EGY ERP RENDSZER A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA MŰSZAKI MENEDZSER KÉPZÉSÉBEN

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

EGY ERP RENDSZER A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA MŰSZAKI MENEDZSER KÉPZÉSÉBEN AN ERP SYSTEM IN THE EDUCATION OF INDUSTRIAL ENGINEERINGS BSC AT BUDAPEST TECH

Michelberger Pál, Keszthelyi András Budapesti Műszaki Főiskola, Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, Szervezési és Vezetési Intézet Összefoglaló Vállalatirányítási információs rendszerek segítségével jól szemléltethetők és modellezhetők a vállalati folyamatok. A Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Karán régóta próbálkozunk kis és közepes méretű termelő vállalatok számára fejlesztett ERP megoldások oktatásba történő bevonására. A kiválasztott, infor:COM nevű vállalatirányítási információs rendszer több magyarországi felsőoktatási intézményben is bemutatásra kerül. A megoldás szállítója által nyújtott szakmai támogatás sokat jelent, de az oktatás-módszertani kérdések megoldása és egy ilyen szoftverrendszer lehetőségeinek viszonylag alacsony óraszámban történő bemutatása már oktatói feladat. Az előadás több éves munka eredményeiről és tapasztalatairól számol be, kitérve az oktatás információtechnológiai hátterére és a tananyagra.

Kulcsszavak ERP rendszer, infor:COM, tranzakció kezelés, gyártási erőforrás-tervezés, Linux

Abstract Processes within the companies can well be demonstrated and modelled by the help of Enterprise Resource Planning systems. We have been trying to take ERP systems planned for smalland middle-sized industrial companies into the training programme of Keleti Károly Faculty of Economics, Budapest Tech for a long time. The selected infor:COM ERP system has appeared in educational programs of more Hungarian universities and colleges. The support of IT vendor is very useful, but the lecturers have some tasks in dealing with the problems caused by the insufficient number of lessons. This lecture informs about the results and experience derived from the work proceeded for more years, furthermore including information technological background and curriculum.

Keywords ERP system, infor:COM, transaction processing, MRP 2, Linux

1


1.


Bevezetés

A vállalatirányítási információs (ERP) rendszerek az üzleti események a vállalati folyamatoknak megfelelő feldolgozása és a vállalati adatbázisok karbantartása mellett képesek különböző optimalizálási feladatok ellátására és különböző szintű vezetői információs igények kielégítésére is (Homonnay, 2003). A modulárisan felépített informatikai megoldások (ERP rendszerek) bemutatása alapján a műszaki menedzser képzésben résztvevő hallgatók megismerhetik az összes vállalati területet. Az alapozó tárgyakban (pl. Vállalati gazdaságtan) tanult száraz elméleti ismeretek új megvilágításba kerülhetnek. 2.

Előzmények

A Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar képzéseiben több alkalommal próbáltunk különböző ERP rendszereket (Kybernos, Exact, Scala, Infosys, Navision) bemutatni (Hetyei, 2004). Ezeknek a kísérletek általában rövid ideig tartottak és eredménytelenek voltak. Hiába kaptuk meg díjmentesen a szükséges szoftvereszközöket. Az oktatók nem rendelkeztek megfelelő rendszerismerettel. A marketing célokra és vállalati bevezetésekhez készült demo- és oktatási anyagok, valamint tesztadatbázisok nem voltak alkalmasak főiskolai gyakorlati oktatásra. Vagy túl felületes kép alakult ki a hallgatókban vagy nagyon magas óraszámra lett volna szükség a rendszer „elsajátításához”. Ez utóbbi véleményünk szerint nem is lehet célja felsőoktatási intézmény képzésének. Néhány ERP rendszernél komoly hardver- és szoftverigény (szerver operációs rendszer és adatbázis-kezelő) is jelentkezett, amely indokolatlanul nagy ráfordításokat jelentett volna a Szervezési és Vezetési Intézetnek. Olyan vállalatirányítási információs rendszert kerestünk (Michelberger - Keszthelyi, 2002) tehát, amelynél; 

léteztek korábbi felsőoktatási tapasztalatok (megfelelően előkészített adatbázisok és felsőoktatásban felhasználható segédanyagok),



megoldásszállító vállalta a telepítést és az oktatók valamint a kiszolgáló személyzet oktatási feladatok ellátáshoz szükséges minimális képzését,



az alkalmazás (oktatási licensz) ingyenes,



a hardver- és szoftver infrastruktúra igények minimális beruházással biztosíthatók.

Így esett a választás az infor:Corvex Rt. által forgalmazott német eredetű, diszkrét termelést folytató kis és közepes vállalatoknak szánt, infor:COM nevű ERP rendszerre. Ezt a megoldást többek között a Miskolci Egyetemen és budapesti Corvinus Egyetemen is bemutatják a hallgatóknak fakultatív tárgyak keretében. 3.

Az oktatás számítástechnikai háttere

Az oktatási tevékenységet egy gépterem és az Infor:COM alkalmazást futtató szerver szolgálja ki. A gépen Windows 2003 Server SP2 operációs rendszer és Oracle Standard

2



Edition adatbázis-kezelő fut, a gépben Core Duo processzor és 2 GB RAM van, 80 GB-os SATA merevlemezzel. Nagyobbik géptermünkben 24 „középkorú” számítógép található: 1,5 GHz órajelű P-IV Celeron processzor van bennük és 512 MB RAM, amelyek 100 Mbit/sec végponti sebességű helyi hálózatra csatlakoznak. Idők folyamán többféle operációs rendszert kipróbáltunk a gépteremben. Különböző Windows változatok után azonban áttértünk a Linux operációs rendszerre. Jelenleg Slackware disztribúció van a gépteremben telepítve (2.6.x kernelváltozat; a grafikus felületen KDE ablakkezelőt használunk). A Linux operációs rendszert futtató géptermi gépekről a Windows kiszolgálón futó infor:COM-ot távoli asztal kapcsolaton (rdesktop) keresztül érik el a hallgatók. Egyidejűleg 10 hallgató tudja használni, ennek azonban adminisztratív okai vannak, a kiszolgáló gép és a hálózat lehetővé tenné akár a gépterem mind a 24 gépe számára is a hozzáférést. Számos oka van annak, hogy a géptermi gépek operációs rendszeréül a Linuxot választottuk. Ezek közül a legfontosabbak, röviden, az alábbiak: A Linux operációs rendszer a szabad szoftverek talán legismertebb képviselője. A Szabad Szoftver Mozgalom jelentőségét nem lehet túlbecsülni manapság, amikor divat „tudástársadalom”-ról beszélni, de ehelyett valójában „fogyasztói társadalom” értendő. A szabad szoftverek létrejötte, a mozgalom kialakulásának kiváltó oka a „tudáshoz való hozzáférés” szabadságának – egyáltalán; lehetőségének - követelése volt. Az üzleti szoftverekkel ellentétben ugyanis a szabad szoftverek működése korlátozás nélkül, szabadon tanulmányozható, akár módosítható. Bárki számára adott a lehetőség, hogy szabadon továbbfejlesztheti azt, és a fejlesztését közreadhatja. Ezen túlmenően nem elhanyagolható követelményei a szabad szoftvereknek, hogy azok bárki számára, bármilyen célra szabadon felhasználhatók, és szabadon terjeszthetők. Azaz ingyenesek is. Mindehhez rendelkezésre áll a leghitelesebb és legrészletesebb dokumentáció: maga a forráskód. Van egy jogi szempont is. A Campus Licenc alapján használhatnánk Windows operációs rendszert a géptermi gépeken, azonban nem tudjuk, hogy a Campus Licenc meddig él a jövőben. Nyilván nem fog megszűnni egyik napról a másikra, ennek esetleges bekövetkezése bennünket nem érint, legalábbis a gépterem vonatkozásában nem. Ha ez mégis bekövetkezne, lesz elegendő tapasztalati ismeretünk a Linux üzemi használatával kapcsolatban. Intézetünk, Főiskolánk, egyáltalán a felsőoktatás anyagi lehetőségeit messze meghaladná, ha tömegesen kellene üzleti alapon beszerezni Windows licenceket. Másrészt pedig sokan nincsenek tudatában, hogy a Campus Licenc ún. upgrade licenc, tehát géptermi gépeinken csak úgy lehetne maradéktalanul jogszerűen Windows operációs rendszer, ha annak valamilyen korábbi változatának jogszerűségét igazolni tudnánk. Az is fontos szempont volt a választásnál, hogy a hallgatóknak ily módon lehetőségük nyílik arra, hogy legalább ízelítőt kapjanak a Linux operációs rendszer és az OpenOffice irodai programcsomag használatából. Kívánatos lenne, ha az oktatásban, legalább a felsőfokú oktatásban be lehetne mutatni a legfontosabb operációs rendszereket és alkalmazásaikat, de erre - sajnos - nincs általános lehetőség. A hallgatóknak pedig - megint csak általánosan szintén nincs sem igazán lehetőségük, sem igazán idejük arra, hogy önállóan, saját erőforrásaik felhasználásával ismerkedjenek meg azokkal, holott későbbi szakmai pályafutásuk során ez komoly hiányosságnak bizonyulhat. Mivel tapasztalatból tudjuk, hogy egy újdonság kipróbálásánál, használatánál a legelső lépések a legnehezebbek, ebben tudjuk ily módon egy kicsit segíteni hallgatóinkat.

3



Természetesen gyakorlatias szempontok is felmerülnek. Ezek közül kiemelném a gépterem karbantartásánál tapasztalható előnyöket. A gépteremi gépek telepítése, időnkénti újratelepítése klónozás útján történik. Linux operációs rendszer esetében ennek annyi az előkövetelménye, hogy olyan kernelt kell tartalmazzon a klónozandó telepítés, amely minden géptermi gépen elindul, függetlenül a hardverkiépítés különbségeitől, ez pedig nehézségek nélkül megoldható. Maga a klónozási folyamat minden célprogram, -eszköz nélkül, az operációs rendszer alapeszközeivel és alapparancsaival hatékonyan megoldható. Tapasztalataink szerint egy gép klónozásának időigénye hozzávetőleg négy perc. A további, esetleg fölmerülő karbantartási feladatok ugyancsak bármiféle célszoftver nélkül elvégezhetők, ráadásul távolról, kötegelt módban is, a géptermi gépek egészén vagy tetszőleges részhalmazán egyaránt. 4.

A „tananyag”

A műszaki menedzser szakos BSc hallgatók a „Gazdasági informatika” tárgy előadásainak keretében kapnak egy rövid áttekintést a vállalatirányítási információs rendszerek felépítésről, vállalati életben betöltött szerepükről (Rózsa, 2006) és az adaptációjukkal járó nehézségekről (Wallace – Kremzar, 2006). A gyakorlati foglalkozásokon kerül bemutatásra az infor:COM nevű ERP rendszer, összesen öt, kétórás gyakorlat erejéig. Az órák során kiemelt szerepet kap a beszerzés, gyártás, raktározás és értékesítés tranzakció kezelése és a hozzá tartozó bizonylatok előállítása. A hallgatók a gyakorlatvezető kivetített bemutatóját követve és saját adataikat használva, maguk is részeseivé válnak a virtuális vállalati folyamatoknak. A gyakorlatsorozat két külön részre oszlik. Az ismerkedés után elsőként egy kereskedelmi beszerzésű árucikket értékesítünk, beérkezett, beszerzést is generáló vevői megrendelés alapján. A gyakorlatok második felében egy egyszerű felépítésű, vásárolt alkatrészekből összeállított, saját gyártású cikket értékesítünk egy előkalkulációs számítás után… 4.1. Ismerkedés A hallgatók a vállalat funkcionálisan felosztott feladatairól tájékozódnak az ERP rendszer moduljai alapján. Megismerik a menü-rendszert, az alkalmazott ikonokat, a többszáz oldalas, on-line felhasználói háttér-dokumentáció szerepét. Tisztázzuk a törzsadatok (cikk, vevő, szállító, munkahely stb.) szerepét. Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy többnyelvű rendszerek alkalmazása esetén nem elég a képernyők feliratait és a háttér-dokumentációt lefordítani, hanem az adatbázisokat is „többszörözni” kell. 4.2. Törzsadatok felvitele és vevői rendelés létrehozása A szállítói törzsben a hallgatók felveszik a szállító azonosítóját, megnevezését, címét és a kapcsolattartó ügyintéző adatait. Egy szállítóhoz több cím, egy címhez több kapcsolattartó is felvihető. Rögzítésre kerül a beszerezni és később eladni kívánt cikk. A cikkazonosító, a megnevezés és a mértékegység mellett megadjuk a cikk státuszát (beszerzésben, értékesítésben vagy mindkettőben alkalmazható cikkről van-e szó…) és a szükségleszámításnál (diszpozíciónál) szükséges paramétereket. Bemutatjuk, hogy a cikktörzs mennyi adatot tartalmaz egy-egy cikkről (raktárak, költségek, méretkezelés, szállító, stb.). A vevő felvitele hasonló a szállító adatainak rögzítéséhez. Itt a vállalat logisztikai tevékenységeivel kapcsolatos igényekre is fel lehet hívni a hallgatók figyelmét („külső” vevő

4



adatok, lerakodási helyek, EDI képesség…). A vevői rendelés felvétele zárja a második gyakorlatot. Itt adjuk meg, hogy a vevő milyen kereskedelmi beszerzésű cikket milyen határidőre szeretne megkapni. Áttekintjük, hogy milyen speciális adatokat lehet egy-egy megrendeléshez hozzárendelni (jutalékok, idegen cikkazonosítók, árengedmények, harmadik félnek nyújtott adatszolgáltatási lehetőség, stb.) 4.3. Vevői rendelés diszponálása, visszaigazolása, beszerzés, bevételezés és a teljesítés A vevői rendelés alapján a rendszer egy beszerzési rendelési javaslatot generál, amelyet a hallgatók felülbírálhatnak. Ha az elvégzett diszpozíció alapján képes a beszállító megfelelő mennyiségben és határidőre teljesíteni, akkor elkészítjük a vevői rendelés visszaigazolását, amely egy virtuális bizonylat elkészítését is jelenti. A beszerzési rendelési javaslatból élő megrendelést készítünk, amely szintén „bizonylatkészítéssel” zárul. A rendszer működését „új helyen” vizsgáljuk tovább. A raktárban bevételezzük a szállítótól beérkező, korábban megrendelt cikkeket. Itt van lehetőség a többlépcsős (mennyiségi és minőségi) bevételezés bemutatására is. A beraktározott cikkek a tovább értékesíthetők. Az értékesítési modulba visszatérve és a vevői megrendelést betöltve elkészítettjük a rendszerrel a vevőnek szóló szállítólevelet és számlát. A tranzakció kezelésből adódó adatbázisok felhasználásával különböző szintű vezetői információs igények is kielégíthetők. Az ERP rendszerekben számos előre összeállított listázási, ill. statisztika készítési lehetőség van. Ezeket is bemutatjuk néhány példa erejéig. 4.4. Munkahely és új vásárolt cikkek felvétele, sajátgyártású cikk és forrásjegyzékének rögzítése, előkalkuláció A szükségletszámítás (diszpozíció) nemcsak anyag-, hanem kapacitás-szükséglet előrejelzésére is alkalmas. Ehhez természetesen rögzíteni kell legalább egy munkahelyet, ahol a saját gyártás „műveletét” elvégezhetjük. Itt már kalkulációhoz szükséges költségnormákat is meg kell adnunk, valamint rögzíteni kell a műszakrendet és az üzemi raktárhelyet. Az átlátható darabjegyzék és technológia, valamint kalkuláció érdekében gyártmányunk csak két kereskedelmi beszerzésű cikkből áll. A cikktörzs felvétele hasonlóan történik, mint a második gyakorlaton. A kalkulációhoz szükséges anyagköltségekre nagyobb figyelmet fordítunk. A saját gyártású és később értékesítésre kerülő cikket is rögzítjük a cikktörzsben. Ezt követően erre a cikkre létrehozzuk a darabjegyzéket és az egy műveletes művelettervet összevontan kezelő forrásjegyzéket, amely az előkalkuláció alapja és anyag-, valamint időnormákat tartalmaz. Az előkalkulációt az ERP rendszer a bevitt adatok alapján elvégzi. Elfogadható eredmény esetén lehetőség van ezt a cikktörzsbe rögzíteni. 4.5. Vevői rendelés létrehozása és diszponálása, beszerzés, az eladni kívánt cikk legyártása Az új vevői rendelést ugyanúgy hozzuk létre, mint tettük azt a második gyakorlaton. Felhasználjuk a már létrehozott vevőtörzset. A diszpozíció itt gyártási rendelési javaslatokat is ad. A beszerzési feladatokat végeztetjük el előbb, hiszen addig gyártani nem lehet, míg nincs bent a szükséges „alapanyag”. A beszerzés folyamatát itt már végig követjük. A bevételezés után befogadjuk és „leellenőrizzük” a beérkező számlát is. Ezek után indítjuk a belső rendelést, amely a gyártási bizonylatok (anyagutalvány, gyártáskísérő lap) előállításával jár. Bemutatjuk a gyártási művelet visszajelentési lehetőségeit majd az elkészült készterméket raktárra vesszük, ami az értékesítés kiindulási pontja. A vevői igényt a harmadik gyakorlaton megismert módon teljesítjük és a rendelést számla kibocsátással lezárjuk.

5


5.


Tapasztalatok A hallgatók a gyakorlatok során megismerkednek; 

az ERP rendszerek működtetéshez szükséges vállalati adatbázisok felépítésével,



néhány beszerzés, gyártás és értékesítés területén jellemző vállalati tranzakcióval, ill. azok elemeivel,



a végrehajtó funkcionális szervezeti egységek (beszerzés, értékesítés, raktározás, termelésirányítás) feladataival,



a tranzakciók során keletkező bizonylatokkal és azok adattartalmával,



az ERP rendszerek vezetői információszolgáltatásával,



valamint a klasszikus gyártási erőforrás-tervezés (Manufacturing Resource Planning) informatikai támogatási lehetőségével.

A „Gazdasági informatika” (és korábban a „Vállalati információs rendszerek 2.”) tárgy ezen gyakorlatainak ismeretanyagára későbbi tanulmányai során is támaszkodhat a hallgató. Irodalomjegyzék [1] Hetyei József (szerk.): ERP Computerbooks, Budapest, 2004.

rendszerek

Magyarországon

a

21.

században.

[2] Homonnay Gábor: Alkalmazási rendszerek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. [3] Michelberger Pál – Keszthelyi András: Integrált vállalatirányítási információs rendszerek gyakorlati ismertetése a felsőoktatásban. Informatika a felsőoktatásban 2002 konferencia, Debrecen, 2002. augusztus 29. ISBN 963 472 691 7 [4] Rózsa Tünde: Role of strategic aims in the evaluation of ERP systems. Summer University on Information Technology in Agriculture and Rural Development. Debrecen, Hungary, 21-22 August 2006. p. 163-168. ISBN-10: 963-87366-0-7 [5] Wallace, Thomas, F. – Kremzar, Michael, H: ERP - vállalatirányítási rendszerek. HVG Kiadói Rt., Budapest, 2006.

6

EGY ERP RENDSZER A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA MŰSZAKI MENEDZSER KÉPZÉSÉBEN

Recommend Documents