IX.
A NAGYBÁNYAI PYRARGYRIT CHEMIAI ELEMZÉSE. LOCZ^A JÓZSEF-tŐl. I.
közlemény.
CHEMISCHE ANALYSE DES PYRARGYRITES YON NAGYBÁNYA. Y o n .JOSEF LOCZKA. I.
Mittheilung.
ZIMÁNYI KÁROLY m. nemz. muzeumi őr chemiai megvizsgálás czéljából a sötétvörös színű, kagylós törésű ásványból két darabkát bocsátott rendelkezésemre. A kisebb darabkán keves calciton kívül más ásván}' nem volt, a nagyobbik darabkán ealcit, kevés pyrit, valamint több helyen apro kristálykákból állo feketének látszó anyag ült, melynek mineműségét csekélységénél fogva megállapítani nem lehetett. A kristálytani adatokat, valamint az előfordulás körülményeit Z IMÁN vi külön dolgozatban közölte.1 A chemiai vizsgálathoz kikeresett egészen tiszta anyag az egyikvégén zárt üvegcsövecskében hevítve szétpattog, azután feketének látszó cséppé olvad meg, mialatt igen gyenge fehér lepedék rakódik le a csövecske falaira; erősebb hevítésnél a lepedék is erősebb lesz, melynek közepén gyenge vöröses lepedék jelenik meg; vörös izzásnál a fehér lepedék apró cseppecskékből álló gyűrűt képez, utána egy hosszabb téglavörös gyűrű következik. Nyilt csövecskében hevítve szintén fehér és téglavörös lepedék keletkezik, valamint erős kéndioxydszag lép föl. A porrá tört ásvány meleg konczentrált kensavban megfeketedik, erősebb melegítésnél kéndioxydfejlődés mellett teljesen feloldódik. Natriumhydroxyd-, valamint natriumszulfidoldatban a porrá tört ásvány megfeketedik, mindkét leszűrt oldatból savak antimonszulfidot választanak le. 1
retéhez.
ZIMÁNYI KÁROLY: U j a b b a d a t o k (Ann. Mus.
Hung.
IX.
a nagybányai
1911. p. 251—262,
öt
pyrargyrit ábrával.)
kristálytani
isme-
A NAGYBÁNYAI PYRARGYRIT CHEMIAI ELEMZÉSE.
Ha az ásvány porát konczentrált foszforsavval forraljuk, kénhydrogengáz fejlődik. Ha az á3vány porát füstölgő sósavval leöntjük. akkor kénhydrogengáz fejlődik, az ásvány színe világosabb lesz s a gázfejlődés is alábbhagy, mert a keletkezett ezüstchlorid a még meg nem támadott ásványport bevonja s így a sav további hatását megakadályozza ; ha azonban elegendő sav jelenlétében az egészet melegítjük, az ásvány teljesen fölbontatik, sőt az ezüstchlorid legnagyobb része is feloldódik, mely a kénhydrogen eltávolítása és borkősav hozzáadása után vízzel való hígításkor ismét leválik. Az ásvány ként, antimont, csekély mennyiségű arsent, igen kevés rezet és vasat tartalmaz. I. fs. 17-5 C°—20-7 C°-on 1-23405 gr. anyaggal = 5-851. Ezen meghatározásnál a Pyknometer bedugaszolásakor az ásványból nyomok elvesztek. II. fs. 19 C°—19-9 C°-on 1-23295 gr. anyaggal = 5-853 A két kísérlet középértéke „ _ _ _ „ „ _ = 5'852. Az elemzésre kikeresett s porra tört tiszta anyagot 100—l05C J -on megszárítva lemértem s az I. és II. adagot száraz chlorgázzal, a Ill-ikat királyvizzel felbontottam. Az antimont és arsent BUNSEN módszere szerint elválasztottam, az ezen elválasztásból származó antimont mint pentaszulíidot határoztam meg. Az arsenpentaszulíid azonban még láthatólag kevés antimont tartalmazott, azért még egyszer BUNSEN módszere szerint kezeltem, de a leválasztott arsenszulfid még most is antimont tartalmazott, azért a csekély arsen- és antimonszulfidból a szűrőn az antimonszulfidot erős sósavval kioldottam. Az ezen kezelésből, valamint a második BuNSEN-féle elválasztásból származó oldatokból az antimont kenhydrogennel leválasztottam s mint antimontetroxydot meghatároztam. Bebet, hogy az antimon egy csekély része azért maradt vissza az arsennel, mert az antimont és arsent tartalmazó oldathoz öntött telített kénhydrogenvizet csak 2 3 perczig engedtem hatni s azután erős légárammal azonnal eltávolítottam a folyadékból. A sósavval való kezelesből a szűrőn maradt arsensulfidot ammoniumhydroxydban oldottam és szárazra pároltam a maradékot füstölgő salétromsavval kezeltem s az arsent mint pyroarsensavas magnesiát meghatároztam. Ezeknél az elválasztásoknál igen kevés arsen maradhatott vissza
LOCZKA JÓZSEF
320
az antimonnál s ez a rész így a meghatározást elkerülte. Azért egy második rövid közlemény az arsen s ezzel együtt az antimon új meghatározását fogja tartalmazni. Az ásvány többi alkatrészeit is ismert módszerek szerint határoztam meg. I. 0*5522 gr. anyag adott: 0*71599 gr. bariumszulfátot. II. 0-5145 gr. anyag adott: 0*0009 gr. vasoxydot, 0*00046 gr. rézoxydot, 0*1869 gr. antimonpentaszulfidot, 0*00153 gr. antimontetroxydot. 0 0OO9 gr. pyroarsensavas magnesiát. III. 0*51589 gr. anyag adott: 0*41002 gr. ezüstchloridot. Az ásvány százalékos összetétele a következő : Ag Cu Fe Sb As
„
„ _ _ _ _ _ _
_ .... _
S
_
/U « 59*82 0*07 (( 0*12 (( 22*00 (( 0*08 « 99*91 0/'0
az összetételből a következő képlet adódott ki : 3 A g ß . Sb.2S3. Talált :
S Ar, Cu Fe Sb As
.. 17*82% _ 59*82 « 0*07 « 0*12« _ _ 22*00 « _ 0*08 « 99-91 %
Számított :
17*82% 69*(.)7 « —
22*21 « 100*00%
Herr K. ZIMÁNYI stellte mir behufs chemischer Untersuchung von diesem Mineral zwei Stückchen zur Verfügung. Das Mineral ist von dunkelrother Farbe und muscheligem Bruch. Am kleineren Stückchen war ausser wenig Calcit kein anderes Mineral bemerkbar, am grösseren Stückchen sass Calcit, wenig Pyrit und ausserdem an mehreren Stellen eine aus kleinen Kryställchen bestehende, scheinbar schwarze Substanz, deren Identität der kleinen Menge wegen nicht bestimmt werden konnte. Die krystallographischen Daten wie auch die näheren Umstände
C H E M I S C H E A N A L Y S E D E S PYRARGYR1TES VON
321
NAGYBÁNYA.
des Vorkommens wurden von ZIMÁNYI bereits an anderer Stelle beschrieben.1 Die für die chemische Untersuchung ausgesuchte ganz reine Substanz dekrepitiert in an einem Ende geschlossenen Glasröhrchen erhitzt und schmilzt dann zu einem scheinbar schwarzen Tropfen, während dessen sich an den Wänden des Röhrchens ein schwacher weisser Anflug ansetzt ; erhitzt man stärker, so wird auch der Anflug strärker, in dessen Mitte ein schwach röthlicher Anflug erscheint; bei Rothgluth bildet der weisse Anflug einen aus kleinen Tröpfchen bestehenden Ring, worauf ein längerer ziegelrother Ring folgt. Wird das Mineral im offenen Glasröhrchen erhitzt, so entsteht auch ein weisser und ziegelrother Anflug, zugleich tritt ein starker Schwefeldioxydgeruch auf. Das pulverisierte Mineral schwärzt sich in conc. warmer Schwefelsäure, stärker erhitzt löst es sich unter Schwefeldioxydentwickelung gänzlich auf. Das pulverisierte Mineral wird so durch eine Natriumhydroxyd-, wie auch durch eine Natriumsulfidlösung geschwärzt, aus den abfiltrierten Lösungen scheiden Säuren Antimonsulfid ab. Wird das Mineralpulver mit conc. Phosphorsäure gekocht, so entwickelt sich Schwefelwasserstoffgas. Wird das pulverisierte Mineral mit rauchender Salzsäure Übergossen, so entsteht eine Schwefelwasserstoffgas-Entwickelung, die Farbe des Minerals wird heller und die Gasentwickelung schwächer, da das gebildete Silberchlorid das noch unangegriffene Pulver umhüllt und so die weitere Einwirkung der Säure verhindert; erhitzt man aber das Ganze bei Gegenwart von genügender Säure, so wird es gänzlich zersetzt, sogar der grösste Theil des Silberchloi ids löst sich, welches nach Entfernung des Schwefelwasserstoffgases und nach Hinzufügung von Weinsäure, durch Verdünnung mit Wasser wieder ausfällt. Das Mineral enthält Schwefel. Antimon, wenig Arsen, sehr wenig Kupfer und Eisen. I. Sp. G. bei 17 ô°C — 2<)-7°C mit 1*23405 gr. Substanz = 5'85l Bei dieser Bestimmung gingen beim Zustopfen des Pyknometers Spuren vom Mineral verloren.
1
KAKI.
ZIMÁNYI :
Neue
Pyrargyrites von N a g y b á n y a .
Beiträge
lAnn.
Mus.
zur
krystallographischen
Hung.
IX.
Kenntniss
1911. p. 2 5 1 — 2 6 2 , m i t
5
figuren.) Annales
Mugei A'attonális Hunganci.
IX.
21
des Text-
JOSEF LOCZKA
II. Sp. G. bei li)°C — 19'9°C mit 1-23295 gr. Substanz = 5*853 Mittelwerth I _ „ _ f | „ .... _ _ _ _ . . = 5"852. Die zur Analyse ausgesuchte und pulverisierte reine Substanz wurde bei 100—105°C getrocknet und abgewogen. Die I. und II. Portion wurde mittelst trockenem Chlorgas, die III. durch Königswasser zersetzt. Das Antimon und Arsen wuide nach BUNSEN'S Methode getrennt, und das von dieser Trennung stammende Antimon als Pentasulfid bestimmt. Das Arsenpentasuliid enthielt aber noch sichtbar wenig Antimon, darum wurde es noch einmal nach BUNSEN'S Methode behandelt, das Arsensulfid enthielt aber auch jetzt noch Antimon, darum wurde von dem geringen Arsen- und Antimonsulfidniederschlag auf dem Filter das Antimonsulfid mit starker Salzsäure aufgelöst. Aus der von dieser Behandlung wie auch aus der von der zweiten Trennung nach BUNSEN'S Methode stammenden Flüssigkeit wurde das Antimon durch Schwefelwasserstoffgas gefällt und als Antimontetroxyd bestimmt. Es ist möglich, dass ein geringer Theil vom Antimon darum beim Arsen zurückblieb, weil ich das zu der das Antimon und Arsen enthaltenden Lösung hinzugefügte gesättigte Schwefelwasserstoffwasser nur 2—3 Minuten einwirken liess, worauf dasselbe durch einen starken Luftstrom aus der Flüssigkeit sogleich entfernt wurde. Das von der Behandlung mit Salzsäure am Filter gebliebene Arsensulfid wurde in Ammoniumhydroxyd gelöst und zur Trockene verdampft, der Bückstand wuide mit rauchender Salpetersäure behandelt und das Arsen als pyroarsensaure Magnesia bestimmt. Bei diesen Trennungen kann sehr wenig Arsen beim Antimon zurückgeblieben sein und dieser Theil entging so der Bestimmung. Daher wird eine zweite kurze Mittheilung eine Neubestimmung des Arsens nebst der des Antimons enthalten. Die übrigen Bestandtheile des Minerals wurden auch nach bekannten Methoden bestimmt. I. 0'5522 gr. Substanz gab: 0'71599 gr. Baryumsulfat. II. 0-5145 gr. Substanz gab: 00009 gr. Eisenoxyd, 0-00040 gr. Kupferoxyd, ()*18<>i) gr. Antimonpentasulfid, 0*00153 gr. Antimontetroxyd. 0-0009 gr. pyroarsensaure Magnesia. III. 0-51589 gr. Substanz gab: 0-41002 gr. Silberchlorid.
CHEMISCHE ANALYSE DES PYBARGYR1TES VON NAGYBÁNYA.
323
Die prozentische Zusammensetzung des Minerals ist folgende : S
If
Âg
„
Cu Fe
..
_
-
_
_
_
_
_
_
17-82% 59-82 «
__
0-07 «
0-12«
Sb
22-00 «
As
-
0 08 « 99-91%
Aus dieser Zusammensetzung ergab sich nachstehende Formel: 3Ag,S.Sb0S3. Gefunden :
.S
„,
AG
As
(Ans
dem
17-82%
59-82 «
59*97 «
_. „ 0-07 « .... _ .... 0-12« _ _. _ 22-00 «
22-21 «
...
Ca.... . Fe .._ Sb
_
_ _ _ ...
_
Chemischen
Berechnet :
17-82%
-
Laboratoriuni
_
des
1
0 08 «
—
99-91%
100-00%
Ungarischen
National-Museums.)
21*
