B E N C É D Y .f.-fÁ B lÁ N
P.-R Á cz
E .-V E L C SO V
M .: A m ai m agyar
nyelv.
T ankönyvkiadó.
1976. R Á cz E .- T A K Á C S E .: K is m agyar SZ A 13ÓD É N E S: A m ai m agyar
nyelvtan.
nyelv
SZ IL Á G Y I N . SÁ N D O R : M agyar
G ondolat.
II. K ézirat.
nyelvtan
B udapest.
ELTE,
I. B ukarest,
1974.
1957.
1980.
A nyelvvesztés néhány rendszerbeli szimptómája amerikai magyarok nyelvhasználatában
A z etnikai
közösségek
státuszát
tikai
illetően
nyelv-fenntaJiás
és
szakirodalom egy
nyelv
főbb
sz
rendezhetők
folfelé
a beszélők
egyre
gyakrabban
M inden ségről
van
attitüdinális erőteljesen m ákra,
is szó faktorok visszahat
a nyelvi
anyelvcsere
re több
dom ináns
társadalm i, a kisebbségi
form ák illető-
szereplő
am erikai szituációra
o z a tos
hogy
(intraetnikus)
vis
z -
e kontaktushely-
kom m unikációban
(angol)
gazdasági,
kezdik
használni
nyelv
rendszerre.
ilyen
is (vö.
szim bolikus
használatára: kötött
anyelvhalál)
nyelvet
valam int
környezet
egyéni változása
a kom m llnikatív
használati
közös-
szabályokra
norépp-
C A M P nE I.I. és M lIl\;T Z I~ I. így jellem zik
szituációkban
kontextusban
akár em igráns
nyelvpolitikai,
A
és a hozzájuk
a nyelvi
is a dom ináns
olyan
különböző
em igráns
fok
köszönhető,
ct
is rám utat,
2
"fokozatos",
példaként
- akár őshonos,
következm énye.
funkciókra
"A z
182-6)
folyam ata
B runsw ick-i
nyelvet
utóbbira
alatt).
(szóhasználatukban
típusát:
sa, am ikor
belüli
Az
ct
D R E S S L E R 1988;
s e m egvalósulási
az úgynevezett
am i annak
ilyen nyelvcsere-szituáció
úgy, m int m agára leírható
form ája,
a közösségen a
és a N ew
nevezetesen
el. (vö.
"radikális",
A z e dolgozatban
a detroiti
B A R T H A 1993a; m egj.
m eg,
(pl. "hirtelen",
l á s jellem ző,
zetben
helyezkednek
is alkalm azzal
valósulhat
szociolingvisz-
végpont,
m egsem m isülésének
történő").
legtipikusabb
o ru
nyelvek
két
C A M P B E L L és M U N T Z E L (1992:
intenzitással
közösségekre,
a nyelvcsere sza
A hogy
kisebbségi
között
term inust
visszaszorulásának,
leg "alulról m agyar
a nyelvcsere
és eltérő
típusokba
beszélt
kontaktushelyzetek
a nyelvhalál
D O R .lA N 1981). m ódokon
által
a
a beszélők
használják,
fokozatos
létezik
visszaszorulással
a kétnyelviÍség
egyre
am elyben
növekvő
köztes
m éliékben,
korábban
az
fáziegy-
alárendelt
[k is e b b s é g i]
n y e lv
v o lt
h a s z n á la to s .
k o n tin u u m m a i je lle m e z h e tő , le g in k á b b a z é le tk o r
a d o m in á n s
le n ü lta n u ljá k
m eg,
M in d e z
a m e ly e t
h a tá ro z
re n d e lk e z n e k
m eg.
a k ik
a k is e b b s é g i
nem
é s /v a g y
e g y ré sz t
v is z o n t
-
n y e lv v e s z té s n e k
m e g j. a la tt)
nevezünk.
A n y e lv v e s z té s
fu
csökken
e v á lto z á s o k m a to t
5
re n d sz e rb e n
a
-
jö n
(v ö .
asz
sz o ru l
v á lto z a to s s á g .
v is z -
4
h a s z n á la ta
e g y s z e rlís ö d é s i
Az fo ly a -
n e v e z n i.
in d u lh a tn a k : (tra n s z fe r,
A
e g y ré sz t
a
in te rfe re n c ia ,
I to
z á sok,
7t
a m i-
S E L IG E R é s V A C iO 1 9 9 1 :
akt
a
L I re n d sz e ré b e n .
-
y á Ita in t
hogy
L I m e g je le n h e t:
sz fé rá b a
i n d u I óvá
lé tre
BARTHA
a z t je le n ti,
ahol
z t é s nek
o ld a lró l
ille tő le g
103;
L 2 k ite rje d t
I v ves
a bál
és
1992:
s tilis z tik a i
re jlik ,
n y e lv h a s z n á la ti
e ls ő s o rb a n
tö b b n y ire
két
-
fu n k c io n á lis ,
k ö s z ö n h e tő k
asz
z t é s
ő I
i n d u l óvá
m is z e rin t (v ö .
a je lö le tle n
ANDERSEN M in d e z tú l
1982;
o ly a n
á Ita
I á nos
í tá s ,
a
i kai
t ü kör
sze
I to
z á sok
ban
fo rm á k
sokkal
in k á b b
p e d ig
k in t
A z e ls ő
g e n e rá c ió
k ritik u s
id ő s z a k ,
v a ló s z in íís íth e tő ,
í tá s ,
e s e té b e n a
az
e g y ü tt, a zeg
e k ü ls ő
s z ü le te tt azon
m in t
y sze
é s b e ls ő
j e r -
a p u b e rtá s
h o g y a re n d s z e rb e li
e s e té b e n , u tá n
a la p v e tő
1992;
fo ly a m a to k
e lv m in t
S E L IG E R é s
az a nal
r íí s í t é s
nem zedékek
ta g ja i
az
m e g ő rz ő d n e k ,
C A M PB E L L és M U N T 7E L
s tra té g iá k k a ljá r
I á nos
m a g y a ro k
m in d
s z e m p o n tjá b ó l
jo b b
a lk a lm a z á s a .
A z a m e rik a i
n y e z e tb e ,
le h e tn é n e k
m ó d o z a ta ib a n
v á lto z á s o k a t
a k í v ü l r ő I
közül
e r je s
7
te tte n é rh e tő k .
a n y a n y e lv i
e lté rő
o ld a lo n ,
nye
L 2 m in tá já ra
ezek
k é P z é s , a
v á n d o rló ,
á lis
h a tá s á n a k
E zek
e le m
I ü Ir
V ;\G O 1 9 9 1 ).
je lle m z ő
m ó d o s u lá s o k
d ire k t
s t b .) .
é rv é n y e s ü l, a je lö lte k
r u k tu r
n y e lv
e te k A be
az
re n d e lk e z n e k
in fo rm á lis
a z e g y ik
m e g je le n ő
st
1 e n t é s - k it kez
a k o rá b b a n
k ö v e tk e z té b e n
L I-b e li
n e le n -
ne
annak
a szám a,
a c s a lá d i,
v is s z a s z o m lá s
A le g g y a k o rib b
n y e lv e n
o l d a l t 'ó l
e re d m é n y e z n e k
k o n v e rg e n c ia kor egy
á lis
tö b b n y ire
b e k ö v e tk e z ő
. k ö rn y e z e ti
tö k é le t-
k ö z ö tt
fo rd ítv a ,
DE M O N D
és
a s z in te re k n e k
e g y ü tte s e n
szokás
n y e lv e t
1 8 5 .)
a m e ly e t
Huu;
(v ö .
n k c io n
m e g s ú ín ik
A fu n k c io n á lis m á s ik o ld a lo n
tu d á s s a l
képesek
s
je le n ti
v á lto z á s n a k ,
J
azoknak
h a s z n á la ta
s z a , íg y la s s a n
nem
k ö rn y e z e ti
á llo m á s a it
k o m p e te n c ia b e li
a z a n y a n y e lv
m ár
a n y e lv e ls a já títá s
á tm e n e ti
s tru k tu rá lis
ra d ik á lis a n
m e lle tt)
nagyobb
a z id ő s e b b e k
h a s z n á ln i,
a tö b b s é g i,
té n y e z ő k
lé v ő
(i. m .
n y e lv tu d á s -
B A R T H A 1 9 9 3 b ).
A v á lto z a to s s á g m á sré sz t
és m ás
a z t, h o g y
n y e lv e t
o ly a n fia ta lo k ,
(v ö .
o ly a n
nem zedékek
m e g t a n u l j á k ."
fo ly é k o n y s á g g a l
készségekkel
(a ttitü d in á lis
je le n ti
b e s z é lő re je lle m z ő a k ik
egy
s a v is s z a s z o m ló b a n
h a e g y á lta lá n nem
h e ly z e t
A fia ta la b b
n y e lv e n ,
te rm é s z e te s e n
n é n e k o ly a n o k ,
E
ó g i as tb .
m in d
a be-
n y e lv h a s z n á la tá b a n a k ik
k e rü lte k v á lto z á s o k
a n y e lv e ls a já titá s egy
ú j n y e lv i
k ö r-
a n y e lv v e s z té s -
n e k k ö s z ö n h e tő k .
A m á s o d ik g e n e rá c ió n á l
n y e lv v e s z té s
e g y ü tte s
n e n g y a k ra n
a z o n o s n y e lv i
h iá n y o s
e ls a já títá s
m á r k o rlá to z o tt
a z o n b a n a h iá n y o s e ls a já títá s
k ö v e tk e z m é n y e iv e l
le h e t
fo rm á k a t
a s z ü lő i
a z a z in p u t,
k e ll s z á m o ln u n k .
e re d m é n y e z h e tn e k .)
n y e lv v e s z té s
a m e ly
M in d a z o n á lta l
k ö v e tk e z m é n y e
a g y e rm e k
és a
(E z e k a fe ls z ía
is , a m ik o r
a n y a n y e lv -e ls a já titá s á n a k
a la p ja le h e t. M in d a D e tro itb a n , e le m z é s é b ő l
m in d p e d ig a N e w B ru n s w ic k -o n
a z k ö rv o n a la z ó d ik ,
k é n t a z a n g o l n y e lv
fe lő l in d u ló
o ly a n tra n s z fe rje le n s é g e k , tü k ö rfo rd ítá s o k .
A
h o g y a b e v á n d o rló k
je l
v á lto z á s o k
je le n n e k
m eg,
a je le n té s k ite rje s z té s
e n t é s k i te r
e g y L l-b e li s z ó je le n té s é t L l-b e li s z ó je le n té s é t
m in t
je s
á lta lá n o s ítjá k ,
k é s z ü lt fe lv é te le k
n y e lv h a s z n á la tá b a n vagy
z t é s
k ö z ü lü k
is a z
a z id io m a tik u s
a z a z e ljá rá s ,
íg y a z m a g á b a n
fő -
a m ik o r
fo g la lja e g y m á s ik
is , m in d e z t a k ö rn y e z e ti (L 2) n y e lv m in tá já ra .
P l.:
tudnak. tudtad?
M in k e t
Ű te t te m é g
E b b e n a z e s e tb e n a öszsze az angol a n a ló g iá já ra
know
('v ig y á z '
d it' s tb . <
ig é b e n a 'tu d '
cserél
+ 'fig y e l'
watch)
é s a z 'is m e r'
h o w to d o s o m e th in g '
(e rre é s e g y é b p é ld á k ra
Id e s o ro lh a tó m é g a
vigyáz
tud
('k n o w
lá s d m é g S E L IG E R
('v á lto z ik /v á lto z ta t' + 'ü g y e l
je le n té s e k
é s a 'k n o w
é s V A G O 1 9 9 1 : 8 ).
+ 'c s e ré l'
v m ire /fe lü g y e l'
adódnak
s o m e b o d y ')
<
change)
vagy a
+ 'g o n d o z /g o n d o t
fo r-
s tb . P l.:
cserél ('v á lto z ik '). Vigyázta ('ő riz ') a z t a p é n z e t [ti. b iz to n s á g i ő rl H é t director (= ig a z g a tó ), m in d vigyáz ('fe lü g y e l') v a la m i Ö t é v ig vigyáztam a z a n y á m a t ('g o n d o z , g o n d o t fo rd ít'). Ő m ég m ost se
A tra n s z fe r m in d e n
egyes
m á s ik
g y a k o ri
e le m e
m e g fe le lte th e tő
típ u s a
a
t ü kör e g y -e g y
fo r
d í tá s ,
azonos
m á s ra .
a m ik o r
fu n k c ió jú
LI
L 2 -b e li
e le m n e k , a h o l a z íg y lé tre jö tt fo rm a L I-n e k n e m e le m e , e z é l1 e g y e g y n y e lv lí b e s z é lő
s z á m á ra
h a s z n á la ta
g y a k ra n
e lfo g a d h a ta tla n n a k ,
a g ra m m a tik u s n a k
m in ő s ü ln e . P l.:
Az ő fényképezőgépe nemjól van. Vegyél egy vizsgát. Úgy voltam tanulva. N o h a a s z a b á ly á lta lá n o s ítá s , té s e (v ö . S E L IG E R
és V A G O
(p l. a z a n ~ o l s z ó re n d
(I w a s ta u g h t.)
v a g y is L 2 s z a b á ly a in a k
L I-re v a ló k ite rje s z -
1 9 9 1 : 7 ) m á r a b e v á n d o rIó k n á l
k ö v e té s e
e g y e z te té s ), e lő fo rd u lá s a
(H e 's c a m e ra is n o t O K .) (T a k e a n e x a m .)
8
vagy
az angol
m in tá ra
a k in t s z ü le te tte k n é l jó v a l g y a k o rib b
s e b b , m in t a h o g y a re n d s z e re n
is m e g je le n ik
tÖ l1 é n ő s z á m b e li
b e lü lrő l in d u ló e g y s z e rlís ö d é s i
é s re n d s z e re fo ly a m a to k
is
n á lu k v á ln a k
tip ik u s s á .
m u ta to k b e ,
A z a lá b b ia k b a n
a m e ly e k
n y e lv h a s z n á la tá ra
e ls ő s o rb a n
néhány
a m á s o d ik
A z A m e rik á b a n
s z ü le te tte k re
z á rh a n g o k h e h e z e te s
e jté s e
p C a p á -n a k, p C é n zü k,
csak
fé le e jté s .
beszédben KÁLM ÁN
a c nem
c -t a h o z z á
ú n . d a rk
(1 9 7 0 )
is k ie m e li o ta n ,
s tb . típ u s ú
e lő fo rd u lá s o k a t,
h e ly z e tb e n
a hosszú az
1 9 9 0 : 4 3 ).
G y a k ra n
m in d p e rc e p c ió s ö -ő
vagy
(1 9 8 2 ) h ip o té z is é t, b e s z é lő i
kevesebb
a n y a n y e lv i 95;
a m e ly ik
C A M P I3 E L L
m in d ig
s z á m á ra
te h á t a z o ly a n
s Z Í\'e l-s zívve l,
é rz é k e lh e tő k .
je g y e t
m a ra d
J
992:
m eg_
m in im á lis
s ze r e te m -s ze r e tte m ,
A
(= e lv e s z te tte m ).
in te rv o k á lis
a z m a g y a rá z z a ,
1 8 7 ).
J e le n
m á s o d ik
p á ro k
hogy
K O i'\T R A
p ro d u k c ió s ,
is , m in t
a lá tá m a s z tja lé v ő m eg,
p é ld á u l
A N D E R S E 0 .'
n y e lv
k é tn y e lv lí
m in t
a
H a a k ü lö n b s é g té te l ttín ik
te lje s m eg-
e l (A N D E R S E ;\I 1982:
e s e tb e n g e n e rá c ió
n y e lv re n d s z e rb e li
ke le t-ke lle tt,
(v ö .
m in d
e s e té b e n
k ü lö n b ö z te tn e k ta g ja
s zí-
b e ls e jé b e n ,
o p p o z íc ió
M in d e z
je lö lt
m agyar
a je g y e k e t
(= n e v e tte m )
lé tre ,
b e s z é lő k .
te k in -
n e ve te m
a v is s z a s z o ru ló b a n
re n d e lk e z ő
E zeket
k e le tk e z n e k
m a g á n h a n g z ó p á ro k
a z o p p o z íc ió
és M U N TZEL
m agánhangzó
szó
n e m jö n n e k
s z e rin t
10.
tö b b
a p ro x im á n s II.
k é ta re n d -
h e ly e tte s ítik
n y e lv itő l
(= k e lle tt),
hogy
(kin t--kín t)1 2 .
fo n o ló g ia i
k o m p e te n c iá v a l
s z lín ik , a k k o r rö v id
o ly a n i-í
ta lá lk o z ó
a m e n n y ib e n
e lve s zte te m
a rö v id -h o s s z ú
(c ip ő )
s a já to s s á g o k a t.
m o rfé m a h a tá ro n
h iá n y z ik
s z in te n
(kö r e -kő r e )
n e v e z e te s e n , csak
45)
m agyar
ke le t
m á s s a lh a n g z ó k
a n g o lb a n
1990:
s zá m íto ta m ,
(= s z e re tte m ),
v é g re ,
a [r] re tro fle x
m in t a m e rik a i
1 1 IIn s zu to k
s zip ő
m o rfé m a h a tá ro n
a m agyar
KONTRA
hangsú-
le g t'ö h h e t.
(a rc a ),
(fra n c ia ),
e s ő fo n é m á v a l
ille tő le g
(v ö .
lá ta m ,
s ze r e te m
g e m in á tá k
1,
(s ö té t)
h a s z n á la ta
m e n i,
le g k ö z e le b b
m in ő s ü lő
Íg y a z a n g o l-d o m in á n s
h a jta n a k
tra n s z fe rje le n s é g
v a ló
A tö h e t,
hanem
beszédhang.
h a n g h e ly e tte s íté s t
a z o n o s íth a tó
ve I (= s z ív v e l),
fo n é m a ,
a lk a lm a z á s a
o d a t'e s zi,
jr a n s zia
k< 'ü ld e n i,
é s s z e m a n tik a i
e lő a z a r s z a
(c é rn a ),
(p l. t+ s ) re a liz á ló
s z e rü k b ő l h iá n y z ó
a k c e n tu s n a k
fo rd u lt
t , k z ö n g é tle n
k ö v e tk e z e te s
m o rfo ló g ia i
P l.: t ö r l e s z t ' e n i ,
s zé r n a
(e g y s z e r),
n y e lv iíe k s z a b á ly o s
te tb e n e lté rő
b e s z é lő k
k< 'id o b n a k,
4 1 ):
s z a b á ly e lté rő
s z á m á ra
s z ü le te tte k n é l
A z a n g o lb a n
m á s s a lh a n g z ó k a t
K önnyen
h a llg a tó
e re d m é n y e z n e k . a k in t
e s ze l'
(h u n c u to k ),
s tb . A z a n g o l
p,
a s z ó e le ji
1990:
KONTRA
a m a g y a ré tó I
a m agyar
ly o z á s i e ljá rá s o k a t S z in té n
tü n e te t
ta rto z ó
- fonológiai szinten
ig e n je lle m z ő
(v ö .
fC e g n a p
m eghúzódó,
m e g fo n to lá s o k
n y e lv v e s z té s i
je lle m z ő k .
1. Szabályáltalánosítás
é s a m ö g ö tte
o ly a n
g e n e rá c ió h o z
is a k e v é s b é le g tö b b
k ü lö n b s é g e i,
n e ve te m -n e ve ttc m
je lö lt
b e s z é lő je m in t
m ár nem
2 . A z a la n y i A
é s tá rg y a s
fo n e tik a i/fo n o ló g ia i
s z in ta k tik a i
s z a b á ly o k
n ő b b m e g je le n é s i
s z a b á ly o k
egy
fo rm á ja
megvettünk
A kkor
A z o ly a n
d u rv a
ra g o z á s
ré sz é t
m e lle tt
a
is e lv e s z ítik ,
em ber
in g a d o z á s
b e s z é lő k a m in e k
a z a la n y i é s tá rg y a s
a z ú j k o c s it,
egy
k ö z ö tti
ra g o z á s
a
g ra m m a tik a i
e g y ik
és
le g s z e m b e tű -
k e v e ré se :
a z t m u s z á j tö rle s z te n i.
tudott,
v o lt, n e m
hogy
k e lle tt
fo g la lk o z n i
az
a s s z o n y o k k a l. K in y ittu k
a
fió k o t,
beteszünk
oszt
m in d e g y ik b e
az
ö tc e n te k e t,
fo ly a m a t
te rm é s z e te s
tíz c e n te k e t.
kérdezett t ű l e m dugdosott
H át ű
E rz si m e g
Nézek, Ez
hogy
a m ik o r
a
is
ra g o z á s
a m ik ro fo n t.
a z a la n y i
nem
in d u k á lt
in g a d o z á s
tudta
e g y n y e lv ű
g y a k ra n
azonban,
ahol
a t-n e k vagy
s z ü le te tte k
d o rló k é tó l.
g y a k o rib b
is , a m ik o r
a
k e z d e ti ugyan
p l. a tá rg y
nagyon
beszé(jem.
-1 t á r g y r a g r ó l b e sz é d é re
fo n to s
(v ö .
k iv e té s e
fu n k c ió ja sokkal
beszéd
hang e g y ik
1 8 4 -2 1 8 ). van,
ritk á b b .
k é t v o n a tk o z á s b a n
t
hogya
a s p o n tá n
SZEN D E 1992:
g ra m m a tik a i
id ő je lö lé s e ,
a m á r e m líte tt
is je lle m z ő ,
e z a je le n s é g
tü n e te
tá rg y ra g -h a s z n á la ta
A z e g y ik
e lv e m ia tt
(p l.
h a tó k ö ré t
a n y e lv v e s z té s
a z e s e te k b e n
ne
k ie s ik ;
la z ítá s i
a m ú lt
A v á lto z á s
k ü lö n b s é g e k e t
k a te g ó ria
13.
s p o n tá n
p o z íc ió k b a n
é s z le lh e tő
d á u l a tá rg y e s e t
hogy
m it g o n d o ln i
m a g y a ro k
fo n e tik a i
a z e g y ik
is ta p a s z ta lh a tó :
3. A
k ü lö n fé le
ll).
azokban
a k a r a d n i p é n z e t,
S enki se
a k a te g o rik u s
k ite rje s z tv e
A je lö le tle n s é g
h a s z n á la ta
azonban
N ekem
rik á b a n
n y e lv v e s z té s i
" m e g s z ü n te ti"
k ö z ö tt),
re n d s z e rs z e rií.
p a ra d ig m a
h a tá ro z o tt,
ig e n
n e k i ...
(v ö . S E L lG E R é s V A G O 1 9 9 1 :
szakaszában
A z
h o l s z ü le tte m .
m ondom
b e lü lrő l
a b e s z é lő
a la n y i é s tá rg y a s m á s ik ra
hogy nekem
o tt á ll, a z tá n
a je le n s é g
e s e te ,
,
m in t
O tt p é l·
A z A m e-
is e lté r
a beván-
fő n é v i
s z ó tő h ö z
tö rlé s :
a szivszédűtés. minden, a m i k e l l . a p á m e g y kicsi l u s t a .
1 . M e g k a p ta 2 . L e írta m 3. A z én A
m á s ik
" h ib á s a n "
m e g fig y e lh e tő
ille s z tik :
s tb . E z a fe ln ő tt a tő v á lto z a to k
a n y a n y e lv i e lté rő
je le n s é g ,
köt, !ükört,
h o g y a tá rg y ra g o t
lépéset, pénze!,
b e s z é lő
h a s z n á la tá b a n
a
máso!, papíro!,
p ro d u k c ió já h o z
képest
n y ilv á n u l
A
m eg.
masszázso!
a z e lő h a n g z ó k
fe ls o ro lta k
és
is k o la p é l-
d á i le h e tn é n e k
annak
e g y n y e lv ű g y e rm e k G óSY
(1 9 8 4 )
is ,
a
k é rd é st
g y e n n e k m in d ·a h e ly e s , h o z z a lé tre : a z " e g y ik s e ti] a s z ó tő h ö z ,
m i je lle m z ő
m in d
p e d ig
e s e tb e n
lé tre
ille s z ti,
a m e ly
a rra
V
a
a h ib á s
fo rm á k a t
k ö rü li
k é t a la p v e tő
és a nem
v a la m ifé le
ta p a s z ta la ta ib ó l
a
e ljá rá s s a l [ti. a la n y e fo rm á k :
e ljá rá s
+t
V
hogy
s z a b á ly o s
t a l I t [ ... ] A m á s i k
to ll-
m agyar
ju t,
a -t-t e h h e z
ra g a s z tja
azonnal
n y e lv i
év
ille tő e n .
k ö v e tk e z te té s re
a s z a b á ly o s
a -t tá rg y ra g o t
h á ro m
a tá rg y ra g o t
k ö z v e tle n ü l
h ú s t, ille tv e
zs i n ó r - zs i n ó r t , h ú s -
egy
re d sz e ré re
v iz s g á lv a
íg y jö n n e k
z á s a k o r a s z ó tő h ö z t) fo rm á b a n
hogy
to ld a lé k o lá s i
a lk a lm a -
+
(m a g á n h a n g z ó
m á r jó l
is m e rt"
n y ú jto tt
in p u t
( i. m .:
5 5 ).
A
b e v á n d o rló
íté lv e , h o g y - nem
g e n e rá c ió h o z
n á lu k
e k é t e ljá rá s
tá m o g a tja
k ö rn y e z e tb e n
azt
a
n e v e lk e d e tt
rá n s n y e lv v e s z té s re
a lk a lm a z á s a
s z a b á ly a it.
e s e té b e n
fo n o ló g ia i
In k á b b
a -t e lő tti
z a to k h e ly e tt a je lö le tle n ,
s k o rá b b a n
p u b e rtá s
a rró l -
m ódon
id e jé ig
le h e t
e ls a já títo tt
-
az
vagy közül
le x ik o n b ó l
el
a
e m ig kü-
h iá n y á t csak
a je lö lt
te lje s tö v e k e t
tö rté n ik
végződő
m e g lé té t
1 9 8 0 : 9 2 -5 )
V AGO
a m e n tá lis
abból
v o ln a
szó, hogy
a m á s s a lh a n g z ó ra
-
a n y a n y e lv i
s a já títo ttá k
m agánhangzó
(v ö .
m á sré sz rő l
a
h iá n y o s a n
m ódon
s z a b á ly o k
á lta lá n o s a k a t a lk a lm a z z á k ;
á lta l
m a is n o rm a tív
hogy
g y e rm e k e ik
o ly je lle m z ő
lö n b ö z ő tő típ u s o k
s z ü lő k
m a g y a rá z a to t,
tá rg y ra g h a s z n á la tá n a k
konnányzó
ta rto z ó
az
tő v á lto -
h iv já k
e lő .
4. Az igekütőkről E lté ré s e k Ú g y tű n ik , a m it a z
m u ta tk o z n a k a b e v á n d o rló k
is m u ta t,
g y a k ra b b a n
k a p c s o ljá k :
in te rjú b e li
és
a
e m e lle tt
p ra e fix u m
v e rb a le
o d a - é s a v i s s za le n n e a z nem
képest
az
nem
s o k k a l in k á b b
a la k
a
s z ü lő i
a d o m in á n s
'm e g s p ó r o l ') ,
nem
a m i-
e g y e z ik :
p l.
t h e .' l e a t ü k ö r f o r d í t á s a -
m e g ő riz te ,
le g a lá b b is
is m e rik vagy
v á lto z a to s .
a
am i
A
a z ig e k ö tő k
d o m in á n s a n h á ro m
a m e g -, a z e /- é s a ki-; u tá n a
k ö v e tk e z ik .
ig e k ö tő jé t
a z a z e s e t,
ig e k ö tő je
a z ! sw a m
e g y n y e lv ű
o ly a n
so rre n d b e n
e k v iv a le n s
R itk á b b
m á r s o k k a l tö re d é k e s e b b e n e re p e rto á r
A
v á lto z á s o n ,
sem
m agyar
is .
s z a b á ly re n d s z e rt,
egy
ille ti.
á t d rá m a i itt
a z ig e k ö tő -h a s z n á la tb a n v o n a tk o z ó
( 'm e g t a k a r i t ',
m agyar h e ly e tt -
m é g is ,
m ent
a
a z ig e k ö tő re n d s z e rt
á lta lá n o s itá s ,
té v e s z té s e i
e rre
m e g s zé v o /
ig e k ö tő in k e t
A k in t s z ü le te tte k
k é tn y e lv ú e k é h e z
p l.
s z te n d e rd
g e n e rá c ió
s z ó ta g ú , le g ré g e b b i
rib ú c ió já t,
k ö z ö tt
az
e J m u fJ o l , ( 'e l k ö l t ö z i k ') .
á tú s z ta m
m e g i L ' i zt a m a t e n g e r t k é n t. A z e ls ő
c so p o rt
m e g ő riz té k
h o g y a k ö lc s ö n ig é k h e z
m e g r e p e r á l , ( 'm e g j a v í t ') , kor az
a két
m in ta
m iv e l
n y e lv
a
nagyságát
b e v á n d o rló k n á l
fe lté te le z h e tő , s z é ttö re d e z e tt
a n g o l n y e lv
te k in tv e
hogy
az
d ire k t h a tá s á n a k
le g g y a k o rib b
a / e - , a h a za - ,
az
e lh a m a rk o d o tt ig e k ö tő re n d s z e r
a m á s o d ik
s z a b á ly a i
d is z t-
m agyar
g e n e rá c ió
e ls a já títá s á n a k ,
tu d h a tó
be. Főként
a
b e fe je z e tts é g n y e lv b e n
és
ezek
sokszor
az
ta rta m
a
je lz é s e
ig e k ö tő k
s b e fe je z e tt
ahol
nem
c s e le k v é s
le n n e
a je le n té s ü k e t,
ig e id ő k
Am e d d ig
e g y ré sz t
b iz o n y ta la n
pénzt
fo g n a k
nem
é v e t/o s z tá ly t
tú lá lta lá n o s ítja
a
o tt is ,
a z ig e k ö tő k e t
a h a s z n á la tu k b a n ,
k e v e ri
b e ka p n i.
tu d já k ,
(N e m
k a p n i/b e s z e d n i.)
já rtu k
nem
angol v is z o n t
m u ta tjá k :
t i ze n k é t é v e t n e m j á r t u n k évet
Az
a m a g y a rb a n
k ite s z i
a z e g é s z n a p o t. (V é g ig d o lg o z ta
zenkét
E ngem
b e s z é lő m in d ig
p é ld á k
z a v a ro k .
tö rté n ik ,
h o g y m e n n y i p é n ze t fo g n a k
m ennyi
E l d o l g o zt a
A
m á sré sz t
a z t a z a lá b b i
N e m g o n d o ljá k, hogy
e rre .
je lö lé s é re
szükség,
ahogy
m u ta tk o z n a k
s e g íts é g é v e l
is a lk a lm a s a k
s z a b á ly t, e rre
k ife je z é s é b e n
az
n a p o t.)
e l .. [ t i . i s k o l á b a ]
k i.
fe je z tü k
az egész
V agy:
(A m e d d ig
A m e d d ig
a
a ti-
tiz e n k é t
b e .)
n e m t u d s z m e g fi ze t n i .
[ 'I e f í z e t n i ']
( E ngem
nem
tu d s z
le fi-
z e tn i/le p é n z e ln i.)
Ilye n h u n c u ts á g o ka t p ró b á lt M uszáj nem
o tth a g y ta m
Analitikus
A
s tru k tu rá lis
fo rm á k a t
ebbe
a n a litik u s a k
te n d e n c iá k n a k vö.
e rő s íti
azt
m e ly n e k e d d ig
so rá n
egyenes
azokat
je le
M iv e l
és az
je g y e i
le h e tn e k S ő t,
és
la s s a n
ha
a
-hat/-het
s z in te tik u s ,
a g g lu tin a tív
angol
az
n y e lv
á ll a k é p z ő p ro d u k tiv itá s
képző k o m p le x
tu la jd o n s á az e
v o n a tk o z á s b a n is
k o n ta k tu s n y e lv
m e g fíg y e lh e tő
te n d e n c iá t,
fu n k c ió k a t,
az
mi
é rin tk e z é s é b e n
angol
s z in ta k tik a i á tv e s z ik
hogy
te k in th e tő k ,
(tö rö k -h o lla n d
n y e lv é b e n
a g ra m m a tik a i be,
ir o d á b a ,
n y e lv e k n e k
m aga
m e g s ö p ö r n i,
... ) s tb .
és a
fő k é n t
a n a litik u s
1 0 0 -1 ).
tö ltö tte k
a
is ,
s z in te tik u s
s z ü le té s ű e k
a rá n y b a n
e l h i t t a k a fő
az
is
a n a litik u s
a m e ly e k e t s z e rk e z e te k .
csökkenéséveI
é s a ra g o -
e lb iz o n y ta la n o d á s á v a l. Id e s o ro lo m
ra
fó l.
1992:
a m e rik a i
a s u ffix u m o k
M in d e z zás
fe lis m e rh e tő
az
h u n c u ts á g o k a t
is fe ls ö p ö rn i)
a z ig a z g a tó s á g ra
re la tív e
m agyar
és D E M O N D
HULS
éngem et
e g y ik
v á ltjá k
n y e lv e k
ta rto z ó
.. .p a l l ó t
a
a p a d ló t
" fö lö s le g e s n é v m á s o k "
n y e lv v e s z té s
re n d e lk e z ő a típ u s b a
( ... m e g
m u n k á t,
vonások:
M eg
h e ly re ra k n i. ra jta .
( ... b e h ív ta k /b e h ív a tta k
a b a j.
5.
vo ln a c s in á ln i. (Ily e n
v é g h e z v in n i.)
m in d e n t
vót szőnyeg
M ik o r
gokkal
v o ln a
vót
e l p r ó b á lt
a z t a je le n s é g e t,
v is s z a v e z e th e tő e n
m is z e rin t n á ln a k ,
az m in t
ugyan,
a m e rik a i a SM
m a g y a ro k
[= s z te n d e rd
a m e ly e t
m é g is
-
K O N T R A (1 9 9 0 )
e g y sz e rű
" id ő n k é n t m a g y a r]
tö b b
b e s z é lő k "
-
g y a k o ris á g i
tip o ló g ia i k é rd é sn e k
s z e m é ly e s
névm ást
( i.m .:
P l.:
8 2 ).
okokta rt, hasz-
N em
a k a ro k
d ic s e k e d n i,
m egyek
Én
m o n d ta m ,
én
de
ő v ic c e It,
M in d é g
m ost
én
is m ik o r
én
bem egyek,
b u jk á lv a
oda. nem
tu d o k
m ég
azon
akkor
m ám a
napon,
e s te
a m ily e n n
a lu d n i.
m e g h a lt,
m ég
akkor
-hat/-het
képző
IS .
A z id ő s e b b A z a n a litik u s s e g é d ig é k k e l
s z e rk e s z té s
14
v a ló
lá lh a tja , h is z e n rin t, h o g y a m ik u s ),
'l e h e t ő s é g
(K fE F E R
angol
m in ta
hnd/tudllehet +
E zt
k ü lö n b ö z ő
és
k é p e s s é g e in k tő l
c u m s ta n c iá lis )
A
k ö v e tk e z ő
(n i-a la k ,
vö.
v á lto z ta tta
a m o d á lis
m eg
é n k ic s i
M ik o r
az van
ra jta
m in d k é t
v a jo n a
k ü ls ő
C.
(e p is z te -
k ö rü lm é n y e k tő l o ld a lró l
(c ir-
p e d ig
-hat/-het
k é p le te
e rő s
a la k
az
---} sza-
1 9 8 9 : 4 9 -5 9 ).
e t a l.
a s z in te tik u s
s tim u ki asze-
is m e re te in k tő l
2 ) m á s ik
p é ld á k
n y e lv
fe je z h e t
O ly a n
b e h e ly e tte s íté s e
nem
je le n té s t:
ki lehetett menni
v ó ta m ,
Meg lehet mondani,
a
je le n té s e k e t
KÁLM ÁN
k i, a m e ly e k b e n
M ik o r
á ta la k ítá s t
sz ü k sé g sz e rú sé g '
e s e te k e t v á la s z to tta m v o ln a
az
m o d á lis
(d is z p o z ic io n á lis ),
is .
van.
m e g je le n é s e
1 9 8 5 : 1 3 1 ) s tb . fü g g ;
IN F .
ő n y u g d íjb a
van,
le g lá tv á n y o s a b b
h e ly e tte s íté s e .
1) e képző
n y e lv i
ő F lo rid á b a
b á ty á m
m it g o n d o l
nekünk
a z u tc á ra .
ró la .
rádiómúsor] ...nem szahad
[ti.
he-
a g y e re k e k n e k
szélni. tudok menni
É n is n é z te m , A
-hat/-het
k é p z ő re
rá ljá k , a m e ly e t ria fo g a lm a S E L IG E R
A
tű n ik
és V A G O
ö ssz e fü g g ő
e l, d e
1 9 9 1 : ll;
n y e lv i -
az
v á lto z á s o k n a k .
a n y a n y e lv ,
to v á b b i
n é lk ü l v a ló
a z t is ta n u lm á n y o z n i,
v á lto z á s )
névm ások
csak
az
to k ra je lle m z ő e k -e , ly e k -
ha
d e z e tte k ,
a m e rik a i vagy
sz ó rv á n y o sa n
tő k . C s u p á n
o ly a n
a szóban
le g g y o rs a b b a n é p ü lő tá rs a d a lo m
m agas
k é rd é s,
is , d e -
fo rg ó
m ennek
n o n n a a lk o tó
s z e rin t
(v ö .
h e ly z e te k b e n , nagyobb o tt,
k o n tro llja
m aga
k is e b b s é g i) n y e lv i
ahol je le n
nem
m agyar
van.
haszon
a rö v id ü lé s ,
n y e lv v á lto z a van
a h a s z n á la ti
szó,
am e-
is te tte n
é rh e -
nonnák
tö re -
k ö v e tk e z n e k
a z a n y a n y e lv i
át az
a je lö lt---+ je lö le tle n
m a g y a rb a n
e s é lly e l
le n n e
(p l.
v á lto z á s o k ró l
ahol
a m e ri-
s tru k tu rá ló d ik
je le n s é g e k
l~, v a g y
az
fo ly a m a tá v a l
k o n ta k tu s h e ly z e tb e n
hogyan
a m a g y a ro rsz á g i
m in t
fe ls o ro lá s á t
M in d a z o n á lta l
m ás
o ly a n
v á lto z á s o k végbe,
illu s z tk a te g ó -
m e g v á lto z ik
a n y e lv v e s z té s
b iz o n y o s
e lő fo rd u lá s a
(e s e tle g
k is e b b s é g i
-
m e ly
ig é n y e l. hogy
e s e tle g
tü n e te t
g ra m m a tik a i
fo n n a
k im e rítő
k ö v e tk e z té b e n
v iz s g á la to k a t
a d o tt
1 9 9 1 : 7 4 ). m e g je le n ő
A
e ls a já títá s á n a k
az
n y e lv i
je le n th e tik
re n d sz e ré b e n
n y e lv
a fö lö s le g e s
a z t k ife je z ő
nem
e g y m á s ik
a z t a n y e lv v e s z té s i
nevezünk:
M AHER
te rm é s z e te s e n
k a i m a g y a ro k
p é ld á k
k a te g ó ria v á ltá s n a k
nem
fe n tie k
v o n a tk o z ó
v a la h o v a .
b e , ille tő -
b e s z é lő k b ő l
fe l-
Jegyzetek 1A két term inust a szakirodalom sokszor egym ás szinonim ájaként használja, m egls érdem es különbséget tennünk közöttük a következőképpen: ha az adott visszaszorulóban
lévő nyelvnek nincs a világon m ásik olyan beszélőközössége, ahol ugyanez a nyelv lenne használatos a m indennapi érintkezésben, a nyelv teljes m egszűnéséről, nyelv halálról beszélhetünk. (Ilyen pl. a skót délvidéki gael nyelv esete.) A zt az esetet azonban, am ikor e társadalm i-nyelvi változás egy konkrét közösségben az adott nyelv eltL ínését eredm ényezi ugyan, de vannak m ás olyan beszélőközösségek, ahol ugyanez a nyelv zavartalanul m űködhet, az előzőtől anyelvcsere term inussal különböztethetjük m eg. 2 E gy nyelv leginkább úgy sem m isülhet m eg, ha az e nyelvet beszélő közösség m inden tagja kihal. E változás "hiretelen", ill. "radikális" form ája a vallási, politikai, etnikai harcokkal gyakran együtt járó népirtás. (vö. C A M PB E L Lés M U N T Z E L 1992: 182-3.) 3 A nyelvvesztés tehát nem egy közösség, hanem a kétnyelvL í egyén sajátossága egészére érvényes társadal(B A R T H A m egj alatt), m íg a nyelv csere egy beszélőközösség m i-nyelvi változás (G A L 1991), így e két fogalm at nem célszerű egym ás szinonim ájaként használni. 4 Szociolingvisztikai szem pontból ezt a kérdést olyan faktorokkal kell együttesen vizsgálnunk, m int az adott nyelv nyelvpolitikai státusza, a beszélők értékrendjében létező presztízse, a nyelvhez és beszélőihez fűződő attitL ídök, a közösség és az akkulturáció viszonya. 5 N oha a strukturális nyelvvesztés gyakrabban jelenti anyelvváltozatok egyszerL ísödését, m égsem tehető egyenlőségjel a kettő közé. A szakirodalom ban szép szám m al találunk olyan példákat, am elyek arra hívják fel a figyelm et, hogy e folyam at átm eneti állom ásain a kiindulóhoz képest jóval kom plexebb form ák (vö. K IN G 1992: 139-40) és innovatív m egoldások is m egjelenhetnek a fiatalabbak nyelvhasználatában (vö. pl. G I\L 1992; W O O L A R D 1992). A nye!vvesztés és az álllandó újítás tehát nem zárják ki egym ást, hiszen a kisebbségi nyelv kevésbé dom ináns beszélője is képes kreatív an alkalm azni az általa ism ert szabályokat (pl. a szóképzésben vagy egyéb szóalkotási m ódoknál) a hatékony kom m unikáció érdekében, illetve a közösség elvárásainak m egfelelően. M indez nem független a közösség tagjai - leggyakrabban a m ég anyanyelvi készségekkel rendelkező idősek - által képviselt purista nyelvi ideológiák m eglététől vagy hiányától (vö. W O O L A R D 1992: 361). A fő kérdés az, hogy az idősebb anyanyelvi beszélők hogyan viszonyulnak a fiatalok nyelvtudásához: javítják-e hibáikat, vagy csupán az a tény a fontos, hogy gyerm ekeik, unokáik egyáltalán m ég beszélik az adott kisebbségi nyelvet. 6 Fontos m egjegyezni, hogy nem m inden kétnyelvűséghez köthető jelenség és nem m inden kétnyelvű beszélő esetében erősíti a nyelvvesztés folyam atát. A kölcsönzés, illetőleg a kódkeveredés, valam int a kódváltás legtöbb típusát a beszélő képes kontrolIálni vö. G R O SJE A N 1982: 299). V agyis tudatában van (lehet) (szem ben pl. az interferenciával; annak, hogy m egnyilatkozásában m elyik elem m elyik nyelvhez tartozik. Ilyenkor fennáll vagy -váltásra olyan a két nyelvtan relatív önállósága, s a beszélőket a nyelvkeverésre változása külső, kontextuális szem pontok késztetik, m int a tém a vflgy a beszédpartner (m etaforikus vs. szituációs kódváltás, vö. B L O M és G U M PE R Z 1972). V agyis a pillanatnyi kom m unikatív szükségletek (pl. az L l-beli lexikai hiányok kitöltése L 2 elem eivel) m ellett is hozzárendelődnek L 2 elem einek használatához (vö. járulékos társadalm i jelentések 81\ R T lll\ 1994).
7 A 'syntactic qualque' magyar megfelelőjeként a 'színtaktikai tükörszerkezet' terminust KASSAIILONAjavasolta, akit a dolgozathoz fűzött értékes megjegyzéseiért külön köszönet illet. 8 Szórendre pl.: É n s zü le tte m tize n kile n s zá ztÍzb e . (Angol: 1 was born in 1910.) 1 was born in 1910. (Én) 1910-ben születtem. pl.: H á r o m Nicaraguábú vó ta k, ké t e m b e r meg Brazíliábú 9 Számbeli egyeztetésre vó ta k. És Ö... s o k c s e r ké s ze k vó ta k. M i dógoztunk a h é t te le fo n h e lye kn c k. 10 Ugyanerről a helyettesítésről számol be CAM PBELLés M UNTZEL(1992: 186) a Salvadorban beszélt s ma már kihalóban lévő indián nyelv, a pipi! esetében. 11 Noha az öregamerikások gyakrabban ejtenek magyar I és dentális pergő r hangot, de főként azoknál, akik még gyermekkorukban vándoroltak ki vagy angol iskolába is jártak, az amerikai ejtésmód is megjelenik. 12 Az amerikai finnben hasonló tendenciák tapasztalhatók: azaz ott is a rövid magánhangzók, illetőleg a rövid mássalhangzók maradnak meg (vö. CAM PI3ELL1980). magyarázható az angol N o b o d y kl1 C lVw h a t to th in k tü13 Ez utóbbi példa egyidejűleg körfordításaként is. 14 E pillanatban csak a jelenséget írom le, így nem tartom szükségesnek azzal a kérdéssel is foglalkozni, hogy mi tekinthető a magyarban segédigének, hiszen ez a kérdés önmagában is problematikus (vö. KÁLM ÁNC. et al. 1989; M OLNÁR 1993). 15Egyes magyarországi nyelvjárásokban is, így például az északkeleti nyelvjárásterületen található Hajduhadházán is megfigyelhető ez a jelenség (vö. T. KÁROLYI 1994).
Szakirodalom ANDERSEN,R. W . 1982. Determining the linguistic attributes of language attriti on In: LAM BERT, R. D. és FREED, B. F. szerk. 83-1] 8. BARTHA CSILLA 1993a. Nyelvhasználat és generációk összefüggése a detroiti magyarban. H u n g a r o ló g ia 3: 40-5]. BARTHACSILLA 1993b. M indég csak magyarú beszélünk ALL THE TIM E: M agyarnak lenni túl a Kecegárdán. N yr . 17. évf. 4: 49]-5. BARTHACSILLA 1994. A kölcsönzés lehetséges társadalmi jelentéseiről - különös tekintettel a kulturális átvételeknek nem nevezhető kölcsönelemekre. Előadás. Elhangzott a M a g ya r N ye lvé s ze k VI. N e m ze tkö zi K o n g r e s s zu s á n . Eger, 1994. augusztus 23-5. BARTHA CSILLA (megj. alatt). Nyelvcsere, nyelvvesztés: szempontok az emigráns kétnyelvűség viszgálatához. N yr . BLOM , J. P.-GUM PERZ, 1. 1. 1972. Social M eaning in Linguistic Structures: Codeswitching in Norway. In: GUM PERZ,1. J. és HYM ES, D. szerk. D ir e c tio l1 s in So c io lin g u is tic s . ew York: Holt. 407-34. CAM PBELL, LYLE-M UNTZEL, M ARTHA C. 1992. The structural consequences of language death. In: DORlAN, NANCY C. szerk. 181 -97. new perspectives on American Finnish. In: CAM PBELL, LYLE 1980. Toward PAUNONEN, H. és SUOJANEN,M . szerk. C e n tr a l p r o b le m s a f b ilin g u a lis m . Turku: Suomen Kielen Seura. DORlAN,NANCY C. 1981. La n g u a g e D e a th . Philadelphia: University of Pennsylvania. DORlAN, NANCY C. szerk. 1992. Investigating obsolescence: Studi es in language contraction and death. Cambridge: Cambridge University Press. DRESSLER W OLFGANG U. 1988. Language death. In: Lin g u is tic s : Th e C a m b r id g e Su r ve y. NEW M EYER,F. szerk. IV: 184-92. Cambridge: Cambridge University Press.
GAL, SUSAN 1991.
M i anyelvcsere
GAL,
SUSAN
1992.
Lexical
GóSY M ÁRIA 1984. Nyelvtudományi GrW SJFAN,
történik')
R c g io .
K is c b b s é g tu d o lllá n yi
Families
SJAAK szerk.
é s s zó ta n i
1982. M ass.:
and
loss:
vizs g á la to k
Budapest
L i fc
w ith
Harvard
Netherlands.
M a in tc n a n c c
and
Two
University
In:
La ss
use
and
h á r o m é vc s
Akadémiai
M OND, ANNEKE VAN 1992.
in the
The
value
of
restricted
313-31.
119. szám.
FRAN('OIS
Cambridge,
HULS, EIUCA-DE
Benjam
H a n g ta n i
Értekezések,
B ilin g lla lis lll.
Turkish
innovation
In: DORJAN, NANCY C. szerk.
Hungarian.
n yc lvé b c n
L a n g lla g c s '
An
II/tr a d u c tio n
to
Press
Some
Aspects
FASE, W ILLEM ,
o f M in o r ity
g yc r lllc kc k
Kiadó.
of Language
JASPAERT,
Attrition
K(W N
in
és KROON,
Amsterdam-Philadelphia:
La ngua gcs.
ins. 99-115.
KÁLM ÁN 1970
Amerikai
magyarok
KÁLM ÁN C. GYÖRGY-KÁLM ÁN magyar
segédigék
démiai
Kiadó.
rendszere
(Szlovákia),
Variation
KONTRA
1990.
A Studia House
képző
1991.
KATALIN
F c jc zc tc k
SEI.lGER,
HERm"RT
Cambridge
a nyelvhasz-
é s k é tn y c lv ,'í
h c /j!zc tb c l1 .
F.
Az episztemikus
Akadémiai
S o u th
{j
in language
1982.
Thc
Illa g ya r
M TA la s s
-h a t/-h e t.
131-53
variability
B c n d -i
5. Budapest
szerk.
Kiadó.
In: DORlAN, NANCY C. szerk.
A crosslinguistic
1993.
s ziilc té s n a p já r a .
Cambridge:
Aka-
n yc !l'h a s zn ú la tb ó l.
Nyelvtudományi
of
death
139-48.
la n g lla g c
Intézete.
s kills .
Rowley,
and
language
Publishers.
JULIANNI'
M OLNÁR
Budapest:
sajátosságok
c g y-
mean ing of linguistic
et Dissertationes B.
alaktani
tc r vc zé s
jelentéstanához:
French.
In: SELJGER, H. W . és,VAGo,
h c tve n e d ik
N vc lvi
XVl. Budapest
On the social
RD.-FREED,
Newbury
M AHLrR
A -h a t/-h c t
in Newfounland
M IKLÓS
series
LAM BERT,
attrition.
GÁ[)OR 1989. A
XVII.
14-15.
T a n u llllá n yo k
KING, RUTII 1992.
Linguistica
ÁDÁM -PRÓSZI'KY T a n IIlIIlá n yo k
és dialektális
k o n fc r e n c i a :
október
1985.
N yc lvé s zc ti
situations:
Standard
7. é l ő n y c l v i
KIEFFR fJ:RENC )lta lú n o s
N yc lvé s zc ti
49-152.
Előadás.
Nagymegyer
N y r . 94: 377-86.
LÁsZI.ó-NÁDASIJY
A lta lá n o s
T. KÁROLYI M ARGIT 1994 nálatban.
M ass:
és hogyan
1: 66-76.
S zc llllc
A magyar
Budapest:
W .-vAGO, University
study
R. M . szerk. segédigék
ELTE
of language rendszere
M ai M agyar
ROBERT M .
contact
67-84. E m lé kkö n yv
Nyelvi
szerk.
1991.
Tanszék F ir s t
F á b iá n
Pál
221-5
L a n g lw g c
A ttr itio ll.
Press.
SELlGER, H. W .- V AGa, R. M . 1991. The study
of first language
attriti on : an overview.
In: SELlGER, HERBERT W . és VAGO, ROBERT M . szerk .. 3-17 SZENDE, TAM ÁS Fonetikai
Füzetek
VAGO, Georgetown
1992.
Phonological
24. Budapest:
ROBERT University
M.
1980.
The
Nyelvtudományi sound
p a tte r n
and
Lenition
Process.
M agyar
Intézete. of
H u n g a r ia n .
W ashington,
DC:
Press.
W OOLARD, KATIlRYN A. processes.
Representation
M TA
1992.
Language
In: DORlAN, NANCY C. szerk.
355-67.
convergence
and
language
death
as social
