A migráns gyerekek oktatása. Összeállította: Illés Katalin és Medgyesi Anna

A migráns gyerekek oktatása Összeállította: Illés Katalin és Medgyesi Anna

Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület Budapest, 2003

A kiadvány a Brit Nagykövetség és a Holland Királyság Nagykövetsége támogatásával készült

© Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, 2003

Bevezető 5 A migrációról röviden 7

TARTALOM

Tartalom

Törvényi szabályozások 8 Migráció és oktatás az elmúlt 15 év tükrében 11 A migráns gyerekek számának alakulása 18 A migráns gyerekek oktatása, nevelése 22 A migráció hatása 22 Szocializáció és oktatás 28 Felkészülés a migráns gyerekek fogadására 30 A migráns gyerekek osztályokba helyezése 35 Az első nap az iskolában 37 A migráns gyerekek integrációja, beilleszkedése 38 Nyelvi korlátok, nyelvtanítás, nyelvi felzárkóztatás 47 A szülőkkel való kapcsolat 53 Összefoglalás 59 Fogalmak 62 Irodalom 67

3

(Egy migráns gyerek tanítónője)

BEVEZETŐ

„Teljesen mindegy, hogy honnan jön, és teljesen mindegy, hogy mit tud, azért jött ide, hogy fejlődjön, és nekünk az a dolgunk, hogy ebben segítsük. Ezért vagyunk itt.”

Bevezető A mai magyar oktatásügyet számos probléma foglalkoztatja. Vannak köztük súlyos, gyors megoldást sürgető problémák és kevésbé égető, de jelen lévő, meghúzódó és a jövőben felszínre kerülő nehézségek. Sok esetben a nagy feladatok elvonják a figyelmet a kevésbé fontosakról. Az oktatásügyben felhasználható szűkös anyagi kereteket ismerve ez talán még érthető is. Ahhoz azonban, hogy a kis problémák ne nőjenek naggyá, elengedhetetlenül szükséges időben foglalkozni velük, és a megoldásukra törekedni. Egy ilyen kevésbé ismert jelenség a migráns gyerekek jelenléte a közoktatásban. Kiadványunk erről ad képet, számítva arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a Magyarországra irányuló migráció nőni fog. A kiadvány első részében először a migrációval és az ezzel kapcsolatos törvényi háttérrel, szabályokkal foglalkozunk. Ezek ismerete nagyon fontos, és reméljük, hogy így egybegyűjtve segítik a pedagógusokat az eligazodásban, a jogszabályok értelmezésében. A migráció és az oktatás kapcsolatának elemzése során bemutatjuk és statisztikákkal támasztjuk alá az elmúlt tizenöt évben Magyarországon tartózkodó külföldiek, illetve a migráns gyerekek számának alakulását. 5

BEVEZETŐ

A kiadvány második része a migráns gyerekek oktatásáról, neveléséről, beilleszkedéséről szól. Mivel migránsnak lenni speciális állapot, amely kihat a gyerekek társadalmi és egyben iskolai integrációjára is, ezért önálló fejezetben foglalkozunk a migráns lét sajátosságaival és azok hatásával a gyerekek iskolai előmenetelére és beilleszkedésére. Minden témánál igyekszünk a jelenlegi magyar gyakorlatot és egy-egy oda illő külföldi tapasztalatot bemutatni. A Menedék Egyesület által működtetett projekt részeként készült esettanulmányokból, interjúkból és fókuszcsoportbeszélgetésekből kiemelt részletek teszik életszerűbbé, színesebbé az elméleti eszmefuttatásokat. A kiadvány a gyakorlati témáknál – mint amilyen a felkészülés a migráns gyerekek fogadására, a beilleszkedés, a nyelvtanítás – hazai és külföldi tapasztalatokat felhasználva ajánl lehetőségeket, módszereket, ötleteket, amelyek segíthetik a pedagógusokat, iskolaigazgatókat a migráns gyerekekkel való foglalkozásban. A záró téma a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolatépítés és -tartás lényeges elemeit foglalja magában. A kiadvány azoknak a pedagógusoknak kíván segítséget nyújtani, akik jelenleg is foglalkoznak migráns gyerekekkel, valamint azoknak, akik esetleg a jövőben kerülnek kapcsolatba velük. Arra törekedtünk, hogy olyan megoldásokat, javaslatokat és módszereket mutassunk meg, amelyek megvalósításához nem feltétlenül szükséges a gyakran hiányzó pénzügyi többletforrás. Végezetül köszönjük azoknak a pedagógusoknak és szakembereknek a segítségét, akik az interjúk, esettanulmányok és szemináriumok során értékes tapasztalataikat megosztották velünk.

6

A migráció latin eredetű szó, vándorlást jelent, ami a népesség lakókörnyezetváltoztatásában nyilvánul meg. A migráció lehet belső migráció, amely országhatáron belül, és lehet nemzetközi migráció, amely országok között történik. Témánkat tekintve a nemzetközi migrációval foglalkozunk részletesebben. A nemzetközi migrációnak is két típusát különböztetjük meg: az önkéntes vándorlást és a kényszervándorlást. Az önkéntes vándorlás tipikus esete az évszázadok óta szinte észrevétlenül

A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN

A migrációról röviden

folyó munkaerő-migráció. A munkavállalási szándék mellett számos egyéb körülmény is, mint például a tanulás, a gyakorlat- és tapasztalatszerzés növelinövelheti a migrációs hajlandóságot. A kényszervándorlás, menekülés ugyancsak évszázados, ha nem évezredes múltra tekint vissza, és előidézőjeként számtalan okot felsorolhatunk. Általában elmondhatjuk, hogy a személyes feltételek elviselhetetlenné válása kényszerít valakit a menekülésre. Az okok között találhatunk természeti katasztrófákat éppúgy, mint társadalmi tényezőket. Napjainkban a menekülés előidézőjeként elsősorban a mások általi üldözést jelöli meg és fogadja el a közvélekedés és így a politikai, jogi intézményrendszer is. Az üldözés megnyilvánulhat polgárháborúk, etnikai és vallási összecsapások, zavargások, nemzetközi konfliktusok formájában, elnyomó rezsimek által gyakorolt diszkriminációként vagy az emberi jogok tömeges és durva megsértéseként. A kényszerű és tömeges népmozgás számtalanszor előfordult a történelem során, és folyamatosan formálja a világot, amiben élünk. Magyarországnak is jelentős hagyományai vannak a ki- és bevándorlás terén. A II. világháborútól az 1980-as évek végig Magyarország – éppúgy, mint a többi kelet- és közép-európai ország – menekülőket kibocsátó ország volt. A politikai események és a gazdasági nehézségek százezreket kényszerítettek 7


elvándorlásra. Tömeges kivándorlás követte a szovjetek által levert 1956-os forradalmat. A 1990-es évekre a korábbi hosszú, több évtizedes izolált helyzettel szemben a migráció a magyar hétköznapok lényeges folyamatává, szembetűnő jelenségévé vált. A romániai diktatúra, majd forradalom következményeként több tízezer magyar anyanyelvű román állampolgár választotta Magyarországot menedékként, és később hazájának. A volt Jugoszlávia területén 1991–92-ben zajló etnikai konfliktusok újabb nagyszámú menekült és bevándorló megjelenésével jártak. A környező országok gazdasági, politikai, társadalmi helyzete és az etnikai konfliktusok, a magyar ki- és beutazási korlátozások feloldása nagymérvű bevándorláshoz vezetett. Magyarország a Nyugatra készülők tranzitállomásává és a bevándorlók célországává vált. Ez új kihívást jelentett, jelent a magyar politika, a kormányzat, a magyar társadalom, közvélemény, de az oktatás számára is. A jogszabályok és az intézményrendszer gyors kialakítása vált szükségessé, amely együtt alakult és fejlődött az újabb és újabb migráns csoportok változó szükségleteivel, valamint az aktuális kormányok politikai és gazdasági érdekeivel.

Törvényi szabályozások A migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos törvények A idegenrendészeti törvény1 és a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet2 meghatározza a beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek kiadásának feltételeit. A rendelet részletezi a jogszerűen itt tartózkodó külföldiek kötelezettségeit és jogait.

1 2001. évi XXXIX. törvény (Itv.) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról. 2 170/2001. (IX. 26.) kormányrendelet (Itr.) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról.

8

delkező külföldiek ellátásával, elhelyezésével kapcsolatos teendőkről és a közösségi szállásokon való tartózkodás rendjéről. Magyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetét és jogállását szabályozó 1951. évi genfi egyezményhez, és elfogadta annak 1967. évi jegyzőkönyvét. 2001. december 31-ig 141 ország csatlakozott ezekhez a fontos nemzetközi dokumentumokhoz. Az egyezmény részletezi a menekültek kötelezettségeit és jogait csakúgy, mint az egyes államoknak a menekültekkel szembeni kötelezettségeit, továbbá


Ugyanez a törvény rendelkezik a befogadott státussal (lásd Fogalmak) ren-

meghatározza a menekültekkel való bánásmód nemzetközi normáit. Olyan alapelveket tartalmaz, amelyek előmozdítják és védik a menekültek jogait a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, a mozgásszabadság, a bírósági eljáráshoz való hozzáférés, valamint a honosítás területén, és mindenekelőtt garantálják azt, hogy ne küldhessék vissza a menekülteket olyan országba, ahol üldöztetés fenyegeti őket. Magyarország 1989-ben az egyezményt területi korlátozással írta alá, azaz a benne foglaltakat nem alkalmazta az Európán kívüli államokból érkezettekre.3 A területi korlátozás 1998-ig volt érvényben.4 A köztes időben az Európán kívüli országokból érkezett menekültek kérelmeinek elbírálását, számukra a menedékjog és a megfelelő ellátás biztosítását az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) látta el a Budapesti Irodáján keresztül. 1997-re készült el az egységes menedékjogi törvény5, amely 1998. március 1-jétől vált hatályossá. Azóta az Európán kívüli menekülők kérelmeinek elbírálása és ellátásuk biztosítása is az állam feladata.

3 Kihirdetve az 1989. évi 15. törvényerejű rendelettel. 4 A 113/1997 (XII. 17.) OGY határozat szüntette meg. 5 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról.

9


A tankötelezettséggel kapcsolatos törvények A tankötelezettséggel kapcsolatos jelenleg hatályos törvény6 szerint Magyarországon tanköteles: p

a menedékjogot kérelmező,

p

a menekültként elismert,

p

a menedékes,

p

a bevándorolt,

p

a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező,

p

az olyan gyermek, akinek szülője bármilyen tartózkodási engedéllyel vagy vízummal rendelkezik. (Ha a tartózkodás az egy évet meghaladja, akkor a tankötelezettség a törvény szerint fennáll, míg egy évnél rövidebb tartózkodás eléréséig csak kérelemre jön létre.)

A tankötelezettség magában foglalja: p

a tanulói jogviszony létesítését,

p

az iskolalátogatást,

p

az iskolai követelmények teljesítését,

p

a normatíva igénylését és felhasználását,

p

a tanulók adatainak kezelését,

p

a szülők szankcionálási lehetőségét, ha a tankötelezettségnek a gyerek nem tesz eleget,

p

az iskolalátogatást érintő támogatási jogosultság érdekében a tanulói jogviszony igazolását.

Az iskolákba felvett tanulókat – a közoktatási törvényben foglaltak szerint – a magyar állampolgárokkal azonos bánásmód illeti meg. Így rájuk is vonatkozik,

6 2002. évi XXI. törvény (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása).

10

kat, se az emberi jogokat ne sértse. A közoktatási törvény szerint: „A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt.”7

Migráció és oktatás az elmúlt 15 év tükrében Az erdélyi bevándorlók


hogy a nevelést-oktatást úgy kell megszervezni, hogy az se a kisebbségi jogo-

A magyarországi bevándorlás közelmúltbeli folyamatát az 1988-tól Romániából érkező, többnyire magyar nemzetiségű menekülők hulláma indította el. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1988–92 között összesen 66 408 román állampolgárságú menekülő érkezett Magyarországra. Ebből 15 125 fő 0–14 év közötti gyerek volt. Ebben a létszámban nemcsak a menekültstátusért folyamodók, hanem a bevándorlók, a tartózkodási engedéllyel rendelkezők is benne foglaltatnak. A családokkal érkező gyerekek beiskolázása nem jelentett különösebb nehézséget. Egyrészt a menekült státusú gyerekek tankötelesek voltak, másrészt a tapasztalatok szerint nemzeti szolidaritásból és emberségből azoknak az erdélyi családoknak a gyerekeit is befogadták az iskolák, akiknek státusa rendezetlen volt. Ezeknek a gyerekeknek az integrációja nem okozott gondot az iskoláknak, hiszen az anyanyelvük magyar volt, és a kultúrában sem volt jelentős eltérés. A két ország iskolarendszerének különbözőségéből adódó problémák könnyen kezelhetők voltak például különbözeti vizsgákkal, esetenként évismétléssel.

7 2002. évi XXI. törvény a közoktatásról, 3. §, 7. bek.

11


A jugoszláv válság Az újabb nagy menekülthullám 1991–92-ben érkezett a volt Jugoszlávia területéről. 1991 végére 48 ezer regisztrált menedékes tartózkodott Magyarországon, voltak köztük horvátok, bosnyákok, szerbek, szlovénok, albánok. Jellemző volt rájuk, hogy nagyobb részük nem beszélt magyarul, és többségük nem akart Magyarországon maradni, hanem szerettek volna visszatérni hazájukba vagy harmadik – leginkább nyugati – országba továbbutazni. A fent említett számú menedékes nem arányosan oszlott meg Magyarország területén. A menekülttáborokban, ezek környékén és a határvidékeken éltek nagyobb számban. A gyerekek iskoláztatására különböző megoldások születtek. Nagyatádon és Bicskén azok a gyerekek, akik ha törve is, de beszélték a magyar nyelvet, a környező iskolákba íratkoztak be. Nagyatádon óvoda és nyolcosztályos iskola működött az átmeneti szálláson. Horvát tanterv alapján tanítottak, könyveket szereztek be, a környékbeli iskolák pedig használt iskolapadokkal, táblákkal segítettek. Az év végén kiadott bizonyítványokat a zágrábi tanügy is elfogadta, és pecsétjével látta el. Ugyanakkor az 1992/93. tanévben ugyanez a tanügy tiltakozott, mivel Nagyatádon a bosnyák gyerekeket a horvát nemzeti tanterv szerint oktatták. Harkányban bosnyák iskolát is létrehoztak. A pécsi horvát nemzetiségi iskola 250-300 horvát és bosnyák gyereket fogadott be 1990–93 között, akiknek szállást is nyújtottak a kollégiumukban. Az oktatást úgy oldották meg, hogy nem integrálták gyerekeket az iskolarendszerbe, hanem délutánonként a menekültek közül kikerült tanárok tanították őket az iskola tantermeiben. Arra is volt példa, hogy két eszéki középiskola átköltözött Magyarországra. Először Nagyatádon, majd Kaposváron folytatták a munkájukat. Ezek az alternatív megoldások idővel megszűntek, mert csökkent a menekülő gyerekek száma, és azok a gyerekek, akik itt maradtak, magyar oktatási intézményekbe kerültek át.

12

1999-ben újból robbanásszerűen megugrott a menekülők száma a Jugoszláviát sújtó NATO-bombázások következményeként. Amíg az 1990-es évek elején érkező menekülők inkább csoportosan, közösségeket alkotva jöttek, addig 1999-ben jellemzőbb volt az, hogy egyénenként érkeztek. Sok esetben nem is folyamodtak menekültstátusért, csak „turistaként”, azaz a 30 napos tartózkodást kihasználva éltek Magyarországon. Ebben az időszakban nagy feladatot vállalt fel a Budapesten lévő szerb nemzetiségi iskola, ahova státusra való


A jugoszláviai NATO-bombázások

tekintet nélkül minden olyan gyereket befogadtak, aki beszélt szerbül. Az is gyakori volt, hogy gimnazista korú gyerekek szülők nélkül érkeztek, és számukra az iskola kollégiumában biztosítottak szállást és ellátást. Olyan nagy mértékben megnőtt a tanulók létszáma, hogy új osztályt kellett kialakítani. Az ebből fakadó technikai problémákat az iskola, az önkormányzat és a szerb pravoszláv egyház segítségével sikeresen megoldották. A nehézséget leginkább a magyar nyelv oktatása jelentette, ezért magyar nyelvtanfolyamokat tartottak tanítás után, hogy a gyerekek fel tudjanak zárkózni ebből a tárgyból. Arra is volt példa, hogy egy egész érettségi előtt álló osztálynak vált kérdésessé a záróvizsgája a magyar nyelv és irodalom tantárgy miatt. Az iskolának sikerült engedményeket kapni, és végül mindenki érettségizhetett.

Más menekülők A Jugoszláviából érkező menekülők egy része szűkös anyagi helyzete miatt befogadóállomásra került. Gyerekeik nem járhattak iskolába, mert legtöbben csak befogadott státust kaptak, amely viszont az akkori érvényben lévő oktatási törvény szerint nem jogosított az oktatásra. Mivel ez sok gyereket érintett, és alapvető jogaikat sértette, szükségessé vált az oktatási törvény módosítása. 13


1999-ben a Magyarországon élő gyerekek beiskolázásáról szóló törvény8 módosításának eredményeként tankötelesekké váltak a befogadott státusú gyerekek is. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adataiból láthatjuk (1. táblázat), hogy 1998 és 2001 között összesen 35 972-en adták be a menekültstátus iránti kérelmüket. Ebből összesen 1046-an kaptak menekültstátust. Befogadott státust 2978 személy kapott. Az adatokból kitűnik, hogy 1999-ben nagyságrenddel növekedett a befogadott státusúak száma a menekültstátussal rendelkezők számához képest. Sajnos nincsenek adatok arról, hogy a befogadottak között hány iskolaköteles gyerek volt, de az arányokat tekintve valószínűsíthető, hogy a gyerekek létszáma is ugyanígy megugrott. 1. táblázat. Menekültügyi ügyfélforgalmi statisztika, 1998–2001 Év

Összes új érkező, fő

Menekültstátust kapott, fő

Befogadott státuszt kapott, fő

1998

7 118

362

232

1999

11 499

313

1776

2000

7 801

197

680

2001

9 554

174

290

35 972

1046

2978

Összesen

Forrás: BM BÁH statisztikai adatai, 2001.

Főleg a befogadóállomások környéki iskolákban növekedett meg a külföldi gyerekek száma. Ez új feladatok elé állította az iskolákat és a pedagógusokat. Menekülttábor (befogadóállomás) található Bicskén, Debrecenben, Békéscsabán, Budapesten van a Vöröskereszt Menekült Otthona, és 2002. júniusig működött egy szerződéses szálláshely Vésén.

8 Módosította az 1999. évi LXVIII törvény 51. §-a.

14

ta, hogy a törvénymódosítás kapcsán a befogadóállomás igazgatója személyesen kereste meg a két helyi iskolát, és felkérte őket, hogy fogadják be a külföldi gyerekeket. Az érintett iskoláknak nagyon rövid idejük volt felkészülni a gyerekek fogadására, de mindegyik iskola teljesítette a kötelességét. Egyetlen olyan példát tudunk, ahol az iskola nem fogadta be a gyerekeket, ezért a tábor működtetői kompromisszumos megoldásként két közeli falu iskoláiba helyezték el őket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2000. évi Menedék Díját a Csapókerti Általános


Az egyik menekülttábor közelében lévő általános iskola igazgatója elmond-

Iskola kapta, elismerésül a menekült gyerekek oktatása terén tett erőfeszítéseikért. Az 1990-es évektől kezdve folyamatosan érkeztek Európán kívüli migránsok is Magyarországra. A menekültstátus iránt folyamodó, Európán kívüli menekülők száma 2001-ben a statisztikai adatok szerint 8974 fő volt (2. táblázat), ami 93,9 százalékát teszi ki az összes menekültstátus-kérelemnek. Az elmúlt öt év alatt összesen 26 336 2. táblázat. A menedékkérők száma és aránya, 1997–2001 Az összes menedékkérő száma, fő

Az Európán kívüli menedékkérők száma, fő

Az Európán kívüli menedékkérők aránya, %

1997

2 109

1 411

66,9

1998

7 118

3 351

47,1

1999

11 499

6 008

52,2

2000

7 801

6 592

84,5

2001

9 554

8 974

93,9

38 081

26 336

Év

Összesen

Forrás: BM BÁH statisztikai adatai, 2001.

15


Európán kívüli menekülő érkezett Magyarországra, arányuk az évek során növekvő tendenciát mutat. Az Európán kívüli menekülők számának növekedésével az iskolák nehézségei nemcsak a nyelvismeret hiányából, hanem az érkező gyerekek szocializációs, kulturális és vallási különbözőségeiből is adódtak.

Munkavállalás és letelepedés céljából érkező migránsok A határok nyitottá válásával és a gazdaság fellendülésével a munkavállalók, befektetők számára is vonzóvá vált Magyarország. A szomszédos országokból érkező, főleg magyar nemzetiségű migránsok száma kiugróan magas, akár a tartózkodási engedélyek számát (3. táblázat), akár a bevándorlási engedélyek számát nézzük (4. táblázat). 3. táblázat. A kibocsátott bevándorlási engedélyek száma származási ország szerint, 2001 Ország Ország Románia

Fő

Százalék Százalék

37 996

47,7

Jugoszlávia

9 781

12,3

Ukrajna

5 859

7,4

Csehország/Szlovákia

1 728

2,2

Egyéb

24 198

30,4

Összesen

79 562

100,0

Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

A szomszédos országokból származó migránsok mellett nagy számban jelentek meg a kínaiak. A Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti vízummentes turistaforgalomról szóló, 1989. január 1-jével érvénybe lépő megállapodás aláírása egyik országban sem váltott ki különösebb érdeklődést. A szerződésre, 16

Ország Ország

Fő

Százalék Százalék

Románia

8 579

29,6

Jugoszlávia

2 236

7,7

Ukrajna

1 738

6,0

Egyéb

16 469

56,7

Összesen

29 022

100,0

Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, 2001.


4. táblázat. A kibocsátott ideiglenes tartózkodási engedélyek száma, 2001

amelynek aláírása a kínai–szovjet viszony normalizálódása, illetve a magyar külpolitikai nyitás eredményeképpen került sor, a kínaiak csak 1989 júniusa, a Tiennanmen téri vérengzés után figyeltek fel. A kínaiak többsége a jobb életkörülmények és a kedvezőbb vállalkozási lehetőségek miatt választotta Magyarországot úti céljának. A Belügyminisztérium adatai szerint 1991-ben 27 330 kínai lépett be Magyarországra. Míg 1990-ben hét kínainak volt letelepedési engedélye a 658 kérelmező közül, addig 1996-ban már 479 főre emelkedett a számuk. 2001-ben pedig 3684 kínai élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Az 1999. évi felmérések alapján 7000 fő rendelkezett huzamos tartózkodási engedéllyel. Egy 4663 fős fővárosi minta alapján az itt élő kínaiak 61 százaléka 20 és 40 éves közötti volt (Nyíri, 1999). Huzamos tartózkodási engedéllyel 2001-ben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2621 kínai rendelkezett. A kezdeti magas beutazási és itt-tartózkodási szándék a jogi és politikai változások hatására csökkent. (1991 júliusától egy cégnek az addigi tíz helyett csak két ügyvezető igazgatója kaphat tartózkodási engedélyt munkavállalási engedély nélkül. 1992-ben visszaállították a vízumkövetelményt. Szigorították a munkavállalási engedélyek kiadását, a tartózkodási engedélyek kiadását és meghosszabbítását.) 17


Egy VIII. kerületi általános iskola igazgatója elmondása alapján iskolájukban már hosszabb ideje tanulnak kínai gyerekek, öt-hat éve a számuk megnőtt, 2002-ben már 29 kínai gyerek iratkozott be az iskolájukba.

A migráns gyerekek számának alakulása Egy, az Oktatási Minisztérium kezdeményezte kutatás9 adataiból tudjuk, hogy az 1999/2000. tanévben az általános iskolákban 3830, a középiskolákban 3566 külföldi tanult. A 7396 külföldi gyerek közül 4589 a környező országokból (Románia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Ukrajna, Bosznia-Hercegovina) származó magyar nemzetiségű gyerek volt. A kutatás során az is nyilvánvalóvá vált: nincsenek adatok arról, hogy hány országból, milyen anyanyelvű tanulók tartózkodnak a magyarországi iskolákban, és mi a tartózkodási jogcímük. Saját tapasztalataink alapján azt is hozzátehetjük, hogy nemcsak hiányosak, hanem nem is egységesek (összehasonlíthatók) a különböző intézmények által közreadott adatok. Az adathiány megnehezíti a téma átfogó tanulmányozását és a segítő programok kidolgozását (Vámos, 2002). A különböző adatok szerint a közoktatásban részt vevő gyerekek számához

9 A kutatást az Oktatási Minisztérium megbízásából Vámos Ágnes végezte.

18

igen nagy a különbség az iskolák közötti megoszlás tekintetében. A kutatás szerint 1209 olyan általános iskola van, amelyben külföldi gyereket is oktatnak, ami átlagosan 3,16 külföldi gyereket jelent iskolánként. Van olyan iskola, ahova egy, de van olyan is, ahova 238 külföldi gyerek jár (a magas létszám a két tannyelvű vagy nemzetiségi iskolákra jellemzőbb). A létszám nemcsak iskolánként, hanem területileg is nagyon változó. A szomszédos országokból érkező gyerekek jobban szétszóródnak az ország iskoláiba, mint az egyéb országokból érkező gyerekek. A nem magyar anyanyelvű külföldi gyerekek


viszonyítva a migráns gyerekek száma elenyésző, mindössze egy százalék, de

nagyobb számban tanulnak a fővárosban és a városokban, a régiókat tekintve Közép-Magyarországon, a Nyugat Dunántúlon, illetve a Dél-Dunántúlon működő iskolákban. A felmérés alapján a külföldi gyerekek létszáma különösen abban az esetben magas, ha: p

az iskola a származási országok által fenntartott vagy államközi együttműködésen alapuló intézmény (például a bolgár anyanyelvűek a Hriszto Botev Bolgár–Magyar Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, az angol anyanyelvűek a Britanica – Angol nyelvű Nemzetközi Iskolában vagy pedig a Hungarian–British International Schoolban tanulnak);

p

a tanítás nyelve azonos a származási ország nyelvével, vagy az adott nyelv valamilyen tagozatos oktatási formában jelen van (például nemzetiségi iskolák);

p

nagyobb csoportban együtt élő vagy dolgozó külföldiek közelében működik az intézmény (ilyen például Budapesten a VIII. kerületben a józsefvárosi Németh László angol–testnevelés tagozatos vagy a Losonci téri általános iskola). Ezekben az iskolákban elsősorban távol-keleti származású – kínai, vietnami gyerekek tanulnak, amit talán az iskolák elhelyezkedése (piacokhoz közel, olcsó lakbérek) és a migránsokkal szembeni toleránsabb környezet magyaráz; 19


p

az iskola menekülttábor közelében működik (például Bicskén, Debrecenben, Békéscsabán), és növekvő tendenciát mutat a migráns gyerekek száma a határőrségi közösségi szállások közelében működő iskolákban is.

Az uniós tagországokhoz viszonyítva a külföldi gyerekek létszáma a magyar oktatási intézményekben alacsony, noha mind a gyerekek, mind az őket beiskolázó intézmények száma fokozatosan növekszik. A kutatás adatai szerint a nem magyar állampolgárságú tanulók többsége önkormányzati iskolákba jár (5. táblázat). Egy-egy iskolában kevesen vannak, és különböző országokat képviselnek. A tanulók mintegy 10 százaléka jár nemzetiségi iskolába, összesen kb. 50 intézménybe, ami leginkább a BoszniaHercegovinából és Horvátországból származókra jellemző. 5. táblázat. A külföldi tanulók megoszlása az általános iskolák fenntartója szerint, 1999/2000. tanév Iskolatípus a fenntartó szerint Önkormányzati fenntartású

A tanulók száma, fő 1748

Két ország közösen vagy együttműködési megállapodással

859

Külföldi fenntartó*

407

Egyházi fenntartású

227

Hazai magánfenntartású, illetve alapítványi

187

Összesen

3428*

*A külföldi fenntartású iskolákról nincsenek pontos adataink.

A növekvő tendencia ugyan még nem utal feszültségforrásra, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell a témával foglalkozni. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi gyerekek a magyar gyerekekkel azonos feltételekkel vegyenek részt az oktatásban. Ez a gyakorlatban nagyobb követelményeket támaszt: a külföldi gyerekek ugyanis nagyobb odafigyelést igényelnek ahhoz, hogy a törvény által biztosított jogokkal élni tudjanak. 20

következtében, valamint a világban zajló különböző etnikai és vallási háborúk, természeti katasztrófák következményeként a jövőben is fennmarad. Ha a külföldi gyerekek beiskolázásával, a beiskolázás nehézségeivel már most foglalkozik az Oktatási Minisztérium, az iskolák és a tanárok, akkor felkészülve és saját feladataikat is megkönnyítve biztosíthatják a gyerekek számára az oktatást.


A növekvő tendencia az előrejelzések szerint az európai uniós csatlakozás

21

A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE

A migráns gyerekek oktatása, nevelése A migráció hatása Az előző fejezetekben általánosságban beszéltünk a migrációról. Ebben a fejezetben a vándorlásból fakadó mentálhigiénés tényezőkkel fogunk bővebben foglalkozni. A migráció nagyban kihat a migránsok, így a migráns gyerekek további életére, de legalábbis a migráció utáni első évekre. Ezek az élmények nagymértékben befolyásolják a gyerekek tanulását és beilleszkedését.

Az önkéntes vándorokról általánosságban elmondhatjuk, hogy többnyire a jobb élet, az anyagi körülményeik javítása céljából hagyják el hazájukat. Van idejük felkészülni az útra, mind lelkileg, mind anyagilag. Magyarországon munkát vállalnak, és általában hamarosan magasabb életszínvonalat érnek el, mint ahogy előzőleg éltek. A környezetéből kiszakított ember azonban, még ha maga választotta is az elköltözést, fokozott lelki terhekkel érkezik. Minden ember számára nehéz a változást elfogadni, feldolgozni a veszteségeket és hozzászokni az új körülményekhez. „Egy kínai fiú 15 éves, de még általános iskolába jár. 1995-ben jött Magyarországra. Otthon sok barátja volt, itt egyedül van, hasonló korú kínai barátja nincs. (…) A szeretne-e hazamenni kérdésre mégis egyértelmű nemmel válaszol” (Nyíri, 1998). A Magyarországon való letelepedést, bevándorlást vagy tartózkodást szigorú feltételekhez kötik; például a letelepedést kérelmezők egy főre eső jövedelmé-

22

nem jelent problémát az önkéntes migránsok egy része számára, a letelepedni kívánók között vannak olyanok, akik nem könnyen teljesítik a feltételeket, és csak nehezen tudják megteremteni az egzisztenciális biztonságot. A kényszervándorok esetében a beilleszkedést tovább nehezíti a menekülés okozta zilált lelkiállapot. A következőkben a menekülés élményének folyamatát vázoljuk fel, amelyen a legtöbb menekülő végighalad. Természetesen nagyok az egyéni különbségek, és különbözőképpen hatnak az emberekre (Ager, 1999).

1. A menekülés előtti időszakot alapvetően a szorongás jellemzi. A bizonytalanság-, a félelem- és a fenyegetettségérzet a külső körülmények hatására alakul ki, s a hátterében többféle ok állhat: p

gazdasági nehézségek, nélkülözés;

p

a társadalmi rend felborulása (megaláztatások, erőszak, besúgások, árulások, családok szétszakadása, közeli családtag halála, bebörtönzése);

p

pszichikai terror, ami a rémhírektől a kínzásig széles skálán mozoghat;

p

politikai nyomás. Bár az előzőekben említett okok mindegyikének van


nek magasabbnak kell lennie a minimálbérnél. Noha az anyagi háttér elviekben

valamilyen politikai háttere, a politikai nyomás önmagában is a félelem kialakulásának nyomós indoka lehet. A gyerekek számára ez az időszak a bizonytalanság, a szorongás jegyében telik. Sok mindent érzékelnek abból, ami körülöttük zajlik, de nem értik pontosan. Aggódnak saját és szüleik testi és lelki egészségéért, és elkeseredéssel tölti el őket szüleik kiszolgáltatott helyzete.

2. Az indulás előtti döntés meghozatalát a legtöbb esetben hosszabb-rövidebb előkészítő szakasz előzi meg. Erre az időszakra a tájékozódás, az információk gyűjtése, a konvertálható javak összekészítése, a tervezgetés a jellemző. 23


Ekkor kell a gazdasági döntéseket is meghozni. A döntés kimenetelét nagyban befolyásolja az elérhető információ mennyisége, az anyagi háttér, az iskolázottság, a kor, a nem, a családi állapot, az infrastruktúra, a kapcsolati háló és nem utolsósorban az egyén tűrőképessége. Az utóbbi talán az egyik legfontosabb tényező abban a kérdésben, hogy meneküljön-e valaki, vagy sem. Természetesen nem mindig van lehetőség mindezek fontolgatására, hiszen vannak olyan helyzetek (mint például az etnikai tisztogatások), amikor azonnal kell dönteni, s nincs mód a megfontolásra. A gyerekek többnyire kész tények elé vannak állítva. Ők a szüleik által hozott döntésnek engedelmeskednek, ami természetes, mégis fájdalmas, mert a rokonok, barátok nem tarthatnak velük, és a legtöbb esetben nem is tudják, hogy mi vár rájuk.

3. A menekülés során az otthon elhagyása erős nyugtalanságot vált ki, hiszen a visszatérés bizonytalan. Menekülés közben gyakran további traumák érik a menekülőt. Például maga a menekülés akár évekig is elhúzódhat, ráadásul több országon keresztül, az embercsempészek kénye-kedvének kiszolgáltatva.

4. Az első alkalom a felengedésre a biztonságos hely elérése. Ugyanakkor hamar megjelenik az aggodalom az otthon maradottak iránt. Az első napok után érezhetővé válik a bizonytalanság, a félelem a jövőtől. Sok esetben a remélt biztonság elmarad (zsúfolt menekülttáborok, közösségi szállások, a hatóságok elutasító magatartása, félelem a hazatoloncolástól). Ez az ún. menekülttábor-élmény, azaz az elsődleges kulturális sokk. A táborok körülményei sokszor nagyon rosszak, az alapvető biológiai szükségletek kielégítésén túl mást nemigen nyújtanak, sokszor még az ivóvízellátás, az élelmezés, sőt az egészségügyi ellátás is akadozik. 24

lis sokk. Sokszor hiányzik a megfelelő információ az országról. A megérkezés után folytatódik a bizonytalanság: sikerül-e státust szerezni, vagy tovább kell menni, mikor lehet elhagyni a közösségi szállást, a befogadóállomást? Az Európán kívüli menekültek számára az európai országok teljesen idegen kulturális közeget jelentenek, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni. Az első találkozások a befogadó országok lakóival (akik általában a határőrök, a rendőrség, a menekültügyi hatóságok ügyintézői) nem mindig pozitívak. A rasszista megnyilvánulások gyakoribbak, mint a lakosság szimpátiájának kifejeződése az idegenek iránt. Ebben a szakaszban azok a gyerekek, akik befogadóállomáson élnek, a menekülés okozta traumákból nagyon keveset tudnak feloldani, mert nincsenek meg a megfelelő feltételek (például játszótér, játékok vagy akár szakember). Azok, akik a letelepedés kezdeti szakaszát befogadóállomáson (mint totális intézményben) töltik, gyakran a hospitalizáció jeleit mutatják. Megjelenik


5. A letelepedés. Megérkezni a befogadó országba – a másodlagos kulturá-

az ún. tanult tehetetlenség, mindent az államtól és annak meghosszabbított kezeitől várnak. A befogadóállomásokon töltött idő hosszával arányosan növekedik az öngyilkossági kísérletek száma, gyakoribbá válik az erőszak megjelenése (mindennaposak a verekedések a különböző népcsoportok között), növekszik a reménytelenség, a depresszió és az alkoholizmus (még az olyan népcsoportok tagjai esetében is, akik vallási okokból nem fogyasztanak alkoholt). A letelepedés szakaszában a következő nehézségekkel találják magukat szemben mind az önként vándorlók, mind a kényszervándorok: p

A kulturális konfliktusok két kultúra folyamatos találkozása során keletkeznek. A menekültek esetében általában egy többségi (befogadó ország) kultúrájával áll szemben a (saját) kisebbségi kultúra. A változás a saját és 25

(Berry, 1988) (1. ábra). 1. ábra. Az akkulturációs folyamat lehetséges kimenetelei Az egyén (csoport) viszonya... ... a saját kultúrához


a többségi kultúrához való viszony alapján többféleképpen alakulhat

... a befogadó közösség kultúrájához Elfogadja

Elutasítja

Megőrzi

INTEGRÁCIÓ

SZEGREGÁCIÓ

Elveti

ASSZIMILÁCIÓ

MARGINALIZÁCIÓ

Amennyiben a migráns megőrzi a saját kultúráját, ugyanakkor elfogadja, megérti és tiszteli a befogadó közösség kultúráját, akkor az egyén integrálódik (a következő fejezetben az integrációról bővebben is szólunk). Az integráció mind az egyén, mind a befogadó társadalom számára a legkívánatosabb állapot. A befogadó közösség sok esetben az integráció alatt azt érti, hogy a külföldi „váljon magyarrá”, azaz a befogadó társadalom kultúráját és szokásait tegye a magáévá úgy, hogy a közben a sajátját elveti. Ez valójában az asszimiláció, amit a monokulturális társadalmak sokszor összekevernek az integrációval. Nemkívánatos állapot a marginalizáció, amikor az egyén vagy közösség mind a saját, mind a többségi társadalom kultúráját elutasítja, valamint a szegregálódás, ami csak a saját kultúra elfogadását jelenti. A migráns gyerekek oktatása és nevelése akkor zökkenőmentes, ha az akkulturációs folyamat eredménye az integráció.

26

a kevésbé képzett, alacsony életszínvonalon élő, munka nélküli menekültek találkoznak. p

Elhelyezkedési nehézségek. A munkába állással kapcsolatos nehézségek hosszú távú problémákat generálnak. A munkanélküliség nemcsak pénzügyi nehézségeket okoz, hanem a személyiségre is komoly hatást gyakorol, gyakorikká válnak a mentális problémák. Még a sikeresen álláshoz jutottak is keményen megtapasztalják a lecsúszást, ami fenyegetően hat mind az önbecsülésre, mind pedig az életszínvonalra. A legtöbb esetben a saját országukban szerzett diplomát nem tudják honosítani, vagy hiányos magyar nyelvtudásuk miatt nem folytathatják a tanult szakmát. Például a Pakisztánban vagy Örményországban szerzett orvosi diplomával rendelkező és praktizáló orvost legfeljebb fizikai munkásnak vagy segédmunkásnak alkalmazzák.

p

Generációk közötti konfliktusok. Mivel a gyerekek rugalmasabbak, a személyiségük folyamatosan fejlődik, gyorsabban alkalmazkodnak a befogadó


Az akkulturációs folyamat során a legtöbb nehézséggel az idősebbek és

ország kultúrájához, mint a felnőttek. A legnehezebben az idős emberek és a nők alkalmazkodnak, akik idejük nagy részét otthon töltik. A generációk közötti szakadék olyan jelenség, amely az idő multával nemhogy csökkenne, hanem éppen növekszik. Ezek a problémák évekkel a letelepedés után jelentkeznek, és komoly feszültségeket okoznak a gyerekekben. A menekültek beilleszkedését, letelepedését, a gyerekek iskolai felzárkózását tovább nehezíti a státusuk változása vagy egyéb okok miatti áthelyezésük egyik táborból a másikba. Egy örmény kislány 1996-ban érkezett Magyarországra. Hat év alatt öt iskolába járt hosszabb-rövidebb ideig. Balassagyarmaton második osztályba járt, de nem tudta befejezni.

27


Orosházán újrakezdte a másodikat, és a harmadik osztályt is itt járta ki. Orosházán már kapott bizonyítványt. A negyedik osztályt Orosházán kezdte, de Békéscsabán fejezte be. Az ötödik osztályt Békéscsabán kezdte, és Orosházán fejezte be. Jelenleg hatodik osztályos Budapesten.

Szociálizáció és oktatás Számos kutatás folyt már az 1930-s évektől kezdve arra nézve, hogy a gyerekek iskolai sikerességét hogyan befolyásolja a szülők iskolához való viszonya, a kulturális háttér, a nyelvi és a szociális háttér.

A kutatások eredményei minden esetben azt mutatták, hogy az előbbi tényezőknek igen jelentős szerepük van az iskolai beilleszkedésben és sikerességben. Noha mindegyik kutató a saját területét jelölte meg a legmeghatározóbb tényezőnek, egyértelmű, hogy ezek a tényezők hatnak egymásra, és együttesen határozzák meg a gyerekek iskolai sikerességét – a migráns gyerekek esetében társulva még a bizonytalanság, a változások, az otthonelhagyás, a menekülés következtében kialakult zilált lelki állapottal, traumákkal. A migráns csoporton belül a magyar kultúrától nagyon különböző kultúrájú és anyanyelvű migráns gyerekek beilleszkedése sokkal nehezebb. Ez mind az önként vándorlókról, mind a kényszervándorlókról elmondható. Kevesebbet érintkeznek osztálytársaikkal, magyar beszéd- és íráskészségük lassan fejlődik, előbbi jobbára az iskolai szlengben merül ki, lemaradnak a tanulásban, 28

fejlődésükre negatívan hat. A helyzetet súlyosbítja, ha a szülők nem tudnak kellő időt fordítani gyerekükre, így ő ingerszegény környezetben, közösség hiányában a saját nyelvét sem tanulja meg rendesen. Különösen a tábori körülmények hatnak negatívan a gyerekek beilleszkedésére és tanulására. A körülmények táboronként változnak, de egyik helyről sem mondható el, hogy családi élet és gyereknevelés szempontjából ideális lenne. Bicskén, ami a menekülők körében „jó helynek” számít, egy körülbelül nyolc négyzetméteres szobában négy-öt fő vagy egy család lakik. A szobában csak az emeletes vaságyaknak és egy szekrénynek van helye. Egy kis házban hat ilyen szoba van, egy közös konyhával és mellékhelyiséggel. Debrecenben egy volt laktanyában üzemel a tábor. Az épületegyüttes mára már kívül-belül omladozik, és az alapvető higiéniás követelményeknek sem felel meg. Egy folyosónak egy közös mellékhelyisége és zuhanyzója van, amit együtt kell használjon afgán nő, afrikai férfi és jugoszláv kislány. A folyósokon folyamatos a nyüzsgés. Ilyen körülmények között még a házi feladat megírása is komoly


sok esetben évet ismételnek, ami mind az integrációjukra, mind a személyiség-

kihívás. Nem sokkal jobb a helyzet a budapesti Oltalom Krízisszállón sem. A szálló kapuja zárva van, negyedóránként van beléptetés, addig az utcán kell várakozni. A belső udvarban, a hajléktalanok számára kialakított fürdőhelyiségek, étkezők, orvosi rendelők mellett elhaladva lehet eljutni a családos menekültszálló-részleghez. Nem kellemes nap mint nap hajléktalan, lepusztult emberek között élni, az ott lakó gyerek sok olyan dolgot lát, tapasztal, ami nem gyereknek való. Az elmúlt évek kutatásai nyomán az is világossá vált, hogy a gyermekek szociális értelemben vett hátrányos helyzetét nemcsak a családok anyagi helyzete, hanem a szülők műveltségi foka is meghatározza. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek leggyakoribb nevelési-oktatási problémái: 29


p

osztályismétlés,

p

gyakoribb elhelyezés kisegítő osztályokban,

p

az általános iskola befejezésekor az átlagosnál egy-két jeggyel gyengébb eredmény,

p

a középosztály gyerekei körében nagyobb arányú részvétel az alacsonyabb szintű középiskolai képzési formában,

p

kis arányú részvétel a magasabb szintű, főiskolai vagy egyetemi képzésben. Ahogy ez a hazai vizsgálatokból is kiderül (Vámos, 2002), az iskolai szociali-

záció még akkor is hosszú folyamat, ha a gyerek magyar anyanyelvű, például határon túli magyar kisebbség tagja. A migráns gyerekekben más iskolakép él, mások a tanulási tapasztalataik. Más a tanár-diák viszony, mások a kortársi kapcsolatok, más a nemek közötti viszony, mások a nemi szerepek, mint Magyarországon. Ahhoz, hogy az iskolai szocializáció folyamatát segíteni tudjuk, a következő fejezetekben taglalt tényezőkre kell figyelni.

Felkészülés a migráns gyerekek fogadására A pedagógusok számára minden évkezdést a felkészülés és az egész évet felölelő tervezés előzi meg. A pedagógusok az egész éves tananyag áttekintése mellett lelkileg is felkészülnek az év feladataira. A felkészülés azonban nemcsak a pedagógusokat érinti, hanem a gyerekeket és a szülőket is. Míg a magyar gyerekek esetében ez egy természetes, kiszámítható folyamat, addig a külföldi gyerekek, helyzetükből adódóan, másfajta felkészítést, felkészülést igényelnek. Kevesebben vannak azok a migráns gyerekek, akik szeptembertől kapcsolódnak be az oktatásba. Gyakran év közben érkeznek, és válnak tankötelessé. A pedagógusoknak már egy kialakult osztályba kell őket beilleszteniük és fokozatosan felzárkóztatniuk. 30

rült, hogy a legtöbb iskola pedagógiai programjában nem szerepel a külföldi gyerekek fogadásával, oktatásával, integrációjával kapcsolatos koncepció. Ahogy egy tanár mondta: „Jöttek, én nyitott voltam erre a dologra, és aztán beletanultam.” Egy afgán kisfiú érkezéséről a tanítónő szeptemberben értesült. A fiú szülei jöttek be az iskolába, hogy megismerkedjenek az igazgatóval és a tanítónővel. Az anyukával még csak néhány szót lehetett akkor váltani, de az édesapával lehetett beszélgetni. Ezt megelőzően nem volt külföldi diákja a tanítónőnek. Ideje sem volt felkészülni a problémákra, „mindig a napi helyzet diktálta, hogy mit lehet tenni”. A beilleszkedés és a felzárkóztatás sikeréhez fontos egy előre kialakított program, amelynek első lépése a felkészülés, felkészítés időszaka. Ez egy többszintű folyamat, amely a következőkből áll: p

a pedagógus felkészülése,

p

a migráns gyerek és szüleinek felkészítése,

p

a fogadóközösség felkészítése.


A Menedék Egyesület által készített esettanulmányokból és interjúkból kide-

A pedagógus felkészülése Információgyűjtés, feldolgozás A pedagógusok felkészülése egyrészt a szülőkkel és a gyerekkel való kapcsolatfelvételből, másrészt az érkező gyerek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információk összegyűjtéséből áll. Ezek az információk hozzásegítik a tanárt, hogy jobban megérthesse a gyerek viselkedését. Ugyanakkor tanácsos ezeknek az információknak egy részét a fogadó osztállyal, a gyerekkel foglalkozó tanárokkal is megismertetni.

31


A tudásszint felmérése, a felzárkóztatási terv A felkészülés másik fontos része a gyerek már meglévő ismeretanyagának feltérképezése, mivel erre építhető az oktatás/fejlesztés. Célszerű továbbá, hogy a tanár kidolgozzon egy egyénre szabott felzárkóztató tervet, programot, ami később a fejlődés mérésére is használható, valamint szükség esetén tovább módosítható. Ahhoz, hogy ez a tevékenység a különböző iskolák szintjén hasonlóan működjön, szükség lenne egy egységesen kidolgozott tudásszint-felmérési módszerre. A migráns gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak szervezett szemináriumon10 a résztvevők – saját tapasztalataikból is merítve, az előbb leírtakhoz hasonlóan – a következőket tartották fontosnak megtenni az iskolakezdést megelőző időszakban: p

a felkészülés első lépéseként beszélgetni a gyerekkel, megismerni valamelyest a személyiségét, múltját, életkörülményeit, és a szülőktől is információt szerezni a gyerekről;

p

a tanárok nagyon fontosnak tartanák, hogy legalább a kezdeti időszakban lehessen tolmácsot alkalmazni. A mostani gyakorlat – általában a pénzhiány miatt – az, hogy a nyelveket beszélő tanárok egy harmadik idegen nyelv segítségével próbálnak kommunikálni, ami azonban nem mindig hatékony;

p

megismerni az érkező gyerek kultúráját, vallását a média, a szakirodalom nyújtotta lehetőségek segítségével;

p

felmérni – amennyiben lehetséges – a gyerekek tudását. Ez tolmács alkalmazásával valósulhatna meg, vagy például nonverbális módszerekkel, amelyeket a nevelési tanácsadóban is alkalmaznak.

10 A 2002. novemberi szemináriumot a Menedék Egyesület a migráns gyerekekkel foglalkozó pedagógusok számára szervezte.

32

A migráns gyerekeket oktató iskolákban a személyes kapcsolatoknak az átlagosnál is nagyobb a jelentőségük. A pedagógusoknak az átlagosnál több időt kell fordítaniuk és jobb technikákat kell alkalmazniuk a gyerekekkel és a szülőkkel való kommunikáció során. Az iskola és a szülők közötti egészséges partnerkapcsolat kialakítása ösztönzően hathat az egyébként hátránnyal induló gyerekek iskolai teljesítményére. A probléma kezelésében nagy szerepet kaphatnak a szociális munkások és az anyanyelvi tanárok vagy asszisztensek. Ők segíthetik a családok és az iskola közötti kommunikációt, valamint a viszonyok együttes ismeretében hozzájárulhatnak a problémák kezeléséhez. Sok esetben a szülők nem ismerik az iskolarendszert, a tanítási, értékelési módot. Ha ezt a tanár nem csupán ismerteti a szülőkkel és gyerekkel, hanem el is magyarázza, akkor a szülők várhatóan támogatják a gyereket és ösztönzik a tanulásra. Az ismeretlentől, a változástól való félelem, a bizonytalanság különösen a


A migráns gyerek és szüleinek felkészítése

migráció első időszakában hatja át a migráns gyerekek életét. Ha az iskola is bizonytalansági forrásként jelenik meg, akkor gátolja, de legalábbis hátráltatja a beilleszkedés folyamatát. Ha a gyerek tudja, hogy „mi vár rá”, ha közösen tűzik ki a nem elérhetetlen célokat, akkor várhatóan sokkal könnyebb lesz számára a beilleszkedés és a tanulás. A szemináriumon részt vevő és az interjúk során megkérdezett tanárok mind a tájékoztatást, mind a szülőkkel való kapcsolattartást fontosnak tartották. Elmondásuk szerint azonban ez gyakran nagyon nehéz feladat, mert úgy érzik, hogy a szülők sok esetben nem érdeklődők. Magyarországot gyakran átmeneti országnak tekintik, nem itt szeretnének letelepedni, ezért nem tartják fontosnak gyerekeik iskolai előmenetelét. Mivel a szülőkkel való kapcsolattartás nem csak a felkészülés folyamán fontos tényező, a későbbiekben egy egész fejeze33


tet szánunk e témának, bemutatva a tanárok gyakorlati munkája során felmerülő problémákat és ezek megoldási lehetőségeit.

A fogadó osztály és az iskolaközösség felkészítése Ha váratlanul, bejelentés nélkül érkezünk vendégségbe vagy egy társaságba, s ha emellett még kissé „mások” is vagyunk, például az átlagostól eltérően öltözködünk, akkor mind a társaság, mind mi feszélyezve fogjuk magunkat érezni. Így történik ez egy migráns gyerek érkezése esetén is. Ezért célszerű az osztályba járó gyerekeket tájékoztatni az új „vendég” érkezéséről.

Egy kínai kisfiú érkezésekor a tanító néni elbeszélgetett az osztállyal, elmondta, hogy a kisfiú Kínából érkezett, még nem ismeri az itteni szokásokat, tehát segíteni kell neki. „Ha ezt a tanító néni úgy vezeti be, hogy ez természetes legyen a gyerekeknek, akkor semmi gondot nem okozhat, mint ahogy náluk sem okozott” – vallotta a pedagógus. Nagyon fontos a többségi társadalomtól eltérő szokások és viselkedési módok elfogadtatása, értékként való bemutatása a gyerekek számára. A más kultúrákról, vallásokról, a bőrszínről, az etnikai különbségekről szóló ismeretek bevezetése, ismertetése apró lépésekben, mindenekelőtt a tanulók főbb érdeklődési körét (zene, tánc, filmek) figyelembe véve valósítható meg. 34

elutasítás kialakulását. A pedagógusoknak nemcsak a beilleszkedés során kell odafigyelniük ezekre a különbségekre, hanem a migráns gyerekek oktatásának minden területén, mivel ez törvény által előírt kötelezettségük is. Kellő tájékoztatással a fogadó osztály várakozóvá tehető, pozitív légkör alakulhat ki, amelyben a migráns gyerek biztonságban érezheti magát. Mindemellett nagyon fontos a fogadó osztály szülőközösségének felkészítése, szociális érzékenységük növelése is. A pedagógusok szerint a magyar gyerekek szülei közömbös vagy a közömbösnél pozitívabb hozzáállást mutatnak a migráns gyerekekkel kapcsolatban, miközben a felnőtt migránsokat nehezebben fogadják el. Ezt főleg azoknak az iskoláknak a pedagógusai erősítették meg, amelyek vonzáskörzetében menekülttábor működik. A tábori körülmények, a sok nemzetiség egymás mellett élése időnként botrányokkal, veszekedésekkel, etnikai összetűzésekkel jár, amelyeket a helyi lakosság bizony rossz néven vesz. Az ilyen események és a szülők előítéletessége negatívan hatnak a gyerekek elfogadására.


Így lehet elkerülni a kötelező jelleget és az ebből fakadó szembehelyezkedés,

A migráns gyerekek osztályokba helyezése A migráns gyerekek különböző életkorúak, és különböző tanulmányi háttérrel érkeznek. A legtöbben nem ismerik a magyar nyelvet és a latin betűket sem. Mindezeket figyelembe véve kell az iskola igazgatójának döntenie arról, hogy melyik osztályba helyezi őket. Magyarországon a migráns gyerekek szintfelmérésére és osztályba helyezésére nincs kidolgozott egységes módszer. A gyakorlatban minden olyan iskola, amely migráns gyerekeket is oktat, különböző megoldások kipróbálása során találta meg a jó vagy az általa jónak vélt megoldást. Két „irányzat” alakult ki. Az egyik szerint a gyereket a korától függetlenül első osztályba helyezik, és csak azután, hogy elsajátította a magyar írást és olvasást, 35


teszik lehetővé a számára, hogy különbözeti vizsgák után felsőbb osztályba kerüljön. Így vélekedik erről egy budapesti iskola igazgatója „Ami a legjobban bevált, az az, hogy akárhány éves a gyerek, az első osztályba tesszük. Persze ez is csak úgy jó, ha szeptemberben jön, ha év közben jön, akkor megint kiesik az elejéből. Itt, az első osztályban megtanul ugyanúgy írni, olvasni, mint a többi elsős, és mellette magyarul is megtanul. Egy év után, ha már tud jól beszélni, akkor osztályozó vizsgákat tehet, és felkerülhet akár felsőbb tagozatba. Ez tényleg eredményes. Azt nem tudjuk vállalni, hogy minden gyereket külön felzárkóztassunk.” Így aztán előfordul, hogy tizenévesek kerülnek a hat-hét évesek közé. Ezt a gyakorlatot a legtöbb iskola és a témával foglalkozó szakember helytelennek tartja, mivel negatív pszichés következményei lehetnek mind a migráns gyerekek, mind az osztályba járó többi gyerek esetében. Vannak olyan iskolák, ahol kezdetben szintén ezt a módszert alkalmazták, de az évek során szerzett tapasztalataik alapján felismerték, hogy ez nem megfelelő sem a migráns gyerekek, sem az osztályközösség számára. A korkülönbség mindkét fél számára frusztráló, és negatívan hat a gyerekek fejlődésére és önértékelésére. A másik „irányzat” gyakorlata, hogy a migráns gyereket a korának megfelelő vagy a korához képest legfeljebb egy-két osztállyal lejjebb helyezik el. Mindkét esetben külön foglalkoznak a gyerekekkel, és segítik őket abban, hogy felzárkózhassanak a többiekhez. A ma elfogadott szakmai álláspont ezt a módszert tartja helyesnek és elfogadhatónak. Olyan külföldi országokban, amelyekben a migráns gyerekek oktatása hoszszabb múltra tekint vissza, a gyerekek osztályba sorolását törvényileg is szabályozták. Például Ausztriában megpróbálják a koruknak megfelelő osztályba helyezni a frissen érkezett gyerekeket. Ha ez nem lehetséges, akkor a koruk alatt maximum egy vagy két évvel alacsonyabb osztályba lehet tenni őket. Általában két év alatt felzárkóznak, és beilleszthetők a koruknak megfelelő osztályba. Svédországi gyakorlat, hogy kezdésként a migráns gyerekek felké-

36

kifejezéseket. Ezalatt felmérik tudásszintjüket, megismerik személyiségüket és teljesítőképességüket. Ezek után sorolják be őket a koruknak megfelelő osztályba. A besoroláskor az is szempontként merülhet fel, hogy egy osztályba hány migráns gyerek kerüljön. A legtöbb tanár szerint a kezdeti időszakban sokkal fontosabb a gyerekek érzelmi biztonsága, így célszerű olyan osztályba tenni őket, ahol esetleg már van a saját kultúrájukból származó és a nyelvüket beszélő gyerek. A gyerekek nem érzik egyedül magukat, van akivel szót váltsanak, segíthetik egymást. Az sem tűnik jó megoldásnak, ha aránytalanul sok külföldi gyerek jár egy osztályba, mert elszigetelődhetnek, ami gátolja őket a beilleszkedésben és a magyar nyelv tanulásában.

Az első nap az iskolában Az iskolában eltöltött első napnak nagy jelentősége van. Ekkor kerül sor az


szítő tagozatba kerülnek, ahol két-három hét alatt elsajátítják a legalapvetőbb

olyan formális eseményekre, mint amilyen a bemutatkozás, a megfelelő hely, a padtárs kiválasztása, az iskola megismerése. Ahogy ez a fókuszcsoportbeszélgetésekből és az esettanulmányokból kiderült, erre a napra majdnem minden gyerek emlékszik. „Akkor még egy szót se tudtam magyarul. Nem voltak kínaiak az osztályban, csak az iskolában, először csak ültem és néztem ki az ablakon, mert nem értettem semmit” – mondta egy kínai kisfiú. Egy szíriai lány így emlékszik: „Bemutatkozott a tanár, aztán mondta, hogy én is mutatkozzak be. Én nem értettem persze. Valahogy megértettük egymást, mutogatással. Aztán én is bemutatkoztam, mondták, hogy üljél le ide, egy arab gyerek mellé. Volt egy arab barátnőm, és akkor foglalkoztak velünk.” Egy kínai kisfiút az első napon édesapja elkísérte az iskolába, és beszélgetett a tanárral. „Nem gondoltam semmi különöset, kicsit féltem. Attól, hogy nem 37


tudok majd kommunikálni” – mondja. Úgy emlékszik, hogy a tanító néni és az osztály örült, hogy külföldi gyerek került közéjük. Amikor a bemutatkozás után az édesapja távozott, kezdetben félt, sírdogált egy kicsit, de úgy emlékszik, a délután már jó volt, mert a gyerekek barátságosak és segítőkészek voltak. Az utóbbi példából is láthattuk, hogy mennyire fontos egy befogadó és pozitív légkörű osztályközösség. Ha a tanár időt szakít a felkészülésre, akkor az ismeretlen közegbe újonnan érkező gyerek már az első nap délutánján jól érezheti magát, és ez a tanárok munkáját is megkönnyíti a gyerek beilleszkedését és tanulmányi előmenetelét illetően.

A migráns gyerekek integrációja, beilleszkedése Az integráció egy folyamat, amelyet az egyén, a közösség, a többségi társadalom, illetve a segítő szemszögéből is vizsgálhatunk. Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy az integráció egy változási folyamat,11 mégpedig dinamikus és kétirányú: követelményeket támaszt a befogadó társadalom és az egyének, illetve az érintett közösségek számára egyaránt. A menekültek szemszögéből az integráció megköveteli, hogy az egyén felkészült legyen a befogadó társadalom életformájának elfogadására, anélkül hogy saját kulturális identitásából veszítene. A befogadó társadalom szemszögéből viszont megköveteli azon hajlandóságot, hogy a közintézmények alkalmazkodjanak a lakossági összetétel alakulásához, a menekülteket a nemzeti társadalom részévé fogadják, és lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy elérhetővé tegyék számukra a döntéshozásban való részvételt és az anyagi forrásokat. A program során készült interjúk alapján a gyerekek iskolai integrációját a következő tényezők befolyásolják:

11 ECRE, 2002.

38

elsőként kell említeni a tanár, tanító jelentőségét a beilleszkedés folyamatában, hiszen – főleg fiatalabb életkorban – a gyerekek számára elsőrendű minta a pedagógus viselkedése. Ha ő őszinte örömmel, kedvesen fogadja a bekerülő gyermeket, az osztály tagjai is hasonlóan fognak reagálni. Nagyon fontos a nevelő következetes viselkedése, hitelessége. Hiába próbál kedves lenni, ha például a nonverbális kommunikációja teljesen mást közvetít, a gyerekek a kimondatlan negatív hozzáállást fogják átvenni, nem pedig a befogadókészséget;

p

fontos tényező az újonnan bekerülő gyermek személyisége, élményei, a menekülés traumái. Mennyire akar megfelelni, hajlandó-e, tud-e alkalmazkodni;

p

az osztály fogadókészsége, az osztálytársak nyitottsága a másság iránt elengedhetetlen feltétele a beilleszkedésnek;

p

elengedhetetlen, hogy a család támogató, pozitív attitűddel, odafigyeléssel könnyítse meg a gyermek iskolában töltött első napjait, hónapjait. Sokat beszélgessenek vele, megértsék és próbálják oldani szorongását, meséljenek arról, mire számíthat. Keltsék fel az érdeklődést és a kíváncsiságot az


p

iskola iránt. A család letelepedési stratégiái (itt akarnak-e maradni, vagy sem) szintén befolyásolják a gyerek tanulását és beilleszkedését. A következőkben a tanár és a migráns gyerek, illetve a migráns gyerek és a befogadó közösség közötti kapcsolatot vizsgáljuk részletesebben, mivel a tanár leginkább ezeket a kapcsolatokat tudja figyelemmel kísérni és tudatosan befolyásolni.

A pedagógus és a migráns gyerek kapcsolata Az esettanulmányokból és az interjúkból egyértelműen kiderül, hogy a gyerekek problémamentes beilleszkedésében legfontosabb szerepe a pedagógusnak van. Az esettanulmányok alapján levonható a következtetés: a pedagóguson múlik, hogy mi történik az iskolába került külföldi gyerekkel. Az egyébként 39


merevnek ismert magyar iskolarendszer meglepően rugalmasan alkalmazkodik a körülményekhez, ha van egy pedagógus, aki jóindulattal, odafigyelve és hozzáértéssel keresi a probléma megoldását. Ugyanakkor kevés az intézményes biztosítéka annak, hogy az osztályba került gyerekkel valóban megfelelően foglalkoznak. A gyerekekkel való beszélgetések során megoszlottak a vélemények a tanárokról. Megítélésük szerint voltak „jó” és „rossz” tanárok, nagyon és kevésbé segítőkészek is. A jó tanár szerintük az, aki nem tesz különbséget a gyerekek között, csak azt nézi, ki hogyan tanul. A gyerekek általában pozitívan értékelték a tanárok hozzáállását, viselkedését. A tanárok kapcsán számos anekdotát meséltek el a gyerekek, amelyek legtöbbje azok szigorúságával vagy egyéb viselkedésbeli sajátosságaival volt összefüggésben. Arra a kérdésre, hogy a tanárok mennyiben segítették a beilleszkedésüket, többnyire pozitív tapasztalatokról számoltak be. Vannak azonban rossz tapasztalataik is. Ahogy azt egy szíriai kislány is elmondta: a tanárok nem segítettek neki a beilleszkedésben, kimutatták ellenérzéseiket. Ezt az osztály is megérezte, így még jobban kiközösítették.

A tanárok elmondása szerint a beilleszkedés folyamatát, a migráns gyerek és a tanár közötti kapcsolatot több minden gátolhatja: p

a tanárok és a gyerekek eltérő értékrendje,

p

a gyerekek nem megfelelő alkalmazkodóképessége a megváltozott körülményekhez,

40

p

érdektelenség, motiválatlanság a gyerekek részéről,

p

a tanárok módszertani képzetlensége,

p

a nyelvi kommunikáció hiánya,

p

az egész magyar oktatásra jellemző feszített tantervből fakadó időhiány.

valósulhat meg. p

Szervezeti szinten, amely minisztériumi és az iskola vezetési és működési szintjén követelne változást, központilag kidolgozott koncepciót, amely a tanárok számára keretet, iránymutatót jelentene. Főbb elemei: p

a létszámszabályozás, amely meghatározná, hogy hány migráns gyerek legyen egy osztályban vagy egy iskolában;

p

p

kiegészítő integrációs normatíva bevezetése a migráns gyerekek esetében is;

p

képzések, továbbképzések biztosítása és előírása a tanárok számára.

Módszertani szinten, amely a következő fontosabb területeket érintené: p

a magyart mint idegen nyelvet tanítók képzése, vagy olyan tanárok alkalmazása, akik ilyen jellegű végzettséggel rendelkeznek;

p

az évek során ebben a témában tapasztalatot szerzett és saját módszerek kidolgozásában élen járó iskolák anyagainak összegyűjtése, értékelése, rendszerezése, felhasználása. Speciális oktatási és felmérési egységcsomag kidolgozása, és egységes alkalmazása;

p


E kapcsolat javítása, a beilleszkedés folyamatának segítése három szinten

a helyzethez való alkalmazkodást segítené a differenciált oktatás, amely figyelembe venné a gyerek nyelvtudását, ismereteit és képességeit.

p

Hozzáállás, értékrend. Mind a tanárok, mind a gyerekek és a szülők részéről is többször elhangzott, hogy a gyerek beilleszkedését tekintve a tanárok hozzáállása alapvető fontosságú. Egyes tanári tulajdonságok meglétének és fejlesztésének nagy a jelentősége. Ilyen például az előítélet-mentesség, a tolerancia, az empátia, a következetesség és a humor. Mindezek megléte esetén a tanár nyitott és odafigyelő magatartást képes tanúsítani, segítve ezzel a migráns gyerek beilleszkedését.

41


A migráns és a magyar gyerekek közötti kapcsolat Kapcsolat a migráns gyerekek szemszögéből A migráns gyerekek szerint az osztálytársak mind a nyelvtanulásban, mind pedig a beilleszkedés elősegítésében nagy segítséget nyújthatnak. A migráns gyerekekkel készített esettanulmányok és a fókuszcsoport-beszélgetések során a megkérdezettek a többi gyerekkel kapcsolatosan jobbára pozitív élményekről számoltak be. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mi volt eleinte a legnehezebb, legtöbbször azt válaszolták, hogy a beilleszkedés és a barátok szerzése. Eleinte a többi menekült gyerekkel barátkoztak, s ez valamelyest megkönnyítette a helyzetüket, és később lettek magyar barátaik is. A gyerekeknek a migráns gyerekekhez való viszonyát több dolog határozhatja meg. Egy szerb lány szerint a gyerekek a szülőktől veszik át a negatív értékítéleteket. A szülők migránsokkal kapcsolatos attitűdjeit közvetíti a gyerek az iskolában, amikor kapcsolatba kerül egy migráns gyerekkel. Egy másik lány szerint az osztálytársak viselkedését a családi hátterük határozza meg, így ha egy gyerek otthon agresszív, akkor az iskolában is az lesz. Mások szerint a gyerekek magatartása nem a családtól függ, hanem a gyerek természetétől. Vannak, akik mindenkiben a hibát látják. Ha egy menekült jól tanul, sok gyerek azt hiszi, hogy a tanár őt jobban kedveli, kivételezik vele. „A gyerekek nagyon utálják, hogy én vagyok a legjobb tanuló. Mert menekült vagyok, és nem vagyok magyar, és nem tudják felfogni, hogy hogyhogy én jobban tanulok, mint ők. Pedig ők magyarok” – mondja egy szíriai kislány. A szíriai kislány szerint a gyerekek egymástól tanulják a csúfolódást, „piszkálódást”. Őt a nyelvi hibái, sötét bőre, tábori élete miatt csúfolták. A gyerekek elmondása alapján a piszkálódás leggyakoribb tárgya annak számonkérése, hogy miért vannak ők itt, miért pont Magyarországra jöttek, és hogy menjenek haza. „Menjél vissza oda, ahonnan jöttél.” A megtanult reakció a „nem figyelek

42

Az egyik lány szerint az osztálytársnői voltak inkább segítőkészek, a másik viszont azt emelte ki, hogy a lányok nem akartak vele beszélni, és milyen kellemetlen volt ez a tornaöltözőben. Egy harmadik szerint a lányok és a fiúk egyaránt csúfolódtak. Őt később az osztálya védte meg a többi gyerek piszkálódásától. A vallásról egy afgán fiú szerint a többiek nem tudnak semmit, nem is nagyon beszélnek róla, a gyerekek világában ez nem tűnik lényegesnek. „Néha elmondom, mikor nekem ünnep van, de nem nagyon érdekli őket.” „Régebben nem tudták, mi az, hogy »afgán«, némelyik azt hiszi, hogy arab vagyok, én erre mondom, hogy afgán, de nem nagyon tudják a különbséget, azt hiszik, az ugyanaz. Én mondom, hogy annak más a nyelve meg a törvények. (...) Mióta volt ez a terrortámadás, azóta viccelnek, hogy Bin Laden Junior.” A fiú szerint anynyit látnak csak a barátai, hogy ő nem eszi meg a disznóhúst. A beilleszkedés folyamatát sok esetben a család anyagi helyzete is nehezíti. Különösen a szállásokon és menekülttáborban élő gyerekek számoltak be arról, hogy nem tudják barátaikat fogadni a körülményeik miatt (például az egész


oda”, de előfordul, hogy valaki (a tanár vagy egy osztálytárs) megvédi őket.

család egy szobában lakik). Ily módon kirekesztődnek egy sor olyan tevékenységből, ami a korosztályukat egyébként jellemzi (például nem tudnak születésnapi zsúrt rendezni).

A gyerekek kapcsolata a tanárok szemszögéből A tanárok szerint a probléma forrásai abból fakadnak, hogy: p

a gyerekek nem értik egymás nyelvét;

p

egyedül lévőnek, kirekesztettnek érzik magukat;

p

bizonytalan a helyzetük;

p

nem mindig elfogadó a közösség;

p

a különböző országbeli népcsoportok hazájukbeli konfliktusaikat magukkal hozzák; 43


p

a különböző vallási nézetek miatt konfliktusok alakulhatnak ki;

p

a nemiség felfogása különböző a nemzetek között (például a muzulmán vallásúak jobban féltik a lánygyerekeiket);

p

a helyi és a migráns gyerekeknek különböző a gondolkodásmódja;

p

a tulajdonviszonyokból fakadó különbségek. Sok család nem tud olyan feltételeket teremteni a gyerekének, hogy mindene meglegyen, így előfordulnak kisebb incidensek;

p

a nagyon nagy számú, elszigetelődött külföldi gyerekek csoportja az iskolában szintén problémák forrása lehet. A tanárok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a kulturális, etnikai

és vallási különbségekből adódó problémáknak, csupán az érdekesség szintjén említettek erre vonatkozó példákat.

A beilleszkedést segítő javaslatok Az információ kulcsfontossága A migráns gyerekekkel foglalkozó pedagógusok gyakorlata és a külföldi példák is azt mutatják, hogy a gyerekek közötti kapcsolat alakításában legfontosabb az információ. A tájékoztatásnak, az őszinte beszélgetéseknek igen fontos szerepe van a beilleszkedésben is. A tanárok és a gyerekek példái arra utalnak, hogy amennyiben kellő és megfelelő információval bírnak a migráns és a nem migráns gyerekek egymásról, úgy a beilleszkedés során kevesebb a probléma. Egy tanítónő elmondása szerint a gyerekek jól fogadták az osztályukba jövő afgán fiút. Nem volt semmi konfliktus, gond. Mivel a tanítónő maga keveset tudott az afgánokról és vallásukról, utánaolvasott különböző antropológiai és földrajzkönyvekben, valamint sokat beszélgetett a fiú nővérével, aki szívesen mesélt szokásaikról, kultúrájukról és személyes történetükről egyaránt. A tanítónő aztán ezeket a történeteket mesélte tovább a gyerekeknek, ha éppen

44

rekek ilyenkor érdeklődve hallgatták. A fiú mindössze egyszer mesélt valamit a gyerekkoráról: elmondta, hogy mire emlékszik az otthonából, a rózsákat és a biciklijét idézte fel. Ennek a történetnek a tanítónő szerint nagy szerepe van abban, hogy az afgán fiút könnyen elfogadták: meghatódtak a hallottaktól, átérezték a helyzetét a nagyon személyes élménytől indíttatva. A beszélgetés volt a tanítónő fő eszköze arra, hogy megértesse a gyerekekkel, milyen volt a fiúnak elhagyni az otthonát és egy teljesen idegen környezetbe kerülni. Nevelője szerint sokat beszélt ő maga Afganisztánról; „nem a vallásról, azt nem értették volna, de azt, hogy nagy hegyek vannak, azt el lehet képzelni, vagy hogy nagyon messze van, arról is van fogalmuk, meg arról, hogy milyen három napig vonatozni, ezt egy kicsi gyerek is megérti”. „Mivel ezek a kicsik nagyon felnőttcentrikusak, könnyen tudja őket befolyásolni egy felnőtt. Segítőkészek voltak, kedvesek, hamar összebarátkoztak, mert nagyon kedves kisfiú volt. Már az elején együtt fociztak, játszottak.” Az adott kultúra megismertetése vegyes etnikumú osztályokban a tanulók


lehetősége nyílt rá; olvasmányok kapcsán vagy környezetismeret-órákon. A gye-

érdeklődési körébe tartozó témákkal kezdődhet el, figyelembe véve az adott korosztályt, a családi érték-, szokás- és normarendszert, sőt a divatirányzatokat is, majd később, már a beilleszkedés során haladhatunk a komplexebb kulturális és vallási különbségek felé. Jó megoldásnak tűnik egy tanár javaslata: „Amikor a gyerekek megtanulnak annyira magyarul, ők tarthatnának ismertetést saját kultúrájukról, hagyományaikról, vallásukról egy-egy osztályfőnöki óra keretében. Mivel a magyar gyerekek nem igazán tudják ezeket e dolgokat, mi osztályfőnökök szoktuk helyretenni, amikor értetlenkednek egy pár dologgal kapcsolatosan. Ilyenkor elmondjuk, amit tudunk, nem igazán mélyen, de azt gondolom, lehetne ez jobb is.” Van, ahol az információcsere spontán módon működik, mert olyan a migráns gyerek személyisége. Az egyik afgán lány tanára elmondta, hogy a lány „imádta 45


ezt a sulit”, hamarosan az iskola egyik központi alakjává vált. Ezt jó természetén kívül többek között valószínűleg annak is köszönheti, hogy rengeteg információval látta el környezetét arról, hogy honnan jött, a népének milyen a kultúrája, a szokásai. Sokat mesélt, behozta megmutatni a tradicionális ünneplőruhájukat, játékokat mutatott. Így mássága értelmet nyert, a tudás hiányából származó „lyukak” telítődtek, nem előítéletekkel töltötték ki a gyerekek és a tanárok.

A másság mint pozitívum A másság pozitívumként való bemutatása és a pozitív tulajdonságok, képességek hangsúlyozása segíti a beilleszkedést és az elfogadást. Egy tanító néni felfedezte, hogy az osztályába járó kínai gyerek nagyon jól pingpongozik. Szerzett az osztálynak pingpongütőket, és délutánonként, valamint a tornaórákon rengeteget játszottak az udvaron, és ezzel felpezsdítette az osztály életét. Az is hamar kiderült, hogy az új fiú nagyon tehetséges matematikából. Így már nem a „kínaiság” volt a meghatározó másság, hanem a pingpong és a matek. „Ezzel már olyan biztos helyet lehetett neki biztosítani az osztályban, hogy a különféle úgymond apró összetűzések vagy a másság iránti piszkálódások rögtön elültek – emlékszik vissza a tanárnő. – És ezzel már megteremtette az alapot, hogy tiszteljük, mert olyan jól pingpongozik, mert olyan jó matekban, ezzel szemben az osztályban végzett feladatai nem olyan jók. Na most ezt próbáljuk meg szinkronba hozni: ő megtanít titeket pingpongozni, ti viszont megtanítjátok arra, hogy nálunk mit lehet és mit nem. És abban a pillanatban egy nagyon kellemes légkör jött létre, hiszen minden gyerek érezte azt, hogy valamiben jó vagyok, okos vagyok, és én segíteni tudok, és egy gyereknél nagyon fontos az, hogy érezze, hogy a másiknak segítségre van szüksége, és én tudok segíteni neki.” Volt olyan eset is, hogy a szülők – látva, hogy az iskolában is érdeklődnek az

46

elmesélték, mit ünnepelnek. Ezek az apró, mégis nagyon meghatározó gesztusok is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a kulturális különbségek inkább színesítsék az életet, semmint nehezítsék az együttélést.

Nyelvi korlátok, nyelvtanítás, nyelvi felzárkóztatás A nyelvtudás hiányából fakadó problémák A külföldi gyerekek oktatásának hazai és nemzetközi tapasztalatai, a kétnyelvű oktatás szakirodalma szerint különleges eljárásokat kell alkalmazni, ha a tanítás nem a gyerekek anyanyelvén vagy egy általuk jól ismert nyelven folyik (Vámos, 2002).


ő életük iránt – saját ünnepeik alkalmával megajándékozták a tanító nénit, és

Ha egy gyerek az anyanyelvi közösségben más nyelvet sajátít el, mint az oktatás nyelve, akkor az különböző természetű problémák sorát veti fel, és súlyos iskolai nehézségek forrása lehet – de nem szükségszerűen. Az elmúlt évtizedekben kibontakozott egy új kutatási irányzat: a nyelvi szocializációs folyamatok antropológiai szempontú elemzése. Az irányzat a következőkben foglalható össze: a kisgyermek anyanyelvi közösségben nem csupán az anyanyelv grammatikáját tanulja meg, hanem egyben a közösségben érvényes, szociálisan és kulturálisan meghatározott nyelvhasználati módokat is elsajátítja. Ez a folyamat – nyelvi szocializáció – része a szocializációnak: annak a folyamatnak, 47


amelyben a kisgyerekből kulturálisan és társadalmilag kompetens személy, egy adott közösség teljes jogú tagja lesz. Eltérő társadalmi réteghez vagy etnikai közösséghez tartozó gyerekek nyelvi szocializációjának és iskolai esélyeinek a vizsgálata azt mutatta: az otthon elsajátított nyelvhasználati módok előny vagy hátrány forrásai lehetnek az iskolában (Angelusz, 1996). A nyelv az ismeretszerzés és a képességfejlesztés médiuma, általa valósul meg az oktatás céljaként definiált személyiségfejlesztés, a tudás birtokbavétele. A nyelv a közvetítő szerepét akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha önnön fejlődése a gyerek életkorának és iskoláztatásának megfelelő ütemű és mélységű, azaz ha a nyelvi szocializáció a szokásos menetet követi, és nem marad le tartósan a tanítás-tanulás nem nyelvi tartalmától. A nyelvtudás fejletlensége a tanítás tartalmi céljainak elérését veszélyezi. A migráns gyerekek magyarnyelv-tudásbeli hiányosságai e ponton veszélyeztetik a tanulás sikerességét, és ugyanakkor egy sor egyéb problémát is felvetnek (Vámos, 2002). Ennek szemléltetésére a külföldi gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak szervezett szemináriumon részt vevő tanárok egy gyakorlatot végeztek. A feladat során egy olyan formanyomtatványt kellet kitölteniük, amely mondatonként más nyelven és más betűtípussal íródott. Emellé egy számukra ismeretlen nyelven kaptak szóbeli instrukciót. A feladat kapcsán összegyűjtöttük azokat az érzéseket, gondolatokat, amelyek a tanárokból első reakcióként előjöttek. Például a tehetetlenség, a düh, a kiszolgáltatottság és a tudatlanság érzése. Ugyanezeket az érzéseket, reakciókat váltja ki a gyerekekből is az, hogy nem értik, mit szeretnének tőlük, mit kellene tenniük. Ezzel kapcsolatban egy svéd szakember elmesélte, hogy egy iskolában, ahova 85 százalék svéd és 15 százalék külföldi gyerek járt, nagyfokú agresszivitást és vandalizmust tapasztaltak. A külföldi gyerekek alapfokon beszéltek ugyan svédül, de a bonyolultabb érzéseiket nem tudták svédül kifejezni. Egy program során ezt az iskolát is bevonták azon iskolák közé, ahol a gyerekek anyanyelvét

48

megsegítésére. Külön teremben anyanyelvi tanárok foglalkoztak a gyerekekkel; ún. eszköz-shop állt a gyerekek rendelkezésére, ahol két-három anyanyelvi tanár igény szerint foglalkozott velük. Az eszköz-shopban különböző könyvek, módszertani segédeszközök, számítógépek segítették a gyerekek tanulását és a tanárok munkáját. A következőket tapasztalták: p

a gyerekek szünetekben vagy iskola után önként mentek be ezekbe az osztályokba, sok esetben a házi feladat megoldásához kértek segítséget;

p

a tanár vagy osztályfőnök javaslatára vették igénybe az anyanyelvi tanár segítségét;

p

az anyanyelvi tanár részt vett a tanítási órán, így segítve a migráns gyerek nyelvi és tantárgyi felzárkóztatását. Néhány hét után mind az agresszió, mind a vandalizmus csökkent. Egyetlen

magyarázatot találtak: az anyanyelvi tanárok jelenlétével és segítségével a diákok ki tudták fejezni az érzéseiket, és ezzel le tudták vezetni az agressziójukat.


beszélő tanárokat alkalmaztak a svéd nyelvtanítás és a tantárgyi felzárkóztatás

A migráns gyerekek felidézték, hogyan élték meg azt az időszakot, amikor még nem tudtak magyarul: „Az elején annyit tudtam magyarul, hogy hogy vagy, hogy hívnak, meg ilyesmi. Beküldtek egy harmadik osztályba, két-három hónap múlva leküldtek a másodikba, aztán ott végigjártam a félévet. Egyedül voltam afgán lány, és nekem mindig külön feladatokat adott a tanárnő, amit értettem: matekot, hogy gyakoroljak. Amikor kész voltam, jelentkeztem, odajött és megnézte. Mutogatással valahogy megértettük egymást. Aztán a nyelv miatt újra kellett járnom a másodikat. Akkor már kaptam könyveket, és osztályoztak is, rendesen törődtek velem.” Egy kínai kisfiú egyáltalán nem tudott magyarul, amikor elkezdett hazánkban iskolába járni. Az apja szerint az első félév volt igazán nehéz, utána már nem voltak komoly gondok. A tanító néni mindennap külön foglalkozott a gyer49


mekkel, magyarul tanította, fotókat, képeket alkalmazva szemléltetés gyanánt. Apa és fia egyaránt beszámolnak az osztálytársak segítőkészségéről, ők is tanítgatták a szavakat, igen sokat magyaráztak neki, ha valamit nem értett, odavitték, megmutatták, miről is van szó. A gyerekek véleménye megoszlik arról, hogyan lehet könnyebben megtanulni magyarul. A többség szerint a magyar gyerekek között könnyebb elsajátítani a nyelvet. Ebben a körben rákényszerülnek, hogy magyarul beszéljenek, így gyorsabban tanulnak. Emellett a többi külföldi gyerektől is lehet magyarul tanulni. Mivel az ő szókincsük egyszerűbb, és a helyzetük hasonló, valószínűleg eleinte nagy segítséget jelent a többi menekült gyerek társasága. Van, aki szerint egyszerűbb volt a magyar gyerekektől külön, a többi menekülttel együtt tanulni a magyar nyelvet.

A nyelvi és a tantárgyi felzárkóztatás A magyarországi iskolákban nincsen egységes szabály vagy gyakorlat a nyelvoktatásra és felzárkóztatásra. Ha szükségesnek tartották, iskolánként dolgoztak ki nyelvi felzárkóztató programokat. Például Bicskén a gyerekeket a napi tanításon kívül heti plusz két órában tanítják magyar nyelvre. Ebben a két órában a gyerekeket kiveszik a tanórákról, és egy külön tanár foglalkozik velük. Debrecenben a délelőtti tanításban a gyerekeket életkoruknak megfelelő osztályokban helyezik el. A gyerekek az első időszakban nem kapnak osztályzatokat. Ekkor főleg az iskolai szocializáció fontos: a közösséghez tartozás, a normák betartása. Egyéni fejlettségi szintjükhöz képest egyéni feladatokat is kapnak. Délután külön magyar nyelvoktatás zajlik. Angol- vagy orosznyelvtudással rendelkező tanítónők tartják ezeket az órákat. A programot az iskola tanárai dolgozták ki, kezdve a módszerektől a társalgási témákig. Amikor

50

van bekapcsolódik a délelőtti tanításba, osztályozzák, és bizonyítványt is kap. Szaktárgyi korrepetáláson az igényektől függően továbbra is részt vehet. Egy budapesti iskolában, ahová már több éve járnak migráns gyerekek, fejlesztőpedagógus foglalkozik órák után a külföldi gyerekekkel már tíz éve. Csoportokban foglalkozik a gyerekekkel, az osztályfőnökökkel folyamatosan tartja a kapcsolatot. A csoportokon belül is igyekszik egyénre szabott feladatokat adni a gyerekeknek. Dyslexiás és nagyothalló gyerekek számára készült nyelvi fejlesztő könyveket, külföldi, felnőttek számára íródott magyarnyelvkönyveket használ. Elmondása szerint az ismeretlen hangzók (ö, ü) elsajátítására is hangsúlyt kell helyeznie. A gyerekek eltérő tudással érkeznek, egyes táborokban van nyelvi képzés, máshol nincs. A nyelvoktatás mellett igyekszik a hiányzó matematikai alapkészségeket is elsajátíttatni a gyerekekkel. Jellemző, hogy nem ismerik a szorzótáblát. A földrajzatlasz is általában újdonság számukra, nagyon szeretik a térkép segítségével böngészni, hogy honnan érkeztek, hol vannak. A fejlesztőpedagógusnak van ideje a gyerekekkel az életükről, a ván-


a gyerek kellőképpen megtanul magyarul (körülbelül egy év), akkor már aktí-

dorlásukról, a családi helyzetükről többet beszélgetni, így ő tud a legtöbbet a gyerekekről. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az iskolákban, ahová több külföldi jár, a nyelvi felzárkóztatást szervezett formában, tanórán kívül oldják meg, míg azokban az iskolákban, ahová csak egy-két gyerek jár, egyénileg, az órák alatt segítik őket a felzárkóztatásban. A külföldi gyakorlat is hasonlóképpen alakult a migránsok oktatásának kezdeti szakaszában. Mára a többéves tapasztalatnak köszönhetően egységes, sok esetben törvényileg is szabályozott rendszerek alakultak ki. Ausztriában például oktatási törvény írja elő, hogy a gyerekek integrációját az első naptól fogva meg kell kezdeni. A mai gyakorlatban nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvtanításra. A migráns gyerekeket nem különíthetik el osztá51


lyokban, de 6-12 órát külön foglalkoznak velük. Kiveszik őket a tanítási óráról, anyanyelvi tanárokat alkalmaznak, akiknek segítségével a gyerekek rövid időn belül elsajátítják a nyelvet. A nyelvoktatásban nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a külföldi gyerekek a saját nyelvüket is megtartsák, ugyanis felismerték azt, hogy a saját nyelv fejlődése segíti az idegen nyelv tanulását, és a gyerek fejlődésében pozitív szerepet tölt be. A nemzetközi szakirodalomban számos szerző hangsúlyozza az anyanyelv és a második nyelv közötti kapcsolat fontosságát, és az európai uniós országok oktatásügye is ezt képviseli. Azokban az országokban, ahol gondot fordítanak a gyerekek anyanyelvének tanítására, segítik elkerülni az identitászavart, amely veszélyeztet minden gyereket, aki tartósan idegen környezetbe tartózkodik. A svéd gyakorlat a migráns gyerekek nyelvtanításában az, hogy amikor a gyerekek bekerülnek az iskolába, ún. előkészítő osztályba helyezik őket. Kéthárom hét alatt megpróbálják felmérni a tudásszintjüket, és megtanítják a legszükségesebb svéd szavakra. Ezek után helyezik el a gyerekeket a koruknak megfelelő osztályokba. Ahogy azt már az előző fejezetben bővebben is említettük, anyanyelvi tanárok segítségével, valamint az órák keretein belül differenciált tanítással segítik a gyerekek mielőbbi felzárkózását, nyelvtanulását.

A külföldi példák adaptálása és a hazai tapasztalatok hasznosítása Az említett külföldi példák, kidolgozott módszerek fontos szerepet játszhatnak a magyar közoktatásban. Az egyes országokban hosszas kísérletezés során születtek meg a ma használatos módszerek és koncepciók. A kísérletezés során lehetőség nyílt a hibák javítására, a változásokra való reagálásra, a következtetések levonására, az eredmények értékelésére. A magyar tanítási rendszer a külföldi tapasztalatok egy részét átvehetné és átültethetné a magyar oktatásba, megrövidítve ezzel a kísérletezési fázist. 52

alapján kiválasztották azokat a módszereket, amelyek meglátásuk szerint a magyar oktatásban leginkább segítséget nyújthatnak a migráns gyerekeknek és a velük foglalkozó pedagógusoknak. Például jó ötletnek tartották az anyanyelvi tanárok alkalmazását. Még az a lehetőség is felmerült, hogy utazó tanárokat alkalmazzanak a magyarországi iskolák. Hetente egyszer-kétszer az anyanyelvi tanár segíthetne a gyerekeknek a nyelv és a különböző tantárgyak tanulásában, a házi feladatok elkészítésében. Egy anyanyelvi tanár akár több iskolában is taníthatna, mivel Magyarországon aránylag kevés az oktatásban részt vevő migráns gyerekek száma. Hatékony módszer a külföldi gyakorlatok elsajátítására és a magyarországi adaptálásra a tanulmányi utakon való részvétel. Ezek során a pedagógusok nemcsak elméletben találkozhatnak a módszerekkel, hanem megismerhetik a napi gyakorlatot, amelynek alapján könnyebben megérthetők és elsajátíthatók az adott módszer apróbb fogásai és finomságai. Több példa is volt arra, hogy a migráns gyerekek nyelvi felzárkóztatásában


Azok a tanárok, akik megismerték a külföldi példákat, saját tapasztalataik

fontos segítséget nyújtottak a táborok vagy civil szervezetek szociális munkásai. Ezt a gyakorlatot célszerű lenne kiterjeszteni, és a civil szerveződések, a kormányzati szervezetek és az önkéntesek segítőkészségét nagyobb mértékben kihasználni konkrét igények megfogalmazásával.

A szülőkkel való kapcsolat „Az iskola csak akkor érhet el tartós nevelési, oktatási eredményeket, ha a szülők elfogadják, és tudatosan támogatják törekvéseit. A gyermekek fejlesztése, fejlődése csak úgy biztosítható, ha az iskola következetesen támaszkodik a szülőkre, elsősorban nevelési feladatainak megoldásában. A szülők és a pedagógusok akkor tudnak összefogni, ha a szülők pontosan ismerik az iskola funkcióját, 53


céljait, követelményeit, tevékenységeinek számukra fontos, érthető tartalmát és a főbb nevelési-oktatási módszereket. Egyes iskolák az utóbbi években erre erőteljesen törekednek. Az eredményes párbeszédhez a pedagógusoknak jobban kell ismerniük a gyerekek családi hátterét, körülményeit, a szülők nevelési elképzeléseit és tényleges nevelési gyakorlatát” (Füle, 2002).

Az iskola és a szülők közötti partnerkapcsolat kialakítása ösztönzően hat az egyébként hátránnyal induló gyerekek iskolai teljesítményére is. Sok esetben viszont ezt a kapcsolatot nagyon nehéz kiépíteni a külföldi gyerekek szüleivel. Ez egyrészt a közös nyelv hiányából, másrészt a kulturális különbségekből adódik. Egy afgán anya is beszámolt arról, hogy mennyire kellemetlenül érezte magát az első szülői értekezleten, amikor csak ült a szülők között, és egy szót sem értett abból, amit mondtak. Mint már említettük, nehezíti a kapcsolat kialakulását az is, hogy a migránsok – különösen a menekülők nagy része – nem szeretne Magyarországon maradni, így sem a társadalmi, sem a gyerekek iskolai beilleszkedést nem „sürgetik”, nem figyelnek a gyerekeik iskolai teljesítményére. Magyarul sem szeretnének tanulni, hisz ezt a nyelvet nem fogják használni, akkor sem, ha nyugatra mennek, és akkor sem, ha hazatérnek. Gátolhatja még a kapcsolat kialakítását, hogy a külföldiek egy része szociálisan hátrányos helyzetű, így a szülők nem tudnak elég időt szánni gyerekeik iskolai előmenetelének követésére és segítésére. A migráns gyerekeket oktató iskolákban a szülőkkel való kapcsolattartás

54

iskoláztatását, másik részük egyáltalán vagy alig tartja a kapcsolatot az iskolával. Egy budapesti iskola tanára elmondta, hogy a külföldi gyerekek szüleivel, ha kézzel-lábbal is, de meg tudják egymást érteni. Jó véleménnyel van a szülőkről, segítőkészek, mindent előteremtenek, ami gyerekeik számára az iskolában kell, a kapcsolata velük gördülékeny. Ha nagyon nem értik egymást, a menekültszálló munkatársai segítenek fordítani írásban vagy telefonon. Ugyanakkor egy másik iskola tanára arról panaszkodott, hogy a szülőkkel csak akkor találkozik, amikor a gyereket beíratják, aztán „nyomuk veszik”. Az iskolák nem tudják a helyzetet kezelni, és általában az első próbálkozás után nem tesznek újabb erőfeszítéseket, jobb esetben a szociális munkásokon keresztül tartanak kapcsolatot a szülőkkel. Debrecenben a kapcsolat javítása érdekében nyílt napot tartottak a migráns szülők számára. Bicskén az iskolaigazgató a menekülttáboron belül tartott közös szülői értekezletet. Sajnos egyik esemény sem volt elég sikeres, kevés volt az érdeklődő szülő, így nem szerveztek újabbakat.


változó mélységű. Vannak külföldi szülők, akik nagy gonddal követik gyerekeik

Vannak, akik családlátogatással is próbálkoztak. Egy budapesti iskola igazgatója elmondta, hogy egy kollégája elment családlátogatóba, és kiderült, hogy egy kétszobás lakásban 24-en laktak. Az egyik egy háló volt, emeletes ágyakkal, és a lakók ott éltek egymás hegyén-hátán. A többi tanár elmondása szerint a családlátogatást azért sem erőltetik, mert nem szeretnék kényelmetlen helyzetbe hozni a szerény körülmények között élő családokat.

A kapcsolat kialakításának és ápolásának lehetőségei A legjobb alkalom a szülőkkel való kapcsolatfelvételre és a kapcsolat fontosságának hangsúlyozására a beíratkozás. A beíratásnál szinte minden esetben találkozik az iskola a szülővel, s ekkor megalapozható a további kapcsolat. 55


Ezért nagyon fontos a tolmács alkalmazása és olyan hangulat kialakítása, amelyben a tanár bizalommal fordul a szülőhöz és ellátja őt kellő információval, hangsúlyozva a szülők feladatait és a kapcsolattartás fontosságát. Amennyiben ezt sikerül elérni, akkor nagyobb az esély, hogy a szülők motiváltabbak lesznek a kapcsolattartásban. Külföldi szakemberek is beszámolnak nehézségekről. Ugyanakkor, ahogy ezt egy svéd iskolában is tették, újabb és újabb lehetőségeket próbálnak ki olyan tevékenységi formák kialakítása, amely az iskolát és az otthont közelebb hozza, a szülőket bevonja az iskolai életbe. Több módszert is alkalmaznak: telefonbeszélgetéseket, a diák előmeneteléről való beszélgetéseket, szülői képzőnapokat, közösségi és szabadidős programokat. Minden tevékenység során tolmácsot alkalmaznak, vagy az iskolában dolgozó anyanyelvi tanárok segítségét kérik. A telefonos kapcsolatra már az ismerkedés elején hangsúlyt fektetnek, sok időt szentelve arra, hogy a különböző ügyekben értesítsék a szülőket, akár tolmács segítségével. A szülők visszajelzései szerint komoly segítséget jelent nekik ez a kapcsolati lehetőség. A „szülői képzőnap” olyan beszélgetéssorozat, amely az iskola szerepét igyekszik bemutatni a svéd társadalomban, illetve ehhez kapcsolódóan a szülők/ otthon szerepét. Ennek a programnak a hatása felülmúlta a várakozásokat. A megfelelő nyelvi eszközök birtokában lehetőség nyílik a dialógusra, mind az iskolával kapcsolatos általános, mind egyedi kérdések megbeszélésére. A találkozókon lehetőség nyílik a külföldi szülők és a svéd szülők közötti kommunikáció kiépítésére. A beszélgetések kapcsán kölcsönös megértés születhetett a szülői problémákról, megszüntetve az előítéleteket és félreértéseket. Az egyik migráns gyerek szülője mesélte: „Fogalmam sem volt róla, hogy ők is szabályok szerint élnek otthon. A fiam mindig azt mesélte, hogy nincsenek szabályok, azt csinálnak, amit akarnak … de most egy svéd szülőtől hallottam, hogy ez nem így van … úgy van minden, mint ahogy nálunk is.”

56

integrációs folyamatot. Továbbá az is látható, hogyan mutatkozik be a svéd társadalom azoknak, akiknek igen kevés kapcsolatuk van a társadalom különböző rétegeivel. Szabadidő és társasági élet: annak köszönhetően, hogy a tanárok aktívan részt vesznek a szülőkkel közös programokban, igen jó légkör teremtődött az iskola körül. A tanárokon keresztül a szülők jelentősen közelebb kerültek az iskola világához. Sok tanár a szabadidejében is találkozik, összejár némelyik szülővel. Ez azt jelenti, hogy egyre több alkalom teremtődik a gyermekek/diákok helyzetének megbeszélésére. Azok a magyarországi iskolák, ahol működik a szülő-pedagógus kapcsolat, többnyire hasonló megoldásokat találtak ki, vagy spontán lehetőségek bukkantak fel, amelyeket aztán szívesen alkalmaztak a tanárok. Az egyik iskolában a tanárnak már a beíratkozáskor a Menedék Egyesület szociális munkása segített abban, hogy kommunikálni tudjon a szülőkkel, akik csak arabul és franciául beszélnek. A szociális munkástól tudta meg a tanár,


Világosan látszik, hogy ezek az alkalmak segítik az otthonok/családok közötti

hogy milyen a család társadalmi, anyagi helyzete, és sok információt kapott a menekültek magyarországi helyzetéről is. A tanár azóta is igénybe veszi a szociális munkás segítségét, aki mind a szülőket, mind a gyerekeket ismeri, így fesztelenül tudnak beszélgetni, és a szociális munkás mindkét felet el tudja információval látni. A Vöröskereszt Segítő Otthona közelében működő iskola mindig részt vesz a menekültszálló által szervezett rendezvényeken. Ezek a rendezvények nagyon jó hangulatúak, barátságosak, a tanároknak itt lehetőségük van megismerni a külföldi gyerekek kultúráját, családját. Napi kapcsolatot építettek ki a szállón dolgozó szociális munkásokkal. Több iskola is beszámolt arról, hogy a különböző rendezvények, a gyerekek fellépése vonzza a szülőket. Ezeket az alkalmakat nagyszerűen fel lehet használni a bizalomkeltésre, például a szülő felé tett 57

A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE 58

gratuláció vagy egyéb gesztusok révén. A beszélgetések során fontos kialakítani olyan légkört, ahol a pedagógus és a szülő azt érzi, hogy kölcsönösen tanulnak egymástól. Ez az elfogadás, az egymástól való kölcsönös tanulás és egymás kölcsönös „tanítása” a partneri kapcsolat lényeges eleme.

A migráció a társadalom évezredek óta tartó jelensége. Ezen a területen Magyarországnak jelentős tapasztalatai vannak. A külföldiek bevándorlását és tartózkodását szabályozó törvények az évek során folyamatosan változtak az igényeknek és a nemzetközi normáknak megfelelően. A migráns gyerekek ok-

ÖSSZEFOGLALÁS

Összefoglalás

tatását szabályozó közoktatási törvény is változott, reagálva a migráns gyerekek számának növekedésére. 2002 januárjától a legújabb törvénymódosítás alapján már majdnem minden, legálisan Magyarországon tartózkodó migráns gyerek tanköteles. A migráns gyerekek eloszlása az ország településeit és az iskoláit tekintve egyenetlen, de megállapítható, hogy egyre több iskolát érint országos szinten. Néhány éve még a migráns gyerekek töredéke volt csak tanköteles a jogi státusuk szerint. Ebben a periódusban alternatív megoldásokkal kísérleteztek, hogy a menekülttáborokban élő gyerekek oktatását megoldják. Az utóbbi egykét évben kezdtek el foglalkozni a migráns gyerekek oktatásával kapcsolatos nehézségek és problémák feltárásával. Párhuzamosan két civil szervezet is programot indított a témában. Az Oktatási Minisztérium pedig, felismerve a téma aktualitását, országos kutatást végzett, amelynek célja a helyzetfelmérés volt. A programok és a kutatás során kiderült, hogy a migráns gyerekek iskolai beilleszkedését nagymértékben befolyásolják a vándorlás, a menekülés és a letelepedés okozta nehézségek, a kulturális, nyelvi, szociális hátterük, valamint a migráció okozta bizonytalanság és trauma. Ezeknek a tényezőknek a megismerése elengedhetetlenül fontos a gyerekekkel való megfelelő foglalkozás során. A felkészülést erre a feladatra már a gyerek iskolába való megérkezése előtt meg kell kezdeni.

59

ÖSSZEFOGLALÁS

A felkészülés többszintű. Magában foglalja a pedagógus felkészülését, amelynek alapja az információgyűjtés az érkező gyerekről, a migráns gyerek és szüleinek tájékoztatását és a fogadó közösség felkészítését. Példák sora igazolja: ha a pedagógus jól felkészült és a gyerekek fogadását és beilleszkedését megfelelően előkészítette, akkor a migráns gyerek beilleszkedésének folyamata és tanulmányi előmenetele sikeresebb. Ugyanakkor a sikeres beilleszkedés a gyereket befogadó osztályra is pozitív hat. Gazdagítja a magyar gyerekek ismereteit, és nyitottá teszi őket a másság elfogadására. Különösen fontosak a migráns gyerekek iskolai integrációjában a kapcsolati tényezők, így a pedagógussal és a magyar gyerekekkel való kapcsolat. Mindez akkor működik, ha igyekszünk megszüntetni a gátló tényezőket, amelyek mind a migráns gyerek, mind a befogadó közösség és a pedagógus oldalán megjelenhetnek. Ismerve a szülők támogató hatását a gyerekek iskolai előmenetelére, az iskolának és a pedagógusoknak nagyobb figyelmet kell szentelniük a migráns gyerekek szüleivel való kapcsolat kialakítására és ápolására. A legnagyobb problémát a migráns gyerekek oktatásában a magyar nyelv ismeretének hiánya jelenti. Azok az iskolák, ahová külföldi gyerekek is járnak, különböző gyakorlatot alkalmaznak a nyelvtanítás és a felzárkóztatás területén. Ezek a módszerek nem minden esetben elég hatékonyak. A külföldi példák azt mutatják, hogy legcélravezetőbb egy egységes, speciálisan a migráns gyerekek számára kidolgozott módszer alkalmazása. A magyar oktatás tapasztalatait és a külföldi példákat felhasználva ennek magyarországi kialakítása könnyen megvalósítható lenne. Kiadványunk úttörő a témában. Örvendetes, hogy szakirodalmak sora áll a pedagógusok rendelkezésére más témákban, ugyanakkor a pedagógusokkal folytatott beszélgetéseink során nyilvánvalóvá vált, hogy magyar nyelven még nem jelent meg a migráns gyerekek iskolai integrációjával foglalkozó szak-

60

nyújthatnának a tanárok mindennapi munkájában. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy mielőbb elkészüljön ez a kiadvány. Igyekeztünk minden fontos, a migráns gyerekek oktatása során felmerülő témakört röviden érinteni, körbejárni. Tudjuk, hogy minden egyes témakörrel sokkal mélyebben és külön-külön is foglalkozni kell. Ez a feladat a kutatókra,

ÖSSZEFOGLALÁS

könyv, segédanyag. Pedig nagy szükség lenne ilyenekre, mivel nagy segítséget

az oktatási szakértőkre vár. Jelenleg Magyarországon a témának ismert szaktekintélye nincs, de vannak olyan szakemberek, akik felfigyeltek a problémára, annak aktualitására, és elindult a megoldásokat kereső munka, párbeszéd. Addig is bízunk benne, hogy kiadványunk hiánypótló szerepet tölthet be, és gyors segítséget nyújt az érintett pedagógusoknak. Nem titkolt szándékunk az is, hogy szeretnénk felkelteni az érdeklődését más pedagógusoknak is, hogy ráirányítsuk a figyelmüket a migráns gyerekek jelenlétére a magyar közoktatásban.

61

FOGALMAK

Fogalmak A kiadványban említett jogszabályokban számos olyan fogalom található, amelyeknek magyarázata fontos az értelmezésük és alkalmazásuk szempontjából. Ebben a fejezetben azokat a fogalmakat is felsoroljuk és értelmezzük, amelyeket a kézikönyvben használunk, és a migráns gyerekek oktatása szempontjából fontosak.

Bevándorolt: 1994 és 2001 között az idegenrendészeti hatóság (rendőrség, majd a közigazgatási hivatal) által kiadott, a határozatlan időre szóló, magyarországi tartózkodást és jogokat nyújtó engedéllyel rendelkező külföldi. A bevándorolt személyi igazolvánnyal rendelkezik, amely engedélye visszavonásáig felhasználható. Az 1993. évi LXXXVI. törvény vezette be ezt a jogállást, és az Itv. szüntette meg, új engedélyt 2002. január 1-je után már nem adnak ki. A bevándoroltakat néhány kivétellel (nem szavazhatnak, nem tölthetnek be köztisztviselői állást, és nem rendelkeznek a magyar állam által kiadott úti okmánnyal) ugyanazok a jogok illetik meg, mint a magyar állampolgárokat, így a gyerekek tankötelesek. Letelepedett: 2002. január 1-jétől ismét életre hívott jogintézmény, amely 1982–1993 között már létezett. A BÁH (regionális igazgatósága) által a külföldinek kiadott, határozatlan idejű, visszavonásig érvényes magyarországi tartózkodást és a bevándoroltakénál kevesebb jogot nyújtó engedéllyel rendelkező külföldi. Az engedély előfeltétele a legalább hároméves előzetes magyarországi tartózkodás, itteni lakhatás és megélhetés. Fő indoka a családegyesítés (Itv., 20. §). Az öt évig érvényes fényképes letelepedési engedély kártya formájú, tartalmazza a személy nevét, nemét, lakóhelyét, az okmány kiadásának és érvényességének idejét (Itr., 34. §). A letelepedési engedélylyel rendelkező gyerekek tankötelesek. 62

ország területén született, de felügyelet nélkül maradt, más jogcímen tartózkodási jogot nem nyert kiskorú [Itv., 15. § (1) bek.] vagy a vissza nem fordítható külföldi (származási vagy visszafogadásra köteles országa nem

FOGALMAK

Humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező egyéb külföldi: ilyen az

biztonságos, kínzásnak, üldözésnek lenne ott kitéve [Itv., 43. §, Itr., 43. § (4) bek.]. Az engedély általában egy évre szól, amely meghosszabbítható. Számukra kijelölik a tartózkodási helyet, gyermekvédelmi intézményben vagy közösségi szálláson. A törvény szerint a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyerekek tankötelesek. Egyéb tartózkodási engedéllyel rendelkező: az országban tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel, bejelentett tartózkodási hellyel, érvényes úti okmánnyal rendelkező, közrendi okból nem kifogásolt külföldi, aki legfeljebb két évig érvényes tartózkodási engedélyt kapott. Külföldi munkavállaló kaphat akár négy évig érvényes engedélyt. Ugyanakkor mindegyik engedély meghosszabbítható (Itv., 13. §). A kiskorúak leginkább családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kapnak, amelynek érvényességi ideje a szülőével (családfenntartó) azonos. Ha a gyerek időközben nagykorú lett Magyarországon, és öt éve a családban él, családegyesítés céljából kiadott engedéllyel rendelkezik, a szülők tartózkodási engedélyének lététől, érvényességétől függetlenül jogosulttá válik a magyarországi tartózkodásra, amennyiben képes magát eltartani, a lakhatása megoldott (Itv., 14. §). Amennyiben a tartózkodási engedély érvényessége hosszabb egy évnél, akkor a gyerek tanköteles. Egy évnél rövidebb időszakra kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező gyerek esetében az iskolába való járás jogát a szülőnek kérelmezni kell. Vízummal rendelkező: a külföldi legfeljebb összesen 90 napot tartózkodhat Magyarországon (beutazóvízum) vagy legfeljebb egy évig, de minden esetben csak meghatározott céllal, például tanulás, gyógykezelés, családegyesítés 63

FOGALMAK

(tartózkodási vízum). Egyes vízumok legfeljebb hat hónapos tartózkodásra jogosítanak (szezonális munkavállalásra vagy humanitárius megfontolásból kiadott vízum). A vízumot a külföldi úti okmányába bélyegzik be; újabb hat hónapra meghosszabbítható, ám érvényteleníthető is. A vízum az előfeltétele a tartózkodási engedélynek. A tankötelezettséget illetően az egyéb tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre vonatkozó szabályok érvényesek. Menedéket kérő (kérelmező): olyan külföldi, aki az országban tartózkodva védelmet kér, és ennek alapján a BÁH (regionális igazgatósága) megindította az eljárást. A kérelmező (kötelező) tartózkodási helyét a hatóság jelöli ki (ez lehet befogadóállomás, magánszállás, idegenrendészeti fogva tartás). A kérelmező jogszerűen tartózkodó külföldinek tekintendő, aki az első meghallgatás után fényképes igazolványt kap, amely addig érvényes, amíg nem születik döntés. Ez idő alatt a külföldi bizonyos ellátásokra jogosult, mint például egészségügyi alapellátásra és sürgősségi beavatkozásra, és amenynyiben nem magánszálláson lakik, akkor a befogadóállomáson vagy annak minősülő szálláshelyen való ellátásra is. A törvény szerint a kérelmező gyerekek tankötelesek. Menekültként elismert (menekült): olyan külföldi, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja saját országának a védelmét igénybe venni,12 és a személyt a BÁH (regionális szerve) elismerte menekültként. Erről határozatot hoznak, amely kiterjed a legközelebbi családtagokra is. A mindennapi életben fontos jogi viszonyokban a jogai azonosak a magyar állampolgáro12 A menekült fogalmát a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény tartalmazza.

64

kötelesek. Befogadott: olyan külföldi, aki a hazájába átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó

FOGALMAK

kéval, így a menekült gyerekek – ugyanúgy, mint a magyar gyerekek – tan-

bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amelyik befogadja. A befogadottat a BÁH (regionális igazgatósága) humanitárius tartózkodási engedéllyel látja el, valamint az Itv.-ben meghatározott átmeneti időszakra (amely akár évekig is tarthat) szerény mértékű ellátást és támogatást kaphat (például közösségi szálláson való elhelyezés, egészségügyi alapellátás, oktatási intézményben étkeztetés, beiskolázási támogatás). Saját anyagi fedezet birtokában és a feltételek megléte esetén egyéb tartózkodási engedélyt is szerezhet, és ekkor az említett támogatásokra nem jogosult. Menedékes: ideiglenesen a BÁH (regionális szerve) által menedékben részesülő külföldi, ha a hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt „elmenekülni kényszerült” csoport tagja. Mivel a kormány ilyen csoportot nem nevezett meg, a törvény e rendelkezése nem alkalmazható. A menedékes fényképes igazolványt kap, amely a személyazonosságát, tartózkodását és a különböző ellátásokra való jogosultságát igazolja. A menedékes gyerekek tankötelesek. Jelenleg Magyarországon nincs menedékes státussal rendelkező személy. Hontalan: olyan külföldi, akit egy állam sem tart a saját joga alapján állampolgárának.13 A hontalannak a magyar állampolgárokkal azonos elbánást kell biztosítani az alapfokú oktatás tekintetében. A hontalan személyek

13 Az ENSZ hontalan személyek jogállásáról szóló egyezménye; kihirdette a 2002. évi II. törvény.

65

FOGALMAK

valamilyen tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyben az „állampolgársága”, illetve a „megjegyzések” rovatban szerepelhet a „hontalan” jogállás jelzése. A hontalan gyerekek tankötelesek. Befogadóállomás: a hatósági eljárás jogerős elbírálásáig a menedékkérők és a menekültstátussal rendelkezők számára biztosít szállást és alapellátást. Három befogadóállomást működtet a BÁH: Debrecenben, Békéscsabán és Bicskén. A köznyelvben a hivatalos befogadóállomás kifejezés mellett használható a menekülttábor kifejezés is. Közösségi szállás: a határőrség által fenntartott, és a BMBÁH által működtetett nyitott közösségi szállásokon a befogadott státussal rendelkező menekülteket helyezik el. Nyitott közösségi szállás van Győrben, Nagykanizsán és Balassagyarmaton. Ezeken a szállásokon családokat, gyerekeket is elhelyezhetnek. Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BÁH): a kormány az egységes migrációs szervezet kialakítására 2000. január 1-jei hatállyal hozta létre a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalát, és annak területi szerveit, a regionális igazgatóságokat. A hivatal az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el az állampolgársági, idegenrendészeti és a menekültügyi feladatokat.

66

Ager, Alastair (1999): Perspectives on the refugee experience. In Ager, Alastair (ed.): Refugees: Perspectives on the Experience of Forced Migration.

IRODALOM

Irodalom

Printer, London, 1–23. o. Andor Mihály (2001): Romák és oktatás. Iskolakultúra, Pécs. Angelusz Erzsébet (1996): Antropológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest. Baker, Ron (1983): The Psychosocial Problems of Refugees. The British Refugee Council and European Consultation on Refugees and Exiles, London. Berry, John W., Dr. (1988): Acculturation and Psychological Adaptation among Refugees. In Miserez, Diana (ed.): Refugees – The Trauma of Exile. ICRC, Dordrecht–Boston–London. Füle Sándor, Dr. (2002): Párbeszéd a szülők és a pedagógusok között. Okker Oktatási, Kiadói és Kereskedelmi Kft., Budapest Nyíri, Pál (1999): New Chinese Migrants in Europe. Case of the Chinese Community in Hungary. University of Oxford, Ashgate. Vámos Ágnes (2002): Külföldi tanulók a magyar közoktatásban. Kutatásifejlesztési zárójelentés az Oktatási Minisztérium megbízásából. Budapest. ECRE, 2002: ECRE Position Papers – The Integration of Refugees in Europe. www.ecre.org/position/integ02.shtml

67

A kiadásért felel a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület elnöke 1074 Budapest, Rákóczi út 80. II. em. 2/a Telefon: 1/322-1502, fax: 1/479-0272, e-mail: [email protected] Az ábrákat rajzolta: Igor Lazin A kiadványt tervezte a digitArt A kiadványt gondozta a Sík Kiadó 1064 Budapest, Podmaniczky u. 65. Tel./fax: 1/331-6332, e-mail: [email protected] Nyomdai előkészítés: Kiss Gergely / Aldus Stúdió Nagy és Társa Nyomda / Budapest, 2003 Felelős vezető: Nagy László ügyvezető igazgató ISBN 963 212 004 3

A migráns gyerekek oktatása. Összeállította: Illés Katalin és Medgyesi Anna

Recommend Documents