után. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanítási óráról. 7. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. 11 óra hiányzásnál a Gyermekjóléti Szolgálatot is értesíteni kell. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása 1 tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és Gyermekjóléti Szolgálatot. 5 igazolatlan óra után a szülőt írásban értesíteni kell, illetve 5 alkalommal történt igazolatlan késés esetén az osztályfőnök értesíti a szülőt. 10 igazolatlan óra után feljelentést kell küldeni, értesíteni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst és a Gyermekjóléti Szolgálatot. Ha a tanuló 250 óra felett mulaszt, a tantestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanuló egy adott tantárgy óráinak a 30 %-ról hiányzott, akkor az év végi osztályzatának a megállapításához osztályozóvizsgát köteles tenni. A nem tanköteles korú tanulónak 30 igazolatlan óra után automatikusan megszűnik a tanulói jogviszonya.
- 18 -
Igazolatlan mulasztással kapcsolatos szabályok a. Egy tanítási évben 10 igazolatlan óra után az iskola igazgatója értesíti: - az illetékes Gyámhatóságot - a Kormányhivatalt - Gyermekjóléti Szolgálatot Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. b. 30 igazolatlan óra után: - Kormányhivatalt - Gyermekjóléti Szolgálatot c. 50 igazolatlan óra után: - Gyámhatóságot - Kormányhivatalt 8. A tanuló félévente és tantárgyakként egy felelésmentes órát kérhet, kivétel az előre bejelentett általános számonkérés (dolgozatírás). A felelésmentesség az írásbeli munka el nem készítésére is érvényes. A felelésmentes órát az ellenőrző könyvben dokumentálni kell, a tanárral alá kell íratni. Az ellenőrző könyv elhagyása a felelésmentes órák elvesztését jelenti az adott tanévre. 9. Az órai munka zavarásáért, a taneszközök hiányáért tantárgyi elégtelen nem adható. A fegyelmi vétségért más büntetés adható. 10. A megírt dolgozatot a tanár megírásától számított 2 héten belül köteles kijavítani és kiosztani (kivétel a tanár akadályoztatása). Addig új dolgozatot nem írathat, amíg az előző dolgozatot nem értékelte Egy napon – adott osztályban – legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható. 11. Az a tanuló akinek a hiányzása eléri a 250 órát tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehessen. 11. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési zavarral, illetve tanulási nehézséggel, magatartási nehézséggel küzdő tanuló kérheti, hogy mentesítsék egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az értékelés, minősítés alól. Ez iránti kérelmet az iskola igazgatójához írásban kell eljuttatni. Az igazgató szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az osztályfőnök és a szaktanár javaslatát is figyelembe véve hozza meg határozatát. 13. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
- 19 -
1.. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét. 2. Az étkezés térítési díját minden hónap 20-tól 28. napjáig kell befizetni az iskolában nyugta ellenében. 3. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díját a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával leszámítja. A lemondást telefonon, vagy személyesen legkésőbb reggel 8 óráig lehet megtenni az iskolai ügyintézőnél Az előzőleg befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola gazdasági összekötője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről – kérelmére - az iskola igazgatója dönt. 4. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj csökkentésére nem tarthat igényt. 14. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 1. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusai szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a kiskorú tanulók szüleit az ellenőrző könyvön keresztül előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a jogszabályokban meghatározott felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az
- 20 -
egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést alkalmanként csak a foglalkozást tartó szaktanár adhat. 5. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskola tanulói és az iskolai dolgozók vehetik igénybe.
6. Az öltözőszekrények használatának rendje A Nyírlugosi Általános Iskola minden tanulója 1 db öltözőszekrény használatára jogosult. Minden tanuló köteles az iskola öltözőszekrényeit megóvni és ebben a formában megőrizni. A szekrényeken - firkálás, névtábla- és számmatrica megsértése, szándékos vagy nem szándékos rongálás esetén - az okozott kárt köteles megtéríteni. Minden tanuló felel az általa használt szekrény külső- és belső rendeltetésszerű használatáért. A szekrényekre sem kívül sem belül semmilyen írás, ragasztás nem kerülhet. Minden szekrényt csak a saját kulcsa nyit, ezért annak más zárba való bepróbálása a szekrény zárának megsértéséhez vezethet. Tanulónkénti megkülönböztetésre a sorszámozás és a felirat együttesen használható, ezért is nagyon fontos a névtábla és a számmatrica sérthetetlenségének megőrzése. A tanulók kötelesek az iskolatáskájukat, a kabátjukat, tornafelszerelésüket és személyes tárgyaikat benne tárolni. Ennek következtében az aulában és az iskola más területén ezek a felszerelések még az ebédelés időtartama alatt sem helyezhető el. A szekrényekben étel, iskolatej, alma stb. tárolása szigorúan tilos! A szekrények rendjének ellenőrzése az iskolavezetés által havonta, az osztályfőnök részvételével pedig hetente történik. Minden szekrényhez két db kulcs jár: Egy kulcsot a tanulók ajándékba kapnak, melyet maguknál tarthatnak a tanév végéig. A kulcs elvesztése esetén a tartalék kulcsról a porta melletti elzárt kulcsszekrényben található –másolat készíthető, melyet csak a szülő személyesen vehet fel. A másolat költsége azonban a tanulókat terheli. Minden tanuló köteles az öltözőszekrény kulcsát magánál tartani, mert a kabátja és a táskája csak abban helyezhető el az ebédelés vagy más iskolai elfoglaltság időtartama alatt. A tanulók kulcsai mindig a kapott kulcstartón legyenek, amelynek tartalmaznia kell a szekrény számát, így a megtalált kulcs beazonosítható. A kulcs nem szakszerű használata esetén - ami zárelromlásához vezet - a tanuló köteles a teljes zárat megfizetni. Azok a tanulók, akiknek szekrényeik az első emeleten vannak, azok a reggeli érkezéskor felmehetnek az első emeleti szekrényeikhez arra az időre, amíg a - 21 -
kabátjaikat benne elhelyezik. Utána azonban vissza kell jönniük az aulába az óra eleji sorakozóra. Minden tanulóval szemben, akik az öltözőszekrények használatának rendjét megszegi az iskolai házi rendfegyelmező intézkedésre vonatkoznak. 15. Az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken is (az osztályfőnök útmutatása alapján) kulturáltan kell viselkedni! Az előre megbeszélt szabályokat be kell tartani, ezek megszegésekor kizárható a diák a programból és/vagy fegyelmező intézkedésben részesül. Tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelére és elhelyezésére vonatkozó szabályok A diákok az iskolába csak az iskolai oktatáshoz feltétlenül szükséges eszközöket hozhatják! Egészséget, közerkölcsöt, közérdekeket sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas eszközöket, sajtóterméket tilos az iskolába behozni! Rendkívüli esetekben, ha nagyobb értékű tárgy (pl.: hangszer, sportszer, stb.) vagy nagyobb pénzösszeg van a tanulónál, azt az iskolába érkezéskor a gazdasági irodában kell leadni. A leadott tárgyakat az iskola elhagyása előtt lehet újra átvenni. Az iskolába hozott értéktárgyakért, a tanuláshoz szükségtelen műszaki cikkekért, tárgyakért (pl.: walkman, mobiltelefon, stb.) felelősséget nem vállalunk! Az iskola csak a leadott tárgyakért vállal anyagi felelősséget. Mobiltelefonokat (melyet csak saját felelősségre lehet behozni az iskolába!) az épületbe megérkezve ki kell kapcsolni. Órára telefont a tanítás rendjének védelme érdekében kikapcsolt állapotban szabad bevinni. Napközben a telefonok használata csak indokolt esetben, a tanítási órák közötti szünetekben engedélyezett. Amennyiben a tanuló a mobiltelefonját indokolatlanul használja, akkor a jelen házirend megsértésének büntetési fokozataiban részesül. A diáktársak és tanárok törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmében, külön engedély nélkül az iskola területén mobiltelefonnal képeket illetve hangfelvételeket nem szabad készíteni, hagyományos vagy digitális fényképezőgéppel, kamerával az érintettek tudta és engedélye nélkül felvételeket, filmet nem szabad rögzíteni. A talált, idegen tárgyakat kérjük, mindenki adja le a tanáriban! 16. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
- 22 -
példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
napközis nevelői dicséret szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret. nevelőtestületi dicséret.
3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
dicséretben részesíthetők. A szaktárgyi dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Megyei versenyen való részvétel esetén – amennyiben a mezőny első harmadában végez – osztályfőnöki dicséret, 1-3. helyezés esetén igazgatói dicséret illeti meg a tanulót. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve országos versenyekre bejutott tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 6. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni (bukásmentes osztály, legtöbbet javító osztály, a legjobb tanulmányi eredményt elérő osztály). 17. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
- 23 -
1. Azt a tanulót, aki, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái: Fegyelmező intézkedések napközis nevelői figyelmeztetés, szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. 3. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. Fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanuló csoportba .
csökkentése,
illetőleg
4. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Intézményünkben a következő módon járunk el: két szaktanári figyelmeztetés után újabb fegyelmi vétség esetén osztályfőnöki figyelmeztetést kap a tanuló. Ezt követően minden újabb szaktanári figyelmeztetés után bekövetkező fegyelmi vétség esetén egy magasabb fokozatú fegyelmező / fegyelmi intézkedés következik. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. A tanulót azonnal, legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
- 24 -
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog, stb.) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; a tanár órai munkájának – figyelmeztetések ellenére – álladó, folyamatos, több órán át tartó zavarása; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekmények minősülnek. 6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. 7. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. 8. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetés a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg. 18. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. Az intézmény felelősséget nem vállal a tanulók által az iskolába elhozott, az iskolai tanuláshoz nem szükséges vagyontárgyakért és pénzért. Rendkívül indokolt esetben iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. 2. Az iskolába, kerékpárral érkezett tanulók a járműveket az iskola főépülete mögötti parkolóban lezárva tarthatják. A járműveket szünetekben nem használhatják, másnak vezetésre át nem engedhetik. 3. A tanuló a tanítási órán „sétáló magnóját” nem használhatja, azt a padról a táskájába kell tennie. 4. A tanuló, saját felelősségére az iskolába hozott mobiltelefonját tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és iskolai ünnepségeken kikapcsolt állapotban kell, hogy tartsa. 5. Fegyvert, vagy fegyvernek minősülő tárgyat, gázsprayt az iskola területére és rendezvényeire behozni tilos! 6. A tanuló a talált tárgyakat a portán vagy a titkárságon köteles leadni! 7. A tanuló nem hordhat és viselhet tiltott önkényuralmi jelképet ábrázoló ruhadarabot, nem hozhat be ilyen szimbólumot megjelenítő tárgyat.
- 25 -
8. Az iskola területén tilos a szerencse- és hazárdjáték szervezése, bonyolítása. 19 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A tanuló helyett az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 2. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola az adott termék vagyoni vagy tulajdoni jogát másra ruházza át. 3. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelmére - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. 4. Az 1. és 2. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. 20. A tanulók védelmében elvárható nevelői magatartás Az oktató nevelői munkája során segítse és erősítse a nevelői-szülőitanuló közösségek összehangolását, az értékteremtő, értékmegőrző munkát és magatartást. Legjobb képességének megfelelően, igényesen lássa el munkaköri feladatait szakmai, osztályfőnöki tevékenységét az oktatási törvénynek, az iskola szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, pedagógiai programjának és feladattervének megfelelően. Tartsa be a munkaköri leírásában foglaltakat. Felvilágosító tevékenységével segítse az egészséges életmód, a testi-lelki harmónia, a dohányzásra, az alkoholra és drogra nemet mondani tudás kialakulását.
- 26 -
21. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét a tanulók osztályközösségben megvitatják és a véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a tanárok munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint a szülői szervezet véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértését az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a nevelőtestületi értekezleten jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben lévő házirend módosítását – bármely tanár, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
- 27 -
22. Záró rendelkezések 1. Ez a Házirend a kihirdetését követően, 2013.év……hó…….napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lép hatályba és visszavonásig érvényes. 2. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend elfogadását, módosítását követően egy – egy példányát a mellékleteivel együtt a diákönkormányzatnak át, kell adni, az iskola könyvtárában és az aulában ki kell függeszteni, valamint az iskola honlapján közzé kell tenni úgy, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse. E feladatokért az iskola igazgatója a felelős. 3. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál, vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 4. A tanév megkezdését követő 4 héten belül az iskola vezetősége és a diákönkormányzat vezetősége áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy a házirendet szükséges-e módosítani, az utolsó házirend-módosítás óta felmerült-e szabályozási probléma, a diákönkormányzat, vagy az iskola más szerve javasolta-e a házirend módosítását bármely kérdésben. 5. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézmény igazgatójához, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez. Az illetékes személyeket az iskola titkárságát kell keresni. 6. Jelen házirend 2013. szeptember 1.-jétől hatályos, egyúttal a 2009.01.07. módosított házirend hatályát veszti. 7. Jelen házirend kihirdetésétől az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik.
Kelt Nyírlugos, 2013. március 17.
P.H.
.............................................. Elek Szilárd igazgató
- 28 -
Mellékletek 1.sz. melléklet
A halmozottan hátrányos tanulókkal való foglalkozás szabályai A szabályok törvényi alapja a Köznevelési törvény, valamint szabályozó rendeletei. Az iskolai működtetés szabályai: Az IPR működtetés felelőse az általános iskola igazgatóhelyettese. A tanulók szülei nyilatkoznak a halmozottan hátrányos helyzetről. Az iskolai IPR menedzsment a kialakított munkaterve alapján megszervezi a tanulókkal való foglalkozást. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős gondoskodik arról, hogy megfelelő segítséget kapjanak a családok a tanévkezdéshez. Az IKCS felveszi a segítő szervezetekkel a kapcsolatot. A segítők heti rendszerességgel foglalkoznak a tanulókkal A tanítási órákon meghatározott terv alapján integrált foglalkozáson vesznek részt a tanulók A dokumentáció kezelése az osztályfőnök/megbízott pedagógus feladata. A szülőkkel való kapcsolattartás negyedévente az értékelésekkor, családlátogatásokon, az iskola szokásos rendezvényein történik (szülői értekezlet, fogadóóra, programok). Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján szükség szerint végzünk esetmegbeszéléseket, családlátogatásokat. Minden tanévben félévkor a félévi beszámolóban, év végén IPR beszámolóban rögzítjük az eredményeket, további feladatokat. Minden évben az iskola feladattervéhez mellékeljük az IPR munkatervét.
- 29 -
2. sz. melléklet
Ingyenes és támogatott tankönyv
A vonatkozó jogszabályok:
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény
NKT. 2011 évi CXC. törvény
23/2004.(VIII.24) OM Rendelet
SZMSZ. 6.2.-al összhangban
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók köréről Ingyenes tankönyvellátásban részesül a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, fegyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A kedvezmény iránti igényt - igénylőlap felhasználásával - a szülők a tankönyv átvétele előtt benyújtották az iskoláknak. A kedvezményre való jogosultság igazolásául bemutatják a családi pótlék folyósításáról szóló bérjegyzéket, vagy a pénzintézeti számlakivonatot, vagy a postai igazolószelvényt, tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást, testi fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott tanuló esetén a szakértői vagy a rehabilitációs bizottság szakvéleményét, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló esetén az erről szóló határozatot. A normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni: a. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak kell tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket, b. sajátos nevelési igényűnek kell tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket. Fontos tudni, hogy gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után változatlanul nem vehető igénybe ezen a jogcímen újabb normatív kedvezmény.
- 30 -
Függelék Az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos eljárásrend 1. Ingyenes tankönyv kiadásának rendje:
A tankönyveket a könyvtárból kölcsönzik ki a tanulók, amelyek beleltározásra kerülnek, kivéve a munkatankönyveket.
2. Az ingyenes tankönyv értékét az alábbiakban határozzuk meg: Az ingyenes tankönyvet a szülő megvásárolhatja, egy lemondó nyilatkozatot az iskolának köteles beadni. Új tankönyv: 100 %
1 éves használat után: 50 %
2 éves használat után 25 %.
A három éves használat után – indokolt esetben a tankönyv selejtezhető.
3. Az elveszett vagy megrongált tankönyvek kártérítése
Az iskola által, az iskolai könyvtár állományából biztosított ingyenes tankönyvet, egyéb segédletet a tanuló köteles használható állapotban megőrizni és a tanév végén, osztályozó vizsga esetén a sikeres vizsgát követően a könyvtárnak visszaszolgáltatni.
A tanuló hibájából elveszett tankönyvet, segédletet a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni.
A tanuló hibájából használhatatlanul súlyosan megrongált (gyűrt, tépett, összefirkált) tankönyv, segédlet értékét meg kell téríteni az 1. pontnak megfelelő mértékben.
Rendeltetésszerű használatból (lényegkiemelő szövegkiemelés, aláhúzás, jegyzet a tanár utasítására) eredő értékcsökkenés esetén a tanulót nem terheli kártérítési kötelezettség.
4. Kártérítési mentesség, illetve mérséklése
A kártérítési kötelezettség eltörlését, illetve mérséklését a szülő az iskola igazgatójának benyújtott írásbeli kérelemmel, indoklással kérheti. A kérelemről az igazgató dönt az osztályfőnök (szaktanár), szükség esetén gyermekvédelmi felelős véleménye, javaslata alapján.
5. Eljárásrend
Az ingyenes tankönyvet a tanuló az iskolavezetés által megbízott személynek, (szükség esetén az osztályfőnöknek) legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig adja le.
Ha több évre szól a tankönyv, a fenti kötelezettség alól mentesül a tanuló.
Javító- vagy osztályvizsga esetén a tankönyveket a sikeres vizsga napján kell leadni.
Évismétlés esetén újabb tankönyvre a tanuló nem jogosult, csak abban az esetben, ha tankönyvváltás következik be.
Térítési költség megállapítása esetén a meghatározott költséget nyugta ellenében a titkárságon kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén az iskola igazgatója írásban szólítja fel a szülőt a mulasztás pótlására.
- 31 -
A kártérítésből befolyó összeget az iskola tartóskönyvek vásárlására fordítja.
A tankönyvek leadását az osztályfőnök segíti. 3.sz. Melléklet
A sorsolás szabályai A beiskolázás szabályait az NKT 50.§-a, és a 20/2012-es EMMI Rendelet 22.§-a szabályozza. Amennyiben sorsolásra kerül sor: 1. A sorsolás nyilvános, és az igazgató által kijelölt helyen zajlik. 2. Részt vesznek az iskola részéről: -
Igazgató
-
Gyermek és ifjúságvédelmi felelős
-
Beiskolázásért felelős igazgató helyettes
-
Részt vesznek az érintett tanulók és szüleik.
A sorsolás lebonyolításáról, eredményéről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a résztvevők nevét, a tanulók nevét, a sorsolás eredményét. A sorsolás után az eredményről a szülők írásbeli tájékoztatást kapnak. Sorsolás nélkül is felvehető a tanuló, ha …. -sajátos nevelési igényű, -vagy az EMMI Rendelet szerint különleges helyzetűnek minősül. Különleges helyzet: - A szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő vagy - Testvére az adott intézmény tanuló, - vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, - vagy az iskola lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől 1 km-en belül található.
- 32 -
