A bíróság szervezetrendszere

Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A bíróság szervezetrendszere

Készítette: Pelyhe Antónia

Konzulens: Dr. Panyi Béla

Igazgatásszervező Nappali tagozat A0TPOX

Miskolc 2015.

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Political Science Department of Constitutional Law

COMPOSITION

Organization of Court

Author: Antónia Pelyhe

Consultant: Dr. Béla Panyi

Public Administration Full-time course A0TPOX

Miskolc 2015.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ............................................................................................................... 3 II. A magyar bírósági szervezet 1526 és 1790 között ............................................. 4 II.1. A bíróságok szervezeti rendszere a királyi Magyarországon ........................ 5 III. A bírósági szervezet változásai 1790 és 1849 között ........................................ 6 IV. Az osztrák neoabszolutizmus bírósági rendszere 1848-1861 között .............. 7 V. A korszerű bírósági rendszer kiépítése Magyarországon 1861 és 1918 között ............................................................................................. 7 V.1. Bírósági reformok 1861 és 1869 között ........................................................ 7 V.2. Az 1869. évi IV. tc ........................................................................................ 8 V.3. A dualizmus bírósági rendszere .................................................................... 9 V.3.1. Rendes bíróságok ................................................................................. 10 V.3.2. Esküdtbírósági rendszer ....................................................................... 10 V.3.3. Dualizmus kori különbíróságok ........................................................... 11 VI. A bírósági szervezetben bekövetkező változások a XX. század első felében .................................................................................. 12 VI.1. Az első Népköztársaság idején hozott reformok ....................................... 12 VI.2. A tanácskorszak időszakának rendszere .................................................... 13 VI.3. A Horthy- és a koalíciós korszak bírósági rendszere ................................ 14 VII. A bírósági rendszer változásai a XX. század második felében .................... 15 VII.1. A bírósági szervezet változásai az 1949-es Alkotmány nyomán .............. 15 VII.2. Az 1954. évi II. törvény ............................................................................ 15 VII.3. Az 1972. évi IV. törvény a bíróságokról .................................................... 16 VII.4. Bíróságok változtatása a rendszerváltással ............................................... 20 VII.4.1. Az igazságszolgáltatás alapelvei ...................................................... 21 VII.4.2. Egyéb változások.............................................................................. 22 VII.5. 1997-ben történő változások ..................................................................... 23 VII.5.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) .............................. 24 VII.6. Az 1997. évi LXVI. törvénnyel bekövetkező változások ......................... 25 VIII. A mai magyar bírósági szervezetrendszer ................................................. 28 VIII.1. A 2011. évi CLXI. törvény értelmezése .................................................. 29

-1-

IX. A bíróságok központi igazgatása................................................................... 37 IX.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésének okai .............. 37 IX.2. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre ............................ 38 IX.3. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) .......................................................... 40 IX.4. Az Országos Bírói Tanács központi igazgatási felügyelete (OBT) .............. 41 X. Bírói etikai kódex ............................................................................................... 43 XI. Összegzés ........................................................................................................... 45 XII. Mellékletek ...................................................................................................... 47 XII.1. Felhasznált irodalomjegyzék ....................................................................... 47 XII.1.1. Könyvek ........................................................................................... 47 XII. 1.2. Internet címek .................................................................................. 47 XII.2. Felhasznált jogszabályok jegyzéke ............................................................. 48 XII.3. Felhasznált ábrák ......................................................................................... 48

-2-

I.

Bevezetés

A témaválasztás indokolása: Szakdolgozatom témája: A bíróság szervezetrendszere. Témaválasztásomkor több, fontos szempont is befolyásolt. Elsőként említeném azt a belső motivációt, kíváncsiságot, amely a bíróságok történetének megismeréséhez vezetett. Mindig is érdekelt, hogyan fejlődött, változott az igazságszolgáltatás intézménye, hiszen több száz éves múlttal és hagyománnyal rendelkező szervezetről van szó, amely korszakokon keresztül megőrizte tekintélyét. Történelmi tanulmányaim során némi betekintést szereztem ebbe a témába. Egyetemi éveim alatt egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányoztam a bíróságok fejlődését, szervezeti felépítését. Nem utolsó sorban, magával ragadott az Alkotmányjogi Tanszék lelkiismeretes munkája. Ennek köszönhetően, megerősödött bennem az a gondolat, hogy a jövőben szeretnék bíróként tevékenykedni, aktívan részt venni az igazságszolgáltatás nehéz, de rendkívül fontos és meghatározó munkájában. Dolgozatom első részében a bírósági szervezet történeti fejlődését mutatom be a mohácsi vésztől kiindulva egészen a népköztársasággal bezárólag. Nagy hangsúly fektettem azokra a változásokra, amelyek a bíróság szervezetében a különböző korszakokban bekövetkeztek. Munkám második részében a szervezetrendszer fejlődését részletezem napjainkig. Külön figyelmet szentelek azoknak a törvényeknek, amelyek nagyban befolyásolták igazságszolgáltatásunk működését, illetve a jelenlegi bírósági szervezet munkáját, felépítését is szabályozzák. Munkámban megjelenik a régi Alkotmány, az 1949. évi XX. törvény, az 1954. évi II. törvény, a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről, az 1972. évi IV. törvény a bíróságokról, valamint az 1997. évi LXVI. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról. Külön figyelmet szentelek a 2011. évi CLXI. törvényre, amely a ma működő bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szól. Végezetül, fontosnak tartom kiemelni a 2015. január 1-jén hatályba lépett Etikai Kódexet, melynek célja, hogy erősödjön a bírósági szervezet iránti közbizalom. Ez a munka iránymutatásként meghatározza a bírák által követendő erkölcsi normákat. Összegzésül, dolgozatom fő irányvonala, a bíróság szervezetrendszerében bekövetkező változások szemléltetése. -3-

II.

A magyar bírósági szervezet 1526 és 1790 között

A bírósági szervezet története a mohácsi vésztől nehezen követhető, hiszen Magyarországon módosult az igazságszolgáltatás. A korszak egyik sajátossága, hogy háttérbe szorult a király személyes bíráskodása.1 Természetesen a Kúria külön helyet biztosított a király számára, de már nem bíráskodott állandó jelleggel. Az ország három részre szakadását követően a bírósági rendszer rendkívül bonyolulttá vált, hiszen a magyar függetlenséget szimbolizáló, hagyományos bírói tisztségek és fórumok mellett ebben a korban jelentek meg az idegen érdeket kiszolgáló birodalmi ítélkező szervek, és keveredtek egymással az egyéni és társas bíráskodás formái.2 Ebből világosan látható, hogy a bíróságok működését jelentős mértékben befolyásolták a politikai és hatalmi harcok. A királyi kúria ezek után két, egymáshoz kapcsolódó felsőbíróságot foglalt magába, bár hatáskörük elkülönült. Az egyik volt a királyi tábla, amely elsőfokú, és részben fellebbezési bíróság, a másik a hétszemélyes tábla, amely fellebbviteli fórumként szolgált. A rendkívüli és folyamatos háborús események következtében a felsőbíróságok működése nem volt állandó. Ebben a korszakban került sor az igazságszolgáltatás megreformálására, mert láttak, hogy a bíróságok működésen és a törvényeken javítani kell. Ennek egyik fontos lépése az 1707. évi ónodi országgyűlés, amely az országos ítélőtábla felállítását határozta meg.3 A másik, hogy a modern értelemben vett hazai felsőbíráskodás az 1723. évi reformtól számítható. Az intézkedések meghatározott székhelyhez (Pesthez) kötötték a királyi kúriát. A királyi tábla állandó bírósággá alakult, folyamatosan ítélkezett és általános hatáskörű lett.

1

Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 57. oldal Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 61. oldal 3 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 64. oldal 2

-4-

A hétszemélyes tábla felállításával decentralizálták a hatáskörébe tartozó ügyek intézését.4 II. József nevéhez fűződik az a radikális reform, hogy a bíráskodást szét kell választani a közigazgatástól. II.1. A bíróságok szervezeti rendszere a királyi Magyarországon 

Királyi kuria: Kezdetben az uralkodó személyesen bíráskodott, majd a nagybírák útján szolgáltatott igazságot. A XVII. században két bíróságból tevődött össze és ezek alkalmi üléseket tartottak.



Kerületi táblák: Négy kerületi tábla létezett. A döntést szótöbbséggel hozták meg, és hatáskörük kizárólag a nemesek magánjogi ügyeire terjedt ki.5



Tárnoki szék: Önálló bírósággá vált, de nem rendszeresen tartották az üléseket. A tárnoki szék hatáskörére szigorú szabályok vonatkoztak. A fórum elé csak tárnoki városból fellebbezett ügyek kerültek.



Személynöki szék: A tárnoki széktől fellebbezett ügyekben döntött.



Szabad királyi városok bíróságai: Kizárólag saját jogukkal élhetnek, 12 tagú tanácsból állt.



Vármegyei ítélkező fórumok: Mohács után a megyei bíróságok szerepe egyre növekedett, a központi szervek nem működtek a folyamatos háborúk miatt, ezért a helyi bíróságok fontos szerephez jutottak. A megyei törvényszék maradt a vármegyei ítélkező fóruma.



Úriszék: Földesúri bíráskodást jelent. A földesúri joghatóság minden nemesre kiterjed. A katonák és az udvari nép ügyeiben az úriszék döntött. Nagyobb perügyekben másodfokon, minden más esetben elsőfokon ítélkezett.

4

http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 1. oldal 2015. március 10.

5

Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 70. oldal

-5-



Mezővárosi bírósági szervezet: A gazdagabb mezővárosok önálló önkormányzattal és egységes szervezettel rendelkeztek, élükön a főbíróval.



Egyházi bíróságok: Szerepük 1526 után növekedett. Eljárásaikban a kánonjogot alkalmazták ás állandóan működtek.

III.

A bírósági szervezet változásai 1790 és 1849 között

Legfontosabb változás a királyi kúriát érintette, hiszen a székhelyét Pestre helyezték át. Minden súlyos ügyben ez a szerv hozott ítéletet és kiterjesztették hatáskörét is. Az 1791:67. tc. az országos bizottság felállítását rendelte el, amelynek egyik feladata éppen a bírósági rendszer átalakítása, korszerűsítése lett volna.6 Létrehozták a váltóügyi bírósági rendszert, amely három fokozatú volt. Az első szintű bíróságok hét városban működtek, másodfokon a királyi kúrián belül alakítottak ki új szervet, ez a váltótörvényszék, a legutolsó szint a legfőbb váltóügyi fórum, amely a hétszemélyes táblát jelentette. A legfelsőbb bíráskodás 1848-tól alapvető változáson ment keresztül, miután a forradalom hatására a törvények megszüntették a rendi államberendezkedést, és a kancelláriát, létrehozták az önálló Igazságügyi Minisztériumot.7 Fontos volt, hogy a magánföldesúri bíráskodást megszüntették, felszámolták az úriszéket, a bíróságokat törvényhatóságonként szervezték meg. Az 1848/49-es szabadságharc idején létrehozott bíróságok az önvédelem eszközei voltak, amelyek polgári és hadi bíróságként működtek. Amikor a viszonyok kezdtek lecsillapodni, a bíróságok hagyományosan működtek tovább. Később elrendelték a királyi tábla, hétszemélyes tábla és a váltótörvényszék megszüntetését, valamint olyan felsőbíróságok felállítását, amelyek a Függetlenségi

6 7

Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 104. oldal http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 1. oldal 2015. március 10.

-6-

Nyilatkozat szellemében bíráskodnak.8 A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei egyenlők voltak.

IV.

Az osztrák neoabszolutizmus bírósági rendszere 1849- 1861 között A szabadságharcot követően az államigazgatási, az ügyészségi és a bírósági

szervezetet feloszlatták. Ezt követően kiépült az új császári és királyi bírósági szervezet. Az egykor legfőbb jogi fórumnak számító hétszemélyes tábla hatáskörét Magyarországra is kiterjesztve a Bécsben ítélkező Legfelsőbb Bíróság vette át. A váltótörvényszék és a királyi tábla utóda 1850-től öt kerületi felsőbíróság lett.9 A bíróságnak új szervei jöttek létre, ezek a járásbíróságok, és létrehoztak az egész országra kiterjedő, függetlenített helyi bíróságokat. A neoabszolutizmus idején egységes bírósági rendszer jött létre, ahol az ügyeket három fokon vizsgálták. Első fokon elsősorban a járásbíróságok, másodfokon a megyei törvényszékek jártak el fellebbezés esetén. Előfordulhatott az is, hogy az első és másodfokú bíróság ítélete egyező volt, ilyenkor nem lehetett további jogorvoslatot kérni.10 A korszak különös bíróságai közül fontos szerepet kapott a haditörvényszék, amely a felségsértés és lázadás cselekményére irányult.

V.

A korszerű bírósági rendszer kiépítése Magyarországon 1861 és 1918 között V.1. Bírósági reformok 1861 és 1869 között Az Országbírói Értekezlet összehívása nyomán született meg az Ideiglenes

Törvénykezési Szabályok elnevezésű gyűjtemény, amely az igazságszolgáltatás tekintetében igen meghatározó normává vált.

8

Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 111. oldal http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015. február 08. 10 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 116. oldal 9

-7-

Ennek következménye, hogy a királyi kúria ismét a legfelsőbb ítélkezési fórum lett, a királyi táblának megmaradt elsőfokú hatásköre, a hétszemélyes tábla megmaradt fellebbezési bíróságnak. A kerületi táblák tekintetében nem következett be változás, csak nemesek ügyeiben járhattak el. Viszont a megyei törvényszék szervezetét és hatáskörét az Ideiglenes Törvénykezési Szabály nem érintette és nem javasolta megváltoztatni.11 De visszaállította a váltótörvényszékeket. Végül a kiegyezés nyitotta meg az utat az igazságszolgáltatási szervezet anyagi és eljárás jogi törvényhozás útján való továbbfejlesztéséhez. Az igazságügyi szervezet legfontosabb feladata a polgári társadalmi rend követelményeinek megfelelő átalakítása volt. Az 1870. évi VI. tc. megszüntette a hétszemélyes táblának és a királyi táblának a korábbi kúriát megtestesítő szervezeti egységét. A legfelsőbb ítélkező szerv a „magyar királyi kúria” lett, amelyen belül megalakult a semmisségi panaszokat elbíráló Semmítőszék, valamint az anyagi jogi vitákat elbíráló Legfőbb Ítélőtábla. Az új értelemben vett kúriától szervezetileg elkülönültek az ítélőtáblák, amelyek ugyancsak felfolyamodású bíróságok lettek.12 A kerületi táblák is megszűntek, vegyes bíróságok léptek a helyükre.

V.2. Az 1869.évi IV. tc. A XVII. század végére még mindig áttekinthetetlen és széttagolt volt a bíróságok felépítése. Kiemelkedően fontos változást hozott az 1869. évi IV. törvénycikk, amely elkülönítette az igazságszolgáltatást a közigazgatástól, és egyúttal megtiltotta az egymás hatáskörébe való beavatkozást.13 A magyar bírósági szervezet alapjait ez a törvény teremtette meg. A törvény első részében szinte szó szerint követte az 1930. évi belga Alkotmányt, ami a hatalommegosztás Montesquieu-i

elvén

nyugodott,

mely

11

szerint

a

törvényhozó,

végrehajtó,

Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 120. oldal http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 1. oldal 2015. március 10. 13 http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 1. oldal 2015. március 10. 12

-8-

igazságszolgáltató hatalom szervezetileg is elkülönül egymástól, egymást ellenőrzi és kiegyensúlyozza.14 A bírói hatalom gyakorlását a „király nevében” állami feladattá tették, és még fontosabb volt az, hogy kinyilvánították a bírói függetlenséget. A bíró ezek után a törvények, a törvények alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek, valamint a törvényerejű szokás szerint tartozott eljárni és ítélkezni. A bíró az igazságszolgáltatást nem tagadhatta meg, és a hivatalával járó teendőket nem utasíthatta vissza. A bírói függetlenséget számos egyéb rendelkezés támasztotta alá: így a királyi kinevezés, az államkincstári fizetés, az elmozdíthatatlanság, a pártatlanságot pedig az összeférhetetlenségi szabályok igyekeztek biztosítani.15

V.3. A dualizmus bírósági rendszere A kiegyezés után rendkívül fontos és meghatározó változáson ment keresztül a bírósági rendszer. Legfontosabb, hogy állandóvá váltak, folyamatosan működtek és helyhez kötöttek voltak, vagyis csak a kijelölt székhelyen gyakorolhatták az igazságszolgáltatást. Megtörtént a bírósági rendszer egységesítése: az 1871. évi XXXI. és XXXII. tc. megszüntette mindig addigi o különleges hatáskörű elsőfokú bíróságot o városi és megyei törvényszéket o úrbéli ítélkező fórumot o bányabíróságot o vegyesbíróságot, és ezáltal egységes rendszert hozott létre.16 A bírósági szervezet tevékenységén belül hierarchikus viszony alakult ki. Törvény szabályozta belső szervezeti felépítését, a bírák viszonyait, függetlenségüket. Az egységes rendszer megteremtette a decentralizáció elvét, ami azt jelenti, hogy az ügyeket ott kell elintézni, ahol keletkeztek.

14

http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 1. oldal 2015. február 10. http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 1. oldal 2015. március 10. 16 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 125. oldal 15

-9-

V.3.1. Rendes bíróságok Rendes bíróságok azok a bíróságok, amelyek az igazságszolgáltatási funkciót az ügyek jellegétől függetlenül, jogszabály alapján, általános hatáskörrel gyakorolják. A dualizmus idején a legmagasabb szintű bírói fórum a polgári és büntetőügyekben is hatáskörrel rendelkező királyi kúria volt, majd ezt követték az ítélőtáblák, a törvényszékek és a legalsóbb szinten a járásbíróságok.17 A század elején a két ítélőtábla helyett 11 ítélőtáblát hoztak létre.18 A törvényszék általános hatáskörrel bíró szerv, amelynek elnöke van. A járásbíróságok feladata a kisebb súlyú ügyek intézése. Élén a járásbírák állnak. Főfelügyeleti jogot a igazságügyiminiszter gyakorolta felettük.

V.3.2. Esküdtbírósági rendszer Esküdtbíróságokat a törvény minden büntető hatáskörű törvényszéknél szervezett. Az esküdtbíróságokat a dualizmus jogszabályai vegyes bíróságokként szervezték. Az esküdtbíróság hatáskörébe általában a legsúlyosabb bűncselekményeket utalták, azokat, amelyeket szabadságvesztéssel, életfogytig tartó fegyházzal vagy halálbüntetéssel büntettek.19 Az esküdtbíróságok elé vitt ügyeknek 3 nagy csoportját különböztethetjük meg. 1) Rendes hatáskörbe tartozó ügyek: Bármelyik esküdtbíróság dönthetett. Ilyen ügyek a gyilkosság, testi sértés, mérgezés. 2) Kivételes hatáskörbe tartozó ügyek: Csak a királyi tábla székhelyén létrejött esküdtbíróságok járhattak el. Ezek az ügyek politikai bűncselekmények, hűtlenség, lázadás.

17

Dr. Lehotay Veronika: A modern állam és jog történeti alapjai Miskolci Egyetemi kiadó 2011. 76. oldal Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 129. oldal 19 http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/ 2015. február 02. 18

- 10 -

3) Sajtóbíráskodási hatáskör: Sajtó útján elkövetett bűncselekményeket vizsgálták.

V.3.3. Dualizmus kori különbíróságok A dualizmus korában az igazságszolgáltatás minőségének javítása érdekében különbíróságok jöttek létre. Ezek közül legfontosabb a Közigazgatási Bíróság volt, amely 1883-tól 1896-ig terjedő időszakban épült ki. Végleges szervezete az 1896: XXVI. tc. nyomán alakult ki. A Közigazgatási Bíróságot a kúriával azonosan illette meg a jogegységi és teljes ülési határozatok meghozatalának a joga. Ez a testület tette lehetővé, hogy a polgárok a közigazgatási hatóságok visszaélései ellen bírói úton keressenek jogorvoslatot.20 A Közigazgatási Bíróság mellett a következő különbíróságok is működtek ebben a korszakban:

20



Főudvarnagyi Bíróság



Hatásköri bíróság



Választási bíráskodás



Egyházi bíróságok



Katonai bíróságok



Szabadalmi hatóságok



Választott bíróságok



Budapesti áru- és értéktőzsde bírósága

 

Kisebb polgári peres ügyekben eljáró kivételes bíróságok Községi bíróságok



Konzuli bíráskodás



Kereskedelmi és váltótörvényszéket

http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 2. oldal 2015. március 10.

- 11 -

A Magyar Királyi Kúria és az igazságszolgáltatás szervezete az 1890-es évek elejére kialakult, de ezt a véglegesnek hitt rendszert néhány évvel később szétverte a történelem: a két forradalom, majd az azokat követő trianoni diktátum.21

VI.

A bírósági szervezetben bekövetkező változások a XX. század első felében

VI.1. A Népköztársaság idején hozott reformok Ezen időszak alatt még nem alakult át radikálisan a dualizmustól örökölt bírósági szervezet. Azonban, néhány elnevezésbeli és egyéb formai természetű változás következett be. A bíróságok, ügyészségek elnevezéséből elhagyták a “királyi” jelzőt és beiktatták az “állam” szót.22 Az esküdtbíróság szervezete nem változott, hiszen a legfontosabb ügyekben döntött és változatlanul csak büntető ügyszakban ítélkezett. Jelentősebb szervezeti intézkedés a munkaügyi bíróság megszervezése volt. Ezek a járásbíróságok mellett alakultak. A bíróságok történetében először nők is ítélkezhettek Az 1918. évi polgári időszakban végrehajtottak még néhány kisebb jelentőségű intézkedést a törvénykezési szervezet átalakítása terén. Megszüntették a Főudvarnagyi Bíróságot és helyébe Állami Zárlati Bíróságot szerveztek. Felállították a Területenkívüliek Bíróságát, amely testület a diplomáciai mentességet élvezők választott ítélkezési fóruma volt. Kisajátítási Vegyes Bíróság létesült a földreformmal kapcsolatos kisajátítási ár, kártérítési összeg megállapítására. Üzemi választott bíróságok alakultak a munkások által elrontott anyagokért és eszközökért fizetendő térítés megállapítására.23

21

http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 2. oldal 2015. március 10. Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 161. oldal 23 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 163. oldal 22

- 12 -

VI.2. A tanácskorszak időszakának rendszere A Tanácsköztársaság igazságügyi népbiztosa 1919. március 22-én felfüggesztette mind a bíróságok, mind az ügyészségek működését, majd megszervezték a forradalmi törvényszékeket, amelyek a járási székhelyeken alakultak ki.24 Hatáskörük elsősorban a politikai ügyekre terjedt ki. A tanácsrendszer egységes alapelvek szerinti felépítése érdekében a tanácsszervezetet április 2-án kiadott ideiglenes alkotmány a következőképpen szabályozta: Minden községben falusi, minden városban városi, a járásban járási, a megyeszékhelyeken megyei tanácsok alakulnak. A tanácsok mellett elsősorban a megyei és járási székhelyeken forradalmi törvényszékek működtek. A forradalmi törvényszékek népbíróságok voltak.25 A bíróságok hatáskörét nem rögzítették pontosan, de a forradalmi törvényszéki rendszert 1919. májusában újraszabályozták, miszerint kizárólag csak a megyei székhelyen lehetett felállítani.26 A Tanácsköztársaság bukása után megmaradt a Magyar Kúria vezető szerepe, viszont lecsökkent a királyi ítélőtáblák száma, miután Budapest mellett már csak Debrecenben, Szegeden, Győrött és Pécsett működtek királyi táblák. A magyar igazságszolgáltatásban mindvégig élt az az akarat, hogy a Magyar Kúria és ezzel egy időben a bírák függetlensége megingathatatlan maradjon. Ezt igazolta a Magyar Kúria 1920-ban elhunyt elnökének, Günther Antalnak a temetésén elhangzott búcsúbeszéd. Grecsák Károly nyugalmazott igazságügy-miniszter nyomatékkal hangsúlyozta, hogy „a társadalmi és gazdasági evolúció bizonyos rázkódtatásokkal járó mai korszakában az országnak feltétlenül szüksége van egy olyan intézményre, amelyre ennek a nemzetnek minden egyes tagja bizalommal és reménnyel tekint. Eddig is a magyar kúriát tekintette ennek a nemzetnek minden fia annak a mentsvárnak, ahol a jog és a közszabadság biztos menedéket talál.”27

24

http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 2. oldal 2015. március 10. Siklós András: Magyarország 1918-1919 Budapest, 1978 26 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 164. oldal 27 http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 3. oldal 2015. március 10. 25

- 13 -

VI.3. A Horthy- és a koalíciós korszak bírósági rendszere A Horthy-korszakban a bírósági hierarchia csúcsán ismét a Kúria állt, és az igazságszolgáltatási feladatokat a rendes bírósági szervek látták el. Törvényszékeket Budapesten és általában megyénként szerveztek, ahol az egyesbíró ítélt.28 Az esküdtbíróságok újjászervezésére a Horthy-korszakban nem került sor. A második világháború végnapjaiban a Magyar Kúria egy polgári és egy büntető tanáccsal Sopronba települt, és 1944. december 10-től már nem folytatott ítélkezési tevékenységet.29 A koalíciós korszak kezdetén, az 1945. január 25-én kiadott 81/1945 ME rendelet felállította a népbíróságokat és ezek fellebbezési fórumát, a Népbíróságok Országos Tanácsát.30 37. § Minden törvényszéki székhelyen népbíróságot kell felállítani. Az igazságügyminiszter ugyanazon népbíróság keretén belül több tanács felállítását rendelheti el. 38. § A népbírósági tárgyalásra a törvényszék vezetője jelöl ki alkalmas helyiséget. 39. § A népbírósági tanács 5 tagból áll.31 Az 1947.évi XXIII. tc-kel felállították az uzsorai bírósági különtanácsot, amelyet munkásbíróságnak neveztek.32 Ebben a korszakban a járásbíróságtól az ítélőtáblához, a törvényszéktől a Kúriához lehetett fellebbezni.

28

Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 166. oldal http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 3. oldal 2015. március 10. 30 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 167. oldal 31 1945. évi VII. törvénycikk a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről. Az ideiglenes nemzeti kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról 37-39 § 32 Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen,1998 167. oldal 29

- 14 -

VII. A bírósági rendszer változásai a XX. század második felében VII.1. A bírósági szervezet változásai az 1949-es Alkotmány nyomán A Magyar Népköztársaság 1949. augusztus 20-án kihirdetett Alkotmányának a legfelsőbb bíráskodás szempontjából legfontosabb rendelkezése az volt, hogy kimondta: a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok működése és ítélkezése felett. A Legfelsőbb Bíróság irányelveket állapíthat meg és elvi döntéseket hozhat, amelyek a bíróságok számára kötelező érvényűek.33 Ez volt az 1949. évi XX. törvény, amely radikálisan átalakította az igazságszolgáltatási rendszert, benne a bírósági szervezetet is. A bírósági szervezetrendszer a korábbi négy fokozat helyett három fokozatúvá vált. 36. § (1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a felsőbíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják.34 A kúria megszűnését követő Legfelsőbb Bíróság már nem folytatta azokat a hagyományokat, amelyek a jogbiztonság szempontjából eddig meghatározó jelentőséggel bírtak. Az 1950. évi IV. törvény felszámolta a tanácsrendszer területi beosztásával nem egyező felsőbíróságokat, az egykori ítélőtáblákat és főállamügyészségeket. 4. § (1) A felsőbíróságok és a főállamügyészségek az 1950. évi december hó 31. napján megszűnnek.35

VII.2. Az 1954. évi II. törvény A bíróságokról szóló 1954. évi II. sz. bírósági törvény szakítva a Montesquieu-i elvekkel már egyértelműen rögzítette a végrehajtó- és a bírói hatalom szoros összekapcsolódását és ezzel megszűnt a bírói hatalmi ág önállósága. Ettől kezdve a

33

http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 3. oldal 2015. március 10. 1949. évi XX. törvény A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A bírói szervezet 36. § (1) 35 1950. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról 4. § (1) 34

- 15 -

bírákat a kormány egyik tagja, az igazságügyi miniszter nevezte ki, kivéve a Legfelsőbb Bíróság elnökét és bíráit: őket az Országgyűlés választotta.36 Ez a törvény a bíróság szervezetét négy szinten szabályozta. Az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok, a járásbíróságok, és a különbíróságok gyakorolják. Feladatuk, hogy biztosítják az állampolgároknak a személyi, vagyoni, politikai jogaikat és érdekeiket. A legfőbb bírói fórum az 50-es években a politika játékszerévé vált, és főleg az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a megtorlásban játszott szerepe szégyenteljes volt. Számos halálos ítéletet hoztak, és a mártírok emléke sötét árnyat vetett az időszak igazságszolgáltatására. Hosszú évtizedekbe telt, míg a tekintélyt, vagy legalábbis annak egy részét a legfőbb ítélkező fórum visszaszerezte.37

VII.3. Az 1972. évi IV. törvény a bíróságokról A bíróságokról későbbi, meghatározó erejű törvény az 1972. évi IV. törvény, amely alapján az előbbi négy szintű szervezetrendszert öt szintűvé tette. A Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróság, a járási bíróság megmaradt, a különbíróság helyett a munkaügyi bíróságok és a katonai bíróságok végezték az igazságszolgáltatást. Ezek a bíróságok hozzájárultak a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének védelméhez, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek biztosításához. A törvény célja, hogy az igazságszolgáltatás alkotmányban meghatározott feladatainak és alapelveinek érvényesüléséhez biztosítsa a szervezeti feltételeket. A törvény a bíráskodás egységének megvalósításával, a bírák választásának bevezetésével, a bírói hivatás gyakorlásához hatékony biztosítékok megteremtésével az igazságszolgáltatás társadalmi hatásának növelését, a szocialista törvényesség érvényesülését szolgálja. 38

36

http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 1. oldal 2015. február 10. http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/ 3. oldal 2015. március 10. 38 1972. évi IV. törvény a bíróságokról 37

- 16 -

Ez a törvény már finomított a bírák kinevezési rendszerén, az igazságügyi minisztert már csak a bírák kijelölésének joga illette meg. A bírákat egy 11 fős kollektív államfői testület, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választotta meg. A bírósági vezetők (elnökök, elnökhelyettesek) kinevezése és felmentési joga azonban az igazságügyi miniszter kezében maradt. Az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a költségvetési igények érvényesítése az épület felújításoktól az informatikai fejlesztésekig, a bírói kinevezések előterjesztése, a bérgazdálkodás, és a fegyelmi eljárás kezdeményezése.39 A következőkben az egyes bíróságok szerepét, tevékenységét, összetételét, szervezetét rendszerezem. Járásbíróság 16. § Bírósági útra tartozó ügyekben első fokon a járásbíróság jár el. 17. § (1) A járásbíróságnál elnök (elnökhelyettes), hivatásos bírák és népi ülnökök működnek.(2) A járásbíróságot az elnök vezeti.

Megyei bíróság 18. § (1) A megyékben, a megye területére kiterjedő illetékességgel megyei bíróság működik. Első fokon és másodfokon is eljár. (2) A megyei bíróság jár el első fokon az eljárási törvények által hatáskörébe utalt ügyekben; másodfokon elbírálja a járásbíróság és a munkaügyi bíróság határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. 19. § A megyei bíróságnál elnök, elnökhelyettesek, tanácselnökök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek.

39

http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 1. oldal 2015. február 10.

- 17 -

20. § (1) A megyei bíróságon büntető, polgári és gazdasági kollégium működik. A kollégium az ugyanabban az ügyszakban ítélkező hivatásos bírák testülete, amely a megyei bíróság területén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát. Két vagy több kollégium összevontan is működhet. 21. § (1) A megyei bíróságot az elnök vezeti. (2) A megyei bíróság elnöke felügyeletet gyakorol a megyei bíróság területén működő járásbíróságok általános működése felett.

Munkaügyi bíróság 22. § Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben. 23. § (1) A munkaügyi bíróság a) elbírálja a munkaügyi döntőbizottság, illetve a szolgálati felettes határozata ellen benyújtott kereseteket; b) eljár azokban a munkaügyi vitákban, amelyek közvetlenül terjeszthetők a munkaügyi bíróság elé. 24. § (1) A munkaügyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek. (2) A munkaügyi bíróság egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsban jár el. 25. § A munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

Katonai bíróság 26. § Katonai bíróság egyes nagyobb helyőrségekben és magasabb katonai egységek mellett működik. 27. § (1) A katonai bíróságok hatáskörébe utalt büntető ügyekben első fokon és általános hatáskörrel a katonai bíróság jár el. (2) A katonai bíróságok hatásköre kiterjed

- 18 -

a) a fegyveres erők, a külön jogszabályban meghatározott fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjai által elkövetett bűncselekményekre, b) más személyek által elkövetett, külön törvényben meghatározott, továbbá a honvédelem érdekeit közvetlenül sértő vagy veszélyeztető bűncselekményekre. (3) A katonai bíróságok közreműködnek a fegyveres erők és a fegyveres testületek fegyelmének megszilárdításában. 28. § (1) A katonai bíróságnál elnök (elnökhelyettes), hivatásos bírák és népi ülnökök működnek. (2) A katonai bíróságot az elnök vezeti.

A Legfelsőbb Bíróság 29. § A Magyar Népköztársaság legfőbb bírósági szerve a Legfelsőbb Bíróság. 30. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a) első fokon eljár azokban az ügyekben, amelyeket az eljárási törvények hatáskörébe utalnak, amelyekben a vádiratot a legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtotta be, b) másodfokon elbírálja azokat a fellebbezéseket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróságok és a katonai bíróságok első fokú határozatai ellen nyújtottak be, c) elbírálja a bíróságok jogerős határozatai ellen emelt törvényességi óvásokat. 31. § A Legfelsőbb Bíróságon elnök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők, kollégiumvezető helyettesek, tanácselnökök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek. 32. § (1) A Legfelsőbb Bíróság büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai tanácsokban ítélkezik. Az eljáró tanács három hivatásos bíróból áll. Az eljárási törvényben meghatározott első fokú ügyekben más összetételű tanács vagy egyesbíró is eljárhat. 34. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét az országgyűlés választja és menti fel. A megválasztás négy évre szól. 35. § (1) A Legfelsőbb Bíróság legmagasabb elvi irányító testülete a teljes ülés, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke évente legalább egyszer hív össze - 19 -

37. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai kollégium működik. A kollégium a Legfelsőbb Bíróság elnöke által ugyanabba az ügyszakba beosztott bírák testülete.40

VII.4. Bíróságok változtatása a rendszerváltással A rendszerváltás előtt a hatalom egysége szocialista államszervezési elvének és a régióban szokásos gyakorlatnak megfelelően a bíróságok igazgatása az igazságügy miniszter hatáskörébe tartozott. Mind a bírói hatalom presztízse, mind alkotmányos helye és törvényi szabályozása alapján nyilvánvaló volt, hogy a szocialista hatalomgyakorlás rendszerében nem játszik jelentős szerepet. A szocialista korszak azonban a bírói hatalom és a bírói függetlenség szempontjából sem tekinthető egységes időszaknak.41 A gazdasági, társadalmi viszonyok változása következtében az 1980-as évek közepére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a bírósági szervezet reformja elkerülhetetlen, számos szakmai jellegű igény fogalmazódott meg a változtatásra. A reformfolyamat egyik legjelentősebb állomását jelentette az, amikor az Országgyűlés elfogadta és 1989. október 23. napján hatályba léptetett magyar Alkotmányt módosító 1989. évi XXXI. törvényt, mely a korábbi államforma helyett köztársasági államformát rögzít és a Magyar Köztársaságot független demokratikus jogállamként határozta meg. A jogállamiság követelménye pedig, hogy az államszervezet a hatalommegosztás elvére épüljön, mely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve. Ennek egyik alapeleme a független és önálló bírói hatalom megteremtése. Az igazságszolgáltatásban ezért a fenti rendelkezésekre is figyelemmel a reformfolyamat kezdő időpontjának a rendszerváltás időpontja, azaz 1989. év tekinthető.42

40

1972. évi IV. törvény a bíróságokról A bírósági szervezet 16- 37 § (1) http://epa.oszk.hu/02300/02334/00009/pdf/EPA02334_Fundamentum_2002_01_028-038.pdf 3. oldal 2015. március 03. 42 http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 2. oldal 2015. február 10. 41

- 20 -

Az 1989.évi rendszerváltozást követően az 1989.évi alkotmány, valamint az igazságszolgáltatásról rendelkező alapvető törvények mind a hagyományos, mind a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott legújabb követelményeket tartalmazzák.43

VII.4.1. Az igazságszolgáltatás alapelvei Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei: 1. A bírói függetlenség elve: A bírók függetlensége annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg. 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve: Azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. 4. A társas bíráskodás, az ülnökök részvételének elve: A demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társas bíráskodás azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek. 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: Ez a demokratikus működésnek egy újabb garanciája. A nyilvánosság – kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti. 6. Az anyanyelv használatának elve: Ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza. Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét.

43

Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, 2007 527. oldal

- 21 -

7. Az ártatlanság vélelmének elve: Senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt. 8. A védelem joga és az ügyvédség: A védelemhez való jogról elsősorban a büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt. 9. A jogorvoslati jogosultság elve: Bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették. 10. A tisztességes eljárás elve: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.44

VII.4.2. Egyéb változások Az igazságszolgáltatás alapvető feladatainak: a jogviták eldöntése, a jogsérelem megállapítása, az egyedi közigazgatási határozatok felülvizsgálatán keresztül a végrehajtó hatalom működésének törvényessége feletti ellenőrzés, teljesítése céljából elengedhetetlen a bíróságok függetlensége.45 A legfőbb bírósági fórum a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnevezést kapta. A jogállamiság alapjainak fokozatos kiépítésével együtt néhány jelentős átalakítás már az első években is érintette a bírósági szervezetet. A bírák kinevezése a köztársasági elnök hatáskörébe került.46 A minisztérium fokozatosan kivonult a bíróságok igazgatásából és megosztotta jogköreit a bírói önigazgatás szerveivel, különösen az Országos Bírói Tanáccsal, amely napjainkban is működik.47

44

http://www.kormany.hu/hu/mo/az-igazsagszolgaltatas-rendszere/biroi-szervezeti-rendszer 2015. február 15. 45 http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 2. oldal 2015. február 10. 46 http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015. február. 08. 47 http://epa.oszk.hu/02300/02334/00009/pdf/EPA02334_Fundamentum_2002_01_028-038.pdf 3. oldal 2015. március 03.

- 22 -

1991-ben bevezették a közigazgatási bíráskodást, és ebben az évben megszüntették a katonai bíróságokat.

VII.5. 1997-ben történő változások A kormányzat csak 1996-ban kezdett neki az átfogó szabályozás előkészítésének, amelynek eredményeként 1997-ben megszülettek az igazságszolgáltatás szervezetét szabályozó ma hatályos normák.48 A bírósági szervezet 1997. októberéig az Igazságügyi Minisztérium igazgatása alatt állt. A bírósági szervezetünk ebben az időszakban négyszintű volt: legfelsőbb bíróság, megyei, járási és munkaügyi bíróság. Az 1997. évi törvény értelmében bíróságunk szerkezete ismét öt szintű lett: a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság közé beléptek az ítélőtáblák, a városi és a kerületi bíróságok helyi bíróságként működtek tovább, a munkaügyi bíróság pedig továbbra is fennmaradt. Az ítélőtáblák felállításának történelmi tradíciói voltak. Felállításuk közvetlen indoka az volt, hogy segítségükkel tehermentesíthető a Legfelsőbb Bíróság, aki ezáltal jobban el tudja látni a bírósági jogalkalmazás egységesítésének feladatát. Ugyanakkor lehetőséget teremtett volna a bírósági szintek közötti ügyérkezés olyan átalakítására is, amely a helyi bíróságok munkaterhét is csökkenti. Az új bírósági szint bevezetéséhez elvileg hozzátartozott egy átfogó eljárásjogi reform is, melynek megvalósítása még napjainkban is folyamatban van.49 A bírósági igazgatás reformja a bírósági szervezetet, mint a végrehajtó hatalomtól elkülönült egységes szervezetet határozta meg, és a bírói függetlenség alapvető biztosítékaként a bíróságok igazgatásának olyan rendszerét kívánta kialakítani, amely a politikailag semleges bírói hatalmat elkülöníti a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, így megvalósult a hatalmi ágak teljes szétválasztása.50

48

http://epa.oszk.hu/02300/02334/00009/pdf/EPA02334_Fundamentum_2002_01_028-038.pdf 3. oldal 2015. március 03. 49 http://rmjk.adatbank.transindex.ro/pdf/03.Szeman.pdf 2. oldal 2015. február 23. 50 http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015. febr. 08.

- 23 -

VII.5.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) A bíróságok igazgatására létrehozta a kétharmad részben a bírák által választott bírákból, egyharmad részben delegáltakból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Az OIT lett a bírósági igazgatás legfelsőbb irányító szerve.51 A tanácsnak jogalkotási feladata nincs, ellenben az OIT jogosult a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotásának kezdeményezésére és a bíróságot érintő jogszabályok tervezetének véleményezésére. A bíróságokra vonatkozó jogszabályok módosítása esetén az OIT-nak egyetértési joga van. Az OIT 15 tagú szervezet, melynek tagjai: 

az Igazságügyi Miniszter,



a Parlament Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának tagja,



a Parlament Költségvetési- és Pénzügyi Bizottságának tagja,



a Legfőbb Ügyész,



az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, és



6 éves ciklusokban 9 választott bíró.

Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke. Az OIT feladata és hatásköre: 

Elkészíti a bíróságok éves költségvetési javaslatát, azt a Parlament elé terjeszti.



Gyakorolja a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.



Irányítja és ellenőrzi a kinevezési jogkörébe tartozó megyei (fővárosi) és az ítélőtáblai elnökök igazgatási tevékenységét.



Gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről.



Irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését.

Az OIT igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek közt a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz és ezek megtartását ellenőrzi.52

51 52

http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015. február 08. http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 4. oldal 2015. február 10.

- 24 -

Az OIT működése Az OIT testületként gyakorolja hatáskörét. Határozatképességhez a tagok kétharmados jelenléte

szükséges.

Határozatait

egyszerű többséggel

hozta,

kétharmados többség egyetlen esetben, a választott tag kizárásához szükséges.53 Havonta ülésezik és negyedévente a megyei és táblaelnökökkel kibővített konzultatív tanácskozást tart. Az OIT munkáját az OIT Hivatal segíti, mely döntés előkészítő, koordinatív, véleményező szervezet. Az OIT Hivatal vezetője a pályázat útján határozatlan időre a Tanács által kinevezett hivatásos bíró.54 Az OIT külön szervezeti és működési szabályzat alapján működik, amelyet testület az 1999.évi 1. sz. szabályzatával alkotott meg.55

VII.6. Az 1997. évi LXVI. törvénnyel bekövetkező változások Új törvény is született, mely a korábbinál részletesebb és pontosabban szabályozza a bírósági igazgatás alapkérdéseit: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény. A törvény teljesen új szervezeti modellt állított fel, néhány ponton azonban az elkezdett reform lelassult, s mint később kiderült, a politikai konszenzus hiánya visszaütött.56 E törvény 16. §- a alapján a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: a) a Legfelsőbb Bíróság, b) az ítélőtáblák, c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság), d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság), e) a munkaügyi bíróság.57

53

Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, 2007 577. oldal http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 5. oldal 2015. február 10. 55 Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, 2007 578. oldal 56 http://epa.oszk.hu/02300/02334/00009/pdf/EPA02334_Fundamentum_2002_01_028-038.pdf 5. oldal 2015. március 03. 57 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 16 § a-e 54

- 25 -

Ez a bírósági rendszer lehetővé teszi a hatáskörök ésszerűbb telepítését, a jogorvoslati rendszer differenciáltabb szabályozását. Megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság addigi hatásköre és az ebből következő munkaterhe nem teszi lehetővé a bírósági jogalkalmazás egységének biztosításával kapcsolatos alkotmányos feladatainak ellátását, indokolt ezért, hogy a másodfokú ügyeinek döntő része az ítélőtáblákhoz kerüljön.58 A bíróságok feladatát a legalsó szinttől a legfelső szintig haladva részletezem. Helyi és munkaügyi bíróság 19. § (1) A helyi bíróság első fokon jár el.59 A bírósági fórumrendszer legalsó szintjén helyezkedik el. Neve és illetékességi területe a gyakran változó közigazgatási területi beosztásnak megfelelően alakult, a járásbíróság nevet a járások megszűnését követően veszítette el 1984.január 1-jén. A fővárosi kerületi bíróságok szervezése során eredetileg abból a törekvésből indultak ki, hogy minden kerületnek legyen önálló bírósága. A kerületi bíróságok rendszerét 1957ben, 1984-ben és 1991-ben átszervezték. Jelenleg a fővárosban hat kerületi bíróság működik.60 (2) A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben. (3) Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben. (4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti. A helyi bíróság elnökből, hivatásos bírákból és ülnökökből áll. (5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.61 Megyei bíróság A megyei bíróság a bírósági szervezet második szintje, a tizenkilenc megyei és a Fővárosi Bíróság alkotja e bírói szintet.62

58

http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015. február 08. 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 19 § (1) 60 Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, 2007 572. oldal 61 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 19 § (2)- (5) 62 Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, 2007 572. oldal 59

- 26 -

20. § (1) A megyei bíróság - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. (2) A megyei bíróságot az elnök vezeti. Elnökhelyettesből, hivatásos bírákból és ülnökökből áll. (3) A megyei bíróság jogi személy. (4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek. (5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon a kijelölt megyei bíróságokon és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.63

Ítélőtábla Az ítélőtáblák a bírósági szervezet harmadik szintjét alkotják, kizárólag fellebbviteli bíróságok.64 22. § (1) A külön törvényben meghatározott székhelyeken és illetékességgel, az ott megjelölt időponttól ítélőtábla működik.65 Az 1997. évi LXIX. törvény 1999. január 1-jétől három Budapesten, Pécsett és Szegeden ítélőtábla működését rendelte el. A másik kettőt Debrecenben és Győrött legkésőbb 2003. január 1-ig kellett volna felállítani. Az Országgyűlés 1998. végén a fenti törvényt hatályon kívül helyezte, egyelőre fontosabbnak tartva az alsóbb fokú bíróságok megerősítését.66 Az ítélőtáblák illetékessége a következő megyékre terjed ki: a, Fővárosi Ítélőtábla illetékessége Budapest területére, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-SzatmárBereg, Vas, Veszprém és Zala megye, b, a Szegedi Ítélőtábla illetékessége Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és JászNagykun-Szolnok megye, c, a Pécsi Ítélőtábla illetékessége Baranya, Somogy és Tolna megye

63

1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 20 § (1)- (5) Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, 2007 573. oldal 65 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 22 § (1) 66 http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015. február 08. 64

- 27 -

területére terjed ki.67 (2) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti. (4) Az ítélőtábla jogi személy. 23. § Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik.68

Legfelsőbb Bíróság 24. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság. (2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti. (3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest. 25. § A Legfelsőbb Bíróság a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot. b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. 26. § A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. Bírói kara 77 bíróbál áll, vezetői az elnök, az elnökhelyettes, a három kollégiumvezető és a 19 tanácselnök.69

VIII. A mai magyar bírósági szervezetrendszer

Politikusaink

2011-ben

szükségesnek

tartották

alkotmányunk

módosítását.

Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el az Országgyűlés. A

67

1997. évi LXIX. törvény az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 22-23 § 69 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 24-26 § 68

- 28 -

magyar közjogi berendezkedés átalakításában ezzel az aktussal új fejezet kezdődött, hiszen az Alaptörvény rendelkezéseinek tartalommal történő megtöltése és hatályba lépése érdekében számos sarkalatos törvényt kellett még megalkotni. Ebbe a sorozatba illeszkedik a 2011. november 28-án elfogadott, a magyar bírósági szervezetrendszert új alapokra helyező két jogszabály is: a 2011.évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a 2011.évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról. Mindkét jogszabály az Alaptörvénnyel együtt 2012. január 1-jén lépett hatályba.70 Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok az ország különböző pontjain a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg. A kiszámítható és időszerű igazságszolgáltatás megvalósulásának egyik feltétele a hatékony, operatív, a társadalmi és gazdasági változásokra gyorsan reagálni képes központi igazgatás, amely ugyanakkor a bírói függetlenséget is teljes körűen és korlátozásoktól mentesen biztosítja. Ezeket az elveket is figyelembe vették a módosításkor.71

VIII.1. A 2011. évi CLXI. törvény értelmezése Az új törvények értelmében a magyar bírói rendszer a következőképpen épül fel: · A legalsó szintet a járási, a munkaügyi és közigazgatási bíróságok alkotják, és mivel ez a szervezeti hierarchia legalsó foka, a legtöbb ügy ezen a szinten indul. · A törvényszékek törvényben meghatározott esetekben első fokon járnak el, másodfokon elbírálják a járási, a munkaügyi és a közigazgatási bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket. · A hierarchia következő fokán az ítélőtáblák állnak, melyek elbírálják a járásbíróságok és a törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket, és eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Jelenleg öt ítélőtábla működik az országban: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla. · A bírói szervezeti rendszer csúcsán a Kúria áll, amelynek a legfontosabb feladata, hogy irányt mutasson a helyes bírói gyakorlatról, ügyelve arra, hogy a bírói 70

www.jogiforum.hu/hirek/29094 2. oldal 2015. február 26. http://www.kormany.hu/hu/mo/az-igazsagszolgaltatas-rendszere/biroi-szervezeti-rendszer 2015. február 15. 71

- 29 -

jogalkalmazás mindenhol egységes legyen. Elbírálja a törvényszékek, illetve az ítélőtáblák döntései ellen benyújtott jogorvoslatot.72 1. ábra A bíróság szervezeti felépítése

Az új törvény rendelkezései a szervezetrendszerben hoztak a legkevesebb változást: megmaradt a négyszintű bíráskodás, igaz némileg új elnevezésekkel.

A következőkben ezen bíróságok hatáskörét, feladatát részletesen mutatom be. A járásbíróság (2012. december 31-ig helyi bíróság) Az elnevezés alapjául szolgáló járások mint közigazgatási területi egységek 1983-ban szűntek meg. A járásbíróságot változatlan hatáskörrel a helyi bíróság váltotta fel. A régi

72

http://www.kormany.hu/hu/mo/az-igazsagszolgaltatas-rendszere/biroi-szervezeti-rendszer 2015. február 15.

- 30 -

elnevezéshez való visszatérést a járások 2013. január 1-jére tervezett visszaállítása indokolja. A járásbíróság ettől az időponttól a helyi bíróság jogutódjává válik.73 A járásbíróság ahogy eddig is első fokon jár el mindazokban az ügyekben, melyeket törvény nem utal elsőfokú elbírálásra a törvényszék elé. A járásbíróságot az elnök vezeti. A járásbíróság nem jogi személy, de az elnök az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. A járásbíróságon meghatározott típusú ügyek intézésére csoportok létesíthetők. Az Alaptörvény kimondja, hogy egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.74 A munkaügyi bíróság A munkaügyi bíróságot az 1972-ben végrehajtott bírósági szervezeti átalakítás során a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény iktatta be a bírósági szervezetbe. Ennek az volt a célja, hogy a korábbi szervezeti keretekhez képest amikor a munkaügyi vitákat bíróságon kívüli fórumok bírálták el a bírói hatáskört általánosan kiterjessze a munkaügyi viták elbírálására. A munkaügyi bíróság – előreláthatólag – 2012. december 31-ig jár el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogvitákból származó perekben, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt egyéb perekben. A munkaügyi perben a bíróság törvény eltérő rendelkezése hiányában egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. Munkaügyi bíróság megyénként (és a fővárosban) egy működik, illetékességi területe az egész megyére (Budapesten a fővárosra) kiterjed. A munkaügyi bíróság a járásbírósághoz hasonlóan önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. A bíróságot az elnök vezeti. A munkaügyi bíróság határozatával szemben benyújtott fellebbezést a törvényszék bírálja el, igazgatási felügyeletét a törvényszék elnöke gyakorolja.75

73

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch02 s05.html 2015. március 05. 74 Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 324. oldal 75 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Alkotmanyjog/ch14s03.html 2015. március 07.

- 31 -

A közigazgatási és munkaügyi bíróság Az Alaptörvény 25. cikkében nevesített különbíróságok 2013. január 1-jén közös szervezeti egységekben kezdik meg a működésüket. Szakmai önállóságuk ellenére igazgatási szempontból a rendes bírósági szervezetbe tagozódnak. A közigazgatási és munkaügyi bíróság első fokon jár el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. A közigazgatási és munkaügyi bíróságot az elnök vezeti. A járásbírósághoz hasonlóan nem jogi személy, de elnöke az államháztartási gazdálkodás szabályai szerint, a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon kötelezettségeket vállalhat.76 A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szemben benyújtott fellebbezést a törvényszék bírálja el, igazgatási felügyeletét a törvényszék elnöke gyakorolja. A közigazgatási és munkaügyi bíróságon csoportok létesíthetők A korábbi szabályozáshoz képest jelentős változás, hogy a törvényszéken működő kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik, amely a törvényben meghatározott szakmai feladatokat látja el. Szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területe kizárólag egy törvényszékre terjed ki, a törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiumára a kollégiumi tagság és működés tekinttében a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, továbbá ebben az esetben a törvényszék közigazgatásimunkaügyi kollégiuma, illetve kollégiumvezetője ellátja a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, illetve regionális kollégiumvezető feladatait.77

A törvényszék (korábban megyei bíróság) A köztudatban elevenen élő kifejezést több sikertelen kísérlet után állították vissza. 2012. január 1-jétől a megyei bíróság elnevezést a törvényszék váltotta fel, amely a

76

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch02 s05.html 2015. március 05. 77 Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 326. oldal

- 32 -

hagyományoknak megfelelően nem a megye, hanem a székhely nevéhez igazodik (így például Baranya Megyei Bíróság helyett Pécsi Törvényszék, Pest Megyei Bíróság helyett Budapest Környéki Törvényszék, a Fővárosi Bíróság helyett Fővárosi Törvényszék). A megyei bíróság jogutódjaként működő törvényszék szervezete és hatásköre csak a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításához szükséges mértékben változik.78 A törvényszék a törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. Az erre kijelölt törvényszékeken a törvényszék szervezetébe tagolódva hivatásos katonai bírákból és katonai ülnökökből álló katonai ítélkező tanács jár el első fokon. A törvényszéket az elnök vezeti, a törvényszék jogi személy. A törvényszéken ítélkező tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek. A törvényszék törvény által meghatározott ügyekben első fokon a külön törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel katonai tanácsok járnak el.79 A korábbi szabályozáshoz képest még annyi szervezeti változás történt, hogy a munkaügyi bírák korábban a polgári kollégium tagjai voltak, jelenleg pedig ahol önálló közigazgatási munkaügyi kollégium fog működni, ott annak a kollégiumnak a tagjai lesznek. A törvényszéken (továbbá az ítélőtáblán és a Kúrián) az alábbi fontosabb, nem ítélkezést végző testületeket különböztetjük meg, amelyek a bíróságok igazgatásában vesznek részt: a) kollégium A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete. A kollégium nem lát el ítélkezési feladatot, tehát konkrét ügyekben nem jár el. Feladata különböző szakmai és személyzeti kérdések véleményezése. Továbbá a kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben A kollégiumot a kollégiumvezető vezeti, 78

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch02 s05.html 2015. március 05. 79 Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 326. oldal

- 33 -

akit pályázat útján az összbírói értekezlet véleményének beszerzése után az OBH elnöke hat évre nevez ki. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős változás, hogy a törvényszéken működő kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik, amely a törvényben meghatározott szakmai feladatokat látja el. Szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területe kizárólag egy törvényszékre terjed ki, a törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiumára a kollégiumi tagság és működés tekinttében a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, továbbá ebben az esetben a törvényszék közigazgatásimunkaügyi kollégiuma, illetve kollégiumvezetője ellátja a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, illetve regionális kollégiumvezető feladatait. b) bírói tanács Az itt tárgyalandó bírói tanács nem tévesztendő össze azzal a több bíróból álló ítélkező tanáccsal, mely konkrét ügyekben eljárva ítélkezik. Ez a bírói tanács ilyen feladattal nem rendelkezik, nem ítélkező fórum. Feladata a bírósági igazgatásban való részvétel. A törvényszék elnöke által elé terjesztett főként személyzeti és pénzügyi tárgyú ügyeket megtárgyalja és véleményezi. A bírói tanács tagjait a törvényszék összbírói értekezlete választja titkos szavazással hat évre, mely tisztségre a tagok újraválaszthatók.

c) összbírói értekezlet Az összbírói értekezlet tagjai a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróság beosztott bírái. Az összbírói értekezlet szintén a bírósági igazgatás szerve, tehát ítélkezést nem gyakorol. Feladata egyes vezetői állásokra benyújtott pályázatok véleményezése, az Országos Bírói

- 34 -

Tanács küldöttértekezletére tagokat választ, valamint évente legalább egy alkalommal beszámoltatja a bírói tanácsot működéséről.80

Ítélőtábla A bírósági szervezet átalakítása a legkevésbé az 1997. évi igazságügyi reform során visszaállított ítélőtáblákat érintette. Az ítélőtáblák illetékességi területét a 2010. évi CLXXXIV. törvény határozza meg: Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megye; Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye, Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye; Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye.81 Az ítélőtábla mint több törvényszék illetékességi területére kiterjedő illetékességgel rendelkező bíróság elsőfokú hatáskört nem gyakorol. Feladata, hogy az eljárási törvények által hatáskörébe utalt ügyekben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket elbírálja. Az ítélőtábla jogi személy, melyet az elnök vezet. Az ítélőtáblán ítélkező tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok, továbbá összbírói értekezlet, valamint a bírósági igazgatásban közreműködő bírói tanács működnek. A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a külön törvényben meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el.82

80

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Alkotmanyjog/ch14s03.html 2015. március 07. 81 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch02 s05.html 2015. március 05. 82 Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 328. oldal

- 35 -

A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) Az elnevezés a XIV. századtól kezdve az ország legfőbb bíróságára utalt, ezért azt a hat évtizedet (1949-2011), amikor a nyelvtanilag sem helyes Legfelsőbb Bíróság nevet viselte, történelmi léptékben átmeneti időszaknak tekinthetjük.83 A Kúria Magyarország legfőbb bírói szerve, jogi személy. A Kúriát az elnök vezeti, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ meg kilenc évre, a legalább ötéves gyakorlattal rendelkező bírák közül, mely tisztségre az elnök újraválasztható. A Kúria elnökére nem vonatkozik az a többi bíróra érvényes általános szabály, hogy a bírák szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A Kúria funkciója kettős. Egyrészt konkrét ítélkezést végez, másrészt biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Az ítélkezési tevékenység körében a felsorolt ügyekben jár el: a) törvényben meghatározott ügyekben elbírálja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot; b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet; c) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; d) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, valamint e) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. Ezek közül első fokon jár el az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata iráni és a helyi önkormányzat

törvényen

alapuló

jogalkotási

kötelezettsége

elmulasztásának

megállapítására irányuló egyfokú eljárásban. A több ügyben jogorvoslati fórumként jár el.

83

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch02 s05.html 2015. március 05.

- 36 -

A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása szintén a Kúria feladata. E feladatának ellátása körében a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, joggyakorlat elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé. A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási és munkaügyi kollégiumok, valamint bírósági joggyakorlat elemző csoportok működnek.84 2. ábra A Kúria épülete

IX.

A bíróságok központi igazgatása

IX.1. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésének okai

Az 1997-ben bevezetett igazgatási rendszert számos kritika érte. Megállapításra került, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) bíró tagjai rendszerint olyan bírósági vezetők közül kerülnek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolja. 84

Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 328. oldal

- 37 -

Nehézséget jelentett, hogy az OIT elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, s miután mindkét tisztség egész embert kíván, ez a tény önmagában is megnehezítette az OIT elnöke igazgatási és a Legfelsőbb Bíróság elnöke szakmai szerepének ellátását. Az OIT elnöke irányította az OIT Hivatalát, és emellett eleget kellett tennie belső igazgatási teendőinek és egyszersmind a jogegység megteremtésének és folyamatos fenntartásának követelményéből reá háruló kötelezettségeinek is. A központi igazgatásért felelős OIT nem tudott elvárható módon és eredménnyel megbirkózni az eljárások időszerűségének, az elhúzódó ügyek magas számának és a területi koncentráltságnak a problémáival sem.85 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény elfogadásával a bírósági szervezetben új típusú központi igazgatási rendszer lépett életbe, amely az igazságszolgáltatásban a rendszerváltozás után a második nagy átalakítást valósította meg.86 A kiszámítható és időszerű igazságszolgáltatás érdekében új alapokra helyezte a bíróságok központi igazgatását, amikor a megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács jogköreit.87 Az OIT helyett egy új igazgatási modellt vezettek be. Ennek lényege, hogy a bírósági központi igazgatást az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke látja el az elnök egyszemélyi felelőssége mellett. Az OBH elnökéhez kerültek az OIT és az OIT elnökének igazgatási jogkörei (bírósági felsővezetők kinevezése, bírói pályázatok elbírálása, költségvetéssel, létszámgazdálkodással kapcsolatos jogkörök.)88 Ezzel elvált a szakmai vezetésért felelős Kúria elnökének és a bírósági igazgatás vezetőjének a személye. IX.2. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogköre Az Országos Bírósági Hivatal elnöki irányítás alatt áll. Az elnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára a határozatlan időre kinevezett és legalább öt éves bírói

85

http://www.lb.hu/hu/mai-birosagi-rendszer 2015. február 09. http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015 február 08. 87 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch02 s05.html 2015. március 05. 88 Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 336. oldal 86

- 38 -

szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül kilenc évre választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Nem választható elnökké, aki az Országos Bírói Tanács tagja; akivel szemben fegyelmi eljárás indult; aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll; akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.89 Az elnök tisztsége megszűnik: o megbízatási idő lejárta o halál o cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése o lemondás o összeférhetetlenség kimondása o felmentés Az OBH elnökét megillető sokszínű jogosítványok körét a törvény részletesen felsorolja. Olyan hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a bíróságok működésének szinte valamennyi területét felöleli: o általános központi igazgatási feladatok o OBH irányításával kapcsolatos feladatok o bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatok o bírósági statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a bírák munkaterhének mérésével kapcsolatos feladatok o személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatok o bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatok90 Az OBH elnöke a fenti hatáskörök gyakorlása során személyi felelősséget visel a központi igazgatásért, annak hatékonyságáért, azért, hogy a feladatait miként ezt a törvény rögzíti a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el. Az OBH elnöke a jogosítványait a központi igazgatás átláthatósága érdekében mind az állampolgárok, mind az igazságszolgáltatás irányában erős kontroll alatt gyakorolja:

89 90

Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 336. oldal Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 337. oldal

- 39 -



Működése során köteles az igazgatás és az ehhez kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát biztosítani.



Közzétételi és közlési kötelezettség terheli az OBH elnöki határozatok, szabályzatok, ajánlások és tájékoztatók tekintetében.



Megbízatása megszűnésének szabályai között is érvényesül a testületi kontroll. Tisztségétől való megfosztását az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozhatja az Országgyűlésnél.



A költségvetési fejezetgazda feletti szokásos kontroll is érvényesül felette.



Biztosítania kell az érdek-képviseleti szervek jogosítványainak gyakorlását.

Tájékoztatási kötelezettség terheli: 

félévente tevékenységéről az OBT-nek,



évente a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek elnökeinek,



évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának.91

IX.3. Országos Bírósági Hivatal Székhelye: Budapest Az OBH az OBH elnökének hivatali szerve, mely az OBH elnökének munkáját segíti. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melyet az OBH elnöke vezet.92 Feladatai: 

OBH előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról



ellátja az Országos Bírói Tanács működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat



meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban

91 92



vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását



kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét

http://www.birosag.hu/obh 2015. január 29. www.u-szeged.hu/download.php?docID=10719 11. oldal 2015. február 24.

- 40 -



valamint ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

Az OBH-ba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetve meghatározott feladatra hozzájárulásával bíró is beosztható.

IX.4. Országos Bírói Tanács Az OBT 2012. március 15-én kezdte meg a működését. A bíróságok központi igazgatásának felügyeletét testületként az Országos Bírói Tanács látja el. Az OBT székhelye Budapest, létszáma 15 fő. Tagjai közül kizárólag a Kúria elnökét delegálja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. A további 14 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg. Az első alkalommal történő választás során a bírák küldöttértekezlete egy ítélőtáblai, öt törvényszéki, hét helyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bírót választ.93 Az OBT- t az elnök vezeti és képviseli. Tagjainak megválasztására küldött- értekezleten kerül sor. Az OBT tagság feltételei: Az OBT tagjává az a bíró választható, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

Nem választható az OBT tagjává az: o akivel szemben fegyelmi

vádindítvány alapján indult eljárást kivéve

büntetőeljárás van folyamatban, o aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, o akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt, o aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, o továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel, o aki korábban már tagja volt az OBT-nek.

93

http://www.birosag.hu/obt/obt/orszagos-biroi-tanacs-tajek 2015. január 29.

- 41 -

Az OBT tagság időtartama: Az OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OBT megbízatása az újonnan megválasztott OBT első ülésének napján szűnik meg.94 Az OBT feladatai elsősorban ellenőrzési, véleményezési, javaslattevő feladatok. Egyes személyzeti ügyekhez néhány önálló hatáskörrel rendelkezik. Az OBT feladatainak tagolása az OBH elnökének feladataihoz hasonlóan, ahhoz kötődően az alábbi fő csoportokra oszthatók: o általános központi igazgatáshoz kapcsolódó feladatok o költségvetéshez kapcsolódó feladatok o személyzeti igazgatáshoz kapcsolódó feladatok o bírák és igazságügyi alkalmazottak képzéséhez kapcsolódó feladatok Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni. Feladatai ellátásához jogosult az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, az OHB elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni, az OBT ülésének napirendjére javaslatot tenni, és a tagsággal kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítésére. A tag köteles a minősített adatot megőrizni.95 3. ábra Az Országos Bírói Tanács tagjai

94 95

http://www.birosag.hu/obt/obt/orszagos-biroi-tanacs-tajek 2015. január 29. Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012 339. oldal

- 42 -

„ Mi, az Országos Bírói Tanács tagjai, mint a 2012. március 15. napjával működő, demokratikusan megválasztott legfőbb bírósági önigazgatási szerv független testületként kinyilvánítjuk, mindenkor tiszteletben kívánjuk tartani a bírói függetlenséget és meg kívánunk felelni a jogalkotó által közvetített társadalmi elvárásnak is, elsődleges kötelességünknek tekintve a bírói függetlenség védelmezése mellett azt, hogy javaslatainkkal, észrevételeinkkel segítjük az Országos Bírósági Hivatal munkáját a közös cél a hatékony és időszerű igazságszolgáltatás biztosítása érdekében. ”

X. Bírói etikai kódex 2014. január 1. napján hatályba lépett a 2011. évi CLXI. tv., amely az OBT hatáskörébe utalta a bírák Etikai Kódexének elfogadását. A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) Országos Választmánya 2005. február 26-án fogadta el a Bírák Etikai Kódexét, amelyet az új kódex hatályba lépéséig az OBT megerősített. Az OBH Elnökének kiemelt stratégiai célja a bírói integritás erősítése, melynek érdekében munkacsoportot is létrehozott. A Bírósági Integritás Munkacsoport 2012. év végén feladatul kapta a bírói etika elveinek és eljárásjogi kérdéseinek az áttekintését. Az Országos Bírói Tanács a 2014. november 10-i ülésén elfogadta a bírák Etikai Kódexét. Az Etikai Kódex 2015. január hó 1. napján lép hatályba. Az Etikai Kódex megalkotásának célja, hogy a bírósági szervezet iránti közbizalom erősítése érdekében meghatározza a bírák által követendő erkölcsi normákat. Iránymutatásként fogalmazza meg a bírói hivatás etikai követelményeit, támogatást nyújt az etikai kockázatot rejtő magatartások megismerésében és védelmezi a hivatásukhoz méltó magatartást tanúsító bírákat.96 Az új dokumentum hét cikkben foglalja össze az elvárásokat, a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, a tisztelet és az együttműködés

96

http://www.birosag.hu/obt/biroi-etika 2015. március 12.

- 43 -

elve köré csoportosítva őket, és külön passzusban foglalkozik a vezető beosztású bírókra vonatkozó további szabályokkal.97 4. ábra Etikai kódex

97

http://mno.hu/belfold/elfogadtak-az-uj-biroi-etikai-kodexet-1257681 2015. március 12.

- 44 -

XI.

Összegzés

A bíróságnak, mint intézménynek különösen kiemelt feladata, szerepe van a XX. században - ez nem is volt és soha nem is lesz másképp. Ahhoz, hogy egy társadalmon belül az emberek együttélése gond nélküli legyen, szükség van bizonyos szabályok, törvények betartatására. A bíróságok feladata, hogy azokat, akik vétenek ezek ellen, megfelelő eljárás keretén belül felelősségre vonja és biztosítja a jogszabályok érvényesülését. Az állam megjelenésével kialakultak a bírói feladatok, illetve a történelmi változásokat nyomon követve módosult a bíróságok szervezeti felépítése. A mohácsi csatától kezdve bonyolultabbá vált a bírósági szervezet, hiszen változott az igazságszolgáltatás hazánkban. Dolgozatomban igyekeztem részletesen bemutatni a bíróságok történetét, megfelelő jogszabályok felhasználása segítségével. Fontosnak tartottam a bíróságok szervezeti felépítését aprólékosan ismertetni, hiszen a fennálló politikai, gazdasági rendszer változásait tükrözték. Munkámban nagy hangsúlyt fordítottam azokra a törvényekre, amelyek meghatározták és befolyásolják ma is az igazságszolgáltatás működését. Megkülönböztető szerepet szenteltem az 1972. évi IV. törvénynek a bíróságokról, valamint az 1997. évi LXVI. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról és a 2011. évi CLXI. törvényre, amely a ma működő bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szól. Dolgozatomban fontosnak tartottam kiemelni a Bírói etikai kódexet, hiszen a bíróság szervezete jelentős mérföldkőhöz érkezett. A kódex olyan dokumentumgyűjtemény, amellyel etikai célok és megvalósításuk szabályait határozza meg. Célja tehát, hogy összefoglalja azokat a magatartási szabályokat, erkölcsi elveket, amelyek követendők, vagy éppen kerülendők. Világossá vált számomra, hogy a bíróság szervezetének mennyire jól működő, átlátható szervezeti rendszere van. Ennek a körültekintően kiépített rendszernek köszönhető a hatékony működés, valamint az a megelégedettség, amellyel az állampolgárok viszonyulnak ehhez a rendszerhez. A tanulmányozott munkák azt bizonyították számomra, hogy a bírósági feladatokat sikeresen végzik a szakemberek.

- 45 -

Úgy érzem a kitűzött céljaimat sikeresen teljesítettem. Igaz, olykor nehézségekbe ütköztem, de végül mindig sikerült tovább folytatnom a kutatást. Sok új információval gazdagodtam, a szakirodalmak segítettek belelátni ennek a témának a szépségébe, ugyanakkor a nehézségébe is. Eddigi meggyőződésemet tovább erősítette ez a munka, hogy a magyarországi bírósági szervezetrendszer hatékony, megbízható és a bírói függetlenség nem csak papíron létezik, hanem a gyakorlatban is megtapasztalható. Diplomamunkám készítése során úgy érzem, kellő mértékben beleástam magam a bíróság történetébe, rejtelmeibe, és nagy odaadással kutattam a hozzá kapcsolódó szakirodalmat.

- 46 -

XII. Mellékletek XII.1. Felhasznált irodalom XII.1.1. Könyvek 

Dr. Lehotay Veronika: A modern állam és jog történeti alapjai Miskolci Egyetemi kiadó 2011



Kukorelli István: Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás Budapest, 2007



Siklós András: Magyarország 1918-1919 Budapest, 1978



Stipta István: A magyar bírósági rendszer története második, javított kiadás Debrecen, 1998



Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, 2012

XII.1.2. Internet címek 

http://www.birosag.hu/obh január 29.



http://www.birosag.hu/obt/obt/orszagos-biroi-tanacs-tajek 2015. január 29.



http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/ 2015. február 02.



http://www.lb.hu/hu/kuria-tortenete 2015. február 08.



http://www.lb.hu/hu/mai-birosagi-rendszer 2015. február 09.



http://scsp.hu/test/doc/edu/c8/24/Czene%20Kl%C3%A1ra%20HUN.doc 2015. február 10.



http://www.kormany.hu/hu/mo/az-igazsagszolgaltatas-rendszere/biroiszervezeti-rendszer 2015. február 15.



http://rmjk.adatbank.transindex.ro/pdf/03.Szeman.pdf 2015. február 23.



www.u-szeged.hu/download.php?docID=10719 2015. február 24.



www.jogiforum.hu/hirek/29094 2. oldal 2015. február 26.



http://epa.oszk.hu/02300/02334/00009/pdf/EPA02334_Fundamentum_2002_01 _028-038.pdf 2015. március 03.



http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_pol gari_eljarasjog/ch02s05.html 2015. március 05. - 47 -



http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Alkotmanyj og/ch14s03.html 2015. március 07.



http://tortenelemportal.hu/2010/01/a-legfelsobb-biraskodas-kialakulasa/2015. március 10.



http://www.birosag.hu/obt/biroi-etika 2015. március 12.



http://mno.hu/belfold/elfogadtak-az-uj-biroi-etikai-kodexet-1257681 2015. március 12.

XII.2. Felhasznált jogszabályok jegyzéke



1945.

évi

VII.

törvénycikk

a

népbíráskodás

tárgyában

kibocsátott

kormányrendeletek törvényerőre emeléséről. Az ideiglenes nemzeti kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról 37-39 § 

1949. évi XX. törvény A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A bírói szervezet 36. § (1)



1950. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról 4. § (1)



1972. évi IV. törvény a bíróságokról



1972. évi IV. törvény a bíróságokról A bírósági szervezet 16- 37 § (1)



1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 16- 26



1997. évi LXIX. törvény az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról



2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

XII.3. Felhasznált ábrák 1. ábra: A bíróság szervezeti felépítése 2. ábra: A Kúria épülete 3. ábra: Az Országos Bírói Tanács tagjai 4. ábra: Etikai kódex - 48 -