Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és Betegellátás Szak Gyógytornász Szakirány Gyógytornászok
A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapota
Kató Csaba
Krajnyák Cintia
konzulens
2015
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ................................................................................................................................... 2
2.
Szakirodalmi áttekintés .............................................................................................................. 5
3.
4.
2.1.
Az egészségügy helyzete Magyarországon ........................................................................ 5
2.2.
A gyógytornász szakma ártalmai ........................................................................................ 6
2.3.
Burnout szindróma ............................................................................................................. 9
2.3.1.
A kiégés fogalma ........................................................................................................ 9
2.3.2.
Mérése ..................................................................................................................... 10
2.3.3.
Tünetek..................................................................................................................... 10
2.3.4.
Szakaszai ................................................................................................................... 11
2.3.5.
Következmények ...................................................................................................... 11
2.3.6.
Kezelés ...................................................................................................................... 12
2.3.7.
Megelőzés ................................................................................................................ 13
Anyag és módszer..................................................................................................................... 15 3.1.
A kutatás módszere .......................................................................................................... 15
3.2.
A vizsgált alanyok ............................................................................................................. 15
3.3.
Az adatok feldolgozása ..................................................................................................... 16
Eredmények ............................................................................................................................. 17 4.1.
Alapadatok ....................................................................................................................... 17
4.2.
Szakmai végzettség .......................................................................................................... 19
4.3.
Munkakörülmények ......................................................................................................... 19
4.4.
Fizikai hatások .................................................................................................................. 22
4.5.
Mentális hatások .............................................................................................................. 24
5.
Megbeszélés ............................................................................................................................. 30
6.
Összefoglalás ............................................................................................................................ 33
1
1. Bevezetés Bármilyen munkakörülményeket teremtünk, a munkavégzés során az emberi szervezet különböző igénybevételekkel számolhat. A munkafolyamat fizikai és pszichés terheléssel jár. Különösen jellemző ez az egészségügyi területen dolgozókra, akik a beteg emberekkel való folyamatos érintkezés során különféle veszélyeknek vannak kitéve. Feladataik elvégzése során nagy valószínűséggel fordulnak elő munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések. Hegedűs és munkatársai 2008-as kutatásában azonos számú, életkorú, nemű és iskolai végzettségű egészségügyi és nem egészségügyi dolgozót vizsgálva megállapította, hogy bizonyos testi és lelki mutatók rosszabbak az egészségügyben dolgozó embereknél, mint a más szférában elhelyezkedőknél. Lehetséges okként a munkahelyi és családi túlterheltséget jelölték meg.1 Egy másik, 2004-es publikációban Hegedűs és munkatársai azokat a dolgozókat figyelte meg, akik súlyos betegekkel foglalkoznak. A kutatás eredményei arról számoltak be, hogy a foglalkoztatottak ezen csoportjában magasabb a kimerültség, a káros szenvedélyek és a stressz. 2 Egyre több kutatás készül ebben a témakörben Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezek többnyire az egészségügyi dolgozókról általánosan, orvosok, ápolók helyzetéről és állapotukról számolnak be. Kifejezetten gyógytornászokat vizsgáló kezdeményezésekkel
azonban
csak
elvétve
találkozunk.
Tanulmányaim
előrehaladtával és a gyakorlati tapasztalataim megszerzésével egyre inkább láthatóvá vált számomra, hogy ez a csodálatos szakma bizony tartogat bőven negatívumot is. A nem éppen kedvező egészségügyi helyzetben dolgozó fizioterapeuták saját testi és lelki épségüket teszik kockára a betegek gyógyítása érdekében. Az egészségük ugyanis a rossz infrastruktúra, az eszközök hiánya és a rossz munkafeltételek következtében nem nevezhető ideálisnak. Fizikai terhelésük említésre méltó, hiszen a hirtelen, nehéz súlyok, eszközök, betegek emelése és a gyakori helytelen testtartások kedvezőtlen hatással bírnak. Felelősségteljes szakma révén a feladatok
1 Hegedűs Katalin; Szabó Nóra; Szabó Gábor; Kopp Mária: Egészségesebbek-e az egészségügyben dolgozók? Összehasonlító vizsgálat (2002-2006); Nővér, 2008. február, 21. évfolyam 1. szám 2 Hegedűs K, Riskó Á, Mészáros E (2004): A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota. Lege Artis Medicinae, 14 (11): 786-793.
2
végrehajtása mögött pedig széleskörű, alapos tudás van. A szakma társadalmi presztízse és a megfelelő kihasználtsága azonban megkérdőjelezhető. Az iskolapadban megszerzett ismeretek széles tárházának alkalmazására lehetőség nem nyílik kórházi kereteken belül, az egy napra jutó betegek nagy száma miatt ennek csak kis része teszi ki a gyógytornász munkáját, hiszen nincs elegendő idő a változatos, alapos kezelések végrehajtására. Az elismertség hiánya pedig leginkább az elvégzett munkával aránytalanul kevés fizetéssel jellemezhető. Ennek következtében a legtöbben másodállásra kényszerülnek kereset kiegészítés céljából. Az ezzel töltött órák és energia a szükséges pihenőidőt csökkenti. Ez kihatással van a teljesítményre, a magánéletre és az egészségre, melyek további feszültséghez, s végül kiégéshez vezethetnek. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egyik legfrissebb felmérése kimutatta, hogy a burnout szindróma 2030-ra első helyen állhat a legtöbb áldozatot követelő betegségek között, megelőzve a szívinfarktust. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy ennek a világméretű jóslatnak mennyire lelhetőek fel az előjelei a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok körében. Vizsgálatom helyszíne tehát a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház volt. Kíváncsi voltam a szakma, a munkakörnyezet negatív és pozitív hatásaira, s a nem kívánt hatások megelőzésének eszközeire. A lelki és testi egészségügyi állapot felmérése mellett a kialakult munkával kapcsolatos elégedettségi szint megkérdezésére is kitértem. Lényeges lehet a probléma intézményi vetülete is, hiszen ezek szervezettsége, felszereltsége és az általuk teremtett munkafeltételek eltérőek lehetnek és nagyban befolyásolhatják dolgozóik teljesítményét.
3
Hipotézisek •
A miskolci kórházakban dolgozó fizioterapeuták elégedettségi mutatója alacsony.
•
A burnout szindróma nagy valószínűséggel fordul elő a gyógytornászok körében.
•
A gyógytornász szakmában dolgozó emberek körében gyakran fordulnak elő munkavégzés közben kialakuló sérülések, akut és krónikus mozgásszervi megbetegedések.
•
A fizikai és mentális egészségromlás többnyire kölcsönhatásban észlelhető ebben a munkakörben.
•
A gyógytornász szakmában a nemi különbségeknek szerepe van. A férfiak ellenállóbbak a munkájuk során őket ért mentális és fizikai negatív hatásokkal szemben, mint a nők.
egyszerre,
4
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1.
Az egészségügy helyzete Magyarországon
Két világszervezet, a WHO és a European Observatory on Health Systems and Policies által 2011-ben végzett országos kiterjedésű tanulmány szerint Magyarország egészségügyi mutatói a legrosszabbak között helyezkednek el Európában. A születéskor várható átlagos élettartam emelkedett a rendszerváltás óta, de az utolsók közt van Magyarország Európában, ami azt jelenti, hogy 5,1 évvel el van maradva az átlagtól. A népességfogyás és a népegészségügyi helyzet nagyon rossz, főleg a hagyományosan egészségtelen magyar étrend, a kiugróan magas alkoholfogyasztás és a dohányzás miatt. 2009-ben a 15 évesnél idősebb népesség 31,4 százaléka rendszeres dohányos volt, ez az arány Európában mindenhol alacsonyabb. Az alkoholhoz és a dohányzáshoz köthető halálozások aránya kétszerese az európai átlagnak, illetve Magyarország emellett élen jár a rákos és a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát tekintve is. Habár a népegészségügyi helyzet nagyon rossz, ennek ellenére a magyar egészségügyre fordított pénz régóta nem elegendő. 1994-ben Magyarország még a nemzeti kiadások 7,1 százalékát fordította az egészségügyre, 2009-ben már csak 5,2 százalékát. 2007-ben a Nemzeti Népegészségügyi Program költségvetése csupán a harmada volt a 2003-asnak. Ezzel szemben Európában az egészségügyre szánt források növekedése a jellemző. A betegeknek nagymértékben hozzá kell járulniuk anyagilag a saját gyógyításukhoz. A gyógyszerárak magasak, illetve a hálapénzfizetést a rendszer hagyományai és felépítése is ösztönzi. Óriási eltérések alakultak ki területenként az ellátás minőségében, és habár az egyenlőtlenségek kis mértékben csökkentek a rendszerváltás óta, a helyzet így sem ideális. Sok területen van orvoshiány, ami a háziorvosoknál, az intenzív ellátásban, a radiológiákon, a gyermekambulanciákon és a neurológiai területen a legérezhetőbb. A betegek közti egyenlőség biztosítása kimerül a várólisták összeállításában, és az
5
ellátás minőségének mérésére nem létezik hatékony rendszer, noha kísérleti jelleggel indultak ilyenek. A WHO Magyarországról szóló 2011-es országos tanulmánya ezen kívül megállapítja azt is, hogy a kórházak és berendezésük leromlottak a beruházások hiánya miatt. A megvalósuló beruházások nem átgondoltak, ezek inkább a helyi gazdasági érdekekhez, nem pedig a rendszer vagy a népesség szükségleteihez igazodnak. 2004 óta az egészségügyi rendszerben végrehajtott változtatásokat a spórolási szándék motiválta.3
2.2.
A gyógytornász szakma ártalmai
Az Európai Unióban a munkavállalók mintegy 10%-a dolgozik az egészségügyiés szociális szférában, jelentős részük kórházakban. Magyarországon az egészségügyben dolgozó munkavállalók száma több mint 200.000 fő. Európában az egészségügy az egyik legnagyobb foglalkoztatási ágazat, ehhez különböző munkakörök tartoznak. Külön figyelmet érdemel az is, hogy az egészségügyben dolgozóknak mintegy 77%-a nő. Az egészségügyi ágazat főbb kockázati tényezői: • balesetveszély (elcsúszás, vágás, elesés, tűszúrás, elektromos áramütés stb.); • a váz- és izomrendszer nagyfokú terhelése: nehéz terhek cipelése, kézi anyagmozgatás, betegmozgatás, megerőltető testtartás, állás, járkálás; • biológiai kóroki tényezők (mikroorganizmusok) • kémiai kóroki tényezők: például fertőtlenítők, altató gázok, érzéstelenítők, antibiotikumok, allergizáló anyagok, bőr- és légzőrendszer károsítók, emberi rákkeltők; • fizikai kóroki tényezők: sugárzás (ionizáló-, nem-ionizáló-), zaj-, rezgésexpozíció;
3
Health Systems in Transition Vol.13 No.5 2011, Hungary, Health System Review http://www.origo.hu/itthon/20111229-mely-valsagba-supped-a-magyar-egeszsegugy-a-british-medicaljournal.html;
6
• fokozott pszichés terhelés és pszicho-szociális kóroki tényezők (stressz, kiégés, munkahelyi erőszak, agresszió a betegellátás során, munkaszervezés: váltóműszak, éjszakai munka, ügyelet). Az egyik leggyakoribb munkahelyi egészségügyi problémát Európában a váz- és izomrendszeri megbetegedések jelentik, ez több millió munkavállalót érint. A váz- és izomrendszeri megbetegedések nemcsak azért adnak aggodalomra okot, mert befolyásolják az egyes munkavállalók egészségét, hanem azért is, mert gazdasági hatásai vannak a vállalatokra, intézményekre és növelik a szociális költségeket. A WHO becslései szerint a világ 35 millió egészségügyi dolgozója közül nagyjából 3 millióan vannak kitéve vér útján terjedő fertőzéseknek évente. Felmérések szerint a magyarországi megkérdezett egészségügyi dolgozók 83-86%ánál már előfordult, hogy munkája során megszúrta vagy megvágta magát. A Hepatitis B (HBV), Hepatitis C (HCV) és a Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) okozta fertőzés kockázatával kell számolni leggyakrabban.4 Számtalan tanulmány bizonyította az egészségügyi dolgozók nagy fokú pszichés megterhelését és a pszicho-szociális tényezők hatását. Ezek a kutatások kiemelik a krónikus distressz (negatív érzelmekkel járó feszültségi helyzet) következtében megjelenő testi és lelki tünetek gyakoriságát e munkavállalói csoportban. A kiégés (burnout) szindróma vizsgálata az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban, amely hosszú távú túlzott megterhelés nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülést jelent. Vizsgálatok szerint a munkával összefüggő balesetek előfordulási aránya Magyarországon 34%-kal magasabb az európai átlagnál. Bejelentett és a munkavédelmi felügyelőségek által kivizsgált foglalkozási megbetegedés gyanúját feltételező esetek alakulása ágazatok szerint (2013)
4
https://osha.europa.eu/hu/sector/healthcare/index_html
7
Nemzetgazdasági ágazat
Esetszám
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
9
Bányászat, kőfejtés
67
Feldolgozóipar
44
Építőipar
3
Kereskedelem, gépjárműjavítás
6
Szállítás, raktározás
2
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
73
Egyéb ágazatok
17
Összesen
221
1. táblázat - Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (NMH MMI)
A gyógytornászok körében különösen az alábbi tényezők miatt merülhetnek fel a kockázatok: • a beteg vagy a testrész, amelyet mozgatni kell, túl nehéz, illetve nagyméretű; • a tehermozgatási tevékenységhez el kell fordulni, le kell hajolni, a testtől távol kell dolgozni vagy nyújtózkodni kell; • a munkamódszer vagy a mozdulatsor nem megfelelő (például hirtelen, lendülettel történik) • betegmozgatás, nagy súlyú anyagok mozgatása: következményei gerincbántalmak, húzódások, izom és idegsérülések lehetnek; • állás, járás: ízületi bántalmakat, vénás keringési zavart, statikus gerincfájdalmakat és izomfájdalmat okozhatnak; • kényszertartásos helyzetek: izom és ízületi fájdalmak, deformitások kialakulásához vezethet.5
5
Az egészségügyi ágazatban dolgozó munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi kockázatok- A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE,A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE,TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001- http://tamop248.hu
8
2.3.
Burnout szindróma
2.3.1.
A kiégés fogalma
Herbert J. Freudenberger (1974) pszichoanalitikus alkotta meg a kiégés fogalmát. Freudenberger
a
következőképpen
definiálta
ezt:
„Krónikus
emocionális
megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”. A fogalmat Ditsa Kafry 1981-ben kissé módosította: „A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben”.6 A fogalom jelentése tehát, hogy tartós érzelmi megterhelés, stressz hatására a személy fizikai, lelki és érzelmi kimerülés állapotába kerül, és ezt már nem tudja megoldani. Gyakran összetévesztik a krónikus fáradtsággal, a kimerüléssel, de ezek esetén nem jelenik meg a reményvesztettség, a tehetetlenség és a „nincs kiút” érzése. Ennek a tünetegyüttesnek egyre nő az irodalma, elméleti és gyakorlati vizsgálata. A 20. század utolsó és a 21. század első negyedének egyik pszichológiai slágerfogalmaként nevezhető meg a burnout szindróma. Magyarországon a 90-es évektől folyamatosan növekvő érdeklődés van jelen ezzel a témával kapcsolatban. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb az esélye. Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, ez vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi megbecsülés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, a túlzott igénybevétel melletti nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, mert nekik nincs lehetőségük
szakmai
tapasztalatcserére,
és
nem
kapnak
visszajelzést
tevékenységükről. A nem megfelelő intézményi támogatás, a vezetőség motiváló 6
A kiégés- (burnout) szindróma, WEBBeteg - Dr. Kónya Judit-www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/3284/akieges--%28burnout%29-szindroma
9
jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma lehet. A kiégési szindróma kialakulásában nagy szerepet játszik a személyiség is. A kiégés az empátiás kapacitás kimerülése, a segítő hivatását nem gyakorolhatja hatékonyan, ha a klienst tárgyként kezeli. 7 2.3.2.
Mérése
Több kutató nevéhez fűződik a kiégés fokozatait mérő kérdőív, ilyen típusú Pines (1992), Freudenberger (1980) és Appelbaum (1981) testi és pszichológiai tüneteket is szem előtt tartó kérdőíve. A leggyakrabban használt kérdéssor Maslach és Jackson nevéhez fűződik, ők a jelenséget többdimenziósnak írták le. Az általuk összeállított kérdőív a Maslach Burnout Inventory (MBI), ami három dimenzió mentén mér, használata nagyon elterjedt. Az érzelmi kimerülés a kiégés vezető tünete. Ez arra utal, hogy a személy érzelmi erőforrásai kifogytak, és úgy érzi, nincs semmi, amit másoknak lelkileg adhatna. A második a deperszonalizáció, ami a negatív és személytelen hozzáállás kialakulása azokkal szemben, akikkel együtt dolgozik a személy. A felmérő harmadik része a személyes teljesítmény és hatékonyság csökkenése, ami arra vonatkozik, hogy az egyén teljesítménye eltér attól, amit önmagától elvár és ehhez még negatív önértékelés is társul. 2.3.3.
Tünetek
A kiégést a következő tünetekből ismerhetjük fel: • Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és pszichoszomatikus tünetek, mint a fejfájás, emésztési zavar és alvászavar. • Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, tehetetlenségérzés, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény és a munkába vetett hitnek az elvesztése. • Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához és a kollégákhoz.
7
Bordás Andrea: A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban; Educatio folyóirat, XIX. évf. (2010) 4. sz. /Oktatás és politika/ 666-672. old.
10
• A munka morál romlása.8 A kiégés tüneteire a gyorsuló spirál jellemző. Ez azt jelenti, hogy a tünetek jelentkezésével a munkateljesítmény romlik, ami növeli az egyén szorongását. Így persze
a
munkateljesítmény
tovább
romlik,
ami
további
szorongáshoz,
reménytelenséghez vezet. 2.3.4.
Szakaszai
A vizsgálatokból felállítható a burnoutra jellemző lefolyás, mely nagyjából minden érintettnél hasonlóképpen zajlik le: • Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény. • A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés már csökken, az egyén tisztában van képességeivel, lehetőségeivel és korlátaival, reális képet alkot önmagáról és a munkájáról. • A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, feladatait rutinszerűen végzi. • A frusztráció fázisa: A szakember ingerlékeny, feszült, stressztűrése csökken. • Az apátia, fásultság fázisa vagy a pálya elhagyása, amikor az illető már a magánéletben sem talál örömet.9 A kiégés egy visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történő beavatkozás esetén korábbi fázisok elérése lehetséges. 2.3.5.
Következmények
A kiégés különféle veszteségeket okozhat. A folyamatban a fáradtság, közöny, fásultság fokozódik, a személy teljes mértékben elveszíti a motivációit. Egyes kapcsolatokban csökken a személyes kötődés, kerülik a saját munkával kapcsolatos beszélgetéseket. Elhatalmasodik a depresszió, az eredménytelenség, reménytelenség és magányosság érzése és különböző pszichoszomatikus betegségek jelenhetnek meg. A teljes kiégettség állapotában a személy munkaképtelenné, önpusztítóvá válik.
8 9
http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/kigs_burn_out_fogalma_tnetei.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Ki%C3%A9g%C3%A9si_szindr%C3%B3ma
11
Az immunrendszer legyengül, képtelen a kikapcsolódásra, alvászavarok, rémálmok, a szexuális élet zavarai léphetnek fel. Jellemző tünet a mellkasi szorítás, a gyorsabb pulzus, a kézremegés, emésztési zavarok, az émelygés, a testsúlyváltozás. Gyakran megnő az alkoholfogyasztás, a kávé, dohány, egyéb drogok használata, valamint az alkoholizmus, a gyógyszerfüggőség veszélye. Állandósulnak a családi és házassági problémák is. Baráti és szociális kapcsolataikat egyre jobban elhanyagolják és visszahúzódnak. 2.3.6.
Kezelés
Az egyik leglényegesebb kiutat a burnout szindrómából az önerő jelenti, ugyanis a kiégés válsága személyes fejlődést indíthat el. Ebben az életszakaszban az ember képes elhatározni, hogy saját érdekében védekező és megküzdő stratégiákat építsen ki. Kihasználhatja az alkalmat, hogy felfedezze képességeit, saját erősségeit, gyengeségeit és azt, hogy mi számára a fontos.10 Egy ilyen típusú krízishelyzet leküzdéséhez mindenképpen külső segítségre van szükség.
A
leghatékonyabb
természetesen
az
lenne,
ha
az
érintettek
munkakörülményei változnának, a túlterheltség mérséklődne, de erre nem mindig van lehetőség. A pszichoterápia ajánlott azoknak, akiknek ez a probléma sejthetően valami más, korábbi problémából származik, így a szakember segít kideríteni a hátteret, és a tudatos rendezést. Mivel ez is valahol egy veszteségélmény, így a gyászdinamika jellemzi az ilyen beszélgetéseket. A krónikus stressz okozta kiégés egyik kiváló gyógymódja lehet az autogén tréning vagy bármilyen stresszoldó technika, amit néhány ülés alkalmával segíthet elsajátítani például egy képzett pszichológus. Segíthet egy tanácsadó (coach) is, aki az önmegismerésünket veszi kezelésbe, így pedig teherbírásunkat állítja biztosabb alapokra. Elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés, ha a kiégés nagyon súlyos, és szorongás, depresszió kíséri, illetve a felsoroltak nem segítettek érdemben. Ez viszont már a pszichiáter hatáskörébe tartozik. 10
Petróczi Erzsébet: Kiégés – elkerülhetetlen? ; Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2007
12
Súlyos esetben akár munkaterület-váltás is szükségessé válhat.11 2.3.7.
Megelőzés
A fokozatos terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása segít megelőzni a kiégést. Hasonlóan preventív erejű lehet bármilyen képzés, továbbképzés, tréning is, és ha támogató munkahelyi közeg veszi körül a munkavállalót. Ha egy munkáltató rendszeresen biztosít például olyan képzéseket, amelyek a saját mentálhigiéné ápolását, a feszültség csökkentését, a munkatársi csoportépítést célozzák meg, akkor már csökkennek a kockázati tényezők a tünetegyüttest illetően. A foglalkozás tudatos megválasztása, igényeink, képességeink megfigyelése, motivációink, attitűdjeink tisztázása és szétválasztása már csökkentheti a burnout veszélyét. Munkavállalóként tisztázni kell már nagyon korán azt is, hogy mely helyzetek azok, amelyekben a túlterheltség jelei jelentkeznek. Bármilyen nehéz is, mindig kell időt szánni a munkahelyi és magánéleti problémák megoldására, a kellemetlen beszélgetésekre, és rendszeresen be kell iktatni pihenőt, szabadságot is a munkarendbe. Szétválasztani, mely terheink szükségesek és mely terheink megvalósíthatatlanok. Nem megfelelő az a munkahely, ahol folyamatosan azt érezzük, hogy nem becsülnek meg minket, sem anyagilag, sem erkölcsileg, és a szakmai túlterheltséget is érdemes elkerülni. A tehermentesítés lenne a legjobb prevenció. A segítő foglalkozásúaknál segíthet a kliens és a segítő közti ideális távolság beállítása, a stressz racionális megközelítése. Azok, akik képesek egy reménytelen helyzetet kontrollálhatóvá alakítani, ki tudnak kerülni ebből a folyamatból. Ehhez három alapfeltétel szükséges. Először is a magabiztosság, önbecsülés, az energia arra való fordítása, hogy a környezet harmonikus részeként éljen. Alapvetően szükséges, az önbizalom, a környezetben és a saját, benne elfoglalt helyben való hit. 11
Ambrus Aliz: Burnout-szindróma (Kiégés szindróma) tünetei és kezelése; http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/burnout-szindroma_kieges_szindroma/868
13
Szükséges még a figyelem világra való fordítása. Amíg a figyelem befelé irányul, addig nehéz észre venni a környezetünket. Észlelni kell azokat a külső eseményeket is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban az elérendő célokkal. A harmadik dolog az új megoldások felfedezése. Ahhoz, hogy valaki megbirkózzon egy helyzettel, azokra az akadályokra kell összpontosítani, melyek a cél elérését akadályozzák. Illetve szükséges a teljes helyzetre is figyelni, beleértve saját személyünket. Szinte minden élethelyzet biztosít lehetőséget a fejlődésre. Ezek észrevétele utat jelenthet a harmonikus, kiegyensúlyozott élethez. Ahogy a stresszorokkal teli környezet kiégéshez vezethet, úgy a pozitív hatások éppen ellentétes hatást válthatnak ki. 12
12
Petróczi Erzsébet: Kiégés – elkerülhetetlen?; Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2007
14
3. Anyag és módszer 3.1.
A kutatás módszere
A szakdolgozatom célszerűségét tekintve az alkalmazott kategóriába sorolható. A gyógytornász szakmával kapcsolatos létező jelenségek feltárását, a problémák megvilágítását és erre tett javaslatokat fogalmaz ugyanis meg. Az általam kijelentett hipotézisek korreláció-típusúak, összefüggéseket és következményeket ír le. Ezek vizsgálatának elkészítéséhez adatfelvételi módszert alkalmaztam. Ezt közvetett úton, egy 77 kérdésből álló kérdőív segítségével végeztem el. A kérdőív összeállításakor két
kérdésfajta
kombinációjára
törekedtem.
Főleg
zárt,
eldöntendő
és
skálakérdésekből állt, de néhány nyitott kérdést is tartalmazott, melyből sok hasznos kiegészítő információt vonhattam le. A megkérdezés anonim módon történt, az alanyok sem a kapott válaszokból, sem az eredmények közléséből nem beazonosíthatóak. Az őszinte válaszadás megkönnyítése céljából sokszor a kivetítés lehetőségét biztosítottam. Általánosítással lehetőséget adtam arra, hogy a válasz egy általános igazságként jelenjen meg, illetve a fiktív válasz lehetőségével egy-egy elképzelt dologra kérdeztem rá. Szerkezetét tartalmi logika szerint építettem fel, sorra tértem ki az egyes kutatási területekre.
3.2.
A vizsgált alanyok
A kutatásom célja a közvetlen környezetünkben lévő problémák feltárása volt, így a Miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok segítségét vettem igénybe, ezen személyek szubjektív véleménye jelenti a vizsgálat tárgyát. 2014. október 15-én kérvényt nyújtottam be a szakdolgozati kutatásom elvégzésének engedélyezésére a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházhoz és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházhoz. A hivatalos engedélyek után kerültek kiosztásra a kérdéssorok, melyek minden 2014. november 10-31. között aktívan dolgozó fizioterapeutához eljutottak.
15
3.3.
Az adatok feldolgozása
Összesen 58 kitöltött kérdőív érkezett vissza, 24 darab a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházból és 34 darab a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházból. A begyűjtött adatokat Microsoft Excel táblázatba felvéve kerültek feldolgozásra. A legjelentősebb eredményeket oszlop-, sáv- és kördiagramokkal emeltem ki, illetve tettem még szemléletesebbé, melyeket a kapott válaszokból százalékos eloszlásban átszámítva készítettem el. Először az összes, mindkét intézményből beérkezett adatokat tüntettem fel, a kérdőív témakörönkénti felépítése szerint közölve azokat. Ezután azokat a területeket vizsgáltam és írtam le, ahol eltérést találtam a két kórházból beérkező válaszokból. Ez ugyanis az intézmények közti különbségekre világít rá. Végül pedig olyan összefüggéseket kerestem, ahol a kapott válaszok ok-okozati viszonyban állhatnak egymással egy kitöltött kérdéssoron belül, és ez az eset több személynél is felfedezhető volt.
16
4. Eredmények 4.1. Az
Alapadatok alapadatok
feldolgozása
után
a
miskolci
kórházakban
dolgozó
gyógytornászokról először tájékoztató jellegű eredmények születtek. A fizioterapeuták átlagéletkora 32,7 év. Átlagosan 8,4 éve vállalnak munkát szakmájukban, 75%-uk pedig csupán 10 vagy annál kevesebb éve dolgozik gyógytornászként. Ez
az adat alacsonynak tekinthető annak a ténynek
figyelembevételével, hogy hazánkban a nyugdíjkorhatár jelenleg egészen 65 évre tolódik ki. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Magyarország, 2012” című értékelésében pedig a munkaerőpiacon lévő 25-54 éves korúak vannak a legnagyobb számban. 13 A szakmát választók nemi aránya jelentős különbséget mutat, 94,8%-uk nő és csupán 5,2%-uk férfi, de ez az adat normálisnak tekinthető. Az Amerikai Munkaügyi Hivatal által végzett kutatásban az ápolói szakma bekerült ugyanis a „tipikus női” szakmák közé, ez a csekély eredmény tehát nem számítható kiugró adatként. Ennek lehetséges okaként meg kell említenünk a szakmával járó csekély fizetést, mely a férfiakat a családfenntartó szerep miatt valószínűleg a pályakerülésre kényszerítheti. Habár kutatást nem végeztem ezzel kapcsolatban, de már a főiskolai tapasztalataim is azt mutatják, hogy kevés férfi választja ezt a szakmát.14 Családi állapotot tekintve 48,3% házas, 37,9% egyedülálló, 6,9% elvált és 1,7% párkapcsolatban él. A 2011-es népszámlálásból kiderül, hogy 44,4% házas, 32,6% egyedülálló, 11,6% elvált. A kapott eredményeket a népszámlálásból származó adatokkal összehasonlítva kiderül, hogy a gyógytornászok körében többen élnek házasságban és az elvált személyek aránya is majdnem a fele az országos felméréshez képest. Feltételezhető ennek okaként a segítő szakmában való tevékenykedés, mely következtében olyan pozitív személyiségvonásokkal gazdagodik az ember, mint a
13
Magyarország 2012, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2013- http://www.ksh.hu Az öt legkevésbé férfias szakma, 2008- http://hvg.hu/karrier/20080707_ferfias_allasok_karrier
14
17
megfelelő konfliktuskezelés, empátia, kitartás és elfogadás képessége. Az egyedülállók száma kicsivel az átlag felett van a megkérdezettek közt, ennek okaként azonban a nagyszámú fiatal munkaerő jelölhető meg.
2. ábra - Összehasonlítás a családi állapotot tekintve a megkérdezett gyógytornászok és a 2011-es népszámlálás adatai között
A testsúly és testmagasság eredményeit felhasználva, a BMI (Body Mass Index) mérőszám átlagosan 22,9, mely a „normál alkat” kategóriájába esik. A „túlsúlyos” kategóriába 17,2%-uk tartozik. Ha ezt az értéket hasonlítjuk össze a magyarországi helyzettel, akkor a gyógytornász szakma jó hatást gyakorol a testsúly értékre. Valószínűleg a szakma fizikai igénybevétele, az állandó erőkifejtések és mozgás révén hozzájárul az egészséges testsúly megtartásához. Egy 2012-ben végzett reprezentatív vizsgálat szerint ugyanis Magyarországon az átlag BMI index eléri a 26-ot, a népesség 54%-a pedig csekély vagy jelentős súlytöbblettel bír.15
15
Nem változott az elhízottak aránya az elmúlt 4 évben, Szinapszishttp://www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/14240/az-elhizottak-aranya-az-elmult-4-evben
18
4.2.
Szakmai végzettség
A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok közül kivétel nélkül, mindenki főiskolai, azaz BSc alapképesítéssel rendelkezik. A mesterdiploma megszerzésén kívül a szakma sokszínű továbbtanulási lehetőséget, speciális kezelési módszereket kínál. Szakemberként előnyös dolog ezek közül minél többet elsajátítani, így a megkérdezettek körében a továbbképzések változatosságot mutatnak. A miskolci fizioterapeuták 55,2%-a Kineziológiai Tape, 37,9%-a McKenzie módszer, 17,2%-a Schroth terápia, 13,8%-a Terrier-féle lágyrészmobilizáció alkalmazására képesített. Ezeken kívül más specifikus, a többitől eltérő technikákat is elsajátították néhányan, de módszerenként ezeket csupán egy-egy személy végezte el, mint például a Lymphoedema, Dorn, Perifériás idegmobilizálás vagy Szegmentális stabilizációs kezelési technika.
3. ábra - A megkérdezett gyógytornászok körében elvégzett legnépszerűbb továbbképzések
4.3.
Munkakörülmények
Átlagosan a fizioterapeuták által elvégzett kezelések száma magas, 16,1 darab naponta, ezt heti 40 órában végezve. Egy-egy betegre vagy csoportra így pontosan fél óra jut. Az átlag számtól találunk magasabb darabszámot is, ebben az esetben 19
valószínűleg a nem elegendő idő a munka minőségének rovására megy. A naponta végzett kezelések kiugróan magasak azoknál az alkalmazottaknál, akik nem csak egy, hanem több osztályon is dolgoznak egyszerre. Természetesen a gyógytornász feladata nem csak az osztályon fekvő személyek kezelése, ezen a számon belül ambuláns betegek ellátását is végzik a dolgozók 63,8%-a. A legmegterhelőbb munkaterületek a gyógytornász munka szempontjából a Stroke, a neurológiai, az ápolási, a belgyógyászati és a traumatológiai osztály a válaszadók
szerint.
Kedvelt szakterületnek
a
mozgásszervi
rehabilitációs,
traumatológiai, gyermek rehabilitációs és a reumatológiai osztályok bizonyultak. Kiugróan kedvelt a Mozgásszervi rehabilitációs osztály mindkét intézményben egyaránt. Azok is szívesen vállalnának munkát itt, akik már dolgoztak ezen a területen és azok is, akik még nem. A kórházi alkalmazottak együttműködése fontos a betegek ellátása érdekében, ez csak csapatmunka keretein belül működhet eredményesen. Ez nem csak az ápolásban különböző szerepet betöltők között lényeges, hanem egy-egy foglalkozású csoportokon belül is. A megkérdezettek 82,6%-a szerint a munkakörnyezet befolyásoló tényezőként hat a teljesítményre. Ezeket a körülményeket a legtöbben jónak és közepesnek ítélték meg, néhány válasz érkezett csak az elfogadható és a rossz kategóriában. A kollégákkal kialakult kapcsolat és a dolgozói közösség minősítése is 98,3%-ban jónak bizonyul. A kapott válaszokból kiderül, hogy az alkalmazottak 84,5%-a szeret kórházban dolgozni, s csupán csak 15,5%-ban született nemleges válasz. A negatív válaszok a traumatológiai, neurológiai, légzőszervi és sebészeti osztály gyógytornászaitól érkezett. Habár kedvelt munkahelyszín a kórház, a válaszadók 63,8%-a szívesebben helyezkedne el más jellegű intézményekben. A legtöbben magánpraxisban dolgoznának,
melyre
43,1%,
magánkórházban,
melyre
32,7%,
illetve
wellnessközpontban, melyre 20,7% válasz érkezett. Ideális munkahelynek ítélnék meg még a válaszadók a sportklubokat, edzőtermeket és az otthonápolást is. A megkérdezettek 43,1%-a szeretne magánpraxisban munkát vállalni, de csupán 20,7% végez jelenleg mellékállásként privát kezeléseket. Az egyéni vállalkozás
20
elindításához és fenntartásához stabil anyagi és szellemi tőke, illetve széles kapcsolati rendszer szükséges, melyek megszerzése nem egyszerű.
4. ábra - Azon intézménytípusok listája, ahol a kórházban dolgozó gyógytornászok szívesebben helyezkednének el
A miskolci gyógytornászok körében gyakori a másodállás vállalása, 67,2%-uk ugyanis heti 14,8 órában kórházi beosztása mellett dolgozik. Heti 14,8 órában végzik ezt a munkát, ami megközelítőleg naponta 3 óra hosszát jelent munkanapokon a kórházban ledolgozott 8 óra mellett. Ennek okaként egyértelműen az anyagi okok lettek megjelölve, az alacsony fizetés miatt szükség van kereset kiegészítésre. Ennek módja többnyire otthonápolási, magánkezelések és oktatás keretében történik. A fizetéssel való elégedetlenség egyértelmű, ugyanis a gyógytornászok 81%-a egyáltalán nem, 20,7%-uk pedig nem igazán tartja elegendőnek azt. Egyetlen pozitív válasz sem érkezett a fizetéssel való megelégedésre. A nem megfelelő anyagi juttatás számtalan negatív következménnyel jár. Motiválatlanságot, a munkába vetett energiát és lelkesedés csökkenését okozhatja, mivel a fizetés egyfajta elismertséget is szimbolizál. Kereset kiegészítés céljából másodállásra kényszerül a munkavállaló, ez pedig a pihenéstől és a magánélettől veszi el az energiát.
21
4.4.
Fizikai hatások
A gyógytornász mozgásterápián keresztül, a természet erőit felhasználva segíti elő a beteg gyógyulását. Ennek a tevékenységnek aktív résztvevője, ami nehéz fizikai munkának minősül. A megkérdezett fizioterapeuták 65,5%-a közepesen, 34,5%-uk pedig nagyon megterhelőnek tartja munkáját. Akik nagyon megterhelőnek ítélik meg munkájuk fizikai terhelését, azoknak jelentős része az átlagosnál jóval több kezelést végez naponta. A gyógytornászok többségénél gyakran, havi és heti rendszerességgel jelentkeznek mozgásszervi panaszok. Ezek a leginkább igénybevett testtájakon, a derék, a háti, a nyaki területen és a vállakban jellemzőek.
5. ábra - A munka közben bekövetkező mozgásszervi sérülések, fájdalmak leggyakrabban előforduló helyei fizioterapeutáknál
A sérülések legvalószínűbb okaiként a megkérdezett fizioterapeuták a hirtelen nagy erőkifejtéseket, az állandó kényelmetlen testtartást és az egy napra jutó betegek nagy számát jelölték meg. Habár a munkahelyen szerzett mozgásszervi panaszok csekély esetben indukáltak műtéti eljárást, ezen okból 37,9%-ban volt szükség orvosi, 63,8%-ban pedig fizioterápiás kezelésre. Az átlagtól magasabb kezelési számot végző gyógytornászok 50%-ánál szükség volt orvosi ellátásra. Egy, a Magyarország egészségügyi rendszeréről és szociális helyzetéről szóló közleményből kiderül, hogy a foglalkozási megbetegedések 13%-át az egészségügyi és szociális ágazat teszi ki, a
22
keresőképtelenség leggyakoribb okai pedig a mozgásszervi megbetegedések. A mozgásszervi betegségek között pedig jelentős részt foglal el a gyógytornászok közt is elterjedt gerinc-, és derék problémái. Az ezek következtében kialakuló keresőképtelen vagy táppénzre szoruló személyek a társadalom gazdasági helyzetére is negatívan hatnak. Sérülés, betegség esetén a táppénz lehetőségét a gyógytornászok 46,6%-a minden esetben, 36,2%-a általában nem veszi igénybe, 17,2 %-a pedig nem minden esetben tudta használni ezt a lehetőséget.
6. ábra - A munkasérülések leggyakoribb okai a gyógytornászok körében
A még ki nem alakult egészségügyi problémák kivédése az elsődleges feladat, a prevenció hirdetésével és alkalmazásával kivédhetőek a munkavégzés közben bekövetkező egészségkárosodások nagy része. A megkérdezett gyógytornászok 89,7%-a igyekszik figyelmet fordítani a megelőzésre. Ennek eszközeiként többnyire az ízület és gerincvédelmi szabályokat, a főiskolai tanulmányok során elsajátított helyes testtartásokat és fogásokat alkalmazzák. Habár a gyógytornászok többsége próbálja betartani a gerinc és ízületvédelmi szabályokat a kezelések végrehajtása során és a nehéz fizikai feladatok megoldására segítséget kér, az optimális testhelyzet felvétele állításuk szerint mégsem mindig kivitelezhető. Azok, akik nem veszik igénybe munkatárs segítségét, indokként a körülményességet és az erre való lehetőség hiányát írták le. A válaszokból kiderül, hogy betegmozgató eszközök, mint elektromos állítógép, emelőgép, denevérpad, ízületi mozgatógép, csupán 50%-ban
23
állnak rendelkezésre. Ahol azonban elérhetőek, ott a kihasználtságuk 96,551%. Saját védelem eszközeiként a válaszadók körében elterjedt még az ergonómiai kialakítású lábbeli, a gumikesztyű és a derékfűző használata is. A mozgásszervi sérülések kivédése érdekében fontos megemlítenünk a testmozgást is. A megfelelő állóképesség, az izomerő és ízületi mobilitás fontos képességei a gyógytornászoknak a napi munkavégzés során. Ezek megszerzése és megtartása csak testedzéssel érhető el. A miskolci kórházakban dolgozó fizioterapeuták nagy része odafigyel a testmozgásra. 74,1%-uk heti rendszerességgel végez mozgásos vagy rekreációs tevékenységet, mellyel 3,5 órát tölt hetente. 20,7% részt szokott venni sportrendezvényeken, ezek a személyek többnyire valamilyen tömegsportot választanak. Az állandó betegekkel való közvetlen testi érintkezés a fertőzés veszélyét is magában rejti, ilyen eset 31%-ban fordult elő a megkérdezettek pályafutása alatt. A megkérdezett gyógytornászok 74,1%-a szerint foglalkozásuk befolyásolja egészségügyi állapotukat. S habár az eddigiekben több tény is szólt a szakma káros hatása mellett, a válaszadók többsége korának megfelelőnek és egészségesnek ítéli meg saját magát. Véleményük szerint a folyamatos igénybevétel ellenére, teljesítőképességük sem romlott a munkaévek során, és fizikai állóképességük, erejük is elegendő a munkájuk megfelelő elvégzéséhez.
4.5.
Mentális hatások
Az egészségügyi dolgozók esetében nem elég csak a külső fizikai hatásokról beszélni. Mivel az ezen a területen dolgozók a beteg emberek ellátásában vesznek részt, fokozott empátiára van szükségük, és ez alól a gyógytornászként dolgozó szakemberek sem kivételek. Egy-egy fizioterápiás kezelés alkalmával nem elég csak a test gyógyításában való részvétel, a lélek gondozására is figyelmet kell fordítani. A megkérdezett gyógytornászok 62%-a többnyire, 22,4%-uk pedig minden alkalommal szerepet vállal a kezelések során a pszichés vezetésben is. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében szükség van befektetett energiára fizikálisan és
24
mentálisan is. A gyógytornászok a már fentebb említettek szerint fizikailag is, emellett lelkileg pedig 62,1%-a időnként, 25,9%-a többnyire, 5,2%-a pedig nagyon megterhelőnek tartja a munkáját.
7. ábra - A fizioterapeuta munkakör lelki terheltsgének szintje a megkérdezettek szerint
25
Gyógytornászként a legnagyobb lelki nehézséget a betegek személyes problémáinak meghallgatása és motiválatlansága okozza a válaszadók tapasztalatai szerint. Többségük sokszor találkozik halálesettel is a kórházakban, ami szintén nagy hatást gyakorol az érintettekre. A mentális nehézségekre főként a mozgásszervi rehabilitációs és a belgyógyászati osztályon dolgozók panaszkodtak.
8. ábra - A leginkább jellemző mentális nehézségek a gyógytornász szakmában
Felvetődik a kérdés, hogy a lelki megpróbáltatások könnyebben elviselhetőek-e a pályán eltöltött évek alatt szerzett tapasztalattal, hozzá lehet-e szokni az embertársak elesettségének elfogadásához. Kitértem tehát ennek vizsgálatára is. A válaszokból az derül ki, hogy kezdőként csak kevesen érezték nehezebbnek a szakma pszichés megterhelését elviselni. 50%-nak ritkán, 15,5%-nak pedig egyáltalán nem okozott gondot foglalkozásuk ezen része. 24,1% sokszor, 10,3% pedig nagyon nehéznek érezte a szakma lelki hatásait elviselni. A pályakezdők döntő többségének tehát nem okozott nagy megpróbáltatást. Az évek során megszerzett tapasztalattal és gyakorlattal ez kis mértékben még javult a válaszadók 43,1%-ánál, 29,3% sokkal egyszerűbbnek érzi, 20,7% pedig nem vesz észre változást.
26
Fontos dolog a fizikai hatások mellett a mentális hatások minél hatékonyabb megelőzése és kezelése is, hiszen gyógytornászként a betegekkel való állandó érintkezés a válaszadók 58,6%-a szerint okozhat lelki megbetegedéseket. A prevenció egyik alapvető feltétele a munka és a magánélet elkülönítésének a képessége. A munkavégzés során szerzett pozitív és negatív élményekről a válaszadók 41,4%-a néha, 37,9%-a pedig gyakran számol be családtagjainak, barátainak, de ez a tény nem mutatkozik súlyosnak, hiszen a vizsgált személyek 75,9%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy el tud-e szakadni a munkaidő lejártával az ott szerzett élményektől. Az Európai Munkahelyi Bizottság és Egészségvédelmi Ügynökség által készített felmérés szerint az európai munkavállalók közül leginkább az egészségügyben és az ápolási ágazatokban dolgozók vannak kitéve a munkahely okozta stresszhatásoknak. Számtalan következménnyel járhat az állandó stresszorok jelenléte. A munkahelyi gondok elengedési képtelenségének fő jele az alvászavar. A foglalkozási stresszből származó alvászavarok a gyógytornászok körében is fellelhető, de ez 34,5%-nál jelentkezik csupán, változó gyakorisággal. Az egyszerre több osztályról érkező betegeket is ellátó, főként fiatalok érintettek. A kapott eredményekből az is kiderül, hogy a karrier mellett jut elegendő energia a magánélet különböző területeire is. A megkérdezettek 51,7%-a többnyire, 17,2%-a mindig tud megfelelő időt fordítani a családra és a barátokra. A hatékony munkavégzésnek a megfelelő elismertség elengedhetetlen kelléke. Mind a társadalmi, a szakmai és az anyagi megbecsülés ösztönzően hat a munkakedvre és a teljesítményre. A fizioterapeuták 96,6%-a saját szakmai szerepük betöltésével elégedett. Változó eredmény született azonban a munka társadalmi elismertségével kapcsolatban. 43,1% szerint nem igazán, vagy egyáltalán nem megfelelő szakmájuk presztízse, ezzel ellentétben 39,7% többnyire vagy tejes mértékben meg van elégedve azzal.
27
Az egyik legjelentősebb, összegző kérdésként emelném ki azt, mely a gyógytornász szakma iránti szeretetre tér ki. Az eredményes munkateljesítmény eléréséhez ez sem elhanyagolható. Ebben a témában egyértelműen pozitív eredmény született, a válaszadók 56,9%-a többnyire, 36,2%-a nagyon szereti a munkáját.
9. ábra - A válaszadók szakma iránti szeretete
Többségüket mind mentálisan, mind szakmailag érik pozitív hatások, s még mindig találnak kihívást foglalkozásukban. Akik nem érzik szakmájuk pozitív hatásait, azoknál szinte mindenkinél jelentkeznek munkahelyi stresszből adódó alvászavarok. A gyógytornász munka végzésekor a legnagyobb örömet az emberekkel való foglalkozás, a segítségnyújtás és az önálló munkavégzés lehetősége adja. A tényt tovább erősíti az is, hogy 62% „igen”, 25,9% „talán” és 12% „nem” válasz érkezett arra a kérdésre, hogy újra ezt a hivatást választaná-e. Akik a nemleges lehetőséget karikázták be, kevés keresettel, az elismertség, megbecsülés hiányával és a túlterheltséggel indokolták válaszukat. Csupán 5,2% szeretne más szakmában elhelyezkedni, 18,9%-uk pedig kiegészítő munkát szeretne vállalni. 37,9% fontolóra vette, a pályaváltást, s véletlenszerűen ugyanennyien, 37,9% csakis gyógytornászként akar dolgozni. Azok a gyógytornászok közül, akik több osztályról is látnak el beteget és kiugróan magas az egy napra jutó kezelések száma, 88,8%-uk felvetette a
28
pályaváltás lehetőségét. A felvetés jellemzően megfigyelhető még azoknál a gyógytornászoknál, akik 10 évnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkeznek. A 10 évnél nem több ideje pályán lévő fizioterapeuták 42,2%-a fontolóra vette szakmája elhagyását. Ez összeköttetésbe hozható a már fentebb említett eredménnyel, miszerint a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok átlagéletkora nagyon alacsony. Ez az adat pedig ennek a statisztikának a romlásához járulhat hozzá.
29
5. Megbeszélés Első hipotézisemként azt a gondolatot fogalmaztam meg, hogy a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok elégedettségi mutatói alacsonyak. Kérdőívem összeállításában törekedtem arra, hogy ezt több szempontból is megvizsgáljam. Ez leginkább a fizetés kapcsán igazolódik be, a válaszadók egyöntetűen fejezték ki fizetéssel kapcsolatos elégedetlenségüket. Hasonló vélemény született a szakmával járó presztízs és elismertség kapcsán is, ezt is keveslik a megkérdezettek. Más eredmény született azonban a saját szakmai értékelés kapcsán. A többség elegendőnek tartja a betegekkel végzett saját munkáját. Az elégedettség mellett szólnak azok a válaszok is, melyek többnyire amellett szólnak, hogy a gyógytornászok szeretik a munkájukat, szeretnek kórházban dolgozni és ismét ezt a szakmát választanák. Az előző hipotézisemhez kapcsolódóan megfogalmaztam azt is, hogy nagy a valószínűsége a burnout szindróma előfordulásának a fizioterapeuták között. A jelenségre jellemző tüneteket és a kérdőív eredményeit összevetve kiderül, hogy csupán egyes területeken észlelhetőek az előjelek, de összességében ez a megállapításom nem igazolódott be. Habár nagy a munkatempó, fizikailag és mentálisan megterhelők a hétköznapok, és az elismertség hiánya is jelen van, a fizioterapeutákon nem lelhetőek fel a kimerültség, a fáradtság és a reményvesztettség jelei. A legtöbb válaszadó szereti a szakmáját, szeret jelenlegi munkahelyén, vagyis kórházban dolgozni, nem tervez más területen való elhelyezkedést, folyamatosan pozitív élmények és új kihívások érik őket. Alvászavarok nem jellemzőek, elegendő energiát tudnak fordítani a magánéletre is, saját egészségügyi állapotukat, fizikai állóképességüket koruknak megfelelőnek ítélik meg és a munkaévek során nem észleltek romlást szakmai teljesítőképességükben. Az erre vonatkozó eredmények összegzése és mérlegelése után az a következtetés vonható le, hogy jellemzően nem lelhető fel a kiégés szindróma tünetegyüttese a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok körében. A szakmával kapcsolatban megfogalmaztam azt is, hogy gyakoriak a munkahelyi balesetek, sérülések, akut és krónikus mozgásszervi megbetegedések. A fájdalom 30
jelentkezése gyakori a megkérdezettek körében, legtöbbjüknél hetente és havonta fordul elő, ami gyakorinak nevezhető. Főleg a derék, a hát és a nyak területein, a kényelmetlen testtartások és a nagy erőkifejtések következtében. A sérülések kezelésére orvosi és műtéti beavatkozásra többnyire nem volt szükség, de fizioterápiás kezelésre igen. Ezek kivédésére egyébként az alkalmazottak figyelmet fordítanak. Ennek eszközei a rendszeres testmozgás, a gerinc és ízületvédelmi szabályok betartása, a védelmi eszközök alkalmazása és a betegmozgató eszközök használata. Azonban ezeknek a preventív módszereknek az alkalmazása nem elegendő, hiszen mindezek a szempontok és önvédelemből alkalmazott eljárások ellenére is beigazolódott a gyakori egészségkárosodással kapcsolatos állításom. Mivel fizikailag és mentálisan is érintett az ebben a munkakörben dolgozó személy, úgy gondolom, hogy e két területen egyszerre, s egymás kölcsönhatásában jelentkeznek a panaszok. A kijelentésem igaznak bizonyul a kérdéssorok elemzése után. A kiértékelés azt mutatja, hogy mind fizikailag, mind lelkileg közepesen megterhelő a gyógytornász szerepe, mértékük egyensúlyban van. Sérülések gyakran jelentkeznek mindkét szempontból. A fizikai igénybevétel kapcsán mozgásszervi sérülések alakulnak ki, de mint ahogy az kiderült, a terápiához a betegek lelki támogatása is egyaránt hozzátartozik. Ezen a téren a halálesettel, különböző kórképekkel való találkozás, a tehetetlenség érzése és a betegek általános problémáinak meghallgatása hatással van a segítő szerepet betöltő személy, azaz a gyógytornász mentális egészségére is. A válaszadók többsége szintén egyetért abban, hogy a betegekkel való állandó érintkezés kihatással van a lélek egészségére is. Mindkét szempontból, a fizikai és a lelki oldalról érkező hatásokkal szemben is ellenállóbbnak állapítottam meg a férfiakat. Ezzel kapcsolatban azonban nem tudok kimutatható értékelést adni, mivel a válaszadók között csak 3 férfi volt. A nemek közötti valós különbség így nem elemezhető ki. Ennek a kis számú megkérdezett férfi válaszait elemezve a nők válaszainak átlagához viszonyítva nagy eltérés nem mutatkozik. A munkájukat ők is közepesen tartják megterhelőnek, a munkanap végére közepesen fáradnak el. Lelkileg a férfiak is többnyire megterhelőnek tartják a szakma lelki vonatkozását, részt vesznek a beteg pszichés vezetésében, ők is megosztják a családdal, barátokkal a munkahelyi élményeket. Az eredményekben 31
különbség csak abban jelentkezik, hogy a férfi gyógytornászok ritkábban éreznek mozgásszervi fájdalmat, mint kolléganőik. Mivel szakdolgozatomban a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok döntő többségét megvizsgáltam, így a városban működő mindegyik állami egészségügyi központból gyűjtöttem be adatokat. Mivel a fizioterapeutákra nagy hatással vannak a munkakörülmények, így az összesítő eredmények után összehasonlítást végeztem a két intézményből beérkezett adatokból. Jelentősen eltérő eredmények azonban nem születtek.
32
6. Összefoglalás Szakdolgozatom megírásával azt a célt tűztem ki, hogy a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok helyzetéről, az általuk végzett munka hatásairól készítsek kutatást. A modern egészségügyi ellátásban a fizioterapeuta meghatározó szerepet játszik, szinte minden területen van alkalmazható eszköze, módszere a gyógyítás érdekében. Széles körű tudás, empátia, erős fizikai erőnlét és kitartás, mindezzel rendelkezik egy jó szakember. Ahogy tanulmányaim előrehaladtával egyre több időt töltöttem együtt a már szakmájukban dolgozó gyógytornászokkal való együttöltött idővel, felkeltette az érdeklődésemet, hogy milyen pozitív és negatív hatásokkal jár ez a hivatás. Vizsgálatomat kiterjesztettem mind a mentális, mind a fizikai jellemzők kutatására, hiszen beteg emberek gondozásakor mindkettőre szükség van. Az általam összeállított kérdőíveket Miskolc mindkét kórházába eljuttattam, ahol nagy számban dolgoznak gyógytornászok. Az eredmények feldolgozása után láthatóvá vált, hogy kutatásom
kezdeményezése
nem
volt
alaptalan.
A
szakma
fő
negatív
tulajdonságaiként rajzolódik ki a fizikai túlterheltség, az egy napra jutó betegek nagy száma, a lelki igénybevétel, az erkölcsi és az anyagi megbecsülés hiánya. Szakdolgozatomban fény derül ugyanakkor arra is, hogy a helyzet mégsem teljesen annyira elkeserítő, mint ahogy azt hipotéziseimben állítottam. Az emberekkel való foglalkozás pozitív hatásait is észlelik az érintettek, hivatásuk iránti szeretetük pedig kiemelkedő. A kapott eredményekből valószínűsíthető tehát, hogy problémát nem a szakma, hanem a körülmények jellemzői okozzák. Több gyógytornásszal, megbecsüléssel,
a
szakmai
kibontakozás
lehetőségével,
megfelelő
munkafeltételekkel és a fizetés megemelésével kaphatnák meg e segítő szakma képviselői a kellő tiszteletet. Az ehhez vezető út hosszú, megkezdéséhez mindenképp a problémák széles körű kutatására van szükség. Szakdolgozatom célja ezeknek a kezdeményezéseknek a támogatása. S még ha csupán kis részben is, remélem dolgozatom sikeresen hozzájárul az egészségügyben dolgozók nehéz helyzetének megvilágításához és segítéséhez.
33
Irodalomjegyzék 1. Ambrus Aliz - Burnout-szindróma (Kiégés szindróma) tünetei és kezelése; www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/burnoutszindroma_kieges_szindroma/868 - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 2. Bordás Andrea - A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban; Educatio folyóirat, XIX. évf. (2010) 4. sz. /Oktatás és politika/ 666-672. old. 3. Dr. Kincses Gyula - Magyarország egészségügye és szociális rendszere; www.eski.hu/new3/adatok/zip_doc/eg-szoc-rendsz.pdf - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 4. Dr. Kónya Judit - A kiégés - (burnout) szindróma; WEBBeteg www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/3284/a-kieges--%28burnout%29szindroma - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 5. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség - Az egészségügyben dolgozó munkavállalók egészségvédelme és biztonsága; www.osha.europa.eu/hu/sector/healthcare/index_html - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 6. Hegedűs K; Riskó Á; Mészáros E (2004) - A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota.; Lege Artis Medicinae, 14 (11): 786-793. 7. Hegedűs Katalin; Szabó Nóra; Szabó Gábor; Kopp Mária Egészségesebbek-e az egészségügyben dolgozók?; Összehasonlító vizsgálat (2002-2006); Nővér, 2008. február, XXI. évfolyam 1. szám 8. HR Portal - Munkahelyi stressz - íme a legújabb kutatási eredmények; www.hrportal.hu/hr/munkahelyi-stressz-ime-a-legujabb-kutatasieredmenyek-20130513.html - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 9. HVG.HU - Az öt legkevésbé férfias szakma; 2008 www.hvg.hu/karrier/20080707_ferfias_allasok_karrier - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 10. Kiégés (Burn out) fogalma, tünetei; old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/kigs_burn_out_fogalma_tnetei.html - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 11. Kiégési szindróma; www.hu.wikipedia.org/wiki/Ki%C3%A9g%C3%A9si_szindr%C3%B3m a - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9.
34
12. Kovács M; Hegedűs K (2009) - Érzelmi munka, érzelmi disszonancia és a kiégés összefüggései az egészségügyi dolgozók körében.; Nővér 22 (3): 312.old 13. Központi Statisztikai Hivatal - Magyarország 2012; Budapest 2013 www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2012.pdf - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 14. NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága - Az egészségügyi ágazatban dolgozó munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi kockázatok; - A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE, TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001tamop248.hu/download/eredmenyek/kiadvanyok/eu-agazat.pdf - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 15. ORIGO.HU - Katasztrofális a magyarok egészségügyi állapota; www.origo.hu/itthon/20111229-mely-valsagba-supped-a-magyaregeszsegugy-a-british-medical-journal.html - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 16. Péter Gaál; Szabolcs Szigeti; Márton Csere;Matthew Gaskins; Dimitra Panteli - Health Systems in Transition Vol.13 No.5 2011, Hungary, Health System Review; http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0019/155044/e96034.pdf Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9. 17. Petróczi Erzsébet - Kiégés – elkerülhetetlen?; Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2007 18. Szinapszis - Nem változott az elhízottak aránya az elmúlt 4 évben; www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/14240/az-elhizottak-aranya-az-elmult4-evben - Link utoljára ellenőrizve: 2015. április 9.
35
Mellékletek 1. számú melléklet: Kérdőív 2. számú melléklet: Feldolgozott eredmények 3. számú melléklet: Kérvény 1; Kérvény 2; Engedély 1; Engedély 2; Titoktartási nyilatkozat; Konzultációs lap; Nyilatkozat; Szakdolgozati témalap; Egyéni szakdolgozati téma iránti kérelem.
36
KÉRDŐÍV Üdvözlöm! Krajnyák Cintia vagyok, végzős gyógytornász hallgató. Szakdolgozatomat a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapotáról írom. Nagy segítséget jelentene számomra, ha Ön is részt venne a teszt kitöltésében. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik, és körülbelül 10 percet vesz igénybe. Előre is köszönöm a segítségét! Írja be az adatait! Nem: ______________________________ Kor: _______________________________ Testmagasság: _______________________ Testsúly: ___________________________ Családi állapot: Egyedülálló; Házas; Elvált
37
Válassza ki vagy adja meg a megfelelő választ!
1.
Hány éve dolgozik gyógytornászként? _________________________________
2.
Milyen szakmai végzettsége van? Főiskolai (BSc); Egyetemi (MSc)
3.
13. Szívesebben helyezkedne el más jellegű intézményben? Igen
Nem
14. Ha igen, hol?
Milyen továbbképzéseken vett részt a
Otthonápolásban; Magánkórházban;
diploma megszerzése után?
Magánpraxisban; Wellnessközpontban;
_________________________________
Sportklubokban; Edzőteremben; Egyéb:
4.
Körülbelül hány kezelést végez naponta?
_________________________________
_________________________________ 15. Vállal másodállást? 5.
A kórházi munka mellett végez
Igen
Nem
ambuláns ellátást? _________________________________
16. Ha igen, akkor mit? _________________________________
6.
Hány órát dolgozik hetente a kórházban? _________________________________
17. Miért vállal plusz munkát? _________________________________
7.
Milyen osztályokon dolgozik? _________________________________
18. Ebben hány órát dolgozik hetente? _________________________________
8.
Milyen osztályokon dolgozott már korábban? _________________________________
19. Fizikailag megterhelőnek tartja a munkáját? Egyáltalán nem; Közepesen; Nagyon
9.
Ezek közül melyik volt a legmegterhelőbb? _________________________________
10. Melyiket kedvelte a legjobban? _________________________________
20. A munkanap végére elfárad? Egyáltalán nem; Közepesen; Nagyon 21. Milyen gyakran érez mozgásszervi fájdalmat munkája során? Naponta; Hetente; Havonta; Évente
11. Milyen szakterületen dolgozna a legszívesebben? _________________________________
22. Hol vannak mozgásszervi sérülései, fájdalmai? Hát; Derék; Nyak; Váll;
12. Szeret kórházban dolgozni? Igen
Könyök; Csukló; Térd; Boka
Nem
38
23. Mi az oka ezeknek a sérüléseknek?
31. Figyelmet fordít a gerinc és
Az egy napra jutó betegek nagy száma;
ízületvédelmi szabályok betartására a
Állandó kényelmetlen testtartások;
kezelések végrehajtása során?
Manuálterápiás technikák;
Igen, minden esetben;
Hirtelen nagy erőkifejtések;
Igen, de néha nem tudok optimális
Nehéz eszközök cipelése;
testhelyzetet felvenni;
Egyéb:
Nem figyelek rá
_________________________________ 32. Szokott segítséget kérni nehéz fizikai 24. Kapott már orvosi kezelést a
feladat megoldására? (pl. beteg
munkahelyen szerzett mozgásszervi
megemelése)
panaszok miatt?
Igen
Igen
Nem
Nem 33. Ha nem, miért?
25. Esett már át műtéten a munkahelyen
_________________________________
szerzett mozgásszervi panaszok miatt? Igen
Nem
34. Rendelkezésre állnak-e a kórházban betegmozgató eszközök?
26. Részesült már fizioterápiás kezelésben a
Igen
Nem
munkahelyen szerzett mozgásszervi panaszok miatt? Igen
Nem
27. Kapott már el fertőzést munkája során? Igen
Nem
28. Sérüléskor, (betegségkor) el tudott menni táppénzre? Igen, minden esetben; Igen, de nem minden esetben;
35. Igénybe veszi azokat? Igen
Nem
36. Ha nem, miért? _________________________________ 37. Ha igen, mik azok? _________________________________ 38. Hasznosak? Igen
Nem
Nem, nem szoktam táppénzre menni; 39. Saját védelmében milyen eszközöket 29. Tesz valamit azért, hogy kivédje a munkavégzésből származó további egészségkárosodást? Igen
Nem
30. Ha igen, mit? _________________________________
használ? Gumikesztyű; Derékfűző; MBT cipő; Csuklószorító; Egyéb: _________________________________
39
40. Alkalmazza a főiskolán tanult helyes
49. Elegendőnek tartja a fizikai
testtartásokat, fogásokat, melyek az Ön
állóképességét, erejét a munkája
saját testi épségét védik? (pl.
megfelelő elvégzésére?
gerinciskola, támadó állás)
Igen
Igen
Nem
Nem 50. Történt pozitív változás az
41. A munkaévek során romlott a
állóképességében, erejében a folyamatos
teljesítőképessége?
fizikai munka hatására?
Igen
Igen
Nem
42. Mi ennek az oka?
Nem
51. Lelkileg megterhelőnek tartja a
Csupán a kor;
munkáját?
Folyamatos fizikai igénybevétel;
Egyáltalán nem;
Motiváltság hiánya;
Néha;
Egyéb:
Többnyire igen;
_________________________________
Nagyon
43. Végez heti rendszerességgel mozgásos
52. A pszichés vezetésben is szerepet vállal
vagy rekreációs tevékenységet?
a kezelések során? (személyes
Igen
problémák meghallgatása, lelki
Nem
segítségnyújtás) 44. Heti hány órát tölt ezzel? _________________________________ 45. Szokott sportrendezvényeken részt venni? Igen
Soha; Nagyon ritkán; Néha; Többnyire igen; Minden alkalommal 53. Mi okozza a legnagyobb lelki megterhelést gyógytornászként?
Nem
46. Ha igen, ezek milyen jellegűek? Tömegsport; Versenysport; Egyéb: _________________________________
A betegek személyes problémáinak meghallgatása; A betegek motiválatlansága; Túlzott empátia; Egyéb:
47. Hogyan ítéli meg saját egészségügyi
_________________________________
állapotát? Egészséges; Koromnak megfelelő; Sok egészségügyi problémával küzdök
54. Találkozott már halálesettel a kórházban? Igen, egyszer-kétszer;
48. A foglalkozása befolyásolja az egészségügyi állapotát? Igen
Igen, sokszor; Még nem
Nem
40
55. Ha igen, volt már olyan, ami nagy
63. Elégedett a betegekkel végzett szakmai
hatással volt Önre?
munkájával?
Igen
Teljes mértékben;
Nem;
ilyen még nem volt
Többnyire igen; Néha;
56. Kezdőként mennyire volt nehéz a szakma pszichés megterhelését elviselni?
Nem igazán; Egyáltalán nem
Nagyon nehéz volt; Sokszor volt megterhelő;
64. Elégedett a munkája presztízsével,
Ritkán éreztem nehéznek;
elismertségével?
Egyáltalán nem okozott gondot
Teljes mértékben; Többnyire igen;
57. Az évek során ez változott? Igen, sokkal könnyebb lett; Igen, kis mértékben;
Néha; Nem igazán; Egyáltalán nem
Nem, egyáltalán nem változott 65. Kihatással van a szakmája a 58. Ön szerint a betegekkel való állandó érintkezés okozhat lelki megbetegedéseket? Igen
Nem
59. A munkaidő lejártával el tud szakadni a munkahelyi élményektől? Igen
Nem
60. Családjának, barátainak szokott beszélni a munkája során szerezett pozitív vagy negatív élményeiről? Mindig; Gyakran; Néha; Soha 61. Küszködik munkahelyi stresszből adódó alvászavarokkal? Mindig; Sokszor; Ritkán; Nem
személyiségére? Igen, negatív hatásai vannak; Igen, pozitív hatásai vannak; Egyáltalán nincs hatással 66. Milyenek a munkakörülményei? Nagyon jó; Többnyire jó; Közepes; Elfogadható; Rossz 67. Milyen a munkaközösség, a kapcsolata a munkatársaival? Nagyon jó; Többnyire jó; Közepes;
62. A munka után van elég energiája a családra, barátokra?
Elfogadható; Rossz
Mindig; Többnyire Igen; Nem igazán; Néha; Soha
68. Ez kihatással van a munkájára? Igen
Nem
41
69. Talál még kihívást a munkájában?
77. Ön szerint kellően meg vannak fizetve a
Mindig;
gyógytornászok?
Többnyire igen;
Egyáltalán nem;
Általában igen;
Nem igazán;
Ritkán;
Kellően meg vannak fizetve;
Már szinte soha
Túl vannak fizetve
70. Érik pozitív hatások a munkája során? Igen, főként szakmailag; Igen, főként pszichésen; Igen, mindkét módon; Nem igazán 71. Szereti a munkáját? Nagyon; Többnyire igen; Elfogadom; Nem igazán; Egyáltalán nem 72. Választaná ismét ezt a szakmát? Igen
Talán
Nem
73. Ha nem, miért? _________________________________ 74. Mit szeret leginkább a hivatásában? Segítségnyújtás; Emberekkel való foglalkozás; Kreativitás; Önálló munkavégzés; Egyéb: _________________________________ 75. Tervez más szakmába való elhelyezkedést? Igen; Talán; Igen, mellékállásként; Nem, csakis gyógytornászként szeretnék dolgozni 76. Dohányzik? Nem; Igen, ez segít leküzdeni a munkahelyi stresszt; Igen, de ebben a munkahelyem nem játszik szerepet
42
Feldolgozott eredmények Üdvözlöm! Krajnyák Cintia vagyok, végzős gyógytornász hallgató. Szakdolgozatomat a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapotáról írom. Nagy segítséget jelentene számomra, ha Ön is részt venne a teszt kitöltésében. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik, és körülbelül 10 percet vesz igénybe. Előre is köszönöm a segítségét! Írja be az adatait! Nem: (55) 94,8% nő, (3) 5,2% férfi Kor: 32,7 év Testmagasság: BMI átlag: 22,9 Testsúly: Családi állapot:Egyedülálló (22) 37,9%; Házas (28) 48,3%; Elvált (4) 6,9%
43
Válassza ki vagy adja meg a megfelelő választ!
1.
Hány éve dolgozik gyógytornászként?
7.
Milyen osztályokon dolgozik? Mozgásszervi rehabilitáció,
Átlagosan 8,4 éve
Traumatológia, Ápolási osztály, 2.
Milyen szakmai végzettsége van?
Reumatológia, Belgyógyászat,
Főiskolai (BSc)(58) 100%;
Kardiológia, Gyermek rehabilitáció,
Egyetemi (MSc)(0) 0% 3.
Milyen továbbképzéseken vett részt a
Neurológia, Stroke, Ortopédia 8.
Milyen osztályokon dolgozott már
diploma megszerzése után?
korábban?
Kinesiológiai Tape: (32) 55,2%,
Mozgásszervi rehabilitáció,
McKenzie módszer: (22) 37,9%,
Traumatológia, Ápolási osztály,
Schroth terápia: (10) 17,2%,
Reumatológia, Belgyógyászat,
Terrier-féle lágyrész mobilizáció: (8)
Kardiológia, Gyermek rehabilitáció,
13,8%,
Neurológia, Stroke, Ortopédia
Szegmentális stabilizáció: (4) 6,9%, Fitt-ball (4) 6,9%,
4.
9.
Ezek közül melyik volt a
Egyéb: Függesztőrács, Wellness-Fitness,
legmegterhelőbb?
Laeser, Perifériás idegmobilizálás,
Stroke (10) 17,2%,
Dévény-módszer, Thera band, Aerobic,
Neurológia (9) 15,5%,
Lymphoedema, Intenzív terápia,
Ápolási oszt. (7) 12,1%,
Aquafitness, Relaxáció, Gyógymasszőr,
Traumatológia (5) 8,6%,
MBT instruktor,Habilitációs
Belgyógyászat (4) 6,9%,
kutyakiképző
Kardiológia (3) 5,2%
Körülbelül hány kezelést végez naponta? 16,1 db
10. Melyiket kedvelte a legjobban? Mozgásszervi rehabilitáció (27) 46,6%, Kardiológia (7) 12,1%,
5.
6.
A kórházi munka mellett végez
Traumatológia (6) 10,3%,
ambuláns ellátást?
Légzőszervi oszt. (3) 5,2%,
(21) 36,2% nem, (37) 63,8% igen
Reumatológia (3) 5,2%,
Hány órát dolgozik hetente a kórházban? (58) 100% 40 óra
Gyermek rehabilitáció (3) 5,2%, Belgyógyászat, Sebészet, Ortopédia (2) 3,4%
44
11. Milyen szakterületen dolgozna a
19. Fizikailag megterhelőnek tartja a
legszívesebben?
munkáját?
Mozgásszervi rehabilitáció (21) 36,2%,
Egyáltalán nem (0) 0%,
Traumatológia (11) 19%,
Közepesen (38) 65,5%,
Gyermek rehabilitáció, Reumatológia (4)
Nagyon (20) 34,5%
6,9%, Kardiológia (3) 5,2%
20. A munkanap végére elfárad? Egyáltalán nem (3)5,2%,
12. Szeret kórházban dolgozni? Igen (49) 84,5% Nem (9) 15,5% 13. Szívesebben helyezkedne el más jellegű
Közepesen(35) 60,3%, Nagyon (20) 34,5% 21. Milyen gyakran érez mozgásszervi
intézményben?
fájdalmat munkája során?
Igen (37) 63,8% Nem (21) 36,2%
Naponta (13) 22,4%, Hetente (16) 27,6%,
14. Ha igen, hol? Otthonápolásban (4) 6,9%,
Havonta (17) 29,3%, Évente (10) 17,2%
Magánkórházban (19) 32,8%, Magánpraxisban (25) 43,1%,
22. Hol vannak mozgásszervi sérülései,
Wellnessközpontban (12) 20,7%,
fájdalmai?
Sportklubokban (4) 6,9%,
Hát (21) 36,2%,
Edzőteremben (4) 6,9%,
Derék (42) 72,4%,
Egyéb: Lovasterápia
Nyak (20) 34,5%, Váll (17) 29,3%.
15. Vállal másodállást? Igen (39) 67,2% Nem (19) 32,8% 16. Ha igen, akkor mit? Otthonápolás (20) 34,5%, Magánpraxis (12) 20,7%, Oktatás (2) 3,4% 17. Miért vállal plusz munkát? Anyagi okok miatt (38) 65,5%, Hobby (1) 1,7%, Kihívás (1) 1,7%
Könyök (8) 13,8%, Csukló (9) 15,5%, Térd (12) 20,7%, Boka (4) 6,9% 23. Mi az oka ezeknek a sérüléseknek? Az egy napra jutó betegek nagy száma (15) 25,9%, Állandó kényelmetlen testtartások (23) 39,7%, Manuálterápiás technikák (14) 24,1%, Hirtelen nagy erőkifejtések (28) 48,3%,
18. Ebben hány órát dolgozik hetente?
Nehéz eszközök cipelése (13) 22,4%
Átlagosan 14,8 órát 24. Kapott már orvosi kezelést a munkahelyen szerzett mozgásszervi panaszok miatt? Igen (22) 37,9% Nem (36) 62,1%
45
25. Esett már át műtéten a munkahelyen
33. Ha nem, miért?
szerzett mozgásszervi panaszok miatt?
Nincs olyan személy, aki segíteni tudna,
Igen (2) 3,4%
Egyszerűbb egyedül megoldani
Nem (41) 70,7%
26. Részesült már fizioterápiás kezelésben a
34. Rendelkezésre állnak-e a kórházban
munkahelyen szerzett mozgásszervi
betegmozgató eszközök?
panaszok miatt?
Igen (29) 50%
Nem (26) 44,8%
Igen (37) 63,8% Nem (21) 36,2% 35. Igénybe veszi azokat? 27. Kapott már el fertőzést munkája során? Igen (18) 31%
Igen (28) 48,3%
Nem (1) 1,7%
Nem (40) 69% 36. Ha nem, miért?
28. Sérüléskor, (betegségkor) el tudott menni
A beteghordó személyzet használja azt (1)
táppénzre? Igen, minden esetben (27) 46,6%, Igen, de nem minden esetben (10) 17,2%, Nem, nem szoktam táppénzre menni (21)
37. Ha igen, mik azok? Elektromos állítógép, emelőgép, denevérpad, ízületi mozgatógép,
36,2%
kerekesszék 29. Tesz valamit azért, hogy kivédje a munkavégzésből származó további
Igen (24) 41,4% Nem (0)
egészségkárosodást? Igen (52) 89,7%
38. Hasznosak?
Nem (6) 10,3%
39. Saját védelmében milyen eszközöket használ?
30. Ha igen, mit? Ízületi- és gerincvédelmi szabályok betartása, higiénés szabályok betartása,
Gumikesztyű (49) 84,5%, Derékfűző (15) 25,9%, MBT cipő (22) 37,9%,
testmozgás
Csuklószorító (5) 8,6%, 31. Figyelmet fordít a gerinc és
Egyéb: Gyógypapucs
ízületvédelmi szabályok betartására a kezelések végrehajtása során? Igen, minden esetben (13) 22,4%, Igen, de néha nem tudok optimális testhelyzetet felvenni (44) 75,9%, Nem figyelek rá (0) 0% 32. Szokott segítséget kérni nehéz fizikai feladat megoldására? (pl. beteg
testtartásokat, fogásokat, melyek az Ön saját testi épségét védik? (pl. gerinciskola, támadó állás) Igen (55) 94,8% Nem (3) 5,2% 41. A munkaévek során romlott a teljesítőképessége? Igen (15) 25,9%
megemelése) Igen (30) 51,7%
40. Alkalmazza a főiskolán tanult helyes
Nem (43) 74,1%
Nem (5) 8,6%
46
51. Lelkileg megterhelőnek tartja a
42. Mi ennek az oka? Csupán a kor (5) 8,6%,
munkáját?
Folyamatos fizikai igénybevétel (12)
Egyáltalán nem (4) 6,9%,
20,7%,
Néha (36) 62,1%,
Motiváltság hiánya (5) 8,6%,
Többnyire igen (15) 25,9%,
Egyéb: Edzettség hiánya (1)
Nagyon (3) 5,2%
43. Végez heti rendszerességgel mozgásos
52. A pszichés vezetésben is szerepet vállal
vagy rekreációs tevékenységet?
a kezelések során? (személyes
Igen (43) 74,1%
problémák meghallgatása, lelki
Nem (15) 25,9%
segítségnyújtás) 44. Heti hány órát tölt ezzel? Átlagosan 3,5 órát
Soha (0) 0%, Nagyon ritkán (0) 0%,
45. Szokott sportrendezvényeken részt
Néha (9) 15,5%, Többnyire igen (36) 62,1%,
venni?
Minden alkalommal (13) 22,4%
Igen (12) 20,7% Nem 46. Ha igen, ezek milyen jellegűek? Tömegsport (7) 12,1%,
53. Mi okozza a legnagyobb lelki megterhelést gyógytornászként? A betegek személyes problémáinak
Versenysport (0) 0%
meghallgatása (22) 38%, 47. Hogyan ítéli meg saját egészségügyi
A betegek motiválatlansága (34) 58,6%,
állapotát?
Túlzott empátia (14) 24,1%,
Egészséges (17) 29,3%,
Egyéb: Halálesetek, tehetetlenség érzése,
Koromnak megfelelő (35) 60,3%,
a pozitív jövőkép elfogadtatása
Sok egészségügyi problémával küzdök 54. Találkozott már halálesettel a
(5) 8,6%
kórházban? 48. A foglalkozása befolyásolja az
Igen, egyszer-kétszer (27) 46,6%,
egészségügyi állapotát?
Igen, sokszor (30) 51,7%,
Igen (43) 74,1%
Még nem (1) 1,72%
Nem (14) 24,1%
49. Elegendőnek tartja a fizikai
55. Ha igen, volt már olyan, ami nagy
állóképességét, erejét a munkája
hatással volt Önre?
megfelelő elvégzésére?
Igen (29) 50%,
Igen (49) 84,5%
Nem, ilyen még nem volt (28) 48,2%
Nem (9) 15,5%
50. Történt pozitív változás az állóképességében, erejében a folyamatos fizikai munka hatására? Igen (26) 44,8%
Nem (29) 50%
47
56. Kezdőként mennyire volt nehéz a
62. A munka után van elég energiája a
szakma pszichés megterhelését elviselni?
családra, barátokra?
Nagyon nehéz volt (6) 10,3%,
Mindig (10) 17,2%,
Sokszor volt megterhelő (14) 24,1%,
Többnyire igen (30) 51,7%,
Ritkán éreztem nehéznek (29) 50%,
Nem igazán (14) 24,1%.
Egyáltalán nem okozott gondot (9)
Néha (3) 5,2%,
15,5%
Soha (1) 1,7%
57. Az évek során ez változott?
63. Elégedett a betegekkel végzett szakmai
Igen, sokkal könnyebb lett (17) 29,3%,
munkájával?
Igen, kis mértékben (25) 43,1%,
Teljes mértékben (11) 19%,
Nem, egyáltalán nem változott (12)
Többnyire igen (45) 77,6%,
20,7%
Néha (2) 3,4%, Nem igazán (0) 0%,
58. Ön szerint a betegekkel való állandó
Egyáltalán nem (0) 0%
érintkezés okozhat lelki 64. Elégedett a munkája presztízsével,
megbetegedéseket? Igen (34) 58,6%
Nem (24) 41,4%
elismertségével? Teljes mértékben (5) 8,6%,
59. A munkaidő lejártával el tud szakadni a munkahelyi élményektől? Igen (44) 75,9% Nem (12) 20,7% 60. Családjának, barátainak szokott beszélni a munkája során szerezett pozitív vagy negatív élményeiről? Mindig (8) 13,8%, Gyakran (22) 37,9%, Néha (24) 41,4%,
Többnyire igen (18) 31%, Néha (9) 15,5%, Nem igazán (18) 31%, Egyáltalán nem (7) 12,1% 65. Kihatással van a szakmája a személyiségére? Igen, negatív hatásai vannak (4) 6,9%, Igen, pozitív hatásai vannak (37) 63,8%, Egyáltalán nincs hatással (14) 24,1%
Soha (3) 5,2% 66. Milyenek a munkakörülményei? 61. Küszködik munkahelyi stresszből adódó alvászavarokkal? Mindig (1) 1,7%, Sokszor (2) 3,4%, Ritkán (17) 29.3%,
Nagyon jó (0) 0%, Többnyire jó (22) 38%, Közepes (24) 41,4%, Elfogadható (9) 15,5%, Rossz (3) 5,2%
Nem (38) 65,5%
48
67. Milyen a munkaközösség, a kapcsolata a
73. Ha nem, miért?
munkatársaival?
Elismertség hiánya, megbecsülés hiánya,
Nagyon jó (19) 32,8%,
kevés keresettel jár, nincs lehetőség a
Többnyire jó (35) 60,3%,
fejlődésre, megterhelő
Közepes (3) 5,2%, 74. Mit szeret leginkább a hivatásában?
Elfogadható (1) 1,7%,
Segítségnyújtás (32) 55,2%,
Rossz (0) 0%
Emberekkel való foglalkozás (30) 51,7%, 68. Ez kihatással van a munkájára? Igen (48) 82,8%
Nem (10) 17,2%
69. Talál még kihívást a munkájában?
Kreativitás (17) 29,3%, Önálló munkavégzés (21) 36,2% 75. Tervez más szakmába való
Mindig (10) 17,2%,
elhelyezkedést?
Többnyire igen (24) 41,4%,
Igen (3) 5,2%,
Általában igen (17) 29,3%,
Talán (22) 37,9%,
Ritkán (6) 10,3%,
Igen, mellékállásként (11) 19%,
Már szinte soha (1) 1,7%
Nem, csakis gyógytornászként szeretnék dolgozni (22) 37,9%
70. Érik pozitív hatások a munkája során? Igen, főként szakmailag (15) 25,9%,
76. Dohányzik?
Igen, főként pszichésen (3) 5,2%
Nem (50)86,2%,
Igen, mindkét módon (32) 55,2%,
Igen, ez segít leküzdeni a munkahelyi
Nem igazán (6) 10,3%
stresszt (2) 3,4%, Igen, de ebben a munkahelyem nem
71. Szereti a munkáját?
játszik szerepet (7) 12,1%
Nagyon (21) 36,2%, Többnyire igen (33) 56,9%,
77. Ön szerint kellően meg vannak fizetve a
Elfogadom (4) 6,9%,
gyógytornászok?
Nem igazán (0) 0%,
Egyáltalán nem (47) 81%,
Egyáltalán nem (0) 0%
Nem igazán (12) 20,7%, Kellően meg vannak fizetve (0) 0%,
72. Választaná ismét ezt a szakmát?
Túl vannak fizetve (0) 0%
Igen (36) 62,1%, Talán (15) 25,9%, Nem (7) 12,1%
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
