A Mezőcsáti Rigós (HUBN20031) különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

A Mezőcsáti Rigós (HUBN20031) különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

egyeztetési anyag

Eger 2014

Ügyfél: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) Partner: Bioaqua Pro Kft. (Debrecen) Felelős tervező Schmotzer András Török Hunor Attila Közreműködő szakértők Diczházi István Gombkötő Péter dr. Gulyás Gergely dr. Juhász Péter dr. Kiss Béla Mező Hedvig Sulyok József Szatmári Lajos Zoltán Térképeket készítette: StrateGIS Kft. (Debrecen)

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv..........................................................................................................................1 1. A terület azonosító adatai..............................................................................................................................1 1.1.Név........................................................................................................................................................1 1.2.Azonosító kód........................................................................................................................................1 1.3.Kiterjedés...............................................................................................................................................1 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek............................................................................1 1.5. Jelölő élőhelyek....................................................................................................................................1 1.6.Érintett települések................................................................................................................................1 1.7.Egyéb védettségi kategóriák..................................................................................................................1 1.8.Tervezési és egyéb előírások..................................................................................................................2 2.Veszélyeztető tényezők..................................................................................................................................3 3.Kezelési feladatok meghatározása.................................................................................................................6 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...............................................................................6 3.2.Kezelési javaslatok................................................................................................................................6 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében............................................................................................................................................21 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...............................................................................23 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció........................................................25 1.A tervezési terület alapállapot jellemzése....................................................................................................26 1.1. Környezeti adottságok........................................................................................................................26 1.2.Természeti adottságok..........................................................................................................................27 1.3.Területhasználat...................................................................................................................................40 2.Felhasznált irodalom....................................................................................................................................43 3.Térképek......................................................................................................................................................43 4.Fotódokumentáció.......................................................................................................................................52 5.Vonatkozó jogszabályok..............................................................................................................................57

Bevezetés A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok, illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése, illetve – szükség esetén – helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. Hazánk 2004-es csatlakozásakor a Natura 2000 területek már kijelölésre kerültek, mely kismértékben bővült 2008-ban, 2011-ben és 2012-ben. Hazánkban összesen 525 Natura 2000 területet jelöltek ki közel 2 millió hektár kiterjedésben. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeinek közösségi megőrzéséhez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését és az erre vonatkozó szabályokat a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben történt meg. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Más jogszabályban foglalt ágazati tervekhez (pl. körzeti erdőtervezés, vízgazdálkodási tervek) képest kötelezettségeket nem írhat elő, ugyanakkor nagyban segítheti a Natura 2000 területeken folytatott gazdálkodás – Natura 2000 kívánalmainak – értelmezését, alkalmazását mind a gazdálkodók (földtulajdonosok), mind pedig a kezelők, hatóságok irányába. Ezáltal inkább stratégiai dokumentációnak tekinthető, mely a területek kezelőit, tulajdonosait, valamint az érintett hatóságokat tájékoztatja a természetvédelmi irányelvekről. Jelen Natura 2000 fenntartási terv a Darányi Ignác Terv keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 23.) VM rendelet alapján készült.

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve és típusa:

Mezőcsáti Rigós különleges természetmegőrzési terület

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosító- HUBN20031 ja:

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

93,2 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.5. Jelölő élőhelyek •

3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

1.5.1. Jelölő fajok • •

lápi póc (Umbra krameri) vöröshasú unka (Bombina bombina)

1.6. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi szám számokra is kiterjed. Település Mezőcsát

Érintett terület (ha) 93,2

Település területének érintettsége (%) 0,9

1.7. Egyéb védettségi kategóriák Típus ex lege láp

Kód -

országos ökológiai hálózat

Név

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma

Ludas-ér

28,9 ha

Vidékfejlesztési Értesítő LXII. évfolyam 1. szám. 2012. január 13.

magterület

88 ha

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

1

1.8. Tervezési és egyéb előírások 1.8.1.Természetvédelmi kezelési terv A területre eddig természetvédelmi kezelési terv nem készült. 1.8.2.Településrendezési eszközök • • • •

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról (http://www.baz.hu/terrend/10_2009%20rendelet%20%20szoveg.pdf) Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2003. (XII. 23.) sz. önkormányzati rendelete a település szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2003. (II. 24.) sz. önkormányzati határozat a település szerkezeti tervéről

1.8.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési terület a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság illetékességi területén található, a Tiszakeszi erdőtervezési körzetbe tartozik. A tervezési területen nincs üzemtervezett erdőterület, így üzemterv (erdőterv) sem készült rá. 1.8.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület az Északi-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj Tiszamenti átmeneti vadgazdálkodási körzetébe tartozik (II/4.). A területen a vadgazdálkodási tevékenységet a mezőcsáti Hubertus Vadásztársaság gyakorolja (egység száma: 653510; kódszáma: 05-653510-1-4-1., kijelölő határozat száma: 819-62499-1-4/2007.) 1.8.5.Halgazdálkodási tervek A tervezési területtel érintett Rigós-ér nem horgászati víztest. A megyei halgazdálkodási tervek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Vadászati és Halászati Osztályánál érhetők el (3525 Miskolc, Dóczy u. 6. ). 1.8.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a 2-8. Bükk és Borsodi-Mezőség vízgyűjtő-tervezési alegységhez tartozik. A konzultációs anyag 2009-ben elkészült (http://vizeink.hu/files/konza_2-8_vegl_jh.pdf) 1.8.7.Egyéb tervek Egyéb a tervezési területtel kapcsolatos fejlesztési tervek nem ismertek. 1.8.8.Jogerős engedélyek A tervezési területtel, illetve a jelölés alapjául szolgáló fajok- és élőhelyek megőrzésével kapcsolatban kiadott jogerős engedélyek nem ismertek.

2

2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve Jelentősége

H01

felszíni vizek szennyezése

L

J02.06

vízkivétel felszíni vizekből

L

K01.02

eliszapolódás, dás

K02.01

fajösszetétel változás, szuk- H cesszió

A02

művelési mód változása

feliszapoló- M

M

Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? 60 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), lápi póc, vöröshasú unka. A felszíni vizek szennyezése akut problémákat (mérgezés) okozhat a vízi szervezetekben. A települések és majorok relatív közelsége révén potenciálisan is veszélyeztetettek a vízszennyezés által. Mivel alapvetően szántóföldi kultúrtáj veszi körül így a vegyszerbemosódások hatása sem lehet elenyésző. 60 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), lápi póc, vöröshasú unka. Jelenleg is jellemző az öntözési célú vízkivétel, amely különösen a vízhiányos nyári hónapokban jelentős ökológiai veszélyt rejt magában. A vízkivétel tovább csökkenti a természetes nyílt vízfelületek nagyságát, azok elmocsarasodásához, feltöltődéséhez vezet, valamint az alacsony vízhozam esetén a bemosódások a vízminőséget is kedvezőtlenül érintik. 60 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), lápi póc. Az iszapolódás következtében terjedő nádas hatására csökken a nyílt vízfelület. Ez a folyamat veszélyezteti a halfajokat (a veszélyeztetett lápi pócot és a réti csíkot) valamint a mocsári teknőst is. 40 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (91E0). A fenntartó kezelések hiányában, a mocsárrétek cserjésedésével, a nagy tűzlepke állománya veszélyeztetett. A szukcesszió előrehaladását a lápos részeken a semlyék feltöltődése és a fűzcserjékkel történő záródás mutatja. 40 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), kisfészkű aszat, vöröshasú unka, mocsári teknős. A kaszálás

3

Kód

Veszélyeztető tényező neve Jelentősége

A03.03

kaszálás felhagyása / hiánya M

I01

idegenhonos inváziós fajok H jelenléte

I02

problémát jelentő őshonos M fajok

J01.01

leégés

H02.06

mezőgazdasági és erdészeti M

M

Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? felhagyásával kedvezőtlen szukcessziós változások következnek be, előretörnek a sásos, gyékényes, nádasodó foltok. A gyepek felszántása, beerdősülése szintén veszélyt hordoz magában. 40 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) A kaszálások hiányában először szegélyesedés indul meg, majd – ha az inváziós fajok rendelkezésre állnak – a leromlás következő fokaként előretörnek Solidago spp. fajok. Emellett a mocsárrétek elnádasodnak, amellyel veszélyeztetik a mocsárrétekhez köthető fajok pl. nagy tűzlepke, kisfészkű aszat fennmaradását. 40 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (91E0), lápi póc. A felhagyott, és a vadak által bolygatott területeken folyamatos az inváziós növények térhódítása. Az aranyvessző (Solidago spp.) polikormonok megjelenése, valamint a gyalogakác előretörése jelent veszélyeztető tényezőt. A veszélyeztetett halfajokat (pl lápi póc, réti csík) a vizekben megjelenő idegenhonos fajok (pl amúrgéb) elterjedése közvetlenül és közvetetten is veszélyezteti. 100 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) A mocsárrétek, valamint a nyílt vízfelületek esetében a nád előretörése jelez leromlást. A fakivágások által „megnyitott” füzes foltokban honos cserjések (elsősorban szederfélék, ill. fekete bodza), melyek a természetes állapotok leromlásához vezethetnek. 40 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (91E0) A felhagyott területek leégése, komoly károkat okozhat a közösségi jelentőségű élőhelyek társulásaira, valamint a jelölő, és védett fajokra nézve. 40 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsár-

4

Kód

Veszélyeztető tényező neve Jelentősége tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés

E03

szemét, hulladék

L

Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? rétjei (6440), Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) A talajvíz a felszíni vizekbe jutva, azokat tovább szennyezheti. (ld H01). Emellett a talajéletet is veszélyezteti. 10 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (91E0). A hulladék környezeti problémákat jelenthet (pl. a veszélyes hulladék (gumi) akár be is gyulladhat). A hulladékkal borított területeken a talaj nitrogénben feldúsulhat, melyet a növényzet változása is követ.

5

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kiemelt fontosságú cél a következő fajok / élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése: • • •

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150) lápi póc (Umbra krameri) vöröshasú unka (Bombina bombina)

A Natura 2000 terület általános természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (Standard Data Form, SDF) találhatók. 3.1.1.

Fő célkitűzések

•

A Rigós-érben és a holtmedrekben található hínárvegetáció (3150) természetességének megőrzése / helyreállítása, elsősorban a természetes vízszintingadozás biztosításával, különös tekintettel a lápi póc (Umbra krameri) ökológiai igényeire;

•

A vöröshasú unka (Bombina bombina) élő- és szaporodó helyeit adó állóvizek, különösen időszakos mocsarak fennmaradásának biztosítása a hullámtér hidrológiai viszonyainak megőrzésével, a vizes és a szárazföldi időszakban történő élőhelykárosítás, szennyezés megelőzésével;

•

A vöröshasú unka (Bombina bombina) teljes életciklusát biztosító vízi-vizes-szárazföldi élőhely-komplexek jó természetességi állapotának megőrzése, különösen az időszakos vándorlást, illetve diszperziót biztosító folyosók fenntartása / helyreállítása;

3.1.2. • • • • •

További célok A területen előforduló szintén Natura 2000-es nagy tűzlepke (Lycaena dispar) a területhasználat során törekedni kell a mozaikos kezelésre, hogy a tápnövények folyamatosan elérhetők legyenek. A területen előforduló, Natura 2000-es haris (Crex crex) érdekében törekedni kell a mozaikos területhasználatra, hogy a búvó/szaporodóhelyek a nyár folyamán elérhetők legyenek. A csatornák mentén, illetve elszórtan jelentkező őshonos fafajok egyedeinek (főként füzek) megőrzése. Az erdőnevelési munkák során az őshonos állományrészek kímélete, megsegítése (pl. magyar kőris, éger fűz, stb.). Az inváziós fajok terjedésének megakadályozása a fás- (keskenylevelű ezüstfa) és fátlan (selyemkóró, kanadai aranyvessző) élőhelyeken egyaránt.

3.2. Kezelési javaslatok A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlannyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. 6

A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. Mivel a tervezési terület mozaikos (összesen 6 élőhelyfolt), így a kezelési egységekbe tartoznak olyan kisebb kiterjedésű élőhelyek is, melyeket a nagyobb egység részeként kell értelmezni (pl. mocsárréten található fűzbokros részek stb.). A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javasolunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatási – monitorozási feladatokra és lehetőségekre is kitérünk. A kezelési javaslatoknál élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, fenntartási javaslatokat, illetve a fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztési) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek (pl. a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési egységek és a hozzájuk rendelet kezelési javaslatok meghatározásánál tekintetbe vettük a jelölő értékek megőrzését szolgáló egyéb területrészeket és szempontokat is (pl. a fajok élőhelyével szomszédos, csatlakozó területrészeket, az egyes állományok közti összeköttetést biztosító folyosókat, közösségi jelentőségű faj számára alkalmas élőhelyek védelmét, fejlesztési lehetőségét, az élőhelyek esetében a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható fejlesztési területeket). A kezelési egységek elhelyezkedését a 3.2.5. pontnál szereplő térképmelléklet mutatja. 3.2.1. Élőhelyek kezelése KE-1 kezelési egység: a Rigós-ér medre és parti sávja (a) A kezelési egység meghatározása: A tervezési területen megközelítőleg ÉNy-DK-i irányba, kb. 7,9 km hosszan futó Rigós-ér medre és parti sávja tartozik ide. Annak ellenére, hogy a meder szabályozott és kevés helyen őrizte meg természetes arculatát, parti sávja pedig a rendszeres emberi behatásoktól nem mentes, természetes vízfolyásnak tekinthető és nagyon komoly ökológiai értékekkel bír. Jelentősége a szinte állandó vízborítottságban mutatkozik meg. Több védett és közösségi jelentőségű fajnak ad otthont, melyek megőrzése kulcsfontosságú. A patak medrén túl a közvetlen parti sávot is ebbe a kezelési egységbe soroltuk. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata:

7

•

•

•

élőhelyek: Á-NÉR: Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partján (BA), Puhafás pionír és jellegtelen erdők (RB) / Natura 2000 kód: 3150 (részben) – Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, 91E0 (részben) – Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 3160 (részben) – Természetes disztróf tavak és tavacskák érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy tűzlepke (Lycaena dispar), apró fillércsiga (Anisus vorticulus) (újonnan került elő), réti csík (Misgurnus fossilis), lápi póc (Umbra krameri), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis) érintett földrészlet(ek): Mezőcsát 039; 043; 0407

(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Mivel a Rigós-ér szinte teljes egészében mezőgazdasági hasznosítású területekkel övezett, ezért a vízgazdálkodási feladatokat a tervezési területen össze kell hangolni a mezőgazdasági tevékenységgel, illetve a természetvédelmi célállapotot elérő fenntartási munkákkal (a vizek jó ökológiai állapotának elérése érdekében). (d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó előírásokat a vízgazdálkodási tervben szükséges rögzíteni. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Vizes élőhelyre vonatkozó kezelési javaslatok: • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) • Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. (V05) • Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Gyepekre vonatkozó kezelési javaslatok: • A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések a gazdálkodási jellegű általános kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok:

8

A víztest ökológiai állapotát, illetve az ökológiai vízigényt negatívan befolyásoló beavatkozások minimalizálása a cél (vízkivétel, mezőgazdaságból származó szennyezés). Biztosítani kell legalább a Rigós állandó vízborítását, hogy a meder még csapadékszegény időszakban se száradhasson ki. Ezzel egyidejűleg javasolt a vízminőség javítása. A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (lecsapolás, meder betemetése, beépítés) nem javasolt. A meder higrofil üde magaskórós szegélye fenntartandó, míg a fás vegetáció tekintetében egy laza 5-10%-os (jelenlegi lefedettségnek megfelelő) borítottság elfogadható. Ez összeegyeztethető a víztest árvízvédelmi funkcióival is. A fásszárú fajok közül kíméletet érdemelnek az őshonos fajok (füzek, fehér nyár), míg a parti sáv kezelésénél az inváziós fa- és cserjefajok (fehér akác, gyalogakác, keskenylevelű ezüstfa) eltávolítása mindenképp támogatandó. A vizes élőhellyel való érintettség miatt, alapvetően a mechanikus módszerek javasoltak. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Bár ez a kezelési egység a teljes tervezési terület csak egy ötödét fedi le, mégis kulcsfontosságú terület, hiszen a szárazabb periódusokban, csapadékszegény években csak ezeken a területeken marad állandó vízborítás, ezért több közösségi jelentőségű faj számára (apró fillércsiga (Anisus vorticulus), réti csík (Misgurnus fossilis), lápi póc (Umbra krameri), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis)) ezek jelentősége kiemelkedő. A lápi póc rendkívül ritka előfordulású faj, országos állománya szétszórt, szigetszerű populációkból áll. A Rigósban kimutatott egyedek a hazai állomány fontos részét képezik, arányuk a teljes magyarországi állománynak az 1-5%-a közé tehető. A természetes kisvíztestek fennmaradását, megőrzését szolgáló intézkedések egyrészt a víztesthez, másrészt az azt határoló szegélyhez, parti sávhoz köthetők. KE-2 kezelési egység: gyékényes, nádas mocsarak (a) A kezelési egység meghatározása: A tervezési terület legnagyobb kiterjedésű (31,92 ha) élőhelye tartozik ehhez a kezelési egységhez. A Rigós-eret kísérő egykori árterületen található nagy kiterjedésű nádas állományok részben mocsárrétek, zsombéksásosok és magassásosok leromlásával, illetve előrehaladott szukcessziójával jöttek létre. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •

• •

élőhelyek: Á-NÉR: Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a), Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac), Fűzlápok (J1a), Üde cserjések (P2a), Nem zsombékoló magassásrétek (B5), Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok (RA), Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek (OA) / Natura 2000 kód: 3150 (részben) – Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, 91E0 (részben) – Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy tűzlepke (Lycaena dispar), réti csík (Misgurnus fossilis), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis) érintett földrészlet(ek): Mezőcsát 038/4; 040/4; 043; 044/5; 044/6; 0399/8; 0399/9; 0400/5; 0400/6; 0400/7; 0408/2; 0410/2.

(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: 9

Mivel a Rigós-ér szinte teljes egészében mezőgazdasági hasznosítású területekkel övezett, ezért a vízgazdálkodási feladatokat a tervezési területen össze kell hangolni a mezőgazdasági tevékenységgel, illetve a természetvédelmi célállapotot elérő fenntartási munkákkal (a vizek jó ökológiai állapotának elérése érdekében). A mocsárréteken felverődő honos pionír fűzligetek foltokban történő fennmaradása a Natura 2000 célok megvalósítását erősítik. (d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó előírásokat a vízgazdálkodási tervben szükséges rögzíteni. A gyepterületek esetén kötelezően betartandó előírásokat a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet állapítja meg. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Vizes élőhelyre vonatkozó kezelési javaslatok: • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) • Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. (V05) • Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) • November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével (V45). • A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) • Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. (V58) Gyepekre vonatkozó kezelési javaslatok: • A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések a gazdálkodási jellegű általános kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely az élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása:

10

A kijelölést követően az aszályos időjárást és a rendszeres tűzesetek révén a terület tőzeges nádasai („B1b” élőhelykategória) teljesen eltűntek és nádas-gyékényes („B1a”) növényzetté alakultak át. Maga a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) sem került már elő a 2013-as felmérésekkor. A területen előforduló nagy kiterjedésű nádas állományok részben mocsárrétek („D34”), zsombéksásosok („B4”) és magassásosok („B5”) leromlásával, illetve előrehaladott szukcessziójával jöttek létre. Maga a zsombéksás (Carex elata) is igen megritkult, ugyanakkor nagy foltokban előfordul a dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) alkotta növényzet. KE-3 kezelési egység: mocsárrétek (a) A kezelési egység meghatározása: A Rigós-eret követve, ahol szélesebb mederrész maradt vissza alakultak ki mocsárrétek. Amikor a környező területek művelésbefogásával, intenzifikációjával ezek a szélesebb mederrészek leszűkültek, a mocsárrétek potenciális előfordulási területe is lecsökkent. A 2013-as felmérés során a teljes tervezési terület 5,7%-a (5,3 ha) mocsárrét. Korábban kaszálóként hasznosítottak ezeket a területeket, jelenleg azonban szinte semmilyen hasznosítás nem folyik. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •

•

•

élőhelyek: Á-NÉR: Mocsárrétek (D34), Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a), Üde cserjések (P2a), Puhafás pionír és jellegtelen erdők (RB), Nem zsombékoló magassásrétek (B5), Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok (OB), Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek (B4) / Natura 2000 kód: 6440 – Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 7230 – Mészkedvelő üde láp- és sásrétek érintett közösségi jelentőségű faj(ok): kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), réti csík (Misgurnus fossilis), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis) érintett földrészlet(ek): Mezőcsát 038/4; 038/6; 038/7; 042/5; 0408/1; 0408/2; 0410/2

(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei egy erősen kezelésfüggő élőhelytípus, hosszabb távon csak így maradhatnak fenn állományaik. A mederperemi állományok esetén kaszálás javasolt. A szukcesszió visszaszorítása érdekében a legértékesebb láprét állományoknál a fűzcserjék mechanikus visszaszorítása javasolt. (d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén kötelezően betartandó előírásokat a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet állapítja meg. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Gyepekre vonatkozó kezelési javaslatok: •

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett (GY02). 11

• • • • • • • • • • • • • •

• • • • • •

•

Műtrágyázás nem megengedett (GY03). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Kiszántás nem megengedett (GY13). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos (GY16). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás (GY22). Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását (GY23). Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező (GY26). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetniszükséges (GY44). Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges (GY47). Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni (GY58). Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos (GY83). Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott elő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni (GY84). Vadriasztó lánc használata kötelező (GY85). Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről (GY87). 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként (GY93). Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105). A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos (GY116).

Vizes élőhelyre vonatkozó kezelési javaslatok: • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) • Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. (V05) • Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések a gazdálkodási jellegű általános kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok:

12

A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely az élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. A Rigós-ér vízháztartását javító intézkedések vélelmezhetően mindkét élőhelytípus természeti állapotát is javíthatják. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A tervezési területen leromlott, gyom- és lokálisan özönnövényekkel fertőzött mocsárrét állományok maradtak fenn. A leromlást jól mutatja a nád előretörése is. Állományalkotó az Alopecurus pratensis, Agrostis stolonifera, Dactylis glomerata. Leromlást mutat a Calamagrostis epigeios és a terjedő Solidago spp. fajok felszaporodása. Általában a meder irányában magassásosokkal, nádasokkal érintkeznek. A leromlás következtében az élőhelyfoltok természetessége alacsony. A Rigós-ér felső karéjában kis kiterjedésben a fordulnak elő a láp-és sásrét állományok, a terület 1,3%-án (1,24 ha-on). A Rigós-ér feltöltődött, egykor láposodó részén Calamagrostis canescens dominálta üde rétek találhatóak. Speciális karakterfaja a védett mocsári lednek (Lathyrus palustris). A láposodás végső stádiumában találhatók, az általános kiszáradás és égetések révén a tőzeg pusztulóban van. A szukcesszió előrehaladását a semlyék feltöltődése és a fűzcserjékkel történő záródás mutatja. Inváziós fajok még nem jellemzőek az állományokra. A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) igen szórványos előfordulású faj a területen. Bár a mocsarak nagy kiterjedésben fordulnak elő a tervezési területen, ezek fiziognómiája nem kedvez stabil állomány létrejöttének. A faj preferálja a kissé szikesedő, részben felszakadó mocsarakat, mocsárréteket, illetve ezek degradáltabb állományait is. A nádasok, gyékényesek nem jelentenek megfelelő élőhelyet. A kis egyedszáma miatt a területen veszélyeztetett a faj, bár a régióban hatalmas stabil állományai fordulnak elő, ahonnan alkalmi magszórással spontán bekerülhet a területre. A nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) olyan mocsárréteken fordul elő, ahol nagyobb termetű lórom fajok is találhatók. Ilyen élőhelyek a Rigós mentén a rendszeresen kaszált hullámtéri részen; illetve néhány kisebb foltban a Rigós holtágának területén és a holtág nádasainak szegélyén találhatóak. Korábban nagyobb kiterjedésben voltak jelen a faj számára alkalmas mocsárrétek, azonban ezek használatának felhagyásával megindult nádasodásuk. Mára csupán néhány hektáron maradtak mocsárrét jellegű élőhelyfoltok. Emiatt a faj Natura 2000 területen élő állományának egyedszáma csökkenő tendenciát mutat. Legjelentősebb veszélyeztető tényező a mocsárrét jellegű élőhelyek nádasodása. Ezen túlmenően a Rigós mentén a hullámtéri növényzet vegetációs időszakban történő égetése is veszélyezteti a faj állományát. A vöröshasú unka (Bombina bombina) a területen a legtöbb vizes élőhelyen megtalálható, de sehol sem fordul elő nagy egyedszámban. KE-4 kezelési egység: honos fafajú erdősítések, facsoportok (a) A kezelési egység meghatározása: Szórványos elterjedésűek az enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők a tervezési területen, mely két igen eltérő megjelenésű élőhelytípusként jelentkezik: egyrészt a meder feltöltésével kialakuló rekettyefüzes fűzlápok, másrészt a medret kísérő vegyes fafaj-összetételű füzesek/nyarasok természetszerűbb állományaik révén. Az egész kezelési egység mindösszesen 3,11 hektár. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata:

13

•

• •

élőhelyek: Á-NÉR: Puhafás pionír és jellegtelen erdők (RB) / Natura 2000 kód: 91E0 – Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy tűzlepke (Lycaena dispar) érintett földrészlet(ek): Mezőcsát 038/4; 039; 0399/8; 0410/1; 0410/2

(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Gazdálkodási rendszerbe nehezen illeszthető részben erdős, (de nem erdőtervezett) részben gyepes élőhelytípusok mozaikja. A kezelési javaslatok gyep – cserjés – erdő mozaik fenntartását, a szukcessziós stádiumok megőrzését szolgálják. (d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó előírásokat a vízgazdálkodási tervben szükséges rögzíteni. A gyepterületek esetén kötelezően betartandó előírásokat a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet állapítja meg. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Bár fás élőhelyet magába foglaló kezelési egységről van szó, az előírások, javaslatok meghatározásakor gyepes előírás javaslatok kerültek megadásra (mivel használati szempontból és földhivatali kataszteri nyilvántartás szerint is gyepterületekről van szó). Gyepekre vonatkozó kezelési javaslatok: • Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) • Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29) • A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) • A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) Vizes élőhelyre vonatkozó kezelési javaslatok: • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) • Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. (V05) • Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: 14

A kezelési egység területére vonatkozóan élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések a gazdálkodási jellegű általános kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely az élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A fűzlápok a meder tőzegének kiégését követően, a felgyorsuló szukcessziós folyamatok révén alakultak ki. A fűzbokrok környezetében nádasokat, gyékényeseket találunk, fajkészletük szegényes, az érintkező fátlan mocsári élőhelyekkel közös. A ligeterdő maradványoknak is tekinthető, de sokszor egyszerre tartalmaznak üde mocsárréti és gyomfajokat, az erdei lágyszárú fajkészlet hiányzik. A fás vegetációt képző füzes/nyaras fasorok a meder peremén kiemelten veszélyeztetettek, mind a csatornák mentén meginduló vízügyes munkák, mind pedig a falopások révén. A mederben lévő fűzlápfoltok kevéssé veszélyeztetettek, a szukcessziós változásokkal további előretörésükkel számolhatunk. A fakivágások által „megnyitott” füzes foltokban honos cserjések (elsősorban szederfélék, ill. fekete bodza) illetve gyalogakác hatolhat be, melyek a természetes állapotok leromlásához vezethetnek. A tüzek számos fasor felszámolásához vezettek a tervezési területen. A vöröshasú unka (Bombina bombina) a területen a legtöbb vizes élőhelyen megtalálható, de sehol sem fordul elő nagy egyedszámban. A területen előforduló egyéb jelentős faj a kis színjátszó lepke (Apatura ilia) A Natura 2000 területen az idősebb fűz és nyárfák körül fordul elő. A hernyó tápnövénye fűz- és nyár-fajok. Hazánkban általánosan elterjedt, nem veszélyeztetett faj. KE-5 kezelési egység: (zárvány)szántók (a) A kezelési egység meghatározása: A területen előforduló szántóterületeket soroltuk ehhez a kezelési egységhez. A szántó művelési ágú területek részben nem hasznosítottak, a gyepregeneráció különböző stádiumában lehetnek. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: • • •

élőhelyek: Á-NÉR: Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1), Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák (T2) / Natura 2000 kód: nincs érintettség érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nincs érintettség érintett földrészlet(ek): Mezőcsát 038/4 (részben), 038/5; 038/6 (részben); 040/2; 040/4 (részben); 0400/2 (részben); 0400/7 (részben); 0408/2 (részben)

(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • •

Nagyüzemi jellegű, intenzív hasznosítású gazdálkodási formák nem javasoltak. Környezetkímélő szántóföldi gazdálkodási módszerek javasoltak.

15

•

Inváziós vagy inváziós potenciállal rendelkező (pl. energiafű) növények telepítése nem javasolt.

(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A földhivatali kataszterben (nyilvántartásban) szereplő helyrajzi szám határokat be kell tartani. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy száraz években a szántókat a vizes élőhely rovására „túlművelik”. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Szántó területekre vonatkozó kezelési javaslatok: • Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező (SZ04). • Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható (SZ07). • A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni (SZ09). • Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható (SZ10). • Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett (SZ19). • Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges (SZ20). • Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos (SZ22). • Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen (SZ24). • Rovarölő szerek nem alkalmazhatók (SZ25). • Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t (SZ34). • Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni (SZ37). • Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos (SZ43). Vizes élőhelyre vonatkozó kezelési javaslatok: • Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések a gazdálkodási jellegű általános kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely az élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt.

16

(g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A szántó területek esetleges visszagyepesítése vagy évelő pillangósok telepítése és termesztése is az élőhelyek javítását szolgálhatja. A szántóterületek közvetlenül határosak a Rigós-érrel, illetve valamely vizes élőhellyel, azokon környezetvédelmi jellegű korlátozások bevezetése erősen indokolt, egyrészt a kemikáliák, másrészt a tápanyagok bemosódásának vagy véletlen bekerülésének megakadályozása céljából. KE-6 kezelési egység: szegélyek (vonalas objektumok) (a) A kezelési egység meghatározása: A kezelési egységen belül viszonylag nagy arányban fordulnak elő természetvédelmi szempontból kevésbé releváns területek, illetve szegély területek. Önállóan kicsi, de összességében viszonylag nagy kiterjedésűek, közvetlen kapcsolatuk a jelölő élőhelyekkel indokolttá teszi, hogy önálló kezelési egységként szerepeljenek, és velük kapcsolatban természetvédelmi és környezetvédelmi előírások, javaslatok fogalmazódjanak meg. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •

• •

élőhelyek: Á-NÉR: Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok (OB), Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok (OC), Ültetett akácosok (S1), Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok (S7), Üde cserjések (P2a), Puhafás pionír és jellegtelen erdők (RB), Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1), Mocsárrétek (D34), Nem zsombékoló magassásrétek (B5) / Natura 2000 kód: nincs érintettség érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nincs érintettség érintett földrészlet(ek): Mezőcsát 038/4 (részben), 038/6 (részben); 0399/8 (részben), 040/2 (részben); 043 (részben), 044/5 (részben); 0400/7 (részben); 0408/1 (részben); 0408/2 (részben); 0410/2 (részben); 0411 (részben)

(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A különböző területekre a többi kezelési egységeknél megfogalmazott javaslatok érvényesek azon területek szegélyterületeire is. (d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: A különböző területekre a többi kezelési egységeknél megfogalmazott előírások érvényesek azon területek szegélyterületeire is. (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések a gazdálkodási jellegű általános kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely az élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. 17

(g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A különböző területekre a többi kezelési egységeknél megfogalmazott javaslatok indoklása érvényesek azon területek szegélyterületeire is. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció 3.2.1 pontjánál, az egyes kezelési egységek (KE) részletes leírásánál adtuk meg. A Rigós-ér (Rigós-éri-főcsatorna) a terület fő belvízbefogadójának számít, így vízügyi szempontból mederrekonstrukciós feladatok jelentkezhetnek (pl. kotrás, növényzet eltávolítása, műtárgyak karbantartása, felújítása). A területen előforduló jelölő élőhelyek és közösségi jelentőségű fajok jelentős része láposodó, beállt növényzetű mederszakaszokhoz kötődik. Így a tervezett vízügyi beruházásokat megelőzően monitoring jellegű felmérések szükségesek, annak érdekében, hogy a vízügyi beruházások során a jelölő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzete nem romoljon. Minden ilyen jellegű beruházás tervezését az ökológiai szempontok figyelembe vételével kell megvalósítani. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A fajvédelmi intézkedések részben kapcsolódnak az élőhelyek kezelési intézkedéseihez. Biztosítani kell a legalább a Rigós állandó vízborítását, hogy a meder még csapadékszegény időszakban se száradhasson ki. Speciális fajvédelmi intézkedést jelenthet a területen a víz visszatartása. A területen előforduló jelölő fajok közül a lápi póc a legjelentősebb és talán a legsérülékenyebb. A Rigósban kimutatott egyedek a hazai állomány fontos részét képezik, arányuk a teljes magyarországi állománynak az 1-5%-a közé tehető. A lápi póc védelmében ki kellene jelölni olyan szakaszokat, ahol a mederkotrás és -rekonstrukció, valamint a Rigós közvetlen partján végzett földmunka is kerülendő. Itt szintén kerülendő a hínárnövényzet és a magasabb rendű vegetáció eltávolítása a mederből, illetve a parti sávból. Ezeken a szakaszokon érdemes lenne egy vízvisszatartási rendszer kialakításának a lehetőségét megvizsgálni. Javasolt továbbá az idegenhonos fajok (elsősorban halfajok) állományának a ritkítása. Ezen intézkedések javítanák a többi vízhez kötődő fajok (réticsík, vöröshasú unka, mocsári teknős) életlehetőségeit is a területen. A másik legfontosabb elv a gyepterületek természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő hoszszú távú kezelése. A benádasodott mocsárrétek rendszeres kaszálása és a biomassza eltávolítása, nem csak közvetlenül, de közvetve is jó hatást gyakorolna, hiszen a felgyülemlett avartömeg hiányában elkerülhetőek lennének a tűzesetek, szándékos gyújtogatások. Valamint a kisfészkű aszat, a nagy tűzlepke számára is a mocsárrétek kedvezőbb ökológiai állapotba kerülhetnek. A nem jelölő státuszú közönséges denevér kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását szolgálja a légi úton történő szúnyogirtás eseti korlátozása is. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében (http://www.termeszetvedelem.hu/nbmr) a területen monitorozás nem zajlik. A tervezést megelőzően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezésre álltak a területről a kijelölést is megalapozó szórvány adatok, ám nagyobb lendületet kapott ez a Natura 2000 fenntartási terv készítéséhez szükséges megalapozó kutatások megindulásával. A fenntartási terv készítését megalapozó felmérések folytak 2012-2013-ban: 18

• • • • •

Az első teljes körű élőhelytérkép elkészült a területre Ezzel párhuzamosan védett növényfajok, illetve a jelölő kisfészkű aszat állományának teljes felmérése is megtörtént. Közösségi jelentőségű lepkefajok (nagy tűzlepke) felmérése 2013-ban zajlott Közösségi jelentőségű, monitorozásra is alkalmas kétéltű-, hüllő és halfajok (pl. vöröshasú unka, mocsári teknős, réti csík, lápi póc) állományának felmérése megtörtént Közösségi jelentőségű denevérfajok felmérése (közönséges denevér, tavi denevér) is megtörtént.

Megemlítendő, hogy ezen megalapozó felmérések során egy új közösségi jelentőségű faj került elő a területről, az apró fillércsiga. A jövőbeli kutatásoknak elsősorban a víztest ökológiai állapotára és ennek élővilágra gyakorolt értékelésére kell fókuszálnia, kiegészítve a kezelések (pl. kaszálás, vízügyi beruházások) hatásának monitorozására.

19

3.2.5. Mellékletek A kezelési egységek lehatárolását mutató térkép:

A kezelési egységek összefoglaló táblázata (megj. a csillaggal (*) jelölt hrsz-ek és erdőrészletek csak részben érintik a lehatárolt kezelési egységet): 20

Kezelési egy- Kezelési egység megnevezése Területe ség kódja (ha)

Érintett hrsz-ek

Érintett erdőrészletek

KE-1

Rigós-ér medre és parti sávja

17,96

Mezőcsát 039 (*); 043; 0407

KE-2

gyékényes, nádas mocsarak

31,92

Mezőcsát 038/4 (*); 040/4 (*); 043 (*); 044/5; 044/6 (*); 0399/8 (*);0399/9 (*); 0400/5 (*); 0400/6 (*); 0400/7 (*); 0408/2 (*); 0410/2 (*)

KE-3

mocsárrétek

12,9

Mezőcsát 038/4 (*); 038/6 (*); 038/7 (*); 042/5 (*); 0408/1 (*); 0408/2 (*); 0410/2 (*)

KE-4

honos erdősítések, facsoportok 3,11

Mezőcsát 038/4 (*); 039 (*); 0399/8 (*); 0410/1 (*); 0410/2 (*)

KE-5

(zárvány) szántók

Mezőcsát 038/4 (*), 038/5; 038/6 (*); 040/2; 040/4 (*); 0400/2 (*); 0400/7 (*); 0408/2 (*)

KE-6

szegélyek (vonalas létesítmé- 14,94 nyek)

12,44

-

Mezőcsát 038/4 (*), 038/6 (*); 0399/8 (*), 040/2 (*); 043 (*), 044/5 (*); 0400/7 (*); 0408/1 (*); 0408/2 (*); 0410/2 (*); 0411 (*)

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások A tervezési terület nem alapvetően nem mezőgazdasági hasznosítottságú, a Rigós medre és az azt szegélyező mély fekvésű gyékényesek, mocsarak a MePAR blokk lehatárolásokkor az adott blokkok„nem támogatható” besorolású részeként jelennek meg (www.mepar.hu). Mindösszesen három olyan blokk található, ahol 1 hektárnál nagyobb érintettségű Natura 2000 támogatható blokk is található a területen: kettő a Mezőcsát – Tiszaújváros közúttól északra (azonosítók: F8YQM-7-11 és F9LXM-3-11) és egy a közúttól délre (azonosító: F4JJQ-J-11). 3.3.1.1 Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint a „kölcsönös megfeleltetés” (KM) rendszerének betartása. A gazdálkodó által az összes bejelentett területet helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartani. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, illetve helyszíni ellenőrzés során végzi. Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan 21

alakult ki. Ez vonatkozik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre is. Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson (23/2013. (IV.09.) VM rendelet) felül a mező- és erdőgazdálkodás során igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet- és természetvédelmi célú mező- és erdőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések: • • Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke jelenleg 38 EUR/ha évente. A Natura 2000 gyepekre vonatkozó földhasználati szabályok betartása független attól, hogy a gazdálkodó igényelte-e a támogatást. • • Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján a magánkézben lévő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és öszszetételétől függően évente 40-230 EUR/ha lehet. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások: • • Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. • • Az erdőterületekre vonatkozóan az erdő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján. • • Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása (25/2007. (IV.17.) FVM rendelet). Ez az intézkedés támogatási lehetőséget biztosít a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodók részére az 1257/1999/EK tanácsi rendeletének 19-20. cikkelyei alapján. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők hatásainak részbeni kompenzációja. A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással együtt igényelhető. Nem termelő mezőgazdasági beruházások: • • A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben nem elhanyagolható. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történhessen károsodás.

22

3.3.1.2 Javasolt agrártámogatási rendszer A terület adottságaiból és tulajdoni szerkezetéből (állami terület, vízügyi kezelésben) adódóan az agrártámogatások szerepe a terület kezelésében másodlagosnak tekinthetők. Az élőhelyek természeti állapotának megőrzése és a fejlesztése elsősorban vízgazdálkodási kérdés. A parcellák adottságai, mérete sem teszi lehetővé, hogy olyan területspecifikus mezőgazdasági jellegű célprogram megfogalmazható legyen, mely a rentábilis gazdálkodással együtt járna. 3.3.2. Pályázatok A tervezési terület vonatkozásában speciális közösségi jelentőségű élőhelyekkel és fajokkal kapcsolatos természetvédelmi pályázat nem tervezett. 3.3.3. Egyéb Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében a Rigós mentén medertisztítási, kaszálási tevékenységet folytat. A munka koordinálását az ÉM-VIZIG miskolci szakaszmérnöksége végzi. A munkálatok természetvédelmi hatósági engedélyekben foglalt előírásait a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai (BNPI Dél-borsodi Tájegység) ellenőrzik, felügyelik.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A tervezési folyamat során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján folyamatosan frissülő tematikus aloldalt alakítottunk ki, ahol a területekkel kapcsolatos alapinformációk mellett a (véleményezhető) egyeztetési tervdokumentációt is elérhetővé tettük pdf formátumban: http://bnpi.hu/naturaterv Eszköz típus

Alkalmazott dokumentáció

Mutatók

Időpont

Érintettek levél- BNPI Iktatórendszer (ügyiratszám), Üisz: 34-1/1/2014. 2014.01.14. ben és/vagy e- feladást igazoló szelvényről másolat, 29 levél kiküldése érintetteknek + emailben történő e-mail visszaigazoló tértivevény mail (ismert címek esetén)) megkeresése és tájékoztatása Terepbejárás

Terepi jegyzőkönyv, résztvevők szá- Üisz: 34-1/2/2014. 2014. 01.21. ma, fotódokumentáció hitelesített jegyzőkönyv résztvevők száma: 14 fő (Tulajdonos, földhasználó – 9 fő; hatóság – 1 fő; BNPI – 4 fő)

Nyomtatott tá- A BNPI elkészített egy Natura 2000 A terepbejáráson, ill. a fórumon a jejékoztató dossziét, mely a tervezéssel és a Na- lenlevőknek átadott dossziék száma tura 2000 területekkel kapcsolatban számos információval látja el a célzott érintettek körét (elsősorban: gazdálkodók, földhasználók). A dossziéba elhelyeztük a hatályos Natura 2000 gyep és erdőtámogatási rendeleteket, kaszálási bejelentőket). Fórum (összes Jelenléti ív, emlékeztető, fotódoku- FÓRUM után töltendő érintett) mentáció Önkormányzati Igazolás az önkormányzat részéről

FÓRUM után töltendő

23

közzététel Honlap

Elérhetősége, adatfeltöltés dátuma

www.bnpi.hu

2014.08.18

3.4.2.A kommunikáció címzettjei Célcsoport

Szervezetek, képviselet

Gazdálkodók, területhasználók (mezőgazdaság)

Magántulajdonosok; Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság; Magyar Ugar Mezőgazdasági Kft.,

Vadgazdálkodók

Vadásztársaság (Mezőcsáti Hubertus Vadásztársaság)

Önkormányzatok

Mezőcsát város önkormányzata

Hatóságok

nevesítve: • Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség; Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság; • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Földhivatala • Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság • Tiszaújváros Járási Hivatal Járási Földhivatala; • Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-magyarországi Kirendeltsége

Szolgáltatók, szorgalmi joggal rendelkezők

• •

Civil szervezetek, köztestületek

• • • • •

Helyi lakosság

Tigáz 2 Földgáz Elosztó És Közüzemi Szolgáltató Kft. ÉMÁSZ Hálózati Kft. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara BorsodAbaúj-Zemplén megyei Igazgatósága Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Dél-Borsodi LEADER Egyesület Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület Mezőcsáti Polgárőr Egyesület

Az érintett települések lakosai

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel FÓRUM után töltendő

24

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

25

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Sajó-Hernád-sík peremén elhelyezkedő terület az ős-Sajó medrében (mai Rigós és Ludas-ér) kialakult vizes élőhelyeket foglalja magába. A feltöltődőben lévő medrek a Ludas-ér kivételével becsatornázottak, ez lényegesen meghatározta a vegetáció fejlődését, mivel a mederben lévő vizeket elvezette. 1.1.1. Éghajlati adottságok A vizsgált terület éghajlatának jellemzése Magyarország kistájainak katasztere (Marosi S.-Somogyi S. 1990), valamint Észak-Magyarország Atlasza (Radó S. szerk. 1974) alapján készült. Működő meteorológiai állomás nem található a közelben. A Sajó-Hernád-síkra erdőssztyepp-klíma jellemző, mérsékelten meleg-száraz éghajlatú kistáj. Évi Napsütéses órák száma: nyáron: télen: Évi középhőmérséklet: vegetációs időszak középhőmérséklete: Évi átlagos csapadék: tenyészidőszakban: Hótakarós napok száma: Átlagos ma. hóvastagság: Ariditási index: Uralkodó szélirány: Átlagos szélsebesség:

1900 – 1950 óra 760 – 780 óra 185 óra 9,8 – 9,9 Co 17,0 Co 560 – 590 mm 330 – 340 mm 36 -38 nap 16 cm 1,19 – 1,25 ÉK (gyakori a DNY-i, D-i) 2,5 m/s

1.1.2. Vízrajzi adottságok A tervezési terület, az Ős-Sajó által épített hordalékkúpon kialakult síkság része, melyet felszíni erek szabdalnak. Az Alföld holocén paleohidrológiai vázlatában a folyókanyarulatok meanderméretei alapján következtetett azok korábbi vízhozamára. Talajvíz szintje 2 – 4 m között található. Mennyisége 1 – 3 l/s km2. Átlagos vízkeménység: 15-25 nko 1.1.3. Talajtani adottságok A térség talajainak nagy része szikes, a réti szolonyec, illetve szolonyeces réti típushoz tartozik. A mélyebb térszíneket réti talajok és réti öntéstalajok foglalják el. A nyirokszerű anyagokon csernozjom-barna erdőtalaj alakult ki, melyek fizikai félesége agyagos vályog, agyag. Rejtett szikesek vannak még régi folyómedrek alsó talajában is. Ezek a talajok származásukra nézve tesfedő vizek, melyek keletkezésüket nagyobbára áradásoknak köszönthetik, még ma is savanyú kénhatásukkal a régi eredetre mutatnak, s a régibb folyómedrek, vagy halványokban, vízjárásos laposok, vagy mint morotvák kitöltései jelentkeznek. Ezek közé tartozik a Rigós is. Ott a réti agyagok kezdetben felületükön még savas kémhatásúak, hogy a mélyebb rétegszintekben mindjobban ellúgosodjanak, s mér 2 méter talajszelvényükben végül pH8, sőt 8,5 reakciószámot mutassanak. A nagyobb homokterület, mely főleg a Hejő völgyében mutat nagyobb elterjedést, a Tisza elhagyott egykori medréből kifújt homokból alakult az idők folyamán a borsodi nyílt ártéren. E homok-előfordulás részben tiszai származású lévén, annak megfelelően eredetileg is mészszegény.

26

1.2. Természeti adottságok A területen 2013-ban élőhelytérképezésre került sor, az Általános Élőhelyosztályozási Rendszer /ÁNÉR 2011/ kritériumrendszerét követve. A terepbejárásokat 2013 szeptemberében végeztük. Az egyes lehatárolt élőhelyfoltokhoz természetességi / degradáltsági mutatókat is rendeltek (TDO, 1-5 skála). Az élőhelytérképezés során pontos adatokhoz jutottunk az adott élőhelyfoltok méretéről, kiterjedéséről, természetességéről, mely tervezési alapot is biztosított a kezelési egységek (KE) meghatározásához, az azokon javasolt természetvédelmi kezelési javaslatok megfogalmazásához. Élőhely neve

Kódja

Terület (ha)

Arány (%)

Natura 2000 élőhely

Álló- és lassan áramló vizek hínárnö- Ac vényzete

0,21

0,2

3150

Fragmentális mocsári- és/vagy hínár- BA növényzet mozaikok álló- és folyóvizek partján

17,61

18,9

3150 (*)

Nem tőzegképző nádasok, gyékénye- B1a sek és tavikákások

29,33

31,5

Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék B4 komplexek

1,24

1,3

Nem zsombékoló magassásrétek

B5

3,92

4,2

Mocsárrétek

D34

5,3

5,7

Fűzlápok

J1a

0,48

0,5

Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek

OA

1,14

1,2

Jellegtelen üde gyepek és magaskóró- OB sok

7,89

8,5

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gye- OC pek és magaskórósok

2,86

3,1

Üde cserjések

P2a

3,71

4,0

Őshonos fajú facsoportok, fasorok, er- RA dősávok

0,25

0,3

Puhafás pionír és jellegtelen erdők

RB

4,62

5,0

Ültetett akácosok

S1

0,21

0,2

Nem őshonos fajú facsoportok, erdősá- S7 vok és fasorok

1,29

1,4

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T1

12,71

13,6

Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák

0,43

0,5

93,2

100,0

összesen

T2

7230

6440

91E0 (*)

1. táblázat: A tervezési területen előforduló élőhelyek kiterjedése (ha), aránya (%) és Natura 2000 élőhelyekkel való megfeleltethetősége (Á-NÉR 2011 alapján) [megjegyzés: a csillaggal (*) jelölt kategória részben poligonok szintjén feleltethető meg az adott Natura 2000 élőhelykategóriával]

27

Natura 2000 élőhely megnevezése

Kódja

Minősítése

Területe / aránya Területe / aránya (SDF 2013 alapján) (2013 felmérés alapján)

Természetes eutróf tavak Magnopo- 3150 tamion vagy Hydrocharition növényzettel

B-CCC

9,3 ha - 10%

3 ha / 3,2%

Természetes disztróf tavak és ta- 3160 vacskák

D

37,28 ha / 40%

0,5 ha* / 0,5%*

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mo- 6440 csárrétjei

D

3,73 ha / 4%

5,3 ha / 5,7%

Sík- és dombvidéki kaszálórétek 6510 (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

D

7,64 ha / 8%

-

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

nem szerepel

-

1,24 ha / 1,3%

D

4,66 ha / 5%

2,56 ha / 2,8%

7230

Enyves éger (Alnus glutinosa) és 91E0 magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

2. táblázat: A jelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok adatainak összevetése a 2012-es Natura 2000 adatbázis (SDF) illetve a 2013 felmérés alapján (megjegyzés: csillaggal (*) jelölve a becsült adat, azon élőhelytípusnál, ami a térképezési lépték alatt volt csak kimutatható) A 2013-as élőhelytérképezés alapján az alábbi közösségi jelentőségű élőhelyekre vonatkoztatható SDF változásokat javaslunk (indoklással): • A kijelölést követően az aszályos időjárást és a rendszeres tűzesetek révén a terület tőzeges nádasai („B1b” élőhelykategória) teljesen eltűntek és nádas-gyékényes („B1a”) növényzetté alakultak át. • A Rigós-érben található, a lápi hínár élőhelytípushoz (3160 élőhely) sorolható kolokános hínár (Stratiotetum aloidis) a térképezési lépték alatt fordul elő a területen, a „BA” élőhelytípus komplex részét képezik. • A hínárnövényzetet reprezentáló „Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel élőhelytípus” (3150) a térképezett élőhelyfolton túl nagyobb kiterjedésben is előfordul, lévén a Rigós-ér „BA” élőhelytípusként térképezett szakaszain a mozaikélőhely részét képezi. • A hazai élőhely-interpretáció alapján a „91E0” élőhelytípushoz sorolandók a fűzlápok is, melyek kis térképezett állományaik az előrehaladott szukcesszió miatt már a Rigós medrében is megjelentek. Ezzel ellentétben a partszegélyi rekettyefűz (Salix cinerea) bokrosokat „P2a'”-kategóriával üde cserjésekként térképeztük. Ugyanehhez az élőhelykategóriához vontuk a kis kiterjedésű, de hazai nyarak és füzek által uralt pionír erdőfoltokat, patakparti ligeteket is („RB”). • A területen előforduló nagy kiterjedésű nádas állományok részben mocsárrétek („D34”), zsombéksásosok („B4”) és magassásosok („B5”) leromlásával, illetve előrehaladott szukcessziójával jöttek létre. Maga a zsombéksás (Carex elata) is igen megritkult, ugyanakkor nagy foltokban találunk dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) alkotta semlyéknövényzetet. 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek

28

Élőhelytípus kódja 3150 3160 6440 7230 91E0*

6510

Élőhelytípus megnevezése Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Természetes disztróf tavak és tavacskák Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

Reprezentativitás (A-D) C D D D (új jelölés) D

D (törlendő)

Közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípus: Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Élőhely kódja:

3150

Élőhely előfordulásai a területen:

A Rigós-eret végigkövetve a teljes tervezési területen előfordulnak fragmentált állományaik.

Élőhely területi aránya:

3% (a térképezett 0,2%-on túl a BA élőhelyként térképezett foltok arányosított becslésével számoltunk)

Élőhely kiterjedése a területen:

3,21 ha (a térképezett 0,2%-on túl a BA élőhelyként térképezett foltok arányosított becslésével számoltunk)

Élőhely jellemzése: Tipikus állományaik fordulnak elő a Rigós-érben, elsősorban békalencse-hínár (Lemnetum trisulcae, Lemno minoris-Spirodetum) formájában, melyek kolokános lápi hínárhoz kapcsolódnak. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Az élőhelyfoltok természetessége átlagos, az élőhelytípusra jellemző karakterfajok jól reprezentáltak, inváziós hínárfajt nem észleltünk a felméréskor.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Mint vízi élőhelytípus közepesen veszélyeztetettnek tekintető.

Veszélyeztető tényezők:

A Rigós-ér még természetes vízfolyásnak tekinthető a makrofiton alapján. A víztestekre jellemző általános veszélyeztető tényezők jelentkeznek (pl. feliszapolódás /K01.02/, vízháztartás változása természetes okokból, pl. kiszáradás vagy vízkivétel /J02.06/ miatt). A települések és majorok relatív közelsége révén potenciálisan is veszélyeztetettek a vízszennyezés által (H01). Potenciális veszélyeztető tényezőnek tekinthető az utakról való kemikália bemosódás /D01.01/ is.

29

Közösségi jelentőségű nem jelölő élőhelytípusok: Természetes disztróf tavak és tavacskák Élőhely kódja:

3150


A Rigós-eret végigkövetve a teljes tervezési területen előfordulnak fragmentált állományaik.


0,5% (csak élőhelykomplexben fordul elő; becsült adat)


0,5 ha ((csak élőhelykomplexben fordul elő; becsült adat)

Élőhely jellemzése: A Rigós-ér medrében található szobányi méretű kolokános hínár formájában élőhelykomplex részeként még előfordul a tervezési területen. A rendszeres tüzek hatására az ezredfordulókor felmért (és ex lege lápként kijelölt) tőzegképző nádasok átalakultak, részben megszűntek. Az élőhelyre jellemző tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) sem volt már kimutatható a 2013-as felmérés során. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

A kolokános hínarasok kis kiterjedésük ellenére magas természetességűek.


Mint kis kiterjedésben előforduló vízi élőhelytípus erősen veszélyeztetettnek tekintető a tervezési területen. A hínárnövényzet speciális kezelést nem igényel. A víztest jó ökológiai állapotának fennmaradása esetén stabilan fennmaradhat, illetve jó regenerálódó képességgel is bír.


A Rigós-ér még természetes vízfolyásnak tekinthető a makrofiton alapján. A fennmaradt állományok kis kiterjedésüknél fogva gyenge ellenálló-képességgel bírnak. A víztestekre jellemző általános veszélyeztető tényezőkön túl (feliszapolódás /K01.02/, kiszáradás /K01.03/) leginkább a természetes szukcesszió /K02/ veszélyezteti. A mederre ható potenciális vízügyi beavatkozások (pl. kotrás /J02.03/, növényzet irtás /J02.10/) veszélyeztetik állományaikat. Potenciális veszélyeztető tényezőnek tekinthető az utakról való kemikália bemosódás /D01.01/ is.

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja:

6440


A Rigós-eret követve ott alakulhattak ki, ahol szélesebb mederrész maradt vissza. A környező területek művelésbefogásával, intenzifikációjával a meder leszűkült, így a mocsárrétek potenciális előfordulási területe is lecsökkent.


5,7% (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)

30


5,3 ha (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely jellemzése: A tervezési területen leromlott, gyom- és lokálisan özönnövényekkel fertőzött állományai maradtak fenn. A le romlást jól mutatja a nád előretörése is, illetve a felverődő fásszárú növényzet. A mocsárréteken állományalkotó az réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), fehér tippan (Agrostis stolonifera), a csomós ebír (Dactylis glomerata). Leromlást mutat a siskanád-tippan (Calamagrostis epigeios) és a terjedő aranyvessző-fajok (Solidago spp.) felszaporodása. Általában a meder irányában magassásosokkal, nádasokkal érintkeznek. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Az élőhelyfoltok természetessége alacsony, jellemzőek a degradált, leromlott állományok (TDO=2-es minősítéssel).


A keskeny víztesteket kísérő típusaik erősen veszélyeztetettek. A térségben a kezelések felhagyásával igen gyors másodlagos szukcessziós folyamatok mehetnek végbe, mely az özönfajok és a nád előrenyomulásában mutatkozik meg leginkább.


A kaszálások hiányában (A02, A03.03) először szegélyesedés (K02.01) indul meg, majd – ha az inváziós fajok rendelkezésre állnak – a leromlás következő fokaként ezek előretörése várható (I01).

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Élőhely kódja:

7230


A Rigós-ér felső karéjában kis kiterjedésben a fordulnak elő állományaik (két térképezett élőhelyfoltban).





Élőhely jellemzése: A Rigós-ér feltöltődött, egykor láposodó részén dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) dominálta üde rétek találhatók. Mindig mozaik-komplexet képez más élőhelytípusokkal, pl. parti sásos (Caricetum ripariae) magassásosokkal (B5), fűzcserjésekkel (P2a) és gyékényes mocsarakkal (B1a). Speciális karakterfaja a védett mo csári lednek (Lathyrus palustris). A láposodás végső stádiumában találhatók, az általános kiszáradás és égetések révén a tőzeg pusztulóban van. A szukcesszió előrehaladását a semlyék feltöltődése és a fűzcserjékkel történő záródás mutatja. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az élőhelyfoltok közepes és természetes természetességűek (TDO=3, ill. TDO=4), inváziós fajok még nem jellemzik állományaikat.

31


Erősen veszélyeztetett élőhelytípus. A természetes szukcessziót az égetések tovább erősíthetik. A kezelés hiányában, a szukcesszió révén állományaik cserjésednek, erdősülnek.


Maguk az élőhelyfoltok kis kiterjedése is komoly veszélyeztetettségre utal. A már jelzett szukcesszionális folyamatok (K02.01), a leégés (J01.01) és a művelés felhagyásából következő leromlás (A02, A03.03) jellemzi. Mivel alapvetően szántóföldi kultúrtáj veszi körül így a vegyszerbemosódások hatása sem lehet elenyésző (H02.06).

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja:

91E0


Szórványos elterjedésű a tervezési területen, mely két igen eltérő megjelenésű élőhelytípusként jelentkezik: egyrészt a meder feltöltésével kialakuló rekettyefüzes fűzlápok (J1a), másrészt a medret kísérő vegyes fafajösszetételű füzesek/nyarasok (RB) természetszerűbb állományaik révén.





Élőhely jellemzése: A fűzlápok a meder tőzegének kiégését követően, a felgyorsuló szukcessziós folyamatok révén alakultak ki. A fűzbokrok környezetében nádasokat, gyékényeseket találunk, fajkészletük szegényes, az érintkező fátlan mocsári élőhelyekkel közös. A ligeterdő maradványoknak is tekinthető, de sokszor csak egy fafaj-szélességű füzesek egyszerre tartalmaznak üde mocsárréti és gyomfajokat. Az erdei lágyszárú fajkészlet hiányzik. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Az élőhelyfoltok természetessége alacsony (TDO=2), lévén ezen kis kiterjedésű fragmentált élőhelyek specialista fajokban igen szegények.


A fás vegetációt képező füzes/nyaras fasorok a meder peremén kiemelten veszélyeztetettek, mind a csatornák mentén meginduló vízügyes munkák, mind pedig a falopások révén. A mederben lévő fűzlápfoltok kevéssé veszélyeztetettek, a szukcessziós változásokkal további előretörésükkel számolhatunk.


A fakivágások által „megnyitott” füzes foltokban honos cserjések (elsősorban szederfélék, ill. fekete bodza) illetve gyalogakác hatolhat be (I01, I02), melyek a természetes állapotok leromlásához vezethetnek. A tüzek számos fasor felszámolásához vezettek a tervezési területen (J01.01). A fasorokban gyakran jelentkezik háztartási hulladék is, elsősorban a műúthoz közeli részeken (E03).

32

1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete II., IV.

Population (A-D)

Faj név kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

D

Közösségi jelentőségű nem jelölő növényfaj: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

A faj igen szórványos előfordulású a területen, egy ponton két tő volt megfigyelhető 2013-ban. Bár a mocsarak nagy kiterjedésben fordulnak elő a tervezési területen, ezek fiziognómiája nem kedvez a faj megtelepedésének, stabil állomány kialakulására. A faj preferálja a kissé szikesedő, részben felszakadó mocsarakat, mocsárréteket, illetve ezek degradáltabb állományait is. A „beállt” nádasok, gyékényesek nem megfelelő élőhelyet képeznek a faj szempontjából.

Állománynagyság (jelöléskor):

A Natura 2000 adatbázis (SDF) alapján 300 töves (minimum / maximum) állománya fordul elő a tervezési területen.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

1-50 tő (minimum / maximum) A 2013-as adatfelmérés alapján össz. 2 egyed került bemérésre gyomos mocsárrét szegélyében. A fajra jellemző nagyfokú egyedszám-fluktuációra alapozva sem várható a Natura 2000 adatbázisban (SDF) jelezett 300 egyedes állomány stabil megléte.

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány változásának tendenciája nem adható meg, korábbi részletes felmérés nem történt.

Faj veszélyeztetettsége:

A kis egyedszám méretből eredendően veszélyeztetett a faj, bár a régióba hatalmas stabil állományai fordulnak elő, ahonnan alkalmi magszórással spontán bekerülhet a területre.


A faj kis egyedszáma miatt ténylegesen ható veszélyeztető tényezők nem adhatók meg.

1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Populáció (A-D)

Faj név

II.

lápi póc (Umbra krameri)

C

II., IV.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II., IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

D

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

D

33

Irányelv melléklete

Populáció (A-D)

Faj név

II., IV.

mocsári teknős (Emys orbicularis)

D

II., IV.

közönséges denevér (Myotis myotis)

D

II., IV

apró fillércsiga (Anisus vorticulus)

D (új jelölés)

Közösségi jelentőségű jelölő állatfajok: lápi póc (Umbra krameri) Irányelv melléklete:

II.


A fokozottan védett és endemikus lápi pócot a tervezési területen a hat vizsgált mintavétel terület közül négyben észleltük 2012-ben.


100 példány


Becsült egyedszám: 4.000-8.000 példány A mintavételezést a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintavételi protokolljának a halfauna vizsgálatára vonatkozó ajánlásai alapján végeztük. A lápi póc előfordulását a Natura 2000 területen négy alkalommal regisztráltuk a 2012. évben végzett halfauna felmérés során. A legnagyobb egyedsűrűséget (CPUE=53,3 ind./100m) a Derzsszögben észleltük a bukó műtárgy felvizén. Az összes mintavételi területre vonatkoztatott átlagos egyedsűrűség érték CPUE=19,3±20,1 ind./100m. Az állománybecslésnél az elektromos halászgép és a mintavétel hatósugarát 2 méterben határoztuk meg, így a lápi póc állományának az átlagos egyedszáma N=965±1005 ind./ha. A botanikai felmérés alapján a lápi póc potenciális élőhelyének a kiterjedését a Natura 2000 területen min. 4 ha-ra becsüljük. Ez a becslés az állandó vízborítású területekre vonatkozik, a potenciális élőhelyek nagysága ezeknek mintegy tízszerese, 47,9 ha. A lápi póc rendkívül ritka előfordulású faj, országos állománya szétszórt, szigetszerű populációkból áll. A Rigósban kimutatott egyedek a hazai állomány fontos részét képezik, arányuk a teljes magyarországi állománynak az 1-5%-a közé tehető.


Natura 2000 terület jelölő halfajainak az állománybecslésekor a területen élő lápi pócok egyedszámát 100 példányra becsülték. A lápi póc jelenlegi becsült állománya a vizsgálatunk eredménye alapján jóval meghaladja ezt az értéket (kb. 4.000-8.000 példány), de korábban csak becsült egyedszámadatok álltak rendelkezésre.


A lápi póc kedvelt élőhelyei a lápok, mocsarak, kubikgödrök, de a növényzettel sűrűn benőtt sekély és háborítatlan állóvizekben, vagy lassan folyó csatornákban és alföldi erekben is előfordul-

34

hat (Harka – Sallai, 2004). A Rigós kedvező élőhelyi feltételeket biztosít a faj számára, erre utal a kimutatott egyedek nagy száma is. Bár a lápi pócnak stabil állománya él a területen, a fajt mégis veszélyeztetettnek tartjuk, mivel a vizsgálatok során az invazív amurgéb (Perccottus glenii) egyedei is nagy számban kerültek elő. Az amurgéb komoly konkurenciát jelent a lápi póc számra, mivel élőhelyigényük és táplálékbázisuk is közel azonos, emellett az amurgéb más fajok ikráit és ivadékát is fogyasztja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol az amurgéb megjelenik, rövidebb-hosszabb idő alatt kiszorítja az őshonos lápi pócot. Veszélyeztető tényezők:

Potenciális veszélyeztető tényezőként nevezhetők meg az idegenhonos halfajok jelenléte (I01) és egyes vízügyi munkálatok és műtárgyak (J02.03, J02.05, J02.12). Idegenhonos fajok: A Natura 2000 területen három idegenhonos halfaj jelenlétét is kimutattuk (Ameiurus melas, Carassius gibelio, Perccottus glenii), melyek táplálék és élőhely konkurenciát jelentenek a lápi póc számára. A legveszélyesebbnek az amurgébet tartjuk, mivel a faj az ikrák és a zsenge ivadékok elfogyasztásával direkt módon is károsítja a lápi póc állományát. Műtárgyak: A Rigóson található műtárgyak (pl. a bukó a volt Tiszamenti Tsz-nél) gátolják a faj diszperzióját, elszigetelik egymástól az al- és felvízi állományokat.

vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:

II., IV.


A vöröshasú unka a területen a legtöbb vizes élőhelyen megtalálható, de sehol sem fordul elő nagy egyedszámban.


10.000 példány (minimum / maximum)


1.000 példány (minimum / maximum/ Az állománynagyságot a tervezési területen található potenciális vöröshasú unka szaporodó- és élőhelyek területére számítottuk ki (55.6 ha), amely 12.49±5.35 egyed/ha, az egész területre számítva 695.0±297.77 egyed. Az észlelési valószínűség nem volt minden mintavételi egység esetében maximális, ezért a becslést a potenciális egyedszám minimumának kell tekinteni. A becslés alapján a területen az állománynagyság 1000 egyed.


Tendenciaváltozás megállapítására alkalmas monitorozó kiindulási adatokkal nem rendelkezünk.


A területen stabil állománya található a fajnak, mérsékelten veszélyeztetett.


A vöröshasú unka állományának csökkenését okozhatja az álló-

35

vizű élőhelyek átalakulása, korai kiszáradása és területvesztése (K01.03), a tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése (J03.01).

Közösségi jelentőségű nem jelölő állatfajok: apró fillércsiga (Anisus vorticulus) Irányelv melléklete:

II., IV.


A kutatómunka során a faj tényleges előfordulását a Rigós-csatornából sikerült igazolni: Rigós (Mezőcsát) – 792059, 276389.


A faj nem szerepelt a Natura 2000 adatlapon.


Az állománynagyságra vonatkozóan jelenleg nem rendelkezünk adatokkal.


A faj korábban nem volt ismert a területről, ezért az állományváltozás jelen esetben nem értelmezhető.


A nem célirányosan végzett vizsgálatok következtében jelenleg nem ismert.


A nem célirányosan végzett vizsgálatok következtében jelenleg nem ismert.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj mocsárréteken fordul elő, ahol nagyobb termetű lórom fajok is találhatók. Ilyen élőhelyek a Rigós mentén a rendszeresen kaszált hullámtéri részen; illetve néhány kisebb foltban a Rigós holtágának területén és a holtág nádasainak szegélyén (keskeny sávban) találhatók.


100 példány (minimum / maximum)


50-100 (minimum / maximum)


Tendenciaváltozásra alkalmas megbízható monitoring adatokkal nem rendelkezünk. Az viszont bizonyos, hogy korábban nagyobb kiterjedésben voltak jelen a faj számára alkalmas mocsárrétek. A rétek használatának felhagyásával megindult azok nádasodása. Mára csupán

36

néhány hektáron maradtak mocsárrét jellegű élőhelyfoltok. Emiatt a faj Natura 2000 területen élő állományának egyedszáma csökkenő tendenciát mutat. Faj veszélyeztetettsége:

A faj számára alkalmas mocsárrét jellegű élőhelyek csökkenése miatt a faj közepesen veszélyeztetett a Natura 2000 területen.


Legjelentősebb veszélyeztető tényező a mocsárrét jellegű élőhelyek nádasodása (K02). Ennek oka a rétek használatának (kaszálásának) felhagyása (A03.03). Ezen túlmenően a Rigós mentén a hullámtéri növényzet vegetációs időszakban történő égetése is veszélyezteti a faj állományát (J01.01).

réticsík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete:

II.


A tervezési terület halfaunáját hat mintavételi területen vizsgáltuk 2012-ben, melyek közül a védett réticsíkot négy esetben észleltük.


100 példány


Becsült egyedszám: 2.500-5.000 példány A halfauna felmérést a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintavételi protokolljának a halfauna vizsgálatára vonatkozó ajánlásai alapján végeztük. A réticsík kizárólag a Rigósban fordult elő és csak adult példányokat találtunk. A legnagyobb egyedsűrűséget a malom-érdűlői szakaszon regisztráltuk (CPUE=35,8 ind./100m). A faj átlagos egyedsűrűsége a hat vizsgált mintavételi területre vonatkoztatva CPUE=11,1±14,5 ind./100m. Az állománybecslésnél az elektromos halászgép és a mintavétel hatósugarát 2 méterben határoztuk meg, így a réticsík állományának az átlagos egyedszáma N=555±725 ind./ha. A halfauna vizsgálat tapasztalatai alapján a réticsík élőhelyének a becsült kiterjedése a Natura 2000 területen min. 4 ha. A potenciális élőhely nagysága ettől egy nagyságrenddel nagyobb, mintegy 47,9 ha, állandó vízborítással azonban a területnek csupán alig tizede jellemezhető. Tapasztalataink alapján a réticsík valós állománya meghaladhatja a becsült egyedszám értéket, mivel a nehezen mintázható területek csökkentik a mintavétel eredményességét, így növelik a becslés bizonytalanságát. A faj populációjának a mérete azonban ezt figyelembe véve sem éri el az országos állomány 1%-át.


A réticsík állományát a Natura 2000 terület jelölő halfajainak meghatározásakor 100 példányra becsülték. A faj mostani állománya jelen vizsgálatunk eredménye alapján messze meghaladja ezt az értéket (mintegy 2.500-5.000 példány), de korábban csak becsült egyedszámadatok álltak rendel-

37

kezésre. Faj veszélyeztetettsége:

A réticsík a mocsári növényzettel dúsan benőtt állóvizeket és a lassú folyású kisvízfolyásokat preferálja (Harka – Sallai, 2004). A Rigós kiválóan alkalmas élőhely a réticsík számára, amit a faj nagy észlelt egyedszáma is mutat. A Natura 2000 területen a faj kizárólag a Rigósban fordult elő, jelenlétét a Ludasi-holtmeder két vizsgált szelvénye közül egyben sem tudtuk kimutatni. A faj vagy nem él a holtmederben, vagy állománya olyan kevés egyedből áll, amit mennyiségi vizsgálatokkal már nem lehet kimutatni. A Rigósban azonban a fajnak erős, stabil, önfenntartó állománya él, ezért a réticsík helyzetét nem ítéljük veszélyeztetettnek a Natura 2000 területen.


Potenciális veszélyeztető tényezőként nevezhetők meg az idegenhonos halfajok jelenléte (I01) és egyes vízügyi munkálatok és műtárgyak (J02.03, J02.05, J02.12). Idegenhonos fajok: A Natura 2000 területen három idegenhonos halfaj jelenlétét is kimutattuk (Ameiurus melas, Carassius gibelio, Perccottus glenii), melyek táplálék és élőhely konkurenciát jelentenek a lápi póc számára. A legveszélyesebbnek az amurgébet tartjuk, mivel a faj az ikrák és a zsenge ivadékok elfogyasztásával direkt módon is károsítja a lápi póc állományát. Műtárgyak: A Rigóson található műtárgyak (pl. a bukó a volt Tiszamenti Tsz-nél) gátolják a faj diszperzióját, elszigetelik egymástól az al- és felvízi állományokat.

mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete:

II., IV.


Terepi vizsgálataink során a mocsári teknős a Rigós Keselyűhalom melletti területéből került elő, de tovább részein is találhatók a faj számára alkalmas élőhelyek.


10 példány (minimum / maximum)


50-90 példány (minimum / maximum) A megalapozó vizsgálat során az állománynagyság becslése DISTANCE módszerrel, vonal transzektek menti távolságméréssel történt (Buckland és mtsai, 2004). Az állománynagyságot a tervezési területen található potenciális mocsári teknős szaporodó- és élőhelyek területére számítottuk ki (55.6 ha), amely 0.75±0.83 egyed/ha, az egész területre számítva 42±46.6 egyed. Az észlelési valószínűség nem volt minden mintavételi egység esetében maximális, ezért a becslést a potenciális egyedszám minimumának kell tekinteni. A becslés alapján a területen az állománynagyság 50-90 egyed.

Állomány változásának

Tendenciaváltozás megállapítására alkalmas monitorozó kiindu-

38

tendenciái és okai:

lási adatokkal nem rendelkezünk.


A területen nagy valószínűséggel, egy stabil mocsári teknős állomány található, mely mérsékelten veszélyeztetett.


A területen főként az élőhely degradációja veszélyeztetheti (J03.01 - tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése).

közönséges denevér (Myotis myotis) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj a tervezési terület fajlistájára a közeli település belterületén bizonyított lokális előfordulása alapján került fel. A faj a területen végzett aktuális mintavételek során nem került elő. A faj szempontjából meghatározó élőhelyek az idős összefüggő erdőállományok hiányoznak a tervezési területről. A közönséges denevér leggyakrabban közvetlenül a talaj felett repülve táplálkozik. Alkalmi táplálkozó területe lehet a Rigós szabad vízfelülete is. Mivel a faj számára elsődleges fontosságú erdei élőhelyek nem jellemzők, ezért a faj általános élőhelyi igényei kevéssé teljesülnek. A fajra jellemző nagy aktivitási képesség révén a távolabbi, kilométeres távolságra lévő ideális táplálkozóterületek is elérhetők a faj egyedei számára.


20 példány (minimum / maximum) A SDF alapján a faj stabil, közepes méretű kolóniája volt ismert a tervezési terület közelében.


A tervkészítéskor a faj nem került kimutatásra. Ennek ellenére a faj területi státusza fenntartandó (D minősítéssel). A közönséges denevér rendkívül mobilis faj, egyetlen éjszaka 5-26 km közti távolságokat is bejár, így a közeli kisebb-nagyobb populációk közti kapcsolat feltételezhető, illetve azok is használhatják a site és annak közelében található élőhelyfoltok potenciális táplálkozóterületeit. A területet a faj legfeljebb alkalmi táplálkozóterületként használja, de a környék odvas fái, emberi építmények szálláshelyet is nyújthatnak a faj számára.


Az állomány változásának tendenciája a területen nem adható meg. A közeli templompadláson a faj egyedszáma stabilnak mondható.


A faj közepesen veszélyeztetett a területen, a tervezési terület szomszédságában stabil kolóniája ismert. A terület megfelelő természetvédelmi kezelése révén állománya fenntartható.

39


A közönséges denevér elsősorban épületlakó fajként ismert, de jellemző táplálkozóterületei (98%) a természetszerű erdők. A faj szempontjából alapvető az egybefüggő, nagykiterjedésű élőhelyfoltok és azokat összekötő zöldfolyosók megőrzése (J03.02), amit jelenleg számos tényező is veszélyeztet (vízfolyások mentén a vegetáció eltávolítása, indokolatlan cserje és bozótirtások /A10.01/, stb.). Potenciális veszélyeztető tényezőként jelentkezik a vegyszeres szúnyogirtás is (A07).

1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

dárdás nádtippan

Calamagrostis ca- V nescens

Nádasokban, nyír- és fűzlápokon, láperdőkben, magassásosokban.

zsombék sás

Carex elata

NV

A magas-sásos növénytársulás névadó faja. Mint magyar neve is mutatja, jellegzetes zsombékokat alkot élőhelyén.

mocsári lednek

Lathyrus palustris

V

Folyómenti, jó vízellátottságú mocsárrétek értékes faja, mely a tájegységben unikálisnak mondható, a tervezési területen ugyanakkor stabil állománya él.

rucaöröm

Salvinia natans

V

A vízi rucaöröm tápanyagban gazdag, meleg állóvizek, holtágak és kisebb tavak lakója.

palu- V

Inkább mészkerülő, tőzeg- és vízállásjelző; nádasok, magassásosok, láprétek, úszólápok, nádasok, mocsárrétek, tőzegmohás átmeneti lápok, éger- és fűzlápok, égerligetek, ligeterdők, de főleg láperdők növénye.

mocsári tőzegpáfrány Thelypteris stris

nagy acsa

Aeschna grandis

NV

A faj kedveli a hűvös, lápi vizeket, melyek rendszeresen átöblítődnek, illetőleg lassan áramlanak.

imádkozósáska

Mantis religiosa

V

Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken.

kis színjátszó lepke

Apatura ilia

V

Üde erdőszegélyek, patakok mentének faja. A hernyó nyárakat és füzeket fogyaszt, így a tervezési terület értékes füzes csoportjainak értékes eleme.

vízisikló

Natrix natrix

V

Elsősorban lassabb folyóvizek, tavak holtágak, mocsarak mellett él, de kavicsbányákban, lápokban és víztől távolabb is előfordul sík-, domb- és alacsonyabb hegyvidéken egyaránt.

1.3. Területhasználat A tervezési terület (Mezőcsáti Rigós különleges természetmegőrzési terület; azonosító: HUBN20031) érintett földrészletei az alábbiak (a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján): Mezőcsát: 038/4, 038/5, 038/6, 039, 040/2, 040/4, 042/5d, 043, 044/5, 044/6, 0399/8c, 0399/9c, 0400/2, 0400/5d, 0400/6d, 0400/7d, 0407, 0408/1, 0408/2b, 0410/1, 0410/2, 0411 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlása 40

A kataszteri nyilvántartás alapján a művelési ágak között dominálnak a gyepek (rét), össz. 48,37%) és a kivett területek (vízállás és a Rigós-csatorna medre) (össz. 35,55%). A szántók részesedése relatíve magas (12,95%). Művelési ág

kiterjedés (ha)

Arány (%)

gyep (rét)

45,08

48,37

erdő

2,92

3,13

kivett (vízállás, csatorna, út) 33,13

35,55

szántó

12,07

12,95

Összesen:

93,2

100

1.3.2.Tulajdoni viszonyok A tervezési területen egyértelműen dominál a magántulajdon (összesen 71,9%), mely elsősorban főként a gyepterületeket foglal magába. A birtokstruktúra nem szétaprózódott, osztatlan közös tulajdonforma nem érinti (a Mezőcsát 038/6, 0399/9, 0400/2 és 0408/2 kivételével 1/1 tulajdonossal). A Rigós-ér medre állami tulajdonban, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésében található (22,2%). Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok utakra koncentrálódnak (0,6%). Tulajdonosi csoport

kiterjedés (ha)

Arány (%)

magántulajdon

71,94

77,2

állami (VIZIG)

20,67

22,2

önkormányzati

0,59

0,6

Összesen:

93,2

100

1.3.3.Területhasználat és kezelés 1.3.3.1 Mezőgazdaság A tervezési területen jelenleg rendszeres mezőgazdasági hasznosítás szinte csak a szántók esetében jelentkezik, a többi esetben esetleges. A rétek művelésével felhagytak, ezek a területek nádasodnak el. A valós művelés (területhasználat) néhány ingatlan esetén elválik a tulajdoni lapon szereplő művelési ágtól. Relatíve magas a nem hasznosítható gyékényes – nádas mocsarak kiterjedése, melyek igen gyakran leégnek, ezáltal az egykori mocsári pajzsikás úszóláp-maradványok is elpusztultak. 1.3.3.2 Erdőgazdálkodás A területen üzemtervezett erdők nincsenek. Közel 3 hektár területen van erdő művelési ágú terület. A területen kis mértékben, de jellemző a falopás is. 1.3.3.3 Vadgazdálkodás A tervezési területen a vadgazdálkodást a 653510 számú Mezőcsáti Hubertus Vadásztársaság gyakorolja. A vadállomány kezelését a biológiai egyensúly fenntartásának figyelembe vételével vadgazdálkodási és vadászati üzemterv szabályozza, melyek a BAZ megyei Kormányhivatal vadászati hatóságánál érhetők el). Átmeneti jellege mellett (stabil állománya van az őznek, vaddisznónak is), az apróvad (mezei nyúl, fácán) is jelentős. A területen vadászati létesítmények (magasles, szóró) kis sűrűségben, a közösségi jelentőségű fajok élőhelyeit nem veszélyeztetve fordulnak elő.

41

1.3.3.4 Vízgazdálkodás Az Rigós-ér érintett szakasza (7,9 km hosszan) többnyire állandó vizűnek tekinthető. A meder végig erőteljesen bevágódott, természetes kanyarulatokat nem tartalmaz, így az érintkező (ár)területeket nem önti el a patak. A tervezési területet érintő Rigós-éren az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság látja el a kezelői feladatokat. Az elmúlt években kotrási munkák nem voltak, az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében kisebb meder- és parttisztítási feladatokat végeztek. A műtárgyak (pl. zsilipek) karbantartása, környezetük tisztítása rendszeres feladatként jelentkezik. 1.3.3.5 Turizmus A tervezési terület relatíve kis kiterjedése miatt üdülési szempontból jelentősége nincs. Kulturális, turisztikai szempontból – a megfelelő infrastruktúra megvalósítása esetén – a község és a kistérség egyik fontos turisztikai vonzereje lehet, melyet a terület helyi védettsége is kiemelhet. A belterülettől és a szilárd burkolatú utaktól való távolság miatt jelenleg a terület látogatottsága kicsi, elsősorban a területhasználókra korlátozódik (mező-, vad- és erdőgazdálkodók, méhészek). 1.3.3.6 Ipar A tervezési terület közvetlen táji környezetében ipari létesítmény, potenciális szennyező forrás nem található. 1.3.3.7 Infrastruktúra A tervezési terület alacsony infrastruktúrával rendelkezik. Épületek nincsenek, a kivett önkormányzati és saját használatú utak burkolatlanok, elsősorban a gazdálkodás céljait (elsősorban mező-, erdő- és vadgazdálkodás) szolgálják. Több vezeték is érinti a területet, vezetékjogi bejegyzés szerepel az alábbi ingatlanokon az Émász Hálózati Kft. részére: Mezőcsát 038/4, 039, 040/2, 040/4, 042/5, 043, 0399/8, 0400/2, 0400/6, 0400/7, 0407, 0410/2. A Tigáz 2 Földgáz elosztó és Közüzemi Szolgáltató Kft. részére bányaszorgalmi jog van bejegyeztetve a Mezőcsát 0407 ingatlanra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Földhivatalnak a Mezőcsát 039 ingatlanon földmérési jelek elhelyezését biztosító szorgalmi joga van. A terület közvetlenül határos a 3313. sz. Mezőcsát-Tiszapalkonya összekötő országos közúttal (http://www.utadat.hu/).

42

2. Felhasznált irodalom Bioaqua Pro Kft, (2013): Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet szerinti pályázat” keretében a BNPI területén végzett, a HUBN20031 Mezőcsáti Rigós területre vonatkozó kutatási jelentés. Debrecen (kézirat) Dövényi Zoltán (szerk).(2010): Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás, Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) Harka Ákos - Sallai Zoltán (2004): Magyarország halfaunája. NIMFEA Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, pp. 269. Marosi Sándor – Somogyi Sándor (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Radó Sándor (szerk.) (1974): "Észak-Magyarország Atlasza." A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala, Budapest. Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez. VM, Budapest 36 pp.

3. Térképek • • • • • • • •

1) A tervezési terület áttekintő térképe 2) A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe 3) A tervezési terület művelési ág megosztási térképe 4) Az országos ökológiai hálózat térképe 5) A tervezési terület élőhelytérképe 6) A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura 2000) élőhelytérképe 7) Közösségi jelentőségű növényfajok térképe (kisfészkű aszat) 8) Közösségi jelentőségű állatfajok térképe (nagy tűzlepke)

43

1. ábra: A tervezési terület áttekintő térképe (2014)

44

2. ábra: A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe (2014)

45

3. ábra: A tervezési terület művelési ág megosztási térképe(2014)

46

4. ábra: A tervezési terület ökológiai hálózat térképe (2014)

47

5. ábra: A tervezési terület élőhelytérképe (2014). ( Magyarázat: Ac - Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete; BA - Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partján; B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások; B4 - Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek; B5 Nem zsombékoló magassásrétek; D34 - Mocsárrétek; J1a - Fűzlápok; OA - Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek; OB - Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok ; OC - Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok ; P2a - Üde cserjések; RA - Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok; RB - Puhafás pionír és jellegtelen erdők; S1 - Ültetett akácosok; S7 - Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok; T1 - Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák; T2 - Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák.)

48

6. ábra: A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura 2000) élőhelytérképe (2014). (Magyarázat: 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel;6440 - Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei;7230 - Mészkedvelő üde láp- és sásrétek;91E0 - Enyves éger ( Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae))

49

7. ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe (2014) (kisfészkű aszat)

50

8. ábra: Közösségi jelentőségű állatfajok térképe (2014) (nagy tűzlepke)

51

4. Fotódokumentáció

1.kép: A Rigós-ér mocsaras medre

2. kép: Kolokános lápi hínár a Rigós medrében

52

3. kép: Feltört, majd felhagyott nádasodó mocsárrét, magassásos

4. kép: Dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) semlyék növényzet

53

5. kép: Gyomosodó, aranyvesszővel fertőzött mocsárrét

6. kép: A Rigós-ér medre

54

7. kép: A Rigós békalencsés – kolokán hínáros medre

8. kép: Jellegtelen gyomos szárazgyep egykori kubikoknál

55

9. kép: Víz kivétel a Rigós medréből

56

5. Vonatkozó jogszabályok Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül: • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • •

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítésszabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valaminta vadon élő állatok és növények védelméről („Élőhelyvédelmi Irányelv”) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet Fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodásiámogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet

57

A Mezőcsáti Rigós (HUBN20031) különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

Recommend Documents