A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza. A fejezethez több "fejezeti" jogosítvánnyal rendelkező intézmény, vagy intézménycsoport tartozik. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter alá besorolt költségvetési intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a miniszter, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím tekintetében a miniszter megbízásából a felügyeletet ellátó politikai államtitkár, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím vonatkozásában a hivatal elnöke. A X. Miniszterelnökség fejezet költségvetése jelentősen változott az előző évihez képest. Az új kormányzati struktúrának megfelelően az egyházak támogatásával kapcsolatos előirányzatok a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a hozzá kapcsolódó szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok a XVIII. Külügyminisztérium, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a hazai kisebbségekkel összefüggő szakmai, fejezeti kezelésű előirányzatok a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet felügyelete alá kerültek. A korábbi Gyermek és Ifjúsági Minisztérium feladatai közül a sporttal kapcsolatos intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok 12. Nemzeti Sporthivatal címként a X. Miniszterelnökség fejezetbe kerültek. Felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Miniszter látja el, de a költségvetési tervezési, gazdálkodási, beszámolási, információszolgáltatási és ellenőrzési jogkört a hivatalt vezető címzetes államtitkár önállóan gyakorolja. Az előző évben a X. Miniszterelnökség fejezet 8. EU Integráció címben szereplő, tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal és a kapcsolódó szakmai, fejezeti kezelésű előirányzatok XVII. Területfejlesztés, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal intézményi és szakmai, fejezeti kezelésű előirányzatai XIX. EU Integráció néven önálló fejezetként jelennek meg a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésében. A korábbi 9. Esélyegyenlőség címhez tartozó Esélyegyenlőségi Kormányhivatal előirányzatai a kapcsolódó szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokkal együtt 2005. évben a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium költségvetésének részét képezik. A fejezet tartalmazza továbbá a költségvetés általános tartaléka, valamint a céltartalékok előirányzatait, amelyek felhasználásáról a kormány dönt, kezelésük azonban a Pénzügyminisztérium feladata.
1.
Cím: Miniszterelnöki Hivatal
A költségvetési cím feladata a miniszterelnök, a kormány, a miniszter, a tárca nélküli miniszterek, valamint a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárainak munkavégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosítása. Az Igazgatás alcímen az igazgatási létszámhoz kapcsolódó közvetlen kiadások, míg a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság alcímen a működési feltételeket biztosító költségek jelennek meg. 1/1 Alcím: Miniszterelnöki Hivatal igazgatása A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjának biztosításáról. Az alcím előirányzatai a Hivatal tevékenységével kapcsolatos közvetlen igazgatási kiadásokat tartalmazzák. A Miniszterelnöki Hivatal feladatait a többször módosított 148/2002. (VII.1.) Korm. rendelet határozza meg. A Hivatal szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működnek a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a miniszterelnök személyi tanácsadói, a tárca nélküli miniszterek titkárságai, a meghatározott szakmai feladattal megbízott politikai államtitkárok, a Hivatalban tevékenykedő kormánymegbízottak, kormánybiztos és titkárságaik. 2004. évi feladatváltozás, hogy március 1-től - a 1013/2004. (II. 28.) Korm. határozat alapján - a Hivatal keretén belül látja el feladatát az egységes közszolgálati szabályozás kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánymegbízott és titkársága. Az alcím 2005. évi kiadási végösszege 184,9 millió forinttal (3,5 %), a költségvetési támogatásának összege 185,3 millió forinttal alacsonyabb mint a 2004. évi eredeti előirányzat. Az intézmény tervezett bevétele 0,4 millió forinttal (5,5 %) magasabb az előző évinél. Az intézmény 2005. évi költségvetési előirányzatai az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítása érdekében történt intézkedések következtében - az új feladathoz biztosított források ellenére - csökkentek: A 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat végrehajtásaként és a további 1%-os elvonás következtében a dologi kiadási előirányzat 109,6 millió forinttal csökkent. A tervezési körirat szerint végrehajtott 5 %-os támogatáscsökkentés hatására a dologi kiadási előirányzat további 264,2 millió forinttal módosult. Az illetményemelés és a külön juttatás fedezetének megteremtéséhez a kiadásokat további 153,3 millió forinttal kellett csökkenteni. Az új feladatok ellátásához az intézményhez 188,5 millió forint került átcsoportosításra. Új feladatként jelentkezik egyrészt a magyar-kínai gazdasági-üzleti kapcsolatok és azok új, korszerű termelési, befektetési típusú formáinak fejlesztése, a gazdasági és
üzleti kapcsolatokban a magyar érdekek következetes képviselete, másrészt a minisztériumok és központi közigazgatási szervek feladat- és hatásköreinek felülvizsgálata, a feleslegessé vált állami központi feladatok megszüntetése, illetve decentralizálása érdekében, harmadrészt a közszolgálat munkaügyi, bér, szociális és érdekegyeztetési reformja, a feladatalapú foglalkoztatás megvalósítása. A többször módosított 2242/2002. (VIII.12.) Korm. határozat 2004. január 1-jén 568 fő köztisztviselői és munkavállalói létszámot engedélyezett a feladatok ellátásához, mely a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumtól átvett feladat következtében 574 főre módosult. A 2004. évi költségvetés 77 fő külső munkatárs foglalkoztatására biztosított lehetőséget. A 6,0 %-os illetményemelés, illetve a különjuttatás biztosítása érdekében az intézmény a létszám-előirányzatát 35 fővel csökkentette (25 fő kinevezett munkatárs és 10 fő külső szakértő). A 2004. évi elemi költségvetésben tervezett 645 fő létszám a feladatváltozás és a létszámcsökkentés hatására 616 főre módosul. A tervezett kiadásokból 3.452,2 millió forint (66,8%) a személyi juttatások, 1.093,1 millió Ft (21,2%) a munkaadót terhelő járulékok, 612,2 millió forint (11,8 %) a dologi és folyó kiadások, 3,5 millió forint a pénzeszközátadások és 5,0 millió forint (együtt 0,2 %) a kölcsönnyújtás előirányzata. Az alcím 2005. évi előirányzatainak levezetése Támogatás Megnevezés 2004. évi eredeti előirányzat FMM átadás (2177/2004. (VII.19.) Korm. hat.) 1 % támogatás csökkenés 2050/2004.(III.11.) Korm. hat. szerinti csökkenés 5% támogatás csökkenés Létszámcsökkentés, belső átcsoportosítás 6,0 %-os illetményemelés Kormánymegbízottak feladatai Külön juttatás Javasolt előirányzat: 1/2 Alcím:
5.343,6 49,7
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő) 645 6
-53,9
0
-55,7
0
-264,2 -476,5 208,8 138,8 267,7 5.158,3
0 -39,0 4 0 0 616
Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
Az igazgatóság - a 272/2003. (XII.24.) Korm. rendelet alapján - biztosítja a Kormány és szervei, valamint a Miniszterelnöki Hivatal működéséhez szükséges gazdasági,
műszaki és elhelyezési feltételeket, ellátja a vagyonkezeléssel és vagyongazdálkodással, továbbá egyes ügyviteli szolgáltatásokkal összefüggő feladatokat. Ezen felül gondoskodik az állami vezetők lakásáról és a szükséges anyagi-technikai feltételek megteremtéséről. Új feladatként működteti és fejleszti a központi közigazgatási üdültetési rendszert és biztosítja a kormánymegbízottak (magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztése, kormányzati szervezeti decentralizációs-deregulációs program, közszolgálati reformprogram) feladatainak ellátását biztosító technikai feltételeket. Többlettámogatást irányoz elő a javaslat az informatikai tudásbázis létrehozására és karbantartására, valamint az elektronikus aláírás-kezelés (PKI) bevezetéséhez kapcsolódó kiadásokra. Külön jogszabályban meghatározott kiemelt tevékenysége a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása. Az alcím 2005. évi előirányzatainak levezetése Megnevezés 2004. évi eredeti előirányzat Fejezetek közötti átcsoportosítás -NEKH -FMM 1 % támogatás csökkenés 2050/2004.(III.11.) Korm. hat. szerinti csökkenés Dologi és felhalmozási előir. 5% csökk.(FMM, NEKH) 5% támogatás csökkenés Létszámleépítés korrigálása Szintrehozás: Fejezetek közötti átcsoport. NEKH Kormány megbízottak feladatai HelpDesk, elektronikus aláíráskezelés (PKI) Többletek: 13. havi visszapótlása Javasolt előirányzat
5.077,1 -15,5 14,4 -50,7
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő) 286 0 1 0
-148,2
0
0,3
0
-243,7 -
0 2
-3,1
0
48,3 166,9
1 8
Támogatás
71,6 4.917,4
298
A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság feladatköre ismételten változott, részben a Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóság megszüntetésével, melynek feladatait jogutódként a Főigazgatóság vette át, részben a MEH-ből kivált önállóvá lett hivatalok által átvett feladatokkal. Ezek a változások 2004. január 1-vel léptek hatályba, így az intézmény eredeti előirányzatát nem befolyásolták. Az
államháztartás egyensúlyi helyzetét javító intézkedések azonban a támogatási előirányzat 442,3 millió Ft-os csökkenését eredményezték, melyek a kiemelt előirányzatokat az alábbiak szerint módosítják: - munkáltatót terhelő járulékok -37,2 millió forint - dologi kiadások -162,0 millió forint - intézményi beruházási kiadások -169,3 millió forint - felújítások -71,2 millió forint - kölcsönök -2,6 millió forint A fejezetek közötti átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatát 2,2 millió forinttal-, a munkáltató által fizetendő járulékok előirányzatát 0,7 millió forinttal-, az intézményi beruházási kiadások előirányzatát 4,5 millió forinttal növeli, a dologi kiadások előirányzatát 11,6 millió forinttal-, a támogatások előirányzatát 4,2 millió forinttal csökkenti. Az új feladatok a személyi juttatások előirányzatát 28,4 millió forinttal, a munkáltató által fizetendő járulékok előirányzatát 9,1 millió forinttal, a dologi kiadások előirányzatát 37,8 millió forinttal az intézményi beruházások előirányzatát 139,9 millió forinttal, a létszámot 9 fővel növelik A 13. havi illetmény elvonásának visszapótlása az intézmény támogatási előirányzatát 71,6 millió forinttal növeli, mely 54,3 millió forint személyi juttatásra, illetve 17,3 millió forint a munkáltatót terhelő járulékra nyújt fedezetet. A 2005. évi 6,0%-os keresetnövekedést a Főigazgatóság saját forrás bevonásával kívánja megoldani, létszámleépítést feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül nem tud megvalósítani. A keresetnövekedés 67,4 millió forint többletéből 51,1 millió forint a személyi juttatás előirányzatát, 16,3 millió forint a munkáltatót terhelő járulékok előirányzatát növeli. Az egyensúlyi helyzet javítását célzó intézkedések támogatáscsökkentő hatását enyhíti a Főigazgatóság finanszírozásba bevonható saját bevétele, melynek 153,4 millió forint összegét a dologi előirányzatok növelésével az ellátási feladataira kívánja fordítani. A KSZF mint a MEH vagyonkezelője az alábbi részesedéseket tartja nyilván: Gazdasági társaság megnevezése Kopint-Datorg Konjuktúra-, Piackutató és Sz. Rt. Magyar Hivatalos Közlönykiadó Rt. Informatikai és Technológiai Innovációs Park Rt. Promei Modernizációs és Euroatlanti P.I.KHT. Hungarian Review KHT. In-Forrás KHT. Humán Jövő 2000. KHT.
Állami tulajdoni részesedés összege (millió Ft) aránya (%) 578,8
99,78
290,5
100,00
7,5
37,25
0,1
0,20
3,0 111,1 50,0
100,00 100,00 100,00
7. Cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok 7/2
Alcím: Célelőirányzatok
1. Központilag kezelt fejezeti feladatok Az előirányzat biztosít fedezetet a különböző elismerésekkel - Életmentő Emlékérem, Magyar Corvin-lánc, Magyari Zoltán Emlékérem -, valamint a Miniszterelnöki Ösztöndíjakkal kapcsolatos kiadásokra és a központi forrásokból nem finanszírozható feladatokra. 3. Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatása A javasolt 100 millió forint összegű előirányzat a MEH általános politikai államtitkára által felügyelt Európai Integrációs Iroda működéséhez, az Iroda szakértői elemző munkájához és az általa szervezett szakmai publikációs tevékenységhez biztosítja a feltételeket, lehetőséget nyújtva integrációs témájú kiadványok, rendezvények finanszírozására is. Az Európai Integrációs Iroda által végzett - a Kormány Európai Integrációs Kabinetje és az Országgyűlés Európai Integrációs Nagybizottsága elé kerülő előterjesztések véleményezéséhez és a kormányzati döntés-előkészítéshez kapcsolódó - szakértői munkát segítik elő az előirányzat terhére finanszírozandó kutatások, háttéranyagok, külső szakértői vélemények, összefoglaló elemzések, tanulmányok, témadokumentációk, szakirodalmi szemlézések és sajtófigyelők. A társadalom, a szélesebb közvélemény – szakmailag megalapozott – tájékoztatása érdekében folytatódik a már ”bevezetett” kiadványok, az Európai Tükör, az Európai Tükör Műhelytanulmányok és az Európai Füzetek publikálása. E publikációs tevékenységgel kapcsolatos szerzői, szerkesztői, olvasószerkesztői, lektori, nyomdai és egyéb szakértői honoráriumok, a kiadói, valamint nyomdai és terjesztési költségek finanszírozása is az előirányzatból történik. 4. Társadalompolitikai kutatások támogatása A program célja, melyre 130,0 millió forintot irányoz elő a javaslat: - egyrészt a társadalompolitikák, így a népesedéspolitika monitorozása, kormányzati kézben-tarthatóság támogatása (gyors előrebecslési, modellszámítási, hatásvizsgálati) elemző tervező eszköz beépítésével, indikátor rendszer kiépítése, alkalmazása. - másrészt a kormány társadalmi-gazdasági stratégiája kialakításának megalapozása tematikus vizsgálatokkal és elemzésekkel, a kormányzati intézkedések és tevékenység fogadtatásának felmérése havi rendszerességgel. Stratégiai kutatásokhoz kapcsolódó műhelytanulmányok készítése.
A program magába foglalja a Népesedési Program készítése során összegyűjtött demográfiai és statisztikai adatokat részben minél szélesebb körben elérhetővé tételét (Internetes portál-fejlesztés), részben, a demográfiai és népesedési információk rendszeres szolgáltatásként való biztosítását az információk kiadványokba foglalását, kormányzati portálon történő bemutatását. 5. Kormány és MTA közötti kutatási megállapodások kiadásai A program célja a stratégiai fontosságú kutatások eredményeinek a kormányzati munkában való hasznosítása, az ország gazdasági teljesítőképességének javítása. A feladat elvégzésére a Kormány kutatás-együttműködési megállapodást köt 2005ben is a Magyar Tudományos Akadémiával, melyre 250 millió forint összegű támogatást irányoz elő a javaslat. 7. Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események támogatása A feladatok közé tartozik az állami, nemzeti, jogszabályban előírt és az egyéb kiemelt ünnepek, jelentős események, évfordulók, világnapok, stb. méltó, szakemberek bevonásával történő megszervezése és lebonyolítása, az ünnepségek egyes elemeinek megtervezése annak megfelelően, hogy ezek mekkora érdeklődésre tartanak számot az egyes lakossági csoportok körében. Az előirányzat felhasználásával kapcsolatos feladat az egyes konkrét események tartalmi és szervezeti elemeiről a megfelelő szintű döntések előkészítése, tervek, tanulmányok elkészíttetése és finanszírozása, az egyes rendezvények lebonyolítására és megszervezésére közbeszerzési pályázatok kiírása, a pályázatok tartalmi elemeinek kidolgozása, valamint a szakemberekből álló bíráló bizottságok felkérése, felkészítése és díjazása. Mindezek mellett gondoskodni szükséges az infrastrukturális háttér megteremtéséről, a rendezvények tárgyi feltételeinek biztosításáról, a műsorelemek kiválasztásáról, az érdeklődők ellátásának biztosításáról, a biztonsági szolgálattal való együttműködésről a rendezvényeken várhatóan megjelenő létszám és résztvevői kör ismeretében. A rendezvényekhez kapcsolódóan gondoskodni kell az érintettekkel történő egyeztetésről, a szervezési és végrehajtási folyamatban résztvevők felkészítéséről, a lakosság széleskörű és részletes tájékoztatásáról, ünnepi tájékoztató kiadványok összeállításáról, kiadásáról, megemlékezések teljes körű megszervezéséről, az ünnepségek lebonyolításáról, valamint a MeH Kormányzati Kommunikációs Központtal együttműködve a rendezvényekhez kapcsolódó sajtóesemények megtervezéséről, lebonyolításáról. A lakosság tájékoztatására alkalomnak megfelelően plakátokat, szórólapokat, internetes eszközöket, televíziós és rádiós spotokat kell alkalmazni, melyek tartalmi előkészítéséről, megrendeléséről, terjesztéséről is intézkedni szükséges.
A településeken szervezett kiemelt állami és nemzeti ünnepek megvalósításához külön döntések alapján meg kell szervezni az önkormányzatoknak nyújtandó központi támogatást, biztosítva a szervezőmunka személyi és dologi kiadásait. A feladatok megvalósítására a javaslat 1.250 millió forintot irányoz elő. 8. Lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások Az előirányzat a Kommunikációs Koordináció Titkársága (KKT) tevékenységét szolgálja. Ennek során a KKT folyamatos közvélemény-kutatások és felmérések útján alkot képet arról, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kap-e a kormányzati intézkedésekről, hogyan vélekedik a kormány munkájáról, és melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekben kormányzati intézkedést vár. A rendszeres felmérések visszajelzést adnak az addig végzett kormányzati - és kormányzati kommunikációs - tevékenység fogadtatásáról, megítéléséről, rámutatnak esetleges hiányosságokra, lehetővé teszik a stratégia finomítását, szükség esetén a stratégiai irányvonalak átdolgozását. Hasznos kiindulási alapot jelentenek egy-egy kampány tervezéséhez, illetve a kampányt követően mércéül szolgálnak a kommunikációs tevékenység hatékonyságának méréséhez, annak értékeléséhez, hogy a kampány elérte-e a célját, valóban meg tudta-e szólítani az érintett célközönséget, ténylegesen hasznosnak bizonyult-e. A KKT feladata, hogy a közvélemény-kutatások során felmért információk és megállapított következtetések alapján a kormányzati intézkedések, kormányprogramok megfelelő kommunikációját biztosítsa, az ahhoz szükséges terveket, háttéranyagokat előállítsa, megfogalmazza, a résztvevőket kommunikációs szempontból felkészítse, folyamatos konzultációval és tanácsadással, koordinációs szerep betöltésével segítse. A KKT tevékenységének része, hogy tájékoztassa a lakosságot a kormány munkájáról, a törvénymódosításokról, új intézkedésekről, a kormányprogramok részleteiről, az egyes intézkedések hatálybalépéséről, a támogatások, kedvezmények igénylési módozatáról, jogosultsági körökről, feltételekről, szabályzat-módosítások kapcsán azok hatálybalépéséről, részleteiről. A tájékoztatást a KKT a sajtón keresztül – sajtótájékoztatók, interjúk, sajtóközlemények -, hirdetések, PR cikkek, spotok megjelentetésével, kiadványok, hírlevelek, tájékoztató anyagok kiadásával, internetes eszközökkel, fórumok és rendezvények szervezésével végzi. A KKT biztosítja a kommunikációs tevékenységek megfelelő dokumentálását. Segíti a szaktárcáknál a lakossági tájékoztatás kommunikációját. Mindezen feladatok ellátására a javaslat 1.500 millió forint támogatást irányoz elő.
9. Közigazgatási rendszer korszerűsítése
A program célja az eredményes, költséghatékony és magas színvonalon teljesítő közigazgatás megvalósítása, társadalompolitikai elemzések és koncepció készítése, stratégiai menedzsment elterjesztése, versenyképességi hatásvizsgálatok készítése. Ennek érdekében a felhasználás három csoportba bontható: hatáselemzések, illetve kiadványok készíttetése, konferenciák szervezése, továbbá tanulmányutak lebonyolítása. A korszerűsítési program társadalmi, illetve nemzetközi elfogadottságának a növelését a programról szóló rövid, tematikus kiadványok megjelentetésével kell elérni. Az előzőekben részletezett feladatokra a javaslat 60,0 millió forint támogatást irányoz elő. 10. Állami vezetőkkel kapcsolatos és egyéb humán feladatok támogatása A javaslat szerinti 136,5 millió forint szolgál fedezetül az állami vezetők egészségügyi ellátásával, az állami vezetői és egyéb központi továbbképzés és kapcsolódó feladatok támogatásával, valamint az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj támogatásával kapcsolatos feladatok ellátására. - Az 1997. évi LXXIX. törvény alapján, valamint 131/1997.(VII.24.) Korm. rendelet előírásai szerint a Miniszterelnöki Hivatal megállapodást köt az állami vezetők, valamint a többi hatalmi ág jogszabályban meghatározott, állami vezetői juttatásokat élvező vezetői egészségügyi ellátásának - a társadalombiztosítás által meghatározott ellátásokat meghaladó - biztosítása érdekében a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézménnyel. A javaslat a feladatok finanszírozására 60,0 millió forintot tartalmaz. - Az állami vezetői és a főtisztviselői-központi tiszti továbbképzés törvényben előírt kötelezettsége a MeH vezető miniszternek. Több olyan projekt indult 2004-ben, amelynek folytatását fontos szakmai szempontok támasztják alá. (Pl. főtisztviselői elearning oktatás előkészítése, 3 napos főtisztviselői vezetőképzés első üteme.) A Kormány tudomásul vette az EU intézményeiben megnyíló tisztségek betöltését célzó intézkedésekről szóló tájékoztatóban, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrejön az uniós ügyekkel foglalkozó minisztériumi köztisztviselőket tartalmazó nyilvántartás. Szükséges az uniós döntéshozatalban a magyar nemzeti álláspont kidolgozásában résztvevő köztisztviselők számára célzott továbbképzések, illetve egyéb a munkájukat támogató rendezvények megszervezése. Ezen túlmenően elengedhetetlen az integrációs mechanizmusok és a közösségi szintű munkavégzési gyakorlat mélyreható tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok szerzése. E képzési célok szervezett formában tartott előadássorozatokkal, konzultációkkal, szakmai rendezvényekkel, konferenciákkal, külföldi tanulmányutakon, tréningeken való részvétellel valósíthatók meg. A javaslat a feladatokra 60 millió forintot tartalmaz.
- A Kormány az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjat - az Európai Unióhoz történő csatlakozással és a közösségbe való integrációval járó feladatok megvalósítására - felkészült köztisztviselők képzésének elősegítésére alapította a 92/1998. (V. 8.) Korm. rendelettel. Az ösztöndíj a felsőoktatási képzésben résztvevők speciális jogi, közgazdasági és igazgatási szakismereteinek gyarapítását hivatott elősegíteni. A javaslatban 16,5 millió forint támogatási előirányzat szolgál fedezetéül az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjat elnyert hallgatók számára folyósítandó havi 50.000,-Ft nagyságú ösztöndíjnak, valamint az ösztöndíjasok által − az ösztöndíjas szerződés keretében teljesített közigazgatási és uniós tárgyú többlettanulmányok finanszírozására a ténylegesen teljesített többlettanulmányokat biztosító felsőoktatási intézmények számára átadott támogatásnak. Az előirányzatból kerül kifizetésre az ösztöndíjasok személyes tanulmányi tanácsadó tanárainak díjazása is, valamint az ösztöndíjrendszer működtetésének költségei is. 2005. évben a program befejeződik. A 139/2003. (IX. 4.) Korm. rendelet, illetve a 2207/2003. (IX. 4.) Korm. határozat értelmében további pályázatok kiírására nem kerül sor. 14. Kormányzati informatikai rendszerek alapszolgáltatásainak biztosítása A javasolt 2.838.3 millió forintos támogatás fő céljai: A kormányprogramhoz illeszkedve a szolgáltató állam – elektronikus kormányzás alappillérei – továbbra is az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG), és a minősített információkat hordozó H-SecNet hálózat fenntartása és üzemeltetése, bekapcsolódás az EU elektronikus kommunikációs folyamataiba, valamint a Kormányzati Portál működtetése és szolgáltatásainak további bővítése. Az EKG továbbra is biztosítsa az informatikai infrastruktúrát a kormányzati intézmények számára feladataik ellátásához, valamint a kétirányú kormányzati kapcsolatokat a brüsszeli EU adminisztráció informatikai rendszereihez. E célok elérése érdekében az EKG fenntartása, üzemeltetése, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, valamint az ezek megalapozásához szükséges háttérmunkák megvalósítása szükséges. Jelenleg az EKG-t használó intézmények, illetve telephelyek száma 465, az év végére eléri a 600-at, és az előkészítő munkák alapján jövő év végére további 248 intézmény bekapcsolása történik meg, így szinte minden kormányzati intézmény rendelkezni fog EKG csatlakozással. Az EKG az ekormányzat és az e-közigazgatás kialakításának nélkülözhetetlen alapeleme. Az EKG szolgáltatásaival valósul meg a szélessávú gerinchálózati összeköttetés (IP transzport hálózati szolgáltatás), a szélessávú internet kapcsolat; az internet címeket feloldó adatbázis (DNS szolgáltatás), a levéltovábbítás (Mail Relay), az EU IT kapcsolatainak adminisztrációja, illetve az EU-s kapcsolatok biztosítása a TESTA hálózat igénybevételével, valamint a központi hibabejelentés és segítségnyújtás (Help Desk szolgáltatások). A minősített információkat hordozó hálózat célja, hogy biztosítsa Magyarország mind szélesebb körű integrációját az EU szakértői előkészítő és döntéshozatali fórumaiba, érdekeinek artikuláltabb érvényesítését a közösség szabályozási
folyamataiban. Ennek érdekében az un. sTESTA hálózat igénybevételével a tagállamok kormányzati intézményei számára lehetővé válik az EU elektronikus ügyintézési folyamataihoz való, védett (titkosított) és auditált hozzáférés. A Kormányzati Portál feladata, hogy az interneten keresztül kapcsolatot biztosítson az állampolgárok és a közigazgatás között. Ez a kapcsolat adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy az állampolgár távolról is intézhesse ügyeit és tájékozódhasson. A feladat megvalósításához fenn kell tartani és folyamatosan javítani, bővíteni kell a Kormányzati Portálon nyújtott szolgáltatások körét és színvonalát, amelyeknél különös jelentőségű a szolgáltatásokkal kapcsolatos visszajelzések figyelembe vétele. A Kormányzati Portál biztosítja a központi közigazgatás és az állampolgárok közötti kapcsolattartást, az e-demokrácia színhelyét, eligazodási lehetőséget az állampolgároknak a közigazgatási információk között, a fokozatosan bővülő elektronikus ügyintézést, a központi közigazgatás nyilvános adatbázisaihoz való hozzáférést, valamint általános információk elérését Magyarországról és az Európai Unióról. A Kormányzati Portálnak ma 92.000 regisztrált felhasználója van, havonta 160-170 ezren látogatják és naponta 40-50.000 oldalt töltenek le 15. Kormányzati informatikai fejlesztési kötelezettségek A program alapvető elemei, melyre a javaslat 2.500 millió forintot irányoz elő az eEurope 2005 akcióprogram 20 elektronikus szolgáltatásának megvalósítása, a Közigazgatási eljárási törvény informatikai hátterének megteremtése, valamint a kormányzati kommunikáció szolgáltatási alapjainak létrehozása. Kiemelkedő fontosságú a Közigazgatási eljárási törvényhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások biztosítása, és az azzal összefüggő tájékoztatási feladatok megvalósítása. A feladatok sikeres és hatékony végrehajtásának feltétele, hogy azok komplex módon, a nemzetközi és hazai tapasztalatok átvételével, megalapozott információk birtokában, az EU ajánlásaihoz, követelményeihez, az informatika fejlettségi szintjéhez igazodó e-kormányzat stratégia alapján valósuljanak meg. Cél az eEurope 2005 program értékeléséhez használt 20 alapvető elektronikus szolgáltatás minél nagyobb részénél a kétirányú interakciót biztosító szolgáltatási szint megvalósítása. A program a közszolgáltatások színvonala vonatkozásában információs, tájékoztató (1. fokozat); egyirányú interakciót biztosító (2. fokozat); kétirányú interakciót biztosító (3. fokozat); a teljes online tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító (ide értve a fizetést és a kézbesítést is) lehetővé tevő (4. fokozat) szolgáltatásokat különböztet meg. A 20 szolgáltatás többségénél a 3 fokozat elérése technológiailag reális, kivétel az építési engedélyezési eljárás, ahol csak a 2. fokozatot, míg néhány (adózáshoz kapcsolódó) szolgáltatásnál biztosítható a teljes ügyintézés elektronizálása is. 2004. szeptemberében kezdte meg a Parlament a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vitáját, mely figyelembe veszi az elmúlt tíz év informatikai fejlődését, teret nyitva az elektronikus úton történő kapcsolattartás és ügyintézés előtt. A törvény hatályba lépése nélkülözhetetlenné teszi bizonyos fejlesztések megvalósítását: az ügyfél és hatóság elektronikus
kapcsolattartási lehetőségének biztosítását, az ügyfélkapu segítségével történő kommunikációs támogatással; az államigazgatási adatbázisok rendezettségének, kölcsönös hozzáférhetőségének és az információtartalom nyilvántartásának lényegi javítását; az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek teljes körű tájékoztatását a közigazgatási ügyeik gyors és hatékony intézése érdekében, egy ún. ügyféltájékoztató központ segítségével; a közigazgatás általános megítélésének javítása érdekében az iratkezelés minőségének fejlesztését. A rendszerek megvalósítása során az állampolgároktól érkező folyamatos visszacsatolás, azok elemzése, és a további fejlesztések során azok figyelembe vétele szükséges. Az EKG-n célul tűzhető ki az adat és hangintegráció feltételeinek megteremtése, mellyel az összes kormányzaton belüli hívásra „költségmentesség” biztosítható, így jelentős költségvetési megtakarítások érhetők el. A hatékonyabb közigazgatási kommunikációhoz, valamint a közigazgatási eljárási törvényhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások biztosításához szükséges a kormányzati adatcsere gyors, hatékony, és egységes megoldása, melyet egy központilag menedzselt kormányzati levelezőrendszer és a vele szerves egységet alkotó címtár támogat. 61. Lakossági EU tájékoztatási feladatok A program célja a lakosság EU-s ismereteinek növelése, elmélyítése, az EU-val kapcsolatos félelmek, bizonytalanságok eloszlatása, általában a lakosság EUtudatosságának kialakítása. Az EU-val kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek eljuttatása a lakossághoz a kormányzat által kiépített és működtetett, az országot lefedő információs eszközrendszeren keresztül. A javaslat a feladat ellátására 476,0 millió forintot irányoz elő. 62. Korrupcióellenes Cselekvési Program, új fizetésképtelenségi törvény kodifikációja. A program célja a korrupcióval kapcsolatos kormányzati, gazdálkodói, tudományos, oktatási és egyéb társadalmi tevékenységek összehangolása. A feladatok összehangolt kivitelezése hozzájárul a közigazgatási munka korszerűsítéséhez, elősegíti a költségvetési gazdálkodási reform felgyorsítását, valamint a kormányzati és civil szféra intenzívebb kapcsolatának kialakítását. A közoktatásban, a munkavállalók képzésében szereplő elemeivel preventív módon járul hozzá a korrupció visszaszorításához. A korrupcióellenes ellenőrzési tevékenység összehangolásával kedvezően hat a gazdaság kiszámítható, átlátható működésére, valamint az ebből eredő társadalmi kedélyállapot és közerkölcs javítására. Hosszabb távon kedvezően befolyásolja Magyarország társadalmi és gazdasági megítélését. Az 1992-ben hatályba lépett, az eltelt időszakban számtalanszor módosított Csődtörvény helyett egy új, a gazdaság minden területét érintő egységes törvény megalkotása a cél, amely elősegíti a reorganizációt. Az új törvényt összhangba kell hozni az összes kapcsolódó jogszabállyal, valamint ki kell terjeszteni a határokon átnyúló fizetésképtelenségi helyzetek rendezésére is. A program végrehajtására a javaslat
35,0 millió forintot irányoz elő. 63. Európa Terv projektjeinek megvalósítása A feladat - melyre 1.050,0 millió forintot irányoz elő a javaslat - magában foglalja a Magyar Design Központ létrehozását, a Kossuth Lajos tér rekonstrukcióját, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának méltó megünneplését biztosító előkészületi munkákat. A Magyar Design Központ az Erzsébet téri Volánbusz Pályaudvar épületében kerülne kialakításra. Jelenleg Magyarországon nincsen olyan szakintézmény, amely főtevékenységként, megfelelő hatékonysággal foglalkozna a formatervezési kultúra fejlesztésével, továbbá elősegítené a tervezők kreativitásának és a kis- és középvállalkozások piacszerző- és megtartó erőfeszítéseinek egységesítését. Mindezeket felismerve a Kormány a 2340/2003. (XII. 23.) Korm. határozatával jóváhagyta a Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Közhasznú Társaság megalapítását. A Kht. alkalmas arra, hogy létrehozza elsősorban az előbbiekben említett hiányt pótolni hivatott Magyar Design Központ formatervezési tájékoztató és szolgáltató centrumot. A Budapest V. kerület Erzsébet téren lévő modern műemlék épület – a stílusából, szellemiségéből adódó tartalmi kapcsolatokon túlmenően – fizikai adottságait tekintve is kitűnő lehetőséget nyújt a megcélzott program megvalósítására, így a Magyar Design Központ – különösen az Erzsébet téri parkkal, valamint a „Gödör”rel szerves egységet alkotó komplexumként – a főváros vonzó, mozgalmas, kiemelkedő jelentőségű intézményévé válhat, mind kulturális, mind turisztikai szempontból. A Design Terminál Kht. még ebben az évben elkezdi a tervpályázat szakmai előkészítését, az ez évi költségeit vállalja. A Kossuth tér rekonstrukciója; a Budapest V. kerületi Kossuth Lajos tér, a Parlament közvetlen környezete jelenleg esztétikai szempontból kritikus állapotban van. Sem állami protokolláris, sem turisztikai funkcióját, sem közösségi identitást formáló, sem a legfőbb demokratikus intézményünkhöz méltó kiszolgáló szerepét nem képes betölteni. Ezt a teret minden hozzánk ellátogató magas szintű diplomáciai delegáció végigjárja, évente szinte valamennyi Budapestre érkező belföldi és külföldi turista megfordul itt. A Kossuth Lajos tér Magyarország egyik legfőbb köztereként funkcionál, ám olyan szintű látványt nyújt, amelyet az ország fejlettsége már régóta meghaladott.
Halaszthatatlan a tér rekonstrukciója. Cél, hogy az Országház közvetlen környezete az oda látogatók számára méltó megjelenésével segítse elő az uniós Magyarországról kialakuló megfelelő kép formálását, gondoskodva ugyanakkor a parlament működésével összefüggő, az állami protokolláris és egyéb rendezvények helyszíne mellett a valódi városi köztéri funkciók betöltéséről is. Az eddig megtartott egyeztető tárgyalások alapján a főváros, az V. kerület és az Országgyűlés Hivatala véleménye alapján látható, hogy ebben a kormányzati ciklusban a teljes tér rekonstrukciója a parkolási gondok megoldásával együtt nem megoldható. 2005-ben a nemzeti lobogó árboca és talapzata átalakítására, illetve többfunkciós utcabútorok beszerzése (kordon, virágtartó, pad, információs tábla) révén rendezettebbé válhat a Kossuth tér. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a XX. Századi magyar történelem világtörténelmileg is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt. A Nemzeti Emlékezet Program keretében a Kormány 2006-ot, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját, Emlékévvé nyilvánította. A program szerint „a Kormány kiemelkedő feladatának tekinti az Európai Unióhoz csatlakozó Magyar Köztársaság történelmi, kulturális értékeinek, az európai, illetve a magyar történelem és kultúra kapcsolódásai pontjainak, közös vonásainak, valamint a helyi közösségek nemzeti kultúrában betöltött szerepének bemutatását hazánkban és külföldön.” Az emlékév előkészítése és az emlékév lebonyolítása során az olyan megoldások kerülnek előtérbe, amelyek a megosztás helyett a nemzeti egységet segítik elő. 7/3
Alcím: Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
6. Avicenna, Közel-kelet Kutatások Közalapítvány A Közalapítvány célja a közel-keleti, és iszlám kutatások támogatása, a kutatás és oktatás fejlesztése a magyar tudomány e nagy hagyományokkal rendelkező területén, részben a tehetséges és eredményes utánpótlás megtalálása és pályára segítése, részben a magyar külkapcsolatok hathatós támogatása érdekében. Céljai közé tartozik a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező orientalista kutatások világszínvonalra emelése, a muszlim országokról szóló idegen nyelvű tudományos munkák megírása és kiadása, magyar nyelvű tudományos népszerűsítő irodalom, valamint egyetemi tankönyvek kiadása ugyanebben a témakörben, továbbá tudományos konferenciák rendezése és kutatói, valamint tanulmányi ösztöndíjak adományozása. A Közalapítvány működéséhez a javaslat 2005. évre 20,0 millió forint támogatást irányoz elő.
7/6
Alcím: Fejezeti tartalék
Az előirányzat a fejezeti gazdálkodás szakmai célú költségvetési pénzeszköze, ami az előre nem tervezhető, év közben jelentkező kormányzati többletfeladatok végrehajtásával kapcsolatos kiadások fedezetéül szolgál. A javasolt előirányzat 558,0 millió forint.
Kiss Péter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter
