A n ö vé n ye k keresztezéséről

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A n ö v é n y e k keresztezéséről. A növényeknek természetes úton való keresztezéséről e füzetekben akár hányszor volt már szó; sőt nem egy közleményünk mutatott rá arra a körül ményre, hogy a szakemberek, a termé szet ujj mutatását követve, már régóta foglalkoznak a növények, de különösen a kultivált növények mesterséges úton való keresztezésével. Ez alkalommal az e téren legújabban Kaliforniában elért feltűnést keltő eredmények néhányból óhajtok beszámolni. Téves az a vélemény, hogy új fajok nemesítés, helyesebben tenyészeti sza porítás útján létesíthetők, mely balhie delem főleg a rózsákra nézve van elter jedve, mert új fajok, fajták oltással vagy szemzjssel szaporíthatok ugyan, de elő nem állíthatók. Ellenben jó kezeléssel és figyelmes ápolással a keveset érő vagy közönséges fajok javíthatók, mert a magról fejlődő egyének a talaj, a légkör vagy a trágyá zás hatása alatt nagy hajlamot tanúsíta nak az elváltozásra. Ma már bátran állíthatjuk, hogy a murok-, pasztinák- és káposztának vadon előforduló fajai, s fajvegyülékei voltak az ősei a mívelés alatt álló fajtáknak. Ezt egy elméleti alapokon búvárkodó ame rikai kertész szembeszökő módon bizo nyította be : Több évvel ezelőtt ugyanis kísérleti telepein (Bloomsdale Farm) a vad murkot vette kultura alá, s hét éven át folytatott gondos kezeléssel, egyének és magvak kiválogatásával eléggé zsenge, finom, leves és jóízű gyökereket kapott.

Kísérleti kertjeiben a mexikói vad bur gonyát is mívelés alá vette, s az ötödik évben termett gumók már meglehetős nagyok, élvezhetők, sőt jóízűek voltak * Ezen eljárás eredményeit elméleti leg szintén nem nevezhetjük újdonság nak, mint a kereskedelmi kertészek ne vezik, hanem csupán az említett ténye zők közreműködésével, rendszerrel és következetességgel a régi fajok javításai nak és nemesítéseinek. A tulajdonképeni hybridképződés fo lyamata a virágos növényen egészen tisz tán megfigyelhető. Emberi kéz és emberi ész elősegítheti a keresztezést, de egyene sen létre nem hozhat új tulajdonságok kal felruházott új egyént, fajtát vagy fajt. Ha tehát a kertészeknek úgyneve zett újdonságaival állunk szemben a gyakorlati kertészet terén, ne tévesszük szem elől, hogy az a legjobb esetben az ős faj nak egy-egy sikerült elváltozása. Mindazonáltal a természet barátja már azzal is használ, hogy a szaporítás legkülönbözőbb módjai által elhárítja az egyes fajok kivesztét, sőt keresztezéssel szaporítja a fajták számát, mely munká jában a természet •maga is rendkívüli módon támogatja törekvését, a mennyi ben százszorosán, sőt ezerszerésen is ér lel magot. De ennél még sokkal nagyobb tömegben fejleszti a növény a kereszte zésre szükséges virágport. Hogy minő tömegben áll elő a fajokat fentartó vi* in Plants.

Brurnet

Landreth,

Heredity


A NÖVÉNYEK KERESZTEZÉSÉRŐL.

579

Nagy jelentősége lehet a díszker tészetben B r o w n ' és L e c o q meg figyeléseinek. Ők ugyanis az állítják, hogy húzamosabb ideig tartogatott vi rágporral teltebb virágokat lehet elő állítani, mint frissel, valamint hogy egyes virágfajok magvai után, melyek nehány év múltán vettetnek el, több teljes virág fejlik, mint a friss magból. H o o k e r némely tekintetben ez zel ellenkező véleményen van, jóllehet csak egyes esetben. Ő ugyanis az állítja, hogy péld. a nyári viola, (Cheiranthus annuusj, a melynek magva kedvező kö rülmények közt kel ki, teljes virágot fejleszt, ellenben olyan violanövény, a melynek magva akár a kellő tenyészési föltételek hiányában, de főleg azért, mert régi a mag, késedelmesen bir csí rázni és kikelni, rendesen egyszerű vi rágot fejleszt s ennek folytán, ha meg erősítést nyer H o o k e r ez állítása, ki lehet mondani a gyakorlati virágkerté szetben oly rendkivül fontos tételt, hogy gyorsan csírázó és gyorsan kelő violamagról teljes virágok fakadnak, gyengén csírázó vagy egyáltalában késedelmesen kelő magvakról csak üres virágok fej lődnek. A hybridáczió ügye egyébiránt újabb időben az elméleti, illetőleg a tu dományos czélú törekvések körét el hagyva, általános közkincssé válik, a mennyiben angol, franczia és német ker tészek, épen az elméletszabta nyomokon indulva, átvitték a keresztezést a gyakor lati térre és lázas versenygést fejtenek ki, hogy melyikök bir világraszólóbb eredményt felmutatni. Hogy haladás dolgában az amerikaiak sem maradnak hátra, elképzelhető ; és csakugyan Kali forniában működik az a búvárkodó ker tész, a kinek eredményei a legnagyobb feltűnést keltik a kertészeti és botanikai * H e g n e r J. P., Die natürliche Be-világban. Igaz, hogy nagyban hozzájárul sikereihez a kaliforniai kitűnő talaj és fruchtung dér Pflanzen. rágpor, abból tűnik ki legjobban, hogy pl. a csodatölcsér ( Mirabilis Jalappa) virágportokja 321 szemet, a varjumák ( Hibiscus ternatus) 4860, az agárkos bor (Orchts Morio) 120,000 virágpor szemet tartalmaz.* A mikroszkóp alatt a rengeteg sok virágpor szemecskéi ugyanazon növé nyen nagyságra és alakra nézve egy formák, különböző növényeken kü lönböző nagyok és különböző alakúak, úgy hogy a virágporszemcséből sok esetben a növény fajára is lehet követ keztetni. Ez eléggé csudálatos ugyan eme parányi mikroszkópi szervekről, de ép olyan bámulatos ezeknek hosszú életereje, a mi a tudományra, valamint a gyakorlatra nézve azért nagyon neve zetes, mert a virágport ekként termé kenyítő erejének épségben tartásával konzerválni, sőt elszállítani is lehet. Meg figyelték ugyanis, hogy a sárga viola (Cheiranthus cheiri) virágpora 14 napig tartja meg életerejét, de a datolyapál máé, a kukoriczáé, meg a kenderé egy évnél tovább is eltart. H a q u i n Lü t t i c h 48 napig tartogatott liliom virág porral végzett sikeres beporzást; Azaleát 42 napos, Camelliát 65 napos virágpor ral porozott be sikerrel. R a g g o n o t G o d e f r o y a megelőző évben gyűjtött virágporral termékenyített fehér liliomot és H a y B r o w n is arra a tapaszta latra jutott, hogy a Cereus grandijlorus kaktusz virágpora még 5 hónap múltán is élő volt. Szent-Pétervárott egy legyezőpálmara vitték jó sikerrel a Karlsruheból hozatott virágport és a hybridáczióval oly nagy odaadással foglalkozó hazai műkedvelőnk, G e s c h w i n d R e z s ő Olaszországban és Tirolban gyűjtött rózsavirágporral sikeresen porozott be rózsákat Korponán.

37*


SPIEGEL SAMU

az ilyen kísérleteknek kiválóképen ked vező kaliforniai éghajlat, de legnagyobb részben fiinak köszönheti á páratlan si kereket, tiógy kísérleteit eddig példa nélkül álló óriás terjedelemben tudja folytatúíí: E kaliforniai búvár, névszerint B u rb a n k L u t h e r, Massachussetts állam ban, szülőföldjén kezdte meg növényélettani és egyéb búvárkodásait, melye ket azonban csakhamar a kísérleteinek sokkal jobban kedvező égaljú Kalifor niában folytatott. Nagy terjedelmű keres kedelmi kertészetén túladva, kizárólag tudományos kísérleteinek szentelé- ma gát, mely kísérletek zöme hybridáczió, (cross-bred) párosítás, termékenyítés (fertilization), mag- és növény ki választás (selection) körül folyik. Eredményképen fajjavításokat törekszik felmutatni és az első ilyen eredmény egy burgonya, mely magról kelt és »Burbank’s Seedling Potato« néven Massachussetts államában, de az Egyesült Államok nyugatibb ré szében oly rendkívüli módon elterjedt, mint nálunk a rózsaburgonya, mert ke ményítőtartalma oly nagy volt, mint az előtt egyetlen egy burgonyafajé sem és korai érés mellett rengeteg bőven ter mett. Minket magyarokat kiválókép érde kel Burbank »Cross-bred A. P. — 318« jelű szilvája, melyet az »Agen« kis szilva és a magyar beszterczei szilva kereszte zéseként állított elő. A hybrid három szor akkora, mint szülei, magvaváló, egy héttel előbb érik, mint a magyar szilva, húsa tömör, édes mint a méz, aszalásra, valamint nyersen való szállításra párat lan. Az egész új törzs, állván 3 anyafa, 10 kisebb több éves fa, és 20— 25 olt ványból, 3000 dolláron kelt el. A birs olyan gyümölcs, a melyben majdnem teljesen* hiányzanak az elvál tozást előidéző hajlamok, melyek más gyümölcsfélékben megvannak és alkal

massá teszik a javításra, a nemesbítésre. Ugyanazért lemondtak róla a hybridá czió val foglalkozók, hogy a birsalmáról új és javított faj vegyületeket, fajtákat teremtsenek, s fáját csupán-alanyoknak szaporították, gyümölcsét ‘pedig alkal matlannak tartották az élvezetre, s leg feljebb elkészítve használták. A »NewYork Examiner« Burbank-nak egy birstenyészttnényét, névszerint a> »Santa Rosa«-t ismerteti, mely a régi birstől teljesen elüt. Nincs rajta az a molyhos burkolat, mint a régi birsfajokon, a gyümölcs nagy, fényes, czitromsárga, majdnem fehér, vékonyhéjú, húsa köve csektől, valamint1a birsnek összehúzó, éles, fanyar ízétől teljesen ment, igen porhanyó és nyersen ép oly kellemesen élvezhető, mint a jóféle finom alma, sülve, párolva vagy aszalva pedig gyö nyörű külszínű és igen finom ízű. A modern pomológiának tagadhatatlanul egyik legbecsesebb vívmánya. A bogyó gyümölcsökkel B u r b a n k kísérletei útján szintén jelentékeny sikereket ért el, ugyancsak keresztezés által. A hybridek némelyike a szőlőfájok bogyóit nagyságra háromszorosan is felülmúlja, így pl. a »Gregg« málnából 30 gramm (1 uncia) súlyra 26 darab bogyó kell, a »Shaffers Colossal« fajból 13 darab. E fajokról előállított »Eureka« hybridből már 9 db. elegendő 30 gr.-ra, a »Dié táto k hybridből pedig már 8 darab le nyomja a 30 grammot. E hybridek rend kívül édesek és illatosak. A számos fajvegyülék több faj egymással való ke resztezésének majdnem • végtelen kombinácziójából eredt; Burbanknak 120 ezer bogyós növénye volt kísérlet alatt*

j

* Hybridácziói közben használt fajokat és fajtákat, botanikusaink, de pomológusaink kedvéért is ide iktatjuk: Rubus Arcticus, Rubus Australis, Rubus Balfourianus, Rubús biflorus, Rubus canadensis, Rubus capensis, Rubus crataegífolius, Rubus cunei-


J.

ábra. Színben és alakban eltérő ágak málnáhybridekről.


582

SPIEGEL SAMU

és számos olyan hybrideket állandósí tott, melyekről V a n D e m a n,* T a y1 o r stb. igen elismerőleg nyilatkoztak. Mint nevezetes momentumot jegyzi fel Burbank, hogy a bogyógyiimölcsökkel való keresztezéseken a leveleknek rend kívüli elváltozását figyelte m eg; nem csak, hogy egyes hybrid levelei sem az apa-, sem az anyanövény leveleire nem ütöttek, hanem hogy egyetlen hybrid magjáról kelt egyéneken is tetemesen elváltoztak. Már K e r n e r is figyelt meg ismé telten olyan hybrideket, a melyeknek egyes jelenségeit sem az egyik, sem a másik szülőfajtól származóknak nem le hetett mondani; így előfordult pl., hogy a hybridnek egyes növénypéldányai csipkés leveleket fejtettek, holott mind két törzsnövénynek épszélű, vagy leg feljebb csak sekélyen bemetszett levelei voltak. A Salvia syívestris hybridnek néha mélyen fűrészes lomblevelei van nak, a minők pedig sem a Salvia nenwrosa, sem a Salvia pratensis-nék. — az említett hybrid szüleinek — nincsenek.

Ugyanezt látjuk a Matthiola incana és Matthiola Madaensis törzsfajokon. Egyiknek sincsenek csipkés levelei, a tőlök származó hybrid levelei pedig olyan mélyen ki vannak csipkézve, hogy Matthiola sinuatá-nak lehetne vélni. A Primula pubescens levelei néha szintén oly mélyen csipkések, a mint ezt sem a Primula auricula, sem a Primula hirsuta törzsfajokon nem észlelhetjük.* A Rubus hybrid ágainak színelválto zása körül, melyek Burbank észleletei nek érdekes tárgyát képezték, nagy ré sze lehet épen a keresztezéseknek, jól lehet a fénynek, vagy inkább a világos ságnak is nagy hatását észlelték a növé nyek színeire. A chlorophyll és ennek védő színanyaga az anthocyan inkább a növény lombozatán és folytatólag a zöld szárán érvényesíti színhatását, sem mint a megfásodott ágakon, mindazon által Kerner is megfigyelte, hogy pl. a vörös áfonyának (Vaccinium Vitis Idaea) egyes hajtása, mely sziklahasadékokon nőtt keresztül, vörös színt öltött és a sötétzöld lomblevelek helyét apró hal vány pikkelyek jelezték.** A zöld növényeken a világosság el folius, Rubus dalibarda, Rubus deliciosus, Rubus flavus, Rubus fruticosus, Rubus zárásával előállítható halványítás (étioidaeus, Rubus incisus, Rubus laciniatus, lement), mely a kertészetben oly nagy Rubus leucodermis, Rubus leucostachis, R u szerepet játszik, az elmondottakból Ítélve, bus Macrari, Rubus Menziezi, Rubus neszintén nagyon hozzájárulhatott a színglectus, Rubus nutcanus, Rúbus occidentalis, Rubus odoratus, Rubus palmatus, Rubus változáshoz, ellenben a fa, a tüskék parvifolius, Rubus pedatus, Rubus phoeniés egyéb külső sajátságok elváltozását culasius, Rubus rosaefolius, Rubus spectaés különbözőségét kizárólag a hybridábilis, Rubus strigosus, Rubus suberectut, czió proczesszusának vagyunk kénytele Rubus thyrsoides, Rubus triflorus, Rubus nek betudni. triviális, Rubus villosus, Rubus vitifolius és Rubus spec. Himalaya. A keresztezés eredményezte elválto * Van Deman pomológust a washingzást illusztrálja képünk is, melyen az toni United States Dept. of Agricult. gyüúj Sekel-körtének magról kelt egyet mölcsészeti ezelőtti ügyvivőjét nálunk Ma len egyénén nőtt 1o gyümölcspéldányát gyarországon is ismerik; Katona Zsigmond jeles pomológusunkkal élénk csereviszonyt tart fenn, küldvén a kecskemétieknek az amerikai nevezetesebb gyümölcsfajok oltóvesszőit cserébe a kecskeméti »Pogácsalma«, »Török Bálint«, az erdélyi »Batul« és »Ponyik« almafajok vesszőiért. S. S.

* K e m e r, Pflanzenleben II. Dás Entstehen neuer Gestalten inFolgeKreuzung. 565. 1. ** K e r n e r , Pflanzenleben II. Die Aenderung dér Gestalt dér Arten. 500. 1.


A NÖVÉNYEK K ERESZTEZÉSÉRŐL.

583

látjuk ugyancsak tízféle alakra elvál forniai klimatikus és talajviszonyok, a kaliforniai hybridáló rovarok. Burbank tozva. maga úgy fejti meg ezen erős degeneEgy-egy hazai pomológusunk ugyan rálást, hogy az úgynevezett »accident csak rossz szemmel nézné, ha valamely gyümölcsfája így szerte fajulna; nem is seedling«, vagyis a véletlen létesítette a kultura okozza ezt, hanem a káli- 1 egyénnel állunk szemközt.

2. ábra. Sekel körte egyetlen m agról nevelt egyénről.

3. ábra. A »kalifornia« Gladiolus virága.

Egy egészen új növényt is mutat be Burbank »Nicotunía« néven, mely a nagyvirágú Nicotiana és a Petúnia ke resztezéséből keletkezett fajvegyíilék. A Nicotunia szárai sudár folyók, szőrösek, vagyis inkább molyhosak, zöldek, majd

pirosak, vagy biborszínűek, levelei kétszer-háromszor akkorák, mint a Petúnia levelei, tehát inkább a dohányéihoz k ö zelednek, virágja szép fehér, rózsaszínű, karmin árnyalattal, vagy csíkos és b ő ségesen fakad. Magot e növény nem


5 &4

'

S P IE G E L SA MU

fejleszt, de dugványról könnyen szapo rítható. A Nicotunia szülei a csúcsorfélék rendjéhez tartozván, rokon növények, és minthogy az ilyenek keresztezése elmé letileg is lehetséges, csodálnunk kell, hogy e hálás anyagot régen nem karol ták fel az európai kertészek, annál is

inkább, mert nem tekintve e hybridnek növénytanilag igen érdekes voltát, dísz kertészeti szempontból is értékes nö vénynek Ígérkezik, ha ugyan állandó nak bizonyul. Szívesen elismerjük Burbanknak az általánosan kedvelt Gladiolus-szál elért eredményét is, mivel a »California«

4. ábra. Paradicsom -tőbe oltott burgonya föld fölött fejtett gu.nói.

5. ábra. Burgonyába oltott paradicsomnövény alatt a földben fejlett gumók.

nevű fajtáját, mely tagadhatatlanul sike rült javításnak bizonyult és már forga lomban, tehát a praktikus oldalát is látjuk. A Gladiolus-nak ez ideig két nagy fogyatéka v o lt: az egyik, hogy a virágok a szárnak mindig csak egyik oldalán sorakozván, a szár körületének többi

része csupasz v o lt; a másik hiba az volt, hogy mire a szár legfelső virágai kinyíltak, a legelébb kinyílt alsó virágok már elhervadtak. A »California« e te kintetben szerencsés javítás, mert a vi rágok szárának nem egyik oldalán, ha nem tömör sorokban köröskörül sora koznak, épen úgy, mint a jáczint virág-


A NÖVÉNYEK KERESZTEZÉSÉRŐL.

szára körül a virágharangok ; a legelébb kinyilt alsó virágok pedig megtartják teljes üdeségöket a legfelső, tehát a legkésőbben feslő virág kinyiltáig. E jó oldalakat még ama nagyjelentőségű kö rülmény tetézi be, hogy e Gladiolus-fajtának, mely különben törpe is, néhány színváltozata teljes virágú. A paradicsomalmának (Sólanum L ycopersicum) és a burgonyának (Solanum tuberosum) egymásba oltásával nálunk is tettek kísérletet és úgy látszik, hogy ezen műtétet kertészeink buvárlataik próbakövének tekintik ; mert számosán próbálkoznak vele. A mit hazai jelesebb kertészektől ez érdemben hallottunk, eredmény dolgában a legjobb esetekben mindössze csak arra szorítkozik, hogy az oltványok megeredtek, termésről azonban — legalább tudtommal — nem számolt be egyik buvárkodónk sem. Ezzel ellentétben Burbank mind a két oltási esetben,* t. i. a burgonyának a paradicsomba, s a paradicsomnak a burgonyába való oltásával elért eredmé nyeivel meglep bennünket az oltványo kon fejlődött sajátságos termések be mutatásával : A föld fölött nőtt burgo nyát Burbank »Aerial Potatoes«-nak nevezi és elmondja hozzám intézett le velében, hogy nagy feltűnést keltettek egyrészt szokatlan és igen sajátszerű alakjaikkal, másrészt azon biológiai okoknál fogva, melyek folytán létrejöt tek, A burgonya ez esetben paradicsom gyökérbe oltatván, ez utóbbiból került az összes tápszer a megeredt növénybe.

585

A burgonyanövénynek azonban csu pán paradicsomtöve lévén, a föld alatt nem fejleszthetett gumókat, e helyett gumószerű képződményeket fejlesztett a föld fölött a levelek hónaljában a szár és a levélnyelek közti szögletekben, sőt hellyel-közzel a levelek felszínén. . A mellékelt rajzon feltüntetett gu mók burgonyatőre oltott paradicsom növény alatt a földben fejlettek. A gumó képző anyagot a, paradicsomnövény le velei dolgozták ugyan fel, de megvoltak a föld alatt való fejlődéshez a megkivántató föltételek, a vegetáczió lefolyása itt normálisabb volt, a mennyiben a föld alatt rakodhatott le s tömörülhetett gumóvá a fentebb említett táplálék, és ugyanitt termettek ezen burgonyák, melyek sajátszerűen cser hajú bőrükkel tűnnek fel. A praktikus konyhakertész termé szetesen felvilágosítást óhajtana e két rendbeli burgonya fajvegyülék élvezhetőségére nézve, hogy ebből következtet hetne a termék értékére. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok azonban nem elegendők arra, hogy e kérdésre kimerítően válaszoljunk. Legyen azonban e válasz bárminő, ez mitsem von le a santa rosai kísérle tek érdekességéből. Meggyőződhettünk ezekből, hogy a keresztezés útján még sok eredmény érhető el, de viszont arról is, hogy sok, igen sok teendő vár még azokra, kik ez irányban nálunk is hivatottak volnának valamit tenni. S p ie g e l Sam u.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

A n ö vé n ye k keresztezéséről

Recommend Documents