A modulfüzet alapadatai

A modulfüzet alapadatai SZAKMACSOPORT

Egyéb szolgáltatások

SZAKMA

Biztonságszervezı I.

MODUL

0713-06 Biztonságszervezı szakfeladatok

A modul célja

A modul elvégzése után a képzésben résztvevı ismeri, és alkalmazni tudja a tőz- és munkavédelmi jogszabályokat.

A modul idıtartama

128 óra

Bemeneti követelmények Érettségi

A modul célja, hogy a tanuló képes legyen: - elkészíteni az intézmény és egységei tőzveszélyességi besorolását, - kijelölni a tőzszakaszokat, a tőzgátló elválasztásokat, a tőzoltási felvonulási utakat és tereket, - kialakítani az intézmény tőzvédelmi rendszerének létesítési koncepcióját, - elkészíteni az intézmény munkavédelmi szabályzatát, - megszervezni és dokumentálni a berendezés üzembe helyezési eljárását, - elvégezni a munkahelyek ergonómiai értékelését, - ellenırizni a munkabaleset-védelem személyi és tárgyi feltételeit.

1

A modulban alkalmazott értékelési módszerek

Számonkérés formája

Írásbeli feladatlapok témakörönként

Számonkérések

Modul végén, modul folyamán, kompetenciánként

rendszeressége Számonkérés tartalma

Az adott kompetencia ismeret, készség és magatartásforma összetevıi

A tanulók tudásszintjének

A tananyagban való elırehaladást mérı írásbeli

ellenırzésére szolgáló

tesztek, esettanulmányok elemzése, módszerek

módszerek

aktív kipróbálása, információ győjtés, egyéni és csoportos formában

Megszerezhetı minısítések

elégtelen (1), elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5),

A minısítéshez tartozó

Feladatlapok: 50 % alatt (elégtelen), 51% – 60%

követelmények

(elégséges), 61% – 70 % (közepes), 71% - 80% (jó), 81% felett (jeles)

A sikertelen teljesítés következménye

2

Modulzáró vizsga ismétlése

BEVEZETÉS Kedves Tanuló!

A munkafüzet, amit a kezedben tartasz, a biztonságszervezı szakképzés egyik modulját, a „biztonságszervezı szakfeladatok” részt dolgozza fel annak érdekében, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények alapján a vizsgafelkészülésed minél eredményesebb lehessen.

A munkafüzet nem pótolja, és nem helyettesíti a biztonságszervezı szakmában ez idáig kiadott és használt (valamint javasolt) tankönyveket, az ajánlott szakirodalmakat, az aktuális munkavédelmi és tőzvédelmi jogszabályokat. A jogszabályokból csak a legszükségesebb részeket idézzük, illetve ráirányítjuk a figyelmet, így ezek konkrét tanulmányozása nélkülözhetetlen.

A munkafüzet a fentiek alapján a vizsgára történı speciális felkészülésedet segíti elı. A biztonságszervezı szakfeladatok modul alapvetıen a tőzvédelem és munkavédelem biztonságával és szervezésével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, így e tantárgy elsajátítása után alkalmas lehetsz ezen területek megfelelı áttekintésére, a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos speciális szakfeladatok koordinációjára és a hatósági eljárások elıkészítésére.

Ebben a munkafüzetben a fentiek alapján nem fogsz találni rendészeti és vagyonvédelmi, katasztrófavédelmi, tőzvédelmi biztonságszervezéssel kapcsolatos alapismereteket (ezeket más alapozó tantárgyak tartalmazzák, melyet külön kell elsajátítanod) . Minden munkabiztonsági és tőzvédelmi témát úgy kell megközelítened, mintha azt a késıbbiekben - egy általad megpályázott és elnyert- „biztonsági vezetı” (rendészeti vezetı) státuszából kellene megoldanod. Az elıbbiekben

említett alapismereteket a vagyonvédelmi, testıri és biztonságszervezési

alapismeretek modulban találod meg, melyek az e füzetben tárgyalt témákat megalapozzák.

A

tankönyv

a

fentiek

alapján

a

biztonságszervezı

szakfeladatok

modul

követelményrendszerének elsısorban csak a lényegi és legfontosabb, és vizsga szempontjából is kiemeltként kezelt részeit tartalmazza abban a formában, hogy az egyes önálló feladatok megoldását követıen alkalmas legyél majd úgy a záróvizsgák, mint az esetleges valódi munkahelyi feladatok megoldására.

3

HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET?

A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fogsz találkozni, amelyek jelentése a következı: Feladat: Végezd el a kapott instrukció alapján a feladatot! A legjobban akkor tudunk tanulni, ha ezt egy tevékenység végzése során tesszük. Ilyenkor jegyezzük meg az információkat a legjobban, és ilyenkor emlékezünk rájuk a leghosszabban.

Elmélet: A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehetı legrövidebb formában foglaltuk össze. Mivel ez a modulfüzet kiegészíti a „Munkavédelem

és

Tőzvédelem

(Budapesti

Mőszaki

Egyetem,

Ménöktovábbképzı Intézet 2005), Ergonómia (szerzık: Hercegfi KárolyIzsó

Lajos)”

címő

tankönyveket,

ezért

ha

további

részletesebb

magyarázatra van szükséged, akkor azt a tankönyvben megtalálod.

Érdekesség: Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyrıl azt gondoltuk, hogy biztosan érdekelni fog.

Fontos: Olyan tananyagrészre hívja fel a figyelmet ez a felkiáltójel, amelyet mindenkinek ismerni kell, ha eredményesen akarja befejezni a modult, és a vizsgát, valamint jó szakember akar lenni.

Önellenırzés: A ceruza jelnél ellenırizd tudásod! Végezd el az Önellenırzés feladatait! Az eredményt megnézheted a modulfüzet 55. oldalától kezdve.

Nézz utána! Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában utánanézz valaminek: az interneten, de lehet az újságokban, a TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az „ÉLETBEN”, stb., ott, ahol a legjobb eredménnyel tudsz keresni. 4

2. Tőzvédelem és biztonságszervezés Bevezetés

Napjainkban egyre több a katasztrófa és a tőzeset, a szélsıséges idıjárások miatt idınként megbénulnak a közszolgáltatások, leállnak az ipari és szolgáltató létesítmények, azaz az általunk biztonságszervezés szempontjából irányított és védett objektumban „rendkívüli” esemény történik. A rendkívüli esemény oka egy váratlan tőzeset, egy robbanás, egy természeti katasztrófa, de lehet szándékos gyújtogatás is. A tőzesetek jelentıs anyagi károkkal járnak, de emberéletet is követelhetnek. A tőzesetek egy jelentıs része (ami nem katasztrófahelyzetbıl, vagy szándékos magatartásból ered) megelızhetı – ezt nevezzük tőzmegelızésnek –, míg a bekövetkezett rendkívüli esemény káros következményei jelentısen enyhíthetık, ha a mentési beavatkozások szakszerően történnek.

http://valovilag.origo.hu/i/0710/20071026tuz1.jpg

A következı tananyagrészben a tőzvédelemmel kapcsolatos speciális tudást fogod megszerezni. A tőzvédelmi alapismeretekre szükséged lesz a biztonságszervezı tankönyvedbıl, így e tananyag elıtt át kell nézned a tőzelmélet egyes kérdéseit (tőzveszélyes anyagok, égés feltételei, tőzoltó anyagok és eszközök és ehhez kapcsolódó alapfogalmakat, és át kell tekintened a tőzvédelmi törvényt és az OTSZ-t)! Ha a tananyagrészt elsajátítottad, jelentısen hozzá tudsz járulni a „rád bízott” objektum biztonságvédelméhez, elı tudod segíteni a tőzvédelmi szakhatósági eljárásokat és feladatokat.

5

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: - elkészíteni egy adott intézmény és egységei tőzveszélyességi osztályba sorolását, - kijelölni a tőzszakaszokat a tőzgátló elválasztásokat, biztosítani a tőzoltási felvonulási utakat és tereket, - kialakítani egy intézmény (objektum) tőzvédelmi koncepcióját.

Témák: Tőzveszélyességi osztályba sorolás szabályai Tőzvédelmi koncepció, tőzvédelem-tervezés Tőzvédelmi szabályzat

2.1. Tanulási feladat: Tőzveszélyességi osztályba sorolás 2.1.1. Feladat: Társaddal mérjétek fel gyakorlati munkahelyeteket (ırhely), rajzold le a munkafüzetedbe vázlatszerően, és foglald táblázatba, hogy mely intézményi (objektumi) részek (egységek) milyen tőzveszélyességi osztályba tartoznak! A besorolási jeleket az épületrészeken találjátok! Ha szükséges kérj segítséget a munkahelyi vezetıtıl, vagy biztonsági ırtıl!

A jelen fejezetben alkalmazandó jogszabályok: 1996. évi XXXI. törvény (a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról) valamint Országos Tőzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2008. február 22-én 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel megjelent az új Országos Tőzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amely 2008. május 22-én lépett hatályba.

OTSZ érdemi mellékletei: 1. számú

Tőzoltó technikai eszközök, felszerelések

2. számú

Beépített tőzvédelmi berendezések

3. számú

Villamos és villámvédelmi berendezések

4. számú

Tőzvédelmi mőszaki követelmények, éghetı folyadékok és gázok tárolása

5. számú

Építmények tőzvédelmi követelményei, építmények tőzvédelme

6

A tőz elleni védekezés kiindulópontja a tőzveszélyességi osztályba sorolás. Minden anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, helyiséget, épületet, szabadteret, létesítményt tőzveszélyességi osztályba sorolunk. Az osztályba sorolás nem öncélú tevékenység, mert ennek alapján állapítjuk meg a létesítés és a használat tőzvédelmi szabályait. Tőzveszélyességi osztályba az Országos Tőzvédelmi Szabályzat (OTSZ) elıírásai alapján sorolunk.

A tőzveszélyességi osztályba sorolás és jelentése

A

Fokozottan tőz- és robbanásveszélyes

B

Tőz- és robbanásveszélyes

C

Tőzveszélyes

D

Mérsékelten tőzveszélyes

E

Nem tőzveszélyes

Megjegyzés: a tőzveszélyességi osztályokhoz tartozó tőzállósági fokozatokat (I-V. fokozat) a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzat mellékleteként kiadott

(OTSZ)

I/4.

fejezete

tartalmazza

(tanulmányozható:

http://www.bm.hu/web/jog_terv.nsf/0/2CE9C879252AC61AC125740200389D5D/$FILE/9_200 8_OTM-rend.pdf)

Tőzszakasz

Elsı lépésben meghatározzuk az egyes tőzszakaszokat és területüket, a bennük lévı helyiségek területeit és tőzveszélyességi osztályba sorolásukat! (Az OTSZ Építmények tőzvédelmi követelményei, építmények tőzvédelme II. fejezete az egyes helyiségek és építmények besorolását tartalmazza. Ha nem tudod az építmény, vagy építményrész mely osztályba tartozik, úgy e szabályzatban tudsz utána nézni.) A tőzszakasz abba a tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelybe azon helyiségei tartoznak, amelyeknek összesített alapterülete meghaladja a tőzszakasz alapterületének 40%-át.

Ha a különbözı tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek összesített alapterülete közül kettı külön-külön is meghaladja a tőzszakasz teljes alapterületének a 40%-át, akkor a veszélyesebb tőzveszélyességi osztályba kell a tőzszakaszt sorolni. 7

Amennyiben az azonos tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek összesített alapterületei közül egyik sem haladja meg a tőzszakasz területének 40%-át, a legveszélyesebb tőzveszélyességi osztálytól a veszélytelenebb felé haladva össze kell adni az alapterületeket. A tőzszakasz abba a tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelynél az összegzett helyiség alapterülete meghaladja a tőzszakasz alapterületének 40%-át.

Épület

A helyiség és a tőzszakasz osztályba sorolásánál a következı módon kell eljárni: Elsı lépés az épület alapterületének meghatározása, második lépés a tőzszakasz és területük meghatározása. Ha egy épület egy tőzszakaszból áll, értelemszerően az épület abba a tőzveszélyességi osztályba fog tartozni. Ha egy épület több tőzszakaszból áll, akkor elıször meg kell állapítani a tőzszakaszok számát és alapterületét, majd az egyes tőzszakaszokat besorolni, az azonos tőzveszélyességi osztályba tartozó tőzszakaszok alapterületét összeadni, kiszámolni az építmény összes alapterületét és a tőzszakaszok alapterülethez viszonyított százalékos arányát, majd ezután az ismert szabályok szerint járni el.

Tőzveszélyességi osztályba sorolás Az OTSZ egyes épületfajtákat funkciójuk alapján kategorikusan tőzveszélyességi osztályba sorol. Ezek alapján egyes építmények, mint például a mővelıdési célú épületek, ha egy tőzszakaszon belüli befogadóképességük 500 fınél nagyobb, akkor „C”, ha 500 fınél kisebb, akkor „D” tőzveszélyességi osztályba tartoznak. Ha egy helyiséget, épületet - valamint a tőzszakaszokat - az OTSZ nem sorol be funkciója alapján, akkor az ún. „40%-os szabály” alapján kell meghatározni.

Helyiség: Minden oldalról épületszerkezettel körülhatárolt, önálló légterő, meghatározott rendeltetéső tér.

8

Tőzszakasz: Az építmény tőzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, melyet a szomszédos egységektıl (meghatározott tőzállósági határértékő) tőzgátló szerkezettel választanak el (a tőzgátló szerkezeteket lásd: OTSZ. 5. sz. melléklete).

Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezı külsı tértıl épületszerkezetekkel részben vagy egészben teret alkot és ezzel állandó vagy idıszakos tartózkodást, üzemi, ipari, mezıgazdasági termelést, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.

Mőtárgy: Épületnek nem minısülı építmény.

Az az építményfajta, amelyen (amelyben) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenes céllal tartózkodnak. Mindezek alapján sajátos építmény a folyón átívelı híd, de mőtárgy - építésügyi szempontból - a köztéri szoborcsoport, emlékmő. Ugyanakkor az önálló rendeltetéső borospince, a földalatti garázs, a társasházi lakás épületnek tekintendı.

Fenti fogalmakat a korábban hivatkozott OTSZ mellékletének 3. rész, III. fejezet, 1 cím, 3. része tartalmazza!

Helyiség tőzveszélyességi osztályba sorolása:

A helyiség, illetve szabad tér azon veszélyességi övezeti tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelyeknek területe az alapterület 40%-át meghaladja. („A” osztálytól „E” osztály felé haladva kell összesíteni.) Ha két tőzveszélyességi övezet alapterülete külön-külön meghaladja a 40%-ot, akkor a veszélyesebb tőzveszélyességi osztályba tartozót kell figyelembe venni. Ha viszont a veszélyességi övezetek területének egyike sem haladja meg a 40%-ot, akkor legveszélyesebbtıl haladva a veszélytelenebb felé össze kell adni az alapterületeket, és abba a tőzveszélyességi osztályba kell sorolni a helyiséget, illetve szabad teret, amelynél az összegzett alapterület meghaladja az összes alapterület 40%-át.

9

A „veszélyességi osztályba sorolást” (A, B, C, D, E) elvégezhetjük nem csak objektumok összességére nézve, hanem a fentiek alapján helyiségre, tőzszakaszra, több tőzszakaszból álló építményre is. Az építmények összessége adja a létesítmény osztályba sorolását.

Példák: 1. Veszélyességi övezet

Veszélyességi övezet alapterülete

Összes alapterület

A I.

B

D

E

250

II.

300

III. IV.

C

200 550

V.

200

Összes alapterület:

800

200

300

-

200

Összesen %-ban:

53,4

13,3

20

-

13,3

2. Veszélyességi övezet

Veszélyességi övezet alapterülete

Összes alapterület

A

B

I.

C

D

E

200

II.

220

III.

400

IV.

420

V.

100

600

640

60

Összes alapterület

100

600

640

60

%

7,1

42,9

45,7

4,3

A fenti példák jól mutatják az osztályba sorolás szabályait. ( „A” osztálytól haladva az „E” osztály felé összesítettünk, ahol átléptük a 40 %-ot, abba az osztályba soroltuk az építményt.)

10

A tőzszakasznak fontos jelentısége van helyiségekben, vagy épületen belül is, ugyanakkor a létesítmények is több tőzszakaszból állhatnak. A tőzszakasz szoros összefüggésben van a tőzállósággal (épületeknél az alkalmazott és alkalmazandó tőzálló anyagokkal). A tőzszakaszoknak fontos jelentısége van a helyiségek, épületek, létesítmények osztályba sorolásánál.

Feladat: Korábban társaddal felmértétek, hogy (ırhely),

gyakorlati munkahelyeteken

(objektumi) részek (egységek) milyen tőzveszélyességi

osztályba tartoznak! (A besorolásokat az épületeken betőkkel jelzik.) Készítsetek errıl egy táblázatot alapterületek meghatározásával a füzetetekbe!

A

felmért

alapterületek

ismeretében

próbáljatok

kiszámolni, hogy az egész objektum milyen tőzveszélyességi osztályba tartozik!

Fontos:

Tőzveszélyességi osztályba sorolás lépései:

1. tőzszakaszok és helyiségek, épületrészek minısítése 2. „A” osztálytól „E” osztály felé haladva összesítse a területeket 3. ahol elıször túllépi a 40%-t ott alkalmazza a „40 %-os szabályt”

Meghatározott tőzvédelmi tevékenység a fenti „A-D” osztályba sorolt létesítményeknél csak tőzvédelmi képesítéssel, szakvizsgával végezhetı.

11

2.1. Önellenırzés: Tőzveszélyességi osztályba sorolás Számítási feladat: Számítsd ki az alábbi táblázat alapján azt, hogy a következı objektum milyen tőzveszélyességi osztályba sorolható!

Veszélyességi övezet

Veszélyességi övezet alapterülete

Összes alapterület

A I.

B

C

D

E

200

II.

100

III.

300

IV.

200

V.

150 50

Összes alapterület %

A megoldást a 6. fejezetben találod.

Nézz utána!

Mely létesítményeknél és milyen feltételek esetén kell tőzvédelmi szakképesítés, vagy szakvizsga? Mely esetekben kell alapfokú tőzvédelmi képesítés? A válaszokat írd a füzetedbe! Az információk a szakmai vizsgához való felkészülésben fognak segíteni!

12

2.2. Tanulási feladat: A tőzvédelmi koncepció, a tőzvédelmi tervezés 2.2.1. Feladat:

Mérd fel a társaddal, hogy az iskolai környezetedben, illetve gyakorlati helyeden milyen tőzvédelmi dokumentumok állnak rendelkezésre! Hasonlítsátok össze a két objektum (intézmény) dokumentumait! Logikai sorrendben haladjatok, és tegyétek láthatóvá az esetleges eltéréseket!

iskola (intézmény)

gyakorlati hely (ırzött objektum)

13

A személy- és vagyonvédelem tervezése során már találkozhattunk a védelmi koncepcióval (ún. „védelmi tervvel”) és annak elkészítési módszerével. Mint minden tervet, ezt is az adott intézmény (objektum) átvilágítása, kockázatelemzése elızi meg. Ezt követıen lehet a régi terveket és dokumentumokat felülvizsgálni, vagy új létesítménynél a tervezést megkezdeni. A kockázatelemzés és eredménye nagyban függ az objektum nagyságától, funkciójától, a tőzveszélyességi osztályba sorolástól és a várható (valószínősíthetı) rendkívüli eseményektıl.

A tőzvédelmi koncepció kialakítása során meg kell vizsgálni az alábbiakat: • Tőzvédelmi szabályzat van-e? Az 1996. évi XXXI. ún. tőzvédelmi törvény elıírása alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek tőzvédelmi szabályzatot kell készíteniük akkor,
ha a munkavégzésben részt vevı családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy
ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mőködtetnek, illetve
ha fokozottan tőz- és robbanásveszélyes besorolású az épület, illetve
kereskedelmi szálláshelyrıl van szó. • Tőzriadó terv ki van-e dolgozva? A tőzvédelmi szabályzat mellékleteként tőzriadó tervet is kell készíteni az "A"-"C" tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre, a mővelıdési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre, azokra a létesítményekre, amelyekben egy tőzszakaszon belül több mint 300 fı tartózkodhat, kereskedelmi szálláshelyekre és az olyan idıszakos vagy állandó jelleggel üzemelı zenés szórakozóhelyekre, ahol egy idıben 50 fınél több személy tartózkodhat. • Van-e menekítési terv? Meg kell vizsgálni, hogy a menekülési utak és terek elkészültek-e, és van-e kiürítési - objektum terv ? (Az elızı a tőzvédelmi tervezımérnök, az utóbbi a biztonságszervezı feladata.)

14

• Tőzvédelmi oktatás volt-e? A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetıleg a munkavégzésben részt vevı családtagjai tőzvédelmi oktatásáról és a rendszeres továbbképzésrıl, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tőzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése elıtt elsajátítsák, a tőz esetén végzendı feladataikat megismerjék. Az oktatás lehet ismétlıdı, lehet rendkívüli, vagy pótoktatás (ill. egyéb alkalmi oktatás), melyet minden esetben dokumentálni kell az erre rendszeresített naplóban. • Tőzveszélyességi osztályba sorolás elkészült-e? A tőzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tőzszakaszokat, mőtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tőzveszélyességi osztályba kell sorolni. • Tőzterhelés számítás van-e? A tőzvédelmi szabályzat készítése során a létesítményi tőzoltóság felállításának kötelezettsége a hatályos elıírások alapján, a funkción, a tőzszakasz méreten kívül a tőzterheléstıl is függ, amelynek értékét számítással kell meghatározni. A tőzterhelés számítás elvégzéséhez célszerő szakember bevonása. (A feladat elıkészítését viszont el kell végezni, így a számításhoz szükséges adatokkal tisztában kell lenni.) • A tőzvédelmi ellenırzések, felmérések eredményei mit mutatnak? A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalóik – és/vagy a munkavégzésben részt vevı családtagjaik - a jogszabályokban meghatározott elıírások szerint végezzék a tevékenységüket, és a létesítmény, építmény, helyiség, igénybe vevıi a tőzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék, megtartsák. • A tőzvédelmi nyilvántartások elkészültek-e? A tőzvédelmi jogszabályok különféle nyilvántartások elkészítésére kötelezik az üzemeltetıt (pl. tőzoltó készülék nyilvántartás, tüzivíz források nyilvántartása, stb.), amelyek elkészítése és esetenként vezetése szakmai ismereteket igényel. Ezeket a nyilvántartásokat ellenırizni kell, és indokolt esetben szakember bevonásával pótolni kell a hiányosságokat.

15

• Tőzvédelmi eszközök, felszerelések meg vannak-e határozva? A

szükséges

tőzvédelmi

eszközök,

készülékek

típusának,

töltetének

meghatározása

szakismereteket igényel. Sajnálatos módon a nem megfelelı oltóeszköz nagyobb kárt okozhat, mint annak hiánya. Az eszköz és felszerelés elızetes ellenırzését és egyeztetését a biztonsággal megbízott vezetınek célszerő elvégezni, majd a szükséges szakember bevonásával - vagy véleményeztetésével - az eszközök, felszerelések beszerzésére intézkedni kell. • Eltérési engedélyezési eljárások, felmentések szükségesek-e? Ha igen, elintézték-e, ill. megkapták-e az engedélyt? Különleges esetekben a jogszabályi elıírásokat nem lehet betartani, ezen esetekben (ha a jogszabály ezt megengedi) ún. „eltérési engedélyezési eljárás” lefolytatására van szükség, azonos biztonsági feltételek megtétele mellett. Ezeket a biztonsági tényezıket ki kell dolgozni, az eljárást elı kell készíteni.

Tanácsadás: Tőzvédelmi ügyekben, beruházások, fejlesztések elıtt érdemes lehet a tőzvédelmi elıírásokat a biztonsággal megbízott vezetınek elızetesen felmérni, elkerülendı a jelentıs többletkiadásokat a nem körültekintı döntéssel. A szakirányú végzettséggel rendelkezı tanácsadó, szakértı, vagy hivatásos tőzoltó bevonása ajánlott fejlesztések és beruházások elıtt.

A munkáltatók fıbb tőzvédelmi feladatai

Az intézménynél foglalkoztatott biztonságszervezınek tisztában kell lennie a munkáltatóra háruló fıbb tőzvédelmi elıírásokkal. A tőzvédelmi törvény részletesen taglalja a munkáltató és a munkavállaló tőzvédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek gondoskodni kell: • a tőzvédelmi szabályok munkavállalókkal történı megismertetésérıl, azaz a tőzvédelmi oktatásról és annak dokumentálásáról, ami kiterjed a munkavállalókra és a gazdálkodó tevékenységet végzıvel kapcsolatba kerülıkre (pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlıkre) is; • a tőzesetek megelızésérıl, az ehhez szükséges viselkedési és egyéb tőzvédelmi szabályok meghatározásáról, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, kockázati tényezıket; 16

• a tőz esetén szükséges feladatok megállapításáról; • ha jogszabály elrendeli, akkor az elızı szabályok írásba foglalásáról a tőzvédelmi szabályzatban, illetve a tőzriadó tervben; • a helyi változások (pl. helyiségek funkciójának változása, a korábbihoz képest más tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagok tárolása, stb.) tőzvédelmi hatásainak felmérésérıl, tőzvédelmi iratokba (tőzvédelmi szabályzat, osztályba sorolás) való átvezetésérıl; • a jogszabályi, hatósági tőzvédelmi követelmények megváltozásainak „átültetésérıl” a saját tőzvédelmet szabályzó iratokba, illetve tevékenységünkbe; • a tőz megelızésére, jelzésére, a menekülés és a mentés elısegítésére, valamint a tőzoltásra szolgáló anyagok, eszközök, berendezések beszerzésérıl, üzembiztos állapotban tartásáról, jogszabályban és gyártói utasításban elıírt ellenırzésérıl, felülvizsgálatáról és karbantartásáról, az üzemeltetéshez szükséges iratok és nyilvántartások naprakész állapotban tartásáról; • a tőzoltóság helyszíni gyakorlatainak biztosításáról; • a tőzvédelmi hatósági ellenırzés lehetıségérıl. Érdekesség: Tudod-e, mit jelent a „Tőzoltási felvonulási út”? (MSZ 595/1) A tőzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, szilárd burkolatú,

meghatározott

teherbírású,

legalább

két

nyomvonal

szélességő tőzoltógépjármővek közlekedésére alkalmas út. Fontos: Minden létesítményre vonatkozó általános használati szabályok:
Csak az engedélyben foglalt rendeltetés szerint használtható a létesítmény.
Csak a tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt lehet ott tárolni!
A keletkezı hulladékot rendszeresen, mőszakonként el kell távolítani!
A bejáratnál el kell helyezni a tiltó, figyelmeztetı táblákat!
A közmőelzáró szerelvényeket jó látható módon meg kell jelölni!
A menekülési, közlekedési útvonalakat tilos leszőkíteni, lezárni!
Amennyiben a helyiségben tartózkodnak, az ajtót tilos bezárni! 17

Önellenırzés:

2.2. Sorold fel a munkaadóra vonatkozó tőzvédelmi feladatokat, kötelezettségeket, illetve ismertesd, mely esetek fennállása esetén kell egy munkáltatónak tőzvédelmi szabályzatot készítenie!

A megoldást megtalálod a 6. fejezetben.

2.3. Tanulási feladat: A tőzvédelmi szabályzat Elmélet: Tőzvédelmi szabályzatot jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltatóknak, illetve a társasházak, lakásszövetkezetek tulajdonosának, kezelıjének kell elkészítenie. Jogszabályban meghatározott esetekben a tőzvédelmi szabályzat mellékleteként tőzriadó tervet is kell készíteni.

A Tőzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény) 19. § (1) szerint: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevı családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mőködtetnek, illetve a fokozottan tőz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tőzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülık (külsı munkavállalók, szállóvendégek stb.) – a rájuk vonatkozó mértékben – a Szabályzat tartalmát megismerjék.

18

A Szabályzatnak tartalmaznia kell:

a.)

a tőzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit;

b.)

a tőzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, mőködési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat;

c.)

a létesítmény (létesítmények), építmények, tőzszakaszok, illetıleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tőzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat;

d.)

a tevékenységre vonatkozó tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat;

e.)

az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve elızetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását;

f)

a tőzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tőzvédelmi képesítési követelményeket;

g)

a munkavállalóknak a tőzjelzéssel, tőzoltással, mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatait;

h)

a létesítményi tőzoltóság mőködésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait.

2.3.1. Feladat: Készítsd el vázlatosan a gyakorlati munkahelyed tőzvédelmi szabályzatát! Ha elkészült, hasonlítsd össze a meglévıvel! Alkalmazd az általános szabályzati mintát és az abban szereplı felépítési és tartalmi elemeket! (Legyen legalább 4 oldalas a munkád, amelyet e modulfüzeten kívül külön dolgozatként adj be!)

Tőzriadó terv A Tőzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tőzriadó Tervet kell készíteni: a) az "A"-"C" tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a mővelıdési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tőzszakaszon belül több mint 300 fı tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan idıszakos vagy állandó jelleggel üzemelı zenés szórakozóhelyekre, ahol egy idıben 50 fınél több személy tartózkodhat.

19

Fontos: A „Tőzvédelmi Szabályzat” mellékleteként Tőzriadó Tervet kell készíteni: -

az „A”-„C” tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre,

-

a mővelıdési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre,

-

azokra a létesítményekre, amelyekben egy tőzszakaszon belül több mint 300 fı tartózkodhat;

-

kereskedelmi szálláshelyre;

-

az olyan idıszakos vagy állandó jelleggel üzemelı zenés szórakozóhelyekre, ahol egy idıben 50 fınél több személy tartózkodhat.

A Tőzriadó Tervnek tartalmaznia kell: -

a tőzjelzés módját;

-

a tőzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját;

-

tőz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tőzvédelmi berendezés

kezelése,

tőzoltás

és

mentés,

rendfenntartás,

technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.); -

a fıbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra);

-

a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tőzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi

elzárók

(kapcsolók)

és

a

vízszerzési

helyek

megjelölésével.

A Tőzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.

20

Nézz utána: Tőzvédelmi szabályzat mintát többet találsz az interneten. Tanulmányozd a különbözı intézmények szabályzatait, keresd meg bennük az azonos elemeket, nézd meg az eltérések okait és a speciális rendelkezéseket. Íme egy-két példa: http://ensaf.hu/index.php/szolgaltatasaink/tzvedelem/11-tzvedelmiszabalyzat-elkeszitese (tanács, leírás) http://www.pte.hu/files/tiny_mce/File/2006_elottiek/tuzvedelmi_060323.pdf (Pécsi Egyetem szabályzata) www.kulturalisjog.hu/irattar/tuzvedelmisz.rtf (Gyır Önkormányzat, Mővelıdési Háza)

2.3. Önellenırzés – Tőzvédelmi szabályzat készítésének szempontjai

Írd le a tőzvédelmi szabályzat javasolt fejezeteit és rövid tartalmukat! Házi feladatként készítsd el kijelölt társaddal együtt iskolád tőzvédelmi szabályzatát, majd hasonlítsátok össze a meglévıvel! Milyen eltéréseket észleltek? Külön lapon dolgozz!

A megoldást megtalálod a 6. fejezetben.

2. Tanári ellenırzés: Tőzvédelem, biztonságszervezés

Egy fontos téma végére értél. Ha elvégezeted a tanulási feladatokat és az önellenırzéseket, akkor tudod, hogy milyen szabályok és módszerek követésével lehet tőzvédelmi szabályzatokat készíteni, vagy hogyan tudsz tőzveszélyességi osztályba sorolni egy létesítményt.

Az ellenırzés során fıleg a valóságos helyzetekkel kapcsolatos feladatokat kell majd megoldanod. (Pl. ki kell dolgoznod egy feltételezett (paraméterezett) objektum tőzvédelmi koncepcióját vagy szabályzatát, a már ismert tőzvédelmi osztályba sorolást követıen.) Felkészülésedhez adunk néhány korábbi vizsgafeladatot: A mintafeladatok korábbi IRM által jóváhagyott és már lezajlott szakmai vizsgatételekbıl kerültek kiválasztásra!

21

1. szóbeli gyakorló tétel Szóban ismertesse az alábbi létesítmény tőzvédelmi szempontból történı felmérése után a tőzvédelmi szabályzat készítésének menetét, annak tartalmi követelményeit. Ennek keretében határozza meg:

1. a tőzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2. a tőzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, mőködési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, 3. a létesítményre vonatkozó tőzveszélyességi osztályba sorolás elveit, 4. az általános és az egyes helyiségekre vonatkozó eseti tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat, 5. a tevékenységre vonatkozó tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat, 6. az állandó jellegő, illetve az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meghatározására vonatkozó szabályokat, 7. a létesítményben használható tőzoltó készülékek típusait és elhelyezésükre vonatkozó szabályokat, 8. az egyéb tőzvédelmi eszközökkel – tőzcsapok (fali, földalatti, földfeletti), beépített automatikus tőzjelzı, tőzoltó berendezésekkel – kapcsolatos szabályokat, 9. a tőzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tőzvédelmi képesítési követelményeket, 10. a munkavállalóknak a tőzjelzéssel, tőzoltással, mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatait;

A létesítmény típusa: Oktatási intézmény, 12 évfolyamos gimnázium.

Helyiségek típusai: tanterem, irodák (tanári szoba), kémia elıadó, fizika elıadó, kémia szertár, fizika szertár, raktárak, tornaterem, öltözı, zuhanyozó, vizesblokk (WC-k, mosdók), konyha, étterem, büfé, közlekedık, kazánház, gázfogadó, gépjármőtároló.

Munkavállalók:

igazgató,

igazgató-helyettes,

gazdasági

vezetı,

oktatók-nevelık,

karbantartók, takarítók, konyhai személyzet, biztonsági szolgálat.

22

2. szóbeli gyakorló tétel

Szóban ismertesse az alábbi létesítmény tőzvédelmi szempontból történı felmérése után a tőzvédelmi szabályzat készítésének menetét, annak tartalmi követelményeit. Ennek keretében határozza meg: 1. a tőzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2. a tőzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, mőködési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, 3. a létesítményre vonatkozó tőzveszélyességi osztályba sorolás elveit, 4. az általános és az egyes helyiségekre vonatkozó eseti tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat, 5. a tevékenységre vonatkozó tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat, 6. az állandó jellegő, illetve az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meghatározására vonatkozó szabályokat, 7. a létesítményben használható tőzoltó készülékek típusait és elhelyezésükre vonatkozó szabályokat, 8. az egyéb tőzvédelmi eszközökkel – tőzcsapok (fali, földalatti, földfeletti), beépített automatikus tőzjelzı, tőzoltó berendezésekkel – kapcsolatos szabályokat, 9. a tőzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tőzvédelmi képesítési követelményeket, 10. a munkavállalóknak a tőzjelzéssel, tőzoltással, mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatait!

A létesítmény típusa: Fémipari termelı üzem

Helyiségek típusai: öntöde, hengermő, présüzem, forgácsoló üzem, hegesztı-, fényezı-, asztalos mőhely, összeszerelı üzem, raktárak, gázpalack tároló, éghetı folyadéktároló, irodák, öltözık, zuhanyozók, vizesblokkok (WC-k, mosdók), konyha, étterem, portahelyiségek, közlekedık, szabadterek (udvar) villamos energia elosztó 10 KV-os-, 0,4 KV-os helyiségek, kazánház, gázfogadó, gépjármőtároló.

Munkavállalók:

ügyvezetı igazgató, mőszaki vezetı, mővezetık, fémipari szakmunkások (martinászok,

hengerészek,

marósok,

esztergályosok

stb.)

darusok,

targoncások, karbantartók, takarítók, konyhai személyzet, biztonsági szolgálat. 23

Tőzvédelmi gyakorló feladatok (gyakorlati vizsgához)

0712-06 Biztonságszervezı alapfeladatok A hozzárendelt 3. vizsgafeladat Tőzvédelmi- és tőzoltó berendezések, illetve eszközök alkalmazása Értékelés: szakmai értékelés 80 pont + 20 pont kompetenciák! Az intézkedési feladatok minden tételben változhatnak, de az értékelési szempontok mindenhol ugyanazt a szisztémát követik (lásd értékelı táblákat) ! 1. gyakorló feladat "Ön az Árpádvéd Kft. biztonságszervezıje. A szolgálat teljesítésének helye: Fémipari Gyártó és Kereskedelmi Rt. Budapest, Remény u. 1.

A Tőzvédelmi Szabályzat és a Tőzriadó Terv

rendelkezésére áll. A létesítményben nincs automatikus tőzjelzı berendezés. Rendelkezik a jogszabályban elıírt számú tőzoltó készülékkel és fali tőzcsappal. Az Ön feladata, hogy 06 órától szolgálatba lépve, mint a létesítmény területén folyamatosan járırözı biztonsági ır,

járır

útvonalán vagyonvédelmi ırzési feladatai mellett, a tőzvédelmet is felügyelje. 07,30 órakor az üzem karbid raktára elıtt jellegzetes karbid szagot észlel, kinyitva az ajtót azt tapasztalja, hogy a tárolásra szolgáló fém hordók egyikébıl a szivárgó karbid gáz fáklyaszerően lángol. A raktár elıtt porral, habbal és széndioxiddal oltó tőzoltó készülékeket tartanak készenlétben, továbbá a raktár közelében fali tőzcsapot is felszereltek.

Tegye meg a szükséges

intézkedéseket!

2. gyakorló feladat Ön az Árpádvéd Kft. biztonságszervezıje. A szolgálat teljesítésének helye: Fémipari Gyártó és Kereskedelmi Rt. Budapest, Remény u. 1.

A Tőzvédelmi Szabályzat és a Tőzriadó Terv

rendelkezésére áll. A létesítményben nincs automatikus tőzjelzı berendezés. Rendelkezik a jogszabályban elıírt számú tőzoltó készülékkel és fali tőzcsappal. Az Ön feladata, hogy 06 órától szolgálatba lépve, mint a létesítmény területén folyamatosan járırözı biztonsági ır, járır útvonalán vagyonvédelmi ırzési feladatai mellett, a tőzvédelmet is felügyelje. 14,15 órakor az asztalos mőhely felıl sőrő füstöt észlel. Behatolva a helyiségbe azt látja, hogy az üres mőhelyben

24

felügyelet nélkül hagyott dobkályha lángol. A tőz átterjedt a munkaasztalon tárolt festékhígítókra is. A mőhely személyzete 14 órakor a munkaidı lejártakor eltávozott. A mőhely elıtt porral, habbal és széndioxiddal oltó tőzoltó készülékeket tartanak készenlétben, továbbá annak közelében fali tőzcsapot is felszereltek.

Tegye meg a szükséges intézkedéseket!

A feladatok általános értékelı táblája a vizsgán a következı lesz : szakmai 80 pont (+20 kompetencia ami itt nincs feltüntetve).

ÉRTÉKELÉS Az intézkedési feladatok meghatározása Tőzjelzés végrehajtása A létesítmény területén tartózkodók riasztása A tőzoltás megszervezése Az oltáshoz megfelelı eszköz kiválasztása A tőzoltás végrehajtása Az anyagmentés végrehajtása Az oltás végrehajtása utáni intézkedések Az eseményrıl rövid írásbeli jelentés készítése

Pontszámok Max. Elért 20 10 10 10 5 5 5 5 10

Válaszaid kidolgozásánál a fenti pontértékeket vedd figyelembe! Sikeres felmérıt kívánunk!

25

3. A munkavédelmi szabályzat elkészítése Bevezetés

Munkavédelem tantárgyadra épülve itt a biztonságszervezési szakfeladatok munkavédelmi feladataival találkozol! Az alapismereteid alapján az elméletet és gyakorlatot alkalmaznod kell konkrét szervezési feladatokban, így például szabályzatok készítése alkalmával. A munkavédelmi szabályzat része azon dokumentumoknak, melyekkel a biztonságszervezı vagy a biztonsági ır az ırzési okmányok mellett az ırzött létesítmény nagyságától, funkciójától függıen találkozik. A munkavédelmi szabályzatot és utasításokat úgy a munkavállalóknak, a munkaadóknak, mint a területre belépı (beléptetett) személyeknek, vagy éppen alvállalkozóknak ismerniük kell. A biztonsági szolgálat egyik feladata, hogy a házirend és vagyonvédelmi-rendészeti szabályzat mellett a tőzvédelmi és munkavédelmi szabályzatok érvényesülését is elısegítse, illetve ellenırizze azok betartását. A jelen fejezetben a munkavédelmi szabályzat kialakításához, vagy felülvizsgálatához adunk segítséget, miután valószínősíthetı, hogy a biztonságszervezı szakképesítéssel foglalkoztatott dolgozót a leendı munkáltatója „bevonja” e speciális szabályok kialakításába, vagy segítséget kér azok tervezett módosításához. A biztonságszervezı I. szakma „biztonságszervezı szakfeladatok” egyik írásbeli vizsga témája egy munkavédelmi szabályzat készítése lesz egy megadott objektumra kialakítva. Bízunk benne, hogy a modulfüzet jelentısen hozzájárul e feladat megoldásához!

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: •

áttekinteni a munkavédelemrıl szóló törvényt, abban eligazodni és egy adott munkahely munkavédelmi szabályzatát elkészíteni.

•

a szabályzat elkészítéshez felhasználni a munkavédelemrıl szóló törvényt és annak speciális rendelkezéseit.

Témák: 1. a munkavédelmi szabályzat jogszabályi háttere (Mvt.) 2. a szabályzat szükségessége 3. a szabályzat tartalmi elemei 4. munkabeleset védelem, 5. munkavédelmi kockázatértékelés 6. munkavédelmi oktatás 26

3.1.Tanulási feladat: A munkavédelmi szabályzat jogszabályi háttere 3.1.1. Feladat:

Tanulmányozd a gyakorlati munkahelyed munkavédelmi szabályzatát és a munkavédelmi oktatási naplót! Írd le külön lapon a tapasztaltakat és észrevételeidet!

Elmélet: A Munkavédelmi Törvény (rövidítsük ezek után mindig Mvt.-nek) 2 § (3) bekezdése kimondja, hogy „az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg”. 12. § szerint „munkavédelemre vonatkozó szabálynak minısül a munkáltatónak a 2. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése is.” Azaz a fentiek alapján a munkáltató által kiadott utasítás vagy szabályzat munkavédelmi szabálynak minısül. A munkáltató felelıs azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Ennek eszköze lehet a kihirdetés, az oktatás, az önálló tanulmányozás és a számonkérés. Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség) segíti és ellenırzi. Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelı védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenıen a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevınek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetıleg zárják ki – nem szervezett munkavégzés keretében történı rendeltetésszerő használat esetén is – a balesetet és az egészségkárosodást. Utasítás-vagy szabályzat? Egyéni vállalkozók vagy kis cégek - ha legalább egy alkalmazottjuk van - munkavédelmi utasításokat készítenek, míg a több munkavállalóval, vagy több telephellyel rendelkezı cégek munkavédelmi szabályzatokban foglalják össze a különbözı munkavédelmi rendelkezéseiket, közléseiket.

27

A szabályzatok mellékleteiben találhatunk nyomtatványokat, ezek kitöltéséhez szükséges útmutatókat, munkavédelmi besorolást, ránk vonatkozó munkavédelmi tudnivalókat, létesítési követelményeket, fontos telefonszámokat, elérhetıségeket.

Fontos: A munkáltató által bármilyen formában készített utasítás, vagy szabályzat a Mvt. szerint munkaügyi szabálynak minısül, így betartása kötelezettség, megszegése pedig munkaügyi szabálysértésnek minısül!

3.1. Önellenırzés:

Mikor kötelezett egy munkaadó arra, hogy munkavédelmi szabályzatot készítsen?

A megoldást a 6. fejezetben találod!

28

3.2. Tanulási feladat: A munkavédelmi szabályzat szükségessége 3.2.1. Feladat: Tekintsd át a munkavédelmi szabályzatot gyakorlati helyeden! Jegyzeteld ki a fejezetek címeit! Dolgozz a gyakorlati naplód erre a célra szolgáló munkarészében!

Elmélet: Munkavédelmi szabályzat készítésére jogszabály által elıírt kötelezettsége nincs a munkáltatónak. E tekintetben is érvényes a munkavédelmi törvény alapelve, miszerint a munkavédelmi követelményeket a munkáltató teljesíti, és a teljesítés módját a munkáltató maga határozza meg. Ennek megfelelıen a munkáltató rendelkezhet (1) egyedi utasításban , (2) szabályzatban, vagyis a sok egyedi utasítás helyett a munkavédelem követelményrendszerét, eljárási szabályait egyetlen utasításban - a munkavédelmi gyakorlatban kialakult formában úgynevezett “munkavédelmi szabályzatban” foglalhatja egységbe.

A munkavédelmi szabályzat készítésére, szerkezeti és tartalmi elemeire nincs jogi kötelezés. Ez összhangban van a munkavédelmi törvénnyel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen önkényesen lehetne munkavédelmi szabályzatot készíteni. A munkáltató rendelkezési kötelezettségei meghatározzák a munkavédelmi szabályzat tartalmát, továbbá a munkavédelmi gyakorlat kialakította azt a szerkezeti formát, amely alkalmas arra, hogy a munkáltatóra háruló szabályozási területeket egymásra építve, áttekinthetıen és közérthetıen közvetítse a munkavállalók felé.

A munkavédelmi szabályzat kiváltja azokat a szabályozási területeket, amelyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettséggel terheli, és egyúttal lehetıséget biztosít arra, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos követelményeket a munkáltató a sajátosságainak megfelelıen teljesíthesse, vagyis a követelmények teljesítésének módját saját arculatára formálja. Ez egyidejőleg azt is jelenti, hogy a különbözı jogszabályi elıírások helyi adaptációja is megvalósul.

29

A munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly elıkészítı, egyeztetı, összehangoló és a véleményszintetizáló munkát igényel, ugyanakkor egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minısülnek (pl. egyéni védıeszköz juttatása), ezért nem csak indokolt, hanem szükséges is, hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét munkabiztonsági szakember készítse el. A munkavédelmi szabályzat készítésébe be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a munkáltató megfelelı felkészültségő, e feladatra kijelölt szakembereit (mőszaki, jogi, közgazdasági szakembert) és a munkavédelmi képviselıt, illetıleg – ha mőködik – a munkavédelmi bizottságot.

A munkavédelmi szabályzatot be kell illeszteni a munkáltató szabályrendszerébe, megfelelı összhangot kell kialakítani a szervezeti és mőködési szabályzat, a kollektív szerzıdés, a munkáltató egyéb szabályzatai, utasításai és a munkavédelmi szabályzat között. A munkavédelmi követelmények teljesítésének módját meghatározó munkáltatói utasítások, így a munkavédelmi szabályzat is, a munkavédelmi törvény tételes rendelkezése értelmében munkavédelemre vonatkozó szabálynak minısül és az abban foglaltak megsértése munkavédelmi felelısséggel jár! (lásd Mvt. 12. §)

Amennyiben a munkáltató a „szabályzat” készítés mellett dönt, és nem egyedi utasításokban próbálja szabályozni az e témával kapcsolatos elvárásait, akkor a következı részben ismertetett elveket és felépítést célszerő követni. A jogszabály (Mvt.) nem írja elı a szabályzat konkrét tartalmát, azt a munkáltatónak kell saját munkaterületére és munkavégzéséhez (tevékenység jellege) igazítania. Fontos: A munkáltatói utasításokat, szabályzatokat ki kell hirdetni és oktatni kell. Ezek megszegése munkavédelmi szabálysértésnek minısül, így a mulasztó, vagy elıírásokat megszegı személy felelısséggel tartozik.

3.2. Önellenırzés Milyen

formában

követelményekrıl?

A megoldást a 6. fejezetben találod!

30

rendelkezhet

a

munkáltató

a

munkavédelmi

3.3.Tanulási feladat: A munkavédelmi szabályzat tartalmi elemei 3.3.1. Feladat: Tanulmányozd gyakorlati helyeden a munkavédelmi szabályzat azon részét, mely a vezetık munkavédelmi feladatait részletezi. Készíts listát a munkahelyi vezetı fentiekben meghatározott feladatairól! Dolgozz gyakorlati munkanaplódban!

Elmélet: 1. Munkavédelmi szabályzat tartalmi elemei A munkáltató „kötelessége” egységes és átfogó megelızési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezık hatására. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza mindazokat az általános követelményeket, valamint a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, melyek az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéshez kellenek . Feladataink közé tartozik biztonsági szempontból a munkavédelemhez kapcsolódó belsı szabályzatok elkészítése. 2. A munkavédelmi szabályzat javasolt fıbb fejezetei és pontjai: • A munkavédelmi szabályzat célja és hatálya • Ügyrend (munkavédelmi feladatok munkakörhöz kapcsolása), vezetık munkavédelmi feladatai • Az alkalmazás munkavédelmi feltételei (egészségi alkalmasság, szükséges képzettség, ismeret) • Munkavédelmi oktatás (oktatások rendje, tematika) • Egyéni védıeszközök, védıital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása • Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, személyi, szervezési intézkedések, távmunka, elsısegély biztosításának rendje, dohányzással kapcsolatos szabályok) valamint munkáltató és munkavállaló kötelezettségei és jogai • Munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzemeltetési dokumentumok, mőszeres és higiénés vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkavédelmi ellenırzések rendje, idıszakos felülvizsgálatok) 31

• Kezelési és karbantartási utasítások munkavédelmi követelményei • Munkaeszközök minıségtanúsítása, minısítése, idıszakos felülvizsgálat rendje • Munkaeszközök és személyi-tárgyi feltételek ellenırzési rendje • Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának általános szabályai, munkabaleset kártérítésének rendje • Munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek ellenırzési rendje (szemle, rendkívüli szemle) • Kártérítési eljárás • Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés • Hatályba léptetı rendelkezések, jóváhagyási záradék • Mellékletek, iratminták • Vonatkozó jogszabályok jegyzéke

Munkavédelmi oktatás A munkáltatónak a munkavédelmi oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes idıtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidıben kell megtartani, és szükség esetén idıszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelızési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevık aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni (naplóban, a résztvevık adataival és igazoló aláírásukkal). Az elıírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Az oktatás lehet új ismeretet adó, ismételt, vagy rendkívüli (egyéb) célú. A munkavédelmi szabályzat is - ahol van - az oktatás tárgya.

32

Érdekesség:

Más egy egyetem és megint más egy mővelıdési ház, vagy közösségi ház, illetve ipari létesítmény (termelı) munkavédelmi szabályzata. Úgy terjedelemben, mint a fejezetekben és azok alegységeiben komoly különbségeket

lehet

védıfelszerelésekre,

a

észlelni. létesítéssel

A és

különbségeket üzembehelyezési

az

egyéni

eljárásokra

vonatkozó részekben találod meg elsısorban.

Fontos:

A munkavédelmi szabályzat (mintha utasítások egységes szerkezetbe foglalt összessége lenne) mindig az aktuális és hatályos munkavédelmi törvénynek és végrehajtási rendeleteinek kell megfelelnie! Így minden szabályzat készítése elıtt fel kell frissíteni tudásunkat, utána kell nézni az esetleges normaváltozásoknak, vagy egyes végrehajtási rendeleteknek! A munkavállalók jogait és kötelezettségeit a Mtv. 49 § és IV. fejezet 60 § tartalmazza, mint leendı biztonságszervezıknek fontos megismerni ezeket a rendelkezéseket is!

3.3. Önellenırzés: A munkavédelmi oktatásnak mely esetei vannak, és mitıl függ az oktatás ideje, vagy annak konkrét tartalma?! A feladatot külön lapra készítsd el!

A megoldást a 6. fejezetben találod!

33

3.4. Tanulási feladat: Munkabaleset- védelem, munkavédelmi kockázatfelmérés és munkavédelmi oktatás, mint a szabályzat elızménye és következménye

A munkavédelmi szabályzat készítése, vagy felülvizsgálata elıtt érdemes áttekinteni a helyi munkabaleset védelmet, azt a körülményt, hogy kockázatfelmérés történt-e és annak mi volt az eredménye. A kockázatelemzésben a biztonságszervezı részt vesz, de ez szakirányú végzettséghez kötött feladat, így az ezzel kapcsolatos ismeretek a szervezéshez és koordinációhoz, a probléma észleléséhez szükségesek. A kockázatfelmérés az egyik alapja az oktatási tematikának is, az ez alapján kialakított szabályzatot pedig oktatni és ismertetni kell a munkavállalókkal! A biztonságszervezı ebben az elıkészítı munkafázisban mőködik együtt a munkabiztonsági szakemberrel!

3.4.1. Feladat Tekintsd át alaposan gyakorlati munkahelyedet abból a szempontból, hogy

milyen

veszélyforrásokat

észlelsz,

melyek

esetlegesen

munkabalesetekhez vezethetnek! Írd össze a kockázati tényezıket! Dolgozz munkafüzetedben (munkanaplódban)!

Elmélet: A munkavédelem eszközeinek fı feladata az optimális munkakörülmények kialakítása és fenntartása. Munkakörülménynek nevezzük a munkavállalókat a munka során érı hatások (tárgyi tényezık) és az emberi szervezet ezekre adott reakcióinak (személyi tényezık) összességét. 1. tárgyi

tényezık

(külsı

fizikai

hatások,

objektív,

abszolút, vagy relatív mérıszámmal, paraméterrel mindig kifejezhetık.

34

mérhetı)

2. személyi

tényezık

(emberi,

szubjektív,

emberi

szervezeti)

az egyes feladatokra ki kell választani az embert, a dolgozó alkati sajátosságai, személyiségjegyei, képzettsége, stb. alapján.

A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.54. § (2) bekezdés) kimondja, hogy „a munkáltató köteles minıségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatokat”. Kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelızésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat, illetıleg mőszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevı munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenırzését, a hiányosságok megszőntetését jelenti, amelyben a legfıbb eszköz a széles körő munkavédelmi ismeret és az alaposság. Ezért a kockázatértékelés fı céljai: • a megteendı intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történı rangsorolása, • a kockázatok okainak elhárítása, illetve elfogadható mértékőre csökkentése.

A kockázatértékelésnek, illetıleg az azt követı intézkedéseknek nem minden esetben lehet végsı célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szőnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelı kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen. Például a gépjármővel történı közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (mőszaki állapot rendszeres ellenırzésével, pihenıidı szabályozásával, stb.). Az Mvt. szerint: 54. § (1) „Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következı általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhetı veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történı leküzdése; d) az emberi tényezı figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemő munkavégzés idıtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidı beosztására; 35

e) a mőszaki fejlıdés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbe veszélyessel; g) egységes és átfogó megelızési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezık hatására; h) a kollektív mőszaki védelem elsıbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelı utasításokkal történı ellátása. (2) A munkáltató köteles minıségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érı terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelızı intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minısül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.” A kockázatok értékelése szervesen összefügg a veszélyek megelızésével, amelynek a kockázatok felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvetı meghatározó fontosságú eleme a veszélyek megelızésének alapja. A kockázatértékelésben a biztonságszervezı részt vesz, de önállóan nem végezheti, mivel ez engedélyhez kötött szaktevékenységnek minısül. A kockázatértékelés elemei A kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. A legfontosabb tartalmi elemek a következık: 1. A veszélyek azonosítása. 2. A veszélyeztetettek azonosítása. 3. A kockázatok minıségi, illetıleg mennyiségi értékelése. 4. A teendık meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele. 5. Az eredményesség ellenırzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata. A fentieket kiegészítı és végigkísérı feladat: 6. A kockázatértékelés és a teendık, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

A kockázatértékelés alapján változhat a megelızési stratégia, az oktatás minısége, mennyisége, az egyéni védıfelszerelések mennyisége, minısége, jellege stb.

36

Érdekesség: A kockázat fogalma az Európai Unió alapvetı munkavédelmi jogforrásából, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló 89/391/EGK irányelvbıl került át a magyar munkavédelmi szabályozásba. Ez a fogalom bizonyos mértékben rokon a korábban használt

„veszély”

és

MUNKAVÉDELMI

„veszélyforrás”

fogalmakkal.

FELÜGYELETEK

(Forrás:

EGYÜTTES

ÚTMUTATÁSA A MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ. (Munkaügyi Közlöny 2006/ 4. szám.)

Fontos:

„Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínőségének és súlyosságának együttes hatása.” (Mvt. 87. § 1/B.) A munkáltatóra vonatkozó kockázatértékelés elmulasztása súlyos munkaügyi szabályszegésnek minısül.

Nézz utána!

Munkaügyi Közlöny 2006/4. száma részletesen foglalkozik a munkahelyi kockázatértékeléssel. (Letöltheted a http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=70 címrıl) Olvasd el az ajánlott szempontokat és tekintsd át saját környezetedet, illetve gyakorlati munkahelyedet a felsorolt kockázati tényezık alapján! Kockázatértékelésre vonatkozó információk, példák az Európa-szerte alkalmazott helyes gyakorlatról, valamint eszközök és ellenırzési listák az alábbi honlapokon találhatók: http://osha.europa.eu/hu/topics/riskassessment/index_html

37

3.4. Önellenırzés: Mi a kockázatértékelés fı célja, és melyek a tartalmi elemei?

A megoldást 6. fejezetben találod.

3. Tanári ellenırzés – Munkavédelmi szabályzat

Egy fontos téma végére értél. Ha elvégezeted a tanulási feladatokat, és az önellenırzéseket, akkor tudod, hogy milyen szabályok és módszerek követésével lehet munkavédelmi szabályzatot készítened, milyen szempontokat kell figyelembe venni, kinek kell gondoskodni a szabályzatról és elkészítésérıl, és kinek milyen formában kell azt a tudomására hozni.

Az ellenırzés során fıleg a valóságos helyzetekkel kapcsolatos feladatokat kell majd megoldanod, például. ki kell dolgoznod egy munkahely munkavédelmi szabályzatát!

Az alábbi vizsgakérdés IRM által jóváhagyott biztonságszervezı szakmai vizsgán szerepelt, tekintsd át és használd fel a felkészüléshez! Munkavédelmi szabályzat tétel Az „Idıtálló Szaktudás” Szakközépiskola szabó-varró (ruházati konfekcióipari) szakmai felkészítést, valamint gépi forgácsoló szakmai képzést folytat. Az intézmény egy emeletes hagyományos építési eljárással épült épületben mőködik. Az épület megfelel az érvényes építészeti elıírásoknak. Az emeleten 12 tanteremet, tanári szobát, igazgatói titkárságot alakítottak ki. Az iskolában 360 tanuló jár, és 24 tanár/oktató dolgozik. A földszinten találhatóak a mőhelyek és az ebédlı. A szabó varró mőhelyhez tartozik egy alapanyag-,és készáru raktár. A mőhelyben szabász, varró, vasaló munkahelyeket alakítottak ki a szükséges gépekkel, illetve berendezésekkel. A gépi forgácsoló mőhelyben gépi daraboló, egyetemes eszterga és marógép, csiszológép, palástköszörő gép, valamint forgácsoló szerszámok élezésére szolgáló köszörőgép mőködik. Mindkét mőhelyben a gépek hajtására 400V-os, a világítás és szellıztetés mőködtetésére 230V-os elektromos hálózatot építettek ki. A forgácsoló mőhely alapanyagait, acél szálanyagként az udvaron, acél tartóállványon tárolják. A forgácsoló mőhelyben elıállított termékeket egységládákban polcrendszerő raktárban helyezik el. Az Idıtálló Szaktudás Szakközépiskola megkeresése alapján készítsd el vázlatosan a szakképzı intézmény munkavédelmi szabályzatát! 38

Válaszodhoz vedd figyelembe: -

a

egyes

gépek,

illetve

berendezések

használata

során

jelentkezı

jellemzı

veszélyforrásokat, -

mőszaki védıintézkedések, valamint a biztonsági berendezések alkalmazásának lehetıségeit,

-

az érintésvédelmi elıírásokat.

A sikeres megoldásért 100 pont adható.

Sikeres felmérıt kívánunk!

39

4. Munkavédelmi – üzembe helyezési eljárás Bevezetés

Az üzembe helyezési eljárás a Munka Törvénykönyvében szabályozott keretek között történhet bármely munkahelyen. Az üzembe helyezési eljárás lényege, hogy olyan gép, szerszám, eszköz, berendezés üzembe helyezésérıl legyen szó, mely „veszélyes” (pld. főrészgép, marógép, gyalugép, targonca, daru, hegesztı berendezés stb.), így fokozott körültekintést igényel a telepítése, azaz az „üzembe helyezése”. A biztonságszervezı ebben az eljárásban az elıkészítı munkát végzi, miután maga az üzembe helyezési eljárás munkavédelmi szakhatósági tevékenységnek minısül. E fejezet e speciális elıkészítı munka végrehajtásához ad elméleti és gyakorlati útmutatást, valamint elısegíti a „biztonságszervezı szakfeladatok” modul hasonló témájú írásbeli záróvizsgájára való felkészülést. Jelen fejezet feltételezi a Munkavédelmi Törvény általános ismeretét, a fejezetben jelzett cím szerinti jogszabályi háttér áttekintését és a munkavédelmi tantárgy során elsajátított alapvetı munkavédelmi elméleti ismereteket!

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:

Megszervezni és koordinálni egy adott intézmény területén történı üzembe helyezési eljárást, közremőködni az elıkészítı eljárásban, és elısegíteni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember eljárását.

Témák

40

•

Munkavédelmi üzembe helyezési eljárás jogi háttere

•

Üzembe helyezési eljárás elıkészítése és folyamata

4.1. Tanulási feladat: A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás 4.1.1. Feladat: A

munkavédelmi

törvény

és

a

munkavédelmi

tankönyved

tanulmányozása után próbálj meg felsorolni (legalább öt féle) olyan veszélyesnek minısülı munkaeszközt, melynek üzembe helyezéséhez a törvényben elıírt „üzembe helyezési eljárást” kell lefolytatni. Dolgozz külön lapon!

Elmélet: Az üzemeltetı munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban rendeli el (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés Mvt. 21. § (1). bekezdés). A Mvt. alkalmazásában „veszélyes munkaeszköznek minısül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.” A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetıleg teljesíti a Mvt. 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. (Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védıeszköz elıállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.)

A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minısül.

41

Az elızetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzık (tervezı, kivitelezı) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (gép, eszköz, zajhatás, rezgés stb.), a munkaeszközre vonatkozó megfelelıségi

nyilatkozatok,

tanúsítványok,

a

szükséges

hatósági

engedélyek,

az

üzemeltetéshez szükséges utasítások, leírások (pl. kezelési, karbantartási stb.). A foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelıség vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzıkönyv. A megfelelıségi nyilatkozatra vonatkozó feltételre vonatkozólag a törvényben elıírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is. Amennyiben

munkavédelmi

szempontú

elızetes

vizsgálat

keretében

a

veszélyes

munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. Az ilyen jellegő üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.

Az üzembe helyezési eljárás elısegítése érdekében a biztonságszervezı szakember részt vesz az elıkészítı eljárásban!

Az elıkészítés során a már korábbi fejezetben említett „kockázatelemzési módszer” is használható, de alaposan meg kell vizsgálni a veszélyforrásokat!

Melyek lehetnek ezek a veszélyforrások? Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezık expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelı védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a: - robbanó,- oxidáló,- gyúlékony,- sugárzó,- mérgezı,- maró,- ingerlı,- szenzibilizáló, - fertızı,- rákkeltı,- mutagén,- teratogén,- utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlıdését is),- egyéb egészségkárosító anyag. 42

Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkezı minden olyan tényezı, amely a munkát végzı vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

Veszélyforrás lehet különösen (lásd: Mtv. VIII. fejezet, 87. §) •

a fizikai veszélyforrás, ezen belül a
munkaeszközök, jármővek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása,
szerkezetek egyensúlyának megbomlása,
csúszós felületek,
éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok,
tárgyak hımérséklete,
a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,
szintkülönbség,
súlytalanság,
a levegı nyomása, hımérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása,
zaj, rezgés, infra- és ultrahang,
világítás,
elektromágneses sugárzás vagy tér,
részecskesugárzás,
elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség,
aeroszolok és porok a levegıben;

•

a veszélyes anyag;

•

a biológiai veszélyforrás, ezen belül a
mikroorganizmus és anyagcsereterméke,
makro organizmus (növény, állat);
a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

Veszélyesnek minısülı munkaeszközök (Mt.21.§ /2/ bek. alapján) A veszélyesnek minısülı munkaeszközök felsorolását a törvény 1/a. melléklete tartalmazza, mely utoljára az 5/2010 (III.9) SZMM rendelettel módosult (ez a rendelet az 5/1993 (XII.26) MüM. rendeletet módosította)! 43

A teljesség igénye nélkül például veszélyes munkaeszköznek minısülnek: - faipari főrész, maró és vágógépek, - faipari kézi láncfőrészgép, - kézzel adagolt, fémhajlító és présgépek, - kézi behelyezéssel mőködı mőanyag és gumiipari fröccsöntı gépek, - jármőemelık, daruk, rakodógépek stb.

forrás: http://sidex.webgeneral.hu/wghtmls/18_elemei/MJ9526%20nagy.JPG Az üzembehelyezési eljárások zöme valamilyen ipari (szerszám)gépre vonatkozik Létesítésnél, vagy üzembe helyezésnél a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni (Mvt. 19 §. /3/ bek./. A munkakörnyezet ergonómiai felmérésével és értékelésével ezért külön fejezetben foglalkozunk. Fentiek alapján tekintsük át az üzembehelyezési eljárás konkrét lépéseit! Az üzembehelyezési eljárás két önálló szakaszból tevıdik össze: 1/ a munkavédelmi üzembe helyezést megelızı vizsgálatból, amelynek elvégzése szakértelmet feltételez, ezért ez munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minısül; 2./ maga az üzembe helyezésnek az írásbeli elrendelése.

44

A munkavédelmi üzembe helyezést megelızı vizsgálatok során vizsgálni kell: •

a tervezés, kivitelezés folyamatában kielégítették-e a vonatkozó jogszabályokban illetve szabványokban foglaltakat;

•

a létesítésben közremőködık nyilatkozatai rendelkezésre állnak, tartalmuk megfelel a követelményeknek;

•

az elıírt hatósági engedélyek meglétét (pl. egészségügyi, környezetvédelmi stb.);

•

a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredményeket és a határértékeknek való megfelelésüket;

•

a munkaeszközökre vonatkozó EK megfelelıségi nyilatkozatokat, tanúsítványokat;

•

az üzemeltetéshez szükséges utasítások meglétét és tartalmi helyességét;

•

a veszélyforrások és az ehhez kapcsolódó védelmi megoldások meglétét.

A munkavédelmi üzembe helyezést megelızı vizsgálatról jegyzıkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni szükséges a vizsgálat megállapításait és igazolni kell a megfelelıségeket. A jegyzıkönyv mellékleteit képezik a különféle dokumentumok, tanúsítások, mérési eredmények. Munkáltató érdeke, hogy a forgalmazótól, illetve importálótól megkövetelje a szükséges dokumentumok meglétét. Hangsúlyozni kell, hogy a piacon napjainkban még számos olyan termék található, mely nem elégíti a követelményeket, nem rendelkezik az EK megfelelıségi nyilatkozattal, és nincs ellátva CE jellel. Az üzembe helyezési eljárás során szükséges annak megvizsgálása, hogy a beszerzésre szánt munkaeszköz, gép, berendezés önmagában kielégíti-e a reá vonatkozó szabályokat. Ugyancsak vizsgálni kell a munkaeszköz és a munkakörnyezet összhangjának megfelelıségét. Ez alatt azt kell érteni, hogy egy biztonságosan kialakított gép mellett, ha a gép kezelési helye és a környezete nincs megfelelıen kialakítva, bekövetkezhet a baleset annak ellenére, hogy önmagában a gép kielégítene minden szükséges követelményt. A munkavédelmi üzembe helyezés munkafolyamatának leírása: •

A berendezés és a beszerelés minıségének szemrevételezéssel történı ellenırzése.

•

Az adott környezeti feltételek vizsgálata, továbbá annak ellenırzése, hogy a berendezés megfelel-e ezen környezeti feltételeknek.

•

A mechanikai szerkezetek mőködésvizsgálatának elvégzése.

45

•

Villamos próbákkal történı vizsgálat annak ellenırzésére, hogy a telepített berendezés és kapcsolatai a vonatkozó tervek és a hatályos elıírások szerint mőködnek-e.

•

Az elvégzett vizsgálatok és ellenırzések hiteles dokumentációjának elkészítése.

Sikeres üzembe helyezés után lehet a veszélyes létesítményt, munkahelyet, munkaeszközt, technológia

üzemeltetést

elrendelni.

A

vizsgálat

elvégzése

munkabiztonsági

és

munkaegészségügyi szaktevékenységnek minısül! Az üzembe helyezési eljárásban a biztonságszervezı a fentiek miatt csak elıkészítı, szervezı tevékenységet végezhet.

Fontos: Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltetı meggyızıdik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely,

technológia,

munkaeszköz

a

munkavédelmi

követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Súlyos munkabaleset esetén az üzembe helyezési eljárásról szóló dokumentumot is csatolni kell a munkabaleseti jegyzıkönyvhöz!

Nézz utána!

OMMF értékelések, munkabalesetek alakulása: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=237 Az

interneten

keress

üzembehelyezési

eljárással

kapcsolatos

dokumentumokat. A letöltött dokumentumokat tanulmányozd és vesd össze tartalmukat a modulfüzetben megismert szempontokkal. A tapasztaltakat oszd meg padtársaddal (kijelölt tanulótársaddal), és használd fel vizsgafelkészülésed során!

46

4.1. Önellenırzés: Ismertesd és sorold fel a üzembe helyezési eljárás szakaszait, valamint az eljárás munkafolyamatának lépéseit!

A megoldás a 6. fejezetben találod!

4.2. Tanári ellenırzés: A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás E fejezetben szintén egy fontos téma végére értél. Ha elvégezted a tanulási és önellenırzési feladatot, úgy alkalmas leszel egy munkavédelmi üzembe helyezési eljárás elısegítésére szakszerő módon, úgy ahogy azt egy biztonságszervezı szakembertıl elvárják egy intézményben (vagy védett objektumban).

A vizsgán (tudásellenırzés során) egy megadott gép-eszköz üzembe helyezési eljárásának menetét és folyamatát kell majd ismertetned írásban. Az ellenırzésnek és vizsgának akkor tudsz majd megfelelni, ha úgy a jogszabályi, mint a végrehajtási módszertani kérdésekkel és szempontokkal tisztában vagy.

Az alábbi vizsgakérdés IRM által jóváhagyott biztonságszervezı szakmai vizsgán szerepelt. Tekintsd át, és használd fel a felkészüléshez! Feladat: Az Ügyes-Bajos Számítástechnikai Bt. megbízásából készítsen írásban értékelést a számítógépes munkahelyek egészségügyi és biztonsági követelményeirıl! Válaszában térjen ki: -

képernyıs munkahelyeken dolgozók minimális egészségügyi és biztonsági követelményeire,

-

a képernyıs eszköz és képernyıs munkahelyek sajátosságaira,

-

a berendezett munkahely egyes elemeivel szemben támasztott követelményekre,

-

a munkahely környezetésre vonatkozó, valamint

-

az ember-gép kapcsolatra vonatkozó elvárásokra.

A sikeres megoldásért 100 pont adható

47

Értékelı lap A vizsgázó neve:…………………………………… Típus

A

Szint 4 4

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Tényszerő, tárgyszerő ismeretközlés Tagolás megfelelı, információtartalom, Munkavédelemre vonatkozó tényszerőség, indoklás jogszabályok alkalmazása A vizsgázó válaszának tartalma mindenben megfelel az érvényes elıírásoknak összesen Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Információforrások kezelése Összesen Egyéb kompetenciák és szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes kompetenciák Elhivatottság, elkötelezettség Felelısségtudat Társas kompetenciák Tömör fogalmazás készség Közérthetıség Módszerkompetenciák Rendszerezı képesség Ismeretek helyén való alkalmazása Összesen Mindösszesen

Sikeres felmérıt kívánunk!

48

Az információtartalom vázlata alapján

Pontszámok Max Elért 25 10 30

65 Max 5 50 10 Max 3 4 3 6 3 6 25 100

Elért

Elért

5. Munkahelyek ergonómiai értékelése Bevezetés Ez a fejezet a munkahelyek ergonómiai értékelésérıl szól. Az ergonómiáról munkavédelmi tantárgy keretében tanulhattál már. Bevezetésként átismételjük a legfontosabb fogalmakat. Az ergonómia összefoglaló fogalom, mely tudományos megalapozottsággal vizsgálja a munkában/termelésben résztvevı emberi tényezıket (human factors), az ember, a munkaeszköz, a gép és a környezet kölcsönhatását. Maga a szóösszetétel görög eredető, jelentése: ergos = munka, nomos = törvények. Az ergonómia szó hallatán a legtöbb embernek az autó kialakítása, az ülések, a mőszerfal, a váltó-és pedálok elhelyezkedése jut eszébe. De, ha ez így van, akkor talán a legjobban így értjük, mirıl van szó tulajdonképpen. Egy autónak van formája kívül és belül (ez összefügg a gépjármő funkciójával, céljával, fogyasztással, haladási sebességgel és esztétika és kényelem kérdése is egyben). Az ülések ugyan meghatározóak – fıleg hosszú távú vezetésnél –, de lényeges a kezelı szervek szerepe, a mőszerek láthatósága, az ablakon való kilátás elıre és minden irányban, a zajszőrés, a levegıztetés stb., Képzeljük bele magunkat egy autóba, és próbáljuk „megtervezni”, vagy a meglévıt „értékelni” abból a szempontból, hogy mennyire kényelmes, komfortos, praktikus, biztonságos, mennyire kezelhetı, mennyi ideig tudnánk megerıltetés nélkül vezetni stb.! Ha a fenti szempontokat összevetjük a tanultakkal, akkor nagyon könnyen megértjük az ergonómia értékelés, vagy elemzés „tudományosabb” szempontjait és elveit. Az ergonómia magába foglalja az emberrel foglalkozó vizsgálatokat, a biztonságtechnikát, a munkalélektant és élettant, a munkaszervezést, a munkaszociológiát olyan szempontból, amely szemléletet és módszert nyújt a tervszerően és tudományosan megalapozott emberközpontú munkavégzés kialakításához. Az ergonómia fı céljait tekintve két párhuzamos törekvést kell hangsúlyozni: egyrészt a hatékonyság növelését, másrészt az emberi igények kielégítését. Ezen célok érvényre juttatása mindig valamilyen kompromisszum árán lehetséges. Az ergonómia mővelése sohasem karitatív célzattal történik, a fı kérdés azonban mindig az, hogy a hatékonyság növelése milyen emberi (biológiai, pszichológiai, szociális) „ráfordítás” árán valósítható meg. E 49

ráfordításnak a társadalom által elfogadott mértéke jelentısen függ az adott társadalom fejlettségétıl, a társadalmi gazdasági jóléttıl és az intézmény rendszerek mőködésének Ez a ráfordítás azonban egyetlen társadalomban sem lehet olyan mértékő, amely már eleve magába hordozza a baleset bekövetkezésének, az ember testi és/vagy szellemi károsodásának, egészsége és munkaképessége csökkenésének kockázatát.

1. ábra: helyes testtartást befolyásolja a bútorok magassága, vagy állíthatósága http://www.liberona.cl/img/ergonomia.gif (kép forrása)

A fenti ábrán egy egyszerő példát látsz arra, hogy az egészséges munkavégzéshez (itt tanuláshoz) az asztal-szék(bútor) - ember viszonya, hogyan befolyásolja

a tevékenység

hatékonyságát ( a tanulási idıt, koncentrálást stb.) A nem megfelelı bútorválasztás, azok magassága, vagy az állíthatóság hiánya jelentısen befolyásolhatja a munkavégzés (tanulás) hatékonyságát, az adott helyen elvégezhetı feladatok mennyiségét, a tanulásra zavartalanul fordítható hasznos idıt. A fenti elemzéshez még a környezetet is figyelembe kell majd vennünk (világítás, klíma stb.)

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: •

Elvégezni a munkahelyek ergonómiai értékelését.

•

Saját biztonsági munkaterületeden elısegíteni a biztonságos és ergonómiailag legmegfelelıbb munkahely kialakítását (pl. ırszoba, megfigyelı helyiség stb.)

50

Részcélkitőzések, melynek alapján alkalmas leszel: •

ember – gép – környezet rendszer értelmezésére,

•

munkahely ergonómiai értékelésére,

•

ergonómiai lehetıségek felismerésére, és a munkahelyen a módosítások bevezetésére, ill. az erre irányuló javaslattételre.

5.1. Tanulási feladat: Ember – gép – környezet rendszer 5.1.1. Feladat: Szomszédoddal soroljátok fel azokat az elemeket, melyek részei az ember – gép – környezet rendszerének. Rajzoljátok le! A rajzolásnál vegyétek figyelembe, hogy a megoldandó ergonómiai probléma mindig az embernek valamilyen tárggyal, eszközzel, géppel, rendszerrel történı kapcsolatából (interakciójából) fakad. Pl. Környezet: Társas környezet: Társadalom, szervezet, csoport, munkatárs; A feladathoz használd a munkavédelem, egészségvédelem tankönyved I. fejezetének 1.2 fejezetét (10-14. oldal, Dr. Kósa Csaba: Munkavédelem, egészségvédelem I. BME. Bp. 2005). Természetesen órai jegyzeteidet is felhasználhatod! Dolgozz munkafüzetedbe külön lapra! _

Elmélet: Az ergonómia „ember-gép”, „ember - gép - környezet”, rendszerekkel foglalkozik. Ezeknek mindig van egy technikai alrendszere, valamint egy ún. „ember-gép felülete”, amelyen keresztül az emberi és a technikai alrendszerek közötti információcsere végbemegy. Ezek az alrendszerek további elemekre tagozódnak. Így az emberi alrendszer például az elemzés céljától függıen felbontható antropometriai (antropometria jelentése: emberméréstan, mely az antropológia tudományág része), fiziológiai, érzékszervi, kognitív, emocionális stb. alrendszerekre, amelyeknek tetszés szerinti mélységő és részletességő további felbontása végezhetı el.

51

Az antropometriai adatok: 1. statikus (strukturális, szerkezeti pld. végtagok, testtömeg stb.), 2. dinamikus (testerı, kitartás, helyszükséglet), 3. kinematikus (ízületek mozgástartománya, elérési tartományok stb.).

Egyes munkafolyamatokat modellezéssel próbálnak ellenırizni a bevezetés elıtt (CAAA). A technikai alrendszer igen sokféle lehet, ezért arra még olyan általános további felbontás sem adható, mint az emberi alrendszerre.

Leonardo da Vinci híres rajza, az ember geometriai méreteirıl (forrás: http://www.famozz.com/painters/leonardo-da-vinci)

52

Az ábra a CAAA , antropometriai mérés egy példáját mutatja be. (forrás: http://www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/GT521555/ipmunka/imee.htm) Az ergonómia részei Az ergonómia tudományának három alapvetı területe van: 1. anatómia 2. fiziológia 3. pszichológia Ezeken keresztül két célja lehet az ergonomikus tervezésnek: az emberi képességek, produktivitás növelése, illetve egészségünk és jólétünk megırzése. Az alapvetı anatómiai ismeretek figyelembe vételével javíthatunk fizikai állapotunkon munka közben, erre példát találhatunk bıven az egyszerő kézi szerszámoktól kezdve a foteleken át egészen a gépjármő és

repüléstechnikai

berendezésekig.

Az

elıbb

felsorolt

eszközöket-berendezéseket

ergonomikusan kialakítani nem könnyő feladat, elég, ha arra gondolunk, nincs két egyforma emberi test a világon, sıt, a saját testünk is folyamatosan változik (életkor elırehaladtával, életmódunk változásával). A biomechanika gondoskodik arról, hogy a munka közben felvett testtartásunk ne károsítsa szervezetünket, és hogy ne kelljen túlzott erıfeszítést kifejtenünk. Az emberi fiziológia szintén két fı területre osztható: a munka-fiziológia a test energiaszükségleteivel foglalkozik, a megfelelı munkatempó, terhelés és táplálkozás értékeit határozhatjuk meg vele. A környezeti fiziológia ezzel szemben a fizikai munkakörülmények hatását vizsgálja, és

53

optimális értékeket állapít meg a hımérséklet, a zaj, a vibrálás és a fény viszonyaira. A pszichológiai vizsgálatok eredményei segítik a kognitív összhang kialakítását ember és környezete között. Így például az információ feldolgozási és döntéshozó képességünket figyelembe kell venni a termékek tervezésekor, vagy kiemelt figyelmet kell szentelni az érzékelési folyamatoknak, a rövid és hosszú távú memóriának. Az ergonómia lényegesebb elemei a következık: Megnevezés

Példák:

fizikai munkavégzés

erıkifejtés, napi ritmusok, munkateljesítmény, energiaforgalom

klímahatások

hımérséklet, levegıáramlás, levegıcsere…

érzékszervi hatások

látás, megvilágítás

zajhatás

pld. vibráció

ember és gép közti információcsere

jelzıelemek, kezelıelemek, kezelıpultok, munkahelyek kialakítása

igénybevétel és megterhelés

fáradtság, unalom, pszichés terhelés

Fontos: Fontos tudni, hogy csak az ember és a gép olyan együttese tekinthetı ember géprendszernek, ahol az ember és a technika között valóban interakció van, azaz létezik valamilyen tényleges felhasználói felület. Ha tehát valaki egyszerően csak egy olyan gép mellett áll vagy ül, amivel semmiféle kapcsolatba nem kerül, akkor nem alkotnak embergép rendszert. Az antropometriát elsısorban a termékfejlesztéseknél használják.

5.1. Önellenırzés: Ember –gép- környezet rendszer Sorold fel az ergonómia tudományának fıbb területeit, illetve leglényegesebb elemeit.

A megoldást a 6. fejezetben találod!

54

Nézz utána!

1./ Melyek az ergonómia fejlıdésének fıbb szakaszai? 2./ Keress az alábbihoz hasonló hasznos linkeket az interneten, ahol az ergonómia témával foglalkoznak. http://www.vizvirag.hu/web_erg/frame1.htm 3./ Keress olyan tanulmányokat az interneten, ahol az antropometriával foglalkoznak pld.: http://tgyi.fmk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/fmk/tgyi/Antropom etria_embermodell2.pdf 4./ Nézz utána az antropometriai modell kísérleteknek (többek közt: CAAA).

55

5.2. Elmélet: Ergonómiai tervezés - értékelés Az ergonómia tervezés során, több sokszor ellentétes tényezıt kell összehangolni, így mindig „optimumkeresést”

fog

jelenteni,

a

megvalósításhoz

pedig

a

„legkedvezıbb

kompromisszumot” kell megtalálni a mőszaki-gazdasági- humán szükségletek közt. Ha munkahelyi tervezésre kapunk megbízást, akkor a következıket kell figyelembe venni:

Fıbb tényezık

példák:

Munkahely jellemzıje, sajátossága,

Irodai, vagy ipari környezet?

komfortja, elemzése, tervezése, kockázat

Számítógépes

elemzése

valamilyen veszélyes ipari forgácsoló gép

környezetet,

vagy

pedig

beüzemelését tervezzük?! Munkahely pszichofizikai jellemzıi és

érzékelés, megterhelés, stressz

összefüggései, valamint

észlelés, figyelem, emlékezet stb.

munkapszichológia tényezıi Világítási és klíma tényezık

természetes és mesterséges fények, szellızés-klíma, zajszint

Munkahelyhez vezetı út

belsı közlekedés, falak, padozat, burkolás, színek

Konkrét munkahely antropometriai

közvetlen gép-környezet, álló, üllı,

méretezése

adminisztratív, vagy fizikai munkavégzés figyelembevétele, székek, bútorok, gépek forma és méret tervezése, forma, szín, technológiák-és mozgások harmonizációja ember-gép- környezet között

Kockázati elemzés feltárt tényezıinek

balesetveszélyek (sugárzás, törés, szakadás,

beépítése az ergonómiai tervezésbe

leesés), emberi mulasztásból eredı veszélyek, zajártalom, rezgésártalmak, légszennyezıdés, vagy meteorológiai tényezık

56

5.2.1. Feladat:

Társaddal

válasszatok

környezetetekben

egy

számítógépes

munkahelyet! Írjátok össze logikai sorrendben azokat a szempontokat, amelyek alapján elvégeznétek az ergonómiai értékelését! Dolgozzatok külön lapra!

Elmélet: Napjainkban szinte minden munkahelyen megtalálható a számítógépes környezet. A biztonságvédelem

területén

ezenkívül

a

biztonságtechnikai

(betörésvédelem,

objektumvédelem, tőzvédelem) megfigyelı helyiségek rendelkeznek még (diszpécser és monitoring szolgálatok) nagyszámú számítógépes munkakörnyezettel és monitorszámmal. A biztonságvédelemmel kapcsolatos számítógépes környezet értékelésére és tervezésére tehát egyre gyakrabban kerülhet sor.

A számítógépes munkahely elemei:
képernyıs eszközök
adatbeviteli eszköz (billentyőzet, scanner, kamera, stb.)
egyéb periféria (mutató eszk., nyomtató, plotter, lemezegység, modem)
esetleges tartozékok
ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver
irattartó
munkaszék
munkaasztal, munkafelület
telefon
közvetlen munkakörnyezet A felsorolást a jogszabály: 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet -„A képernyı elıtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirıl”- 2 §-a is tartalmazza)! A hordozható számítógépek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

57

A rendelet mellékletei részletesen tartalmazzák a számítógépes munkakörnyezet minimális elıírásait (1. sz. melléklet: orvosi beutalás minta, 2. sz. melléklet: leggyakoribb látásszervi megbetegedések, 3. sz. melléklet: képernyıs munkahely kialakítás minimális követelményei /alkalmazása 2001-tıl kötelezı/berendezések, környezet és ember-gép összefüggésben).

A KÉPERNYİS MUNKAHELYEK MINIMUM KÖVETELMÉNYEI rendelet 3. sz. melléklete szerint

rész

rész

rész.

BERENDEZÉSEK

KÖRNYEZET

EMBER-GÉP KAPCSOLAT

1. Általános

1. Térkövetelmények

rendelkezések

Ez a rész a szoftver-

2. Képernyı

2. Megvilágítás

ergonómiai követelményeket

3. Billentyőzet

3. Tükrözıdés és

határozza meg

fényvisszaverıdés 4. Munkaasztal és felület

4. Zaj

5. Munkaszék

5. Klíma 6. Sugárzás

A felsorolás elég széleskörő, azonban a mellékletben, ahol az elrendezésre vonatkozó konkrétumok vannak felsorolva elsısorban a képernyı, a billentyőzet, a munkaasztal és a munkaszék leírására helyezték a hangsúlyt. Fontos észrevenni, hogy a rendelet érvényességi körébe tartozik a számítógépes munkahelyeken

használt

összes

szoftver

eszköz

is,

amelyekre

szoftver-ergonómiai

követelmények vonatkoznak, amelyeknek éppúgy meg kell felelniük a szoftvereknek, mint ahogy számítógépes munkahely egyéb tartozékainak meg kell felelnie az elıírt ergonómiai követelményeknek. A szoftver-ergonómiai minimum követelményeit szintén a rendelet tartalmazza. A képernyıs munkahely ergonómiai értékelését, vagy tervezését - a tanultakon kívül - a fenti jogszabály rendelkezései szerint kell végrehajtani!

58

Fontos: Jogszabályok: 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet A képernyı elıtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirıl (2000. január 2tıl hatályos); 1998. évi XXVI. Törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról; 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet Az országos településrendezési és építési követelményekrıl; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történı egyéni

védıeszköz

használatának

minimális

biztonsági

és

egészségvédelmi követelményeirıl.

Nézz utána! Interneten nézz utána az ergonómiai értékelési módszereknek (pld.: kérdıívek, tesztek, felmérések, antropometriai mérések, CAAA stb.) Az összegyőjtött mérési módszereket foglald rendszerbe és írd le külön lapra. pld.: http://www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/GT521555/ipmunka/imee.htm

5.2. Önellenırzés: Ember–gép–környezet rendszer Foglald táblázatba és rajzold be gyakorlati munkafüzetedbe a számítógépes munkakörnyezet létesítésének minimális feltételeit! Az elıbbieken kívül ismertesd a munkaasztal és munkaszék konkrét elıírásait! A feladathoz használhatod a jogszabályt is (50/1999. EüM.rendelet)! A feladat végén az általad készített táblázatot vesd össze a fejezet elején kapott eredménnyel, ahol szempontokat kerestetek a számítógépes munkakörnyezet ergonómiai értékeléséhez!

A megoldást a 6. fejezetben találod! 59

Nézz utána!

A számítógépes munkakörnyezet kialakításáról nagyszerő könyv született, olvasd el, és használd fel tanulmányaid során. http://mek.oszk.hu/01100/01197/

(Molnár

Réka:

Számítógépes

munkahelyi rendszer tervezése).

5. Tanári ellenırzés: Az alábbi vizsgakérdés IRM által jóváhagyott biztonságszervezı szakmai vizsgán szerepelt. Tekintsd át és használd fel a felkészüléshez!

FELADAT A Fémtömegcikk Gyártó Kft. a Kft. telephelyén új gépet kíván üzembe helyezni. A Présüzem földszintjén állították be az új beszerzéső 100 tonnás hidraulikus présgépet. A Kft. Önt bízta meg az új présgép üzembe helyezési eljárásának megszervezésével. A Fémtömegcikk Gyártó Kft. megkeresése alapján készítse el írásban, vázlatosan a Kft. részére 100 tonnás hidraulikus présgép üzembe helyezési eljárását! Válaszához vegye figyelembe: -

az adott berendezés használata során jelentkezı jellemzı veszélyforrásokat, valamint a berendezésre és munkatevékenységre vonatkozó munkavédelmi elıírásokat,

-

mőszaki védıintézkedések, valamint a biztonsági berendezések alkalmazásának lehetıségeit,

-

érintésvédelmi elıírásokat,

-

az új berendezés üzembe helyezésére vonatkozó munkavédelmi elıírásokat,

-

az új berendezés szabályos üzembe helyezéséhez milyen dokumentumokat kell beszerezni, illetve elkészíteni.

A sikeres megoldásért 100 pont adható.

60

ÉRTÉKELİ LAP A vizsgázó neve:…………………………………………….

Típus

A

Szint 4 4

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Az információtartalom vázlata alapján

Pontszámok Max Elért

Tényszerő, tárgyszerő ismeretközlés Tagolás megfelelı, információtartalom, Munkavédelemre vonatkozó tényszerőség, indoklás jogszabályok alkalmazása A vizsgázó válaszának tartalma mindenben megfelel az érvényes elıírásoknak összesen Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Információforrások kezelése

25 10

65 Max 5 50

Összesen Egyéb kompetenciák és szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes kompetenciák Elhivatottság, elkötelezettség Felelısségtudat Társas kompetenciák Tömör fogalmazás készség Közérthetıség Módszerkompetenciák Rendszerezı képesség Ismeretek helyén való alkalmazása Összesen Mindösszesen

10 Max 3 4 3 6 3 6 25 100

30

Elért

Elért

…………………………. ……………………………….. dátum

aláírás

61

6. Megoldások:

2.1 Önellenırzés: Egy adott intézmény tőzveszélyességi besorolásának elkészítése Veszélyességi övezet veszélyességi övezet alapterülete megoldás:

I. II. III. IV. V. VI. összesen nm: összesen %: Tőzveszélyességi osztályba sorolás:

A 200

B

C

D

E

100 300 200 150 50 200 300 300 150 50 20% 30% 30% 15% 5%

összes alapterület nm 200 100 300 200 150 50 1000 100%

B

A létesítmény a „B” (tőzveszélyes) tőzveszélyességi osztályba tartozik. (mert a veszélyesebb osztálytól haladva a veszélytelenebb felé, a „B” osztálynál 20% + 30% - nál lépte túl a „40” százalékos „határt”!)

2.2. Önellenırzés: A munkáltatók fıbb tőzvédelmi feladata Sorold fel a munkaadóra vonatkozó tőzvédelmi feladatokat, kötelezettségeket, illetve ismertesd mely esetek fennállása esetén kell egy munkáltatónak tőzvédelmi szabályzatot készítenie! A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek gondoskodni kell: •

a tőzvédelmi szabályok dolgozóikkal/alkalmazottaikkal történı megismertetésérıl, azaz a tőzvédelmi oktatásról és annak dokumentálásáról, ami kiterjed a munkavállalókra és a gazdálkodó tevékenységet végzıvel kapcsolatba kerülıkre (pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlıkre) is;

•

a tőzesetek megelızésérıl, az ehhez szükséges viselkedési és egyéb tőzvédelmi szabályok meghatározásáról, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, kockázati tényezıket;

62

•

a tőz esetén szükséges feladatok megállapításáról;

•

ha jogszabály elrendeli, akkor az elızı szabályok írásba foglalásáról tőzvédelmi szabályzatban, illetve tőzriadó tervben;

•

a helyi változások (pl. helyiségek funkciójának változása, a korábbihoz képest más tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagok tárolása, stb.) tőzvédelmi hatásainak felmérésérıl, tőzvédelmi iratokba (tőzvédelmi szabályzat, osztálybasorolás) való átvezetésérıl;

•

a jogszabályi, hatósági tőzvédelmi követelmények megváltozásainak átültetésérıl a saját tőzvédelmet szabályzó iratokba, illetve tevékenységünkbe;

•

a tőz megelızésére, jelzésére, a menekülés és a mentés elısegítésére, valamint a tőzoltásra szolgáló anyagok, eszközök, berendezések beszerzésérıl, üzembiztos állapotban tartásáról, jogszabályban és gyártói utasításban elıírt ellenırzésérıl, felülvizsgálatáról és karbantartásáról, az üzemeltetéshez szükséges iratok és nyilvántartások naprakész állapotban tartásáról;

•

a tőzoltóság helyszíni gyakorlatainak biztosításáról;

•

a tőzvédelmi hatósági ellenırzés lehetıségérıl. Kötelezı a munkavédelmi szabályzat ha: -

ha a munkavégzésben részt vevı családtagokkal együtt ötnél több munkavállal ó van foglalkoztatva,

-

ha ötven fınél nagyobb befogadóképességő létesítményt mőködtetnek,

-

ha fokozottan tőz és robbanásveszélyes az épület,

-

ha kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.

2.3. Önellenırzés: Tőzvédelmi szabályzat készítésének szempontjai: A Tőzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény) 19. § (1) szerint: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevı családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mőködtetnek, illetve a fokozottan tőz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tőzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”

63

A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni.

A Szabályzatnak tartalmaznia kell: a.)

a tőzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit;

b.)

a tőzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, mőködési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat;

c.)

a létesítmény (létesítmények), építmények, tőzszakaszok, illetıleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tőzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat;

d.)

a tevékenységre vonatkozó tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat;

e.)

az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve elızetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását;

f)

a tőzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tőzvédelmi képesítési követelményeket;

g)

a munkavállalóknak a tőzjelzéssel, tőzoltással, mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatait;

h)

a létesítményi tőzoltóság mőködésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait.

3.1. Önellenırzés: Mikor kötelezett egy munkaadó arra, hogy munkavédelmi szabályzatot készítsen? Egyéni vállalkozók vagy kis cégek - ha legalább egy alkalmazottjuk van - munkavédelmi utasításokat készítenek, míg a több munkavállalóval, vagy több telephellyel rendelkezı cégek munkavédelmi szabályzatokban foglalják össze a különbözı munkavédelmi rendelkezéseiket, közléseiket.

3.2. Önellenırzés: Milyen formában rendelkezhet a munkáltató a munkavédelmi követelményekrıl? Munkavédelmi szabályzat készítésére jogszabály által elıírt kötelezettsége nincs a munkáltatónak. E tekintetben is érvényes a munkavédelmi törvény alapelve, miszerint a munkavédelmi követelményeket a munkáltató teljesíti, és a teljesítés módját a munkáltató maga határozza meg.

64

65

Ennek megfelelıen a munkáltató rendelkezhet (1) egyedi utasításban és rendelkezhet, (2)

szabályzatban,

követelményrendszerét,

vagyis

a

eljárási

sok

egyedi

szabályait

utasítás

egyetlen

helyett

a

munkavédelem

utasításban

-a

munkavédelmi

gyakorlatban kialakult formában - úgynevezett “munkavédelmi szabályzatban” foglalhatja egységbe.

3.3. Önellenırzés: A munkavédelmi oktatásnak mely esetei vannak, mitıl függ az oktatás ideje, vagy annak konkrét tartalma?! A munkáltatónak a munkavédelmi oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes idıtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidıben kell megtartani, és szükség esetén idıszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelızési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevık aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni (naplóban, a résztvevık adataival és igazoló aláírásukkal). Az elıírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Az oktatás lehet új ismeretet adó, ismételt, vagy rendkívüli (egyéb) célú. A munkavédelmi szabályzat is - ahol van - az oktatás tárgya.

3.4. Önellenırzés: Mi a kockázat értékelés fı célja, a kockázatértékelés tartalmi elemei: . A kockázatértékelés fı céljai: • a megteendı intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történı rangsorolása, • a kockázatok okainak elhárítása, illetve elfogadható mértékőre csökkentése.

66

A kockázatértékelés elemei A kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. A legfontosabb tartalmi elemek a következık: 1. A veszélyek azonosítása 2. A veszélyeztetettek azonosítása 3. A kockázatok minıségi, illetıleg mennyiségi értékelése 4. A teendık meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele 5. Az eredményesség ellenırzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata

A fentieket kiegészítı és végigkísérı feladat: 6. A kockázatértékelés és a teendık, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

A kockázatértékelés alapján változhat a megelızési stratégia, az oktatás minısége, mennyisége, az egyéni védıfelszerelések mennyisége, minısége, jellege stb.

4.1. Önellenırzés: Ismertesd és sorold fel az üzembe helyezési eljárás szakaszait, valamint az eljárás munkafolyamatának lépéseit! Az üzembe helyezési eljárás két önálló szakaszból tevıdik össze: 1/ a munkavédelmi üzembe helyezést megelızı vizsgálatból, amelynek elvégzése szakértelmet feltételez, ezért ez munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minısül; 2./maga az üzembe helyezésnek az írásbeli elrendelése. A munkavédelmi üzembe helyezést megelızı vizsgálatok során vizsgálni kell: • a tervezés, kivitelezés folyamatában kielégítették-e a vonatkozó jogszabályokban illetve szabványokban foglaltakat; • a létesítésben közremőködık nyilatkozatai rendelkezésre állnak, tartalmuk megfelel a követelményeknek; • az elıírt hatósági engedélyek meglétét (pl. egészségügyi, környezetvédelmi stb.); • a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredményeket és a határértékeknek való megfelelésüket;

67

• a munkaeszközökre vonatkozó EK megfelelıségi nyilatkozatokat, tanúsítványokat; • az üzemeltetéshez szükséges utasítások meglétét és tartalmi helyességét; • a veszélyforrások és az ehhez kapcsolódó védelmi megoldások meglétét. A munkavédelmi üzembe helyezést megelızı vizsgálatról jegyzıkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni szükséges a vizsgálat megállapításait és igazolni kell a megfelelıségeket. A jegyzıkönyv mellékleteit képezik a különféle dokumentumok, tanúsítások, mérési eredmények.

A munkavédelmi üzembe helyezés munkafolyamatának leírása • A berendezés és a beszerelés minıségének szemrevételezéssel történı ellenırzése. • Az adott környezeti feltételek vizsgálata, továbbá annak ellenırzése, hogy a berendezés megfelel-e ezen környezeti feltételeknek. • A mechanikai szerkezetek mőködésvizsgálatának elvégzése. • Villamos próbákkal történı vizsgálat annak ellenırzésére, hogy a telepített berendezés és kapcsolatai a vonatkozó tervek és a hatályos elıírások szerint mőködnek-e. • Az elvégzett vizsgálatok és ellenırzések hiteles dokumentációjának elkészítése. Sikeres üzembe helyezés után lehet a veszélyes létesítményt, munkahelyet, munkaeszközt, a technológia

üzemeltetést

elrendelni.

A

vizsgálat

elvégzése

munkabiztonsági

és

munkaegészségügyi szaktevékenységnek minısül! Az üzembe helyezési eljárásban a biztonságszervezı a fentiek miatt csak elıkészítı, szervezı tevékenységet végezhet.

68

5.1. Önellenırzés: Sorold fel az ergonómia tudományának fıbb területeit, illetve leglényegesebb elemeit! Anatómia, fiziológia, pszichológia Az ergonómia lényegesebb elemei a következık: Megnevezés

Példák:

fizikai munkavégzés

erıkifejtés, napi ritmusok, munkateljesítmény, energiaforgalom

klímahatások

hımérséklet, levegıáramlás, levegıcsere…

érzékszervi hatások

látás, megvilágítás

zajhatás

pld. vibráció

ember és gép közti információcsere

jelzıelemek, kezelıelemek, kezelıpultok, munkahelyek kialakítása

igénybevétel és megterhelés

fáradtság, unalom, pszichés terhelés

69

5.2. Önellenırzés: Foglald táblázatba és rajzold be gyakorlati munkafüzetedbe a számítógépes munkakörnyezet létesítésének minimális feltételeit! Az elıbbieken kívül ismertesd a munkaasztal és munkaszék konkrét elıírásait! A feladathoz használhatod a jogszabályt is (50/1999. EüM.rendelet). A KÉPERNYİS MUNKAHELYEK MINIMUM KÖVETELMÉNYEI rendelet 3. sz. melléklete szerint rész

rész

rész.

BERENDEZÉSEK

KÖRNYEZET

EMBER-GÉP KAPCSOLAT

1. Általános rendelkezések

1. Térkövetelmények

2. Képernyı

2. Megvilágítás

Ez a rész a szoftver-

3. Billentyőzet

3. Tükrözıdés és

ergonómiai

fényvisszaverıdés

követelményeket határozza

4. Munkaasztal és felület

4. Zaj

meg

5. Munkaszék

5. Klíma 6. Sugárzás

1. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverı felülető és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyőzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését! b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthetı! 2. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyő, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét! b) A szék magassága legyen könnyen állítható! c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthetı! d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani!

70

71

Irodalomjegyzék: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl, 5/1993 (XII. 26.) MüM. rendelet a munkatörvénykönyv végrehajtásáról 1998. évi XXVI. Törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról 253/1997.

(XII.

20.)

kormányrendelet

Az

országos

településrendezési

és

építési

követelményekrıl 3/2002.

(II.

8.)

SzCsM-EüM

együttes

rendelet

A

munkahelyek

munkavédelmi

követelményeinek minimális szintjérıl 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet A képernyı elıtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirıl 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történı egyéni védıeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirıl 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet és mellékletei az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról Dr. Kósa Csaba : Munkavédelem , egészségvédelem I-II ( BME Mérnöktovábbképzı Intézet, Budapest 2005) Balog Ferenc, dr. Beda László, Kovács István, Nagy Béla: Tőzvédelem (BME Mérnöktovábbképzı Intézet, Budapest 2005) Hercegfi Károly – Izsó Lajos (szerk.): Ergonómia. BME GTK – Typotex, 2008. Munkaügyi Közlöny: 2006/4. szám Molnár

Réka:

Számítógépes

munkahelyi

(http://mek.oszk.hu/01100/01197/) http://mek.oszk.hu/01100/01197/ http://szt-istvan-gimn.hu/jupiter/docs/szmsz/SZMSZ09.pdf http://valovilag.origo.hu/i/0710/20071026tuz1.jpg http://www.erg.bme.hu/Emania/munkahely/munkahely.htm http://www.liberona.cl/img/ergonomia.gif http://www.vizvirag.hu/web_erg/frame1.htm

72

rendszer

tervezése

Tartalomjegyzék A MODULFÜZET ALAPADATAI ............................................................................... 1 A modulban alkalmazott értékelési módszerek .................................................................................................. 2

BEVEZETÉS .............................................................................................................. 3 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? ........................................................... 4 2. TŐZVÉDELEM ÉS BIZTONSÁGSZERVEZÉS ...................................................... 5 2.1. Tanulási feladat: Tőzveszélyességi osztályba sorolás.................................................................................. 6 2.2. Tanulási feladat: A tőzvédelmi koncepció, a tőzvédelmi tervezés ........................................................... 13 2.3. Tanulási feladat: A tőzvédelmi szabályzat................................................................................................. 18

3. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE........................................... 26 3.1.Tanulási feladat: A munkavédelmi szabályzat jogszabályi háttere .......................................................... 27 3.2. Tanulási feladat: A munkavédelmi szabályzat szükségessége.................................................................. 29 3.3.Tanulási feladat: A munkavédelmi szabályzat tartalmi elemei ................................................................ 31 3.4. Tanulási feladat: Munkabaleset- védelem, munkavédelmi kockázatfelmérés és munkavédelmi oktatás, mint a szabályzat elızménye és következménye ............................................................................................... 34

4. MUNKAVÉDELMI – ÜZEMBE HELYEZÉSI ELJÁRÁS....................................... 40 4.1. Tanulási feladat: A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás .................................................................. 41 4.2. Tanári ellenırzés: A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás ................................................................ 47

5. MUNKAHELYEK ERGONÓMIAI ÉRTÉKELÉSE ................................................ 49 5.1. Tanulási feladat: Ember – gép – környezet rendszer................................................................................ 51 5.2. Elmélet: Ergonómiai tervezés - értékelés ................................................................................................... 56

6. MEGOLDÁSOK: .................................................................................................. 62 IRODALOMJEGYZÉK: ............................................................................................ 72 TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................. 73

73