A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Molnár György - Bakó Tamás - Cseres-Gergely Zsombor - Kálmán Judit - Szabó Tibor MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet

A Költségvetési Tanács számára készített háttértanulmányok bemutatása Szakmai konferencia, 2014. szeptember 30.



Vázlat 1. Motiváció 2. A peremháztartások életkörülményeinek néhány jellemzője 3. A munkanélküliséghez kapcsolódó pénzbeli ellátások és a közfoglalkoztatás szabályainak változása és a változások hatása 4. A közfoglalkoztatás terjedelme és néhány jellemzője 5. Kilépés a közfoglalkoztatásból a nyílt munkapiacra 6. Az aktív munkapiaci programok áttekintése 7. EU forrásokból tervezett foglalkoztatási programok 8. Legfontosabb következtetések Az előadást megalapozó kutatás a Költségvetési Tanács és az MTA KRTK közötti szerződés keretében készült, részletes háttértanulmány található a Költségvetési Tanács honlapján.

A munkapiac peremén

MTA KRTK KTI – [email protected]





Motiváció • Alacsony iskolai végzettségűek tartósan alacsony foglalkoztatási rátája  társadalmi feszültségek  nagy fejlettségbeli és munkapiaci regionális különbségek  ellátórendszerek finanszírozhatósága romlik  csökken az ország növekedési potenciálja • Jellemző vélemény: egy jelentős létszámú és újratermelődő réteg véglegesen leszakadt a munkapiacról. 1 – 1,5 millió főre vonatkozó becslések. • Néhány kérdés:

− Van-e erkölcsi jogunk úgy dönteni, hogy embertársaink egy részét, gyermekeikkel együtt kizárjuk a társadalomból?

− Valóban lemondhatunk-e növekedési potenciálunk egy részéről? − Tényleg tehetetlenek vagyunk, vagy vannak a helyzeten változtatni képes munkapiaci beavatkozások?

− A közfoglalkoztatás ilyen?







Kikről van szó? A munkapiac peremén lévő aktív korúak: • • • • •

Akiknek van állásuk, de bizonytalan és rosszul fizetett Akik alapvetően formális vagy informális alkalmi- és idénymunkákból élnek Valamilyen ellátásban részesülő munkanélküliek Közfoglalkoztatottak Ellátás nélküli munkanélküliek, munkát nem találó pályakezdők, gyermekgondozás után munkát nem találók

3,5-4 millió azoknak a száma, akiknek a háztartásában van a munkapiac peremén lévő. Munkapiac peremén lévő háztartások: ahol csak a munkapiac peremén lévő aktív tag van. Közel 1,5 millió ember. Mintegy 1 millió fő él olyan háztartásban, amelynek nincs jellemzően (az év nagyobb részében) foglalkoztatott tagja.







A peremháztartások életkörülményei 2011. évi Háztartási Költségvetési Felvétel alapján • Peremháztartások 60%-a súlyosan deprivált (többi háztartás 19%-a) • 35-40 % nem tudja rendesen fűteni a lakását • 70 % nem jut legalább kétnaponta húshoz, vagy annak megfelelő főételhez • Több mint negyedük nem tudja kiváltani saját vagy gyerekeik gyógyszerét • Egyáltalán nincsenek tartalékaik, Mintegy felüknek jelentősek a lakhatással kapcsolatos tartozásai  Fogyasztásuk terjedelme és szerkezete nem teszi lehetővé munkavégző képességük újratermelését, a gyermekek megfelelő körülmények közötti felnevelését. Ezt kismintás kvalitatív vizsgálatok is alátámasztják. Jövedelem-újraelosztás • Magas arányú, de elsősorban a nyugdíjak és gyermekgondozással kapcsolatos jövedelmek, kedvezmények miatt. • Célzottsága nagyon gyenge. A felső 3 decilisbe tartozóknak jutó társadalmi transzferek összege nagyobb, mint az alsó 3 decilisbe tartozóké. • A szegényeket célzó juttatások (beleértve a munkanélküli ellátásokat) aránya alacsony. Az ezzel ellentétes közvélekedés csupán mítosz. A munkapiac peremén






Szabályozás-változások 2001-től A beavatkozások kiinduló feltevése: alapvetően munkakínálati oldali beavatkozásra van szükség (az Út a munkához program logikájának folytatása). A munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a feltételek szigorításával munkára lehet késztetni, a minimálbérnél kisebb jövedelmet biztosító közfoglalkoztatással pedig munkára lehet nevelni a munka nélkül lévőket.

1. A munkanélküliséghez kapcsolódó pénzbeli ellátások Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a rendszeres szociális segély és a (többször változó nevű) foglalkoztatás helyettesítő támogatás jogosultsági feltételei szigorodnak, a folyósítási időtartamok és összegek csökkennek. 2. Közfoglalkoztatás

• Álláskeresők nyilvántartásából a közfoglalkoztatás idejére kikerülnek • Minimálbér alatti közfoglalkoztatási bér, a korábbi nettó érték 78 százaléka. • A felajánlott munkalehetőséget iskolai végzettségtől függetlenül el kell fogadni • Fizetés nélküli szabadság feltételeinek korlátozása – 1-2 napos alkalmi munkát nem lehet elvállalni







A változások hatása 1. A nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma ellátási formák szerint, ezer fő 2010

2011

2012

2013

Álláskeresési járadékban részesülők

126

111

62

48

Álláskeresési segélyben részesülők

62

49

9

13

Szociális ellátásban részesülők *

168

182

200

184

Ellátás nélküli álláskeresők

227

241

288

282

583

583

559

528

Nyilvántartott álláskeresők összesen

* Rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás együtt







A változások hatása 2. Az aktív korúak támogatására fordított kiadások változása és hozzájárulásuk az összes szociális kiadás változásához (Forrás: Society at a Glance 2014)







Közfoglalkoztatási kiadások A közfoglalkoztatásra fordított kiadások (2009-2012 tény, 2013-2014 előirányzat)

2009 2010 2011 2012 2013 2014

Kiadás, milliárd Ft Az előző évi százalékában

59

101

66

132

154

231

-

170

65

200

116

150

85

65

80

95

103

1,2

1,0

1,7

1,6

2,2

Aktív támogatások közfoglalkoztatás nélkül és EU-s elő és társfinanszírozás, milliárd Ft Közfoglalkoztatás/(aktív+EU)







Közfoglalkoztatás terjedelme – mérés Háromféle megközelítés

• Közfoglalkoztatási epizódok száma – adott időszakban kezdődő, zajló és végződő • Érintettek száma adott időszakban • Átlagos állományi létszám NMH az érintettek száma alapján közöl adatokat. Mi állítottunk elő először a 2011-2013 közötti időszakra egységes szerkezetű és teljes körű állományi létszám adatot. Forrás: az NMH-ban működtetett Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis (FOKA) egyedi adatai.







Közfoglalkoztatás terjedelme – adatok A közfoglalkoztatás néhány alapadata az adott évben zajló epizódok szerint

2011

2012

2013

Epizódok száma, ezer db

272

287

451

Érintettek száma, ezer fő

236

234

315

Epizód/érintett

1,15

1,23

1,43

Egy főre jutó átlagos időtartam, hónap

3,8

5,8

5,1

Átlagos állományi létszám, ezer fő

75

113

133

Teljes munkaidejű egyenértékes létszám, ezer fő

54

108

128

102

102

100

Teljes munkaidejű alkalmazás átlagos havi költsége, ezer Ft



2011 január 2011 február 2011 március 2011 április 2011 május 2011 június 2011 július 2011 augusztus 2011 szeptember 2011 október 2011 november 2011 december 2012 január 2012 február 2012 március 2012 április 2012 május 2012 június 2012 július 2012 augusztus 2012 szeptember 2012 október 2012 november 2012 december 2013 január 2013 február 2013 március 2013 április 2013 május 2013 június 2013 július 2013 augusztus 2013 szeptember 2013 október 2013 november 2013 december 2014 január 2014 február 2014 március 2014 április 2014 május



KSH szerint




Összevetés a KSH adataival Közfoglalkoztatottak havi átlagos állományi létszáma, 2011. január - 2014. május 250,0

200,0

150,0

100,0

50,0

0,0

saját számítás






Kilépési arányok – nyers adatok Kilépési esélyek a közfoglalkoztatásból, százalék 2011 4. né. 2012 3. né

2012 4. né. 2013 3. né.

Egyszerű munkát végeztek

12

7

Nem egyszerű munkát végeztek

21

16

Voltak már közfoglalkoztatottak

14

10

Nem voltak még közfoglalkoztatottak

22

16

8

4

8 általános

13

9

Szakmunkásképző, szakiskola

20

14

Érettségi

27

23

Magasabb

39

39

Átlagosan

18

13

8 általános alatt







Kilépési arányok – probit regresszió Néhány tényező hatása a kilépési esélyekre – regressziós eredmények

Tényező

Hatás

Időszak

Időben romló esélyek

Iskolai végzettség

Erős lineáris

Munkaórák száma

8 órásból nagyobb esély

Egyszerű munka

Negatív hatás

Korábban volt közfoglalkoztatott

Negatív hatás

Alprogram

Legjobb: rövid időtartamú, legrosszabb országos

Munkáltató típusa

Legjobb: vízitársulat, központi költségvetési szerv; legrosszabb: önkormányzat

Településtípus

Budapest a legjobb, többi egyforma

Megye

Legjobb: Gy-M-S, Zala, Komárom-Esztergom; legrosszabb: H-B, B-A-Z, Sz-Sz-B







Aktív munkapiaci programok • 2011-2012-ben évente 70-80 ezer embert érint. • Az érintettek száma szerint csökkenő sorrendben: munkaerő-piaci képzések, bérköltség támogatás, bértámogatás, munkahelymegőrzés támogatása, vállalkozóvá válási támogatás, pályakezdő álláskeresők támogatása, helyközi utazás támogatása, stb. • Átlagos nyers kilépési esélyek az elsődleges munkapiacra időben romlanak (60-ról 56%ra, a közfoglalkoztatásba kilépés esélyei ugyanannyival nőnek (2-ről 7%-ra) • Legjobbak 2011-ben (70% fölötti esély): munkahelymegőrzés, bérköltség támogatás, vállalkozóvá válási támogatás. • Legjobbak 2012-ben: munkahelymegőrzés (80%), vállalkozóvá válási támogatás (70%), bértámogatás, bérköltség támogatás (60% fölött) • A relatíve leggyengébben teljesítő képzések esetében 40, illetve 32% a nyers kilépési arány. Itt a legnagyobb az elsődleges munkapiac helyett a közfoglalkoztatásba áramlás növekedése. Az aktív munkapiaci programokból jelentősen nagyobbak a nyers kilépési esélyek, mint a közfoglalkoztatásból. Modell-számítások szükségessége.







EU-s programok • GINOP és EFOP tervezett intézkedéseiből a munkapiac peremén lévők foglalkoztatási esélyeihez kapcsolódókat tekintettük át. • Pozitívum: a fejlesztéspolitika a versenyképességi célokkal elvileg összhangban tervezi megvalósítani a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos célkitűzéseit. • De: a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát javítani célzó programok az EFOPban elkülönítve jelennek meg. A szerkezet és a tartalom is arra utal, hogy valójában lemondanak az EFOP hatálya alá tartozók nyíltpiaci foglalkoztatásáról. • Az anyagi depriváltság egy szintje alatt az életkörülmények javítása nélkül nincs esély a foglalkoztathatóság javítására. • Veszély: a munkapiaci szegmentáltság következtében úgy költünk el milliárdokat a foglalkoztathatóság javítására, hogy annak nem lesz tényleges foglalkoztatás növelő hatása. • Kimeneti mérés szükségessége







Legfontosabb következtetések 1. Eseménytörténet: • Munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások és közfoglalkoztatás radikális csökkentése.  Az érintett népesség megélhetése súlyos veszélybe kerül. • A struktúra fenntartása mellett a helyzeten javítani csak a közfoglalkoztatás erőteljes bővítésével lehetett. • A nyílt munkapiacra kilépést támogató hathatós lépések eddig elmaradtak, munkaügyi szervezet leépül.

A közfoglalkoztatásra kettős szerep hárul: a nyíltpiaci foglalkoztatás bővítése és a szociális ellátás biztosítása. Ezek ellentétes logikájú szempontok. Következmények: • Foglalkoztatást helyettesítő támogatásból nem lehet megélni, a tartós nélkülözés rontja az elhelyezkedési esélyeket. • Ösztönzés kilépés helyett újabb közfoglalkoztatás elnyerésére  csapdahelyzet. • Közfoglalkoztatás rontja a nyíltpiaci elhelyezkedés esélyeit.







Legfontosabb következtetések 2. Következmények, folytatás: • Rohamosan növekvő költségek. • Egyéb, hatékonyabb aktív munkapiaci eszközök és komplex megoldások háttérbe szorulása. • Végletesen szegmentált munkapiac felé haladunk, családtagokkal együtt mintegy egymillió ember kizáródásának reális a veszélye. • Ez a helyzet Magyarország számára jelentős növekedési veszteséggel jár.

• Nemzetközi tapasztalatok alapján a duális munkapiac kialakulása és rögzülése elsősorban a növekedési időszakok hosszát és így a hosszú távú növekedést befolyásolja negatívan.







Javaslatok 1. A közfoglalkoztatás nagy volumenű fenntartása mellett erős a politikai elkötelezettség, bár célszerű volna, nincs realitása radikális fordulatnak. De az adott kereteken belül is van tér korrekcióra:

• Az álláskeresési járulékra jogosult időszak meghosszabbítása a mostani 3-ról 5-6 hónapra. • Az álláskeresés erőteljes, hatékony és vonzó támogatása személyre szabott szolgáltatásokkal, emellett az álláskeresési tevékenység számonkérése. A közfoglalkoztatás felajánlása csak ez után. • A munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások reálértékének növelése. A közfoglalkoztatás nélküli időszakok megélhetési körülményeinek javítása erősíti a foglalkoztathatóságot és gyengíti a közfoglalkoztatás felé terelést. Hosszabb távon a kiadások csökkenését eredményezi.

Cseres-Gergely – Molnár: Közfoglalkoztatás…






Javaslatok 2. • A közfoglalkoztatáson kívüli aktív munkapiaci eszközök használatának bővítése, a beavatkozások komplexitásának és személyre szabottságának fokozása. Csak összetett, sok oldalról közelítő, a konkrét igényeket és problémákat figyelembe vevő eszköztár alkalmazása vezethet eredményre. Számos konkrét tapasztalat igazolja, hogy az ilyen beavatkozások valóban eredményre vezetnek, a munkapiacról történő kiszorulás megfordítható. • Minden aktív eszköz, beleértve a közfoglalkoztatás folyamatos monitoringja mellett azok értékelése a tényellentétes hasonlítást alkalmazó eszköztár alkalmazásával. • A munkapiac peremén lévő háztartások helyzetét átfogóan vizsgáló adatfelvételre is szükség van.



A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

Recommend Documents