A MINIMÁLBÉR EMELÉSE, MINT LEHETSÉGES VÁLLALKOZÁSON BELÜLI GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS PATYOLAT AKCIÓJA

A MINIMÁLBÉR EMELÉSE, MINT LEHETSÉGES VÁLLALKOZÁSON BELÜLI GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS PATYOLAT AKCIÓJA

„S jogunk van - hisz halandók s életadók vagyunk mindazzal szembenézni, mit elkerülni úgysem tudhatunk. Mert növeli, ki elfödi a bajt…”

„… az adó hosszú, nagy a bér / s mi haszna sincs, hiába számol / többet a petróleumért?” (József Attila)

Változott itt valami? Bizony igen, de még mennyire és mennyivel? A minimálbér 15%-kal, a garantált- 25%-kal emelkedik, ezzel szemben a SZOCHÓ csak 5%-kal csökken.

Hogyan lehet ezt kigazdálkodni?! Egyáltalán lehetséges a kis- és közepes vállalkozásokban?

IGEN, LEHETSÉGES. Az egyik kézenfekvő össztársadalmi reagálás, a bejelentett munkaidő csökkentése, esetleg személyzetcserével. Másutt a kiléptetettet alacsonyabb munkaidővel veszik fel, ill. majd vissza. Annyira nem is kockázatos, ha jól együttműködnek. Csak az a baj, hogy ez nem oldja meg az alapvető problémát. A teljesítmény és a jövedelem sem változik, csupán kevesebb adót, ill. járulékot fognak fizetni a kis- és közepes vállalkozások, mint amennyit a béremelésből elvár a költségvetés. A másik módszer bonyolultabb, hosszadalmasabb, viszont nem jelent hasonló gondot a következő minimálbéremelés sem. Továbbá, a feketejövedelem legálissá válhat, amennyiben azt, mint nettókeresetet és annak járulékait fedezi a teljesítménynövekmény, azaz a realizált többletnyereség. Ugyanis a teljesítmény-növekmény mértékének függvényében a Pótdíj (PD), vagy annak egy része legális prémium lehet. Kinek útja nem volt egyenes, / Pótdíjnak mondta, amit így keres, / Bár arról, mit sötétben kerestek, / Világosan beszélni nem szerettek. / (Bernard Mandeville: A méhek meséje)

1


A következőkben használt kifejezések rövidítései: EGYSÉG: azaz Belső Vállalkozási Egység (üzlet, üzem, műhely, szalon, telep, stb.) EGYS-VEZ: Egységvezető(ség), (Alkalmazható Belső Vállalkozó, mint helyi vezető(k)) PD: Pótdíj, (azaz a „fekete bér”) TNY: Többletnyereség. (Terven felül realizált nyereség) PRÉMIUM: (Az elmaradt teljesítmény arányában csökkenő mozgó bér) PRÉM-JÁR: Prémium Járulékai (Levont- és költségként külön elszámolt „TB”) NYERESÉG

JÖVEDELMEK

TERVEN FELÜL REALIZÁLT NYERESÉG

PÓTDÍJ

TERVEZETT NYERESÉG

MINIMÁLBÉR

KONTROLLING A PD BECSATRORNÁZÁSÁRA A FEHÉREDŐ GASZDASÁGBAN Nézzük, hogyan lehet a teljesítményeket és a jövedelmeket összhangba hozni? Arra azért nem vennék mérget, hogy a PD mögött valóságos mért teljesítmény van minden esetben. Van benne megélhetési költségek elismerése. Nem éppen szociális indíttatásból, inkább kényszeredett beismerésből, ugyanis e nélkül nem kap alkalmazottat.

2


Nem elég a kis- és közepes vállalkozásoknak a 15 - ill. 25%-os fizetésemelés kompenzálására a SZOCHO 5%-os csökkentése, még mindig marad összességében 10 – uszkve. 20 %-os személyi jellegű ráfordítás növekmény. A társasági adó csökkentése ezeknél a vállalkozásoknál teljességgel elhanyagolható. Ezt a ráfordítás-növekményt és annak pénzforgalmi fedezetét ki kell gazdálkodni. De hogyan? Ennek lehetőségét járjuk körül Kedves Olvasóm! 1. Egyébként a valós teljesítménynövekményből utólag finanszírozható a PD Patyolat Akciója. Csak az alábbi tényezőket célszerű figyelembe venni. 2. Több mint ajánlatos folyósítani a havi „PD folyósítását”. 3. A kötelező minimálbér- és a garantált emelése mennyivel csökkenti a PD-t? Amennyivel növeli az EGYSÉG az általa realizált nyereséget a tervezett felett. 4. A teljesítmény nélküli juttatások, lett légyen az bér és/vagy PD nem ösztönző, inkább demoralizáló. Ha nincs pontosan meghatározva a jövedelmek alakulása az egyéni, ill. csapatteljesítmény függvényében, akkor a közösségi felelősség, azaz a gazdaszemlélet sem alakul ki. Azt kikényszeríteni nem lehet. 5. A PD átalakulását csak a többletteljesítményből lehet finanszírozni, azt is fáziseltolódással, ebben a gazdálkodási környezetben.

Mi hát a megoldás? Hogyan lehet a PD-t legálissá tenni, hogy mögötte valós teljesítmény legyen, annak folyamatos szinten tartásával, azaz magasabb nyereség elérésére ösztönözzön, továbbá ne okozzon a jelenleginél nagyobb pénzügyi feszültséget. „Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mérhető, és megpróbáljuk mérhetővé tenni, ami még nem az.” (Galileo Galilei)

3


MIKÉNT LEHET MÉRNI A TELJESÍTMÉNYEKET ÉS AZZAL MOTIVÁLNI AZ EGYSÉGVEZETŐKET?

A Kontrolinggal, mint a vállaltirányítás eszközével célszerű transzformálni az EGYSÉG-re vállalkozás gazdálkodási környezetet érintő hatásokat. Az EGYSÉG-re bízott erőforrások mindegyikét becsatornázzuk, és a várható felhasználásukat mérve határozzuk meg az eredménykövetelményt. A transzformátor hasonlatnál maradva itt a primer és szekunder tekercselések fogalma helyett a meghatározó és a hozzárendelt becsatornázásokat használjuk. A meghatározó átvitel lényege, hogy az EGYSÉG-ek nyereségét növelje, azaz fenntartsa a folyamatos pénzáramot, és az állandó nyereséges gazdálkodást. A hozzárendelt oldal egyfajta balanszírozó szerepet tölt be; egyfelől kiegyenlíti azokat az eltéréseket, amelyek csorbítják az összehasonlíthatóság elvét. Amelyekre nincs közvetlen ráhatásuk az EGYSÉG-nek pl. bérleti díj kontra építmények költségei. Másfelől az erőforrások ésszerű felhasználása érdekében, olyan ráfordításokkal terheli az EGYSÉG-eket, ami a vállalkozásnak nem vagy nem olyan mértékben merülnek fel. Például a készletekben lekötött tőke után kamatot számít fel a vállalkozás, a racionális hasznosítás céljából. Viszont a Vállalkozás pénzügyi tevékenységének eredményességére az EGYSÉGeknek nincs semmiféle ráhatásuk, ezért azt nem is vehetjük figyelembe. A kontrolling irányítási módszerének elhagyhatatlan része a tervezés, illetve az azt megelőző koncepció kialakítása. Nagyon sok múlik azon, miként csatornázzuk be az egyes eredményelemeket. Az EGYS-VEZ-nek, a jövedelmükért, azaz a bérükért a tervezett, vagyis az elvárt nyereséget kell produkálniuk. A tervezett nyereséget meghaladó többletnyereség nyújt fedezetet a PD legalizálására. Mielőtt a megnézzük a legalizálás mikéntjét nézzük meg a KONTROLLING irányítási rendszert fő összefüggésében. A bér pedig két részből áll, fixből és a prémiumból. A fix nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, a prémiumot nevezhetjük kontra mozgó résznek, mert nyereségcsökkenéssel egyenes arányban zsugorodik. Értelemszerűen a tervezett, és azt meghaladó teljesítés esetén a prémium nem változik. Viszont a többletnyereségből származó jövedelem már nevezhető viceosztaléknak is, ha már Belső Vállalkozásról van szó. Van még egy fontos kérdés, meddig csökkenhet a nyereség az elvárthoz mértem? 4


Válasz: A nyereség alsó határáig, ami nem egyéb, mint a tervezett nyereség és a járulékával növelt prémium különbsége. Következésképpen az elmaradt nyereséget az EGYS-VEZ-ek elmaradt prémiuma fedezi, mint fel nem merült költség. Mindenütt nyereségről volt szó, holott alkalmazható a módszer veszteséges Belső Vállalkozási Egységek esetében is, ott a többletnyereség a fel nem merült veszteség.

5


Hogyan történik a finanszírozás, milyen fáziseltolódással és miként válik fehérré a PD? A PD forrását a realizált többletnyereséget az alábbiak szerint célszerű felosztani: Pénzegység

Megoszlása

Nettó mozgó bér:

100

46,74 %

Első év járuléka:

57

26,63 %

Második év járuléka:

57

26,63 %

214

100,00 %

Összesen:

NYERESÉG

JÖVEDELMEK FEDEZET KÖVETK. ÉV

TERVEN FELÜL REALIZÁLT NYERESÉG

JÁRULÉKA

PRÉMIUM JÁRULÉKA PD-BŐL LETT PRÉMIUM

TÁRGY ÉV JÁRULÉKA TÁRGY ÉV NETTÓ BÉRE

TERVEZETT

MINIMÁL-

NYERESÉG

azaz FIX BÉR

6

PÓTDÍJ NETTÓ


A Vállalkozás úgy dönt, hogy teljes többletnyereséget egységenként legális bérfejlesztésre fordítja, akkor célszerű a bérnövekmény járulékát a következő évre is tartalékolni. Ugyanis a PD-t havonta megkapják az alkalmazottak így is, úgy is fénykép nélkül. Az okát tudjuk.   

 

Az EGYSÉG-ek gazdálkodásának eredménye az időszak (év) végén válik ismertté. A realizált többletnyereség és a PD viszonya ekkor derül ki, azaz hányad részét fedezi a többletnyereség. Ekkor fizeti ki a vállalkozás a bérnövekmény járulékát a tárgy évre. A következő évben a bérnövekmény legális prémiumként funkcionál, tehát el is veszíthető, nincs hátradőlésre lehetőség. Meg kell dolgozni a színvonal tartásáért is, hogy a hátradőlésből ne legyen hanyatt esés. A következő év elszámolásáig a bérnövekmény járulékát is fizetni kell, erre szolgál az előző évben tartalékolt 57 Egység. Külön bonyolíthatja a helyzetet, és nyújtja az átállási időt, ha bármi okból is, de hullámzik a teljesítés színvonala.

Joggal merül fel a kérdés érdemes-e ezt a módszert vállalni, nem jelent-e nagy kockázatot, sőt önfeladást ez a kollektív titoktartásra épülő tranzakció? Mi lesz az ingadózókkal, akik jó néven veszik a PD legalizálását, de nem akarják vállalni annak elvesztési kockázatát a következő évre? Mind két oldalon lehetnek, sőt vannak is ügyeskedők és trükközők, lehet olyan rövidlátó, aki nem akar lemondani az atyáskodó osztogató szerepéről kivált, ha a társaság vezetésében rivalizálás van. Minek kell tartalékolni, amikor ott van a társasági adócsökkentés? Igen, de kiknek, azoknak a cégeknek, amelyek 500 Millió Ft feletti adóalappal bírnak, ezek nem a kis- és közepes vállalkozások. Egyébként azok is csak a harmadik negyedévtől tudják érvényesítni, mivel addig a 2015. év bevallása után fizetik az előleget. A többi vállalkozásnál az az 1%-os TAO- csökkentés nem jöhet számításba kompenzációs tényezőként; sem a mérték, sem az alapok eltérő nagysága miatt. Ezen felvetések után ajánlatos elgondolkodni, hogy kiket érdemes belső vállalkozásba vonni, kinek van ráhatása az EGYSÉG egész gazdálkodására ki, milyen mértékben van kulcspozícióban az adott területen. Továbbá megvannak-e a számviteli, informatikai és üzemgazdasági feltételei az átállásnak?

7


SZÜKSÉGES FELTÉTELEK A KONTROLLINGRA ÉPÍTETT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉHEZ A számviteli politika mellé, azt kiegészítőül egy tervezési; folyamatos adatgyűjtési; feldolgozási és értékelési politikára van szükség, és annak gyakorlati alkalmazását rögzítő módszertani gyűjteményre, amit nevezhetünk KONTROLLING-POITIKÁNAK. Továbbá, olyan számviteli feldolgozást biztosító programra, amelyik egyszeri adatbevitellel az EGYSÉG-ek (telepi) bontásban biztosítja az elszámoláshoz szükséges adatokat közvetlenül a meghatározó (prímér), és a hozzárendelt (szekundér) ágon egészen a tervezéstől az elszámoltatásig. Ebben az esetben a nyilvántartás nem szorítkozhat csak az értékbeli adatokra, hanem naturálisakra is szükség van. Sok esetben gondot jelentene az árindexszámítás. A természetes adatokkal az EGYS-VEZ-ek könnyebben boldogulnak, mert közvetlenül érzékelheti kilóban, literben, KW-ban és a többi mértékegységben mért felhasználást, mint Ft-ban. A technikai feltételek mellett a legfontosabb a jól képzett munkatársi gárda mindenütt: a pulttól; munkapadtól; szerelőállástól; az adminisztrátoron; a könyvelőn át egészen az elemző üzem- vagy közgazdász munkatársig. Több mint ajánlatos a munkatársak folyamatos képzése, hogy korrekt módon tájékoztathassák a tulajdonosokat, vagy a menedzsmentet.

8


Végezetül végiggondoljuk a kontrollingra épített irányítás rendszerét és a gazdálkodás szűkülő keresztmetszetét, amit jelenleg a minimálbér-emelés feszít, rá kell jönnünk egy régi népi mondás igazságtartalmára, miszerint: „Az abrak a legjobb ostor”. Ezt már a rómaiak is tudták. A Kormány is megadhatná azt „az abrakos tarisznyát” a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy az adózás előtti eredményből elhatárolhassák a következő évben havonta esedékes járulékokat, természetesen lekötési biztosítékokkal. Ez is egy „ostorkímélő” módszer, bár jóval kisebb „abrakos tarisznya”, mint a 10%-os, abban benne vannak a multik is. Végezetül tegyük fel újfent a kezdő kérdést:

Változott itt valami? József Attila 1932-es gondolataihoz képest nem sok, hogy ne mondjuk ki a „SEMMIT!” Egyébként igen, különben nem készült volna ez az anyag, annak reményében, hogy valóban változzon. Adós maradtam a kontrolling fogalmával, amit az alábbiakban pótolok a Szabad Enciklopédiából. (Wikipédia) „A kontrolling vagy controlling felöleli a célmeghatározás, tervezés és a kontroll (a szó irányítási és szabályozási értelmében) folyamatait a pénzügyek és a gyártás / termelés területein. A kontrolling olyan tevékenységeket is magába foglal, mint a döntéshozatal, értelmezés és fókuszálás. Ebből következően a menedzsmentnek foglalkoznia kell kontrolling tevékenységgel, hiszen nekik kell meghatározniuk, hogy milyen költségkeretek mellett milyen és mekkora célokat is kell elérni. Az elért eredményért a felelősség őket terheli. Éppen ezért ezt a vezetői tevékenységet minden vállalatnál el kell látni, még a kisebb vállalkozásoknál is.”

Budapest, 2017. január 19. Lucifer

Famulusa

alias

9


FÜGGELÉKEK, SZÁMÍTÁSOK Nézzük, hogy egy létező , de NÉVTELENNEK nevezett vállalkozás öt üzletében miként lehet a Pótdíjat hivatalossá tenni. Kérdés: Ez a tranzakció mekkora megterhelést jelentene a vállalkozásra? Továbbá, miként kapcsolódik a „Pótdíj Patyolat Akciója” a bérhez és annak szerkezetéhez? NÉVTELEN VÁLLALKOZÁS ÖT ÜZLETÉNEK ADATAI 2016-BAN, VETÍTVE 2017-RE. SORSZÁM

ÜZLETNEVEK

HOZADÉK

RÁFORDÍTÁS

NYERESÉG

ÁTLAGKÉSZLET

ELÁBÉ

PÓTDÍJ

1

SOPIANAE

64 301 491

57 151 259

7 150 232

40 014 481

47 043 118

960 000

2

SCARBANTIA

68 497 447

64 594 103

3 903 344

55 927 178

57 388 355

720 000

3

ARRABONA

67 528 733

63 244 064

4 284 669

40 014 481

54 505 028

1 560 000

4

SAVARIA

62 766 029

57 235 290

5 530 739

42 119 687

46 185 131

1 680 000

5

ALBA REGIA

90 319 569

83 129 522

7 190 047

61 013 542

71 836 714

1 920 000

353 413 269

325 354 238

28 059 031

239 089 369

276 958 346

6 840 000

ÖSSZESEN

Vessük össze a Pótdíj nettó összegét: a hozadék 1,94 %-át’, ráfordítás 2,10 %-át’ és a nyereség 24,38 %-át teszi ki. Érdemes megnézni a Pótdíj bruttó összeg viszonyszámait is az előző sorrendben: 3,59%; 3,90% és 45,27%. A következtetések legyenek a Kedves Olvasóké, mert a cél a jobbítás, és nem a vájkálás proletáririgység módjára. Főleg azt is érdemes megnézni, hogy mennyi többletnyereségre van szükség a Pótdíj legalizálására a gazdálkodás és a pénzáram szempontjából, miszerint meg legyen a fedezet, és a következő évre is tartalékban legyen az emelt bér összes járuléka.

A PÓTDÍJ LEGALIZÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÖBBLETNYERESÉG

ÉRTÉK FT-BAN

%-BAN

PÓTDÍJ (nettó jövedelem)

6 840 000

36,84

2017. ÉVRE JUTÓ FIZETEWNDŐ JÁRULÉKOK

5 862 857

31,58

2018. ÉVRE JUTÓ FIZETEWNDŐ JÁRULÉKOK

5 862 857

31,58

SZÜKSÉGES TÖBBLETNYERESÉG:

18 565 714

10

100,00


Ahhoz, hogy felesleges pénzügyi feszültség nélkül történjen az átállás célszerű csaknem 1/3 – 1/3 arányban felosztani a többletnyereséget. Ugyanis a tárgyév végén ki kell fizetni a járulékokat, hogy legális legyen a PD. Viszont a következő évben már havi rendszeres lesz a prémiummá vált pótdíj, annak pedig a tartalékból lehet fedezni a járulékait. A következőkben pedig azt tudakoljuk, mennyi árbevétel-növekmény esetében termelődik ki a szükséges többletnyereség, természetesen a többi tényező változatlansága esetén, továbbá a ráfordítás-csökkenést, ill. árrés-növekedést véve a célkeresztbe.

A PÓTDÍJ LEGALIZÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÖBBLETNYERESÉG

ÉRTÉK FT-BAN

%-BAN

PÓTDÍJ (nettó jövedelem)

6 840 000

36,84

2017. ÉVRE JUTÓ FIZETENDŐ JÁRULÉKOK

5 862 857

31,58

2018. ÉVRE JUTÓ FIZETENDŐ JÁRULÉKOK

5 862 857

31,58

SZÜKSÉGES TÖBBLETNYERESÉG:

18 565 714

100,00

Hogyan alakulhat a többletnyereség „sorsa”, ha változó prioritással tételezzük fel a többletnyereség kitermelődésének forrását. Az első esetben a hozadékok növelésében és a ráfordítások csökkentésében látjuk a szükséges forrás kitermelődését. Ebben az esetben a hozadék és a ráfordítás 2,55 % és 2,60 % mellett az árrések növekedésére csupán 1,43 %-os bővülés hozza a kívánt eredményt.

GAZDÁLKODÁSI TÉNYEZŐK

A SZÜKSÉGES TÖBBLETNYERESÉG FT-BAN

A LEHETSÉGES TÖBBLETNYERESÉG FORRÁSA

%-BAN

%-BAN

FT-BAN

HOZADÉK

18 565 714

5,25

2,55

9 012 038

RÁFORDÍTÁS

18 565 714

5,71

2,60

8 459 210

ÁRRÉS

18 565 714

24,28

1,43

1 094 465 18 565 714

11


Hatékonyabb árrés - ill. árpolitika gyakorlásának elsőbbsége esetén gondosabb munkát igényel, célszerű olyan információt adni az üzletvezetőknek, amelyekben strukturálva vannak az áruk és azoknak az árrése, haszonkulcsa. Könnyű legyen az eligazodás. Egy hatalmas csaknem végtelen listában való bogarászás nem éppen kedvelt időtöltés, hogy a hatékonyságról ne is szóljunk főleg kiszolgálás közben.

Látható, hogy az árrés- és árpolitika közvetlenül, áttétel nélkül egyenesen hat a nyereségnövekedésre. Tehát érdemes a mindennapi árpolitikában építeni az üzletvezetőkre, természetesen meghatározott korlátok között. A vállalkozás finanszírozza az alapbér emelését, pontosabban a kötelező szintre hozás költségét járulékaival együtt, ennek kifizetését törvény garantálja. Jelen esetünkben a 6.840.000,- Ft Pótdíj felbruttósítva 10.285.714,- Ft prémiumnak felel meg. Ez nyolc főt érint átlagosan havi bruttóban közel 92.000,- Ft-tal növekedhet a hivatalos bér fejenként. A prémium és annak járulékai a vállalkozásnak egyfajta biztosíték az esetleges nyereségcsökkenés fedezésére (Biztosíték hátradőlés ellen!). Az üzletvezetőknek (EGYS-VEZ) egy hatékony ösztönző eszköz az eredményes gazdálkodás szinten tartására. Részükről felfogható úgy is, mint egyfajta előképzés az önálló vállalkozáshoz vezető úton. A melléklet további részében valóban függelékként csatoltam az egyes üzletek adatait tartalmazó táblázatokat. Kellemes bogarászást, elmélyedést, és használható ötleteket kívánok.

12


13


14


15


16


17

A MINIMÁLBÉR EMELÉSE, MINT LEHETSÉGES VÁLLALKOZÁSON BELÜLI GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS PATYOLAT AKCIÓJA

Recommend Documents