Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKAL0101 Magyarország kultúrája az ezredfordulón Dr. habil Agárdi Péter főigazgató
A latin-amerikai magyarok élete, kulturális és identitásőrző törekvései
Szilassi Andrea Judit Informatikus könyvtáros KL hallgató I/2.
2
TARTALOMJEGYZÉK
I.
A MAGYAROK KIVÁNDORLÁSAINAK OKAI, IDŐSZAKAI
II.
BEFOGADÁS, KONSZOLIDÁCIÓ, ASSZIMILÁCIÓ
III.
IV.
3-4. old.
·
Általános és közös vonások
4-5. old.
·
A letelepedés évei Brazíliában
6-7. old.
·
Argentína, Venezuela
7 old.
OKTATÁS, KULTÚRA, IDENTITÁSŐRZŐ TÖREKVÉSEK ·
Argentína – élet vidéken és nagyvárosban
·
Brazília – oktatás, kultúra, sajtó, szervezetek
IRODALOMJEGYZÉK
7-10. old. 10-13. old.
14-15. old.
3
I.
A MAGYAROK KIVÁNDORLÁSAINAK OKAI, IDŐSZAKAI Létszámukat tekintve az amerikai földrészen az Egyesült Államokban és
Kanadában a legjelentősebb honfitársaink előfordulása. A latin-amerikai kontinensen pedig főleg Argentínában és Brazíliában számottevő, Venezuelában, Uruguayban és Costa Ricában ennél kisebb arányú jelenlétük. Az emigrálások nagy része a jobb élet reményében történt, de politikai, történelmi okok is nagyban közrejátszottak az események alakulásában. És végül voltak bűncselekmény elkövetéséből adódó, és a várható felelősségre vonástól tartó menekülések is. Gazdasági természetű emigráció már a monarchia utolsó időszakában, de a két világháború között a gazdasági világválság éveiben is volt. Sokan a szegénység miatt, a meggazdagodás legendáitól vezérelve Amerikát tekintették a jövő országának - a Kánaán földjének. Később a Rákosi-érában a szocialista évek államosításai, vagyonelkobzásai, szegénysége szintén megélhetési elvándorláshoz vezetett, és nemcsak a földbirtokos, gyártulajdonos rétegeknél. Ugyanakkor az említett államok kifejezetten ösztönözték is a migrációt. Munkaerő-toborzó hirdetéseket jelentettek meg európai lapokban kiemelt feladatok végzésére és keresett szakmákban. Olykor a letelepedés mellé az utazás költségeinek térítését, kedvezményes földbérletet, munkalehetőséget és további juttatásokat is felajánlva. Számos hajóstársaság ügynöke útnak indult, hogy személyes agitációval, a már ott élőkre hivatkozva kedvet ébresszen a kivándorlásra. A harmincas évekig igen jelentős számban áramlott be ilyen okból németek, olaszok, portugálok, magyarok, japánok, lengyelek, törökök és szírek nációja Brazíliába - létrehozva egy sajátos latin-amerikai népességelegyet az őslakos indiánok és a behurcolt afrikai rabszolgák leszármazottaival együtt. A
történelmi
események
kivándorlásai
a
trianoni
határrevíziókhoz
kapcsolódtak. A csonka Magyarországon kívül rekedtek közül sokan elhagyták szülőföldjüket, félve az atrocitásoktól, diszkriminációtól, nincstelenségtől. Az összeszűkült területű ország azonban a jóvátételekkel maga is nyögte egy vesztes fél terheit, és nem tudta felkarolni a földjüket, megélhetésüket vesztett menekültek áradatát. Sokan ezzel szembesülve fordítottak hátat az anyaországnak, és utaztak a
4 tengerentúlra. Id. Boglár Lajos egykori nagykövet adatai szerint1 56.716 magyar bevándorló érkezett Brazíliába 1908 és 1929 között a történelmi Magyarország területéről. A kivándorlások helyét tekintve pedig elmondható, hogy Erdély és Bácska adta az emigránsok 90 %-át. Mindemellett a magyarok jelenlétének kezdetét Piller Éva 1890-es évektől datálja, nagyságrendjét pedig 150.000 főre teszi.2. Politikai ösztönzések is emberek sokaságát űzték el. A Rákóczi-féle szabadságharctól kezdődően minden hazai forradalom jelentős emberáradattal szolgált a világ legkülönbözőbb tájaira. Dél-Amerikába az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság kitörése után, leginkább azonban a második világháború végét követően vándoroltak be. Ugyancsak ilyen természetűnek tekinthetők azok a kitelepülések, amikor az államban, társadalomban csalódott, meghasonlott emberek - főként a zsidóság tagjai - hagyták el az országot, miután hazájuk, embertársaik cserbenhagyták őket. Végül köztörvényes és politikai bűncselekmények miatti menekülések is voltak: Akik részt vettek a nehéz évek alatt a fosztogatásokban, lakások kisajátításában,
közreműködtek
a
deportálásokban,
nyilasok
és
csendőrök
portyázásaiban, gyilkosságokat követtek el vagy sikkasztottak – azok közül jó néhányan jobbnak látták elhagyni az országot és új életet kezdeni valahol a szülőföldtől távol. Az 1956-ot követő kivándorlási hullám az utolsó volt a tömeges kitelepülések sorában. Sőt, a tendencia azóta megfordult. Egy mára már megszűnt argentín online folyóiratban, a HungArgenNewsban a főszerkesztő szomorúan tudósít arról, hogy 20 gyermekkel csökkent a cserkészcsapat a „visszidálások” miatt.3 II.
BEFOGADÁS, KONSZOLIDÁCIÓ, ASSZIMILÁCIÓ Általános és közös vonások A letelepedést megkönnyítette, hogy egész Amerikában nem az őslakosság
kezében volt a hatalom, és a társadalom nemzeti tudata, az idegenektől való tartózkodás, beolvasztó szándék általában nem volt tartósan meghatározó. (Kivétel 1
Id. Boglár Lajos: Magyarok Brazíliában : A múlt századtól 1942-ig, Bp.: Szimbiózis, 22. oldal Piller Éva: Brazíliai Híradó. In: Argentínai Magyar Hírlap, 2007. május, 4. oldal 3 i.m. 2004. februári szám 2
5 ez alól Getúlio Vargas elnöki periódusa Brazíliában.) Latin-Amerikában bőven volt munkalehetőség, viszonylagos szabadságban élhettek, tanulhattak, és nyitva állt előttük az érvényesülés útja. Később a gazdasági és politikai viszonyok megváltoztak, de addigra már sikerült megvetnie lábát az életképes magyar embereknek. Amikor nehézzé vált életük, az egész társadalomnak az volt gazdasági okok és természeti csapások miatt. Hátrányos diszkriminációban csak nagyon rövid ideig volt részük a háborúk idején, azután azonban inkább előnyükre vált származásuk: Brazíliában és Venezuelában fehér emberként kifejezetten könnyebben lehetett boldogulni. A magyarokról kialakult pozitív imázs másik oldala, hogy keményen dolgoztak, és kettős identitásuk fontos része volt a befogadó államnak, társadalomnak nyújtott tiszteletadás, kötelességteljesítés is. Három példa arra, milyen nyitott az argentín és brazil társadalom más nemzetek polgáraival szemben. Argentínában a Feltalálók Napját minden évben szeptember 29-én ünneplik. Bíró (József) László születésnapján, aki a golyóstoll megalkotása révén vált ismertté, bár sok egyéb találmánya is volt. Szabadalmaztatni találmányát szülőhazájában nem tudta, Argentínában igen. Tiszteletet, megbecsülést is csak ott sikerült elérnie. Brazíliában minden évben megrendezik az ún. Emigránsok Olimpiáját (Olimpíada dos Imigrantes). A meghívót São Paulo állam kormányzója adja át a kolóniák
képviselőinek,
az
újságok
nagy
terjedelemben
beszámolnak
az
eseményekről. Ezeken a versenyeken helyet kapnak különböző sportágak, sakk, gyermekprogramok, de sokrétű kulturális kiállítás is látható táncbemutatókkal, zenekarok, énekkarok fellépésével az Ibirapuera Park Bienal csarnokában. Szintén brazil példa, hogy 1991 óta minden évben október 23-án az egész ország a magyarokat ünnepli. Sao Paulo államban törvénybe iktatták Magyarország Napját (Dia da Hungria), amelyen brazil politikusok és magyar emigránsok emlékeznek meg a kis magyar nép hősies harcáról. 2007-ben egyébként megjelent Szabó László könyve portugálul a magyar forradalomról, amelyben az események ismeretésén túl helyet kapnak a reakciók is a világ különböző országaiból.4 Igen jó kritikát kapott, amely – figyelembe véve hogy nem történész - még nagyobb elismerést jelent.
4
Ladislao Szabo: Hungria 1956…e o muro começa cair [Magyarország 1956… és a falak leomlanak]
6 A letelepedés évei Brazíliában Kezdetben itt sem tudtak a képzettségüknek, reményeiknek megfelelő megélhetést találni az emigránsok. Választott hazájuk európai bevándorlókkal kívánta benépesíteni az Amazonas őserdeinek és a Rio Grande völgyeinek ritkán lakott vidékeit, és nagyrészt mezőgazdasági vagy más nehéz munkát végző emberekre volt szüksége. Jelentős munkaerő-hiány mutatkozott (a rabszolgaság 1888-as eltörlése után) a jó áron értékesíthető cukornád, kávé, gyapot és kaucsuk termesztésénél fakitermeléshez,
az
ültetvényeken. vasútépítéshez,
Szükség
volt
sok-sok
folyamszabályozáshoz
munkáskézre és
a
a
gazdag
ásványkincsvagyon kitermeléséhez is. Érdekes körülmények között jött létre 1924-től néhány tisztán magyar település:
Árpádfalva,
Mátyáskirályfalva,
Rákóczifalva,
Szentimrefalva,
Bocskaitelep, Bethlentelep és Boldogasszonyfalva néven. (Ez utóbbit az őserdőn belül 45 km mélyre betelepült 50 csángó magyar család közössége alkotta.) 1924. június 14-étől újsághirdetések jelentek meg, amelyek közül az egyik így ajánlotta a telkeket: „Akar Brazíliában magyar faluban lakni, akarja gyermekét magyarul taníttatni, akar magyar templomba járni – jöjjön ki Árpádfalvára!”5 Természetesen jó pénzért, néha irreális árat kínálva. Letelepedtek, s az iskolát, templomokat, kápolnát megépítették maguknak. Már évtizedek óta nem élnek itt sem magyarok, sem leszármazottaik. Elhagyták a vidéket a nehéz életkörülmények, a beígért de elmaradt vasútépítés miatt. De hozzájárult továbbvándorlásukhoz az európai embernek nehezen elviselhető klíma, a környező élővilág ezernyi veszélye és a félelem a szervezetüknek idegen betegségekkel szemben. Később São Paulo, Rio de Janeiro, Porto Alegre hatalmas metropoliszaiba, ipari centrumaiba koncentrálódtak. A társadalmi mobilitás erőteljesen érvényesült körükben. A fazendák művelésével, állattartással felhagyók az iparban, kereskedelemben vagy a szolgáltatások területén dolgoztak tovább. A munkások jelentős számban önálló iparossá, gyártulajdonossá váltak, és kifejezetten széles körűvé vált az értelmiségi szakmákat betöltők aránya soraikban. Szabó László, a 2007-ben elhunyt építész, a
5
Id. Boglár Lajos: Magyarok Brazíliában, 30. oldal
7 são pauloi Mackensie Egyetem tanára több mint 20 magyar származású egyetemi tanárról tesz említést egy 1998-as írásában.6 Argentínába ugyanezek a hullámok sodorták a magyarokat. Elsőként 1924ben Chaco tartományban telepedtek meg. Villa Ángelán és Coronel Du Gratyn gyapottermesztésből, földművelésből éltek s élnek ma is. A chacoi ranchok olyanok lettek, mint hátrahagyott otthonaik: fehérre meszelt kőházakat építettek maguknak fészerrel, baromfiudvarral, virágoskerttel - helyenként gémeskúttal. 7 Juan Perón évente 50.000 fővel kívánta benépesíteni országát 1947-től elsősorban Spanyolországból és Olaszországból. Mivel azonban a kiszemelt országokból nem jelentkeztek elegen, megnyílott a lehetősége a nyugat-európai menekülttáborokban veszteglő sok közép-kelet európai „dípínek” (Displaced Person), hogy Buenos Airesbe hajózzanak. Ezek a magyarok is nehéz munkával, legtöbbször kezdeti nyelvtudás nélkül kezdték új életüket, de viszonylag hamar igen jó anyagi körülmények közé kerültek a kikötővárosban: mindenki találhatott munkát és lakhatást. Nekik segítséget nyújtott az emigránsok korábbi generációja. A Venezuelában történő letelepedésnél kezdetben kizárólag mezőgazdasági munkán keresztül lehetett kezdő állami kölcsönhöz jutni, és még a letáborozás helyét is megszabták. Ezek egyike az Orinoco folyótól északra, a Colonia Agrícola Turén síksága volt. Kezdetben nagyon nehéz élet várt az ide érkezőkre, de a 60-as években felfutó olajtermelésnek köszönhetően az ország gazdagodása a magyar kolónia életére is jótékony hatással volt. III.
OKTATÁS, KULTÚRA, IDENTITÁSŐRZŐ TÖREKVÉSEK Argentína - élet vidéken és nagyvárosban A Chaco tartománybeli Villa Ángelán 1932-ben alakult egy Magyar Egyesület,
melynek célja a múlttól máig a magyar társadalmi lét fejlesztése, érdekeik megszervezése, jogaik védelme, a magyar nyelv istápolása és a spanyol nyelv oktatása. A szervezet jelenlegi elnöke Vajda István. Könyvtáruk is volt: Kopriva 6
Szabó László: Kritikus visszapillantás a Szóvalra. 1998, dokumentum Hajnalné Kesserű Zsuzsánna: Chacói magyarok. In: Argentínai Magyar Hírlap 2007. július-augusztus, 1. sz. melléklet 7
8 Károly könyvtáros látta el a könyvtárosi teendőket. Zenekaruk Mihály András vezetésével működött. A Coronel Du Gratyban élő magyarok által alapított állandó iskola – mint a többi országban - csak a harmincas évekig kapott rendszeresen tanítót, könyveket, tananyagot a magyar államtól. Matoracz István, Balázs Gizella és Bercsényi Zelma voltak az első tanítóik. Misézni eleinte P. Virágh Venánc, Buenos Airesben élő ferences atya járt Chacoba, aki egyúttal közvetítette az anyaország felé, mire van leginkább szüksége a közösségnek. Jöttek a protestáns felekezetek lelkészei is a hívő lelkek gondozására. A néptánc gyakorlása meghatározó volt hajdan és ma is: működik a Liliom Gyermek Néptánccsoport buenos airesi oktatóval. Őrzik a viseletet -
még
apró
Disznóöléseket,
gyermekeiket szüreti
is
bálokat
népviseletbe
öltöztetik
tartanak rendszeresen,
ünnepi
alkalmakra.
amelyeken
argentín
vendégsereg is részt vesz. Mostanra csak 50-60 idős ember beszéli a magyar nyelvet Chaco tartományban.8 Identitás tekintetében viszont sokkal többen vannak, akik büszkén vallják magukat magyarnak. Buenos Airesben két év elteltével pezsgő szellemi életet hoztak létre magyarjaink. Központi székház alakult Centro Húngaro néven, amelynek ifjúsági csoportja is tevékenykedett. A Pázmány Péter Szabadegyetemen és a Mindszenty Akadémián
előadássorozatok,
ankétok,
vitaestek,
tanfolyamok
várták
az
érdeklődőket. Színházi társulatok szerveződtek, amelyek közül a László Andor vezette Magyar Színház (1941) lett a leghosszabb életű 20 éves fennállásával.9 Ez a teátrum gyakran
vendégszerepelt
Brazíliában
és
Venezuelában
is.
Jeles
egykori
magyarországi színészek léptek fel ezeken az előadásokon: Páger Antal, Komár Júlia, Szilassy László, Vaszary Piroska, Szeleczky Zita, Hajmássy Miklós, Cselle Lajos. 99 darabot 117-szer játszottak el,
10
amely azért is szép teljesítmény, mert az
épületet csak az argentín színház szünnapjain használhatták. Ezekben a darabokban sosem lépett fel Karády Katalin, aki a brazíliai São Pauloban élt 15 évig. Önálló könyvkiadásuk is volt 7 kiadóval az 1948-68-as időszakban. 174 magyar könyvet jelentettek meg főként klasszikusainktól. 8
Hajnalné Kesserű Zsuzsánna: Chacói magyarok. In: Argentínai Magyar Hírlap 2007. július-augusztus, 1. sz. melléklet 9 Szilágyi Ágnes Judit: Amatőrök és profik… In: Rubicon: Emigrációk. 2008/1. 69-70. oldal 10 Némethy Kesserű Judit: Dél-Amerika magyar származású ifjúsága – tegnap és ma. 2005. 3. oldal
9 Bő választék volt a sajtó terén (62 lap) ugyanebben az időszakban. Ma már az Argentínai Magyar Hírlap az egyetlen újság, amely hagyományos és online formában, magyar és spanyol nyelvű verzióval, önálló ifjúsági melléklettel jelenik meg.
11
E lapnál teret kapnak más országok magyar kolóniáinak tudósítói is.
1986 óta kétévente megrendezik a Dél-Amerikai Néptáncfesztivált. Elsőként Argentína adott otthont a rendezvénynek, az ezt követő programok pedig felváltva három ország területén zajlanak - Brazília és Uruguay bevonásával. 2006. júliusában a következő együttesek léptek fel: Zrínyi Művészegyüttes és Pántlika Táncegyüttes Sao Pauloból; Dunántúl Néptáncegyüttes Jaraguá do Sulból, szintén Brazíliából; Tündérkert
Néptáncegyüttes
Montevideoból
–
Uruguayból;
és
a
Regős
Néptáncegyüttes Buenos Airesből.12 A
Zrínyi
Ifjúsági
Kör
eleinte
önképzőkörnek
indult,
amelyet
az
angolkisasszonyok közül Máter Juhász Mária alapított 1952-ben. Az ő nevéhez fűződik még egy másik ifjúságnevelő intézmény, a Plátanosi Intézet is, amely bentlakóként foglalkoztatta a kolónia magyar gyermekeit. A ZIK egyre népszerűbbé vált, és mindinkább a hétvégi magyar iskola szerepét töltötte be. Keretei között az anyanyelv,
a
magyar
történelem,
és
az
irodalom
oktatása,
valamint
a
magyarságtudat ápolása is helyet kapott. A ZIK már a kezdetektől kapcsolatban áll a cserkészettel is. Napjainkban 8 osztályra terjed ki programja óvodástól „érettségi” korosztályig - továbbra is hétvégeken. A tanórák és cserkész összejövetelek mellett sport és más szabadidős foglalkozások közül választhatnak a résztvevők: vívás, tánc, kézimunka, színház, kerámia, magyar kultúra. 2000 óta működik egy ún. Széchenyi csoportjuk is, amelyet magyarul nem tudó gyermekek részére hoztak létre olyan alapszintű nyelvtanulás érdekében, amelyet aztán a Zrínyi Körben folytatni tudnak. Nemrégiben nagy öröm érte őket: 2007. december 18-án Ifj. Zaha Sándor, és felesége, Lomniczy Alexandra az argentín magyar közösség fennmaradásáért folytatott 50 éves önzetlen munkájáért átvehette az ifjúsági kör nevében a Miniszterelnök kitüntetését: a Kisebbségekért Díjat, és1,5 millió Ft jutalmat. 1948-tól egészen mostanáig tekintélyes a cserkészet szervezettsége, beágyazottsága a helyi magyarok körében. Bodnár Gábor és Leskó Béla evangélikus lelkész, valamint a lánycsapatoknál Máter Bodolai Margit voltak az alapítók. A 60-as 11 12
http://www.hhrf.org/amh/ Kiss Tamás: 20 éves a Dél-amerikai Néptáncfesztivál. In: Híradó (brazil) 2006. november, 6. old.
10 évek elején együttesen 250-nél több aktív cserkészt tartottak számon – 6 évestől egyetemistáig.
A
heti
összejöveteleken
kívül
rendszeresen
tartottak
akadályversenyeket, portyákat, regős hétvégéket, nyaranta pedig kéthetes táborokat, vezetőképző táborokat. A cserkészeknek kötelező volt a Zrínyi Kör foglalkozásain is részt venni a magyarságismereti követelmények teljesítése érdekében.13 E téren szintén együttműködnek a dél-amerikai kontinens magyar szövetségei. Beindult
az
egyházi
élet
katolikusok
és
protestánsok
rendszeres
istentiszteleteivel. Számos társaság alakult még. Brazília – oktatás, kultúra, sajtó, szervezetek Magyar nyelvű iskolák itt is csak a II. világháború előtt léteztek. Van azonban egy neves oktatási intézmény São Pauloban, amelyet magyarok alapítottak, és rövidesen az ország 5 legkiválóbb iskolája közé küzdötte fel magát: a Szent Imre Gimnázium, Colégio Santo Américo néven. Alapítója 1951-ben Jordán Emil / Don Emilio Jordan, működtetője a bencés rend páterei voltak hosszú éveken át. Jelenleg már sok brazil tanárral kiegészülve tanítanak. 2003-ra azonban már csak 7 szerzetes maradt, akiknek az iskolai munka mellett a Szent Gellért Apátság és a hitélet gondozása, karitatív feladatok ellátása, valamint a szabadegyetem programjainak szervezése is feladatuk volt. A kolostor vezetője már hosszú ideje Linka Ödön /Rev. Ernesto Linka. Ez az iskola 140 gyermekkel indult, ma 1500 diák tanul benne. Boda Sarolta egy tanulmányában14 megfogalmazta tapasztalatait látogatásáról, de az iskola három nyelvű honlapjáról15 is megismerhető, milyen értékes gyermekközpontú oktatás és sokoldalú szabadidős tevékenység folyik ebben a brazil iskolában.
A bencés
hagyományoknak megfelelően magas követelményekkel, de baráti tanár-diák viszonyok között. Tény azonban az is, hogy már a kezdetekkor sem magyar iskolának indult. A Szent Imre Gimnázium egy drága magániskola, ahol az oktatás nyelve a portugál volt mindenkor, habár a magyar nyelv és kultúra tanítása választhatóan más nyelvekkel együtt helyet kapott az oktatásban. Könyvtára őriz magyar nyelvű irodalmat is. 13
Dr. Némethy Kesserű Judit, 3. oldal Boda Sarolta: Magyarok a nagyvilágban 2. In: Pedagógiai Szemle, 2003. július. 15 http://www.colegiosantoamerico.com.br/ 14
11 Magyar jellegét legtisztábban a zenei nevelést illetően őrzi: a Kodálymódszert alkalmazzák az énekórákon és az Eszterháza zeneiskola falain belül Iróffy Zsolt (Rev. Gábriel Iróffy) vezetésével. Kodály szellemében oktat minden brazil - magyar ének- és zenetanár. Úgy gondolják, a magyarság érdekeit elsősorban a kultúra és a zene terén tudják képviselni e hatalmas távoli országban. Magyar népdalokat is tanítanak, és megismertetik magyar zeneszerzők műveit nemcsak a tanulókkal, hanem a brazil közönséggel is fellépéseik során. Már
hosszú
ideje
gondot
okoz
számukra,
hogy
az idő
múlásával
megfogyatkoztak soraik. A rendszerváltás után hiába kértek Pannonhalmától új szerzeteseket az elhunytak helyére – Várszegi Asztrik nem tartotta szükségesnek az utánpótlást. A bencések más vonatkozásban is fontos szerepet töltöttek be a helyi magyarok életében: Szelecz Arnold, aki az első Brazíliába érkezett szerzetes volt, ismeretközlő könyveket írt a brazíliai magyaroknak16. A rend könyvtárosa, Kögl János Szeverin a helyi magyar sajtó nagy részének feldolgozásával összeállította a kolónia
történetét.17
Szervezték
a
cserkészetet,
amelynek
keretében
anyanyelvoktatás és más országismereti tudnivalók közvetítése is helyet kapott. Van egy közös programjuk az argentín cserkészvezetőkkel, amely a Corvina program nevet kapta. Ennek keretében „egyetemista korú fiatalok nyári szünetük alatt 10 napon keresztül, tábori keretben … kizárólag a magyar kultúra alkotásaival foglalkoznak:
verseket,
novellákat
elemeznek,
magyar
zeneszerzők
műveit
hallgatják, képzőművészeti alkotásokat tanulmányoznak, színdarabot adnak elő … Mindez a másod- harmadgenerációs fiatalok magyar szellemiségét erősíti, kitárja előttük a magyar kultúra kincsesládáját.”18 2001 óta az Apáczai Közalapítvány ösztöndíja révén az anyaország küld magyar anyanyelvű tanárt. Egy másik pályázat keretében sao pauloi harmadik generációs magyarok nyertek felvételt a Balassi Intézetbe, és 2005-re már 30 körüli volt a Budapesten tanulók száma.19 A Könyves Kálmán Szabadegyetem programjainak szervezése is a bencések felvállalt tevékenysége volt. A szervezet 1949-ben alakult Stankovich Jenő 16
Sao Paulo földrajza, különös tekintettel a magyarságra, 1934. és Magyar történelem a brazíliai magyarság használatára, 1937. 17 Kögl J. Szeverin: Magyarok Brazíliában. Sao Pãulo, Könyves Kálmán Szabadegyetem kiadása, 1992. 18 U. o. 5. oldal. 19 Némethy Kesserű Judit: Dél-Amerika magyar származású ifjúsága – tegnap és ma, 2005. április, 8. oldal
12 kezdeményezésére, mint magyar tudományos, irodalmi és művelődési társaság. Jelenleg Tóth Veremund a rektora. Előadások, ankétok, irodalmi és zenei estek rendezésével, magyar filmek bemutatásával, kiállításával, szolgálják fő céljukat: a magyar szellem ébrentartását. Tevékenységükről rendszeresen megjelentetnek évkönyvet is. Szintén a rend nevéhez fűződik magyar könyvek terjesztése, valamint a DélAmerikai Magyar Hírlap kiadása, amely megszűnt már. A nyolcvanas évekig Landy Dezső könyvesboltjában is hozzá lehetett jutni magyar nyelvű irodalomhoz. Az évtized vége felé azonban a könyvesbolt bezárt. Sajnos ekkorra már tartósan ráfizetést jelentett a magyar könyvek és az anyaország folyóiratainak árusítása, amelyhez hozzájárult egy vágtató kétszámjegyű infláció is, amely a folyóiratelőfizetéseket is ellehetetlenítette. Több lapja is volt az itt élőknek, amelyek közül most kettőt említek: A már idézett argentínai lapban20 megjelenő brazil tudósítások mellett a Segélyegylet által szerkesztett Híradót, amely jelenleg is olvasható még a világhálón is.21 Főként a kolónia programjairól szóló krónika felhívásokkal, beszámolókkal. 1981-1984-ig működött egy folyóirat Szóval címmel, amely a kolónia eseményeinek közvetítésén kívül egyéb nemes célokat is kitűzött. „Összefogni a jelenleg százfelé szóródott magyar, és magyarul tudó, de már brazil állampolgárnak született magyarságot. …. Nem szervezetileg, hanem annál erősebben: a magyar szó, a magyar kultúra kapcsával…. És bevonni ebbe az olvasótáborba a São Paulotól távolabb élő szórvány-magyarságot is (Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Lorena, Curitiba, stb.)… Ugyanakkor tájékoztatást adni mindenfelé arról, hogyan is élnek népünk fiai itt Brazíliában. Szóval, - megpróbáljuk! Megpróbálunk fölébreszteni Valamit, ami (hisszük és reméljük) ott szunnyadozik még a lelkek mélyén: Vágy és érdeklődés a magyar szó után. Aktivitás a magyarság ügyében!”22
Brazíliában
született második generációs magyar egyetemisták szerkesztették a lapot, egy Magyarországon született evangélikus lelkész – Reisch György vezetésével. A következő rovatokban jelentek meg cikkeik – sokszor felkért külső szerzőktől: irodalom, magyar nyelv, tudomány, cserkészet, interjú, rejtvények, figyelő (Óhazára és Európára nézve), művészetek, szellemtudományok, sakk, sport, koloniális hírek, 20
Argentínai Magyar Hírlap, http://www.hhrf.org/amh/ http://www.ahungara.org.br/site/publicacoes.htm 22 Szóval, 1981. április 10. 21
13 játékok, humor, hirdetések és végül az olvasók oldala. A lap szerkesztői sorában a felekezeti semlegesség jegyében a bencés páterek is helyet kaptak és a református egyház eseményeiről is rendszeres híradás történt. Borbándi Gyula így fogalmazott akkor, amikor tudomást szerzett az újságról. „…végtelenül
sajnálom
és
megbocsájthatatlan
mulasztásnak
tartom,
hogy
folyóiratotokról nem tettem említést egyik könyvemben sem. Látod, ez is jele a magyar diaszpórák közötti hézagos kommunikációnak. A Szóval-t mindeddig nem láttam és forrásaim között sem találtam utalást.…Érdekes és értékes vállalkozás volt. Kár, hogy nem folytattátok.”.23 Sao Pãuloban viszonylag élénk a koloniális élet még ma is. A Dél-Amerikai Néptáncfesztivál kapcsán már említett Pántlika és Zrínyi Művészegyüttes mellett a van egy Sarkantyú táncsoport és egy Ropogós táncház is. Hitéletet illetően a bencések mellett ma is jelen van a Református Magyar Egyházközösség, az Evangélikus Luteránus Magyar Egyházközösség és a Magyar Anyanyelvű Izraelita Hitközség.24 Reisch György egyébként a kölcsönös megértés érdekében egy ökumenikus Bibliakört is létrehozott 1981-ben, amelyre minden vallás hívőjét várták. Habár a 6. összejövetel után ő visszautazott Európába, lelkére kötötte a csoportnak, folytassák a közös elmélkedést, párbeszédet. A társaság még ma is aktívan működik Ráth Károly vezetésével. 25 év során 270 összejövetele volt, egy 2005. évi adat szerint 33 résztvevővel.25 Egyéb szervezeteik száma erősen lecsökkent. 2006-ra a Nőszövetség, a Szondi György cserkészcsapat, Cserkészbarátok társasága, egy ún. Magyar Szeminárium és
egy
Teniszegylet
működik
a
Brazil-Magyar
Kereskedelmi
Iparkamarán kívül. 1985. óta létezik egy Magyar Ház São Paulóban. A megvalósuláshoz az akkor létező 27 aktív egyesület képviselőinek közös elhatározása kellett. Nem volt könnyű megvalósítani, hiszen az itt élők között is társadalmi és politikai ellentétek dúlnak, mély előítéletek feszülnek. Brazília igen nagy ország, és messzesége miatt is keveset tudunk itt élő honfitársainkról. Kísérletet tettem felderíteni, hogyan élnek, milyen szervezeteik vannak és voltak – ezúttal azonban csak abbahagyni tudtam a témát, lezárni sajnos nem. 23
Levél Borbándi Gyulától Szabó Lászlónak. 1998. január 10. http://www.hungria.org.br/magyaregyesuletek.html 25 Rath Magdolna Judit: Adatok a múltból és egy kis statisztika In: Híradó, 2007. július 1., 10. oldal 24
14 IRODALOMJEGYZÉK
· 20 éves a brazíliai Magyar Ház: In: Magyarország Sao Pauloi főkonzulátusának honlapján: http://www.hungria.org.br/Magyar_Haz_20_eves.htm
· Argentínai Magyar Hírlap, http://www.hhrf.org/amh/ · A brazíliai magyar közösségek és az ottani külképviseleteink viszonya
ifj. Horthy Miklós követi működése idején www.mtaki.hu/.../diaszpora_12_szilagyi_agnes_judit_braziliai_magyar_k ozossegek.pdf
· A Colégio Santo Americo honlapja: http://www.csasp.g12.br/EnglishVersion/index.htm
· Anderle Ádám: Magyarok Latin-Amerikában. . In: Rubicon – Emigrációk, 2008/1. 70-73. o.
· Boda Sarolta: Magyarok a nagyvilágban – Szent Imre Gimnázium, Sao Paulo . In: Pedagógiai Szemle, 2003. július és : http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-07-ht-Boda-Magyarok
· Boglár Lajos, id. 1996. Magyar világ Brazíliában – A múlt századtól 1942-ig. Bp., Szimbiózis (magánkiadás) 1996.
· Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985. Európa Könyvkiadó, Bp., 1989.és http://mek.oszk.hu/03400/03472/html/
· Borbándi Gyula: Alkony és derengés – Írások a posztemigrációról. 1999. Lakitelek, Antológia kiadó, 269 old.
· Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. 1992. Bp., Hitel, 574 o.
· Brazíliai magyar egyesületek:
http://www.hungria.org.br/magyaregyesuletek.html
· Brazíliai Magyar Segélyegylet. Magyar Ház és a helyi szervezetek közvetlen elérhetősége és egyéb információk. Híradó archívum: http://www.ahungara.org.br/
· Domokos Mátyás: Móricz Zsigmond üzen – A Dél keresztje alól. Magyar Szemle, 2006/1. szám : http://www.magyarszemle.hu/szamok/2006/1/moricz_zsigmond
· Emigrációk , Rubicon, 2008/1. 82 oldal
15
· Első magyar népi táncfesztivál Buenos Airesben – Zólyomi Katik, Gyuriczák, In: Délamerikai Magyar Hírlap, 1986. aug. 15.
· Interjú Bálint Jánossal és Gyuricza Gáborral a brazíliai magyarok életéről. Bp., Készítette Szilassi Andrea 2008. április 24-én, digitális hangfelvétel.
· Interjú Kunckelné Fényes Ildikóval, a LAMOSZSZ elnökével. Készítette: Cservenka Judit, 2006. április 22., Vasárnapi Újság, digitális hangfelvétel.
· Némethy Kesserű Judit: Dél-Amerika magyar származású ifjúsága – tegnap és ma. 2005. április. http://users.bart.nl/users/nickl/kesseru-delamerika.html
· Szabó László: A ”Szóval” – brazíliai magyarok lapja története 1998.] dokumentum, 7 o.
· Szabó László: Kritikus visszapillantás a Szóvalra – 1998. dokumentum, 4 oldal
· Szilágyi Ágnes Judit : Nemzetépítés és kultúrpolitika Brazíliában: Az Estado Nõvo. PhD dolgozat, kézirat, 1997. Budapest – Szeged.
· Szilágyi Ágnes Judit, dr. : Magyarok Brazíliában régen és ma. Publikon Társadalomtudományi Portál, http://www.publikon.hu/htmls/tanulmanyok.html?ID=25&essayID=96
· Szilágyi Ágnes Judit: A brazíliai magyar közösségek és az ottani
külképviseleteink viszonya ifj. Horthy Miklós követi muködése idején (1939–1942) http://www.mtaki.hu/kiadvanyok/kovacs_nora_diaszpora_tanulmanyok_mai n.html
· Szilágyi Ágnes Judit: Amatőrök és profik Dél-Amerika magyar színpadain. In: Rubicon – Emigrációk, 2008/1. 68-70. o.
· Szóval – Brazíliai Magyarok Lapja 1981-1984. Bekötött lapszámok, Szabó László hagyatékából
