MŰVÉSZETI OKTATÁS
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. — Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc.
École royale des Arts décoratifs. — Classe de l'Art graphique. Prof. : Francois Helbing.
a matyó művészet eredeti és tüzes szépsége kapta meg s művei élénk dokumentumai mindannak az artisztikus gazdagságnak, amely Mezőkövesd vidékén született. Életének utolsó szakát úgyszólván teljesen a mezőkövesdi népművészet kultusza tölti be, ennek alapján készítette iparművészeti munkáit, festett dobozait és a matyó-babákat, amelyek még legutóbb az Iparművészeti Társulat gyermekművészeti kiállításán arattak nagy sikert. A Magyar Iparművészetnek is régi munkatársa s olvasóink bizonyára élénken emlékeznek finom, magyaros rajzaira, amelyek több ízben ékesítették lapjainkat. Melegszívű, finomérzésű művész volt, aki minden apró alkotásában kifejezésre tudta juttatni a szeretetet, amellyel a művészet és a magyarság iránt viseltetett. Ez a szeretet a legdrágább érték, amelyet a magyar kultúra művészfiaitól kaphat s bizonyára igen fájdalmas, hogy ezt az értéket oly hirtelen és korán örökre el kellett vesztenie. * * *
A művészetben nincsenek megmásíthatatlan szabályok, csupán általános elvek vannak, amelyek a gyakorlatban folyton változnak. Walter Crane.
TVZ O. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA újabban minden tanév végén házi kiállítást rendez azzal a céllal, hogy a tanárok egymás munkásságát megismerjék, figyelemmel kísérhessék, a kiállítást közösen megnézzék, megbírálják és az ekképpen kialakuló vélemények révén a szakosztályoknak összhangzó együttműködését biztosítsák. Nem a nagyközönségnek szánt, külső hatásra törekvő kiállítások ezek, hanem intim jellegű beszámolók, amelyekbe a tanári karon, az intézet ifjúságán és néhány meghívott vendégen kívül más alig tekinthet bele. Az idei beszámolón ismét sok kedvező jelenséget láttunk, ami az intézet következetesen egészséges és gyakorlati irányú fejlődéséről tesz tanúságot. A régebben tespedő ötvösosztály például oly bámulatos pedagógiai érzékkel egybeállított tanmenetet és kiváló eredményeket mutat fel, hogy immár a legjobb reménységgel nézhetünk e nagyfontosságú művészi iparágunk jövője elé. A grafikai osztály csoportját a vezető tanár kitűnő gyakorlati érzéke hatja át, mely számol a mindennapi élet szükségleteivel, de bizonyságot tesznek a szebbnél szebb, változatos munkák arról is, hogy a növendékek egyéniségét túlszigorú, vagy egyoldalú korlátozással le nem nyűgözik. A plasztikai osztályokban szembeötlik a komoly törekvés, mely a formât mindig valamely meghatározott anyaghoz köti és ezzel a különböző technikákhoz való alkalmazkodóképességet akarja elérni. A díszítményi rajz tanítása sem merül ki többé jórészt értéktelen papirostervezetekben, hanem oda törekszik, hogy már a legelemibb gyakorlatokat összekösse valamely praktikus céllal. Természetesen ez csakis bizonyos technikai eljárások ismeretével érhető el. Ezért örömmel látjuk, hogy az ornamentika tanítását a linoleummetszés, szőnyegcsomózás, hímzés, batikozás és a sokféle könyvtábladíszítési eljárások, az üvegfestés stb. gyakorlásával egészítik ki. Az e téren elért eredmény igen tiszteletreméltó. Hasonló egészséges szellem hatja át a díszítő-szakosztályok tanítását is. A textil-osztályban újabban a legszebb sikereket a batikolással érik el. A kerámiai osztály ez alkalommal a már ismert régibb munkáinak variálására szorítkozik. Annál elevenebb működést fejtenek ki a lakásberendezési osztályok, amelyek a belső építészet és a bútorosság nagy tárgykörébe tartozó sok nemes ízlésű formai megoldással és finom hatású színpoémák-
kai lepik meg a nézőt. — Általában megállapíthatjuk, hogy céltudő, erős akarásról és jeles erők harmonikus együttműködéséről győz meg az iparművészeti iskola legújabb beszámolója. Kívánjuk, hogy az a fiatalos kedv és tettvágy, mely jeles intézetünk vitorláit most duzzasztja, ne lankadjon s vigye tovább is frissen és biztosan céljai felé.
J
UTALOMDÍJAK. Azoknak a pedagógusoknak, akik a szívükkel gondolkoznak, régi óhajtásuk, hogy az iskola többet jutalmazzon, mint büntessen. Néhány igaz, dicsérő szóval, egy cirógatással többet lehet a gyermeknél elérni, mint ezer büntetőparagrafussal. A mai iskola jutalmazási törekvése azonban jóformán csak az év végére szorítkozik s ott is kimerül a könyvjutalomban. Holott bizonyos, hogy a könyv sok minden előnye megszűnik abban a percben, amikor a gyerek elolvasta és szekrényébe zárja. Ez a gondolat vetődött fel a mostani gyermekművészeti kiállítás rendezőbizottságában, amikor elhatározta, hogy pályázatot ír ki — a legtágabbkörű területen — olyan jutalomdíjakra, amelyek a legjobb tanulók között szétosztatván, egyrészt állandóan szemük előtt lehessenek, másfelől íróasztaluknak, szobájuknak vagy a lakás falának művészi díszéül szolgáljanak. Csak egyfeltétel volt, hogy a reprodukálandó modell egyegy másolata ne igen kerüljön többe pár koronánál és az a metszet, plakett, cserép, fából vagy fémből készült tárgy, melyet az iskola így kioszt, ne igen terhelje meg a mainál jobban az állam, a főváros, az egyház vagy a község pénztárát. A pályázat — amelynek java termése ott látható a gyermekművészeti kiállítás falán — bizony nem járt teljes eredménnyel. A gondolat annyira új és példátlan, hogy a mi iparművészeti tervezőink legnagyobb része nem tudott vele mit kezdeni. Az Iparművészeti Társulat bírálóbizottsága ezért a vásárlásra fordított egész összeget ki sem adhatta és csak három munkát talált arra alkalmasnak, hogy az iskolafenntartók figyelmébe ajánlja. Ezek közül kettő (egy Mátyás király-plakett és egy keretezett emléklap) Bokros és Szekeres munkája, egy pedig (magyaros ornamentikájú verssorok) Ékes Lajos és Spinner Dezső munkája. A többi közt is akad néhány ötletes gondolat, melyek bizonyos változtatások árán felhasználhatók. Feltűnően hiányzanak azonban a szűkebb értelemben vett iparművészet körébe tartozó tárgyak : dobozok, írómappák, tolltartók, téntatartók, szelencék, necessairek, könyvkötések, zsebnaptárak stb. stb., amik éppen a hasznos voltuknál fogva annál nagyobb megbecsülésben részesülhetnek. Formailag, különösen a
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. — Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc.
École roy. des Arts décoratifs. — Classe de l'Art graphique. Prof. : Francois Helbing.
grafikai pályaművekben, igen sok ízlés nyilatkozik meg s a magyaros ornamentikának finom hajtásaival találkozunk ezen a pályázaton is, de hiányzik az invenció, az anyagok ismerete és a gyakorlati élet szükségletei iránt való érzék. S mintha egy kissé általában is túltengene az újabb generációban a cifrálkodás, az ékesenszólás a mondanivalók súlya helyett. Bizonyos azonban, hogy a kezdet e szerényebb sikere után erőteljesebb fejlődést lehet várni és már most sem volna haszontalan kísérlet a legjobb munkák közül néhányat sokszorosítva, a művészi nevelés ez első fecskéit, a magyar tanulóifjúság közé röppenteni.
•
•M
A
Z O. M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT L GYERMEKMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA szeptember hó közepéig lesz látható, hétfő kivételével 9-1-ig. A kiállítást mindenfelé nagy rokonérzéssel fogadták s hetek óta hemzse-
275 6*
Ebben az ügyben június 10-én Nádler Róbert elnöklésével a társulat és az ipartestület kiküldötteinek részvételével értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a kiállítást október hó közepétől november hó közepéig rendezik nagyszabású divat-revükkel kapcsolatban. A kiállításon nemcsak az ismert nagy divatszalónok vesznek részt, de módot kívánnak adni a szereplésre kisebb divatiparosoknak is anélkül, hogy az őket nagyobb anyagi áldozatokkal terhelné meg. A kiállítás részletes programmját az előkészítő bizottságnak még június hóban tartandó ülésén állapítják meg.
•n •n •n •II •II •II
DARMSTADTI MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍ-
À TÁSA, mely a képző- és az iparművészet minden ágának alkotásait foglalja magában, május hó 16-án nyilt meg és tart f. é. október hó 11-éig. E kiállítással egyszerre a hercegi palotában egy retrospektív kiállítás is látható, mely a német művészetnek 1650. évtől 1800-ig terjedő korszakát tünteti fel. E kiállításokat, valamint a kölni Werkbund és a leipzigi könyvművészeti kiállításokat lapunk legközelebbi számában behatóan ismertetjük.
E
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkái ból.DIszttőfestő-osztály. T a n á r : Sándor Béla.
«
••i
École roy. des Arts décoratifs. Classe de la peinture décorative. P r o f e s s o r : Béla Sándor.
gett benne a vidám gyermeksereg, mely tanítói vezetéssel nagy tömegekben kereste fel a kiállítást és gyönyörködve nézegette a sok érdekes és tanulságos látnivalót. De nagy örömét lelheti e kiállítás megtekintésében mindenki, aki a gyermeket szereti s akinek a művészetnek a gyermekkel való vonatkozásai iránt érzéke van.
D
IVATKIÁLLÍTÁS. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat a nőiruhakészítőipartestület közreműködésével ez év őszén divatkiállítást rendez az Iparművészeti Múzeumban.
276 L
LDŐLT PÁLYÁZATOK. Június hó elején az O. M. Iparművészeti Társulat által hirdetett több érdekes pályázat felett határoztak az illetékes bíráló-bizottságok. Az eredményeket a döntések sorrendjében következőkben ismertetjük : a) A Nemzetközi Mozgófénykép-Kiállítás plakátjára hirdetett pályázat bíráló-bizottsága június hó 5-én határozott a beérkezett 47 pályamű felett. A 250 koronás I. díjat Hosszú Pintér Gyulának, a 125 koronás II. díjat pedig Karlai Mór iparművészeknek ítélte oda. Ezeken kívül a kiállítás végrehajtó-bizottsága megvásárolta Földes Imre, Rogán Róbert és Jeney Jenő pályaműveit 50-50 koronáért. A pályaművek a jury döntése után láthatók voltak az Orsz. Iparegyesület nagytermében. b) A M a r k o v i t s é s G a r a i c é g által egy orfeumplakát keretjére hirdetett pályázatot június hó 6-án döntötte el az illetékes bírálóbizottság, mely a 100 koronás I. díjat Zombori Erbits Jenőnek, a 60 koronás II. és a 40 koronás III. díjat Szekeres és Bokros közös műveinek ítélte oda. A bizottság ajánlatára a pályázatot hirdető cég megvásárolta még Ékes és Ékes, Pállá Jenő, Töttössy Edith és Hosszú Pintér Gyula pályaműveit. c) A Szt. Lukács-gyógyfürdő igazgatósága megbízásából egy j e l k é p e s r a j z r a és a •
H
fürdőre vonatkozó a r c h i t e k t ó n i k u s f ö l v é t e l e k r e hirdetett pályázatok bíráló-bizottsága június hó 9-én bírálta el a beérkezett pályaműveket s egyhangú megállapodással elhatározta, hogy mindkét pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, amennyiben sem a beérkezett 31 jelképes rajz, sem a beküldött 51 architektónikus kép közül nem akadtak olyanok, melyeket a bizottság a kitűzött pályadíjakra érdemeseknek ítélt volna. Ezért a bizottság javaslatára a Sz. Lukács-fürdő igazgatósága a pályázatot a Társulat útján újból kiíratja. Az erre vonatkozó pályázati felhívást lapunk e számában közöljük. A lejárat napja f. évi október hó 5-dike. d) A Szt. Istvánnapi ünnepségek propagálására hivatott plakát rajzára hirdetett pályázat pályabírósága Bárczy István dr. polgármester, mint az O. M. Iparművészeti Társulat elnökének elnöklésével június hó 13-án bírálta el a beérkezett 38 pályaművet. Az 500 koronás I. pályadíjat Budai István, a 200 koronás II. pályadíjat pedig Bokros Ferenc és Szekeres Béla pályaművének ítélte oda. Ezenkívül megvásárolták 100-100 koronáért Kacziány Aladár, Földes Imre és Pataky Piroska plakátterveit.
ZÀKIR OD ALOM
zések, mégis Ybl dr. tanulmánya olyan szempontokból fogja meg a problémát, amelyekre nézve alig akad előzője. Míg ugyanis a legtöbb művészeti író művészettörténeti avagy s t í l u s k r i t i k a i nézőpontból foglalkozik az ornamenssel, Ybl dr. tanulmánya egészen plméleti jellegű és az ornamensnek ismerettani természetrajzát kívánja nyújtani. Ebben a tekintetben pedig úgyszólván mint felfedező szerepel és egy olyan kérdésre irányítja a figyelmet, amellyel az esztétikusok mindeddig nem foglalkoztak kellő részletességgel és precizitással. Kiindulási pontja a Kant-féle filozófia, amelynek aprioritását azonban a XIX. század lélektani és biológiai eredményeivel ellenőrzi. Ezen a széles alapon építi fel az ornamentumoknak ismerettani feltételeit. Pontos és végleges különbséget tesz a tárgyon megjelenő és a tárgyat alkotó ornamentum között és az utóbbival kapcsolatban tárgyalja az iparművészet legfőbb problémáját, a szükségszerűséget, megállapítva annak feltétlen érvényét. Ezután egy rendkívül érdekes fejezetben foglalkozik az ornamentális elemekkel ú. m. a ritmus és a szimmetriával, mint formális és az alkalmazással, mint nem-formális elemmel. Kifejti a ritmus és szimmetria genetikus ismerettani jelentőségét, pontos figyelemmel a jeleknek fiziológiai hátterére és esztétikai érvényesülésükre. Majd bőven foglalkozik az ornamentika tartalmi momentumaival, az organikus és nemorganikus ornamentika értékével, miközben kiterjeszkedik Lipps és Warringer hasonló irányú elméleteinek kritikájára. A különböző megjelenésű ornamentumok esztétikai értékelése zárja be a szigorúan tudományos tanulmányt,
TVZ ORNAMENTIKA. Ybl Ervin dr., akinek -fA. nevét olvasóink lapunkban megjelent cikke után ismerik, rendkívül komoly és mélyen • szántó tanulmányt írt az ornamentika kérdésé•I • M • ről. A probléma szinte a legaktuálisabb mindazok •II között, amelyek ma az iparművészeiét érdeklik. Abban a lázas keresésben, amellyel a modern művészet új kifejezésformára, végső eredményében új stílusra törekszik, úgyszólván az ornamens játssza a legnagyobb szerepet : az ornamens értéke, jelentősége a stílusfejlődésre nézve, k e l e t k e z é s é n e k , megváltozásának, megújhodásának kérdése a legnagyobb mértékben izgatja a művészeti írók és gondolkodók érdeklődését. A külföldi irodalomban egyre és egyre inkább szaporodSzemelvény az Iparművészeti Iskola nak az ornamens szereezidei munkáiból. Díszítőfestő-osztály. pével foglalkozó értekeTanár : Sándor Béla.
École roy. des Arts décoratifs. Classe de la peinture décorative. Prof. : Béla Sándor.
amely minden sorában meglepő bizonyságot tesz szerzőjének brilliáns tájékozottságáról s mély és eredeti gondolkodásmódjáról. A felvetett kérdéseket imponáló merészséggel s mindamellett világos biztonsággal tárgyalja és egész rendszerének rendkívüli meggyőző erőt tud adni. Kár, hogy tárgyalási módja talán kissé túlságosan szigorú és elvont, így könyve a laikus számára nehezen megérthető. A szakirodalom azonban kétségtelenül kellő érdeklődéssel és elismeréssel fogja fogadni a tanulmányt, amely egy fiatal tehetségnek lendületes bemutatkozása.
M
AGYAR DÍSZfTMÉNYEK. 25, részben többszínű mintalap iparművészek és rajzoktatók számára, valamint iskolai használatra. Tervezte Hollós Károly. A szerző kiadása. Ára 10 korona. — Az érdemes szerző már mintegy harminc év óta foglalkozik a magyar ornamentikával s eddig számos idetartozó sikerült tervezete került forgalomba. Munkáit választékos ízlés és a rajznak majdnem pedánsan gondos csiszoltsága jellemzi. Jelen műve kizárólagosan körbe tervezett, a kör területét harmonikusan betöltő síkdíszítményeket foglal magában, amelyeket jó részben magyar suba- és szűrhímzésekben előforduló elemekből alakított. A mű gyakorlati használhatósága szempontjából célszerűbb lett volna, ha a szerző néhány bordűrrel, négyszög stb. díszítménnyel tarkítja tervezeteit, melyek különösen a rajztanításnál igen jó szolgálatot tehetnek. Ezért Hollós művét rajzoktatóink figyelmébe ajánlhatjuk.
N A G Y V Á R O S E S Z T É T I K Á J A . (Kari Grosstadt. Berlin, Bruno Cassirer.) E folyóirat hasábjain több ízben volt már szó Schefflerről. A fiatal német esztétikusok közt kevés van, aki annyi finomsággal, annyi részletességgel tudna műalkotásokat analizálni, mint ő. Különösen, mikor nem annyira formataglalásról van szó, mint inkább a művészet pszichéjéről. Városokról (Páris, Berlin), azok művészi életéről, korokról és festőirányokról (Italienische Reise), építészeti és iparművészeti kérdésekről (Der neue Stil, Architektur der Grosstadt) egyforma könnyűséggel és biztossággal ír. Nagy termékenysége sem fáradtá, sem felületessé nem teszi, legfeljebb a munkái konstrukcióján érzik meg, hogy nem egyidőben keletkezett minden fejezetük és hogy kitöltetlen hézagok maradtak. Ez ötlik szembe a legújabb munkáján is, melynek egyes fejezetei, főleg a berlini architektúra s városesztétika kérdéseivel foglalkoznak és a német revükben jelentek meg külön-külön. Ámde az ő
À Schefíler : Die Architektur der
problémái kinőnek a berlini keretekből, jellemzően kozmopolitikus kérdésekké válnak és amit a bérházakról, az áruházak stílusáról, a falusi házakról, a temető-architektúráról ír, egytől-egyig oly megállapításokat tartalmaznak, hogy egy kialakuló világváros-esztétika alapgondolatainak tekinthetők. Igaz, hogy a speciális berlini látás még az ő nagy európai iskolázottságára is rányomja a bélyegét : nem tud más lenni, mint északnémet. Ez főleg egyéniségekről írt portréin látszik meg: Messelről, Hoffmannról, Behrensről, Tessenowról, Muthesiusról, Obristről, Endellről egyforma lelkesedéssel ír és ezeket a feljegyzéseket olvasva, azt hihetné az ember, mintha minden idők legkülönb városépítői Berlinben és Drezdában élnének. E jellemzésekben mindig több a csodálat és a személyes jótulajdonságok átélése, mint a kritika, de így is igen értékesek. Meg lehet állapítani belőlük, hogy SchefFIer tisztán látja a mai nagyvárosi építészet fejlődési irányait, a kétféle iskolának: a neoklasszicizálónak és a romantikusnak összefüggését a régebbiekkel s tudja, hogy mely tényezők azok a mai építészetben, melyek stílusalkotó erővel bírnak. Hogy a gazdasági viszonyok hatását, a vasbeton és a vas esztétikai szerepét beleolvasztja az architektúra mai fejlődésmenetébe, az azt mutatja, hogy a Riegel-féle esztétikai elméletet nagyon szerencsésen tudja gazdaságpszichológiai megfigyeléseivel és egyéni íróművészetének ötleteivel változatossá tenni. UNST UND SCHULE, évenként négyszer K megjelenő folyóirat, szerkeszti A. Hartmann. Gerlach és Wiedling kiadása, Wien. Egy évre 9.40 K. — A művészi nevelés, illetőleg a művészetnek az általánosan képző iskolák tanítási rendszerébe való belevitelének kérdése mintegy 12—15 év óta napirenden van és mindinkább terjed azu a meggyőződés, hogy az e téren elérhető eredmények nem csupán az általános kultúra szempontjából, hanem az ipari termelés, tehát a nemzetgazdaság szempontjából nagy értéket jelentenek. Az iskolának a művészettel és az alkotó munkával való közösségét, az esztétikai és művészettechnikai ismeretek terjesztését, az ízlés nemesítését akarja szolgálni a most meginduló, tetszetős külsejű folyóirat, melyből elsősorban a rajz- és kézimunkatanítók meríthetnek sok becses útmutatást, ötletet. De érdekes tudni- és látnivalót talál benne a laikus közönség is, mely ösztönszerűleg vonzódik a művészethez, szereti a szépet s a gyermekeket részesíteni akarja a művészi alkotás örömeiben. Ezért az új folyóiratot olvasóink figyelmébe ajánljuk.
V II
VII
•
•íí Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Lakásberendezési osztály. Tanár : Györgyi Dénes.
S
ZÉKESFŐVÁROSI
IPARMŰVÉSZETI
BIZOTTSÁG a címe annak az új bizottságnak, melyet Bárczy István dr., polgármester kezdeményezésére a székesfővárosi tanács a május hó 19-én tartott ülésén alakított. E bizottság hatáskörére nézve a tanács egyben kimondta, hogy ezentúl a fővárosi közigazgatás bármely ágában felmerülő oly ügyek, melyek iparművészeti vonatkozással bírnak vagy bírhatnak, a tan. XIV. ügyoszt. útján most alakított iparművészeti bizottság elé terelendők tárgyalás és javaslattétel végett, még pedig oly stádiumukban, hogy ez a bizottság az ügyeket még bármely irányú döntés e l ő t t szakszempontból kellőképpen előkészíthesse, illetve az illetékes ügyosztály által megjelölt szükséglethez és a rendelkezésre álló fedezethez mérten állást foglalh a s s o n a munkálatok iránya, tartalma, anyaga, formája és kivitelének egyéb módozatai (a munkálatokkal való megbízás, pályázatok stb.) tekin tetében. Az iparművészeti bizottság elé terelendők tehát elsősorban a főváros számára készülő középületek, hivatalok.iskolákésazegyéb TSld&zwt alapraj.
Écolé roy. des Arts décoratifs. Classe de l'Art de l'interieure. Prof.: Dénes Györgyi.
fővárosi intézetek (pl. fürdők, könyvtárak stb.), üzemek belső berendezései és iparművészeti jellegű díszítései, a főváros kegyúri jogának gyakorlásából kifolyólag végzendő iparművészeti vonatkozású munkálatok, azonkívül pedig minden belső berendezési és m á s iparművészeti jellegű munka, átalakítás stb., mely a már fennálló székesfővárosi épületekben szükségessé válik. A bizottság feladata lesz megállapítani, vájjon az illető munka (berendezés, felszerelés stb.) művészi irányú legyen-e s mily mértékben, azért az ügyek ilyen kérdések tisztázása végett is ennek a bizottságnak adandók ki javaslattétel végett. A bizottságelnöke Bárczy István dr. polgármester, helyettes elnöke Wildner Ödön dr. tanácsnok, tagjai Alpár Ignác, Bachruch Károly, Freund Vilmos, Glück Frigyes, Thék Endre és Wolfner József főv. törvényhatósági bizottsági tagok, továbbá Ágotái Lajos, C z a k ó Elemér dr., Fieber Henrik, Györgyi Kálmán, Lajta Béla, Nádler Róbert és Teles Ede. Amidőn örömmel veszünk tudomást a bizottság megalakulásáról, annak az óhajunknak adunk kifejezést, hogy a bizottságnak iparművészetünk fejlődése, általában pedig a művészeti kultúra szempontjából oly fontos működése minden irányban mennél sikeresebb legyen.
•H H
S !i •
8 fí •
•H
?!
•S •II II
íi •
•H •H •H •H H
T,•
T, T, •íí
•H •H
í! Ü •fí
•H •H
«J 279
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Díszltményl tervezés. T a n á r : Gróh István.
École royale d e s Arts décoratifs. C l a s s e d'ornamentation. Prof. : Etienne Gróh.
de l'Art
Jj Ü
n n V • Jí y y • íí y V • fi » V V íí » V • í £ V • íí y V • t, » » • íí y • • •
M
ŰVÉSZI É L E T AMERIKÁBAN. Erről a témáról, mely Európát annál lázasabban kezdi érdekelni, minél félreismerhetetlenebbé válik Amerika életfelfogásának hatása az óvilágra, mostanában egyre gyakrabban jelennek meg tudósítások. Ezek azonban többnyire csak eleven tollú újságírók vagy útleírók szemléletei, míg nemrég alkalmunk nyilt egy művészeti szakembernek, Jessen Péternek, a berlini Iparművészeti Múzeum tudós igazgatójának amerikai útján szerzett benyomásaival megismerkedni, melyeket a Hamburgi Iparegyesületben mondott el. Ebből az előadásból is kitűnik, mily céltudatosan igyekszenek az amerikaiak eloszlatni azt a balhitet, hogy belőlük a művészi érzék teljesen hiányzik. Az amerikai architektúra ugyanis nem merül ki a szédítő felhőkarcolók ízléstelenségeiben, mert Bostonban, Chikágóban egész sora van a modern, finom anyagszépségű villaövezeteknek, melyek kecses és szép összhangban egyesülnek. De a nagy árúházak, hotelek, kereskedelmi irodák sem nélkülöznek minden szépséget és főleg az anyagok gazdagságával lepnek meg. A márvány, a bronz, világítótestek gyakran imponáló méretekkel emelik e nagy házak belsejének gazdag kevélységét. A díszek néha kissé túlzott pompaszeretettel s hivalkodóan jelentkeznek, de a konstruktív szépségek azért mindenütt szóhoz jutnak. Vonatkozik ez még a pályaudvarok várócsarnokaira is, melyek közt nem egy a New-Yorkba érkező idegent elragadtatással tölti el. Iparművészeti berendezéseiben a gépbútor dominál, de az sem otromba vagy
ízléstelen, hanem mindig elsőrangú tervezők kezére vall, akik jól értik, hogy az anyag meglepő hatásait, célszerű formáit miként kell érvényre juttatni. Iparművészetükben első helyen kell említeni grafikájukat, könyvművészetüket, mely tipográfiájuknak észszerüségével, anyagszépségével, a papir finomságával és bizonyos konstruktív egyszerűséggel hat. Az amerikai grafikusok s kivált a kézművesek nagy hajlandóságot mutatnak arra, hogy ismét valami céhszerű szövetségben egyesüljenek. Bostonban, amely zeneileg is Amerika legjelentősebb városa, egy egyesülét van, amely vagy ezer művészt, műbarátot, férfit és nőt, egyesít, akik egy elárusítócsarnokot tartanak fenn s ebből olyan bútorok, fém- és agyagmunkák kerülnek ki, hogy a legjobb európai iparművészeti termékekkel vetélkedhetnek. Mindezekből Jessen azt állapítja meg, hogy Amerika a művészet támogatása tekintetében is nagy jövőnek néz elébe s ennek abban is egyik biztosítékát látja, hogy az amerikaiak híres gyüjtőszenvedélye és múzeumpártolása is őszinte, komoly műélvezésen alapul. Ez amatőrségben a legtiszteletreméltóbb v o n á s az a makacs következetesség és céltudatosság, amellyel az amerikai gyűjtő dolgozik. A szemléletnek és a szemléltetésnek nagy nevelőerejét, párosítva az iskolákban dívó műhelyszerű oktatással oly fényezőknek tekinthetjük, amelyekkel Amerika minden józansága ellenére is a jövendő nemzedékekbe az ideális javak iránti érzéket fogják beleoltani.
• •=•=•=•=•:•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•:
ORSZÁGOS MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV.. KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHAZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ É S TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYÎ, KALOTASZEGI SELYMES É S PAMUT VARROTTASOK É S MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁU É S MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT É S RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY É S AGYAGÁRÚK. H - M - H MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. I-M-M-M
a
C
•THEK • ENDRE BÚTOR-, Z O N G O R A É S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG
Ujabban jelent meg
AZ IPARMŰVÉSZET » KÖNYVE• HARMADIK JEZŐ)
(BEFE-
KÖTETE.
Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat megbízásából szerkesztette
sajtó alá rendezte
RÁTH GYÖRGY DIVALD KORNÉL oa, 352 szövegképpel és 75 műmelléklettel.
NAOY VÁLASZTÉK MŰVÉS Z I E S E N KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . Sggggg S A J Á T GYÁRTMÁNYÚ ZONGORÁK N A G Y V Á L A S Z T É K B A N , M E L Y E K É R T A GYÁR A LEGMESSZEBBMENŐ J Ó T Á L L Á S T VÁLLALJA 80S
BUDAPEST, VIIL, ÜLLÓI-ÚT 66.
A kötet tartalma : A fémek szerepe az Iparművészeiben. Irta : E d vt I l l é s A. Az ötvösség. Irta: Ml h a l i k József. A bronz é s az ón. Irta : dr. É b e r L. A vasművesség. Irta C s 4 n y I Károly. A zománc. Irta : MI h a 11 k József. Az Üveg. Irta : DI v a 1 d Kornél. A könyvkötés. Irta : dr. O u I y â s Pál. Szövött munkák. Irta: M i h a i l k Gyula é s T ö r ö k Kálmán. Iparművészeti törekvések a huszadik században. Irta : dr. N á d a t Pál. S u t X > £ x > ' ï > ?
A III. kötél árai 6 K. Mindhárom kötet ára díszkői. 4 8 K. Az Iparm. Társulat tagjai a harmadik kötetet 11-60 K, mindhárom kötetet 34-60 K kedvezményes áron kaphatjá k a Társulat irodájában.
Kiadta az Athenaeum irodalmi és nyomdai részv.-társ. Kapható minden könyvkereskedésben.
KÉPKIÁLLÍTÁS MAGyAR FESTŐMŰVÉSZEK EREDETI FESTMÉNYEINEK ft ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA t «
VIII., RÖKK SZILÁRD UTCA 40. ft ft SZABAD BEMENET * * ft ft » O L C S Ó ÁRAK * * *
>>•41]
I *
Zsolnay Vilmos-féle Pécs
KERÁMIAI OYÁRAK
Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.
ATHENAEUM I R O D A L M I É S NYOMDAI RÉSZV.-TÂRSULAT B U D A P E S T RÁKÓCZI-ÚT 54.
11111
MAGYAR IPARMŰVÉSZET SZERKESZTH5YÖRÖYIKÁLMÁN
MAIl)^AZOR$ZMAfí^IPARMrtíVÉS7ETI |l2ÍimiI^r»MEúlELENIKÉy£NTETÍZSZEI DÖFIZETÉSIDIJEQY- É V R E * Z Z K O H
