A tanárjelöltek inkluzív szemlélete Az akadályozott, elsősorban tanulási képességeinek fejlődése vagy funkciózavara terén korlátozott gyermekek iskolai oktatásának kompetenciáival az integrált nevelés iránti igény erőteljes terjedése miatt napjainkban már minden pedagógusnak rendelkeznie kell. A kompetenciák kialakítása a megfelelő beállítottság elsajátításával kezdődik. Vajon hol tartanak a Berzsenyi Dániel Főiskola tanárjelöltjei az inkluzív látásmód tanulásában? Rendelkeznek- e ismeretekkel az integratív pedagógia területéről, és tudatosul-e bennük, hogy az akadályozott gyermekek „ép” tanulókkal együtt tanítása újszerű feladatok megoldását, ezzel együtt új ismeretek elsajátítását kívánja tőlük?.
Tanárjelöltek inkluzív szemléletének vizsgálata A másság iránt érdeklődő hallgatók számára a BDF-en évek óta adott a lehetőség, hogy speciális kurzuson ismerkedjenek meg a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók (elsősorban a tanulásban akadályozott gyermekek) személyiségjegyeivel és elsajátíthassák foglalkoztatásuk apjait. A vizsgálat célja és hipotézisei Az egyik speciális pedagógiai kurzus nappali tagozatos hallgatóival folytatott elemző beszélgetés után elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk, mennyire tájékozottak hallgatótársaik a SNI tanulókkal kapcsolatos fogalmak, elnevezések, pedagógusi feladatok körében. Célul mindössze annyit tűztünk ki, hogy információt szerezzünk a tanárjelöltek iskolai inklúzióval kapcsolatos attitűdjeiről, a SNI tanulók neveléséhez szükséges ismereteikről. 1. Tekintettel a tanári mesterség modul – jelenleg módosítás előtt álló – e területen hiányos tantervére, várható, hogy a megkérdezettek gyakorlatilag semmit sem tudnak az akadályozott gyermekek iskoláztatásáról, és ebből fakadóan jelentős részük közömbös az akadályozottakkal szemben. 2. A pedagógus - képzés hiányosságaiból egyenesen következik a hallgatóknak, a sajátos nevelési igények terén meglevő fogalmi tájékozatlansága. 3. Mivel a gyakorló pedagógusok egy részében erősen él az integratív pedagógiát (elsősorban a vele együtt járó újszerű feladatokat) elutasító szemlélet, feltételezhető, hogy a tanárjelöltek ugyanúgy gondolkodnak, tehát a válaszadók elutasítják majd az akadályozottak befogadásával kapcsolatos tanórai tennivalókat.
1
A minta A BDF nappali tagozatának négy évfolyamán hozzávetőleg 1600 tanár- jelölt hallgató tanul. A vizsgálatot ennek 10%-ára, 160 hallgatóra terveztük. Mivel a speciális pedagógiai ismeretek minden leendő pedagógus számára egyaránt fontosak, ezért nem célszerű különbséget tenni az egyes évfolyamok és szakok hallgatói között, ezért véletlen mintavétellel dolgoztunk. A minta elemeinek közös sajátosságát - ily módon- csak a képző intézmény és leendő hivatásuk jelenti. A vizsgálat módszere és eszköze A vizsgálat elvégzéséhez kérdőívet szerkesztettünk, aminek összeállításához lajstromba vettük a SNI körébe tartozó alapfogalmakat, és a befogadással összefüggő tanári tennivalókat. Ezt követően elkészítettük az eszközt, ami hét kérdést tartalmazott. Két kérdéssel azt kívántuk megtudni, mennyire tájékozottak a hallgatók az akadályozottság megjelölésére használt fogalmak (fogyatékosság, akadályozottság, SNI) tekintetében. További két kérdéssel az akadályozottakat oktató intézménytípusok ismerete felől érdeklődtünk. Majd két kérdésben az integratív (inkluzív) iskolák sajátosságainak hallgatói értelmezését kutattuk. Az utolsó kérdést arra irányítottuk, hogy kiderüljön, hogyan viszonyul a hallgató a sikeres inklúzióból feltételéhez, a differenciált tanóravezetéshez. A kérdőíveket sokszorosítás után a szemináriumi csoport tagjai töltették ki hallgatótársaikkal. A kitűzött határidőig a kiosztott kérdőívekből 110 db érkezett vissza (69%), így a minta – sajnos - nem reprezentatív, és a megállapítások sem általánosíthatók. A vizsgálat eredményei A feldolgozott kérdőívek alapján kimondható, hogy a megkérdezettek pedagógiai tájékozottsága a SNI kielégítése területén alapvető hiányosságokat mutat, és ebben a vizsgált minta homogénnek tekinthető (s = 3). A kapott adatoknak (n = 770) csupán 45% -a származott a feltett kérdésekre adott helyes válaszokból, a többi hibás feleletet rejtett. A megkérdezett tanárjelölteknek mindössze harmada (34%) tudja, hogy a „fogyatékos” fogalom helyett ma már az „akadályozott” fogalmat használjuk, mert ez jobban kifejezi azt, hogy az illető nem tehet saját korlátairól. A válaszadók kétharmada (64%) hallott a sajátos nevelési igényű tanulók csoportjairól, de a fogalmat pontatlanul használják (meghatározásaikban keveredik a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség és a sajátos nevelési igény tartalma). A mintába került hallgatóknak csupán ötöde (21%) tudja, hogy az akadályozott tanulók iskoláit ma már nem kisegítő iskoláknak hívják. Ez bizonyára a még mindig meglevő
2
köznyelvi szóhasználatnak köszönhető, hiszen a kisegítő iskolák elnevezése 1985-ben változott általános iskolára. E fogalmi keveredés azért különösen elkeserítő, mert a megkérdezettek rövidesen szakképzett pedagógusként léphetik át az iskolák küszöbét, és az ilyen mérvű tájékozatlanság nem nyújt kellő alapot az inklúzió további terjedéséhez.
70 60 50 64
40 30
%
34 20
21
10 0
Az iskolatípus neve
Fogyatékosság és akadályozottság
SNI
1. ábra A pedagógus-jelöltek fogalomhasználata
Az adatokban érzékelhető különbség mutatkozik a „sajátos nevelési igények” fogalom ismeretének elsőbbsége javára, pedig a három fogalom közül ez került utolsóként a szakszókincsbe. Dacára annak, hogy a három fogalom közül a kötelező pedagógiai stúdiumokon valószínűleg egyiket sem tanulták, a SNI fogalom – úgy tűnik – mégis gyorsabban terjed a pedagógusjelöltek körében, és talán a köznapi szóhasználatban is, mint ahogy az akadályozottság megjelölés felváltaná a fogyatékos kifejezést, vagy a „kisegítő” iskola elnevezés kikopna a szókincsből. A megkérdezettek (n = 110) zöme (70%) tisztában van azzal, hogy a SNI tanulók integrált oktatása másfajta feladatokat is tartogat a tanárok számára, mint amire felkészülnek a főiskolán, de csak minden második (58%) állította, hogy a tanítási órán boldogulna az osztályában tanuló akadályozott gyermek foglalkoztatásával. A válaszok közötti összefüggések vizsgálata azt mutatja, hogy a SNI fogalom ismerete erősen összefügg a tanulók differenciált tanórai foglalkoztatására készüléssel (r = 0,670). Ebből következik, hogy minél tájékozottabb a hallgatóság annál találékonyabb lehet az új típusú pedagógusi feladatok ellátásában. Pozitív összefüggést találtunk az integráció fogalom ismerete, és az akadályozott gyermekek iskoláinak helyes megnevezése valamint az egyéni bánásmódból fakadó teendőkre készülés
3
között (r = 0,484; r = 0,490; r = 0,467). Az összefüggés arra enged következtetni, hogy a fogalomhasználatban tájékozottabb hallgató a tájékozatlanabbakkal ellentétben jobban érdeklődik a másság, mint életvezetési akadályozottság iránt, és közelebb áll hozzá a tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése is. Természetesen a megállapítás fordítva is igaz. Nyilvánvaló, hogy a szociálisan érzékenyebb hallgatók tájékozottabbak a SNI fogalom körében.
Meg tudná-e oldani tanóráin akadályozott gyerek oktatását is? Mi a neve az akadályozottak iskoláinak? Hallott-e már az integrált nevelésről?
0
20
40
60
%
2. ábra Fogalomismeret és befogadás
A 3. ábrán látható, hogy hozzávetőleg ugyanakkora hallgatói csoport állítja, hogy nem okozna gondot számára, ha a tanóráján akadályozott gyermek oktatását is meg kellene oldania, mint ahányan hallottak az integrált oktatás fogalomról. Felvetődik a kérdés, vajon van-e összefüggés a két adatsor között? Számításaink igazolták, hogy a két tényező között (r = 0,149) szinte alig érzékelhető a kapcsolat. Megvizsgáltuk, hogy azonos volt-e a válaszadók csoportja. A chi- próba ( X2 = 0,0143) azt mutatja, hogy 25%-nál nagyobb a valószínűsége a két csoport függetlenségének. Adataink tehát nem ugyanattól a hallgatói csoporttól származtak, így nem jelenthetjük ki, hogy a mintába került tájékozottabb hallgatóknak kisebb gondot okozna akadályozott tanítvány befogadása és munkáltatása a tanórán. Az elemzés során negatív összefüggést találtunk az iskolai inklúzió helyes értelmezése, a SNI fogalom ismerete, az új típusú tanári feladatokra készülés és a differenciálás sikeres megvalósításába vetett hallgatói bizalom, vagyis a differenciálás terén elvárható találékonyság között (r = -0,809; r = -0,558; r = -0,4413394). Így tehát nem tudtuk igazolni, hogy az
4
akadályozottakat érintő hallgatói fogalomismeret (pl. inkluzív iskolák) illetve az akadályozott tanulók iskolai oktatása iránt tanúsított érdeklődés pozitívan befolyásolná a leendő pedagógusok ötletgazdag, tenni akaró viselkedését a differenciált tanóravezetésben. Összegzés A 21. század elején - úgy tűnik-, megteremthetők/megteremtendők a feltételek ahhoz, hogy inkluzív iskolákban integratív pedagógiai elvek szerint tanítsunk, növelve ezzel a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségét. A feltételek megteremtése azonban nem egyszerűen jogi, gazdasági, vagy szakmai kérdés. Talán nem nagy túlzás azt állítani, hogy össztársadalmi szemléletváltásra lenne szükség, ami köztudottan lassú folyamat, de felgyorsítható, amennyiben a szélesebb körű tájékoztatás eszközeivel elősegítjük azt. A kutatásban tapasztalt hallgatói tájékozatlanság hátterében a kötelező tantárgyi ismeretek hiányán kívül, feltételezhetően az inkluzív iskolák – ma még – alacsony száma és a róluk szóló média- információk teljes hiánya húzódik. A hipotézisek közül igazolható, hogy megkérdezett hallgatóinknak a SNI körét illető tudása ténylegesen csekély. Gyakorlatilag alig tudnak valamit az akadályozott gyermekek iskoláztatásáról. Nem bizonyosodott be a feltételezés, mely szerint a másság iránt kevésbé érdeklődő hallgatók közömbösebbek az akadályozottakkal szemben. Látható viszont az adatokból, hogy fogalmi keveredés van a tárgykör szóhasználatában, ami összefüggésbe hozható a pedagógus - képzés hiányosságaival (pl. alapozó pedagógiai tárgyak alacsony óraszáma), vagy a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó kötelező stúdiumok hiánya. A vizsgálattal nem volt igazolható, a tanárjelöltek integrációval kapcsolatos elutasító gondolkodása és viselkedése.
Némethné dr.Tóth Ágnes Ph.D. főiskolai docens, Berzsenyi Dániel Főiskola Pedagógia Tanszék e-mail:
[email protected]
5