NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b.
A Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar Földrajz Tanszék
Idegenforgalmi Szakmenedzser Felsőfokú szakképzés
NYÍREGYHÁZA 2005
1.1. NYELVI KÖVETELMÉNYRENDSZER A 4. félév végére az idegenforgalmi szakmenedzseri szakképesítés megszerzéséhez kötelező a szakmai ismeretekkel bővített C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal azonos nyelvvizsga, valamely világnyelvből. A feladatmegosztásnál jeleztük, hogy a nem idegen nyelvszakos hallgatók képzését intézményünkben az Idegen nyelvi Intézet látja el. Az idegenforgalmi szakképzés hallgatói 4 féléven át tanulnak idegen nyelvet (ez elsősorban angol és német). Tanulmányaik során minden félév gyakorlati jeggyel zárul. „C” típusú tantárgyként az Intézetben 31 szaknyelvi kurzus kerül meghirdetésre a hallgatók körében. A színvonalas nyelvoktatáshoz adottak a feltételek. Minden oktató rendelkezik hordozható magnetofonnal, van írásvetítő, laptop, projektor, video, TV és minden oktatói szobában van számítógép. Angol és német nyelvekből – e-learninges képzés keretében – a Virtual Campus-on keresztül is van lehetősége a hallgatónak a felkészítésben részt venni. Az állam által – Oktatási Minisztérium – biztosított éves költségvetési keretből, a főiskola szabályozása alapján a hallgatók nyelvvizsgadíj- visszatérítésben részesülnek. Az I. évfolyam zárása az idegen nyelvi képzésen a szintvizsga. A szaknyelv tanulásának feltétele, hogy a hallgató a szaknyelvi képzésre felkészítő általános nyelvi tanulmányok után eredményes szintvizsgát tegyen. A sikeres szintvizsga tehát előfeltétele a szaknyelvi tanulmányok megkezdésének. A szintvizsga mindkét részét le kell tenni az adott vizsgaidőszakban, sem a szóbeli, sem az írásbeli eredmény nem vihető át a következő vizsgaidőszakra. Felmentést kaphat az idegen nyelv tanulása alól az a hallgató, aki az adott nyelvből egy középfokú általános „C” típusú államilag elismert vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. De a szakképesítés megszerzéséhez a szakmai nyelvvizsga teljesítése kötelező.
1.2. AZ ELŐÍRT KÜLSŐ SZAKMAI GYAKORLATOK Minden hallgató az általa választott szakiránynak megfelelő vállalkozásban vagy részegységnél vesz részt kötelező szakmai gyakorlaton. Ezek kiterjednek az idegenforgalommal általánosságban összefüggő tevékenységek, valamint a szakiránynak megfelelő munkakörök minél több elemére. A szakmai gyakorlat célja: ) A turizmus profit- és nonprofit célú vállalkozásainak, államigazgatási területeinek megismerése; ) a különböző elméletek, fogalmak, eljárások, módszerek megértése, illetőleg felsőfokú szakképzés keretében tanultak adaptálása, szintetizálása; ) különböző képességek, mint megértés, alkalmasság, szakértelem fejlesztése; ) a tanultak és a gyakorlat közötti kapcsolatok felismerése, előmozdítása, összekapcsolása valóságos helyzetekkel; ) a további tanulmányokhoz szükséges alapok megszerzése; ) a szakma megismertetése a hallgatóval, a pályára való alkalmasság megerősítése. A hallgató aktívan részt vesz a gyakorlati hely megtalálásában, a gyakorlati hely és a Tanszék közötti együttműködés megszervezésében. Önállóan javaslatot tehet és választhat ki gyakorlati helyet a Tanszék jóváhagyásával, ha ez sikertelen, a Tanszék segítséget nyújt. Ebben nagy szerepe lehet az intézmény és ezen belül a szakmai intézet kapcsolatrendszerének. A gyakorlat teljesítését a fogadó cégeknek igazolniuk kell, konkrétan megjelölve a gyakorlat
időpontját és a ledolgozott munkaórák számát (legalább 300 munkaóra kötelező). A hallgató a gyakorlatról meghatározott szempontok alapján dolgozatot köteles készíteni. Felmentést kaphat a gyakorlat (v. egy részének) teljesítése alól az a hallgató, aki a gyakorlat esedékességét megelőző 1 éven belül dolgozott az idegenforgalom, a szállodaipar valamely területén, és azt hivatalosan igazolni tudja. A felmentést ezzel az igazolással lehet kérvényezni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkában eltöltött időtartamot, a ledolgozott munkaórák számát és a munkakört. Azok a hallgatók, akik a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán a szakirányoknak megfelelő szakokon nappali tagozaton szeretnének továbbtanulni 2 x 300 órás szakmai gyakorlatot kötelesek teljesíteni.
2. A szakképesítés záróvizsga követelményei 2.1. A SZAKMAI VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI A négy féléves stúdiumot szakmai vizsga zárja le. Szakmai alapozó, a közös szakmai modulok és a specializációk részét képező szakmai modulok ismeretanyaga alapján. A hallgató joga, hogy a megadott témakörökön kívül is javaslatot tegyen szakdolgozatának témájára. Vizsgára azok a hallgatók bocsáthatók, akik: ) Az oktatási programban előírt követelményeket teljesítették, ) a programban előírt szigorlatokat sikerrel teljesítették, ) megfelelő színvonalon követelményeknek,
eleget
tettek
a
szakmai
gyakorlatokkal
összefüggő
) a négyéves képzést záró abszolutóriumot megszerezték ) sikerrel letettek egy legalább középfokú szakmai anyaggal bővített "C" típusú nyelvvizsgát. ) a szakdolgozat elkészítése és a megadott időpontig való leadása.
2.2. A SZAKDOLGOZATTAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A képzés 3. félévében meghatározzuk a választható témaköröket a kötelezően oktatott tantárgyakra. A hallgató szakdolgozatának választott címét és vázlatát jóváhagyásra leadja a kijelölt oktatónak. A képzésért felelős egység oktatói ezt a hallgatóval történt egyeztetés alapján jóváhagyják, vagy javaslatot tesznek a megváltoztatásra. A szakdolgozat tükrözze a jelölt felkészültségét, tárgyi tudását és szintetizáló képességét az alábbi főbb területeken: ) az idegenforgalmi vállalkozások, egységek működésével kapcsolatban; ) az idegenforgalmi tevékenységekkel összefüggő jogi, pénzügyi és adminisztratív feladatok vonatkozásában; ) a turizmus országos és helyi adottságaival, fejlesztési irányaival összefüggő eligazodását illetően; ) az idegenforgalmi marketing tevékenység ismeretének vonatkozásában;
3
) a turizmus egyes célterületekhez, különösen a hallgató által felvett specializációhoz kapcsolódó feladatok értelmezésében, megoldási lehetőségeiben A jelölt legyen képes a választott témák keretei között, az elsajátított alapozó és szakmai ismeretanyag komplex alkalmazásával egy a szakmai követelményeknek megfelelő, logikusan szerkesztett egyéni véleményét (javaslatait) is tartalmazó szakdolgozat előkészítésére. A dolgozatnak azt kell bizonyítania, hogy a tanultakat önállóan hasznosítani tudja. A tartalom mellett a megfelelő stílus, a felhasznált szakirodalom korrekt megjelölése és az idegenforgalom terminológiájának pontos használata is fontos szempont a munka elbírálásakor. A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni. A szakdolgozat az alábbi tagozódást kövesse: Bevezetés, Irodalmi áttekintés, A feldolgozás módszerei, Eredmények, Összefoglalás, Irodalomjegyzék, Mellékletek. A dolgozat terjedelme minimum 25 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-13-as méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók bal oldalon 4,5 cm, jobb oldalon 3 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm; vagy LaTeX book dokumentum osztály szerint. A szakdolgozat szövegét számítógépből kinyomtatva, esetleg írógéppel elkészítve két példányban kell beadni. Főiskolánkon követelmény a lemezen való leadás is. A címlapnak tartalmaznia kell a képzés megnevezését, a dolgozat címét, a szerző nevét, a konzulens nevét, az elkészítés dátumát. Tagoláshoz decimális struktúrát és tartalomjegyzéket alkalmazzunk. Az ábrák a szövegben legyenek elhelyezve, és az ábrákat a szöveg magyarázza meg. Az ábrákat arab számokkal számozzuk és a cím az ábra alatt legyen feltüntetve. A táblázatokat római számokkal lássuk el és a címet a táblázat felett helyezzük el. Számítógépes program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón (CD-n vagy mágneslemezen) kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tüntetni.
2.3. A SZAKMAI VIZSGA RÉSZEI 2.3.1. A vizsgaszervezés általános tudnivalói Az országosan megkívánt egységes képzési- és vizsgaszint teljesülését a szakképzési törvény a szakmai követelmények meghatározásával és a szakmai vizsgaszabályzat alapján történő vizsgáztatással biztosítja a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet alapján. A törvényben a szakmai vizsga helyének és időpontjának kijelölésére a szakmai vizsga szervezője kapott felhatalmazást, egyúttal kötelezettséget is a szakmai vizsga feltételeinek biztosítására, valamint a szakmai vizsga iratai, egyéb dokumentumai vezetésére, részben a megőrzésükre, továbbá a nyilvántartásukkal kapcsolatos feladatok ellátására. A vizsgaszabályzat alapján a vizsgacsoportokat a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője alakítja ki. Ha a szakmai és vizsgáztatási követelmény másképp nem rendelkezik, több vizsgarész egy napra nem szervezhető. A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből állhat, amelyek felsorolását és sorrendjét a szakképesítésért felelős miniszter által szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény tartalmazza. Az idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés esetében az 18/1995 (VI.6.) IKM rendelet alapján a záróvizsga gyakorlati és elméleti vizsgarészből tevődik össze.
4
A szakmai vizsgabizottság a szakképzési törvény szabályai szerint független szakmai testület. Feladatainak törvényes ellátásához az elnökön kívül legalább két tag szükséges. A vizsgabizottságot tehát a következő három tag alkotja: 1.
az Oktatási Minisztérium által megbízott elnök,
2.
a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője.
3.
a vizsgaszervező intézmény képviselője, továbbá
A szakmai vizsga állami vizsga, ezért a vizsgabizottság elnöke a szakképesítésért felelős miniszter megbízottja. A vizsgabizottságban elnöki megbízást nem kaphat az a személy, aki a képzést szervező intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban áll. A vizsgabizottság elnökének személyére a vizsgaszervező intézmény vezetője az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplő szakemberek közül tehet javaslatot. A vizsgabizottság elnökének feladatai: 1.
A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja.
2.
Ellenőrzi a szakmai vizsga, vizsgarész előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét,
3.
Vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,
4.
Ellenőrzi - a jelentkezési iratok alapján - a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat,
5.
Átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat,
6.
Tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról,
7.
Összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,
8.
A szakmai vizsga befejezését követő egy héten belül írásban jelenti megbízójának a vizsga előkészítésével, lebonyolításával, a vizsgáztatás feltételeivel, a vizsgázók felkészültségével, a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésével, a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait,
9.
Az ellenőrzést a szóbeli vizsgarész előtt köteles megtenni, ha a szakmai és vizsgakövetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli, illetőleg a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra.
10. Ha a vizsgabizottság elnöke megállapítja, hogy a szakmai vizsgát, a vizsgarészt nem készítették elő megfelelően és a mulasztás rövid idő alatt nem pótolható, megtiltja a vizsga megkezdését és azonnal jelentést tesz a megbízójának. A szakképesítésért felelős miniszter a jelentés alapján - a vizsgaszervező vizsgáztatási jogát felfüggesztheti. Felfüggesztés esetén a szakképesítésért felelős miniszter a folyamatban lévő szakmai vizsga, vizsgarész befejezésével egy másik vizsgaszervezőt jelöl ki úgy, hogy a vizsgázónak a megkezdett vizsgaidőszakban lehetősége legyen befejezni vizsgáját. A felfüggesztés miatt felmerült minden terhet a felfüggesztett vizsgaszervező viseli. A szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjét az intézmény vezetője, a gazdasági kamara vizsgabizottsági tagját pedig - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének felkérésére - a szakképesítés szakiránya szerint illetékes területi gazdasági kamara bízza meg. A területi gazdasági kamara képviselője elsősorban a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzésében, továbbá a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, az elkészült gyakorlati vizsgafeladatok átvizsgálásában és a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében működik közre. 5
A vizsgabizottság munkáját segítő tanár feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsgarend szerint látja el, segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére. A vizsga jegyzője a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el: ) vezeti a vizsgabizottság értekezleteinek jegyzőkönyvét, ) elkészíti a vizsgajegyzőkönyvhöz tartozó mellékleteket, ) biztosítja a vizsgázók nevének feltüntetésével a szakmai vizsga lebonyolításához az „Osztályozó-ív”-et annyi példányban, amennyi a vizsgabizottság és annak munkáját segítő szakemberek, tanárok száma együttesen, ) kitölti - két eredeti példányban a Törzslap belíven: ) a vizsgázók személyi adatait ) a szakképzést folytató intézmény adatait ) a vizsgatárgyak, témakörök megnevezését ) gondoskodik arról, hogy a vizsgatételek az elméleti vizsgarész során egyenként kihúzható formában a vizsgázók rendelkezésére álljanak, ) gondoskodik a szakmai vizsgát szervező intézmény bélyegzőjének lenyomatával ellátott, a vizsgázó felkészülése során felhasználható vázlatpapírokról, ) kitölti az osztályozó ívek összesítésének egy példányát, ) az osztályozó értekezlet vizsgabizottsági határozatai alapján rávezeti a Törzslap belívekre a vizsgázók érdemjegyeit (vizsgarészenként, az osztályzatokat betűvel és számjeggyel egyaránt feltüntetve), ) megírja a bizonyítványokat, A vizsgán résztvevő, a vizsgabizottság munkáját segítő szakemberek, pedagógusok, valamint a vizsga jegyzője NEM tagjai a vizsgabizottságnak! A vizsgabizottság elnökét, tagjait, jegyzőjét és a vizsgabizottság munkáját segítő szakembereket a vizsgabizottság határozatai tekintetében azok kihirdetéséig - egyaránt titoktartási kötelezettség terheli! Az idegenforgalmi szakmenedzser záróvizsgára való jelentkezés feltételeit a 18/1995 (VI.6.) IKM rendelet határozza meg. A vizsgarend kialakításakor figyelemmel kell lenni arra: ) hogy a vizsgabizottság egy nap tíz óránál többet nem fordíthat a vizsgázók meghallgatására, ) a vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
2.3.2. Szakdolgozat védése, gyakorlati és szóbeli vizsga A szakdolgozat érdemjegyének megállapításakor a vizsgabizottság elnöke kezdeményezheti a szaktanár által javasolt érdemjegy módosítását, ezt a módosítást azonban indokolni kell, s az indoklást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A záróvizsga a szakdolgozat védésével kezdődik; amikor a szakdolgozatot értékelők bírálata alapján, amelyet a jelölt már a vizsgát megelőzően kézhez kap, illetve az általuk és a vizsgabizottság tagjai által feltett kérdésekre kell a jelöltnek válaszolnia. A vizsgázónak érvekkel kell igazolnia a szakdolgozatban megfogalmazott álláspontját. A bizottságnak röviden értékelni kell a vizsgázók szakdolgozati teljesítményét.
6
Gyakorlati vizsga: A vizsgázó feleletét gondolkodási idő nélkül adja meg a szakmai szituációs kérdésekre a vizsgabizottság által kiválasztott sorrendben és módon. A gyakorlati vizsga keretében a vizsgázónak gyakorlati jártasságát és problémamegoldó képességét kell értékelni: ) Az idegenvezető-hostess specializációt felvettek számára idegenvezetés (városnézés) gyalogosan és autóbusszal az iskola székhelyén, valamint idegenforgalmi vonzáskörzetében angol, illetve német nyelven. ) A falusi turizmus szakirány gyakorlati vizsgája egy-egy szakmaspecifikus szituáció megoldását igényli. Ezekre a gyakorlati vizsgákra a szóbeli záróvizsgán kerül sor. A szóbeli vizsga A szóbeli vizsga keretében a vizsgázónak számot kell adnia a szakterületének műveléséhez elengedhetetlen tudományterületek legfontosabb megállapításainak középfokú – a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, nem tudományos szintű – ismeretéről. A szóbeli vizsgatételsor a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott központi tételsor. A hallgatók egy tételt húznak a központi tételsor tételei közül. A kihúzott tétel számát rá kell vezetni az osztályozó-ívre". A vizsgázók a felelet kidolgozására felkészülési időt kapnak. Válaszuk vázlatát kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjének lenyomatával ellátott vázlatpapíron rögzíthetik. A felkészülési idő alatt és a felelet során segédeszközként a vázlatpapírokon és az íróeszközökön kívül mást nem használhatnak. Az idegenforgalmi szakmenedzser szakképzésben azonban szoros értelemben véve nincsenek önálló, kizárólagos, ún. vizsgatantárgyak. A szakmai vizsga ez esetben ugyanis nem az egyes tantárgyakra vonatkozó tételek kifejtéséből, hanem az összes elméleti tantárgy egymást kiegészítő tananyagtartalmára egyidejűleg kiterjesztett, komplex kérdéskörök megválaszolásából tevődik össze: ) A turizmus a mikro és makrogazdságban. ) Idegenforgalmi termékek kialakítása és értékesítése (utazás-, program-, szálláshely- és ellátásszervezés) ) idegenforgalmi vállalkozások működése. Az idegenvezető-hostess specializációt felvevők számára: ) Az idegenvezetői és hostessi tevékenység elmélete és gyakorlata A falusi turizmus specializációt felvettek számára: ) Turizmus, falusi háztartás és településmenedzsment ) A szabadidő idegenforgalmi menedzselése A szóbeli szakmai záróvizsga részeként értelemszerűen számot kell adnia az alapismereti modulok keretében elsajátított általános gazdasági és kisvállalkozási, lélektani, jogi, pénzügyi-, adózási, számviteli ismeretekről, kommunikációs készségekről is. A turizmus a mikro- és makrogazdaságban komplex témakörben a vizsgázónak ismernie kell:
7
) a turizmus rendszerét, irányító szervezetét, környezeti hatásait, kapcsolatrendszerét, gazdasági szerepét, hatásait; ) Magyarország idegenforgalmi sajátosságait, adottságait, a hazai idegenforgalmi politika céljait, jellemzőit; ) a világturizmus helyzetét, fejlődési irányait; ) a helyi és regionális idegenforgalom tényezőit és funkcióit; ) az idegenforgalmi tevékenységet folytató egységek szerkezetét, szervezeti alapelveit, lehetséges funkcióit. Az idegenforgalmi termékek kialakítása és értékesítése (szálláshely- és utazásszervezés) témakörében a vizsgázónak ismernie kell: ) az értékesítés feltételrendszerét; ) a kereslet és kínálat alakulására ható gazdasági - társadalmi tényezőket; ) a szálláshelyek létesítésének feltételeit, típusait; ) a szálláshelyi és ellátási kínálat összetevőit, jellemzőit, üzemeltetésükkel kapcsolatos feladatokat; ) az utazásszervezés gazdasági, jogi rendszerét; ) az idegenforgalmi termékek kialakításával, fejlesztésével és értékesítésével összefüggő szervezési és vezetési feladatokat, kapcsolatrendszert; ) az idegenforgalmi termékfejlesztés művelődéstörténeti, földrajzi ismereteket.
és
értékesítés
lehetőségeit
befolyásoló
Az idegenforgalmi vállalkozások működése témakörben a vizsgázónak rendelkezni kell: ) a gazdasági és vállalkozási alapismeretekkel, a vállalkozás működtetésével összefüggő számviteli, ügyviteli, pénzügyi és adózási ismeretekkel; ) ismernie kell a turisztikai vállalkozások formáit, munkaszervezetüket; ) tisztában kell lennie a vállalkozások üzleti tevékenységét, a partneri kapcsolatok alakítását meghatározó feltételekkel, marketing tevékenységével, a szerződések típusaival, a kapcsolatok kialakításának etikai és protokolláris szabályaival; ) ismerni kell a vállalkozások létesítéséhez, működtetéséhez és irányításához szükséges eszközöket, módszereket, a menedzsment feladatait a munkakörök kialakításában, a munkavállalók tevékenységének, együttműködésének irányításában. A szóbeli vizsga követelményei szakirányonként: Az idegenvezető-hostess specializációt felvett vizsgázónak az idegenvezető és hostessi tevékenység elméleti és gyakorlati témakör keretében rendelkeznie kell: ) a kapcsolattartás, idegenvezetés, kommunikáció képességével idegen nyelven; ) az idegenvezetéshez szükséges helyi, regionális és országos művelődéstörténeti, földrajzi ismeretekkel; ) a hostessi tevékenységhez szükséges humán, gazdasági és ügyintézői készségekkel, rendezvényszervezési ismeretekkel és gyakorlattal; A falusi turizmus specializációt felvett vizsgázónak a turizmus és falusi háztartás témakörében rendelkeznie kell: 8
) háztartásökonómiai és a falusi életvitelt meghatározó ismeretekkel; ) tisztában kell lennie az öko- és a bioturizmus tartalmával; ) tisztában kell lennie a helytörténet, a népi kultúra tartalmával, jellemzőivel; ) ismernie kell a falusi turizmus kisvállalkozásainak, ezek tevékenységének, a falusi marketing munkának a sajátosságait és
együttes
gazdasági
) tisztában kell lennie . területfejlesztés feltételeivel; ) az életforma, életvitel és szabadidő-eltöltés formáiról, azok összefüggéséről;
2.3.3. A vizsga értékelése ) A vizsgázó a szakmai záróvizsga minden elemére érdemjegyet kap, ezek átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba. ) A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét témakörönként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. Az összesített értékelésnél a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. ) Az idegenvezető-hostess specializációt felvett vizsgázónak a szóbeli vizsga idegen nyelven oktatott témaköreit az adott idegen nyelven kell teljesíteni. ) Eredménytelen a szakmai záróvizsga akkor, ha a vizsgázó szakdolgozatára, a gyakorlati vagy-vagy a szóbeli vizsga egyik témakörére elégtelen osztályzatot kap. Javítani azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgatárgyat kell a következő vizsgaidőszakban.
2.3.4. Szakmai nyelvvizsga A szakképesítés megszerzésének feltételét jelentő legalább középfokú, szakmai anyaggal bővített idegen nyelvvizsgákat a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint a főiskola a budapesti Idegen Nyelvi Továbbképző Központ által akkreditált nyelvvizsgahelyeken bonyolítja le Főiskolánk vizsgaközpontja által előre meghirdetett vizsgaidőpontokban. A középfokú szakmai nyelvvizsga a hagyományos nyelvvizsgához hasonlóan írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga speciális ismeretanyagát képezi a szakmai szöveg hallás utáni megértése, olvasott szakmai szöveg megértésének ellenőrzése, szakmai teszt megoldása, valamint szakmai szöveg írása a célnyelven megadott szempontok vagy szituáció alapján. A szakmai írásbeli feladatok célja a speciális jellegű szókincsre, illetve a szakmai tárgyú közlésekre épülő tudásszintnek, a szakmai fogalomvilág ismeretének és az összefüggések a felmérése. A szóbeli célja szakmai jellegű beszélgetés, különös tekintettel a vizsgázó személyes ambícióira, tanulmányaira, munkakörére. Idegen nyelvű szakmai tárgyú újságcikk vagy egyéb, autentikus írásos dokumentum ismertetése magyar nyelven. Szakmai tárgyú véleménykifejtés az előzőkhöz kapcsolódóan. Azaz a speciális idegenforgalmi kommunikációs helyzetek ismeretének bemutatása. Felmentést kaphat a szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga letétele alól az a hallgató, aki már rendelkezik a képzés által előírt szakmai nyelvvizsgával, azaz egy középfokú kereskedelmi (vagy üzleti) szakmai nyelvvizsgával, vagy egy középfokú idegenforgalmi szakmai nyelvvizsgával.
9
3. A főiskolai képzésbe való becsatlakozás lehetőségei Azon hallgatók, akik a 4 féléves képzés képesítési követelményeihez meghatározott feladatokat sikeresen teljesítették, Intézményünkben sikeres szakmai záróvizsgát tettek, lehetőséget kapnak arra, hogy tanulmányaikat folytathassák a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán a szakirányoknak megfelelő szakokon, valamint a Nyíregyházi Főiskola BsC képzésének Idegenforgalmi szakirányán. Ennek feltételét – a hatályos kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – az adott Főiskola Felvételi Szabályzata és az évenként megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató tartalmazza. A főiskolai alapképzésre felvételt nyert hallgatók felsőfokú szakképzésben teljesített sikeres követelmények beszámításra kerülnek az intézmény szabályai szerint. A főiskolai alapképzésre kötelezően előírt, minimálisan 180 mennyiségi kreditpontból, a felsőfokú szakképzésben megszerzett 120 kreditpontból 59 kreditpont kerül elfogadásra. A tartalmilag azonos tantárgyakat, amelyeket a Nyíregyházi Főiskola BsC képzésében beszámítunk, az alábbi tantárgylistában jelezzük.
10
Idegenforgalmi szakmenedzser FSZ képzés Idegenvezető-hostess szakirány Tantárgy Kód Ea+Gy Kr Gazdasági ismeretek ID 1111 3+0 3 Környezetgazdaságtan ID 1114 2+0 3 Pszichológia I. ID 1121 2+0 3 Pszichológia II. ID 1222 0+2 2 Kisvállalkozói ismeretek ID 1231 3+0 3 Számviteli és admin. ism. I. ID 1134 0+2 2 Számviteli és admin. ism. II. ID 1235 0+2 2 Informatikai ismeretek I. ID 1136 0+2 2 Bevezetés az idegenforgalomba ID 2111 3+0 3 Szabadidő ismeretek ID 2213 0+2 3 Utazásszervezés és értékesítés ID 2321 0+2 3 Rendezvényszerv. és értékesítés ID 2322 0+2 3 Általános természetföldrajz ID 2131 3+0 3 Természetföldrajz és a turizmus ID 2232 3+0 3 környezeti hatásai Egyetemes művelődéstörténet I. ID 2141 2+0 2 Egyetemes művelődéstörténet II. ID 2242 2+0 2 Életvitel, etika ID 2443 0+2 2 Magyarország idegenforg. földr. ID 3313 3+0 3 Magyaro. tört., történeti földr. I. ID 3323 2+0 3 Magyaro. tört., történeti földr. II. ID 3424 2+0 3 Utazási irodai ügyintézői ID 3331 0+2 3 ismeretek Host/hostess ismeretek ID 3332 0+2 3 Összesen:
59
Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszék Ell. K K K Gy K Gy Gy Gy K Gy Gy Gy K K
Tantárgy Kód A vállalk. gazd. körny. I. FDB2410 A vállalk. gazd. körny. II. FDB2410 Bevezetés a pszichológiába TKB A tanárjelölt személyiségfejlesztése TKB Gazdasági-módsz. közgazd. ism. I. FDB2411 Gazdasági-módsz. közgazd. ism. II. FDB2411 Gazdasági-módsz. közgazd. ism III. FDB2411 Informatika Idegenforgalmi alapismeretek I. FDB2412 Szabadidő turizmus FDB3013 Utazás és rend. szerv. -ért. I. FDB2413 Utazás és rend. szerv. -ért. II. FDB2413 Általános természeti földrajz I. FDB1402 Általános természeti földrajz II. FDB1402
K K Gy K K K Gy
Szociokult. alapism. I. Szociokult. alapism. II. Szociokult. alapism. III. Magyarország társadalomföldr. I. Történeti földrajz I. Történeti földrajz II. Idegenvezető, hostess és utazási irodai ügyintézői ismeretek I. Idegenvezető, hostess és utazási irodai ügyintézői ismeretek II.
Gy
FDB2414 FDB2414 FDB2414 FDB1408 FDB1410 FDB1410 FDB2419 FDB2419
Ea+Gy 2+0 2+0 2+0 0+2 2+0 0+2 0+2 2+0 2+0 2+0 3+0 0+2 2+0 0+1
Kr 3 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 3
Ell. K K K Gy K Gy Gy K K K K Gy K Gy
2+0 2+0 0+2 2+0 2+0 2+0 2+0
2 2 2 3 3 3 3
K K Gy K K K K
2+0
3
K
59
Idegenforgalmi szakmenedzser FSZ képzés Falusi turizmus szakirány Tantárgy Kód Ea+Gy Kr Gazdasági ismeretek ID 1111 3+0 3 Környezetgazdaságtan ID 1114 2+0 3 Pszichológia I. ID 1121 2+0 3 Pszichológia II. ID 1222 0+2 2 Kisvállalkozói ismeretek ID 1231 3+0 3 Számviteli és admin. ism. I. ID 1134 0+2 2 Számviteli és admin. ism. II. ID 1235 0+2 2 Informatikai Ismeretek I. ID 1136 0+2 2 Bevezetés az idegenforgalomba ID 2111 3+0 3 Szabadidő ismeretek ID 2213 0+2 3 Utazásszervezés és értékesítés ID 2321 0+2 3 Rendezvényszerv. és értékesítés ID 2322 0+2 3 Általános természetföldrajz ID 2131 3+0 3 Természetföldrajz és a turizmus ID 2232 3+0 3 környezeti hatásai Egyetemes művelődéstörténet I. ID 2141 2+0 2 Egyetemes művelődéstörténet II. ID 2242 2+0 2 Életvitel, etika ID 2443 0+2 2 Magyarország idegenforgalmi ID 4313 3+0 3 földrajza Faluszociológia ID 4321 2+0 3 Régiótörténet ID 4424 2+0 3 Falusi turizmus kisvállalkozások ID 4431 0+2 3 gazdaságtana Településmenedzsment ID 4443 0+2 3 Összesen: 59
12
Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszék Ell. K K K Gy K Gy Gy Gy K Gy Gy Gy K K
Tantárgy Kód A vállalk. gazd. körny. I. FDB2410 A vállalk. gazd. körny. II. FDB2410 Bevezetés a pszichológiába TKB A tanárjelölt személyiségfejlesztése TKB Gazdasági-módsz. közgazd. ism. I. FDB2411 Gazdasági-módsz. közgazd. ism. II. FDB2411 Gazdasági-módsz. közgazd. ism III. FDB2411 Informatika Idegenforgalmi alapismeretek I. FDB2412 Szabadidő turizmus FDB3013 Utazás és rend. szerv. -ért. I. FDB2413 Utazás és rend. szerv. -ért. II. FDB2413 Általános természeti földrajz I. FDB1402 Általános természeti földrajz II. FDB1402
K K Gy K
Szociokult. alapism. I. Szociokult. alapism. II. Szociokult. alapism. III. Magyarország társadalomföldrajza I. Faluszociológia Régiótörténet Kisvállalkozások vezetése a falusi turizmusban Településmenedzsment
K K Gy Gy
FDB2414 FDB2414 FDB2414 FDB1408 FDB3011 FDB3010 FDB2422 FDB2423
Ea+Gy 2+0 2+0 2+0 0+2 2+0 0+2 0+2 2+0 2+0 2+0 3+0 0+2 2+0 0+1
Kr 3 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 3
Ell. K K K Gy K Gy Gy K K K K Gy K Gy
2+0 2+0 0+2 2+0
2 2 2 3
K K Gy K
2+0 2+0 2+0
3 3 3
K K K
2+0
3 59
K
AZ IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS ÓRATERVE
4. A képzés óraterve Az idegenforgalmi szakmenedzser képzés tanulmányi ideje négy félév. Az idegenvezetőhostess szakirányon ez a hallgatóktól összességében 1815 óra tanulmányi kontakt órát igényel, amelyből 1380 kontakt óra az alapképzés, 435 kontakt óra a szakirány képzése. A falusi turizmus szakirányon ez a hallgatóktól összességében 1785 óra tanulmányi kontakt órát igényel, amelyből 1380 kontakt óra az alapképzés, 405 kontakt óra a szakirány képzése. A négy féléves képzés 15 hetes beosztással történik. A félévi oktatási hetek, óraszámok nem foglalják magukba az egyéni tanulmányi időt, illetve az összefüggő gyakorlatok egyéni tanulmányi idejét. A képzés kredit alapú. A tanulmányi kötelezettségek teljes körű teljesítése 120 mennyiségi kreditpont jóváírását eredményezi mindkét szakirányon.
5. Az alapozó modulok tantárgyai
1. Alapozó modulok tantárgyai
1. Vállalkozások gazdasági környezete 1. Gazdasági ismeretek 2. Jogi ismeretek I. 3. Jogi ismeretek II. 4. Környezetgazdaságtan 2. Ember és környezete 1. Pszichológia I. 2. Pszichológia II. 3. A kommunikáció alapjai 4. Üzleti kommunikáció 3. Gazdasági-módszertani ismeretek 1. Kisvállalkozói ismeretek 2. Bevezetés a marketingbe 3. Pénzügyi és adózási ismeretek 4. Számviteli és adminisztrációs ismeretek I. 5. Számviteli és adminisztrációs ismeretek II. 6. Informatikai ismeretek I. 7. Informatikai ismeretek II.
1
Kód
Összes 2 Ellen 3 óra Kr -őrzés Ea+Gy
Félévek (heti előadás + gyakorlat) 1.
2.
3.
4.
9+0 ID 1111 ID 1112 ID 1213 ID 1114
K K K K
3 2 2 3
3+0 2+0
K Gy Gy Gy
3 2 3 2
2+0
K K K Gy Gy Gy Gy
3 3 3 2 2 2 2
2+0 2+0
2+6 ID 1121 ID 1222 ID 1323 ID 1324
0+2 0+2 0+2
7+8 ID 1231 ID 1132 ID 1333 ID 1134 ID 1235 ID 1136 ID 1237
3+0 2+0 2+0 0+2 0+2 0+2 0+2
8 K + 37 11+4 5+6 2+4 0 7 Gy 1 Kód: ID: Idegenforgalmi szakmenedzser 1. számjegy: a modul jellege (alapozó, szakmai, szakirányú); 2. számjegy: félév; 3. számjegy: A modul száma; 4. számjegy: A tantárgy sorszáma 2 Kollokvium = K; Gyakorlati jegy = Gy; Összevont szigorlat: SZ; 3Kr - Kreditszám
Összesen alapozó modulok
18+14
6. A szakmai modulok tantárgyai 2. Szakmai modulok tantárgyai *1. Idegenforgalmi alapismeretek 1. Bevezetés az idegenforgalomba 2. Vendéglátás és szálláshelyi alapismeretek 3. Szabadidő ismeretek 2. Utazás-, rendezvényszervezés és értékesítés 1. Utazásszervezés és értékesítés 2. Rendezvényszervezés és értékesítés 3. Utazás-, rendezvényszervezés gyakorlat 3. Természetföldrajzi, környezeti és ökológiai alapismeretek 1. Általános természetföldrajz 2. Természetföldrajz és a turizmus környezeti hatásai 4. Szociokulturális alapismeretek 1. Egyetemes művelődéstörténet I. 2. Egyetemes művelődéstörténet II. 3. Életvitel, etika 5. Általános és szakmai idegen nyelv 1. Általános idegen nyelv I. 2. Általános idegen nyelv II. 3. Szakmai idegen nyelv I. 4. Szakmai idegen nyelv II.
1
Kód
Összes Ellenóra őrzés Ea+Gy
Félévek Kr (heti előadás + gyakorlat) 1. 2. 3. 4.
5+5 ID 2111 ID 2212
K SZ+Gy
3 5
3+0
ID 2213
Gy
3
Gy Gy Gy
3 3 2
K K
3 3
3+0
K K Gy
2 2 2
2+0
Gy Gy Gy Gy
4 4 4 4
0+8
2+3 0+2
0+6 ID 2321 ID 2322 ID 2323
0+2 0+2 0+2
6+0 ID 2131 ID 2232
3+0
4+2 ID 2141 ID 2242 ID 2443
2+0 0+2
0+32 ID 2151 ID 2252 ID 2353 ID 2454
0+8 0+8 0+8
15+45 1 SZ + 47 8+8 7+13 0+14 0+10 5K+ 10 Gy *Idegenforgalmi alapismeretek modulból 2. félév végén összevont szigorlat, amely tartalmazza mindhárom tárgy ismeretanyagát Összesen szakmai modulok
16
7. Az idegenvezető-hostess szakirány tantárgyai 3. Idegenvezető-hostess szakirány tantárgyai 1. Természeti, környezeti szakismeretek 1. A turizmus földrajza I. 2. A turizmus földrajza II. 3. Magyarország idegenforgalmi földrajza 2. Szociokulturális szakirányú ismeretek 1. Magyar művelődéstörténet I. 2. Magyar művelődéstörténet II. 3. Magyarország története, történeti földrajza I. 4. Magyarország története, történeti földrajza II. *3. Idegenforgalmi szakismeretek 1. Utazási irodai ügyintézői ismeretek 2. Host/hostess ismeretek 3. Az idegenvezetés elmélete 4. Idegenvezetés módszertani gyakorlat 5. Szakdolgozati szeminárium 4. Szaknyelvi felkészítő Összesen Idegenvezető-hostess szakirányú félév tárgyai
1
Kód
Összes EllenKr óra őrzés Ea+Gy
Félévek (heti előadás + gyakorlat) 1. 2. 3. 4.
8+0 ID 3311 ID 3412 ID 3313
K Gy K
3 2 3
3+0
ID 3321 ID 3422 ID 3323
K K K
3 3 3
2+0
ID 3424
K
3
ID 3331 ID 3332 ID 3333 ID 3434
SZIG Gy Gy K Gy
3 3 3 2
ID 3435 ID 3441
Gy Gy
2 3
2+0 3+0
8+0
3+8
0+2
19+10 1 SZ + 36 8K+ 5 Gy
2+0 2+0 2+0
0+2 0+2 3+0 0+4 0+2 0+2 0
0
13+4
6+8
52+69 2 SZ + 120 19+12 12+19 15+22 6+18 21 K + 22 Gy *Idegenforgalmi szakismeretek modulból 4. félév végén összevont szigorlat Összesen (Idegenvezető-hostess)
17
8. A falusi turizmus szakirány tantárgyai C. Falusi turizmus szakirány tantárgyai 1. Természeti, környezeti szakismeretek 1. Háztartások környezete és ökonómiája 2. Öko- és bioturizmus 3. Magyarország idegenforgalmi földrajza 2. Szociokulturális szakirányú ismeretek 1. Faluszociológia 2. Néprajz, népi építészet I. 3. Néprajz, népi építészet II. 4. Régiótörténet 3. Kisvállalkozások a falusi turizmusban 1. Falusi turizmus kisvállalkozások gazdaságtana 2. Falusi turizmus marketing 3. Szakdolgozati szeminárium 4. Településmenedzsment 1. Államigazgatási ismeretek 2. Településfejlesztés 3. Településmenedzsment Összesen Falusi turizmus szakirányú félév tantárgyai
1
Kód
Összes EllenKr óra őrzés Ea+Gy
Félévek (heti előadás + gyakorlat) 1. 2. 3. 4.
5+2 ID 4311
Gy
3
0+2
ID 4412 ID 4313
K K
3 3
K K K K
3 2 2 3
ID 4431
Gy
3
0+2
ID 4432 ID 4433
Gy Gy SZIG K Gy Gy
3 2
0+2 0+2
2+0 3+0
8+0 ID 4321 ID 4322 ID 4423 ID 4424
2+0 2+0 2+0 2+0
0+6
4+2 ID 4341 ID 4442 ID 4443
2+0
3 3 3
17+10 1 SZ + 36 7K+ 6 Gy
0+2 0+2 0
0
11+0 6+10
48+71 2 SZ + 120 19+12 12+19 11+20 6+20 Összesen (Falusi turizmus) 20 K + 23 Gy * Településmenedzsment modulból 4. félév végén összevont szigorlat
18
9. A szakképzés moduljai, tantárgyai, modulfelelősei 1
Kód
1. Alapozó modulok tantárgyai 1. Vállalkozások gazdasági környezete Gazdasági ismeretek Jogi ismeretek I.
ID 1111 ID 1112
Modul és tantárgyfelelős Sütő László, PhD aspiráns Dr. Egri Imre, PhD Dr. Berényi László
ID 1231 ID 1132 ID 1333 ID 1134
Sütő László, PhD aspiráns Dr. habil. Hadházy Jenő Dr. habil. Hadházy Jenő Dr. habil. Hadházy Jenő Dr. Egri Imre, PhD Dr. Egri Imre, PhD Dr. Egri Imre, PhD Dr. Egri Imre, PhD Dr. Egri Imre, PhD Dr. Gyuricsku Kálmán CS.c. Dr. Kvancz József
Beosztás tanársegéd tanszékvezető főiskolai tanár c. főiskolai docens, külső óraadó c. főiskolai docens, külső óraadó tanársegéd főiskolai docens főiskolai docens főiskolai docens tanszékvezető egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi tanár tanszékvezető főiskolai tanár tanszékvezető főiskolai tanár tanszékvezető főiskolai tanár tanszékvezető főiskolai tanár főiskolai docens
Tanszék Földrajz Tanszék Ált. Közgazdaságtudományi SZSZB Megyei Bíróság, Vezetés és Humántudományi SZSZB Megyei Bíróság, Vezetés és Humántudományi Földrajz Pszichológia Pszichológia Pszichológia Ált. Közgazdaságtudományi Ált. Közgazdaságtudományi Ált. Közgazdaságtudományi Ált. Közgazdaságtudományi Ált. Közgazdaságtudományi Pénzügyi és Számviteli Pénzügyi és Számviteli
Jogi ismeretek II.
ID 1213
Dr. Berényi László
Környezetgazdaságtan 2. Ember és környezete Pszichológia I. Pszichológia II. A kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció 3. Gazdasági módszertani ismeretek Kisvállalkozói ismeretek Bevezetés a marketingbe Pénzügyi és adózási ismeretek Számviteli és adminisztrációs ismeretek I. Számviteli és adminisztrációs ism. II. Informatikai ismeretek I. Informatikai ismeretek II.
ID 1114
ID 1235 ID 1136 ID 1237
Dr. Kvancz József Dr. Nagy Mihály, PhD Dr. Nagy Mihály, PhD
főiskolai docens főiskolai tanár főiskolai tanár
Pénzügyi és Számviteli Matematika és Informatika Int. Matematika és Informatika Int.
ID 1121 ID 1222 ID 1323 ID 1324
2. Szakmai modulok tantárgyai 1. Idegenforgalmi alapismeretek Bevezetés az idegenforgalomba Vendéglátás és szálláshelyi alapismeretek Szabadidő ismeretek 2. Utazás-, rendezvényszervezés és értékesítés Utazásszervezés és értékesítés Rendezvényszervezés és értékesítés Utazás-, rendezvényszervezés gyakorlat 3. Természetföldrajzi, környezeti és ökológiai alapismeretek Általános természetföldrajz Természetföldrajz és a turizmus környezeti hatásai 4. Szociokulturális alapismeretek Egyetemes művelődéstörténet I. Egyetemes művelődéstörténet II. Életvitel, etika 5. Általános és szakmai idegen nyelv Általános idegen nyelv I.
1
Kód
Modul és tantárgyfelelős Dr. Hanusz Árpád, PhD Dr. Hanusz Árpád, PhD Dr. Hanusz Árpád, PhD
Beosztás tanszékvezető főiskolai tanár tanszékvezető főiskolai tanár tanszékvezető főiskolai tanár
Tanszék Földrajz Földrajz Földrajz
ID 2213
Sütő László, PhD aspiráns Dr. Kókai Sándor, PhD
tanársegéd főiskolai docens
Földrajz Földrajz
ID 2321
Vitányi Béla
ID 2322 ID 2323
Dr. Kókai Sándor, PhD Vitányi Béla Dr. habil. Göőz Lajos
középiskolai igazgatóhelyettes, külső óraadó főiskolai docens középiskolai igazgatóhelyettes, külső óraadó ny. egyetemi magántanár
Szerencsi Bocskai István Gimn. és Szki.; Földrajz Földrajz Szerencsi Bocskai István Gimn. és Szki.; Földrajz Földrajz
Dr. Dobány Zoltán Dr. habil. Göőz Lajos
főiskolai docens ny. egyetemi magántanár
Földrajz Földrajz
ID 2111 ID 2212
ID 2131 ID 2232
ID 2141 ID 2242 ID 2443 ID 2151
Általános idegen nyelv II.
ID 2252
Szakmai idegen nyelv I.
ID 2353
Szakmai idegen nyelv II.
ID 2454
20
Dr. Dobány Zoltán Dr. Dobány Zoltán Dr. Dobány Zoltán Dr. Láczay Magdolna CS.c. Répási Györgyné dr. Kiss Tamás Kósáné Dr. Oláh Júlia, kand. Kiss Tamás Kósáné Dr. Oláh Júlia, kand. Kiss Tamás Kósáné Dr. Oláh Júlia, kand. Kiss Tamás Kósáné Dr. Oláh Júlia, kand.
főiskolai docens főiskolai docens főiskolai docens tanszékvezető főiskolai tanár főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai tanár
Földrajz Földrajz Földrajz Vezetés és Humántudományi Nyelvi Lektorátus Angol Nyelv és Irodalom Német Nyelv és Irodalom Angol Nyelv és Irodalom Német Nyelv és Irodalom Angol Nyelv és Irodalom Német Nyelv és Irodalom Angol Nyelv és Irodalom Német Nyelv és Irodalom
3. Idegenvezető-hostess szakirány tantárgyai 1. Természeti, környezeti szakismeretek A turizmus földrajza I. A turizmus földrajza II. Magyarország idegenforgalmi földrajza 2. Szociokulturális szakirányú ismeretek Magyar művelődéstörténet I. Magyar művelődéstörténet II. Magyarország története, történeti földrajza I. Magyarország története, történeti földrajza II. 3. Idegenforgalmi szakismeretek Utazási irodai ügyintézői ismeretek Host/hostess ismeretek Az idegenvezetés elmélete Idegenvezetés módszertani gyakorlat Szakdolgozati szeminárium 4. Szaknyelvi felkészítő
1
Kód
ID 3311 ID 3412 ID 3313 ID 3321 ID 3422 ID 3323 ID 3424 ID 3331 ID 3332 ID 3333 ID 3434 ID 3435 ID 3441
Modul és tantárgyfelelős Dr. Hanusz Árpád, PhD Dr. Hanusz Árpád, PhD Dr. Hanusz Árpád, PhD Dr. Kókai Sándor, PhD Prof. Dr. Frisnyák Sándor Dr. Dobány Zoltán Dr. Dobány Zoltán Prof. Dr. Frisnyák Sándor Prof. Dr. Frisnyák Sándor Szepesi János, PhD aspiráns Vitányi Béla Szepesi János, PhD aspiráns Dr. Hanusz Árpád, PhD Szepesi János, PhD aspiráns Témavezető konzulensek Kiss Tamás Kósáné Dr. Oláh Júlia, kand.
Beosztás tanszékvezető főiskolai tanár tanszékvezető főiskolai tanár tanszékvezető főiskolai tanár főiskolai docens professor emeritus főiskolai docens főiskolai docens professor emeritus professor emeritus tanársegéd középiskolai igazgatóhelyettes, külső óraadó tanársegéd tanszékvezető főiskolai tanár tanársegéd
Tanszék Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz. Földrajz Földrajz Földrajz. Földrajz. Földrajz Szerencsi Bocskai István Gimn. és Szki.; Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz
főiskolai adjunktus főiskolai tanár
Angol Nyelv és Irodalom Német Nyelv és Irodalom
21
4. Falusi turizmus szakirány tantárgyai 1. Természeti, környezeti szakismeretek Háztartások környezete és ökonómiája Öko- és bioturizmus Magyarország idegenforgalmi földrajza 2. Szociokulturális szakirányú ismeretek Faluszociológia Néprajz, népi építészet I. Néprajz, népi építészet II. Régiótörténet 3. Kisvállalkozások a falusi turizmusban Falusi turizmus kisvállalkozások gazdaságtana Falusi turizmus marketing Szakdolgozati szeminárium 4. Településmenedzsment Államigazgatási ismeretek Településfejlesztés Településmenedzsment
22
1
Kód
Modul és tantárgyfelelős Pristyák Erika, PhD aspiráns Pristyák Erika, PhD aspiráns Szepesi János, PhD aspiráns Dr. Kókai Sándor, PhD Dr. habil Kormány Gyula Pristyák Erika, PhD aspiráns Pristyák Erika, PhD aspiráns Pristyák Erika, PhD aspiráns Dr. habil Kormány Gyula Szepesi János, PhD aspiráns Dr. Egri Imre, PhD
Beosztás tanársegéd tanársegéd tanársegéd főiskolai docens professor emeritus tanársegéd tanársegéd tanársegéd professor emeritus tanársegéd tanszékvezető főiskolai tanár
Tanszék Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Földrajz Ált. Közgazdaságtudományi
tanársegéd
Földrajz
ID 4341
Szepesi János, PhD aspiráns Témavezető konzulensek Sütő László, PhD aspiráns Dr. Berényi László
ID 4442 ID 4443
Sütő László, PhD aspiráns Sütő László, PhD aspiráns
tanársegéd c. főiskolai docens, külső óraadó tanársegéd tanársegéd
Földrajz SZSZB Megyei Bíróság, Vezetés és Humántudományi Földrajz Földrajz
ID 4311 ID 4412 ID 4313 ID 4321 ID 4322 ID 4423 ID 4424 ID 4431 ID 4432 ID 4433
AZ IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULJAI AZ EGYSÉGES ALAPOZÁS MODULJAI
10. A vállalkozások gazdasági környezete A MODUL NEVE:
A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI KÖRNYEZETE
A MODULFELELŐS NEVE:
Sütő László, tanársegéd
TANTÁRGYAI ÉS
) Gazdasági ismeretek
Dr. Egri Imre
) Jogi ismeretek I-II.
Dr. Berényi László
) Környezetgazdaságtan
Sütő László
TANTÁRGYFELELŐSEI:
10.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az ember életét átszövik az alapvető jogi normák, amelyekhez mind a családban, mind a társadalomban alkalmazkodunk. Minden cselekedetünk joghatással bír, amelyek ismerete a demokratikus rendszer kiépülésével megnőtt egyéni felelősség miatt, egyre inkább nélkülözhetetlenné válik, legalább az alapfokú tájékozottság szintjén. Ugyanakkor az egyén, s társadalom fennmaradása az adott jogi keretek között sikeres gazdálkodástól függ. Ezért nélkülözhetetlen a gazdálkodás alapelemeinek ismerete. Ezek ugyanúgy megjelennek a mindennapok szintjén a családi gazdálkodásban, a háztartások működtetésében, mint a vállalkozások gazdasági irányításában. Az alapvető gazdasági ismeretek földrajzi környezetünk legfontosabb gazdasági, társadalmi folyamatait, típusjelenségeit és kapcsolatrendszereit foglalják magukban, amelyek szükségesek az idegenforgalmi szolgáltatások sikeres működtetéséhez is, s ezért a képzés megalapozásának szerves részét képezik. Éppen ezért a modul alapvető témakörei a gazdasági ismeretek, a jogi ismeretek, valamint a környezetgazdaságtan tárgyakat foglalják magukban. A gazdasági ismeretek célja, hogy a hallgatók megismerjék a gazdasági élet legfontosabb szereplőit, megismerjék a legfrissebb gazdasági ismereteket, folyamatokat. Tudják értelmezni azokat mind a gazdasági élet szereplőinek szempontjából, mind nemzetgazdasági, világpiaci összefüggésben. Olyan földrajzi közgazdasági szemléletet sajátítsanak el, amely segíti a gazdaságpolitikai tájékozottság kialakulását. Az egyén boldogulása, az életben való előrejutása nemcsak az elvégzett munka színvonalától, hanem jogos érdekei minél jobb érvényesítésétől is függ. Ezért fontos hogy megismerjék a magyar és az Európai Unió jogrendszerének alapjait, kialakulási folyamatát, a fő jogforrásokat, a jogrendszer elemeit. Ezáltal lehetővé válik, hogy a hallgatók, a hivatalrendszerek képviselőivel könnyebben alakíthassanak partneri viszonyt munkájuk során. Megismerik a jövőbeni szakmai tevékenységüket behatároló polgári, munka és gazdasági jog alapvető szabályait, s képesek lesznek azok értő alkalmazására. A globalizálódó világban a környezeti problémák is átszövik az élet minden területét. Egy olyan szektorban, mint az idegenforgalom, fokozott figyelmet kell fordítanunk az átlagosnál nagyobb mértékű környezetterhelés kezelésére. Ehhez szükséges a környezeti hatások ismerete, az alapvető környezet-egészségügyi, környezetgazdálkodási ismeretek elsajátítása. Ehhez kapcsolódnak azok a gyakorlati anyagok, környezet- és természetvédelmi jogszabályok megismertetése, amelyek segítségével, a környezetükkel tudatosan gazdálkodóvá válnak.
25
10.2. A MODUL TARTALMA Gazdasági ismeretek A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 5 Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 1111 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A közgazdasági alapkategóriák: ) A gazdálkodás folyamat rendszere. ) A szükségletek rendszere. ) A fogyasztási döntés fő tényezői. 2. A gazdasági élet szerkezete: ) A nemzetgazdaság fogalma és szerkezete. ) A gazdasági élet tulajdonviszonyai. ) A gazdaság szervezeti keretei. 3. A piac jellemzői: ) A piac fogalma és típusai. ) A piac fő elemei. ) Az áru fogalma és az árutermelés folyamata. ) A piaci verseny és a piaci formák. 4. A piac működése: ) A kereslet, a kínálat és az árak kapcsolata. ) A termelési tényezők piacainak típusai. ) A piacgazdaság működése. ) Az értéktőzsde és az árutőzsde működése. 5. A pénz kialakulása és funkciói: ) A pénz kialakulása és szerepe. ) A nemesfémpénz és a pénzhelyettesítők. ) A pénz értéke az időben. 6. A modern pénzügyi szektor: ) A mai pénzügyi rendszer kialakulása. ) A pénzteremtés mechanizmusa, a pénzkínálat szabályozása. ) A bankok pénzügyi szerepe. ) A működő tőke típusai és gazdasági szerepe. 7. Vállalkozások a gazdaságban: ) A vállalkozások létrehozása, tulajdonságai. ) A vállalkozások gazdasági funkciója. ) A vállalkozások tulajdonviszonyai. 8. A vállalkozások termelő-szolgáltató tevékenysége: ) A vállalkozási tevékenység megtervezése. ) A termelés költségei. 26
) A vállalkozások nyeresége, a profit maximalizálása. 9. Az állam a gazdaságban: ) Az állam vagyona, feladatai. ) Az állami költségvetés. ) Az állami monetáris politika. ) Az állam piacgazdasági szerepe. 10. A gazdasági növekedés értelmezése, ciklusai: ) A gazdasági növekedés tényezői. ) A gazdasági növekedés típusai. ) A növekedés feltételei és korlátai. ) Konjunktúra ciklusok a gazdaságban. 11. A gazdasági működés egyensúlyzavarai a munkaerőpiacon: ) A munkaerőpiac jellemzői. ) A munkanélküliség kialakulásának oka, típusai. ) A feketegazdaság problémaköre. 12. A gazdasági működés egyensúlyzavarának szerepe az árszínvonal változásában: ) Az infláció fogalma, típusai, mérése. ) Az adósságválság kialakulásának okai, társadalmi-gazdasági hatásai. ) Az állami beavatkozás eszközkészlete.
13. A nemzetgazdasági folyamatok számbavétele: ) A gazdasági fejlettség mutatói (GDP, GNP, GNI, GNDI, NNDI). ) Az országok fejlettség szerinti csoportosítása. ) A Nemzeti Elszámolások Rendszere (SNA), mérőszámai, tipizálása. ) Nemzetközi fizetési mérleg. 14. A világgazdaság folyamatai és szereplői: ) A világgazdaság fejlődése. ) Multinacionális vállalatok, adóparadicsomok és integrációs szervezetek. ) A nemzetközi kereskedelem szerkezete. ) A globalizáció, és az általa okozott társadalmi-kulturális ellentétek. 15. A magyar gazdaság helyzete, gazdaságpolitikai feladatai: ) A magyar gazdaság földrajzi-társadalmi környezete, a gazdasági szerkezetváltás. ) A piacgazdaságra történt áttérés munkaerő piaci, pénzügyi következményei. ) A gazdaság jelenlegi helyzete. ) Az EU teremtette gazdasági környezet, hazánk lehetőségei és feladatai. Irodalom: A vonatkozó törvények. Az 1996. évi törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. Dürrné Csabina I. (1999): Gazdasági ismeretek. Celldömölk: Pauz-Westermann Kiadó. - 96 p. Egri I. – Hegedűs L. – Katona M. (2003): Gazdasági ismeretek. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Általános Közgazdaságtudományi Tsz. – 100 p. Bernek Á. Kondorosi F. – Nemerkényi A. – Szabó P. (2004): Az Európai Unió. Budapest: Cartographia Kft. – 253 p.
27
Jogi ismeretek I. A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László, c. főiskolai docens, óraadó Kód: ID 1112 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Jogi alapok: ) A jog kialakulása. ) A jogforrás értelmezése. ) A jogszabályok elemei, érvényessége és hatálya. ) A jogviszony és a jogintézmény. 2. A jogrendszer tagozódása: ) Alkotmányjog és államigazgatási jog. ) Polgári jog és a polgári eljárási jog ) A büntetőjog és a büntető eljárási jog. ) Munkajog, családjog, pénzügyi jog. ) Nemzetközi jog, nemzetközi magánjog. 3. Az alkotmányjog alapjai I: ) A magyar államszervezet és jogrendszer fejlődése. ) A magyar Alkotmány. ) A hatalmi ágak felosztása, az alkotmányos jogállam. 4. Az alkotmányjog alapjai II: ) A mai magyar államszervezet és jogrendszer felépítése, működése. ) Az állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozásának történelmi háttere. ) Az állampolgári jogok és kötelezettségek a hatályos alkotmányban ) A külföldiek jogai hazánkban, a magyar állampolgárok jogai külföldön.
5. Államigazgatási jog I: ) A választási rendszer alakulása 1848-tól a mai választójogig. ) A törvényhozó hatalom: az Országgyűlés. ) Az Országgyűlés kialakítása, működése és feladatai. ) A számvevőszék szerepe, feladatai. 6. Államigazgatási jog II: ) A köztársasági elnök jogai és kötelezettségei. ) A köztársasági elnök szerepe a hatalmi ágak között, a nemzetközi összehasonlítás tükrében. ) A kormányalakítás menete és lehetőségei. ) A végrehajtó hatalmi funkcióból eredő alkotmányos feladatok és működés. ) A törvényalkotás folyamata. 7. Államigazgatási jog III: ) Az alkotmánybíróság szerepe hazánkban. ) Az alkotmánybíróság működése és feladatai.
) A bírósági rendszer felépülése, működése. ) Az ügyészségek alkotmányos szerepe.
28
8. Az önkormányzati rendszer: ) Az önkormányzati rendszer kialakulásának történelmi előzményei. ) A hatályos önkormányzati rendszer kiépülése és működése. ) Az önkormányzatiság különböző szintjei. ) Az önkormányzatok működése és megváltozott szerepe az Európai Unióban. 9. Büntetőjog és büntető eljárási jog: ) A büntetőjog alapelvei ) A bűncselekmények fogalma, típusai. ) A büntetőeljárásban résztvevő szervek és azok jogköre. ) A felelősségre vonás rendje. 10. Polgári eljárási jog: ) A polgári peres és nem peres eljárás szabályai. ) A kereset, a hatáskör és illetékesség ) A tárgyalás menete, bizonyítási eljárás ) Határozatok, jogorvoslatok. 11. Pénzügyi jog: ) A pénzügyi jog alapelvei. ) Az állami pénzügyi szervezetek működésének jogi szabályozása. ) A pénzügyi intézmények és szolgáltatások működésének jogi szabályozása. ) A pénzügyi rendszerben levő jogviszonyok szabályozása. 12. Családi jog: ) A családi jog alkalmazásának alapelvei. ) Az állampolgárok családi jellegű személyes és vagyoni viszonyai. ) A házasságkötés és a hozzá kapcsolódó vagyoni hatások. ) A házastársak, gyerekek és más rokonok egymás közötti kapcsolatának szabályozása. 13. Nemzetközi magánjog: ) A nemzetközi magánjog alkalmazásának szabályai. ) A nemzetközi magánjog szerepe az országok közötti vitás kérdések elrendezésében. ) Példák a nemzetközi magánjog érvényesítésére. 14. A környezet- és a természetvédelem jogi szabályozása: ) Az 1995. évi környezetvédelmi törvény. ) Az 1996. évi természetvédelmi törvényről. ) Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényről. 15. Az idegenforgalom és a területfejlesztés jogi szabályozása: ) Az 1996. évi törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. ) Az idegenforgalom jogi szabályozása. ) Idegenforgalomi vállalkozások létesítésének és működésének jogi vonatkozásai.
29
Jogi ismeretek II. A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László, c. főiskolai docens, óraadó Kód: ID 1213 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A polgári jog alapjai: ) A polgári jog alapelvei és alapfogalmai. ) A polgári jogi jogviszony fajtái. ) A polgári jogi jogviszony szereplői. 2. A tulajdonjog I: ) A tulajdonjog alanyai. ) A jogviszony tárgya és tartalma. ) Tulajdonszerzési módok, a tulajdon megszűnése. 3. A tulajdonjog II: ) ) ) )
A tulajdonjog és részjogosultság. A közös tulajdon. A használati jogok, haszonélvezet. A szolgalom.
4. A kötelmi jog alapjai: ) A kötelmi jog alapjai. ) A polgári jogi szerződés, a szerződéskötés alapelvei. ) A szerződési ajánlat, az ajánlati kötöttség. ) A szerződés megkötése. A képviselet. 5. A szerződések: ) A szerződések alakja. ) A Polgári Törvénykönyvben szabályozott szerződéstípusok. ) A szerződés érvénytelensége és kikényszeríthetetlensége. ) A szerződések módosítása, megszűnése. 6. A szerződések teljesítése, megerősítése: ) A szerződések teljesítése. ) A szerződés megerősítése (előleg, foglaló, kötbér). ) Biztosítékadási lehetőségek (zálogjog, óvadék, kezesség, bankgarancia). ) A jogvesztés kikötése. 7. A szerződések megszegése: ) A szerződések megszegése. ) A kötelezett, a jogosult késedelme. ) A hibás teljesítés, az ellehetetlenülés. Az általános kárfelelősségi forma, a kár megtérítése. 8. Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért: ) Az általános kárfelelősségi forma. ) A fokozott veszélyes tevékenységgel okozott kár. ) A kárfelelősség speciális esetei. 30
) A kár megtérítése, a nem vagyoni kár. 9. A munkajog: ) A munkajog alapelvei. ) Munkaviszony létesítése ) A munkaszerződés megkötése, érvénytelensége. 10. A munkavégzés szabályai I: ) A munkavégzés általános szabályai. ) A munkaidő és a munkabér meghatározása. ) A rendkívüli munkavégzés szabályai. 11. A munkavégzés szabályai II: ) A munkavállaló pihenése. ) A munkavállaló kártérítési felelőssége. ) A munkáltató kártérítési felelőssége. 12. A munkaviszony megszűnése: ) A munkaviszony megszűnése, megszüntetése. ) A rendes és rendkívüli felmondás szabályai. ) A végkielégítés. ) A munkaügyi jogvita fajtái, a munkaügyi eljárás. 13. A gazdasági élet szereplői I: ) A gazdasági társaságok alapításának közös szabályai. ) Az állami vállalat, a közös vállalat és az egyesülés létrehozása. ) A Bt. a Kft. az Rt. alapításának és működésének szabályai, a tagok felelőssége. 14. A gazdasági élet szereplői II: ) Az egyéni vállalkozás alapításának és működésének szabályai. ) A cégbíróság szerepe, feladatai, ) A cégjegyzék. 15. A piaci verseny szabályai: ) A piaci verseny jogi keretei. ) A tisztességtelen versenycselekmények tilalma. ) A Gazdasági Versenyhivatal és a bíróság eljárása. Irodalom A Magyar Alkotmány; A Polgári Törvénykönyv vonatkozó részei; A Gazdasági Társaságokról szóló törvény; A Munka törvénykönyvének vonatkozó részei Az 1995. évi LIII. Tv. a környezet védelméről, Az 1996. évi LIII. Tv. a természet védelméről Bakács T. (1992): Magyar környezetjog. Budapest: Berlin: New York: Springer Kiadó. Bándi Gy. (2002): Környezetjog. Budapest: Osiris Könyvek. 500 p. Drábik L. (1995): Jogi ismeretek. Budapest, ELTE egyetemi jegyzet. Ficzere L. (szerk.) (2002): Magyar közigazgatási jog: általános rész. Budapest: Osiris Kiadó. Lemák E. (1994): Gazdasági és jogi ismeretek II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 197 p.
31
Környezetgazdaságtan A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Sütő László, tanársegéd Kód: ID 1114 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A környezetgazdaságtan elmélete: ) A környezetgazdaságtan elméleti megalapozása. ) Szemléletek a környezet és a gazdaság kapcsolatáról. ) A külső gazdasági hatások (externáliák) környezeti vonatkozásai. 2. A természeti erőforrások gazdaságtana I: ) A természeti erőforrások osztályozása és ezek gazdasági értékelése. ) A fogyó erőforrások típusai és gazdaságtana ) Az energiahordozók típusai, energiagazdálkodás és energiapolitika. ) Az ásványi anyagok bányászata, környezetszennyezése és a piac kapcsolata. 3. A természeti erőforrások gazdaságtana II: ) A megújuló természeti erőforrások típusai és gazdaságtana. ) A nem kitermelhető természeti javak gazdasági értékelése. ) Területgazdálkodás, a tér gazdasági megközelítése. 4. A litoszféra környezetgazdaságtani értékelése: ) A bányászat értékteremtő és környezetkárosító szerepének kettősége. ) A bányászat típusai a környezeti beavatkozás jellege és a szennyezés típusai szerint. ) A bányarekultiváció nemzetközi és hazai szabályozása. ) A bányászat közgazdasági értékelése és a rekultiváció költségvonzata. 5. A talajok, mint kettős erőforrások: ) A talaj szerepe az élő és élettelen környezeti tényezők között. ) A talajt veszélyeztető tényezők, a talajdegradáció, szennyezés. ) Talajaink gazdasági értékének mérése, a piaci viszonyok szerepe. ) A talajok termőképességének helyreállítása és költségei, a talajerő gazdálkodás. ) Földhasznosítási típusok. 6. A hidroszféra közgazdasági értékelése I: ) A felszíni és felszín alatti vizek típusai, a források. ) A tudatos vízgazdálkodás. ) A vízellátás gazdasági megközelítése, a fogyasztás szabályozása. ) A vízszennyezések kialakulásának okai és következményei. ) A vízgazdálkodás, szennyvízkezelés költségei. 7. A hidroszféra közgazdasági értékelése II: ) Magyarország vízkészlete, a termálvizeink gazdasági jelentősége. ) A folyószabályozások környezeti hatásai és fenntartási költségei. ) A hazai vízkészlet minősége és szennyezettségi állapota. ) A vízellátás, fogyasztás hazai problémái. 8. A légkör, mint környezeti erőforrás veszélyeztetettsége I.: 32
) ) ) )
A levegőszennyezés folyamata, a levegő öntisztuló képessége A légszennyező anyagok és források. A túlzott mértékű üvegházhatás kialakulásának okai és következményei. Az ózonlyuk kialakulásának okai és következményei.
9. A légkör, mint erőforrás közgazdasági értékelése II: ) A légszennyezés gazdasági hatásai. ) A légszennyezés elleni védekezés közgazdasági eszközei. ) Légköri háttérszennyezettség Európában és Magyarországon. 10. Ökológiai és biológiai erőforrások: ) Az erdőgazdálkodás természeti alapjai ) Az erdők gazdasági hasznosítása és védelme ) A biodiverzitás közgazdasági értékelése ) Az erdőgazdálkodás, és a biodiverzitás megőrzésének gazdasági jellemzői hazánkban. 11. A fenntartható fejlődés fogalma: ) A természetvédelemtől a fenntartható fejlődésig. ) A fenntartható fejlődés alapelvei és dokumentumai, nemzetközi egyezmények. ) A környezeti szemléletű fejlődési modell alapelvei. ) A fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségei és korlátai. 12. A globális problémák: ) A Föld eltartó képességének mennyiségi korlátai. ) A fogyasztói társadalmak szemlélete. ) Az elmaradott társadalmak szemlélete. ) A növekedési kényszer és a presztízsfogyasztás. 13. Az emberiség élelmiszerellátásának problémái: ) A népességrobbanás következményei. ) Az elsivatagosodás és egyéb mezőgazdasági területcsökkenés. ) A mezőgazdasági vízkészletek veszélyeztetettsége. 14. Hulladékok és környezetszennyezés: ) A hulladékok keletkezése és csoportosítása, a hulladékinvázió okai. ) A hulladékok által okozott környezeti problémák. ) A hulladékgazdálkodás fogalma. ) Hulladékkezelési technológiák. 15. A környezetszennyezés közgazdasági értelmezése: ) A környezetszennyezés gazdasági vonatkozásai. ) A környezetszennyezés közgazdasági modellezése. ) Környezetgazdálkodási szabályozórendszerek, közvetett és közvetlen szabályozó eszközök. ) A környezeti auditálás folyamata, környezetbarát termékminősítés.
33
Irodalom: Bora Gy. – Korompai A. (2001): A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Budapest: Aula Kiadó. – 428 p. Bulla M. (1993): Feladatok a XXI. századra (ENSZ dokumentum). Budapest: Föld Napja Alapítvány Fazekas I. (2002): Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 123 p. Sántha A. (1993): Környezetgazdálkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó. Valkó L. – Kósi K. (1999): Környezetgazdaságtan- és menedzsment. Baja: Eötvös J. Főiskola Műszaki Fakultás. – 219 p. Az 1995. évi LIII. Tv. a környezet védelméről Az 1996. évi LIII. Tv. a természet védelméről
34
11. Ember és környezete A MODUL NEVE:
EMBER ÉS KÖRNYEZETE
A MODULFELELŐS NEVE:
Dr. Hadházy Jenő, főiskolai docens
TANTÁRGYAI ÉS
) Pszichológia I.
Dr. Hadházy Jenő
) Pszichológia II.
Dr. Hadházy Jenő
) A kommunikáció alapjai
Dr. Egri Imre
) Üzleti kommunikáció
Dr. Egri Imre
TANTÁRGYFELELŐSEI:
11.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A modul első részében általános lélektani szempontból közelítünk a témákhoz, bemutatjuk a felnőtt, egészséges ember pszichikai működését. A pszichológia rendkívül sokágú szakma, szerteágazó gyökerekkel, amelynek központi magja a személyiség, amely a fejlődés törvényszerűségei szerint a környezeti hatások eredményeként változik, gazdagodik. Emiatt minden témakörben a biológiai alapoktól a társadalmi vonatkozásokig terjed a tárgyalás. A modern pszichológia igazi célja az embert mozgató tényezők megértése, s ezért elkötelezett a tudomány társadalmi felhasználhatóságát illetően. A második részben a szocializáción keresztül alkalmazott lélektani ismereteket nyújtunk, ahol az egyes szakok specifikus igényeire építjük fel a tananyagot. A modul célja, hogy olyan ismereteket adjon át, amelyek révén hozzáértőbbé válhat a hallgatók ismerete a társas viselkedésről. Ehhez fontos eszköz az önismeret fejlesztése, a sikeres alkalmazkodáshoz, a konfliktusok megoldásához. Ebben a szakmában az emberi érintkezés rendkívül sokoldalú formáival találkozhatunk. A kommunikáció alapjai tárgy segít a személyiség önfejlődésének pozitív irányú kiteljesítésében. A feladat tehát az ehhez szükséges ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása a megfelelés, a továbblépés érdekében. E tömören megfogalmazott nevelési, képzési célt – tartalmi és módszertani szempontból egyaránt – úgy kell elérni, hogy biztosítsa a hallgató személyiségfejlődését, magatartásuk egyre magasabb szintű tudatosítását, tudatállapotuk befolyásolását. Alakítson ki egyértelmű gondolkodásmódot, fejlesszen ki alapkészségeket az általa választott szakirányú képzés minél eredményesebb elsajátításához úgy, hogy képes legyen a specializáció szakaszában az új ismereteket ráépíteni az itt elsajátítottakra. Az üzleti kommunikáció speciális célkitűzése a hallgatók problémamegoldó gondolkodásának, vitakészségének, érvelési technikájának fejlesztése. Elméleti alapokra építve, de szituációs játékokon keresztül fel kell készíteni őket a kulturális különbségeken alapuló konfliktusok felismerésére és kezelésére. A modul következő egységei ezért az interkulturalitás és kommunikáció összefüggéseit, valamint a tárgyalástechnikát ismerteti meg a hallgatókkal. Mivel mindkét témakörnek nagy jelentősége van a nemzetközi üzleti gyakorlatban, oktatása egyre inkább tért hódít az a gazdasági profilú felsőoktatásban is. Így helyt kell kapnia a nagyon sok és nagyon különböző kultúrájú embereket involváló idegenforgalom leendő szakembereinek képzésében. A hallgatóknak meg kell ismerniük különböző nemzetek kulturális sajátosságait az életmódban, viselkedésben, az üzleti életben. Érteniük kell kultúra és turizmus kölcsönhatásában lejátszódó folyamatokat, ismerniük kell a kulturális sokk fogalmát, csökkentésének technikáit. Járatosnak kell lenniük a különböző tárgyalási stílusokban, ismerniük kell idegen kultúrák tárgyalási szokásait. Tudniuk kell tárgyalást előkészíteni, arra felkészülni, és azt levezetni.
35
11.2. A MODUL TARTALMA Pszichológia I: a pszichológia alapjai A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Hadházy Jenő, főiskolai docens Kód: ID 1121 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A pszichológia alapjai: ) A pszichológia témái. ) Nézőpontok a pszichológiában. ) A pszichológia módszerei. 2. A pszichológia tudománya: ) A pszichológia interdiszciplináris megközelítése. ) A pszichológia területei. ) Biológiai és pszichológiai megközelítések. 3. A pszichológiai jelenségek biológiai alapjai: ) Az idegrendszer szerveződése. ) Az agy felépítése és működése. ) A vegetatív idegrendszer. ) A belső elválasztású mirigyek rendszere. ) A viselkedés genetikai tényezői. 4. A pszichológiai fejlődés: ) Az öröklés és a környezet viszonya. ) A fejlődés szakaszai (újszülött kor, gyermekkor, gyermekkor utáni fejlődés). ) A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése. ) Biológiai és pszichológiai megközelítések. 5. Az érzékelés: ) Az érzékleti modalitások jellemzői. ) A látás, a hallás. ) Egyéb érzékletek. ) Érzékenység és a küszöbök, érzékcsalódások. 6. Az észlelés I: ) Az észlelés természete. ) Lokalizáció ) A felismerés és zavarai. 7. Az észlelés II: ) A figyelem kialakulása, funkciói. ) A figyelem tulajdonságai, zavarai. ) Perceptuális kostancia. 8. Tudat és tudatállapotok: 36
) A tudattal kapcsolatos fogalmak. ) A megosztott tudat. ) Az alvás és az álom. 9. A tudatállapotok befolyásolása: ) Pszichoaktív szerek. ) A meditáció és a hipnózis. ) Pszi-jelenségek. ) Biológiai és pszichológiai megközelítések. 10. A tanulás folyamata: ) A tanulási folyamat megközelítései. ) Klasszikus kondicionálás. ) Operáns kondicionálás. ) Komplex tanulás. 11. Az emlékezés: ) Az emlékezet típusai és biológiai alapjai. ) A rövid és a hosszú távú memória. ) Az emlékezet fejlesztése. ) Konstruktív emlékezet. 12. A gondolkodás és a nyelv ) Fogalmak, a gondolkodás szerepe a megismerésben. ) A nyelv fejlődése. ) Gondolkodás, nyelv és kommunikáció ) A társalgás logikája. 13. A képzelet ) A képzelet természete, fajtái. ) A problémamegoldás alapjai. ) A képzeleti gondolkodás. 14. A motiváció: ) A szükségletek fogalma, fajtái. ) A motívumok közös alapelvei, osztályai. ) A homeosztázis és késztetések. ) Jutalom és ösztönzés. 15. Az érzelmek: ) Az érzelmek összetevői. ) Az érzelmi állapotokra adott általános reakciók. ) Érzelemkifejezés. ) Az érdeklődés és az érzelmek.
37
Pszichológia II: alkalmazott pszichológia A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Hadházy Jenő, főiskolai docens Kód: ID 1222 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A személyiség és az egyéniség I: ) Az intelligencia fogalma, struktúrája. ) A képességek, az intelligencia és a gondolkodás. ) Az egyéni különbségek mérése. 2. A személyiség és az egyéniség II: ) Az öröklés szerepe. ) A genetikai és a környezeti tényezők kölcsönhatása. ) A személyiség folyamatossága. ) A diszkontinuitás forrásai. 3. A személyiség megközelítési módjai: ) Pszichoanalitikus megközelítés. ) Behaviorista megközelítés. ) Fenomenológiai megközelítés. 4. A személyiség végrehajtó rendszere: ) A tevékenység pszichológiai megközelítése. ) A cselekvés irányítása, ellenőrzése, az akarat ) A készség fogalma, elsajátítása. ) Jártasságok, szokások. 5. A társas viselkedés érzelmi vonatkozásai: ) A társas viselkedés elméletei. ) Szociális viselkedések és attitűdök. ) A személyközi vonzalom. 6. A társas viselkedés kölcsönhatásai: ) Engedelmesség és ellenállás. ) Azonosulás és internalizáció. ) Kollektív döntéshozatal. 7. A stressz I: ) Stresszt keltő események jellemzői. ) A stresszre adott fiziológiai reakciók. ) A stresszre adott pszichológiai reakciók. 8. A stressz II: ) Helyzetmegítélések és személyiségtípusok szerepe a stressz kialakulásában. ) A stressz és az egészség. ) A stressz kezelése.
38
9. Pszichopatológia: ) Az abnormális viselkedés. ) Szorongásos betegségek. ) Hangulatbetegségek. ) Személyiségzavarok. 10. Terápiás módszerek ) Pszichoterápiás technikák. ) Biológiai terápiák. ) Mentális egészségvédelem. 11. A szenvedély: ) A pozitív, hasznos tevékenység. ) A negatív, romboló tevékenység. ) A szenvedélybetegségek kezelése. 12. Munkapszichológiai ismeretek: ) A munkapszichológia területei. ) Önismeret és a pályaismeret összefüggése. ) A tartalmas munka. ) A pályaalkalmasság. 13. A problémamegoldó gondolkodás: ) A gondolkodási fázisok. ) A gondolkodási műveletek. ) A gondolkodási tevékenység fejlesztésének lehetőségei. 14. Kultúrközi pszichológia: ) Mezőfüggés különböző kultúrákban. ) Az eltérő viselkedésminták okai. ) A másság kezelése. 15. Reklámpszichológiai ismeretek: ) A pszichés folyamatok és a reklám. ) A modern reklám jelentősége és eszköztára. ) Szex, pszichológia és média. Irodalom: Ádám Gy. (1985): Érzékelés, tudat, emlékezet. Budapest: Akadémiai Kiadó. Allport, G. W. (1980): A személyiség alakulása. Budapest: Akadémiai Kiadó. Aronson, E. (1997): A társas lény. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Atkinson, L. R. - Atkinson, C. R. - Smith, E. E. - Bem J. D. - Nolen-Hoeksema, S. (2002): Piszhológia. Budapest: Osiris Kiadó. – 657 p. Buda B. (1992): Empátia. – Budapest: Gondolat Kiadó. Forgas, P. J. (2002): A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Kairosz Kiadó. – 381 p. Forgas, P. J. (2003): Az érzelmek pszichológiája. Budapest: Kairosz Kiadó. – 422 p. Földi K. (szerk.) (1980): Reklámpszichológia. Budapest: Gondolat Kiadó. Hall E. T. (1980): Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat Kiadó. Klein S. (1985): Munkapszichológia I-II. Budapest: Akadémiai Kiadó. Nguyen, L. A. - Fülöp M. (szerk.) (2003): Kultúra és pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
39
A kommunikáció alapjai A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 1323 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az emberi interakciók világa: ) Az interakció fogalma, folyamata. ) Az interakció tárgya, tartalmi jellemzői. ) Az emberi interakciók pszichológiája. 2. A személyiségészlelés folyamata: ) Személyészlelés. ) A benyomás kialakításának folyamata. ) Sikeres benyomáskeltési stratégiák. ) A benyomáskeltési helyzetek gyakorlati megvalósítása. 3. Proxemkia: ) A proxemika kialakulása, jelentősége, történeti összefüggései. ) Miért van szükség a távolságtartásra? ) Távolságtartás az emberek között. 4. A kommunikáció alapjai, folyamata: ) A kommunikáció fogalma. ) Kommunikációelméletek. ) A kommunikáció kutatásának fő területei. ) Az interakció és a kommunikáció kapcsolata. 5. A kommunikáció dinamikája: ) A kommunikációs dinamika. ) A metakommunikáció jelensége és szerepe. ) A személyiségképek metakommunikációs vonatkozásai. ) A metanyelv a társas kapcsolatokban. 6. A társadalmi kommunikáció: ) A társadalmi kommunikáció fogalma. ) A kommunikáció lényeges elemei. ) A társadalmi kommunikáció rendszere. ) A csoportszleng, diszkvalifikált üzenetek 7. A verbális kommunikáció alapjai: ) A verbális kommunikáció fogalma. ) A nyelv és az egyén. ) Az egyén és a beszéd. ) Az írás szerepe és tulajdonságai. 8. Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció kapcsolata: 40
) Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció összehasonlítása. ) A hallott szöveg leírhatósága. ) Az írott nyelv hatása a beszélt nyelvre. 9. A szupraszegmentális tényezők szerepe: ) A hangsúlyozás és a hanglejtés. ) A beszédszünet üzenete. ) A beszédtempó vagy beszédiram szerepe. 10. Verbális kommunikációs alaphelyzetek: ) Hétköznapi közlési helyzetek: (köszönés, megszólítás). ) Bemutatkozás, bemutatás. ) A párbeszéd (társalgás) felépítése. 11. A non verbális kommunikáció: ) A nem verbális kommunikáció fogalma, tulajdonságai. ) A non verbális kommunikáció funkciói. ) A verbális és a non verbális kommunikáció kapcsolata. 12. A non verbális kommunikációs csatornák: ) Mimikai kommunikáció. ) Vokális jelek. ) Mozgásos kommunikáció. 13. A kommunikáció alkalmazásának fontos területei: ) Az orvos-beteg típusú kommunikációs kapcsolatok. ) Kommunikáció a pedagógiai szituációkban. ) A kommunikáció zavarai és kóros megnyilvánulásai. 14. Tudatosság a kommunikációban: ) A fantáziabeli kommunikáció jelensége. ) A „sztár”, mint kommunikátor. ) A tömegkommunikációs befolyásolás problémái. 15. A kommunikációs képességek javítási lehetőségei: ) A hivatásos kommunikátor fejlesztése. ) A segítő és nevelő szakmák művelőinek fejlesztése. ) Feladatok, gyakorlás. Irodalom: Buda B. (1986): A közvetlen emberi kommunikáció. Budapest: Animula Kiadó. – 240. Fercsik E. – Raátz J. (2003): Kommunikáció szóban és írásban. Budapest: Krónika Nova Kiadó. – 184 p. Horányi Ö. (1977): Kommunikáció I-II. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p.
41
Üzleti kommunikáció A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 1324 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Dialógusmodellek: ) Közléssel induló dialógus. ) Akaratnyilvánítással induló dialógus. ) Kérdéssel induló dialógus. 2. A verbális kommunikáció gyakorlata: ) Közlési helyzetek gyakorlása. ) A megszólítási formulák gyakorlása. ) Hogyan mondjuk nemet (indirekt beszédaktus). 3. A verbális üzleti kommunikáció gyakorlata: ) A nyilvánosság előtti megszólalás főbb elemei. ) A hatásos beszéd módszerei. ) Feladatok, gyakorlás. 4. Az írásbeli kommunikáció: ) A sikeres önéletrajz elemei. ) Hivatalos, üzleti levélírás szabályszerűségei. ) Pályázatírási stratégiák. ) Feladatok, gyakorlás. 5. A testbeszéd gyakorlása: ) Testbeszéd a nemek között. ) A testbeszéd által közölt alapinformációk felismerése. ) Kételkedés, a hazugságok felismerési lehetőségei. 6. Kommunikáció az üzleti életben: ) A vezetés kommunikációs technikái. ) A szervezeti szabályozás kommunikációja. ) A sikeres üzleti kommunikáció feltételei, a pozitív arculat. ) Feladatok, gyakorlás. 7. A tárgyalás: ) A tárgyalás előkészítése, szakaszai. ) Kérdezés, érvelés, meggyőzés a tárgyalásban. ) Tárgyalási technikák: tárgyalás pozícióból, nyerni minden áron, az átgondolt tárgyalás, a mindenki nyer technika, a jiu-jitsu tárgyalás, az egyeztetés, a nyomásgyakorlás, a blokkolás. 8. Értékesítés meggyőzéssel: ) A meggyőzés pszichológiája, a magabiztosság jelzése. ) Bizalomébresztés, kézfogások. ) Ültetéstervek, egyedül egy csoporttal szemben. 42
9. Viselkedéskultúra I: ) A társadalmi érintkezés és a magatartás szabályainak alapjai ) Viselkedés nyilvánosság előtt. ) Viselkedés előadóként, hallgatóként. 10. Viselkedéskultúra II: ) Dohányzás ) Telefonhasználat ) Öltözködés, ruházat, divat. ) Névjegy, névjegyhasználat. 11. Viselkedéskultúra III: ) Meghívás, meghívók. ) Ajándékozás. ) Érkezés, várakozás, eltávozás. ) Vendéglátási formák és helyszínek. 12. A kultúra fogalma és jelentősége az idegenforgalomban: ) A kultúra, mint norma szerepe az idegenforgalomban. ) Turizmus és kultúra - a Jafari-modell. ) A fogadóközösségek, a szolgáltatási szféra és a vendégkör kultúrájának kölcsönhatása. ) A kulturális identitás problematikája a turizmusban. ) - A vendég és vendéglátó interkulturális kapcsolata. 13. Nemzetközi protokoll II: ) Ügyfelek és vevők Európából. ) Ügyfelek és vevők a tengeren túli angolszász kultúrákból (USA, Kanada, Ausztrália stb.). ) Programkészítés és lebonyolítás az üzletfelek számára. ) Tárgyalási szokások különböző kultúrákban. 14. Nemzetközi protokoll III: ) Ügyfelek és vevők Afrikából. ) Ügyfelek és vevők Dél-Amerikából. ) Programkészítés és lebonyolítás az üzletfelek számára. ) Tárgyalási szokások különböző kultúrákban. 15. Nemzetközi protokoll IV: ) Ügyfelek és vevők a Közel-Keletről és az arab világból. ) Ügyfelek és vevők az indiai szubkontinensről. ) Ügyfelek és vevők Kínából. ) Ügyfelek és vevők a Távol-Keletről. ) Programkészítés és lebonyolítás az üzletfelek számára. ) Tárgyalási szokások különböző kultúrákban.
43
Irodalom: Clayton, P. (2004): Testbeszéd a munkahelyen. Budapest: Kossuth kiadó. – 168 p. Carnegie, D. (1990): A meggyőzés iskolája. A hatásos beszéd módszerei. Budapest: HVG Rt. Duncel, J. (1991): Üzleti illemkódex. Budapest: Park Kiadó. Hidasi J. (1992): Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p. Linkemer, B. (1993): A jó fellépés titka. Budapest: Park Kiadó. Oakwood, A. (1994): Mikor mondjunk nemet és hogyan. Budapest: Bagolyvár Kiadó. – 208 p. Sille I. (1991): Illem, etikett, protokoll. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Pease, A. (1991): Testbeszéd. Budapest: Park Kiadó. Pease, A. (1991): Szó-beszéd. Budapest: Park Kiadó.
44
12. Gazdasági módszertani ismeretek A MODUL NEVE:
GAZDASÁGI MÓDSZERTANI ISMERETEK
A MODULFELELŐS NEVE:
Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár
TANTÁRGYAI ÉS
) Kisvállalkozói ismeretek
Dr. Egri Imre
) Bevezetés a marketingbe
Dr. Egri Imre
) Pénzügyi és adózási ismeretek
Dr. Gyuricsku Kálmán
) Számviteli és adminisztrációs ismeretek I.
Dr. Kvancz József
) Számviteli és adminisztrációs ismeretek II.
Dr. Nagy Mihály
) Számítástechnika
Dr. Nagy Mihály
TANTÁRGYFELELŐSEI:
12.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A modul alapozó jellegű tárgyakat tartalmaz. Célja hogy a hallgatók elsajátítsák az alapvető közgazdasági, vállalkozás gazdaságtani, marketing ismereteket, amelyekhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő mélységű informatikai ismeretekkel rendelkezzenek a később ehhez kapcsolódó tárgyak feladatainak feldolgozásához. Ennek megfelelően a modul témakörei a következők: marketing, számviteli és adminisztrációs alapismeretek, pénzügyi és adózási ismeretek, informatika. Az üzleti élet számtalan területe közül talán a marketing az, amely a piacgazdaság létezéséről a leginkább árulkodik. A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a marketing funkcióról, hogy bemutassa azt a környezetet, amelyben megfelelő stratégiákkal a vállalatoknak hatékonyan működhetnek. Ezeket értelmezni kell tudni a hazai társadalmi-gazdasági viszonyokra. A Kisvállalkozási ismeretek tárgy a kisvállalkozások általános jellemzőivel, működési mechanizmusaival foglalkozik. Átláthatóvá teszi a jelenlegi makrogazdasági környezetet, amely segítségével értelmezhetőek a specifikus reálgazdasági és vállalkozás gazdaságtani folyamatok (profit, ár vagyon stb.). Átláthatóvá teszi a vállalkozások pénzügyi kötelezettségeit (adózás, mérleg), piac vizsgálati feladatait (marketing, stratégiai tervezés). A Számviteli és adózási ismeretek célja hogy megismertesse a vállalkozások pénzügyi működési folyamatait, a könyvvezetés, a mérlegkészítés stb. részleteit. Ehhez szorosan kapcsolódik a Pénzügyi és adózási ismeretek tárgy, amely a járulékfizetési kötelezettségekkel és finanszírozási, tőkeszükségleti kérdésekkel foglalkozik. Az Informatika tárgy célja, hogy megismerkedjenek a számítógép felépítésével, az operációs rendszerek típusaival, valamint, hogy jártasságot szerezzenek az alapvető táblázatkezelő és szövegszerkesztői programok használata terén.
45
12.2. A MODUL TARTALMA Kisvállalkozói ismeretek A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 1231 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A vállalkozások helye, szerepe a társadalomban: ) A kisvállalkozások általános jellemzői. ) A vállalkozás célrendszere. 2. A vállalkozások gazdasági környezete: ) A kisvállalkozás makro- és mikrogazdasági környezete. ) Az Európai Unió regionális politikája. ) A kormányzati vállalkozás politika eszközrendszere. 3. A vállalkozás működése: ) A vállalkozások szereplői. ) A vállalkozás alapításához szükséges anyagi és személyi feltételek. ) A cégdokumentumok formai és tartalmi követelményei. 4. Tulajdonosi és üzemeltetési konstrukciók a kisvállalkozásoknál: ) A vállalkozások szervezeti formái. ) Formaválasztás. ) Profitorientált-, non-profit szervezet. 5. A vállalkozások erőforrásai: ) Befektetett eszközök. ) Forgó eszközök. ) Emberi erőforrások. 6. Reálgazdasági folyamatok és feladatok: ) Beszerzés, termelés, készletezés, értékesítés. ) Emberi erőforrás gazdálkodás. ) Információ ellátás. 7. Vállalkozás gazdálkodási folyamatai I: ) Az árstratégiát befolyásoló külső és belső tényezők. ) Ár, árképzés, bevétel típusai. ) Költségvetés, költségtípusok. 8. Vállalkozás gazdálkodási folyamatai II: ) Vállalkozási vagyon. ) A profit. ) A profitmaximalizálás. 9. A kisvállalkozások marketing lehetőségei: 46
) A különböző tevékenységi területek eltérő marketing lehetőségei. ) Reklám szerepe a kisvállalkozásoknál. ) Direkt marketing. 10. Stratégiai tervezés alapjai: ) A stratégiai tervezés célja, ) A tervkészítés szakaszai, folyamata. ) Az üzleti terv felépítése. 11. Stratégiai tervezés gyakorlata: ) Stratégia meghatározása induló vállalkozásnál. ) Stratégia meghatározása már működő vállalkozásnál. ) Controlling. 12. A piaci együttműködés és verseny: ) A piaci verseny folyamata. ) A versenyelőny meghatározása. ) A verseny forrásai, a versenytársak ármagatartása. 13. Az emberi erőforrás menedzsment: ) A munkaerő tervezés folyamata. ) A munkakör specializáció, munkakörtervezés. ) Teljesítményellenőrzés és értékelés. 13. A szolgáltatásszervezés alapelvei: ) A szolgáltatások sajátosságai. ) A szolgáltatás piaci értéke. ) A szolgáltatások szervezése. 14. A sikeres vállalkozás ismérvei: ) A hatékony vezető. ) Az időgazdálkodás szerepe. ) Brain storming 15. Összefoglalás: ) A kisvállalkozások működtetésének ismeretei. ) A kisvállalkozásokat meghatározó gazdasági környezet összefoglalása. ) A kisvállalkozások működtetésének pénzügyi alapismeretei. Irodalom: Csátaljai Zs. - Lepsényi M. - Futó G. (2003): Egyéni vállalkozó. Budapest: MediaTeam Bt. Fülöp Gy. (2004): Kisvállalati gazdálkodás. Budapest: Aula Kiadó. Huzrik A. (2004): Vállalkozz okosan! (feladatok). Budapest: Comenius Kiadó. – 109 p. Kállay L. - Imre Sz. (2004): A kis- és középvállakozás fejlesztés gazdaságtana. Budapest: Aula Kiadó. Laczik Z. (szerk.) (2003): Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis és középvállalkozóknak. Budapest: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. – 410 p. Mózes Z. (szerk.) (2004): Társas vállalkozások kézikönyve. Budapest: MediaTeam Bt. Radó A. - Réthy I. (2002): Vezetési ismeretek. Budapest: Szent István Egyetem. Vecsenyi J. (2002): Vállalkozás (ötlettől az újrakezdésig). Budapest: Aula Kiadó.
47
Bevezetés a marketingbe A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 1132 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Bevezetés a marketingbe: ) A marketing alapfogalmai, a marketing gondolkodásmód kialakulása ) A marketing menedzsment folyamata, helyzetelemzés. ) A marketing stratégiák meghatározása, kidolgozása, ellenőrzése, végrehajtása. 2. A szükséglet kialakítás: ) A szükségletkialakítás folyamata. ) A szükségletkialakítás tényezői. 3. A fogyasztói magatartás: ) A fogyasztók magatartását befolyásoló tényezők. ) A vásárlási folyamat. ) Az igények, vásárlási szerepek és magatartástípusok elemzése. 4. Piacszegmentáció: ) A piacszegmentáció fogalma eszközei, szerepe a marketingben. ) Célpiacok kiválasztása. ) A fogyasztói piac szegmentációjának demográfiai, társadalmi-gazdasági változói. ) A fogyasztói magatartási változói. 5. Termékpolitika és választékpolitikai döntések: ) A termék fogalma, a termékek csoportosítása. ) A termékpozícionálás tényezői, célcsoport kiválasztása. ) Vállalati termékpolitika. ) A termékek piaci életgörbéje, a vásárlók adaptációs grafikonja, az életgörbe szakaszai. 6. Termékpolitika és választékpolitikai döntések: ) A termékfejlesztés típusai, az új termékek kialakításának lépései. ) Márkapolitika. ) A termékszerkezet vizsgálata ABC-elemzéssel. 7. Ár és eladási kondíciók: ) Az árkialakítás piaci tényezői. ) Vevők versenytársak, szállítók magatartása. ) Árképzési elvek, árstratégia. 8. Elosztáspolitika: ) Elosztáspolitikai alapfogalmak. ) Az értékesítési csatornát meghatározó tényezők jellemzése. 9. Értékesítési formák: 48
) A vertikális marketingrendszer lényege. ) A közvetlen értékesítés újabb formái: direkt marketing, multi level marketing. ) A franchising főbb jellemzői. 10. Piacbefolyásolás I: ) A kommunikáció jelentőségének bemutatása. ) A közönségkapcsolatok (PR) jellemzői, eszközrendszere. ) A személyes meggyőzés szerepe. 11. Piacbefolyásolás II: ) A reklámok alapvető jellemzői, funkciói. ) A reklámtervezés folyamatelemzése. 12. A marketing mix: ) A marketing mix fogalma, elemei. ) A marketing McCarthy-féle eszközei. ) Költség és hozadékvonzatok vizsgálata. 13. A marketing információs rendszer: ) Az információs rendszer felépítése. ) A marketing rendszer feladata, funkciói. 14. A marketingkutatás: ) A marketingkutatással szembeni követelmények. ) A kutatás folyamata, módszerei. ) Kérdőívek szerepe a marketingkutatásban. 15. Marketingtervezés ) A marketing lehetőségei és céljai a különböző vállalati hierarchia szinteken. ) A SWOT analízis jelentősége egy portfolió kialakításánál. ) Védekező és támadó stratégiák. Irodalom: Bauer A. - Berács J. (l998): Marketing. Budapest: Aula Kiadó. – 620 p. Fülöp Gy. (2001): A globális vállalati stratégiák. Budapest: Aula Kiadó. – 176 p. Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás. Budapest: Aula Kiadó. – 340 p. Hoffmann I. (2004): Stratégiai marketing. Budapest: Aula Kiadó. – 484 p. Kiss M. (2004): Marketing példatár. Budapest: Aula Kiadó. Szabó D. T. (2000): Médiatervezés a reklámban. Budapest: Aula Kiadó. Törőcsik M - Varsányi J. (1998): Termékstratégia emocionális és racionális megközelítésben. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
49
Pénzügyi és adózási ismeretek A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Gyuricsku Kálmán, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 1333 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Pénzügyi gazdálkodás: ) A pénzügyi gazdálkodás alapelvei. ) Pénzügyi tervezés. 2. Pénzügyi kimutatások tartalma: ) Mérleg. ) Eredmény kimutatás. ) Üzleti jelentés. ) Cash-flow kimutatás. 3. A pénzügyi kimutatások tartalma és elemzése: ) Kiegészítő melléklet. ) Pénzügyi elemzési területek. ) A pénzügyi kimutatások elemzésének módszerei. 4. Az adózás rendjének törvényi szabályozása: ) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény. ) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény. ) Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. 5. Az adózás és járulékfizetés rendjének törvényi szabályozása: ) A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. ) A társadalombiztosítási járulékról szóló 1997. évi LXXX. törvény. ) Egyéb adózási jogszabályok, különös tekintettel az idegenforgalmi tevékenységekre. 6. Adózási alapismeretek: ) Adóztatással kapcsolatos alapfogalmak. ) Az adózás értelmezése, adótípusok. ) Adóigazgatási eljárás. 7. A fogyasztáshoz, forgalomhoz kapcsolódó adók: ) ÁFA működése, alanya, tárgya, mértéke. ) ÁFA különleges esetei. ) Fogyasztási adó. 8. A személyi jövedelemadó: ) Az adóbevallás készítése, e-adóbevallás. ) Az összevont adóalap meghatározása. ) SZJA számítás. ) Adókedvezmények, adómentességek. 9. Vállalkozások SZJA fizetési kötelezettségei: 50
) ) ) )
Az egyéni vállalkozók adózása az SZJA keretében. Az egyszerűsített vállalkozási adó. A társas vállalkozások adózása az SZJA keretében. A társasági adó.
10. Vagyoni típusú helyi adók: ) A gépjárműadó. ) Építményadó. ) Földbérbeadásból származó jövedelemadó. ) Idegenforgalmi adó. 11. Egyéb helyi adók, illeték, vám: ) A vállalkozások kommunális adója. ) Helyi iparűzési adó. ) Illetékfizetési kötelezettségek ) Vámszabályok az Európai Unió tagjaként. 12. Járulékfizetési kötelezettségek: ) Társadalombiztosítási kötelezettség. ) Nyugdíjjárulék. ) Munkaadói, munkavállalói járulékfizetési kötelezettség. 13. Befektetési döntések: ) Tőkeszükséglet. ) Beruházások gazdaságossága, megtérülése. ) Egyéb tőkepiaci befektetési lehetőségek. ) A befektetett tőke visszanyerésének módszerei. 14. A vállalkozások finanszírozási kérdései: ) A belső finanszírozás módszerei. ) A vállalkozás finanszírozása külső pénzforrással. ) Hitellehetőségek, hitelszerződés. ) Finanszírozási politika, kockázatvállalás. 15. A kisvállalkozások mikro- és makrogazdasági összefüggései: ) Makro pénzügyi folyamatok. ) A fizetési mérleg, tőkemérleg ) A mérleg hatása a költségvetési egyenlegre. ) A kisvállalkozások nemzetközi piaci kapcsolatai. Irodalom: Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény; Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény; Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; A társadalombiztosítási járulékról szóló 1997. évi LXXX. törvény; Egyéb adózási jogszabályok, különös tekintettel az idegenforgalomra. Fülöp Gy. (2004): Kisvállalati gazdálkodás. Budapest: Aula Kiadó. Kállay L. - Imre Sz. (2004): A kis- és középvállakozás fejlesztés gazdaságtana. Budapest: Aula Kiadó.
51
Számviteli és adminisztrációs ismeretek I. A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Kvancz József, főiskolai docens Kód: ID 1134 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A számvitel fogalma, feladata, területei. ) A számvitel jogi szabályozása. ) A számviteli törvény jellemzői, alapelvei. ) A számviteli információs rendszer alapvető funkciói. A vezetői számvitel feladata, célja. ) A pénzügyi számvitel feladata, területei, az egyes részterületek rövid ismertetése. ) Beszámoló, könyvvezetés, könyvvizsgálat, közzététel. 2. A számviteli törvény, számviteli alapelvek: ) A számviteli törvény hatálya, szerkezeti áttekintése. ) Beszámoló típusai, az egyes típusok jellemzői (szerkezet, ki készíti, könyvvezetés módja). ) Számviteli alapelvek magyarázata konkrét példákon keresztül. 3. A vállalkozás vagyona: ) Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés. ) Az éves beszámoló mérlegének áttekintése, alapfogalmak tisztázása. ) Vagyon fogalma, számviteli megközelítése. ) A könyvviteli mérleg jellemzői, szerkezeti felépítése 4. Eredmény kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés a gyakorlatban: ) Eredmény kimutatás fogalma, készítésének célja, jellemzői. ) A fő eredménykategóriák tartalma, közöttük fennálló számszaki összefüggések. ) Az eredmény kimutatás két változatának összehasonlítása - azonosságok, különbségek. ) Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés készítésének célja. 5. Feladatok megoldása a mérleg szerinti eredmény meghatározására: ) Eredmény kimutatás készítése. ) Az eredmény kimutatás két változatának összehasonlítása. ) Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés készítése. 6. A vállalkozások könyvvezetése I: ) Gazdasági események fogalma, csoportjai. ) A főkönyvi számlák szerepe, csoportjai, vezetésük. ) A számlasoros és idősoros könyvvezetés fogalma, gyakorlata. 7. A vállalkozások könyvvezetése II: ) A szintetikus és analitikus nyilvántartások szerepe, kapcsolata. ) A nyitó- és zárómérleg számla használata, értékesítés főkönyvi könyvelése, az átvezetési számla szerepe, használata. ) Számlakeret, számlarend 8. Értékelés. 52
) ) ) )
Értékelés fogalma, jelentősége. A beszerzési ár, előállítási költség tartalma, könyv szerinti érték fogalma. Fogyasztó ár felépítésének bemutatása feladaton keresztül. Általános forgalmi adó könyvviteli elszámolása.
9. Befektetett eszközök I: ) Befektetett eszközök fajtái. ) Immateriális javak fogalma, fajtái a mérlegséma alapján példákkal illusztrálva. ) Immateriális javak értékelése évközben, év elején. 10. Befektetett eszközök II: ) Tárgyi eszközök fogalma, fajtái. ) Beruházás fogalma. ) Értékelésük év közben, év végén. ) Jellemző változási jogcímek. 11. Értékcsökkenés: ) Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás fogalma, értékcsökkenési leírási technikák. ) Terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés. Értékhelyesbítés fogalma, lényege. ) Befektetett pénzügyi eszközök fogalma, fajtái. Értékelésük év közben, év végén. ) Az értékvesztés fogalma. 12. Feladatmegoldás a befektetett eszközökre: ) Értékcsökkenés számítása ) Bekerülési érték meghatározása. ) Üzleti vagy cégérték számítása. ) Befektetett pénzügyi eszközök értékelése. 13. Forgóeszközök I: ) Készletek fogalma, fajtái, értékelésük. ) Követelések fogalma, típusai, értékelésük. ) Vevő és váltókövetelések értékelése. ) 14. Forgóeszközök II: ) Értékpapírok, pénzeszközök fajtái, értékelésük. ) Saját tőke szerkezete. ) Céltartalék képzés lényege. 15. Kötelezettségek, időbeli elhatárolások: ) Hosszúlejáratú kötelezettségek fajtái és értékelésük. ) Rövidlejáratú kötelezettségek fajtái, értékelésük. ) Időbeli elhatárolás lényege, fajtái.
53
Számviteli és adminisztrációs ismeretek II. A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Kvancz József, főiskolai docens Kód: ID 1235 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Számviteli bizonylatok: ) Bizonylatok fogalma, fajtái, alaki és tartalmi kellékei. ) Bizonylatok javítása, megőrzése. ) A bizonylati elv. 2. Leltár, leltározás: ) Leltár és leltározás fogalma, jelentősége, célja. ) A leltározás folyamata, ) A leltározás változatai, bizonylatai. 3. A leltárral szemben támasztott követelmények: ) Leltározási szabályzat. ) Feladat megoldása leltáreredmény meghatározása. 4. Az egyszeres könyvvezetés: ) Egyszeres könyvvezetés alapelemei. ) Az egyszeres könyvvitel dokumentumai. 5. Az egyszeres könyvvezetés: ) Az egyszeres könyvvitel gyakorlata. ) Feladatmegoldás. 6. Az egyszerűsített mérleg felépítése: ) Az egyszerűsített mérleg elkészítése, részei. ) Egyszerűsített mérleg összeállítása. 7. Az eredmény levezetés: ) Az eredmény levezetés tagolása. ) Az eredmény levezetés tartalma. 8. Pénztárkönyv I: ) Pénztárkönyv rovatai, felépítése ) A pénztárkönyv vezetésének általános szabályai. 9. Pénztárkönyv II: ) Kiemelt gazdasági események pénztárkönyvi elszámolása. ) Feladatmegoldás, egy adott esemény elkönyvelése. 10. Kiegészítő nyilvántartások: ) Tárgyi eszközök, immateriális javak. ) Bankszámla és pénztár. ) Követelések, kötelezettségek. ) Bér analitikus nyilvántartása.
54
11. Gyakorlás: ) A pénztárkönyv vezetésének gyakorlása. ) A pénztárkönyv vezetésének lehetősége a számítógépen. 12. Naplófőkönyv: ) A naplófőkönyv rovatai, felépítése. ) A rovatok közötti számszerű összefüggések. ) Vezetésének általános szabályai. 13. A naplófőkönyv vezetése: ) Kiemelt gazdasági események elszámolása ) Nyitás, zárás. 14. Könyvelési feladatok I: ) Komplex feladatokon keresztül az egyszeres könyvvezetésre. ) Gyakorlás. 15. Könyvelési feladatok II: ) Eredmény meghatározása az egyszeres könyvvezetést folytató vállalkozásoknál. ) Gyakorlás. Irodalom: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; Horváth K. (1995): Egyszeres könyvvitel. Budapest: PSZF. Huzrik A. (2004): Vállalkozz okosan! (feladatok). Budapest: Comenius Kiadó. – 109 p. Pálesné Retezi K. (1996): Számvitel I-II. Budapest: KVIF. Szakács I. (2003): Számvitel A-Z-ig. Budapest: KJK-KERSZÖV Kft.
55
Informatikai ismeretek I. A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Nagy Mihály, főiskolai tanár Kód: ID 1136 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Bevezetés a számítógép használatába: ) Az informatika és számítógépek fejlődésének vázlatos története. ) A számítógépek felépítése: a hardware. ) A számítógépek működése: a software. 2. A számítógépes operációs rendszerek: ) Az operációs rendszerek típusai. ) A DOS operációs rendszer alapvető parancsai. 3. A számítógépes operációs rendszerek és hálózatok: ) A Windows XP operációs rendszer felépítése, telepítése. ) Egy cégen belüli számítógépes hálózat felépítése. ) Munka a belső hálózaton. 4. Az Internet és az elektronikus levelezés használata: ) Az Internet kialakulása, használata. ) Az OUTLOOK levelező program használatának megismerése. ) Egy webes levelező program használatának megismerése. 5. Gyakorló feladatok: ) Gyakorlatok operációs rendszer telepítésére. ) Gyakorlatok az Internet használatában. ) Gyakorlatok a levelezési rendszerek használatában. 6. A szövegszerkesztő programok általános jellemzői: ) A szövegszerkesztés alapfunkciói. ) A szövegszerkesztő editáló parancsai (copy, paste, cut, find, replace). ) A Nézet, Beszúrás, Eszközök, Táblázat fő-menüpontok funkciói. ) Karakterformázás. 7. A WORD szövegszerkesztő program további funkcióinak használata: ) Fejléc, lábjegyzet, oldalszámozás létrehozása. ) Képek beszúrása, tartalomjegyzék készítése. ) Címjegyzék, körlevél létrehozása. 8. Gyakorló feladatok, kitekintés más szövegszerkesztők használatára: ) Gyakorlatok egy papíron megírt szövegrész megformázására. ) Papíralapú üzleti levél megírása számítógépen, céges fejléccel. 9. Gyakorló feladatok, kitekintés más szövegszerkesztők használatára: ) Címjegyzék létrehozása, körlevél funkció használata. ) Beszúrt objektumok kezelése ) Tartalomjegyzék készítése. 56
10. Zárthelyi dolgozat: ) A számítógép felépítéséről és működéséről. ) Gyakorlati vizsgafeladatok megoldása. 11. Bevezetés a táblázatkezelők használatába: ) A táblázat kezelők funkciói. ) Táblázatkezelő programok (dBase, Excel). 12. Az Excel táblázatkezelő program alapfunkciói: ) Másolás cellatartalmak kivonásával, összeadásával. ) Sor-oszlop címek rögzítése, oszlopok elrejtése. 13. Gyakorló feladatok megoldása: ) Egyszerű turisztikai adatok rögzítése Excelben. ) A táblázatok megformázása, nyomtatási előkészítése. 15. A félév során tanultak készségszintű elsajátításának felmérése: ) Komplex tanulmány megtervezése, elkészítése. ) A tanulmány megformázása, mellékletek (táblázatok, képek) használatával.
57
Informatikai ismeretek II. A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Nagy Mihály, főiskolai tanár Kód: ID 1237 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az Excel táblázatkezelő összetettebb funkciói: ) Cellaműveletek, képletek, hivatkozások. ) Függvények alkalmazása. ) Felülírás elleni védelem. 2. Diagramok szerkesztése: ) A diagramok típusai. ) A diagramok alkalmazási lehetőségei. 3. A táblázatkezelő alkalmazása üzleti kalkulációkhoz: ) Komplex üzleti kalkuláció megtervezése. ) Számítási lehetőségek a program használatával. 4. Üzleti kalkuláció gyakorló feladatok: ) Komplex üzleti kalkuláció elkészítése. ) A számítások elvégzése program használatával. ) A dokumentáció megformázása nyomtatási verzióra. 5. A táblázatkezelő és a szövegszerkesztő együttes használata I: ) File-ban kapott információk alapján táblázatkezelési feladatokat végrehajtása. ) Grafikus ábrázolási lehetőségek. 6. A táblázatkezelő és a szövegszerkesztő együttes használata II: ) File-ban kapott információk alapján táblázatkezelési feladatokat végrehajtása. ) Az elvégzett kalkulációk eredményeinek grafikus ábrázolása, szöveges értékelése. 7. Az adatbázis kezelő rendszerek: ) Adatbázisok a mindennapi és a gazdasági életben. ) Adatbázisok tervezése és üzemeltetése. 8. Az Access adatbázis kezelő program használata: ) Adatbeviteli képernyők kialakítása. ) Lekérdezések, lekérdezési feltételek megfogalmazása. ) Riportok elkészítése. 9. Adatbázis-tervezési feladatok, igények, lehetőségek, technikai háttér: ) Az adatkezelés típusai. ) Az adatbázis tervezés módszerei. 10. Adatbázis kezelést gyakorló feladatok I: ) Egy turisztikai adatbázis megtervezése. ) Az adatbeviteli képernyők kialakítása.
58
11. Adatbázis kezelést gyakorló feladatok II: ) Az adatbázis lekérdezési feltételeinek megfogalmazása. ) Az adatbázis használati lehetőségeinek bemutatása. 12. Adatbázis-kezelő, táblázatkezelő és szövegszerkesztő együttes használata: ) Összefoglalás. ) A megismert információ feldolgozó módszerek integrált alkalmazása mintapéldák alapján. 13. Adatbázis-kezelő, táblázatkezelő és szövegszerkesztő együttes használata összetett feladatok megoldásához. ) A komplex feldolgozó módszerek integrált alkalmazása saját feladatok során. ) Az eredmények kiértékelése. 14-15. Önálló vizsga feladat megoldása ) Egy üzleti döntés adatok komplex feldolgozása. ) A döntés alátámasztása, indoklása a feldolgozott adatbázis alapján. Irodalom: Bártfai B. (2004): Informatikai teszt- és feladatgyűjtemény: [ECDL tananyag]. Budapest: BBSInfo. – 352 p. Bártfai B. (2004): Információ és kommunikáció: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 94 p. Bártfai B. (2004): Táblázatkezelés: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 88 p. Bártfai B. (2002): Szövegszerkesztés: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 88 p. Bártfai B. (2002): Számítógép-használat és fájlkezelés: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 200 p. Bártfai B. - Szűcs S. (2002): Az információtechnológia alapfogalmai: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 144 p. Bártfai B. - Szűcs S. (2004): Prezentáció és grafika: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 99 p. Danda, M. - Brown, H. T. (2003): Kishálózatok otthon és az irodában. Budapest: Szak Kiadó. Kunther G. (2004): Az Office 2003: A közös rendszer és alkalmazások. Budapest: Szak Kiadó. Kunther G. (2003): Böngészés, csevegés, levelezés. Budapest: Szak Kiadó.
59
AZ IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS SZAKMAI MODULJAI
13. Idegenforgalmi alapismeretek A MODUL NEVE: A MODULFELELŐS NEVE: TANTÁRGYAI ÉS TANTÁRGYFELELŐSEI:
IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK Dr. Hanusz Árpád, tanszékvezető főiskolai tanár Dr. Hanusz Árpád ) Bevezetés az idegenforgalomba Dr. Hanusz Árpád ) Vendéglátás és szálláshelyi alapismeretek Sütő László ) Szabadidő ismeretek
13.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az Idegenforgalmi alapismeretek blokk szakmai alapozó ismereteit a hallgatók tanulmányaik elején hallgatják. Itt kerül tárgyalásra a turizmus rendszere, piaca, környezete és intézményrendszere, illetve a vendéglátás, a rendezvényszervezés, az idegenvezetés alapjai. A Bevezetés az idegenforgalomba modul az idegenforgalom és környezete sokoldalú összefüggésrendszerének, piacának, feladatainak, szervezeteinek és hatásainak rendszerszemléletű bemutatása. Célja, szilárd elméleti alapokon, gyakorlat- és vendégorientált, idegenforgalmi szemlélet és gondolkodásmód kialakítása. A hallgatók, a félév során, megismerik a turizmus fejlődéstörténetét, napjaink főbb fejlődési trendjeit. A felelős környezeti gondolkodás jegyében előtérbe kerülnek a turizmus gazdasági és környezeti hatásai. Az egészség és az értékadó idegenforgalmi szemlélet alapján megérteti a sport és kultúra kiemelt szerepét a szabadidő eltöltésében. Így az ismeretek elsajátításakor képesek lesznek majd gyakorló szakemberként korszerű termékfejlesztésre, valamint a vendégcentrikus szolgáltatói attitűd felvállalására. A Vendéglátó és szálláshelyi alapismeretek modul a nemzetközi és magyar vendéglátás szervezés alapelemeivel, a tradicionális nemzetközi és a magyar gasztronómia összetevőivel, sajátosságaival, valamint a kereskedelmi szálláshelyek fajtáival, felépítésével és alapfunkcióival ismerteti meg a hallgatókat. Képesnek kell lenniük a vizsgált terület társadalmi, gazdasági helyzetének, természeti és kulturális adottságainak tükrében az alap- és kiegészítő turisztikai szolgáltatások, termékek feltárására és bemutatására (a turizmus környezeti elemzése, vonzerő leltár, fogadóképesség elemzése alapján). A modul második részében megismerik a szállodaipar történetét, a szálláshelyek sajátosságait, tárgyi-személyi feltételeit, a tevékenység formáit és azok lebonyolítási módszereit, a szálláshelyek üzemeltetési és ügyviteli összefüggéseit, a vezetői és egyéb munkaterületek feladatait, valamint a szállodai munkafolyamatokat. A Szabadidő ismeretek a szabadidő, különböző elméleteit, a mai társadalmi értékrend és a szabadidő viszonyrendszerét tárgyalja. Megismerik a jellegzetes szabadidős tevékenységeket, a sportágakat, azok megoszlását a különböző összetételű vendégkörökben (kor, nem, társadalmi réteg). Megtanulják a profitorientált és nonprofit szövetségek, szabadidős szervezetek, kisvállalkozások működését. Megismerik a sportlétesítmények, a kulturális intézmények, természetvédelmi területek és a szabadidős turizmus kapcsolatát. Kitekintünk az animáció és turizmus összefüggéseire, az animátori szerepkörre. Megnézzük a speciális programok (wellness, bortúrák, gasztronómia, lovas turizmus stb.) kínálatát. Megtanuljuk a természetjárás szakági túráinak, az extrém sportok szabadidős programmá szervezésének lehetőségeit, veszélyeit. Lehetőséget nyújtunk túravezetői igazolvány megszerzéséhez (amely a természetjáró programok, szakszerű, balesetmentes megszervezését teszi lehetővé). 61
13.2. A MODUL TARTALMA Bevezetés az idegenforgalomba A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Hanusz Árpád, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 2111 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A turizmus fogalmának meghatározása: ) A turizmus alapfogalmai. ) A turizmus lehetséges csoportosításai. 2. A turizmus történeti fejlődése: ) Az idegenforgalom tömegessé válásának folyamata. ) Az idegenforgalom jelentősége napjainkban. 3. A turizmus piaca: ) A turisztikai piac összetevői, jellemzői, működése, sajátosságai. ) A kereslet tényezői. ) A kínálat tényezői. ) A turisztikai szolgáltatások ára, verseny, kockázat, krízisérzékenység. 4. Az idegenforgalmi keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők: ) Szükséglet, motiváció. ) Idegenforgalmi adottságok, attrakció, vonzerő. ) A célterületek környezeti állapota, politikai helyzete. 5. A turisztikai termék fogalma, alkotóelemei: ) A turisztikai termék fogalma. ) Fogadókészség, fogadóképesség. ) A fogyasztási magatartást befolyásoló tényezők. 6. A turizmus mérése, a statisztikai adatgyűjtés szerepe és jelentősége: ) Adatgyűjtési módszerek, idegenforgalmi statisztika. ) Az érkezők (látogatók, turisták, kirándulók) statisztikai rögzítése. ) A turisztikai bevételek és kiadások számbavételének módozatai. 7. A világ és hazánk turizmusa a számadatok tükrében: ) A vendégforgalom mutatói hazánk és a világ idegenforgalmában. ) A turisztikai bevételek és kiadások hazánk és a világ idegenforgalmában. ) Az idegenforgalomban megfigyelhető fejlődési trendek, tendenciák. 8. A versenyszféra jellemzői az idegenforgalmi szektorban: ) Helyváltoztatást szolgáló létesítmények (közlekedés). ) Tartózkodást szolgáló létesítmények (szálláshely és vendéglátás). ) Ember alkotta idegenforgalmi attrakciók működtetői. ) A szervezett turizmust szolgáló létesítmények (utazásszervezők és értékesítők, utazási irodák, magyarországi sajátosságok). 62
9. Az idegenforgalom szervezeti felépítése Magyarországon: ) Állami és területi, ágazati, irányítási és koordinációs feladatok. ) IKM Turizmus Főosztály. ) Országos Idegenforgalmi Bizottság és a RIB. ) Az Észak-Alföldi Idegenforgalmi Bizottság. ) A Magyar Turisztikai Szolgálat, információszolgáltatás. 10. Tourinform, nemzeti propaganda feladatok, ország-imázs: ) A Tourinform működése és információszolgáltatása. ) Az államigazgatás felelőssége a turizmusban. ) Turizmus és országimázs Magyarországon. 11. Az idegenforgalom civil szerveződései: ) Az idegenforgalmi szektor civil szerveződései. ) Közérdekű szervezetek, szakmai szövetségek, érdekképviseleti szervek. ) Nemzetközi közérdekű szervezetek. 12. A turizmus hatásai: ) A turizmus közvetett és közvetlen gazdasági szerepe. ) Az idegenforgalom megjelenése a nemzetgazdasági mutatókban, a fizetési mérleg funkció. ) A turizmus regionális és multiplikátor hatásai. 13. Idegenforgalmi koncepció, turizmuspolitika: ) Idegenforgalmi politika Magyarországon. ) A turizmus integrált tervezése. ) Az idegenforgalmi célelőirányzat. ) Turizmus menedzsment a fogadóhelyen. 14. Az idegenforgalom hosszú távú fejlesztési stratégiája, prioritásai: ) Napjaink idegenforgalmának jellemző tendenciái Magyarországon. ) Termékfejlesztési lehetőségek és forrásaik. ) A minőségi/exkluzív turizmus kínálati piaca. ) A speciális turisztikai ágazatok lehetőségei. 15. Fenntartható fejlődés a turizmusban (sustainable tourism): ) A turizmus társadalmi, szociális, kulturális és ökológiai, környezeti hatásai. ) A fenntarthatóság és a növekedés konfliktusai. ) Környezettudatos turisztikai fejlesztések. ) Alternatív turizmus. ) Szelíd turizmus.
63
Irodalom: Lengyel M. (1994): A turizmus általános elmélete. Budapest: KIT. Kaspar, C. (1992): Turisztikai alapismeretek. Budapest: KIT. Miczek Gy (1998): Idegenforgalmi földrajz – vendéglátó ipari szakközépiskolák számára. Budapest. Sárdi E. - Miczek Gy. (2002): Idegenforgalmi ismeretek – vendéglátó ipari szakközépiskolák számára. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Puczkó L. – Rátz T. (2003): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p. A GSZT, a Figyelő, a HVG, a Vendéglátás folyóiratok aktuális publikációi. International Tourism Report, Hotel und Turistik Revue folyóiratok aktuális publikációi. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.
64
Vendéglátás és szálláshelyi alapismeretek A heti óraszám: 2+3 Ellenőrzés módja: Kollokvium és Gyakorlat Kreditpont: 5 Tantárgyfelelős: Dr. Hanusz Árpád, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 2212 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A vendéglátóipar alapismeretei: ) A vendéglátás fogalma, tárgyi és személyi feltételei. ) Üzletprofilok. ) Üzlettípusok. 2. Ételismeret: ) Nemzetközi konyha, nemzetközi kitekintés (európai népek konyhája és étkezési szokásai). ) Az Európán kívüli vendégek fő étkezési szabályai. ) Magyaros konyha. ) Tematikus utak, a Szatmár-Beregi Szilvaút, a Hajdúsági tormaút. 3. Italismeret: ) Hazai borvidékek, egy borút bemutatása. ) Italismeret (aperitifek, sörök, borok, pezsgők, égetett italok, kevert és alkoholmentes italok). 4. Felszolgálási módozatok: ) A felszolgálási alapszabályok, társas étkezések, fogadások. ) Választék-kialakítás és választék-közlés, árképzés. ) Étlapok, menük és italsorok szerkesztése. 5. Szálláshelyi alapismeretek: ) Általános ismeretek a szállásokról. ) A kereskedelmi szálláshelyek fajtái, fogalma, csoportosítása. ) A szálláshelyek osztályozása, osztályba sorolása. 6. A szállodaipar jellegzetességei: ) A szállodai tevékenység személyi és tárgyi feltételei. ) A vendég, a tevékenység alanya. ) A szoba és kapcsolódó szállodai szolgáltatások értékesítése. ) Az értékesítés “üzleti” és szervezési sajátosságai. 7. A vendégfogadás, ellátás a szállodákban: ) A vendégfogadás fázisai és feladatai. ) A résztvevő területek és együttműködési rendszerük. ) Kiegészítő tevékenységek és munkakörök. 8. A Front Office és a Housekeeping: ) A Front Office és a Housekeeping munkakörei. ) Feladatok a vendég érkezésekor. ) Feladatok a vendég tartózkodása és elutazása során. ) A recepció, a porta, a kassza működtetése. 9. Számítástechnika alkalmazása a szállodai üzem üzemeltetésében: 65
) ) ) )
Az informatika a szálláshelymenedzsmentben. Az informatika komplex felhasználása az üzemeltetés során. Az informatika az ügyvitel és igazgatás területén. Adatszolgáltatás, statisztikák.
10. A szállodai munkafolyamatok a számítógépes rendszerben: ) A hazánkban alkalmazott külföldi és hazai fejlesztésű számítógépes rendszerek. ) A szobakiadási tevékenység, informatika a recepción, a kasszánál. ) A földszinti munkafolyamatok a számítógépes rendszerben, a portai tevékenység. ) Az emeleti munkafolyamatok a számítógépes rendszerben. 11. A kereskedelmi szálláshelyek egyéb fajtái: ) A szálláshelyi vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. ) A vendéglátó üzletek típusai. ) A motelek, panziók és egyéb szálláshelyek sajátosságai. 12. A kereskedelmi szálláshelyek vendégfogadása: ) A vendéglátás feladata, tevékenysége. ) A szálláshelyi vendéglátás jogszabályai, higiénés előírások. ) A termelést megelőző folyamatok (árubeszerzés, -szállítás, -átvétel, raktározás). 13. A szálláshely gazdasági környezete: ) Kisvállalkozások a szálláshely iparban. ) Üzemeltetési konstrukciók. ) Arculat kialakítás, üzletpolitika, árpolitika. 14. A szálláshely kialakításának feltételei: ) Kapcsolatszervezés, értékesítés, reklám (PR). ) Létszám és eszköz igény, összetétel. ) Szervezet és irányítás. ) Ügyvitel és információszervezés. 15. Pénzgazdálkodás, működtetés: ) Költséggazdálkodás. ) Jövedelmezőség. ) Tulajdonosi döntések, szerződések. ) Államigazgatási engedélyek, eljárások.
66
Irodalom: Bernáth Sz. (1992): Szállodai ismeretek. Budapest: KVIF jegyzet. Burkáné Szolnoki Á. (2002): Vendéglátó gazdálkodási ismeretek. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Burkáné Szolnoki Á. (2002): Vendéglátó ismeretek. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Burkáné Szolnoki Á. (2002): Vendéglátó szakmai alapismeret. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Buzás G. - B. Kiss A-né - Sahin-Tóth Gy. (2002): Italismeret. Budapest: KÉP Kiadó. Cey-Bert R. Gy. (20001): Magyar borok és ételek harmonizációja. Budapest: Paginárum Kiadó. – 228 p. Csizmadia L. (1992): Értékesítés a vendéglátásban. Budapest: KVIF jegyzet. Szűcs T. (szerk.) (1985-92): Vendéglátás szervezése I-IV. kötet. Budapest: KVIF jegyzet. Zugorné Rácz É. (2002): Vendéglátó gazdálkodási ismeretek (példatár). Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.
67
Szabadidő ismeretek A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Sütő László, tanársegéd Kód: ID 2213 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A szabadidő: ) A szabadidő elméletei. ) Az idő és a szabadidő problematikája. ) Munkaidő, pihenőidő szabályozása. 2. A rekreáció: ) A rekreáció fogalma. ) A rekreáció szociokulturális összefüggései. ) A rekreáció szerepe a turizmusban. 3. A sport és a szabadidő kapcsolata: ) A sport és a szabadidő kapcsolata. ) A sportlétesítmények típusai. ) A sportlétesítmények kapcsolata a turizmussal. 4. Az outdoor szabadidős tevékenységek: ) Az outdoor tevékenységek fogalma és szerepe. ) Speciális rekreációs helyszínek kiválasztásának és tevékenységek gyakorlásának feltételei. ) Szakági túravezetők jogai és kötelességei, alapfokú bizonyítványok megszerzésének lehetőségei. 5. A kultúra és a szabadidő kapcsolata: ) Kulturális intézmények típusai és működése. ) Az önkormányzatok szerepe a kulturális intézmények működtetésében. ) Az önkormányzati intézmények bevonása a szabadidős turizmusba. ) A kulturális intézmények turisztikai szerepe. 6. A szabadidős tevékenységek kínálata: ) A szabadidős tevékenységek kínálata a turisztikai piacon. ) Szabadidős szervezetek, szövetségek. ) Profitorientált és nonprofit szervezetek. ) A szabadidős tevékenységek aktuális trendjei. 7. A rekreáció szociokulturális összefüggései I: ) A szabadidő társadalmi szerepe, a szabadidővel kapcsolatos értékrendek. ) A szabadidő felhasználásának társadalmi rétegkötöttsége. ) A társadalmi presztízs szerepe a szabadidős tevékenység kiválasztásában. 8. A rekreáció szociokulturális összefüggései II: ) A célközönség korosztályos összetétele és a szabadidős tevékenység összefüggései. ) Az utazás szerepe és szerkezete a fejlett országokban. ) Globális egyenlőtlenségek és humanizációs tendenciák az idegenforgalomban. 9. A szabadidős tevékenységek hazánkban: 68
) A magyarok időmérlege és szabadidő felhasználásának szerkezete. ) A választására ható társadalmi tényezők hazánkban. ) A legjellegzetesebb magyar szabadidős tevékenységek. 11. Az animáció alapjai: ) Az animáció fogalma, az animációs szakember. ) A szabadidő, az animáció és turizmus összefüggései. ) Az animáció területei. 12. Az animáció szerepe a turisztikai programokban: ) Testmozgás és sport. ) Társas együttlét, kreatív tevékenységek. ) Csendes kikapcsolódás animációja. 13. A különböző célcsoportok animációjának sajátosságai: ) A programok meghirdetése, motiváció. ) A gyermekturizmus szervezésének speciális sajátosságai. ) Turisztikai programok az időskorúak számára. ) A családi programok sajátosságai. 14. Szabadidős programszervezés gyakorlati feladatai I: ) Egy kiválasztott szabadidős turisztikai ág programjának megtervezése. ) A programozás elkészítése célcsoportok szerint. ) A projekt marketingstratégiájának kidolgozása. 15. Szabadidős programszervezés gyakorlati feladatai II: ) Egy kiválasztott szabadidős turisztikai ág programjának bemutatása. ) A programok értékelése. Irodalom: Bánhidi A. (1992): Sportturisztika: minősítési és versenyszabályzat. Budapest: Magyar Sportturisztikai Szövetség. – 98 p. Csizmadia L. (1980): Rendezvényszervezés. Budapest: KVIF Dosek Á. (szerk.) (1997): Erdők, hegyek sportjai. Budapest: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség. – 294 p. Dobozy L. (1994): Életerő - Életöröm. Budapest: Magyar Könyvklub. – 276. Eöry I. (1994): Szabadidő management. Budapest: KVIF Kaspar, C. (1992): Turisztikai alapismeretek. – Budapest: KIT. Kraus, R. (1971): Recreation and Leisure in Modern Society. – Prentice Hall. Mundruczó Gy-né - Stone, G. (1996): Turizmus elmélet és gyakorlat. Budapest: Közgazdasági és Jogi könyvkiadó. Torkilden, G. (1989): Leisure and Recreation Management. Spon Ltd. Zalotay E-né. (1994): Belföldi szervezett turizmus. KVIF Lóska J. (2001): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lovas turizmusának fejlesztési koncepciója (kézirat).
69
14. Utazás-, rendezvényszervezés és értékesítés A MODUL NEVE:
UTAZÁS-, RENDEZVÉNYSZERVEZÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS
A MODULFELELŐS NEVE:
Dr. Kókai Sándor, főiskolai docens
TANTÁRGYAI ÉS
) Utazásszervezés és értékesítés
TANTÁRGYFELELŐSEI:
) Rendezvényszervezés és értékesítés ) Utazás-, rendezvényszervezés gyakorlat
Vitányi Béla Dr. Kókai Sándor Vitányi Béla
14.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az Utazás-, rendezvényszervezés és értékesítés modul szakmai ismereteit a hallgatók tanulmányaik közepén hallgatják. Az idegenforgalmi alapismeretekre építő tematika célja, hogy a hallgatók megismerjék az utazás, utaztatás, valamint a rendezvényszervezés elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit. A modul elsajátításának előfeltétele, hogy a hallgatók megfelelően felkészültek legyenek gazdasági, számviteli és adózási ismeretekből, valamint az idegenforgalmi alapismeretek szakmai alapozó modul ismeretanyagából. A modul oktatása szorosan kapcsolódik továbbá a természeti környezet és a szociokulturális modul anyagához. Az Utazásszervezés és értékesítés tantárgyban kerülnek tárgyalásra az utazási ajánlatok, rendezvények értékesítésének szakmai fogásai. A tantárgy előadásain a hallgatók megismerik az utazási irodák különböző típusait, az ott zajló tevékenységeket. Megtanulják, hogyan kell előállítani egy utazási irodai termékcsomagot, a különböző célcsoportok tulajdonságainak megfelelően. Betekintést nyernek a szervezett utazások előkészítésének folyamatába, az út lebonyolításához szükséges rendelések (közlekedési eszközök, szállás, egyéb szolgáltatások megszervezése stb.). A Rendezvényszervezés és értékesítés tantárgyban megtanulják a rendezvényszervezés sajátosságait. A hallgatók megismerik a különböző típusú rendezvények turisztikai programmá szervezésének feltételeit, a különböző típusú rendezvények eszközeit, a lebonyolítás folyamatát, lépéseit. Megtanulják, hogyan lehet összehangolni egy csapat munkáját a rendezvény sikere érdekében, hogyan irányíthatóak az egyes feladatkörök, hogyan tekinthető át egy rendezvény a szervezés, a lebonyolítás és az ellenőrzés szakaszaiban. Az Utazás-, rendezvényszervezés gyakorlati órákon elsajátíthatják az üzletág sikeres működtetéséhez tartozó szakmai kapcsolatrendszerek kialakítását, a helyes menedzsment szemléletet, a hatékony értékesítési politikát, az utak, a rendezvények lebonyolításának fortélyait. A gyakorlatok építenek az előadások elméleti anyagára, s ahhoz kapcsolódó feladatok megoldását kívánjuk elvégezni, amelyet a heti óralebontásban jelzünk. A félév végére kiderül mennyiben képesek a hallgatók az önálló útvezetésre, rendezvényszervezésre, üzleti levelezés lebonyolítására, forgatókönyv megírására valamint kalkuláció elkészítésére.
70
14.2. A MODUL TARTALMA Utazásszervezés és értékesítés A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Vitányi Béla, óraadó Kód: ID 2321 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az utazásszervezés: ) Az utazásszervezés fogalma. ) Az utazásszervezés helye az utazási irodák tevékenységében, üzletágak. ) Az utazásszervezést és közvetítést szabályozó rendeletek. 2. Az utazásszervezés előkészítése: ) Az utazás során nyújtandó szolgáltatások beszerzése. ) Szerződések a belföldi és külföldi partnerekkel. ) Az értékesítés fázisában használatos szerződések formái. 3. Az utazás előkészítése: ) Közlekedési ismeretek. ) Nemzetközi repülőjegy-kiadással kapcsolatos alapismérvek ) A különböző közlekedési eszközökön alkalmazott díjszabások, kedvezmények. 4. A belföldi szervezett turizmus I: ) A belföldi szervezett turizmus a magyar lakosság utazási szokásaiban. ) A programfüzet szerkesztésének szabályai. ) A hivatásos és vakációs turizmus formái. 5. A belföldi szervezett turizmus II: ) Az országjáró túrák és az üdülések összeállításának lépései. ) Alapszolgáltatások megrendelése, programok összeállítása. ) Kalkulációk készítése, az értékesítés beindítása. 6. A külföldi szervezett turizmus I: ) A szervezett kiutazás helye és szerepe. ) A termék előállítást megelőző felmérések, a keresleti és a kínálati oldalról. ) A szolgáltatások beszerzése. 7. A külföldi szervezett turizmus II: ) A programfüzet, szórólap szerepe, készítésének szabályai. ) Az értékesítési és marketing rendszer (ügynöki hálózat, vásárok, reklám) megszervezése. ) Értékesítés. 8. A külföldi út lebonyolítása: ) Az utazás során felmerülő problémák kezelése, eljárás reklamáció esetén. ) Elszámolás belföldi és külföldi szolgáltatókkal. ) Utókalkuláció, szakmai és gazdasági kiértékelés.
71
9. Az idegenvezető a külföldi úton: ) Az idegenvezető feladatai és felelőssége. ) Az idegenvezető felkészítése. ) Az utazás forgatókönyve és ellenőrzés, elszámoltatás. 10. A szervezett beutazás feltételei: ) A szervezett beutazás helye, szerepe. ) Magyarország, mint fogadóterület. ) Fogadókészség, fogadóképesség. 11. A tevékenységi kör meghatározása: ) A tevékenységi kört befolyásoló tényezők. ) Termékfejlesztési prioritások. ) Főbb belföldi szolgáltatók, specialitásaik. ) Ártípusok és tartalmuk. 12. A belföldi utak lebonyolítása: ) Az idegenvezető felkészítése, elszámoltatása. ) Az utazás során felmerülő problémák kezelése, eljárás reklamáció esetén. ) Elszámolás belföldi és külföldi szolgáltatókkal. ) Utókalkuláció, szakmai és gazdasági kiértékelés. 13. A szervezett utak értékesítése: ) Kiajánlási módok (bizalmas tarifa, ajánlattétel). ) A kiajánlás elkészítésének szabályai, tartalmi elvárások. ) Garantált programok. ) Értékesítés (vásárok, kiállítások, direct mail, akvizíció). 14. Fizetés az utazás során: ) Konvertibilis fizetőeszközök (bankjegyek, fix-címletü utazási-, kiírt- és eurocsekkek) vétele és eladása devizabelföldi és devizakülföldi részére. ) Konverziós lehetőségek. A jelenlegi árfolyamrendszer, az MNB szerepe, a pénzintézetek és egyéb átváltó helyek árfolyamjegyzési lehetőségei. ) A pénzváltási tevékenység szabályai, előírásai. 15. Összefoglalás: ) Az utazási irodai feladatok és vitás kérdések megválaszolása. ) Konzultáció, teljesítményértékelés. Irodalom: Szabó A. (1995): Közlekedési ismeretek. Budapest: KVIF. Zalotay E.-né (1994): Belföldi szervezett turizmus. Budapest: KVIF. Zsobrák F-né. (1994): Idegenforgalmi ügyintézés III. Utazásszervezés. Budapest: KVIF.
72
Rendezvényszervezés és értékesítés A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Kókai Sándor, főiskolai docens Kód: ID 2322 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A rendezvények I: ) A rendezvények fogalma, csoportosítása. ) Idegenforgalmi rendezvényekkel foglalkozó szervezetek. ) Gazdasági jelentősége. 2. A rendezvények II: ) Szerepe az idegenforgalomban. ) Kulturális rendezvények az idegenforgalomban. 3. A konferencia-turizmus jellemzői: ) Hagyományos turizmus versus üzleti turizmus. ) A konferencia turizmus piaci szereplői, trendek. 4. A konferencia szervezése I: ) A kongresszusok, konferenciák jellemzői, feltételei. ) Előkészítés, szervezés. ) A szakmai programok speciális szervezési feladatai. 5. A konferencia szervezése II: ) A lebonyolítás feladatai. ) A befejezést követő tennivalók, lezárás, kiértékelés. 6. Az inszentív (hivatásturizmus): ) Az inszentív túra fogalma, típusai. ) Speciális sajátosságok, sajátos munkaköri kapcsolatok. ) Trendek. 7. Az inszentív túrák jellemzői: ) A szervezés feltételrendszere. ) Előkészítés, szervezés. ) Lebonyolítása, a befejezést követő tennivalók, kiértékelés. 8. Fesztiválok szervezése: ) A fesztiválok általános jellemzői. ) Szervezésének feltételrendszere, a szervezés folyamatszakaszai. ) Nemzetközi jelentőségű fesztiválok a régióban (Debreceni virágkarnevál, Nyírségi Ősz). 9. Idegenforgalmi kiállítások és vásárok szervezése I: ) A turisztikai kiállítások általános jellemzői. ) A turisztikai kiállítások általános fajtái. ) A turisztikai kiállítások szerepe a turizmus piacán. 10. Idegenforgalmi kiállítások és vásárok szervezése II: 73
) ) ) )
Szervezés, stand kialakítás. A kiállítások lebonyolítása, kiértékelés. A Budapesti Tavaszi fesztivál turisztikai kiállításai „Vakáció” Nemzetközi Idegenforgalmi, Utazási, Szabadidő Kiállítás.
11. A gasztronómiai rendezvények I: ) A gasztronómiai rendezvények jellemzői. ) Megrendezésük feltételrendszere, szervezési sajátosságai. ) A gasztronómiai rendezvények jelentősége a magyar idegenforgalomban. 12. A gasztronómiai rendezvények II: ) Előkészítés, lebonyolítás. ) Elszámolás és értékelés. ) A régió gasztronómiai rendezvényei (cinkefűzés, böllérverseny stb.). 13. Sportrendezvények I: ) A sportrendezvények jellemzői, típusai. ) Megrendezésük feltételrendszere, szervezési sajátosságai. ) A világ sporteseményeinek jelentősége az idegenforgalomban. 14. Sportrendezvények II: ) A sportszervezetek szerepe, kapcsolattartás. ) A sportrendezvények előkészítése és lebonyolítása. ) A tömegsport rendezvények szervezési feladatai. ) A tömegsport rendezvények turisztikai szerepe. 15. Kereskedelmi jellegű kiállítások: ) A kiállítások típusai bel- és külföldön. ) Előkészítés, kiállítás szervezés, stand kialakítás ) Lebonyolítás, teljesítményértékelés. Irodalom: Csizmadia L. (1980): Rendezvényszervezés. Budapest: KVIF. Faragó H. (2003): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Nagy L. (1991): Nagyrendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest: KVIF.
74
Utazás-, rendezvényszervezés gyakorlat A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Vitányi Béla, óraadó Kód: ID 2323 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az utazásszervezés gyakorlata: ) Egy képzelt utazási iroda felépítése. ) A munkatársak megválasztása. ) Engedélyek beszerzése. 2. Az utazásszervezés előkészítése: ) Egy képzelt szervezett út terve, ) A szükséges kapcsolatok összeszedése. ) Szerződések elkészítése. 3. Közlekedési ismeretek: ) Közlekedési eszközök menetrendismerete. ) Reptéri ügyintézés. 4. A belföldi szervezett turizmus előkészítése: ) Egy program megtervezése. ) Programfüzet szerkesztése. ) Kalkulációs példák megoldása. 5. A külföldi szervezett turizmus: ) Egy program megtervezése. ) Programfüzet szerkesztése. ) Üzleti levelezés. ) Kalkulációs példák megoldása. 6. A külföldi szervezett út lebonyolítása: ) Az utazás során felmerülő problémák megoldása. ) Az idegenvezető feladatainak gyakorlása reklamáció esetén. 7. A szervezett beutazás feltételei: ) Fogadókészség, fogadóképesség felmérése egy beutazási helyszínen. ) A vendéglátói adottságok kiértékelése. 8. Termékfejlesztés: ) Egy konkrét idegenforgalmi termék megtervezése. ) Kalkulációkészítés. 9. Beutazás gyakorlati feladatai: ) Üzleti levelezés. ) A beutazás során felmerülő problémák kezelése. 10. Pénzváltás: 75
) Pénzváltási problémák kezelése külföldön. ) A beutazás során felmerülő pénzváltási problémák kezelése. 11. Konferenciaturizmus: ) Egy üzleti, konferenciaturizmus megtervezése. ) A lebonyolítás lépéseinek kidolgozása. ) Kalkulációkészítés. 12. Kiállítás, vásár I: ) Egy kiállítás, vásár megtervezése. ) A lebonyolítás lépéseinek kidolgozása. ) Kalkulációkészítés. 13. Kiállítás, vásár II: ) Egy kiállítási stand megtervezése. ) A reklámanyagok megtervezése. 14. Gasztronómia: ) Egy gasztronómiai termékfejlesztés. ) Egy gasztronómiai program megtervezése. 15. Sportrendezvény: ) Egy sportrendezvény megtervezése. ) A lebonyolítás feltételeinek megteremtése. Irodalom: Csizmadia L. (1980): Rendezvényszervezés. Budapest: KVIF. Faragó H. (2003): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Nagy L. (1991): Nagyrendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest: KVIF. Szabó A. (1995): Közlekedési ismeretek. Budapest: KVIF. Zalotay E.-né (1994): Belföldi szervezett turizmus. Budapest: KVIF. Zsobrák F-né. (1994): Idegenforgalmi ügyintézés III. Utazásszervezés. Budapest: KVIF. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.
76
15. Természetiföldrajzi, környezeti és ökológiai alapismeretek modul A MODUL NEVE: A MODULFELELŐS NEVE: TANTÁRGYAI ÉS TANTÁRGYFELELŐSEI:
TERMÉSZETFÖLDRAJZI, KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK MODUL Dr. Göőz Lajos, ny. egyetemi magántanár Dr. Dobány Zoltán ) Általános természetföldrajz Dr. Göőz Lajos ) Természetföldrajz és a turizmus környezeti hatásai
15.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI
Az Általános természetföldrajz tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a földrajzi burok komplexitásának kialakulási folyamatát, egyes elemeinek jellegét és törvényszerűségeit, s a megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek a földrajzi burokról a valóságnak megfelelő korrekt képet kialakítani. A félév végére legyenek tisztában az adott természetföldrajzi régióra jellemző természeti környezeti elemek (vízföldrajzi sajátosságok, éghajlati elemek, időjárási tényezők alakulása) alapvető tulajdonságaival, amelyekhez alkalmazkodni kell az utazás során (éghajlati elemek stb.). További cél a Természetföldrajz és a turizmus környezeti hatásai tantárgy hogy az általános természetföldrajzi, földtani folyamatok ismerete megalapozza az idegenforgalomban megismerhető természetföldrajzi, földtani értékeket, így képesek legyenek az élettelen természeti értékek szakszerű, ugyanakkor balesetmentes bemutatására. Képesek legyenek felismerni az utazás során előforduló környezeti veszélyek legfontosabb tulajdonságait, s elkerülni az ezekből eredő veszélyes helyzeteket. A félév végén röviden összefoglaljuk, melyek a turizmusnak a természeti környezetre gyakorolt legfontosabb hatásai.
77
15.2. A MODUL TARTALMA Általános természetföldrajz A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Dobány Zoltán, főiskolai docens Kód: ID 2131 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A Föld fejlődése: ) A Világegyetem és a Naprendszer kialakulása. ) A Naprendszer részei. ) A Föld helye a Naprendszerben, a Föld mozgásai és azok következményei. ) A Föld kísérője, a Hold. 2. A Föld szerkezete és geofizikai jellemzői: ) A Föld belső szerkezete. ) A Föld geofizikai jellemzői (hőmérséklet, nyomás, sűrűség, mágnesesség). ) A mag részei és tulajdonságai. ) A földköpeny részei és áramlási rendszerei. ) A Föld szilárd kérge, a kőzetburok. 3. A lemeztektonikai elmélet ismertetése, a lemeztektonikai folyamatok: ) A lemeztektonikai elmélet. ) A kőzetburok lemezei. ) A kőzetlemezek mozgásai, folyamatai. ) Hegységképződés különböző típusú kőzetlemezek ütközésekor. 4. A földrengések: ) A földrengés kialakulása, alapfogalmai. ) A földrengéshullámok típusai, tulajdonságai. ) A földrengések eloszlása. ) A földrengések mérése, az előrejelzések bizonytalanságai. 5. A hegységek és kialakulásuk: ) Tektonikai folyamatok és az orogenezis. ) Hegységképződések a proterozoikumban. ) Hegységképződések az óidőben. ) Hegységképződések a középidőben és az újidőben. 6. A magmatizmus és a vulkánizmus jelenségei: ) A plutonizmus folyamata és formái. ) Szubvulkáni jelenségek és formák. ) A felszíni vulkánok funkcionális és elsődleges morfológiai típusai. ) A vulkánizmus térbeli rendje. 7. A víz földrajza: ) A víz fizikai, kémiai tulajdonságai. ) A földi vízkészletek. ) A Föld vízháztartása. 78
8. A világtenger: ) A világtengerek tagozódása. ) A tengervíz anyagforgalma. ) A tengervíz tulajdonságai. ) A tengervíz mozgásai. 9. A vízfolyások földrajza: ) A vízfolyások alapfogalmai, típusai. ) A vízhálózat alakrajzi jellemzői. ) A vízfolyások vízszállítása, a vízszállítás időbeli és térbeli különbségei. ) A vízfolyások hordalékszállítása, a mederformálás és a völgyképződés. 10. A tavak: ) A tómedencék kialakulása, genetikai tótípusok. ) A tavak földrajzi elterjedése. ) A tavak tulajdonságai. ) A tavak fejlődése. 11. A felszín alatti vizek: ) A felszín alatti vizek csoportosítása elhelyezkedés szerint. ) A felszín alatti vizek tulajdonságai. ) Források. 12. Általános meteorológiai alapismeretek: ) A sugárzás tulajdonságai, hatásai. ) A légkör felmelegedése, az üvegházhatás. ) A légkör hőmérséklete. 13. A légkör mozgásjelenségei. Kondenzációs folyamatok a légkörben: ) A légnyomás és a szél kialakulása. ) A konvektív mozgásrendszerek. ) A légkör nedvességtartalma. ) A kondenzáció folyamata és fajtái, a csapadékképződés. 14. Légtömegek és időjárási frontok, ciklonok anticiklonok: ) Hideg és meleg légtömegek, levegőfajták. ) Az időjárási frontok kialakulása és típusai. ) Ciklonok és anticiklonok kialakulása, tulajdonságai és folyamatai. 15. A légkör általános cirkulációja: ) Az általános légkörzés globális mérlegfeltételei. ) Az általános légkörzés modern elmélete. ) A légköri mozgásrendszerek főbb szerkezeti sajátosságai, méretei.
79
Természetföldrajz és a turizmus környezeti hatásai A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Göőz Lajos, ny. egyetemi magántanár Kód: ID 2232 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A Föld éghajlati képe: ) Az éghajlat-meghatározó tényezők. ) Az éghajlati rendszer változékonysága. ) Az éghajlati övezetesség kialakulása, rendszere. ) A Föld éghajlati övezetei, övei, területei. 2. Geomorfológiai folyamatok: ) Az aprózódás és a mállás fogalma, típusai. ) Tömegmozgásos folyamatok fogalma, általános feltételei. ) Omlások, csuszamlások, kúszások. 3. A szárazföldi jég felszínalakító tevékenysége: ) A negyedidőszaki eljegesedések és következményei. ) A szárazföldi jég elterjedése. ) A gleccserek formaképző tevékenysége. ) A jégtakarók felszínformáló munkája. 4. Az állandóan fagyott területek formái: ) Az örökfagy kialakulása, kiterjedése és hatásai. ) A periglaciális völgy- és lejtőformálás. ) Az örökfagy formái. ) Gyakorlati problémák az örökfagy területén. 5. Karsztjelenségek: ) A karsztosodás folyamata. ) Karsztos felszínformák. ) Felszín alatti karsztformák. ) A karsztosodás dinamikája a Földön. 6. A szél felszínalakító tevékenysége: ) A szél hordalékszállító tevékenysége. ) A kifúvás és a szélmarás folyamata és formái. ) A szél felhalmozó tevékenysége. ) A szél felszínformáló tevékenysége a Kárpát-medencében. ) A szél hatásai és a védekezés lehetőségei. 7. A tenger felszínalakító tevékenysége: ) A mélyvizű partok formakincse. ) A sekélyvizű partok formálódása. ) Partformálódás a fő éghajlati övezetekben. ) A partformálódás változása az ember hatására.
80
8. Vulkánmorfológia: ) Az elsődleges tűzhányóformák. ) Vulkánmorfológiai módszerek és vulkánrekonstrukció. ) Vulkánmorfológiai típusok. ) A vulkáni kőzetek formálódása. 9. A Föld talajai: ) A talaj fogalma, részei, funkciói. ) A talajképződés folyamata és az azt meghatározó tényezők. ) Fő talajtípusok hazánkban és a világon. ) A talajpusztulás, talajdegradáció folyamata. 10. A Föld és az élet fejlődése: ) Földtörténeti események az ős- és előidőben. ) Földtörténeti események az óidőben. ) Földtörténeti események a középidőben. ) Földtörténeti események a középidőben. 11. Az élővilág földrajza: ) Az élővilág alkalmazkodása a földrajzi környezethez. ) Az egyed feletti szerveződési szintek. ) Az élővilág zonális elrendezése. 12. A környezetvédelmi problémák és a turizmus: ) A természeti táj terhelhetőségének határai. ) A környezet és természetvédelem kapcsolata, nemzeti parkok szerepe a turizmusban. ) Idegenforgalmi politika. 13. A természetföldrajzi tényezők hatása a turizmusra: ) A turizmus éghajlatfüggő, szezonális változásai, éghajlati gyógyhelyek. ) A földfelszín függőleges tagoltsága, téli sportok. ) Vízfelületek, termálvíz, gyógyvíz. ) Történelmi borvidékek kialakulásának természetföldrajzi, földtani okai. 14. A turizmus hatásai a természetföldrajzi környezetre: ) Az ember éghajlat-módosító hatása. ) A turizmus hatásai az élővilágra nézve. ) A turizmus hatásai a légkörre nézve. ) A fürdőhelyek vízgazdálkodási, szennyezési problémái. ) A turizmus hatásai a felszínformáló folyamatok intenzitására nézve. 15. A turizmus értékteremtő, értékmegőrző szerepe: ) A bányahelyek tájrendezésének idegenforgalmi hasznosítási lehetőségei. ) Vízgazdálkodás a turisztikai célterületeken. ) A környezettudatos turisztikai szemlélet terjesztésének lehetőségei.
81
Irodalom: Báldi T. (1991): A történeti földtan alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó. – 308 p. Borsy Z. (szerk.) (1993): Általános természetföldrajz. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 832 p. Endrédi L. (1997): Természetismeret II. Budapest. Endrédi L. (2000): Földrajzi ismeretek. Budapest. Lóky J. - Szabó J. (2004): A külső erők geomorfológiája. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 223 p. Molnár B. (1984): A Föld és az élet fejlődése. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 360 p. Pécsi M. (1991): Geomorfológia és domborzatminősítés. Budapest: MTA FKI. – 296 p. Puczkó L. - Rátz T. (2003): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p. Péczely Gy. (1979): Éghajlattan. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Sümegi P. (2001): A negyedidőszak földtani és őskörnyezeti alapjai. Szeged: JatePress. – 262 p. Szónoky M. (1995): A Föld és az élet fejlődése: gyakorlatok. Szeged: JatePress. – 209 p.
82
16. Szociokulturális alapismeretek modul A MODUL NEVE:
SZOCIOKULTURÁLIS ALAPISMERETEK MODUL
A MODULFELELŐS NEVE:
Dr. Dobány Zoltán, főiskolai docens
TANTÁRGYAI ÉS
) Egyetemes művelődéstörténet I.
TANTÁRGYFELELŐSEI:
) Egyetemes művelődéstörténet II. ) Életvitel, etika
Dr. Dobány Zoltán Dr. Dobány Zoltán Dr. Láczay Magdolna
16.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A jelen és főleg a jövő turizmusa magasan kvalifikált, széles látókörű, művelt, a világban tájékozódni képes munkaerőt igényel. A szociokulturális modul célja, hogy a fenti követelményeknek megfelelni tudó szakembereket neveljen. Ehhez a hallgatóknak ismerniük kell a kultúra különböző aspektusait (szellemi és tárgyi örökségünk, gondolkodásunk, világnézetünk, viselkedésünk, emberi viszonyaink és normarendszerünk rendezőelve, stb.), képesnek kell lenniük térben, időben, eszmében és emberi kapcsolatokban tájékozódni. A modul két nagy témakört fog át: a művelődéstörténetet és az alapvető etikai normák, életviteli sajátosságok ismeretét. A tananyag nem vállalkozik a művelődés történetének komplex bemutatására, csak néhány fontosnak vélt területét érinti, különös tekintettel azok turisztikai vonatkozásaira. Az emberiség történetéből a fontosabbnak vélt társadalmi, eszmei, vallási, filozófiai, művészeti stb. jelenségek tér- és időbeliségét, kapcsolatrendszerét, az egyes korszakokra kifejtett hatását, azok következményeit, szerepüket az egyetemes emberi kultúrában stb. igyekszik bemutatni. A modul célkitűzése, hogy a hallgatók olyan emberközpontú gondolkodási módszert sajátítsanak el, ami lehetővé teszi a társadalom és a kultúra jelenségei közötti összefüggések felismerését, szélesítve ezzel általános műveltségük alapjait. Biztos tudásuknak kell, hogy legyen az európai kultúrát illető szakkifejezések és fontosabb nevek tekintetében, valamint gyakorlati képességük a főbb stílusirányzatok önálló felismerésére és szellemtörténeti kontextusba helyezésére. A gyakorlati tudás elsajátíttatása mellett kívánatos cél, hogy minél több hallgatóban megfogalmazódjék a műveltség és a tovább-művelődés igénye. A harmadik részben arra keressük a választ, hogy a modul keretein belül megismert különböző kultúrák népei milyen etikai normáikkal, életviteli sajátosságokkal rendelkeznek. A cél az, hogy a viselkedéskultúra legfontosabb elemeit elsajátítsák a hallgatók, így a világ bármely tájáról érkezhetnek vendégek, szokásaik ismerete segítségükre lehet a sikeres vendéglátásban. Az idegenforgalmi szakma művelőitől is megkívánja az egészséges életmódot. Életmódunk és életvitelünk felépítése megjelenik főbb tevékenységeinken (játék, tanulás, munka) keresztül, amelyet így továbbítunk vendégeink számára. Ezért fontos kérdés hogyan lehet az életünket egészségesen felépíteni és vezetni. Ahhoz, hogy tudjuk, ismernünk kell a szenvedélyek kialakulásának okát, fő jellegzetességeit.
83
16.2. A MODUL TARTALMA Egyetemes művelődéstörténet I. A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Dobány Zoltán, főiskolai docens Kód: ID 2141 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az emberiség őstörténete, az őskor művészete I: ) A paleolitikum (alsó, középső és felső paleolitikum, uralkodó emberfaj, életmód). ) A paleolitikum hitvilága, használati eszközei stb. ) A mezolitikum. 2. Az emberiség őstörténete, az őskor művészete II: ) A neolitikum. ) A bronzkor. ) A vaskor. 3. Az ókori Közel-Kelet: ) A sumerok, akkádok, babilóniaiak. ) Vaskori királyságok. ) Az Asszír Birodalom, az új Babiloni Birodalom, a Perzsa Birodalom. 4. Az ókori Egyiptom: ) A korai dinasztikus korszak és az óbirodalom (a nyelv és az írás, a vallás, a művészet stb.). ) A középbirodalom (a nyelv és az írás, a vallás, a művészet stb.). ) Az újbirodalom, a kései korszak (a nyelv és az írás, a vallás, a művészet stb.). 5. Minósziak: ) A minósziak. ) A minószi civilizáció. ) A minószi vallás. 6. Mükénéiek: ) A mükénéiek. ) A mükénéi vallás. ) Mükénéi városok és paloták. 7. Az archaikus görög világ: ) Az archaikus városállamok. ) Az archaikus Spárta, Athén. ) A görög-perzsa háborúk. 8. Az klasszikus görög világ: ) Az „athéni birodalom” és az athéni demokrácia ) A peloponnészoszi háború. ) A görög gondolkodás és embereszmény. ) A görög művészet, a hellenizmus fogalma stb. 84
9. A kelták ) Európa a Kr. e. első évezredben. ) Anyagi kultúra és művészet, a kelta vallás. 10. Róma és a Római Birodalom I: ) Az etruszkok. ) A korai köztársaság kora, a birodalom növekedése. ) A hódítások és azok következményei, a köztársaság hanyatlása. 11. Róma és a Római Birodalom II: ) A Római Birodalom gazdasága és társadalma. ) A Római Birodalom kultúrája. ) Róma hanyatlása, a Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom. 12. A népvándorlás ) A piktek és a skótok. ) Az angolszász hódítások. ) Angolszász királyságok. 13. A népvándorlás ) A vikingek. ) A normannok. ) A germán vallás. 14. Kína: ) Kína korai civilizációi. ) A császárság, a dinasztiák. ) A kínai társadalom, gazdaság. ) A kínai vallások, kultúra. 15. India: ) Harappa-kultúra, az Indus-völgyi civilizáció. ) A védikus kor civilizációi stb. ) A hindu kultúra terjeszkedése, a kasztrendszer. ) Az iszlám megjelenése Indiában.
85
Egyetemes művelődéstörténet II. A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Dobány Zoltán, főiskolai docens Kód: ID 2242 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Délkelet-Ázsia és Japán: ) Buddhista királyságok Délkelet-Ázsiában. ) Japán (a dzsomon kultúra, a császárság kora, a feudalizmus kora, az átalakulások kora). 2. Korai civilizációk Európán kívül I: ) Afrikai az emberiség bölcsője ) Az első földműves népek ) Birodalmak, királyságok, városok, afrikai kultuszok. 3. Korai civilizációk Európán kívül II: ) Ausztrálázsia és Óceánia. ) Észak-, Közép- és Dél-Amerika indián civilizációi. 4. Az iszlám világa: ) Az iszlám vallás. ) Az iszlám társadalom. 5. Az iszlám világa: ) Az iszlám gazdaság. ) Az iszlám kultúra. 6. A középkor és a reneszánsz I: ) Gazdaság, társadalmi élet és kultúra. ) A humanizmus és a reneszánsz. 7. A középkor és a reneszánsz II: ) Az itáliai reneszánsz, reneszánsz az Alpoktól északra. ) A művészetek és a tudományok megújulása. 8. A reformáció Európában: ) Luther Márton és Kálvin, a protestáns etika. ) Vallásháborúk. ) Az ellenreformáció. 9. A felvilágosodás Európában: ) A felvilágosodás előzményei, eszméi. ) A felvilágosult abszolutizmus. ) A felvilágosodás hatása a gazdaságra, a tudományra és a kultúrára. 10. A művészeti stílusok évszázadai I. ) A barokk. ) A klasszicizmus. ) A rokokó. 86
) A romantika. 11. A művészeti stílusok évszázadai II. ) A realizmus ) Az impresszionizmus. ) A posztimpresszionizmus. 12. A művészeti stílusok évszázadai II. ) A fauvizmus. ) A szimbolizmus. ) A szecesszió. ) Az expresszionizmus. 13. A művészeti stílusok évszázadai II. ) A kubizmus és az absztrakt művészet. ) A dadaizmus és a szürrealizmus. ) Zenei örökségünk. 14. A 20. század ellentmondásos világa ) Társadalmi, gazdasági ellentmondások ) Forradalmak, totalitarizmusok, világháborúk, hidegháború. 15. A 20. század ellentmondásos világa ) A tudomány és technika soha nem látott fejlődése. ) A fogyasztói társadalom kultúrája és művészete. Irodalom: Crofton, I. (1992): Egyetemes Guinness Enciklopédia. Budapest: (Csak kijelölt fejezetek.). Harenberg, B. (szerk.) (1990): Az emberiség krónikája. Budapest: (Csak kijelölt fejezetek.). Gombrich, E. H. (1978): A művészet története. Budapest. M. Kiss P. (1973): Művészetről mindenkinek. Budapest. Rowley, G. (szerk.) (1983): A zene könyve. Budapest. Új képes történelem 1-29. kötet. (1990-es évek): Budapest: Larousse-Officina Nova, illetve Magyar Könyvklub - Helikon Kiadó. Léderer E. (1992): Egyetemes művelődéstörténet. Budapest: (reprint kiadás!). Friedell, E. (1989-1993): Az újkori kultúrák története I-V. Budapest. Caselli, G. (1991): A reneszánsz és az Újvilág. Budapest. Guy, J. (2000): Egyiptomi élet. Görög élet. Római élet. Budapest. Goldziher I. (1981): Az iszlám kultúrája. Budapest. Heussi, K. (2000): Az egyháztörténet kézikönyve. Budapest. Sperber, D. (2001): A kultúra magyarázata. Budapest.
87
Életvitel, etika A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Láczay Magdolna, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 2443 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az életmód - életvitel fogalma: ) A tudatos és a tervezett tevékenységek. ) Régi korok életmód-felfogásai. ) Korunk életmód - életvitel-felfogása. 2. A testi egészség: ) A vegetatív idegrendszer ritmusa. ) Táplálkozás és az egészség. ) Testedzés, testedzési szokások hazánkban. 3.Az egészség - tág, teljes fogalma: ) Szociokulturális viselkedésminták. ) A test és a lélek harmóniája. 4. A tanulás: ) A tevékenység funkciói. ) A hatékony tanulás módszerei. ) A tanulás és a munka kapcsolata. 5. A játék: ) A játék formái. ) A játéktípusok funkciói. ) A játékosság funkciója a felnőttkorban. 6. A munkatevékenység: ) A munkatevékenység funkciói. ) A szellemi és a fizikai igénybevétel. ) A napi teljesítménygörbe és a fáradtság. ) A pihenés funkciói: az aktív és a passzív pihenés. 7. Az életritmus jelentősége: ) Az idő és a cselekvések struktúrája. ) A rend iránti szükséglet. 8. Kulturális és kollektív tevékenységek - az ünnepek: ) A kollektív rituálék, rítusok mai, módosult formái. ) A kollektív élmény ereje. ) Az ünnepek. 9. Előítélet – tolerancia: 88
) ) ) )
Az előítélet kialakulásának gyökerei. Az előítéletek történelmi és társadalmi megjelenési formái. Tolerancia - a másság elfogadása, az együttélés. A rasszizmus megnyilvánulásai és gyökerei korunkban.
10. Az etika alapjai: ) Az etika fogalma, kapcsolata más tudományokkal, gyakorlati megjelenési formái. ) Etikai nézetrendszerek. ) Az emberi tevékenység, mint erkölcsi értékhordozó. 11. Az etikai, erkölcsi normák magatartásszabályozó szerepe: ) Az érzelem, az értelem és az akarat, mint erkölcsi tényezők. ) Az etikai, erkölcsi törvények, normák objektív és szubjektív értelmezése. ) Etika és hétköznapi erkölcs. 12. Az erkölcs története napjainkig: ) Az erkölcs keletkezése és fő típusai. ) Az erkölcs szerepe a politikai élet megjelenése után. ) Az elemi erkölcsi normák. ) Az emberi jogok etikai alapjai és kiteljesedése. 13. Szociális etika I: ) Gazdasági igazságosság. ) Piacgazdaság és erkölcs. ) A piacgazdaságba való átmenet etikai kérdései. 14. Szociális etika II: ) Gazdaság és felelősség. ) A technikai civilizáció és az erkölcs. ) Az oktatás és tudományos kutatás etikai szemszögből. 15. Szociális etika III: ) Az egyházak erkölcsi szerepe. ) Politika és erkölcs. ) Az élethez való jog etikai megközelítése. Irodalom: Antalfy M. - Fazekasné Szekér E. - Henter I. - Pápai J. (2003): Sport és táplálkozás. Tatabánya: KEM SZÖSZ. – 170 p. Dobozy L. (1994): Életerő - Életöröm. Budapest: Magyar Könyvklub. – 276. Hársing L. (1995): Bevezetés az etikába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 195 p.
89
17. Általános és szakmai idegen nyelv A MODUL NEVE: A MODULFELELŐS NEVE: TANTÁRGYAI ÉS TANTÁRGYFELELŐSEI:
ÁLTALÁNOS ÉS SZAKMAI IDEGEN NYELV Répási Györgyné dr., főiskolai tanár Kiss Tamás (angol) ) Általános idegen nyelv I. Kósáné Dr. Oláh Ibolya (német) Kiss Tamás (angol) ) Általános idegen nyelv II. Kósáné Dr. Oláh Ibolya (német) Kiss Tamás (angol) ) Szakmai idegen nyelv I. Kósáné Dr. Oláh Ibolya (német) Kiss Tamás (angol) ) Szakmai idegen nyelv II. Kósáné Dr. Oláh Ibolya (német)
17.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A jelen és főleg a jövő turizmusa magasan kvalifikált, széles látókörű, művelt, a világban tájékozódni képes munkaerőt igényel. Az idegen nyelv oktatásának célja az, hogy olyan szakmenedzsereket képezzen, akik képesek szakmai tudásukat magas szintű idegen nyelvi ismeretekkel ötvözve a nemzetközi idegenforgalomban való részvételre. Az általános és a szakmai idegen nyelv oktatásának szerves egymásra épülésével a modul feladata a nyelvi alapkészségek megszilárdítása és a szakmai kommunikációs készségek kialakítása. Cél az, hogy a megszerzett ismeretek és készségek birtokában a végzett hallgatók üzleti-szakmai tevékenységük során mind szóban, mind írásban képesek legyenek idegen partnereikkel, ügyfeleikkel kommunikálni feladataik eredményes elvégzése érdekében. Az idegen nyelvet szakszerűen kell használniuk az információ kezelése (információ szerzése és nyújtása), illetve az üzleti tevékenységgel összefüggő megbeszélések, tárgyalások során. Specifikus célkitűzés az ismeretszerzés készségének kialakítása, a médiák és a szakmai területeken elért újabb és újabb eredmények követésére való hajlam kibontakoztatása és integrálása a személyiségbe. Ez a célkitűzés kapcsolódik az emberi nyitottság, dinamika és a folyamatos továbbképzés igényével. Így válik lehetővé, hogy végzett szakembereink a külföldi utak vezetésében, s a külföldi vendégek hazai kalauzolásában is versenyképesek legyenek nemcsak az idegenvezetői feladatkörben, hanem a külföldi vendégek között egyre népszerűbb falusi turizmus szakirányon is. Az idegen nyelv tanulása középhaladó szinten kezdődik. Feltételezhető, hogy valamennyi hallgató rendelkezik nyelvi előtanulmányokkal, tekintettel arra, hogy érettségi vagy középfokú állami nyelvvizsga bizonyítvány birtokában kezdik el tanulmányaikat.
90
17.2. A MODUL TARTALMA Általános idegen nyelv I. A heti óraszám: 8+0 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 4 Tantárgyfelelős: Kiss Tamás, főiskolai adjunktus, Kósáné Dr. Oláh Júlia főiskolai tanár Kód: ID 2151 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Szolgáltatások: ) Posta, levélkezelés. ) Telefonkezelés. ) Bankszféra, biztosítások kötése. 2. Közlekedés: ) Városi közlekedés. ) Közlekedés vidéken. ) Járművek. 3. Környezetvédelem: ) Települési környezetvédelem. ) Szennyezések. ) Természetvédelem. 4. Pénz, gazdálkodás: ) Pénz, gazdálkodás. ) Családi költségvetés, megélhetési költségek. 5. Ismerkedés: ) Ismerkedés, bemutatkozás. ) Család, rokoni kapcsolatok. 6. Szűkebb és tágabb lakókörnyezet: ) Házunk, lakásunk ) A település és környéke. 7. Mindennapi élet: ) Napirend a hétköznapokban ) Hétvége, szabadidő ) A háztartás. 8. Oktatás: ) Iskola, iskolarendszer. ) Tanulás, pályaválasztás. 9. Munka, foglalkozások: ) Munkahelyek. ) Foglalkozások, szakmák. ) Elképzelések a jövőről.
91
10. Vásárlás: ) Vásárlás az élelmiszerboltban, a piacon. ) Tartós használati cikkek vásárlása. ) Ruházati cikkek vásárlása. ) Üzlettípusok. 11. A szabadidő eltöltése: ) A szabadidő eltöltése, szórakozás. ) Színház, mozi, koncert. ) Szabadidősportok. 12. Média, művelődés: ) Tv, rádió, sajtó. ) Olvasás, könyvtárhasználat. 13. Étkezés: ) Étkezési szokások hazánkban ) Étkezési szokások az adott nyelvterületen. 14. Egészség: ) Betegségek, orvosi ellátás. ) Egészségügyi intézmények. ) Egészséges életmód. 15. Szabadidő, vakáció: ) Szabadidős tevékenységek. ) Sportágak, sportesemények. ) Utazás, időjárás.
92
Általános idegen nyelv II. A heti óraszám: 8+0 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 4 Tantárgyfelelős: Kiss Tamás, főiskolai adjun, Kósáné Dr. Oláh Júlia főiskolai tanár Kód: ID 2252 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A nyelvterület földrajzi elhelyezkedése, jellemzői: ) A nyelvterület országai. ) Tájainak földrajzi jellemzői. 2. Kulturális, történelmi jellemzők: ) A „nyelvország” és hazánk rövid történeti áttekintése. ) Kulturális nevezetességek. 3. A „nyelvország” és hazánk arculata: ) A „nyelvország” és hazánk kulturális értékei. ) Jelentősége a világ kultúrájában. 4. A „nyelvország” és hazánk tudományos élete: ) Tudományos intézmények. ) Tudományos eredmények. 5. Magyarország és a „nyelvország” kapcsolatrendszere: ) Kapcsolatok a történelem folyamán. ) Napjaink kapcsolatai. 6. A „nyelvország” gazdasága I: ) Mezőgazdaság, mezőgazdasági területek jellegzetességei. ) Ismert mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 7. A „nyelvország” gazdasága II: ) Fő ásványkincsek és iparágak. ) Gazdasági fejlettség, világgazdasági szerep. 9. Magyarország gazdasága I: ) Mezőgazdaság, mezőgazdasági területek jellegzetességei. ) Ismert mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 10. Magyarország gazdasága II: ) Fő ásványkincsek és iparágak. ) Gazdasági fejlettség, világgazdasági szerep. 11. Magyarország természeti kulturális értékei: ) Magyarország nemzeti parkjai. ) Világörökségi területek Magyarországon. 12. Az Európai Unió: ) Az Európai Unió kialakulása és tagjai. ) Az Európai Unió világgazdasági szerepe. 93
) Az Európai Unió fontosabb szabályai. 13. Alapvető szituációk: ) Találkozás, bemutatkozás. ) Eligazítás a mindennapi életben. 14. Az üzleti élet: ) Fogyasztói szokások. ) Vásár, kiállítás, reklám. 15. Programkínálat: ) Programkínálat a külföldi számára (vendéglő, koncert, városnézés). ) A magyar hagyományok bemutatása.
94
Szakmai idegen nyelv I. A heti óraszám: 8+0 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 4 Tantárgyfelelős: Kiss Tamás, főiskolai adjunktus, Kósáné Dr. Oláh Júlia főiskolai tanár Kód: ID 2353 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Egyéni vállalkozások: ) Egyéni vállalkozások alapítása. ) Az egyéni vállalkozások működése az idegenfogalomban. 2. Társas vállalkozások: ) Vállalkozások alapítása, formái. ) A társas vállalkozások felépítése. 3. Vállalkozási ismeretek I: ) Munkarend, munkakörök. ) A vállalati tevékenység fő céljai és mutatói. ) A korszerű telekommunikációs eszközök használata. 4. Az áruszállítás: ) Az áru jellemzői. Eladási feltételek, árképzés. ) Áruszállítás. Okmányok. 5. A kereskedelmi ügylet I: ) A kereskedelmi ügylet lebonyolítása. ) Az ügyletet kísérő írásos kommunikáció. 6. A kereskedelmi ügylet II: ) Személy- és szállítmánybiztosítás. ) A fizetések lebonyolítása. 7. Üzleti dokumentumok: ) Üzleti levelezés. ) Emlékeztető, jelentés készítése. 8. Az üzleti élet: ) Önéletrajz. ) Felvételi elbeszélgetés. 9. Üzleti tárgyalások: ) Üzleti tárgyalás megszervezése. ) Üzleti tárgyalások kommunikációs szabályai. 10. Viselkedéskultúra: ) Dohányzás, telefonhasználat. ) Meghívás, meghívók. ) Ajándékozás. 11. Éttermek: 95
) Éttermek a „nyelvországban” és hazánkban. ) Asztalfoglalás - reggeli, ebéd és vacsora az étteremben. 12. Gasztronómiai ismeretek I: ) Ételek leírása és kínálása. ) Italok leírása és kínálása. 13. Gasztronómiai ismeretek II: ) Különleges étrendek. ) Tálalási ismeretek. ) Felszolgálás rendezvényeken. 14. Kapcsolattartás, problémák az éttermekben: ) Kapcsolattartás külső és belső partnerekkel. ) Reklamációk és kezelése. 15. Étkezési kultúra: ) Étkezési kultúra és szokások hazánkban. ) Étkezési kultúra és szokások a célnyelvi országokban.
96
Szakmai idegen nyelv II. A heti óraszám: 8+0 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 4 Tantárgyfelelős: Kiss Tamás, főiskolai adjun, Kósáné Dr. Oláh Júlia főiskolai tanár Kód: ID 2454 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Szálláshelyi ismeretek: ) Szállodai létesítmények. ) Egyéb szálláslehetőségek. 2. Szolgáltatások a szálláshelyen: ) Front Office. ) Housekeeping. 3. Szolgáltatások a szálláshelyen: ) Feladatok a vendég érkezésekor, szobafoglalás, bejelentkezés. ) Feladatok a vendég tartózkodása és elutazása során, kijelentkezés. ) A recepció, a porta, a kassza működtetése. 4. Konferencialétesítmények, sportlétesítmények: ) Feladatok a konferenciaközpontokban. ) Feladatok a sportlétesítményekben. 5. Információadás: ) Útbaigazítás ) Információnyújtás. 6. Üzenetek, kérések: ) Üzenet átvétele, továbbítása. ) Kérések, panaszok. 7. Üzlet a szállodákban: ) Fizetési módok. ) Kapcsolattartás a külső és belső partnerekkel. ) Különleges szálláshelyek hazánkban és a célnyelvi országokban. 8. Utazás: ) Közlekedési lehetőségek (repülő, vonat, hajó). ) Járműbérlés. 9. Turisztikai szolgáltatások I: ) Szolgáltatások ajánlása. ) Az utazási iroda kínálata. 10. Turisztikai szolgáltatások II: ) Kapcsolat a külföldi partnerekkel. ) Külföldi vendégek kiszolgálása. ) Ügyintézői feladatok.
97
11. Utazásszervezés: ) Jelentkezés utakra. ) Szálláslehetőségek. ) Pénzváltás, fizetési módok. 12. Konfliktuskezelés: ) Problémás helyzetek kezelése. ) Panaszok elintézése. 13. Hazánk, mint turistacél: ) Budapest bemutatása. ) A régió bemutatása. 14. Falusi turizmus hazánkban: ) Falusi turizmus speciális jellemzői. ) Külföldi vendégek kiszolgálása. ) Programszervezés. 14. Falusi turizmus Európában: ) Falusi turizmus speciális jellemzői. ) Vendégek kiszolgálása. ) Programszervezés. Irodalom: Angol nyelv: Bánóczy – Dévény (1992): A Guide to Business English. Budapest: KVIF-KIT. Business English I-II. Budapesst: KVIF. – 1995-1997. Headway Pre-Intermediate. Oxford: (OUP). – 1991. Headway New Intermediate. Oxford: (OUP). – 1991. GCSE - General communication Skills and Exercises. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 1995. High Season. Oxford: University Press. – 1994. Lammon - Tullis - Trappe (1993): Insights into Business. London: Nelson. Széky - Kirk – Vitencz (1994): Hotel English at a Distance. Budapesst: KVIF. Szarvas - Szilfai – Sallér (1994): Tourism English at a Distance. Budapesst: KVIF. Tuna – Szántó (1994): Restaurant English at a Distance. Budapesst: KVIF. Kiegészítő anyagok: szöveggyűjtemények, audio-video kazetták, újságcikkek. Német nyelv Balázsik – Szablyár (1993): Und was meinen Sie? I.-II. Pécs: JATE Továbbképző Központ. Brenner, H. R. – Jentsch, H. R. (1991): Und was meinen Sie? Grammatik zum Üben. Pécs: JPTE Továbbképző Központ. Hámoriné Szalóczi É. (1995): Német nyelvtani gyakorlókönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Maros – Serege (1995): Restaurant im Fernunterricht. Budapest: KVIF. Sachs, R (1994): Deutsche Handelskorrespondenz. Verlag: Max Hueber. Wirtschaftsdeutsch I-II. Budapesst: KVIF. – 1995-1997. Kövi (1995): Hotel im Fernunterricht. Budapest: KVIF. Riess – Halász (1995): Reise im Fernunterricht. Budapest: KVIF.
98
AZ IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS SZAKIRÁNYÚ MODULJAI
IDEGENVEZETÔ, HOSTESS SZAKIRÁNY
18. Természeti, környezeti szakismeretek A MODUL NEVE: A MODULFELELŐS NEVE: TANTÁRGYAI ÉS TANTÁRGYFELELŐSEI:
TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI SZAKISMERETEK Dr. Hanusz Árpád., tanszékvezető főiskolai tanár Dr. Hanusz Árpád ) A turizmus földrajza I. Dr. Hanusz Árpád ) A turizmus földrajza II. Dr. Kókai Sándor ) Magyarország idegenforgalmi földrajza
18.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A turizmus földrajza tantárgyak Európa és a többi kontinens idegenforgalmilag frekventált régióinak gazdaságföldrajzával ismerteti meg a hallgatókat. Bemutatja a világ akciócentrumait, az átalakuló Kelet-Közép-Európa problémáit, a centrum-periféria viszonyrendszert. A témakörök feldolgozásánál az általános regionális földrajz tematikáját követi. Bemutatja az országok rövid történelmét, népesség- és településföldrajzi sajátosságait. Megismerik napjaink idegenforgalmilag legfrekventáltabb országainak és régióinak idegenforgalmi földrajzát, amely magában foglalja a városok látnivalóinak és a nemzeti parkok ismertetését. Az ismeretanyag átadása során figyelembe vesszük azon országok, régiók lakónak szokásait, kultúráját, ahová vendégeket kísérhetnek, illetve ahonnan vendégeket fogadhatnak majdani idegenvezetői, ügyintézői és hostess munkájuk során. A hallgatók képet nyernek a földrajz és a turizmus kapcsolatáról. Melyek azok a tényezők, amelyek egy adott terület vonzerejéhez hozzájárulnak. Milyen gazdasági ösztönző eszközök állnak rendelkezésre, amelyek elősegíthetik a látogatottság növelését. A Magyarország idegenforgalmi földrajza tantárgy keretein belül megismerkednek Magyarország idegenforgalmi körzeteivel. Megtanulják, hazánk régióinak természeti, társadalmi-gazdasági adottságai hogyan hasznosíthatók az idegenforgalom számára. Az egyes turisztikai körzetek tárgyalásakor hangsúlyt helyezünk az egyedi adottságok és szolgáltatások megismertetésére, hogy a különböző vendégkörökhöz igazodva a jelöltek képesek legyenek kiválasztani a megfelelő programot. Éppen ezért a félév során számot adnak arról is, hogyan sikerült a gyakorlatban elsajátítaniuk ezeket az ismereteket. Terepgyakorlati kereteken belül előre meghatározott területekről felkészülve bemutatják, hogyan tudják alkalmazni az idegenvezetői alapismereteiket, hogyan tudnak koordinálni egy (a gyakorlat során a hallgatótársakból álló) turistacsoportot, s mennyire ismerik, és mennyire tudják bemutatni hazánk tájainak vonzerőit.
101
18.2. A MODUL TARTALMA A turizmus földrajza I. A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Hanusz Árpád, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 3311 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A társadalmi tényezők hatása a turizmusra: ) Az Európa fogalom történelmi, kulturális háttere. ) Európa regionális tagolódása. ) Az Európai Unió, mint akciócentrum. ) Kelet-Közép-Európa helye a változó Európában. 2. Turizmus a városokban: ) Kulturális és történelmi vonzótényezők. ) Rendezvényturizmus. ) Néprajzi vonatkozású vonzótényezők. 3. A világ főbb turisztikai régiói: ) Nyugat-Európa és a Mediterráneum. ) Kína és a Távol-Kelet. ) USA és a Karib-szigetek. 4. A Brit-szigetek turisztikai szerepe I: ) A világ műhelyének fénykora és hanyatlása. ) A regionális politika irányváltásai Nagy-Britanniában. ) A Csatorna alagút és hatásai. ) Nagy-Britannia gazdasági régiói – kulturális és történelmi látnivalók. 5. A Brit-szigetek turisztikai szerepe: ) A természeti tájak turisztikai vonzerői: Skócia, Wales, Anglia, Észak-Írország tájai. ) Írország a rétek és legelők szigete. 6. A BENELUX államok: ) Az európai integráció előfutárai. ) Regionális különbségek az ország csoporton belül. ) Brüsszel, Antwerpen, Amszterdam, Luxemburg. 7. Franciaország adottságai: ) Franciaország népesség- és településföldrajzi sajátosságai. ) A francia közlekedés fejlesztése és a decentralizáció. ) Jellegzetes francia iparágak: ruha, selyem, parfümipar. ) Franciaország turisztikai küldő és fogadó szerepe. 8. Franciaország turisztikai vonzerői: 102
) ) ) )
A francia borvidékek és a turizmus. Kulturális idegenforgalom központjai: A Loire-völgye, Párizs A mediterrán partvidék turizmusa: Marseille, a Cote d’Azur, Monaco. A francia hegyvidékek turizmusa.
9. Az Alpok országai: ) Svájc történelmi fejlődésének és gazdaságának sajátosságai. ) Svájc természeti és kulturális vonzerői. ) Ausztria kulturális örökségének történelmi okai. ) Ausztria tartományainak turisztikai szerepe, vonzerői. 10. Németország a turizmusban: ) A német közigazgatás, a tartományi rendszer. ) Németország újraegyesítés utáni regionális sajátosságai. ) A német tartományok turisztikai szerepe. ) Az idegenforgalmi célterületei: Alpok, Rajna-vidék, Berlin stb. 11. Skandinávia országok idegenforgalmi földrajza: ) Történelmi kapcsolatok, természeti erőforrások gazdasági szerepe. ) Izland a tűz és a jég szigete. ) Svédország, Norvégia szociális jólét, tolerancia, fejlett gazdaság. ) Finnország a faipar és távközlés nagyhatalma. ) Dánia – a kapocs Európa részei között. 12. A Balti államok: ) A balti államok kulturális gazdasági, társadalmi fejlődése. ) A balti államok sajátos kulturális öröksége. ) A balti államok útja a függetlenségen át az Európai Unióig. ) Idegenforgalom célterületek: Tallin, Riga, Vilnius, Csúd-tó stb. 13. A Földközi-tenger központja: Olaszország: ) Az olasz Riviéra, olasz Alpok. ) Közép-Olaszország, Firenze, Róma. ) Vulkánok: Lipari-szigetek, Nápoly. ) Szicília egyedi vonásai. 14. Az Ibériai-félsziget: ) Az Ibériai-félsziget természeti vonzerői. ) Spanyolország kulturális sokszínűsége. ) A spanyol régiók (Andalúzia, Baszkföld, Galícia, Kasztília, Katalónia, Valencia stb.) ) Portugália sajátosságai. ) A Portugáliához és Spanyolországhoz tartozó szigetek ( Baleárok, Kanári-szk. Madeira stb.). 15. Görögország és a földközi-tengeri szigetországok: ) Görögország történelme, a turizmus társadalom- és természetföldrajzi tényezői. ) Az Európai Unió és Görögország kapcsolata. ) Az idegenforgalom célterületei: Athén, Halkidiki-félsziget, Kréta. ) Ciprus, Málta.
103
A turizmus földrajza II. A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Hanusz Árpád, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 3312 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A Kelet-Közép- és Dél-Európai országok turisztikai szerepe: ) A volt szocialista országok közös történelmi, gazdasági öröksége és sajátosságai. ) A turizmus szerepe a rendszerváltás előtti időszakban. ) A szocializmusból megörökölt turisztikai intézmények, turisztikai normák és célterületek. 2. Lengyelország: ) Lengyelország sajátos történelmi fejlődése, út a függetlenségig. ) Lengyelország helyzete az Európai Unióban. ) Kulturális turisztikai célterületek: Krakkó, Varsó, a tengerpart városai, tatár települések stb. ) A természeti látnivalók: Bialowiezai bölényrezervátum, a Lengyel-Tátra, az Óriás-hegység. 3. Csehország és Szlovákia: ) A Habsburg monarchiától Csehszlovákia felbomlásán át az Uniós tagságig. ) Kulturális vonzerők: Prága, Pozsony, Kassa, DNy-Csehország kastélyai. ) A Magas-Tátra Nemzeti Park, és a Szlovák Paradicsom idegenforgalma. ) Karlovy vary gyógy- és kulturális idegenforgalma, Cseh-Svájc, a Cseh-paradicsom. 4. Románia: ) A román nép és a román állam kialakulása. ) Románia természeti adottságai, gazdasági helyzete. ) Erdély helyzete a román belpolitikában, gazdaságban. ) Erdély, a Kárpátok és a tengerpart idegenforgalma. 5. A volt jugoszláv köztársaságok: ) Jugoszlávia története és felbomlása. ) Földrajzi helyzet, természeti erőforrások. ) Az adriai tengerpart idegenforgalmi központjai. ) Szlovénia turisztikai helyzete. ) Bosznia és Szerbia-Montenegro helyzete. 6. Az USA és Kanada turisztikai szerepe: ) Az USA és Kanada világgazdasági szerepe. ) Az idegenforgalom természetföldrajzi, társadalmi tényezői. ) Az idegenforgalmi szektor jellemzői. ) Idegenforgalmi központok, nemzeti parkok az USA-ban. ) Idegenforgalmi központok és nemzeti parkok Kanadában. 7. Az USA és Kanada turisztikai vonzerői: ) Az USA kulturális, történelmi vonzótényezői. ) Kanada történelmi, kulturális vonzótényezői. ) Idegenforgalmi központok, nemzeti parkok az USA-ban. ) Idegenforgalmi központok és nemzeti parkok Kanadában.
104
8. Közép- és Dél-Amerika I: ) Közép- és Dél-Amerika társadalomföldrajzi jellemzése. ) A közép-amerikai indián kultúrák turisztikai vonzerői. ) A Karib-tenger idegenforgalmi központjai. 9. Közép- és Dél-Amerika II: ) Az Andok országainak természetföldrajzi jellemzése ) Az Andok országainak idegenforgalmi szerepe és vonzótényezői. ) Brazília természeti adottságai ) Brazília kulturális és természeti látnivalói. 10. Afrika földrajzi adottságai: ) Az észak-afrikai országok helyzete az arab világban. ) Fekete-Afrika társadalmi, gazdasági helyzete, problémái. ) Dél-Afrika társadalmi, gazdasági helyzete, problémái. 11. Afrika turisztikai szerepe: ) Az észak-afrikai országok turisztikai szerepe és vonzerői. ) A trópusi Afrika turisztikai vonzerői és problémái. ) Dél-Afrika idegenforgalmi felfedezése. 12. A Közel-Kelet: ) A zsidó állam kialakulása. ) A Szentföld története és kulturális szerepe. ) Szíria, Libanon történelmi szerepe. ) Idegenforgalmi látnivalók: Jeruzsálem, Holt-tenger, Akabai-öböl, Petra, Damaszkusz stb. 13. Törökország: ) Közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra. ) A turizmus időbeni és területi eloszlása. ) Turisztikai célterületek: Isztambul, Kappadókia, Van-tó környéke, a török tengerpart stb. 14. Ázsia, küldő és fogadó szerepe az idegenforgalomban: ) Ázsia természet és társadalom földrajzi jellemzése. ) Kína és Japán világgazdasági és turisztikai szerepe. ) Kína és Japán turisztikai vonzótényezői. 15. Ázsia, küldő és fogadó szerepe az idegenforgalomban: ) Trópusi területek idegenforgalma (Thaiföld, Malajzia, Maldív-szigetek stb.). ) Hegymászó turizmus (Nepál, Pakisztán). ) India kulturális és természeti vonzótényezői. ) Az érzékeny területek (magashegységek, trópusok stb.) idegenforgalmi veszélyeztettsége.
105
Irodalom: Gardner, P. - Scott, A. - Rohan, S. M. - Shacketon, A. - Probáld F. (2004): Világenciklopédia - Öt kontinens országai. Budapest: Geopen Könyvkiadó. – 512 p. Probáld F. (szerk.) (1996): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 391 p. Probáld F. (szerk.) (2000): Európa regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 580 p. Probáld F. (szerk.) (2004): Amerika regionális földrajza. Budapest: Trefort Kiadó. – 360 p. Probáld F. - Horváth G. (szerk.) (1998): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 439 p. Puczkó L. – Rátz T. (2003): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p. Tasnádi J. (2002): A turizmus rendszere. Budapest: Aula Kiadó. Veser, T. (1997): Az emberiség kincsei: Világörökségünk. Budapest: Officina Nova. – 264 p. A Földgömb magazin számai 1999-től. Annals of Tourism Research, http.//www.elsevier.com Bulletin, www.bulletin.de International Journal of Tourism Researc, http://www3.interscience.wiley.com Tourism Management, http.//elsevier.com Tourism Geographies http://www.geog.nau.edu//tg/index.html TravelTalk, www.traveltalk.de
106
Magyarország idegenforgalmi földrajza A heti óraszám: 3+0 Vizsgajegy: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Kókai Sándor, főiskolai docens Kód: ID 3313 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Magyarország népességföldrajza: ) A népesség területi eloszlása (vándorlások, népsűrűség stb.). ) A népesség gazdasági aktivitása (iskolázottság, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség). ) A magyar társadalom tagolódása. 2. Magyarország mezőgazdasága: ) A magyar mezőgazdaság szerkezeti, területi átalakulása. ) A mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentősége és Európai Uniós helyzete. ) A mezőgazdaság fő terményei és termelési területei. ) Az erdő- és vadgazdálkodás. 3. Magyarország ipara: ) A magyar ipar átalakulása szerkezeti területi átalakulása. ) A magyar bányászat és az energiaszektor szerkezete és problémái. ) A mezőgazdaság fő terményei és termelési területei. ) A feldolgozóipar ágazatai és területi elhelyezkedése. ) Az ipar nemzetgazdasági jelentősége és Európai Uniós helyzete. 4. Magyarország szolgáltató szektora, és az idegenforgalom szerepe: ) A magyar közlekedés szerkezete, fejlesztése és a közlekedési infrastruktúra problémái. ) A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságban és helyzete az Európai Unióban. ) Az magyar idegenforgalom története, helyzete Európában. ) Az idegenforgalmi helyzete (vendégforgalom, konferencia-, vásár-, gyógyturizmus) ) Az idegenforgalom fejlesztési lehetőségei. 5. A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió I: ) A régió kiemelt üdülőkörzete Sopron-Kőszeg-hegyalja, az Írottkő Natúrpark. ) A Szigetköz, a Fertő-Hanság Nemzeti Park. ) Szombathely és környéke, a Vasi-Hegyhát. ) Győr és környéke. 6. A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió II: ) A Rába-Marcal-mente üdülőkörzet. ) Göcsej és a Zalai-dombság, Dél-Zala üdülőkörzetek. ) Az Őrség, az Őrségi Nemzeti Park. 7. A Balaton idegenforgalmi régió: ) A régió kiemelt üdülőkörzete a Balaton-part, Balaton-felvidék. ) A Balatonfelvidéki Nemzeti Park. ) A termál és wellness turizmus adottságai és központjai (Hévíz, Keszthely stb.) 8. A Közép-Dunántúl idegenforgalmi régió: 107
) ) ) ) )
A régió kiemelt üdülőkörzete a Velencei-tó. A Bakony természeti értékei. A Vértes-Gerecse üdülőkörzet. Kulturális, történelmi értékek: a városok (Pannonhalma, Székesfehérvár, Veszprém stb.). Borvidékek.
9. A Délnyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió: ) A Belső-Somogy és a Kapos-völgy üdülőkörzet. ) A Mecsek-Villány üdülőkörzet. ) Az Alsó-Duna üdülőkörzet és a Duna-Dráva Nemzeti Park. ) Világörökségi területek, borvidékek (Pécs belvárosa, Villány-Siklósi borvidék, Szekszárdi borvidék) és lovasturisztikai központok. 10. Közép-Dunavidék idegenforgalmi régió: ) A régió kiemelt üdülőkörzete a Dunakanyar, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. ) Budapest turisztikai vonzótényezői. ) A Budai-hegyvidék üdülőkörzet. ) A Ráckevei üdülőkörzet. ) Gödöllői-dombság üdülőkörzet. 11. A Tisza-tó idegenforgalmi régió: ) Az alföldi városok idegenforgalmi jellemzése. ) A Szolnoki Tisza-szakasz. ) A Hortobágyi Nemzeti Park. ) A Közép-Tisza-vidék és a Tisza-tó turisztikai szerepe és lehetőségei. ) Gyógyturisztikai központok az Alföldön (Hajdúszoboszló, Berekfürdő). 12. A Dél-Alföld idegenforgalmi régió: ) Az Alsó-Tisza üdülőkörzet. ) A Hármas-Kőrös, Szana-zug üdülőkörzet. ) A Kőrös-Maros és a Kiskunsági Nemzeti Park. ) Gyógyturisztikai központok az Alföldön (Gyopárosfürdő, Gyula, stb.) 13. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió I: ) A régió kiemelt üdülőkörzete a Mátra-Bükk. ) Aggtelek és környéke. ) A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park. 14. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió II: ) Zemplén és a Hernád-völgy. ) Cserhát-Karancs üdülőkörzet. ) Világörökségi területek és borvidékek: Mátraaljai-, Bükkaljai-, Egri-, Tokaj-Hegyaljaborvidék, Hollókő stb.. 15. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió III: ) A Felső-Tiszavidék. ) Gyógyturisztikai központok az Észak-Alföldön (Debrecen, Sóstó stb.) ) A Nyírség idegenforgalmi vonzerői, rendezvényei. ) A Hajdúság idegenforgalmi vonzerői, rendezvényei. Irodalom: A Földgömb magazin számai 1999-től. 108
Bánfalvi J. (2000): Magyarország idegenforgalmi földrajza. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. – 330 p. Perczel Gy. (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 653 p. Martonné Erdős K. (2001): Magyarország tájföldrajza. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 195 p.
109
19. Szociokulturális szakirányú modul A MODUL NEVE: A MODULFELELŐS NEVE: TANTÁRGYAI ÉS TANTÁRGYFELELŐSEI:
SZOCIOKULTURÁLIS SZAKIRÁNYÚ ISMERETEK Dr. Frisnyák Sándor, professzor emeritus Dr. Dobány Zoltán ) Magyar művelődéstörténet I. Dr. Dobány Zoltán ) Magyar művelődéstörténet II. Dr. Frisnyák Sándor ) Magyarország története, történeti földrajza I. Dr. Frisnyák Sándor ) Magyarország története, történeti földrajza II.
19.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A Szociokultúrális szakismereti modul célja, hogy az alapozó ismeretanyagra támaszkodva képet kapjon a magyar kultúra, a magyar életvitel mind teljesebb részéről, annak fejlődési folyamatában, a történelmi, földrajzi keretekbe ágyazva. Ehhez az idegenvezető, hostess szakma speciális követelményeinek megfelelően kiterjesztve került kidolgozásra a kiegészítő modul. Két nagy témakört fog át: Magyarország története és történeti földrajza és egy magyar művelődéstörténeti blokkot. A Magyar művelődéstörténet tárgy célja, hogy segítségével a hallgató megismerhesse a magyar művelődéstörténet főbb korszakait. Képes legyen az anyagi és szellemi kultúra összefüggéseinek, a nemzeti kultúra kölcsönhatásainak a felismerésére. Ismerje a magyar kultúra kiemelkedő alkotásait, értékeit. A leendő idegenforgalmi szakemberek számára fontos, hogy a fentebb leírt ismeretanyagból praktikusan alkalmazható tudást kapjanak, és képesek legyenek annak turisztika szempontú felhasználására. A Magyarország története, történeti földrajza tárgy elsődleges célja egy átfogó kép kialakítása a magyar történelem folyamatairól úgy, hogy a hallgatók megismerjék az adott korszak természeti és társadalomföldrajzi viszonyait. Szerves összefüggésében lássák a történelmi események, a földrajzi adottságok és az adott korban élők életmódja, gazdálkodása közti összefüggéseket. Emellett a hallgatóknak képesnek kell lenniük e folyamatok megláttatására és megértetésére külföldi vendégeinkkel. Az idegenforgalom szempontjából jelentősebb történelmi korszakok eseményei és földrajzi környezete részletesebben kerül ismertetésre. A hallgatóknak képesnek kell lenniük ezekről a témákról szakszerűen és érdekesen beszélni. A tárgy céljai közé tartozik, hogy a hallgatók olyan történeti földrajzi, történelmi és művelődéstörténeti ismereteket is elsajátítsanak, amelyeket későbbi idegenvezetői vagy más hasonló jellegű munkájuk során a gyakorlatban is fel tudnak használni. Ehhez meg kell ismerniük a Magyarország történetét bemutató állandó kiállítások anyagát, és felkészítést kapnak tárlatvezetésekre is. A városnézés során elsajátítják az egyes fontosabb építészeti emlékek történeti vonatkozásait is.
110
19.2. A MODUL TARTALMA Magyar művelődéstörténet I. Heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Dobány Zoltán, főiskolai docens Kód: ID 3321 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A magyar művelődés korai szakaszai: ) Az előmagyar kor. ) Az ősmagyar kor. 2. A honfoglalás kora: ) Hitvilág, regék és mondák. ) Művészeti emlékek. 3. A magyarok és a X. századi Európa: ) A Kárpát-medence a X. században. ) Itália, Gallia, Bizánc. ) Kapcsolat a németekkel. 4. A középkori művelődés I: ) Életmód, egészségügyi viszonyok. ) Szellemi élet. 5. A középkori művelődés II: ) A szerzetesrendek kultúraközvetítő és egészségügyi szerepe. ) A lovagrendek szellemisége, a lovagi kultúra. 6. A magyar művelődés a kora újkorban I: ) Életmód, életvitel, mentalitás. ) Betegségek és gyógyításuk lehetőségei. ) Az írott kultúra térhódítása. 7. A szellemi élet megújulása a kora újkorban I: ) A reneszánsz műveltség megjelenése és terjedése. ) Humanista műveltség, irodalom. 8. A szellemi élet megújulása a kora újkorban II: ) A tudomány kibontakozása. ) A hitélet megváltozása: a reformáció. 9. Az udvar életmódja a kora újkorban: ) Udvari kultúra a királyi országrészben. ) Erdély szerepe a kulturális értékek megőrzésében. 10. A vallási élet a kora újkorban: 111
) A barokk Magyarországon. ) Felekezeti megoszlás és ellenreformáció. 11. Szellemi élet a kora újkorban: ) Katolikus és protestáns iskolaügy. ) Puritanizmus, pietizmus, janzenizmus. 12. A polgári társadalom korának életvitele: ) Életmód és mentalitás. ) Egészségügy. 13. A polgári társadalom korának művelődése: ) Technikai civilizáció. ) Egyházak, vallások. ) Erkölcsi állapot. 14. A polgári társadalom korának művelődése: ) Felvilágosodás és jozefinizmus. ) Reformkor, romantika és biedermeier. ) Önkényuralom és pozitívizmus. 15. Múzeumok Budapesten és környékén: ) A Nemzeti Múzeum. ) A Szépművészeti Múzeum. ) Szentendre és a képzőművészet. ) Esztergomi Bazilika.
112
Magyar művelődéstörténet II. Heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Dobány Zoltán, főiskolai docens Kód: ID 3422 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A polgári társadalom műveltségének virágkora és válsága: ) A kettős monarchia virágkora. ) A századforduló: válság és újítás. 2. A hétköznapi élet a polgári társadalomban: ) az alacsonyabb társadalmi osztályokban. ) A hétköznapi élet kultúrája a középosztályban. ) A hétköznapi élet kultúrája az uralkodó osztályban. 3. A polgári társadalom korának művelődése 1920-1948 között: ) Újkonzervativizmus és liberális ellenzék. ) A polgári és a népi kultúra kettőssége. 4. A magyar képzőművészet általános jellemzői 18. század végétől 1948-ig: ) A művészeti élet szerkezete. ) A reformkor művészetének stílustörekvései. 5. A magyar képzőművészeti ágak kibontakozása a 18. század végétől 1948-ig: ) A klasszicista építészet virágkora. ) A nemzeti szobrászat kezdetei. ) A nemzeti festészet kialakulása. 6. Magyar képzőművészeti irányzatok a 18. század végétől 1948-ig I: ) A művészet és a társadalom viszonyának változásai. ) A magyar romantika. ) A realista törekvések. 7. Magyar képzőművészeti irányzatok a 18. század végétől 1948-ig II: ) Historizmus és akademizmus. ) Magyar képzőművészet a századforduló éveiben. 8. Magyar képzőművészeti irányzatok a 18. század végétől 1948-ig III: ) A szecesszió és a szimbolizmus. ) Az avantgarde térhódítása. ) Népi törekvések. 9. A magyar művelődés 1948-1990 között I: ) A politika szerepe a kulturális és társadalmi folyamatokban. ) Társadalmi tér, természeti környezet. ) Életkörülmények, anyagi kultúra. 10. A magyar művelődés 1948-1990 között II: 113
) Értékek, emberi kapcsolatok. ) Társadalom és művelődés. ) Oktatás és tudomány. 11. A magyar művelődés 1948-1990 között III: ) Vallás, egyház, egyházpolitika, hit. ) Művészeti kezdeményezések és szellemi irányzatok. ) A kisebbségben élő magyarság. 12. A magyar művelődés a rendszerváltás után I: ) A rendszerváltás kulturális hatása. ) Tömegkultúra és értékválság. ) Az oktatás és tudomány a globalizáció sodrában. 13. A magyar művelődés a rendszerváltás után II: ) A magyarországi kisebbségek művelődésének lehetőségei és korlátai. ) Oktatási helyzet, jogok a művelődéshez a kisebbségben élő magyarság körében. ) A kisebbségben élő magyarság művészete a rendszerváltás óta. ) A magyar műveltség külföldi elismertsége. 14. Múzeumok és kiállítások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: ) Nyíregyháza kiállításai. ) A Bereg kulturális emlékei. ) Szatmári értékek. 15. Múzeumok és kiállítások Hajdú-Bihar megyében: ) Debrecen kiállításai. ) A Hajdúság kulturális emlékei. ) Bihari értékek. Irodalom: Kovács I. (1996): Magyar művelődéstörténet. Nyíregyháza: főiskolai jegyzet. Kósa L. (szerk.) (2002): Magyar művelődéstörténet. Budapest. Glatz F. (szerk.) (1996): A magyarok krónikája. Budapest. Aradi N. (szerk.) (1983): A művészet története Magyarországon. Budapest.
114
Magyarország története, történeti földrajza I. Heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Frisnyák Sándor, professzor emeritus Kód: ID 3323 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A történeti földrajz meghatározása: ) A történeti feladata, tárgya, módszerei. ) A történeti földrajz szerepe hazánk kulturális értékeinek, gazdálkodási hagyományainak megismerésében. ) A történelem, a néprajz és a történeti földrajz kapcsolatrendszere. ) A hazai történeti földrajz eredményei és feladatai. 2. A honfoglalás kora: ) A Kárpát-medence története a honfoglalás előtt. ) Népcsoportok a Kárpát-medencében a honfoglalás korában. ) Magyar őstörténet és honfoglalás, kalandozások. 3. A honfoglalás korának földrajza: ) A Kárpát-medence természeti képe a honfoglalás és az államalapítás korában. ) Az életkamrák szerepe, a réti transzhumáció. ) A Kárpát-medence földrajzi munkamegosztása. 4. Az államalapítás, az Árpád-házi uralkodók: ) Az államalapítás, Géza fejedelem és Szent István intézkedései. ) I. László és Könyves Kálmán uralkodása és intézkedései. ) III. Béla intézkedései és gazdasági szerepe. 5. Az államalapítás történeti földrajza: ) A feudális állam szervezeti kereteinek megteremtése. ) A Kárpát-medence településhálózatának kialakulása. ) Gazdálkodás a Kárpát-medence tájain. 6. Az Árpád-házi uralkodók: ) II. András uralkodása és az Aranybulla. ) IV. Béla: a tatárjárás és az újjáépítés. ) Az Árpád-ház további uralkodói. 7. Földrajzi környezet a Kárpát-medencében a kora középkorban: ) A közigazgatási rendszer átalakulása, a településrendszer fejlődése, a várak szerepe. ) A régiók és az interregionális kapcsolatok kialakulása, a közlekedés. ) A demográfiai viszonyok és az etnikai térszerkezet változásai (895-1301). ) Lokális és mikroregionális jelentőségű tájátalakítás. 8. Hazánk a virágzó feudalizmus idején: ) Károly Róbert uralkodása és intézkedéseinek gazdasági vonatkozásai. ) I. (Nagy) Lajos uralkodása és intézkedéseinek hatásai. ) Zsigmond uralkodása és a török elleni harcok kezdetei. ) Mátyás rendi állama. 115
9. Gazdasági viszonyok a virágzó feudalizmus idején I: ) Az emberi tevékenységi formák fejlődése és térbeli rendszerei. ) A közigazgatási rendszer átalakulása, a városok fejlődése. ) Az árutermelés kibontakozása, a kézműipar elterjedése. 10. Gazdasági viszonyok a virágzó feudalizmus idején II: ) Magyarország bányászata és kohászata az államalapítástól a 16. sz. közepéig. ) A szőlőművelés és a kertgazdálkodás szerepe. 11. Hazánk a kései feudalizmus idején: ) Mohács és következményei. ) Török világ Magyarországon. ) Az Erdélyi fejedelemség önállósodása. 12. Hazánk a kései feudalizmus idején: ) A Bocskai-féle felkelés. ) Az Erdélyi fejedelemség virágkora, Bethlen Gábor fejedelemsége. ) Erdély hanyatlása, a török kiűzése. ) A kuruc mozgalom és a Rákóczi szabadságharc. 13. Földrajzi viszonyok a kései feudalizmus idején: ) A gazdasági makrorégiók és az interregionális kapcsolatok fejlődése. ) A kultúrtáj lassú átalakítása a kései feudalizmusban. ) Demográfiai változások az Anjouk korától a 18. századig. ) Az etnikai térszerkezet átalakulása a török hódoltság végére. 14. A kései feudalizmus gazdasága és piacközpontjai: ) A bányászat, az ipar, a kereskedelem és a pénzügy fejlődése. ) Magyarország kereskedelmi útvonalai. ) A vásárvonal szerepe és elemei. ) A magyar településrendszer elemei. 15. Gazdálkodás a kései feudalizmus idején: ) Az alföldi tájak gazdálkodási viszonyai. ) A dombvidéki tájak gazdálkodása. ) A hegységkeret gazdasági szerepe.
116
Magyarország története, történeti földrajza II. Heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Dr. Frisnyák Sándor, professzor emeritus Kód: ID 3424 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Magyarország és a Habsburg birodalom: ) A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon. ) Mária Terézia uralkodása és intézkedései. ) II. József uralkodása és rendeleteinek hatásai. ) I. Ferenc uralkodása, a magyar jakobinus mozgalom. 2. Átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba (18-19. sz.): ) A természeti környezet átalakulása a polgári társadalom korában. ) Gazdasági erővonalak, erőterek és gazdasági centrumok a Kárpát-medencében. ) A hegykeret gazdálkodása a Zemplén hegység példáján a 16-19. században. ) A magyar ipar jellemzői a borsodi és a krassó-szörényi iparvidék példáján. ) A Miskolci-kapu és a tokaji Tisza-rév település- és gazdaságfejlesztő hatása. 3. A reformkor kibontakozása és tetőpontja: ) Széchenyi István tevékenysége. ) Kossuth Lajos politikája. ) A reformkor eseményei. 4. Forradalom és szabadságharc, a kiegyezés: ) Az 1848-as polgári forradalom. ) A szabadságharc legfontosabb eseményei, helyszínei és eredményei. ) Önkényuralom és kiegyezés. 5. A kiegyezéstől a Habsburg birodalom felbomlásáig. ) A dualizmus kora. ) A rendszer válsága. ) Magyarország az I. világháborúban. ) A trianoni békeszerződés és hatásai. 6. A társadalom integrált környezet-átalakító munkája 1846-1920 között I: ) A folyószabályozások folyamata. ) A folyószabályozások szerepe a gazdálkodás és a földrajzi környezet megváltozásában. ) A Tisza szabályozása és az Alföld ármentesítése. ) A Duna szabályozása, s hatása a vízi közlekedésre. 7. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése. ) A futóhomok területek megkötése, az Alföld fásítása. ) A növénytermesztés üzemi keretei és fejlettsége. ) Az állattartás változásai. ) A mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása. 8. A társadalom integrált környezet-átalakító munkája 1846-1920 között II: 117
) A szénbányászat kibontakozása és az energiaszektor átalakulása. ) A nyersanyag kitermelés gazdasági szerepének megváltozása. ) Környezet átalakítás a bányavidékeken. 9. A modern infrastruktúra-rendszer kiépítése a 19-20. században: ) A vasúthálózat kialakulása. ) A közúthálózat fejlesztése. ) Ivóvízellátás és csatornahálózat. ) Szállítás és kereskedelem. ) Az infrastruktúra építés hatása a társadalmi, gazdasági folyamatokra. 10. Demográfiai és településszerkezeti változások1846-1920 között: ) Az 1848-as forradalom közigazgatási hatásai. ) A településhálózat és a településszerkezetek változásai. ) Demográfiai változások. ) Az etnikai térszerkezet átalakulása. 11. Társadalomföldrajzi változások 1918-1945 között: ) Területi változások. ) A trianoni Magyarország településhálózata. ) A településhálózat változásai. ) Demográfiai és etnikai változások. ) A gazdasági élet strukturális átalakulása. 12. Magyarország a 1920-tól a II. világháború végéig.: ) A “Bethleni konszolidáció”. ) Magyarország a gazdasági világválság után. ) Magyarország a II. világháborúban. ) Demokráciából diktatúrába. 13. Magyarország a 1920-tól a II. világháború végéig: ) Sztálinista diktatúra Magyarországon. ) Az 1956-os forradalom és eredményei. ) Magyarország a Kádár-korszakban. ) A rendszerváltástól napjainkig. 14. Társadalomföldrajzi változások 1920-tól napjainkig: ) A magyar közigazgatási rendszer megváltozása. ) A településhálózat, az infrastruktúra fejlődése. ) Demográfiai és etnikai változások. 15. A magyar gazdaság fejlődésének földrajzi vonatkozásai: ) A gazdasági élet strukturális átalakulása. ) A piacgazdaság és hatásai. ) Magyarország és az Európai Unió.
118
Irodalom: Bak B. (1997): Magyarország történeti topográfiája. Budapest. Beluszky P. (2001): A Nagyalföld történeti földrajza. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó. Boros L. (szerk.) (1999): Kárpátalja. Nyíregyháza. Boros L. (szerk.) (2000): Erdély természeti és történeti földrajza. Nyíregyháza. Dobány Z. (1999): A Cserehát történeti földrajza. Frisnyák S. (1995): Magyarország történeti földrajza. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 213 p. Frisnyák S. (1995): Tájak és tevékenységi formák. Miskolc - Nyíregyháza. Frisnyák S. (szerk.) (1996): A Kárpát-medence történeti földrajza: (tanulmánygyűjtemény). – Nyíregyháza. Frisnyák S. (szerk.) (1998): A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza. Frisnyák S. (szerk.) (2000): Az Alföld történeti földrajza I-II. Nyíregyháza. Kókai S. (1999): Az Alföld 19. századi vonzáskörzetei és –központjai. Nyíregyháza. Somogyi S. (1994): Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában. – In: Simon I – Boros L. (szerk.): Észak- és Kelet-Magyarországi Évkönyv. 1. köt. Miskolc Nyíregyháza. – 61-76 p. Új képes történelem 1-29. kötet. (1990-es évek): Budapest: Larousse-Officina Nova, illetve Magyar Könyvklub - Helikon Kiadó.
119
20. Idegenforgalmi szakismeretek A MODUL NEVE:
IDEGENFORGALMI SZAKISMERETEK
A MODULFELELŐS NEVE:
Szepesi János, tanársegéd
TANTÁRGYAI ÉS
) Utazási irodai ügyintézői ismeretek
TANTÁRGYFELELŐSEI:
) Host/hostess ismeretek ) Az idegenvezetés elmélete ) Idegenvezetés módszertani gyakorlat ) Szakdolgozati szeminárium
Vitányi Béla Szepesi János Dr. Hanusz Árpád Szepesi János Témavezető konzulensek
20.1. A MODUL OKTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITÛZÉSEI Ahhoz, hogy Magyarország mindinkább felzárkózzon a minôségi turizmussal szemben támasztott nemzetközi követelményekhez, eleget tudjon tenni azoknak mind nagyobb szükség van a minőségi szakemberre. Felismerve ezt, érzékelve a kihívásokat fokozott igény jelentkezik az idegenforgalom különböző területeire felkészítő színvonalas képzésre. A tanítás célja, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek a belföldi, valamint a nemzetközi aktív és passzív idegenforgalomban egyénileg és csoportosan érkező vendégek fogadására, informálására, kísérésére, városnéző és egyéb kiránduló programok informatív, zökkenőmentes megszervezésére és színvonalas lebonyolítására, a hivatásos házigazdai feladatkör sokoldalú ellátására. Az utazási irodai ügyintézői ismeretek azokkal a tudnivalókkal ismerteti meg a hallgatókat, amelyek szükségesek a szervezett turizmus piacán, utazási és információs irodában történő megfelelő színvonalú, igényes értékesítő és informátori tevékenység ellátásához. A host, hostess ismeretek keretében arra készítjük fel a hallgatókat, hogy szállodai programszervezőként, magyarországi és külföldi rendezvényeken informátor házigazda és háziasszonyként hogyan öregbítsék Magyarország hírnevét a világban, illetve hogyan tegyék maradandó pozitív élménnyé az általuk közvetített információkkal és az általuk szervezett és lebonyolított színes programokkal a belföldi és a hazánkba látogató külföldi turisták itt tartózkodását. Az idegenvezetés elmélete és módszertani gyakorlata keretében a hallgatók megismerkednek az általános idegenvezetői tevékenység alapelemeivel és nyelvtudásuk illetve történelem, földrajz, művelődéstörténet tantárgy keretében tanult ismereteikre alapozva elsajátítják a városnéző körséta és néhány jellemző egynapos magyarországi kirándulás ismeretanyagát. A Szakdolgozati szakszemináriumon a hallgatók az elsajátított ismereteket komplexen, összefüggésrendszerbe helyezve, egységes egésszé alakítva legyenek képesek egy egyénileg választott téma alapján önálló kutatómunkát végezve a szakdolgozat megírására. Az önálló kutatómunkának gyakorlati, terepi munkát kell magában foglalnia.
120
20.2. A MODUL TARTALMA Utazási irodai ügyintézői ismeretek A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Vitányi Béla, óraadó Kód: ID 3331 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az üzleti vállalkozások és a turisztikai termék kapcsolata: ) Az utazási szükséglet. ) Az utazásszervezés, mint üzleti vállalkozás. ) A vállalkozások és a turisztikai termék kapcsolata. 2. Az utazási irodai ügyintézői tevékenység: ) Az ügyintéző helye és szerepe az utazási vállalkozásokban. ) Szakmai, nyelvi és üzleti etikai követelmények. 3. Az utazásszervezéssel és közvetítéssel foglalkozó vállalkozások: ) A megalakítás jogi szabályozása. ) A vállalkozások formái, tevékenysége. ) Szerepük a turizmusban. 4. A szervező tevékenység jogi szabályozása: ) A szervezés jogi szabályozása. ) A közvetítői szerződés tartalmi formai követelményei. ) Utasbiztosítások. 5. A nemzetközi idegenforgalomban dolgozó referens tevékenysége: ) Az egyéni és csoportos utaztatás szervezésének munkafolyamata. ) A reklamációs ügyek intézése. 6. Magyarországi sajátosságok a szervezett turizmusban: ) A hazai utazási irodák működésének sajátosságai. ) A meghirdetett utak lebonyolításának tipikus jellemzői, problémái. 7. Az utazási irodai munkára jelentkezôkkel szembeni elvárások: ) A személyiséggel kapcsolatos általános elvárások. ) Kommunikáció, konfliktuskezelés. 8. Az értékesítési folyamat: ) Az értékesítés folyamata, tulajdonságai. ) Saját árualap értékesítése. 9. Kölcsönös értékesítés utazási irodák között: ) Idegen cégek árualapjának jutalék fejében történő értékesítése. ) A kölcsönös értékesítés előnyei a piacon. 10. Pénzügyi elszámolás a partnerekkel: 121
) A pénzügyi elszámolás folyamata. ) Kalkuláció készítése, elő- és utókalkuláció. 11. Utazások nyilvántartási rendszere: ) Szervezett egyéni és társasutazások nyilvántartási rendszerének kialakítása. ) A nyilvántartási rendszerek használatának szabályai. 12. Utazási marketing: ) Utazási marketing. ) Utazási ajánlatokat tartalmazó bizalmas tarifa. ) Programfüzet összeállítsának tartalmi és formai követelményei. 13. A menetjegy-árusítási tevékenység: ) A menetjegy-árusítási tevékenység feltételei, szakaszai. ) Menetrendekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. ) Helybiztosítási módozatok. 14. A valutaforgalmazás: ) A valuta vételi és eladási tevékenység az utazási vállalkozásoknál. ) A valutaforgalmazás személyi és pénzügyi feltételei. 15. Devizagazdálkodás: ) Devizagazdálkodás, árfolyampolitika. ) Aktuális vám és devizaszabályozási ismeretek. Irodalom: Fülöp Gy. (2004): Kisvállalati gazdálkodás. Budapest: Aula Kiadó. Hutiray J. (1995): Utazási irodai ügyintézôi ismeretek Budapest: KIT. Törőcsik M - Varsányi J. (1998): Termékstratégia emocionális és racionális megközelítésben. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p.
122
Host/hostess ismeretek A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Szepesi János, tanársegéd Kód: ID 3332 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A hostess: ) A fogalom definíciója. ) Az átruházott házigazdai feladatok kialakulásának történeti hagyományai. 2. A host/hostess tevékenység: ) A host/hostess tevékenysége. ) A lehetséges csoportosítások. 3. Hostess megbízások: ) Állandó szerződések. ) Egyedi, eseti, alkalmi megbízatások. 4. Hostess munkaszerződések: ) A munkaszerződések fajtái. ) A szerződések szerepe, jelentősége. 5. A kommunikáció szerepe a hostess munka során: ) Kommunikációs csatornák a hostess munkában. ) A hostess tevékenység kommunikációs rendszere. 6. A hostess tevékenység kommunikációs feladatai: ) Kommunikációs helyzetek. ) Kapcsolattartás a média képviselőivel. 7. Szakmai elvárások: ) Szakmai elvárások a hostess munkában. ) Az információ szerepe. 8. Hostess feladatok I: ) Szállodai feladatok. ) Éttermi hostess feladatok. 9. Hostess feladatok II: ) Gyógy-idegenforgalmi hostess feladatai. ) Egyéb turisztikai feladatok. 10. A problémamegoldás módszertana: ) Problémás vendégek. ) A problémamegoldás módszertana. ) Panasz és konfliktuskezelés. 11. Hostessek és rendezvények I: 123
) Sajtótájékoztatók. ) Sport és kulturális rendezvények. 12. Hostessek és rendezvények II: ) Bálok, fogadások. ) Konferenciák. 13. Host/hostess közvetítés: ) Host/hostess közvetítő cégek szerepe az üzleti életben. ) Hostessek a cégeknél. 14. Szakmai, érdekvédelmi egyesületek: ) Érdekvédelmi szervezetek. ) Szakmai továbbképzési lehetőségek. 15. Összefoglaló konzultáció: ) Gyakorlati feladatok a hostess munkából. ) Esettanulmányok, problémák. Irodalom: Bencze B. – Hutiray J. (1997): A korszerű idegenvezetés módszertana és gyakorlata: (kézirat). Budapest: KVIF. Hutiray J. (1994): Host és hostess a vendégforgalomban. Budapest: KIT. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p.
124
Az idegenvezetés elmélete A heti óraszám: 3+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Hanusz Árpád, tanszékvezető főiskolai tanár Kód: ID 3333 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az idegenvezető: ) Az idegenvezető személyisége. ) Erkölcsi és anyagi felelősség. 2. Az idegenvezető belföldön: ) Az idegenvezető szerepe az aktív turisztikai programokban. ) Idegenvezető a passzív turizmusban. 3. Az idegenvezető külföldön: ) Az idegenvezető szerepe az aktív turisztikai programokban. ) Idegenvezető a passzív turizmusban. 4. Egyéni és csoportos turizmus: ) Idegenvezető szerepe a csoportok vezetésében. ) Idegenvezető, mint koordinátor az egyéni utazóknál. 5. Az idegenvezető kommunikációs rendszere: ) Az idegenvezető és a megbízó kapcsolata. ) Az idegenvezető kapcsolata a vendéggel, a szolgáltatókkal. 6. VIP vendégek: ) A VIP vendégek kiszolgálása. ) VIP vendégek kalauzolása. ) Bizalom és az információ. 7. Az inszentív és kongresszusi turizmus vendégei: ) Az üzleti élet vendégkörének sajátosságai. ) Az idegenvezető feladatai a konferenciákon. 8. Telepített idegenvezető, animátor: ) A telepített idegenvezető feladatai. ) Az animátor munkája. 9. Utaskísérő, helyi idegenvezető, partnerkísérő szerepe: ) Az utaskísérő feladatai. ) A helyi idegenvezető feladatköre. ) A partnerkísérő szerepe. 10. Különleges szituációk: ) Különleges szituációk kezelése. ) Vis major esetek kialakulása és kezelése. 11. Programvezetés, megbízatások: 125
) A fakultatív programok megszervezése és lebonyolítása. ) A garantált programok megszervezése és lebonyolítása. ) Alkalmi és rendszeres megbízatások. 12. Konfliktuskezelés: ) Utastipológia. ) Problémás vendégek. ) Konfliktuskezelés. 13. Jutalék, borravaló, adózás: ) Jutalék, borravaló. ) Adózás a kiegészítő bevételek után. 14. Diplomácia és pszichológia az idegenvezetôi munka során: ) Diplomácia a vendégekkel és a szolgáltatókkal. ) Pszichológiai megoldások, tolerancia. 15. Összefoglaló konzultáció ) Esettanulmányok, problémák. ) Konzultáció.
126
Idegenvezetés módszertani gyakorlat A heti óraszám: 0+4 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Szepesi János, tanársegéd Kód: ID 3434 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az idegenvezető külföldön I: ) Esettanulmányok elemzése videófelvételek segítségével. ) Az idegenvezetői szerep és a vendégek viselkedésének megfigyelése. 2. Az idegenvezető külföldön II: ) Egy külföldi turisztikai útvonal kidolgozása. ) Az útvonal látnivalóinak feldolgozása. 3. Az idegenvezető külföldön III: ) Az útvonal egy részletének bemutatása a csoport előtt. ) A bemutatók kiértékelése. 4. Az idegenvezető Budapesten I: ) Egy budapesti útvonal (pl. Szt. István Bazilika - Erzsébet tér - Zsinagóga - Keleti pályaudvar -Népstadion - Stefánia út - Városliget - Hősök tere - Andrássy út - Opera Szabadság tér - Kossuth tér - Parlament – Margit-híd - Víziváros - Várnegyed - Halász bástya - Mátyás templom - Gellért hegy - Rákóczi út vagy Belgrád rakpart) megtervezése. ) Az útvonal látnivalóinak feldolgozása. 5. Az idegenvezető Budapesten II: ) Az útvonal bemutatása a csoport előtt. ) A bemutatók kiértékelése. 6. Az idegenvezető belföldön I: ) Az Észak-alföldi Régió egy városnéző útvonalának (pl. Nyíregyháza: Móricz Zsigmond Színház – Jósa András Múzeum – Megyeháza, Hősök tere – Városháza, Kossuth tér – Városi Galéria – Nyíregyházi Állatpark – Sóstói Múzeumfalu stb.) megtervezése. ) Az útvonal látnivalóinak feldolgozása. 7. Az idegenvezető belföldön II: ) Az útvonal bemutatása a csoport előtt. ) A bemutatók kiértékelése. 8. Egy napos kirándulások I: ) Egynapos kirándulás útvonaltervének kidolgozása egy kiemelt turisztikai üdülőkörzetben. ) Az útvonal bemutatásának megtervezése. 9. Egy napos kirándulások II: ) Az útvonal egy részletének bemutatása a csoport előtt. ) A bemutatók kiértékelése. 10. Kirándulások az Észak-alföldi Régióban I: 127
) Egynapos kirándulás útvonaltervének kidolgozása a régióban. ) Az útvonal bemutatásának megtervezése. 11. Kirándulások az Észak-alföldi Régióban II: ) Az útvonal egy részletének bemutatása a csoport előtt. ) A bemutatók kiértékelése. 12. Csoportos turizmus: ) Szituációs gyakorlatok a csoportok vezetésében. ) Konfliktushelyzetek megoldására irányuló feladatok. 13. Inszentív turizmus, VIP vendégek: ) Szituációs gyakorlatok a VIP vendégek, az üzleti élet vendégkörének kiszolgálásában. ) Konfliktushelyzetek megoldására irányuló feladatok. ) Konferencia feladatok gyakorlása. 14. Különleges szituációk gyakorlata: ) Utastipológia videófelvételek alapján. ) Különleges szituációk kezelése. ) Problémás vendégek kezelése. 15. Diplomácia és pszichológia a gyakorlatban: ) Diplomácia a vendégekkel és a szolgáltatókkal. ) Pszichológiai megoldások, tolerancia. Irodalom: Bencze B. – Hutiray J. (1997): A korszerű idegenvezetés módszertana és gyakorlata: (kézirat). Budapest: KVIF. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p. Vargáné Gál Gy. (1992): Az idegenvezetés elmélete és gyakorlata. Budapest: KIT. Továbbá útikönyvek, térképek, múzeumi ismertető anyagok, szakfolyóiratok
128
Szakdolgozati szakszeminárium A heti óraszám: 0+2 Vizsgajegy: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Témavezető konzulensek Kód: ID 3435 A tantárgy ismeretanyaga: A tanulmányi időszak végén hallgatóink szakdolgozat írásával adnak számot arról, hogyan tudják a különböző tantárgyak, témakörök keretében tanult ismereteiket – egy meghatározott téma kidolgozása során – hasznosítani, összefüggésrendszerbe helyezni, illetve egységes egésszé alakítani. A hallgatók javaslatot tehetnek egyéni, választott szakmai témák kidolgozására. Munkájukat konzulensek segítik. A szakdolgozat ilyen formában történő elkészítésének elsődleges célja az, hogy a hallgatók önálló kutatómunkával tárják fel a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket és tudják haszonnal, hatékonyan üzletszerűen működtetni azt. A szakdolgozat készítését a témavezető (konzulens) irányítja, aki az intézmény főállású vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója. Nem főállású egyetemi diplomával rendelkező idegenforgalmi szakember is lehet témavezető, de ebben az esetben a tanszékvezetőnek főállású, belső konzulenst is ki kell jelölnie. A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni. Az elkészítendő dolgozatot az alábbi formai követelmények szerint kell felépíteni: ) Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-es méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók bal oldalon 4,5 cm, jobb oldalon 3 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm; vagy LaTeX book dokumentum osztály szerint. Decimális struktúrát és tartalomjegyzéket kell alkalmazni. ) Az ábrákat lehetőleg a szövegben kell elhelyezni, és azokat a szövegben megmagyarázni. Az ábrákat arab számokkal kell ellátni és a címmel együtt az ábra alatt feltüntetni. A táblázatokat római számokkal ellátva a címet a táblázat felett helyezzük el. ) Számítógépes program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tüntetni. A kész szakdolgozatot szakmai bizottság előtt meg kell védeni. Ehhez az alábbi szerkezeti, tartalmi követelményeknek kell eleget tenni: ) Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, a problémafelvetést, a célkitűzést és regionális idegenforgalmi témában a területlehatárolást. ) Irodalmi áttekintés: Ebben a részben a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb anyagokat kell bemutatni, hangsúlyozva az új ismereteket. Ezeket értelmezve kell következtetéseket levonni az adott turisztikai témakörbe integrálva, kiemelve a problémák megoldását, a gyakorlati alkalmazásokat. Amennyiben a dolgozat új turisztikai program, vagy termék fejlesztését valósítja meg, ez a fejezet tartalmazza a téma részletes projekttervét. ) Anyag és módszer: Bemutatja a vizsgálati anyagot a turisztikai szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, földrajzi objektumok, vegyi anyagok stb.) általános jellemzésével. Megismerteti a vizsgálati módszereket (mérési módszerek, feldolgozási módszerek, módszer- és termékfejlesztés stb.), gyakorlati turisztikai projekt kidolgozása esetén, a projekttervet alátámasztó állapotfelmérést. ) Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését, projekt esetén a megvalósítást, a versenyképességet alátámasztó számításokat.
129
) Diszkusszió: Az eredmények által szerzett felismeréseket illessze be a meglévő ismeretek rendszerébe. Állapítsa meg, hogy a kapott eredmények hogyan kapcsolódnak az eddigi ismeretekhez, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban. Gyakorlati projektterv kidolgozása esetén tartalmazza az alapvető következtetéseket az adott projekt regionális szerepéről a turisztikai piacon, s a gyakorlati megvalósítás ütemezését. ) Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, a kidolgozott projekt legfontosabb eredményeit, a következtetéseket. ) Irodalomjegyzék: Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát. A jelölésekben legyünk következetesek. ) A hivatkozott mű adatai: Szerző(k). (Kiadási év): Cím: alcím. – Kiadás, Kötet. – Kiadási hely: Kiadó v. folyóirat, periodika. – Oldalszám, terjedelem.
130
21. Idegenforgalmi angol és német szaknyelvi felkészítő A MODUL NEVE: A MODULFELELŐS NEVE: TANTÁRGYAI ÉS
IDEGENFORGALMI ANGOL ÉS NÉMET SZAKNYELVI FELKÉSZÍTŐ Répási Györgyné dr., főiskolai tanár Kiss Tamás ) Szaknyelvi felkészítő angol
TANTÁRGYFELELŐSEI:
) Szaknyelvi felkészítő német
Kósáné Dr. Oláh Júlia
21.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A modul célja az idegenforgalmi angol-német szaknyelvi közép-, illetve felsőfokú vizsgára való felkészítés. A szakmai nyelvi szigorlat szóbeli részén a hallgatóknak előre megadott szakmai témakörökhöz kapcsolódó kérdésre kell, kiselőadás formájában választ szerkeszteniük. Minden felkészítő előadás összefoglalást ad a szóban forgó szakmai témáról és a hozzá kapcsolódó szaknyelvi terminológiát ismerteti és magyarázza. A hallgatók az előadásokon megismerik az angol-német idegenforgalmi szakmai felfogást, szemléletet, az idegenforgalomban használatos angol és német szakmai szókincset, azok szakmai csoportosításának lehetőségeit, valamint a magyar és az angol, illetve a német terminológia közötti különbségeket. A specifikus célkitűzések megvalósítása hatékonyabb munkavégzésre teszi alkalmassá a fiatal menedzsert, aki kulturális beállítottságával és viselkedési mintáival is nagyobb mértékben válik alkalmassá az idegen partnerrel, esetenként a sajátjától eltérő kultúrkörben az együttműködésre. A modul a magyar nyelven oktatott, szakmai alapozó blokkokra és a német, illetve angol nyelven oktatott speciális szakmai blokkokra épít.
131
21.2. A MODUL TARTALMA Szaknyelvi felkészítő angolul Heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Kiss Tamás, főiskolai adjunktus Kód: ID 3441 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az idegenforgalom felépítése és intézményrendszere: ) Structure and organisation of the tourism industry. 2. A turizmus célja és alapformái: ) Forms of tourism. 3. Szállodaipar: ) The accommodation industry. 4. Vendéglátóipar: ) The foodservice industry. 5. Gyógyturizmus: ) Spa tourism. 6. Az idegenforgalom és a közlekedés kapcsolata: ) Tourism and transportation. 7. A magyar konyha: ) The Hungarian cuisine. 8. A brit konyha: ) The British cuisine. 9. Italismeret: ) Drinks. 10. Az USA , mint úti cél: ) Travel destination USA. 11. Nagy-Britannia, mint úti cél: ) Travel destination Great-Britain. 12. Kanada, mint úti cél: ) Travel destination Canada. 13. Magyarország, mint úti cél: ) Travel destination Hungary.
132
14. Budapest, mint úti cél: ) Travel destination Budapest. 15. Északkelet-Magyarország, mint úti cél: ) Travel destination Northeast Hungary. Irodalom: Hall. (1976): The Language of Tourism in English. London: Prentice Hall.
133
Szaknyelvi felkészítő németül Heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Kósáné Dr. Oláh Júlia, főiskolai tanár Kód: ID 3441 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az idegenforgalom felépítése, annak vállalatai és intézményei: ) Der Aufbau des Tourismus, seine Betriebe ind seine Institutionen. 2. A turizmus célja, környezete, alapformái: ) Das Ziel des Tourismus, seine Umwelt, die Arten des Tourismus. 3. Szállodaipar, alapfogalmak, a kategorizálás lehetőségei: ) Hotelalleroe, Grundbegriffe, Möglichkeiten der Kategorisierung. 4. Szállodai munkaterületek: ) Arbeitsbereiche in der Hotellerie. 5. Vendéglátóipar, alapfogalmak, a kategorizálás lehetőségei: ) Gastgewerbe, Grundbegriffe, Möglichkeiten der Kategorisierung. 6. Egészséges táplálkozási irányzatok: ) Trends und Aktualitaten in der gesunden Ernarung. 7. A turizmus történeti fejlődése, gazdasági jelentősége: ) Historische Entwicklung ind wirtschaftliche Bedeutung des Tourismus. 8. Munkaterültek a turizmusban, utazási irodák: ) Arbeitsbereiche im Tourismus, Reisebüros. 9. Irányzatok és aktualitások a turizmusban: ) Trends und Aktualitaten im Tourismus. 10. Magyarország, mint úti cél: ) Ungarn als Reisedestinationen. 11. Németország, mint úti cél: ) Deutschland als Reisedestinationen. 12. Ausztria és Svájc, mint úti cél: ) Österreich und die Sweitz als Reisedestinationen. 13. Budapest, mint úti cél: ) Budapest als Reisedestinationen. 14. A Balaton, mint úti cél: ) Der Plattensee als Reisedestinationen.
134
15. Nyírség, mint úti cél: ) Nyírség, als Reisedestinationen. Irodalom: Kaspar (1991): Die Tourismus im Grundriss. Bern/Stuttgart: Haupt.
135
FALUSI TURIZMUS SZAKIRÁNY
22. Természeti, környezeti és ökológiai modul A MODUL NEVE:
TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI SZAKISMERETEK
A MODULFELELŐS NEVE:
Pristyák Erika, tanársegéd
TANTÁRGYAI ÉS
) Háztartások környezete és ökonómiája
TANTÁRGYFELELŐSEI:
) Öko- és bioturizmus ) Magyarország idegenforgalmi földrajza
Pristyák Erika Szepesi János Dr. Kókai Sándor
22.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A modul célja, hogy a hallgatók megismerjék, és elsajátítsák a falusi háztartások tevékenységi köreit, különös tekintettel a falusi turizmus céljaira. Legyenek képesek a háztartást gazdálkodási egységként kezelni. Ismerkedjenek meg a háztartásokat érintő vendéglátási, valamint az ehhez szükséges elszállásolási és ellátási ismeretekkel. A modul keretében olyan komplex, a hagyományos falusi értékrendet és a modern környezettudatos szemléletet ötvöző gondolkodásmód kialakítása a cél, amelyben domináns az egyéni turisztikai vállalkozó felelőssége a környezeti állapot további romlásának megakadályozásában. A Háztartások környezete és ökonómiája tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a ház körüli hagyományos, értékőrző falusi gazdálkodási tevékenységekkel, részletesebben az állattartással és a kertészkedéssel kapcsolatos teendőkkel. Az állatok tartásán, növények nevelésén túl az állati, illetve növényi eredetű termékekről is szerezzenek ismeretet, például képesek legyenek megszervezni egy hagyományos disznóvágást, tárgyi és személyi feltételeivel együtt. Ugyanakkor azonban sajátítsák el a modern életvitelhez elengedhetetlenül hozzátartozó táplálkozási és élelmiszerismereteket is. Az idegenforgalmon belül sajátos terület, az öko- és bioturizmus. Az ökoturisztikai formák elsajátításához szükséges a fogalom tisztázása, a nemzetközi és a hazai tendenciák megismerése. A hazai és részletesen a megyei lehetőségek feltárásával, képesek lesznek egyéni ajánlatok megtervezésére. Ehhez szükséges az ökoturizmus kapcsolódási területeinek, a természetvédelemnek, a gazdálkodási tevékenységeket korlátozó jogszabályoknak a bemutatása a hallgatóság számára. Legyenek tisztában a hallgatók, hogy a falusi turizmus hogyan kapcsolódhat az öko- és bioturizmushoz, ismerjék meg egymásra hatásuk előnyeit. Legyenek képesek egy lehetséges Szatmár-Beregi ökoturisztikai körút megismertetésére, régiónk bioturisztikai kínálatának bemutatására. A Magyarország idegenforgalmi földrajza tantárgy keretein belül megismerkednek Magyarország idegenforgalmi körzeteivel. Megtanulják, hazánk régióinak természeti, társadalmi-gazdasági adottságai hogyan hasznosíthatók az idegenforgalom számára. Az egyes turisztikai körzetek tárgyalásakor hangsúlyt helyezünk az egyedi adottságok és szolgáltatások megismertetésére, hogy a különböző vendégkörökhöz igazodva a jelöltek képesek legyenek kiválasztani a megfelelő programot. A félév során, terepgyakorlati kereteken belül előre meghatározott területekről felkészülve bemutatják, hogyan tudják alkalmazni az idegenvezetői alapismereteiket, hogyan tudnak koordinálni egy (a gyakorlat során a hallgatótársakból álló) turistacsoportot, mennyire ismerik, és mennyire tudják bemutatni hazánk tájainak vonzerőit.
137
22.2. A MODUL TARTALMA Háztartások környezete és ökonómiája A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Pristyák Erika, tanársegéd Kód: ID 4311 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A háztartásökonómia alapjai: ) Család és a háztartás fogalma. ) A háztartás, mint gazdálkodó egység. ) A családok jövedelmének és fogyasztásának megváltozása. 2. A háztartás feladatai: ) Háztartás funkciói, menete, váltása. ) A háztartás vezetése, irányítása. ) Családi munkamegosztás. 3. Háztartás gazdálkodása: ) Jövedelmek és kiadások. ) Háztartás pénzgazdálkodásának tervezése. ) Vagyon, takarékosság, vállalkozás. ) Háztartással kapcsolatos állami és non-profit szervezetek. 4. Háztartás a XX. században: ) A mai magyar háztartás fejlődése. ) A háztartás, mint falusi turisztikai vállalkozás. ) Háztartási modellek, stratégiák, statisztikák. 5. A család és a vendégek kapcsolatai: ) A család és a háztartás, mint vendéglátó. ) A vendég elhelyezése, a vendég ellátása. ) Programszervezés a vendégek részére. 6. Háztartási élelmiszerismeret: ) Az élelmiszerek korszerű megítélése, az élelmiszerek értéke. ) Az élelmiszerfogyasztás és az egészség (korszerű táplálkozás). ) Az élelmiszertartósítás házi (hagyományos) módszerei. ) Az élelmiszerek hagyományos tárolása, csomagolás. 7. A magyar állattartás fogalmai, története, jelentősége: ) Az állatok tartása, vágása, házi feldolgozása. ) Állati termékek a hagyományos étkezésben és étkeztetésben. ) Őshonos magyar állatfajták: bivaly, szürke marha, mangalica, rackajuh stb. ) Ősi magyar kutyafajták: kuvasz, komondor, erdélyi kopó, magyar agár, puli. 8. Ökogazdálkodás: 138
) A hagyományos fajták versenyképessége. ) Élelmiszerek eredetvédelme. ) Hungarikum élelmiszeripari termékek, ételek. 9. A vendéglátás és az állattartás kapcsolata: ) Az állatok, mint a vendéglátó ház különlegességei. ) Vendégek, családok, gyerekek viszonya az állatokhoz. ) Madárvédelem a kertben. ) A ház körüli állattartás, mint a turistaprogramok része. 10. A kertkultúra kialakulása: ) Gyűjtögetéstől a kertgazdaságig. ) A kertek csoportosítása típusai. ) Díszkertek, haszonkertek. 11. A haszonkertek: ) A kertészkedés ökológiai egyensúlya. ) Kiültetés, ültetés, gondozás. ) A betakarítás szabályai. 12. A tájtermesztés: ) Tájtermesztés a gyümölcsösben, a biogyümölcs. ) Integrált zöldségtermesztés, mint környezetkímélő lehetőség. ) A zöldséges kert kialakítása, legfontosabb terményei. ) A tájtermesztés jelentősége az idegenforgalomban. 13. A kertek rekreációs, turisztikai szerepe: ) Természethű kert kialakítása. ) Dísznövények gondozása. ) Gyerekek a kertben. ) Étkezés és pihenés a kertben. 14. Házi zöldség és gyümölcsfeldolgozás: ) Szilvafeldolgozás. ) Lekvárfőzés. ) Aszalás. ) Pálinkafőzés (diópálinka, szilvapálinka stb.). 15. A házi borkészítés jelentősége a turizmusban: ) Tájtermesztés a szőlősben. ) A házi borkezelés műveletei, a hazai borkultúra. ) A falusi pince kialakítása, szerepe a vendéglátásban.
139
Irodalom: Burgerné Gimes A. (1975): Háztartás és a szolgáltatások. Budapest. Cey-Bert R. Gy. (20001): Magyar borok és ételek harmonizációja. – Budapest: Paginárum Kiadó. – 228 p. Dimény I. (2000): A kertgazdaság alapjai: Virágoskert, pihenőkert. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. Gábor R. I. - Galasi P. (1981): A második gazdaság. Székesfehérvár: KJK. Hoffmann I-né (1982): Háztartás közgazdaságtan. Székesfehérvár: KJK. Hoffmann I-né - Koppány M. (1995): Gazdasági és jogi ismeretek I: A gazdaság alapjai. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 150 p. Kenéz Gy-né - Nagy A-né (1998): Háztartási munka és költségjellemzés. Budapest. Köves J. (1987): Háztartási ABC. Budapest Márki G. (1995): „Állatságos” állattartás. Budapest: Biokultúra Egyenlet. Szabadi G. (1995): Otthon, család, háztartás. Budapest. Szilágyi D-né (1995): Háztartástani jegyzet. Budapest. Timár J. (1988): Idő és munkaidő. Székesfehérvár: KJK.
140
Öko- és bioturizmus A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Szepesi János, tanársegéd Kód: ID 4412 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Az ökoturizmus: ) Az ökoturizmus fogalma, filozófiája. ) Az ökoturizmus és a természeti környezet kapcsolata. ) A terhelhetőség és a turisztikai korlátozások. 2. A turizmus és a környezet kapcsolatrendszere: ) A turisztikai hatásrendszer elemzése (természetre, emberre, kultúrára). ) Fizikai, ökológiai terhelhetőség. ) Társadalmi-gazdasági terhelhetőség. 3. Az ökotorizmus és a természetvédelem: ) A nemzeti parkok szerepe. ) Természetvédelmi területek szerepe. ) Érzékeny területek nemzetközi hálózatának ökoturisztikai felhasználása. 4. Tanösvények az ökoturizmusban: ) A tanösvények fogalma, kialakítása. ) A tanösvények használatának szabályai. ) A tanösvények szerepe a környezeti tudat formálásában. 5. Ökotorizmus, kutatás, környezeti nevelés: ) Szakemberek lehetőségei és igényei. ) Vizek, vizes élőhelyek értékei. ) Az ifjúsági turizmus számára adott lehetőségek. 6. Az ökotorizmus, táborok, környezeti nevelés: ) A táborszervezés, (vándor)táborok, a táborok környezete. ) Erdei iskolák szervezése. ) Mozgás a terepen, játékok a természetben. 7. Sportok a természetben: ) Tájfutás, „tájbiciklizés”, terepfutás. ) Repülősportok. ) Ökoturizmus lehetőségei a régió vízfolyásain. 8. Az ökotorizmus és a gazdálkodás kapcsolata I: ) A gyepterületek ökoturisztikai szerepe. ) A füves területek természetvédelmi szempontú kezelése. ) Erdőművelés és ökoturizmus. 9. Az ökotorizmus és a gazdálkodás kapcsolata II: ) A megművelt tájkép turisztikai szerepe. ) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek átalakítása. ) Alternatív művelési módok és gazdasági vonatkozások. 141
10. Települések bel- és külterületi problémái: ) Lakosságsűrűség, építmények sűrűsége. ) A természeti elemekben gazdag városkép ökoturisztikai szerepe. ) Reverzibilis és irreverzibilis károsítás, a „természet fenntartása” a településeken. 11. A tájépítészet szerepe: ) A táj befogadóképessége. ) Épület, építmény a tájban, a jellegvédelem. ) A tájba illő építkezési módok turisztikai vonzereje (a Makovecz-féle építészet). 12. Bioturisztikai gazdaságok az ökoturizmusban: ) Biofarm, bioépítészet. ) A Felső-Tisza vidék területének lehetséges biotermékei. ) Biotermékek a turisztikai rendezvényeken. 13. A falusi turizmus és az öko- és bioturizmus hatása egymásra: ) Falusi turizmus és ökoturizmus, mint értékőrző turisztikai formák. ) Rekreációs centrumok, üdülőfalvak és az ökoturizmus kapcsolatai. ) Lovas turizmus, mint ökoturisztikai forma. 14. Az öko- és bioturizmus lehetőségei a térségben: ) A megyei ökoturisztikai vonzerők. ) Egy lehetséges Szatmár-Beregi ökoturisztikai körút ismertetése. ) A tarpai Huszti major (biofarm) gazdálkodása. 15. A nemzetközi ökoturizmus: ) Az ökoturizmus nemzetközi trendjei. ) Lehetőségek, fejlődési irányok. ) Esettanulmányok érzékeny területekről (pl. Nepál, vagy a trópusi tengerparti régiók). Irodalom: Dávid L. (szerk) (1999): Az ökoturizmus fejlesztésének elméleti alapjai és stratégiája. Debrecen: DBH Hungary Kft. Dosek Á. (szerk.) (1997): Erdők, hegyek sportjai. Budapest: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség. – 294 p. Kárász I. (szerk.) (2003): Természeti tanösvények Észak-Magyarországon. Eger: Tűzliliom Környezetvédelmi Oktató Egyesület. – 255 p. Kelemen J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Budapest: Természetbúvár Alapítvány Kiadó. – 388 p. Kubinszky M. (1995): Táj + építészet. Budapest: Mezőgazda Kiadó. – 171 p. László P. (1998): Ökoturizmus. Székesfehérvár: KJF. Lehoczky J. (1998): Iskola a természetben. Budapest: Raabe Kiadó. Puczkó L. – Rátz T. (2003): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p. Rakonczay Z. (1995). Természetvédelem. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. – 270 p. Zobor A. – Monspart É. (1995): Zöld úton a turizmusért: Útmutató a szállodák, panziók, éttermek környezetkímélőbb gazdálkodásához. Budapest: Talento Alapítvány. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból c. kiadvány 2000/1.
142
Magyarország idegenforgalmi földrajza A heti óraszám: 3+0 Vizsgajegy: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Kókai Sándor, főiskolai docens Kód: ID 4313 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Magyarország népességföldrajza: ) A népesség területi eloszlása (vándorlások, népsűrűség stb.). ) A népesség gazdasági aktivitása (iskolázottság, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség). ) A magyar társadalom tagolódása. 2. Magyarország mezőgazdasága: ) A magyar mezőgazdaság szerkezeti, területi átalakulása. ) A mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentősége és Európai Uniós helyzete. ) A mezőgazdaság fő terményei és termelési területei. ) Az erdő- és vadgazdálkodás. 3. Magyarország ipara: ) A magyar ipar átalakulása szerkezeti területi átalakulása. ) A magyar bányászat és az energiaszektor szerkezete és problémái. ) A mezőgazdaság fő terményei és termelési területei. ) A feldolgozóipar ágazatai és területi elhelyezkedése. ) Az ipar nemzetgazdasági jelentősége és Európai Uniós helyzete. 4. Magyarország szolgáltató szektora, és az idegenforgalom szerepe: ) A magyar közlekedés szerkezete, fejlesztése és a közlekedési infrastruktúra problémái. ) A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságban és helyzete az Európai Unióban. ) Az magyar idegenforgalom története, helyzete Európában. ) Az idegenforgalmi helyzete (vendégforgalom, konferencia-, vásár-, gyógyturizmus) ) Az idegenforgalom fejlesztési lehetőségei. 5. A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió I: ) A régió kiemelt üdülőkörzete Sopron-Kőszeg-hegyalja, az Írottkő Natúrpark. ) A Szigetköz, a Fertő-Hanság Nemzeti Park. ) Szombathely és környéke, a Vasi-Hegyhát. ) Győr és környéke. 6. A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió II: ) A Rába-Marcal-mente üdülőkörzet. ) Göcsej és a Zalai-dombság, Dél-Zala üdülőkörzetek. ) Az Őrség, az Őrségi Nemzeti Park. 7. A Balaton idegenforgalmi régió: ) A régió kiemelt üdülőkörzete a Balaton-part, Balaton-felvidék. ) A Balatonfelvidéki Nemzeti Park. ) A termál és wellness turizmus adottságai és központjai (Hévíz, Keszthely stb.) 8. A Közép-Dunántúl idegenforgalmi régió: 143
) ) ) ) )
A régió kiemelt üdülőkörzete a Velencei-tó. A Bakony természeti értékei. A Vértes-Gerecse üdülőkörzet. Kulturális, történelmi értékek: a városok (Pannonhalma, Székesfehérvár, Veszprém stb.). Borvidékek.
9. A Délnyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió: ) A Belső-Somogy és a Kapos-völgy üdülőkörzet. ) A Mecsek-Villány üdülőkörzet. ) Az Alsó-Duna üdülőkörzet és a Duna-Dráva Nemzeti Park. ) Világörökségi területek, borvidékek (Pécs belvárosa, Villány-Siklósi borvidék, Szekszárdi borvidék) és lovasturisztikai központok. 10. Közép-Dunavidék idegenforgalmi régió: ) A régió kiemelt üdülőkörzete a Dunakanyar, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. ) Budapest turisztikai vonzótényezői. ) A Budai-hegyvidék üdülőkörzet. ) A Ráckevei üdülőkörzet. ) Gödöllői-dombság üdülőkörzet. 11. A Tisza-tó idegenforgalmi régió: ) Az alföldi városok idegenforgalmi jellemzése. ) A Szolnoki Tisza-szakasz. ) A Hortobágyi Nemzeti Park. ) A Közép-Tisza-vidék és a Tisza-tó turisztikai szerepe és lehetőségei. ) Gyógyturisztikai központok az Alföldön (Hajdúszoboszló, Berekfürdő). 12. A Dél-Alföld idegenforgalmi régió: ) Az Alsó-Tisza üdülőkörzet. ) A Hármas-Kőrös, Szana-zug üdülőkörzet. ) A Kőrös-Maros és a Kiskunsági Nemzeti Park. ) Gyógyturisztikai központok az Alföldön (Gyopárosfürdő, Gyula, stb.) 13. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió I: ) A régió kiemelt üdülőkörzete a Mátra-Bükk. ) Aggtelek és környéke. ) A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park. 14. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió II: ) Zemplén és a Hernád-völgy. ) Cserhát-Karancs üdülőkörzet. ) Világörökségi területek és borvidékek: Mátraaljai-, Bükkaljai-, Egri-, Tokaj-Hegyaljaborvidék, Hollókő stb.. 15. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió III: ) A Felső-Tiszavidék. ) Gyógyturisztikai központok az Észak-Alföldön (Debrecen, Sóstó stb.) ) A Nyírség idegenforgalmi vonzerői, rendezvényei. ) A Hajdúság idegenforgalmi vonzerői, rendezvényei. Irodalom: A Földgömb magazin számai 1999-től. 144
Bánfalvi J. (2000): Magyarország idegenforgalmi földrajza. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. – 330 p. Perczel Gy. (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 653 p. Martonné Erdős K. (2001): Magyarország tájföldrajza. Budapest: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 195 p. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.
145
23. Szociokulturális szakirányú modul A MODUL NEVE: A MODULFELELŐS NEVE: TANTÁRGYAI ÉS TANTÁRGYFELELŐSEI:
SZOCIOKULTURÁLIS SZAKIRÁNYÚ ISMERETEK Dr. Kormány Gyula, ny. egyetemi magántanár Pristyák Erika ) Faluszociológia Pristyák Erika ) Néprajz, népi építészet I. Pristyák Erika ) Néprajz, népi építészet II. Dr. Kormány ) Régiótörténet Gyula
23.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A Falusi turizmus szakirány speciális humán ismereteket vár el a leendő szakembertől, amelyek szükségessé teszik a Szociokulturális modul kiegészítését. Annak ismereteire építve, célkitűzéseihez kapcsolódva, azt 3 nagy témakörrel egészíti ki. A néprajz és népi építészet alapjai, a Faluszociológia valamint az Észak-alföldi régió története tantárgyak a falusi turizmusban dolgozó szakemberek számára mélyebb ismeretek elsajátítására irányulnak. Ez megteremti a lehetőségét, hogy a magyar falusi élet jellegzetességeinek bemutatása túllépjen a hagyományos képen, és igazi értékeket adjanak át a külföldi és a hazai vendégek számára. A Faluszociológia tantárgy keretein belül ismerkedjenek meg a képzésben részt vevők Magyarország közigazgatási földrajzával. Nézzék meg a magyar falvak sajátosságait, milyen volt fejlődésük, funkciójuk, földrajzi szerepük, rávilágítva az egyes korok gazdasági és társadalmi körülményeire. A hallgatóknak ismerni kell a kistelepüléseken tapasztalható problémákat és ellentmondásokat (pl. urbanizáció, életkörülmények stb.). A falvak életének turisztikai bemutatásához ismerjék meg a „falusi” társadalom összetételét és szerkezetét. Sajátítsák el a faluszociológia főbb elméleteit, a megismerés módszereit. Legyenek képesek a társadalmat a vendéglátáshoz kapcsolódóan elemezni, és a lakosság vendégekhez való viszonyulását értékelni. Esettanulmányokon keresztül betekintést kapnak a hallgatók a társadalom terhelhetőségébe, a túlterheltségben rejlő veszélyekre és ezek megelőzésére is. Bemutatásra kerül a vidék történetileg változó helye és szerepe, és megismerkednek a hallgatók azokkal a feladatokkal is, amelyeket az európai integrációhoz történő csatlakozás megkövetelt. A falusi turizmus szakembernek ismernie kell azt a közeget, ahol a turizmust szervezi. A falvak életmódjának megismertetése a művelődéstörténet és néprajztudomány ismeretanyagából történik, kiemelten a tárgyi néprajz, a népművészet, a szellemi néprajz és a népi építészet területein. A Néprajz, népi építészet tantárgy célja, a kulturális értékek, a falvak életmódjának bemutatása, a falu épített környezetének és településszerkezetének vázolása. A tárgy révén a hallgatók megismerhetik leendő munkaterületük múltját, az ott élt és élő emberek szellemiségét, hagyományait, használati eszközeit és lakóépületeit, az egyes tájegységek sajátos településrendjét. A Régiótörténet tantárgy keretében a hallgatókat a regionális gondolkodásmódra kívánjuk rávezetni. A falusi turizmus kínálatának kialakításában fontos szerepet kap ez a szemléletmód, hiszen előnyösebb a települések közös fellépése. A régiótörténet feltárásával nemcsak az odaérkezőknek nyújthatunk tágabb képet, hanem a lakosság jó értelemben vett lokálpatriotizmusa is növelhető. A képzés helyszíne miatt az Észak-alföldi régiót mutatjuk be, hiszen az itt végzett szakemberek nagy valószínűséggel e közegben töltik be munkahelyüket. 146
23.2. A MODUL TARTALMA Faluszociológia A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Pristyák Erika, tanársegéd Kód: ID 4321 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A szociológia: ) A szociológia helye a társadalomtudományok rendszerében. ) A szociológia tárgya, ágai. ) A szociológia módszerei. 2. Településszociológia: ) A szociálgeográfia sajátosságai. ) Településszociológiai alapfogalmak. ) Településszociológiai módszerek. 3. Településföldrajzi alapismeretek I: ) A város és a falu fogalma. ) A településfejlődés gazdasági, politikai és társadalmi feltételei. ) A településhálózat szerkezete a földrajzi környezet adottságainak függvényében. 4. Településföldrajzi alapismeretek II: ) A falvak alaprajz szerinti típusai. ) A falvak méret szerinti csoportosítása. ) A falvak funkcionális csoportosítása. 5. Urbanizáció: ) Urbanizációs és városökológiai elméletek. ) Városodás és városiasodás. ) A városi és a falusi életmód különbségei. ) Társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek. 6. A magyar településhálózat I: ) A magyar településhálózat fejlődése a honfoglalástól a XII. század végéig. ) Honfoglalás kori települések megyénkben. ) A magyar településhálózat fejlődése a XIII. század elejétől 1526-ig. ) A várak, vallási és királyi székhelyek szerepe a falvak fejlődésében. 7. A falvak lakói a kora középkorban: ) A demográfiai viszonyok és az etnikai térszerkezet változásai (895-1301). ) A falusi lakónépesség szerepe a kora középkor társadalmi szerkezetében. ) Az életkamrák szerepe a falusi életmód kialakulásában. 8. A magyar településhálózat II: 147
) A török utáni betelepítések hatása alföldi falvainkra. ) A településhálózat változásai a polgárosodás korában. ) A folyószabályozások szerepe a településszerkezet változásában. 9. A településhálózat fejlődése 1920-tól napjainkig II: ) A trianoni Magyarország településhálózata. ) A falvak, tanyák szerepe a szocializmus idején. ) A belső vándorlás szerepe a falusi turizmusban. 10. Az életkörülmények különbségei Magyarország régióiban és településein: ) A falusi népesség differenciáltsága az ország régióiban. ) Az idegenforgalmilag frekventált hegyvidéki falvak lakói. ) A centrumterületek agglomerációs övezetének falusi települései. 11. A falusi lakónépesség jellemzői I: ) A falvak lakónépességének demográfiai mutatói a rendszerváltás előtt. ) A falvak lakónépességének változása, összetétele a rendszerváltás után. ) A falusi lakónépesség foglalkoztatottsági szerkezete és vándorlási mutatói. 12. A falusi lakónépesség jellemzői I: ) A községek elhelyezkedése, funkciója és a lakosság szociológiai helyzetének összefüggései. ) A falusi társadalmak tradicionális szerkezete. ) A kisközségek családi kapcsolatendszere, hierarchiája. 13. Aprófalvas térségek Magyarországon: ) Az alföldi tanyák sajátosságai. ) Az Északi középhegység elmaradott „hegyközi” falvai. ) A Dunántúli-dombság aprófalvas területei. ) Az Alpokalja aprófalvas területei. 14. Az Észak-alföldi régió települései közigazgatási hierarchia szerint: ) A régió településeinek közigazgatási jogállása és gyakorlati szerepe. ) A régió települései a kistérségi társulásokban betöltött szerepük alapján. 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye községei: ) A községek differenciáltsága a centrum periféria viszonyrendszerben. ) A nyírségi bokortanyák. ) A Felső-Tisza vidék falvainak idegenforgalmi adottságai. ) Az árvizek és az újjáépítés hatása a Szatmár-Beregi-síkság falvaira.
148
Irodalom: A múlt emlékei Szabolcs-Szatmár megyéből - Képes műemlékjegyzék. Nyíregyháza. – 1992. Bácskai V. (1988): Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest: Akadémiai Kiadó. Beluszky P. – Sikos T. T. (1982): Magyarország falutípusai. Budapest: MTA FKI. Beluszky P. (2000): Városok, falvak, tanyák. In: Enyedi Gy. Magyarország az ezredfordulón. Budapest-Pécs: CEBA Kiadó. Beluszky P. (2001): A Nagyalföld történeti földrajza. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó. Beluszky P. (2003): Magyarország településföldrajza. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó. Cséfalvy Z. (1994): A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest: Ikva Könyvkiadó. – 366 p. Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. – 138 p. Faluszociológia szöveggyűjtemény. – Gyöngyös: GATE Mezõgazdasági Fõiskolai Kar. 1994. G. Fekete Éva (1998): Bevezetés az alulról vezérelt (bottom up) vidékfejlesztés elméletébe és módszertanába. – In: Térségfejlesztési ismeretek felsőfokon VI. kötet. Szolnok: Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola. Hantó Zs. (1998): Faluszociológia I. Budapest: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola. Kárpáti Z. (szerk.) (1997): Társadalmi és területi folyamatok az 1990-es évek Magyarországán. Budapest: MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja. Kovács K. (szerk.) (1993): Település, gazdaság, igazgatás a térben. Pécs: MTA Regionális kutatások Központja. Kovács T. (szerk.) (1991-1997): Falukonferencia I-IV. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja. Perczel Gy. (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 653 p. Rácz I. (1980): A tanyarendszer kialakulása. – In: Pölöskei F. - Szabad Gy. A magyar tanyarendszer múltja. Budapest. Vágvölgyi A. (szerk.) (1982): A falu a mai magyar társadalomban. Budapest: Akadémiai Kiadó. – 362 p.
149
Néprajz, népi építészet I. Heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Pristyák Erika, tanársegéd Kód: ID 4322 A tantárgy ismeretanyaga: A néprajz kutatástörténete: ) Felfedezők, kutatók a történelemben. ) Kutatástörténet. ) Tudománnyá válás. ) Társtudományok, tudományok határterületei. 2. A néprajztudomány alapfogalmai, kutatási területei és módszerei: ) Szellemi néprajz vagy folklór. ) Társadalmi néprajz. ) Társadalomnéprajz. ) A kulturális antropológia és a néprajztudomány kapcsolata. 3. A Kárpát-medence etnikai térképe: ) A magyar anyanyelvűek elterjedése. ) Nemzetiségek. 4. A Kárpát-medence magyar néprajzi tájai: ) Néprajzi csoportok. ) Etnokulturális csoportok. ) Táji csoportok. 5. Magyar településformák: ) Szórványtelepülések (alföldi, hegyi, szőlőhegyi tanyák). ) Átmeneti települések (szer, szeg, tanya). ) Falvak (alaprajzi formák: halmazfalu, szalagtelkes falu, sakktábla alaprajzú település). ) Alföldi kertes városok, megosztott települések. 6. Telekformák és építményeik: ) A falu felosztása, belső rendje. ) Gazdatelkek, paraszttelkek, zsellértelkek stb. ) Telek formája, beépítése (szalagtelkek, keresztcsűrös hármas osztatú szalagtelkek). 7. A magyar népművészet: ) Eredete, korszakai. ) Megjelenési formái, lehetőségei. 8. Népi építészetünk I: ) Történeti korszakok. ) Építőanyagok (a földrajzi környezet jelentősége). ) Építési technikák (fal, padló, födém tetőzet). ) A falusi házak nagytáji típusai. 9. Népi építészetünk II: 150
) Lakó, gazdasági és közösségi épületek. ) Fűtési és füstelvezetési rendszerek. ) Esztétikum a népi építészetben (kapcsolat a magas-művészeti stílusokkal). 10. A falusi ház, lakótér és annak tárgyi világa: ) A nomádok lakóterei. ) Kerek alaprajzú épületek. ) Férfi-női térfél. 11. Lakáskultúra: ) A letelepedés hatása. ) A szögletes alaprajzú épületek berendezése. ) A bútorok fajtái, készítésük technikái. ) Kultikus tér, munkatér. 12. Életmód: ) A házban. ) A házon kívül. ) A mindennapok rendje. 13. Közösség és egyéniség: ) A család meghatározása. ) Kötelezettségek. ) Rokoni kapcsolatok. 14. A közösség ritkán látott tagjai: ) Pásztorélet. ) Betyárélet. ) Boszorkányság. 15. Gyűjtögetés, halászat, vadászat, méhészet: ) Eszközök ) Módszerek, technikák
151
Néprajz, népi építészet II. Heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Pristyák Erika, tanársegéd Kód: ID 4423 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Földművelés, állattartás néprajzi vonatkozásai: ) Erdő, rét, szántóföld, kert, gyümölcsös. ) Régi magyar állatfajták, fajtaváltás, haszon, hiedelem. 2. Táplálkozáskultúra: ) Ételválaszték alakulása. ) Táji tagolódás. ) Mindennapi étkezés. ) Ünnepi étkezés. 3. Kézműves mesterségek és technikák I: ) Molnárság, pékmesterség. ) Gyertyamártó. ) Szappanfőző. 4. Kézműves mesterségek és technikák II: ) Fémművesség (kovács, lakatos). ) Az üveg megjelenés, ablakos-tót. ) Az üveg a paraszti kultúrában, az üvegedények. 5. Kézműves mesterségek és technikák III: ) A bőr feldolgozása. ) A gyapjú feldolgozása (a fonás és a szövés alapanyagai, technikái, termékei). 6. Kézműves mesterségek és technikák IV: ) Kender- és lenmunkák. ) A kékfestés. A csipke, a hímzés. 7. Kézműves mesterségek és technikák V: ) Fafeldolgozás. ) A fafaragás motívumai. 8. Kézműves mesterségek VI: ) A népi fazekasság, agyaglelőhelyek és fazekas központok. ) Népi cserépedények használat szerinti típusai, készítésük, díszítményeik, kereskedelmük. ) A keménycserép. 9. Egyedi kézműves mesterségek és technikák: ) A mézesbábosság. ) Kosárfonás (vessző, gyékény, szalma). ) A hímestojás.
152
10. Vásározás: ) Vásártartó helyek. ) A vásár „szereplői”. ) Vásári élet. 11. Közlekedés, szállítás: ) Személy, teherhordás. ) Szárazföldi technikák. ) Vízi eszközök. 12. A népviselet: ) Alapanyagok és öltözéktípusok. ) Viseletcsoportok, táji tagolódás. ) Tájékoztató szerep (társadalmi réteg, rang, kor). 13. Néphit: ) A pogány hit öröksége. ) Népi vallásosság, vallási hiedelmek. 14. Népszokások: ) A jeles napok szokásai. ) Ünnepek szokásai. ) Az élet nagy fordulóihoz, családi eseményekhez kötődő szokások. ) Egyedi esetek. 15. Népzene, néptánc: ) Népi hangszerek ) A népdalok szimbolikája, népi éneklési és zenélési technikák. ) Táji típusok. ) Korszakok. Irodalom: Platthy Gy. – Rónai B. (1978): Népművészet. Budapest. Domanovszky Gy. (1981): A magyar nép díszítőművészete I-II. Budapest. Domanovszky Gy. (1933-1937): A magyar néprajz története. Budapest. Györffy I. (1943): Magyar falu magyar ház. Budapest. Novák L. (1986): Településnéprajz. – Nagykőrös. Den Hollander, A. N. J. (1980): Az Alföld települései és lakói. Budapest. Bátky Zs. - Györffy I. - Visky K. (1933-37): A magyarság néprajza I-IV. Budapest. Csilléry K. (1972): A magyar nép bútorai. Budapest. Csilléry K. (1982): A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest. Dömötör T. (1981): A magyar nép hiedelemvilága. Dömötör T. (1983): Magyar népszokások. Budapest. Kresz M. (1991): Magyar fazekasművészet. Budapest. Fél E. - Hofer T. - K. Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest. Gáborján A. (1969): A magyar népviseletek. Budapest. Manga J. (1960): Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest.
153
Régiótörténet A heti óraszám: 2+0 Vizsgajegy: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Kormány Gyula, ny. egyetemi magántanár Kód: ID 4424 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Regionalitás, integráció: ) Alapfogalmak, a regionalitás jelentősége. ) Az integráció elvei. ) Mikro-integráció. ) Makro-integráció. 2. Magyarország régiói I: ) A Közép-dunántúli régió. ) A Nyugat-dunántúli régió. ) A Dél-dunántúli régió. ) A Közép-magyarországi régió. 3. Magyarország régiói II: ) Az Észak-alföldi régió. ) A Dél-alföldi régió. ) Az Észak-magyarországi régió. 4. Az Észak-alföldi régió földrajzi adottságai I: ) A Berettyó-Körös-vidék természetföldrajzi adottságai. ) A Közép-Tisza-vidék természetföldrajzi adottságai. ) A Hajdúság természetföldrajzi adottságai. 5. Az Észak-alföldi régió földrajzi adottságai II: ) A Nyírség természetföldrajzi adottságai. ) A Felső-Tisza vidék természetföldrajzi adottságai. 6. Az Észak-alföldi régió gazdasága: ) Az alapinfrastruktúra állapota. ) Mezőgazdaság és ipar. ) A szolgáltató és pénzügyi szektor. ) A fenntartható fejlődés modern megvalósulási lehetőségei a falvakban. 7. Az Észak-alföldi régió falvainak közlekedése: ) A közlekedési hálózat kialakulása, fejlődése. ) A vasút helyzete, a trianoni határváltozás hatása a vasútvonalakra. ) A tiszai hajózás, tutajozás, a kompközlekedés konkrét példák bemutatásával. ) Közúti közlekedés a gátakon való közlekedés lehetőségei, a kerékpárturizmus. ) A magyar kocsizásról és a szatmári szekérről. 8. Az Észak-alföldi régió történelmi-kulturális emlékhelyei: 154
) Történelmi emlékek, emlékhelyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében. ) Történelmi emlékek, emlékhelyek Hajdú-Bihar megyében. ) Történelmi emlékek, emlékhelyek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 9. A Közép-Tisza-vidék, a Berettyó-Körös-vidék és a Hajdúság települései: ) Településhierarchia. ) A települések nagyságrendi kategóriái. ) A települések tipizálása, alaprajzi jellegzetességei. ) Kistérségi társulások a térségben. 10. A Felső-Tisza-vidék és a Nyírség települései: ) Településhierarchia. ) A települések nagyságrendi kategóriái. ) A települések tipizálása, alaprajzi jellegzetességei. ) A régi nemzetségi rend nyomai a felső-Tisza vidék temetőiben és templomaiban. ) Kistérségi társulások a térségben. 11. A Közép-Tisza-vidék, a Berettyó-Körös-vidék és a Hajdúság történeti földrajza: ) A honfoglalás kori településhálózat. ) A kultúrtáj kialakulása és terjedése, a tájhasználatra utaló földrajzi nevek, ) A térség fejlődése a török korban. ) A polgári fejlődés sajátosságai Debrecenben és környékén. 12. A Felső-Tisza vidék és a Nyírség történeti földrajza: ) A honfoglalás kori településhálózat. ) A kultúrtáj kialakulása és terjedése, a tájhasználatra utaló földrajzi nevek, ) Uradalmak: a Kántor uradalom a 14. században, az ecsedi uradalom a 17. században. ) A Felső-Tisza vidék gazdasági élete a 18-19. században. ) Árvízmentesítés és lecsapolás. 13. A Közép-Tisza-vidék, a Berettyó-Körös-vidék és a Hajdúság történeti földrajza: ) A Hortobágy állattatás jelentősége, a hortobágyi pásztorélet. ) A Hajdúság gazdálkodási viszonyai. ) A Bihari-sík ártéri gazdálkodása. ) A Tisza menti területek gazdálkodási viszonyai, a fokgazdálkodás. 14. A Felső-Tisza vidék és a Nyírség falvainak gazdálkodása: ) Az ártéri erdők területe, erdőhasználat. ) A beregi sertéstenyésztés, sertésmakkoltatás az északkeleti erdővidéken. ) Az ökörtartás a szatmár-beregi kisparasztság életében. ) Ártéri gyümölcsösök egykoron, ma és a jövőben. ) Pálinkafőzéről és felhasználásról. 15. A Felső-Tisza vidék falvainak idegenforgalmi adottsága: ) A Bereg, a Szatmár, a Rétköz, a Bodrogköz turisztikai adottságai. ) A falusi turizmus helyzete. ) Szatmár-Beregi kismesterségek. ) A Felső-Tisza vidék határon átnyúló kapcsolatai (Erdély, Kárpátalja). ) Az idegenforgalmi adottságok közös kiaknázási lehetőségei. Irodalom: 155
Beluszky P. (2001): A Nagyalföld történeti földrajza. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó. Csiszár Á. (1998): A beregi népélet. – Néprajzi tanulmányok. Debrecen. Fazekas R. - Kujbusné Mecsei É. (2000): Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században. Nyíregyháza. Frisnyák S. (1995): Magyarország történeti földrajza. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. – 213 p. Frisnyák S. (szerk) (2002): A Nyírség és Felső-Tisza vidék történeti földrajza. Nyíregyháza. Kormány Gy. (2000): A Rétköz földrajza. Nyíregyháza. Masits L. (1985): Szülőföldünk, a Tiszántúl I. Budapest: Tankönyvkiadó. – 431 p. Munford L. (1985): A város a történelemben. Budapest: Gondolat kiadó.
156
24. Kisvállakozások a falusi turizmusban A MODUL NEVE:
KISVÁLLAKOZÁSOK A FALUSI TURIZMUSBAN
A MODULFELELŐS NEVE:
Szepesi János, tanársegéd
TANTÁRGYAI ÉS
) Falusi turizmus kisvállalkozások gazdaságtana
TANTÁRGYFELELŐSEI:
) Falusi turizmus marketing ) Szakdolgozati szeminárium
Dr. Egri Imre Szepesi János Témavezető konzulensek
24.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI: A hallgatók az eddig elsajátított általános gazdasági, vállalkozási és szakmai ismeretekre alapozva képesek legyenek a piacgazdasági viszonyok között a falusi turizmus területén hatékony kis- és középvállalkozások megalapítására, elindítására, működtetésére. A Falusi turizmus kisvállalkozások gazdaságtana tantárgyban ismerhetik meg a falusi turizmusban működő kis- és középvállalkozások sajátosságait, egyedi vonásait. Tudatosítjuk az ilyen típusú vállalkozásoknak a helyi hagyományokhoz, a háztartási életformához való szerves kötődését. A Falusi turizmus marketing tantárgy bemutatja a turisztikai marketing egyedi vonásait, s a gyakorlatban dolgozunk ki az ágazatra jellemző reklámokat. Megmutatjuk mind a hazai, mind pedig az Európai Uniós pályázati lehetőségeket, s azok elvárásait. Ezt követően a hallgatókat egyéni pályázatírással gyakoroltatjuk. A Szakdolgozati szakszemináriumon a hallgatók az elsajátított ismereteket komplexen, összefüggésrendszerbe helyezve, egységes egésszé alakítva legyenek képesek egy egyénileg választott téma alapján önálló kutatómunkát végezve a szakdolgozat megírására. Az önálló kutatómunkának gyakorlati, terepi munkát kell magában foglalnia. A modul speciális célja a gyakorlatból vett példákkal, személyes látogatásokkal az elméletben tanultak megismerése a gyakorlati működés során.
157
24.2. A MODUL TARTALMA Falusi turizmus kisvállalkozások gazdaságtana A heti óraszám: 0+2 Vizsgajegy: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Egri Imre, tanszékvezető főikolai tanár Kód: ID 4431 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A falusi turizmus gazdasági sajátosságai: ) A falusi turizmus szerepe a gazdaságban. ) A falusi turizmus, mint iparág jellemzői. 2. A turizmus regionális és helyi szervezetei: ) A falusi turizmus szervezeti felépítése Magyarországon. ) Regionális és helyi szervezetek. 3. A falusi turizmusra jellemző kisvállalkozások: ) A falusi turizmus kisvállalkozásainak gazdasági környezete. ) A falusi turizmus kisvállalkozások speciális jellemzői. 4. A szakmai kisvállalkozás előnyei, hátrányai: ) A szakmai kisvállalkozások megítélése a hazai piacon. ) A turisztikai profilú kisvállalkozás előnyei, hátrányai. 5. A szakmai kisvállalkozások működése: ) A működés jogi feltételei, formái. ) Létesítés működés, megszűnés. ) A vállalkozások tárgyi és személyi feltételei. 6. A vállalkozások erőforrásai a falusi turizmusban: ) A turizmusba befektethető eszközök. ) A falusi turizmus forgó eszközei. ) Emberi erőforrások a falusi turizmusban. 7. Vezetési alapismeretek a falusi turizmusban: ) Vezetőtípusok, vezetési típusok. ) Szervezeti rendszerek ) Vezetés, tervezés, szervezés, ellenőrzés folyamata. 8. A vendég és vendéglátó viszonya: ) A szálláshelyek kialakítása. ) Helyi szakmai oktatás, továbbképzés, betanítás. 9. A turisztikai vállalkozás gazdálkodási folyamata: ) Beszerzés, termelés, szolgáltatás, eladás. ) Pénzügyi gazdálkodás, tervezés. ) Külső tőkebevonás lehetőségei.
158
10. Stratégiai tervezés a falusi turizmusban: ) A stratégiai tervezés célja. ) A tervkészítés folyamata. ) Az üzleti terv felépítése. 11. A falusi turizmus keretében alkalmazásra kerülő szerződések: ) Bérlet, haszonbérlet, megbízás. ) Vállalkozás, koncesszió. ) Hitelszerződés. ) Közigazgatási szerződés. 12. Az árkialakítás tényezői: ) Az árkialakítás piaci tényezői (egyediség, túlkínálat). ) A versenytársak magatartása. ) Az árkialakítás és termékpolitika, eladhatóság kapcsolatának jellemzése. 13. Eladhatósági vizsgálatok: ) Az idegenforgalmi vállalkozások. ) A turisztikai piac-szegmentáció egyediségei. ) A vendégbarát környezet és település alapismérvei. 14. A turizmus termékpolitikájának regionális hazai sajátosságai: ) Szabadidő turizmus, hivatás turizmus. ) Falusi turizmus, ökoturizmus. ) Tematikus turisztikai utak kialakítása. 15. Projektkidolgozás, projektmenedzsment: ) Egy falusi turizmus projekt megtervezése. ) A projekt kidolgozása és menedzselési lehetőségei. Irodalom: Fülöp Gy. (2004): Kisvállalati gazdálkodás. Budapest: Aula Kiadó. Huzrik A. (2004): Vállalkozz okosan! (feladatgyűjtemény). Budapest: Comenius Kiadó. – 109 p. Kállay L. - Imre Sz. (2004): A kis- és középvállakozás fejlesztés gazdaságtana. Budapest: Aula Kiadó. Kiss J. (szerk.) (1997): Kereskedelemszervezés és technológia 1. – Kiskereskedelmi értékesítés. Budapest: KVIF. Laczik Z. (szerk.) (2003): Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis és középvállalkozóknak. Budapest: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. – 410 p. Vecsenyi J. (2002): Vállalkozás (ötlettől az újrakezdésig). Budapest: Aula Kiadó.
159
Falusi turizmus marketing A heti óraszám: 0+2 Vizsgajegy: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Szepesi János, tanársegéd Kód: ID 4432 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Idegenforgalmi marketing története, fejlődése: ) Az idegenforgalmi marketing kialakulása, feladatai. ) Az idegenforgalmi marketing menedzsment folyamata, helyzetelemzés. 2. A falusi turizmus marketing tevékenységének egyedi vonási: ) A falusi turizmus szereplői. ) Kereslet kínálat viszonyokat befolyásoló tényezők. ) A kínálati trendek változása napjainkban. 3. A termék fogalma a falusi turizmusban: ) A turizmus, mint termék. ) A falusi turizmus települési szerepköre. ) A vonzerő, fogadóképesség fogalma. 4. Termékkoncepció, választékbővítés: ) Termék tiszta idegenforgalmi vállalkozások. ) Kevert profilú idegenforgalmi vállalkozások. ) Helyi adottságokra alapozott profilbővítés lehetőségei. ) Vendégkezelés, minőségbiztosítás. 5. Pályázati lehetőségek az Európai Unióban: ) A vállalkozókkal szemben támasztott uniós elvárások. ) A falusi turizmus támogatási rendszere az Unióban. ) Hazai pályázati lehetőségek (Nemzeti Fejlesztési Terv, SAPARD program). 6. Pályázatok készítésnek módszertana: ) A turisztikai pályázatok írásával kapcsolatos tudnivalók. ) Turisztikai projektterv készítése, hatásvizsgálat. ) Pályázati űrlap kitöltése, legfontosabb hibák bemutatása. 7. Pályázatok készítése: ) Egy turisztikai program megtervezése. ) Egy turisztikai pályázat kidolgozása. 8. A marketing információs rendszer kialakítása: ) Célok és feladatok a turisztikai marketingben. ) Turizmus marketing szervezeti felépítése. ) A megyei és települési önkormányzatok szerepe. 9. A kommunikáció szerepe és típusai: ) A kommunikáció sajátosságai a falusi turizmusban. ) A közönségkapcsolatok (PR) alakítási a falusi turizmusban.
160
10. A reklámozás lehetőségei és a reklámtervezés folyamata a falusi turizmusban: ) Eladásösztönzés, reklámozás lehetőségei. ) A reklámtervezés folyamata, funkciói. 11. A marketing közös megjelenítés lehetőségei falusi turizmusban: ) Értékesítési csatornák a falusi turizmusban. ) A piacon történő megjelenés módjai (utazási vásárok, regionális rendezvények). ) Az Internet alkalmazásának lehetőségei, On-line helyfoglalás. 12. Reklámkészítés a falusi turizmusban: ) Egy turisztikai szolgáltatás reklámjának megtervezése. ) Egy turisztikai kiállítás standjának megtervezése. 13. A Tourinform szerepe: ) Tourinform irodahálózat kiépítése. ) Kistérségi Tourinform iroda. ) Települési Tourinform iroda. ) Turisztikai információs adatbázis kialakítása. 14. Turisztikai adatbázis kialakítása: ) Egy projekt Internetes adatbázisának megtervezése. ) Egy projekt információs füzetének kidolgozása. 15. Regionális falusi turizmus esettanulmányok: ) Szatmár-Beregi szilvaút. ) Jeles napok a Beregben. ) Szatmár fesztivál. ) Kuruc fesztivál, Tarpa. Irodalom: Bauer A. - Berács J. (l998): Marketing. Budapest: Aula Kiadó. – 620 p. Bércziné Juhos J. (1997): Marketing alapismeretek a kereskedelmi, a vendéglátóipari és az idegenforgalmi szakemberképzés számára. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Ferner, F. K. (1994): Idegenforgalmi marketing. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás. Budapest: Aula Kiadó. – 340 p. Kiss M. (2004): Marketing példatár. Budapest: Aula Kiadó. Szende P. (1994): Marketing a szállodaiparban. Budapest: KIT. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.
161
Szakdolgozati szakszeminárium A heti óraszám: 0+2 Vizsgajegy: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tantárgyfelelős: Témavezető konzulensek Kód: ID 4433 A tantárgy ismeretanyaga: A tanulmányi időszak végén hallgatóink szakdolgozat írásával adnak számot arról, hogyan tudják a különböző tantárgyak, témakörök keretében tanult ismereteiket – egy meghatározott téma kidolgozása során – hasznosítani, összefüggésrendszerbe helyezni, illetve egységes egésszé alakítani. Minden hallgató egyénileg választott témát dolgoz fel. A szakdolgozat ilyen formában történő elkészítésének elsődleges célja az, hogy a hallgatók önálló kutatómunkával tárják fel a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket és tudják haszonnal, hatékonyan üzletszerűen működtetni azt. A szakdolgozat készítését a témavezető (konzulens) irányítja, aki az intézmény főállású vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója. Nem főállású egyetemi diplomával rendelkező idegenforgalmi szakember is lehet témavezető, de ebben az esetben a tanszékvezetőnek főállású, belső konzulenst is ki kell jelölnie. A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni. Az elkészítendő dolgozatot az alábbi formai követelmények szerint kell felépíteni: ) Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-es méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók bal oldalon 4,5 cm, jobb oldalon 3 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm; vagy LaTeX book dokumentum osztály szerint. Decimális struktúrát és tartalomjegyzéket kell alkalmazni. ) Az ábrákat lehetőleg a szövegben kell elhelyezni, és azokat a szövegben megmagyarázni. Az ábrákat arab számokkal kell ellátni és a címmel együtt az ábra alatt feltüntetni. A táblázatokat római számokkal ellátva a címet a táblázat felett helyezzük el. ) Számítógépes program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tüntetni. A kész szakdolgozatot szakmai bizottság előtt meg kell védeni. Ehhez az alábbi szerkezeti, tartalmi követelményeknek kell eleget tenni: ) Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, a problémafelvetést, a célkitűzést és regionális idegenforgalmi témában a területlehatárolást. ) Irodalmi áttekintés: Ebben a részben a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb anyagokat kell bemutatni, hangsúlyozva az új ismereteket. Ezeket értelmezve kell következtetéseket levonni az adott turisztikai témakörbe integrálva, kiemelve a problémák megoldását, a gyakorlati alkalmazásokat. Amennyiben a dolgozat új turisztikai program, vagy termék fejlesztését valósítja meg, ez a fejezet tartalmazza a téma részletes projekttervét. ) Anyag és módszer: Bemutatja a vizsgálati anyagot a turisztikai szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, földrajzi objektumok, vegyi anyagok stb.) általános jellemzésével. Megismerteti a vizsgálati módszereket (mérési módszerek, feldolgozási módszerek, módszer- és termékfejlesztés stb.), gyakorlati turisztikai projekt kidolgozása esetén, a projekttervet alátámasztó állapotfelmérést. ) Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését, projekt esetén a megvalósítást, a versenyképességet alátámasztó számításokat.
162
) Diszkusszió: Az eredmények által szerzett felismeréseket illessze be a meglévő ismeretek rendszerébe. Állapítsa meg, hogy a kapott eredmények hogyan kapcsolódnak az eddigi ismeretekhez, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban. Gyakorlati projektterv kidolgozása esetén tartalmazza az alapvető következtetéseket az adott projekt regionális szerepéről a turisztikai piacon, s a gyakorlati megvalósítás ütemezését. ) Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, a kidolgozott projekt legfontosabb eredményeit, a következtetéseket. ) Irodalomjegyzék: Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát. A jelölésekben legyünk következetesek. ) A hivatkozott mű adatai: Szerző(k). (Kiadási év): Cím: alcím. – Kiadás, Kötet. – Kiadási hely: Kiadó v. folyóirat, periodika. – Oldalszám, terjedelem.
163
25. Településmenedzsment A MODUL NEVE:
TELEPÜLÉSMENEDZSMENT
A MODULFELELŐS NEVE:
Sütő László, tanársegéd
TANTÁRGYAI ÉS
) Államigazgatási ismeretek
TANTÁRGYFELELŐSEI:
) Településfejlesztés ) Településmenedzsment
Dr. Berényi László Sütő László Sütő László
25.1. A MODUL ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A településmenedzsment modul az igazgatás és az önkormányzatiság felől mutatja be a hallgatóknak, hogy hogyan működik egy település. Az idegenforgalmi szempontú államigazgatási feladatokat, a településfejlesztés alapjait, szervezeti egységeit, lehetőségeit, a pályázati forrásokat, a települések menedzselését mutatjuk be a modul oktatása során. Az Államigazgatási ismeretek bemutatja az önkormányzatok felépítését, a közigazgatás és a települések kapcsolatát. Különös tekintettel a magyarországi önkormányzati rendszerre, annak működésére, a polgármester és a jegyző feladataira, hatáskörére, a polgármesteri hivatal tagozódására. Az idegenforgalmi Településfejlesztés bevezetésekor alapvető szempont volt a turizmus fejlesztésével kapcsolatos területi dimenziót felölelő szakmai összefüggések és ismeretkör megismertetése hallgatóinkkal a földrajzi szemléletmód felhasználásának lehetőségei. A területfejlesztéshez, településfejlesztéshez, üdülőhely-tervezéshez és koncepciókészítéshez kapcsolódó témákkal megismerik a terület és településfejlesztést megalapozó helyi-, közép és makroszintű döntés előkészítési folyamatot, az állami és a vállalkozói kezdeményezéseket, valamint az önkormányzat szerepét. Esettanulmányok feldolgozásával, figyelemmel kísérik egy terület- és településfejlesztést, így megismerik és elsajátítják az elemzési módszereket is. A Településmenedzsment tantárgy alapvető célja a turizmusban érdekelt államigazgatási, társadalmi szervek és azok működésének bemutatása. Olyan ismeretek feldolgozása, amelyekkel a leendő szakemberek képesek lesznek a településük ismertségét növelni, eladhatóságát, elismertségét javítani. Ehhez megismerik a menedzsment feladatokat, elsajátítják az alapvető menedzselési módszereket, technikákat. Rálássanak a településpolitikának a fejlesztési koncepciójára, amelyek egy-egy terület turizmus felkészültségét befolyásolja.
164
25.2. A MODUL TARTALMA Államigazgatási ismeretek A heti óraszám: 2+0 Ellenőrzés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Berényi László, c. főiskolai docens, óraadó Kód: ID 4341 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A közigazgatás alapjai: ) A közigazgatás fogalma, alanya és tárgya. ) A településirányítás tartalma. ) A településirányítás feladatainak megoszlása. 2. A közigazgatás jelenlegi rendszere: ) A magyar közigazgatási rendszer kialakulása. ) A közigazgatás és az állami szervek kapcsolata. ) A közigazgatás tevékenysége. 3. A közigazgatás intézményrendszere: ) A magyar közigazgatási rendszer intézményi keretei. ) A megyei önkormányzat. ) A helyi önkormányzat. ) Közjogi személyiségű közintézetek, köztestületi önkormányzatok. 4. A közigazgatás szervezeti rendszere: ) A magyar közigazgatási szervek létrehozása, formája, felépítése. ) A közigazgatási szervek rendszere. ) A központi szervek. 5. Az önkormányzatok: ) A magyar önkormányzati rendszer. ) Az önkormányzat megválasztása, felépítése, típusai. ) Önkormányzati társulások. 6. Az önkormányzatok működése: ) A helyi önkormányzat feladatai és hatásköre. ) Az önkormányzat alapjogai, kötelezően és szabadon vállalható feladatai. ) Az önkormányzat hatósági feladatai. 7. Az önkormányzatok gazdálkodása: ) Az önkormányzatok bevételei. ) Az önkormányzatok kiadása. ) Az önkormányzatok vagyona, gazdálkodása. 8. A hatósági jogalkalmazói tevékenység: 165
) A hatósági tevékenységek fajai. ) A közigazgatási aktus fogalma, érvényességi kellékei. ) A közigazgatási aktus érvényessége, hibák és jogorvoslat. 9. A képviselő-testület jogállása és működése: ) a képviselő-testület létrehozásának szabályai ) a képviselő-testület munkaterve, ülésterve ) a képviselő-testület bizottságai, feladatuk és hatáskörük 10. A polgármester és a jegyző: ) A polgármester jogállása, a polgármesteri hivatal működése. ) A helyi önkormányzás formái és fórumai. ) A közjegyzőség működése. ) A jegyző jogállása. 11. A polgármesteri hivatal munkatársai: ) Az önkormányzati hivatal munkatársai. ) A jogkörök, feladatok, adatszolgáltatások ellátása. ) A közalapítványok. 12. A köztisztviselői szféra: ) A köztisztviselők jogai, kötelezettségei. ) A köztisztviselők felelősségi rendszere. ) A köztisztviselői vizsgák tananyagai. 13. Kistérségi társulás vagy megye: ) Az ország statisztikai kistérségeinek rendszere. ) Az önkéntes kistérségi társulások kialakítása. ) Az EU NUTS rendszere. ) A megye és a kistérségek kapcsolata, együttműködés a kistérségen belül és között. 14. Az idegenrendészet szervei: ) Külföldiek beutazása, tartózkodásuk engedélyezésének szabályozása. ) Külföldiek jogai és kötelezettségei. ) Határon túli magyarok tartózkodásának speciális szabályai. 15. Elektronikus kormányzás: ) Információs társadalom és a közigazgatás kapcsolata. ) E-kormányzás hazánkban. ) E-rendszerek az önkormányzati ügyintézésben.
166
Irodalom: Blaskó - Miklós - Pallagi - Schubauer – Zentai (2004): Büntetőjog: Különös rész I. Budapest: Rejtjel Kiadó. Budai B. B. (2002): E-government avagy Kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. Budapest: Aula. – 366 p. Estók J. - Fehér Gy. - Gunst P. - Varga Zs. (2003): Agrárvilág Magyarországon 1848-2002. Budapest: Argumentum Kiadó. Ficzere L. (szerk.) (2002): Magyar közigazgatási jog : általános rész. Budapest: Osiris Kiadó. – 546 p. Hetyei J. (szerk.) (2002): Pénzintézetek és állami intézmények információs rendszerei Magyarországon. Budapest: ComputerBooks Kft. Palánkai T. (2004): Economics of Enlarging European Union. Budapest: Akadémiai Kiadó. Sartori, G. (2003): Összehasonlító alkotmánymérnökség: A kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szüdi J. (2001): A nem önkormányzati közoktatási intézmények alapítása: Jogszabályi mellékletek: Nevelési-oktatási intézményekben kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke. Budapest: Okker Kft. Torma A. (2001): Európai közigazgatás: régiók: önkormányzatok. Budapest: Virtuóz Kiadó. Torma A. (2002): Az információ jelentősége a (köz)igazgatásban. Budapest: Virtuóz Kiadó.
167
Településfejlesztés A heti óraszám: 0+2 Vizsgajegy: Gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Sütő László, tanársegéd Kód: ID 4442 A tantárgy ismeretanyaga: 1. Településfejlesztés: ) A települési rendszer mai helyzete. ) A település fogalma, hierarchiája. ) Magyarország településszerkezete. ) A településrendszer fejlődésének feltételei. 2. A területi (gazdasági-társadalmi) fejlődés törvényszerűségei: ) A gazdaság térbeli egyenlőtlen fejlődése. ) A szerkezeti tényezők történeti összhangja (egyensúlyi törvény). ) A törvényszerűségek érvényesülésének térbeli szintjei. 3. A területi irányítás modell- és feladattípusai: ) A területi irányítás társadalmi gazdasági háttere. ) A területi irányítás modelltípusai. ) A területi irányítás konkrét feladatai. 4. A település (hálózat) -fejlesztés, mint a területfejlesztés speciális esete: ) Településfejlesztés a tervgazdaságokban. ) Településfejlesztés piacgazdasági viszonyok között. ) A településközi kapcsolatok eltérő típusai. 5. A magyar területfejlesztés története: ) Területfejlesztés a szocializmusban. ) Területfejlesztés a rendszerváltás után. ) Területfejlesztés az EU-ban. ) Minisztériumok hatásköre. 6. A területi tervezés rendszere: ) A regionális és településszintű területrendezési tervek fajtái. ) A tervezés adatbázisa. ) Kidolgozásuk. ) A részletes rendezési terv. 7. A területi politika koncepcionális eszközei: ) A területfejlesztési koncepciók. ) A térségi fejlesztési programok. ) A kistérségi fejlesztési programok. ) A kistérségi idegenforgalmi koncepciók. ) A tervezés és a kutatás kapcsolata. 8. A települési tervek környezetvédelmi és szabályozási tartalma: 168
) ) ) )
Környezetvédelmi előírások, betartatási lehetőségek. A települési infrastruktúra. a település zöldterületének ökológiai, használati és esztétikai szerepe. a települések zöldterület rendezési feladatai.
9. A területi, települési és környezetvédelmi politika kapcsolata: ) A környezetvédelmi politika napjainkban. ) A részpolitikák kapcsolódási modelljei. ) A jövő stratégiája: a fenntartható fejlődés megvalósulási lehetőségei. ) Az urbanizáció hatásai. ) Az irányítás és ellenőrzés rendszere. 10. Az önkormányzatok és az idegenforgalmi területfejlesztés: ) Helyi településpolitika és önállóság a terület- és településfejlesztésben. ) Önkormányzatok számára ajánlható fejlesztési projektek. ) Nagyléptékű tervek, komplex projektek. ) Településfejlesztés és a kulturális-szellemi élet fejlődése. 11. Üdülőterületek tervezése: ) Üdülőterületek és -tájak tervezése. ) Üdülőtáj terhelhetősége, kritikus terhelés, üdülési kapacitás vizsgálata. ) Összefüggő üdülőtájak belső szerkezete. ) Regionális rendezési terv. 12. A területi politika anyagi és adminisztratív eszközei: ) A településfejlesztés eszközrendszerének kidolgozása, fajtái. ) A településfejlesztés közvetlen kormányzati (anyagi) eszközei. ) A területrendezés sajátos intézményei: az elő-közművesítés, az ipari park. 13. Megvalósíthatóság: ) Elemzési módszerek és technikák. ) Piaci megvalósíthatósági tanulmány. ) Kapcsolódó pénzügyi számítások. 14. Konkrét településrendezési tervek: ) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési terve. ) Egy megyei kistérségi társulás fejlesztési terve. ) Nyíregyháza megyei jogú város rendezési terve. ) Egy adott kisközség rendezési terve. 15. Területfejlesztés az EU országaiban: ) A NUTS rendszer. ) Stratégiai alapok. ) Szociális alapok.
169
Irodalom: A vonatkozó jogszabályok: 1996. évi XXI. trv. a területfejlesztésről és területrendezésről; 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról; 28/1998. sz. IKIM rendelet; 4/2000 sz. GM rendelet a RIB-ekről Bartke I. (1995): Területfejlesztés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 276 p. Beluszky P. - Kovács Z. - Olessák D. (2001): A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Budapest: CEBA Kiadó. - 423 p. Bényei S. - Antal J. (2002): Turizmusfejlesztés. – Budapest: Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési hivatala. – 95 p. Csizmadia L. (2000): Településmenedzsment. Budapest: KVIF jegyzet. Enyedi Gy. (szerk.) (2000): Magyarország településkörnyezete. – Magyarország az ezredfordulón: Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián VI. A területfejlesztési program tudományos megalapozása. Budapest: MTA. – XXVI, 465 p. Farkas P. (1999): Település- és környezetszociológia. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar. Fazekas J. (1999): Térségfejlesztési kezdeményezések kézikönyve. Budapest: USDOL Hungary Gyors Reagálás Projekt. – 231 p. Gerle Gy. (1974): Környezet és településhálózat. Budapest: Akadémiai Kiadó. – 301 p. Hörcher F-né (szerk.) (1998): Területfejlesztés Magyarországon. Budapest: KTM. –125 p. Kovács T. (2003): Vidékfejlesztési politika. – Budapest; Pécs: Dialog Campus. - 284 p. Kovács T. (szerk.) (2000): Integrált vidékfejlesztés: V. Falukonferencia. Pécs: MTA RKK: MTA Regionális Kutatások Központja. – 532 p. Krier, B. (1979): Urban space. London: Academy. – 174 p. Lengyel M. (1994): A turizmus általános elmélete. Budapest: KIT Képzőművészeti Kiadó. – 297 p. Madarász I. (2001): Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? Budapest: Agroinform Kiadó. - 194 p. Pócs Gy. (1999): Vidékfejlesztés, vidékpolitika: cikkek, tanulmányok: Válogatás az „A Falu” c. folyóiratban 1996-99 között megjelent tanulmányokból. Budapest: Agorinform. – 373 p. Süli-Zakar I. (2003): A terület- és településfejlesztés alapjai. Budapest; Pécs: Dialóg Campus 471 p. Szakál F. (1999): A hazai vidékfejlesztés rendszerének EU-konform kialakítási lehetőségei I: A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái, a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési politikák összefüggései. Budapest: BKE (Magyarország az ezredfordulón: MTA stratégiai kutatások). - 105 p. Tóth Z. (1999): Bevezetés a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerébe. Budapest: KVIF. Winkler Gy. (szerk.) (1999): Területfejlesztés: Kistérségek. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 110 p. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból c, kiadvány 2000/1. Turisztikai Értesítő. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hivatalos értesítője. Magyar Hivatalos Közlönykiadó.
170
Településmenedzsment A heti óraszám: 0+2 Ellenőrzés módja: Gyakorlati jegyi jegy Kreditpont: 3 Tantárgyfelelős: Sütő László, tanársegéd Kód: ID 4443 A tantárgy ismeretanyaga: 1. A településmenedzsment, mint a helyi turizmusfejlesztés eszköze: ) A településmenedzsment kialakulásának okai, sajátosságai. ) A településmenedzsment személyi feltételei. ) A településmenedzsment tárgyi feltételei. 2. A menedzsment feladatok előkészítése I: ) A belső és a külső környezet vizsgálata. ) Az adottságok objektív értékelése. ) A célcsoportok szubjektív benyomásainak elemzése. 3. A menedzsment feladatok előkészítése II: ) Piac-szegmentáció. ) A turisztikai termékfejlesztés. ) Az anyagi infrastruktúra fejlesztése. ) A humánerőforrás tökéletesítése. 4. Az önkormányzat kommunikációs tevékenysége (PR): ) A település prezentálása és annak eszköztára. ) A célcsoportok figyelmének felkeltése. ) A célcsoportok részletes informálása. 5. A településmenedzser feladatai a helyi vendégforgalom területén I: ) A vendéglátás alapelveinek elterjesztése. ) Környezet- és természetvédelmi oktatás, idegenforgalmi képzés megszervezése. ) A turisztikai kommunikáció fejlesztése. 6. A településmenedzser feladatai a helyi vendégforgalom területén II: ) Szabadidős programok, turisztikai rendezvények megszervezése. ) Kereskedelem, eladásösztönzés, reklámozás. ) Kulturális gazdaság fejlesztése, az egyedi települési termékek megjelenítése. 7. A településmenedzser kapcsolttartási feladatai I: ) Együttműködés felkutatása, megvalósítása. ) A bankszektor, a hírközlés turisztikai szerepvállalásának fejlesztése. ) A sajtóval való kapcsolttartás szerepe. 8. A településmenedzser kapcsolttartási feladatai II: ) Kapcsolat az önkormányzattal. ) Kapcsolat a helyi társadalmi szervekkel. ) A helyi vállalkozók és a település lakossága bevonása. 9. A település arculattervezése: 171
) A kistérségi települések arculatának vonzóvá tétele. ) Települési információhordozók (táblák térképek kihelyezése) elkészítése. ) Települési információs anyagok (prospektusok, kiadványok, CD-ROM) elkészítése. 10. Külső menedzsment feladatok I: ) Az önkormányzat által követhető menedzselési politika kidolgozása. ) Marketingtevékenység terve, desztináció-menedzsment. ) Egyedi arculat megteremtése. 11. Külső menedzsment feladatok II: ) Megjelenés különböző médiákban és idegenforgalmi szaksajtóban, ) Megjelenés biztosítása az idegenforgalom szempontjából fontos közlekedési helyszíneken. ) Megjelenés az utazási kiállításokon, rendezvényeken. 12. Szaktanácsadási feladatok: ) Szaktanácsadás a turizmus intézményei és a vendéglátók felé. ) Gazdaságossági számítások. 13. A település turisztikai koncepciója: ) Előkészítési, tervezési szakasz. ) Az adottságok feltárása, elemzése. ) A turisztikai szerep helyzetfeltárása, elemzése. ) SWOT analízis. 14. A település turisztikai programja I: ) Stratégiai célkitűzések, turisztikai jövőkép. ) A forráskeresés, a monitoring szerepe. ) Projektek megfogalmazása 15. A település turisztikai programja II: ) Intézkedések. ) A felelősök kijelölése. ) Ellenőrzés, visszacsatolás. Irodalom: Bényei S. - Antal J. (2002): Turizmusfejlesztés. Budapest: Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési hivatala. – 95 p. Csizmadia L. (2000): Településmenedzsment. Budapest: KVIF jegyzet. Enyedi Gy. (1993): Társadalmi területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Kovács T. (szerk.) (2000): Integrált vidékfejlesztés: V. Falukonferencia. Pécs : MTA RKK: MTA Regionális Kutatások Központja. Kozma G. (1999): A városmarketing elemeinek alkalmazása Debrecenben a rendszerváltozás után. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 120 p. Madarász I. (2001): Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? Budapest: Agroinform Kiadó. - 194 p. Piskóti I. (szerk.) (1999): Régió és településmarketing. Miskolc: Miskolci Egyetem. Szász T. (2001): Szabályozó eszközök megválasztásának szempontjai: környezet és fejlődés. – Debrecen.
172
ELMÉLETI VIZSGATÉTEL AZ IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS SZAKMAI KÉPESÍTŐ VIZSGÁJÁHOZ
A szakmai vizsga azt a célt szolgálja, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a vizsgázók minden szakmai képesítési követelménynek megfelelnek. A 18/1995 (VI.6.) IKM rendelet tartalmazza az idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit. A 4/1996. (V.24.) MüM rendelettel módosított 10/1993.(XII.30.) MüM sz. rendelet 27. § (1) bekezdése alapján, a szóbeli tételeket 183/2001. számon az Oktatási Miniszter adta ki. A szakmai vizsga szóbeli tantárgya: 1. Idegenforgalmi kisvállalkozások szervezése és működése (mindenkinek kötelező!!) 2. Szakmai ismeretek szakirányonként: (szakiránynak megfelelően egyet kell választani!!) ) Idegenforgalmi és hostess ) Falusi turizmus
174
IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE (mindenkinek kötelező!) 1. Határozza meg a turizmus fogalmát, ismertesse a turizmus történeti fejlődését! Ismertesse a turizmus rendszerét és a környezeti hatásokat! 2. Ismertesse a turisztikai kereslet meghatározó tényezőit és elemezze őket! Ismertesse Magyarország vonzerőit és a Magyarország iránti turisztikai kereslet jellemzőit! Jellemezze Magyarország idegenforgalmi fogadóképességét! 3. Jellemezze napjaink nemzetközi idegenforgalmát és a fejlődési tendenciákat! Ismertesse az állam szerepét a turizmus támogatásában és fejlesztésében! 4. Ismertesse a hazai turizmuspolitika lényegét, céljait, jellemzőit és az idegenforgalom hazai irányítási rendszerét! Értékelje a turizmus helyét a magyar gazdaságban! 5. Milyen szerepet játszik a közlekedés az idegenforgalomban? Elemezze Magyarország közlekedésének főbb jellemzőit és azok fejlesztésének szükségességét a turizmus szemszögéből! 6. Értékelje a konferenciaturizmus szerepét az idegenforgalomban, ismertesse jellemzőit, személyi és tárgyi feltételeit! Mutassa be egy konferencia szervezésének menetét! 7. Ismertesse a gyógy- és termálturizmus lényegét! Mutassa be Magyarország gyógyidegenforgalmi adottságait és szerepét a nemzetközi és a belföldi turizmusban! 8. Ismertesse a falusi turizmus magyarországi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, kiemelten az érdekeltek szemléletváltására, az idegenforgalmi kínálat bővítésére és az elmaradott térségek turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó érdekeire! 9. Ismertesse a kereskedelmi szálláshelyek fogalmát, csoportosításukat és jellemzőiket a magyarországi helyzetnek megfelelően! 10. Ismertesse a kereskedelmi szálláshelyek létesítésének általános feltételeit, a hely kiválasztás szempontjait, a vállalkozás beindítását megelőző szakmai előkészítő munkát! 11. Ismertesse a kereskedelmi szálláshelyek különböző szolgáltatási lehetőségeit, az annak megfelelő szervezeti felépítéseket, és röviden jellemezze az egyes működési területeket! 12. Mutassa be a magyar konyha kialakulását, jellemzőit, a magyar étkezési szokásokat! Ismertesse a magyar borvidékeket és azok szerepét a turizmusban! 13. Ismertesse az utazásszervezéssel és az utazásközvetítéssel foglalkozó vállalkozások formáit, azok szerepét a turizmus lebonyolításában! Milyen üzletágakkal találkozhat egy utazási irodában? 14. Ismertesse a teljes körű tevékenységet folytató utazási vállalkozás működéséhez szükséges technikai, személvi, pénzügyi és jogi feltételeket, különös tekintettel az utazásszervezést és közvetítést szabályozó, mindenkor érvényes rendeletre! 15. Ismertesse a turisztikai árualap megteremtésének és értékesítésének szerződéskötési hátterét! 16. Sorolja fel az utazásszervezés folyamatszakaszait az aktív és a passzív turizmusban! 17. Sorolja fel, és röviden magyarázza, milyen elemeket tartalmaz a beutazó és a kiutazó tűrák előkalkulációja! Ismertesse a hozzá tartozó adókat, jutalékokat és az alkalmazott árfolyamot!
175
18. Mutassa be a beutaztatásban és a kiutaztatásban ismeretes kiajánlási módokat! Ismertesse a bizalmas tarifa és a programfüzet szerkesztésének szabályait és tartalmát! (Ismertesse a mindenkor érvényes rendelet szerint!) 19. Ismertesse az utasprogram tartalmi követelményeit! Ismertesse a beutaztatásban használatos ajánlattétel tartalmi és formai követelményeit! Ismertesse, milyen eladást segítő eszközöket ismer a beutaztatásban és a kiutaztatásban! 20. Ismertesse a szabadidő, a rekreáció jelentőségét, valamint az egészségtudatos életmód kialakulásának szükségességét! Mutassa be a szabadidő eltöltésének lehetőségeit a turizmusban! 21. Ismertesse a hobby turizmus kínálatának helyzetét, fejlesztési irányát, valamint a civil szervezetekkel való együttműködés lehetőségeit Magyarországon! 22. Mutassa be a gazdasági társaságok jogi formáit, működésük főbb jellemzőit és a turizmusban való alkalmazási lehetőségeiket! 23. Mutassa be a kisvállalkozások jellemzőit, a vállalkozások környezetét, a vállalkozási formákat! Melyek az egyéni vállalkozás jellemzői, működési szabályai? Hogyan kell egy egyéni vállalkozást megkezdeni? 24. Ismertesse a kisvállalkozások pénzforgalmának jellemzőit, a különböző fizetési módokat! Ismertese a bankszámlaszerződést. a bankszámlák közötti elszámolások formáit! 25. Ismertesse a magyar adóztatás rendjét, általános jellemzőit, funkcióit és alapelveit! Ismertesse a vállalkozást és a magánszemélyt terhelő adókat! 26. Ismertesse a munkaviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokat, a munkaszerződés lényeges pontjait, módosításának feltételeit! 27. Ismertesse a kisvállalkozásokra érvényes számviteli alapelvek lényeges jellemzőit. Melyek az egyszeres könyvvitelt vezetők nyilvántartási kötelezettségei? Mutassa be a naplófőkönyv felépítését, fő rovatait, az analitikus nyilvántartásokat az egyszeres könyvvitelben! 28. Ismertesse a minőségvédelem fogalmát és a fogyasztók érdekvédelmének jellemzőit a turizmusban! Mutassa be a felelősség fogalmát, a hibás teljesítés, a szavatosság, a jótállás ismérveit! 29. Ismertesse a marketing lényegét, a marketing stratégia elkészítésének általános menetét! Részletezze a piackutatás menetét! 30. Ismertesse a marketing piac tartalmát és a marketing eszközök közötti arányosság követelményét! Mi a marketing kommunikáció lényege?
176
IDEGENVEZETŐ ÉS HOSTESS SZAKMAI ISMERETEK 1. Mutassa be a Dunakanyar idegenforgalmi adottságait! Ismertesse a Duna jobb partjának kiemelkedő idegenforgalmi látnivalóit! (Szentendrétől Esztergomig) 2. Ismertesse, milyen idegenforgalmi lehetőségei vannak Budapest agglomerációs övezetének a turizmusban! Mutasson be néhány jelentős kirándulóhelyet! (pl. Gödöllő, Fót, Vác, Ráckeve, Zsámbék) 3. Ismertesse a Velencei-tó és vonzáskörzete idegenforgalmi adottságait! (Martonvásár, TácGorsium és a tó környéki települések) Mutassa be Székesfehérvár történelmi, kulturális értékeit és látnivalóit! 4. Ismertesse a Balaton szerepét az aktív turizmusban! Hasonlítsa össze az északi és a déli part földrajzi, történelmi, kulturális adottságait! Mutasson be legalább három jellegzetes települést, idegenforgalmi látnivalóik bemutatásával! 5. Ismertesse Magyarország gyógyfürdőit! Sorolja fel a kiemelkedő jelentőséggel bíró üdülőhelyeket, mutassa be a környékükön található történelmi, kulturális értékeket, látnivalókat! 6. Ismertesse milyen idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik a Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld! Mutassa be egy a kirándulók, turisták által kedvelt régió látnivalóit! (pl. Győr és Pannonhalma, Sopron és környéke, Szombathely és környéke). 7. Ismertesse a Mátra és környéke idegenforgalmi jelentőségét, üdülőterületeit! Mutassa be Eger és vonzáskörzete földrajzi, történelmi, kulturális értékeit, látnivalóit. 8. Ismertesse a magyar puszta idegenforgalmi jelentőségét! Mutassa be a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park földrajzi, történelmi, kulturális értékeit, fontos látnivalóit! 9. Ismertesse a Világörökségek listáján szereplő magyarországi látnivalókat, jellemezze az ott található idegenforgalmi termékek jelentőségét! Ismertesse, milyen feltételekkel kerülhet egy-egy idegenforgalmi objektum, ill. városképi együttes a Világörökség listára! 10. Ismertesse az idegenvezetői tevékenység gyakorlásának feltételeit! Ismertesse az Ön által beszélt nyelvek vendégkörének utazási szokásait, és elvárásait az idegenvezetővel szemben! 11. Ismertesse az idegenvezető számára nélkülözhetetlen protokoll elvárásokat! Ismertesse, milyen idegenvezető és milyen vendégtípusokat ismer! Mondja el, hogyan fogadtatja el magát csoportjával, mint idegenvezető! 12. Mutassa be a repülőtérnek, pályaudvarnak, hajóállomásnak az idegenvezető számára fontos pontjait, valamint a csoportok érkezésével és szállodába való transzferálásával kapcsolatos tennivalókat! 13. Ismertesse, hogyan készül fel, ill. milyen feladatai vannak egy utazási iroda által szervezett, több napig Budapesten tartózkodó külföldi turistacsoport mellett! Mondja el, kik segítik munkájában! 14. Mutasson be egy egynapos budapesti városnéző programot "Budapest haladóknak" ajánlattal! (Választható: művészet, építészet, zene, gyógy-idegenforgalom, sport, Gasztronómia, stb.) 15. Egy magyar turistacsoport egyhetes európai utazásra indul autóbusszal. Ismertesse, hogyan készül fel, hogyan indítja a túrát, mikor és miről beszél útközben és a határátlépés előtt! Ismertesse, milyen teendői vannak egy városlátogató és egy tengerparti nyaralásra utazó csoport mellett! Válasszon úti célt feleletéhez! 177
16. Ismertesse a telepített idegenvezető feladatait, valamint a magyar és a külföldi vendégek elvárásait az idegenvezetővel szemben! Mutasson be néhány Ön által ismert rendkívüli eseményt és azok megoldását! 17. Ismertesse az idegenvezető emberi és szakmai feladatait Magyarország pozitív képének kialakításában! Ismertesse, milyen pozitív és negatív hatások érhetik a külföldieket! Ismertesse a Magyarországra érkező külföldiek utazási szokásait! 18. Host/Hostessként nagyon fontos a jó megjelenés, a külső és a belső harmónia. Ismertesse az öltözködésre, felkészülésre, viselkedésre vonatkozó szabályokat! Mondja el, milyen feladatai lehetnek egy kongresszusi rendezvényen, melyet egy neves szállodában rendeznek! 19. Ön host/hostess egy budapesti szállodában. Vendége a gyógyfürdőkről, azok nyitva tartásáról érdeklődik. Mondja el, hogyan tud részére gyors és megbízható információt adni! Mire hívja fel a figyelmét, ill. milyen kiegészítő programokat ajánl fürdőkúrára érkező vendégeinek' 20. Vendége a színházak, koncertek és az éjszakai szórakozási lehetőségek iránt érdeklődik. Ismertesse, milyen programokat ajánl Budapesten, és honnan szerzi be ehhez az aktuális és megbízható információkat! Ha vendége színház vagy koncertjegy beszerzésével bízza meg, hogyan jár el? 21. Egy neves étteremben egy ismert cég árubemutatót rendez. majd egy állófogadásra hívják meg vendégeiket. Ismertesse milyen host/hostessi feladatai lehetnek a rendezvénnyel kapcsolatban, hogyan készül fel a feladatra, kik segítik munkájában! 22. Mutassa be a magyar népművészetet, és emelje ki benne saját tájegységének népművészetét! Beszéljen a magyar népszokásokról, és azok regionális vonatkozásairól! 23. Ismertesse a szállodák és az utazási irodák között fennálló jellemző kapcsolatokat, szerződéseket, azok fajtáit és tartalmát! 24. Ismertesse a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásánál alkalmazott alapkritériumokat és a kiegészítő szolgáltatási lehetőségeket! 25. Ismertesse a vendéglátó üzletek kategorizálási elveit, követelményeit! 26. Ismertesse a szállodai rendezvényszervezés jelentőségét, feltételrendszerét és a rendezvények csoportosítását! 27. Ismertesse az utazási irodai ügyintéző legfontosabb feladatait és a vele szemben támasztott szakmai és emberi elvárásokat! Részletezze, hogyan lehet egy háromfős utazási irodában az ügyintézői feladatokat megosztani! 28. Soroljon fel Magyarországon a falusi turizmus szempontjából kiemelkedő régiókat! Mutassa be az adott tájegységet a népi építészet és a népi hagyományok szempontjából! 29. Jellemezze Közép-Európa idegenforgalmi szempontból kiemelkedő fővárosait (Bécs, Prága, Budapest) történelmi, földrajzi, kulturális adottságaik alapján! 30. Sorolja fel, hol találhatók Magyarországon skanzenek és falumúzeumok! Jellemezzen egyet közülük építészet, kulturális örökség és hagyományőrzés szempontból!
178
FALUSI TURIZMUS SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az idegenforgalom és a természetvédelem célrendszerét, valamint jellemezze az együttműködés jelenlegi és kívánatos helyzetét egy hazai nemzeti park példáján keresztül! 2. Ismertesse az ökológia fogalmát, összetevőit! Fogalmazza meg az ökoturizmus jellemzőit! 3. Ismertesse a városok és községek társadalmi jellemzőit Magyarországon! Mi a falusi turizmus szerepe a vidék népességének megtartásában:' 4. Mutassa be a magyar népi építészet értékeit, a régió építészeti hagyományait, a mai vidéki építészetet! 5. Mutassa be a magyar népművészetet, és emelje ki benne saját tájegységének népművészetét! Beszéljen a magyar népszokásokról, és azok regionális vonatkozásairól! 6. Ismertesse régiója kulturális, történeti és művészettörténeti adottságait! Mi a regionalitás jelentősége? 7. Ismertesse a családi háztartás fogalmát! Mutassa be a háztartást, mint Gazdálkodó, vendéglátó egységet! (vendéglátás, programszervezés vendégek részére) 8. Ismertesse a magyar állattartás történetét, jelentőségét! Beszéljen az állatokról, mint a vendéglátó ház különlegességeiről! 9. Ismertesse a háztartások élelmiszertermelő, élelmiszer feldolgozó tevékenységét és ezek szerepét a vendéglátásban (zöldségeskert kialakítása, Gyümölcstelepítés, zöldség- gyümölcs feldolgozás)! Ismertessen népi hagyományos eljárásokat az élelmiszertárolásban, csomagolásban! 10. Ismertesse a biotermesztési módokat, a természet körforgását és a talajjavítási módokat (lombtrágya, zöldtrágya, komposztálás)! 11. Mi a falusi pince szerepe a vendéglátásban? Ismertesse a házi borkezelés műveleteit, a hazai borkultúra (tájegység borai) jellemzőit! 12. Melyek a falusi turizmusra jellemző kisvállalkozások? Ismertesse a kisvállalkozások jogi formáit és a létesítésükkel, működésükkel, megszűnésükkel kapcsolatos szabályokat! 13. Ismertesse a vendégszoba kialakításával kapcsolatos tudnivalókat! Milyen legyen a vendégszoba berendezése? Melyek a vendégfogadás higiénés követelményei? 14. Melyek a falusi vendéglátó reggeliztetéssel kapcsolatos feladatai? Melyek az étkezési idők és milyen ételeket (menüsort) javasol az egyes étkezésekhez? Melyek az étkeztetés higiéniai követelményei? 15. Mondja el, ki lehet falusi vendéglátó és ismertesse a falusi szálláshely minősítési követelményeket! 16. Melyek a vendéggel való kapcsolattartás szabályai? Milyen a jó vendégfogadó magatartása? Melyek a falusi vendéglátó programszervezési feladatai? 17. Milyen gazdaságossági számításokat kell elvégeznie a falusi vendéglátónak, mielőtt az árakat kialakítja? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az ár kialakításánál? 18. Ismertesse az Ön által kiválasztott falusi kisvállalkozás üzleti tervének összeállításánál számításba veendő tényezőket és szempontokat! 19. Ismertesse a falusi turizmus nyilvántartási, könyvelési és adózási sajátosságait!
179
20. Melyek a falusi turizmus marketing tevékenységének egyedi vonásai, eszközei és azok alkalmazási területei? 21. Ismertesse, hogy saját marketing koncepciójának kialakításánál milyen sorrendben, milyen adottságokat és szempontokat venne figyelembe! 22. Ismertesse a falusi turizmus értékesítésének két legfontosabb eszközét, és elemezze azok várható eredményességét! 23. Ismertesse a falusi turizmus marketing tevékenységének tíz legfontosabb alapelvét, és röviden elemezze azokat! 24. Mit tud a falusi vendéglátók és vendégfogadók különböző non-profit szerveződéseiről, egyesületeiről, szövetségeiről? Miért fontos, hogy az egy faluban (tájegységben) lakó falusi vendéglátók összefogjanak? 25. Mutassa be az önkormányzat szerepét a helyi vendégforgalom feltételrendszerének fejlesztésében! 26. Ismertesse a település idegenforgalmi menedzser feladatait és hatáskörét! 27. Ismertesse egy település idegenforgalmi fejlesztési koncepciója kialakításának általános menetét! 28. Mutassa be a kistérségi, illetve régiós termékfejlesztési és értékesítési lehetőségeket a turizmusban, ill. a vendégforgalomban! 29. Ismertesse a falusi turizmus szaktanácsadók legalapvetőbb feladatait, és elemezze azokat egyenként! 30. Ismertesse a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok szerepét a magyar turizmus fejlesztésében és a régió marketing tevékenységével kapcsolatosan!
180