A N Y U G A T - D U N Á N T Ú L I R É G I Ó F O G L A L K O Z T A T Á S I H E L Y Z E T E L E M Z É S E

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0019 „A Regionális foglalkoztatási együttmőködés létrehozása és hálózati koordináció kialakítása Nyugat-Dunántúlon”

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSI HELYZETELEMZÉSE

Készült

„A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” TÁMOP-1.4.4-08/1 pályázati program keretében

Készítette: A BFH Európa Kft. megbízásából a M'ÉR'? Tanácsadó és Szolgáltató Bt.

2010. május 31.


TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................... 3

2.

PARTNERSÉGI HÁLÓZATOT MEGALAPOZÓ ELEMZÉSEK........................................................ 8 2.1. 2.2.

3.

A NYUGAT-DUNÁNTÚL TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA .......................................................... 32 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

4.

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK ................................................................................................................. 32 A GAZDASÁG FEJLETTSÉGE, STRUKTÚRÁJA ........................................................................................ 35 A VÁLLALKOZÁSOK JELLEGZETESSÉGEI ............................................................................................. 42 A FİBB ÁGAZATOK JELLEMZİI ........................................................................................................... 48

A LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁSI JELLEMZİI ......................................................................... 52 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

5.

A RÉGIÓBAN MŐKÖDİ ÉS LÉTREHOZÁS ALATT ÁLLÓ FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK FİBB JELLEMZİI 8 A REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI HÁLÓZATBAN RELEVÁNS SZERVEZETEK FELTÉRKÉPEZÉSE ........... 29

A MUNKAKÉPES KORÚAK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ............................................................................ 52 A FOGLALKOZTATOTTAK .................................................................................................................... 53 MUNKANÉLKÜLISÉG ........................................................................................................................... 58 JELENTİS FOGLALKOZTATÓK ............................................................................................................. 60

A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK ......................................................................................... 63 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

AZ ÁLLÁSKERESİK FİBB DEMOGRÁFIAI ÉS MUNKAERİ-PIACI ISMÉRVEI............................................ 63 A PÁLYAKEZDİ MUNKANÉLKÜLIEK.................................................................................................... 67 AZ 50 ÉV FELETTI MUNKANÉLKÜLIEK ................................................................................................ 69 TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLIEK ........................................................................................................... 70 MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐEK .............................................................................................. 70

6. A MUNKANÉLKÜLIEK TÁMOGATÁSA, A FOGLALKOZTATÁST ELİSEGÍTİ PROGRAMOK ................................................................................................................................................... 71 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 7.

BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK ............................................................................................................. 71 AKTÍV MUNKAERİ-PIACI ESZKÖZÖK................................................................................................... 72 PÉNZBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK .................................................................................................. 73 A VÁLSÁGKEZELÉS INTÉZKEDÉSEI ...................................................................................................... 75

OKTATÁS, KÉPZÉS HATÁSA A MUNKAERİPIACRA .................................................................. 76 7.1. 7.2. 7.3.

SZAKOKTATÁS, SZAKISKOLAI OKTATÁS, FELNİTTOKTATÁS ............................................................... 76 FELSİOKTATÁS .................................................................................................................................. 78 A KÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEK ÉS A KIBOCSÁTÁSOK ÖSSZHANGJA ............................................................ 79

8.

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ SWOT ELEMZÉSE . 85

9.

MELLÉKLETEK...................................................................................................................................... 87 9.1. 9.2. 9.3.

KSH ADATTÁBLÁK ............................................................................................................................. 88 MEGYEI HELYZETELEMZÉSI TALÁLKOZÓK EMLÉKEZTETİI ............................................................... 103 FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ EMLÉKEZTETİJE .................................................................................. 111

2


1. Vezetıi összefoglaló A 2008-as esztendıre a gazdaságtörténelmi emlékezet fıként a világmérető pénzügyi és gazdasági válság kezdeteként fog visszatekinteni. A recesszió kialakulását követı negyedévekben – annak természetes velejárójaként – a munkaerıpiac válsága is egyre élesebben jelentkezett. 2010 januárjáig az Európai Unió tagországaiban összesen 5 millióval, az OECD tagállamaiban pedig közel 20 millióval nıtt az állástalanok száma. Egyes elemzık a II. világháború utáni korszak legnagyobb munkaerı-piaci válságának minısítették az elmúlt egy-másfél év történéseit. A magyarországi helyzet annyiban sajátos (bár nem tekinthetı egyedinek a rendszerváltó országok között), hogy az elmúlt két évtizednek ez már a második – és nem is a legnagyobb – foglalkoztatási sokkja. Miközben a ’90-es évek fordulóján közel 1 millió munkahely tőnt el (igaz, ennek legalább harmada nyugdíj melletti foglalkoztatást jelentett), a veszteség most 100 ezres nagyságrendő. A másik alapvetı különbség az, hogy a két évtizede munkájukat vesztık igen jelentıs része véglegesen elhagyta a munkaerıpiacot. (Ennek következménye lett az Európai Unióban a legalacsonyabbak közé számító magyar foglalkoztatási ráta, amely azóta is csak kevéssé javult. Ezt a szerény javulást a jelenlegi recesszió annullálta.) A dekonjunktúra hatását Nyugat-Dunántúl munkaerıpiaca nagyon megszenvedte, ennek ellenére a foglalkoztatottság mutatói még mindig kedvezıbbek, mint az országos átlag. A relatív elıny azonban kisebb. Az elmúlt egy-másfél évben állástalanokká válók azonban továbbra is a munkaerıpiac könnyen aktivizálható szereplıi maradhatnak, abban az esetben, ha a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” messze hangzó szlogenjét sikerül tartalommal megtölteni. Ennek egyik lehetısége a régió munkaerı-piaci kiszolgáltatottságának csökkentése a gazdaság, a közigazgatás és a civil szféra helyi szereplıinek összefogásával, együttmőködésével, amelynek intézményesített keretét a térség foglalkoztatási paktuma jelenti. Az EU 2020-as stratégiája az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tőzi ki célul. A megfogalmazott foglalkoztatási célindikátort (a 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie) sem lehet elérni a munkaadók, munkavállalók, önkormányzatok, képzıintézmények, civil szervezetek, állami szervezetek hatékony együttmőködése nélkül. Ennek szellemében fogalmazódott meg a „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kezdeményezés, amely egyike annak a hét kiemelt kezdeményezésnek, amely a stratégia megvalósítását támogatják. A célok között szerepel a szociális partnerek kapacitásának megerısítése, a szociális párbeszéd problémamegoldó képességének teljes alkalmazása valamennyi szinten (EU, nemzeti/regionális, ágazati, vállalkozások), valamint a munkaerı-piaci intézmények – ideértve a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatait – közötti együttmőködés erısítése, továbbá az oktatás/képzés és a munka világa közötti partnerségek létrehozása, különösen a szociális partnereknek az oktatási és képzési igények tervezésébe való bevonása révén.

3


Mindezek alátámasztják, hogy érdemes hozzálátni a partnerségi elven mőködı foglalkoztatási paktumok továbbfejlesztésébe, hiszen kiváló eszközei lehetnek az európai és magyarországi célok megvalósításában is. Nyugat-Dunántúl élenjáró volt a sikeres nemzetközi példák, együttmőködések hazai meghonosításában. Így nem meglepı, hogy a régió készülı foglalkoztatási paktuma sem elızmény nélküli. Elsıként 2002-ben a Kemenesalján jött létre foglalkoztatási paktum. E paktumot aztán számos helyi, mikrotérségi, kistérségi és regionális paktum követte 8 helyen a régióban: a zalaszentgróti kistérségben, Szombathelyen (megyei jogú városi kiterjedés), a Vasi Hegyháton, a keszthelyi és hévízi kistérségekben, a lövıi kistérségben, a letenyei kistérségben, továbbá az osztrák-magyar Eurégiós, és GyırDunaszerdahely térségében határon átnyúló foglalkoztatási paktum. Jelenleg 7 új foglalkoztatási paktum áll létrehozás alatt: a regionális (REKORD), a nagykanizsai, a zalaegerszegi, a pacsai, a lenti, a kıszegi és csepregi, és az ıriszentpéteri kistérségekben. Mindezekkel együtt, összesen 16 mőködı foglalkoztatási paktuma lesz a régiónak (1-1 régiós és EU Régiós, 1 határon átnyúló, 1 megyei jogú városi, 1 mikrotérségi és 11 kistérségi, amelybıl 2 paktum 2-2 kistérséget ölel fel). Zala megyében szinte teljes körő a paktumok területi lefedettsége (a zalakarosi kistérség az egyetlen kivétel), Vas megye jelentıs részében is mőködni fognak a partnerségek. Gyır-Moson-Sopron megyében jelenleg még alacsonyabb az aktivitás, de a paktumokhoz hasonló foglalkoztatási célú partnerségek több helyen mőködnek. Ezek a paktumok eltérı intenzitással és tevékenységi körre mőködnek, de összességében elmondható, hogy létrehoztak egy széles körő helyi partnerséget, erısödtek a kapcsolatok a munkaerı-piaci szereplık között, fórumot teremtettek a találkozásokra, közösen elemezték a munkaerı-piaci helyzetet, és a problémák megoldására stratégiákat dolgoztak ki, majd projekteket hajtottak végre. A folyamatnak azonban még az elején tartunk, a mennyiségi növekedés után fontos, hogy a paktumok a konkrét tartalomra, a minıség fejlesztésére koncentráljanak az elkövetkezı években. Találják meg szerepüket a válság után átalakuló gazdaságban, és szolgálják a helyi szereplık (kiemelten a vállalkozások) érdekeit a munkahelyek megtartása és bıvítése érdekében. A készülı regionális foglalkoztatási paktum részben a régió munkaerıpiaci folyamatainak értékelésén alapul. Az elemzés lehetıvé teszi, hogy a paktumszerő együttmőködés a helyi szükségletekre, igényekre adjon választ. A Nyugat-Dunántúlon, akárcsak országosan, évtizedek óta kedvezıtlenek a népesedési folyamatok, melyek egyre inkább hatással vannak a munkaerıpiac kínálati oldalára. A legsúlyosabb demográfiai probléma az alacsony termékenység és a magas halandóság, valamint a népesség öregedése. Gyır-Moson-Sopron megye ezer lakosra vetített népmozgalmi mutatói kedvezıbben alakultak az évek során a Vas és a Zala megyében tapasztaltaknál. Két országgal határos elhelyezkedése és fejlett gazdasága elsısorban az ország más területein élı, munkaerı-piaci szempontból legaktívabb korosztályok számára tette vonzóvá a megyét.

4


A határnyitás és a gazdasági, társadalmi átalakulás gyökeres változást, összességében kedvezı fordulatot eredményezett a Nyugat-Dunántúlon. A fejlett Nyugattal való közvetlen kapcsolat révén fellendült az idegenforgalom és a térség a külföldi befektetık egyik fontos célterületévé vált. A fejlıdést segítette a rendelkezésre álló munkaerı átlagosnál magasabb iskolázottsági, képzettségi szintje és mobilitása. A gazdaság szerkezete és az üzleti környezet modernizálódott. Az egy fıre vetített bruttó hazai termék alapján felállított rangsor szerint a területi GDP adatok publikálásának kezdete, azaz 1994 óta a Nyugat-Dunántúl – a fıvárost és Pest megyét ötvözı – KözépMagyarország után az ország második legfejlettebb régiója. A fıváros és a megyék fejletségi sorrendjében Gyır-Moson-Sopron Budapest után az elıkelı második, Vas az ötödik, Zala pedig a 7. pozíciót foglalta el. A gazdasági térszerkezetet kistérségi szinten is heterogén. A gazdasági teljesítményt tekintve döntıen a külföldi mőködı tıkét legnagyobb mértékben vonzani képes legfontosabb ipari központok képezték a fejlıdés motorját, így természetesen Gyır, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár valamint Szentgotthárd és térsége. Valamivel alacsonyabb Zala megye két megye jogú városa, akiket a belsı perifériák követnek. A leggyengébb teljesítményt pedig két-két zalai és vasi kistérség tudhatja a magáénak (Zalaszentgrót, Letenye, Vasvár, İriszentpéter). Viszonylag nagy területi különbségeket tapasztalunk a régióban akkor is, ha az egyes kistérségek versenyképességét vizsgáljuk. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetısége, az innovációs centrumok kapacitásai, valamint a humánerıforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján a megyei jogú városok szőkebb vonzáskörzete, Sárvár, valamint speciális adottságaik alapján a Keszthelyi és Hévízi, továbbá a Szentgotthárdi kistérségek vagy abszolút, vagy viszonylag versenyképesnek tekinthetık. Ezzel szemben sajnos elég sok teljesen versenyképtelen kistérség is található a régióban, elsısorban a déli határ mentén, valamint a vasi-zalai belsı periférián. Az iparon belül mindhárom megyében vezetı szerepet tölt be az értéktermelésben a feldolgozóipar. Azon belül elsısorban Gyır-MosonSopron megyében és Vasban a gépipar néhány ágazata (közúti gépjármő és alkatrész, villamos-ipari gép, mőszer, híradástechnikai eszközök gyártása) bír jelentıs súllyal. Országos viszonylatban számottevı a régió idegenforgalmi szerepe is.

5


A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai – élelmiszer-, könnyőipar, textilipar – leértékelıdtek, és folyamatosan veszítettek szerepükbıl, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkezı gépipar a 90-es évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsısorban a multinacionális befektetık (Audi, Opel, Flextronics, General Electric stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelmően az autóipar, valamint a villamos gép, mőszer, híradástechnikai eszközök gyártása a domináns. Dinamikusan fejlıdı iparág a vegyipar ipari gázgyártás ágazata, amely természeti adottságra épül (Répcelak környékén található Közép-Európa legnagyobb kiterjedéső természetes széndioxid lelıhelye). Már a 90-es évek közepén kezdtek körvonalazódni azok a figyelmezetı jelek, amelyek e dinamika hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztethetik. Az elsısorban az új cégek (fıleg nagyvállalkozások) vonzására, letelepítésére koncentráló kínálati, ipar és szolgáltatás telepítési politika alapjai (pl. olcsó szakképzett munkaerı, termelési költségelınyök, pénzügyi támogatások, adókedvezmények stb.) a régióban fokozatosan kimerülnek. A meglévı exportorientált ágazatok többsége magas importigényő ugyanakkor viszonylag alacsony hozzáadott értékő, elsısorban kevésbé kvalifikált munkaerıre építı egyszerőbb összeszerelés, valamint bérmunka. Nyugat-Dunántúlon az országos helyzethez képest valamivel alacsonyabb a lakosság vállalkozási aktivitása. Ezer lakosra 2009 végén 152 nyereségérdekeltségő szervezet jutott, 7-tel kevesebb a magyarországi átlagnál. A régiós és az országos helyzethez viszonyítva egyedül Zala megyében volt magasabb a vállalkozási hajlandóság, ami összefügg azzal, hogy a Nyugat-Dunántúl legjelentısebb turisztikai vonzerıi, a Balaton és a gyógy- és termálfürdık többsége itt található. A legalacsonyabb aktivitás Vas megyében jelentkezett. A régió változatos agroökológiai viszonyai szerteágazó mezıgazdasági tevékenyég folytatásához biztosítanak meglehetısen kedvezı feltételeket. Ennek ellenére az agrárium gazdasági súlya alacsony, amelynek egyik oka az elaprózódott szervezeti struktúra. A Nyugat-Dunántúl iparosodottsága már a rendszerváltás elıtt is meghaladta az országos átlagot. Az 1990-es években az ipar struktúrája a külföldi befektetések nyomán gyors ütemben korszerősödött. A termelés felfutásának és a pótlólagos beruházásoknak a hajtóereje az export lett. A kialakult erıteljes külpiaci függıség, a helyenként lokális beágyazódás, a gyenge integráció, a széles körő beszállítói hálózat hiánya és a letelepedési versenyelınyök mérséklıdése azonban nehezíti a termelés növekedésének tartós fenntarthatóságát, bizonytalanná és kiszámíthatatlanná teszi a foglalkoztatási színvonalat. Annak ellenére, hogy Vas és Zala megyében is fontos ipari szereplıkkel találkozhatunk, a termelés közel kétharmada a régió északi megyéjébe koncentrálódik. A foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben fontos szerepet töltenek be az ipari parkok, amelyek kiemelt gazdaságszervezı funkciót látnak el.

6


A Nyugat-Dunántúlon az építıipar gazdasági súlya meglehetısen alacsony szintre süllyedt, a hozzáadott érték kevesebb, mint öt százalékát adja. A Nyugat-Dunántúlon a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyre fontosabb szerepet játszik az idegenforgalom. Ez a régió tranzit jellege mellett annak is köszönhetı, hogy a térség turisztikai vonzerıkben rendkívül gazdag. Az ország 27 üdülıkörzetébıl négy teljes egészében, öt pedig részben helyezkedik el itt. A munkaerıpiac kínálati oldalát a gazdaságilag aktív népesség jelenti. Nyugat-Dunántúlon számuk az utóbbi 10 év átlagában 450 ezer fı körül alakult, 2009 végén 447 ezer volt. A régió megyéi között jelentıs a különbség a foglalkoztatás képessége tekintetében. Míg Gyır-Moson-Sopron megyében az évtized során nıtt a foglalkoztatottak száma, s azt a gazdaság recessziója sem csökkentette a 2000. évi létszám alá, addig Vas és Zala megyékben folyamatosan csökkent a munkajövedelemmel rendelkezık száma. A 15–74 éves korosztály alig 53%-a foglalkoztatott a régióban. Az arány 2000-hez képest 3 százalékponttal csökkent, míg ugyanebben az idıszakban az 50%-nál is alacsonyabb országos mutató gyakorlatilag nem változott. A foglalkoztatási ráta maximumát 2002-ben érte el, s 2008-ban már a recesszió hatásaként érzékelhetıen csökkent. A ráta a régió megyéi közül Gyır-MosonSopronban a legkedvezıbb. Az ipari foglalkoztatottak hányada az utóbbi két évben bekövetkezett szerkezeti problémáknak, a szolgáltatási szektor intenzív elıretörésének nyomán a korábbi rendkívül magas arányról 39%-ra csökkent. Ennek ellenére az ipari foglalkoztatottság még mindig magasabb az országosnál, mértéke 7 százalékponttal meghaladta azt. A Nyugat-dunántúli régióban 2009ben a regisztrált álláskeresık havi átlagos létszáma 44,7 ezer fı volt, közel 15 500 fıvel magasabb az egy évvel korábbinál. A gazdasági recesszió káros hatását elsısorban a fejlettebb, munkaerı-piaci szempontból kedvezıbb helyzető térségekben lehetett kimutatni.

7


2. Partnerségi hálózatot megalapozó elemzések 2.1. A régióban mőködı és létrehozás alatt álló foglalkoztatási paktumok fıbb jellemzıi Az EU-ban „best practice” eszközként elfogadott területi foglalkoztatási paktum (Territorial Employment Pact, TEP) keretében létrejövı foglalkoztatási megállapodás a térségi szereplık szerzıdésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahelyteremtés, a humánerıforrás-fejlesztés lehetıségeit, összehangolják a helyi erıforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki és valósítsanak meg a foglalkoztatás elısegítése érdekében. A Foglalkoztatási paktumok és a helyi foglalkoztatás-fejlesztési (HFF)-modell szoros, egymást kölcsönösen feltételezı egységet alkot. A HFF modell (amely az EU Foglalkoztatási stratégiáját, pontosabban az alapelveket, így a lisszaboni stratégia, szubszidiaritás, integrált iránymutatások) és az alapvetı, háromosztatú felépítést követi (uniós, nemzeti és lokális szint) lényege az, hogy a helyi szereplık saját kreativitással felvértezve meghatározzák saját stratégiájukat „a helyi foglalkoztatási fejlesztés olyan tevékenységek széles köre, ami megoldja a munkanélküliség problémáját és csökkenti az egyenlıtlenségeket. Ez egy olyan folyamat, amit a helyi szereplık terveznek, kiviteleznek és birtokolnak.” A HFF így egy hatékonyabb kormányzás eszköze, mely a regionális, nemzeti és európai kormányzás tág kontextusán belül mőködik. A HFF ugyanakkor a gyakorlati politika eszköze is, melyet helyi szinten alkalmaznak. A HFF jelentısége: jobban érzékeli a helyi lehetıségeket, szükségleteket és a szolgáltatásban meglévı szakadékokat, és kigondol olyan stratégiákat, mellyel ezek megoldhatók; valós helyi szükségletek kielégítésére nemzeti és regionális politikákat határoz meg, pl.: lényeges programok irányítása; növeli a helyi szereplık elkötelezettségét azáltal, hogy megállapodásokkal, partnerséggel elısegíti a részvételi mechanizmust; a partnerségi légkör és a bizalom kiépítésével, nagyobb kreativitást és kockázatviselést tesz lehetıvé. A foglalkoztatási paktumokat az különbözteti meg az egyéb - pl.: területfejlesztési - partnerségektıl, hogy ez az összefogás a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatási színvonal emelését közvetlenül kell, hogy szolgálja. Ezen elvek közül a regionalizáció, a helyi szint, valamint a partnerség szerepének erısödése a közösség törekvésein belül konkrét iránymutatások megjelölésével is bizonyítható.

8


A foglalkoztatási paktum egy olyan szervezeti keret, amelynek segítségével egy asztalhoz lehet ültetni a térségi foglalkoztatáspolitika szereplıit a térségi foglalkoztatási problémák feltárása és megoldása érdekében. Ehhez természetesen kellı érdekeltséget kell teremteni, amelynek egyik legfontosabb eleme a helyi partnerség szükségességének felismerése. A megállapodások pozitív tapasztalatai szélesebb körben is ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatási problémák valódi kezelése szükségszerővé teszi egy olyan partnerségi rendszer, hálózat létrehozását és mőködtetését, amely biztosítja az érintettek bekapcsolását és együttmőködését, a célok, eszközök és mechanizmusok egyeztetését. A foglalkoztatási paktumok tekintetében az elmúlt 3-5 év jelentıs mennyiségi növekedést hozott csakúgy az országban, mint a régióban is. A Nyugat-dunántúli Régióban jelenleg 8+1 foglalkoztatási paktum mőködik, a legnagyobb lefedettségük Zala megyében van, itt mőködik az „Élhetı Muramente” Letenye térségi foglalkoztatási paktum, a ZFP Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum, a Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum, Vas megyében Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum, a Szombathelyi foglalkoztatási paktum és a Hegyháti kistérségi foglalkoztatási paktum mőködik. Gyır-Moson-Sopron megyében a Magyar-Szlovák Foglalkoztatási Paktum és a lövıi Határon Átnyúló OsztrákMagyar Kistérségi Foglalkoztatási Paktum mőködik, ezen kívül pedig van még a West-Pannon-Burgenland EU-régió foglalkoztatási paktuma, amely egyelıre politikai okok miatt nem mőködik. Jelenleg van létrehozás elıtt Zala megyében a Zalaegerszegi, a Nagykanizsai, a Pacsai és a Lenti foglalkoztatási paktum, Vas megyében a Kıszeg/Bük/Csepreg térségi és az İriszentpéteri kistérségi paktum, valamint a „REKORD” Regionális foglalkoztatási együttmőködés létrehozása és hálózati koordináció kialakítása Nyugat-Dunántúlon elnevezéső kezdeményezés. Ezek a paktumok eltérı intenzitással és tevékenységi körre mőködnek, de összességében elmondható, hogy létrehoztak egy széles körő helyi partnerséget, erısödtek a kapcsolatok a munkaerı-piaci szereplık között, fórumot teremtettek a találkozásokra, közösen elemezték a munkaerı-piaci helyzetet, és a problémák megoldására stratégiákat dolgoztak ki, majd projekteket hajtottak végre. A régiós foglalkoztatási paktumok stratégiai dokumentumaikban általában célul tőzik ki a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatási szint növelését, a képzési rendszer munkaerı-piaci igényekhez illesztését, a képzettségi szint növelését, a foglalkoztatási partnerség fejlesztését, a hátrányos helyzetőek bevonását a munka világába. A megfogalmazott célok szerteágazóak, a gyakorlatban azonban a paktumok ennél sokkal szőkebb területen érnek el eredményeket, számos problémával küzdenek. Hogy miért? Tekintsük át a legfontosabb akadályozó tényezıket.

9


1.

A magyarországi foglalkoztatáspolitikában nem ismerték fel a helyi foglalkoztatás-fejlesztésben rejlı lehetıségeket, nincs tisztázva a paktumok szerepe (jogilag nem létezı szervezeti forma, és nem szerepel a foglalkoztatási törvényben sem), nem biztosított a folyamatos szakmai támogatásuk és finanszírozásuk.

2.

A korábbi években nagyrészt EU-s (ROP) támogatással létrejövı paktumok esetében a pályázati idıszakon túl a paktum menedzsmentek finanszírozása nem biztosított folyamatosan (korábban létezett évi 10 m Ft-os OFA mőködési támogatás, de 2010-ben nem folytatódott a program). Emiatt nincs személyi és szervezeti stabilitás, amely a külföldi tapasztalatok szerint is alapja a sikeres mőködésnek.

3.

A foglalkoztatási paktumok releváns helyi szereplıi által elfogadott, széleskörő szakmai és politikai legitimitással rendelkezı, - innovatív kezdeményezéseket is tartalmazó - akciótervének összehangolt megvalósítása a jelenlegi szétforgácsolt finanszírozási/pályázati rendszerekben nem lehetséges. Emiatt nem valósulnak meg az integrált végrehajtásból származó elınyök, nem érvényesülnek a szinergikus hatások. Ezek a tények esetleges - a források megszerzésétıl, az egyes pályázatok sikerétıl függı -, idıben elhúzódó akcióterv/program megvalósítást eredményeznek.

4.

A vállalkozások intenzív bevonása a paktumok munkájába ez idáig nem sikerült, a paktumok többsége a másodlagos munkaerı-piaccal, szociális gazdasággal foglalkozik.

5.

A paktumok kommunikációja, PR-ja gyenge. Az elért eredményeket nem ismerik a paktum partnerek, a lakosság, szakmai szervezetek, a szakmapolitikai irányítószervek, politikusok. A jó példák, sikeres megoldások nincsenek összegyőjtve. Nincsenek igazolva, bemutatva a paktumok értékei.

10


A régióban jelenleg mőködı és kialakítás alatt álló foglalkoztatási paktumok partnerségei és súlyponti intézkedési területei Az együttmőködés térsége Letenye

Súlypontok és intézkedési területek • foglalkoztatás növelése • minıségi munkaerı • partnerség erısítése • kapcsolatépítés • információbázis kiépítése • közös helyzetelemzés, stratégia meghatározása, • akcióprogramok és projektek végrehajtása

Fı partnerek Alapítók a Zala Megyei Munkaügyi Központ, a Zala Megyei Munkaügyi Központ Letenyei Kirendeltsége, a DélZala Mura-híd Kistérségi Fejlesztési Társulás, a Kerka Menti Települések Szövetsége, valamint a Mura Menti Nemzetiségi Kistérségi Társulás voltak. A Paktum támogatói között szerepel a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Agrárkamara, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Zala Megyei Munkaügyi Tanács, az OWI Zala Bt., a MGYOSZ Zala Megyei Szervezete, az MSZOSZ térségben mőködı szervezetei, a Kossuth Termelıszövetkezet, valamint a Dél-Zalai Vízés Csatornamő Rt. A paktum megalakulását követıen további 37 szervezet

16


Zalaszentgrót

•

• •

•

•

•

•

•

a településeken munkahelyteremtı beruházások megjelenése, közhasznú foglalkoztatási projektek partnerségi együttmőködés, információ szerzés a támogatási lehetıségekrıl közös helyzetelemzés a térség munkaerıpiaci helyzetérıl egységes kistérségi foglalkoztatási stratégia készítése hatékonyabb munkaközvetítés, a rejtett munkahelyek feltárása, érdekképviselet, erısödı szociális háló, csökkenı tartós munkanélküliek, egyenlı esélyek biztosítása a munkaerıpiacon piacképes szakmával rendelkezı munkaerı képzése, átképzése

csatlakozott az együttmőködéshez. Alapítók voltak a térség 24 település önkormányzata, Zalaszentgróti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, NYDRMK, a NYDRMK Zalaszentgróti Kirendeltsége, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, Zalavölgye Kistérségfejlesztési Társulás, a NYDDRFT, NYDRFÜ Kht, Zala Megyei Területfejlesztési Tanács, ZMTT munkaszervezete. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Zala Megyei Agrárkamara, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Regionális Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldala ITD Hungary Nyugatmagyarországi képviselete, Zalaszentgróti VMK, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Zala Megyei Szervezete, MEH kistérségi megbízottja Civil szervezetek: CELODIN Zalai Alapítvány, Ipartestület Zalaszentgrót és Környéke, Gazdálkodó Családokért ZalA-KAR Szociális Szolgáltató és

17


Keszthely-Hévíz

• •

• • •

•

foglalkoztatás arányának növelése a szezonális foglalkoztatásból eredı problémák kezelése partnerség erısítése információbázis kiépítése közös helyzetelemzés, stratégia meghatározása, projektek közös végrehajtása

Termelı Nonprofit Kft, Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Kontakt Kht Újra dolgozom! Program, TESZ, Zalai Falvakért Egyesület, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, 10 vállalkozás, 2 képzı intézmény: Béry Balogh Ádám Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola, Elsı Magyar – Dán Termelıiskola Alapítvány. Az alapítók közül 3-an megszőntek, de újabb 14 szervezet csatlakozott. Szerzıdı felek voltak: Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás, Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása, Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége. Támogató partnerek: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Zala Megyei Munkaügyi Tanács, Zala Megyei Területfejlesztési Tanács, Balatoni Fejlesztési Tanács, Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési

18


Kemenesalja

•

megismerni a kistérség foglalkoztatási

Ügynökség Kht., Szlovén Köztársaság Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium, Szlovén Köztársaság Munkaügyi Intézete, Szlovén Köztársaság Munkaügyi Intézete Muraszombati Területi Szolgálat. Csatlakozó partnerek: a térség 27 Önkormányzata, 15 Vállalkozás, munkaadó, Képzıintézmények: Asbóth Sándor Társégi Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Farkas Edit Szakiskola és Kollégium, Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképzı Iskolája és Kollégiuma, Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kara. 13 Civil szervezet, ezen kívül pedig további Szakmai szervezetek: Kontakt Humán Kft., Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Helikon Rádió Kft., Keszthelyi Televízió Szolgáltató Kft. . A paktum tagjai: az önkormányzati szférából: Kemenesalja

19


•

•

•

nehézségeit, a munkanélküliség okait, foglalkoztatást elısegítı programokat valósítani meg, összehangolni a térségi szereplık gazdasági és humán erıforrás-fejlesztési elképzeléseit, céljait, és megoldást keressenek a problémákra, összehangolni a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében.

Területfejlesztési Társulás (ma: Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása), Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Vas Megyei Területfejlesztési Tanács, Celldömölk Város Önkormányzata, 9 községi önkormányzat, NyugatDunántúli Regionális Munkaügyi Központ, NyugatDunántúli Regionális Munkaügyi Központ Celldömölki Kirendeltsége, Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltsége. Képzı intézmények: Vállalkozói Központ, Celldömölki Mőszaki Szakképzı és Szakiskola, Berzsenyi Dániel Gimnázium, Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztı Egyesület. Érdekképviseletek: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Vas Megyei Agrárkamara, MEDOSZ Vas Megyei Képviselete, MSZOSZ Vas Megyei Képviselete, SZEF Megyei Képviselete, LIGA Szakszervezetek Vas Megyei Szövetsége, Vas Megyei Ipartestületek Területi Szövetsége, MOSZ, ÁFÉSZ-ek Vas Megyei Egyesülete, Vas

20


Megyei Iparszövetség. A gazdasági szférából 19 cég, szövetkezet, egyéni vállalkozó. A NyugatDunántúli Fejlesztési Ügynökség Kht., NyugatPannon Regionális Fejlesztési Rt., Reginnov Tanácsadó Kft. 3 civil szervezet. Hegyhát

•

•

• •

•

• •

a munkahelyteremtést elısegítı kistérségi foglalkoztatási partnerség mőködtetése a kistérségben munkaerı-piaci információk eljuttatása az érdekeltekhez a munkanélküliség csökkentése, a térségben a foglalkoztatási színvonal emelése a kistérségben tartós munkanélküliség megelızése, a régi munkahelyek bıvítése, új munkahelyek létrehozása a térségben.

Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, Vasvár város Önkormányzata, 22 községi önkormányzat, Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, NyugatDunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vasvári kirendeltsége, Pannon Helyi Termék Klaszter Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselete, Béri Balogh Ádám Gimnázium Postaés Bankforgalmi Szakközépiskola Vasvár, Savaria TISZK Térségi Integrált Szakképzı Központ Szombathely. Önkormányzati Óvoda Csipkerek, REMEK Szombathely, Karintia Kft. Vasvár, MÁV Start Zrt.,

21


Norma Kft. Oszkó, Póker Jeans Kft. Csehimindszent, Polgár Lakatos- és Gumiipari Kft. Vasvár, Reginnov Tanácsadó Kft. Vasvár, Vasvár és Vidéke ÁFÉSZ, Zágorhidi és Társa Kft. Eiffel Hegyhát Kft. Pácsony, Vasi Darugép Kft. Hegyhátszentpéter, Vasi Volán Zrt. Hegypásztor Kör Oszkó és további 8 civil szervezet. A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Fıosztálya Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 3 kisebbségi önkormányzat, Dr. Bendefy László Városi Könyvtár KTI Nyugat-Dunántúli Regionális Közlekedésszervezési Iroda, Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ Szombathely, Rábavidék Szerkesztısége Körmend, Városi Mővelıdési Ház Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár, Vas-Vár Örökség Népfıiskola Vasvár, Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztı Egyesület.

22


Szombathely

•

•

•

•

• •

•

•

a város munkaerıpiaci helyzetének javítása a Paktum magas színvonalú operatív mőködtetése, széles körő és aktív együttmőködés kialakítása a város munkaerı-piaci szempontból releváns szereplıi között. a város munkaerıpiaci helyzetének javítása új munkahelyek teremtésével a munkanélküliség csökkentése a párbeszéd, együttmőködés erısítése munkaerı keresletnek megfelelı képzések kedvezı mőködési körülmények teremtése a vállalkozások számára, igényeiknek megfelelı képzettségő munkaerı biztosítása

Szombathely MJV Önkormányzata és a Vas Megyei Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltsége kezdeményezésre az együttmőködési megállapodást 71 szervezet (24 vállalkozás, 11érdekképviselet, 20 képzı intézmény, 16 non profit és egyéb szervezet) írta alá, köztük a Szombathelyi Ipartestület, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ,Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, a Regionális Szociális Forrásközpont Kht., Regionális Munkaerı-fejlesztı és Képzı Központ, Savaria Nett Pack Kft., Savaria Rehab. Team Kht., Szombathely Megyei Jogú Város Közgyőlése Oktatási Bizottsága, Szombathely Megyei Jogú Város Közgyőlése Gazdasági Bizottsága, MEDOSZ Szövetség, Változó Világért Alapítvány, Claudius Ipari Park Kft.

23


Nyugat-Pannon Eurégió

• • • •

•

•

•

a foglalkoztatási szint növelése, a reáljövedelmek kiegyenlítése, a szociális színvonal fejlesztése, innovatív jellegő regionális munkaerıpiaci projektek közös fejlesztése, megvalósítása a meglévı határon átnyúló együttmőködések folytatása, hálózatok kiépítése, tapasztalatcsere intenzívebbé tétele az egyes érdekcsoportok között a munkaerıpiaci igények és a képzettség egymáshoz igazítása

Alapítók: Burgenland tartomány, Burgenlandi Munkaerı-piaci Szolgálat (AMS), Gyır-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, 15 további szervezet a paktumot támogató nyilatkozatot írt alá: Szövetségi Szociális Hivatal Burgenlandi Kirendeltsége, Burgenland tartomány gender-mainstreaming megbízottja, Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Tanács Munkaadói Oldala, Burgenlandi Gyáriparosok Szövetsége, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács Munkavállalói Oldala, Burgenlandi Munkások és Alkalmazottak Kamarája, Osztrák Szakszervezeti Szövetség Burgenland, Nyugat-dunántúli Régió Kereskedelmi és Iparkamaráinak Szövetsége, Nyugat-dunántúli Régió Agrárkamaráinak Képviselete, Burgenlandi Gazdasági Kamara, Burgenlandi Mezıgazdasági Kamara, Wirtschaftsservice Burgenland

24


Rt., Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Burgenland Tartomány Tanügyi Tanácsa. Alpokalja kistérség

• •

•

•

•

Szlovák-Magyar hatáon átnyúló

•

•

•

munkavállalók jobb tájékoztatása információszolgáltatás a másik országban történı munkavállalással kapcsolatosan információszolgáltatás az oktatási, képzési feltételekrıl, információszolgáltatás a nyugdíj- és egészségbiztosításról, adózásról. foglalkoztatási helyzet javítása a településeken munkaerımozgás koordinálása a határmenti térségben, a munkavállalással kapcsolatos technikai feladatok támogatása, információnyújtás megkönnyítéséhez szükséges információs rendszer kialakítása.

Alapítók: a Lövıi Kistérségi Társulás, Gyır-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Burgenland. Hozzájuk csatlakozott még 21 szervezet, önkormányzatok, munkaügyi szervezet, munkaadói, munkavállalói érdekképviseletek, kisebbségi szervezetek, vállalkozások és egyéb szervezetek.

Alapítók a Gyır-MosonSopron Megyei Munkaügyi Központ, Dunaszerdahelyi Munka, Szociális és Családügyi Hivatal, hozzájuk csatlakozott további 30 szervezet, ebbıl egy érdekképviselet, 9 civil szervezet, 8 oktatási intézmény 12 vállalkozás az ipar, élelmiszeripar, szolgáltatás és turizmus

25


•

•

•

•

İriszentpéter

•

Zalaegerszeg

•

•

• •

a meglévı határon átnyúló együttmőködések folytatása, hálózatok és információs csatornák kiépítése a két ország között a munkaerıpiaci igények és a képzettség egymáshoz igazítása a képzés igazítása a munkaerıpiaci igényekhez, a vállalkozásokkal való kapcsolat kiépítése, erısítése kidolgozás alatt A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése Munkahelyek megtartása mellett helyi és térségi munkahelyek teremtése Képzés, szakképzés a foglalkoztatásért Helyi foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erısítése,

területérıl.

még nyitott Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Non-profit Kft., Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, AKKSI Ipari és Kereskedelmi Kft., Pylon-94 Kft.

26


Nagykanizsa

•

az információáramlás javítása Munkaerı-piaci esélyegyenlıtlenségek csökkentése kidolgozás alatt

Lenti

•

kidolgozás alatt

Nagykanizsa és környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közmővelıdési Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság, a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a Saubermacher-Pannonia Hulladékgyőjtı Korlátolt Felelısségő Társaság, a DKGEAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó ZRT még nyitott

Pacsa

•

kidolgozás alatt

még nyitott

Kıszeg

•

Munkahelyek megtartása, helyi és térségi munkahelyek teremtése Az oktatás minıségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, az egész életen át tartó tanulás terjesztése Munkaerı-piaci szolgáltatások és

Kıszeg, Csepreg és Bük Város Önkormányzata, Kıszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása, Felsırépcementi Többcélú Társulás, Soproni Zoltán és Társai Ipari és Kereskedelmi Kft., Szárnyas Kft., NyugatDunántúli Regionális Munkaügyi Központ

•

•

•

27


•

•

Regionális

•

vállalkozási tanácsadás rendszerének fejlesztése Helyi foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erısítése, az információáramlás javítása A hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatásának elısegítése kidolgozás alatt

még nyitott

28


2.2. A regionális foglalkoztatási hálózatban releváns szervezetek feltérképezése Érintett szervezet Érdekei, elvárásai megnevezése

Kistérségi társulások, Települési önkormányzatok (MJV)

Megyei/kistérség területfejlesztési tanácsok, ügynökségek Esélyegyenlıségi szervezetek

Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács RFKB

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Régión belüli foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei

Új munkahelyek létrehozásának segítése Forrásszerzés a problémák megoldásához Információhoz jutás Partnerek megtalálása Információhoz jutás Megyei/kistérségi fejlesztési programok megvalósításának esélye Platform, érdekérvényesítés, hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatása, forrásszerzési lehetıségek megismerése Nemzeti Foglalkoztatási Stratégia megvalósítsa

Lehetséges szerepe (pl. projektgazda, célcsoport, támogató stb.) Kezdeményezı projektpartner

támogató

célcsoport

Projekt partner

A foglalkoztatáspolitika helyi befolyásolása, információszerzés A régió területfejlesztési céljainak megvalósítása

támogató

A képzési kibocsátás és kereslet összhangjának elısegítése A regionális foglalkoztatási stratégia kidolgozása és a megvalósításhoz partnerek keresése a régióban élık életminısége javuljon, a meglévı stratégiák integrálása Együttmőködés, információ szerzés, szakmai és módszertani hálózati támogatás

Együttmőködı partner

támogató

Projektgazda

célközönség

29


Ágazati intézmények, dekoncentrált szervek

Önkormányzati intézmények

Kereskedelmi és Ipar, Agrárkamarák

Vállalkozásfejlesztési Alapítványok

REMEK

TISZK-ek

Felnıttképzık, munkaerıpiaci képzık

PGK, klaszterek

Vállalkozások

Non profit foglalkoztatók, munkaerı-piaci szolgáltató szervezetek Szakszervezetek

igénybevétele, közös fejlesztési projektek, jó példák megismerése, lobby a programfinanszírozás irányában Információszerzés/adás Ágazati politikák megvalósításának elısegítése A partnerségbe történı részvétel, munkáltatóként a társadalmi háttér befolyásolása Információs adás, vállalkozók felé információnyújtás, érdekérvényesítés Információs adás, kis és mikrovállalkozók felé információnyújtás, érdekérvényesítés Közvetlen kapcsolat a gazdasági szereplıkkel, szolgáltatási, képzési irányok meghatározása Közvetlen kapcsolat a gazdasági szereplıkkel, szolgáltatási, képzési irányok meghatározása Közvetlen kapcsolat a gazdasági szereplıkkel, szolgáltatási, képzési irányok meghatározása Munkaerıpiaci információközvetítés, közös piaci szereplés, a munkaerı tartalék feltárása Vállalkozásuk fejlesztéséhez információk, igények megfogalmazása Kapcsolatépítés, perifériák segítése, szolgáltatásaik bıvítése Tagok érdekérvényesítése, társadalmi párbeszéd

támogató







célközönség

célközönség



30


Munkaadói képviseletek

ITD Hungary

Fejlesztési Holding

KSH Kutató szervezetek Felsıoktatási intézmények

Egyéb civil szervezetek

A most alakuló foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei

„Testvér paktumok”

elısegítése Tagok érdekérvényesítése, társadalmi párbeszéd elısegítése Finanszírozható projektek, vállalkozások feltárása Finanszírozható projektek, vállalkozások feltárása Információs bázis korszerősítése, bıvítése Információs bázis korszerősítése, bıvítése Közvetlen kapcsolat a gazdasági szereplıkkel, szolgáltatási, képzési irányok meghatározása Ágazati sajátosságoknak megfelelı érdekmegjelenítés Segítség igénylése a kezdı lépések megtételéhez, együttmőködés, információ szerzés, szakmai és módszertani hálózati támogatás igénybevétele, közös fejlesztési projektek, jó példák megismerése, lobby a programfinanszírozás irányában Többet látni a világból, jó megoldásokat átvenni, buktatókat segíteni elkerülni




Együttmőködı partner Együttmőködı partner Együttmőködı partner


célközönség


31


3. A Nyugat-Dunántúl társadalma és gazdasága 3.1.

Népesedési folyamatok

A Nyugat-Dunántúlon, akárcsak országosan, évtizedek óta kedvezıtlenek a népesedési folyamatok, melyek egyre inkább hatással vannak a munkaerıpiac kínálati oldalára. A legjelentısebb demográfiai folyamatok az alacsony termékenység és a magas halandóság, valamint a népesség öregedése. A régióban 1982 óta a halálozások száma felülmúlja az élve születésekét, és az ebbıl eredı természetes fogyást a határnyitás után felerısödı bevándorlási többlet sem tudott egyelıre ellensúlyozni. Ennek következményeként a lélekszám változó intenzitással csaknem három évtizede folyamatosan fogy. A Nyugat-Dunántúlon a lakosság számának csökkenése öregedı korösszetétellel párosul. A munkaerı-piaci folyamatok alakulása szempontjából lényeges szempont, hogy a felnıtt korú népességen belül hogyan alakul a potenciálisan munkaerıforrást jelentı csoportok létszáma. A Nyugat-Dunántúlon 2009. január 1-jén 998 187 fı élt, az ország népességének pontosan egytizede lakott itt. Az évtized elsı felében a lélekszám még meghaladta az egymilliót, 2006-tól süllyedt az alá. Összességében 2009 elején csaknem tízezer fıvel kevesebben éltek a régióban, mint az ezredfordulón. A két idıszak között az össznépességen belül a gyermekkorúak (0–14 évesek) száma jelentısen, 12,5%-kal fogyott. A foglalkoztatás által leginkább érintett 15–64 éves korcsoportban minimális mértékő gyarapodás (0,4%-os), az idıskorúak (64 év felettiek) esetében viszont elég jelentıs, 7,4%-os bıvülés történt. Az aktív korúak közül az 55-64 évesek, azaz a nyugdíjazáshoz közeliek létszáma ötödével nıtt alig egy évtized leforgása alatt, ami többek között elırevetíti az utánuk következı generációkra háruló növekvı társadalmi terheket is. Rajtuk kívül még a 25-34 évesek, azaz a pályájuk kezdetén lévık száma és aránya gyarapodott 2001-hez viszonyítva, ami az 1970-es években született népesebb generációkkal függött össze.

32


A lakónépesség száma, változása, átlagos életkora, korösszetétele, 2009. január 1. Ezen belül: Megnevezés

NyugatDunántúl

GyırMosonSopron megye 447 033

Lakónépesség száma 998 187 2001. január 1. = 99,1 101,8 100,0 Részesedés az országosból, % 10,0 4,5 a nyugat100,0 44,8 dunántúliból, % Átlagos életkor, év 43,1 42,2 0–14 évesek aránya, 14,0 14,6 % 15–64 évesek 69,6 70,0 aránya, % 65–x évesek aránya, 16,4 15,4 % Eltartottsági ráták: gyermek népesség a) 20,1 20,8 idıs népesség b) 23,5 22,1 eltartott népesség c) 43,6 42,9 Öregedési index,% 116,9 106,4 a) A 0-14 évesek száma a 15-64 évesek százalékában. b)A 64 évesnél idısebbek a 15-64 évesek százalékában. c) Az idıs népesség a gyermek népesség százalékában. Forrás: KSH.

Vas megye

Zala megye

260 950

290 204

97,2

97,0

2,6

2,9

26,1

29,1

43,4

44,3

13,9

13,2

69,6

69,2

16,5

17,6

20,0 23,8 43,8 118,9

19,1 25,4 44,5 132,8

A születések számának mérséklıdése egy idı után azzal járt, hogy megindult a munkaképes kort elérık (15–24 évesek) számának csökkenése. A régió három megyéjében együttesen 2001 és 2009 között közel 25 ezer fıvel mérséklıdött e korcsoportba tartozók lélekszáma. A munkaerıpiacra tehát egyre kevesebben lépnek be, fogy a gazdaságilag aktív népesség utánpótlása, miközben a „Ratkó korszak” nagy létszámú csoportjai fokozatosan kerülnek át az idısebb korosztályba, és válik túlnyomó többségük inaktívvá, eltartottá. A régión belül különbözı irányú tendenciák figyelhetık meg. Legjobban Gyır-Moson-Sopron népesedési helyzete tér el a másik két megyéjétıl. Az ezer lakosra vetített népmozgalmi mutatók itt kedvezıbben alakultak az évek során a Vas és a Zala megyében tapasztaltaknál. Két országgal határos elhelyezkedése és fejlett gazdasága elsısorban az ország más területein élı, munkaerı-piaci szempontból legaktívabb korosztályok számára tette vonzóvá a megyét. Így 2001 és 2008 között minden évben Pest megye után itt volt a legnagyobb az ezer lakosra vetített belföldi vándorlási többlet, nyolc esztendı alatt 3,8-ról 6,8-ra nıtt a mutató értéke. Vasban és Zalában hol aktívum, hol passzívum képzıdött, 2005 óta azonban mindkét megyét elvándorlás jellemezte.

33


A régió nemzetközi vándorlási egyenlege hullámzóan alakult, de mindvégig bevándorlási többletrıl tanúskodott. Összességében 2008-ban csak három olyan középszintő területi egysége volt az országnak (Budapest, Pest és Gyır-Moson-Sopron megye), ahol a népesség lélekszáma ténylegesen gyarapodott, és ez kizárólag a beköltözések pozitív egyenlegnek volt köszönhetı. A demográfiai és vándormozgalmi folyamatok hatására Gyır-MosonSopronban 2009 elején 1,8%-kal éltek többen a 2001. januárinál. Ezzel szemben Vas és Zala megyében évrıl évre apadt a lélekszám. A korösszetétel szintén a régió északi megyéjében mutatott kedvezıbb képet. A vizsgált idıszakban Gyır-Moson-Sopron megyében a gyermekkorúak aránya mindvégig meghaladta a régiós átlagot, az idıskorúaké pedig elmaradt attól. Ezzel szemben közel egy évtized alatt Zalában apadt a legnagyobb mértékben a gyermeklétszám, és itt nıtt leginkább (1,6 százalékponttal) a 64 éven felüliek népességen belüli hányada. A népesség egyes korcsoportjainak egymáshoz viszonyított aránya jelzi a korösszetétel változását, s ezen keresztül nagy jelentıséggel és hatással bír a gazdasági és társadalmi folyamatokra. A gyermekkorúak aránya az aktív korú népességhez viszonyítva folyamatosan csökken, az idıskorúaké pedig nı. Az öregedési index gyors ütemő növekedése pedig szintén arról árulkodik, hogy az elkövetkezı generációknak saját megélhetésükhöz szükséges jövedelem megtermelése mellett egyre nagyobb feladatot ró az egyre szélesebb inaktív réteg társadalmi szükségleteinek elıteremtése. A nyugat-dunántúli átlag szélsıséges megyei értékeket takar. Budapest után másodikként Zala megye lakossága öregedett el leginkább (a 100 gyermekkorúra jutó idısek száma 2009-ben 133 volt, szemben a 2000. évi 96-tal). A növekedés mértéke itt országosan is kiugrónak számított. A régiós átlagnál jobban öregedett a vasi lakosság, viszont Gyır-MosonSopron a megyék „öregedési” rangsorában a hetedik legalacsonyabb értéket mutatta. A népesség öregedésével járó társadalmi problémák az elmúlt évtizedben egész Európában az érdeklıdés középpontjába kerültek. Magyarországon, ahol egyébként nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony a foglalkoztatottság, az idıs népesség növekedése, inaktívvá válása, az egyre szőkülı létszámú aktív korúakra mind nagyobb terheket ró. A nyugdíjrendszer GDP arányos hiányának várható növekedése, továbbá a vázolt népesedési folyamatok miatt változtatni kellett a nyugdíjazás rendszerén. Az 1997. évi törvény rendelkezett az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos (kétévenként egy-egy évvel való) emelésérıl, így az 2009-tıl mindkét nem esetében egységesen 62 évre módosult.

34


3.2.

A gazdaság fejlettsége, struktúrája

A határnyitás és a gazdasági, társadalmi átalakulás gyökeres változást, összességében kedvezı fordulatot eredményezett a Nyugat-Dunántúlon. A fejlett Nyugattal való közvetlen kapcsolat révén fellendült az idegenforgalom és a térség a külföldi befektetık egyik fontos célterületévé vált. A fejlıdést segítette a rendelkezésre álló munkaerı átlagosnál magasabb iskolázottsági, képzettségi szintje és mobilitása. A gazdaság szerkezete és az üzleti környezet modernizálódott. A termelıszférában a feldolgozóipar lett a legnagyobb értéket létrehozó, legmagasabb teljesítményt produkáló, legtöbb munkaerıt felvevı gazdasági ág. Az erıteljes külpiaci függıség miatt azonban az ipar érzékennyé vált a nemzetközi konjunkturális hatásokra. Ez a folyamat együtt járt a termelés ingadozásával és a foglalkoztatási szint hullámzásával. Mindeközben a mezıgazdaság munkaerı-piaci szerepe erıteljesen zsugorodott a földprivatizáció és a korábban a vidéki foglalkoztatásban meghatározó szereppel bíró közép- és nagyüzemek átalakulása, megszőnése, melléküzemágaik leépülése következtében. Hasonló folyamat játszódott le az építıiparban is. A vállalkozói szabadság kiteljesedése nyomán a legkedvezıbb és legszélesebb körő üzleti lehetıségek a szolgáltatások területén nyíltak meg. Nem véletlen tehát, hogy a vállalkozások robbanásszerő emelkedése és ezáltal a foglalkoztatási színvonal javulása leginkább a gazdasági és személyi szolgáltatások piacán jelentkezett. A gazdaság egésze által létrehozott produktum nagyságát, a fejlıdés irányát, ütemét és a fejlettség színvonalát átfogóan érzékelteti a bruttó hazai termék (GDP) alakulása. A rendelkezésre álló adatok szerint a Nyugat-Dunántúlon 1995 és 2007 között a megtermelt bruttó hozzáadott érték nagysága (2 476 milliárd Ft) 4,2-szeresét tette ki az 1995. évinek. A bıvülés mértéke kissé elmaradt az országos átlagtól, a 7 magyarországi régió közül azonban Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl után a harmadik legnagyobb növekedési ütemet érte el. A Nyugat-Dunántúl ebben az idıszakban azonban kissé veszített jövedelemtermelésben betöltött szerepébıl. A hozzáadott érték nagysága ugyanis 1995-ben még a magyarországi teljesítmény 10,1%-át adta, 2007-ben már csak a 9,7%át tette ki. A Nyugat-dunántúli régiót alkotó megyék gazdasági adottsága meglehetısen heterogén, ráadásul a tıkebefektetésen nagysága is különbözött, ezért a teljesítıképesség területi egységenként jelentısen differenciálódott. 2007-ben a régió GDP-jének felét Gyır-MosonSopronban, másik felét közel azonos arányban pedig Vasban és Zalában állították elı. Az északi megyében a regionális GDP-hez történı hozzájárulás mértéke 12 év alatt 5,6 százalékponttal nıtt, miközben a középsıben 2,8, a déliben pedig 2,9 százalékponttal zsugorodott.

35


A régiós hozzáadott értékbıl való részesedés nagysága egyedül GyırMoson-Sopron megyében haladta meg a Nyugat-dunántúli lakónépesség eloszlásában mutatkozó arányt. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása, 2007

Megnevezés

GyırMosonSopron megye Vas megye Zala megye NyugatDunántúl Forrás: KSH.

Bruttó hazai termék, milliárd Ft

Megoszlás, %

1995 = 100,0 (folyó áron)

Részesedés az ország lakónépes- GDPségébıl jébıl százalék

Egy lakosra jutó GDP az EU 27 átlagának ezer Ft százalékában

1 259 623 594

50,8 25,2 24,0

477,2 382,4 378,8

4,4 2,6 2,9

5,0 2,5 2,3

2 838 2 373 2 032

70,6 59,0 50,1

2 476

100,0

424,3

9,9

9,7

2 480

61,6

Az egy fıre vetített bruttó hazai termék alapján felállított rangsor szerint a területi GDP adatok publikálásának kezdete, azaz 1994 óta a NyugatDunántúl – a fıvárost és Pest megyét ötvözı – Közép-Magyarország után az ország második legfejlettebb régiója. Minden egyes itt élı személyre 2007-ben 2 millió 487 ezer Ft bruttó hazai termék jutott, két százalékkal kevesebb az országos átlagnál. A Gyır-Moson-Sopron megyei mutató nagysága 826 ezer Ft-tal volt magasabb a Zalainál, a Vasit pedig 466 ezer Ft-tal múlta felül. A fıváros és a megyék fejletségi sorrendjében GyırMoson-Sopron Budapest után az elıkelı második, Vas az ötödik, Zala pedig a 7. pozíciót foglalta el. Ennek ellenére nemzetközi kitekintésben még a legfejlettebb északi megye fajlagos gazdasági teljesítménye is jelentısen elmaradt az Európai Uniós átlagtól. A gazdasági térszerkezetet kistérségi szinten is heterogén. A gazdasági teljesítményt tekintve döntıen a külföldi mőködı tıkét legnagyobb mértékben vonzani képes legfontosabb ipari központok képezték a fejlıdés motorját, így természetesen Gyır, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár valamint Szentgotthárd és térsége. Valamivel alacsonyabb Zala megye két megye jogú városa, akiket a belsı perifériák követnek. A leggyengébb teljesítményt pedig két-két zalai és vasi kistérség tudhatja a magáénak (Zalaszentgrót, Letenye, Vasvár, İriszentpéter).

36


Viszonylag nagy területi különbségeket tapasztalunk a régióban akkor is, ha az egyes kistérségek versenyképességét vizsgáljuk. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetısége, az innovációs centrumok kapacitásai, valamint a humánerıforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján a megyei jogú városok szőkebb vonzáskörzete, Sárvár, valamint speciális adottságaik alapján a Keszthely-Hévízi és a Szentgotthárdi kistérségek vagy abszolút, vagy viszonylag versenyképesnek tekinthetık. Ezzel szemben sajnos elég sok teljesen versenyképtelen kistérség is található a régióban, elsısorban a déli határ mentén, valamint a vasi-zalai belsı periférián.

A bruttó hozzáadott érték megoszlása szektoronként, 2007

Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Magyarország 0%

10%

20%

30%

Mezőgazdaság

40%

Ipar

50%

60%

Építőipar

70%

80%

90%

100%

Szolgáltatások

Forrás: KSH.

A Nyugat-Dunántúl gazdaságának a szerkezete az elmúlt években modernizálódott, amely az elıállított teljesítmény összetételének változásában is tetten érhetı. Mindhárom megyében jelentısen visszaesett a mezıgazdaság és az építıipar jövedelemtermelı-képessége – 2007-ben a régió hozzáadott értékének már csak 4,2, illetıleg 5,0%-át termelték meg –, ezzel párhuzamosan emelkedett a szolgáltatásoké, amely már a bruttó hozzáadott érték 51,9%-át állította elı. A szolgáltatások részesedése különösen Zalában csúcsosodott ki, ahol a megye gazdasági teljesítményének közel hattizedét adta. Lényeges jellemzı, hogy az országosnál jelentısebb az ipar súlya (a regionális GDP 38,9%-ához járult hozzá 2007-ben), amely a rendszerváltást követı külföldi tıkebeáramlásnak, az infrastrukturális fejlesztéseknek, a letelepedést ösztönzı telephely-kialakításoknak, egyéb támogatásoknak és helyi adókedvezményeknek volt köszönhetı.

37


Az iparon belül mindhárom megyében vezetı szerepet tölt be az értéktermelésben a feldolgozóipar. Azon belül elsısorban Gyır-MosonSopron megyében és Vasban a gépipar néhány ágazata (közúti gépjármő és alkatrész, villamos-ipari gép, mőszer, híradástechnikai eszközök gyártása) bír jelentıs súllyal. Országos viszonylatban számottevı a régió idegenforgalmi szerepe is. A 2007. évi adatok szerint az idegenforgalmat reprezentáló szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág a nyugatdunántúli GDP 1,8%-ához járult hozzá, ezen belül Zalában megtermelt megyei teljesítmény 3,5%-át biztosította. Annak ellenére, hogy a térség korábban hagyományosnak számító iparágai – textilipar, könnyőipar – fokozatosan leértékelıdtek, a szintén komoly hagyománnyal rendelkezı gépipar a 90-es évtized elején, a keleti piacok összeomlása után az egész régióban megtorpant, majd a külföldi befektetık megjelenésével fokozatosan újabb teret nyert. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai – élelmiszer-, könnyőipar, textilipar – leértékelıdtek, és folyamatosan veszítettek szerepükbıl, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkezı gépipar a 90-es évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsısorban a multinacionális befektetık (Audi, Opel, Flextronics, General Electric stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelmően az autóipar, valamint a villamos gép, mőszer, híradástechnikai eszközök gyártása a domináns. Dinamikusan fejlıdı iparág a vegyipar ipari gázgyártás ágazata, amely természeti adottságra épül. (Répcelak környékén található Közép-Európa legnagyobb kiterjedéső természetes széndioxid lelıhelye.) Az ipar dinamikus növekedésének egyértelmő alapja az erıteljes exportorientáció, mely ma már nem csak a régióba települt külföldi vállalkozásokat, de részben a hazai cégekei is jellemzi. Sajnos a külföldi beruházások egy részére (pl. elektronikai ipar) jellemzı, hogy alacsonyabb hozzáadott értékő összeszerelı tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a régió gazdaságába. A textilipari tevékenységre jórészt a nemzetközi bérmunka a jellemzı, a sajátkollekciós termékek elıállítása csekély mértékő. Emiatt a nemzetközi folyamatok változására igen érzékeny ez az ágazat. Már a 90-es évek közepén kezdtek körvonalazódni azok a figyelmezetı jelek, amelyek e dinamika hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztethetik. Az elsısorban az új cégek (fıleg nagyvállalkozások) vonzására, letelepítésére koncentráló kínálati, ipar és szolgáltatás telepítési politika alapjai (pl. olcsó szakképzett munkaerı, termelési költségelınyök, pénzügyi támogatások, adókedvezmények stb.) a régióban fokozatosan kimerülnek. A meglévı exportorientált ágazatok többsége magas importigényő ugyanakkor viszonylag alacsony hozzáadott értékő, elsısorban kevésbé kvalifikált munkaerıre építı egyszerőbb összeszerelés, valamint bérmunka.

38


2000-es évek elején elsısorban a textiliparban és az elektronikai iparban egyre gyakrabban tapasztalható már ezen alacsony hozzáadott értékő tevékenység terültén a tıkekivonás, ami egyes kistérségekben komoly foglalkoztatási problémákat is okozhat. A hosszú távú dinamikus fejlıdés szempontjából további problémaként értékelhetı, hogy nagyon alacsony a vállalkozások közötti együttmőködési készség, kevés a közös projektek, fejlesztések száma, és különösen alacsony a gazdasági szféra és a felsıoktatási és kutatási szféra közötti kapcsolatok intenzitása. A K+F kapacitások, mind a felsıoktatási, kutatási, mind a vállalati egyébként is jelentıs mértékben elmarad a régió gazdaságfejlesztési teljesítményétıl. A régió legfontosabb ágazatai mentén 2000-tıl folyamatosan indultak olyan klaszter kezdeményezések, melyek célja a vállalati együttmőködések, kölcsönhatások elısegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok (jármőipar, elektronika, mechatronika, faipar, bútoripar, környezeti technológiák, alternatív erıforrások, egészségturizmus, gyógyturizmus, logisztika) és azok kapcsolódó és háttéripara számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása. Alapjukat a klaszterek elvárásainak megfelelı, magasan képzett munkaerı, a technológia és mőszaki infrastruktúra képezi, és elsısorban a térségben már mőködı vállalkozások versenyképességnek javítását, új vállalkozások elindítását tőzte ki célként. Igazodva a közösségi stratégiai iránymutatásokhoz, a régió tudatosan koncentrál az igényeihez és adottságaihoz illeszkedı gazdasági helyzet elérésére, ahol az innovációra, a vállalkozói szellemi potenciálra alapozva teremti meg a növekedési pályát. Elsıként 2000-ben az autóipar területén szervezıdött meg az elsı [Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) – Gyır központtal], majd 2001-ben a fa- és bútoripar [Pannon Fa és Bútoripari Klaszter (PANFA) – Zalaegerszeg], a termálturizmus [Pannon Termál Klaszter (PANTERM) – Bük], és az elektronikai ipar [Pannon Elektronikai Klaszter (PANEL) – Szombathely] területén hoztak létre hasonló kezdeményezéseket. 2005ben tovább bıvült a kör a textilipar, a logisztika, valamint a helyi termékek fejlesztése érdekében, míg 2006 elején pedig a megújuló illetve alternatív energiaforrások területén. Utóbbi terület különösen fontos lehet a régió számára, hiszen a megújuló energia fontos kapcsolódási pontokat találhat mind a faipar mind az autóipar felé. A régióban tehát az országban az elsık között kerültek megalakításra azok a speciális feladatokat felvállaló klaszter kezdeményezések, önálló menedzsmenttel rendelkezı szervezetek, amelyek megpróbálják a régió egy-egy kiemelt iparágában a klaszterizációs folyamatot elısegíteni.

39


Ez azt jelenti, hogy elsısorban iparág specifikus szolgáltatások nyújtásával, az információáramlás gyorsításával, valamint a vállalkozások egymás közötti, illetve a vállalkozások és a nem gazdasági szereplık (felsıoktatás, kutatási szféra, szolgáltatók stb.) közötti együttmőködési kapcsolatok elmélyítésével próbálnak meg hozzájárulni, mind az adott iparág regionális versenyképességét, mind pedig az egyes kezdeményezésekhez csatlakozott vállalkozások versenyképességét javítani. Jelenleg már több mint tíz klaszter kezdeményezés indult útjára, némelyik már 6–7 éves múlttal rendelkezik, míg van, amelyik épp, hogy csak megalakult. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács több esetben is kezdeményezıje volt ezen együttmőködéseknek, illetve sokszor rendelkezésre álló forrásaiból támogatta azok létrejöttét, mőködését. Jelenleg már az alábbi területeken mőködnek klaszter szolgáltatások: – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Arrabona Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Regionális Klaszter – környezetvédelmi ipar Biogáz és Fermentációs Termékklaszter – biogáz ipar Magyar Bútoripari Klaszter – bútoripar Nyugat-Dunántúli Borászati és Borturisztikai Klaszter – borászat Nyugat-Pannon Ökoklaszter – ökoturizmus, biogazdálkodók összefogása Pannon Autóipari Klaszter – autóipar Pannon Fa és Bútoripari Klaszter – fa alapú iparágak Pannon Helyi Termék Klaszter – helyi termékek piacra jutásának segítése Pannon IT Klaszter – informatika Pannon Logisztikai Klaszter – logisztika Pannon Mechatronikai Klaszter – mechatronika Pannon Megújuló Energia Klaszter – alternatív energiák hasznosítása Pannon Termál Klaszter – termál turizmus Pannon Textil Klaszter – textilipar Professio Fémipari Szakoktatási Klaszter – fémmegmunkálás Regionális Pellet Klaszter – pellettálás Sopron Régió Informatikai Klaszter – informatika Sopron Régió Logisztikai Klaszter – logisztika T-Arrabona Második Vonalas Beszállítói Klaszter – mőanyagipar Tartalom és tudásipari Klaszter – nyomdaipar West-Pannon Audiovizuáis Klaszter – média

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. részvételével 2001-ben a régióban létrehozta a Pannon Gazdasági Kezdeményezést (PGK). A szervezet célja egy vonzó, innovatív gazdasági környezet megteremtése, a belsı gazdasági kohézió erısítése, az innovációs képesség javítása és a gazdasági hálózatok, klaszterek megerısödését elısegítı szervezeti rendszer létrehozása a különbözı szervezetek közötti hatékony együttmőködés biztosítása érdekében.

40


Ez a kezdeményezés azóta sokszor hivatkozott együttmőködéssé vált az ország többi régiójában, valamint központi kormányzati szinten is. A PGK a régióban mőködı klaszterszervezetek és a régió más gazdaságfejlesztéssel, vállalkozásfejlesztéssel, valamint területfejlesztéssel foglalkozó intézményeinek, szervezeteinek egyfajta hálózataként indult, melynek menedzsment feladatait az Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vállalta magára. A Nyugat-dunántúli régióban, ha szigorúan vesszük a klaszteresedési folyamatokat és a klasztereket, mint gazdasági ökorendszereket, akkor azt mondhatjuk, hogy még nincsenek kifejezetten jól mőködı klaszterek. Ugyanakkor számos területen megfigyelhetı az együttmőködések felértékelıdése, a klaszteresedés folyamatos elırehaladása, amelynek köszönhetıen aktív politikával a potenciális és politika által irányított klaszterekbıl akár középtávon is fejlıdı és jól mőködı klaszterek válhatnak. Bár a régió nem rendelkezik egy egységes, komplex klaszterpolitikával, a Pannon Gazdasági Kezdeményezés, a klaszter kezdeményezések és a prioritást élvezı szektorok speciális szükségleteit és igényeit kielégíteni igyekvı szervezeti, intézményi, felsıoktatási fejlesztések hatása és a régió innovációs politikája némiképp ellensúlyozza ezen politika hiányát. Mind a keményebb infrastrukturális fejlesztések, mind pedig a puhább, humán típusú fejlesztések jól kapcsolódnak a régió gazdasági-társadalmi fejlıdésére hosszútávon jelentıs hatást gyakorolni képes kulcsszektorokhoz. A klaszterkezdeményezéseknek, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásoknak köszönhetıen folyamatosan oldódik a magyar gazdasági szereplıkre jellemzı bizalmatlanság, és folyamatosan bıvülnek mind a formális, mind az informális kapcsolatok a szereplık között. A pozitív hatások mentén még jelentıs elmaradások is tapasztalhatók, illetve számos olyan külsı tényezı akad, amely korlátozza, akadályozza a klaszteresedést, és a klaszterorientált fejlesztések megvalósulását. A legfontosabb ezek közül talán a decentralizáció hiánya, hiszen a minél nagyobb fokú decentralizáció képes biztosítani a döntéshozatali folyamatokban a helyi szereplık aktív részvételét, így a lokális érdekartikulációt és a fejlesztési prioritások érvényesülését. A meglévı klaszter kezdeményezések a foglalkoztatási paktumokhoz hasonlóan mind igen súlyos finanszírozási problémákkal küzdenek, legtöbb esetben a menedzsment mindössze 1–2 fıt jelent, akinek a fı tevékenysége a forrásszerzés. A korlátozott menedzsment feltételek, a folyamatos bizonytalanság, a projekt alapú finanszírozás sokszor veszélyezteti a legfontosabb alapfeladatok ellátását, melyhez hozzájárul még a finanszírozási gondok miatt egyre inkább elıtérbe kerülı, tagdíjhoz vagy egyéb költségtérítéshez kapcsolódó, már-már piaci alapú speciális szolgáltatások nyújtása. Ez is a tagsági fókusz felé vezeti a meglévı szervezeteket, míg a régióban található klaszteresedések valamennyi érdekeltjére, szereplıjére támaszkodó komplex megközelítés egyre inkább a háttérbe szorul.

41


A térség gazdaságszerkezetében jól kitapintható néhány, széleskörő kapcsolatrendszere által az egész régió gazdasági-társadalmi fejlıdésére hosszú távon jelentıs hatást gyakorló kulcsszektor, vagy vezérágazat, melyek közül a legfontosabbak talán: 1) a gépipar, elsısorban a jármőipar, az elektronikai ipar, és az ezekhez kapcsolódó beszállítói háttéripar bázisán; 2) a turizmus, különösen a termálturizmus és az egészséges életmódra szervezıdı széleskörő szolgáltatások szektora; 3) a környezettechnológiák, környezeti erıforrások, és azok háttéripara, magába foglalva a faipart és az arra épülı bútoripart is, valamint a megújuló energiaforrásokat 4) valamint a felsıoktatási szektor, mint tudásipar alapja. Ezek közül is a meglévı tıkebefektetéseket, a termelési értéket, illetve az exporttevékenységet figyelembe véve különösen hangsúlyos a jármőipar, és az elektronika. Ezek az iparágak azonban igen sérülékenyek a régióban még, aminek oka az alacsony hozzáadott érték.

3.3.

A vállalkozások jellegzetességei

A Nyugat-Dunántúlon 2009. december végén 161 183 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ami az országosnak a 9,6%-át tette ki. Számuk 2005 decembere óta közel 33 ezerrel, azaz egynegyedével gyarapodott. A szervezetek közül 2 224, azaz 1,2%-uk volt államháztartásból finanszírozott, számuk 2005 óta a költségvetési megszorító intézkedések és a feladatellátás területi átszervezése következtében 238-cal csökkent. A civil aktivitás élénk maradt az elmúlt idıszakban, a non-profit szervezetek száma 5 év alatt 567-tel (7,4%-kal) gyarapodott. Ennek ellenére részesedésük a szervezetek között a korábbi 6%-ról 5,1%-ra zsugorodott. A gazdasági szervezetek legnagyobb csoportját a nyereségérdekeltségő szervezetek képviselik. A Nyugat-Dunántúlon 2005 és 2009 között a vállalkozások száma (151 ezer) dinamikusan, 27,5%-kal emelkedett. Az idıszak elején állományuk fogyott, majd 2006-tól folyamatosan bıvült. A folyamatok hatására arányuk a gazdasági szervezeteken belül a kezdeti 92,3%-ról 2009 végére 93,7%-ra nıtt. A gyarapodás azonban csak a társas formában bejegyzettek esetében volt folyamatos, az egyénieké a jogszabályi változások miatt meglehetısen hektikusan változott. A társas cégek száma fél évtized alatt 15,1%-kal emelkedett, a szervezetek nagyobb hányadát képviselı egyéni vállalkozásoké pedig kétszer ekkora ütemben, egyharmaddal bıvült. A tendenciák mögött jórészt jogszabályi változások húzódtak meg, mivel az áfa törvény módosítása nyomán 2008. január 1-jétıl a mezıgazdasági ıstermelık számára kötelezıvé vált az adószám kiváltása, így bekerültek a gazdasági szervezetek állományába.

42


A vállalkozások többsége a régió északi megyéjébe koncentrálódott, amely gazdasági vezetı szerepének tudható be. A 2005-höz viszonyított növekedési ütem itt volt a legmagasabb, ráadásul a vállalkozások között e megyében találkozhatunk legnagyobb arányban nagyobb tıkét összpontosító társaságokkal. Nyugat-Dunántúlon az országos helyzethez képest valamivel alacsonyabb a lakosság vállalkozási aktivitása. Ezer lakosra 2009 végén 152 nyereségérdekeltségő szervezet jutott, 7-tel kevesebb a magyarországi átlagnál. A régiós és az országos helyzethez viszonyítva egyedül Zala megyében volt magasabb a vállalkozási hajlandóság, ami összefügg azzal, hogy a Nyugat-Dunántúl legjelentısebb turisztikai vonzerıi, a Balaton és a gyógy- és termálfürdık többsége itt található. A legalacsonyabb aktivitás Vas megyében jelentkezett. Regisztrált vállalkozások a Nyugat-Dunántúlon, 2009. december végén Részesedés Területi egység

GyırMosonSopron megye Vas megye Zala megye NyugatDunántúl Forrás: KSH.

Regisztr ált vállalko zás

2005 = 100,0

67 254

129,5

150

44,5

36 409

126,0

141

47 311 150 974

125,8 127,5

Ezer lakosra

a az nyugatország dunántú osból li-ból százalék

Társas vállalkozások aránya, %

2005

2009

4,2

34,7

31,8

24,1

2,3

29,8

27,5

164

31,3

3,0

30,2

26,1

152

100,0

9,5

32,1

29,0

A társas vállalkozások között a korlátolt felelısségő társaságok a leggyakoribbak. Számuk (23 ezer) intenzíven, 38,4%-kal nıtt fél évtized alatt, ami azzal függött össze, hogy az alapításhoz szükséges minimális tıke összegét félmillió Ft-ra csökkentették. 2005 végén a kft-k aránya a társaságok között 44,3%-ot tett ki, amely 2009 végére 53,2%-ra emelkedett. Így ma már a betéti társaságoknál – melyek a társas vállalkozások pontosan egyharmadát képviselték – nagyobb népszerőségre tettek szert. Öt esztendı alatt a részvénytársaságok száma (264) 11-gyel (4,4%-kal) gyarapodott. Az rt-k a társas vállalkozások mindössze 0,6%-át képviselték, ennek ellenére gazdasági szervezı erejük és munkaerı-piaci szerepük igen jelentıs a cégek között. Az rt-k közel felét Gyır-MosonSopron megyében, bı egyharmadát Zalában, nem egészen egyötödét pedig Zala megyében alapították.

43


A nyitott tagság és a változó tıke elvei szerint mőködı, a gazdálkodás mellett esetenként a tagok szociális szükségleteit kielégítı, korábban fıleg vidéken népszerő szövetkezetek száma az elmúlt idıszakban visszaszorult. 2009 végén 510 szövetkezet létezett a régióban, ami az öt évvel korábbinak már csak a héttizedét tette ki. A fogyás egyik oka az lehet, hogy a szövetkezetek esetében a szavazati jog elsısorban a tagsági viszonyhoz, kevésbé a rendelkezésre bocsátott vagyon nagyságához kapcsolódik, ami esetenként nehezítheti a gazdálkodás hatékonyságának növelését. A szövetkezetek háromtizedét kitevı mezıgazdasági tevékenységre szakosodottaké még ennél is nagyobb mértékben apadt. A fıbb gazdálkodási formák összetétele 2009. december végén Kft-k

Bt-k

Rt-k

Megnevezés a társas vállalkozások %ában Gyır-MosonSopron megye Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Magyarország Forrás: KSH.

53,8 57,2 48,9 53,2 55,2

33,0 30,4 37,0 33,5 34,9

0,6 0,5 0,8 0,6 0,9

Fıfogla lkozású

MellékNyugdíj foglalk as ozású vállalkozók az egyéni vállalkozások %ában 35,3 34,7 32,5 34,3 33,3

43,0 43,1 43,9 43,3 40,5

21,6 22,3 23,6 22,4 26,2

A Nyugat-Dunántúlon 2009. december végén az egyéni vállalkozók egyharmada fıállásban, 43,3%-a mellékfoglalkozásúként, fennmaradó valamivel több mint egyötöde pedig nyugdíjasként dolgozott. A fıfoglalkozásúak a kereskedelem, jármőjavítás és a szállítmányozás területén fordultak elı leggyakrabban, a mellékfoglalkozásúak az oktatásban, a nyugellátás folyósítása mellett vállalkozókkal leginkább a mezıgazdaságban találkozhatunk. Az egyéni vállalkozások munkavégzésének a jellege nem mutatott különbséget a megyék között. A régióban 2009 végén a regisztrált vállalkozások 99,9%-a kis- és középvállalkozásnak (kkv) minısült. Mindössze 110 olyan nyereségérdekeltségő szervezet létezett, melyek 250 vagy annál több munkavállalót foglalkoztattak. A 2004. évi XXXIV. törvény alapján kis- és középvállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek foglalkoztatotti létszáma 250 fınél kevesebb, éves nettó árbevétele pedig nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy mérleg-fıösszege a 43 millió eurót. A kis- és középvállalkozások statisztikai besorolása létszám-kategóriák szerint történik. A legfeljebb 49 fıs vállalkozás kisvállalkozásnak, az ennél nagyobb, de 250 fınél kisebb középvállalkozásnak minısül. A kisvállalkozásokon belül a maximum 9 fıt alkalmazókat mikrovállalkozásnak tekintjük.

44


A kkv-k száma 2005 óta 27,5%-kal nıtt, de ez mögött szinte kizárólag a mikro-vállalkozások ugrásszerő gyarapodása húzódott meg, ami a már említett áfa törvény módosításának a következménye. A vállalkozások méretstruktúrája az egyes területi egységek között nem mutatott lényeges különbséget. A vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként, 2009 (százalék) Megnevezés Gyır-MosonSopron megye Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Magyarország Forrás: KSH.

0 és ismer et-len 22,8 26,1 25,9 24,6 27,2

1–9

10–19

20–49

50– 249

250 és több

Össze -sen

0,4 0,4 0,3 0,3 0,3

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

fıs létszámú 74,8 71,6 72,1 73,2 70,4

1,3 1,1 1,0 1,2 1,3

0,7 0,7 0,6 0,7 0,7

A régióban a mikro-vállalkozások 72,5%-át egyéni vállalkozások képviselték. A magasabb létszám-kategóriájú szervezetek között fokozatosan nıtt a cégek elıfordulása. A közepes méretőek már csak 1,4%-a volt egyéni vállalkozás, a nagyszervezetek pedig teljes egészében társasági formában tevékenykedtek. Összességében 2009 végén a NyugatDunántúlon az egyéni vállalkozások 99,8%-a legfeljebb 9 fıt foglalkoztatott, ez az arány a társas vállalkozások esetében valamivel alacsonyabb értéket, 92,7%-ot mutatott. A vállalkozások tevékenységi szerkezete folyamatosan változik. Az összetételt a piaci folyamatok és a nemzetközi hatások mellett adminisztratív intézkedések is befolyásolják. Az elıbbire példaként hozhatók a különféle szolgáltatásokat nyújtók számának és arányának elıretörése, a globális hatások az ipari és építıipari vállalkozások visszaszorulásában jelentkeztek, a legutolsóként említett jogszabályi rendelkezések pedig az áfa törvény módosításából adódóan a mezıgazdasági tevékenységet folytatók ugrásszerő megemelkedésében érhetık tetten. 2008. januártól a gazdasági szervezetek tevékenységi besorolását az európai uniós elıírásoknak megfelelıen módosították (a TEÁOR ’03 helyett a TEÁOR 08’ osztályozási rendszer lépett életbe), ezért a vállalkozások gazdasági ág szerinti összetétele közvetlenül csak 2009 és 2008 között vizsgálható. Mivel a gazdasági válság elıreláthatólag 2009-ben éreztette a hatását a legnagyobb mértékben, ezért a gazdaság szerkezetére gyakorolt hatásai valamelyest már érzékelhetıek.

45


A Nyugat-Dunántúlon 2009 végén a nyilvántartott vállalkozások 61,9%-a adminisztratív fıtevékenysége alapján a tercier szektorba – ezen belül 51,6%-uk a gazdasági, 10,3%-uk pedig a humán jellegő szolgáltatásokat nyújtó gazdasági ágak közé – sorolódott. A kereslet visszaesése folytán a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó nyereségérdekeltségő szervezetek száma a régióban összességében egy év alatt 171-gyel csökkent, ezen belül gazdasági áganként különbözıképpen változott. A gazdasági szolgáltatások közé tartozó 8 gazdasági ág közül kettıben nıtt a vállalkozói aktivitás, az Ingatlanügyletekben és a Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységben. Szám szerint és arányaiban is a legnagyobb visszaesés az Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ágban történt, de a Pénzügyi közvetítéssel és a Kereskedelemmel, javítással foglalkozó vállalkozásokat is érzékenyen érintette a piac zsugorodása. A két utóbbi ágban egy év távlatában mintegy 5-5%-kal mérséklıdött a nyereségérdekeltségő szervezetek állománya. A társadalmi jellegő szolgáltatások valamennyi ágában fokozódott a vállalkozásalapítási kedv, legnagyobb ütemben, egytizedével az oktatási tevékenységre specializálódottaké bıvült. A regisztrált vállalkozások száma és változása adminisztratív fıtevékenységük szerint a Nyugat-Dunántúlon 2009. december végén

Gazdasági ág

Mezıgazdaság IPAR ÖSSZESEN Ezen belül: Feldolgozóipar Energiaipar Építıipar Kereskedelem, javítás Szállítás és raktározás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatások Ingatlanügyletek Tudományos és mőszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Oktatás Eü-i és szociális ellátás

Összes en 40 020 7 505

változás összese százalé n k 2008. december végéhez képest 2 400 6,4 -194 -2,5

Egyéni vállalko zások aránya, % 96,0 41,2

Megoszlás, % 2009

2008

26,5 5,0

25,4 5,2

7 039 132 9 904

-226 20 -161

-3,1 17,9 -1,6

43,4 0,0 58,8

4,7 0,1 6,6

4,9 0,1 6,8

16 302

-762

-4,5

43,0

10,8

11,5

3 751

-57

-1,5

57,0

2,5

2,6

10 398

-127

-1,2

75,1

6,9

7,1

2 767

-16

-0,6

51,2

1,8

1,9

4 043 22 195

-235 1 178

-5,5 5,6

76,8 67,8

2,7 14,7

2,9 14,2

13 106

799

6,5

60,4

8,7

8,3

5 292 4 251

-951 401

-15,2 10,4

64,7 86,0

3,5 2,8

4,2 2,6

3 095

142

4,8

46,8

2,1

2,0

46


Egyéb szolgáltatás Összesen Forrás: KSH.

8 331 150 974

148

1,8

83,3

5,5

5,5

2 575

1,7

71,0

100,0

100,0

A termelı ágak közül az egynegyedes részesedést kitevı mezıgazdasági vállalkozások számának jelentıs gyarapodása mögött még 2009-ben is az ıstermelık kötelezı adószám-kiváltásának áthúzódó hatása érvényesült. Az adminisztratív változás következtében a gazdasági ágban túlnyomó többségbe kerültek az alapvetıen jövedelem-kiegészítés és saját szükséglet ellátás céljából létrejött, elsısorban kistermelést folytató egyéni vállalkozások. A szekunder szektor legjelentısebb, legnagyobb termelési értéket létrehozó, munkaerı-piaci szempontból legfontosabb vállalkozásai a feldolgozóiparban jelentek meg. Ez igaz annak ellenére is, hogy a szervezeti struktúrában a feldolgozóipari tevékenységet folytató szervezetek alig 5%-os részesedést képviselnek. A vállalkozások száma az elmúlt évben az élelmiszeripar és az egyéb feldolgozóipar kivételével valamennyi ágazatban csökkent. A folyamat összefügg a gazdasági válság miatt bekövetkezett megrendelés-állomány megcsappanásával, a felvevıpiacok beszőkülésével és az erıteljes versenyhelyzettel. A legnagyobb mértékben a számítástechnikai, elektronikai termékek gyártásával, a fémfeldolgozással és a textíliák, ruházati termékek elıállításával foglalkozó cégeket viselte meg a krízis, a legtöbb megszőnés ugyanis e területeken következett be. Az építıipari vállalkozásoknál a beruházások visszafogása és a lakásépítési támogatások szigorodása folytán szintén nıtt a kihasználatlan kapacitások nagysága, az elmaradó megrendelések miatt ebben az ágban is jóval több cég szőnt meg az elmúlt évben, mint ahány új alakult. A legutolsóként nyilvánosságra hozott adatok szerint a Nyugat-Dunántúlon 2007. év végén 2 603 külföldi érdekeltségő vállalkozást tartottak nyilván, azaz minden tízedik Magyarországon letelepedett nemzetközi tıkével is rendelkezı cég a régióba tette a székhelyét. A szervezetek saját tıkéje együttesen 1 692 milliárd forintot tett ki. Ennek 96,9%-a volt tisztán külföldi befektetés szemben az országossal, ahol az alapítói vagyon nem egészen háromnegyedét tette ki a külföldi tıkerészesedés. A vállalkozások száma és a befektetések nagysága alapján 2007-ben a központi régiót követıen a Nyugat-Dunántúl volt a legvonzóbb célpontja a külföldi befektetıknek. Ez a földrajzi elhelyezkedés mellett a közlekedési, infrastrukturális adottságokkal, a rendelkezésre álló képzett, mobilizálható munkaerıvel, a magas szintő munkakultúrával hozható összefüggésbe. A régióban a tartós fejlıdés feltételeinek megteremtıdésével az átalakulási folyamatok gyorsabban zajlottak le, s ennek nyomán az ország második legfejlettebb térségévé vált.

47


Az elmúlt években a versenyképességi elıny mérséklıdésével a pótlólagos mőködı tıke befektetések visszafogottá váltak, sıt megindult a külföldi tıke más régiókba történı áramlása. A régió külföldi érdekeltségő vállalkozásainak 47,7%-a Gyır-Moson-Sopron megyébe tette a székhelyét. További 27,9%-uk Vas megyében, 24,4%-uk pedig Zalában folytatott tevékenységet. A tıkeellátottság tekintetében még jelentısebbek a megyék közötti különbségek: a külföldi befektetések háromnegyede a régió északi megyéjébe koncentrálódott, egyötödük érkezett Vas megyébe, s csupán 4,7%-uk Zalába.

3.4.

A fıbb ágazatok jellemzıi

A Nyugat-Dunántúli régió négy országgal (Ausztria, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia) határos, így földrajzi elhelyezkedésénél fogva északdéli és kelet-nyugati irányban is fontos tranzitterület. A kereskedelmi és logisztikai szolgáltatások terén jelentıs gazdasági tartalékok léteznek, a lehetıségek kiaknázásához azonban fejleszteni szükséges a közúti és a vasúti infrastrukturális hálózatokat. A régió legjelentısebb természetes erıforrásai a különösen az északi rész kiváló minıségő termıföldjei, a középsı és déli területeken elıforduló földgázmezık, a széndioxid- és az agyagásvány készletek. Idegenforgalmi szempontból lényeges természeti erıforrás a területén viszonylag egyenletes eloszlásban fellelhetı termálés gyógyvízkészlet. A régió változatos agroökológiai viszonyai szerteágazó mezıgazdasági tevékenyég folytatásához biztosítanak meglehetısen kedvezı feltételeket. Ennek ellenére az agrárium gazdasági súlya alacsony, amelynek egyik oka az elaprózódott szervezeti struktúra. A klimatikus viszonyok és a piaci helyzet hektikus változása miatt évjáratonként szélsıséges a jövedelmezıség, ezért az üzemek foglalkoztatási szerepe folyamatosan gyengül. A vállalkozásokban felszabaduló munkaerı jelentıs része speciális szakismerete okán és megélhetése érdekében sokszor kénytelen (kényszer)vállalkozóként önálló gazdálkodásba kezdeni, amelyhez viszont sokszor nem állnak rendelkezésre a megfelelı erıforrások. A legutolsó, 2007-ben lebonyolított gazdaságszerkezeti összeírás szerint a Nyugat-Dunántúlon a mezıgazdasági tevékenységet folytató mintegy 79 ezer gazdaság és háztartás túlnyomó többsége (87,5%a) igen alacsony, évi 600 ezer Ft-nál kisebb összegő értéket állított elı. A vállalkozások és a háztartások mindössze 2-3%-ának a megélhetése függött alapvetıen a mezıgazdasági tevékenységtıl.

48


A Nyugat-Dunántúl iparosodottsága már a rendszerváltás elıtt is meghaladta az országos átlagot. Az 1990-es években az ipar struktúrája a külföldi befektetések nyomán gyors ütemben korszerősödött. A termelés felfutásának és a pótlólagos beruházásoknak a hajtóereje az export lett. A kialakult erıteljes külpiaci függıség, a helyenként lokális beágyazódás, a gyenge integráció, a széles körő beszállítói hálózat hiánya és a letelepedési versenyelınyök mérséklıdése azonban nehezíti a termelés növekedésének tartós fenntarthatóságát, bizonytalanná és kiszámíthatatlanná teszi a foglalkoztatási színvonalat. Annak ellenére, hogy Vas és Zala megyében is fontos ipari szereplıkkel találkozhatunk, a termelés közel kétharmada a régió északi megyéjébe koncentrálódik. A feldolgozóipar szerkezete és az export aránya ágazatonként a NyugatDunántúlon, 2009 A feldolgozóipari termelés összetétele

Az export aránya az értékesítésben Élelmiszeripar Textil, ruházati- és bőripar

65%

Fa-, papír- és nyomdaipar Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag- és építőanyagipar Fémfeldolgozás 3%

3%

3% 1% 3%

8%

2%

3%

2%

7%

Elektronikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Egyéb gép, berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar

%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Forrás: KSH.

A Nyugat-Dunántúlon tevékenykedı ipari vállalkozások 2009-ben 2 742,5 milliárd Ft értéket állítottak elı, a válság következtében egynegyedével kevesebbet, mint 2008-ban. A kibocsátás volumene az országosnak a 14,5%-át tette ki. Ennél nagyobb értéket csak a fıvárost is magában foglaló Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon állítottak elı. Ezzel együtt az elmúlt évben a Közép-Dunántúl után ebben a régióban történ a legnagyobb arányú visszaesés a termelésben. 2009-ben a régió mindhárom megyéjében csökkent az elıállított ipari termékek és nyújtott szolgáltatások értéke, de a dekonjunktúra Gyır-Moson-Sopronban éreztette hatását legérzékenyebben. A régió feldolgozóiparának legjelentısebb ágazatában, a teljesítmény hattizedét elıállító jármőgyártásban háromtizedével kisebb értéket termeltek, mint 2008-ban.

49


A foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben fontos szerepet töltenek be az ipari parkok, amelyek kiemelt gazdaságszervezı funkciót látnak el. Az 1990-es évek elején elıször a régió legfontosabb ipari központjaiban indult meg létesítésük azzal a céllal, hogy az egyre markánsabban jelentkezı külföldi tıkebefektetéseknek megfelelı infrastruktúrával felszerelt ipari, kereskedelmi területeket hozzanak létre, és sokrétő szolgáltatásokkal (tıkeszervezés, partnerkapcsolatok kiépítése, kereskedelmi, logisztikai, innovációs tevékenység, marketing, oktatási, képzési, finanszírozási megoldások) segítsék a parkokba települt cégeket. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium adatai szerint jelenleg az ország 203 ipari parkja közül 28 helyezkedik el a Nyugat-Dunántúl területén. Közöttük vannak teljesen beépültek, és olyanok is akadnak, amelyek még nem fogadtak befektetıket. A rendelkezésre álló összes és beépíthetı nettó területet, a betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak létszámát, a vállalkozások által elért árbevétel volumenét tekintve a jóval iparosodottabb Közép-Dunántúlt követıen a Nyugat-Dunántúl a második helyen szerepelt. A régión belül a legtöbb ipari park címet viselı vállalkozási területet Zalában alakították ki, a legtöbb vállalkozás a Gyır-Moson-Sopron megyeiekben telepedett le, míg a munkavállalók koncentrációja Vasban volt a legnagyobb. Összességében a régió ipari parkjaiban mőködı közel 1 700 vállalkozás a versenyszférában dolgozók mintegy 15%-ának biztosít munkalehetıséget. A Nyugat-Dunántúlon az építıipar gazdasági súlya meglehetısen alacsony szintre süllyedt, a hozzáadott érték kevesebb mint öt százalékát adja. A gazdasági ágra jellemzı mikro- és kisvállalkozások magas arányából fakadóan széttagolt a termelıkapacitása. Az építıipari teljesítmény zömét a Gyır-Moson-Sopron megyében alapított vállalkozások hozzák létre, a legkisebb értéket pedig a Vas megyei szervezetek produkálják. A Nyugat-Dunántúlon a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyre fontosabb szerepet játszik az idegenforgalom. Ez a régió tranzit jellege mellett annak is köszönhetı, hogy a térség turisztikai vonzerıkben rendkívül gazdag. Az ország 27 üdülıkörzetébıl négy teljes egészében, öt pedig részben helyezkedik el itt. Minden negyedik település üdülıkörzetbe tartozik vagy létezik valamilyen turisztikai adottsága. Az ország nemzetközi forgalmának hattizede bonyolódik le itt. A turizmus szinte valamennyi ága fejlett. Közülük ki kell emelni a válság ellenére is dinamikusan fejlıdı, a külföldiek mellett egyre inkább a növekvı belföldi keresletre alapozott egészségturizmust. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és a vendégforgalomnak az aránya az országosból jóval meghaladja a területbıl és a lakónépességbıl való részesedést. A vendégek kiszolgálásáról 2009-ben közel hatezer fıs személyzet gondoskodott. A régióban dolgozott a magyarországi szálláshelyeken foglalkoztatottak közel egynegyede.

50


A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és forgalma, 2009 Megnevezés

Férıhel y, július 31-én

Vendég összesen

Ebbıl: külföldi

Vendég éjszaka 917 367 1 116 333 1 895 025 3 928 724

21,5

Gyır-MosonSopron megye

10 192

404 706

Vas megye

12 749

362 911

Zala megye NyugatDunántúl A NyugatDunántúl részesedése az országosból, % Forrás: KSH.

22 542

505 573

45 483

1 273 190

169 810 154 673 159 502 483 985

15,7

18,2

15,2

Ebbıl: külföldi

Átlagos tartózkodási idı, éj

373 471

2,3

588 535

3,1

862 761 1 824 767

3,7

20,2

A régió turisztikai arculatát a 11 gyógy- és 12 termálfürdıvel település alapozza meg. Ezen kívül a Balaton, a Fertı-táj, Parkok, az épített örökség értékei és a kulturális rendezvények képviselnek. A turizmus gazdasági, önálló megélhetést vagy kiegészítést biztosító lehetıségeit egyre többen ismerik fel.

3,1

X

rendelkezı a Nemzeti is vonzerıt jövedelem-

A régióban 2009 végén több mint tízezer vállalkozást regisztráltak az idegenforgalmat reprezentáló szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban, amely a teljes állomány mintegy 7%-át tette ki. Itt jegyezték be az idegenforgalomban tevékenykedı magyarországi vállalkozások 14,3%-át, amely meghaladta a lakónépességbıl való részesedést. A turizmusban érintett vállalkozások között magas az egyéni vállalkozások részesedése, e tevékenység ugyanis az adottságok és a lehetıségek függvényében széles lehetıséget biztosíthat a magánkezdeményezések kibontakozásához.

51


4. A lakosság foglalkoztatási jellemzıi A gyermekkorúak számának csökkenése és ezzel párhuzamosan az idıskorúak népességen belüli arányának növekedése jelentısen kihat a munkaképes korú (15–74 éves) népesség számának alakulására is. A Nyugat-Dunántúlon 770 ezer ember tartozik e korcsoportba, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2000-ben. Az utóbbi évtizedben egyedül Gyır-Moson-Sopron megyében nıtt a munkaképes korúak száma, míg Vas és Zala megyékben hasonló mértékő, 1,8%-os csökkenés történt. A munkaképes korúakon belül a fiatal aktívak száma és aránya csökkent nagyobb mértékben.

4.1.

A munkaképes korúak gazdasági aktivitása

A munkaerıpiac kínálati oldalát a gazdaságilag aktív népesség jelenti. NyugatDunántúlon számuk az utóbbi 10 év átlagában 450 ezer fı körül alakult, 2009 végén 447 ezer volt. Jelentıs arányú csökkenés ebben az idıszakban – de különösen 2008 óta – Vas megyében mutatkozott (-8,7%), míg Gyır-MosonSopron megyében a gazdaságilag aktívak száma az országos átlagot meghaladóan, 4,7%-kal nıtt. Az ország megyéinek e mutató alapján képzett rangsorában Vas megye a legrosszabb helyzető. Gazdasági szerkezetének köszönhetıen a világpiac változásaira viszonylag hamar és érzékenyen reagál, így a recesszió e megyében korábban éreztette hatását, mint másutt. 2008-ban ráadásul megszőnt a határırség, melynek Szombathely volt a Nyugat-dunántúli bázisa, s a tömeges korkedvezményes nyugdíjazás miatt a gazdaságilag inaktív népesség száma erıteljesen gyarapodott. Nyugat-Dunántúl aktivitási rátája 2001-tıl jelentısen meghaladta az országosat, amely a magasabb foglalkoztatottsági és az alacsonyabb munkanélküliségi ráta eredménye. A férfiak aktivitási rátája többnyire magasabb, mint a nıké. A Nyugat-dunántúli mutatók viszont mindkét nem esetében az országosnál is magasabbak. A kedvezıbb régiós mutatók fıként az évtized elején voltak tapasztalhatók, az utóbbi években azonban szőkült az elıny.

52


Az aktivitási ráta alakulása a Nyugat-Dunántúlon nemenként % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000

2001

2002

2003

férfiak

2004

2005

2006

2007

nők

Forrás: KSH.

A gazdaságilag aktív népességen belül a megfelelı munkaerı kínálat – vagyis akik iránt a munkaerıpiac valós keresletet támaszthatott – Gyır-MosonSopronban volt a legoptimálisabb, 96,5%, míg Vas megye mutatója kevésbé, Zala megyéé pedig számottevıen alacsonyabb volt a régiós átlagnál. A megyei mutatószámok azonban így is meghaladták az országos munkaerı-kínálati arányt.

4.2.

A foglalkoztatottak

Az Európai Unió foglalkoztatás-bıvülési trendje 2008 nyarán megtört, s 2009. III. negyedévében az Unió 27 tagállamában több mint 5 millióval kevesebben mondhatták magukról azt, hogy foglalkoztatottak, mint egy évvel korábban. A magyar gazdaságban a foglalkoztatási válság elsı sokkoló hírei 2008 ıszén jelentkeztek, jellemzıen az ország fejlettebb térségeiben, a külpiacokra termelı feldolgozóipari üzemek magasabb arányú jelenléte miatt. Nyugat-Dunántúlon az év decemberében egy hónapig nem folyt termelés az Audi gyıri gyárában, két hónap alatt félezer embert küldtek el a szombathelyi Laird Technologies Kft-tıl stb. Mindezek következtében a Nyugat-dunántúli régióban 2009-ben 408,5 ezer foglalkoztatott volt, 5 százalékkal kevesebb, mint az évezred elején. Az elmúlt évtized éves átlagánál is több mint 4%-kal alacsonyabb ez az adat. A foglalkoztatottak száma 2008 szeptemberéig növekedett a régióban, azóta viszont folyamatosan, bár lassuló ütemben csökken. A legnagyobb arányú létszámcsökkenés 2008-2009 fordulóján következett be. 2009 tavasza óta a foglalkoztatottak száma már csak enyhébben, 3 ezer fıvel csökkent.

53


A régió megyéi között jelentıs a különbség a foglalkoztatás képessége tekintetében. Míg Gyır-Moson-Sopron megyében az évtized során nıtt a foglalkoztatottak száma, s azt a gazdaság recessziója sem csökkentette a 2000. évi létszám alá, addig Vas és Zala megyékben folyamatosan csökkent a munkajövedelemmel rendelkezık száma. Mintegy 10 ezerrel kevesebb volt a zalai, s 17 ezerrel a vasi foglalkoztatotti létszám 2009-ben, mint 10 évvel korábban. A foglalkoztatottak számának alakulása, 2000= 100,0 110

105

100

95 %

90

85

80 2000

2001 Magyarország

2002

2003

2004

Győr-Moson-Sopron megye

2005 Vas megye

2006

2007 Zala megye

2008

2009

Nyugat-Dunántúl

Forrás: KSH.

A 15–74 éves korosztály alig 53%-a foglalkoztatott a régióban. Az arány 2000hez képest 3 százalékponttal csökkent, míg ugyanebben az idıszakban az 50%nál is alacsonyabb országos mutató gyakorlatilag nem változott. A foglalkoztatási ráta maximumát 2002-ben érte el, s 2008-ban már a recesszió hatásaként érzékelhetıen csökkent. A ráta a régió megyéi közül Gyır-Moson-Sopronban a legkedvezıbb. Az ipari foglalkoztatottak hányada az utóbbi két évben bekövetkezett szerkezeti problémáknak, a szolgáltatási szektor intenzív elıretörésének nyomán a korábbi rendkívül magas arányról 39%-ra csökkent. Ennek ellenére az ipari foglalkoztatottság még mindig magasabb az országosnál, mértéke 7 százalékponttal meghaladta azt. Régiónkban tovább nıtt a szakmunkások hányada: 2007-ben az összes foglalkoztatott 38%-ának volt ez a legmagasabb iskolai végzettsége. A régióban egy százalékpontos emelkedés mellett 2007-ben a foglalkoztatottak mindössze 15,6%-a rendelkezett diplomával, mintegy 62 ezer ember, míg országosan 21,7%-a. Az országos arányt a fıváros kiemelkedı mutatója is befolyásolja, de hasonlóan alacsony mutató a régiók közül csak a Közép-Dunántúlon mérhetı.

54


A foglalkoztatottak közül mind a régióban, mind országosan a nık iskolázottsága magasabb. A foglalkoztatottak korszerkezete is jelentısen átrendezıdött az ezredfordulót követıen. E viszonylag rövid idıszak alatt tovább csökkent a 25 éven aluliak hányada a munkaerıpiacon. A jelenség nem szokatlan és nem meglepı, hisz a pályakezdık átlagos életkora egyre magasabb a felsıoktatásban való tömeges részvétel miatt. 2007-ben a foglalkoztatottak közül közel 33 ezren a 15–24 évesek közé tartoztak, amely 2000-hez képest a háromötödére csökkent. Az idısebb korosztály, a 64 év feletti foglalkoztatottak aránya a régióban nem érte el a fél százalékot. A foglalkoztatás jellegét tekintve 2000 óta a régióban kisebb változások történtek. Az idıszak végén a foglalkoztatottak 90%-át az alkalmazottak tették ki, arányuk az ezredforduló óta 3 százalékponttal nıtt. A növekedés mértéke az országossal azonos volt, bár az alkalmazotti arány a Nyugat-Dunántúlon magasabb az átlagosnál. A szövetkezés eszméjének hanyatlásának hatásaként a szövetkezeti szférában foglalkoztatottak száma elhanyagolható. Tovább csökkent a társas vállalkozás tagjaként, önállóan dolgozók aránya is, mindössze 42 ezer ember folytatott így keresı tevékenységet, az alkalmazottak alig több mint tizedét kitevı létszámmal. Nyugat-Dunántúl legalább 5 fıs vállalkozásaiban és a költségvetési szerveknél 2009-ben 229 és félezer embert foglalkoztattak. 2005 és 2009 között az alkalmazásban állók száma 10%-kal csökkent. Az általános vélekedéssel ellentétben az alkalmazásban állók számának csökkenése az utóbbi 5 évben a Nyugat-Dunántúlon nagyobb arányban érintette a közszféra alkalmazottait – a dekoncentrált államigazgatási szervek területi egységei összevonásának, valamint az önkormányzatok forráshiányának következményeként –, mint a versenyszférában dolgozókat. Míg a köztisztviselık, közalkalmazottak, fegyveres és igazságügyi dolgozók létszáma 13,5%-kal csökkent, addig a vállalkozásokban dolgozóké 10,1%-kal.

55


Az alkalmazásban állók száma a Nyugat-Dunántúlon

fő 190 000 180 000 170 000 160 000 150 000 140 000 130 000 120 000 110 000 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 Vállalkozás

Költségvetési szerv és intézménye

2005 alkalmazásban állók száma

fő 190 000 180 000 170 000 160 000 150 000 140 000 130 000 120 000 110 000 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 Vállalkozás

Költségvetési szerv és intézménye

2009 teljes munkaidőben

Forrás: KSH.

A versenyszféra meghatározó ágazatai közül az elmúlt öt esztendıben a legnagyobb arányú munkavállalói létszámcsökkenést (-28,6%) a régióban az építıipar szenvedte el. A munkavállalókat elbocsátó, munkahelyeket elvesztı ágazatok közé tartozik az agrárium, a feldolgozóipar és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás is. Viszonylag kevés olyan ágazatot találni, amelyek alkalmazotti létszáma nem csökkent ebben az idıszakban. Ezek az ágazatok – a közüzemi szolgáltatások, valamint a pénzügyi tevékenység – azonban a régió foglalkoztatási szerkezetében nem játszanak meghatározó szerepet. Az alkalmazásban állók száma Vas és Zala megyében 14–15%-kal esett vissza, míg Gyır-Moson-Sopronban csupán 4,5%-kal. A gazdálkodó szervezetek a foglalkoztatotti létszám piaci kereslethez igazítása során elsısorban a kölcsönzött munkaerıtıl váltak meg (ık nem szerepelnek az alkalmazottaik között), valamint sok esetben a munkaidı csökkentéséhez folyamodtak. 2008. év végére azonban már az alkalmazotti létszám alakulásában is erıteljesebben megmutatkoztak a recesszió jelei. Hiszen míg az év elsı és a második negyedévben a létszám növekedése volt jellemzı, addig a második félévtıl elindult egy csökkenési folyamat. (Az elsı negyedévben még 8, a másodikban pedig 2 ezerrel nıtt az alkalmazotti létszám a régióban.) Július és szeptember között 3 300-zal, a következı három hónapban pedig már 9 700-zal lett kevesebb a számuk, s így 2008 végén 238,4 ezren dolgoztak a megyei székhelyő gazdasági szervezeteknél. (Országosan az év utolsó negyedévében 80 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma.) A régión belül Zalában már a második negyedévben is enyhe létszámcsökkenés mutatkozott, a másik két megyében ekkor még 1 200–1 300 fıs volt a gyarapodás.

56


Az elbocsátások elkerülésének egyik általános megoldásaként a létszám megtartása mellett a munkaidı csökkentését alkalmazták a munkáltatók. A teljes munkaidıben foglalkoztatottak aránya ezelıtt 5 évvel még 93% körül alakult a régióban, amely 2008-ban sem volt lényegesen alacsonyabb. Tavaly viszont az alkalmazásban állóknak csak alig több mint a fele, 54,3%-a dolgozott napi 8 órát, a többiek részmunkaidıs foglalkoztatottak voltak. A foglalkoztatásnak ez a formája különösen az IKT szektorban, valamint a közigazgatás (fıként az önkormányzati igazgatás), oktatás és humán szolgáltatások (egészségügyi és szociális ellátás) terén volt gyakori. Talán meglepı módon, a teljes munkaidıs foglalkoztatás a régióban jelenleg a feldolgozóiparban és a szállítással, raktározással foglalkozó vállalkozásokban a legjellemzıbb. A régió munkaadóinál alkalmazásban állók negyede dolgozik a közszférában. A különféle oktatási intézményekben mintegy 20 ezren, az egészségügyi és szociális intézményekben pedig 15-16 ezren állnak alkalmazásban. A hivatali, közhatalmi szervezeteknél további 16 ezer ember keresi kenyerét. A versenyszférában alkalmazottak 38%-a az iparban (azon belül is a feldolgozóiparban) dolgozik. Ez az arány 9 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. Az ipari vállalkozásokban dolgozók részaránya Vas megyében a legmagasabb, az alkalmazottak 43%-a e cégeknél talált munkát, míg Zalában arányuk nem éri el a 30%-ot. A 2009. év jelentıs létszámleépítéseinek nyomán a gazdasági ág szerinti összetétel is módosult: a termelıszektorban foglalkoztatottak aránya erıteljesen csökkent a tercier szektor javára. Öt évvel ezelıtt az elıbbiek részaránya a régióban 49% volt, amely 2009-re 46%-ra apadt, s így a létszámuk 124 ezerrıl 106 ezerre csökkent. Az alkalmazásban állók száma alapján a feldolgozóipari ágazatok az országosnál jelentısebb súllyal bírnak. A régióban (és országosan is) a feldolgozóiparon belül továbbra is a gépipar súlya a legnagyobb. Annak ellenére, hogy mindhárom megyében a gépiparban foglalkoztatottak létszáma a legjelentısebb, ezen belül lényeges eltérés figyelhetı meg: Gyır-Moson-Sopron megyében a közúti jármőgyártásban, Vasban a villamos termékek gyártásában, Zalában pedig a speciális rendeltetéső gépek gyártásánál foglalkoztatták a legtöbb dolgozót. A feldolgozóipar többi ágazataiban alkalmazottak számának összetétele megyénként szintén nagyon változatos képet mutatott: Gyır-Moson-Sopron megyében a vegyipar (mőanyag, és gumitermékek gyártása), Vasban a textilipar (autó üléshuzat), Zalában pedig az élelmiszeripar (malomipari termékgyártás) képviselte a második legnagyobb részarányt. A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak létszáma 2005-ben 131,5 ezer fı volt a Nyugat-Dunántúlon, amely 2009-re 6%-kal, 124 ezerre apadt. A Nyugat-dunántúli régióban a gazdasági szolgáltatásban foglalkoztatottak létszáma bıvült a legerıteljesebben (mely mind a három megyét jellemzi), ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 18%-os csökkenés történt.

57


Az alkalmazásban állók létszám-kategóriánkénti összetételének változását a versenyszféra (vállalkozások) adatgyőjtéseibıl tudjuk nyomon követni. 2000-ben a nyugat-dunántúli régió 198,3 ezres foglalkoztatotti létszámának hattizede a 300 fı alatti kategóriájú gazdasági szervezeteknél dolgozott, amely arány 2009ra 5 százalékponttal emelkedett, összefüggésben az e körbe tartozó vállalkozások számának változásával.

4.3.

Munkanélküliség

A mindenkori gazdasági környezet jelentıs hatással bír a gazdasági szervezetek foglalkoztatási stratégiájára. Tapasztalatok szerint recesszióban általánosan terjed a rövidtávra szóló, határozott idejő munkaszerzıdések alkalmazása és a részmunkaidıs foglalkoztatás. Míg elıbbi a hirtelen visszaesı piaci keresletre adható viszonylag gyors válasz (leépítés) lehetıségét adja meg a munkáltatónak, addig utóbbi éppen a képzett, munkatapasztalattal rendelkezı munkaerı megtartását célozza. A munkanélküliség tömegessé válásának elkerülésére azonban utóbbi eszköz is csak ideiglenes megoldást kínál. A recesszió a munkaerıpiacon már 2008 utolsó hónapjaiban éreztette hatását. (A munkanélküliek számának 2007. évi növekedését alapvetıen még nem a fogyatkozó munkahelyek, hanem a társadalombiztosítás átalakítása befolyásolta. Sokan ugyanis a munkaügyi központokba történı bejelentkezéssel legalizálták státuszukat, annak ellenére, hogy biztosítási jogviszonyuk nem keletkezett.) A KSH munkaerı-felmérése szerint 2009 éves átlagában a Nyugat-Dunántúlon 38,5 ezren voltak munka nélkül, számuk egy év alatt 74%-kal emelkedett. Ilyen magas számú állástalanra az utóbbi másfél évtizedben nem volt példa. Az év során ráadásul negyedévrıl negyedévre emelkedett a munkajövedelem nélkül élık száma, s az év negyedik negyedében meghaladta a 41 ezret. Az állástalanok legnagyobb tömegét (43,4 ezer fı) 2009 harmadik negyedévében mérte a KSH, a 2008 azonos idıszaki adatának kétszeresét. A régió megyéi közül Gyır-MosonSopron munkanélküliségi mutatói a legkedvezıbbek, bár 2009 során Zala megyében nıtt „legkisebb” arányban (62%-kal) az állás nélküliek száma. Ezzel együtt a Nyugat-dunántúli munkanélküliek 37%-a volt zalai.

58


A munkanélküliek számának alakulása megyénként 18

ezer fő

16 14 12 10 8 6 4 2 0 I. n.év

II. n.év

III. n.év

IV. n.év

I. n.év

2008 Győr-Moson-Sopron megye

II. n.év

III. n.év

IV. n.év

2009 Vas megye

Zala megye

Forrás: KSH.

A KSH munkaerı-felmérése szerint 2009-ben a munkanélküliségi ráta a NyugatDunántúlon 8,6% volt, szemben a megelızı évtized 4,8 százalékos éves átlagával. Nyugat-Dunántúl e tekintetben az ország régiói közül az egyik legkedvezıbb helyzető, hiszen csupán Közép-Magyarországon alacsonyabb a munkanélküliség rátája. A ráta és a ráta növekedésének üteme különbözıképpen alakult a régió megyéiben. A gazdaságilag aktív népesség legnagyobb hányada (10,8%-a) tavaly Zala megyében volt munkanélküli, de Vas megyében is 10% fölötti szintet ért el az állástalanok aránya. Gyır-Moson-Sopron megyében ezzel szemben jelentısen alacsonyabb, mindössze 6,3% volt a munkanélküliségi ráta. A régióban az országossal ellentétben a magasabb képzettségőek közül került ki a munkanélküliek többsége. Az ezredfordulón még 38%-uknak az általános iskola volt a legmagasabb végzettsége, 2007-re ez 11 százalékponttal csökkent. Országosan viszont emelkedés következett be, az összes munkanélküli egyharmada rendelkezett ezzel a végzettséggel. Nyugat-Dunántúlon a szakmunkások és a középfokúak körében is nıtt a munkanélküliség, de a diplomásoknál volt a legnagyobb változás, arányuk – az iskolázottság emelkedésével párhuzamosan – 18%-ra, több mint duplájára emelkedett. Ez alacsonyabb aránnyal ugyan, de növekedésének mértékét tekintve országosan is jellemzı volt.

59


A KSH rendszeres adatgyőjtése mellett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat is rendelkezik a munkanélküliség kiterjedtségének megítélésére alkalmas információkkal. Nyilvántartásaikban nyugat-dunántúli lakhellyel 2009 decemberében 46 900 aktív korú, de munkahellyel nem rendelkezı személyt regisztráltak. Ugyanebben az idıszakban az országban összesen 604,5 ezer álláskeresı volt, kiknek 42%-a Dunától keletre, Észak-ÉszakkeletMagyarországon élt. Nyugat-Dunántúlon az álláskeresık számának emelkedése az utóbbi évtizedben minden évben magasabb volt az országos átlagnál. A csoportos létszámleépítések a régióban 2008 harmadik negyedévétıl kezdıdtek, s a legdrasztikusabban a közép-, és a nyugat-dunántúli régiót érintették. Az azóta eltelt idıszakban az elıbbiben 10, az utóbbiban pedig közel 4,5-szeres volt az emelkedés mértéke. E nagyarányú emelkedés ellenére azonban még mindig e régiókban a legalacsonyabb az álláskeresık száma. A régión belül Zala megyében él a legtöbb munkanélküli, ahol is az álláskeresık száma 2005 és 2009 között 5,5 ezer fıvel (40%-kal) növekedett, s 2009 decemberében meghaladta a 19 ezret. Ugyanebben az idıszakban Gyır-MosonSopron és Vas megyében 50%-ot meghaladóan emelkedett a regisztrált állástalanok száma. Gyır kivételével a megyeszékhelyek vonzáskörzetében a munkanélküliségi ráta kedvezıbb, mint a saját megyéjük átlaga. Az aprófalvas településszerkezettel összefüggésben Vas és Zala megye kirendeltségi adatai a régiós átlagnál magasabb munkanélküliségrıl tanúskodnak. Zala megyében a legkedvezıbb mutatóval bíró Zalaegerszegi kirendeltség mutatója is 0,6 százalékponttal volt magasabb a régiósnál, és Vasban is mindössze a Szombathelyi és a Sárvári kirendeltség vonzáskörzetében élık helyzete mutatott kedvezıbb képet az átlagosnál.∗

4.4.

Jelentıs foglalkoztatók

A régióban a legnagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek köre évrıl évre jellemzıen ugyanaz. E munkáltatók létszámkategória szerinti összetétele ugyanakkor az elmúlt egy év során – javarészt a gazdasági recesszió hatásának tulajdoníthatóan – átrendezıdött. Az átrendezıdés elsısorban abban nyilvánult meg, hogy a tavalyelıtti 20 legnagyobb létszámú gazdasági szervezet – ık mindannyian legalább 1 000 fıt foglalkoztattak – közül 8 egy évvel késıbb, vagyis 2009-ben már egy létszámkategóriával alacsonyabb besorolást nyert. Ezzel ellentétes irányú mozgás viszont egyáltalán nem volt megfigyelhetı.

∗

(A nyilvántartott álláskeresők szerkezeti jellemzőit a 4. fejezet részletezi.)

60


A legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások a Nyugat-Dunántúlon 2008

1

2009 5 000 fı felett

Audi Hungária Motor Kft.

Gyır

Audi Hungária Motor Kft.

Gyır

2 000 – 4 999 fı Pannon-Work Iskolaszövetkezet

Gyır

1 500 – 1 999 fı Gyır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Eybl Hungária Textilipari Kft. Kisalföld Volán Közlekedési Zrt. Epcos Elektronikai Alkatrészgyártó Kft. SáGa Foods Élelmiszeripari Zrt.

Sopron Jánosháza Gyır

Gyır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Kisalföld Volán Közlekedési Zrt.

Sopron Gyır

Szombathely Sárvár

1 000 – 1 499 fı Rába Futómő Gyártó és Kereskedelmi Kft. Cellcomp Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt.

Gyır

SáGa Foods Élelmiszeripari Zrt.

Sárvár

Celldömölk

Szombathely

BPW-Hungária Kft.

Szombathely

Gyır

LUK Savaria Kuplunggyártó Kft. Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft. VELUX Magyarország Fertıdi Építıkomponens Kft. Zala Volán Közlekedési Zrt. LUX-TEX Rehabilitációs Foglalkoztató Kft.

Szombathely Szombathely

Epcos Elektronikai Alkatrészgyártó Kft. Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt. Rába Futómő Gyártó és Kereskedelmi Kft. LUK Savaria Kuplunggyártó Kft. Cellcomp Elektronikai Termékeket Gyártó Kft.

Fertıd

Zala Volán Közlekedési Zrt.

Zalaegerszeg

Gyır

Gyır

Szombathely Celldömölk

Zalaegerszeg Szombathely

600 – 999 fı RÁBA Jármőipari Alkatrészgyártó Kft. Sokoro Ipari és Kereskedelmi Kft. Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. Seton Hungary Feldolgozó Kft.

VELUX Magyarország Fertıdi Építıkomponens Kft. Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Tét Kft. Sopronkövesd BPW-Hungária Kft. Gartner Intertrans Hungária Jánosháza Nemzetközi Szállítmányozási Kft.

Gyır

Fertıd Szombathely Szombathely Zalaegerszeg

West Hungary Consulting Gazdasági Szaktanácsadó Kft. Veritas Dunakiliti Csatlakozástechnikai Kft. MÁV Vasjármő Jármőjavító és Gyártó Kft. SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt. Automotive Playback Modules Magyarország Kft. ADA Hunária Bútorgyár Kft.

Zalaegerszeg

Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft.

Sopronkövesd

Dunakiliti

RÁBA Jármőipari Alkatrészgyártó Kft.

Gyır

Szombathely

Seton Hungary Feldolgozó Kft.

Jánosháza

ROTARY Fúrási Zrt.

Nagykanizsa

Leier Hungária Építıanyaggyártó Kft. Nemak Gyır Alumíniumöntöde Kft. GRABOPLAST Padlógyártó Zrt. "Pannon-Víz" Víz- Csatornamő és Fürdı Zrt. AMTEC Hungary Precíziós Mérnöki Zrt.

Gyır

1

Mosonszolnok SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt.

Mosonszolnok

Gyır

ADA Hunária Bútorgyár Kft.

Körmend

Körmend

Eybl Hungária Textilipari Kft. LUX-TEX Rehabilitációs Foglalkoztató Kft. "Pannon-Víz" Víz- Csatornamő és Fürdı Zrt. ROTARY Fúrási Zrt. Leier Hungária Építıanyaggyártó Kft.

Jánosháza

Gyır Gyır

Szombathely Gyır Nagykanizsa Gyır

Gyır

Vasi Volán Közlekedési Zrt.

Szombathely

Sárvár

GM Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft.

Szentgotthárd

A régióban székhellyel rendelkezı vállalkozások.

61


Gyıri Kommunális Szolgáltató Kft. GM Motors PowertrainMagyarország Autóipari Kft. BOS Automotive Products Magyarország Gyártó Bt. Vasi Volán Közlekedési Zrt. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.

Gyır

Gyıri Kommunális Szolgáltató Kft.

Gyır

Szentgotthárd GRABOPLAST Padlógyártó Zrt.

Gyır

Mosonszolnok Zalakerámia Zrt.

Zalaegerszeg

Szombathely Gyır

Gyır Sopron

Nemak Gyır Alumíniumöntöde Kft. Swedwood Sopron Bútor Kft. Veritas Dunakiliti Csatlakozástechnikai Kft. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Automotive Playback Modules Magyarország Kft.

Dunakiliti Gyır Gyır

A régió legjelentısebb munkáltatói között döntıen for-profit gazdasági társaságok jelennek meg, de közintézmények – a régió két egyeteme, valamint egy egészségügyi intézménye – is megtalálhatók. A vállalkozások jellemzıen valamely feldolgozóipari tevékenységet folytatnak, de a régióban székhellyel bíró valamennyi közlekedési vállalat is a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik. Területi megoszlásukat vizsgálva szembetőnı, hogy a legnagyobb létszámú vállalkozások a régió 10 kistérségében mőködnek. Koncentráltan telepedtek le Gyır-Moson-Sopron megyében, azon belül is szinte kizárólag Gyır városában.

62


5. A nyilvántartott álláskeresık A Nyugat-dunántúli régióban 2009-ben a regisztrált álláskeresık havi átlagos létszáma 44,7 ezer fı volt, közel 15 500 fıvel magasabb az egy évvel korábbinál. A közel 53%-os növekedés eltérı mértékben jelentkezett az egyes megyékben. Gyır-Moson-Sopron megyében az álláskeresık havi átlagos létszámának emelkedése meghaladta a 72%-ot, Vas megyében a 60%-ot, a magasabb bázis értékrıl induló Zala megyében pedig közel 37%-ot. A gazdasági recesszió káros hatását elsısorban a fejlettebb, munkaerı-piaci szempontból kedvezıbb helyzető térségekben lehetett kimutatni. Az álláskeresık tartósan magas száma a tavalyi év egészére jellemzı volt. A havi záró létszám hónapról hónapra meghaladta az elızı év hasonló hónapjának záró létszámát, de legtöbb esetben az elızı hónapét is. Az álláskeresık strukturális összetételében és területi eloszlásában néhány kedvezıtlen jelenség továbbra is elıfordul. Régiónkban – különösen Zala megyében – magas a tartós álláskeresık és a rendelkezésre állási támogatásban (rendszeres szociális segélyben) részesülık száma és aránya. (Zalában mindkettı 22-23% körüli.) Az álláskeresık területi eloszlását tekintve egyes kistérségek az országos átlagnál rosszabb helyzetben vannak. Szemlélteti ezt az álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, amely a régió egyes kistérségeiben csaknem kétszerese az adott megye átlagának.

5.1. Az álláskeresık fıbb demográfiai és munkaerı-piaci ismérvei Nyugat-Dunántúlon 2009. decemberében 47 ezer álláskeresıt tartott nyilván munkaügyi szervezet. Az álláskeresık 45%-a volt nı. A nemek szerinti összetételt tekintve a régiót alkotó megyék között különbség nem mutatkozott. Abban az esetben viszont, ha nem egy idıponthoz kötött állapotot, hanem idısor alapján leírható folyamatot vizsgálunk, a nemek szerinti összetételben a változás szembetőnı. Vas és Zala megyében a feldolgozóipar munkahelyeinek megszőntével a nık aránya az állástalanok között megnövekedett, míg GyırMoson-Sopron megyében a fıként férfi munkaerıt alkalmazó gépipar dominanciája a férfiak aránynövekedését eredményezte. A munkanélküliek korösszetételében jelentıs eltolódás figyelhetı meg a fiatal középkorosztály irányába, amelynek legfıbb oka a munkába állás átlagos életkorának kitolódása. Nyugat-Dunántúlon az álláskeresık legtöbbje (13,9%-a) harmincas éveinek elsı felében jár. Ez azért különösen aggasztó, mert ez az a korosztály, amelyikre az iskolázottság magasabb szintje jellemzı, s amelyik a felsıoktatás tömegesítésének elsı generációját képezi, nagyobb hányaduk tehát (szak)képzett. Ennek ellenére munkaerı-piaci pozíciójuk gyenge, képzettségük kevéssé alkalmas az egyébként is rendkívül szők álláskínálatért folytatott versenyben való helytállásra.

63


És korántsem mellesleg ez az a korosztály, amelyik jellemzıen a családalapítás küszöbén áll – munkajövedelem nélkül. E helyzet okozta személyes kudarcoknak mélyreható társadalmi következménye is lehet. A probléma nem csak NyugatDunántúl sajátja, az ország egész területén ez az a korcsoport, amelyik az álláskeresık legnagyobb tömegét adja. A fıvárosban állást keresıknek például a 17%-a 31 és 35 év közötti. Régiónkban a fiatal harmincasokhoz hasonlóan magas arányban vannak jelen az álláskeresık között az 50. életévüket már betöltött, de a nyugdíjba vonuláshoz még nem elegendı szolgálati idıvel rendelkezık. Az idısebb korosztályba tartozó álláskeresık számának növekedése a nyugdíjkorhatár emelkedésével, valamint a nyugdíjazás szabályainak szigorításával is összefüggésben van. 2009-ben havonta átlagosan 7 828 fı 25 éves és fiatalabb munkanélküli szerepelt a nyilvántartási rendszerben 61,4%-kal több, mint egy évvel korábban. Mivel a fiatalok számának növekedési üteme meghaladta az összes nyilvántartott álláskeresı növekedési ütemét, ezért a részarányuk az elızı évinél is magasabb szinten alakult. November és december kivételével az év minden hónapjában többen regisztráltatták magukat munkanélküliként, mint egy évvel korábban. A beáramlás az év elsı hónapjaiban (az év eleji elbocsátási hullám idején) és a tanév befejezıdését követıen volt az átlagot meghaladó. Az összes belépı száma 2009-ben meghaladta a 18 000 fıt. Az év során belépıknek – a fiatal korosztály ellenére – mindössze 37,2%-a volt pályakezdı, többiek nem pályakezdıként váltak munkanélkülivé. A fiatal álláskeresık többsége középfokú végzettséggel rendelkezik: 68%-uk járt középiskolát, további 7,4%-uk pedig diplomás volt, tehát mindössze kevesebb, mint negyedük rendelkezett legfeljebb 8 általános végzettséggel. A 2009-ben regisztrált munkanélküli vált fiatalok közül a régióban közel minden harmadik a feldolgozóiparban dolgozott korábban. Közülük minden hetedik a kereskedelemben tevékenykedett, további mintegy 12%-uk pedig egyéb közösségi, személyi szolgáltatást végzett. Az év során a nyilvántartásban szereplı, legfeljebb 25 éves álláskeresık 36%-ának sikerült elhelyezkednie, közel hasonló arányban, mint egy évvel korábban. További 7%-uk pedig valamilyen munkaerı-piaci képzésbe kapcsolódott be.

64


Az álláskeresık korösszetétele, 2009. december

Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye 0%

21 év alatti

10%

20%

21-30 éves

30%

40%

31-40 éves

50%

60%

41-50 éves

70%

80%

51-60 éves

90%

100%

60 év feletti

Forrás: ÁFSz.

A nyilvántartott álláskeresık korstruktúrája a régió megyéiben csak annyiban különbözött egymástól, amennyiben az egyes megyék lakónépességének korösszetétele is eltérıen alakult. Vagyis míg Gyır-Moson-Sopron megyében a fiatalabb korosztályba tartozók magasabb arányt képviseltek a népességben, s így a munkanélküliek közt is, addig Zala megyében a 45 év felettiek részaránya magasabb volt a régiós átlagnál. A bizonyos szakképzettséggel rendelkezı dolgozók iránti kereslet közismert, ennek ellenére a régióban nyilvántartott álláskeresık legnagyobb hányada éppen a szakmunkásképzıt végzettek közül került ki. Ha a szakiskolákban végzetteket is e kategóriához soroljuk, akkor a munkanélküliek között a kétkezi szakmát gyakorlók aránya 37%-ot tett ki. E tekintetben Nyugat-Dunántúl nem simul az országos átlagba, hiszen Magyarország 605 ezer álláskeresıjének 35%-a – DélDunántúlon és az Észak-Alföldön közel 40%-a – csupán az általános iskolát végezte el. Éppen ez a tény az, ami rendkívül nehézzé teszi az állást keresık munkához juttatását, hiszen a modern európai munkaerıpiac – s ennek része Magyarország is – nem igényli a szakképzetlen, csupán fizikai erejüket áruba bocsátani képes tömegeket. Így maradnak számukra a megélhetést alacsony színvonalon biztosító, kényszerő jövedelemszerzési megoldások, mint a nem legális munkavégzés, vagy a különféle közmunkaprogramok.

65


A szakmunkások iránti kereslet és a kínálat közötti nem jelentéktelen eltérést a kitanult, valamint a keresett szakmák közötti különbség okozza. A hiányszakmák (pl. lakatos, hegesztı) köre folyamatosan bıvül. Ma a munkaerıpiacot a szolgáltatási jellegő szakmák mővelıinek túlkínálata jellemzi, s mellettük erıs hiány mutatkozik a termelıszféra szakmáit képviselı, gyakorlott munkavállalókban. Az álláskeresık képzettsége, 2009. december

Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye

Zala megye 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nincs iskolai végzettség

általános iskola

szakiskola, szakmunkásképző

szakközépiskola, technikum

gimnázium

egyetem, főiskola

Forrás: ÁFSz.

Az álláskeresık között egyre több a diplomás szakember, akik fıiskolát vagy egyetemet végeztek. 2000-ben mintegy 900 álláskeresı rendelkezett diplomával a régióban, számuk azóta több mint kétszeresére, arányuk pedig közel 2 százalékponttal emelkedett. A diplomás munkanélküliek hányada azonban a bıvülés ellenére csekély az összes regisztrált munkanélküli között. Mivel a fıiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezık számának növekedési üteme elmaradt az összes nyilvántartott álláskeresı növekedési ütemétıl, ezért a részarányuk az elızı évinél alacsonyabb volt (5,5%). A munkanélküliek a Nyugat-Dunántúlon – hasonlóan a teljes népességhez – az átlagosnál kvalifikáltabbak, hiszen az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségőek aránya 7,6 százalékponttal alacsonyabb, a szakképesítéssel rendelkezıké 7, a diplomásoké pedig másfél százalékponttal magasabb volt az országos átlagnál. A régión belül az egyes megyék között érdemi eltérés abban mutatkozik, hogy Zala megyében kiugróan, még az országos átlagnál is fél százalékponttal magasabb a semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezık aránya az álláskeresık között, míg Gyır-Moson-Sopron megyében az állástalan felsıfokú végzettségőek hányada múlta felül 1,5 százalékponttal a régió átlagát.

66


Tavaly havonta átlagosan 2 500 felsıfokú végzettségő munkanélküli szerepelt a nyilvántartási rendszerben, 38,5%-kal több mint egy évvel korábban. A felsıfokú végzettségő munkanélküliek létszámbıvülése a körmendi (90%), a vasvári (63%) a gyıri (57,4!%) valamint a mosonmagyaróvári (46,7%) kirendeltséget érintette erıteljesen. A felsıfokú végzettségő álláskeresık többsége a fiatal korosztályokból kerül ki: 51,4%-uk legfeljebb 30 éves, további 23,4%-uk pedig maximum 40 éves, tehát mindössze negyedük töltötte be a 40. életévét. A régióban 2009-ben álláskeresıvé vált diplomások közül minden ötödik dolgozott korábban a feldolgozóiparban, hasonló arányban végeztek egyéb közösségi, személyi szolgáltatást, további 16%-uk az oktatásban, 12%-uk pedig a kereskedelemben tevékenykedett.

5.2.

A pályakezdı munkanélküliek

Az álláskeresıkhöz hasonlóan, kisebb–nagyobb ingadozásokkal, de évrıl évre folyamatosan emelkedett a pályakezdı álláskeresık száma, s 2009 végén számuk a régióban meghaladta a 2 800 fıt. A pályakezdık létszámának ingadozása mögött a szabályozási környezet átalakulása is meghúzódik. A 2006 végén megszőnt a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatása, amely arra ösztönözött, hogy a fiatalok regisztráltassák magukat. Emellett elterjedtté vált a START kártya, amelyhez viszont nem szükséges a regisztráció. A tavaly decemberben nyilvántartott álláskeresık közül minden 16. az iskolából kilépı fiatal sikertelenül próbálkozott a munkaerıpiacra történı belépéssel. A pályakezdık aránya az állástalanok közt Vas megyében egészen magas, 7,4% volt. Ez az arány egy százalékponttal alatta maradt az országos átlagnak, de 2, illetve másfél százalékponttal magasabb volt, mint a Gyır-Moson-Sopron, illetve a Zala megyei átlag. A munkaügyi nyilvántartásba tavaly belépık közül majdnem minden ötödik volt pályakezdı fiatal. A pályakezdık jellemzıen a tanulmányaik befejezését követıen kerülnek munkanélküli státuszba. A fiatal diplomások beáramlása a tanév végeztétıl októberig az átlagot meghaladó intenzitású volt, helyenként a belépık közötti részarányuk a 30%-ot is megközelítette. A pályakezdı álláskeresık átlagos iskolai végzettsége a régióban jóval magasabb, mint az álláskeresık egészének. Ez jellemzıen abban nyilvánul meg, hogy a pályakezdık körében 12 százalékponttal kisebb az iskolázatlanok és 13 százalékponttal a szakmát tanultak aránya, míg a diplomások hányada 10 százalékponttal magasabb. Abban viszont nincs különbség, hogy a régión belül a zalai pályakezdık indulnak legkisebb eséllyel a munkaszerzés versenyében, hiszen iskolázottságuk messze a legalacsonyabb: közülük minden negyedik legfeljebb az általános iskolát végezte el, vagy még azt sem.

67


A pályakezdı álláskeresık képzettsége, 2009. december

Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye 0%

10%

nincs iskolai végzettség szakközépiskola, technikum

20%

30%

40%

általános iskola gimnázium

50%

60%

70%

80%

90%

100%

szakiskola, szakmunkásképző egyetem, főiskola

Forrás: ÁFSz.

A régió pályakezdı álláskeresıinek háromtizede szakközépiskolát végzett, vagy technikusi minısítést szerzett. Vas megyében különösen magas az e végzettséggel rendelkezık aránya (36%). Külön kell szólni a régióban élı, frissen végzett diplomás szakemberek helyben történı elhelyezkedésének esélyeirıl. A diplomások aránya a pályakezdı állástalanok közt a régióban 12,3%, ami az országos átlagnak csaknem kétszerese, s még a legfejlettebb Közép-Magyarország mutatójánál is fél százalékponttal volt magasabb. A régió felsıoktatási intézményeinek földrajzi fekvéséhez igazodva Gyır-Moson-Sopron megyében a legmagasabb, 15,5% a felsıfokú végzettségő állástalanok aránya a pályakezdık közt. Ennél magasabb arányt az országban csak a fıvárosban mértek. A munkaerıpiacra belépni nem tudó diplomás fiatalok magas aránya valószínően két okkal magyarázható. Egyrészt azzal, hogy Nyugat-Dunántúlon a megfelelı korúak arányában eleve magasabb az egyetemet, fıiskolát végzettek aránya (önmagában azonban ez a megállapítás nem magyarázná a jelenséget). Másrészt azzal, hogy a régió munkaerıpiacának keresleti oldala, a munkaadók – még ha a diplomás, szakmai idegen nyelvet bíró munkaerı alkalmazását határozott célként is kezelik – jelenleg nem azt a tudást igénylik, amellyel e fiatalok az egyetem, fıiskola elvégzését követıen rendelkeznek. Ez a probléma – tartóssá válás esetén – a régió vonzóképességét, gazdasági potenciálját csökkenti, hisz elvándorlásra kényszerítheti a jól képzett, tehetséges fiatalok tömegét.

68


5.3.

Az 50 év feletti munkanélküliek

Az 50 év feletti álláskeresık a munkaerıpiacon több szempontból halmozottan hátrányos helyzetben vannak, pedig munkatapasztalatuk, kapcsolati rendszerük számos hozadékkal bírhatna a leendı munkaadók számára. Az 50 év feletti álláskeresık a tartósan álláskeresık, az iskolázatlanok, a csökkent munkaképességőek, a szociális segélyezettek körében magasabb arányban fordulnak elı, mint a fiatalabb korosztályok. Munkához juttatásuk, illetve álláshelyeik megırzése a többféle szolgáltatás, támogatás biztosítása ellenére nehezen megoldható. Az 50 év feletti álláskeresık létszáma és aránya megyénként hasonló értékeket mutat, az elmúlt három évben arányuk 20-25% között mozgott (Zala megyében volt a legmagasabb, ahogyan a lakónépességen belüli arányuk is). E korosztály regisztrált álláskeresıkhöz viszonyított hányada tavaly visszaesett, miközben a pénzügyi-gazdasági válság következményeként a nyilvántartott álláskeresık létszámának hirtelen emelkedése következett be. Ennek okai között keresendı, hogy a létszámleépítések során sokan éltek a még érvényben levı korkedvezményes nyugdíjazás lehetıségével, így lépve ki a munkaerıpiacról. Az 50 év feletti álláskeresık között a férfiak aránya magasabb (54%), mint az összes regisztrált álláskeresın belül. Az a tapasztalat, hogy a gazdasági válság a régióban elsısorban azokat a munkahelyeket számolta fel, amelyek jellemzıen férfiak által betöltött fizikai munkakörök voltak (az építıipari szakmák és segédmunka, valamint a mezıgazdasági tevékenységek). Az 50 év feletti álláskeresık 38%-a legfeljebb az általános iskolát végezte el, vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem bírt. Szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett 36,4%-uk. A fıiskolai, egyetemi oklevelet szerzettek aránya mindösszesen 4%-ot tesz ki. Hasonlóan alakultak az összlétszámhoz viszonyított arányszámok is: legmagasabb az alapfokú végzettséggel rendelkezık (25,1%), és legalacsonyabb a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya (15,7%). Az ötvenedik életévüket betöltött regisztrált álláskeresık 55%-a részesült valamilyen rendszeres munkaerı-piaci ellátásban tavaly. Rendszeres szociális ellátást, illetve rendelkezésre állási támogatást 15%-uknak folyósítottak, a nem ellátottak aránya az összlétszámhoz viszonyítva 19,5% volt. E korosztály elhelyezkedési esélyei kedvezıtlenebbek az átlagnál. Ennek okán a munkaerıpiacra történı visszavezetésüket számos állami program, támogatási konstrukció szolgálja: START plusz program: e program lényege az, hogy minden olyan tartósan álláskeresı után, aki az 50. életévét betöltötte és állásba kerül, jogszabályban meghatározott mértékő járulékkedvezmény illeti meg a munkáltatót. A foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás egyik kiemelt társadalmi csoportját az 50 év feletti álláskeresık képezik. Foglalkoztatásuk esetén bér- és járuléktámogatást igényelhet a munkáltató.

69


Az Európai Szociális Alapból finanszírozott TÁMOP 1.1.2-program az ötvenedik életévüket betöltött álláskeresıket segíti, annak keretében munkaerı-piaci szolgáltatást, (át)képzést vehetnek igénybe, illetve foglalkoztatásuk esetén bérköltség támogatást, helyközi utazási támogatást kaphatnak a munkáltatók.

5.4.

Tartósan munkanélküliek

A tartósan, legalább 180 napon keresztül állást nem találók munkanélküliekhez viszonyított aránya az évtized során rendre 42-43 százalék körül mozgott. Az arányszám változatlansága azt is jelzi, hogy minél hosszabb ideig reked valaki a munkanélküliség nyomasztó állapotában, annál nehezebb a munka világába visszakerülnie. Ennek magyarázata részben az, hogy az idı elıre haladtával kialakul és elhatalmasodik az egyén reménytelenség érzete, az „úgysem sikerül” lélekállapota, s részben az, hogy a munkáltatók is tartózkodóbbak a munka világából hosszabb ideje kiszorultak foglalkoztatásával szemben. Nyugat-Dunántúlon a tartósan munkanélküliek között arányában több a nı, mint az állástalanok között. A megszőnt munkahelyekrıl kikerült nıi munkavállalók számára a betöltetlen álláshelyek igazi alternatívát nem jelentenek, azok szakmai összetétele miatt. Az 50 fı feletti létszámot foglalkozató munkaadók számára kötelezıen elıírt munkahelyi esélyegyenlıségi terv készítésének és alkalmazásának kötelezettsége egyelıre nem sokat javított a tartósan állástalan nık munkához jutási esélyein.

5.5.

Megváltozott munkaképességőek

A megváltozott munkaképességő nyilvántartottak létszáma 2009. évben növekedett, 1660 fıre, ennek ellenére a regisztráltak állományához viszonyított arányuk csökkent 3,7 %-ra. Ennek oka a válság hatására erıteljes emelkedést mutató regisztrált álláskeresı számában keresendı. A megváltozott munkaképességő nyilvántartottak aránya az összes regisztráltakon belül 3,7%. A regisztrált állományi létszámban a férfiak aránya 54 %, a megváltozott munkaképességőek körében több a nı, arányuk 52,3 %. Iskolai végzettséget vizsgálva, a megváltozott munkaképességőek 46,9 % legfeljebb csak általános iskolával rendelkezik, szemben a regisztrált álláskeresık esetében ahol a szakmunkás végzettséggel rendelkezı álláskeresık aránya a legmagasabb (36,2 %). A diplomások aránya mindösszesen 2 %. A megváltozott munkaképességő álláskeresık halmozottan hátrányos helyzetét jól jelzi, hogy körükben magas a szakképzetlenek aránya (52,7 %), az 50 év felettiek aránya (44,2 %), illetve a tartósan álláskeresık aránya (34,3 %).

70


6. A munkanélküliek támogatása, a foglalkoztatást elısegítı programok 6.1.

Betöltetlen álláshelyek

Az üres álláshelyek aránya 2008 III. negyedéve óta az EU tagállamaiban folyamatosan mérséklıdött. 2009. III. negyedévében mindössze 1,3% volt az összes betöltött állás számához viszonyítva, 0,8 százalékponttal kevesebb, mint az elızı év hasonló idıszakának adata. Azt, hogy a munkaerıpiac konszolidációja még Európában sem indult meg, mutatja, hogy az üres álláshelyek aránya 2009. III. negyedévében mindössze 4 tagországban (Spanyolország, Észtország, Nagy-Britannia és Ciprus) haladta meg az egy negyedévvel korábbit. Magyarországon 2009 végén az üres álláshelyek aránya az összes álláshely 1%át sem érte el. Összesen 23 ezer olyan üres álláshely volt Magyarországon, amelyek betöltésére aktív lépéseket tettek a munkáltatók. Ebbıl a versenyszférában volt 12,3 ezer, a költségvetési intézményeknél 9,6 ezer, valamint 1,2 ezer a nonprofit intézményeknél. Ezeken felül mintegy 4,2 ezer állás várt betöltésre a fegyveres testületeknél. Az üres álláshelyek száma legnagyobb mértékben – több mint 60%-kal – a feldolgozóipar vállalkozásainál csökkent. Jóllehet az utóbbi idıszakban e szektorban már némi emelkedés mutatkozott, de 2009. IV. negyedévének végén még ezzel együtt is csak a válság elıtti szint 40%-a körül alakult az üres álláshelyek száma. Az építıipart is hasonló tendencia jellemezte. A kereskedelem, javítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágakban 2009 második felében is folytatódott a betöltésre váró állások számának csökkenése. 2009. IV. negyedévében a válság elıttinek 35%a, illetve 29%-a volt csak a két nemzetgazdasági ág üres álláshelyeinek száma. A költségvetési szféra munkaerı-keresletét kevésbé befolyásolta a romló gazdasági helyzet. Összességében csak 5%-kal volt itt kevesebb üres álláshely, mint egy évvel korábban. Ezen belül a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 18%-kal, az oktatásban 3,5%-kal több, míg a humán-egészségügy, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 17%kal kevesebb volt az üres álláshelyek száma. A költségvetési szféra üres álláshelyeinek sajátossága, hogy azok 80%-át felsıfokú végzettségőek számára hirdették meg. Nyugat-Dunántúlon 2009. III. negyedévében havonta átlagosan 2 800 bejelentett álláshelyet tartott nyilván a munkaügyi szervezet. A havi zárónapi üres álláshelyek száma a negyedévben hónapról hónapra csökkent. A bejelentett üres állások száma Zala megyében volt a legmagasabb, havi átlagban 1 500, míg vas megyében ennek csupán harmada várta a munkavállalókat. A betöltésre váró munkahelyek háromnegyede fizikai munkakört jelentett.

71


6.2.

Aktív munkaerı-piaci eszközök

Az álláskeresık és a munkanélküliek számára számos lehetıség áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját foglalkoztathatóságukat, munkaerı-piaci reintegrációjukat elısegítsék. Ezek az eszközök tehát nem az álláskeresık kiesı munkajövedelmének pótlására szolgálnak. A gyakran alkalmazott aktív eszközök a következık: képzések, átképzések; bér- és járulék jellegő támogatások, amelyeket az álláskeresıt foglalkoztató munkáltató vehet igénybe; a közhasznú foglalkoztatás és a vállalkozóvá válás támogatása. Tavaly a válságkezelési eszközök, valamint az „Út a munkához” program hatására megváltozott az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szerkezete. A legfontosabb változások 2008-hoz képest: A bér jellegő támogatásokban érintettek aránya az elızı évi létszám 80%át érte el az év végéig. A közhasznú foglalkoztatásban részt vevık aránya az elızı év kétharmadára esett vissza, ugyanakkor az összes közjellegő foglalkoztatásban részt vevık száma megduplázódott. 2009-ben az aktív eszközben érintettek közel 34%-a közcélú foglalkoztatásban vett részt. A munkahelymegırzésben érintettek száma tizenhétszeresére emelkedett a válságkezelésre indított programok hatására. Az érintettek létszáma 2008-ról 2009-re a hagyományos eszközök esetében csökkent. Legnagyobb mértékben a közhasznú foglalkoztatásé esett vissza a közcélú foglalkoztatás javára. A bér és járulék jellegő támogatások esetében az érintett létszám 25%-kal csökkent. A munkaerı-piaci képzésben részesülık létszáma (a „Lépj egyet elıre” programmal együtt) 6%-kal, a vállalkozóvá válás támogatásában részesülık létszáma 21%-kal maradt el az elızı évitıl. Az aktív eszközöket 2009-ben összességében 35%-kal többen vettek igénybe, mint az elızı évben. A hagyományos eszközöket igénybe vevık között szerepelnek a TÁMOP 1.1.2 program „Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért” keretében támogatott személyek is. Ebben a programban 2008-ban országosan 20,9 ezer fı, 2009-ben 19,1 ezer fı volt érintett. A „Lépj egyet elıre” program képzésein 2008-ban közel 24 ezer fı, 2009-ben 19,8 ezer fı vett részt. Az álláskeresık közül 2009 decemberében 2 864-en vettek részt valamilyen képzésben a Nyugat-Dunántúlon. Ezzel a leggyakrabban igénybe vett aktív munkaerı-piaci eszköz volt a régióban. Bér és járulék jellegő támogatást 1 374 személy után folyósított a munkaügyi szervezet. A többi aktív eszköz – melyek közül a vállalkozóvá válás támogatása és a közhasznú foglalkoztatás a legismertebb – csekély számú érintettet volt képes megszólítani.

72


Aktív munkaerı-piaci eszközöket igénybevettek létszáma, 2009. december 3 000 2 700 2 400 2 100 1 800 1 500 1 200 900 600 300 0

fő

Képzések

Bér és járulék jellegű támogatások


Vállalkozóvá válás támogatása

Vas megye

Zala megye

Egyéb

Nyugat-Dunántúl

Forrás: ÁFSz.

Az „Út a munkához” program komplex intézkedések sorozatával kívánja elérni azt, hogy a munkára képes, tartós munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak. A szociális ellátórendszereknek is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ellátásokat igénybe vevık foglalkoztatása szervezett keretek között történjen, az egyéni élethelyzetet, képességeket figyelembe véve segítse a munkára való ösztönzést. Ennek érdekében megfelelı munkakapcsolatban kell együttmőködniük az önkormányzatoknak és a munkaügyi szerveknek, illetve a szociális szolgáltatásokat biztosítóknak. Az „Út a munkához” program résztvevıi közül az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) nyilvántartásában 279,3 ezer fı szerepelt 2009-ben. A program Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon érintett legtöbb embert. A résztvevık száma e két régióban 77,9 ezer fı és 72,8 ezer fı volt. Ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon csupán 13,8 ezer fı volt a résztvevık száma.

6.3.

Pénzben nyújtott támogatások

Az álláskeresık összetétele a passzív munkaerı-piaci programokban való részvételük szerint is átalakult. Nyugat-Dunántúlon 2009 decemberében a nyilvántartásban szereplı álláskeresık 40%-a részesült álláskeresési járadékban, 15,5%-uk álláskeresési segélyben, rendelkezésre állási támogatást és rendszeres szociális segélyt valamivel több mint 16%-uk kapott. Az álláskeresık legnagyobb hányadának (28%-nak) azonban semmilyen ellátása sem volt.

73


Az álláskeresési járadékban részesülık havi záró létszámának alakulása 2009ben (elızı hó= 100,0) %

130 125 120 115 110 105 100 95 90 jan

febr

márc

ápr

máj

jún


júl

aug Vas megye

szept

okt

nov

dec

Zala megye

Forrás: ÁFSz.

Miközben a szociális típusú ellátásban részesülı álláskeresık száma lényegében nem változott az elızı évhez képest, a járadékosok száma 28%-kal nıtt. Ez a megnövekedett belépési forgalomnak és ezen belül a munkahelyüket vesztettek növekvı belépési arányának köszönhetı, míg az ellátatlanok létszámának átlagon felüli emelkedése az „Út a munkához” programmal hozható kapcsolatba. Az álláskeresık legnagyobb hányada (48%-a) Gyır-Moson-Sopron megyében részesült álláskeresési járadékban, míg a szociális típusú ellátásban részesülı álláskeresık aránya Zalában volt a legmagasabb (23%) 2009 decemberében. Az „Út a munkához” program, amelynek deklarált célja esély biztosítása a munkaerı-piaci kapcsolat megteremtésére minél szélesebb társadalmi rétegek számára a passzív segélyezés helyett, még egy békés, kiszámíthatónak tőnı idıszak terméke volt. E program azonban nem számolt a már indításakor jelentıs számú ellátatlan ember létével, ami a szociális segélyezettek számának a csökkenését szükségszerően nem eredményezhette. Szintén a szükségesnél kisebb figyelem fordult az Út a munkához program kialakítása során az alacsony iskolázottságú, rossz egészségi és mentális állapotú, piacképes tudással, de még annyira készségekkel sem rendelkezı tömegekkel és a munkalehetıségek hiányával. Az Út a munkához program tehát érdemi változást nem hozott a munkaerıpiacról tartósan kirekesztettek integrációs esélyeinek növekedése terén. A válság kibontakozásával azonban a munkanélküliek álláshoz segítése mellett legalább ilyen fontossá vált az is, hogy minél többen el tudják kerülni azt, hogy munkanélkülivé váljanak.

74


6.4.

A válságkezelés intézkedései

A gazdasági válsággal új foglalkoztatáspolitikai prioritásként jelent meg a munkahelymegırzés. 2008 végétıl már formálódtak azok az eszközök, amelyek ennek gyakorlati megvalósítását voltak hivatottak biztosítani. Ezáltal vált a munkaadók széles köre számára elérhetıvé a „Munkahelyek megırzéséért” elnevezéső központi munkaerı-piaci program, valamint a munkavállalók munkaerı-piaci helyzetének javítása, képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése céljából az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül indított Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.3.3. eleme. Míg az elıbbire 10 milliárd Ft, addig az utóbbira 30 milliárd Ft-ot meghaladó keretösszeg áll rendelkezésre országosan. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál további 0,7 milliárd Ft keretösszeget különítettek el központi munkahelymegırzı támogatásra, emellett a Munkaerı-piaci Alap foglalkoztatásialap-rész decentralizált keretébıl a regionális munkaügyi központok is biztosítottak támogatási lehetıséget az átmenetileg nehéz helyzetbe került munkaadóknál a munkahelyek megırzésére. A „Munkahelyek megırzéséért” központi munkaerı-piaci program több támogatási elemet is tartalmaz (például a munkába járás költségeinek támogatása, bérköltség-támogatás, kereset-kiegészítés csökkentett idejő foglalkoztatás esetén stb.) A „Munkahelyek megırzéséért” programban NyugatDunántúlon 2010. februárjáig összesen 142 esetben történt kifizetés, 1 440 millió forint támogatási összeggel, amely közel 6 200 fı munkában tartását tette lehetıvé. A TÁMOP 2.3.3 program célja hosszú távon a vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerı-piaci helyzetének javítása, képzettségi szintjüknek és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése volt. Rövidebb távon cél a munkahelyek megırzése a munkaidı átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével, a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának, illetve a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkanélkülivé válás megelızése. A jelentısebb létszámot foglalkoztató munkáltatóknál történı csoportos létszámleépítés megelızése és a munkavállalók hosszabb távú foglalkoztatásának megırzése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati lehetıséget biztosított a munkaadók számára. A programhoz a munkáltatók a regionális munkaügyi központok közremőködésével kapcsolódhattak. A központi pályázati lehetıségeken túl valamennyi regionális munkaügyi központ mőködtette a Munkaerı-piaci Alap foglalkoztatásialap-rész decentralizált keretébıl a „hagyományos” munkahelymegırzı támogatást. A támogatások minden esetben a központi források kiegészítését szolgálták, és elsısorban a helyi, valamint a kistérségi foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését biztosították.

75


7. Oktatás, képzés hatása a munkaerıpiacra 7.1.

Szakoktatás, szakiskolai oktatás, felnıttoktatás

Az Nyugat-dunántúli régióban az oktatás, mind alap-, közép-, mind felsıfokon, ideértve a szakoktatást és a felnıttoktatást is, sok szempontból az országoshoz hasonló képet mutat, és több szempontból el is tér attól, pontosan speciális szocio-kulturális, gazdasági és földrajzi helyzete és nem utolsósorban a településszerkezetébıl adódó specifikumok miatt. A régió szerkezete, a kedvezıtlen társadalmi és demográfiai folyamatok miatt az oktatásnak kiemelt jelentısége van a lakosság elöregedésének megállításában, az elvándorlások csökkentésében, ill. a folyamat megfordításában, a régió lakosságmegtartó erejének helyreállításában és növelésében. A gyes-rıl, gyedrıl visszatérık számára foglalkoztatási szempontból a minél korábbi gyermekelhelyezés után elsıdleges kérdés a hosszú távon, helyben, vagy a lakóhelyhez minél közelebb biztosítható, minıségi oktatás. Ezzel szemben egyre több településen szőnik meg a felsı tagozat a helyi általános iskolában. A minıségi oktatás fenntartása érdekében egyre több helyen szervezik az oktatást társulási formában, ami legtöbbször azt jelenti, hogy helyben legfeljebb az alsó tagozatos oktatás biztosított, míg a felsı tagozatot több település együttesen tartja fenn, általában a jellemzıen apró-, és törpefalvas kistérségek központjában. Erre utalhat az is, hogy a kollégiumban lakó tanulók aránya országosan a legmagasabb mind régiós szinten, mind a régió megyéiben különkülön. Az egyre inkább csökkenı gyermeklétszámok miatt leépített óvodai férıhelyek, alsó és/vagy felsı tagozatok mellett azonban jelentkeznek szők keresztmetszetek is, általában a gazdasági téren valamilyen versenyelınyt felmutatni képes településeken (turizmus, gyógyfürdık, stb.). A középiskolai oktatásban a fent leírt helyzet görgetıdik tovább: az elaprózott, apró- és törpefalvas településszerkezet miatt a tanulók kollégiumi elhelyezés mellett a minıségi oktatást választják olyan középiskolában, amely valamilyen, munkaerı-piaci szempontból értékes pluszt tud nyújtani, pld technikus-képzést. A csökkenı létszámok erısítették az iskolák közötti versenyt, a legtöbb középiskola igyekszik a megnyílt uniós források segítségével fejleszteni, számítógép-parkot, nyelvi labort, tanmőhelyt, stb. kialakítani vagy korszerősíteni. A középfokú oktatást két oldalról is éri nyomás. Egyfelıl a globalizálódott világban, de legalábbis az Unióvá tágult határok között az ipar, a gazdaság legkülönfélébb területen a piaci szereplık egyre gyorsuló iramban diktálják a változásokat, amelyeket a versenyképesség megırzéséhez az oktatás felé is közvetítenek. Ugyan a középfokú oktatás meglehetısen sok területet ölel fel, amelyek megfelelnek a helyi adottságoknak és a helyi piaci igényeknek, az oktatási, szakoktatási és felnıttoktatási rendszer rugalmatlansága viszont a komoly erıfeszítések ellenére is jelentıs versenyhátrányt okozhat a régióban. Mint ahogy más területeken, e téren is a hátrányok halmozódása kezd kirajzolódni.

76


Az idıbeli lemaradás azt jelentheti, hogy a gazdasági élet egyre gyorsuló ütemő változása, valamint a tudásalapú, innovatív jellegő iparágak felé történı súlypont-eltolódás miatt már nem elégséges az új oktatási és szakképzési irányok után lépegetni, gyors és minıségi váltás nélkül valószínőleg már nem lesz képes a régió kiaknázni az új, innovatív iparágak, pl. a zöld gazdaság indulásakor még elérhetı elınyeit és így EU-régiós szinten versenyelınyre szert tenni. Ezt szem elıtt tartva elgondolkodtató, hogy az ország régiói közül itt a legalacsonyabb a szakiskolák, szakképzési helyek száma, már csak azért is, mert a magyar oktatási rendszerbe itt illeszkedik a felnıttoktatás, aminek különös jelentısége van az alacsony képzettséggel, iskolai végzettséggel, és/vagy elavult szakmával rendelkezı népesség foglalkoztatásában, lehetıséget nyújthatna a tartós, illetve az újratermelıdı munkanélküliségbıl való kitörésre. Ezek a képzések folyamatos és minıségi fejlesztés esetén adekvát választ adhatnak a gazdaságban egyre inkább jelentkezı szakember-hiányra is. A szakiskolai képzési helyek elégtelenül alacsony száma mellett a szakiskolákban tanuló felnıttek száma is megdöbbentıen alacsony, az országban a második legalacsonyabb Észak-magyarországi régió mutatójának is mindössze egynegyede! Másfelıl, a felsıoktatás bemeneteként a középiskolák között egyre élezıdı verseny folyik, hogy a többszintő érettségire, és ezen keresztül a bolognai rendszerben mőködı felsıoktatásra felkészítsék a tanulóikat. Ezért is meglepı, hogy a Nyugat-dunántúli régióban található a legkevesebb középiskola, és itt jut a legtöbb tanuló egy-egy pedagógusra.

77


7.2.

Felsıoktatás

A rendszerváltás óta a magyar felsıoktatásban jelentıs mértékő integrálódás ment végbe, és a bolognai 3+2-es képzési rendszerre történı áttérés alapjaiban rajzolta át Magyarország felsıoktatási térképét. Ennek eredményeképpen más régiókhoz hasonlóan itt is jellemzı a sok karral rendelkezı, (és így a képzési területek széles skáláját kínáló), hatalmasra duzzadt hallgatói és oktatói létszámokkal mőködı egyetemek létrejötte. Ezt mutatja az is, hogy a felsıoktatási képzési helyek száma relatíve alacsonynak mondható. A régióban Gyır-Moson-Sopron megye 3 intézménye viszi el a hallgatók túlnyomó többségét, szemben a másik két megye összesen 9 intézményével, ami szintén az integrálódás során óriásivá duzzadt egyetemeknek köszönhetı. Ezek a felsıoktatási intézmények igyekeznek minél több szakon az alapképzés mellett mesterképzést is nyújtani annak érdekében, hogy a hallgatókat maguknál tartsák, és ne szívják el ıket budapesti egyetemek. Tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Stratégia, majd az Európa 2020 címő stratégia, többek között, a tudásalapú társadalom kialakítását tőzte ki célul, a bolognai rendszer alapképzéseitıl azt várták, hogy jól és korszerően képzett munkaerıt bocsát ki a gazdaságba, méghozzá a korábbinál rövidebb idı alatt. A rendszer bevezetése elıtt nem voltak felmérések az új képzések várható munkaerı-piaci hatásairól, és mivel az elsı, ilyen képzésben részt vett hallgatók még csak most kezdenek belépni a munkaerıpiacra, eredményességüket az elhelyezkedési esélyek növelésében még nem lehet igazolni. A fıiskolák és egyetemek ráadásul minıségirányítási rendszereik bevezetése keretében még csak most kezdik bevezetni a végzett hallgatóik utánkövetését, és ahol vannak is adatok, ezek rendszerint vagy nem publikusak, vagy eltérı tartalmuk miatt nem hasonlíthatóak össze. A felnıttképzésben kiemelt jelentısége van az egyre elterjedtebb távoktatási képzési formának, hiszen lehetıvé teszi a munka és/vagy család melletti tanulást, nagyobb munkaerı-piaci potenciállal ruházza fel, például a gyes-rıl, gyed-rıl visszatérıket, az elavult végzettséggel rendelkezıket. A régió felsıoktatási intézményeinek helyzetét nem csak az országhatárig terjedıen, hanem Euro-regionálisan érdemes vizsgálnunk. A hallgatói és oktatói mobilitást segítı képzési szerkezet (kreditrendszer) és ösztöndíj-lehetıségek segítségével egyre több hallgató végzi tanulmányait részben vagy egészben valamelyik közeli osztrák egyetemen, amivel a diploma, és ezen keresztül a munkaerı-piaci értékét remélik növelni. Ezt azt is jelenti, hogy a képzési kínálaton és minıségen keresztül a régió felsıoktatási intézményei nem csak egymással, illetve más magyarországi intézménnyel versengenek a hallgatókért, hanem a tágabb EUrégió képzéseivel is meg kell küzdeniük.

78


Itt is érvényes az, hogy a képzési és ezen keresztül a munkaerı-piaci versenyelıny megszerzése csak úgy lehetséges, ha a képzési szerkezet és tartalom minél rövidebb idı alatt képes alkalmazkodni a gazdaság igényeihez, és minél rövidebb idı alatt képes (a meglévı, regionálisan jellemzı iparágak mellett) az új, innovatív ágazatokat (is) jól képzett szakemberekkel ellátni. Ez a jelenleginél szorosabb és integráltabb kapcsolatot tételez fel a gazdasági szereplık és a képzı intézmények között.

7.3.

A képzési szükségletek és a kibocsátások összhangja

Az iskolai tanulmányok befejezését követıen a munkaerıpiacra történı belépés a társadalmi beilleszkedés egyik fontos lépcsıje. Ez a folyamat hosszú távon is meghatározhatja, befolyásolhatja az egyén életútját, karrierjét, munkaerı-piaci pozícióját. Gazdasági és szociális szempontból egyaránt fontos, hogy a fiatalok megfelelı tudás és képzettség birtokában tudjanak a lehetı legrövidebb idın belül elhelyezkedni. Az állástalanul töltött idı, az ennek kapcsán szerzett negatív tapasztalatok elbátortalanító hatása nemcsak az egyén késıbbi munkaerı-piaci helyzete számára hátrányos. A munkával nem rendelkezı fiatalok eltartása ugyanis komoly terhet ró a társadalomra, ezzel együtt kihasználatlan munkaerejük jelentıs elmaradt társadalmi haszonként könyvelhetı el. A gördülékenyebb munkába állás lehetıségeinek megteremtése miatt fontos megismerni a munkaerıpiacra történı belépést meghatározó tényezıket és hatásait. A témát a KSH uniós elıírások alapján vizsgálta 2009. II. negyedében a reprezentatív jellegő munkaerı-felmérés keretében a 1534 éves korosztályban. Az országos adatgyőjtés lehetıséget biztosított regionális kitekintés bemutatására is. A felmérés szerint a Nyugat-Dunántúlon a már nem tanuló 15 és 34 év közötti, vizsgálatba bevont mintegy 161 ezer fiatal 90,8%-a nyilatkozott úgy, hogy iskolai tanulmányait követıen volt több mint 3 hónapig tartó munkája. Ez az arány a magyarországi régiók között itt érte el legmagasabb szintet, ami egyrészt jelzi az átlagosnál jobb elhelyezkedési lehetıségeket, másrészt a fiatalok motivációját. Mind a fiúk, mind a lányok pályakezdési esélyei jobbak voltak ebben a régióban, mint az ország más területein, bár itt is érvényes az a megállapítás, hogy a fiúk könnyebben tudtak munkát találni maguknak, mint a lányok. A felmérés alapján a végzett, elhelyezkedett és legalább negyed évig dolgozott fiatalok 17,5%-a a megkérdezés idıpontjában már nem dolgozott, azaz nem találta meg számítását elsı munkahelyén. Ez az arány országos kitekintésben átlagosnak tekinthetı, viszont az már érdekes jelenség, hogy a lányok fluktuációja jóval magasabb arányt ért el, mint a fiúké. A NyugatDunántúlon élı és dolgozó pályakezdık között közel azonos arányban voltak olyanok, akik még mindig elsı munkahelyükön tevékenykedtek, illetıleg azok, akik már más munkaadónál kerestek boldogulást.

79


A 15-34 éves nem tanulók iskolai tanulmányokat követı munkavégzése a Nyugat-Dunántúlon 2009. II. negyedévében Iskolai tanulmányait követıen volt több mint 3 hónapig tartó munkája Megnevezés

Összesen Ebbıl: férfi nı Az összesen részesedése az országos -ból, % megoszlá sa a régión belül, %

57 797

Jelenle g már nem ebben dolgozik 60 414

33 144 24 653

Jelenle g is ebben dolgozik

Jelenle g nem dolgozik

Összes en

Iskolai tanulmányait követıen nem volt több mint 3 hónapig tartó munkája Iskolai Legfeltanulmány jebb 3 a-it Összehónapig követıen sen dolgozot nem t dolgozott 2 829 12 036 14 865

Mindösszesen

28 167

146 378

161 243

37 904 22 510

8 367 19 800

79 415 66 963

1 218 1 611

4 909 7 127

6 127 8 738

85 542 75 701

11,7

10,4

9,9

10,8

5,2

6,1

5,9

10,0

35,8

37,5

17,5

90,8

1,8

7,5

9,2

100,0

Forrás: KSH.

Azoknak, akiknek már volt több mint 3 hónapig tartó munkájuk 42,6%-ban szüleiktıl, rokonaiktól, barátaiktól, ismerıseiktıl szereztek tudomást a munkalehetıségrıl. Ez azt jelenti, hogy a család és a közvetlen környezet volt a legfontosabb az elhelyezkedésben. A megkérdezettek további 42,4%-a három, nagyjából azonos arányban már az oktatási intézményben szerzett tudomást a munkalehetıségrıl, vagy nyilvános hirdetésekbıl értesült róla, illetıleg közvetlenül keresett meg munkáltatókat. A fiatalok 8,1%-a nyilatkozott úgy, hogy jelenlegi munkahelyérıl korábbi munkavégzése (szakmai gyakorlat, szünidei munka) során már személyes tapasztalatot szerzett. Regionális kitekintésben a Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, mindössze 1,2% azoknak a fiataloknak a részesedése, akik elhelyezkedésében a munkaügyi központok, kirendeltségek nyújtottak segítséget. Hasonlóan országos viszonylatban minimális szintet mutatott az interneten keresztüli álláshoz jutás hányada (1,2%). A pályakezdık mindössze egy százaléka kezdett önálló vállalkozásba tanulmányai befejezése után. Az oktatási intézménybıl kikerült, legalább 3 hónapos munkaviszonnyal rendelkezı pályakezdık mintegy egynegyede (39 ezer fı) esetében az elsı tartós munkavégzés és az oktatási intézmény elhagyása között több mint 3 hónap telt el. Az érintett fiatalok többsége, azaz nagyjából kétharmada ezt az átmeneti idıszakot jórész aktív munkakereséssel, illetve – mint korábban láttuk meglehetısen kis számban – vállalkozásának beindításával töltötte. Ezt követte a fiúknál egytizedes részesedéssel a (ma már jogszabály által eltörölt) sorkatonai, polgári szolgálatos kötöttség, a lányok esetében pedig a családalapítással kapcsolatos inaktív státuszba kerülés.

80


Regionális kitekintésben a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb azoknak a fiataloknak az aránya (5,8%), akik ebben az átmeneti idıszakban (tovább) képezték magukat, azaz igyekeztek még jobb munkaerı-piaci pozícióba kerülni. Összességében elmondható, hogy az iskolából a munka világába való zökkenımentes átmenetet kedvezıen befolyásolhatja a korábban szerzett munkatapasztalat. Regionális kitekintésben szerencsés, hogy a NyugatDunántúlon a fiatalok túlnyomó többsége tanulmányaik befejezése után rövid idın belül el tud helyezkedni. Országos viszonylatba alacsony részesedést ért el azoknak az aránya, akik az iskolapad elhagyása utáni idıszakot álláskereséssel töltöttek. Az elhelyezkedésben az iskolai végzettség szintje mellett egyre fontosabb tényezı a képzettség és szakmai gyakorlat léte, a konkrét álláskeresésében pedig az egyén közvetlen környezete. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában a Gazdaság és Vállalkozás Elemzı Intézet kutatást végzett 2008 és 2009-ben a szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat alakulásáról. A következıkben néhány gondolatot felhasználunk a Fazekas Mihály által készített tanulmányból (A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat, Szerzı: Fazekas Mihály, 2009. aug. 14., www.gvi.hu). Ugyanakkor hangsúlyozni kell a tanulmányban foglaltak korlátait is. Véleményünk szerint elsısorban három területen kell fenntartásokkal fogadni az egyébként tudományos alapossággal elkészített tanulmány megállapításait. Elsısorban a gazdasági válság idıszakában nem feltétlenül megbízhatóak a szakképzés szempontjából megfogalmazott igények, hisz gazdasági visszaesés, amely különösen néhány vizsgált ágazatot érintett (pl. építıipar) eleve befolyásolja a szakmunka iránti keresletet. Az iparban pedig különösen jellemzı az a tendencia, hogy a vállalatok a termelés, a piac szőkülésével nem arányosan bocsájtották el a munkaerıt, hanem fıleg a kulcsmunkaerı vonatkozásában képeztek egy munkaerı tartalékot, még akkor is ha ez számukra veszteséget jelentett. Ez a munkaerı tartalék egy részt üzenetet közvetített a kulcsmunkaerı számára, hogy a cég változatlanul számít az ı munkájukra, másrészt azonnal mobilizálható ez a tartalék ha a cég piacán a megrendelés bıvülés elindul. Ennek az a következménye, hogy a vállalatok nagyon mérsékelten nyilatkoznak a munkaerı felvétel vonatkozásában, mert elıször a termelés bıvülésével ezt a tartalékot kívánják mobilizálni. Egyébként is a termelésnek kell elıbb bıvülni, s csak utána várható a foglalkoztatási színvonal emelkedése. A fenntartások ellenére van viszont a tanulmánynak néhány nagyon figyelemre méltó megállapítása. Az egyik hogy elsısorban hosszabb távon (ez elsısorban az 5. év) jelennek meg nagyobb munkaerıigények. Az is logikusnak tőnik, hogy ezek elsısorban a nagyobb cégek területén jelennek meg. Ezek a munkaerıigények természetesen elmaradnak a 2008-as felmérés adataitól, amelyek logikusan következnek a válságból. A tanulmány a Nyugatmagyarországi régió vonatkozásában egészen minimális létszámbıvülést jelez 12 hónapon belül (255 fı). Ha a létszámbıvülést a tulajdonhányad vonatkozásában vizsgáljuk, akkor elfogadható az-az országos mérés a régióra is, amely elsısorban a többségi vagy tisztán külföldi tulajdonban lévı vállalatoknál jelez nagyobb bıvülést, és ettıl a hazai tulajdonban lévı cégek pozitív létszámvárakozásai messze elmaradnak.

81


Az ágazatokat vizsgálva a szolgáltatásoknál és az ipar területén mőködı cégek tervezik a legnagyobb mérető bıvítést 12 hónapon belül (országos szinten ez 8037 fı, illetve 3383 fı). Szinte változatlan létszám helyzetet jelez az építıipar. Ez rövidtávon elfogadható, de az elkövetkezendı négy évre prognosztizált, még a mezıgazdaságnál is valamivel magasabb építıipar bıvülési prognózisa már erıs fenntartásokkal kezelhetı (országos szinten 1403 fı), hisz egy gazdasági fellendülés elsı fázisában az építıipari megrendeléseknek vélhetıen ennél sokkal jobban kell növekedniük. Rendkívül alacsony viszont rövid és hosszú távon egyaránt a mezıgazdaság létszámbıvülési prognózisa. Ez viszont rámutat egy olyan vállalati gondolkodásra, amelyre fel kell hívni a jövıben a figyelmet. Itt történetesen arról van szó, hogy a kutatás során egyértelmően bebizonyosodott, hogy a vállalatok a szakmunkaerı iránti keresletüket a válság elıtti gondolkodásmód és logika szerint tették meg. Miközben egész biztosan a gazdasági válság befejezése után egy más szerkezető gazdaság, piac és foglalkoztatási szerkezet jelenik meg. Például az agrárium területén nem az eddigi hagyományos agrárfoglalkoztatásban és ehhez kapcsolódó képzési szükségletekben kell gondolkodni, hanem megjelennek új foglalkozási ágak, új képzési szükségletek, amelyek az agráriumhoz is kötıdnek. Ilyenek például azok a zöld munkahelyek, amelyekkel 2010 májusában az osztrák-magyar konferencia is foglalkozott, nyugat Európában hazánkénál sokkal nagyobb szakmai figyelmet kap, és a megújuló energiaforrásokra épít. A regionálisan mőködı megújuló energiával foglalkozó klaszter képviselıinek is, de az országos szinten megszólalóknak is az volt a határozott véleményük, hogy ezen a területen a közeljövıben komoly képzési szükségletek fogalmazódnak meg, s ehhez Magyarországon nincsenek megfelelı képzési kapacitások, oktatók és ebbıl következıen képzett munkaerı sem. Ez felveti annak a szükségességét, hogy a határ menti munkaügyi kapcsolatokban ki kellene használni azt a lehetıséget, hogy Ausztriában ezek a képzési kapacitások már kiépültek. Azt a tényt, hogy a nagyobb cégek nyilatkoztak és adtak optimistán prognózisokat a létszám felvételekre alátámasszák azok a minták is, amelyek a nettó árbevétel szerint vizsgálták a létszámbıvülés lehetıségeit. Messze a magasabb árbevételő (1 milliárd forint feletti éves nettó árbevételő) cégek tették ki – különösen négy éven túl – a várható létszám bıvülés adatait. Fontos része a tanulmánynak, hogy megkérdezett vállalatok mennyire elégedettek a pályakezdı szakmunkások tudásával kapcsolatosan. Egyértelmő a felmérésbıl és ebben is egyet is érthetünk, hogy az érettségivel rendelkezı pályakezdık kompetenciája sokkal magasabb értékelést kapott, mint a sima szakmunkás oklevéllel rendelkezı fiatalok esetében. Néhány példa: Az együttmőködési készség az 1-5-ig terjedı skálán 3,99 illetve 3,78 az anyanyelvi beszédkészség 4,15 illetve 3,61, de az alapkészségek a munkakultúra is az érettségizetteknél jó minısítést kapott, míg a sima szakmunkásoknál ez inkább közepes szinten mozog. A legalacsonyabb értékelést a szakmai gyakorlati jártasság (itt van a legközelebbi értékelés a két csoport között: 3,45 illetve 3,34) a vezetési szervezési képességek, a gazdasági ismeretek és az idegen nyelvtudás terén mutatkoztak meg. A szakmunkásoknál az utóbbi 2,19-os pontszámot kapott. Az idegen nyelvtudás esetében megjegyezzük, hogy különösen hiányok mutatkoznak a szakmunkás képzésben a szakmai idegen nyelvtudás területén.

82


Ez azért is figyelemre méltó, mert a határ mentén élı szakmunkaerı esetleges ausztriai munkavállalását ez jelentısen akadályozhatja, különös tekintettel arra a tényre, hogy 2011. május 1-tıl a munkavállalás korlátozó intézkedéseket Ausztriának meg kell szüntetni. A fentiekbıl az is következik, hogy nem feltétlenül negatív jelenség az ha egy szakmunkás tanuló az oklevél megszerzése után vállalkozik az érettségi megszerzésére is. Érdekes az a megállapítás is, hogyha ágazatonként vizsgáljuk ugyanezen kérdéskört, akkor a mezıgazdaságban az általános és a szakmai készségek átlagos megítélése messze magasabb pontszámot kapott, mint amit a többi területen végzett vizsgálatokban az ágazat elért. Például az érettségivel rendelkezı szakmunkások esetében az általános készségek átlagos megítélése a mezıgazdaságban 4,15, a szakmai készségek megítélése pedig 3,72 volt. Ezek az értékek meghaladják a többi vizsgált ágazat pontszámait. A tanulmány vizsgálta a kínálat és kereslet becslésével kapcsolatos feltételezéseket. Bár a megállapítások többsége országos szintő, ugyanakkor véleményem szerint a régióra vonatkoztatva a megállapítások nem tekinthetık irányadóknak. A tanulmány ugyanis itt a szakmunkaerı tekintetében képzési többletet mutat ki, amely valószínőleg igaz a vizsgált mintában, de mindenképpen torzít a minta alacsony, a válaszadók arányában még alacsonyabb volta miatt, illetve a gazdasági válság hatásai miatt, amely különösen ezt a régió sújtotta. A nyugat-dunántúli régióban a képzési kínálatnál mindenképpen a következı súlyponti kérdések hangsúlyozása fontos (ezek egyébként megegyeznek a regionális fejlesztési és képzési bizottság megállapításaival is). A hiányszakmák vonatkozásában (amelyek száma messze meghaladja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által meghatározott 10 hiányszakmát) továbbra is indokolt a jelenlegi képzési kínálat fenntartása, az iskolarendszerő képzéseknél a beiskolázás hatékonyságának fokozása, az iskolarendszeren kívüli képzéseknél a képzési források ezen területekre történı irányítása és a hiányszakmák prioritásának megfogalmazása. Megközelítıen legalább 20-25 ilyen hiányszakmákról van szó. Ide tartozik például a fémipar szinte teljes vertikuma lakatostól a minısített hegesztıig bezárólag, az építıipari szakmák (függetlenül attól, hogy pl. az említett tanulmány a kımővesek terén országos szinten túlképzést fogalmazott meg) az egészségügy, és a szolgáltatások számos területe. Ezeknek a hiányszakmáknak a prioritása a képzési kínálatban, függetlenül a jelenlegi kereslettıl, szerepeltetése a következık miatt indokolt. A gazdasági válság fent említett okai eltakarják ezeken a területeken a képzési kereslet és kínálat eltéréseit. A képzés ugyanakkor egy hosszabb távú folyamat, s abban az esetben, ha itt visszafogjuk a képzési kínálatot, és szőkítjük a meglévı képzési kapacitásokat, akkor a gazdaság megélénkülése kezdetén veszélyeztetjük, hogy a régió vállalkozási eséllyel be tudjanak kapcsolódni a versenypiac vélhetıen új szerkezető folyamataiba. A már említett 2011-es változások a munkaerı szabad áramlásával kapcsolatban pedig tovább növelhetik a hiány mértékét, hisz a bérkülönbségek csökkenésére hosszabb távon nem lehet számítani a hátár két oldalán.

83


A gazdasági és vállalkozás elemzési intézetnek egy másik tanulmánya szól a pályakezdı munkaerı-piaci helyzetének vizsgálatáról (A pályakezdı szakmunkások munkaerı-piaci helyzete. Szerzı: Fazekas Mihály, GVI 2009, www.gvi.hu). A vizsgálat elsısorban országos szintő megállapításokat tesz, de néhány eredménye a tanulmánynak feltétlenül figyelemre méltó régiónk számára is. Egyrészt nagyon szoros korrelációt mutat a családi háttér, valamint a fiatalok iskolázottsága, elhelyezkedési szándéka között. Érdekes, hogy elsısorban a szakképzésben a szülık közül az édesapák munkaerı-piaci helyzete jelentısen befolyásolják a fiatalok tanulási és munkaerı-piaci helyzetét, pozícióit. Például az alacsonyabb képzettségő szülıknél, munkanélküli szülıknél stb. rosszabbak a gyermekek munkaerı-piaci kilátásai. Érdekes megállapítás az, hogy a vállalkozásokkal foglalkozó családok gyermekeinek elhelyezkedési esélyei a legjobbak, nem elsısorban azért, mert a saját családi vállalkozásban lehetnek esélyeik. Ezekbıl a kutatási eredményekbıl vélhetıen levonhatók azok a következtetések, hogy a vállalkozásokhoz kapcsolódó ismeretek, kompetenciák, és készségek megléte javítja a pályakezdı fiatalok munkaerı-piaci esélyeit. Eligazodásuk a piacgazdaság körülményei között könnyebb, mint esetleg ilyen készségekkel nem rendelkezı társaik esetén. Ezzel szorosan kapcsolódik az a megállapítás is, amely a pályakezdı fiatalok mobilitását alacsonynak ítéli, ugyanúgy, mint a felnıtt lakosság esetén. Régiónkra vonatkoztatva viszont meggyızıdésünk, hogy a határ menti munkaerı-piaci mobilitási szándék sokkal nagyobb (2011 után vélhetıen ez realizálódik is), mint országosan.

84


8. A Nyugat-dunántúli Régió foglalkoztatási szempontú SWOT elemzése Erısségek

Gyengeségek

Összetett, több lábon álló gazdasági szerkezete Magas fejlettségi szint, GDP, aktivitási szint, tıkebefektetések, exportrészesedés Az országosnál alacsonyabb munkanélküliség Megindult klaszterizációs folyamatok, szektorközi együttmőködések, paktumok, partnerségek Határon átnyúló fejlesztések is megindultak Kedvezı természeti adottságok (víz, termálkincs, erdı, mezıgazdaság, stb.) Megújuló energiák hasznosítására és turizmus kapcsán kedvezı adottságok Versenyképes tudás és munkakultúra is jelen van Innovatív foglalkoztatási intézményrendszer, és együttmőködı felkészült civil szolgáltatók Fogadókészség adekvát modellek adaptációi iránt TISZK-ekkel elindult a szakképzés koordinációja

Helyi gazdaság gyenge, helyi munkahelyek száma alacsony, és erısen koncentrált Jelentıs területi egyenlıtlenségek a gazdaság teljesítıképességében Kapcsolat és együttmőködési hiányok a munkapiac szereplıi között (fıleg multikkal) Tıke, tudás, információ, munkáltatói ismeretek, kultúra hiánya Általánosan alacsony munkáltatói (és részben munkavállalókra is jellemzı) kultúra Szakképzett munkaerı hiánya egyes ágazatokban Magas a szakképzetlenek, tartós munkanélküliek, Paktumokban vállalkozók és PR hiánya Önkormányzatok felelısségvállalása gyenge Szakképzési rendszer problémái Munkatapasztalat-szerzés és atipikus foglalkoztatási lehetıségek hiányosságai

Offenzív stratégia: erısségekre építı, lehetıségeket kihasználó

A lehetıségekre alapozva, gyengeségeket ellenpontozó stratégia

Lehetıségek Magas hozzáadott értékő ágazatok, innováció-orientált gazdaságfejlesztés Regionális klaszterek és beszállító hálózatok kialakítása Paktumok terjedése, hatékonyság, eredményesség nı Gazdasági, munkaerı-piaci információáramlás erısítése Autonóm kistérségek kialakítása (megújuló energia, helyi gazdaság, piac, KKV-k, termékpályák, stb.) FIP pontok regionális hálózata Segélyen élık bevonása a munka világába Modulrendszerő munkaerı-piaci szolgáltatások nyújtása Határmenti együttmőködések erısítése Szabad munkaerı bevonása Logisztikai központ (légi) Közlekedési lehetıségek fejlesztése Tudatos vásárlói attitőd megjelenése és erısödése

85


Veszélyek Szakképzett munkaerı hiánya tovább akadályozza a vállalkozások fejlıdését Szakember kiáramlás fokozódása Külföldi cégek szigetszerően maradnak, ill. elmennek Kisvállalkozások forrás és infohiánya Elöregedés, eltartottsági arányok további növekedése Bürokrácia, magas adóterhelés Paktumok támogatása leáll Válság miatt nem javul a foglalkoztatottsági helyzet Közlekedési, mobilitási problémák Humán közszolgáltatások hiányosságai Önkormányzati rendszer korlátai

Veszélyeket elkerülı, erısségekre építı stratégia

Gyengeségek oldására összpontosító, veszélyeket elkerülı stratégia

86


9. Mellékletek

87


9.1.

KSH adattáblák

1. A nyilvántartott vállalkozások száma és változása gazdasági áganként, 2009. december végén Összesen Elızı év = 100,0

Gazdasági ág

GyırMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

GyırMosonSopron

megye Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Ezen belül: Élelmiszeripar Textil-, ruházati-, bıripar Fa-, papír- és nyomdaipar Vegyipar Gumi-, mőanyagtermék gyártása Fémfeldolgozás Elektronikai termék gyártás Villamos berendezés gyártás Gép, berendezés gyártása Jármőgyártás Egyéb feldolgozóipar Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás Ipar összesen Építıipar Kereskedelem, javítás Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és mőszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabadidı Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN

Vas

Zala

NyugatDunántúl

megye

16 523 40 3 276

9 671 34 1 603

13 826 42 2 160

40 020 116 7 039

105,1 102,6 96,8

106,3 113,3 95,1

108,1 93,3 98,4

106,4 101,8 96,9

482

190

398

1 070

106,2

97,4

117,1

108,2

306

220

157

683

89,5

92,1

84,4

89,0

420 29

297 9

328 15

1 045 53

94,4 93,5

97,1 100,0

98,5 100,0

96,4 96,4

291 589

145 229

157 386

593 1 204

93,3 95,3

92,4 93,9

95,2 97,7

93,5 95,8

55

34

36

125

56,1

54,0

60,0

56,6

35

21

17

73

70,0

91,3

77,3

76,8

199 53 812 85

58 22 378 23

112 16 535 24

369 91 1 725 132

61,8 91,4 125,3 126,9

56,9 95,7 116,3 104,5

60,9 84,2 113,3 104,3

60,7 91,0 119,4 117,9

52 453 888 723 921

63 1 723 2 499 3 947 845

70 2 296 2 517 4 632 985

7 9 16 3

185 472 904 302 751

66,7 96,8 99,5 96,6 100,0

90,0 95,3 99,1 96,3 96,5

116,7 98,8 95,8 93,1 97,4

88,9 97,1 98,4 95,5 98,5

2 568

2 275

5 555

10 398

101,7

97,7

98,0

98,8

1 371 1 768 10 825

716 1 036 5 452

680 1 239 5 918

2 767 4 043 22 195

102,1 94,6 106,4

99,3 94,1 103,1

94,6 94,7 106,5

99,4 94,5 105,6

150

2 915

3 724

6 789

2,5

102,1

107,0

55,2

2 607 1 930

1 328 1 090

1 357 1 231

5 292 4 251

82,5 107,9

94,3 109,1

81,0 115,9

84,8 110,4

1 412

697

986

3 095

106,2

104,5

103,0

104,8

1 126 2 596 67 254

707 1 440 36 409

891 1 453 47 311

2 724 5 489 150 974

102,4 101,5 101,9

105,8 99,7 101,3

106,1 99,0 101,8

104,4 100,4 101,7

3 4 7 1

88


2. A lakónépesség nem és fıbb korcsoportok szerint, 2009. január 1. Korcsoport, éves

Férfi fı

Nı %

Gyır-Moson-Sopron megye 0-14 33 342 15-29 46 874 30-49 66 528 50-64 43 204 65-79 20 856 805 280 Összesen 216 084

fı

Összesen %

fı

%

15,4 21,7 30,8 20,0 9,7 2,4 100,0

31 44 63 48 32 11 230

733 431 534 175 009 067 949

13,7 19,2 27,5 20,9 13,9 4,8 100,0

65 91 130 91 52 16 447

075 305 062 379 865 347 033

14,6 20,4 29,1 20,4 11,8 3,7 100,0

Vas megye 0-14 15-29 30-49 50-64 65-79 80Összesen

18 25 38 27 12 3 125

606 584 160 068 910 015 343

14,8 20,4 30,4 21,6 10,3 2,4 100,0

17 24 36 29 20 7 135

679 280 813 605 054 176 607

13,0 17,9 27,1 21,8 14,8 5,3 100,0

36 49 74 56 32 10 260

285 864 973 673 964 191 950

13,9 19,1 28,7 21,7 12,6 3,9 100,0

19 28 41 29 14 3 138

861 635 602 802 810 593 303

14,4 20,7 30,1 21,5 10,7 2,6 100,0

18 26 40 33 24 8 151

547 793 495 478 069 519 901

12,2 17,6 26,7 22,0 15,8 5,6 100,0

38 55 82 63 38 12 290

408 428 097 280 879 112 204

13,2 19,1 28,3 21,8 13,4 4,2 100,0

71 101 146 100 48 11 479

809 093 290 074 576 888 730

15,0 21,1 30,5 20,9 10,1 2,5 100,0

67 95 140 111 76 26 518

959 504 842 258 132 762 457

13,1 18,4 27,2 21,5 14,7 5,2 100,0

139 196 287 211 124 38 998

768 597 132 332 708 650 187

14,0 19,7 28,8 21,2 12,5 3,9 100,0

Zala megye 0-14 15-29 30-49 50-64 65-79 80Összesen Nyugat-Dunántúl 0-14 15-29 30-49 50-64 65-79 80Összesen

89


3. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása

Év

Gazdaságilag aktív népesség

Ebbıl: foglalkoztatottak

munkanélküliek

Gazdaságilag inaktív népesség

Aktivitási arány

száma, ezer fı

Foglalkoztatási arány

Munkanélküliségi ráta

százalék

Gyır-Moson-Sopron megye 2000 192,2

184,0

8,2

141,3

57,6

55,2

4,3

2005 2006 2007 2008 2009

194,3 195,1 199,9 197,9 201,3

185,9 186,7 192,6 190,9 188,6

8,4 8,4 7,3 7,0 12,7

147,4 145,4 144,0 144,9 144,2

56,9 57,3 58,1 57,7 58,3

54,4 54,8 56,0 55,7 54,6

4,3 4,3 3,7 3,5 6,3

Vas megye 2000

125,9

120,1

5,8

80,6

61,0

58,2

4,6

2005 2006 2007 2008 2009

121,7 122,5 122,1 116,6 114,9

112,0 113,4 113,8 110,2 103,2

9,7 9,1 8,3 6,4 11,7

83,1 81,9 82,3 86,4 87,4

59,4 59,9 59,7 57,4 56,8

54,7 55,5 55,7 54,3 51,0

8,0 7,4 6,8 5,5 10,2

Zala megye 2000

132,2

127,2

5,0

99,8

57,0

54,8

3,8

2005 2006 2007 2008 2009

136,3 136,5 134,6 132,3 130,8

127,6 127,9 127,4 123,6 116,7

8,7 8,6 7,2 8,7 14,1

93,3 92,0 94,0 95,5 94,4

59,4 59,7 58,9 58,1 58,1

55,6 56,0 55,7 54,3 51,8

6,4 6,3 5,3 6,6 10,8

Nyugat-Dunántúl 2000 450,3

431,3

19,0

321,7

58,3

55,9

4,2

2005 2006 2007 2008 2009

452,3 454,1 456,6 446,8 447,0

425,5 428,0 433,8 424,7 408,5

26,8 26,1 22,8 22,1 38,5

323,8 319,3 320,3 326,8 326,0

58,3 58,7 58,8 57,8 57,8

54,8 55,3 55,8 54,9 52,8

5,9 5,7 5,0 4,9 8,6

Ország összesen 2000 4 119,9

3 856,2

263,7

3 659,6

53,0

49,6

6,4

2005 2006 2007 2008 2009

3 3 3 3 3

303,9 316,8 311,9 329,2 420,7

517,1 474,9 481,3 501,6 487,1

54,5 55,0 54,9 54,6 54,7

50,5 50,9 50,9 50,3 49,2

7,2 7,5 7,4 7,8 10,0

4 4 4 4 4

205,4 246,9 238,1 208,6 202,6

901,5 930,1 926,2 879,4 781,9

3 3 3 3 3

90


4. A gazdaságilag aktív népesség korcsoport szerinti összetétele a Nyugat-Dunántúlon 15 –24

25 – 64

65 – 74

15 –24

25 – 64

65 – 74

Év évesek száma, ezer fı

évesek aránya, %

Férfi 2000

33,8

214,4

0,9

13,6

86,1

0,4

2005

23,2

223,1

0,9

9,4

90,3

0,4

2006

22,6

227,1

1,1

9,1

90,6

0,5

2007

21,1

230,6

0,9

8,4

91,3

0,4

2000

27,6

172,4

1,2

13,8

85,7

0,6

2005

16,8

187,6

0,7

8,2

91,5

0,4

2006

15,9

186,8

0,6

7,9

91,9

0,3

2007

15,8

187,5

0,7

7,8

92,0

0,4

2000

61,4

386,8

2,1

13,7

85,9

0,5

2005

40,0

410,7

1,6

8,9

90,9

0,4

2006

38,5

413,9

1,7

8,5

91,2

0,4

2007

36,9

418,1

1,6

8,1

91,6

0,4

Nı

Összesen

91


5. A foglalkoztatottak korcsoport szerinti összetétele a Nyugat-Dunántúlon 15 –24

25 – 64

65 – 74

15 –24

25 – 64

65 – 74


évesek aránya, %

Férfi 2000

31,1

207,0

0,9

13,1

86,7

0,4

2005

20,2

212,1

0,9

8,7

91,0

0,4

2006

20,2

216,5

1,1

8,5

91,1

0,5

2007

18,7

222,1

0,9

7,8

91,9

0,4

2000

24,9

166,2

1,2

13,0

86,5

0,7

2005

14,3

177,3

0,7

7,5

92,2

0,4

2006

13,0

176,6

0,6

6,9

92,9

0,4

2007

13,8

177,6

0,7

7,2

92,5

0,4

2000

56,0

373,2

2,1

13,0

86,6

0,5

2004

37,5

385,3

1,8

8,9

90,8

0,5

2005

34,5

389,4

1,6

8,2

91,6

0,4

2006

33,2

393,1

1,7

7,8

91,9

0,4

2007

32,5

399,7

1,6

7,5

92,2

0,4

Nı

Összesen

92


6. A foglalkoztatottak összetétele gazdasági szektorok szerint a Nyugat-Dunántúlon

Év

Mezıgazdaságban

Iparban, építıiparban

Szolgáltatásban

Összesen

foglalkoztatott, ezer fı

Mezıgazdaágban

Iparban, építıiparban

Szolgáltatásban

Összesen

foglalkoztatottak aránya, %

Férfi 2000

22,2

113,7

103,1

239,0

9,3

47,6

43,1

100,0

2005

16,5

112,8

103,9

233,2

7,1

48,4

44,6

100,0

2006

15,6

116,6

105,6

237,8

6,6

49,0

44,4

100,0

2007

15,0

120,9

105,8

241,7

6,2

50,0

43,8

100,0

2000

4,8

64,2

123,3

192,3

2,5

33,4

64,1

100,0

2005

6,2

53,7

132,4

192,3

3,2

27,9

68,9

100,0

2006

4,8

53,4

132,0

190,2

2,5

28,1

69,4

100,0

2007

3,5

51,5

137,1

192,1

1,8

26,8

71,4

100,0

2000

27,0

177,9

226,4

431,3

6,3

41,2

52,5

100,0

2005

22,7

166,5

236,3

425,5

5,3

39,1

55,5

100,0

2006

20,4

170,0

237,6

428,0

4,8

39,7

55,5

100,0

2007

18,5

172,4

242,9

433,8

4,3

39,7

56,0

100,0

Nı

Összesen

93


7. A munkanélküliek korcsoport szerinti összetétele a Nyugat-Dunántúlon 15 –24

25 – 64

65 – 74

15 –24

25 – 64

65 – 74


évesek aránya, %

Férfi 2000

2,7

7,4

0,0

26,8

73,3

0,0

2005

3,0

11,0

0,0

21,5

78,6

0,0

2006

2,4

10,6

0,0

18,5

81,6

0,0

2007

2,4

8,5

0,0

22,1

78,0

0,0

2000

2,7

6,2

0,0

30,4

69,7

0,0

2005

2,5

10,3

0,0

19,6

80,5

0,0

2006

2,9

10,2

0,0

22,2

77,9

0,0

2007

2,0

9,9

0,0

16,9

83,2

0,0

2000

5,4

13,6

0,0

28,5

71,6

0,0

2005

5,5

21,3

0,0

20,6

79,5

0,0

2006

5,3

20,8

0,0

20,4

79,7

0,0

2007

4,4

18,4

0,0

19,3

80,8

0,0

Nı

Összesen

94


8. A foglalkoztatottak és munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint a Nyugat-Dunántúlon A foglalkoztatottakból

Év

általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb

szakmunkás, szakiskolai

gimnáziumi, egyéb középiskolai

A munkanélküliekbıl

fıiskolai, egyetemi

általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb

szakmunkás, szakiskolai

gimnáziumi, egyéb középiskolai

fıiskolai, egyetemi

végzettséggel rendelkezık aránya, % Férfi 2000

17,2

42,3

27,1

13,4

40,6

40,6

15,8

3,0

2005

13,2

47,2

26,4

13,3

25,7

51,4

18,6

4,3

2006

12,1

47,4

27,9

12,7

28,5

41,5

27,7

2,3

2007

12,2

47,2

28,3

12,4

33,9

36,7

22,0

7,3

2000

21,2

23,7

39,5

15,7

34,8

25,8

30,3

9,0

2005

16,1

26,6

38,7

18,6

29,7

28,1

30,5

11,7

2006

15,1

26,6

39,9

18,5

29,0

31,3

32,8

6,9

2007

15,7

26,5

38,3

19,4

20,2

33,6

31,1

15,1

2000

19,0

34,0

32,6

14,4

37,9

33,7

22,6

5,8

2005

14,5

37,9

32,0

15,7

27,6

40,3

24,3

7,8

2006

13,4

38,1

33,2

15,3

28,7

36,4

30,3

4,6

2007

13,7

38,0

32,7

15,5

26,8

35,1

26,8

11,4

Nı

Összesen

95


9. Az alkalmazásban állók száma

Év

Gyır-MosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország összesen

megye Összesen 2000

121 146

73 296

67 766

262 209

2 718 099

2005

118 930

70 003

65 693

254 626

2 786 597

2006

120 470

69 502

64 646

254 618

2 790 163

2007

119 898

67 457

61 670

249 025

2 760 672

2008

123 219

65 301

59 702

248 222

2 762 568

2009

113 649

59 162

56 686

229 497

2 660 704

Összesenbıl teljes munkaidıben foglalkoztatott 2000

115 617

70 412

65 014

251 044

2 582 424

2005

111 806

63 976

61 606

237 388

2 569 248

2006

113 327

63 852

60 502

237 681

2 561 720

2007

112 323

62 340

57 413

232 075

2 530 371

2008

112 314

60 898

55 345

228 557

2 521 387

2009

101 011

54 174

51 824

207 009

2 382 387

96


10. Az alkalmazásban állók száma és változása gazdasági áganként, 2009. Összesen Gazdasági ág

GyırMosonSopron

Vas

Zala

Elızı év = 100,0 NyugatDunántúl

GyırMosonSopron

megye Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás Ipar összesen Építıipar Kereskedelem, javítás Szállítás és raktározás

2 560 54 24 531 158

2 579 928 14 353 183

2 452

1 036

1 340

277 25 780 796 1 952 205 4 975 104 2 032

Zala

NyugatDunántúl

megye

4 196 87 40 275 1 463

44 4 10 6

Vas

16 2 5 3

805 924 283 171

9 1 79 1

335 069 159 804

98,3 98,9 89,0 94,6

95,9 145,9 83,8 103,3

102,1 90,7 95,1 108,3

98,6 93,1 88,3 96,6

4 828

97,6

92,0

110,0

99,4

862 672 463 307

89,6 89,2 89,6 91,5

84,3 82,8 88,1 96,0

96,0 83,3 82,1 104,1

89,1 86,0 87,1 95,5

86 9 20 11

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

3 567

1 723

2 337

7 627

92,3

88,3

75,6

85,6

Információ, kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek

762 1 132 1 715

262 273 626

434 334 816

1 458 1 739 3 157

113,9 106,3 95,4

131,7 83,2 95,3

99,5 90,8 85,0

111,9 98,8 92,5

Tudományos és mőszaki tevékenység

2 007

683

1 243

3 933

105,2

80,8

78,5

90,7

4 580 6 324 11 598

1 417 4 934 4 923

1 784 5 423 5 532

7 781 16 681 22 053

70,6 98,8 98,4

86,4 101,1 96,0

111,4 108,7 98,2

80,0 102,5 97,8

9 286

5 513

6 434

21 233

101,8

114,7

100,0

104,3

1 631 1 470 113 649

806 704

1 130 458

3 567 2 632

97,7 114,0

101,0 95,3

98,0 116,2

98,5 108,7

59 162

56 686

229 497

92,3

90,5

95,0

92,5

85 198 42 860 26 390 13 834

37 726 17 275

165 784 57 499

90,0 100,0

86,4 100,6

91,4 101,9

89,3 100,7

Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabadidı Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN Ebbıl: versenyszféra költségvetési szerv

97


11. Az alkalmazásban állók száma és megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint

Létszám-kategória

Gyır-MosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

megye fı

2000. év 10 fı alatti és ismeretlen

8 233

3 929

5 128

17 289

10 – 49 fı

19 523

10 299

12 385

42 206

50 – 299 fı

27 358

15 446

16 115

58 919

300 fı és felett

38 271

26 514

15 074

79 860

Összesen

93 385

56 188

48 702

198 274

9 350

4 130

5 416

18 896

10 – 49 fı

19 963

9 332

11 714

41 009

50 – 299 fı

23 839

11 800

12 937

48 576

300 fı és felett

32 046

17 598

7 659

57 303

Összesen

85 198

42 860

37 726

165 784

2009. év 10 fı alatti és ismeretlen

Megoszlás, % 2000. év 10 fı alatti és ismeretlen

8,8

7,0

10,5

8,7

10 – 49 fı

20,9

18,3

25,4

21,3

50 – 299 fı

29,3

27,5

33,1

29,7

300 fı és felett

40,9

47,2

31,0

40,3

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen 2009. év 10 fı alatti és ismeretlen

11,0

9,6

14,4

11,4

10 – 49 fı

23,4

21,8

31,1

24,7

50 – 299 fı

28,0

27,5

34,3

29,3

300 fı és felett

37,6

41,1

20,3

34,6

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

98


12. A nyilvántartott álláskeresık száma és változása

Év

Gyır-Moson-Sopron

Vas

Zala

Nyugat-Dunántúl

megye fı 2000

7 643

6 154

9 221

23 018

2001

7 615

6 079

8 586

22 280

2002

7 694

6 103

9 214

23 011

2003

8 059

6 706

9 844

24 609

2004

9 967

8 353

11 108

29 428

2005

9 922

8 537

13 538

31 997

2006

8 257

7 157

12 851

28 265

2007

8 747

7 971

13 627

30 345

2008

10 377

8 449

14 657

33 483

2009

14 887

13 008

19 003

46 898

Elızı év = 100,0 2000

86,3

81,4

88,8

85,9

2001

99,6

98,8

93,1

96,8

2002

101,0

100,4

107,3

103,3

2003

104,7

109,9

106,8

106,9

2004

123,7

124,6

112,8

119,6

2005

99,5

102,2

121,9

108,7

2006

83,2

83,8

94,9

88,3

2007

105,9

111,4

106,0

107,4

2008

118,6

106,0

107,6

110,3

2009

143,5

154,0

129,7

140,1

99


13. A nyilvántartott álláskeresık fıbb jellemzıi az év végén

Megnevezés

Gyır-MosonSopron

Vas

Zala

Nyugat-Dunántúl

megye 2000. Nyilvántartott álláskeresı

7 643

6 154

9 221

23 018

férfi

3 881

3 683

5 076

12 640

nı

3 762

2 471

4 145

10 378

fizikai foglalkozású

5 900

5 053

7 540

18 493

336

383

323

1 042

25 éves és fiatalabb

1 476

1 258

1 478

4 212

51 éves és idısebb

1 482

1 207

1 994

4 683

legfeljebb 8 osztályt végzett

2 509

2 297

3 732

8 538

fıiskolát, egyetemet végzett

322

260

299

881

3 382

2 585

4 008

9 975

Bejelentett betöltetlen álláshely

2 912

402

1 584

4 898

Munkanélküli-ellátásban részesült

4 317

4 317

4 478

13 112

506

191

316

1 013

14 887

13 008

19 003

46 898

férfi

8 062

7 193

10 394

25 649

nı

6 825

5 815

8 609

21 249

795

960

1 110

2 865

25 éves és fiatalabb

1 936

1 914

2 386

6 236

51 éves és idısebb

3 058

2 900

4 690

10 648

legfeljebb 8 osztályt végzett

4 217

4 394

6 985

15 596

fıiskolát, egyetemet végzett

1 067

642

886

2 595

365 napon túli álláskeresı

1 709

2 352

4 770

8 831

694

330

1 156

2 180

Álláskeresési járadékban részesült

7 147

5 591

5 943

18 681

Álláskeresési segélyben részesült

2 449

1 958

2 891

7 298

Rendszeres szociális segélyben részesült

1 348

2 006

4 332

7 686

Ebbıl:

pályakezdı

180 napon túli álláskeresı

Rendszeres szociális segélyben részesült 2009 Nyilvántartott álláskeresı Ebbıl:

pályakezdı

Bejelentett betöltetlen álláshely

100


14. Aktív munkaerı-piaci programokban érintettek létszáma, 2009. december

Megnevezés

Gyır-MosonSopron

Vas

Zala

Nyugat-Dunántúl

megye fı Képzések

992

1 130

742

2 864

Bér és járulék jellegő támogatások

526

367

481

1 374

0

0

3

3

55

104

122

281

9

99

25

133

1 582

1 700

1 373

4 655

Közhasznú foglalkoztatás Vállalkozóvá válás támogatása Egyéb Összesen

Megoszlás, % Képzések

62,7

66,5

54,0

61,5

Bér és járulék jellegő támogatások

33,2

21,6

35,0

29,5

Közhasznú foglalkoztatás

0,0

0,0

0,2

0,1

Vállalkozóvá válás támogatása

3,5

6,1

8,9

6,0

Egyéb

0,6

5,8

1,8

2,9

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

101


15. Oktatási adatok, 2008/2009 tanév

Megnevezés

Gyır-MosonSopron

Vas

Zala

Nyugat-Dunántúl

megye Általános iskolák Feladatellátási hely 183 105 Tanuló a nappali oktatásban 32 866 19 609 Ebbıl: leány 15 806 9 491 5-8. évfolyamos 16 629 10 351 gyógypedagógiai oktatásban részesülı 828 601 Ezer lakosra jutó tanuló 73,5 75,1 Fenıttoktatásban tanuló 90 155 Pedagógus 3 236 1 886 Szakiskolák, speciális szakiskolák Feladatellátási hely 28 18 Tanuló a nappali oktatásban 6 235 3 557 Ezer lakosra jutó tanuló Fenıttoktatásban tanuló Sikeres szakmai vizsgátt tett tanuló Pedagógus

117 21 030

405 73 505

9 969 11 027 493 72,5 4 2 127

35 266 38 007 1 922 73,6 249 7 249

22 4 300

68 13 892

13,9 9 2 698 499 Középiskolák 33 9 231

12,9 0 1 683 234

14,8 53 1 599 266

13,9 62 5 980 999

15 4 564

14 5 075

62 18 870

5 255 38 11 232

2 828 23 6 418

3 079 25 7 444

11 162 86 25 094

5 135 45,8 2 640 3 476

3 028 42,1 1 444 2 057

3 468 43,1 1 547 2 331

11 631 44,0 5 631 7 864

3 093 383 1 708 intézmények 3 12 20 854

1 887 170 903

2 094 237 969

7 074 790 3 580

5 7 5 201

4 10 3 735

12 29 29 783

11 011 18 996 11 676

3 355 4 627 2 816

2 270 2 914 2 257

16 636 26 537 16 749

5 494 2 790 920

1 776 795 380

1 309 585 204

8 579 4 170 1 504

Gimnáziumi feladatellátási hely Gimnáziumi tanuló a nappali oktatásban Ebbıl: leány Szakközépiskolai feladatellátási hely Szakközépiskolai tanuló a nappali oktatásban Ebbıl: leány Ezer lakosra jutó tanuló Fenıttoktatásban tanuló Érettségizett összesen Ezen belül: nappali tagozaton felnıttoktatásban Pedagógus Felsıoktatási Intézmény Kar Összes hallgató Ebbıl: nı felsıfokú alap- és mesterképzésben részt vevı nappali tagozatos Ezen belül: nı Oklevelet szerzett Oktató

102


9.2.

Megyei helyzetelemzési találkozók emlékeztetıi

103


EMLÉKEZTETİ Készült:

REKORD projekt keretében megrendezett workshopján

Idıpont:

2010. május 04. Zalaegerszeg 9-12.30

Helyszín:

Zalaegerszeg, Munkaügyi Központ tárgyalója

Jelen vannak: mellékelt jelenléti ív alapján A workshop fı témakörei és hozzákapcsolódó témái az alábbiak voltak: Foglalkoztatási paktumok lehetséges célterületei: -

for profit szektor, munkahelyteremtés szociális gazdaság közfoglalkoztatás

Javaslatok a regionális paktum hálózat számára: 1. Fontos az önkormányzati vezetık szemlélet alakítása, felkészítése, tájékoztatása, hogy milyen szerepe lehet az önkormányzatoknak a foglalkoztatásban, jelenjen meg a helyi politikában a foglalkoztatáspolitika, áldozzanak anyagi forrásokat is a foglalkoztatási célokra. 2. Munkáltatók megnyerése, munkaerı-piaci, és/vagy képzési információ áramlás biztosítása 3. Olyan hálózat alakuljon ki, amely integrálja a foglalkoztatásban érintett releváns szereplıket, és integrálja a szolgáltatásokat (munkaügyi központ, önkormányzatok, vállalkozásfejlesztési szervezetek, képzıintézmények stb.). 4. Szükséges a foglalkoztatási paktumok folyamatos menedzsment finanszírozása és a programfinanszírozás elindítása. Elıbbire javaslat érkezett, hogy 2010. szeptemberig a regionális paktum hálózat, az érintett paktumokkal összefogva nyújtson be kérelmet a RMT számára a paktum menedzsmentek finanszírozására (szolgáltatásvásárlásként), amelyre van már példa a szombathelyi és vasvári paktum esetében. A kérelemben mutassák be a paktumok eddigi eredményeit, és indokolják a koordináció szükségességét, és írják le az igényelt támogatást. 5. Menedzsment vagy legalább 1 ember (paktummenedszser). Bérének finanszírozására ad lehetıséget a szolgáltatási rendelet, mely alapján a decentralizált forrás költségének terhére a munkaügyi központ foglalkoztathat egy térségi embert. 6. A regionális foglalkoztatási paktum hálózat győjtse össze és kommunikálja a paktumok eddigi eredményeit. Fogalmazzon meg javaslatokat, ajánlásokat a magyar kormányzat és az Európai Bizottság felé is. Ki kell használni, hogy a foglalkoztatási biztos magyar, és 2011. elsı felében Magyarország látja el az EU soros elnöki feladatait. A kormányváltás miatt is újra el kell fogadtatni a paktumokat a nagy politikával. 7. Mutasson példát a régió, hogy a paktumokat lehet jól és eredményesen mőködtetni, és kezdeményezze a hálózat az országos ernyıszervezet létrehozását. 8. Meg kellene vizsgálni egy regionális információs tanács létrehozását, amely javíthatná a jelenleg tapasztalható adathiányokat (TISZK-ek, KSH. Ök-ok, RMK stb.). 9. Az aprófalvas Zalában és Vasban szükséges lenne megvizsgálni az idıs népesség szolgáltatási igényeit, és erre foglalkoztatási projekteket indítani. Javaslatok a regionális helyzetelemzéshez: -

-

A statisztikai adatoknál figyelembe kell venni, hogy a KSH a cégek székhelye alapján kalkulálja pl., a GDP-t, amely torz eredményt ad Zalára, mivel a Flextronics-nak és a GM-nek nem itt van a székhelye. A 2005-ig tapasztalt foglalkoztatás bıvülését az összeszerelı üzemek megjelenése és a munkaképes korú lakosság növekedése eredményezte. Azóta csökken a népesség.

Emlékeztetıt készítette: Németh Nikoletta Paktum menedzser

104




Idıpont:

2010. május 11. Szombathely 9-12.30

Helyszín:

Szombathely, Munkaügyi Központ tárgyalója

Jelen vannak:

mellékelt jelenléti ív alapján

REKORD paktum bemutatása Farsang Zoltán által, majd rövid helyzetkép a jelenleg mőködı paktumokról Gombás Józseftıl. A résztvevık hozzászólásai 4 témát érintettek: Mőködı paktumban mi okozza a nehézséget? Milyen pozitív példát tud mondani? Mit gondol, miben tudna segíteni a REKORD paktum, egy regionális együttmőködés? Van-e javaslata fejlesztendı területrıl, REKORD mőködési területére?

Hozzászólások:

Babos Csaba Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ, ügyvezetı: Segítség kérés abban, ami nekik is nehézséget okoz: megszólítani a helyi foglalkoztatóakat. Fontos lenne, hogy olyan súllyal legyenek képviselve a paktumok, hogy komolyan vegyék ıket (súly=politikai, gazdasági támogatás). Problémaként említette a mőködtetéshez kapcsolódó forrás. Megoldás lehetne az állandó forrás biztosítása a szakma politikától. Pozitív eredményük: HR klub mőködtetése. Martincsevics István Zala–Kar ügyvezetıje: Nehézséget okoz a finanszírozás, a továbbmőködtetés. Pozitívum: nagy eredmények elérése a közfoglalkoztatásban, közmunka programban. Nagyon jó együttmőködés civil szervezetekkel, munkaügyi központtal. Gyenge láncszem a vállalkozók, cégek. Ennek oka lehet, hogy Zalaszentgróton nincs sok vállalkozás. Pogács Mónika - Vasi-Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, projektmenedzser: számukra a legnagyobb probléma a finanszírozása gond, pályázatról pályázatra élnek. A jó példájuk: partnerségi-hálózati együttmőködés, pl. Zalaszentgróti Paktummal – folyamatos munkamegbeszéléseket tartanak, melyek segítik az információcserét, tapasztalatcserét. Közös projekteket fejlesztettek ki, egyik ilyennek köszönhetı 60 fı foglalkoztatása. REKORD felé is a munka megbeszéléseket tartani, találkozók legyenek Kovács Péter Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ: a jelenleg még folyó pécsi kutatás bemutatásán keresztül fogalmazta meg gondolatait. Tapasztalat, hogy magára vannak hagyva a paktumok, ennek megoldását segítheti az együttmőködés, ill. maga a rekord paktum. Finanszírozás megoldására javaslat: szolgáltatási tv. Értelmében 1 fı alkalmazása. Pécsi egyetem eddigi kutatása kimutatta, hogy a paktum pályázatok 75%-a sikeres abban a tekintetben, hogy egy struktúrát hoznak létre. Fontos kiemelni, hogy a pályázatok célja a paktum struktúrájának, szervezetésének megteremtése és nem munkahelyteremtés! Szintén fontos a struktúra után a tartalom: sikerül-e olyan funkciót, olyan feladatot találni, amit majd el tud látni a paktum. Ha meg van a feladat, a funkció, akkor erre kell forrást találni, és nem fordítva. Tehát nem egyes pályázatot kell találni, és abba belenyomni a paktumot, hanem elıször feladatot, tartalmat kell meghatározni! Ha nincs állandó tartalom/feladat, akkor nincs ami megalapozza a finanszírozást, a forrást! Kiss Sándor – REMEK: véleménye szerint fontos lenne a képzési szükségletek behatárolása – mire van szükség, ezáltal képzési tevékenység is behatárolódik és a képzések szervezése is célzottabb lehet. Folyamatos információ áramlás biztosítása révén tervezhetı a képzési kínálat – jelezni lehet REMEK felé a munkaerı-piaci képzési igényt, így ı tervezni tudja jövı évi képzési kínálatát.

105


Básthy Béla Kıszeg Város alpolgármester: Alakuló paktum révén infócsere, alapgondolatok, definíciók megértése számukra a legfontosabb. 2 kistérségre hoztak létre 1 paktumot, mely nem csak foglalkoztatás célú. A paktumuk célja egy aktív régió kialakítása lenne. Amit fontosnak lát már most: a folyamatos kapcsolattartás a szervezetekkel, paktum tagokkal. Ne csak akkor keressék egymást, ha baj van, hanem folyamatosan legyenek infóáramlások. Munkaszervezet, menedzsment szervezet még kialakítás alatt. Mivel a paktumok leghangsúlyosabb és egyöntető problémája a pénzügyi fenntarthatóság, a munkaügyi központ munkatársai erre fogalmaztak válaszokat. Rodler Tamás – Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ fıigazgató helyettes: Szolgáltatási tv. által nyújtható támogatásról: pályázat útján nyerhetı el az 1 fıs foglalkoztatás, a pályázat tanácsadás, tanácsadó foglalkoztatására szól, jelenleg a 2010-es forrás elfogyott, 2011-es támogatásról még nincs infó Németh Zsolt – Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgató: Szolgáltatási tv. által biztosított támogatásról: Maga a tv. biztosíthatja, hogy a paktum 1 fıt tudjon, mint tanácsadó alkalmazni, azonban ez csak egy minimális mőködési keretet tud biztosítani, nem tudja felvenni a verseny uniós támogatási méretekkel. Fontos, hogy már mőködı paktum alapmagját lehet megcélozni ezzel a támogatással. REKORD felvállalhatna egy lobby szerepet is, hogy a támogatás jogi háttere is formálisabb legyen, egyértelmőbb és jobb legyen! Infó: OFA munkaerı-piaci szolgáltatás is akkreditációhoz lesz kötve, folyamatban van, az a döntés, mi szerint támogatást csak akkreditált szervezeteknek lehessen csak adni – nem tudni mi lesz a jövı. Kovács Péter - NyRMK: Munkaügy támogatásokról: Hazai támogatások problémája, hogy szinte ugyanarról szólnak különbözı támogatások, ezzel ki is zárják, ki is ütik egymást – demoralizáló hatása is lehet. Képzéseknél is megjelenik ez a probléma, 1 képzésen ülı emberek, többféle képzési támogatásban részesülnek. Munkaügyi statisztikák problémája – évek óta ugyanaz a kérdıív, ugyanazok a kérdések, így nem derülnek ki problémák. Másik gond a statisztikákkal, hogy ha központi szerv méri fel ıket, „szépítik” az eredményeket, lehet, hogy ha külsı szervezet végezne felmérést, kérdıívezést, akkor „igazabb” adatok jönnének elı. Harmadik gond, hogy a munkaügyi központ felmérései nem fedik le a teljes foglalkoztatási, vagy képzési területet, csak azt mérik fel, aki egyszer valamilyen kapcsolatba került a munkaügyi központtal Hollósi Szabolcs – BFH Európa Kft. regionális munkerı-piaci helyzetelemzés bemutatása után a paktum által vállalt feladatokat mutatta be: a REKORD megfogalmaz egy elıterjesztést a Regionális Munkaügyi Tanács felé, mely alátámasztja egy állandó forrás szükségletét. Fontos feladat a meglévı paktumok erısítése, aktiválása, Pl: svájci támogatás foglalkoztatási együttmőködések kialakítására – tapasztalat, hogy nehéz kitalálni, felépíteni egyedül egy projekttervet, mindenki a meghatározott feltételeket tartalmazó útmutatót várja. Tapasztalat: sok esetben úgy jöttek létre paktumok, hogy az aláíró tagok nem tudták mit írnak alá. Az elején tisztázni kell, hogy kinek, mi a feladata, hogy ha belép, milyen kötelességei vannak/lehetnek, mi várható el tıle, hogyan tud hozzátenni a paktum mőködéséhez, fenntartásához – jó példa erre az alakuló Kıszegi Paktum Harangozóné Vígh Ilona – Munkaügy Kirendeltségvezetı: Helyzetelemzéshez hozzászólás. „szakképzetlenek” = iskola rendszeren kívüliek (felnıttképzıkben végzettek) minısülnek szakképzetlennek, ugyanakkor rengeteg személy rendelkezik OKJ-s végzettséggel, és ık nem jelennek meg a szakképzettek körében, és a statisztikákban sem A munkaügyi statisztikában szakképzetlen az, akinek szakmunkásnál alacsonyabb az iskolai végzettsége. Az OKJ-s végzettséget nem tartalmazzák a munkaügyi statisztikák sem. Paktum szempontból lényeges, mert pl. szakképzetleneket célzó pályázatba, ık nem vonhatóak be! Kovács Péter - NydRMK: az elıtte szóló mondataira reagálva elmondta, az a tapasztalata, hogy pl. érettségi után is inkább valamilyen OKJ-t végeznek. Rendszer hiányosság, hogy az iskolák adatot csak KSH felé szolgáltatnak, közigazgatás nem tud infót, munkaügy is csak akkor kap statisztikát, adatot, ha rákérdez. Lombardi pl. alapján: képzési, iskolai végzettségi adatokat össze lehetne győjteni, értelmezni és letenni az asztalra! Sok hasznosítható területe lenne egy átfogó statisztikai felmérésnek, elemzésnek! Rámutathatna problémákra, hiányosságokra és egyben javaslatokat is megfogalmazhatna! – REKORD feladat lehetne.

106


Szakképzés kérdése a következı években kiemelkedıen fontos lesz, képzık-gazdálkodók kapcsolata elhanyagolhatatlan. Kihangsúlyozta, migrációs folyamatok indulhatnak el (2011. máj.11. megnyílik az osztrák határ) – képzettség kivonulhat az országból, ugyanakkor befelé is jöhet. Óriási kihívást jelent, melyet ki kell használni, akár a REKORD paktumnak is ki lehetne használnia. Egyik ilyen hasznosítás lehet Zöld munkahelyek – ehhez tapasztalatcsere, képzési hiány megoldása (megújuló energiára nincs képzés, ismeretlen szakemberek számára is). Kiemelt terület lesz az agrárium, a falusi gazdálkodási képzések, de nem a hagyományos mezıgazdaság, hanem itt is az innováció, a megújuló energiák felhasználása, hasznosítása – új területet nyithat, új foglalkoztatási ágakat Füzessy Józsefné Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. vezetıje elmondta: Részt vesz paktumokban, de nem világos számára, hogy mi is a feladata, miben tudna szervezete segíteni. Emiatt úgy érzi nem volt gyümölcsözı eddig együttmőködésük. Tapasztalata van programfinanszírozásból, hiszen saját szervezetét is így tudja fenntartani – átadható, megosztható lehetne paktumok számára is ez a munkatapasztalat. Fontos szerinte, hogy olyan programok legyenek, melyek összefőzhetıek, egymásra építhetıek. Ugyanakkor problémának látja, hogy projektek csak egy adott programot támogatnak, csak 1 elemre van finanszírozás. Gondot okozhat majd a késıbbiekben, hogy nincsenek megfelelı szakemberek pl. a szociális szférában sem, gyorstalpalón átképzett emberek vannak, akiket ha rázúdítanak a majdan beinduló gazdaságra, hosszú távon nem fog mőködni. A képzési rendszert is ki kell tehát építeni, felépíteni adott ágazatra. Javaslata lenne egy felmérés készítése arról, hogy a régióban milyen szolgáltatók vannak, mit szolgáltatnak? Milyen képzık, továbbképzık vannak? Pl. a tréning elnevezések mit takarnak, ugyanaz a tartalmi eleme? Mire lenne szüksége a régiónak? ….stb. Vállalkozási központ: Felajánlotta, hogy felmérést, kérdıívezést végezhet, hiszen közelebbi kapcsolatban van a foglalkoztatókkal, könnyebben bejut cégekhez. Emlékeztetıt készítette: Németh Nikoletta Paktum menedzser

107




Idıpont:

2010. május 18. Gyır 9-12.30

Helyszín:

Gyır, Munkaügyi Központ tárgyalója

Jelen vannak:

mellékelt jelenléti ív alapján

A workshop indításaként Farsang Zoltán a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa egy átfogó képet adott a REKORD projektrıl, a projekt céljáról, a megvalósítandó tevékenységekrıl, elérendı eredményekrıl. Hollósi Szabolcs a BFH Európa Kft. ügyvezetıje regionális helyzetelemzést megalapozó elıadása következett. Az elıadás során meghatározásra kerültek prioritások és felmerült akcióterületek a foglalkoztatási stratégiához: 1. Regionális foglalkoztatási partnerség-építés és szolgáltatásfejlesztés meglévı paktumok fejlesztése (tanácsadás, menedzsment továbbképzések-Paktum Akadémia, eredmények összegyőjtése, tapasztalatcsere, szakmai közösségépítés-Paktum Mőhely), új paktumok létrehozásának segítése paktum menedzsmentek és munkaerı-piaci programok finanszírozásában elırelépés (RMT felé elıterjesztés, TÁMOP/NYDOP 2011-13 AT tervezés) munkaerı-piaci adatok győjtése, elemzése, közzé tétele (MK, KSH, oktatási intézmények) a foglalkoztatáspolitikai cselekvési lehetıségek tudatosítása a helyi (önkormányzati) politikában (kerüljön napirendre) munkahelyteremtı beruházások szakmai, koordinációs támogatása 2. Munkaerı-piaci igények és a képzési kínálat összehangolása térségi érdekő pályaorientáció (szakmák bemutatása, népszerősítése, tudatosabb életpálya-tervezés fenntartó-oktatási intézmények-vállalkozások bevonásával) képzési igények elırejelzése vállalkozások intenzívebb bevonása a gyakorlati képzésbe 3. Munkahelyteremtés, foglalkoztatási szint növelése megújuló energia szektor fejlesztése, zöld munkahelyek, vidéki munkahelyek a mezıgazdaságban helyi termékek fejlesztése, helyi piacok létrehozása humán szolgáltatások (szociális, egészségügyi, oktatási), idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése 4. (Tartós) munkanélküliség elleni küzdelem (kiemelt célcsoport a szakképzetlenek) integrált (szociális-oktatási-foglalkoztatási) munkaerı-piaci szolgáltatások fejlesztése, szervezetek felkészítése (TÁMOP akkreditációs kp-i programhoz kapcsolódóan) közfoglalkoztatási programok térségi szervezése

Workshop témái: -

a munkanélküliségi, foglalkoztatási helyzet Gyır-Moson-Sopron megyében munkanélküliek (re)integrációja a munkaerı-piacra paktum mőködésének lehetséges területei – zöld, öko-munkahelyek Mőködı paktumok bemutatkozása, jó példák átvétele, átadása Térség földrajzi elhelyezkedésébıl adódóan, mennyire érezhetı a munkaerı kivándorlás Ausztriába?

108


Résztvevık hozzászólásai: Kiss Ambrus Munkaügyi Központ fıigazgató elmondása alapján a tartós munkanélküliek (re)integrálásában komoly gondot okoz az egészségügyi állapotuk. Erre való felmérést a munkaügyi központ nem véger, azonban a munkügyi kirendeltségen adott munkanélkülivel kapcsolattartó ügyintézı feljegyzést készít az egyén egészségügyi állapotáról is. mivel az elhelyezkedés sikerességének egyik fontos tényezıje, hogy a személy versenyképes legyen, ezért valóban fontos a tartós munkanélküliek egészségével, szellemi egészségével való foglalkozás. Javaslata, hogy rehabilitációs szakszolgáltatással egészüljön ki a munkanélküliekkel való foglalkozás, hogy kidolgozásra kerüljön egy rendszer, mely elıször mentálisan teszi rendbe a munkanélkülit, és csak ezután kezd el járni képzésekre. Ez a komplex szolgáltatás segítené, hogy a tartós munkanélküli újra befogadóvá váljon. Kidolgozás alatt az Európa 2020 Stratégia, mely meghatározza, hogy 2020-ra milyen állapotot kell elérni a foglalkoztatásban, és ezt az állapotot hogyan lehet elérni Elırevetítése alapján: az ipari foglalkoztatás csökkenni fog, a szolgáltatások pedig növekedni, a mezıgazdaság minimálisan emelkedhet, a tercier szektor lesz a vezetı ág, itt lesz 60-70%-os a foglalkoztatás. A gazdaság, és így a munkaerı-piac problémája, hogy nincs megfelelı fizetıképes kereslet a szolgáltatásokra, ezt kellene megteremteni. Hiába fejlett az ipar, ha nincs felvásárló erı, akkor nincs jövedelem sem. Fontos, hogy új fizetıképes kereslet legyen, azaz olyan szolgáltatási rendszert kell kialakítani, melyben a természetes versenyhelyzet kialakulhat – ez lehet a paktum célja is. Célterület lehet a nyitott munkaerı-piac (határnyitás miatt), ez a REKORD paktum lehetısége is. Ugyanakkor ugyanígy nagyon hangsúlyos, hogy sok kistérségi munkaerı nem képzett, így ık nem tudnak kilépni a nemzetközi piacra. A másik oldala, hogy elmaradt kistérségekben is meg van a termelékeny, esélyes munkaerı, akit ki kell segíteni, hogy kiszakadhasson az elmaradt régióból Gombás József Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a jövı munkahelyit emelte ki hozzászólásában, ezen belül is a zöld munkahelyek fontosságát, a fenntarthatóság kérdését (közös felelısség). A fenntarthatóság egyik eleme az lehet, ha program finanszírozás alakul ki, projekt finanszírozás helyett. Fontos, hangsúlyos szerep-a paktum által is ellátandó szerep az inaktivitás megszüntetése Guitprechtné M. Erzsébet a Zalaszentgróti paktum kialakulását, a paktum létrejöttét mutatta be. Az alakulás nehézségeire, a fenntarthatóság nehézségeire is felhívta a figyelmet. Kihangsúlyozta, mindig az adott térség problémáját kell alapul venni, erre kell a paktumot felhúzni, ennek megoldására kell létrehozni a paktumot. Farsang Zoltán RFÜ általánosságban mutatta be a paktumok szervezését, szervezhetıségét, a lehetséges paktum partnereket, tagokat. Kiemelte: adott térség problémájának megoldására jöjjön létre a paktum; regionális szintén „csak” összefogni lehet a paktumokat, támogatni, segíteni Kiss Ambrus MK fıigazgató, folytatta az elkezdett gondolatot, hogy mire lehet létrehozni a paktumot, milyen feladatot, témát vállalhat fel egy paktum, pl: közfoglalkoztatás –ezt továbbfejlesztve, akár egy egész térség szépítési munkáit meg lehet oldani. Ismételten kihagnsúlyozta a zöld foglalkoztatás fontosságát, mint a foglalkoztatás jövıjét, illetve olyan apró feladatokat, amik ellátása szintén regionális szinten is megoldatlan, és akár paktum feladat is lehet: pl. idısek főtésének megoldása – gáz megfizethetetlen, helyben lévı energiákat felhasználni, helyettesítı megoldást találni. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan új szellemi kapacitások keletkeztek, melyekre alapozva, melyeket felhasználva, egyesítve, ki lehet használni (pl. projektmenedzsmentek pályázati tapasztalatai, kistérségi koordinátorok rálátása a térségre, stb.)

Gyır-Moson-Sopron megyei paktumok bemutatása:

Lıvıi paktum munkaszervezet vezetıje mutatta be saját paktumukat, mely szorosan együttmőködik a paktumot alapító szervezetekkel, egymás klientúráit ismerik és segítik. A paktum jogi, pénzügyi, és vállalkozási tanácsadást mőködtetnek a mikrotérség szintjén, a sopron-fertıdi kistérséget fogják át (18 települést). A térségben egy nagyvállalat van, a fiatalok Sopronba húznak, ill. jelentıs az Ausztriába való ingázás, vagy kiköltözés. Jelentıs eredményt értek el az osztrák példa alapján megvalósított házi segítségnyújtásban. Bemutatta térségük gazdasági, társadalmi jellemzıit, valamint további terveiket, lehetıségeiket (2 TÁMOP projekt, IKSZT pályázat, 2 osztrák-magyar projekt).

109


Kiemelt jövıbeni feladatuk ezen belül infó pont indult példájukat hozta fel. A dunaszerdahelyi és a gyıri

a térség ifjúsági, mővelıdési élete megoldása (IKSZT projektet nyertek, és képzéseket is megvalósítanak). A paktum fenntarthatóságához saját magyar-szlovák paktum fı célja a munkaerı-áramlás segítése a kirendeltség együttmőködésével.

Felvetıdött az ötlet, hogy az elhangzott példákról egy Platform kellene, ahol ezek a jó példák megjelennek, ahol a helyi jó gyakorlatok átvehetıek, megismerhetıek. A REKORD paktum igyekszik teljesíteni ezt a kérést.

Érezni-e a térségben az osztrák határnyitást?

Lövıi paktum: Nagy számú a fekete munkás, ık az alacsonyabb iskolai végzettséghez kötött munkakörökben dolgoznak. A magasabb végzettségőek legálisan dolgoznak Ausztriában. Egyre nı az illegális dolgozók száma – mivel Ausztriában jóval többet keresnek, ezért nehéz ıket a magyar munkaerı-piacra visszahívni. Ausztria hozzáállása 2 oldalú, van, aki örül a külföldi munkavállalóknak, mert olcsóbbak, van, aki félti saját elhelyezkedési lehetıségét a külföldi munkavállalók miatt (ez inkább a magasabb képzettségő munkahelyek esetében jellemzı, pl. eüben) Szlovák paktum nem érzékelte, hogy nagy arányú munkaerı-mozgás indulna.

A workshop hatására több szervezet is pozitívan nyitott a paktum és annak létrehozási lehetısége iránt:

Baráth Lászlóné Gyıri TISZK: Nem volt tisztában a paktum jelentésével, és azzal, hogy min dolgozik a paktum, ill. ı, mint TISZK hogy tudna bekapcsolódni. Workshop végére látja az együttmőködési lehetıséget, annak területeit. Pályaorientáció területén látna együttmőködés lehetıséget. Elindították a szakmák bemutatását egy gyıri szakképzıben, ahol a fiatalok érdeklıdését próbálják felhívni azon szakmákra, melyekben jó eséllyel el is lehet helyezkedni. Ehhez vállalkozásokkal mőködnek együtt, hogy lássák milyen képzettségő munkavállalókra van szükség a piacon. A Nyd-i TISZK-ek között együttmőködés van, melyet országos szintre terveznek kibıvíteni. Pális Ferenc Gyır-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Iskola rendszerő képzésben érdekeltek, olyan képzések legyenek az iskolákban, melyekre szüksége van a piacnak. Minden évben felmérést készítenek a vállalkozások körében, mely felmérés alátámasztja, hogy milyen képzettségő emberre van szükség, melyet hasznosíthatna a Paktum is. Ugyanakkor nehéz meghatározni, elıre tervezni, mert pl. AUDI raktárra nem termel, így ı következı hónapi termelési tervét külföldrıl kapja. Nem tud elıre tervezni. Egy jövıbeni Paktum partnerségi igény felmerült részükrıl Gombás József NyDRMK: példaként, ötletként említett meg az Osztrák-magyar Akadémia egyik fontos projektjét a pályaorientációt. Horvát- Magyarra is szeretnék multiplikálni, kiemelt terület lehet a horvát határmenti munkavállalókkal való foglalkozás- felgyorsul a horvát piac is. A workshop zárásaként Kiss Ambrus összefoglalást tartott a paktum fogalmáról, lehetséges együttmőködési területekrıl. Ismételten kihangsúlyozta a helyi igényekre alapozva megállapítani a célokat

Emlékeztetıt készítette: Németh Nikoletta paktum menedzser

110


9.3.

Fókuszcsoportos interjú emlékeztetıje

1. Melyek a régió meghatározó foglalkoztatási ágazatai, és melyek lehetnek 2020-ban? A megyék között vannak-e markáns különbségek? Egészségügy bıvülése, megújuló energiák, helyi ellátások, helyi gazdaság, önellátó térségek megjelenése, KKV-k, mikrovállalkozások, multik jelentısége csökken. 2. Miket tart a régió legsúlyosabb foglalkoztatási problémáinak, és mely célcsoportok vannak a legnehezebb helyzetben a foglalkoztatás szempontjából? Milyen eszközökkel lehet segíteni a helyzetükön? Szakképzetlenek, széttagolt aprófalvas területeken élık, ahol nincs munkalehetıség, és ez a helyzet alapvetıen nem fog változni. A bérek túl alacsonyak a közlekedés árához képest. Egészségi állapot is rossz az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezık körében. Jelenleg használatosak alkalmatlanok. Több éves programok szükségesek, integrált szolgáltatások kellenek, életvitelt, egyéb élethelyzetekben is segítséget nyújtó programok kellenek. Helyben biztosítható zöld munkák és a képességeknek jobban megfelelı munkákat, adekvát képzéseket. Munkáltatói szemléletformáló programok, kampányok indítása. Együttmőködési terek, közös problémaértelmezı és megoldást keresı találkozási pontok klubok, stb. akár a paktumok keretében. 3. Milyen módon lehetne hatékonyabban megvalósítani a munkanélküliek tartós munkaerı-piaci integrációját? Mentori hálózatok bıvítése, Út a munkához program során ez a célcsoportot teljes egészében nem jut szolgáltatásokhoz, nincs kivezetés, csak jobban láthatóvá váltak az ellátatlanok. 4. Milyen akadályozó tényezık vannak, amelyekkel a vállalkozások küzdenek és gátolják a foglalkoztatás bıvülést? Melyek lehetnek a kitörési pontok? Szők piac, kiszámíthatatlanság, változó környezet, sokféle (és részben magas) adóterhelés, helyi gazdasággal kapcsolatos szemléletbeli problémák mind a fogyasztók, mind a vállalkozók részérıl. Alacsony vásárlóerı. Tıkehiány. Közbeszerzés anomáliái, helyi gazdaság preferálása nem történik meg. Szakképzett munkaerı hiánya. 5. Mik a hiányszakmák a régióban? Szerkezetlakatos, ács-állványozó, szakács, szerszámkészítı, gépi forgácsoló szabó, szociális gondozó, hegesztı, kımőves, mezıgazdasági gépszerelı.

111


6. Ön szerint mely területeken és milyen típusú képzésekre lesz szükségük 5 év múlva? Betegápoló, házi gondozó, személyi szolgáltatók és a helyi termékek elıállításában szerepet vállaló szakterületek, termelı szakmák. Zöld gazdaság: megújuló energiák alkalmazásához kötıdı szakmák, újrafeldolgozás és újrahasznosítás („szemétpiac”, hulladékgazdálkodó szakemberek). Javító szakmák. 7. Milyen minıségőek és eredményességőek jelenleg a helyi/térségi foglalkoztatási együttmőködések? Melyek az erısségek és hiányosságok? Hogyan lenne megoldható a fenntarthatóságuk? Fontos kérdés a szakmai fenntarthatóság, iránymutatás. A mai paktumokat fıként pályázatírók készítik így a további cselekvések kérdésesek. Menedzsment belsı problémáinak, felkészültségének, hosszabb távú biztonságos mőködtethetısége, mint alapvetı feltétel. Együttmőködések. Önkormányzatok felelıssége, feladatai, felkészítésük (új, leendı képviselıtestületek) felkészítése, szakmai támogatása, hogy minél hamarabb „képbe kerüljenek” és képesek legyenek ezeknek a feladatoknak az átlátására és ellátására. Képzés? Polgármesterek Akadémiája? 8. Mi a véleményük az elindult regionális foglalkoztatási paktum kezdeményezésrıl? Mit várnak ettıl? Mit kell ahhoz tenni, hogy a szereplık aktívan közremőködjenek? Kiket kellene még bevonni a partnerségbe? Nagyon jó kezdeményezés. A régióban mőködı és jelenleg kialakítás alatt álló helyi és kistérségi paktumok szakmai támogatása a legfontosabb feladat. Konkrét eredményeket kell elérni lobbiban is, hogy az új foglalkoztatáspolitikában is számítsanak a paktumokra. A partnerségi kör teljes, nincs szükség újak bevonására. 9. Milyen foglalkoztatási/gazdaság-fejlesztési célú együttmőködési lehetıségeket lát a határtérségben? Milyen területeken tartja lehetségesnek a gyakorlati együttmőködéseket? 2011. május 1-et követıen újraéledhet az osztrák-magyar EuRégiós Foglalkoztatási Paktum? Nem valószínő a politikai, egyéb konfliktusos ügyek (hulladékégetı, Rába habzás, stb.) miatt. Csak akkor van értelme az osztrák-magyar paktumnak, ha hazai oldalon megszervezett és mőködik a rendszer. Ezt az osztrák partner is jelezte már, hogy nem látják a hazai együttmőködı felet pontosan. A régiós paktum megalakulásával ez megoldódhat.

112

A N Y U G A T - D U N Á N T Ú L I R É G I Ó F O G L A L K O Z T A T Á S I H E L Y Z E T E L E M Z É S E

Recommend Documents