A nyelvi folyamatok mechanizmusa: szabályos és analógiás változások?
Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. február 28.
A lipcsei újgrammatizmus • a schleicheri tanokat megkérdőjelező fiatal indogermanisták és szlavisták koncepciója
A kivételek problémája • „Ha elfogadunk tetszőleges, véletlen,
egymással semmiféle összefüggésbe nem hozható eltéréseket, ezzel alapjában véve azt állítjuk, hogy vizsgálataink tárgya, a nyelv, nem hozzáférhető a tudományos megismerés számára” (August Leskien, 1876) • a kivétel nélküli hangtörvények tétele
A természeti törvények problémája • a rekonstruált elemek „a történeti nyelvi alakulatok megítélésében általános mértékké váltak, annyira, hogy az összehasonlító nyelvtudomány lényegében az […] alapformák segítségével alkotta meg általános elképzeléseit arról, hogy a nyelvek hogyan élnek, fejlődnek és alakulnak át. Hogy ez az út nem visz helyes vezérelvekhez a formák változásának és megújulásának kutatásában […], ez annyira nyilvánvaló, hogy csak csodálkozhatunk, miért nem látták be oly sokan még mindig. Vajon nem éppen attól függ-e az elhihetősége, a tudományos valószínűsége ezeknek a tisztán hipotetikus […] alapformáknak, hogy mennyiben egyeznek a nyelvi formák fejlődéséről alkotott helyes elképzeléssel egyáltalán és hogy helyes módszertani alapelvek szerint vannak-e szerkesztve” (Hermann Osthoff–Karl Brugmann, 1878) • történeti szemlélet • „biogenetikus alaptörvény”: kiindulópont az egyéni beszédtevékenység
Konceptuális bizonytalanság
• Hermann Paul: a Sprachusus– Sprechtätigkeit ellentmondás • Berthold Delbrück: a kivétel nélküli hangtörvények problémája
Konceptuális bizonytalanság • az újgrammatikus nyelvkép egyszerre végletesen abszolút és szélsőségesen relatív • a kutatási program megvalósíthatósági akadályai: a korabeli eszközfonetikai és pszichológiai mérések korlátai
Konceptuális kétféleség • óriási kontraszt az elmélet és a gyakorlat között: • egyidejűleg teoretikus és pozitivista irányzat • a schleicheriánus összehasonlító tanokkal szembe is helyezkedik, ugyanakkor illeszkedik is azokhoz
A hazai újgrammatizmus • a századforduló magyar nyelvészete nemzetközileg elismert • Gombocz Zoltán • konceptuális kétféleség
Hangtörvény és analógia • a kritika kereszttüzében: • a hangtörvény-vita • „szigorú elvünk [...] az, hogy addig nem folyamodunk az analógiához, amíg erre a hangtörvények nem kényszerítenek. A formatársítás számunkra is még mindig »ultimum refugium« [...], a különbség csak annyi, hogy mi jóval hamarabb és jóval gyakrabban érezzük szükségét, mint a többiek, éppen ezért, mert szigorúan vesszük a hangtörvényeket, és mert meggyőződésünk, hogy az analógia hatásának legmerészebb feltevése, ha a lehetséges határán belül marad, még mindig több hitelt érdemel, mint a mechanikus hangtörvények önkényes megkerülései” (Osthoff–Brugmann, 1878) • belső paradoxonokkal járó látszatmegoldás: abszolút törvény és relatív(abb) analógia
A hazai újgrammatizmus
• a hangtörvény–analógia okozta ellentmondások • Gombocz Zoltán • Paul-recenzió (1898)
Gombocz és az újgrammatizmus • hangváltozás-tipológia (1921)
Gombocz és az újgrammatizmus • szemantika és mondattan: Paul helyett Wundt követője
Hermann Paul és Wilhelm Wundt • Paul: herbartiánus individuálpszichológia • az egyén eleve adott, algebrai úton leírható asszociációi • Wundt: Völkerpsychologie • közösségi motiváltságú asszociációk • abszolút „képzetmechanika” — relatív „néplélektan”
Gombocz és a néplélektan • az újgrammatikus nézetekhez kritikusabban viszonyul • megokolatlan hangtörvények • az analógiaelv háttérbe szorítása és következményei • az analógia természetének feltárása a „néplélektani” vizsgálatok keretében
Az analógia kétféle felfogása • az újgrammatikus analógiaértelmezés kulcsproblémája: • a közösségi mintáktól meghatározott, relatív nyelvérzék megnyilvánulása helyett inkább algebrai képletekkel leírható, abszolút képzettársítási mechanizmusok • az újgrammatikusok nemcsak a hangtörvények okairól, de még az analógia változó és változatos természetéről sem tudtak számot adni
Rendszertani problémák • szervetlen többlethangok: „inetimologikus”, „anorganikus”, „járulékos”, „másodlagos” hangok
Rendszertani problémák • a szórványos előfordulású hangcserék kategóriájának bevezetése • hasonulás és elhasonulás?
Rendszertani problémák • külső és belső analógia?
Rendszertani problémák • hang- vagy hangsortársítás? • szűkebb vagy tágabb analógia? • kontamináció, népetimológia?
A nyelvi relativitás magyarázata • a környezetéből kiszakított individuum beszédtevékenységére alapozva nem lehet magyarázni • a társas viszony — legalábbis episztemológiailag — elsődleges kell legyen az egyéni pszichikus funkciókhoz képest
A Völkerpsychologie elvi jelentősége • szemléleti fordulópont lehetett volna • Wundt maga sem tudta konzekvensen megvalósítani elveit, következtetéseiben gyakran épp oda jutott, mint ellenfele, Paul
Wundt hazai követője • nem következett be „áttörés” nyelvészetében • kiindulópont az egyéni változás, a közösségi hatások nem túl lényegesek • újgrammatikus etimologizálás
Újgrammatikus helyzetkép • a változások mozgatórugói kérdőjelesek, de legalábbis bizonytalanok • egyedüli stabil fogódzónak a nyelvi adatok látszanak • megmarad a hangtani profil • a pozitivizmus térnyerése
A hazai pozitivista újgrammatizmus • a régi nyelvi anyag gyűjtése a 19–20. század fordulóján minden korábbinál nagyobb lendületet vett • Wundt-hatás: csak Gombocz Zoltán és Horger Antal elméleti munkáiban
Nyelvtörténeti szótár • Simonyi Zsigmond– Szarvas Gábor (1890–1893)
Oklevélszótár • Szamota István– Zolnai Gyula (1902–1906)
Etimológiai szótár • Gombocz Zoltán– Melich János (1914–1944)
A hazai pozitivista újgrammatizmus • módszertan: az adatok önmagukban biztosítják a változások tényszerű megismerhetőségét • „Meggyőződésem, hogy sikerült bebizonyítanom, hogy a magyar tárgyas igeragozás és a birtokos személyragozás azonos eredetű. [...] Külön kiemelem, hogy bizonyításomban sohase indultam ki olyan változásokból, amelyek megtörténhettek, hanem csakis olyanokból, amelyek tényleg megtörténtek. Bizonyításomat ezzel tapasztalati: positiv alapra fektettem” (Melich János, 1914)
A hazai pozitivista újgrammatizmus • módszertan: „tiltólistán” a nyelvérzék • Ballagi Aladár és Melich János vitája • Ballagi és a Nyelvtörténeti szótár vitája
A hazai pozitivista újgrammatizmus • módszertan: „tiltólistán” a nyelvérzék • a szerkesztőknek „mindenek előtt azzal a kérdéssel kellett tisztába jönnie, hogy oly esetekben, midőn nyelvérzék és eszmélkedés küzdenek egymással s mindegyik a maga jogos követelésével áll elő, melyiknek adjon elsőbbséget, melyiknek a szavára hallgasson. S mi a kérdés megoldását úgy gondoltuk leghelyesebbnek, ha ily kétes esetekben az adatok vallomását fogadjuk el irányadónak” (Simonyi–Szarvas, 1890)
A hazai pozitivista újgrammatizmus • a módszertan általános következményei: • homogén nyelvkép • az ún. belső keletkezésű és idegen eredetű szavak szigorú kettőse • állapotok egymásutánja • az újgrammatizmus — noha elvileg ellentétben állt mint az összehasonlító, mind a strukturális iskolával — a megelőző és a következő időszak nyelvészetéhez egyaránt illeszthetővé vált
A hazai pozitivista újgrammatizmus • a módszertannak az etimologizálásban megnyilvánuló következménye: • az uniformizált analógia másodlagos elvként való használata
A pozitivista-újgrammatikus etimológiák problémái • a hangutánzás és hangfestés jelenségétől való elvi elzárkózás • az idegen származtatás előnyben részesítése a belső eredeztetéssel szemben • „Mindezen s más efféle köz magyar szóknak látszó neveket tehát csak kivételképen s a köznév voltukra nézve kéteseket kétségeimnek határozott kifejezésével iktattam szótáramba, s ha fölvételükben és értelmezésükben talán többször is tévedtem, legyen mentségem az a körülmény, hogy neveink nyomozása terén Melich legutóbbi nagybecsű búvárlataiig jóformán alig történt valami nyelvészeti irodalmunkban. És bármily aggályossággal vetettem is a régi neveket mai magyar szavakkal egybe, már szótáram befejeződése előtt is nem egyről vissza kellett vonnom nemcsak habozva tett, de olykor határozott állításomat is, amint a függeléknek bitó, bot, buga, cseke, duda, illetőleg karácsony és poroszló cikkei tanusítják. A további nyomozások bizonyára egyéb ilyen szókat is idegen eredetűnek fognak könyvemből magyarázni” (Szamota–Zolnai, 1902–1906)
Etimológiák és attitűdök • Gombocz Zoltán: szkepszis és rugalmasság • Melich János: sarkos pozitivizmus • Pais Dezső: köztes hozzáállás
Mai helyzetkép • terminológiai pontosítás: • Bárczi Géza: „hangtörvények” helyett „hangfejlődési tendenciák” (1958) • minden más lényegében változatlan
A továbblépés lehetőségei
• Paul és Wundt ellentétének tanulsága • fordított haladási irány • az egyéni nyelvek társas beágyazottsága: a változások mozgatórugói • közösségi motiváltságú analógia • összhangban a nyelv relatív természetével
Az analógia mint kontextuális minta • Schuchardt és a neolingvisták • „Szilárd alapelvként fogadhatjuk el, hogy egy nyelvben minden az analógián alapul, és szerkezete a legfinomabb részletekig is szerves építmény” (Humboldt, 1812) • Humboldt és Chomsky nézeteinek szembenállása: közösségi ember és analógia vs. autonóm individuum és szabályok
Az analógia mint kontextuális minta mind a hangalak, mind a jelentés kontextusába ágyazott csoportidentitás-jelzés: dialektusok és szleng William Labov: az [aw] centralizációja Martha’s Vineyard szigetén a szokásos, abszolút szemléletű álláspont helyett, miszerint a hangalak és a jelentés viszonya önkényes: a hangalak és a jelentés kapcsolata relatívan motivált a közösségi nyelv fonotaktikai-szemantikai karaktere összhangban a nyelveredet lehetséges forgatókönyvével
Az analógia mint kontextuális minta • tudománytörténeti megerősítés: • a Nagyszótár etimológiai elvei és gyakorlata • romantikus neológia: Herder és a közösségi historizmus
A Nagyszótár etimológiái • • • •
hangalak és jelentés szerves kapcsolata nyelvanyag, nyelvidom és atomi hangok (Hunfalvy, 1851) belső eredeztetés preferálása „Megvan nekem a két látó szemem? Vagy tán elfeledtem, nem értek jól magyarul? Tudok én még ítélni, nem fogyatkozott meg az értelmem? Csakugyan az van itt kinyomtatva, hogy a’ nyelvtudományi osztály választmánya abban állapodott meg, hogy az oly szók, a melyeknek idegensége kétségtelen, óvatosan bár, de hódíttassanak meg a magyar nyelv eredeti birtokául?” (Szarvas, 1878)
A Nagyszótár etimológiái nyelvérzék és gyökelmélet a Nagyszótárparadoxon
A közösségi nyelvháló • abszolút szabályok helyett relatív minták • inherens változás és változatosság • következetes szembenállás mind a pozitivista-összehasonlító nyelvészettel, mind a strukturalizmussal • konzekvens megfelelés a herderiánus nyelvkoncepcióknak • a „gyenge pontok” és a megjósolhatóság • kontextuális indikátorok, markerek és sztereotípiák • statisztikai alapon működő rendszer
A nyelvi változások S-görbéje
Nyelvháló és statisztika
