A MICO ELUAT baktérium-kivonat hatása a szőlő vegetatív és generatív teljesítményére Pánczél Edina1 – Hufnagel Levente2 – Zanathy Gábor1 – Lőrincz András1 1 2
BCE KTK Szőlészeti Tanszék hallgatója és oktatói MTA TKI „Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz” Kutatócsoport
1. BEVEZETÉS A baktériumok igen fontos szerepet játszanak a táplálékláncok körfolyamataiban és a környezet egyensúlyának fennmaradásában. A mikroorganizmusokat a tudomány és a gyakorlat számos területen sikeresen hasznosítja, többek közt egyes peszticidek mellékhatásának csökkentésére, szennyvizek tisztítására, biogáz előállítására, veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, továbbá környezetvédelmi tesztek végzésére. A mezőgazdaságban például a Bacillus thuringiensis sejtjeit, spóráit biopeszticidként vetik be. A mikroorganizmusok jelentősége a kutatás és gyakorlati felhasználás területén a jövőben minden bizonnyal növekedni fog, ugyanis a mikrobáknak kevesebb, mint egy százalékát ismerjük. A monokultúrában termesztett szőlőültetvényekben fokozott figyelmet érdemelne a talajélet alakulása, a szőlőtalajok mikrobiológiai állapota. A biológiai védekezésben sikerrel alkalmazott hasznos élő szervezetek mellett lehetőség nyílna további hasznos organizmusok tudatos felhasználása is. Bizonyított tény, hogy egyes mikroszervezetek javítják a talaj szerkezetét, növelik annak szervesanyag-tartalmát, megkötik a légköri nitrogént, továbbá mobilizálják a tápanyagokat a növények számára. Zöldség- és gabonakultúrákban végzett baktériumtrágya kísérletekben a kutatók a termés mennyiségére és beltartalmára gyakorolt kedvező hatásáról számolnak be. Írásunkban komposzt baktérium-kultúrát tartalmazó készítmény szőlészeti eredményeiről számolunk be.
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A növénytermesztésben a baktériumtrágyákat elsősorban a terméshozam növelése és a növények kondicionálása céljából alkalmazzák. Hatékonyságuk - a talajba való oltást követően - attól is függ, hogy a mikroorganizmusok milyen mértékben képesek adaptálódni az új környezetükhöz. Ebben igen fontos szerepet játszik a talaj szervesanyag tartalma (Schmidt – Kalocsai 2008). Nagyon valószínű, hogy a jövőben a komposzt-baktériumokat a növényvédelemben, vagy annak kiegészítőjeként is hasznosítani fogják. A kórokozók elleni védelemben mikroorganizmusok szerepe lényegében háromféle lehet: parazitizmus, antagonizmus, továbbá az élettérért való konkurencia. Magyarországon őszi búza kísérletben vizsgálták a baktériumtrágyák növényvédelmi hatását és megállapították, hogy a kezelés eredményeként a Fusarium spp. fertőzöttség mértéke 99%-os valószínűséggel csökkent (Árvay, 2006). A hasznos mikroorganizmusok ugyanis elvonják a kórokozók szaporodásához szükséges anyagokat. A feltételezések szerint a baktériumtrágyákkal elért kedvező eredmények a tejsavbaktériumok fertőtlenítő hatásának is köszönhetőek. A tejsavbaktériumok a Kanne-féle kenyéritalban is fontos szerepet töltenek be. A Kanne-féle növényápolás speciális kenyérital („Brottrunk”) koncentrátum felhasználására épül, mely részben élő, szaporodásra képes tejsavbaktériumokból áll. A koncentrátum e 1
mellett enzimeket, értékes ásványi elemeket, nyomelemeket is tartalmaz. A készítmény elősegíti a szilícium növényi szövetekbe való beépülését. A folyékony („Ferment-Getreide”) kivonatot a fakadás, a virágzás és az érés időszakában célszerű kijuttatni a talajra. Jelentős mértékű lombfertőzés esetén a levelek lebomlásának elősegítése érdekében érdemes a lombhullást követően is talajkezelést végezni (Hofmann – Köpfer – Werner 2008). A baktériumtrágyákkal folytatott kísérletekben nem minden esetben kaphatunk egyértelmű magyarázatot arra, hogy a készítmények pontosan miként fejtik ki a hatásukat. Eltérő körülmények között, illetve különböző növények esetén igen változatos lehet a kezelés eredménye. Talajbiológusok hosszú éveken át kísérleteztek a talajlakó Azotobacter fajokat tartalmazó készítményekkel. Gabonafélék esetén az elért termés-, és zöldtömeg-növekedés azonban véleményük szerint nem a nitrogén megkötésének, hanem vélhetőleg a baktériumok által termelt hormonális hatású anyagoknak tulajdonítható (Hornok, 2001). A komposztkivonatokban a mikroorganizmusok anyagcseretermékei is kimutathatók. A Pseudomonas fluorescens nevű baktérium által termelt hormonok például jobb növekedést és terméstöbbletet eredményezhetnek. A baktériumok szidefor vegyületeket is termelhetnek, melyek komplexek formájában megkötik a talaj vastartalmát. Így ez más, kórokozó mikrobák számára hozzáférhetetlenné válik, ezért elszaporodásuk gátolt lesz, míg a növények számára a komplex formában előforduló vas minden további nélkül felvehető marad. A Bacillus subtilis alfa-amiláz enzimet termel, melyet egyébként a papír- és textiliparban is hasznosítanak a keményítő hidrolízisére. A talajban a cellulózbontást végzik. Az Actinomyces nemzetségbe tartozó baktériumok is a talaj szerves anyagainak bontásában vesznek részt. A Trichoderma a cellulózbontó tömlősgombákhoz tartozik; hiperparazita, a Botrytis gomba élősködője (Deák, 2006).
3. A MICO ELUAT kondicionáló készítmény Az 1980-as években a német MICO GmbH a Stuttgarti Egyetemmel együttműködve kezdte el a MICO-ELUAT nevű baktériumtrágya kifejlesztését. Azt tűzték ki célul, hogy megfelelő műszaki-biológiai eljárással kivonják, majd felszaporítsák a komposztban levő mikroorganizmusokat. A terméket az 1990-es évek végén kezdték szélesebb körben alkalmazni. Az általuk kifejlesztett berendezés segítségével sikerült olyan baktériumkivonatot előállítani, mely a szigorú RAL 251 minőségi követelményeknek is megfelel. Sok múlik a kiindulási anyag minőségén! A komposzt alapanyagát 65%-ban szelektív gyűjtésű háztartási biohulladék, 35%-ban pedig a kerti munkák során keletkezett növényi hulladék alkotja. A termék Németországban 2000-ben környezetvédelmi díjat kapott. A budapesti Szondy Invest Kft. 2005-ben megvásárolta a gyártási licencet és ezzel a MICO ELUAT kizárólagos magyarországi forgalmazója lett. A készítmény hazánkban biominősítéssel is rendelkezik (Nr:2007/15). A MICO ELUAT folyékony, élő mikroorganizmusokat nagy töménységben tartalmazó készítmény. Talajkondicionáló terméktípusként 42476/2006 engedélyszám alatt került forgalomba Magyarországon. A folyadék áttetsző, világosbarna színű, jellegzetes szaga van. Savas kémhatású (pH 5,2), minimum 2 m/m% szárazanyag-tartalommal, továbbá minimum 1,3x107 db/cm3 összcsíraszámmal, 5,5x105 db/ cm3 sugárgombaszámmal és 1,7x102 db/ cm3 mikrogombaszámmal rendelkezik. A laboratóriumi vizsgálatokat a Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat végezte 2005-ben (Kódszám: R-40-2005). A mikrobiológiai minősítés eredménye a következő volt:
2
Összcsíraszám: Nö1= 18,8x107 db/cm3 Nö2= 13,5x107 db/cm3 Nö3= 21,7x107 db/cm3
Nöátlag= 18,0x107 db/cm3
Sugárgomba-szám: Ns1= 5,9x105 db/cm3 Ns2= 5,7x105 db/cm3 Ns3= 5,9x105 db/cm3
Nsátlag= 5,8x105 db/cm3
Mikrogomba-szám: Ng1= 1,7x102 db/cm3 Ng2= 2,0x102 db/cm3 Ng3= 2,2x102 db/cm3
Ngátlag= 1,9x102 db/cm3
A termék töményen vagy vízzel való hígítás után juttatható ki a kezelendő területre. 1000 l MICO ELUAT hígítás után akár 16 ha kezelésére is elegendő lehet. A MICO ELUAT-ot számítógép által vezérelt berendezés állítja elő (1. ábra). A gép viszonylag kis méretű, mindössze 4-5 m2 alapterületet igényel; 2 m magas, szélessége 1,6 m, a hossza 1,8 m. A kivonat előállításához 15-20 kg komposzt és kb. 900 liter víz szükséges. A gyártási eljárás során a komposzt egy elkülönített extrakciós edénybe kerül, melyet a víz kávé filterhez hasonlóan átmos. A mintegy 900 liter víz 24 óra alatt jut át a komposztanyagon. A víz magával viszi a tápanyagokat és a mikroorganizmusokat, amelyeket a gép egy nagyobb tartályba pumpálja tovább. Itt kerül sor a fermentációra. A tartályban lévő vízhez adalékanyagot adnak, amely a mikroorganizmusoknak tápanyagként szolgál. Erre a célra legjobban a cukorrépa melasz és barnamoszatból készült algakivonat vált be. A mikroorganizmusok gyarapodási folyamata kb. 5-7 nap alatt zajlik le. A termék akkor tekinthető késznek, mikor a folyadék refraktométerrel mért cukortartalma a nullára csökken. A gép a komposztkivonatot a gyártás ideje alatt folyamatosan levegőzteti és 25°C-os hőmérsékleten tartja. Rendszeres ellenőrzés mellett a komposztkivonat 3 hétig is a tartályban maradhat. Nyugat-Európában egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható az olyan környezetkímélő termékek iránt, mint a MICO ELUAT. Hazánkban széleskörű terjedését eddig az is gátolta, hogy élő organizmusokat tartalmaz. A kivonat csak megfelelő körülmények között tárolható, de így is mindössze néhány hétig. Németországban, ezt a gondot úgy oldották meg, hogy nem az egyes cégek, hanem egy-egy település rendelkezik a gyártógéppel. Így a mezőgazdasági cégek mellett a kiskerttulajdonosok számára is hozzáférhetővé válik a baktériumtrágya, amelyet mindig az igényeknek megfelelően állítanak elő. Dr. Klaus Dieter Hentschel, a Berlini Humboldt Egyetem Mezőgazdasági és Kertészeti Tanszékén kísérletezett az általunk is felhasznált komposztkivonattal; tesztnövényként burgonyát és paradicsomot használt. A burgonya terméshozama a kezelt talajon 915 kg, a kontroll esetében viszont csak 630 kg volt. A paradicsomnál a terméshozamban nem volt ugyan számottevő különbség, viszont a kezelt növények termése a kontrolhoz képest 8-10 nappal korábban érett (Hentschel 2008, levélbeli közlés). A termék magyarországi engedélyeztetési eljárását szintén paradicsomon végezték. A kezelések (500 l/ha és 250 l/ha) eredményeként a kontrolhoz képest 17-20%-kal lett több a bogyók száma, jóllehet a különbség nem volt szignifikáns. A termés mennyisége a kisebb dózisú kezelés esetében 30%-os növekedést mutatott p=10%-os szignifikancia szinten. (Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, 2005). A csírázásdinamikai vizsgálatok során valamennyi kezelés szignifikáns módon 12-23%-kal
3
magasabb eredményt adott a kontrollhoz képest (Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat, 2005).
4. ANYAG ÉS MÓDSZER A termék kipróbálását az Ászár-Neszmélyi borvidékhez tartozó Kocs határában fekvő és a Hilltop Neszmély Rt. tulajdonába lévő szőlőültetvényben folytattuk. A kísérlet 2006-ban kezdődött és jelenleg is tart. Eddig 2 év eredményeinek elemzését végeztük el a vizsgálatokhoz választott Chardonnay és Irsai Olivér fajták kísérleti parcelláiban. A borvidéken a Kisalföld éghajlati tényezői érvényesülnek. A páratartalom többnyire viszonylag magas, a csapadékösszeg közepes. Az évi hőmérsékleti ingás közepes, a szélsőségek kevésbé jellemzőek; a tél általában enyhe, a nyár pedig mérsékelten meleg. A kísérleti terület a Lencse-hegy ÉNy-i oldalán, a Kocs-Mocsai vízfolyástól 50 m-re, a zártkertektől kb. 100 m-re DK-re fekszik. A lejtés iránya É-ÉK-i, a lejtés szöge 9-11%. A másik terület ettől kb. 100 méterre DK-i irányban terül el. A tengerszint feletti magasság 165195 m. Az Irsai Olivér ültetvény talaja csernozjom. A Chardonnay fajtát karbonátos kopár talajon telepítették. A 2006-os és 2007-es kísérleti években mind az évi középhőmérséklet, mind a maximum, illetve a minimum hőmérséklet bizonyos időszakokban pozitív és negatív irányban egyaránt jelentős eltérést mutatott a sokévi átlaghoz képest. A 2006-ban a minimum hőmérséklet májusban és júniusban többször volt 10°C alatt. A 2007-ben a tenyészidő közepén a maximum hőmérséklet értéke sok esetben kiugróan magas értékeket ért el. A 2007-es évben, a tenyészidőben bekövetkezett szélsőségesen meleg időszakok következménye az volt, hogy az egész országban mintegy 3-4 héttel korábbra tevődött a termésérés és a betakarítás. A két évjárat csapadék tekintetében is jelentősen eltért. A 2006-os évjáratban a május rendkívül csapadékos volt. Az év során viszonylag egyenletes volt a csapadék eloszlása, ezért a tőkéken nem mutatkoztak vízhiány jelei. 2007-ben a tenyészidőben kevesebb csapadék esett. Júliusban - a 35-40°C-os maximum hőmérséklettel egy időben - lépett fel csapadékhiány. Az aszály tünetei egyértelműen megmutatkoztak a Chardonnay fajtán. A kísérleti ültetvényt 2003-ban telepítették. Az alany egységesen Teleki-Kober 125AA. A sorok iránya az Irsai Olivér ültetvényben ÉK-DNy-i, a Chardonnay esetében ÉNyDK . A sortávolság 2,1 m, a tőtávolság 1,2 m. A művelésmód: középmagas kordon; a tőkéken csercsapos váltómetszést alkalmaznak. A kísérleti parcellák hét-hét tőkéből álltak. A vizsgálatokat 6 ismétlésben hajtottuk végre. A kísérlet során alkalmazott kezeléseket A - F betűkkel (1. táblázat) jelöltünk; a későbbiekben mindvégig ezeket a jelöléseket használjuk az egyes kezelésmódok jelölésére. A kezelés egyik módja az öntözéssel történő kijuttatás volt, mely közvetlenül a szőlő mellé ásott gödörbe történt. A kiöntözött baktérium-kivonat mennyisége - a gyártó ajánlása alapján 0,5 liter volt. A nagy adaggal végzett kezelés során 3 liter kivonatot juttattunk ki; mindkét kezeléstípusnál 10 liter vízzel hígítva. A célunk ezzel az volt, hogy a baktériumok közvetlenül a gyökérzónába jussanak le. A másik két kezelés 100%-os MICO ELUAT-tal végzett permetezés volt. Az egyik esetben élő baktériumkultúrát tartalmazó anyagot használtunk. A másik kezelés során hővel inaktivált baktérium szuszpenziót használtunk, melyet forralással állítottunk elő. Ezt permetezőkannával juttattuk ki. A felhasznált mennyiség egy-egy alkalommal parcellánként 8-12 liter volt. Az első kezelést a virágzás környékén, a többit 1-3 hetes időközönként végeztük.
4
1. táblázat: A kísérletben alkalmazott kezelések A kezelés jele A B C D E F
Kezelés Kontroll Vizes kontroll Élő kultúrával permetezett Hővel inaktivált készítménnyel permetezett Nagy adaggal beöntözött Kis adaggal beöntözött
Felhasznált MICO ELUAT vízmennyiség (l) (l) 10 8-12 8-12 7 3 9,5 0,5
A MICO ELUAT baktériumtrágya előállítása közvetlenül a kísérleti kezelések előtt történt. Egyszerre 700-800 liter készült el, melyből egy kezeléssorozathoz közel 200 liter volt a szükséges mennyiség. A kezelésekhez szükséges baktérium-kivonatot műanyaghordókban szállítottuk a kísérlet helyszínére. A felhasználás frissen, vagy legfeljebb egy heti állást követően történt. A 2006-os év első kezelésénél a laboratóriumi eredmények szerint a folyadékban található összes mikroorganizmus-szám 1,9x107 volt, a pH pedig 4,4 volt. A fenológiai fázisokat a Lorenz-féle BBCH skála alapján követtük nyomon. A kísérletben elvégzett mérések során kapott eredményeket biometriai-statisztikai módszerekkel elemeztük ki, a PAST (PAleontological STatics, Hammer 2001) elnevezésű programmal. A kezelések hatásának vizsgálatához az egytényezős ANOVA-t használtuk. A kezelések közti szórások egyezését a Levene-teszt segítségével állapítottuk meg. A Tukeyféle párosteszttel a kezelések hatását hasonlítottuk össze egymással.
1. EREDMÉNYEK 5. 1. Tőkénkénti fürttömeg A tőkénkénti fürttömeg értékei 2006-ban az Irsai Olivér fajtánál D és B kezelések esetén voltak a legnagyobbak. Közel azonos átlagtömegek értékeket kaptunk a C, E és az F kezeléseknél. A Chardonnay esetében a kísérlet első évében a B kezelés tőkéi adták a legnagyobb termésmennyiséget; a C és az F kezelések átlagértékei ettől elmaradtak. A két fajtát összevetve megállapítható, hogy minkét esetben a B kezelés magas, a C kezelés pedig alacsony tőkénkénti fürttömeget eredményezett. A tőkénkénti fürttömeg 2007-ben az Irsai Olivér fajtánál a C és az F kezeléseknél hasonlóan alakult. E kezeléseknél a kontroll parcellákhoz képest (A és B) nagyobb hozamot regisztráltunk. A Chardonnay esetében ebben az évben a C és F kezelések adták a alacsonyabb fürttermést. 5. 2. Mustfok, titrálható savtartalom Az Irsai Olivér esetében 2006-ban a mustfokok az A és a C kezelések esetében voltak a legmagasabbak. A Chardonnay minták mustfoka csak az F kezelésnél volt magas. A C és az E kezelések még az A és a B kontrollkezelésekhez képest is alacsonyabb értékeket adtak. Az Irsai Olivér 2007 évi szüreti mintáiból azt állapítottuk meg, hogy a B és E kezelések mustfok értékei egyértelműen kiemelkedtek a többi közül. A Chardonnay esetében a mustfokok a C és az F kezelések hatására magasabbak lettek, mint az A és a B kezeléseké.
5
Összefogalóan megállapítható, hogy a mustfok értékei a különböző kezeléseket összevetve a két fajtánál eltérően alakult. Az összes titrálható savtartalmat illetően 2006-ban azt állapítottuk meg, hogy az Irsai Olivér B és D kezelései adták a legnagyobb értékeket; a legalacsonyabb savtartalmat az F kezelés esetén mértük. A Chardonnay fajta A, B, F kezeléseinek titrálható savtartalma magas, az A és C kezeléseké ehhez képest viszonylag alacsony. Az Irsai Olivér 2007 évi mustmintáiban a titrálható savtartalom értéke a B kezelésnél volt a legmagasabb; az A, a C és a D kezelések értékei egymással megegyezőek voltak. A legalacsonyabb átlagértéket az E kezelés adta. A Chardonnay esetében a legalacsonyabb savtartalom a C és a D kezelésnél jelentkezett; a legmagasabb átlagértéket a B kezelésnél mértük. 5. 3. A biometriai – statisztikai elemzések alapján levonható következtetések A biometriai-statisztikai elemzések eredményeit táblázatba a 2. táblázatba foglaltuk össze évszám és fajta szerinti felbontásban. A + jel azt jelenti, hogy az adott kezelés az A kontrollal mutat különbséget; a ++ jel a B kontrollal való eltérésre utal. A dőlt betűtípussal írt jeleknél a különbség szignifikáns. A félkövérrel beírt paramétereknél a két kontroll szignifikánsan különbözik egymástól. A sötét háttérrel kiemelt paraméterekhez tartozó átlagok a kontrollhoz képest csökkentek, a többi esetben növekedtek. 2. táblázat: A biometriai-statisztikai módszerekkel bizonyítatóan hatásos kezelések (Kocs, 2006 – 2007) 2006 IRSAI OLIVÉR
C
D
E
F
tőkénkénti fürtszám tőkénkénti fürttömeg bogyótömeg magszám +/++ mustfok 08.14. mustfok. 08.18. mustfok 08.22. mustfok 08.29. + titrálható savtart. 08.14. titrálható savtart. 08.18. titrálható savtart. 08.29. pH érték 08.14. pH érték 08.18. pH érték 08.22. pH érték 08.29. vesszőhossz vessző ízközhossz + vessző ízközátmérő +/++ +/++ +/++ +/++ vesszőtömeg 2007 IRSAI OLIVÉR C D E F tőkénkénti fürtszám tőkénkénti fürttömeg bogyótömeg 07.24.
++
++
++
2006 CHARDONNAY C tőkénkénti fürtszám tőkénkénti fürttömeg bogyótömeg 09.13. bogyótömeg 09.21. magszám
D
E
F
+ + +/++ ++ +/++ +/++
mustfok 09.13. mustfok 09.21. titrálható savtart. 09.13. titrálható savtart. 09.21.
pH érték 09.13. pH érték 09.21. vesszőhossz vessző ízközhossz vessző ízközátmérő
+/++ ++
2007 CHARDONNAY C tőkénkénti fürtszám tőkénkénti fürttömeg bogyótömeg 08.15.
6
D
+
++ E
+
++ F
+
bogyótömeg 08.02.
bogyótömeg 08.22. +/++ +/++ +/++ +/++ magszám 08.15. +/++ +/++ +/++ +/++ magszám +/++ +/++ +/++ +/++ magszám 08.22. +/++ +/++ +/++ +/++ mustfok 07.24. mustfok 08.15. mustfok 08.02. mustfok 08.22. + +/++ titrálható savtart. 07.24. titrálható savtart. 08.15. titrálható savtart. 08.22. ++ titrálható savtart. 08.02. pH érték 08.15. + pH érték 08.02. +/++ pH érték 08.22. +/++ sűrűség 08.15. sűrűség 08.02. sűrűség 08.22. + + levélhossz
+/++
+/++ levélhossz
levélszélesség
+/++ +/++ +/++ +/++ levélszélesség
levélfelület vessző ízközhossz vessző ízközátmérő
+/++
+
+
+/++ levélfelület vessző ízközhossz +/++ +/++ +/++ +/++ vessző ízközátmérő
++ ++ +/++ +/++ +/++ +/++
A MICO ELUAT kezelések néhány paraméter (pl. bogyótömeg) esetben csak a kísérlet második évében adtak szignifikáns különbséget. A második vizsgálati évben a termés beltartalmi értékeiben is jelentkezett a kezelés hatása. A két fajta közül az Irsai Olivér reagált hatásosabban a baktériumtrágyás kezelésekre. E fajta esetében az elért eredmények minden bizonnyal a levélhossz és levélszélesség, illetve a levélfelület növekedésével magyarázhatók. A MICO ELUAT kezeléseknek legnagyobb hatása a bogyótömegre, a magszámra és a vessző átmérőjére volt. A baktériumtrágya a bogyónkénti magszám növekedésre minden évben egyértelmű hatással volt (2. és 3. ábra). A vesszőátmérő értékei a kontrolhoz képest minden esetben növekedtek (4. és 5. ábra). A C kezelés az A kontrolkezeléshez viszonyítva 17 mért paraméter esetében bizonyíthatóan hatott. Az A kezeléstől a C kezelés 14 esetben mutatott eltérést. A B kontrollkezeléshez képest az E kezelés szintén 14 esetben adott igazolható különbséget. A D kezelés és a B kontroll kezelés között is 14 mért paraméter vonatkozásában kaptunk különbséget. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy mindet összevetve a C kezelés volt a leghatásosabb. Az A és B kontrol kezelések között is van szignifikáns különbség: a vessző ízközhossz és átmérő esetében - a Chardonnay fajtánál. Az Irsai Olivér esetében a magszámra és levélhosszra hatott szignifikáns módon a B kezelés az A kontrolhoz képest.
6. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A baktériumtrágyás kezelések megközelítően hasonló eredményt adtak; a leghatásosabbnak az élő mikroorganizmusokat tartalmazó permetlé bizonyult. A talajbiológusok évtizedeken át kísérleteztek talajlakó Azotobacter fajokat tartalmazó készítményekkel. A gabonafélék esetében az elért termés-, illetve zöldtömeg-növekedést azonban nem feltétlenül a N megkötés következményének, hanem a baktériumok által termelt hormonális hatású anyagoknak tulajdonítják. (Hornok, 2001). Ezt látszik alátámasztani a MICO ELUAT készítménnyel végzett kísérletünk is. A vízzel hígított baktériumtrágya kiöntözésénél 10 liter folyadék jutott egy-egy szőlőtőkére. Az így talajba jutott baktériumok megfelelő környezetbe kerülnek ahhoz, hogy tovább folytassák lebontó tevékenységüket.
7
A permetezés során tőkénként 1-2 liter tömény baktériumtrágyát jutattunk ki, amely csak néhány percig nedvesítette be a szőlő lombfelületét. A tőkékre került baktériumok számára a környezeti tényezők minden bizonnyal nem voltak megfelelőek ahhoz, hogy élettevékenységet zavartalanul folytathassák. A kezelések hatásosságát ezért valószínűleg a mikroorganizmusok anyagcseretermékei idézhették elő, melyet a szőlőnövény a gyökéren kívül a levélen át is képes felvenni. 2. A MICO ELUAT hatása a legnagyobb biztonsággal a következő paraméterek esetében érvényesült: magszám, levélhossz, vesszőátmérő. Az A és B kontrollparcellákból származó minták eredményei azt mutatták, hogy a víz szignifikáns módon fokozta a magszámot, a levelek hosszát, valamint a vesszők ízközhosszát és átmérőjét, különösen az aszályos 2007-es évjáratban. 3. A magvak száma befolyást gyakorol a bogyók nagyságára. Elvileg annál nagyobbra fejlődhet a bogyó, minél több benne a mag. Ezt kísérletünk eredményei is alátámasztották; baktériumtrágyás kezelések hatására több esetben növekedett a magvak száma, s ennek következtében a bogyók tömege is. Nem csak a bogyó nagyságára, de összetételére is hat a magok száma. A magok számának növekedésével sok esetben nőtt a savtartalom és csökken a cukortartalom. A kísérleti eredmények szintén több kezelésnél igazolták a must pH értékéinek csökkenését. A titrálható savtartalom csökkenése és a pH érték savasabb tartomány felé tolódása látszólag ellentétes folyamat, melynek magyarázata az eltérő erősségű savak különböző mértékben történő változása lehet. 4. A fenológiai fázisokat a Lorenz-féle BBCH skála segítségével követtük nyomon. Az egyes kezelések közt számottevő eltéréseket - az 5. pontban említetésre kerülő eset kivételével nem tapasztaltunk. 5. Megfigyeléseink szerint a baktériumtrágyával mérsékelhetők az aszály miatt fellépő stresszhatások. Amennyiben a szőlő fejlődéséhez minden környezeti feltétel megfelelő volt, az általános kondícióban nem mutatkozott különbség az egyes kezelések közt. 2007 júliusában azonban a szárazság hatására a Chardonnay fürtjein egyértelműen érzékelhető volt a vízhiány: a bogyók összetöppedtek, fejlődésük leállt, a fürtzáródás nem következett be. A későbbi esőzéseknek köszönhetően szerencsére tovább folytatódott a fürtök fejlődése. Az A parcellák tőkéinek 5-10%-án azonban a termés továbbra is töppedt maradt, az érés vontatottá vált. A termésérés visszamaradásának jeleit kisebb mértékben a B kontroll esetében is tapasztaltuk; a fürtök zöldebbek maradtak, jóllehet a bogyók nem töppedtek össze. A MICO ELUAT-tal kezelt tőkéknél ilyen tüneteket egyáltalán nem tapasztaltunk.
7. SUMMARY MICO-ELUAT bacteria fertilizer was developed by MICO GmbH in cooperation with the University Stuttgart. The compost preparation is rich in microorganisms. In Hungary it is allowed to use in organic farming. The product is made by a computer controlled mechanism. The aim of the study was to investigate the effects of bacteria fertilizer on the vegetative and generative performance of the grape. The field experiments were carried out on Chardonnay and Irsai Olivér grapes grown with 4 levels of fertilizer application, in 6 replications per treatment. The treatment C („spraying with living compost bacteria”) proved to be the best.
8
The bacteria fertilizer had an effect on the number of seeds, the length of the leaves and the diameter of the canes. This product proved to be an adequate method to moderate water stress conditions. 8. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Árvay Gy. (2006): Őszi búza kísérlet. http://bionat.netlista.hu/fusarium.ppt 2. Deák T. (2006): Mikrobiodiverzitás. Aula Kiadó 116, 173, 286, 295, 323. p. 3. Hammer; R. (2001): PAST (PAleontological STatics)
http://palaeo-
electronica.org/2001_1/past/past.pdf
4. Hentschel, K. D. (2008): Levélbeli közlés. 5. Hornok L. (2001): Mezőgazdasági és ipari mikrobiológia Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő 83, 86-87, 94. p. 6. Hofmann, U. – Köpfer, P. – Werner, A. (2008): Ökológiai szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 7. Schmidt R.-Kalocsai R. (2008): A hatékony és környezetkímélő szervestrágyázás. http://www.uis.hu/download/Szervestragya%20.doc
8. - Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: Jelentés regulátor vizsgálatról 2005 9. - Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat, Talajbiológiai Laboratórium, Vizsgálati jegyzőkönyv 2005
9
1. ábra: A MICO ELUAT előállítását végző gép (MICO GmbH.)
3,00
2,50
db
2,00
1,50
1,00
0,50
0,00
átlagérték A
2,06
B
2,00
C
2,43
D
2,22
E
2,42
F
2,30
2. ábra: A magvak számának alakulása a Chardonnay fajta esetében az egyes kezelések szerint (Kocs, 2006)
10
2,50
2,00
db
1,50
1,00
0,50
0,00
átlagérték A
1,80
B
1,76
C
2,11
D
2,24
E
2,20
F
2,03
3. ábra: A magvak számának alakulása a Chardonnay fajta esetében az egyes kezelések szerint (Kocs, 2007)
11
0,90 0,80 0,70
cm
0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00
átlagérték A
0,66
B
0,69
C
0,76
D
0,79
E
0,75
F
0,77
4. ábra: Az Irsai Olivér vesszőátmérőjének alakulása az egyes kezelések szerint (Kocs, 2006)
12
0,90
0,80
0,70
0,60
cm
0,50
0,40
0,30
0,20
0,10
0,00
átlagérték A
0,74
B
0,76
C
0,82
D
0,84
E
0,81
F
0,81
5. ábra: Az Irsai Olivér vesszőátmérőjének alakulása az egyes kezelések szerint (Kocs, 2007)
13
