TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése”
A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK
A MUNKAVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Előadó: Nesztinger Péter főosztályvezető
NGM Munkafelügyeleti Főosztály E-mail cím:
[email protected] Telefonszám: +36 30 8175027 „Azbesztmentes Jövőnkért! – A Munkavédelem Jövőjéért! Konferencia”
2015. május 13. – Budapest
AZBESZT BEJELENTÉSE
Azbeszttel folytatott tevékenység bejelentése Jogalapja: 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 4. § (1), (7) bekezdés Adattartalom: 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 4. § (2) bekezdés A tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. (Postai átfutás, környezetvédelmi hatóság) Bejelentés tartalma: a) a munkáltató neve, székhelye, elérhetősége; b) a munkavégzés pontos helye; c) a kezelt azbeszt fajtája és mennyisége; d) az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek és eljárások; e) az érintett munkavállalók száma; f) a munkavégzés kezdete és időtartama; g) a munkavállalókat érő azbesztexpozíció korlátozására megtett, illetve tervezett intézkedések; h) azbesztmentesítés esetén a munkahelyen, illetve annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységek; i) az azbesztszennyezettség mértékének ellenőrzését végző szervezet.
AZBESZT MENTESÍTÉS
Azbesztmentesítési munkaterület elszigetelése, a dolgozók teljes védőfelszerelésben
MUNKABALESETEK
Munkabaleseti jegyzőkönyv Jogalapja: Mvt. 64. § (1); 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 9. § Kérdőív: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. számú melléklete A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkabaleseti jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. Külföldön történt munkabaleset esetén a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. Súlyos munkabaleset esetén a határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
Minta: Munkabaleseti jegyzőkönyv minta
MUNKABALESETEK
Súlyos munkabaleset bejelentése Jogalapja: Mvt. 64. § (5) bekezdése; 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdése Adattartalom: nincs szabályozva Nem tervezünk web-es bejelentést A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
MEGBETEGEDÉSEK FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése Jogalapja: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. § (1) bekezdés Kérdőív: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 4. számú melléklete Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést (a továbbiakban: foglalkozási betegség), valamint a külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. A munkavédelmi hatóság a hozzá érkezett, a foglalkozási betegség gyanújával kapcsolatos bejelentéseket egy munkanapon belül továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) munkafelügyeleti főosztálya részére. Minta: Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentési mintája
RÁKKELTŐK
Rákkeltő anyaggal végzett tevékenységek bejelentése Jogalapja: Mvt. 83/A. § (1) bekezdés; 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 18. § (3) bekezdés Kérdőív: Mvt. 83/A. § (2) bekezdés; 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 3. számú melléklete A munkáltató (és FESZ) minden év január 10-éig a munkavédelmi hatóságnak bejelenti a) a 3. számú melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően a rákkeltővel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást, b) a felhasznált rákkeltőkben történő változást a 3. számú melléklet 2. pontjának megfelelően. A megismételt bejelentésnek az előző évi bejelentéshez viszonyított változásokat, illetve az év közben végzett légtérszennyezettség mérés adatait kell tartalmaznia. Soron kívül kell a munkavédelmi hatóságot tájékoztatni, ha a) a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal, b) a rákkeltő expozíciónak kitett munkavállalói létszám megnő, c) a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt, d) az 5. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor. (3) A munkavédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdés szerint beérkezett adatokról elektronikus nyilvántartást vezet. Hatóság postán visszaigazol Minta: Rákkeltő anyaggal végzett tevékenységek bejelentési mintája
BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
Biológiai kóroki tényezőkkel történő tevékenységek bejelentése Jogalapja: 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet 12. § Kérdőív: 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet 12. § (3) bekezdés A 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység szándékát első ízben a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal a munkavédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Ezt az első bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a biológiai tényezőt a munkáltató ideiglenesen maga sorolta be a 3. vagy a 4. csoportba. Bejelentésnek tartalma: a) a munkáltató nevét és címét, illetve a munkavégzés helyének címét, b) a munkahelyen a biztonságért és az egészségvédelemért felelős személy nevét és beosztását, c) a 3. § szerinti becslés eredményét, d) a biológiai tényezőt, amellyel a munkavégzés folyik, e) a tervezett megelőző intézkedéseket. Új bejelentést kell tenni minden olyan esetben, amikor az alkalmazott módszer vagy eljárás a munkavégzés biztonsága és az egészség védelme szempontjából jelentős mértékben megváltozik. 2013-as célvizsgálati tapasztalatok: A bejelentések gyakran nem történnek meg
AZ EÜ-BEN HASZNÁLT ÉLES, HEGYES MUNKAESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK KOCKÁZATAI Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközökkel kapcsolatos kockázatok bejelentése Jogalapja: 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet Kérdőív: 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 4. § (4) bekezdése Amennyiben a kockázatértékelés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázat jelenlétét állapítja meg, az egészségügyi szolgáltató a telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének elektronikus vagy egyéb úton megküldi a kockázatértékelést, valamint ezzel egyidejűleg bejelenti:
a) az egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét, a bejelentéssel érintett telephelyét, az adószámát, illetve adóazonosító jelét, a munkáltató és az érintett telephely TEÁOR számát; b) a kockázatnak kitett munkavállalók számát; c) a kockázatnak kitett munkavállalók foglalkozási csoportjai (FEOR kód) és a munkaköri tevékenységek felsorolását; d) a munkavállalók biztonsági és egészségvédelmi képviselőjének nevét, beosztását, és e) a megtett megelőző intézkedéseket.
AZ EÜ-BEN HASZNÁLT ÉLES, HEGYES MUNKAESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK ELLENŐRZÉSE
KESZON MUNKÁK, VÉDŐOLTÁSOK Túlnyomásos légtérben végzett tevékenységek bejelentése Jogalapja: 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet Melléklet 1.3. pont Kérdőív: 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet Melléklet 1.3. pont A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet, annak megkezdése előtt 15 nappal, a munkáltató bejelenti a területileg illetékes munkavédelmi hatóság felé. Bejelentés tartalma: a) a tevékenység megkezdésének helyét és időpontját; b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos nevét, címét, elérhetőségeit; c) a túlnyomásos légtérben dolgozók számát; d) a gyógyzsilip helyét és a gyógyzsilipet működtető nyilatkozatát a dolgozók fogadásáról.
Védőoltásokkal kapcsolatos bejelentés Jogalapja: 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet 13. § (7) bekezdése Kérdőív: nincs Célja: statisztikai felmérés, jelentés. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente, a tárgyévet követő év január 5. napjáig összefoglaló jelentést küld a munkavédelmi hatóságnak.
ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG Építési kivitelezésekkel kapcsolatos bejelentések Jogalapja: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 5. § Kérdőív: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklet A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles megküldeni az építési munkahely szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, abban az esetben, ha • az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; • a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. Előzetes értesítés tartalma: 1. Az értesítés elküldésének kelte; 2. építkezési helyszín pontos címe; 3. Az építettő(k) neve és címe; 4. Az építmény rendeltetése; 5. A felelős tervező(k) neve és címe; 6. A kivitelező(k) neve és címe; 7. Az építési munka irányításáért felelős személy(ek) neve és címe; 8. A kivitelezési munkák megkezdésének tervezett időpontja; 9. A kivitelezési munkák tervezett időtartama; 10. Az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális száma; 11. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor neve, elérhetősége;
ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉS ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI
KÉRELEM, PANASZ ÉS KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS
Munkavédelmi kérelem Jogalapja: Mvt. 68. § Kérdőív: nincs Ha a sérült (halál esetén a hozzátartozó) a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, illetve ha vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz kérelemmel fordulhat. Panaszok és a közérdekű bejelentések Jogalapja: 2013. évi CLXV. törvény Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. (Tapasztalat: hiányzó adatok)
KELL NEKÜNK ELEKTRONIKUS BEJELENTÉS?
Elektronikus bejelentés Előnyök: • • • • • • • • • •
Ügyintézés egyszerűsödik, Postázási költség megszűnik, KÉR tehermentesítése, Gyorsabb információ áramlás, Pontos adattartalom, hiányzó adat nem lesz, választható válaszok, Feldolgozás egyszerűbbé, gyorsabbá válik, Terjedelmes adatok szolgáltatása egyszerűbb, olcsóbb lesz (kockázatértékelés), Munkáltatói igény teljesül, Adattartalom vizsgálata egyszerűsödik, migrációra lesz lehetőség, A vállalkozások adminisztrációs terhei csökkennek;
Hátrányok:
Megoldás:
• • • •
• • • •
Pénzbe kerül a megvalósítás, Kidolgozása erőforrást igényel, Adatokkal visszaélések lehetnek, Fenn kell tartani az üzemeltetést.
EU-s forrás igénybe vétele, NGM elkötelezett, Adatvédelmi megoldások, Üzemeltetés NGM Munkafelügyeleti Főosztályon
EGYSZERŰBB, OLCSÓBB ADMINISZTRÁCIÓ PONTOSABB ADATTARTALOM SZAKSZERŰ BEJELENTÉSEK GYORS INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
