A művészet mint vizuális kommunikáció A művészeti kommunikáció modellje (kommunikációelméleti bevezetés) Szerző: Sepsi Enikő Lektor: Buda Béla
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Bevezető • Ebben az elektronikus tananyagban Ön megismerkedhet a vizuális kommunikáció néhány mai alapkérdésével. Ezeknek az alapkérdéseknek a megközelítéséhez néhány művészeti ágat emelünk ki, s ezeken a művészeti ágakon, azok érintkezési pontjain érjük tetten a művészetet mint az egyébként elég tág értelmezésű, s ezáltal körülhatárolatlan vizuális kommunikáció par excellence megjelenési formáját. • Szükséges előismeret: a Kommunikációelmélet modul Elméletek és modellek a kommunikációról témaköre. A tananyag témakörei: I. A képzőművészeti kommunikáció • Első rész: Jelentés a vizuális művészetekben • Második rész: A kompozíció poétikája: lineáris és fordított perspektíva • Harmadik rész: Az ikonográfiai elemzés, az ikonológiai módszer • Negyedik rész: Képteológia, ikon • II. Vizualitás az irodalomban, irodalom a vizuális műfajokban • Első rész: Vizualitás az irodalomban • Második rész: Irodalom és film • Harmadik rész: Vizualitás a színházban • III. A dokumentumfilm mint vizuális művészet • Összegzés TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Tartalom • • • •
Első rész: A vizuális fordulat Második rész: A kognitív metafora Harmadik rész: A művészet mint vizuális kommunikáció modellje (kitekintés) Felhasznált irodalom
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
I. A vizuális fordulat Korunkban,melyet a látvány uralma, a vizuális „felügyelet” (Foucault), a képgyártás legkülönfélébb módja és a reprezentáció körüli viták kiélesedése jellemez, még mindig nem tudjuk, mik a képek, mi a kapcsolatuk a nyelvvel, és hogyan hatnak a nézőikre, s teremtő módon a világra is. A képpel szembeni gyanakvás a bibliai koroktól kezdve (Ne csinálj magadnak faragott képet!) a képromboláson keresztül a nyelvfilozófia vizuális reprezentációval kapcsolatos aggodalmáig, ikonofóbiájáig (Wittgenstein, Foucault, Deleuze, Lyotard, Derrida, Rorty) jutott el, s fokozatosan árasztotta el a művészet különféle ágait. A költészetben Pilinszky János fogalmazza meg az irodalom természettudományos egzaktságokat elirigylő tükör-korszakát. A Frankfurti iskola számára pedig a vizualitás uralma a tömegkultúrához és a fasizmus kultúrájának fenyegetéséhez köthető. A vizuális fordulat biztos jele az a diszkomfortérzés, mely interdiszciplináris jelleggel foglalkoztatja az intellektuális vizsgálódások széles skáláját. A vizuális művészetek vizsgálata nem maradt érintetlenül a fent leirt folyamatoktól, de nem járt az élvonalban, hiszen az angolszász művészettörténet még a nyelvi fordulat integrálásánál tart (a vizuális művészetekre mint jelrendszerekre, s a művészeti tárgyakra mint „textualitással”, diskurzussal telített alkotásokra tekint; a nézőiség pedig éppolyan problémákat vet fel, mint az olvasás különféle formái). A megújult érdeklődés Panofsky ikonológiája iránt is a képi fordulat jele. A nyugati festészet mesterműveire irányuló figyelmet tovább kell terelnünk a színház- és filmtudomány irányába, hogy a nyelvészeti/irodalmi és képi modellek fúzióját létrehozhassuk. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
II. A kognitív metafora • Johnson és Lakoff elmélete nyomán fogalmi metaforának nevezzük azt, amikor egy absztrakt fogalmat (pl. az élet) egy kevésbé absztrakt fogalom (utazás) felhasználásával értünk meg (az élet egy nagy utazás). A forrástartomány (utazás) segítségével érthetjük meg a céltartomány (élet) fogalmait. • A kognitív nyelvészet a fogalmi metaforát megkülönbözteti a metaforikus nyelvi kifejezéstől. Az élet egy utazás fogalmi metaforát több, az életet az utazás témaköréből származó szavakkal fejezheti ki, ezeket metaforikus nyelvi kifejezéseknek hívjuk (pl. Válaszút előtt állok; Eltévelyedtem.). Vagyis a fogalmi metaforák nyelvi megnyilvánulásokban jutnak kifejezésre. • Ám ha a gondolkodásunkat, cselekedeteinket irányító fogalmi rendszer metaforikus, akkor ezek a fogalmi metaforák nem csak a nyelvben nyilvánulhatnak meg, hanem a kultúra különféle médiumaiban, az emberi megismerés többféle területén is. Ezeket a megnyilvánulásokat a fogalmi metaforák nyelven kívüli megvalósulásának nevezzük. • A fogalmi metaforák ilyen nyelven kívüli megvalósulásaként vizsgálható a filmek, a színház, az irodalom nem nyelvi szerkezete, képregények, szobrok, épületek, de a reklámok, a társadalmi jelenségek, a politika, sőt a mítoszok és az álmok is, de az olyan absztrakt jelenségek is, mint az erkölcs vagy a társadalmi szokások. • A fogalmi metaforák átszövik a társadalmi, művészi, lelki-szellemi és kulturális életünket. A metaforákat nem csak a beszédünkben, hanem a nem-nyelvi valóságban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS” is felfedezhetjük.
II. A művészet mint vizuális kommunikáció (modellalkotás) • Ha elfogadjuk, hogy a művészeti alkotásban, valamint a befogadásban a tudatalattinak nagy szerepe van (l. a szöveggenetika eredményei, Charles Mauron Des métaphores obsédantes au mythe personnel c. műve, vagy Platón a megismerésről mint ráismerésről szól, stb.), s elfogadjuk azt is, hogy a tudatalatti úgy strukturálódik, mint a nyelv (l. Lacan, Rorty), akkor nagyon is elképzelhető, hogy a fogalmi metaforák vizsgálata a különféle vizuális művészeti ágakban fontos adalékot nyújthat a nyelv és a vizuális alkotás (a befogadó oldaláról: percepció) kapcsolódásainak feltárásához. • Paul Ricoeur Az élő metafora c. könyvében bevezeti a Wimsatt-től kölcsönzött verbális ikon fogalmát, melyet a költői nyelv jelentésalkotásának megvilágítására használ: a költői nyelvben a szavak értelme és materialitása fuzionál („le sens – les sens”, „le sensible”), sokkal inkább, mint a nem-költői nyelvben, s egy önmagára hajló tárggyá, anyaggá (stuff) válik, mely valamilyen fiktív és virtuális tapasztalatot fogalmaz meg. Éppen az olvasás aktusa mutatja meg, hogy a költői nyelvben nem a jelentés és a hang összekapcsolódása elsődleges, hanem a jelentés és egy képfolyam (az emlékezetből feltörő érzéki lenyomatok, impressziók) összekapcsolódása. Ezt érti a jelentés ikonicitásán. (Ricoeur, 1975, 263.) A tananyag a szakirodalomban elszórtan „költői” színháznak, „költői” filmnek nevezett példákat részesíti előnyben ezen megfontolások mentén, jóllehet kiterjedhetne a plakátművészet, reklámművészet, szobrászat, építészet, stb. területeire is. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A művészet mint vizuális kommunikáció modellje – kitekintés A Kommunikációelmélet modulban, az Elméletek és modellek a kommunikációról témakörben bemutatott iskolák és legismertebb kommunikációs modellek közül haszonnal alkalmazható a művészeti területre is a transzmissziós modell, a ShannonWeaver-féle modell, különösen a zaj, zajforrás (csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zaj), valamint a kódolás-dekódolás tekintetében. Hiszen minden művészeti ág sajátos jelrendszerrel dolgozik, sajátos csatornákon kommunikál, s az adott nyelvet sajátos kódolási-dekódolási technikák, folyamatok jellemzik. Bizonyos, interaktivitással élő művészeti ágakban a Schramm és Osgood által megalkotott interperszonális, körkörös interpretációt leíró modell is jól alkalmazható, ahol az adó és vevő mindegyike egyben interpretáló, vagyis a bekódolás és a dekódolás állandóan cserélődik a két szerepben. A hazai szakirodalomban nincs jelen, ugyanakkor éppen a művészetet mint vizuális kommunikációt vizsgálók számára érdekes hozadéka lehet Brown holografikus modelljének vagy a lengyel származású Benoit Mandelbrotnak a fraktálokra épülő kommunikációs modelljének alkalmazása (a számítógépes grafikára nagy hatással volt). C. David Mortensen, Communication: The Study of Human Communication (New York: McGraw-Hill Book Co., 1972), 2. rész: Communication Models.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Fraktál-modell, káosz-elmélet és vizuális kommunikáció A fraktál egy olyan forma, mely ugyanannak az eljárásnak, formulának a végtelen ismétléséből születik (l. a háromszögből felépülő mintázatot). Fraktálformák, mintázatok a természetben mindenütt megtalálhatóak: a brokkoliban, egy hópehelyben. Mandelbrot felfedezése a számítógépes grafikában természetes tájképek kreálását tette lehetővé, de a piacgazdaság és az időjárás területén sem bizonyult haszontalannak (dinamikus rendszerekről lévén szó), sőt a leadership-elméleteket is megtermékenyítette (Margaret J. Wheatly). Mind a fraktálok, mind a káoszelmélet esetén kulcsfogalom a „kezdeti körülményektől való érzékeny függőség” („sensitive dependence on initial conditions). Ebből az alaptételből származik a pillangó-effektus közismertebb fogalma. A jósolhatóság gátja a kezdeti kondíciók megismerésének nehézsége.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A XX. század a befogadáselméletek százada • A tananyagban több témakörben leitmotívként felbukkanó Malom és kereszt (Lech Majewski 2011-es filmje) idősebb Pieter Bruegelnek a bécsi Kunsthistorisches Museumban található festménye, a Keresztvitel alapján (l. Képzőművészeti kommunikáció c. témakör) az időt és az időt uraló Teremtőt jeleníti meg a malom, míg a szenvedéseket elviselő embert – az imitatio Christi jegyében – a kereszt szimbolizálja (a film narratívát és időbeli kiterjedést ad a festménynek). • A képzőművészeti kommunikáció c. témakör képelemzésében láthatjuk, hogy a korabeli környezet értette az ikonográfiai utalásokat, míg a mozgókép az egységes interpretációs sémák szétesésekor született (l. A dokumentumfilm mint vizuális művészet c. témakört). A film narratívája ezt a hiányzó interpretációs mezőt állítja helyre, vagyis rituális funkciója van, s egyúttal felhívja a figyelmet a befogadás rituális aktusára mint átmeneti rítusra (Van Gennep: Les rites de passage), az értelmezés korunkban kitüntetett jelentőségére.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Mit jelent egy képet megérteni? Franz Marc: A mandrill, 1913. A Képzőművészeti kommunikáció c. témakörben is említett A mandrill című Franz Marc által 1913-ban, a Kunsthalléban kiállított kép esete mutatja, mennyire fontos, hogy a közönség képes legyen dekódolni a látottakat, vagyis ismerje a képi konstrukció adott nyelvezetét, s általában a látás nyelvét. A képet ugyanis erős üveggel kellett óvni a dühödt képrombolóktól. Gustav Pauli 1921-es írásában az indulatot a meg-nem-értéssel, a megértést a közömbösséggel kapcsolja össze. A megértés kialakítása érdekében: 1. A művészt kellemes emberként mutatja be 2. Bemutatja fejlődését korai „hősi haláláig” (szimpátiát ébreszt) 3. Az expresszionizmus magyarázatát adja, Marc művészeti ideáit mutatja be 4. Pauli a kép kvalitását hangsúlyozza 5. Hasonlóságokat és asszociációs lehetőségeket kínál fel (ezeket hiányolta a néző ingerülten a képen): nem hasonlít-e egy nemes régi üvegfestmény villódzásához? A látogatók indulatát az váltotta ki, hogy nem voltak képesek felismerni a motívumot (Pauli = Hermész az istenek és emberek között).Gadamerhez hasonlóan a megértést a hagyomány-összefüggésbe való bekerülésként fogja fel (Bätschmann: az újnak az ismerthez való hasonítása: kulturális asszimiláció). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Brehm: Az állatok világa (Így néz ki egy Mandrill – pávián) Ezt tudták a hamburgiak
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Amit nem tudtak. Panofsky magyarázata • Nem ismerték a stílust. Panofsky az asszimilációt átértelmezésnek nevezi (a kép megértéséhez és leírásához az ábrázoló elemeket át kell értelmeznem, vagyis egy ábrázolt dolog jeleként kell megértenem). De vajon a képet értjük-e meg akkor, amikor felismerjük, hogy mit ábrázol? Az ábrázolt tárgyat és tényállást nem sikerült azonosítania a hamburgi közönségnek. Ha képes azonosítani az ábrázolt tárgyakat, tényállásokat, és azok kifejezését, megértette a jelenségértelmet (előfeltétele a magasabb értelemrétegek megismerésének), ám: „Mindnyájan tudjuk, milyen egy majom, ám ahhoz, hogy ezen a képen ‘felismerjük’, az kell, hogy (…) ‘be legyünk állítva’ a kép formaalakítását meghatározó ábrázolási elvekre.” • Hogyan néz ki egy mandrill? – Melyik ábrázolást használnám ennek bemutatására? • Ha Marc képe állna csak rendelkezésre, a mandrillok kinézetéről beszélnénk-e, vagy arról, miként festett F. Marc? • Helyesebb volna azt mondani: egyvalami az ábrázolt dolog megértése, és megint egy másik a képé? Panofsky elgondolását utóbb megerősítette a dolog megértésének primátusát hirdető gadameri tézis („aki megértésre törekszik, annak össze kell kapcsolódnia azzal a dologgal, ami a hagyományban szóhoz jut) • Az ábrázolt dolog a lényeg, s az ábrázolás járulék? Ez a kérdés rávilágít a nyugateurópai festészet és pl. a távolkeleti festészet közötti alapvető, kozmológiai vonatkozásokig visszavezethető különbségekre. • PANOFSKY 1984, 251-252; BÄTSCHMANN 1992, 21-23. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A módszer kiegészítése: előzetes ismeretek és a fantázia működése • Az oktatási anyag a kommunikációra mint közvetítő folyamatra összpontosít, de sok ponton implikálja a fantáziát és a művekre vonatkozó ismereti kontextusokat, ezekben pedig izomorfia mutatkozik a műalkotás szerkesztési módjával, illetve annak történeti evolúciójával kapcsolatban. A befogadó ismeretei kellenek a megértéshez és a mű által mozgásba hozott fantáziában jön létre a hatás. Maga a fantázia és azt kísérő sokféle kognitív folyamat lényegi tulajdonságai fejeződnek ki, erősödnek fel a különféle művészeti ágakban, műfajokban, illetve magában a műben.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Felhasznált irodalom • Blaskó Ágnes-Margitházi Beja (szerk.) 2010: Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény, Budapest, Typotex. (különösen: William J, Thomas Mitchell: A képi fordulat, 171-195.) • Bätschmann, Oskar 1992: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába, Képek elemzése, Corvina kiadó, Budapest. • Duthuit, Georges 1974: Représentations et présence. Premiers écrits et travaux (1923-1952), Paris, Flammarion, 1974. • Horányi Özséb (szerk.) 2003: A sokarcú kép, Typotex. • Kiss Attila A.-Szőnyi György Endre (szerk.) 2003: Szó és kép. A művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája, Ikonológia és műértelmezés 9, Szeged, JATEPress. • Kövecses Zoltán 2005: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Budapest, Typotex. (különösen: A fogalmi metaforák nyelven kívüli megvalósulása c. fejezet, 69-77.) • Lakoff, George – Johnson, Mark 2003 (átdolgozott kiadás): Metaphors we live by, Chicago, University of Chicago Press. • Panofsky, Erwin 1984: A jelentés a vizuális művészetekben, ( szerk. Beke László), Gondolat Kiadó, Budapest. • Ricoeur, Paul 1975: La métaphore vive, Párizs, Seuil. Az élő metafora. Osiris kiadó, Budapest, 2006. • Szőnyi György Endre 2004: Pictura & scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei, Ikonológia és Műértelmezés 10, Szeged, JATEPress. • W.K. Wimsatt et M. Beardsley 1954: The Verbal Icon, University of Kentucky Press. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
További ajánlott irodalom • Giraud, Pierre 1962 (3. kiadás): La sémantique. Presses Universitaires de France, Paris, Que sais.je? No 655. • Groupe µ 1992: Traité du signe visuel. Pour une rhétorique de l’image, Seuil. • Lakoff, George 1987: Women, Fire and Dangerous Things. What Categories Reveal about the Mind. The University of Chicago Press, Chicago • Lakoff, George – Johnson, Marc 1999: Philosophy int he Flesh. The Embodied Mind and the Challenge to Western Thought. Nasic Books, New York. • Nyíri Kristóf: A gondolkodás képelmélete. http://www.hunfi.hu/nyiri/ELTE_2000_conf.htm • S. Nagy Katalin: A vizualitás, mint korunk gyermekbetegsége http://www.grafomagazin.hu/index.php?menu=22&rovat=1&id=203&&cikkNev= • Szegedy-Maszák Mihály 2007: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata. Kalligram. • Szilágyi N.Sándor 1997: Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár. • Töreky Ferenc 2002: Vizuális kommunikáció, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ikonok • • • • • • • •
Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”