Pénzügyek
A nők életkortól független, kedvezményes öregségi teljes nyugdíjazására vonatkozó szabályok
Zelei Roland
Irányadó jogszabályok A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelettel
D 4.14 1
Tartalom
Oldal
1.
Jogosultsági feltételek
2
2.
Jogosultsági időként figyelembe vehető szolgálati idők
4
3.
Jogosultsági időként figyelembe nem vehető szolgálati idők
7
Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június
Pénzügyek
1. Jogosultsági feltételek Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A biztosítással járó jogviszony fogalmára az öregségi nyugdíjnál megismertetett szabályok az irányadóak.
D 4.14 2
Jogosultsági időnek minősül: a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Nagyon fontos feltétel, hogy az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. Példa: Egy 41 év 44 nap jogosultság idővel, de 31 év 44 nap keresőtevékenységgel rendelkező nő nem jogosult a nők kedvezményes nyugdíjára mindaddig, amíg nem rendelkezik 32 év keresőtevékenységgel is, hiába rendelkezik már „bőségesen” több mint 40 év jogosultsági feltétellel. A példában bemutatott nő 10 évet gyermekgondozási segélyben töltött, és ezért nem rendelkezett még 32 év keresőtevékenységgel.
Ritka esetnek számít, de az előírt jogosultsági idő — ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt — egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, azaz családi pótlékra jogosultság szempontjából számításba kell venni. Ha az öregségi nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június
Pénzügyek
meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint — ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg — be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot, vagy csatolni kell annak másolatát. Amennyiben a jogosultsághoz szükséges időt a gyermekek számára tekintettel csökkenteni kell, és az igénylő örökbe fogadott gyermeke figyelembevételét is kéri, be kell mutatnia a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot, vagy csatolni kell annak másolatát. Nagyon fontos: A jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel. A szolgálati idő egy tágabb fogalom. Minden jogosultsági idő szolgálati idő is, de nem minden szolgálati idő jogosultsági idő. Természetesen a megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani. Az alábbiakban ismertetjük — a teljesség igénye nélkül, a leggyakrabban — a jogosultsági időként figyelembe vehető és figyelembe nem vehető szolgálati időket. Szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét, és javasolni, hogy a jogosultság tisztázása érdekében célszerű kérni a szolgálati idő és a jogosultsági idő kiszámítását. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 68. §-a szerint a biztosított (volt biztosított) — legfeljebb naptári évenként egyszer — a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, nő esetén a jogosultsági idejének megállapítását is. Ezt életkortól függetlenül megtehetik a biztosítottak (volt biztosítottak) az erre célra rendszeresített nyomtatványon a lakhely szerint illetékes nyugdíj-megállapító szervnél. A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem, vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, jogosultsági időre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat. A nyugdíj-megállapító szerv az elismert szolgálati időt, jogosultsági időt határozatban ismeri el.
Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június
D 4.14 3
Pénzügyek
A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján kell figyelembe venni, de — az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében — célszerű a szolgálati idők igazolására alkalmas okiratok becsatolása, például: • • • • • • • • •
D 4.14 4
munkakönyv, iparitanuló-munkakönyv, szakmunkás-bizonyítvány, férfiak esetén katonakönyv, egyetemi, főiskolai leckekönyv, oklevél (nappali tagozaton folytatott tanulmányok esetén), munkaszerződések, munkaviszony-igazolások, igazolvány társadalombiztosítási szolgáltatásokról, egyéb biztosítási jogviszonyokra (például ápolási díj, munkanélküli-ellátások) vonatkozó igazolások, határozatok.
2. Jogosultsági időként figyelembe vehető szolgálati idők • A munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. • A szövetkezet tagja — ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját —, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. • A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosításban eltöltött idő. • A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóként biztosításban eltöltött idő. • A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni válTitkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június
Pénzügyek
• • •
•
•
•
lalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy — a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast. Mezőgazdasági őstermelőként biztosított. A biztosítási kötelezettség fennállását jogszabály határozza meg. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján biztosított. A biztosítási kötelezettség fennállását jogszabály határozza meg. Aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozik. 1998. január 1-jét megelőzően a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fi zikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június
D 4.14 5
Pénzügyek
•
•
•
D 4.14 6
• •
• •
•
• •
a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként szerzett szolgálati idő. 1998. január 1-jét megelőzően a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjeként, a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként (feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek) szerzett szolgálati idő. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam, azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem. A közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári évek is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának az 1975. július 1-je előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a végkielégítés időtartamával meghosszabbodott szolgálati idő tartama. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama. A gyermekgondozási segély folyósítása alatti — a vonatkozó jogszabályban engedélyezett — munkavégzés időtartama jogosultsági idő mellett keresőtevékenységként is figyelembe vehető. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama, függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem. Hivatásos nevelőszülőként biztosításban töltött időtartam. A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is, amennyiben arra bejelentési adat található, vagy egyéb, hitelt érdemlő módon bizonyítja.
Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június
Pénzügyek
3. Jogosultsági időként figyelembe nem vehető szolgálati idők • A munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama • Az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idők • A passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama • Az 1998. január 1-jét megelőzően — nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatt igénybe vett — fi zetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja • A biztosítási jogviszonyban nem álló személy által a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal kötött megállapodás alapján (fi zetett) szerzett szolgálati idő
D 4.14 7
Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június
Pénzügyek
Az Ön jegyzetei, kérdései*:
D 4.14 8
*
Kérdéseit juttassa el a RAABE Kiadóhoz!
Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2012. június