Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga EU05
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok külső szervezetrendszere 2016/17 Dr. Glavanits Judit
A félév menete Elmaradó óra: 04.21. (SZE Napok) Évközi ZH: 2016. március 10.
◦ Anyaga: TK I. kötet, és az első diasor ◦ A ZH-t legalább 50%-ban teljesíteni kell a félévi aláírás megszerzéséhez. ◦ A tankönyvben foglaltak egy része hatálytalan, a Zhn és a vizsgán a hatályos anyagot kérdezzük!!!
Elővizsga: 2015. április 28., csütörtök, az óra időpontjában.
Tananyag Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I-III. Krim Bt, 2004. A honlapon közzétett, hatályos joganyagot tartalmazó hallgatói segédletek és az órai előadások anyaga Kötelező jogforrások:
◦ Az Egyesült Nemzetek Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről (Bécs, 1980. április 11.) ◦ 52/2012. (III. 28.) Korm. Rendelet az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről
Ajánlott irodalom
Mádl – Vékás: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2004. Horváthy Balázs: Közös kereskedelem-politika és tagállami külkereskedelmi igazgatás. Letölthető: http://mek.oszk.hu/02100/02127/02127.pdf Sándor Tamás – Vékás Lajos: Nemzetközi adásvétel. HVGOrac, Bp, 2005. Szabó Sarolta: A Bécsi Vételi Egyezmény, mint nemzetközi lingua franca. PhD értekezés, Budapest, 2009. Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Nemzetközi kereskedelmi ügyletek. Aula, 2008.
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Viszonylagosan önálló, komplex jogterület Tárgya: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során létrejövő személyi és vagyoni viszonyok, amelyek elsődleges megkülönböztető jellegét a jogviszonyban megjelenő lényeges nemzetközi elem adja Egyszerre érvényesülnek a nemzetközi jogi, közjogi és magánjogi, anyagi jogi és kollíziós jogi normák, valamint igazgatási és pénzügyi jog jellegű normák, jogszabályok
Bevezetés
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok helye a jogrendben és a tanulmányokban: ◦ Viszonya a európai kereskedelmi joghoz ◦ Viszonya a belföldi kereskedelmi (polgári) joghoz ◦ Kapcsolódó jogterületek a jogi tanulmányokban
A félév során érintendő kérdések: ◦ A külkereskedelmet szabályozó szervek, szervezetek ◦ A külkereskedelmi tevékenység (jog)forrásai ◦ Egyes nemzetközi kereskedelmi ügyletek, különös tekintettel a nemzetközi adásvételre
Kockázatok a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban
Politikai kockázat (politikai változások teszik lehetetlenné egy ügylet megvalósulását) Kulturális kockázat Árukockázat (az ügylet tárgyát képező áru, szolgáltatás elégtelensége, hibás teljesítés) Kereskedelmi kockázat (a vevő fizetésképtelensége, megszűnése) Devizakockázat Természeti kockázat
Hazai szabályozás I. Külgazdasági – külkereskedelmi tevékenység elhatárolása ◦ Külgazdasági tevékenység: a külkereskedelmi tevékenység, továbbá a nemzetközi bank- és biztosítási tevékenység, a nemzetközi postai és távközlési, személyfuvarozási és belföldi által teljesített árufuvarozási szolgáltatások, a tudományos-műszaki együttműködéssel, valamint az idegenforgalommal összefüggő jogviszonyok ◦ Külkereskedelmi tevékenység: csak egy része, 1974. évi III. törvény a külkereskedelemről: hatályon kívül helyezve 2004-től – közös európai kereskedelempolitika érvényesül
Hazai szabályozás II. Az állami befolyásolás eszközrendszere
Adminisztratív eszközök ◦ ◦ ◦ ◦
Engedélyezési rendszerek Kvóták, kontingensek Piacvédelmi intézkedések Adminisztratív protekcionizmus
Piaci szabályozó eszközök ◦ Exporttámogatás: Termelési és exportszubvenciók Adókedvezmények, hitelkedvezmények Valutáris eszközök Kollektív exportösztönzés
◦ Importra ható intézkedések: vámok, illeték, importletét ◦ Mindkét irányba hat: árak befolyásolása, adórendszer, árfolyam-politika
Fogalmak I. Kvóta: mennyiségi korlátozás, a termelés, forgalom vagy felhasználás maximumát jelöli Kontingens: árucsere-forgalmi megállapodás keretében a kontingentált termékből adott időszak alatt lebonyolítható forgalom maximumát jelöli. Vámkontingens: egy adott forgalmi szint alatt alacsonyabb, felette magasabb vámot alkalmaznak Dömping: A Tanács 384/96 EK rendelete alapján egy termék akkor tekinthető dömpingelt terméknek, ha az Unióba irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított rendes értéke (rendes értek = ténylegesen fizetett ár)
Fogalmak II. Szubvenció és állami támogatás: EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése „Ha a jelen Szerződés másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlenek a közös piaccal azok a bármilyen formájú ◦ 1. állami vagy állami forrásokból biztosított támogatások, amelyek ◦ 2. bizonyos vállalatoknak vagy egyes áruk termelésének nyújtott ◦ 3. kedvezményekkel a versenyt eltorzítják vagy annak eltorzításával fenyegetnek, feltéve, hogy ◦ 4. a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják.”
A szubvenció értelmezhető egyfajta „fordított vámként”, a vámhoz képest előnye, hogy nincs inflációs hatása. Kivételek: EUMSZ 107. cikk (2)-(3)
Engedélyezés I. 2004. május 1. után a külkereskedelmi tevékenység tekintetében a közösségi jogforrások végrehajtása az elsődleges feladat. Szerve: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (www.mkeh.gov.hu) az iparügyekért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan gazdálkodó - saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező - költségvetési szerv.
Engedélyezés II.
A MKEH fő tevékenységei: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, műszaki felügyeleti hatóság, valamint metrológiai hatóság (mérésügy)
A kereskedelmi hatósági feladatokat az alábbi jogszabály határozza meg elsődlegesen: ◦ 52/2012. (III.28.) Kormányrendelet az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről
Fogalmak
Behozatal: olyan kereskedelmi ügylet, amely során árut Magyarország területére a vámhatárt vagy országhatárt átlépve kereskedelmi forgalomba behoznak. Kivitel: olyan kereskedelmi ügylet, amely során árut Magyarország területéről a vámhatárt vagy országhatárt átlépve kereskedelmi forgalomba kivisznek Reexport: az EGT államokon kívüli országból, vagy EU-n kívüli országból behozott nem közösségi árunak a közösségi vámjogszabályokban meghatározott újrakivitele EU-n vagy EGT-n kívüli országba Tranzit: az a szállítási folyamat, amely során az árut Magyarország területén keresztül úgy továbbítják, hogy annak vámjogi helyzetében változás nem történik.
Engedélyezés III. A rendelet hatálya Tárgyi: 1-4. mellékletekben meghatározott áruk behozatala, kivitele, reexportja Személyi: olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek elsődleges feladatainak ellátása céljából az engedélyköteles termékek behozatalát, kivitelét és reexportját is végzik. Területi: nemzeti hatály Időbeli: felváltja a korábbi, 110/2004-es kormányrendeletet, alkalmazandó 2012. április 1. után indult eljárásokban.
Engedélyezés IV. Engedélyköteles termékek
Behozatal, kivitel, reexport tevékenység megkezdéséséhez engedély kell az alábbi, nem EU-s vagy EGT államból származó áruk vonatkozásában: ◦ Radioaktív anyagok (csak a behozatalhoz) ◦ Robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ◦ Polgári használatra engedélyezett kézi lőfegyverek, fegyverek (.. )ezek alkatrészei és tartozékai ◦ Külön jogszabály alapján közbiztonságra különösen veszélyesnek minősített eszközök (kard, tőr, íj, számszeríj, önvédelmi gázspray…)
Bármely ország vonatkozásában tevékenységi engedély köteles: ◦ Biztonsági papírok ◦ Éti csiga és bizonyos barlangi képződmények
Kettős felhasználású termékek Polgári és katonai célra egyaránt alkalmas termék, ideértve a szoftvereket is. Ezek a termékek polgári célú felhasználás mellett alkalmasak hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására alkalmas eszközök gyártására, kifejlesztésére, ezért külkereskedelmi forgalmuk ellenőrzését különböző non-proliferációs rezsimek és leszerelési egyezmények írják elő. Proliferáció: a tömegpusztító - nukleárisradiológiai, vegyi és biológiai - fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák elterjedése.
A KÜLKERESKEDELMET BEFOLYÁSOLÓ NEMZETKÖZI KERETRENDSZER
Tárgyalandó témakörök
Nemzetközi egyezmények, multi- és bilaterális megállapodások ◦ GATT ◦ WTO
Nemzetközi szervezetek ◦ ENSZ szakosított szervek UNIDO UNCITRAL UNCTAD
◦ ICC ◦ UNIDROIT
Nemzetközi vitarendezés
GATT – General Agreement on Tariffs and Trade ◦ 1947, majd különböző fordulókban (round) fejlesztették. Lényege, hogy a szerződő felek kölcsönös engedményekkel törekszenek a kereskedelmi akadályok lebontására ◦ 1994-ig nem tartozik hozzá nemzetközi szervezet, utána: WTO – Kereskedelmi Világszervezet. (Uruguayi forduló, Marrakesh-i Egyezmény) ◦ 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről
GATT célkitűzések és alapelvek Célkitűzések: Vámok és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó tényezők csökkentése A diszkrimináció kiküszöbölése A kereskedelmi kapcsolatok és a piacra jutás lehetőségének kiszélesítése Alapelvek: diszkrimináció-mentesség: nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezmény elve Vámok fokozatos csökkentése A felek folyamatos konzultációja egymás kereskedelmi érdekei megsértésének megelőzése, megvédése céljából Tárgyalási keret kialakítása a vámok és egyéb, a kereskedelmet akadályozó tényezők csökkentésére irányuló tárgyalások számára
Egyes szerződési fogalmak magyarázata
Belföldi jogegyenlőség elve vagy nemzeti elbánás elve (national treatment) egy külföldi állam állampolgárai, vállalatai, árui…stb. ugyanolyan helyzetet és elbánást élveznek, mint az adott állam belföldi állampolgárai, vállalatai, árui. Legnagyobb kedvezményes elbánás elve (most favoured nation treatment) egy adott állam viszonylatában egy külföldi állam illetve annak vállalatai, polgárai, árui ugyanolyan helyzetet és elbánást élveznek, mint a kedvezményt biztosító állam részéről a legkedvezőbb elbánásban részesített bármely harmadik állam vállalatai, polgárai, árui.
◦ GATT alapján kiterjed: vámok, illetékek, ezek kivetésének módja, illetve a behozatallal és kivitellel kapcsolatos előírások
Egyes szerződési fogalmak magyarázata II.
Preferenciális elbánás: kivétel a legnagyobb kedvezmény elve alól. A legfejlettebb országok saját maguk alakítják ki azoknak a preferenciáknak a körét, amit a náluk kevésbé fejlett országoknak egyoldalúan nyújtanak, vagyis amiért cserébe nem kérnek viszonosságot. Szabadkereskedelmi övezet: két vagy több vámterület olyan összekapcsolása, amelyen BELÜL a vámokat és a kereskedelmet korlátozó más rendszabályokat a belső kereskedelemből eltörölték.
◦ Pl. NAFTA (USA, Kanada, Mexikó)
Vámunió: két vagy több vámterület egyetlen, egységes vámterületté alakulása, ahol a belső vámokat eltörölték, a külső vámok tekintetében pedig egységes vámokat és kereskedelmi szabályozást alkalmaznak ◦ Pl. EGK, 1958. jan. 1-től.
WTO – World Trade Organization – Világkereskedelmi Szervezet 1995-ben kezdte meg működését Szervezet:
◦ Miniszteri Konferencia – az összes tag képviselőiből álló testület, legalább 2 évente ülésezik ◦ Állandó Tanács – az összes tag képviselői, de szükség szerint üléseznek
Működési alapelv: egyhangú döntés
Nemzetközi szervezetek - ENSZ
UNCTAD – ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia
◦ 1964-től ◦ 193 tagállam, székhelye Genfben ◦ Cél: a fejlődő országok és az átalakuló gazdaságok segítése ◦ Kutatás, elemzés és technikai együttműködés, konferenciák szervezése
Nemzetközi szervezetek - ENSZ
UNIDO – ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezet ◦ 1965-től, székhelye Bécsben ◦ Cél: ipari fejlődés támogatása és gyorsítása a fejlődő és átalakuló gazdaságokban ◦ Konkrét fejlesztési programok kidolgozása, általános szerződési feltételek kidolgozása
ENSZ Székház, Bécs
Nemzetközi szervezetek - ENSZ
UNCITRAL – ENSZ Kereskedelmi Jogi Bizottság
◦ 1966, székhelye Bécsben ◦ Magyarország kezdeményezésére jött létre, jelenleg diplomáciai küldött képviseli hazánkat ◦ A Széchenyi Egyetemmel együttműködő szervezet! ◦ Jogegységesítés, modellegyezmények és mintaszerződések kidolgozása, bírói esetjog ismertetése ◦ Legjelentősebb eredmény: Bécsi Vételi Egyezmény 1980.
Nemzetközi szervezetek - ENSZ
WIPO – Szellemi Tulajdon Világszervezete ◦ ◦ ◦ ◦
1967, székhelye Genfben Szellemi tulajdon nemzetközi védelmének elősegítése Fejlődő országok érdekeinek fokozott képviselete Igazgatási együttműködés biztosítása, globális információs hálózat működtetése
Nemzetközi szervezetek
UNIDROIT – Polgári Jog Egységesítésének Nemzetközi Intézete ◦ 1926, székhely Rómában ◦ Angol és francia munkanyelv, 36 részes állam ◦ Nemzetközi kereskedelmi ügyletek és intézmények jogának fejlesztése, különösen a lízing és a faktoring terén ◦ Legfontosabb dokumentum: Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei
Nemzetközi szervezetek
ICC – Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ◦ 1919, Párizsban székhely ◦ Ajánlások, szerződésminták kidolgozása, részletes elemzések és tanulmánykötetek a nemzetközi kereskedelem tárgykörében. ◦ Nemzetközi üzleti érdekvédelmi szervezet ◦ Legnépszerűbb szerve: Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság ◦ Legfontosabb dokumentum: INCOTERMS
Nemzetközi szervezetek
MIGA – Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség ◦ 1985, a Világbank intézménye, székhelye: Washigton ◦ Biztosításokat köt az alábbi kockázatokra: jövedelemtranszfer, a valuta átutalási kockázata adminisztratív kérdések, azaz a tulajdontól megfosztás, kisajátítás jogvédelem, abban az esetben, ha a fogadó országa nem ismeri el a befektetővel kötött szerződést fegyveres konfliktusok (háború, polgárháború).
Nemzetközi szervezetek
IMF – Nemzetközi Valutaalap
◦ 1945, washingtoni székhely, 188 tagország ◦ Magyarország 1982 óta tag ◦ Feladatai: nemzetközi árfolyam-stabilitás, hitelezés, nemzetközi kereskedelem elősegítése, a devizakorlátozások felszámolása, nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozás
◦ Kvótarendszer: az adott ország mérete, pénzügyi befizetése határozza meg, hogy milyen mértékű pénzügyi segítségre tarthat igény ◦ Pénzügyi eszköze: SDR – special drawing rights – különleges lehívási jogok
Az IMF hiteltípusai ◦ Készenléti hitelmegállapodás (Stand-By Arrangements, SBA) likviditáspótló, biztosítás jellegű keret, amiből nem feltétlenül szükséges pénzt lehívni. Jellemző nagysága az ország egyéves külső refinanszírozási szükséglete. ◦ Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL) szabad felhasználású keret csak erős gazdaságú országoknak. ◦ Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line, PLL) szigorú feltételekkel, makrogazdasági egyensúlyt helyreállító gazdaságpolitikai intézkedésekhez kötött hitelkeret. ◦ Kibővített megállapodás (Extended Fund Facility, EFF) stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló közép- és hosszútávú hitelkeret. ◦ Pénzügyi gyorssegély (Rapid Financing Instrument, RFI) „exogén sokkok”, például természeti katasztrófák miatt sürgős fizetési mérleg kiegyenlítésre szolgál.
Aktuális fejlődési irányok EU – USA szabadkereskedelmi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások Kritikus kérdések:
◦ Élelmiszerbiztonság (GMO) ◦ Személyes adatok védelme ◦ Joghatósági korlátozások
Magyar érintettség: Az Egyesült Államok Magyarország legnagyobb Európán kívüli exportpiaca
Nemzetközi vitarendezés
Felek:
◦ Államok egymással szembeni jogvitája: nemzetközi jogi kérdés ◦ Államok és magánszemélyek vagy gazdasági társaságok közötti jogvita: immunitás kérdése ◦ Más államokban honos gazdasági szereplők jogvitája
Eljárás formája:
◦ Bírósági : ld. kollíziós magánjog ◦ Választottbíróság
Ajánlott irodalom: Horváth Éva: Nemzetközi választottbíráskodás. HVGORAC, 2010.
Nemzetközi vitarendezés
A választottbíróság jellege: ad hoc vagy állandó/intézményes Jogegységesítési törekvések: ◦ Genfi Választottbírósági Egyezmény, 1961. ◦ UNCITRAL Modelltörvénye, 1985. Nem nemzetközi egyezmény, implementálással válik a nemzeti jog részévé Mintegy 70 ország adaptálta
◦ WTO vitarendezési eljárása, 1994. Közjogias jellegű A nemzetközi egyezményekből keletkező jogvitákat bírálja el, amelyben a felek államok
Választottbíróság és állami bíróság A választottbíróság előnyei: ◦ Különleges szakértelem ◦ Gyorsaság ◦ Gazdasági előnyök (kevésbé költséges) ◦ Nem nyilvános tárgyalás (üzleti titkok védelme) ◦ Az ítélet azonnal jogerős
A választottbíróság hátrányai: A végrehajtás kikényszerítéséhez a tagállami segítség kell Csak a részes feleket köti, adott esetben a jogutódot nem
A választottbíráskodás jogi alapja A választottbíróság eljárását befolyásoló szabályok: 1. A székhely szerinti országnak a vb-ra kötelezően alkalmazandó szabályai 2. A felek választottbírósági megállapodása 3. Az intézményes választottbíróság belső eljárási szabályzata 4. A felek rendelkezése hiányában a székhely szerinti ország diszpozitív rendelkezései 5. A ügyben eljáró bíróság szabad mérlegelési joga tölti ki a „hézagokat”
A választottbírósági megállapodás
A felek megállapodása arra vonatkozóan, hogy valamennyi, vagy meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. (Modelltörvény 7. cikk)
Nem kötelező az írásbeliség az UNCITRAL modelltörvényének 2006-os változása óta, de annak elmaradása számottevő bizonyítási nehézséget okoz Anyagi jogi következmény: a feleknek mindent meg kell tenniük a gyors és sikeres vb-i eljárás érdekében Eljárásjogi következmény: eljárási akadályt jelent, ha az egyik fél állami bíróság előtt indít eljárást érvényes vb-i kikötés esetén
A választottbíróság eljárása
A felek szabadon állapodnak meg abban, hogy hány bíró járjon el az ügyben, és milyen eljárás keretében válasszák ki a bírókat ◦ Jellemző: páratlan számú, költséghatékony az egyesbíró
Az eljárási alapelvek: ◦ Egyenlő bánásmód ◦ A felek mindegyikének joga, hogy ügyét előadhassa
A választottbíró jogai és kötelességei: ◦ ◦ ◦ ◦
Személyes részvétel és közreműködés az eljárásban Titoktartási kötelezettség Pártatlanság Kizárási okok figyelembevétele (közvetlen vagy közvetett részvétel az ügyben, pénzügyi érdek, ügyvédként járt el… stb) ◦ Általános kárfelelősség
A választottbíróság döntése Az ítélet alapja a felek által választott jog, ennek hiányában a kollíziós magánjog alapján megállapított jog, ennek hiányában: lex mercatoria. Lex mercatoria: a nemzetközi gazdaság azon szabályainak összessége, amelyeket a nemzetközi gyakorlat és különösen a nemzetközi választottbírósági gyakorlat fejlesztett ki, a nemzeti bírósági döntések szankcionálták, és ezáltal jogszabályokká váltak. (Horváth, 97.o.)
A választottbírósági döntés elismerése
Elismerés és végrehajtás tekintetében főszabály, hogy a választottbírósági ítéletet, függetlenül attól, hogy melyik országban hozták, az illetékes bírósághoz benyújtott kérelemre végre kell hajtani. Elismerés megtagadásának okai:
◦ Valamelyik fél nem volt cselekvőképes ◦ A felet nem értesítették az eljárásról, vagy egyébként nem tudta az ügyét előadni ◦ A döntés tárgya nem tartozik a vb. Hatáskörébe ◦ A tanács összetétele vagy eljárása a felek megállapodásával vagy jogszabállyal ellentétes ◦ A kérelmet elbíráló bíróság államának közrendjébe ütközik az ítélet, vagy olyan kérdésben hozták, amelyet nem lehet vb-i eljárással elbírálni.
A választottbírósági döntés végrehajtása Egyezmény a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról – New York-i Konvenció, 1958. 144 részes állam Magyarország fenntartással csatlakozott: csak azokat a határozatokat ismeri el, amelyek valamely másik Szerződő Állam területén hozott és csak a magyar jog szerint kereskedelminek tekinthető jogviszonyokból származnak.
Külföldi beruházások védelme
A külföldiek gazdasági célú letelepedésének egyes kérdései: ◦ A gazdasági folyamatok a társaságok nemzetközivé válása felé mutatnak (transznacionális vállalatok) ◦ Önálló vállalati egység létesítése külföldön, fióktelep vagy nemzetközi vegyesvállalat (joint venture)? ◦ Milyen adminisztratív vagy jogi korlátai vannak a külföldiek vállalat-alapításának a célországban? (korrupció) ◦ Figyelemmel kell lenni az eltérő társasági és cégformákra (felelősség, alaptőke) ◦ Adótervezés: kettős adóztatást elkerülő szerződések vizsgálata, adóösztönzők keresése. ◦ EU-s, vagy EU-n kívüli ország?
„Külföldi” és „belföldi” 2001. évi XCIII. törvény alapján:
Devizakülföldi: a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, d) a vámszabad területi társaság, e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik.
Külföldi beruházások védelme
Jogforrások: ◦ 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről ◦ 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről ◦ 1998. évi LXXII. törvény a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről
Főszabály: 1988. évi XXIV.tv 1. §. „A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.” Szabályozott témakörök:
◦ Kisajátítás (tényleges értéken, haladéktalanul és a befektetés pénznemében) ◦ Gazdasági tevékenység folytatása ◦ Határon átnyúló szolgáltatás nyújtása ◦ Vámszabad terület és vámszabad területi társaság
Vámszabad területek Raktározási célú vámszabad területen külföldről származó vámáru tárolható, ideiglenes jelleggel, harmadik országba vagy a származási országba történ ő továbbszállításig. Ennek megfelelően vámszabad raktárba (amely az új neve a korábbi kereskedelmi vámszabad területnek) csak közvetlenül külföldről lehet vámárut beszállítani. Ipari vámszabad terület létesítése akkor engedélyezhet ő hazánkban, ha ott import anyagok és alkatrészek felhasználásával történ ő exportcélú termelési tevékenységet végeznek. Termelési tevékenységnek tekinthető : a) az áruval kapcsolatos minden olyan művelet, amelynek eredményeként a termék statisztikai termékosztályozási besorolási száma megváltozik, vagy b) a bérmunkaszerződés alapján végzett tevékenység, valamint c) az alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás.
Külföldi vállalkozások fióktelepe, kereskedelmi képviselete
Fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.
A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető
Kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.
A kisajátítás nemzetközi elvei Act of State-doktrina: külföldi állam területén lévő dologra vonatkozó elvonás jogszerűségét egy nemzeti bíróság nem vizsgálhatja, feltéve, hogy a kisajátítás nem sérti a nemzetközi jogot. Hull-formula: az állam akkor is állandó szuverenitást gyakorolhat természeti erőforrásai felett, ha azok kiaknázását külföldi beruházónak átengedte, feltéve, hogy a szuverenitás gyakorlása a nemzetközi joggal összhangban van. Elvárások:
◦ A tulajdonjog elvonásának közérdekből kell történnie ◦ Az nem lehet diszkriminatív ◦ Méltányos kártalanítást kell fizetni (azonnali, megfelelő és tényleges – prompt, adequate and effective) ◦ A elvonást tisztességes, jogszerű eljárás keretében kell lefolytatni
Beruházásvédelmi megállapodások
A jogi védelem lehetőségei: ◦ Egyedi beruházási szerződés a beruházó és a fogadó állam között ◦ Kétoldalú egyezmények ◦ Többoldalú egyezmények ◦ Belső nemzeti jogszabály a külföldi beruházások védelméről ◦ Speciális beruházási vagyonbiztosítás kötése (ld. MIGA)
Források: OECD Modellegyezmény (1967) kétoldalú, Washingtoni Konvenció (1965) – beruházási viták rendezése ◦ Nemzetközi Jogvitarendező Központ – ICSID. Speciális választottbíróság, önkéntes alávetés alapján működik
