A munkavédelmi oktatás kötelező tartalma, összeállítása

A munkavédelmi oktatás kötelező tartalma, összeállítása


Készült: A Fórum Média Kiadó Munkavédelmi oktatási szabályzat című írása alapján.

1


2

Tartalomjegyzék Bevezetés _________________________________________________________________ 3 A munkavédelem általános jogi szabályozása _____________________________________ 4 A MUNKAVÉDELEMRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK _________________________________________ 4 A NEMZETI SZABVÁNY SZEREPE A MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEKNÉL _________________________ 4 A MUNKÁLTATÓI RENDELKEZÉS____________________________________________________ 5 MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ______________________________________________________ 5 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT ____________________________________________________ 5 A munkavédelmi oktatás ______________________________________________________ 8 AZ OKTATÁS CÉLJA ____________________________________________________________ 8 AZ OKTATÁS TEMATIKÁJA _______________________________________________________ 9 A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÁLTALÁNOS ESETEI ________________________________________ 12 AZ OKTATANDÓ FŐBB TÉMAKÖRÖK ________________________________________________ 13 AZ IDŐSZAKOS OKTATÁS _______________________________________________________ 14 RENDKÍVÜLI OKTATÁS _________________________________________________________ 15 Fontosabb munkavédelmi követelmények építőipari ágazatban ______________________ 18


3

Bevezetés Az ipari fejlődés eredményezte az elmúlt században azt a felismerést, hogy a munkáltatónak fontos gazdasági érdeke fűződik a munkavállaló egészségének, biztonságának megóvásához. A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsító kockázata 1-3 nagyságrenddel magasabb más környezetekénél. A kockázatok különféle formákban jelennek meg a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőiig, ideértve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezőit is. Napjainkban az Európai Unióban évente 142 400 személy veszti életét foglalkozási megbetegedés miatt, 8900 pedig munkahelyi baleset miatt. Az évi 150 000 haláleset akár egyharmadát is okozhatják a munkahelyi veszélyes anyagok, ezen belül 21 000 eset az azbesztnek köszönhető. A foglalkozási betegségek csoportjain túl ismeretesek a foglalkozással összefüggő betegségek, amelyek számos előidéző tényezője közül egy a munkakörnyezet, vagyis a munkakörnyezet bizonyos elemei az érintetteknél növelik az adott megbetegedés kockázatát. A betegségek egy része hosszú, esetenként több évtizedes lappangási idő után jelentkezik, és sok esetben nem derül ki annak foglalkozási eredete. Az építőipar területén évente körülbelül 1300 munkavállaló veszti életét. A derékpanaszok az emberek 60-90%-át érintik életük valamely szakaszában. A becslések szerint Európa munkaerejének egyharmada van kitéve nagy zajnak a munkaideje egynegyedénél hosszabb ideig. A modern munkavédelem a munkakörnyezet humanizálását és az emberi tényezők messzemenő figyelembevételét igényli. Ez a felfogás összhangban van a munkáltató és az állam gazdasági érdekeivel, a munkavállaló és családja érdekeivel, végső soron az egész társadalom érdekeivel. A biztonsági és egészségvédelmi politikának és gyakorlatnak alkalmazkodnia kell a körülményekhez. A munkahelyi környezet, az új technológiák bevezetése, a munkaszervezési módok változása, valamint a gazdasági, szociális és demográfiai feltételek alakulása miatt folyamatosan változik.


4

A munkavédelem általános jogi szabályozása A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési, eljárási, hatósági, intézményi stb. feltételeinek, kérdéskörének az általános, részletes, illetve helyi (munkahelyi) rendezése. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy szakterületei) követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. Célja pedig, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

A munkavédelemre vonatkozó szabályok A gyűjtőfogalomként jellemezhető kategória szerint a munkavédelem: - alapvető szabályait a munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. törvény), - részletes szabályait a munkaügyi miniszter (MüM, SZCSM, FMM rendeletek), a népjóléti, valamint egészségügyi miniszter (NM, EüM rendeletek) által kiadott más külön jogszabályok, - az egyes veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan az illetékes miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat), illetve - a szabványok tartalmazzák. A jogirodalom és gyakorlat munkavédelemre vonatkozó szabálynak tekinti a munkaeszközök műszaki dokumentációját (használati és kezelési tájékoztató, gépkönyv, kezelési utasítás stb.).

A nemzeti szabvány szerepe a munkavédelmi követelményeknél A nemzeti szabvány – amely műszaki, technológiai megoldásokat, paramétereket, határértékeket stb. tartalmaz – sajátos jogi természetű követelmény, hiszen általában önkéntes alkalmazású. Munkavédelmi jogszabály hivatkozhat nemzeti szabványra, amelynek teljesítése azt jelenti, hogy a jogszabályban foglalt követelmény teljesül. Természetesen ilyen esetben is alkalmazhat a létesítő, üzemeltető a szabványtól elkülönült más megoldást, de a jogszabályban előírt egyenértékű biztonsági, egészségvédelmi színvonalat biztosítani kell. Az eltérő megoldás megfelelőségét az alkalmazónak kell bizonyítania vitás esetben. Bár a nemzeti szabvány lehet angol nyelvű, „jóváhagyásos” is, a jogalkalmazói gyakorlatban a magyar nyelven kihirdetett szabványok tartoznak a munkavédelemre vonatkozó szabályok közé.


5

A munkáltatói rendelkezés Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. Ez lehet átfogó, szabályzatszerű (pl. munkavédelmi szabályzat), vagy egyedi szabályzat (pl. egyéni védőeszköz-juttatás), utasítás, terv (pl. mentési terv), de lehet egyedi, alkalomszerű utasítás konkrét munkavégzésre vonatkozóan. Ide tartoznak a műszaki dokumentációk, amelyeket a munkáltató ad át a munkavállalónak (többnyire a gép műszaki dokumentációjaként pl. gépkönyv, használati tájékoztató) azzal, hogy az abban foglaltakat megtartani köteles. Fontos szabály a munkáltatói rendelkezések, de általában a munkavédelemre vonatkozó szabályok közlésének körében, hogy a munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.

Műszaki dokumentáció A munkavédelemre vonatkozó szabályok körében (mint a munkáltató rendelkezése a munkavégzés vonatkozásában) a műszaki dokumentáció alatt a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó leírásokat, tájékoztatókat, utasításokat értjük, amelyeket a gyártó (forgalmazó) vagy az üzemeltető meghatároz, és megtartásuk kötelező a munkatevékenység (gépkezelés, technológiai művelet) során. A műszaki leírás mellett személyi feltételeket, egyéni védelmi módokat, fontos vizsgálati eljárásokat, karbantartási feladatokat, kezelési „parancsokat” tartalmaznak, ideértve a rendkívüli helyzetben követendő eljárásokat is.

Munkavédelmi Szabályzat A munkáltató úgy is rendelkezhet e körben, hogy az utóbbi évtizedek bevált gyakorlatát követve általános, átfogó szabályzatban rendezi a munkavédelem feladat- és hatáskörét a munkavállalók, vezetők között. E szabályzatban leírja az egyes eljárások (műszaki vizsgálatok, kockázatértékelés, balesetvizsgálat stb.) menetét és felelőseit, meghatározza az egyéni védőeszköz-juttatást, az alkalmazási feltételeket, a speciális magatartási szabályokat, az érdekképviselet működését és más, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó speciális biztonsági, egészségvédelmi feladatot. A munkavédelmi szabályzat munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül, felelősséget megállapító norma. Kiadását egyeztetni kell a szakszervezettel, véleményeztetni az üzemi tanáccsal, és jóváhagyatni a munkavédelmi képviselettel. Elkészítése munkavédelmi szakismeretet igényel, ezért célszerű munkavédelmi szakemberrel (esetleg foglalkozásegészségügyi szolgálattal egyeztetve) előkészíttetni.


6

A Szabályzatot ismertetni kell a munkavállalókkal, hatósági ellenőrzéskor be kell mutatni az ellenőrző szerveknek. A munkavédelemre vonatkozó szabályok (a munkavédelmi törvénytől kezdve a belső munkáltatói munkavédelmi rendelkezésig, gépkönyvig bezárólag) azonos jogi természetűek, azaz végrehajtásuk kötelező, megalapozzák a munkáltató és/vagy a nevében eljáró, illetőleg a másik oldalon a munkavállaló jogi felelősségét megszegésük esetére. A felelősség a jogágak szerint, illetve az objektív vagy vétkességi felelősségi alakzat szerint alakul. Objektív a felelőssége általában a munkáltatónak, azaz vétkességétől, szándékától, pénzügyi és egyéb helyzetétől függetlenül általánosan felel vállalkozásánál, intézményénél a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása tekintetében. Vétkességi alapú a felelősség (munkajog, büntetőjog, szabálysértési jog) a mulasztó munkavállaló tekintetében, ha gondatlanul vagy szándékosan szegi meg a szabályokat. A munkavédelmi szabályzat felépítése és szabályozási köre A munkavédelmi szabályzatot jogtechnikai szempontok és a szabályozási tematika egymásra épülésének, valamint az áttekinthetőségi és érthetőségi elvárás figyelembevételével célszerű felépíteni. Célszerű a munkavédelmi szabályzatot előszóval kezdeni, ahol a munkáltató kifejtheti azokat az alapvető célkitűzéseit és elvárásait, amelyeket a munkavédelmi szabályzat végrehajtása során érvényre kíván juttatni. A fejezetek sorát a hatállyal indokolt kezdeni, mert már a szabályzat elején meg kell mondani, hogy mit, hol, kiknek és mikor kell végrehajtani. Ezt követi az ügyrend, vagyis a munkavédelmi feladatok megosztása, majd az egyes feladatok fejezetekre bontása, végül a szabályzatot hitelesítő záró rendelkezések zárják a fejezetek sorát. A munkavédelmi szabályzat mellékletei és függelékei a szabályzat áttekinthetőségét biztosítják.

A munkavédelmi szabályzat felépítése Előszó (célkitűzések kifejtése) Hatály (mit, hol, kiknek és mikor kell végrehajtani) Ügyrend (a munkavédelmi feladatok megosztása Hitelesítő záró rendelkezések

A munkavédelmi szabályzat szerkezete A tárgyi hatály meghatározásánál arról kell rendelkezni, hogy mely feladatokra, mely tevékenységi körökre, mely technológiákra terjed ki a szabályzat hatálya. Miután a munkavédelmi szabályzat egyik fontos feladata, hogy egységbe foglalja a munkáltató munkavédelmi feladatait és az általa szabályozandó területeket, célszerű a munkavédelmi


7

szabályzat tárgyi hatályát a munkáltatónál végzett tevékenység összességére és természetesen az abból adódó valamennyi feladatra kiterjeszteni. A területi hatály arról rendelkezik, hogy a munkáltató működési körén belül mely területen kötelező a szabályzat végrehajtása. A személyi hatály meghatározásánál azt kell mérlegelni, hogy mely személyeket kíván a munkáltató szabályozási körébe vonni. A munkavédelmi törvényhez igazodóan a szervezett munkavégzés alanyaira és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra, illetőleg a munkáltató szolgáltatását igénybevevőkre mindenképpen ki kell terjeszteni a munkavédelmi szabályzat hatályát. Az időbeli hatály a szabályzat időkorlátját jelenti. A munkáltató tevékenységi körei, munkaeszközei változók, ezért nem lehet a munkavédelmi szabályzat rendelkezéseit kőbe vésett, megváltoztathatatlan „parancsként” előírni. A munkavédelmi szabályzatnak a munkáltatóval együtt kell haladni a rendelkezésre álló mozgástérben, ezért a szabályzat állandó módosításra, karbantartásra szorul. Ez két szabályozási móddal valósítható meg: a határozott időre történő vagy a határozatlan időre történő hatályba léptetéssel és a szabályzat legalább évenkénti karbantartási kötelezettségének a kimondásával. A határozott idejű hatály azt jelenti, hogy a szabályzat kiadásakor a hatálybalépéssel egyidejűleg meg kell jelölni a hatályon kívül helyezés időpontját is. Ha a határozott idő lejárt, az abban foglalt kérdéseket újra kell szabályozni. A határozatlan idő esetében csak a hatályba lépés időpontját kell a kiadással egyidejűleg megjelölni és a hatályon kívül helyezésről külön kell rendelkezni. Ha tehát nem rendelkezik a munkáltató a szabályzat évenkénti karbantartásáról és hatályon kívül sem helyezi a szabályzatot, az idő múlásával a munkaeszközökben, munkakörülményekben és nem utolsósorban a munkavédelmi követelményekben és jogi előírásokban bekövetkezett változások a munkavédelmi szabályzatot alkalmatlanná teszik rendeltetésének betöltésére, és nem segíteni, hanem hátráltatni fogja a munkavédelmi követelmények érvényesülését.


8

A munkavédelmi oktatás Az oktatás célja A munkavédelmi oktatás a munkáltatók mindennapi életének meghatározó elemét képezi. A biztonságos munkavégzés megköveteli, hogy mindenki a maga munka-, illetve szakterületén a szükséges munkavédelmi ismeretek birtokában legyen. A balesetek megelőzése szempontjából is fontos a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás szervezettsége, színvonala és a számonkérés komolysága. Amint azt a munkavédelmi törvény is hangsúlyozza, a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. Tehát az oktatás célja a balesetek megelőzése esetleges bekövetkezésekor a megfelelő folyamat elindítása. Az oktatás elmaradása, szakszerűtlen „látszat” elvégzése beláthatatlan következményekkel, konkrét baleseti helyzet kialakulásával járhat, az ezért való felelősség számos jogterületen súlyos jogkövetkezményt von maga után. A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat, információt.

Különös figyelmet kell fordítani az ún. első munkahelyes dolgozókra, a rövid szakmai gyakorlattal rendelkezőkre, a diákmunkát végzőkre, a társadalmi munkásokra, közérdekű munkát, alkalmi munkát végzőkre. Egyik csoporttól sem várható el az, ami általában hasonló munkakörbe vagy munkahelyre került tapasztalt, gyakorlott munkavállalóktól. Ennek a speciális igénynek megfelelően kell az elméleti és gyakorlati oktatás követelményeit meghatározni, a gyakoroltatást végezni. Valamennyi új felvételes munkavállaló részére a munkakör, és a tevékenység biztonsági, egészségügyi kockázatainak figyelembevételével, elméleti – szükségesetén pedig – gyakorlati munkavédelmi oktatást kell tartani.

A munkavédelmi oktatás minden formáját munkaidőben kell megtartani, és annyi

időt kell biztosítani, ami a tananyag elsajátítását lehetővé teszi.


A munkavállaló szakképzettsége alapján elvárható alapvető munkavédelmi ismereteket az oktatás során nem kell ismertetni. Az oktatás tényét dokumentálni kell.

A

munkavédelmi

oktatást

9

lehetőleg

munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy végezze.

A tematikát a munkavédelmi szempontból fontos utasítások, szabályok képezik. Ezek részben jogszabályok vonatkozó részei (munkavédelmi rendeletek, veszélyes tevékenységek biztonsági szabályzatai, a munkavédelemmel összefüggő, pl. közlekedésbiztonsági, tűzrendészeti, egészségügyi, elsősegély-nyújtási, környezetvédelmi előírások), részben belső utasítások (ügyrendek, munkavédelmi szabályzat, a munkahelyre vonatkozó utasítások, technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítások, mentési, menekülési terv, üzemrend, elsősegélynyújtás, tűzvédelem stb.), műszaki dokumentációk, szabványok, egyéb kezelési előírások. A munkavédelmi törvény egy témakört nevesít: ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. Ez utóbbi pl. a tartályok, silók belsejében végzett (ún. „beszállásos”) munka esetén indokolt. Vannak olyan jogszabályok, amelyek kifejezetten az oktatandó tárgyköröket, szempontokat, szakmai ismereteket jelölik meg. Erre tipikus példa a munkaeszközök és használatuk tárgyában kiadott a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 23˗25. §-a. „23. § (1) A munkavállalókat a munkaeszköz használatával összefüggésben tájékoztatni kell legalább a) a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről; b) a rendeltetésszerű használat során az előrelátható meghibásodási lehetőségekről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról; c) az esetleges téves kezelésről és annak következményeiről; d) a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja, és e) a munkaeszköz használata során szerzett tapasztalatokból levonható következtetésekről. (2) A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol szükséges, írásban kell megadni. 24. § A munkavállalót munkába álláskor, a munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz használatba vételekor vagy üzembe helyezésekor munkavédelmi oktatás keretében, a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatni kell legalább a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról; b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről; c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hiba elhárításával kapcsolatos feladatáról; d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről; e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről; f) a munkaeszköz rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről; g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról; h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról; i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről, és j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról. 25. § A munkáltatónak az Mvt. VI. fejezetében meghatározott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében folytatott tanácskozáson, valamint a munkáltatói intézkedések előzetes megvitatása során konzultálnia kell a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel a munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekről.”

Az oktatás tematikája Az oktatás szóbeli és gyakorlati tárgyát és időtartamát a helyi viszonyok figyelembevételével, a munka jellegének és veszélyességének megfelelően differenciáltan úgy kell meghatározni,


10

hogy a dolgozók a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságot és készséget megszerezzék. Készség: a munkatevékenység végzéséhez szükséges tudatos cselekvések mintegy automatikussá váló módja. A készség gyakorlással és tanulással alakul ki. A készség kialakulása lehetővé teszi a figyelem egy részének felszabadulását munkavégzés közben. Tehát annak a dolgozónak a munkavégzése, aki a munkavédelmi oktatás során szerzett ismereteket a készség szintjén elsajátította, biztonságosabbá válik.

Jártasság: A gyakorlás és oktatás során megszerzett felkészültség a munkatevékenység magasabb szintű és biztonságosabb végzésére. Lényegében közbenső fok az ismeret és a készség között.

Célszerű, ha a munkavédelmi oktatás elméleti részének oktatásánál a megfelelő jártasság megszerzése a követelmény, viszont a gyakorlati oktatás vonatkozásában törekedni kell a készség szintjén történő elsajátításra. Az oktatás szokásos dokumentációs formája a „munkavédelmi oktatási napló” (Lásd 1. sz. melléklet). A munkavédelmi oktatási napló ajánlott tartalma:          

az oktatás helye (szervezeti, illetve fizikai), kelte, időtartama jellege (előzetes, ismétlődő, rendkívüli) formája: elméleti, gyakorlati jogcíme: új belépő, változás (pl. munkaeszköz), új technológia bevezetése oktatottak köre oktatás tematikája (kivonatban mellékelhető) az oktatást végző(k) adatai (képzettsége is), tematikát, tananyagot összeállító(k) számonkérés (beszámoltatás) módja, eredménye aláírások (oktatók, oktatottak) – esetleg külön íven ellenőrzést végző (aláírása)

Az ismeretek elsajátításáról a munkáltatónak célszerűen meg kell győződnie, ennek formája lehet pl. munkavédelmi vizsgakötelezettség előírása. A számonkérés két formája jöhet szóba: egyrészről az oktatás lezárásaként, az önálló munkavégzésre bocsátás előfeltételeként, másrészről mint formális vizsga az előzőtől függetlenül, azaz a belső szabályozásban előírt munkakörökhöz, feladatokhoz kötött belső eljárásként. Az Mvt. nem kívánja meg a munkavédelmi vizsgáztatást, de előírja, hogy a munkaadó köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ennek módját (a vizsga formáját, a vizsgabizottság összetételét, az értékelést, a dokumentálást) a munkáltató határozza meg, nyilvánvalóan a munkakör, munkafolyamat veszélyességéhez igazodva.


11

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget, oda csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható. A munkáltatónak együtt kell működnie a munkavállalókkal az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni:    

    

a veszélyek elkerülését, a nem elkerülhető veszélyek értékelését, a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdését, az emberi tényezőket a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és a munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a műszaki fejlődés eredményeit, a veszélyes tényező kiváltásának lehetőségét kevésbé veszélyessel vagy nem veszélyes tényezővel), olyan átfogó és egységes megelőzési stratégia kialakításának szükségességét, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására, a kollektív műszaki védelemnek az egyéni védelemmel szembeni elsőbbségét, a munkavállalók megfelelő utasításokkal való ellátását, különös tekintettel arra, hogy a munkavállaló az általa értett nyelven kapjon információt a munkavégzés szabályairól, ide értve az üzemeltetési dokumentációt és a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat is.


12

A munkavédelmi oktatás általános esetei A munkavédelmi oktatás formái:   

előzetes, időszakos (vagy rendszeres), rendkívüli oktatás.

Az előzetes oktatás: Tulajdonképpen az újonnan belépő munkavállalók oktatását jelenti. Ki tekinthető újonnan belépő dolgozónak? A leggyakoribb esetek: - aki munkaviszonyt létesít a munkáltatóval, - aki szervezeten belül munkakört vagy munkahelyet változtat, - aki hat hónapot meghaladó távollét után újból munkába lép, - akinek a munkahelyén új technológiát vezettek be, vagy olyan új technikát alkalmaznak, amely munkavédelmi szempontból jelentős változással jár. A munkakörben foglalkoztatás előtt kell megtartani: itt figyelemmel kell lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasság megszerzésére. Az előzetes munkavédelmi oktatás két részből áll: elméleti és gyakorlati oktatásból. A munkavállaló munkába állásakor tájékozódni kell a munkavállaló munkavédelmi ismereteiről. Ez egy folyamatot jelent, amely elkezdődik a pontos munkahely kiválasztásakor és tart a munkavédelmi oktatás végén bekövetkező számonkérésig. Kiemelten figyelni kell az úgynevezett első munkahelyes dolgozókra, diákokra, hiszen tőlük nem várható el ugyanaz a felkészültség és jártasság, mint a már nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező munkavállalóktól. Mindezekre tekintettel kell mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás körülményeit meghatározni, a konkrét célszerűség előtérbe helyezésével kell a gyakoroltatást végezni és az ismeretek számonkérését biztosítani. Az előzetes munkavédelmi oktatás elméleti részét a tényleges munkába állás előtt kell megtartani, illetőleg az összes körülmény figyelembevételével a komplett oktatást a munkába álláskor meg kell kezdeni és egy héten belül le kell folytatni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy adott esetben a teljes ismeretanyag elsajátítása a munka megkezdése előtt nem lehetséges, csak annyi, amennyi az oktatás eredményes befejezéséig a biztonságos munkavégzést lehetővé teszi. Az oktatást arra alkalmas olyan helyiségben kell megtartani, amelyben a munkavállalók kényelmesen elférnek, módjuk van jegyzetet készíteni, megfelelő a világítás, kellő kontaktus alakítható ki az oktató és a munkavállalók között. Természetesen ezek az ideálisnak mondható feltételek nem mindig biztosíthatók a munkahelyen, de törekedni kell arra, hogy az oktatásra elegendő idő álljon rendelkezésre és a helyszín is elfogadható legyen.


13

Az oktatandó főbb témakörök ˗

A munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok által előírt kötelezettségek és jogok. A munkavállaló jogosult és köteles a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok megtartásával ellátni.

˗

A munkavállaló jogosult továbbá megkövetelni a munka elvégzéséhez szükséges munka- és védőfelszereléseket.

˗

A munkavállaló köteles a munkaköréhez szükséges, illetve az azzal kapcsolatos szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni.

˗

Szintén köteles arra, hogy a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni.

˗

A biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások.

A munkahelyi utasításoknak kell megjelölniük azokat a konkrét magatartásbeli szabályokat, elvégzendő munkaműveleteket, karbantartási munkákat, valamint a védőeszközöket és azok rendeltetésszerű használatát, amelyeket a dolgozó köteles betartani, illetve használni. Nem szükséges utasítást készíteni azokra a munkafolyamatokra, amelyek elvégzése szakképzettséghez kötött és a szakképzett munkavállalótól egyértelműen elvárható, így ezek oktatása is elmaradhat adott esetben.

A rendeltetésszerű használat a gép dokumentációjában meghatározott célra és módon való alkalmazása, amelynek feltétele, hogy a személyi követelményeknek megfelelő munkavállaló a gépet a tőle elvárható szakmai színvonalon kezelje.

-

A munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyek, ártalmak, ezek elhárítási módja, a rendkívüli esetekben tanúsítandó magatartás.

A veszélyek felsorolásánál meg kell említeni, hogy miért, hogyan keletkeztek, folyamatos vagy időszakos a veszély, hogyan lehetséges az elhárításuk. A munkavállalót ki kell oktatni arra, hogy váratlan (veszély -) helyzetben hogyan viselkedjen, mit csináljon. Az oktatás során meg kell határozni a váratlan veszélyhelyzet fogalmát és a helyi viszonyokra utalva a teendőket. Az egyes veszélyes üzemekben, a technológia nagy veszélyei miatt egyes iparágakban (vegyipar, vas- és fémkohászat stb.) esetleges váratlan meghibásodások sokszor beláthatatlanul súlyos következményekkel járhatnak mind az emberi életben, mind az anyagiakban okozható károk miatt. E területeken rendkívül fontos a dolgozók gyors helyzetfelismerésre és intézkedőképességre való felkészítése az oktatás során. -

Az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használata

Az oktatás során igen fontos annak elmagyarázása, hogy az alkalmazott eszközöket, anyagokat hogyan kell használni. Ezek használatának bemutatása a gyakorlati oktatás tárgya,


14

az elméleti oktatásnál annak hangsúlyozása a fontos, hogy a munkavállaló követelje meg, hogy a munkavégzés eszközéül szolgáló gépek, berendezések, kézi szerszámok biztonságosak legyenek. -

A biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, egészségügyi, tűz- és környezetvédelmi előírások, valamint elsősegély-nyújtási ismeretek.

Az előzetes munkavédelmi oktatás gyakorlati részére is nagy hangsúlyt kell fektetni, csakúgy, mint az elméleti részre, hisz a kettő együttes oktatása nyújt megfelelő ismereteket a munkavállalók részére. Gyakran a gyakorlati oktatáson kerülnek elő azok a kérdések, amelyekre a munkavállaló nem is gondolt az elméleti ismeretek átadásakor. Sok munkahelyi balesetnek volt okozója a munkavállaló tájékozatlansága, terület- és emberismeretének hiánya. Fontos, hogy a gyakorlati oktatást végző személy megfelelő oktatási tematikával rendelkezzék, valamint az, hogy az elmondottakat számon kérje. Ez történhet visszakérdezéssel, de történhet írásban is. A visszakérdezésnek lehetőség szerint figyelembe kell vennie mind az elméleti, mind a gyakorlati részeket. A kérdéseknek elsősorban gyakorlati jellegűeknek kell lenniük, így jó képet kaphatunk az oktatás eredményességéről.

Az időszakos oktatás Célja az ismeretek szinten tartása, illetve a folyamatos munkavégzéshez szükséges új ismeretek átadása. Az ismétlődő munkavédelmi oktatásra tehát azért kerül sor, hogy a már megszerzett elméleti ismereteket felújítsák, és ha szükséges, a gyakorlati oktatás keretében elsajátítható tudnivalókat felelevenítsék, továbbá az eltelt időszak értékeléseit (pl. a balesetek, ellenőrzések, beszámolók tanulságai alapján) és a jövőbeni (munkavégzéshez kapcsolódó munkavédelmi) feladatokat felvázolják. A tanulságok foglalják magukban a hibás, téves, felelőtlen magatartások tényleges vagy valószínűsíthető következményeit, a helyes, szabálykövető magatartás előnyeit. A munkáltató határozza meg a munka jellegének megfelelő gyakoriságot munkakörönként. Célszerű valamennyi fizikai munkakörű dolgozót tényleges oktatásban részesíteni legalább évente.

A nem fizikai munkakörben dolgozók (vagy a termelésirányításban közvetlenül részt nem vevők) esetében a korábbi előírásoknak megfelelő oktatási forma is alkalmazható, azaz az oktatási tananyag elsajátításáról írásban nyilatkoznak. Az ismétlődő oktatás tematikája vegye figyelembe a munkakörhöz kapcsolódó ismereteket, az előző oktatás óta bekövetkezett szakmai és normatív változásokat, tapasztalatokat. Az oktatást végzőnek, az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a tevékenységével összefüggő munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel, illetve jártassággal ismeri, és ezeket alkalmazni tudja. A visszakérdezés módját, és eredményét az „Oktatási nyilvántartás”-ban dokumentálni kell. Amennyiben az ismeretek elsajátítása nem kielégítő, a hiányos ismereteket újból kell oktatni.


15

Az ismétlődő oktatás az előzetes oktatás folytatása. Az ilyen jellegű munkavédelmi oktatás tartalmát tekintve meghatározott időre meghatározott célt tűz ki. Fontos az egymásra épültség, az, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás a meghatározott időszak végén minden tekintetben eredményre vezessen. Az oktatás tematikája A munkavédelmi törvény, végrehajtási rendeletei és a biztonsági szabályzatok, a munkavállalók tevékenységére vonatkozó követelmények, az állami jogszabályok és belső utasítások helyi végrehajtási követelmények, a bekövetkezett munkabalesetek, veszélyeztetések ok-okozati összefüggései, a megelőzésre hozott intézkedések, a munkakörökre jellemző kockázatok, baleseti veszélyek, az ellenük való védekezés módja, a tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi ismeretek, egyéb, helyileg szükségesnek ítélt munkavédelemi ismeretek.

Rendkívüli oktatás Az oktatások speciális fajtája, súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar esetén indokolt tartani, figyelemfelkeltés, tanulságok átadása céljából. A rendkívüli oktatás célja, hogy az előírt aktuális alkalmon túlmenően, tanulságos esethez kötődően alkalmat biztosítson egy súlyos baleset, rendkívüli esemény, üzemzavar, kvázi baleset (szerencsés véletlen okából sérülés nélküli súlyos esemény) megelőzési kérdéseinek, tanulságainak megbeszélésére. Indokolhatja az ilyen oktatás megtartását egy átfogó hatósági ellenőrzésből levonható következtetések elemző megtárgyalása. A rendkívüli oktatás lehetőleg egy-két kiemelt témát tartalmazzon, ismertesse a bekövetkezett eseményt (baleset), annak okait. Az eset tanulságait levonva – elemezve –, a kívülálló okokat rangsorolva utalni kell a hasonló esetek elkerülésének feltételeire (okokozati összefüggésben, személyi, tárgyi feltételek vonatkozásában stb.). A 2. számú mellékletben egy építőipari munkabaleset tanulságai olvashatók. A „kvázi balesetek” tapasztalatai is fontosak Fontos szempont, hogy az úgynevezett „kvázi balesetek” – tehát olyan eseményeket, amelyek személyi sérülést nem okoztak, de okozhattak volna –, tapasztalatait is fel kell dolgozni, és rendkívüli oktatás keretében ismertetni kell.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendkívüli oktatások megtartása rövid, tömör, lényegre törő, ténylegesen figyelemre felhívó legyen, azok elrendelése ne legyen túl gyakori, hiszen akkor nem is lehet rendkívülinek nevezni.

Elrendelése az intézkedésre jogosult munkahelyi vezető hatásköre (célszerű ezt a belső szabályozásban rendezni), kezdeményezheti a munkavédelemért felelős szakember.

Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel és jártassággal elsajátította, és ezeket alkalmazni tudja. A visszakérdezés módját, és eredményét az „Oktatási nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.


16

A munkavédelmi oktatást nem elég elrendelni és megvalósítani, hanem annak megfelelőségéről (azaz a tudásanyag munkavállaló részéről való elsajátításáról) kötelező megbizonyosodni. Az ellenőrzés történhet verbálisan vagy gyakorlatban, természetesen a gyakorlati ismeretek elsajátítása a fő cél. Általánosan tapasztalható hogy a munkavédelmi oktatást elhanyagolják. Ennek meglétéről pontosabb nyilvántartás vezetése és ellenőrzése talán megoldás lehet. A munkavédelmi törvény a munkáltató feladatává teszi, hogy oktatás keretében gondoskodjon arról, hogy a munkavállaló: -

munkába állásakor, munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

Ennek érdekében szabályozni kell a Munkavédelmi Szabályzatban a munkavédelmi oktatás rendjét, hogy ki és kit, mikor és hol, mire és milyen módon köteles oktatni, és az oktatást hogyan kell dokumentálni. A munkavédelmi törvény fontos rendelkezése, hogy a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható mindaddig, amíg az aktuális, munkájához szükséges munkavédelmi ismereteket meg nem szerezte. Vannak munkahelyek, ahol a munkavállalót a tevékenység bonyolultsága, veszélyessége miatt rendszeresen vizsgáztatják is. Az ezzel kapcsolatos rend is a Munkavédelmi Szabályzatban szabályozandó, mint pl. vizsgabizottság, tananyag, vizsgabizonyítvány, vizsgáztatás nyilvántartása, vizsgagyakoriság, sikertelen vizsgaismétlési lehetőségei, következményei, stb. Az elméleti oktatás többnyire minden munkaáltatónál azonos tartalmú, de a gyakorlati oktatás cégenként és tevékenységenként is eltérő.


17

A gyakorlati munkavédelmi oktatás anyagának javasolt összeállítási pontjai: -

-

-

-

Az üzemrész, munkahely munkaidő pihenőidő, étkező- és dohányzóhely, szociális létesítmények, közlekedési utak, ki- és bejáratok, vészkijáratok, menekülési útvonalak használati követelményeinek ismertetése, munkatársak közvetlen vezetők stb. bemutatása. A renddel, biztonsággal, egészségügyi követelményekkel, öltözettel, ruházattal, egyéni és kollektív védőeszközökkel, kapcsolatos konkrét információk ismertetése. A munkavégzés során használatos eszközök, alkalmazásuk módja, a munkavégzés és a munkaeszközök veszélyei, veszélyes anyagok, veszélyes helyek, biztonsági berendezések, villamos főkapcsolók és azok kezelése. Az üzemzavarok elhárításának szabályai azok alkalmazásának módja (kikapcsolás, stop nyomógomb használata, a ráindítás megakadályozása, zárható nyomógombok alkalmazása, stb.). Az elsősegélynyújtó helye az elsősegélynyújtás módja és lehetőségei, a kiképzett elsősegélynyújtók. A mentési terv munkavállalóra vonatkozó része. Az adott munkakörre, munkahelyre vonatkozó egyéb speciális követelmények.

A munkavédelmi oktatást olyan színvonalon kell megtartani, hogy az oktatott személy készség szintjén tudja alkalmazni a gyakorlatban elsajátított anyagot. Az oktatást munkaidőben kell megtartani, szükség esetén időszakonként meg kel ismételni. Mivel tűzvédelmi oktatást minden évben kötelező tartani, így javasolt ez alkalommal foglalkozni a szükséges és aktuális munkavédelmi kérdésekkel is. A munkavédelmi oktatásról nem kötelező, de célszerű nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban (jegyzőkönyvben) – a későbbi viták elkerülése végett – szükséges rögzíteni az oktatás tartalmát. A munkavédelmi oktatást, ha lehet, akkor munkavédelmi szakember tartsa. A munkáltató munkavédelmi megfelelősége A munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A megfelelően gyakorolt ellenőrzés a balesetek (betegségek) megelőzésének fontos eszköze. A munkahelyi vezetők feladata a napi ellenőrzés, de a munkáltatónak célszerűen időszakos ellenőrzést is kell végeznie. Ezeket az ellenőrzéseket célszerű tervezni a tárgyév időszakaira, meghatározva az ellenőrzés tartalmi körét és az ellenőrzésben részt vevő személyeket. Az ellenőrzések dokumentálása a klasszikus jegyzőkönyvi „kellékek” mellett (keltezés, résztvevők, a helyszín, technológia, dolgozók pontos megnevezése) a feltárt hiányosságok megállapítását foglalja magában, természetesen a megszüntetésük ütemezésével együtt (felelősök, határidők, utóellenőrzés időpontja). A jegyzőkönyvet az ellenőrzést végzők írják alá. A hiányosságok feltárása után intézkedni kell azok megszüntetéséről, a végrehajtás tényét és módját pedig mindig vissza kell ellenőrizni.


18

Fontosabb munkavédelmi követelmények az építőipari ágazatban I. A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet szerint a rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók mechanikai rezgés okozta kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve. A rendelet kétféle rezgést különböztet meg: kéz-/karrezgését és az egész testre ható rezgést. 



Kéz-/karrezgés: olyan a kézre/karra ható mechanikai rezgés, amely az emberi kéz-kar rendszerre továbbítva a munkavállaló számára egészségi és biztonsági kockázatokat jelent, különösen érrendszeri, csont-, izom-, ízületi, illetve idegrendszeri elváltozások formájában.

Az egész testre ható rezgés: olyan mechanikai rezgés, amelynek átvitele az egész testre a munkavállalók számára gerincelváltozások formájában egészségi és biztonsági kockázatokat jelent.

A munkavédelmi törvény szerinti kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg (méréssel) értékelni azokat a mechanikai rezgésszinteket, melyeknek a munkavállalók ki vannak téve. A mechanikai rezgésexpozíció mértéke minőségi értékelését az egyes munkafolyamatok vizsgálatával, illetve a használt berendezés vagy berendezéstípus által kibocsátott rezgés valószínű mértékéről a gyártó által adott információk figyelembevételével kell elvégezni. A mennyiségi kockázatértékelés elkészítéséhez rezgésmérést kell végezni: 



Az új létesítmény, gép, berendezés (a továbbiakban: munkaeszköz) üzembe helyezése során, kivéve, amikor a gyártó által adott információ alapján a rezgésszint a prevenciós határértéket nem éri el. Meglevő létesítmény, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változtatás a rezgésterhelés mértékét módosíthatja.



Munkakör kialakításakor.



Foglalkozási eredetű egészségkárosodás vagy annak gyanúja, panaszbejelentés, másodfokú eljárás vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetve igazgatósági szervei, továbbá bíróság megkeresése esetén, valamint ha jogerős hatósági határozat írja elő. Ebben az esetben erre akkreditált szervezet (laboratórium) bevonásával rezgésvizsgálatot is kell végezni.

A kockázatértékelést az előírt szakképesítéssel rendelkező személynek kell megtervezni és elvégezni a Munkavédelmi törvény 54. §-ának (3) bekezdésében foglalt időközönként: „A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt


19

esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást), c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”

A mechanikai rezgésexpozícióról szerzett adatokat olyan formában kell megőrizni, amely lehetővé teszi a későbbi betekintést is. A kockázatértékelés során különösen a következőket kell figyelembe venni: 



Az expozíció mértékét, típusát és időtartamát, beleértve minden szakaszos vagy impulzív rezgésexpozíciót is. Az expozíciós határértékeket.

és



Az alkalmazott munkaeszköz gyártója által szolgáltatott információkat;



A mechanikai rezgésexpozíció szintjét csökkentő, helyettesítő eszközök meglétét;



A munkáltató felelőssége alá tartozó, a munkaidőn túli egész testre kiható rezgés mértékét;



A sajátos munkakörnyezeti tényezőket (alacsony hőmérséklet stb.);



A munkavédelmi felügyelőségtől, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól kapott információkat, beleértve a tudományos publikációkat is.

prevenciós



A különösen nagy kockázatnak kitett munkavállalók egészségét és biztonságát érintő bármilyen hatást;



Bármely, a munkavállaló egészségét érintő olyan közvetett hatást, amely a mechanikai rezgés és a munkahely, vagy egyéb munkaeszköz közötti kölcsönhatásból ered.

A kockázatértékelésnek papír alapú adathordozón hozzáférhetőnek kell lennie. A kockázatértékelést évenként aktualizálni kell, soron kívül akkor kell felülvizsgálni, ha olyan változás következett be, amely azt szükségessé teszi, vagy ha az egészségügyi vizsgálat eredménye azt indokolja. A mechanikai rezgésexpozícióból eredő kockázatokat a forrásnál kell kiküszöbölni vagy minimális szintre csökkenteni.


20

Amennyiben a kockázatértékelés szerinti prevenciós határértékeket túllépik, a munkáltatónak olyan műszaki-technikai, illetve szervezési intézkedést kell hoznia, amely biztosítja a mechanikai rezgés és a kapcsolódó kockázatok lehető legalacsonyabb szintre csökkentését. Ilyen intézkedés lehet: 

Más munkamódszerek amelyek kevesebb rezgésexpozícióval járnak.



Az ergonómiai követelményeknek megfelelő munkaeszközök alkalmazása, amelyek - figyelembe véve az elvégzendő munkát is - a lehető legkisebb mértékű rezgést idézik elő.



bevezetése, mechanikai

Kiegészítő eszköz használata, amely csökkenti a rezgés okozta károsodások veszélyét (az egész testrezgést hatékonyan csökkentő ülés, a kéz/karra átvitt rezgés mértékét csökkentő fogantyú, védőkesztyű stb.).



A munkaeszközök, a munkahelyek és a munkahelyi berendezések megfelelő karbantartása.



A munkahelyek és a munkavégzés helyszíneinek kialakítása és elrendezése;



A munkavállalók megfelelő tájékoztatása és képzése a munkaeszközök megfelelő és biztonságos használatáról, a mechanikai rezgésexpozíció minimális szintre való csökkentése érdekében;



Az expozíció időtartamának intenzitásának korlátozása;



Megfelelő munkabeosztás, beiktatásával;



Megfelelő védőruházat biztosítása a munkavállaló alacsony hőmérséklettől és nedvességtől való védelme érdekében.

és

pihenőidők

A munkavállaló főszabály szerint nem tehető ki az expozíciós határérték feletti rezgésnek. Ha a munkavállaló rezgésterhelése túllépi az expozíciós határértéket, a munkáltatónak azonnal intézkednie kell annak érdekében, hogy az expozíció mértéke a határérték alá csökkenjen. Az intézkedést követően meghatározza azokat az okokat, amelyek a határérték-túllépést előidézték, egyidejűleg a fent felsorolt intézkedések kiegészítésével biztosítja, hogy a feltárt okból ismételt túllépésre ne kerüljön sor. A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy az érintett munkavállalók és képviselőik oktatás és tájékoztatás keretében megismerjék a munkahelyük kockázatértékelése eredményeit, különösen: 

A mechanikai rezgés okozta veszélyek megelőzése, illetve csökkentése érdekében hozott intézkedéseket.



Az expozíciós határértékeket.



és

a

prevenciós

A mechanikai rezgésexpozíció minőségi és mennyiségi értékelését, valamint az alkalmazott munkaeszközöktől eredő lehetséges sérüléseket, károsodásokat.



A sérülésekre és az egészségkárosodásokra utaló jelek felismerésének és bejelentésének indokait és módját.



Azokat a körülményeket, amelyek a munkavállalók munkaköri alkalmasságának vizsgálatát indokolják.



A biztonságos munkavégzés, munkaeszköz-használat szabályait a mechanikai rezgésexpozíció minimális szintre való csökkentése érdekében.


21

A mechanikai rezgésexpozícióból eredő kockázattal érintett munkavállalók e kockázat valamennyi kérdését illetően jogosultak a tájékoztatásra, konzultációra, részükre biztosítani kell a képzésen, valamint a konzultáción való részvétel lehetőségét. A munkavállalók külön jogszabály szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatának célja a rezgésexpozícióban dolgozó esetében, hogy lehetővé váljon a munkával összefüggő bármely rendellenesség kialakulásának megelőzése, illetve korai diagnosztizálása. A prevenciós határértéket meghaladó mértékű behatás esetén a munkavállalót minden esetben soron kívüli foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatra kell küldeni. Ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy a munkavállalónál olyan betegség vagy egészségkárosodás azonosítható, amely a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának álláspontja szerint a munkahelyi mechanikus rezgésexpozíció következménye: 

a munkavállalót az orvosnak tájékoztatnia kell a rá vonatkozó eredményről, különösen az expozíció megszűnése után kötelezően elvégzendő orvosi vizsgálatról;



a munkáltatót tájékoztatni kell az egészségügyi vizsgálat minden, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges fontos, személyes adatnak nem minősülő eredményéről.

A fent leírt betegségről vagy egészségkárosodásról történő tudomásszerzés esetén a munkáltató köteles: 

áttekinteni a kockázatértékelést,





ellenőrizni a megszüntetése vagy érdekében intézkedéseket,

a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye, és



intézkedni a soron kívüli orvosi vizsgálatról,



gondoskodni azon munkavállalók egészségi állapotának a felméréséről, akik hasonló mértékű rezgésexpozíciónak voltak kitéve.



kockázatok csökkentése bevezetett

figyelembe venni a kockázatértékelést végző személy, a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság javaslatát,

II. A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve. A Munkavédelmi törvény által meghatározott kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve.


22

A munkahelyeken a munkavállalókat érő zaj mérése és értékelése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató a munkavállalók részére zajvédelmi szempontból egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket biztosítson. E cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy a munkáltató ismerje és megfelelően értékelje, elemezze a munkahelyi zajviszonyokat, azaz a munkavédelmi törvény szerinti kockázatértékelést zajvédelmi szempontból megfelelő részletességgel végezze el. Zajmérést kell végezni: 



Új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén. Meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás

esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja. 

Munkakör kialakításakor.



A munkavállalót meghatározásakor.

érő

zajexpozíció

A kockázatértékelés készítésekor a zajméréstől el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg a rendeletben meghatározott alsó beavatkozási határértékeket. Zajmérést végezhet a zajártalom szakterületre az egészségügyi miniszter rendelete alapján engedéllyel rendelkező szakértő, vagy a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium). Hatósági intézkedésre csak akkreditált laboratórium által kiadott zajmérési jegyzőkönyv alapján kerülhet sor. A munkavédelmi képviselőt és - foglalkozási betegség bejelentése esetén - a munkavállalót a zajmérés időpontjáról előzetesen írásban értesíteni kell. A munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló jelen lehet a zajmérés elvégzésekor. A zajmérést végző a zajmérésről négy példányban mérési jegyzőkönyvet készít, amelynek három példányát a munkáltatónak átadja. A munkáltató a jegyzőkönyv egy-egy példányát továbbítja a munkavédelmi képviselőnek és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, egy példányát a külön jogszabályban meghatározott ideig megőrzi. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyvet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének kell átadni. A munkavállaló a rá vonatkozó jegyzőkönyvbe betekinthet.


23

A munkáltatónak a kockázatértékelés során különösen a következőket kell figyelembe venni: 

a zajterhelés szintjét, jellegét és időtartamát, beleértve az impulzusos jellegű zajexpozíciót is;



a zajexpozíciós határértékeket beavatkozási határértékeket;



a sérülékeny kockázati csoportba tartozó munkavállalók (terhes nők, fiatalkorúak, hallássérült munkavállalók) egészségét és biztonságát érintő bármilyen hatást;



a zaj és a munkahelyen előforduló ototoxikus anyagok közötti, illetve a zaj és a rezgések közötti kölcsönhatásokból eredő, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő hatásokat;



eredő, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő közvetett hatásokat; 

az alkalmazott munkaeszköz gyártója által a zajkibocsátással kapcsolatban szolgáltatott információkat;



a csökkentett zajkibocsátású munkaeszköz vagy a meglévő munkaeszközre kifejlesztett zajkibocsátást csökkentő kiegészítő berendezések (például: hangtompító, hanggátló géptok) meglétét;



a munkáltató felelőssége alá tartozó, munkaidőn túli zajexpozíciót;



az egészségügyi hatóságtól, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól kapott információkat, beleértve a tudományos publikációkat is;



a megfelelő zajcsökkentő tulajdonságokkal rendelkező hallásvédő eszközök rendelkezésre állását.

és

a zaj és a figyelmeztető jelzések, illetve a balesetek kockázatának csökkentése érdekében alkalmazandó egyéb hangjelzések közötti kölcsönhatásokból

A munkáltatónak olyan kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amely meghatározza, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni. A kockázatértékelésnek papíralapú adathordozón hozzáférhetőnek kell lennie. A kockázatértékelést első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását, vagy ha az egészségügyi vizsgálat azt indokolja. A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni.


24

A zajexpozícióból származó kockázatok csökkentésénél különösen a következőkre kell figyelemmel lenni: 

más munkamódszerek bevezetése, amelyek kisebb zajterheléssel járnak;



a lehető legkisebb zajt kibocsátó munkaeszköz kiválasztása, illetve a munkaeszköz zajkibocsátásának csökkentésére szolgáló berendezés alkalmazása;





a munkahelyek és a munkavégzés helyszíneinek megtervezése és kialakítása; a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és oktatása a munkaeszközök szakszerű használatáról, a zajexpozíció lehető legkisebb

mértékűre érdekében;

történő

csökkentése



műszaki zajcsökkentési módszerek (például: hangszigetelő burkolattal, tokozással, hangárnyékolással)



a munkaeszközök, a munkahelyek és a munkahelyi berendezések megfelelő karbantartása;



a zajexpozíció csökkentése munkaszervezéssel (például: a zajexpozíció időtartamának és intenzitásának korlátozása, megfelelő munkarend, a szükséges pihenőidők beiktatása.

A munkáltató kötelezettségei 1. A felső beavatkozási határértékeket túllépő zajterhelés esetén a munkáltató köteles a zajexpozíció csökkentését célzó intézkedési tervet készíteni, a műszaki, illetve munkaszervezési intézkedési lehetőségek figyelembevételével. 2. A munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően megjelölni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a felső beavatkozási határértékeket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve. Ezeket a munkahelyeket el kell keríteni, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez műszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja. 3. A munkavállalót érő zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket. Ha a rendelet szerinti intézkedések ellenére a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a zajexpozíciós határértékeket, akkor a munkáltató köteles: 

azonnal intézkedni a zajexpozíció határérték alá történő csökkentése érdekében;



megállapítani a határérték feletti zajexpozíció okát;



az ismételt előfordulás elkerülése érdekében módosítani a védelmi és megelőző intézkedéseket.

4. A munkáltatónak konzultációt kell folytatnia a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel. 5. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni. 6. Halláskárosodásról történő tudomásszerzés esetén a munkáltató köteles 

felülvizsgálni a kockázatértékelést,




ellenőrizni a kockázatok megszüntetése vagy csökkentése érdekében bevezetett intézkedéseket,



figyelembe venni a foglalkozásegészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság javaslatát,



a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján a munkavállalót

25

olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye, és 

gondoskodni azon munkavállalók egészségi állapotának a felméréséről, akik hasonló mértékű zajexpozíciónak voltak kitéve.

Ha a munkavállaló a zajexpozíciós kockázatának csökkentése érdekében a munkáltató által biztosított pihenőhely használatára jogosult, akkor a pihenőhelyen a zajterhelést a pihenőhely rendeltetésének megfelelő szintre kell csökkenteni. A kockázat csökkentése érdekében hozott intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a sérülékeny kockázati csoportba tartozó munkavállalók igényeit. Ha a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót ˗ a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével ˗ megfelelően illeszkedő egyéni hallásvédő eszközzel kell ellátni: 

ha a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértékeket, akkor a munkáltató egyéni hallásvédő eszközt biztosít a munkavállaló részére;



ha a zajexpozíció eléri, vagy meghaladja a felső beavatkozási határértékeket, akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédő eszközt a munkáltató által előírt módon viselni.

Az egyéni hallásvédő eszközt úgy kell kiválasztani, hogy az megszüntesse vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a halláskárosodás kockázatát.


26

A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy a munkavégzés során az alsó beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnek kitett munkavállalók és képviselőik tájékoztatásban és oktatásban részesüljenek különösen a következőkről: 

a zajterhelésből kockázatok jellege;



a zajjal összefüggő kockázatok megszüntetését vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentését szolgáló intézkedések, beleértve azok alkalmazásának körülményeit is;

azok jelentősége és a lehetséges kockázatok;

származó



a rendeletben meghatározott zajexpozíciós és beavatkozási határértékek;



a kockázatértékelés és a zajmérések eredményei, valamint



a hallásvédő eszközök szakszerű használata;



a zaj okozta halláskárosodásra utaló jelek felismerésének és bejelentésének indokai és módja;



azon körülmények, amelyek a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát indokolják;



a zajexpozíciót a lehető legkisebb mértékűre csökkentő biztonságos munkamódszerek.


27

III. Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeit a 25/1998. EüM rendelet tartalmazza. A

rendelet

megfogalmazza

a

kézi

Kézi tehermozgatás: olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása - beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását -, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalóknak különösen hátsérülést okozhatnak.

tehermozgatás

és

a

hátsérülés

fogalmát.

Hátsérülés: elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása. A munkáltató műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával kiküszöböli a kézi tehermozgatást, ha ez nem oldható meg a tevékenységgel járó kockázatot a lehető legkisebbre csökkenti.

Ha a munkavállalók részéről súlyos terhek kézi mozgatása nem kerülhető el, a munkáltató a munkavégzés helyeit − amennyiben ez lehetséges − oly módon alakítja ki, hogy az ilyen kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és az egészségre ártalmatlanok legyenek, ennek keretében:  

a munkavégzés megkezdése előtt felméri az adott munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, és különösen a teher jellemzőit, megfelelő intézkedések megtételével a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát.

A munkáltatónak általános tájékoztatást kell nyújtania a munkavállaló részére az Mvt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, és − amennyiben ez lehetséges − a legpontosabb információt kell adnia a munkavégzés megkezdése előtt  a teher súlyáról (tömegéről), továbbá  egyenlőtlen tehereloszlás esetén a súlypontról vagy a teher legnehezebb oldaláról. A munkavédelmi törvény 55. § (1) bekezdése a következőket rendeli el: „A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.”


28

A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők 1. A teher jellemzői A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher − túl nehéz vagy túl nagy, − nem kézre álló vagy nehéz fogni, − instabil vagy tartalma elmozdulhat, − olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni, − körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén. 2. Szükséges fizikai erőkifejtés A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás − túl megerőltető, − csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető, − a teher hirtelen elmozdulhat, − a test labilis helyzetében következik be, − ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés. 3. A munkakörnyezet jellemzői A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha − nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához, − a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni, − a padozat vagy a láb megtámasztása labilis, − a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő. 4. A tevékenység követelményei Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétel fennáll: − főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés, − a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen, − az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak, − a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.


29

A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha − fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére, − olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia), − a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel, − nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal.

Átfogó tájékoztatást kell adni az elsősegély-nyújtási szabályokról, ismertetni kell a munkahelyi tűzvédelmi előírásokat, a tűzjelzés módját és az alkalmazott tűzoltóberendezések, -eszközök használatát. Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételei Minden munkahelyet – a létszámnak és a munka jellegének megfelelően – el kell látni elsősegélynyújtó eszközzel. Elsősegélynyújtó felszerelést jól látható helyen, könnyen elérhető, segítségnyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani. A mentőfelszerelés pótlását a kijelölt kezelőszemélynek kell kezdeményezni. Az elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetéstől eltérő célra felhasználni tilos.

Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét arra, hogy az elsősegélynyújtás elsősorban az erre kiképzett dolgozó feladata, de szükség esetén mindenki köteles képességének megfelelően a sérültet ellátni. Súlyosabb sérülés esetén azonnal értesíteni kell a mentőket, gondoskodni kell a megfelelő orvosi ellátásról.


30

Stabil oldalfekvés pozíció Az elsősegélynyújtást sérülési naplóban kell rögzíteni. A napló tartalmazza az ellátott személy adatait, az ellátás időpontját, a sérülés okát (milyen tevékenység közben történt a sérülés), a sérülés mértékét, folytatta-e tovább a munkavállaló a munkáját, elsősegélynyújtást követően szakorvosi ellátás igénybevétele indokolt-e vagy sem. A naplóbejegyzést az elsősegélynyújtást végző aláírásával hitelesítse. (Lásd 3. számú iratmintát a munkabaleseti nyilvántartásról.) Elsősegélynyújtás oktatása Az egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók olyan elsősegély-nyújtási ismeretekre történő kioktatása, amely alapján sérülés vagy rosszullét esetén az alapvető teendőket - az egészségügyi szakképzettséggel rendelkező személy megérkezéséig - el tudják látni. Elsősegélynyújtás oktatását évente egy alkalommal kell megtartani.

Az oktatás megszervezése az adott szervezeti egység vezetője által meghatározott személy feladata. Az oktatásról, a munkahelyen ellenőrizhető nyilvántartást kell vezetni.

Az oktatást videó oktatófilm, egyéb korszerű oktatási eszköz alkalmazásával is meg lehet tartani. Az oktatás során a gyakorlatban is be kell mutatni az alapvető újraélesztési, mentési, kötözési ismereteket. Tehát minden munkahelyen kötelező egy elsősegélynyújtó hely kialakítása és egy munkavállaló megjelölése, aki rendelkezik elsősegély-nyújtási ismeretekkel. Teendők: - közvetlen életveszély elhárítása, - a további egészségkárosodás mérséklése vagy megakadályozása, - mentő (vagy orvos) helyszínre hívása. A sorrend a helyzetből adódóan eltérő is lehet, esetleg egyes lépések kimaradhatnak. 1. tájékozódás: a sérült állapotának megállapítása -

A sérült állapota életveszélyes, ha  nem lélegzik,


 

31

eszméletlen, bőven vagy sugárban ömlő vérzése van.

-

Súlyos a sérülés, ha  erős fájdalomról panaszkodik,  nagy kiterjedésű seb látható a testén,  láthatóan csonttörést szenvedett.

-

Könnyű a sérülés, ha  a látható seb kis terjedelmű és felületes,  a vérzés szivárgó vagy szűnőfélben van,  a mozgatás fájdalmat nem okoz.

2. kimentés A kimentés akkor válik szükségessé, ha a sérült állapotát a tárgyi környezete folyamatosan veszélyezteti és/vagy lehetetlenné teszi az elsősegélynyújtást vagy az orvos beavatkozását. 3. mentők értesítése A mentők értesítése a 104-es telefonszámon történik. A mentőirányító intézkedései a bejelentés adataira támaszkodnak, ezért a feladat végrehajtásának pontossága nagyrészt a bejelentés pontosságától függ.

Mentés bejelentésekor az irányító az alábbi adatok iránt érdeklődik: Esemény jellege, röviden, tömören Pl.: valakit kisfeszültségű villamos berendezés használata során áramütés ért) A sérültek száma A sérültek állapotának súlyossága (Legalább annyit el kell tudni mondani, hogy vélhetően „életveszélyes”, „súlyos” vagy „könnyű” a sérülés.) A helyszín pontos megjelölése

32 Példa a daruvezető dolgozó munkavédelmi oktatásához A daruvezető dolgozó munkavédelmi oktatása alapvetően az emelőgépekre vonatkozó szabályok, a munkaterület munkavédelmi szabályai, illetve a kezelt berendezésekre vonatkozó daruvezetői utasítások alapján történhet. Ellenőrző kérdések a munkavédelmi oktatási anyag visszakérdezésére: − − − − − − − − − − −

Ki kezelhet villamos, illetve kézi hajtású emelőgépet? Mit kell tenni műszakos vizsgálat alkalmával? Mi a teendő a műszak befejezésekor, illetve a daru leállításakor? Miért felelős az emelőgép vezetője? Mi a végálláskapcsoló szerepe, és üzemszerűen használható-e? Hogyan figyelmeztessük a környezetünket az emelés megkezdése előtt, és hogyan kezdjük meg az emelést? Mikor kell kötelet cserélni? Mozzanataiban ismertesse az emelés végrehajtását! Meddig kell felemelni a terhet szállítás közben? Hogyan kell eljárni, ha az emelendő teher tömege nem ismert? Hogyan kell a mozgásokat indítani és megállítani?

Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. • Tel.: +36 1 273 2090 •Fax: +36 1 468 2917 • E-mail: [email protected]

A munkavédelmi oktatás kötelező tartalma, összeállítása

Recommend Documents