A mezei nyúl és az üreginyúl táplálkozása Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
Mezei nyúl
1
Alapismeretek • Élőhelyi problémák intenzív mezőgazdaság szerepe • Változatos táplálkozás (15-40 faj/ terület) • Mezei nyúl preferálja a vad növényeket a kultúrnövényekkel szemben (de búza, lucerna is jó) • Fásszárúak is fontosak lehetnek télen • Szegélyek szerepe, változatos élőhely-szerkezet (ld. fogoly-, túzok-élőhelyek)
Kérdéskörök • Mezei nyúl hatása az élőhelyre – természetvédelem – vadkár
• Élőhely hatása a mezei nyúl táplálkozására – Étrend térbeli változatossága – Étrend időbeli változatossága – Étrend egyedi változatossága
• Élőhely hatása a mezei nyúl területhasználatára
2
Koprofágia és Cökotrófia, (Hirakawa, 2001) x – friss táplálék, üres kör – lágy hullaték, tele kör – kemény hullaték Nyulak egész nap esznek és ürítenek Éjszaka: -friss táplálékot fogyasztanak - nem veszik fel a hullatékot Nappal: -újra-felveszik a hullatékot -gyomortartalom majdnem teljesen újracirkulálódik Nagyméretűként megmaradó táplálékdarabokat éjszakai kemény hullatékkal végleg kiürítik
Katona, K., Biró, Zs., Hahn, I., Kertész, M. és Altbäcker, V. 2004. Competition between European hare and European rabbit in a lowland area, Hungary: a longterm ecological study in the period of rabbit extinction. Folia Zoologica, 53(3): 255-268 BUGAC
3
Mezei nyúl hatása az élőhelyre csekélyebb mint az üreginyúlé!
• Teljes borítás és főleg egyszikűek borítása megnőtt • Kerített és rágott különbsége eltűnt
Üreginyúl és mezeinyúl táplálék-összetétele Üreginyúl 1995
Mezeinyúl 1995
Mezeinyúl 1998
Növényfajok aránya (%)
Ta Ny
Ő
Té
Ta Ny
Ő
Té Ta Ny
Ő
Té
Egyszikűek
83
25
60
49
91
7
72
22
65
56
64
52
Kétszikűek
9
44
14
1
9
81
12
2
2
16
5
3
Fásszárúak
8
9
25
46
0
5
15
50
26
16
20
37
Juniperus communis
0
22
0
1
0
6
0
23
5
0
1
5
Magok
0
0
0
1
0
0
0
4
2
11
9
3
Azonosítatlan epidermisz
0
0
1
2
0
0
1
0
1
1
1
1
- Mindkét nyúlfaj táplálékában dominálnak az egyszikűek, főleg tavasszal és ősszel - Nyáron a kétszikűek, télen pedig a fásszárúak fogyasztása is jelentős - Változó mértékben, de mindkét nyúlfaj fogyasztja a borókát is
4
5
Mezei nyúl vadkár - Tiszapüspöki (Köteles és Bleier, 2008)
Mezei nyúl vadkár napraforgóban Szegélyben nagyobb károsítás
6
Nyúlkár a gyümölcsösben - hántáskár
Rödel H.G., Wölkl, W., Kilias, H. 2004. Winter browsing of brown hares: evidence for diet breadth expansion. Mammalian Biology: 69(6):410-419.
7
Mezeinyúl hántási preferenciasor
Katona, K., Biró, Zs., Szemethy, L., Demes, T. és Nyeste, M. 2010. Spatial, temporal and individual variability in the autumn diet of brown hare, Lepus europaeus in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 56(1): 89-101
8
Élőhelyek és évek közötti jelentős változatosság Táplálékalkotó aránya (db)
100% 80% 60% 40% 20% 0% 2000
2001
2002
Kompolt
Kompolt
Kompolt
2000
2001
Csongrád Csongrád
Kultúrfaj
Egyéb egyszikű
2002
2000
2001
Csongrád
Apaj
Apaj
Egyéb kétszikű
Fásszárú
2002
2002
Abádszalók Lakitelek
Mag
9
Kultúrák átjárhatósága 100% 90%
Táplálékalkotó aránya
80% 70% Kétszikű
60%
Egyszikű
50%
Kukorica Lucerna Búza
40% 30% 20% 10% 0% Napraforgó
Répa
Lucerna
Tarló
Kukorica
Szántó
Nagy egyedi változatosság 100% 90%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
Búza
Bodza
Egyszikűek
Kétszikűek
ÖSSZ
20
19
18
17
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
0% 1
Táplálékalkotó aránya
80%
M agok
10
Élőhelyhasználat – Tiszapüspöki (Vad és Biró, 2009) • Mintaterületek: – – – – – – –
a: búza b: fasor c: repce d: napraforgó e: kukorica f: gyep g: vegyes
Búzatábla használata az érés előrehaladtával csökken (március-áprilisban a leghasználtabb, júniusban a legkevésbé használt terület) medián az interkvartilis tartománnyal
3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 március
április
május
június
július
augusztus
hónapok
11
A
AB
3 2,5 2 1,5
AB 1
B
0,5 0 május
június
július
medián az interkvartilis tartománnyal
3,5
3,5
A 3
A
2,5 2 1,5
AB
AB B
1 0,5 0
augusztus
búza
hónapok
gyep
vegyes
napraforgó
kukorica
területek
Kukorica napraforgóhoz hasonló trend, de sokkal alacsonyabb hullatéksűrűség-értékekkel; júliusban és augusztusban ez a legkevésbé kedvelt terület
3,5
medián az interkvartilis tartománnyal
medián az interkvartilis tartománnyal
Napraforgó júniusban és júliusban a leghasználtabb
3 2,5 2
A
1,5
AB 1
AB
B
0,5 0 -0,5
május
június
július
augusztus
hónapok
12
Szegélyhasználat fontossága - Geszt (Buka és Biró, 2003)
Gyakorlati javaslatok • • • • • •
Változatos élőhely-szerkezet Szegélynövényzet Művelés-mentes foltok, gyepek Művelt területen belül búza, lucerna Szegélyeken bodza Nyár végi éhezés ellen: – – – –
gyorsan kelő pillangósok vadföldi keverékek dinnye, tök természetes gyep- és gyomvegetáció
13
Üregi nyúl (Altbäcker Vilmos: Növényzet és növényevők közötti interakciók mechanizmusainak vizsgálata. Akadémiai doktori értekezés, 2005)
14
Alacsony illóolajtartalmú borókabokrok rágottabbak
15
Laboratóriumi preferenciavizsgálatok 1. • 2 boróka faj (Juniperus communis ’Stricta’, J. virginiana ’Tripartita’) ágai közül választottak a naiv nyulak. • A tesztben ismert hosszúságú és tömegű ágacskákat kínáltak fel, míg a minták összes hosszúsága kb. a felére nem csökkent. • A kb. 1 órás teszt végeztével a kezdeti és végállapot különbségéből következtettek a fogyasztás mértékére
16
A teszt során a nyulak először a J. communisból ettek, ami azt sugallja, hogy a nyulak szagingerek alapján választanak (anyák viszont nem találkoztak borókával) Már első választásoknál mutatják későbbi preferenciákat
Laboratóriumi preferenciavizsgálatok 2. •
A nőstényeket egyedileg helyezték el normál nyúlketrecekben, ad libitum laboratóriumi nyúltáppal és vízzel ellátva, egészen a vemhesség 15. napjáig. • Ekkor az anyákat három csoportba osztották, szoptatási időszak végéig 3 különböző étrenden tartották. • 1. Kontrol csoport: Ezen anyák étrendjét továbbra is egyedül a nyúltáp képezte. • 2. Borókás csoport: A laboratóriumi táp mellé az előző napi fogyasztás 10 százalékának megfelelő mennyiségben szárított borókabogyót is kaptak. • 3. Kakukkfüves csoport: a nyúltáp 10 százalékát szárított kakukkfűvel helyettesítették
17
• a nőstényt naponta egyszer, 10 órakor engedték be az elletőládába • Az ellés utáni 28. napi elválasztáskor a kisnyulakat egyedi, itatóval felszerelt ketrecekben helyezték el, s táplálékválasztásukat tesztelték. • A szomszédos ketreceket nem láthatták • Anya tápjából korábban nem ehettek
A különböző étrenden tartott anyák kicsinyei között fellépő kezdeti különbség fokozatosan csökkent, majd néhány nap alatt eltűnt, mivel a kisnyulak egyre több tápot fogyasztottak. A három rendelkezésre álló élelem közül egyedül a labortáp képez önmagában is teljes értékű táplálékot. Valószínű, hogy ezt a kicsik pár nap táplálkozási tapasztalata alapján meg is tanulták.
Ezekből való fogyasztás az egyes napokon Barna: borókás, kék: kakukkfüves, zöld: kontroll
18
Ha szagosított tápokat etetünk, hogy a tápérték hasonló legyen, a preferencia tovább megmarad borókára Borókával szagosított táp fogyasztása különböző csoportok esetén
Kakukkfű tanult preferencia viszont gyorsan eltűnik, mivel mérgező hatású, hasmenést okoz Kakukkfűvel szagosított táp fogyasztása különböző csoportok esetén
19
6 hónappal az elválasztás után még mindig kimutatható volt a borókapreferencia
Borókával szagosított táp fogyasztása különböző csoportok esetén
"túlbiztosított" tanulási folyamat különböző csatornák szerepe a borókapreferencia kialakulásában
20
