A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény vagy Fftv.) a gyakorlatban

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény vagy Fftv.) - és a 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) -

a gyakorlatban 2014. december 19.

A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY ÚJÍTÁSAI

•

Értelmező rendelkezések, földműves „státusz” • •

•

Szerzési korlátozások

Szerzőképesség alanyi és tárgyi feltételei

Elővásárlási jog, előhaszonbérleti jog sorrendje

•

Biztonsági okmány használata (tulajdont érintően) •

Mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása •

Hatósági ellenőrzés, szankció

TÖRVÉNYEK A törvény megnevezése: 1994. évi LV. törvény a termőföldről (Tft.)

2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (Fftv.) 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (Fétv.)

Hatályba lépés (Tft., Fftv.) 1994. július 27.

2013. december 15-én (pl. értelmező rendelkezések, előhaszonbérlet) 16. § (2), (3), (5)-(7) bekezdése, a 38-44. §, az 51-67. § 2014. január 1-jén (pl. földhasználat, ellenőrzés) 8. §, a 18-22. § és a 68. § 2014. március 1-jén (pl. elővásárlási jog, helyi földbizottság, biztonsági papír) 6. és 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1) és (4) bekezdése, a 17. §, és a 23-37. § 2014. május 1-jén (pl. jóváhagyás)

KORMÁNY RENDELETEK [72. § ]

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg • • • • • • • •

a) a földre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes eljárási szabályait; [474/2013. (XII.12) Korm. rendelet] b) a helyi földbizottság működéséről és a tagjai nyilvántartásának a vezetéséről, illetve a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közreműködéséről szóló szabályokat; c) a tulajdonjog átruházására szolgáló okmány biztonsági kellékeit, valamint a kibocsátásának szabályait; [47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet] d) a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségeket; [504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet] e) a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat; [38/2014. (II. 24.). Korm. rendelet] f) a földművesek és a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat; [38/2014. (II. 24.). Korm. rendelet] g) a mezőgazdasági igazgatási szerv kijelölését; [560/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet] h) föld végrehajtási vagy felszámolási eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályait [191/2014. (VII. 31.). Korm. rendelet] Földművelésügyi Igazgatóság

•

i) a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálásának részletes szabályait; -

560/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet módosításáról

2014. január 01. napján hatályba lépő rendelkezések: „6/A. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervkent a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésére a) első fokon a járási földhivatalt, b) másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki. (2) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására a) első fokon a járási földhivatalt, b) másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.” 2014. május 01. napi hatállyal hatályba lépő rendelkezések: „(3) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervkent a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyásara irányuló eljárásra a megyei földhivatalt jelöli ki. (5) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervkent a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására a járási földhivatalt jelöli ki.”

I. FEJEZET - BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Tárgyi hatály (Tft. – Fftv.) E

törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, a birtoktagok kialakítására és a földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (Tft.)

1. § Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

az ország területén levő valamennyi termőföldre eltérő szabályok Nemzeti Földalapba tartozó földek (Tft.)

2. § az ország területén fekvő valamennyi földre eltérő szabályok a védett természeti terület, erdő, Nemzeti Földalapba tartozó földek esetében

A

3. § a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni + a zártkert (ha művelési ága az ingatlannyilvántartás szerint föld vagy tanya fogalmának megfelel)

termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. (Tft.)

4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések I. termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván (Tft.)

mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve

tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese (Tft.)

tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlannyilvántartásban tanyaként szerepel; a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni 3. §

külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt (Tft.)

külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár

külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (Tft.)

külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

Értelmező rendelkezések II. helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek 1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik; 2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van; (Tft.) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával; (Tft.)

helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel, helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;

szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet: a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok [Inytv. 11. § (1) bek.]

Értelmező rendelkezések III. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.

II. FEJEZET – A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

Bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést (Tft.)

6. § Bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést. + a kisajátítás helyettesítő jogügylet: ha közérdekű célú vagy településfejlesztési célt szolgál

7. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld tulajdonjogának átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. 8. § A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik. Példa: adásvételi szerződés, kisajátítást helyettesítő jogügylet, egyoldalú alakító jog (pl.: vételi jog), bejegyzési engedély KIVÉTEL: végintézkedés 3 formája, bíróság ítélete !!!

47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól

A föld tulajdonjogának átruházására irányuló, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó okirat: •

az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson -> az Inytv. szerinti jogi képviselőnek biztonsági okmányon kell elkészítenie

•

Közokirat: hiteles másolatát, hiteles kiadmányát kell biztonsági okmányon benyújtani az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez

•

Kivétel: a földről való rendelkezést tartalmazó végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás), hatóság határozata, bíróság ítélete Több különálló lap esetén: ->folyamatos sorszámozás ->a lapok összefűzése (okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható!) ->a jogi képviselő: a lapokat zsinórral összefűzi és a zsinórt matricával leragasztja, továbbá az okiratot, a matricát és a papírt érintő módon aláírja. + a pótlap

•

Beszerzése és ellenőrzése: Járási földhivatal (60 Ft + Áfa/lap)

Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld 9. § (1) külföldi természetes személy tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével (Külföldi közeli hozzátartozóként SEM ! ) - nem szerezheti meg. (Tft.) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más az e törvényben meghatározott esetek kivételével jogi szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, személy (beolvadás, összeolvadás, szervezeti az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem átalakulással SEM!) szerezheti meg (Tft.) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve

Föld tulajdonjogát megszerezheti Belföldi magánszemély (Tft.)

10. § a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. Magyar Állam (Tft.) 11. § az állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében Önkormányzat (Tft.) föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg Az egyházi jogi személy végintézkedés, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződés alapján, valamint jogutódlással a jogelődjének ajándékozási szerződés alapján, valamint tulajdonában álló termőföldre tulajdonjogot szerezhet. végintézkedéssel Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet (Tft.)

jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra

Tulajdonszerzés korlátai 10. § és 16-17. §

•

–

Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. [10. § (1) bek.]

–

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. [10. § (2) bek.]

–

A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója. [10. § (3) bek.]

–

A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén. [10. § (3a) bek.]

–

A földműves, valamint a 10. § (3) bekezdésében meghatározott személy a föld tulajdonjogát a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum) [16. § (1) bek.]

–

A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). [16. § (2) bek.]

„A földszerzési maximum és a birtok maximum összevetése: „az arra jogosult személy legfeljebb 1200 hektár területnagyságú földet birtokolhat, amelyből az arra jogosultnak legfeljebb 300 hektár lehet a tulajdonában (azaz egy példával szemléltetve: ha 300 ha tulajdona van, akkor maximum 900 ha-t bérelhet hozzá, míg ha csak 150 ha a tulajdona, akkor 1050 ha területet lehet még bérelni, de ha 400 ha a tulajdona - ilyen is lehet kivételes esetekben, pl. öröklés miatt -, akkor csak 800 ha-t bérelhet).” [a törvény indokolása] –

Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a földről szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). [16. § (3) bek.] lásd még további feltételek az Fétv 6-7 §-ban az állatsűrűség, ill. átlagos területnagyság kapcsán

Tulajdonszerzés korlátai 10. § és 16-17. §

•

Hozzászámítás: – Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. [16. § (5) bek.]

•

Kivételek: – A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. [16. § (6) bek] Január 31. – hirdetmény a kényszerhasznosítók részére – A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. [16. § (7) bek.] Pl: magyar állam, települési önkormányzat

•

Lásd 2015. január 01. napjától: rekreációs célú földszerzés

Tulajdonszerzés feltételei I. 13. § (1) A tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy - a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és - ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy - a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja. A (2) és (3) bekezdés rögzíti a kivételeket a más célú hasznosítás és az átengedés kapcsán (pl. gazdasági épület, csatorna, vízelvezető létesítése ill. közeli hozzátartozó részére) (4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony - időtartamát nem hosszabbítja meg, és - megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja. 14. § A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy - a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása - a tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. 15. § A pályakezdő gazdálkodóval szemben ír elő további kötelezettségeket (pl. 1 évig állandó lakos lesz és mezőgazdasági tevékenységet fog végezni)

Tulajdonszerzés feltételei II. A főszabály az, hogy a 13-14. § ill. 15. § szerinti nyilatkozatot - függetlenül a területi korlátozástól és attól, hogy a jogügylet jóváhagyást igényel vagy sem – valamennyi föld tulajdonszerzésre irányuló jogügyletnek (adásvétel, ajándékozás, csere, tartás, stb.) tartalmaznia kell. Kivételt képeznek a 13. §-ban foglalt nyilatkozati kötelezettség alól az Fftv. 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt esetek Fftv. 10. § (3) bekezdés • ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója (pl. nem földműves vagy kiskorú közeli hozzátartozótól szerez) Fftv. 11. § • az állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében, • a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, • jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, • a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg Fftv. 17. § A 2014. május 1-jén meglévő a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt, b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű, illetve c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő föld területnagyságával a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.

Okiratok kellékei Tartalmi kellékek: • Szerződő felek adatai (Inytv. 32. §, Fétv. 13. §) • Ingatlan pontos megjelölése [Inytv. 32. § (1) bek. c) pont] • Jog vagy tény pontos megjelölés [Inytv. 32. § (1) bek. d) pont] • Jogváltozás jogcíme [Inytv. 32. § (1) bek. e) pont] • Bejegyzési engedély [Inytv. 32. § (1) bek. f) pont] – (nem tárgya a jóváhagyásnak) • Állampolgárság [Inytv. 32. § (1) bek. g) pont] • Személyi szám vagy belső egyedi azonosító (Fétv 2/A. §, Fétv. 13. § (1) bek. ab) és ac) pont] • Adószám, adóazonosító jel [Fétv. 13. § (1) bek. ae) pont] hatályon kívül • Ha tagja, akkor a Kamarai tagság azonosító száma [Fétv. 13. § (2) bek.] • Elővásárlási jogosultság, mely törvényen és mely ranghelyen, ill. szerződésen alapul [Fétv. 13. § (2) bek] • Kötelezettségvállalások (Földforgalmi törvény 13-15 §.) • Nyilatkozat a közeli hozzátartozói jogviszonyról [Fétv. 32. § (1) bek.] Formai kellékek: • Ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy közokirat [Inytv. 32. § (3) bek., Fétv. 11. §] – ügyvéd esetében - aktivált biztonsági jel használata – nem lépett hatályba • 2014. március 01. napjától 4 eredeti példányban ebből 1 példány biztonsági okmány [Fétv. 17. § (1) bek.] • Ha a törvény így rendelkezik a mezőgazdasági igazgatási szerv záradéka (jóváhagyása)

„FÖLDFORGALMI ELJÁRÁSOK”

1. Kifüggesztést és jóváhagyást igényel – 2014. március 01, ill. május 01-től

2. Kifüggesztést igen, jóváhagyást viszont nem igényel – 2014. március 01-től

3. Kifüggesztést, jóváhagyást nem igényel – 2014. március 01-től

4. Kifüggesztést nem, jóváhagyást viszont igényel – 2014. május 01-től

5. Árverés és pályáztatás lefolytatása – 2014. május 01-től

Új tény: A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról (Inyvhr.) 29/A. § 29/B. §

A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényét a szerződéssel átruházni kívánt egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet szerződésenként egyszer feljegyezni. Jogosultként a kérelmezőt kell feltüntetni. A tény feljegyzését követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével, de a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - csak a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A tény feljegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésében erre utalni kell. A tény feljegyzését kérhetik a szerződő felek, valamint jognyilatkozatot tevő jogosult is. A tény feljegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a) a szerződő felek által benyújtott kérelem esetében a tv., valamint az e rendelet szerinti alaki előírásoknak megfelelő nem biztonsági okmányon szerkesztett - szerződés egy eredeti példányát, valamint • aa) a kizárólag hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén a jóváhagyás megadására irányuló kérelem másolatának érkeztetett eredeti példányával igazolni kell annak benyújtását, • ab) a kifüggesztéshez kötött jogügylet esetében nyilatkozni kell az elővásárlási kormányrendeletben meghatározott elektronikus tájékoztató közzétételének időpontjáról, b) az elővásárlási jog gyakorlására jogosult által benyújtott kérelem esetében a határidőben megtett és a jegyző által aláírt elfogadó jognyilatkozatát másolatban. Az eljárás formanyomtatványon előterjesztett kérelemre indul, az eljárás díja 6.600,-Ft. A járási földhivatal a nyilatkozat valóságtartalmát az elektronikus tájékoztató alapján ellenőrzi. A tény hivatalból ill. kérelemre az Inyvhr. szerinti esetekben törölhető.

1.

KIFÜGGESZTÉS ÉS JÓVÁHAGYÁS 2014. március 01. ill. május 01-től Az eljárás lépcsői

• • • • •

SZERZŐDÉS, OKIRAT LÉTREHOZÁSA JEGYZŐ - KIFÜGGESZTÉSI ELJÁRÁS MEGYEI FÖLDHIVATAL – JÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁS HELYI FÖLDBIZOTTSÁG - ÁLLÁSFOGLALÁS JÁRÁSI FÖLDHIVATAL - ELSŐFOKÚ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS Mire figyeljen a járási földhivatal?

A megyei földhivatal döntése a közléssel jogerős. [Ket. 73/A.§ (1) bek. c) pont, (3) bek.] Szerződés alaki, tartalmi elemeinek vizsgálata, bejegyzési engedély. A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha… g) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel. Példa adásvétel elővásárlási jog fennállása esetén (akkor is, ha a Magyar Állam nevében eljáró szerv – pl. NFA, Nemzeti Park - tesz elfogadó jognyilatkozatot)

Elővásárlási jog 18-22. § (2014. március 01.)

18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: 1. az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében [18. § (1) bek. a)]

A földbirtok-politikai irányelvet, a közfoglalkoztatási, illetve a közérdekű célt meg kell jelölni a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban.

2. a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs. [18. § (3) bek.]

A tulajdonostársat harmadik személy javára történő eladása esetén, mint elfogadó nyilatkozattevő illeti meg e jog. A tulajdonostárs szerződő félként az Fftv. szerinti rangsorban áll.

3. a földet használó olyan földművest (az, aki legalább 3 éve használja a földet, ill, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki) [18. § (1) bek. b)]

A földet használó földműves: a jogügylet tárgyát képező földet használja legalább 3 éve.

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

5. § 10. pont

bb) aki helyben lakónak minősül, vagy

5. § 9. pont

bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

lakóhely vagy a mezőgazdasági üzemközpont (5. § 21. pont)

Elővásárlási jog 18-22. § (2014. március 01.) 4. a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; [18. § (2) a) pont]

szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ág Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. 57/2014. (IV. 30.) VM rendelet

a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. [18. § (2) b) pont]

szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ág

5. az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; [18. § (1) c) pont]

helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel,

6. az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; [18. § (1) bek. d) pont]

helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik,

7. az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. [18. § (1) bek e)]

mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál.

(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő a) családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó.

57/2014. (IV. 30.) VM rendelet az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól

A 2014. május 01. napját követően közölt (közzétett) vételi és haszonbérleti ajánlatokra kell alkalmazni 2. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jog vonatkozásában az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítást biztosító területnek akkor tekinthető a megszerezni kívánt földterület, ha az elővásárlási jog gyakorlását megelőző 1 éves időszakban és az elővásárlási jog gyakorlásának időpontjában egyaránt a szerzéssel érintett földterületre és az elővásárlási jogot gyakorló személynek a Földforgalmi törvény 5. § 3. pontja szerint az elővásárlási jog gyakorlásának időpontjában birtokában levő szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott földterületre együttesen számított állatsűrűség legalább 0,5. 3. § A Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előhaszonbérleti jog vonatkozásában az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítást biztosító területnek akkor tekinthető a megszerezni kívánt földterület, ha az előhaszonbérleti jog gyakorlását megelőző 1 éves időszakban és az előhaszonbérleti jog gyakorlásának időpontjában egyaránt a szerzéssel érintett földterületre és az előhaszonbérleti jogot gyakorló személynek a Földforgalmi törvény 5. § 3. pontja szerint az előhaszonbérleti jog gyakorlásának időpontjában birtokában levő szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott földterületre együttesen számított állatsűrűség legalább 0,5.

Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak [Fftv. 19. § (5) bekezdés] „A földforgalom gyakorlatában az elővásárlási jog gyakorlásának megakadályozására bevett módszer, hogy több földet egységes vételáron kínálnak eladására, holott azok nem képeznek gazdasági egységet. Ennek kiküszöbölésére ilyen együttes értékesítésre akkor kerülhet sor, ha földek egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.” A Földforgalmi tv. 5.§ 23. pontja szerint a „szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;” A Földforgalmi tv. 5.§ 21. pontja szerint a „mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál.” 2/2009. (VI.24.) PK vélemény: „dologösszesség alatt egymással alkotórészi kapcsolatban nem álló, hanem egymással csak funkcionális kapcsolatban lévő (tehát fizikailag osztható szolgáltatásnak minősülő, a gazdasági forgalomban azonban egységet alkotó) dolgokat értünk.” Ezt a funkcionális kapcsolatot szabályozza a Földforgalmi törvényben a jogalkotó, amikor az egymással szomszédos vagy az egy üzemközponthoz tartozó földek esetén engedi csak meg a dologösszességként történő eladást. „A Földforgalmi törvény 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E rendelkezés alkalmazása során az elővásárlásra jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 18-19. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát megalapozó körülmény az adásvételi szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül.” [Fétv. 19. §]

A jegyző és a kifüggesztés I.

16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól - 2014. február 28-ig közzétett (közölt) adásvételi szerződésekre [Fftv. 70.§ (3) bekezdés] – „régi” szabályok (a szerződés alaki, tartalmi kellékeire) – (tulajdonjog fenntartásának ténye is) 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról 2014. március 1-jén vagy azt követően közzétett (közölt) adásvételi szerződésekre kell alkalmazni. [Korm. R. 15. § c) pont] A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik.[Fftv. 8. §] Az egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés alatt olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába foglalja. [Fétv.16. § (1) bek.]

A kifüggesztési eljárás díj- és illetékmentes.

A jegyző és a kifüggesztés II. A tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13-15. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 1315. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás-vételi szerződéshez csatolni kell. [Fftv. 21. § (1) bek.] (Ha más hatóság jóváhagyása szükséges (gyámhatóság), kifüggesztés előtt le kell folytatni.) Visszavásárlási, vételi jog, illetve eladási jog alapítása esetén az adás-vételi szerződés a visszavásárlási, a vételi jog, illetve az eladási jog gyakorlásával jön létre. E jogok gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi törvény 13-15. §-ában foglalt nyilatkozatokat is. A jog gyakorlására irányuló nyilatkozatokat kell közöli az elővásárlásra jogosultakkal. [Fétv. 14.§, 16. §] Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. [Fétv. 17. § (2) bek], Más törvény: • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Magyar Állam, települési önkormányzat) • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (tulajdonostárs) - lásd még PK. 9., Inyvhr. 75. § • Az épített környezet alapításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (települési önkormányzat) • Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (társulati tag) • A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (hegyközségi tag) Joghatályos közlésnek a hirdetményi úton történő közlés minősül. [Fétv. 17. § (3) bek.] A más törvényen, ill. megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja is e határidőn belül gyakorolhatja a jogát. [Fétv. 17. § (3) bek.]

A jegyző és a kifüggesztés III. A tulajdonosnak, mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére – az aláírást követő 8 napon belül - közzétételi kérelmet kell benyújtani (Korm. rendelet 1. melléklet) A kérelmet postai úton kell megküldeni, vagy személyesen kell átadni. A kérelemhez 4 eredeti példányszámban csatolni kell az egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződést. Ha a közzétételi kérelem hiányos vagy annak mellékleteként nem kerültek csatolásra a meghatározott példányszámban az adás-vételi szerződések, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására. [Korm. R. 3. § (1) bek.] A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha a) az eladó az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak határidőn belül nem tett eleget, b) a közzétételi kérelem nem az eladótól származik. [Korm. R. 3. § (2) bek.] ha nincs meghatalmazás A jegyző beérkezését követő 15 napon belül a nem biztonsági okmányon szerkesztett eredeti szerződések egyikét anonimizálja (név, lakcím, állampolgárság) és ezt a szerződéspéldányt függeszti ki. A jegyző a kifüggesztett adás-vételi szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és a 60 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő. [Korm. R. 3. § (4) bek.] – célszerű minden példányt „záradékolni” Az eladó a közzétételi kérelmet az adás-vételi szerződés kifüggesztéséig vonhatja vissza. A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. [Korm. R. 4. § (1) bek.] A kifüggesztést követően nincs joghatása. – kifüggesztés alatt nincs módosítás és javítás

A jegyző és a kifüggesztés IV. Mit vizsgál a jegyző kifüggesztéskor? Kizárólag: • Szerződés: darabszáma (4 pld.) • Közzétételi kérelem: hiánytalan kitöltése • Közzétételi kérelem az eladótól vagy (külön okiratban vagy szerződésben igazolt) meghatalmazottól származik Záradék (határidő számítása – Ptk. szerint ! [szankció: Fftv. 23. § (2) bek.] • ha az utolsó napon a munka szünetel (főszabály szerint szombat, vasárnap, munkaszüneti nap), akkor a határidő a következő munkanapon jár le Ajánlás a „zaradékolás” kapcsán: • Kifüggesztés időpontja: • Elővásárlásra/előhaszonbérletre jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló határidő utolsó napja (e határidő jogvesztő): • Levétel időpontja: PH aláírás A mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. [Fftv. 23. § (2) bek.]

A jegyző és a kifüggesztés V. (3) A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. Elektronikus tájékoztató – Inyvhr. 29/A-29/B. § A tájékoztató közzététele iránt a jegyzőnek az adás-vételi, vagy a haszonbérleti szerződés, illetve a közzétételi közlemény kifüggesztésének napján kell intézkednie. [Korm. R. 13. § (1) bek.] A tájékoztató a következő adatokat tartalmazza: a) a szerződés kifüggesztésének helye, b) a szerződés kifüggesztésének időpontja és a Földforgalmi tv. 21. § (3), illetve a 49. § (3) bekezdése alapján az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő utolsó napja, c) annak megjelölése, hogy a szerződés föld adás-vételére vagy haszonbérletére vonatkozik, d) a szerződésben szereplő da) földrészlet(ek) adatai: település, helyrajzi szám, művelési ág, területnagyság, db) ellenszolgáltatásként megjelölt vételár vagy haszonbér megjelölése, e) figyelemfelhívás arra, hogy a tájékoztató nem minősül a szerződés közlésének. Az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatát személyesen adja át, míg a nemzeti földalapkezelő szervezet (állam képviseletében eljáró szerv) megküldi a jegyzőnek.

A jegyző és a kifüggesztés VI. (4) A jegyző köteles az elfogadó jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult személyazonosságát ellenőrizni – és ennek tényét a nyilatkozatra rávezetni [Fftv. 21. § (9) bek., 23. § (1) c) pont] (5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni [Fftv. 21. § (9) bek., 23. § (1) c) pont] meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Fftv. 21. § (9) bek., 23. § (1) c) pont] tartalmaznia kell a 13-15. §-ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is. Fftv. 21. § (9) bek., 23. § (1) c) pont] 18. § (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 18. § (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az elővásárlási jogukat. Fftv. 21. § (9) bek., 23. § (1) c) pont] Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén meg kell jelölnie a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti mely földbirtok-politikai irányelv, illetve milyen közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolja az állam nevében az elővásárlási jogot. Fftv. 21. § (9) bek., 23. § (1) c) pont] (8) Az eladót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adás-vételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. A jegyző az adás-vételi szerződést a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról. [Korm. R. 5. § (1) bek.]

A jegyző és a kifüggesztés VII. 22. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól [lásd Fftv. 36. § a), b) és g) pont] Magyar Állam eladó, települési önkormányzat eladó, Magyar Állam (pl. NFA, Nemzeti Park) vevő vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv (megyei földhivatal) részére jóváhagyás céljából. A jegyző az iratjegyzéket, a hozzá benyújtott adás-vételi szerződéseket (minden példányt!), az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait a határidőt követő 8 napon belül küldi meg az eladónak vagy a megyei földhivatalnak és egyidejűleg értesíti az eladót. [Korm. R. 5. § (2) bek.] Az iratjegyzék tartalmazza a) az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó természetes személy aa) természetes személyazonosító adatait, ab) lakcímét, b) az államot, illetve az önkormányzatot megillető elővásárlási jog esetén az elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezet, illetve a képviseletében eljáró személy ba) megnevezését, illetve a képviselő családi és utónevét, valamint a képviselet jogcímét, bb) székhelyét, illetve a képviselő lakcímét, valamint c) a jognyilatkozat benyújtásának időpontját. [Korm. R. 5. § (3) bek.] Ha nem került elfogadó jognyilatkozat benyújtásra, az iratjegyzékben ennek tényét kell rögzíteni.

A jegyző és a kifüggesztés VIII. (eltérő szabályok a haszonbérleti szerződések esetén) 2014. május 1-jén vagy ezt követően közzétett haszonbérleti szerződések esetében a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követően a jegyzői eljárásra a Földforgalmi tv. 50. § (1) bekezdésében és a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 11. § (3) bek.] foglaltakat kell alkalmazni. Az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a hirdetményi úton történő közlése során a szerződést három eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz. [Fétv. 53. § (1) bek.] A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közzétételére irányuló kérelmet a jegyzőnél a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet. 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni (közzétételi kérelem). A közzétételi kérelmet főszabályként a haszonbérbeadónak kell benyújtania. Amennyiben osztatlan közös tulajdonban álló föld teljes egészére jött létre a szerződés vagy meghatározott részére, és több tulajdonos adja haszonbérbe a földet, az általuk kijelölt tulajdonostárs nyújthatja be a közzétételi kérelmet. [Fétv. 74. § (5) bekezdés, 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 7. § (1) bek.] Ha az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően a Fétv. alapján az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy a szerződés tartalmát tulajdonostársanként külön-külön okiratba foglalták, a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződéseket együttesen, összefűzve kell a jegyző részére megküldeni. Ebben az esetben: a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell a haszonbérlő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződések tartalmilag megegyeznek a közzétételi kérelem mellékleteként a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt (közzétételi közlemény) is ki kell tölteni, és három eredeti példányban meg kell küldeni a jegyzőnek. A jegyzőnek az összefűzött haszonbérleti szerződések helyett a hiánytalanul kitöltött közzétételi közlemény egyik példányát anonimizálja és ezt kell a hirdetőtáblára kifüggeszteni. Az irattovábbítás során a kifüggesztett közzétételi közleményt is meg kell küldeni a közzétételi kérelmet benyújtó haszonbérbeadó tulajdonostárs, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

A jegyző és a kifüggesztés IX. (eltérő szabályok a haszonbérleti szerződések esetén)

Abban az esetben, ha az osztatlan közös tulajdonban álló földre a haszonbérleti szerződés a föld egy meghatározott részének használatára jött létre, a szerződés a térképi kimutatással együtt érvényes, az a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi [Fétv. 74. § (6) bek.] A közlés kezdő napja a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlést kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. [Fftv. 49. § (3) bek.] Elfogadó jognyilatkozat: nincs személyes benyújtási kötelezettség A jegyző a haszonbérleti szerződést a 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról. [Korm. R. 11. § (2) bek.] 50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól Magyar Állam a haszonbérbeadó települési önkormányzat a haszonbérbeadó vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv (járási földhivatal) részére jóváhagyás céljából.

VI. FEJEZET: A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG: 68. § - 2014. március 01.

(Agrárkamara)

(1) A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak. (2) A gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság (3-9 fős testület). (3) A település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatóságába spekulatív földszerzések megelőzése, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakítása és megőrzése, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban a 24. és 25. §-ban foglalt feladatának gyakorlásával befolyásolja. (5) A földbizottság nyilatkozata ellen kifogásnak van helye. A helyi képviselő-testület döntése ellen sem felszólalásnak, sem panasznak, sem más jogorvoslatnak nincs helye. (6) A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.

A jegyző és a helyi földbizottság I.

A helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet [Fétv. 102. § (1) bek] Az adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. [Fétv. 102. § (2) bek] A nyilvántartás tartalmára a Fétv. 102. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. „a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag, továbbá a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy • aa) természetes személyazonosító adatait, • ab) állampolgárságát, • ac) lakcímét; b) a mezőgazdasági termelőszervezet tag megnevezését, székhelyét és telephelyet, valamint az a) pontban foglalt köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye megnevezését és székhelyét;” c) a tagság kezdő és a lejárati időpontját; d) a helyi földbizottság elnökének megjelölését az a) pontban szereplő azon tag esetében, akit a tagok maguk közül elnökként választottak; e) a helyi földbizottság értesítési címét; f) a 103. §-ban meghatározott esetben a működésképtelenség tényét.

A jegyző és a helyi földbizottság II.

•

A helyi földbizottság állásfoglalását a jegyző a kézhezvételt követő 3 napon belül 5 napra kifüggeszti.

•

Az eladó, vevő, nyilatkozattevő kifogást terjeszthet elő a jegyzőnél.

•

A jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági szakigazgatási szervet a kifogásról.

•

A képviselő-testület a kifogást zárt ülésen, 15 napon belül bírálja el. A képviselő testület az állásfoglalást megváltoztatja vagy a kifogást elutasítja.

•

A döntést a jegyző közli a kifogást tevővel, helyi földbizottsággal és a mezőgazdasági szakigazgatási szervvel.

•

A helyi földbizottság felett a Kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol.

•

A helyi földbizottság működésképtelensége esetén a Kormányhivatal felhívja a jegyzőt, hogy a földbizottságot hívja össze. [Fétv.103/A-103/B. §]

A jogszabály nem írja elő, de a megalapozott döntéshez szükség van a jogerős állásfoglalásra, így annak kifüggesztéséről tájékoztatást kérünk. Ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából. A helyi földbizottság működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken. [Fétv. 103. § (1) bek.]

Eljárási szabályok és főbb határidők •

A mezőgazdasági szakigazgatási szerv eljárási szabályait a Földforgalmi törvény és a Fétv. szabályozza, mögöttes szabály a Ket. Az eljárás díjmentes.

•

Az egységes okiratba foglalt szerződést a szerződéskötést követő 8 napon belül kell közölni az elővásárlási jogosultakkal, ill. a kifüggesztést nem igénylő szerződést jóváhagyásra be kell nyújtani). [Ket. 30. § d) pont]

•

Az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló idő 60 nap.

•

A jegyző a határidő lejártát követő 8 napon belül megküldi a szerződést és mellékleteit – az eladónak ha nem igényel jóváhagyást vagy – a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek jóváhagyásra

•

A szakigazgatási szerv 60 napon belül dönt (30 nappal meghosszabbítható). Nem számít a határidőbe: – Egyszeri hiánypótlás (8 nap) az előzetes vizsgálati szakaszban – kizárólag a közeli hozzátartozói nyilatkozatra – Helyi földbizottság eljárása (15 nap – 15 nappal meghosszabbítható) – Eladót megillető választási jog gyakorlása (15 nap – 15 nappal meghosszabbítható) – Helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás elbírálása (15 nap) A határidő végén határozatot hoz (jóváhagyás esetén záradékol. A döntés a közléssel jogerős [Ket. 73/A.§ (1) bek. c) pont, (3) bekezdése]. A határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálatnak van helye.

•

•

A jogerős határozatot 30 napon belül kell benyújtani ingatlan-nyilvántartási átvezetésre.

•

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap. Az elsőfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül fellebbezésnek van helye.

Adásvételi szerződés jóváhagyása: 23 - 30. § (2014. május 01.) Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. Fftv. 70. § (3) és (4) bek]

I. Előzetes „érvényességi szűrés” 23. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az adás-vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. Az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) az adás-vételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül b) az adás-vételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy

Előzetes „érvényességi szűrés” c) az elfogadó jognyilatkozat

ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az elővásárlásra jogosulttól származik, cc) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra.

23. § (2) 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. 23. § (3) Ha nem tagadja meg az adás-vételi szerződés jóváhagyását és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot - az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. 23. § (5) a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok és jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot.

Helyi földbizottság eljárása 24. § (1) A helyi földbizottság a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül (egy alkalommal meghosszabbítható) adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását.

25. § (1) A helyi földbizottság a 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás-vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni.

(2) A helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján értékeli Különösen: a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére; b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba; c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát; d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.

(2) A 24. § (2) bekezdése szerinti értékelés során a helyi földbizottság több elővásásra jogosultat támogathat.

(3) Ha a helyi földbizottság az értékelés alapján egyik elővásásra jogosult esetében sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, állást kell foglalnia abban, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevővel támogatja-e az adás-vételi szerződés jóváhagyását.

Mezőgazdasági igazgatási szerv döntése

a) ha a helyi földbizottság

ba) egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását bb)

felhívás ellenére állásfoglalását

nem

adja

ki

az

ca) utóbb megállapítja, hogy a 23. § (1) és (2) bekezdésének eseteit 27.

§ (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja

cb) a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut (korábbi megállapodás, szerzési korlátozás, visszaélésszerű joggyakorlás,alkalmasság) b)

a helyi földbizottság támogatása ellenére

cc) jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság - az adásvételi szerződés közlését megelőző 5 éven belül - jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; cd)

(3)

A mezőgazdasági igazgatási szerv az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadhatja

a helyi földbizottság támogatása ellenére

jogerősen megállapított díjtartozása áll fenn

földhasználati

a) a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut (felhalmozási cél, értékaránytalanság) b) az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne.

Mezőgazdasági igazgatási szerv döntése 29. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen elővásárlásra jogosultak közül az eladó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe lépjen.

30. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja az adás-vételi szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy a 29. § szerint kijelölt elővásárlásra jogosulttal, akkor az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv - a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 15 napon belül - önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg az adás-vételi szerződést záradékkal látja el. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntését közli az eladóval, az adás-vételi szerződés szerinti vevővel, a jognyilatkozatot tett elővásárlásra jogosultakkal a helyi földbizottsággal (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.

(2) A helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv az eladót 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. Az eladónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát. (3) Ha az eladó határidőn belül nem nyilatkozik, és a határidő 15 nappal történő meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül a határidő lejártától számított 5 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az elővásárlásra jogosultat, aki a vevő helyébe lép. Ket. 114. § (1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi felhívás alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését.

2. KIFÜGGESZTÉST IGEN, JÓVÁHAGYÁST VISZONT NEM IGÉNYEL 2014. március 01. Az eljárás lépcsői • • •

SZERZŐDÉS, OKIRAT LÉTREHOZÁSA JEGYZŐ - KIFÜGGESZTÉSI ELJÁRÁS JÁRÁSI FÖLDHIVATAL - ELSŐFOKÚ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS Mire figyeljen a járási földhivatal?

Szerződés alaki, tartalmi elemeinek vizsgálata, közlés, bejegyzési engedély. Szerzés korlátozások, tilalmak megszegése. [Inytv 51. §] Példa állam tulajdonszerzése (szerződés szerinti vevő); állami, önkormányzati föld elidegenítése Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. [Inytv. 26.§ (4a) bekezdés]

3. KIFÜGGESZTÉST ÉS JÓVÁHAGYÁST NEM IGÉNYEL 2014. március 01. Az eljárás lépcsői • •

SZERZŐDÉS, OKIRAT LÉTREHOZÁSA JÁRÁSI FÖLDHIVATAL - ELSŐFOKÚ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS Mire figyeljen a járási földhivatal?

Szerződés alaki, tartalmi elemeinek vizsgálata. Szerzési korlátozások, tilalmak megszegése. [Inytv. 51. §] Példa Az Fftv. szerint nincs elővásárlási jog (20. §) Ajándékozás közeli hozzátartozók között

A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. [Inytv. 26.§ (4) bekezdés]

Elővásárlási jog nem áll fenn [20. §] 2015. január 01. napjától az „E törvény szerinti” kitétel elhagyásra kerül a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén (Tft.)

a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,

10.

§ (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén (Tft.)

b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel, (eredményező: 1/1)

a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén (Tft.)

c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétel,

olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült (Tft.)

d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel esetén (települési önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára) e) rekreációs célú földszerzés – 2015. január 01.

Jóváhagyást nem igényel: 36. § (2014. május 01.)

Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása (kérelemre igazolást állít ki erről a tényről): a) az állam tulajdonszerzéséhez; (van kifüggesztés) b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez; (van kifüggesztés) g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez; (van kifüggesztés) c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához; (kifüggesztés nincs) d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához; (kifüggesztés nincs) e)

a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, megszűntetésére kerül sor; (kifüggesztés nincs)

ha

ezzel

a

közös

tulajdon

f) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vételhez; (kifüggesztés nincs) h) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez (pl: települési önkormányzat közfoglalkoztatás, településfejlesztés céljára, egyház) (kifüggesztés nincs)

AJÁNDÉKOZÁS

Ajándékozás 2014. május 01-ig (Tft.) Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Közeli hozzátartozó fogalma a régi Ptk. szerint, ami 2014. március 15-től változik!

Ajándékozás 2014. május 01-től (Fftv.) 12. § (2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni Közeli hozzátartozó fogalma a Földforgalmi törvény szerint, ami egyezik az új Ptk-val.

4. KIFÜGGESZTÉST NEM, JÓVÁHAGYÁST VISZONT IGÉNYEL 2014. május 01. Az eljárás lépcsői • • •

SZERZŐDÉS, OKIRAT LÉTREHOZÁSA MEGYEI FÖLDHIVATAL - JÓVÁHAGYÁS JÁRÁSI FÖLDHIVATAL - ELSŐFOKÚ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS Mire figyeljen a járási földhivatal?

A megyei földhivatal döntése a közléssel jogerős. [Ket. 73/A.§ (1) bek. c) pont, (3) bek.] Szerződés alaki, tartalmi elemeinek vizsgálata. A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha… g) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel. Példa adásvételnek nem minősülő jogügyletek (csere, tartás, életjáradék jogcím) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. [Inytv. 26.§ (4) bek.]

Adásvételnek nem minősülő jogügyletek jóváhagyása: 32 - 35. § (2014. május 01. ) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, adás-vételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásról szóló jogügylet, valamint az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés esetén a 23-30. § rendelkezéseit a 32-35. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Nem érvényesül az elővásárlási jog.

32. § adásvételnek nem minősülő egyéb (pl. csere, tartás, jogügylet életjáradék)

szerző fél létrejöttétől számított 8 napon belül

33. § elbirtoklás (elismerésen vagy bírói ítéleten alapul) Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit, ha az elbirtoklás bekövetkezésének a keresetet a megállapítására bírósághoz 2014. április 30-ig nyújtották be. (70. § (7) bek.)

szerző fél vagy a kereset indításra jogosult

Meg kell keresni a helyi földbizottságot – kivétel a csere.

-

-

-

elbirtoklás feltételei (itt a szerzés Fftv., ill. Ptk. szerinti feltételeinek fennállását is) az elbirtoklás nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, az elbirtoklás feltételei a valóságnak megfelelően fennállnak, azokat nem a tulajdonos, illetve a szerző fél, vagy mindkét fél szándékolt magatartása idézte elő, szerzőképesség fennállása

Döntéséről hatósági bizonyítványt állít ki, vagy a jóváhagyást megtagadja. Nem kell megkeresni a helyi földbizottságot

34.

§ végintézkedés E törvény rendelkezéseit föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén akkor kell alkalmazni, ha az örökhagyó 2014. április 30-át követően hunyt el. (70.§ (8) bek.)

közjegyző hagyatéki eljárásban

a

Közjegyző az eljárását felfüggeszti [Hetv. 71. § (2) bek. d)] és megkeresi a szakigazgatási szervet. Jóváhagyás megtagadás esetén a végrendelet ezen rendelkezése semmis. Döntéséről hatósági bizonyítványt állít ki, vagy a jóváhagyást megtagadja. Nem kell megkeresni a helyi földbizottságot

CSERE Csere 2014. május 01-ig (Tft.) Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.

Csere 2014. május 01-től (Fftv.) 12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a cserepartnerek ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Birtok-összevonási célú földcsere a 12.§ (1) bek, a) és bb) pont [Fétv. 9.§] Jóváhagyás esetén a határozatban rögzítésre kerül. Jóváhagyás mentes esetekben a szerződésbe kell foglalni. A Földforgalmi törvény 17. §-át kell alkalmazni a 2014. május 1-jén tulajdonban lévő föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságára is. [Fétv. 10. §] Az a nem földműves, akinek a birtokában több, mint 1 ha föld van nem cserélhet.

5. ÁRVERÉS, PÁLYÁZTATÁS LEFOLYTATÁSA (35.§) 2014. május 01. •

A végrehajtási, felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés vagy pályáztatás útján történő föld tulajdonjog szerzés esetén a végrehajtó, a felszámoló illetve a pénzügyi gondnok megkeresésére az árverést a mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le.

•

Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot.

•

Föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni, a föld árverésen kívüli eladásának és a végrehajtást kérő általi átvételének nincs helye.

•

Az árverésen az vehet részt, aki a tulajdonszerzési képességét, elővásárlási jogosultságát az azt megalapozó okiratokkal, az árverés helyszínén és időpontjában igazolja, valamint a 13-15. §-ban foglalt esetekben, az ott előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat csatolja.

•

A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az árverési vevő szerzőképessége, illetve az elővásárlásra jogosultként licitáló személy elővásárlási joga fennáll-e, és az árverési vétel nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A tulajdonszerzés jóváhagyása esetén a megyei földhivatal az árverési jegyzőkönyvet záradékolja, megküldi a végrehajtónak/felszámolónak, majd a teljes vételárat átutalja a végrehajtónak/felszámolónak.

•

Ha a megyei földhivatal a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadja, vagy az árverés sikertelen, a föld a Nemzeti Földalapba kerül. A földalapkezelő szerv a becsértéket a végrehajtó/felszámoló részére utalja át.

III. FEJEZET: A HASZONÉLVEZETI JOG ÉS A HASZNÁLAT JOGÁNAK MEGSZERZÉSE 37. § (2014. május 01.)

1)

Semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog) szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít ilyen jogot.

A közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog esetében a II. fejezetnek a tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseit e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Fftv. 13-15. § szerinti nyilatkozatokat a haszonélvezőnek is meg kell tennie. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. 2) A haszonélvezeti jogot legfeljebb 20 éves időtartamra lehet alapítani.

3) A haszonélvezeti jog megszerzésének megengedett mértéke tekintetében a 10. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 16. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

4) A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés érvényességéhez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

Törvény erejénél fogva megszűnt haszonélvezeti jog Fétv. 108. § (1) A 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog továbbá használat joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik. alapításkor és szerződéssel Lásd még: Inytv. 94. § és Inyvhr. 126. § (2) Semmis a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló olyan szerződés, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott időtartamig fennálló haszonélvezeti jog jogosultja a haszonélvezeti jog megszűnését követő időtartamra kötött. 2014. február 25. után kötött semmis (3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamig fennálló haszonélvezeti jog jogosultja által a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatályba lépése előtt létesített, a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik. 2014. február 25. előtt kötött megszűnik

IV. FEJEZET: A FÖLD HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 38-59. § vázlatosan 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat és rekreációs célú földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. A tanya lakó-, és gazdasági épület használatának - a földtől elválasztott - önálló átengedésére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 39. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52-55. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 58. § (1) A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot.

Használati jogosultság 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. Kivételek: (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti. Lásd még: rekreációs célú földhasználati szerződés [38. § (1a) bek.] 41. § Nem szerezhet földhasználati jogosultságot a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek; b) a nyilvánosan működő részvénytársaság.

A haszonbérlet időtartama, a haszonbér megfizetése

A haszonbérlet időtartama [44. §] (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. A haszonbér megfizetése [50. §] (1) A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis. (2) A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Ha a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés a naptári év végét megelőzően 6 hónapon belül jött létre vagy a hatósági jóváhagyáshoz kötött haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv a naptári év végét megelőző 90 napon belül hagyta jóvá, az első esedékes haszonbért a szerződés létrejöttét követő évre vonatkozó haszonbérrel együtt kell teljesíteni, kivéve, ha a felek más határidőben állapodnak meg. A haszonbérleti szerződés módosítása [58.§] (1) A szerződés jóváhagyást igényel, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. (2) A haszonbérleti szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést - annak aláírásától számított 8 napon belül - a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából.

Előhaszonbérleti jog 46. § Erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg: 1.1. a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása, 1.2. a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszövetkezetet, aki számára a haszonbérlet célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.

helyben lakó, helybeli illetőségű állattartó telep a föld fekvése szerinti teleülésen szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ág 57/2014. (IV. 30.) VM rendelet helyben lakó, helybeli illetőségű szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ág

2. közös tulajdonban álló föld vonatkozásában harmadik személy javára történő haszonbérbe adása a földműves tulajdonostársat;

A tulajdonostársat harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén, mint elfogadó nyilatkozattevő illeti meg e jog.

3. a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, akinek a lakóhelye illetve, akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

Volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.

Előhaszonbérleti jog 46. § 4. az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel,

5. az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik,

6. az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál.

7. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül;

helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;

8. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül;

helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;

9. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A földműves jogosulti csoportokon belül azonos ranghelyen több előhaszonbérletre jogosult között az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő: 1) családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, 2) fiatal földműves, 3) pályakezdő gazdálkodó.

Nincs előhaszonbérleti jog [48. §]

E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén.

Jóváhagyást nem igényel [59. §] (2014. május 01.) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása (kérelemre igazolást állít ki erről a tényről): a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez.

V. FEJEZET: A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS: 60 - 67. § - 2014. január 01. Lásd még: Fétv. XII. fejezet 60. § (1) Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. 61. § Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.

Semmisség megállapítása iránt az ügyész pert indíthat, semmis kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen.

62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. 62 – 64. § Szankció:

a) felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. b) mulasztási bírságot szab ki (a bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg) c) a bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll d) 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld kivételével intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról.

67. § A kényszerhasznosítás a tulajdonjogot nem érinti.

határozattal rendeli el, legfeljebb köv. gazdasági év végéig, elszámolási kötelezettség

Végintézkedés, egyezség •

Végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás) (Fftv. 34. §)

A Földforgalmi törvény 6. § (2) bekezdése szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végrendeleti örökös - feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat. [8. § (1) bek.] A Földforgalmi törvény 37. § (4) bekezdését a haszonélvezeti jog végrendeleti juttatása esetében is alkalmazni kell. [8. § (2) bek.] A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti [Hetv. 71. § (2) bek d)] és megkeresi a szakigazgatási szervet. A végintézkedés nélkül is megkeresheti, ebben az esetben a megkeresés tartalmazza az örökös adatait. Ügyintézési határidő 30 nap (30 nappal meghosszabbítható). A szakigazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a feltételek teljesítéséről vagy megtagadja a kiadását. Hatósági bizonyítvány hiányában a végintézkedés ezen része semmis és nem adható át. [Hetv. 71. § (6) bek] (2) A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni.

•

Egyezség (Fétv. 21. § és 40-44.§)

A tulajdonjog átruházásáról szóló egyezség megkötését követően, de még a közjegyző jóváhagyását megelőzően kell megkeresni a szakigazgatási szervet. Ügyintézési határidő 30 nap (30 nappal meghosszabbítható). A szakigazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a feltételek teljesítéséről vagy megtagadja a kiadását. Hatósági bizonyítvány hiányában az egyezség semmis és nem hagyható jóvá.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet !

Dr. Sóvári Tibor osztályvezető E-mail: [email protected] Tel: +36 66 540-581