GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS
A német munkaügyi hivatalok tanácsadási szolgáltatásai vállalatok számára A „munkaerő-piaci tanácsadás” fogalma jól jelzi, hogy a németországi munkaügyi hivatalok 1998 óta egyre inkább a ügyfélközpontúság szellemében működnek. Bár a hivatalok tevékenységének középpontjában még ma is a vállalatok számára nyújtott hagyományos támogatások állnak, a munkaerőpiacok átalakulásával azonban nőni fog a személyzetfejlesztés és toborzás súlya, márpedig ezeken a területeken a hivataloknak komoly konkurenciára kell számítaniuk.
Bevezetés A „munkaerő-piaci tanácsadás” elnevezés magában foglalja a munkaügyi igazgatásnak azokat a tanácsadási szolgáltatásait, amelyeket vállalatok számára nyújtanak. A fogalmat 1998-ban, a német Munkaügyi Támogatási törvény kiegészítésével, a Szociális Törvénykönyv III. könyve (SGB III) révén vezették be. Ez a munkaerőpiac vállalati oldalára összpontosítja a figyelmet. Kibővített tanácsadási kínálatával a munkaügyi igazgatás egyre inkább munkaerőpiac-politikájának előterébe kívánja helyezni a „vállalat mint ügyfél és partner” fogalmát, továbbá intenzívebb és mindkét részről problémamegoldó együttműködést szeretne létrehozni.
A jogi alapok A törvényhozók akarata szerint a „a munkaerő-piaci tanácsadásnak segítenie kell a munkaadókat képzési és munkahelyek betöltésében” (SGB III 34. paragrafusának 1. bekezdése). Következésképpen a vállalati személyzeti ügyek területén nyújtott tanácsadás szolgáltatásnak tekinthető. Részletezve a következőket mondja a törvény: „A munkaügyi tanácsadás keretében a következőkkel kapcsolatban nyújtanak felvilágosítást és tanácsokat: 1. A munkaerőpiac és a szakmák helyzete és fejlődése. 2. A képzési és munkahelyek betöltése. 3. A munkahelyek, a munkafeltételek és a munkaidő kialakítása. 4. A vállalati képzés és továbbképzés.
5. A támogatásra szoruló tanulók és munkavállalók beilleszkedésének segítése. 6. A munkaügyi támogatás szolgáltatásai” (SGB III 34. paragrafusának 1. bekezdése). A törvényhozók általánosságban állapítják meg a célokat és nagy vonalakban határozzák meg azt a keretet, amelyen belül mozognia kell a szolgáltatásnak. A konkrét tárgyak, tartalmak, módszerek stb. kidolgozását azonban a Szövetségi Munkaügyi Intézetnek engedi át, mivel itt a vállalatok konkrét igényeit és követelményeit, valamint a munkaügyi igazgatás rendelkezésre álló erőforrásait is egyaránt figyelembe kell venni. Ha a vállalatok mint ügyfelek szemszögéből nézzük a tanácsadásnak a törvényben megnevezett tárgyait, akkor azoknak először három tanácsadási területre történő összpontosítása látszik célszerűnek, mivel mindegyik egy meghatározott munkaerő-gazdálkodási funkcióra vonatkozik: − munkaerő-toborzási tanácsadás (MTT) (1. és 2. pontok), − munkaerő-fejlesztési tanácsadás (MFT) (4. pont), − tanácsadás a munkaerő munkába állítása és a munkafeltételek kialakításával kapcsolatban (MKT) (3. pont). Több funkciót felölelő témaként ide tartozik még − szolgáltatási és támogatási kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás az SGB III és az azzal határos törvények szerint (röviden: szolgáltatás és támogatási tanácsadás (SZTT)) (5. és 6. pont).
A piacon elfoglalt pozíciók A Szövetségi Munkaügyi Intézet munkaerő-piaci tanácsadásával olyan területen tevékenykedik, ahol magánszolgáltatók is működnek. Ha a magáncégek személyzetügyi szolgáltatásainak ezt a piacát egy marketingstratégiai elemzés kiindulópontjának tekintjük, és ott különösen a személyzeti tanácsadókat és a magán munkaközvetítőket vesszük figyelembe, akkor azok szolgáltatásai elsődlegesen a munkaerő-toborzásra összpontosulnak. Bár a tanácsadást más munkaerő-gazdálkodási területeken is gyakran felkínálják, ennek azonban összességében nézve csak alárendelt a szerepe. A foglalkoztatásnak közpénzekből történő támogatásával kapcsolatos kérdésekben magáncégek általában nem nyújtanak tanácsokat. Egy „a vállalatoknak a munkaügyi igazgatással szemben támasztott elvárásaival és követelményeivel” kapcsolatban 1999-ben a vállalatokhoz intézett reprezentatív körkérdés eredményeiből kitűnik, hogy a munkaerő-közvetítés támogatásának a kérdései szolgáltatják leggyakrabban a vállalatoknak az alkalmat arra, hogy érintkezésbe lépjenek a munkaügyi igazgatással. Egy éven belül körülbelül minden ötödik vállalat fordult pénzügyi támogatással kapcsolatos kérdésekkel a munkaügyi hivatalhoz. Ez az egész szövetségi államot tekintve csaknem félmillió vállalati kapcsolatot jelent ezen a területen.
A jövőben azonban valószínűleg áthelyeződnek a súlypontok. A demográfiai és gazdasági fejlődést tekintve a munkaerő-kínálat fokozódó csökkenésével kell számolni az eljövendő években. Lehet, hogy az információtechnikai szakembereknél és néhány ipari–műszaki ágazatban mutatkozó jelenlegi hiány már a munkaerőpiac alapvető megváltozásának az előhírnöke. Ilyen fejlődési irányzat mellett a munkaerő-toborzás és a munkaerő-fejlesztés mint munkaerő-gazdálkodási funkciók fontossága növekedni fog a következő időszakban. Ezzel szemben azonban csökkenni fog a munkaügyi igazgatás támogatásának súlya a munkaerő foglalkoztatása területén. Ha azonban a személyzeti szolgáltatások piacán fennálló konkurenciahelyzetet és az egyes tanácsadási területek piaci részesedéseit tekintjük, akkor már teljesen másként fest a jelenlegi helyzet. A szolgáltatás- és támogatásjogi kérdésekben nyújtott tanácsadás esetén a Szövetségi Munkaügyi Intézetnek gyakorlatilag nincs konkurenciája. Ebben a szektorban komoly jelentősége van szolgáltatásait és kompetenciáját illetően, és csaknem monopolhelyzetet foglal el a piacon. A munkaerő-toborzás területén tevékenységei jelenleg a munkaerő és az ipari tanulók közvetítésére koncentrálódnak. Az Intézet az elmúlt évben elért csaknem négymillió közvetítésével messze a legjelentősebb munkaerőszolgáltató a Szövetségi Köztársaságban. De itt már nincs egyedül a piacon. Gyorsan nő a magán munkaközvetítők szektora. A közvetítés ezen a területen általában beépül a megbízóknak nyújtott széles körű tanácsadási szolgáltatásba. Ez az, amit sok vállalat is elvár a munkaügyi igazgatástól. A munkaerőtoborzásnál azonban a vállalatoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások az elmúlt években alig tudtak lépést tartani ennek a piacnak a gyors növekedésével. A munkaerő-fejlesztés és az egyéb munkaerő-gazdálkodási tanácsadás területeit a múltban nem lehetett a munkaügyi igazgatás központi feladatai közé sorolni. Ezeken a területeken tevékenységei inkább elszórtaknak és ideigleneseknek mondhatók. Ha azonban a következő években a munkaerő-toborzás ismét szűk keresztmetszetűvé válna a vállalati személyzet-politikában, akkor a piaci jelenlét éppen ebben a szolgáltatási szegmentumban válik majd stratégiai szempontból kiemelkedő jelentőségűvé a munkaügyi igazgatás további fejlődésében. Ha egy egyszerű portfólióba foglaljuk össze ezeket a fejtegetéseket, akkor néhány érdekes támponthoz jutunk a munkaerő-piaci tanácsadás további fejlődésével kapcsolatban. Az 1. ábrán bemutatott porfólióból kitűnik, hogy mindenképpen nehéz, de nem kiúttalan helyzetben van jelenleg a németországi munkaügyi igazgatás. A szolgáltatási és támogatási tanácsadás, ahol napjainkban messze a legnagyobb a piac részesedése, előreláthatólag már túl van termékei életciklusának csúcspontján. Piaci volumene stagnál vagy zsugorodik. Problémája, hogy nincsenek olyan fejlődőképes termékei, amelyek nagy piaci részesedéssel ren
delkeznének. Az ilyen „sztárok” biztosítják a sikert a jövő piacán. Itt minden bizonnyal a munkaerő-toborzási tanácsadás kecsegtet a legnagyobb reményekkel, amely egy kiterjedt és tovább növekvő piacot talál magának, és számíthat a munkaügyi igazgatásnak arra a központi szerepet játszó közvetítési kompetenciájára, amely köré lépésenként kiépítheti és kifejlesztheti tanácsadói szerepét. Ez egy kissé szélesebb időhorizonttal perspektívája lehet a munkaerő-fejlesztési tanácsadásnak is. piaci növekedés
„utánpótlási termékek
„sztárok” MIT
MFT
MKT
„problémás termékek”
SZTT
„cash cows” („fejőstehenek”)
piaci részesedés
1. ábra Piaci növekedés – piaci részesedés: a munkaerő-piaci tanácsadás portfóliója
Szolgáltatási és támogatási tanácsadás A munkaügyi hivatalok által nyújtott munkaerő-piaci tanácsadás gyakorlatában jelenleg kiemelkedő helyet foglalnak el a pénzügyi támogatással és a szolgáltatási joggal kapcsolatos kérések. Ebből adódik a speciális tanácsadási kínálat definíciója, azaz a pénzügyi szolgáltatások kérdéseiben „az igényekkel, jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos, az általános tájékoztatást és felvilágosítást meghaladó szakszerű, széles körű és korszerű tanácsadás”. A leg
főbb tanácsadási formát az egyéni beszélgetés jelenti, amelyet kívánságra a helyszínen, vagyis a vállalatoknál is le lehet folytatni. A szolgáltatási tanácsadás további optimálása céljából a munkaügyi hivatalok szakembereit és vezetőit továbbképzik erre a feladatra. A támogatással és a szolgáltatásjogi kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás tartalmi súlypontjai a vállalatok konkrét kívánságaihoz igazodnak. A már említett, a vállalatokhoz 1999-ben intézett körkérdés esetében elsősorban a következő témákat említették meg a megkérdezettek: Szolgáltatások a munkaadók számára: − a beilleszkedéssel kapcsolatos anyagi hozzájárulások, − a struktúrák alkalmassá tételére vonatkozó intézkedések a keletnémet tartományok gazdasági vállalatai számára. Szolgáltatások a munkavállalók számára: − képzési intézkedések (a beilleszkedési kilátások javítása céljából), − a szakmai továbbképzés támogatása, − téli segély, − fizetésképtelenségi segély, − egy önálló tevékenység megkezdésének a támogatása (egzisztenciaalapítás), − gyermekpótlék. Szolgáltatások a munkaadók és a munkavállalók számára: − rövidített munkaidőben dolgozók támogatása, − szolgáltatások az öregségi részmunkaidőről szóló törvény értelmében, − a szakmai rehabilitáció támogatása, − a szövetségi kormány ifjúsági programja szerint nyújtott támogatás. A szolgáltatási és támogatási tanácsadás elvben önálló tanácsadást jelent, amelyet a közvetítéstől függetlenül is igénybe vehetnek a vállalatok. A tanácsadás témáinak felsorolása azonban azt mutatja, hogy gyakran szakmailag szorosan kapcsolódik a munkaerő kereséséhez és munkába állításához. Ebben az esetben a szolgáltatási és támogatási tanácsadás a munkaerőközvetítés, valamint a munkaerő-toborzásnál erre vonatkozóan teljesített tanácsadás integráns részét képezi.
Tanácsadás a munkaerő-toborzás területén A munkaerő-toborzási tanácsadásnak az a célja, hogy a munkaerő-közvetítésben és azon túl erősítse és kiépítse a tanácsadási elemet. Ennek kiindulópontját az ügyfelek, jelen esetben tehát a munkaerőt kereső vállalatok igényei és elvárásai jelentik. Az említett tanulmány, valamint a vállalatoknak a munkaügyi igazgatással szemben támasztott igényeivel és követelményeivel kapcsolatban Ludwig
shafen körzetében működő vállalatokhoz már 1997-ben intézett körkérdés eredményei rendkívül élénk érdeklődésről tesznek tanúbizonyságot (2. ábra).
78,8
hagyományos szolgáltatások
90,5 67,4
a keresés előkészítése
62,5 56,5
a keresés végrehajtása
53,9 körkérdés 1999 körkérdés 1997
48,5
kiválasztás
39,8 12,8
munkába állítás
18,9 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
2. ábra A körkérdések eredményei A nagy/közepes szolgáltatásigénnyel jelentkező vállalatok, illetve a munkaerő-toborzásnál nyújtott szolgáltatásoknak nagy/közepes fontosságot tulajdonító vállalatok részaránya az 1999. évi körkérdés eredményei szerint százalékokban.
A hagyományos munkaerő-közvetítésen túl a vállalatok nagy része jelentős tanácsadási kínálatot vár a munkaerő-toborzás területén is. Erre a toborzási folyamat előrehaladtával csökkenő tanácsadási kereslet jellemző, tehát éppen a munkaerő-toborzás korai fázisaiban várnak különösen sokat a vállalatok a tanácsadástól. A kérdésekre adott válaszok azt is megmutatták, hogy a kisebb vállalatoknál átlagon felüli a tanácsadás iránti érdeklődés. Azok a vállalatok, amelyek már a múltban is együttműködtek a munkaügyi hivatallal (vagyis a szűkebb értelemben vett ügyfelek), nagy hangsúlyt fektetnek a munkaügyi igazgatás tanácsadási kínálatára. A vállalatok igényei szerint a jövőben a munkaerő-közvetítést olyan átfogó tanácsadási és szolgáltatási csomagba kellene beépíteni, amely például a következő szolgáltatásspektrumot foglalhatná magába: A munkaerő-keresés előkészítése − követelményelemzés, − munkaerőpiac-elemzés.
Munkaerő-közvetítés − egyéni közvetítés, − önálló információ- és kiválasztási kínálatok (börzék). Hirdetési szolgáltatás − az álláshirdetések kialakítása, − az újsághirdetések feladása, − közzététel a Szövetségi Munkaügyi Intézet médiáiban. Pályázati szolgáltatás és előzetes kiválasztás − telefon útján történő felvilágosítás az érdeklődők számára, − a pályázati dokumentáció begyűjtése, − az alkalmassági tesztek végrehajtása, − a pályázói profilok kialakítása, − a pályázók előzetes kiválasztása. Kiválasztás és munkába állítás − részvétel a bemutatkozó beszélgetésekben, − tanácsadás a kiválasztásnál, − szerződéskötési tanácsadás, − utógondozás.
Szolgáltatások a munkába állítás és a foglakoztatás pénzügyi támogatásával kapcsolatban Elvben már ma fel lehet kínálni a vállalatoknak a munkaerő-toborzási tanácsadás teljes szolgáltatáspalettáját. A még mindig feszült munkaerőpiac miatt a munkaügyi hivatalok terheltsége jelenleg még nem teszi lehetővé a hiánytalan kínálat biztosítását. A munkanélküliség várt csökkenése talán lehetőséget fog nyújtani erre is. Kétségtelen, hogy az elkövetkező években a Szövetségi Intézetnek azzal a nagy kihívással kell szembesülnie, hogy személyzetileg és szervezetileg meg kell vetnie a vállalatoknak nyújtott szolgáltatásnak, azaz a munkaerő-piaci tanácsadásnak az alapjait, és meg kell szilárdítania helyét a személyzeti szolgáltatások dinamikusan növekedő és változó piacán. (Kovács Géczi Judit) Dincher, T.; Rebhan, V.: Arbeitsmarktberatung – Dienstleistung für Betriebe. = Personal, 53. k. 4. sz. 2001. p. 186–189. Schmeisser, W.: Thyssen, D. P.: Das Personalmanagement als Mitgestalter und Dienstleister bei Outsourcing-Projekten mit Due-Diligence-Prüfungen. = Personal, 53. k. 10. sz. 2001. p. 564–570.
