A MINŐSÉGKONTROLLING RENDSZER KIÉPÍTÉSE, A MINŐSÉGKÖLTSÉGEK OPTIMALIZÁLÁSÁNAK BEMUTATÁSA EGY KONKRÉT VÁLLALATON KERESZTÜL

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Levelező tagozat Minőségmenedzsment szakirány

A MINŐSÉGKONTROLLING RENDSZER KIÉPÍTÉSE, A MINŐSÉGKÖLTSÉGEK OPTIMALIZÁLÁSÁNAK BEMUTATÁSA EGY KONKRÉT VÁLLALATON KERESZTÜL

Készítette: Lengyel Krisztina Ágnes

Budapest, 2016

Tartalom Táblázatjegyzék ................................................................................................................ 3 Ábrajegyzék ...................................................................................................................... 3 BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 4 1.

AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREKRŐL ÁLTALÁBAN ............................................. 6 1.1

Minőség Irányítási Rendszer ................................................................................. 7

1.1.1 Legfontosabb fogalmak........................................................................................ 9 1.1.2A minőségkövetelmények mérése ...................................................................... 12 1.2 Környezet Irányítási Rendszer.................................................................................. 13 2.

MINŐSÉGMENEDZSMENT BEVEZETÉSE EGY VÁLLALATNÁL .................. 16 2.1 Stratégia .................................................................................................................... 16

3.

2.2

Önértékelés .......................................................................................................... 18

2.3

Feladatok a minőséggel kapcsolatban ................................................................. 18

MÉRÉSI ÉS VIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉGEK .................................................... 20 3.1Vizsgálat .................................................................................................................... 20 Szempontok: ................................................................................................................... 20 3.2

Hibafeltárás .......................................................................................................... 21

3.3 Vizsgálati és megelőzési módszerek ........................................................................ 23 4.MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ......................................................... 26 4.1 Stratégiai és operatív minőségkontrolling ................................................................ 27 4.2 Minőségszínvonal gazdaságosságossága .............................................................. 29 4.3 Minőségköltségek tervezése ..................................................................................... 29 4.4 Különböző megközelítési módszerek ....................................................................... 32 4.5 Az emberi hibák........................................................................................................ 34 1

5.

4 STÍLUS KFT. .......................................................................................................... 35 5.1 Recitext® .................................................................................................................. 36 5.2 A 4 Stílus Kft. költséggazdálkodása ......................................................................... 41

6. A 4 STÍLUS KFT. ÉS A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS........................................................ 46 6. 1 Audit ........................................................................................................................ 46 6.2 Eredmény .................................................................................................................. 47 6.3 Minőségirányítási rendszer ....................................................................................... 48 6.4 Oktatás és Szakmai továbbképzések ........................................................................ 50 6.5 Vevői visszajelzések ................................................................................................. 51 6.6 Minőségcélok kiértékelése ....................................................................................... 52 6.7 Kutatás áttekintése .................................................................................................... 53 6.7.1 Minőség – Költség Diagram .............................................................................. 56 ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................................... 58 FORRÁSJEGYZÉK ........................................................................................................... 62 Szakirodalom: ................................................................................................................. 62 URL hivatkozások: ......................................................................................................... 62 Egyéb: ............................................................................................................................. 63 MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 64 Mélyinterjú ..................................................................................................................... 64

2

Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT A VÁLLALAT KÖLTSÉGNEMEK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA ............................ 42 2. TÁBLÁZATA VÁLLALAT HAVI ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEI ........................................................ 43 3. TÁBLÁZATA VÁLLALAT VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEI ................................................................. 44

Ábrajegyzék 1. ÁBRA INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ........................................................................ 2. ÁBRA A MINŐSÉG FEJLŐDÉSE............................................................................................... 3. ÁBRA TQM.......................................................................................................................... 4. ÁBRA EFQM KIVÁLÓSÁGI MODELL ..................................................................................... 5. ÁBRA A MINŐSÉGÜGYI RENDSZER DOKUMENTÁCIÓJÁNAK HIERARCHIKUS FELÉPÜLÉSE (DR. PAPP LÁSZLÓ -A MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 29.O) ........................................ 6. ÁBRA PDCA ELJÁRÁS.......................................................................................................... 7. ÁBRA HALSZÁLKA DIAGRAM ............................................................................................... 8. ÁBRA JURAN FÉLE MINŐSÉG-KÖLTSÉG DIAGRAM (DR. TÓTH ANTAL - AZ OPERATÍV ÉS A STRATÉGIAI MINŐSÉGKONTROLLEREK ÚJ KIHÍVÁSAI, A MINŐSÉGÜGYI KÖLTSÉGEK OPTIMALIZÁLÁSA ÉS A TQM ALAPÚ VÁLLALATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT TÁMOGATÁSA ) ................................................................................................................ 9. ÁBRA WOLF & BECHERT MINŐSÉG-KÖLTÉS DIAGARM (DR. TÓTH ANTAL - AZ OPERATÍV ÉS A STRATÉGIAI MINŐSÉGKONTROLLEREK ÚJ KIHÍVÁSAI, A MINŐSÉGÜGYI KÖLTSÉGEK OPTIMALIZÁLÁSA ÉS A TQM ALAPÚ VÁLLALATI STRATÉGIAI MENEDZSMENT TÁMOGATÁSA) ................................................................................................................. 10. ÁBRA A 4 STÍLUS KFT. EMBLÉMÁJA ................................................................................... 11. ÁBRA A 4 STÍLUS KFT. IRODA ÉPÜLETE .............................................................................. 12. ÁBRA A RECITEXT TEXTILTAPÉTA EMBLÉMÁJA ................................................................. 13. ÁBRA A TEXTILTAPÉTA FELKENÉSKOR .............................................................................. 14. ÁBRA A TEXTILTAPÉTA KÉSZ ÁLLAPOTBAN A FALON ......................................................... 15. ÁBRA A TEXTILTAPÉTA STUKKÓDÍSZÍTÉSSEL ..................................................................... 16. ÁBRA A 4 STÍLUS KFT. EGYIK ÜZLETE BELÜLRŐL .............................................................. 17. ÁBRA A VÁLLALAT SZABVÁNYKÖVETELMÉNYEI ............................................................... 18. ÁBRA A VÁLLALAT VEVŐI MEGELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLAT DIAGRAMJA ........................... 19. ÁBRA A VÁLLALAT BESZÁLLÍTÓINAK MINŐSÍTÉSE ............................................................ 20. ÁBRA A 4 STÍLUS KFT. MINŐSÉG-KÖLTSÉG DIAGRAMJA (SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ ÁBRA) ............

3

BEVEZETÉS

A szakdolgozatomban a minőségkontrolling rendszer kiépítéséről és azon belül a minőségköltségek optimalizálásáról, annak fontosságáról kívánok írni. Ezt egy kisvállalkozás, azaz a "4 Stílus kft" tevékenységén keresztül szeretném bemutatni, hogy ők hogyan és miért tartották fontosnak a minőségirányítási rendszerük kialakítását. Témaválasztásom

alapja,

hogy

a

XXI.

század

társadalmi,

kulturális környezetének már igen fontos tényezője az életminőség

gazdasági, széles körű,

folyamatos javítása, amelynek összetevőit a kft. fő tevékenységeként a textiltapéta gyártásában is felfedezni véltem, és ezt ennél a kft-nél már előzőleg módom volt megismerni. Mint említettem a kft. fő tevékenysége a textil tapéta gyártása, aminek az egyik erőssége, hogy környezetbarát mivel ez napjainkban egyre fontosabbá válik mind globálisan, mind lokálisan.

Először szekunder kutatások alapján mutatom be az irányítási rendszereket, azon belül a minőségirányítás bevezetésének feladatait egy vállalatnál és a minőséggel kapcsolatos költségeit,

valamint

minőségi

hibák

előfordulásáról,

okairól

és

megelőzésük

lehetőségéről. Ezt követően a választott céget szeretném bemutatni, majd a költséggazdálkodásukról és a minőségirányítással

kapcsolatos

tevékenységeikről

lesz

szó.

Hipotézisem, hogy a minőségirányítási rendszer bevezetésének következtében a cég sikeresebbé, nyereségesebbé tud válni, amit további innovatív intézkedésekkel növelni is lehet.

Ezt

szeretném

bemutatni

a

dolgozatomban.

A szakdolgozat első fele elméleti jellegű, ami információt nyújt az Olvasónak az Irányítási rendszerekről, pontosabban a minőségirányítási rendszerről, annak bevezetéséről. Megemlítésre kerülnek a minőséggel kapcsolatos legfontosabb feladatok. Ezután pedig a mérési és vizsgálati tevékenységekről, ezen belül a hibafeltárásról és a vizsgálati módszerekről lesz szó. Az elméleti rész utolsó fejezeteként pedig a minőséggel kapcsolatban felmerülő költségekről fogok írni, ami magába foglalja a megelőzési

4

költségeket és az utólagos hibaköltségeket is. Ezeknek a segítségével lehet meghatározni egy vállalat minőségi színvonalát a minőség-költség diagramon. Kutatásomat a főiskolai tananyagokra, internetes információkra és a szakirodalomra alapoztam. A szakdolgozatom második fele a gyakorlati rész, ahol az általam választott cég adatait használtam, fel és a cég vezetőjével készített mélyinterjú alapján folytattam a kutatásomat. Ebben a részben először bemutatom a 4 Stílus kft-t és tevékenységüket, kiemelve a Recitext textil tapétát, amit ők gyártanak 100% pamutból, emiatt kitérek a környezetvédelmi gondolkodásmódjukra is. Majd pedig a költséggazdálkodásukról és a minőségirányítási

rendszerükről

lesz

szó.

Ezután felrajzolom a minőségköltség diagramjukat a kutatásom alapján, majd levonom a következtetéseket és bebizonyítom a hipotézisemet, miszerint egy cég sikeresebb tud lenni, ha be van vezetve a minőségirányítási rendszer. Véleményem szerint a kontrolling és azon belül a minőségkontrolling, mint vezetési alrendszer. állandóan jelen kell, hogy legyen a mindennapokban. Ehhez folyamatosan figyelemmel kell lenni az üzleti környezet változására, sőt az esetleges változatlanságára is, hiszen lehetséges, hogy éppen az úgynevezett "holtpontról" való kimozdulás lenne a megfelelő eszköz az eredményesség javítására. Mindez az elvárható és mérhető, valós eredmények tükrében. Tehát kimondhatjuk, hogy a kontrolling véget nem érő vezetési feladat, amely újból és újból alkalmazkodásra, változtatásra kell, hogy késztesse a Managementet, a piaci környezet figyelembe vételével. Az ügyfelek, vásárlók bizalmának megszerzése az elsődleges cél, de annak megtartása szinte nagyobb feladat, amit csakis a minőség állandó biztosításával, az ár-érték arány követésével lehet megtartani, amelyben nagy szerepet játszik a minőségi tanúsítvány megléte. Ez az, ami a partnerek számára egyértelműen bizonyítja a megbízhatóságot, a jó minőséget.

5

1. AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREKRŐL ÁLTALÁBAN Irányítási rendszerek 

MIR – Minőségirányítási Rendszer



KIR – Környezetközpontú Irányítási Rendszer



MEBIR – Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonsági Irányítási Rendszer



IBIR – Információ Biztonság Irányítási Rendszere

Ha ezeket az irányítási rendszereket összekapcsoljuk, akkor kialakulhat egy integrált vállalatirányítási rendszer. Egymást erősíteni tudják, és ezért még hatékonyabbak tudnak lenni. Előnyei: 

Kevesebb a kialakítási költség és idő



Jobban követhető egy integrált rendszer



Könnyebb lesz az auditálás és tanúsítás, mert együtt hajtható végre



A belső ellenőrzési rendszer is átláthatóbbá válik és nő a hitelessége



Ha a szabványokat közösen használják, akkor a hibákat ugyan olyan módszerrel lehet figyelni és kijavítani

A vállalati integrált irányítási rendszerek tartalmazhatják: 

„az

ISO

9001

szerinti

14001

szerinti

minőségirányítási, 

az

ISO

környezetirányítási, 

a BS 8800 (MSZ 28.800) szerinti egészségvédelmi

és

munkahelyi

biztonsági, valamint 

a BS 7799 szerinti információ és

1. ábra Integrált irányítási rendszerek

1

adatvédelmi rendszereket.”

1

http://mmfk.nyf.hu/min/alap/23.htm

6

1.1 Minőség Irányítási Rendszer A gazdasági és társadalmi környezet legfontosabb piacszabályozó eleme a minőségügy. A minőség a világ minden táján nagy változásokat idézett elő. Ebben a században nagy igény van az életminőség folyamatos tökéletesítésére. Ez eredményezte azt, hogy a minőségügy napjainkban az egyik leginkább fontos társadalom és piacszabályozó tényezője, mert magába foglalja az értékteremtési és fogyasztási folyamatok együttes működését. Ezt nemzetközileg is elfogadott minőségi sztenderdek és szabványok által lehet végrehajtani. Majdnem csak a minőségügy marad az egyetlen korlátozó tényező, mert a mai világban a globalizáció miatt a termékek, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabadon áramolhatnak, és a vámok, politikai korlátozások sem jelentenek akadályt. Nemzetközi statisztikákban kimutatták, hogy a felélénkült globalizáció egyre jobban növeli az eltérést a gazdag és a szegény

országok

között,

de

az

országokon belül is. Emiatt nehéz elérni a minőséget

is.

A

globalizáció

a

tömegtermelést vonzza maga után, pedig sokan vannak, akiknek nagyobb igényük lenne a minőségre és az anyagi hátterük is megvan de az igényeiket nem tudják teljes mértékben kielégíteni. Ezért a cégeknek ennek fényében kell dönteniük a minőségstratégiájukról. A versenyhelyzet miatt, hogy befolyásolni tudják a piacot szükség van arra , hogy bevezessék a szervezetek a minőségügyet a sztenderdek és szabványok által, ezenkívül pedig kialakítsák a kontrolling rendszeren belül a minőségkontrollingot is, annak reményében , hogy előnyökhöz tudjanak jutni. Az előnyök, amikre a cégeknek szükségük van: 

Azok a vásárlók, akik elégedettek azok újra és újra visszatérnek



Nagymértékben esnek a működési költségek, ha a munkavállalóknak nem a selejtes termékekkel kell foglalkozniuk.



A munkavállalók is motiváltabbak lehetnek, ha nem a selejttel kell foglalkozniuk, így megnőhet a termelés is. Fontos, hogy ők is büszkék legyenek saját magukra.

7

A minőség értelmezésének fejlődése 

1960-as évek: Szabványok előírásainak teljesítése



1970-es évek: Alkalmasnak lenni a használatra



1980-as évek: Pénzügyi erőforrások és a vevők jelenlegi igényeinek való megfelelés



1990-es évek: Vevők látens igényeinek teljesítése



2000 után: A vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak való megfelelés

A minőség megvalósításának megközelítései 

1900 előtt: A mesteremberek korának hívták, a mester az összes darabot ellenőrzi, hogy megtalálja a hibásat, de azt, hogy miért történt azt nem vizsgálja. Egyben marad a termelés és az ellenőrzés.



XX. sz. első fele: Művezetői ellenőrzés, Minőségellenőrzési osztályok jönnek létre (MEO). A termelés és a minőség-ellenőrzés már nem egyben hanem külön kezelik. A céljuk a hiba okának forrásának feltárása.



XX. sz. második fele: Statisztikai minőség-ellenőrzés korszaka. Lényeg, hogy az okot találjuk meg, hogy vissza lehessen állítani az eredeti állapotot.



A XX. sz. utolsó harmadától: Teljes körű minőségszabályozás ideje jött el, teljes körű minőségirányítás (TQM).

2. ábra A minőség fejlődése

8

1.1.1 Legfontosabb fogalmak Minőség: Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevők és más érdekelt felek követelményeit.2 A termékeknek és a szolgáltatásoknak is nagyon sok olyan tulajdonsága van, amit nagyon nehezen lehet mérni. Néhány példa: 

termékeknél használati tulajdonságok



biztonságosság



megbízhatóság



termékeknél esztétikai tulajdonságok



csereszabatosság és illeszthetőség a termékeknél

„Az alábbi állítások foglalják össze a minőség lényegét: 

a MINŐSÉG a különböző embereknek különböző dolgokat jelent,



a MINŐSÉG az, amit a vevő annak tart,



a MINŐSÉG az, amikor a vevők mindig elégedettek



a MINŐSÉG a követelményeknek való megfelelés



a MINŐSÉG a használatra való alkalmasság



az ár önmagában nem határozza meg a MINŐSÉG-et.”3

Életminőség: A társadalom munkavégzésének, termékeinek, egészségügyének, környezetének, tudásszintjének, kulturális elvárásainak, egyéni és közbiztonságának komplex minőségügyi rendszere. Társadalmi környezeti jellemzők: a globalizáció, az információtechnológia, valamint a tudás alapú társadalom elérése.

2 3

ISO/DIS 9000-2000 Bálint Julianna : Minőség

9

Minőségpolitika: „A minőségpolitika a szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala.”4 Minőségcél: Az a minőséggel kapcsolat célkitűzés, amit el szeretne érni a szervezet. Ezeket a célokat általában a minőségpoltikából szokták levezetni pl.: hány százalékkal szeretnék csökkenteni a selejt termékeket. Minőségbiztosítás: „A bizalomkeltés megteremtését célozza aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. A bizalomkeltés érdekében a szervezet igazolni tudja, hogy a minőségre összpontosítva, tervezett és módszeres tevékenységet végez, és bizonyítani tudja a minőségi követelmények teljesítését „5 Minőség-ellenőrzés: Mielőtt a szervezetek körében elterjedt volna a minőségügyi szabványok használata azelőtt a minőségügynek a termelés végső átvételének minőségellenőrzését hívták. Minőségirányítási rendszer: A vállalatoknál a minőségügy valójában csak a munkavégzés rendszeréről szól. A fogyasztó határozza meg a terméknek a minőségét. Ezért a vállalatok rendszereinél előkerültek azok a Minőségirányítási rendszerek és alrendszerek (MIR, KIR, MEBIR, ÉBIR), amik nemzetközi szabványokkal vagy nemzetközi sztenderdekkel voltak szabályozva. Minőségirányítási rendszerek 4 súlypontja6: 

dokumentálás



vizsgálat vagy ellenőrzés



azonosíthatóság vagy visszakövethetőség biztosítása



hibás állapot esetén elvégezendő tevékenységek

4

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kereskedelem-es-marketing/kereskedelmi-es-marketingmodulok/a-vallalati-minosegellenorzes-szervezetei-feladatai/a-vallalati-minosegpolitika 5 http://www.ymmf.hu/sites/alaptargyi.szakcsoport.ymmf.hu/files/MIR_Ybl_A.pdf 6 Koczor Zoltán : Minőségirányítási rendszerek fejlesztése

10

Teljeskörű Minőségirányítási rendszer: A fejlődés következtében jött létre. Az ISO 8402 szerint a definíciója – Egy olyan menedzsment módszere a szervezetnek, ahol a minőségközpontúság

és

a

teljes

körű

részvétel

a

legfontosabb.

Az a fajta módszere a vezetésnek, ahol azért tesznek erőfeszítéseket, hogy a vevők minél jobban meg legyenek elégedve. Ezt úgy próbálja elérni, hogy a legtöbb ott dolgozót is bevonja a minőség biztosításába, és megtanítja őket arra, hogy hogyan lehet olyan terméket létrehozni, aminek

jobb

a

minősége.

A TQM-en alapul a későbbi EFQM modell is. Legfontosabb

3. ábra TQM

jellemzői:

fogyasztóközpontú

látásmód létrehozása, munkatársak megbízása, állandó javítás kis lépésekben, csapat munka, tanulás, az előrehaladás állandó ellenőrzése, Just in time. Feladatai: 

Összevonása a minőségügyi szervezeti rendszereknek (MIR, KIR, HIR, MEBIR)



Használat a minőségügy minden területén



Folytonos tökéletesítése a minőségnek



Folytonos tanítása a munkavállalóknak



A vevői magatartások vizsgálatával és az igényeikre tekintettel a látens elvárások feltárása.

A vezetési módszerek területén 4 fő értékelési szempont a mérvadó: 

1.A vezetés milyen iránymutatást ad a szervezet részére a küldetés, a jövőkép, az értékrend meghatározásához és azok továbbításához a szervezet egyedei felé?



2.A szervezet továbbfejlesztésének, struktúrájának kialakításához, ill.a folyamatos működéséhez milyen hathatós intézkedéseket foganatosít? 11



3. A Vezetőknek milyen módszerei vannak arra nézve, azaz hogyan ösztönzik dolgozóikat a folyamatos ön- és továbbképzésben való részvételre ahhoz, hogy naprakész ismereteik legyenek a minőséget javító lehetőségekről, valamint élnek-e a példamutatás mintaszerűségével?



4. Hogyan érvényesítik a tulajdonosi érdekek összeegyeztetését a közérdekkel, ill. a döntéshozók tágabb értelemben vett céljainak figyelembevételével tud-e élni a szervezet eredményesebbé tételéhez?

A sikeres TQM alapú üzleti kiválóság cím elnyerését követően a vállalat függetlenedik a további ellenőrző és megújító cselekményektől, így mind a Nemzetközi, mind a hazai minőségi elismerésre is nagyobb a lehetősége. EFQM: Olyan létrehozott, testreszabott minőségirányítási rendszer, ahol 9 kiválósági kritériumot határoznak meg önértékelési módszerekkel. A cég saját maga alakíthatja a rendszert. Kialakulásának indoka, hogy a vevő és a piac kapcsolata is globalizálódik a globalizáció következtében és mindenhol máshogy kell megfogalmazni a minőséget.

4. ábra EFQM kiválósági modell

1.1.2A minőségkövetelmények mérése A termékre vonatkozó vevő által elvárt igények összességét, szabványokat, hatósági előírásokat és a szerződési kötelezettségeket összefoglalóan minőségkövetelményeknek hívjuk. Mennyiségi jelzőkké kell átalakítani őket ahhoz, hogy mérni tudjuk, így lehet őket a legjobban vizsgálni és ellenőrizi. Ezeknek a leírásához társul egy modellezési és egy leképezési folyamat. Gyakran többváltozós értékekkel kell dolgoznunk, mert több tulajdonságnak egyszerre kell teljesülnie a követelmények szerint. A megfelelés kimutatására leginkább a minőségsokszöget szokták használni. A pontos teljesülést akkor láthatunk, ha a sokszögek egybevágnak.

12

1.2 Környezet Irányítási Rendszer

A legtöbb szervezet, akármilyen tevékenységet végez egy valamiben biztos, hogy hasonlítanak, abban hogy a környezetet szennyezik, vagy legalábbis terhelik valamilyen szinten, mert felhasználnak természeti erőforrásokat. Manapság már sokan odafigyelnek arra, hogy a vállalatok, amiknek a termékeit használják, azok milyen hatással vannak a környezetre. A környezetvédelmi jogszabályokat természetesen mindenkinek kötelessége betartani és minimalizálniuk kell napi munkájuk során a környezetre káros tevékenységeket. Ezzel előnyhöz is juthatnak a vállalatok a versenytársaikkal szemben, ha tudják bizonyítani,

hogy

milyen

szintű

az

elkötelezettségük

a

környezetvédelmi

felelősségvállaláshoz. Ennek

a

szemléletmódnak,

a

Környezetközpontú

Irányítási

Rendszer

(KIR)

bevezetésével, a cégnek az a célja, hogy minimalizálja a természeti erőforrásokkal való munkát, így próbálja elkerülni a környezet szennyezését és csökkentse a környezet terhelését is. Ha ezt teszik, akkor a költségeik is kevesebbek lehetnek, mert nem kell a környezetvédelmi bírságokra pénzt költeni. A KIR célja az ISO 14001 szerint, hogy bizonyítani tudja a vállalkozás, hogy mennyire kötelezte el magát a környezetvédelem mellett, emellett igazolni tudja a társadalmi igényekhez igazodását, ezért jobb lesz a szervezet presztízs értéke.

A szabványkövetelmények fő célja, hogy mind a gazdasági, szociális és jogi követelményeknek, mind pedig a környezetvédelmet együtt tudja alkalmazni. Ezek mellett pedig:

13



Nagyobb lesz a vállalkozás értéke, mert a tanúsítás megszerzését követően sikeresebb és nyereségesebb tud lenni.



Pontosan követhető lesz a szervezet működése és felépítése



Támogatást ad a következő üzletszerzésekhez, mert az ügyfelek jobban megbíznak azokban, akik tanúsítással rendelkeznek



Esély lesz a tendereken való részvételre.



Nagyobb lesz a cég ismertsége, mert a tanúsítványt a marketing stratégiába is könnyen alkalmazni lehet

Az ISO 14001 magába foglalja az eredményes KIR kialakításához elengedhetetlen szektor semleges elemeket: irányelvek a környezetvédelemben, tervezés, bevezetés, működtetés, vezetőségi felülvizsgálat, ellenőrzés és helyesbítő eljárások. Előnyös a kis és nagy, szolgáltató és gyártó vállalkozásoknak is. Költség csökkenést is eredményezhet

a

KIR

bevezetése.

Akiknek hasznos lehet a bevezetés: 

Tervezik egy előírásoknak megfelelő környezetvédelmi rendszer létrehozását



Céljukként határozták meg egy integrált irányítási rendszer létrehozásátt



A környezeti gondokat rendszerelmélettel szeretnék megoldani



Azt szeretnék elérni, hogy a környezetvédelmi teljesítmény jobbá váljon

Környezeti következmény: 

Kisebb lesz a környezeti kockázat



Megakadályozható és korlátozható a környezet szennyezése és terhelése



Korlátozható az esélye a szennyezéses véletlen dolgoknak, így pl. a takarítási költségek is kevesebbek lesznek



Az ártalmas hatások is korlátozódnak, mint pl.: o emisszió o szennyvíz és hulladék nagysága

14

Gazdasági következmény: 

Eredményesebb és kevesebb mértékű erőforrás használat, ennek köszönhetően a költségek csökkenése és így a jövedelmezőség fejlődése.



Hulladékgazdálkodás visszaesése



Jobb pozíció biztosítóknál és pénzintézeteknél



Új külföldi és belföldi piacokon való megjelenés lehetősége



Szükség van a tanúsítványra, ha pl. közbeszerzési pályázatokon támogatást szeretnének elnyerni



Környezetszennyezés miatti bírságoktól való mentesség

Külső vélemény és jogszabályi egyezés: 

Folyamatosan tudni kell milyen jogszabályi változások, módosítások történtek, mert ezeknek minden esetben eleget kell tenni.



Előidézhető a környezetvédelmi felelősségérzet rizikójának csökkentése.



A folytonos figyelemmel kísérés csökkenti az előírások be nem tartása miatti rizikókat



A hatóságok és a partnerek igényeinek kielégítése.



A cégről alkotott társadalmi, piaci és közösségi vélemény egyre jobb lesz.

Előrehaladás fenntartása 

Eredményesebb lesz az anyag és más erőforrások alkalmazása. A költség is kevesebb lesz és a környezet sem szennyeződik olyan mértékben.



A dolgozók környezettudatossága is nagyobb lesz, amiket oktatásokkal képzésekkel is lehet növelni.



Hulladék-újrafelhasználás és a környezeti teljesítmény fejlődése



Környezetvédelmi felelősségvállalás igazolása



Jobb lesz a piaci elhelyezkedés

15

2. MINŐSÉGMENEDZSMENT BEVEZETÉSE EGY VÁLLALATNÁL Alapfeltétel, hogy a vezetőség elkötelezett legyen teljes mértékben, a rendszer kialakítása mellett és meg kell teremteni mindenféle erőforrást. Nélkülözhetetlen a jól működő szervezeti struktúra, megfelelő mennyiségű dolgozó, oktatások és képzések szervezése, elegendő

pénzügyi

forrás,

eszközök.

A legfontosabb feladatai egy cégnek, hogy kitűzze a rövid és hosszú távú céljait egyaránt, ezek alapján meghozza a stratégiai döntései, ami a tervezés, valamint a szervezés, eljárások összehangolása az erőforrások és a működési módok területén és természetesen a szervezet kialakítása is ide tartozik. Ezen felül még a fontos a humán erőforrás megfelelő kezelése is. Három alapvető alkotóeleme van a minőségügyi rendszereknek, amiknek a segítségével meg lehet ragadni: 

Azok a szabványok és eljárások, amik a teljes vállalkozásra vonatkoznak.



Adott feladatokra használt minőség-ellenőrzés.



Minőségbiztosítás, aminek jelentése lehetőség szerint egy szervezeti-egység és valójában a minőségügyi feladatok elvégzése. 2.1 Stratégia

Először is azt kell megszabni, hogy a vállalat melyik szabvány alapján szeretné kiépíteni a saját rendszerét. Egy szervezet időt álló sikerességének érdekében a változásokhoz alkalmazkodni kell, flexibilisnek kell lenni, céltudatosan kell irányítani, aminek következtében össze lehet hangolni a szervezeti struktúrát és kultúrát. Legtöbbször a cégek szerződést kötnek egy tanácsadó céggel, akik segítenek a minőségügyi rendszer létrehozásában. Azt is meg kell határozni, hogy ki lesz az a személy a cégnél, aki felelős lesz a minőségügyi rendszerért. Ő fog irányítani ezen a területen és állandóan figyelni. Természetesen ezt a megbízást a feladatok, felelősség és hatáskör leírásával együtt a vállalat vezetője adja oda írásban a megbízottnak.

16

Tervezés: 

A vállalat küldetésének megfogalmazása



Stratégiai célok kitűzése



Stratégiai alternatívák kidolgozása



A stratégiai alternatívák értékelése, döntés



Stratégia programok kidolgozása



Megvalósítás



Megvalósítás ellenőrzése és visszacsatolás

Elemzés és elemzési módszerek A legelterjedtebb módszerek egy vállalat elemzéséhez a BCG-mátrix és a SWOT elemzés. Dokumentáció: Dokumentumok határozzák meg és rendszerezik a cég működését, aminek

megírásakor

fontos

számba venni a sajátosságokat is.

A

rendszernek

minőségügyi hierarchikus

dokumentációjának

a a

struktúrája. Elemei

alulról

felfelé

feljegyzések nyilvántartások,

a és

utasítások,

minőségbiztonsági eljárások és minőségügyi

tervek,

Minőségügyi

Kézikönyv,

Minőség-célok és programok és

a

legfelső

szinten

a

5. ábra A minőségügyi rendszer dokumentációjának hierarchikus felépülése (Dr. Papp László -A minőségmenedzsment alapjai 29.o)

minőségpolitika áll, aminek létrehozásához a menedzsment együttes munkájára van szükség. De a jóváhagyás természetesen a cég vezetőjének a hatáskörébe tartozik. Ezután pedig jöhet a bevezetése.

17

2.2 Önértékelés Az önértékelés egy nagyon alaposan kigondolt kiértékelés, aminek eredménye ez szemlélet vagy bírálat a szervezet sikerességéről és a minőségirányítási rendszer szintjéről. Ezt a kiértékelést leginkább a szervezet vezetősége szokta végezni. Célja, hogy iránymutatást nyújtson a vállalatnak, abból a szempontból, hogy az erőforrásait hogyan használja fel a fejlődés eléréséhez. Sokfajta modell van, ami erre lehet használni. Az önértékelés egyedi tulajdonságai: 

használható az egész rendszerre vagy csak egy területére vagy csak egy folyamatára,



végrehajtható a külső és belső ellenőrzések során, ha a vezetőség hozzájárul,



segíthet a fejlődési lehetőségeket feltárni, alkalmazni,



segíthet a minőségirányítási rendszer szintjének növelésében. 2.3 Feladatok a minőséggel kapcsolatban

A meghatározott minőséggel kapcsolatos feladatoknak összhangban kell lenniük a többi feladattal is. 

Minőségügyi tervezés, minőségi célok meghatározása



Fontos a szükséges erőforrások létrehozása. Ide tartozik a humán erőforrás és az információs rendszer is.



Kompetenciák leírása, célokhoz illeszkedő szervezet kialakítása



Tisztában kell lennie a szervezetnek azzal, hogy a jogszabályi és a vevői követelmények mennyire fontosak



Szükséges a rendszeres ellenőrzés

A minőségpolitika határozza meg a külső és belső működés és együttműködés alapelveit és azt, hogy a vállalat hogyan szeretné elérni az alapvető céljait. A minőségpolitika legfontosobb szabálya, hogy ne fogalmazzunk meg olyan célokat, amit valószínűleg nem tudunk teljesíteni, erőforrások hiánya miatt.

18

Amiket tartalmazhat a minőségpolitika: 

Belső működési elveket



A tervezett piaci pozíciót



Megcélozni kívánt piaci szegmenseket



A cég jelenlegi és jövőbeli működési körének meghatározását



A vevő számára értelmezett minőség fogalmát



A vevő dolgozóihoz, versenytársaihoz, szűkebb és tágabb környezetéhez fűződő viszonyát

A minőségtervezés természetesen függ a terméktől és a szervezettől is, de van egy pár olyan feladat, ami mindenféleképpen szükséges a siker eléréséhez, akármilyen is a vállat. 

Észre kell vennünk az ügyfelek minőséggel és pénzbeli értékkel kapcsolatos igényeit.



Fel kell ismerniük a legnagyobb piaci versenytársakat.



A terméket a vásárlói visszajelzések alapján kell megítélni és párhuzamba állítani a versenytársak termékeivel



Meglátni azokat a változásokat és trendeket, amik hatással vannak a versenypozícióra.



Időközönként szükség van a piaci teljesítmény felmérésére.



Vevői pozitív és negatív visszajelzések kezelése.



Ha kevés a visszaérkezett elégedett vélemény, akkor tenni kell annak érdekében, hogy a jövőben több legyen.



Szükség van arra, hogy célként fogalmazzák meg valamelyik magas minőségi szintre való eljutást.

19

3. MÉRÉSI ÉS VIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉGEK A legkedvezőbb a minőség nézőpontjából a hibák felderítésének és megelőzésének eszköze, ha a nyersanyagok és a félkész termékek minősége folyamatosan ellenőrizve van, a gyártófolyamat vizsgálata, hogy szabályosan működik-e. Azt az eljárást nevezzük vizsgálatnak mikor azt ellenőrzik, hogy a megadott követelmények teljesülnek-e. Ezt pontos dokumentációban rögzítik. Ezekkel az adatokkal könnyen tudunk statisztikát készíteni. 3.1Vizsgálat Szempontok:  Mérhetőség szempontjai 

Problémák, amik az előállítás során keletkezhetnek



Vevői elvárások

A minősítési és a mérőeszközökkel történő vizsgálatokat külön kell kezelni, mert mind a kettőt máshogy lehet hatékonyan ábrázolni és levezetni a következtetéseket. A vizsgálatokat időben is el kell különíteni egymástól, a beérkezéstől egészen a késztermékek kibocsátásáig. Mikor a folyamat végén végellenőrzést tartunk annak is kettős célja van. Egyrészt azok a vizsgálatok, amik csak ilyenkor folytathatók, másrészt pedig a felhasználási folyamatot érintő tényezők vizsgálata. Ha minden dokumentumunk megvan erről a vizsgálatról és a korábbiakról is és a termékünk mindennek megfelelt, vagyis minőségügyileg alkalmas, akkor kész van az értékesítésre. A termékek a mai világban egyre bonyolultabbak és bonyolultabbak. Ha minden tényezőt nem tudunk megvizsgálni, akkor fontos az, hogy mely tulajdonságokra terjedjen ki a vizsgálat, mik a legfontosabbak, amiknek teljesülniük kell. Mintavételezés Tömeggyártásnál mintavételezésre van szükségünk. Azt kell meghatároznunk, hogy az jelent e nagyobb kockázatot, ha vizsgálunk vagy az ha ez elmarad.

20

Mérés: Két tényezőt határozhatunk meg, ami alkalmas a minta értékelésére Hibás egységek aránya: A hibás egységek szám / az ellenőrzött egységek száma x 100 A termékegységekre eső hibák aránya: A hibák száma / Az ellenőrzött egységek száma x 100 A hibák összegződése: rendszeres hibák, véletlen hibák, hibaterjedés Mérőeszköz felügyelet Nagyon fontos, hogy azok az eszközök, amikkel a gyártást, fejlesztést, ellenőrzést végezzük azok jók legyenek különben nem kaphatunk pontos adatokat. Itt is a minőségirányítási rendszer 4 súlypontja szerint épül fel a folyamat. Szabályozni kell: 

A mérési folyamatokat



A műszerek rögzítő elemeit



A gyártókészülékeket és a folyamatműszerezést



A vizsgálószemélyzet megfelelő képzettségét



Az idomszereket



A műszereket



Az érzékelőket



A vizsgálóberendezéseket



A számítógép-szoftvereket 3.2 Hibafeltárás

A minőség-ellenőrzés folyamán minden nap nehézséget okozhat a termék és részeinek megfelelőssége vagy nem megfelelőssége. Fontos a probléma okát, mértékét, jellegét és hatását felderíteni, és meg kell előzni, hogy ezek a hibák újból és újból előforduljanak. Hiba és hiányosság: A meghatározott tulajdonság, kinézet vagy működés nem tökéletes vagy egyáltalán nem felel meg az előírásoknak 21

Hibajelenség: A termék előállításának bármely szakaszában észrevett probléma vagy tökéletlenség. Hibajelenség észrevétele: A hibajelenséget észrevehetjük mérés során, az arra alkalmas mérőeszközzel, hogy ha nem felel meg az elvárásoknak vagy pedig egyszerűen csak érzékeljük szemrevételezés vagy tapasztalat következtében. Ennek leírási formái sokfélék lehetnek, pl. megfelelt, nem megfelelt minősítés, az eltérés adatokkal való alátámasztása vagy szokványos meghatározás. Hibaforrások: A hiba oka behatárolhatóság szerint lehet: 

nyílt: Ilyenkor kétségtelenül csak és kizárólag egy okra vagy okokra lehet levezetni a hibát.



rejtett: Ilyenkor csak gondolni lehet, hogy mik lehetnek az okok.

A hiba oka a minősítés típusától függően lehet: 

feltételezett: Tapasztalat alapján jelölik meg az azonosíthatóságát és a hiba forrását is.



tényleges: Szakmai megfontolás szerint, választják ki, hogy mi lehetett a hiba forrása



Eredendő: Általában sokszoros áttételek szerint megvizsgált ok-okozati láncok segítségével jönnek rá a hiba forrására, így megakadályozható, hogy ez a hiba megint bekövetkezzen.

Hibakövetkezmény: Valójában az lenne a legjobb, ha a hibaforrás mindig orvosolható lenne, de a gyakorlatban ezek nagyon sok költségráfordítással járnak. Emiatt szükség van a következmények erősségét, költségek nagyságát és a javítási módokat is figyelembe venni.

22

3.3 Vizsgálati és megelőzési módszerek A mindenre kiterjedő, sokoldalú elemzési módszerek közül az alább felsoroltak lényegét szeretném kiemelni. FMEA Az FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) egy olyan eszköz, ami alkalmas a termékek és szolgáltatások előforduló meghibásodásának és következményeiknek elemzésére, elhárítására. Valójában a járműiparra találták ki, de manapság már máshol is hasznát

lehet

venni.

Azért van rá szükség, hogy a meghibásodott termékek száma kevesebb legyen, de lehet használni a mindegyik szakaszban tervezéstől a használatig. A vizsgálatot a következők alapján végzik: 

Milyen hiba fordulhat elő, a gyártás és a későbbiek folyamán?



Mi miatt történhet a hiba?



Mennyire nagy a hiba?



Hány alaklommal fordulhat elő ez a hiba újra?



Mennyire könnyen lehet észrevenni?

QFD módszer- Quality Function Deployment QFD Minőségügyi eszköz, amellyel a termék korai szakaszában megalapozható annak sikere a jól felmért piaci igény és a kivitelezés technológiájának összehangolásával pld.: az iparágak és szolgáltatások területén. Szigma módszer: Alapelve:

a

pénzügyileg

mérhető

eredmények

fontossága,

a

vesztességek

minimalizálására való törekvés fontossága, a vevőkör elégedettségének fokozására irányuló szüntelen figyelem.

23

Deming-féle PDCA eljárás: P=Plan Az elérhető cél meghatározása, javítási folyamatok

megtervezése.

A

változtatási

lehetőségek mikéntje. D=Do A megtervezett folyamatok végrehajtása C= Check Megvizsgálandó a várt eredményesség, amennyiben eltérés mutatkozik, azok okainak feltárása A=Act A megvalósulás és eltérések arányának megfelelő javítási intézkedések megtétele

6. ábra PDCA eljárás

Poka-yoke, a véletlen hiba megelőzősének módszere A japán Poka-yoke a véletlen hiba megelőzésének módszere. Egészen pontosan a „poka” jelenti a véletlen, nem szándékos hibát, a „yoke” pedig az elkerülést. A képzések és begyakorlások ellenére az emberi cselekvések során figyelmetlenségből, helytelen értelmezésből, összecserélés hatásárára és számos egyéb ismétlődő okból hibás cselekvések történnek. Ezek azonban elkerülhetők, s mivel a gyártási hibák fele pontosan a fentebb felsoroltakból ered, így kellő odafigyeléssel megakadályozható a hibás termékek létrejötte. A poka-yoke pontosan egyszerű műszaki intézkedésekkel ezek elkerülésében nyújt segítséget. Gondoskodik arról, hogy a hiba azonnal felismerhető legyen s emellett meg se tudjon ismétlődni. Ez a japán rendszer mindig valamilyen vizsgálathoz kapcsolódik. Japánban eddig 300 technikát ismertettek, javarészt a minőségkörök kezdeményezésére. Ki kell hangsúlyozni, hogy a poka-yoke nem helyettesíti vagy ellenőrzi az embert, s annak elővigyázatosságát, de segít a tévedések számának csökkentésében, éppen ezért van szükség a bevezetésére.

24

Halszálka módszer – a hibák ok-okozat elemzésére Természetesen minden felmerülő problémának oka van, melyet egy alapos vizsgálattal fel is lehet fedni. Bonyolultabb esetekben mindenképpen az ok-okozat sorozat rendezett áttekintése elkerülhetetlen, mely eseteket grafikusan ábrázolni a legcélravezetőbb. Egyik ilyen módszer egy halszálka (más néven Ishikawa) diagram készítése. A diagram „szálka csoportjait” az ok-okozat jelenség forrásai képzik, melyek lehetnek: a. eljárás b. berendezés, gép c. anyag d. munkaerő e. környezeti tényező. Ennek

alkalmazása

azoknál

a

cégeknél hasznos, ahol összetett problémákat

kell

kiküszöbölni,

ugyanis egyszerűbb összefüggések közvetlenül is felfedhetőek.

A

7. ábra Halszálka diagram

valódi hatékonyság érdekében az érintett területek szakértőiből összeállított csapatokkal érdemes dolgozni, így biztosítva a differenciált és komplex problémakezelést.

Az eljárások során alkalmazott szervezési technikák A felsorolt TQM fejlesztési módszerek, eljárások a következők: SWOT-elemzés Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek rövidítéséből áll össze Brainstorming Olyan módszer amely akár egy csoporton belül is feltárásra kerülhetnek egyéni ötletek, és azok megvalósíthatóságának problémái különböző szempontok szerint, ill.a megoldási módszerek is kidolgozásra kerülhetnek. 25

Ishikawa-diagram Ok-okozat logikája szerinti grafikus ábrázolási mód, amely feltünteti az egymásból következő összefüggéseket. KJ-diagram Segítséget ad valamennyi, a megvalósításhoz szükséges eszköz feltárásához /ötletek, vélemények,stb/, azok strukturálására, a fő irányok konkretizálására. Pareto-elemzés A hibaokok előfordulási számának, vagy következményeik szerinti rangsorolásra vonatkozhat, hogy ezáltal hatékonyabb beavatkozásra nyíljon lehetőség.

4.MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK „Mindig az az olcsóbb, ha a munkát már elsőre jól végezzük el.”7 A minőségköltségek, azoknak a költségeknek az összessége, amik a jó minőség biztosításához, ellenőrzéséhez szükségesek és amik a hibák miatt keletkeznek. A minőség biztosítására használt, azon belül a hiba-megelőzési, ellenőrzési költségeket és a hiányosságok miatt szóba jöhető költségek számottevőek. Főleg az utólagosan észrevett hibák miatti költségek, mert emiatt a nettó nyereség akár 50%-al is kevesebb lehet. Pl.: Egy felmérés szerint az amerikai cégeknél a hibák helyrehozására és a selejtekre kapacitásuk

15-40%-át

használják

fel.

Ha a megelőzésre költünk, akkor az pedig valószínűleg csak egyszeri költéség lesz, mert a meglévő problémát akár örökre megoldhatjuk vele, ezért mikor a költségeket számoljuk ezt célszerű figyelembe venni. Leginkább a minőségi hibák megelőzésére költött összegek jönnek vissza, de mégsem erre költenek a legtöbbet általában a vállalatok, hanem a hibák vizsgálatára és a külső belső hibák kijavítására és a hibák elkerülésére pedig csak 05 - 5%. A javításokra fordított költségek viszont sokkal jobban mérhetők, lehet, hogy emiatt van ez

az

ellentmondás.

Végignézve a nemzetközi ismereteket, kikövetkeztethetjük, hogy gazdaságilag is kapcsolatban áll a minőségi színvonal megtartásának és korrigálásának mind a három

7

Philip Crosby – Csath Magdolna – Minőségstratégia TQM 124.o

26

tevékenységcsoportja. Ha

többet

fordítanának

a

hibák

elkerülésére,

akkor

a

megtakarításokat

megsokszorozhatnák azzal, hogy a hibák kijavítására már nem kellene annyit költeni.

4.1 Stratégiai és operatív minőségkontrolling A stratégiai tervezésnél figyelembe kell venni azokat a feladatokat, amik a következő évekre

vannak

kitűzve

minőségfejlesztés

céljából.

Ilyenek

lehetnek

pl.:

A

minőségirányítási rendszerek létrehozása ott ahol még nem lett eddig bevezetve, a munkarendszerek auditálása, a teljes körű minőségirányítási rendszer fejlesztése és az EFQM kialakítása. A stratégiai minőségfejlesztés kialakításával és annak időben történő létrehozásával, oktatásokkal, ellenőrzésekkel és a költségek számításával foglalkoznak az operatív minőségkontrollerek. Ezen kívül az ő feladatuk a minőségügyi költségek optimalizálása, úgy hogy a minőség biztosításra költött költségeket és a hibaköltségeket vetik össze. A minőségügy bevezetése egy cégnél nagyon sok költségráfordítást vonz maga után a menedzsmenttől. Ide tartozik a kialakítása a minőségirányítási szervezetnek, auditálása az ISO-szabványoknak, a rendszeres felügyelet és javító fejlesztések megszervezése. Egy minőségügyi rendszer kiépítésének az elején, legtöbbször rájönnek, hogy egy ponton felül már nem éri meg többet költeni a minőségbiztosítás hiba megelőzési költségeire, mert már nem javul a minőségi színvonal tovább és hibacsökkenés sem csökken annyira már

tovább,

hiába

költünk

rá.

A 70-es években ennek szemléltetésére készítette el Juran a minőség-költség diagramot.

8. ábra Juran féle minőség-költség diagram (Dr. Tóth Antal - Az operatív és a stratégiai minőségkontrollerek új kihívásai, a minőségügyi költségek optimalizálása és a TQM alapú vállalati stratégiai menedzsment támogatása )

27

Itt

láthatjuk,

hogy

a

minőségbiztosítás

költségeit

és

a

hibás

termékek

költségráfordításaival állítja szembe. A szervezetnek a legfontosabb a nyereségessége, ennek érdekében használja a minőségügyet is. A vállalkozó azt gondolta, hogy nem kell többet költenie a minőségügyre, ha a minőségi színvonal már nem emelkedik. Ezek után létrejött egy szemléletváltás a minőségköltségek számolásának pontosítása miatt. Szükség volt ehhez egy kontrolling rendszerre is. Ez a szemléletváltás három részt érintett: 

Két külön részre kellett osztani a minőségfejlesztési költségeket és a termék előállítás fejlesztés költségeket, amit a kontrolling-adatbázissal lehetett jól megoldani.



Együtt és külön is kell kezelni és elemezni a költségeit a minőségügyi akcióknak és termék-előállítás felügyeletének költségeit, terv-tényelemzéssel.



Külön

kell

kezelni

a

belső

és

a

külső

hibás

termékeket.

Az eredményesség érdekében fontos tudni, hogy a selejtek csökkenése és a minőség javulása milyen szinten növeli a vállalkozás presztízsét a piacon, a vásárlók száma mennyivel növekszik és a nyereség nagyobb lesz e. A Juran által tervezett diagramot módosította Wolf és Bechert , akik bemutattak egy új továbbfejlesztett diagramot. Azt bizonyították be, hogy ha emeli egy vállalat a minőségi színvonalát, akkor nem a minőségbiztosítás aranyos összköltsége nő meg, hanem a szint növekedésével igencsak csökkenő tendenciát láthatunk.

9. ábra Wolf & Bechert minőség-költés diagarm (Dr. Tóth Antal - Az operatív és a stratégiai minőségkontrollerek új kihívásai, a minőségügyi költségek optimalizálása és a TQM alapú vállalati stratégiai menedzsment támogatása)

28

Sokféleképpen, közvetett módon a profit növekedését idézheti elő a minőség javítása. A minőség rendszeres javítása segíthet megtartani a régi ügyfeleket és segíthet újakat szerezni. Ezen kívül a költség csökkenését is elérhetjük azáltal, hogy javítjuk a minőséget. 4.2 Minőségszínvonal gazdaságosságossága

Egy-két kritérium a minőségi színvonal megtartásával és fejlesztésével kapcsolatosan: 

A minőség javítása leginkább a saját költségek lecsökkentésével, a minőség erősítésével pedig úgy juthatunk gazdasági növekedéshez, hogy az árat annyival kell növelni, hogy az több legyen, mint a ráfordítás összege. Ezeket a célokat másmás szempont alapján kell vizsgálni.



Amikor a fejlődés hatását vizsgáljuk, akkor figyelembe kell venni a megfelelősség elérésének költségeit és a nem megfelelősség miatt kialakuló károkat is.



Minden esetben fontos figyelembe venni az immateriális összetevőket is.

4.3 Minőségköltségek tervezése A minőségköltségek a gazdaságnak olyan kelléket adnak, aminek közreműködésével a vezetői a vállalatnak és azok, akik tényleges létrehozói a minőségbiztosításnak könnyen és eredményesen

tudjanak

együtt

működni.

A minőségköltségek támogatásával könnyebben osztályozhatók a programok, nyereség érhető el ennek következtében. Két részre oszthatjuk a minőségköltségeket. 1. Minőség megteremtésére áldozott költségek Ehhez tartozik minden olyan költség, amit a termékhibák megelőzésére fordítanak: 

Minőségtervezés költségei



Minőségrendszer kialakításával, fenntartásával kapcsolatos költségek 

Minőségügyi adatgyűjtéssel, mérőeszközökkel kapcsolatos kiadások



Folyamatszabályozás 29



Beszállítók értékelése



Minőségügyi képzések



Minőségfejlesztési programköltségek



Vizsgálati költségek



Beérkező termék, idegenáru vizsgálat



Gyártásközi ellenőrzés



Végellenőrzés

2. Rossz minőség miatti veszteségek 

Selejt, javítás



Értékcsökkenés



Szavatosság, termékfelelősség



Engedmények



Hibaelemzés

Egy termelő vállalat esetében, nemzetközi tanulmányok szerint, kimutatták, hogy általában a három tényezője a minőségköltségeknek: 

„Megelőzés költségei: 5 %



Értékelés költségei: 30 %



Hiba kiküszöbölés költségei: 65 %

Ezek a költségek a termék értékesítéséből befolyó bevételek 25-40 %-át teszik ki. Megfelelő minőségbiztosítással ennek akár 75 %-át is meg lehetne takarítani! „8 Ha egy szervezet be szeretné vezetni a minőségkontrolling rendszert, akkor ennek a költségei függnek a szervezet méretétől, az előállított termék vagy szolgáltatás jellegétől, a vezetés és a munkatársak elkötelezettségétől és attól, hogy jelenleg mennyire szervezetten működik a vállalkozás. A minőségköltségek egy meghatározott időhöz tartozó abszolút értékeivel nem vethetőek össze egy régebbi értékkel, mert a piaci és pénzügyi tulajdonságok folyton alakulnak. Emiatt

a

minőségköltségeket

információhoz 8

hasonlítva

leginkább

valamelyik

mutatószámként

írjuk

pénzügyi le

vagy és

gazdasági elemezzük.

http://centroszet.hu/tananyag/minoseg%20jo/422_a_minsgkltsgek_felosztsa.html

30

A minőségköltség-mutatók célja, hogy a vállalkozás céljainak elérését konkrét vizsgálattal mutassák ki, és ezek segítségével előre meghatározott korrigálható lehetőségeket készítsenek. A mutatók közül van olyan, ami hatással lehet a munkavállalók motivációjára. Legtöbbször ezek a mutatók csak valamennyi idő elteltével alkalmazhatók. A minőségköltség-jelentéshez alkalmazható mutatókat a vizsgálati és döntési célok írják le. Mindegyik minőségköltség leginkább alkalmazott vonatkozási értékei: 

termelés nagysága



gyártási bérköltség



anyagok ára



feldolgozási érték



termelési érték



nettó árbevétel

Néhány példa a számítható minőségköltség-mutatószámokra 

összes minőségköltség/forgalom



összes minőségköltség/termelési költség



összes minőségköltség/termelési érték

Aránya a költségelemeknek: 

vizsgálati költség/összes minőségköltség



külső hiba/összes minőségköltség



belső hiba/összes minőségköltség



hiba megelőzési költség/összes minőségköltség

Két lehetőség van arra, hogy a nyereség nagyobb legyen. A bevételt növelni kell vagy a költségeket kell csökkenteni. Az, hogy melyik cég melyiket választja azt befolyásolja a piaci környezet, a belső adottságok, készségek, kapacitások. Egyik lehetőség a hibákkal kapcsolatos költségek minimalizálása, akkor is többletköltség alakul ki, ha erőforráspazarlás van.

31

4.4 Különböző megközelítési módszerek 9 

Japán: Nem tartalmaz a minőség létrehozásával, biztosításával összefüggő speciális költségeket. A minőség kialakítására való törekvés már a „japán csoda” óta számukra természetes. A legfontosabb a vevői igények kielégítése. A zéróhibára való törekvés is a mindennapi élet része, ha ez nem valósul meg akkor beszélnek a japánok hibaköltségekről. Beleértve a selejt gyártása miatti felesleges és kieső munka (gép, anyag, ember) költsége, a termékjavítások és a reklamációk költségei.



Európai: Ahogy az európaiak gondolkodásmódja, ugyanúgy a minőségköltségszemlélet is eltér a japántól. A hibaköltségeket két nagy csoportra oszthatjuk:

Belső hibaköltségek: Kiszállítás előtt észreveszik a hibát 

rossz tervezés az utólagos fejlesztések költségei – Miután a tervezési munkák lezárultak, de kiderül, hogy szükség van utólagos fejlesztésre, tervezésre a nem megfelelő termék miatt, plusz a az utólagos munka során felmerülő költségek pl.:anyag, termék, alkatrész, szerszám.



selejt-gyártás – Azok a termékek tartoznak ide, amik nem elégítik ki a minőségi követelményeket és ezért nem használhatók fel. A selejtet meg kell semmisíteni és újra kell gyártani.



korrekció – Az ismétlődő hibák kiküszöbölésének költségei



termékek válogatása – Hibás termékek kiválogatásának és osztályozásának költségei



javítás utáni ismételt vizsgálatok szükségessége miatt felmerült tételek – Ide tartozik a hibakeresés és annak a költségei, ha egy tevékenységet újra végre kell hajtani.



értékcsökkenés, leértékelés – A tökéletes termékek értékének csökkenése, leértékelő intézkedések költségei



9

Probléma és hibaelemzés

http://www.szervez.uni-miskolc.hu/blaci/minmen/minsgkltsgek.html

32

Külső hibaköltségek: Kiszállítás után veszik észre a hibát 

szavatosság és reklamáció – Az ügyfél által megreklamált és visszaszállított termékek költségei és a garanciális időn belül előforduló minőségi hiányosságok ráfordításai pl.: pótszállítás, csere



minőségi árengedmény és méltányosság – Minőségi hiányok miatti kifizetések tartoznak ebbe a kategóriába.



termelői és termékfelelősség – Visszahívások költségei. Azok a kifizetések, amik a hibás termék miatt keletkezett anyagi, személyi vagy vagyoni károk miatt keletkeznek.



piacvesztés miatti többletköltségek



nehezen számszerűsíthető tételek – üzlet elvesztése, piaci megítélés romlása

Ez a módszer olyan dolgokat is megfogalmaz, ami a japán filozófia szerint természetes pl. a megelőzési és a vizsgálati költségek. A megelőzési költségek : 

minőség tervezésének,



megfigyelő, mérő és vizsgáló berendezések és módszerek létesítésének,



oktatások és képzések közvetlen és közvetett (kieső idő) elemeinek,



beszállító felkutatásának, értékelésének és minősítésének,



minőségügyi rendszer kialakításának és működtetésének költségeit.

A vizsgálati költségek: 

prototípus-vizsgálat,



áruk minősítése,



gyártásközi ellenőrzés és végellenőrzés,



vizsgálatok dokumentálásának költségei.



Amerikai: Más mint az európai szemléletmód. De mindketten elvetik a tökéletes minőség biztosíthatóságát. Az amerikai módszer eleve számol egy ún. tervezett költségszinttel, amely a valószínűsíthetően felmerülő problémák, reklamációk 33

kezelését fedezi. Ennek mértékét becslések és korábbi tapasztalatok alapján lehet megállapítani. A tervezett költségeken kívül a szervezetek terveznek még egy várható veszteségszintet, mely a piacvesztés, árleszállítások és más tételek fedezetére képeznek. Amennyiben ezt a tervezett szintet „alulteljesítik", az egyfajta nyereségnek számít. Az amerikai megközelítés szoros kapcsolatban áll a kontrolling szemléletével és az üzleti egységek tervezési (tervalku) módjával. 4.5 Az emberi hibák Az emberi hibák kivizsgálására is nagy szükség van. Az emberi tényező fontosságát és alapadottságát A.D. Swain az USA hadseregében sok éven át vizsgálta, mivel nagyon sokan voltak így megfelelően tudta az elemzéseket végezni. A félresikerült tevékenységek vizsgálata közben észrevételeit teljesen a körülményekig és a mozdulatsorokig bővítette. A hibák egy töredéke tévesztések miatt jön létre. Pl.: Gondolati elemek hibás sorrendje, kihagyása, pótlása és az ellenőrzés elmaradása. Ez legtöbbször azért következik be, mert az emberek elfelejtenek, dolgokat hiába tudják, hogy mit kéne tenniük. Az emberi hibák előfordulásának valószínűségét, egy HEP (Human Error Probablility) nevű

módszeren

keresztül

lehet

bemutatni.

A megelőzés legfőbb elemei: 

elméleti vagy fizikai módszerekkel rávezetés az ellenőrzésre



a sztereotípia létrehozásának megakadályozása



ha van rá alkalom, akkor a döntések során csak igen-nem válaszok használata



gépi eszközökkel való helyettesítés, vagy ember és gép közös használata

Amikor az emberi hibákat csökkentő módszereket próbáljuk feltárni, akkor az a leghatékonyabb, ha elsőként a hiba előfordulásának valószínűségét határozzuk meg, aztán ennek segítségével a megelőző tevékenység eredményességének minősítése a következő. Gondolni kell ilyenkor az ember körülményeire és a tudatát zavaró dolgokra.

34

5. 4 STÍLUS KFT. A 4 Stílus Kft. 2007. december 13-án hozták létre hazai magánszemélyek, azóta van bejegyezve ezen a néven. Székehelye Pest megyében Tökölön található. A vállalkozás majdnem 10 éve van piacon, dolgozóik, szakembereik és a cég vezetősége

is

több

évtizedes

építőipari

tapasztalattal

rendelkezik. Napjainkban már web shopból is megrendelhetjük

10. ábra A 4 Stílus kft. emblémája

a termékeiket. A vállalkozás feladatai közé tartozik: Fa, építőanyag és szaniteráru nagykereskedés. Ezen felül foglalkozik például épületépítéssel, víz gáz és fűtésszerelés, asztalos szerkezeti munkákkal, festéssel, üvegezéssel, textil, ruha, vasáru, festék és bőráru forgalmazással, szárazföldi szállítással, ingatlanügynökséggel, evőeszközgyártással, műtrágya és kisállateledelforgalmazással. A cégnek két fő profilja van már az elejétől az építőanyag kereskedelem, ide tartozik a festék, hidegburkoló anyagok forgalmazása és a kenhető textiltapéta gyártása. Ezen felül tevékenységi körükbe tartozik még az ingatlan hasznosítás, felújítás és nyomvonal jellegű építmények kivitelezése és karbantartása. A Recitext® kenhető textiltapéta a cég saját szabadalma, gyártása és piacra dobása a kezdetektől fogva a fő feladatuk. Az építőipari válság ellenére szerencsére évrőlévre növekvő árbevételt sikerül elérniük. Ez főleg

dolgozóik

munkájának

megbízható

köszönhető,

akik

lelkiismeretes mindig

is

sajátjukként néztek a cégre. A 4 Stílus kft.-nek fő alapelve, hogy olyan munkahelyet hozzon létre, ahol családiashoz hasonló légkör veszi körbe, 11. ábra A 4 Stílus kft. iroda épülete

mind a dolgozókat, mind a hozzájuk betérő vásárlókat.

Vevőiket

próbálják

mindig

jó

35

hangulatúan

és

az

elvárásoknak

legmegfelelőbb

módon

(gyorsan,

alaposan,

körültekintően) ellátni. A dolgozói létszámot figyelembe véve a vállalkozás a mikro és a kisvállalkozás között van. A nagyobb kivitelezési munkáknál, kiterjedt jól képzett alvállalkozói körrel vannak ellátva. Beszállítóik jó minőségű, megbízható áruval látják el üzleteiket. Céljuk: Az olyan áruk gyártása és forgalmazása, amely vásárlóik elvárásainak teljesen megfelelnek. Arra törekszenek, hogy termékeik ne csak a modern külsőről, hanem a legkiválóbb minőségről is ismerté váljanak. Fontosnak tartják, hogy üzleteik olyan mértékű felszereltséggel rendelkezzenek, ahol mindenki megtalálja a stílusához és a pénztárcájához legjobban illő árút, minőségbeli különbség nélkül. 5.1 Recitext® A Recitext kenhető textiltapéta a jövő anyaga, összetétele 100 % pamut textília. A

Recitext

textiltapéta

folyékony esztétikai

szempontból túlszárnyalja a hagyományos tapétákat és bármely más festési eljárást.

12. ábra A Recitext textiltapéta emblémája

Alkalmas lakások, irodák, középületek belső tereinek hő- és hangszigetelő burkolására. Megfelelő alapozás után felhordható vakolatra, gipszkartonra, betonfalra, vagy hungarocellre is. Olyan helyekre nem ajánlott csak hol nagy a páratartalom pl.: konyha , fürdőszoba.

36

Előnyös tulajdonságai: 

környezetbarát,



elegáns,



exkluzív,



egyéni megjelenést biztosít



kiváló hőszigetelő, ezáltal fűtési energia takarítható meg



kitűnő hangszigetelő tulajdonsága különösen alkalmassá teszi panellakások és vékony válaszfalú irodák, üzlethelységek burkolására



pozitív akusztikai tulajdonságainak köszönhetően stúdióhatás alakul ki



toldásmentes homogén felületet biztosít



magas flexibilitás - ennek köszönhetően eltünteti a falakon keletkező hajszálrepedéseket



oszlopok, boltívek és lekerekített falak burkolására is használható



portaszító



nem szívja be a füstöt



könnyen tisztítható,



energiatakarékos,



melegség érzetét kelti



hosszú élettartamú, mert portaszító még azokon a helyeken

is, ahol

úgynevezett hőhidak vannak a helyiségben 

átereszti a légnedvességet, ezáltal a csempézett részek felett vizes helyiségekben is alkalmazható



bármilyen vizesbázisú festékkel átfesthető- a már felhordott tapéta kötőanyaga vízzel oldható, így azt a falról áztatással eltávolítva ismételten, többször is újra felhasználható



egyedi,

mert

dekoratív

hatását

stukkódíszítéssel

is

fokozhatjuk

vagy csillámporral tovább díszíthetjük.

37

A Recitext kenhető textiltapéta gazdaságossága: Az ára kedvező az eddig ismert import textiltapétákkal összehasonlítva és már képes felvenni a versenyt a napjainkban népszerű divatos tapétákkal. Ennek titka a szabadalmaztatott eljárás, vagyis a reciklálás, amikor energiatakarékos és környezetbarát technológiával állítják elő az alapanyagot, jelen esetben pamuttextil hulladékból. A Recitext tapétával való burkolás költségei

a

kiváló

hőszigetelő

képessége miatt rövid időn belül megtérülnek az alacsonyabb fűtési díjak miatt. További fűtési energiát tudunk megtakarítani, azzal hogy a Recitext textiltapéta melegség érzetét kelti. 13. ábra A textiltapéta felkenéskor

Ami

ugyanolyan hagyományos

azt

jelenti,

közérzethez,

hogy mint

a

burkolású

helyiségekben 2-3 C°-al alacsonyabb léghőmérséklet is elegendő. Ennek köszönhetően nyári hónapokban a hűtésre felhasznált energia is csökkenthető. Többször is fel lehet használni. A tapéta kötőanyaga vízzel oldható, így az a falról áztatással könnyen eltávolítható, és egy másik helyiségben újra felkenhető. Az élettartama végén különösebb előkészítés nélkül, vagy egy újabb réteg textiltapéta felvitelével, vagy diszperziós átfestéssel felújítható. Az előnyös hő- és hangszigetelő tulajdonságai megmaradnak. Az élettartama is hosszú, mert antisztatikus jellemzőjének köszönhetően portaszító hatása van.

38

Környezetvédelem Már az ókori Kínában is szövetekkel, leginkább selyemmel borították a palotákban a falakat. Manapság, az újdonság, hogy ma már 100% újrahasznosított pamutból készül ez a borítás. A 4 STÍLUS Kft igazgatójának tapasztalatai szerint ugyanolyan jó öltözék a pamut a lakás számára is, mint az embereknek. A hagyományos tapétához hasonlóan dekoratív, fő célja, hogy díszítse, otthonossá varázsolja a lakást. Ezen kívül tökéletesen illeszkedik a bútorzathoz, és kifejezi a lakó személyiségét is. A textil tapéta a pamutnak köszönheti a legtöbb jó tulajdonságát. A hagyományos tapéta, néhány tized milliméteres vastagságú, a textiltapéta viszont hárommilliméteres vastagságban kerül a falra. Óvodákban, általános

és iskolai

technikaórán

is

alkalmazták már a gyurma és a festék keverékeként, például tojásdíszítésre, vázák

dekorálásra,

hiszen

semmiféle

egészségre anyagot

káros

14. ábra A textiltapéta kész állapotban a falon

nem

tartalmaz, a tapéta gyakorlatilag újrahasznosítható. Ha elpiszkolódik, vagy ha valaki már megunta és újjá szeretné varázsolni lakását, akkor csak le kell szedni, ki lehet mosni és az esetleges színezés után vissza lehet tenni a falra. Ez egy újfajta tisztítási módszer, de hétköznapokon inkább a porszívózás a legegyszerűbb módja a tisztításának, mivel a Recitext textiltapéta nem tartalmaz semmilyen műanyagszármazékot, és műszálat, amelyek elektrosztatikusan feltöltődnének, és így nem vonzza a port. Nem kell attól félni, hogy a porszívózás közben a kosz szétkenődik, elmaszatolódik, vagy kiszakad a tapéta. A textiltapéta is kiszakadhat, de lényegesen egyszerűbb kiegészíteni, és ami nagyon fontos: nem marad a javításnak nyoma. Ez abból adódik, hogy kenhető formájában kerül 39

fel a falra, ahol időjárástól függően két-három nap alatt megszárad. A ragasztó tiszta vízzel ismét kenhető formába alakítja a tapétát, így a hiba helye könnyen eltüntethető. A falelőkészítés lényegesen egyszerűbben zajlik, mint a hagyományos tapétánál. Következő előnye még, hogy akármennyi réteg felkerülhet a falra, sőt a második, harmadik réteget lényegesen egyszerűbb felkenni, hiszen ha az első rétegnél nem voltak problémák az alapozással, akkor a következőkben sem lesz. Ha pedig a falon megunja a kiválasztott szín, akkor bármilyen diszperzit festékkel átfesthető. A Recitext textiltapéta sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy találkozhatunk vele többek között egy festőművész képein, egy arab emír palotájában, és Angliában is, ugyanúgy megtalálható akár az Ön szomszédja nappalijában is. Egyáltalán nem olyan drága, mint azt gondolhatnánk. Ha a hagyományos tapéta korrekt felhordási módját végigcsinálja valaki – tehát kétszer glettel, alácsiszolja a falat és egy kicsit is igényesebb tapétát választ, akkor az körülbelül ugyanannyiba kerül, mint a textiltapéta.

15. ábra A textiltapéta stukkódíszítéssel

40

5.2 A 4 Stílus Kft. költséggazdálkodása „Költségen egy termék előállítására és forgalmazására fordított eleven és holt munkaértékének pénzben kifejezett összegét értjük.”10 A költségeket befolyásoló tényezők: 

Forgalom nagysága és összetétele



Készlet nagysága és összetétele



Kereskedelmi munka minősége



Bolthálózat nagysága, összetétele



Költségtarifák alakulása11

A vállalat példáján keresztül szeretném bemutatni a költségeket befolyásoló tényezőket. Elsőként kell megemlíteni a forgalom nagyságát és összetételét, amely nagymértékben hozzájárul a költségek alakulásához, hiszen minél nagyobb a forgalom annál több költség merül fel. Szintén költségekre ható tényező a készlet nagysága és összetétele, amely esetben optimális készletnagyságra kell törekedni. Az üzlet tulajdonosának elmondása alapján ez az egyik legfontosabb költségeket befolyásoló tényező, hiszen a raktáron maradt felesleges árukészlet plusztárolási költséget jelenthet. A kereskedelmi munka minőségén a vállalatnál dolgozók munkaminőségét kell érteni. Többek között a vevőbarát viselkedést, a megbízhatóságot, a folyamatos, precíz munkát jelenti. Ha a kereskedelmi munkának nem megfelelő a minősége, szintén megnövelheti a vállalat költségeit. Meg kell még említeni a Bolthálózat nagyságát, ami szintén képes befolyásolni a költségeket. Ilyen költségek például a szállítási költségek.

10

Juhász A. –Kenedics K.- Sólyom CS.: Kereskedelmi vállalkozások gazdálkodása és vezetése I. (Főiskolai jegyzet)

41

A vállalat a központi beszerzést Tökölön intézi. A Kft. központi raktára is Tökölön található, így az üzletektől átlag 18 kilométerre, ezáltal a vállalat szállítási költsége nem túl magas. Költség

nemek

szerint

megkülönböztetünk: Anyagjellegű ráfordításokat, ide sorolhatóak például a vállalat által vásárolt

anyagok,

energiafelhasználás

(víz-villany

költség) valamint a különböző karbantartási díjak.

16. ábra A 4 Stílus kft. egyik üzlete belülről

Személy jellegű ráfordítások közé minden humán erőforrással kapcsolatos költségek sorolhatóak. Például a dolgozóknak fizetett munkabérek, bárjárulékok, közterhek. A következő költség kategória az értékcsökkenési leírás, ezen belül főként az amortizációs költségek. Például a vállalat által használt tehergépkocsi (tárgyi eszköz) vagy az áruforgalmi rendszer működéséhez szükséges Szoftver termékek (Immateriális javak). Egyéb költség kategóriába a vállalat gazdálkodási tevékenysége során felmerült egyéb költségek tartoznak. Például: bankköltség, biztosítási díjak, hatósági díjak. Az alábbi táblázat összesítve mutatja a vállalat költség nemek szerinti csoportosítását 2013. és 2014. évben: 1. táblázat A vállalat költségnemek szerinti csoportosítása

Költségek

2013 (ezer Ft)

2014 (ezer Ft)

Anyagjellegű ráfordítások

73615

78074

jellegű 26420

27234

Személyi ráfordítások

Értékcsökkenési leírás

5118

5231

Egyéb ráfordítások

5211

5372

42

A fenti táblázat alapján látható, hogy a 4 Stílus Kft. anyagjellegű és személyi jellegű költségei kis mértékben növekedtek a vizsgált időszakban. Az értékcsökkenési leírás illetve az egyéb költségeknél is növekedés figyelhető meg.

A következő csoportosítást az értékesítési volumen változásához való viszony alapján végeztem: Ide tartoznak a vállalat havi viszonylag állandó költségei, amelyek a forgalom változásától függetlenek. 2. táblázatA vállalat havi állandó költségei

Havi viszonylag állandó költségek

(Ezer Ft)

Járulék

996

Munkabér

1271

ÁFA

814

Villany

71

Víz-szemét

76

Gáz

41

Telefon, internet

47

Mobil telefon

97

Hitel OTP tőke

0

Hitel OTP kamat

0

Hitel garancia biztosítás

0

Szoftver követési díj

12

Biztonságtechnikai távfelügyelet

0

Nyomtatvány, irodaszer stb.

11

Könyvelési díj

74

Épületbiztosítás, berendezés

0

A fenti táblázat a havi viszonylag állandó költségeket szemlélteti. A táblázatból jól látható, hogy a vállalat legnagyobb havi kiadása a dolgozóknak fizetett munkabér, majd ezt követi a járulék befizetések, illetve az ÁFA befizetések. (az utóbbi két elem nem számolható el a költség terhére.) 43

A vállalat változó költségei a forgalom nagyságától függő költségek. Példa a 4 Stílus Kft.-nél megjelenő változó költségekre: 3. táblázatA vállalat változó költségei

Változó költségek

2014 (ezer Ft)

Karbantartás, javítás

455

Helyi adók (iparűzési adó)

264

Csomagolás díj

15

Évi összesen:

734

A cég változó költségei a karbantartási, javítási költségek. A helyi adók közül az iparűzési adót is változó költségek között kell elszámolni, amelyet a vállalkozás adott évben elért bevétele alapján a helyi önkormányzat határoz meg. Csomagolási díj szintén változó költség. A változó költségeket irány és mérték szerint is csoportosíthatjuk. Lineáris költségekről akkor beszélünk, ha a költség iránya és mértéke forgalom változásához képest arányosan változik. Ilyen költségek például a vállalatnál használt csomagolóanyagok költségei valamint a jutalék. A Degresszív költségek az értékesítéshez képest kisebb mértékben növekednek. A cégnél dolgozók alapbére például ebbe a kategóriába sorolható. Az utolsó kategória a Progresszív költségek csoportja, ahol az értékesítéshez képest nagyobb mértékben emelkednek a költségek. Kiváló példa erre a karbantartási díjak (légkondicionáló berendezések, hűtők, pénztárgépek javítása)

A vállalat költségelemzéséhez használt legfontosabb mutatók illetve a mutatók segítségével végzett számítások Először is ahhoz, hogy a 4 Stílus Kft. költségeit elemezni tudjuk, tisztázni kell a vállalati teljesítménymutatókat.

E

szerint

teljesítménymutatókat.

Mennyiségi

megkülönböztetünk teljesítménymutatók

mennyiségi a

és

minőségi

termelékenységi

és

jövedelmezőségi mutatók. Minőségi mutatók között kell definiálni a gazdaságosság valamint a hatékonyság fogalmakat.

44

Mennyiségi teljesítménymutatók:  Termelékenységi mutató számítása: Forgalom / Létszám: 1 310 000 000 Ft / 14 = 93 517 428,6 Ft. a vállalat egy fő által egy év alatt lebonyolított átlagos árbevétele 2014-ban. Havi nettó árbevétellel számolva: 93 517 428,6 Ft/12= 7 797 619,04 Ft. az egy fő által egy hónap alatt lebonyolított átlagos árbevétel.  Jövedelmezőség: Forgalom / Összes kötelezettség: 1 310 000 000 Ft/ 115 911 000 m Ft= 11,3017 Ft. a vállalat teljesítőképessége a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával 2014-ben . Összes kötelezettségen a vállalat számviteli mérlegében szereplő összes rövid lejáratú, hosszú lejáratú valamint hátrasorolt kötelezettséget értjük. Minőségi teljesítménymutatók: 

Gazdaságosság: Megmutatja, hogy a lehető legkisebb ráfordítással mekkora (maximális) nyereség érhető el. Nyereség / Ráfordítás

A ráfordítások közé tartozik minden nagyobb értékű tárgyi eszköz (berendezések, pénztárgépek stb.). Hatékonyság: Megmutatja az erőforrások nyereségtermelő képességét. Nyereség/ Költség Vállalati erőforrás, a humán erőforrás (személyzet), pénzügyi erőforrás vagy tárgyi eszközök (forgóeszközök) erőforrásainak nyereségtermelő képessége.12 A költségszínvonal mutatók szintén a költséggazdálkodás elemzéséhez elengedhetetlenek, viszont ezeket csak felsorolás szinten szeretném megemlíteni. E szerint beszélhetünk: költségszínvonal 1 (költség/nettó árbevétel), költségszínvonal 2 (költség/árrés) valamint költségszínvonal 3(költség/nyereség) mutatókról 12

Főiskolai jegyzet

45

6. A 4 STÍLUS KFT. ÉS A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A tanúsítási eljárás keretén belül az auditált szervezet igazolta, hogy a minőségirányítási rendszert bevezette és a tanúsítási szabvány követelményeit teljesíti. Az audit során nem tártak fel eltérést, ezáltal pozitív eredménnyel zárták az auditot. Az auditorok javasolják a szervezet EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsítását.

6. 1 Audit Az audit célja az EN ISO 9001:2000 sz. szabvány szerinti TÜV CERT tanúsítvány megszerzése volt. Az audit alapjául szolgáló dokumentumok: 

A Kft. minőségirányítási kézikönyve az ide tartozó folyamatleírásokkal



Az eljárás és munkautasítások, valamint a kézikönyvben még megnevezett együtt érvényes dokumentumok



az EN ISO 9001:2000



Auditjegyzőkönyv

A szervezetnél végrehajtott audit során a szabvány következő követelményeit a minőségirányítási rendszer érvényességi területének valamennyi releváns szervezeti egységnél figyelembe vették.

46

A fent említett dokumentumokba a szükséges mértékig betekintettek. A munkatársakat megkérdezték, valamint a munkaterület bejárása során szúrópróbaszerűen ellenőrizték a minőségirányítási szabályok gyakorlatban való alkalmazását. 6.2 Eredmény A cég kezdetben mély és magasépítéssel foglalkozott, majd a tevékenységi kör kibővült a teljes generál kivitelezési körrel. A cég vezetését megfelelő szakmai, szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek végzik. A munkatársak több éves tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben szükséges, szakalvállalkozókat vonnak be a munkafolyamatokba. A Társaság létszáma 14 fő. A vállalkozás nyitott az új építőipari technikákra, ami a sikereik eléréséhez nagymértékben hozzájárult. Kizárták a tervezés, fejlesztés szabvány fejezetet, mert a kivitelezési tervet minden esetben a vevő szolgáltatja. Néhány referencia: kisvárdai Globus raktárcsarnok, 40.000 m ipari tetőszigetelés, 12 km kommunális csatornarendszer Szigethalom területén, a Szép Házak magazin pályázatán nyertes Palóznaki nyaraló építése.

17. ábra A vállalat szabványkövetelményei

47

6.3 Minőségirányítási rendszer A

minőségirányítási

rendszer

megfelel

az

EN

ISO

9001:2000

szabvány

követelményeinek. A Minőségirányítási kézikönyv, az eljárásleírások egyértelműen szabályozzák a rendszer működését. A külső szabályozó dokumentumok rendelkezésre állnak. A dokumentumok és feljegyzések vezetése megfelelő. Az irattári szabályzat rendelkezésre áll. Az auditon meggyőződtek a törvényi/jogszabályi követelmények megfelelő ismeretéről, azok betartásáról. Az elektronikus adatok kezelések szabályozása nem teljes körű, kiegészítése indokolt. A Kft. elkötelezett a folyamatos fejlesztés és a megrendelőknek nyújtott minőségi szolgáltatás mellett. A vállalkozás fokozott figyelmet fordít a vevői igények maradéktalan teljesítésére. A vállalkozás kiadta a Minőségpolitikáját, ami egyértelmű, jól láthatóan ki van függesztve és az oktatás is megtörtént. Az alábbi minőségcélokat tűzték ki: 

saját beruházások



új technológiák bevezetése o

betonfelületek javítása és díszítése műgyanta kötésű anyagokkal

o

ivóvíz és csatornahálózat javítása bontás nélküli technikával

o

kábel TV hálózat átépítése és átalakítása visszirányú jeltovábbításra

A felelősségi és hatáskörök meg vannak határozva, amik egyértelműen rögzítik a követelményeket. A műszaki vezető feladatainak pontosabb meghatározása indokolt. A vezetőségi átvizsgálásról összefoglaló jelentés készült, ami tartalmazza a szükséges feladatokat határozatokat. A minőségirányítási rendszer hatékonyságáról szóló jelentés és a vezetőségi átvizsgálásról szóló jelentés egységesítése indokolt, hiszen ugyanazon tartalommal bírnak.

48

A cég meghatározta a rendszer működéséhez szükséges erőforrásokat. A vezetőségi átvizsgálás jkv-ben rögzítette azokat. A képzési igény tervezése megtörténik. A képzések szakmai, minőségirányítási, munkavédelmi, tűzvédelmi eredményességét rendszeresen értékelik, dokumentálják. A munkaköri leírásokban a munkakörök betöltéséhez szükséges követelmények, valamint a helyettesítési rend esetenként nem szabályozott. Az ügyvezető igazgató a munkatársakat értékelte, melyről a Személyi értékelő lapok adnak tanúbizonyságot. A beszerzés az előírásoknak megfelelően működik. A beszállítók és alvállalkozók minősítése megtörtént. Az összesített listán szereplő cégek mellé azok szolgáltatásait is javasolt rögzíteni. Az alvállalkozói listán a könyvelő nem szerepel. A vállalkozás szolgáltatási folyamatai megfelelően szabályozottak. Az auditon átvizsgálták egy Budafoki társasház építésének építőmesteri munkáit, a kivitelezéssel kapcsolatos teljes dokumentációját, ami megfelel az előírásoknak. A munka dokumentálása az előírásoknak megfelelő, az építési naplót a szabályozásnak megfelelően vezették. A megvalósulásról a helyszínen győződtek meg. A vállalkozás meghatározta a mérési, figyelemmel kísérési és az elemzési módszereket. A

vevői

elégedettség

mérése

kérdőíves

módszer

segítségével

történik.

A

minőségirányítási rendszer bevezetése óta visszaérkezett kérdőívek alapján az állapítható meg, hogy a megrendelők elégedettek a nyújtott szolgáltatás színvonalával. A belső auditot külső szakértő cég bevonásával végezték. Az eljárás írásban szabályozott. A belső auditok szabványkomformak. Az auditterv részletesen tartalmazza az ellenőrzési pontokat. Az elmúlt időszakban érdemi reklamáció nem történt. A minőségirányítási rendszer bevezetése óta egy esetben kellett nem megfelelőségi jelentést kiállítani, ami kivizsgálásra került. A kivizsgálás eredménye egy megelőző intézkedés, amiben egyértelműen rögzítésre kerültek a javasolt feladatok. 49

A meghozott helyesbítő és megelőző intézkedések megfelelően dokumentáltak, eredményességük igazolt. Fejlesztési célok között szerepel a géppark folyamatos fejlesztése

kisgépek

minőségi cseréje, targonca vásárlása, szerelőműhely kialakítása. 6.4 Oktatás és Szakmai továbbképzések A minőségügyi megbízott tartott oktatást a Kft. új munkavállalói számára az irodában. Az oktatás tárgya: 

Cégfelépítés ismertetés



A minőségügy fejlődésének történeti bemutatása



Szabványtörténeti ismertető



Az

ISO

9001:2000

minőségbiztosítási

rendszerszabvány

felépítése,

követelményrendszere 

A minőségügyi dokumentációs rendszer felépítése



MBE-09: Nem megfelelőségének kezelése



Vonatkozó minőségügyi dokumentumok köre, áttekintése

A kft dolgozói szakmai továbbképzés céljából többek között megtekintették a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítást, Budapesti Nemzetközi Vásárt. A látogatás célja új technológiák, gépek és építőipari anyagok megismerése. Sort kerítettek a beszállítói partnerek felkeresésére is.

50

6.5 Vevői visszajelzések A kft számára nagyon fontos, hogy az ügyfeleik elégedettek legyenek. A rendszerbevezetés óta egy írásos vevői reklamáció érkezett, amit a vevő megrendelésére rendeztek. A visszaérkezett kérdőívek alapján megállapítható, hogy a vevők elégedettek a Kft. által nyújtott szolgáltatásokkal. A kérdőívben a következőket értékelhették az ügyfelek 1 és 5 között. Elvégzett szolgáltatás minősége, pontosság, megbízhatóság, fizetési feltételek, rugalmasság, garancia, nyújtott pluszszolgáltatások. Ezekre a kérdésekre csak 4-es és 5-ös értékelés érkezett, ami nagyon pozitív. Egy nyitott kérdés is szerepelt a kérdőívben ahol az egyéb észrevételeket és esetleges hiányosságokat írhatták le az ügyfelek, de ilyen nem volt. A fizetési feltételek kapta a legjobb értékelést maximális ponttal,

20 utána

pedig a garancia, egyel

kevesebb

pontszámmal. Egyik

18. ábra A vállalat vevői megelégedettség vizsgálat diagramja

szempontnak sem lett rosszabb az értékelése 17 pontszámnál, a maximális 20 pontszámból. A még nagyobb elégedettség eléréséhez javasolt a kevésbé jónak értékelt szolgáltatások okára

rákérdezni,

és

azokat

rögzíteni.

A kérdőíves mérésen kívül a befejezett projekteket is kiértékelik.

51

6.6 Minőségcélok kiértékelése A minőségpolitikában változás nem történt. A minőségcélok kiértékelése: 

Mivel egyetlen vevői reklamáció érkezett, ezért a Kft. ezt a célt teljesültnek tekinti, melyet a továbbiakban is fenntart



A géppark fejlesztése részben teljesült



Hálózat kiépítése megtörtént



A szerelőműhely kialakítása folyamatban van



Hajdúnánási üzletközpont kialakítása folyamatban, több részlege átadásra került már.



A szálloda (36 férőhelyes munkásszálló) pályázatának benyújtása és annak kivitelezése megtörtént.



ISO 9001-es rendszer be lett vezetve, megtörtént a sikeres tanúsító audit.



Új technológiát vezettünk be az alábbi területeken: o A betonfelületek javítása és díszítése műgyantakötésű anyagokkal o Kábel Tv hálózat átépítése és átalakítása visszirányú jeltovábbításra o Az ivóvíz és csatornahálózat javítása bontás nélküli technikával nem teljesült.



Elfogadott és jogos reklamáció nem fordult elő



A beszállítói minősítések átlaga nem közelítette meg a célokban kitűzött maximális őszpontszámot, ez betudható annak, hogy mindannak ellenére, hogy jobb mutatókkal rendelkező beszállítókat kutattak fel, teljesítményük értékelésekor a mutatóik elmaradtak a várakozástól.

19. ábra A vállalat beszállítóinak minősítése

52

A rendszerbevezetés óta fejlesztés nem történt a minőségirányítási rendszerben. A szervezet úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi rendszer megfelel számára. A tanúsító auditor javaslata alapján a Statisztikai módszerek eljárásleírása rövidült, csak a használatos számítási módokat tartalmazza. 6.7 Kutatás áttekintése A kutatásom során megtudtam, hogy annak, hogy a 4 Stílus Kft. bevezette a minőségirányítási rendszert, annak két fő oka volt. Az első az volt, hogy gazdasági előnyhöz szerettek volna jutni. Úgy gondolták, hogy tudják vele javítani a piaci pozícióikat,

több

vagy

igényesebb

vevőt

tudnak

szerezni.

A második pedig, hogy ténylegesen csökkenteni tudjuk a minőségi hibákból adódó költségeket. De a döntő az első ok volt, mert a minőségi hibákból szerencsére nem volt számottevő mennyiség. Ezeket a célokat, nagyrészt sikerült is elérniük, miután bevezették a minőségirányítási rendszert.

Minőségi szempontból az egyik probléma a felhasználható textilfestékek színe volt. Sajnos már napjainkban nem gyártják azt a fajta festéket, amivel azelőtt színezték a textil tapétát, a most kapható festékekkel pedig nem mindig sikerül nekik ugyan azt a színárnyalatot elérni, mint az előzővel, ezért új színárnyalatok is létrejöttek és volt olyan is,

amit

már

nem

tudtak

gyártani

emiatt

a

probléma

miatt.

A következő olyan hiba, amiből minőségi probléma is adódhat, az hogy az alapanyag ömlesztve érkezik hozzájuk, mert igazából szabászati hulladék, amit újrahasznosítanak. Előfordulhat a pamut anyagok között egy-két olyan anyag is, ami nem pamut. Ezeket az egyik munkatársuk válogatja ki, hogy melyik a pamut és melyik más anyag, ezért van hibalehetőség. De nincs nagy baj, a véletlenül benne marad másmilyen anyag, mert van egy második válogatás aprítás előtt, de a festés után. Ilyenkor nagyon könnyű észrevenni és kiszedni az odakeveredett másmilyen anyagot, mert azt máshogy fogja be a festék, mint a

pamutot.

Egy másik fontos dolog a gyártás során, hogy a gépek egyformára aprítsák az anyagokat. Előfordulhat, hogy egy idő után a kés életlen lesz vagy elmozdul, ilyenkor az anyag nem aprítódik fel rendesen, de akkor az elszívó nem is engedi tovább. Ha ez történik, akkor a 53

helyére kell igazítani a kést, élezni kell, vagy ki kell cserélni és akkor újra be kell tenni az anyagot az aprítógépbe, ez egy kevés plusz költséggel és idővel járhat ha nem rögtön veszik észre, hogy már nem jól aprít a gép, mert akkor meg kell ismételni a folyamatot. Egy nagyon komoly hibaforrás van, ami viszont szintén emberi hibából adódhat. A keverő és aprító gépeket minden színváltáskor ki kell alaposan takarítani. Ha benne marad a gépbe másik szín és belekeveredik a következőbe az már selejtnek számít. A vizsgálat csak szemrevételezéses módszerrel történik. Ha esetleg nem veszik észre, akkor sem, hogy a minőségi követelmény nem teljesült és így kikerül vásárlókhoz, annak van a legnagyobb költsége a garancia miatt. Sajnos már előfordult ilyen hiba, de nem jellemző. Mivel a legtöbb hiba az emberek munkájából adódik, így a hibák ellen annyit tudnak tenni, hogy próbálnak megbízható embereket alkalmazni és ennek persze nagyobb a költsége. Véleményem szerint az emberi hibáknak a kivédésére a 4 Stílus kft. esetében az a módszer alkalmazható még, hogy a dolgozókat elméleti síkon próbálják őket rávezetni saját munkájuk elsősorban

fokozottabb a

hibák

ellenőrzésére. megelőzésére

Ennek kellene

koncentrálódnia, vagyis törekedni kellene pld. az ömlesztett

alapanyagok

szelektálásában

alkalmazott módszer javítására. Hiszen a bennmaradó, de nem odavaló anyagok már plusz festéket használnak el. Ugyancsak vesztességet okoz a nem megfelelő aprítási tevékenység, amelynek helyreállítása kétszeres időkiesést eredményez. Tehát általánosságban megállapítható, hogy a gyártási technológiára igen nagy hangsúlyt kell helyezni, ahhoz, hogy a hibaszázalék, közelítsen a nullához. Úgy gondolom ennek egyik sarkalatos pontja a szakszerű, időbeni karbantartás a felelősségteljes munkavégzés mellett. Feltétlenül kell beszélni a marketing kiemelkedő szerepéről is. A 4 Stílus kft. is törekedett arra, hogy a marketing stratégiájukba is beépítsék, azt hogy rendelkeznek a minőségi tanúsítvánnyal,

többek

között

a

weboldalukon

is

feltüntették.

Hiszen mindazt a sok energiát, anyagi és emberi erőforrás befektetést feltétlenül kísérnie kell egy marketing tevékenységnek, amelynek épp az a feladata, hogy a kiemelkedő

54

minőségű termék, vagy egy jól működő vállalat kellő ismertségre, népszerűségre tegyen szert. Fontosnak tartom tehát, hogy a minősített termékeknek állandó és kiemelkedő legyen a marketingje is, annak ellenére, hogy az ismét anyagi ráfordítást igényel, mert a nélkül nincs biztosítva a ráfordítások megtérülése. Természetesen ez nem csak a profit elmaradását eredményezheti, de szélsőséges esetben a kellő érdeklődés hiánya miatt az elért minőség visszaesésére is kihathat. Ma már szerencsére a fogyasztói társadalom is egyre inkább környezettudatos, ezért hálás feladat a marketing által felhívni a figyelmet a termék ezen tulajdonságaira is, hiszen nem mindegy, hogy milyen pozitív, vagy negatív környezetbarát termékek állnak a fogyasztók rendelkezésére. Ha már a környezettudatosság szóba került, nagyon fontos megemlíteni a Recitext textiltapéta

erre

irányuló

tulajdonságait.

Rögtön kiindulásként is másodnyersanyagot használnak fel, ami pontosan szabászati hulladék és ez már más célra nem lenne használható. Tehát nekik hulladékként jelenne meg,

de

a

4

Stílus

kft.-nek

meg

pont

megfelelő

nyersanyagnak.

Tehát hulladékból terméket állítanak elő, ezért ez a környezetre nézve óvó, védő tevékenység. Csak 100% pamut anyagot használnak fel, ami antiallergén. Ráadásul ugyan olyan festékkel van festve, mint a ruha, vagyis textilfestékkel, ezért nem allergizál. Maga a termék hő és hangszigetelő tulajdonsága miatt is környezetbarát, mert energia megtakarítást érhetünk el, ha ezt a tapétát használjuk. Télen kevesebbet kell fűteni, nyáron pedig kevesebb energiát kell a hűtésre használni. Így kiváltunk vele olyan dolgokat, amik környezetre

ártalmasak,

mind

a

gyártásuk,

mind

pedig

hulladékként.

Sajnos nem tudták megújítani a tanúsítványt, mikor ennek ott lett volna az ideje. Ennek az volt az oka, hogy a 2008-as válságnak, nagyon komolya hatása volt a gazdaságra. Ezek a krízisek kifejtik azokat a hatásokat, hogy nem marad pénzeszköz minden feladat ellátására. Le kellett faragni a költségeikből. Mindenki azon spórolt, amin csak tudott.

55

Most viszont tervezik a minőségirányítási rendszer újbóli bevezetését és tervbe van véve a környezetirányítási rendszer bevezetése is, a tapéta környezetbarát tulajdonságai miatt, de azt még nem tudják, hogy elegendőek lesznek-e ezek a KIR elvárásainak. Ezt az újbóli tanúsítást ugyan azokért az okokért, tervezik, mint amiért legelőször is bevezették a minőségirányítási rendszert, csak most ugyan ezt a környezetirányítási rendszer együttes bevezetésével szeretnék életbe léptetni. Szerintem és véleményük szerint is, az újból bevezetéssel, újból még sikeresebben helyt tudnak majd állni a hazai és a nemzetközi piacon is. Nemzetközi partnereik korábban is nagy örömmel vették, hogy megszerezték a minősítést. Újból fellendülhet a vállalkozás sikeressége mindegyik tevékenységi körében, a textiltapéta forgalmazásában, az építőiparban, az üzletek irányításában, esetleg új boltokat is tudnak majd kinyitni. 6.7.1 Minőség – Költség Diagram

A 4 Stílus kft. minőségbiztosításának eredő költséggörbéje a következők szerint nézne ki.

20. ábra A 4 Stílus Kft. minőség-költség diagramja (saját készítésű ábra)

Az ábra saját készítésű, a cég igazgatójának elmondásai alapján rajzoltam fel. A minőségbiztosítási költségek és a minőségi színvonal függvényében van felrajzolva a hibamegelőzés költséggörbéje és a hibaköltségek görbéje, és ezeknek eredményeképpen kapjuk

meg

a

minőségbiztosítás

eredő

költséggörbéjét.

A termék előállítási és fejlesztési költségeket és a minőségfejlesztési költségeket együtt és külön is kell vizsgálni, a legújabb szemlélet szerint. A belső és a külső hibás termékeket 56

is

más

szempontok

szerint

kell

értékelni.

Az eredményesség érdekében fontos tudni, hogy a selejtek csökkenése és a minőség javulása milyen szinten növeli a vállalkozás presztízsét a piacon, a vásárlók száma mennyivel növekszik és a nyereségesebb lesz e. A 4 Stílus kft. diagramja Wolf és Bechert által kidolgozott diagramra hasonlít jobban, ami a Juran féle költségdiagramnak a korszerűsített változata. A 4 Stílus kft. minőségbiztosításának eredő költséggörbéjéből megállapítható, hogy ha nem az utólagos hibák miatt költünk, hanem a hibák megelőzésére költünk többet akkor a minőségi színvonal folyamatosan emelkedni fog. Ugyanennek a szintnek az eléréséhez pedig már egy idővel a megelőzésre sem kell egyre többet költeni, csak szinten kell tartani.

57

ÖSSZEGZÉS A kutatásom célja az volt, hogy egy konkrét vállalkozáson keresztül mutassam be a minőségkontrolling rendszer bevezetését és a minőség költségek optimalizálását. A témával kapcsolatban primer és szekunder kutatást végeztem. A szakdolgozatom első, elméleti részében a főiskolai tananyagokra, internetes forrásokra és a szakirodalomra támaszkodva az irányítási rendszerekről, azon belül a minőségirányítási rendszerről (MIR), kialakulásának szintjeiről, tervezéséről, bevezetéséről írok. Megemlítésre kerülnek a minőséggel kapcsolatos legfontosabb feladatok, majd a mérési és vizsgálati tevékenységek fontossága, különböző területek megközelítési módszerei, ezen belül a hibafeltárásról és a vizsgálati módszerek fajtáiról. Az elméleti rész legvégén a minőséggel kapcsolatban felmerülő költségekről fogok írtam, ami magába foglalja a megelőzési költségeket és az utólagos hibaköltségeket is. Ezeknek a segítségével lehet meghatározni egy vállalat minőségi színvonalának alakulását a minőség-költség diagramon. Kitérek még a környezet irányítási rendszerre (KIR) is, mert a választott vállalatom terméke környezetbarát és mélyinterjúm végén az is kiderül, hogy a továbbiakban a MIR és a KIR rendszer bevezetését is tervezik. A saját kutatásomat a kiválasztott cégnél végeztem és mélyinterjút készítettem a cég Igazgatójával. A 4 Stílus kft.-nek két fő profilja van az építőanyag kereskedelem, ide tartozik a festék, hidegburkoló anyagok forgalmazása és a kenhető textiltapéta gyártása, ami 100% újrahasznosított szabászati pamut hulladékból készül, emiatt szó esik a környezetvédelmi gondolkodásmódjukra is. Valójában, ami számukra a nyersanyag az másnak hulladék lenne, ez a környezetre nézve óvó tevékenység. A pamut anyag, amiből készül antiallergén és a festék miatt sem allergizál, mert textilfestékkel színezik, mint a ruhákat. Még ezen kívül pedig hő és hangszigetelő, ami energia megtakarítást is eredményez, télen kevesebbet kell fűteni, nyáron pedig nem szükséges annyit hűteni. Ezt

követően

a

költséggazdálkodásukról

írtam.

A

4

Stílus

Kft.

előző

évi

költséggazdálkodását vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a vállalkozás költségeit optimálisan fedezni tudta, viszont nyeresége csekélynek bizonyult. Ezért is volt szükségük arra, hogy 2013 végén a tököli üzlethelyiséget bezárják. Viszont a jövőre nézve pozitívak, már beindult a web shop rendszerük, aminek következtében több nyereséget remélnek. 58

Ezután

a

Kft.

minőségirányítási

rendszeréről

és

minden

kapcsolatukról

a

minőségirányítással, minőség-költségeikről. A minőségirányítási tanúsítványt az MSZ EN ISO 9001:2000-t 2004-ben szerezték meg. A vállalkozás sikeresebb és nyereségesebb volt a bevezetés után, több és igényesebb vevőt tudtak szerezni, a külföldi partnereik is nagy örömmel vették, hogy megfelelnek a minősítésnek. A bevezetéssel a minőségi hibákból adódó költségeken is csökkentettek, de szerencsére egyébként sem volt ilyen téren sok problémájuk. Sajnos 2008-ban már nem tudták megújítani a tanúsítványt, a gazdasági válság miatt ott spóroltak, ahol csak tudtak. Most viszont tervezik a minőségirányítási rendszer újbóli bevezetését és ha sikerül akkor a környezet irányítási rendszert is szeretnék bevezetni, további és újbóli nyereség növekedést remélve. A legtöbb hiba forrása ennél a vállalatnál az emberek hibájából adódik, a vizsgálat pedig szemrevételezéses módszerrel. Az egyik, hogy a nyersanyag ömlesztve érkezik és a dolgozók rosszul válogatják ki az anyagot és nem csak pamut anyag kerül a színezésre. De ilyenkor még nem nagy a baj, mert más anyagokat máshogy fog be a textilfesték, így ilyenkor a másodlagos válogatásnál már egyből észre lehet venni. Ebben az esetben csak egy kis festék veszteség lehet, hiszen feleslegesen lettek befestve a nem pamut anyagok, mert azok a selejtek közé kerülnek. A másik pedig a legnagyobb hibát okozhatja, ha a dolgozók színcsere esetén nem takarítják ki rendesen a gépeket és az egyik színű tapétába belekeveredik a másik. Ha ezt akkor sem veszik észre, mielőtt kikerülne a fogyasztóhoz, akkor nagyon magas költségeket vonz maga után, a garancia miatt. A gyártás során egy gépi hiba is előfordulhat, ha az aprító gépben a kés elmozdul, vagy már nem elég éles, akkor nem aprítja fel rendesen az anyagot, de szerencsére, ha ez előfordul akkor az elszívó nem engedi át a nagy darabokat. Ilyenkor a teendő az, hogy a késeket visszaigazítják a helyére, megélezik, vagy kicserélik, majd újra beteszik az aprítani kívánt anyagot. Ez a fajta hiba valójában időkiesést eredményez és annak az energiának a költségét, hogy újra kell aprítani. A vállalkozás Igazgatójának segítségével megrajzoltuk a cég minőségköltség diagramját, ami Wolf és Bechert által kidolgozott diagramra hasonlít a legjobban. Megállapítható a minőségbiztosítás eredő költséggörbéjéből, hogy egy vállalatnak a minőségi színvonala nagyobb lesz ha a hibák megelőzésére költenek és nem az utólagos hibákra, mert az 59

sokkal drágább. Ezt a mélyinterjúm során a cég Igazgatója is alátámasztotta, azzal, hogy elmondása szerint az a legköltségesebb számukra, ha hibás termék kerül a vásárlókhoz. Véleményem szerint ennek a vállalkozásnak az esetében azzal, ha a munkavállalók megértik, hogy nagyon fontos saját munkájuk ellenőrzése, azzal nagyon sok hibaköltséget megtakaríthatnak. Ennek következtében bebizonyítható a hipotézisem is, miszerint egy cég sikeresebb tud lenni, ha be van vezetve a minőségirányítási rendszer. A 4 Stílus kft. is sikeresebb és nyereségesebb tudott lenni a bevezetést követően hazai és nemzetközi szinten is. Vevői visszajelzéseikből is az derült ki, hogy az ügyfelek elégedettek. Feltételezésem is bebizonyosodott, hogy inkább a minőségi hibák megelőzésére kell törekedni és költeni. Kiderült, hogy minőségi hibákból adódó költségeit csökkenteni tudta. Már inkább a megelőzésre költenek nem az utólagos hibák kijavítására így a minőségszínvonaluk nőtt. Marketing tevékenységükben is fel tudták használni. A válság miatt nem újították meg a tanúsítványt, de most folyamatban van az újbóli bevezetés a környezet irányítási rendszerrel együtt. Nagyon valószínű szerintük és véleményem szerint is, hogy ha újból bevezetik a MIR-t és mellé a KIR rendszert, akkor még sikeresebbek tudnak lenni. Összességében megállapítható, hogy a nevezett 4 Stílus kft. igen konstruktív, hazai környezetben kifejezetten sikeres, elismerésre méltó kisvállalkozás, amit az is bizonyít, hogy termékükkel már egyszer megszerezték a Minőségi tanúsítványt, túlélték a gazdasági krízist és már 10 éve a piaci környezet megbecsült résztvevői. Ez nagymértékben annak a Vezetői mentalitásnak az eredménye - mint arra az előzőekben szintén kitértem - hogy soha nem szűnő figyelemmel kísérték a piaci környezeten belüli lehetőségeket, a változásokat, a fogyasztói igényeket, a minőség állandóságának biztosítását, az ár-értékarány megőrzését. Úgy gondolom, hogy további megérdemelt fejlődésüket nagyban elősegítené a Minőségi Tanúsítvány újbóli megszerzése, ezt követően pedig az Inno Trade nevű programba való becsatlakozása, ill. az ide benyújtható pályázat elkészítése. Természetesen ez további anyagi befektetéssel és némi kockázattal is járhat, mert esetleg a befektetett anyagi eszközök nem hozzák meg a tőle elvárt sikert.

60

Ennek a programnak fő célja a hazai innovatív változások külpiacra való kijuttatása, ami a gazdasági siker egyik alappillére. Jelen esetben az innováció hasznosíthatóságának fő mozgató rugója az az egyedi termékalapanyag, amelyből a textil-tapéta készül. Ma, amikor a klíma-konferencia egyik fő mottója, hogy "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan" igen dicséretes, ha valaki felismerve a lehetőségeket: hazai, újrahasznosított alapanyagból kreál egy új, környezetbarát, könnyen kezelhető és nem utolsó sorban esztétikus terméket. Mindezek alapján úgy érzem, nyugodtan kijelenthetem, hogy az innováció a további sikerük záloga, ami természetesen nem csak a késztermékre, hanem annak gyártási technológiájára is vonatkozhatna. A továbbiakban igen jelentős előrelépés várható a Kormány által preferált, 2018-ra országosan elérendő széles sávú internet lehetőségtől. A digitalizáció korunk egyik leggyorsabban fejlődő ága, amely a negyedik ipari forradalomnak számít. Innen ered elnevezése is, a "négy pont nulla" 4.0. Ez igen nagy szerepet játszik a kis- és közép vállalkozások életében is, hiszen az információáramlás sebessége, vagyis ezáltal a világban végbemenő fejlődésről, új alapanyagok újfajta felhasználásáról, új technológiákról való ismeretszerzés nagyban befolyásolhatja a mikro-környezet továbblépési irányát és mikéntjét is. Németországban pld. már létezik egy digitalizációs technológia, amely egy szoftver segítségével méri az adott gép működését, kiszűri a hibalehetőségeket, továbbá leadja a meghibásodott alkatrész cseréjére vonatkozó megrendelést is. Tehát nem csak a már ma is alkalmazható technikai segítségre /mint pld. készletgazdálkodás/ de egyéb nagy fontosságú, komoly fejlődést eredményező technológiákra is lehetőségünk nyílhat a digitalizáció előretörése által.

61

FORRÁSJEGYZÉK Szakirodalom: Csath Magdolna- Minőségstratégia TQM Dennis Lock – Minőségmenedzsment Koczor Zoltán – Minőségirányítási rendszerek fejlesztése Bálint Julianna – Minőség Parányi György- Lakárdy Zsolt - A minőség tervezése-szervezése (Glob Info Alapítvány 1994) Parányi György – Minőséget gazdaságosan (Műszaki könyvkiadó) Dr. Papp László – A minőségmenedzsment alapjai (Műegyetemi kiadó 1999.) Körmendi Lajos, Tóth Antal - A controlling alapjai (SALDO, 2011.) Körmendi Lajos, Tóth Antal - A controlling elmélete és gyakorlata (Perfekt Kiadó, 2006.) Tóth Antal - Az operatív és a stratégiai minőségkontrollerek új kihívásai, a minőségügyi költségek optimalizálása és a TQM alapú vállalati stratégiai menedzsment támogatása (Szakcikk 2009)

URL hivatkozások: http://certunion.com/tanusitas/integralt-iranyitasi-rendszer/ http://4stilus.hu/termek/szinezheto-textiltapeta http://www.recitext.hu/text_hu/ind_hu.htm http://utajovobe.eu/hirek/hulladek/3253-kenheto-ujrahasznalhato-pamut-a-falakonkornyezetbarat-megoldas http://www.ymmf.hu/sites/alaptargyi.szakcsoport.ymmf.hu/files/MIR_Ybl_A.pdf

62

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:fZ6OtKnx7iAJ:https://www.vin cotte.hu/Tanusitas/ISO_14001+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu http://www.abek.hu/kir.html http://mmfk.nyf.hu/min/alap/23.htm http://www.ar-la.hu/index.php?r=StaticPage/View/6 https://www.vincotte.hu/Tanusitas http://vallgazdbence.mindenkilapja.hu/blog/25714963/renderpost/25725981/minosegugy http://www.vg.hu/vallalatok/kereskedohaz-az-innovacio-tehet-minket-versenykepesse468669 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_42_minosegmenedzsment_scorm _06/635_ishikawadiagram.html

Egyéb: Kossuth Rádió" G-Hét" c. műsora

63

MELLÉKLETEK Mélyinterjú Miért vezették be a minőségirányítási rendszert a cégüknél? Két oka volt, annak, hogy úgy döntöttünk, hogy bevezetjük a minőségirányítási rendszert. Az első az volt, hogy gazdasági előnyhöz szerettünk volna jutni. Úgy gondoltuk, hogy tudjuk vele javítani a piaci pozíciónkat, több vagy igényesebb vevőt tudunk szerezni. A második pedig, hogy ténylegesen csökkenteni tudjuk a minőségi hibákból adódó költségeket. A döntő az első ok volt, mert a másodikból nem volt számottevő mennyiségű. Sikerül ezeket a dolgokat elérni a bevezetéssel? Igen, valamennyire sikerült. Magasabb áron tudtuk eladni a terméket/szolgáltatást, több és igényesebb vevőt tudtunk elérni. A minőségi mutatók hogyan jelennek meg a cégüknél? Minőségi mutatók kapcsán először is a színt említeném meg. Sajnos már nem gyártják azt a fajta festéket, amivel régen dolgoztunk, a most kapható festékekkel pedig nem mindig tudjuk

ugyan

azt

a

színárnyalatot

elérni,

mint

az

előzővel.

A következő, az hogy az alapanyag ömlesztve érkezik hozzánk. Van a pamut anyagok között olyan anyag is, ami nem az, ezt ember válogatja ki, hogy melyik a pamut és melyik nem, ezért van hibalehetőség. De nincs nagy baj, a véletlenül benne marad másmilyen anyag, mert van egy második válogatás aprítás előtt de a festés után. Ilyenkor nagyon könnyű észrevenni az odakeveredett másmilyen anyagot, mert azt máshogy fogja be a festék,

mint

a

pamutot.

Fontos, hogy a gépek egyformára aprítsák az anyagokat. Ha a kés életlen vagy elmozdul akkor nem aprítódik fel rendesen, de akkor az elszívó nem is engedi tovább. Ha ez történik akkor a helyére kell igazítani a kést, élezni kell, vagy ki kell cserélni. Egy komoly hibaforrás van, ami viszont szintén emberi hibából adódhat. A keverő és aprító gépeket minden színváltáskor ki kell alaposan takarítani. Ha benne marad a gépbe másik szín és belekeveredik a következőbe az már selejtnek számít. A vizsgálat csak szemrevételezéses módszerrel történik. Ha esetleg így kikerül vásárlókhoz, annak van a 64

legnagyobb költsége a garancia miatt. Sajnos már előfordult ilyen de nem jellemző. Mivel a legtöbb hiba az emberek munkájából adódik, így a hibák ellen annyit tudunk tenni, hogy próbálunk megbízható embereket alkalmazni és ennek persze nagyobb a költsége. Marketing tevékenységbe mennyire tudták felhasználni, azt hogy rendelkeznek a tanúsítvánnyal? Próbáltuk felhasználni, feltüntettük pl. a weboldalunkon is. Külföldi partnereik, mennyire értékelték, hogy megszerezték a minősítést? Nagy örömmel fogadták, hogy megszereztük a tanúsítványt. Mikor lehetett megújították a tanúsítványt? Miért? Sajnos nem tudtuk megújítani a tanúsítványt. Ennek az volt az oka, hogy a 2008-as válságnak, nagyon komolya hatása volt a gazdaságra. Ezek a krízisek kifejtik azokat a hatásokat, hogy nem marad pénzeszköz minden feladat ellátására. Le kellett faragni a költségekből. Mindenki azon spórolt, amin csak tudott. Tervezik, hogy újból megszerzik a tanúsítványt? Igen, folyamatban van. Tervezik –e valamelyik másik rendszer bevezetését? Már gondolkodtunk a Környezet Irányítási Rendszer bevezetésén, hiszen a Recitext textil tapétánk környezetbarát. Mitől környezetbarát ez a tapéta? Attól környezetbarát, mert már kiindulásként is másodnyersanyagot használunk fel, ami pontosan szabászati hulladék és ez már más célra nem lenne használható. Tehát nekik hulladékként

jelenne

meg,

de

nekünk

meg

pont

megfelelő

nyersanyagnak.

Tehát hulladékból terméket állítunk elő, ezért ez a környezetre nézve óvó, védő tevékenység. Csak 100% pamut anyagot használunk fel, ami antiallergén. Ráadásul ugyan olyan festékkel van festve, mint a ruha, vagyis textilfestékkel, ezért nem allergizál. Maga a termék hő és hangszigetelő tulajdonsága miatt is környezetbarát, mert energia 65

megtakarítást érhetünk el, ha ezt a tapétát használjuk. Télen kevesebbet kell fűteni, nyáron pedig kevesebb energiát kell a hűtésre használni. Így kiváltunk vele olyan dolgokat, amik környezetre

ártalmasak,

mind

a

gyártásuk,

mind

pedig

hulladékként.

Még nem tudjuk pontosan, hogy ez elegendő lesz-e a Környezet Irányítási Rendszer bevezetéséhez.

66