2010. Pünkösd
AZ MCSSZ ICHTHÜSZ KÖZÖSSÉGÉNEK LAPJA
XVI. évf., 2. szám
"A Mester itt van és hív téged" (Jn 11,28) ... én nem feledkezem meg rólad! Olvasandó: Ézsaiás 49,7-17 – hangzott Ézsaiás próféta bátorítása a babiloni fogság népéhez, és hangzik hozzánk is magányunkban, természeti katasztrófákban és nemzeti sorskérdéseinkben is egyaránt. Ezévi Pünkösdünket és nyilvánvalóan az azt követô heteket, hónapokat is meghatározza a trianoni tragédia 90 éves évfordulója, országunk észak-keleti részének árvizes megpróbáltatása, a vihartépte hajdúsági és szabolcsi települések sorsa, az országos esôk, belvizek, talajvizek kártétele, de bizonyára azok az ígéretes társadalmi jelenségek is, amelyek különös reménységet adnak jövendônket illetôen tavasz óta. A feledés ugyan a túlélésnek az eszköze, az emlékezet pedig sokszor a fájdalmakat tartja életben, mégis igaz az, hogy a feledés és feledékenység a hûtlenséggel és a felelôtlenséggel rokon, amíg az emlékezet a megtartást és a megmaradást szolgálja. Így az áldozatos emlékezés és emlékeztetés megôriz hagyományokat, értékeket, nyelveket és mûvészeteket. Az emlékezôk pedig éppen ezáltal az emlékezés által ôrzik meg nemzeti és kulturális azonosságukat. Az emlékezés a megmaradás eszköze emberi viszonylatban is. Még inkább így van azonban az isteni gondviselés és megigazítás valóságában. A hûtlen népnek fogságban kellett bûnhôdnie, de Isten nem felejti ott népét. A nép már lemondott önmagáról, de Isten prófétája által emlékezteti ôket arra, hogy Ô nem mond le róluk. Ennek az isteni emlékezetnek hazatérés, helyreállíttatás, építkezés és önrendelkezés lett a gyümölcse a zsidó nép életében, és így van ez a mi népünkkel is. Ha emlékezünk bûnbánattal vétkeinkre és hálával a bocsánatra, akkor remélhetünk jövendôt és örökkévalóságot. A cserkészek pedig ennek a reménységnek a megvalósítására kötelezik el magukat fogadalomtételükkel, amikor Isten, haza és az embertárs iránti kötelességük hûséges teljesítítésére vállalkoznak. Dr. Bóna Zoltán cst.
Gyertek az Ichthüsz építõtáborba Dunavarsányba, július 5-10! (16. old.) Voltatok már a tihanyi református templomban? (9. old.)
“Állíts magadnak jelzõoszlopokat " /Jer 30,21/ Egy cserkészrendezvény margójára Szerény lapunk rendszeres olvasói tudják, hogy ezt a rovatot másfél évtizeden keresztül dr. Kovács Bálint cserkészéletrajz írásai töltötték meg, amelyek gazdag és életes példatárat adnak minden idõk cserkészei számára. Bálint bácsi hazament. A rovat marad, és a tervek szerint – mint ahogy azt az elmúlt számunkban is tettük – idõsebb cserkészeknek az elmúlt húsz évben szerzett tapasztalataival fogjuk megtölteni. Az alábbiakban dr. Teleki József cst. írását közöljük, aki azonban nem általánoságban, hanem egy konkrét élményét megosztva tanít bennünket. Észrevétele fontos a maga konkrétságában, de szinbolikus üzenete is van mindannyiunk számára túlmutatva a konkrét jelenségen. (a szerk.)
A cserkészparkban 2010. május 8-án nézõje és mint régi rendezõje, drukkere voltam a cserkész tájékozódási futásnak. A verseny szép volt, igen jól szervezett és változatos. Megbotránkoztam azonban azon, hogy a nagyszámú versenyõ, nézõ és szervezõ közül csak háromnak volt sapka a fején ebben az erdei bozótosban. Kérdezem, „ki látott már sapka vagy kalap nélkül erdészt, vadászt, vadõrt az erdõben, étkezés kivételével?” Azért nem látott, mert õk védekeznek az erdõ veszélyei ellen. Csak mi, erdõjáró cserkészek és turázók nem! Pedig gondolnunk kellene a különbözõ gombás fejbõrbetegségekre, kullancsokra, atkákra és egyéb porszennyezõdésekre. Nézzük csak a kullancsokat. Ennyi cserkész között nincs senki, aki felhívná a figyelmet, pl. a kullancsok által terjesztett fertõzések veszélyeire. A cserkészpróbáknak sem része ez a kérdés?! Hazánkban az ötszáz kullancs fajta közül veszélyesnek minõsülõ ixodeszek és dermacentorok nem hagyatkoznak a gyenge látásukra, mert a melegvérû ember és állat hõsugarait messzirõl megérzik és abba az irányba indulnak. A kullancsok megtalálhatók az erdõ füves talaján, a bokrok levelein és faágakon. Egy kullancs három, négyezer tojást rak le évente. A kikelõ lárvák vedlés után imágó alakban, még az egy millimétert sem érik el, de már a szülõtõl örökölt fertõzéseket át tudják adni. Testszínûek, így nehezen vehetõk észre az emberi bõrön. Szeles idõben is terjednek, a szélben széttárt lábaikat vitorlaként használják. A cserkésznek a természetet szeretni kell, a szép tájakat meg kell látogatni, a kullancsok ellen azonban védekezni kell. A kiránduláshoz nyakban, kézfejeknél zárt, világos ruházatot kell viselni. Nem lehet fejfedõ nélkül kirándulni, mert a fejszõrzet a legjobb megkapaszkodó hely, innen vándorol a vékony nyirkos bõrfelületekre. Léteznek kullancs riasztó spray-k, de ezek magukban kevesek. Erdõben nem a divat az elsõdleges, hanem a célszerüség! Jó munkát! dr. Teleki József cst. 2
“A kisgyermek pedig növekedett, és erõsödött lélekben" /Lk 1,80/ Amit a felhôk között tanultam Édesanyám szavak nélkül ültette a szívembe, hogy a gyerekeinkért mindenrôl le lehet mondani. A család oltárán való áldozat lehet örömteljes. Ugyanakkor nem tagadom, hogy a legnagobb örömök közé tartozik ha egy anya azt tapasztalja hogy hitvese és gyermekei élménydús meglepetésben részesítik. Ez történt velem. Még sosem ültem repülôgépen. Megszervezték, hogy egy négyszemélyes gépen, csak mi ketten és a pilóta felszállhattunk a felhôk közé. Figyeltem a pilótát. Megfontoltan, lassan emelte föl a gépet. Az elsô élmények életre szóló nyomokat hagytak: amit máskor órákig tettünk meg, most percekbe tellett. Amikor egy felhô közeledett felénk, egy kis hidegáramlatot tolt maga elôtt, ami megrázta a gépet. Nem féltem, mert biztos kézben éreztem magam. Folyamatosan tájékoztatott és beszélt a pilóta hozzánk, hogy a kezdeti feszültséget oldja. Mire jó a beszélgetés!!! Sok, számomra új szót hallottam: 12 csomós szél, 2000 láb magasság... Az ember azt gondolná, fent az égben teljes a szabadság, amit átél az ember. Ennek a feltétele az állandó kapcsolat az irányító toronnyal. Minden újabb manôver elôtt, tájékoztatta a tornyot és engedélyt kért. Milyen jó lenne, ha úgy tudnánk élni, hogy tájékoztatjuk az Urat és kérdezzük a manôvereinkrôl! Nem mintha Ô nem tudná a helyzetünket, de ez a mi érdekünk. Az engedelmesség, a mi szabadságunk és szárnyalásunk alapja. A folyamatos, meghitt kommunikáció, megelôzheti a pánikszerû katasztrófákat... Ahogy távolodtunk, emelkedtünk a magasba, egyre kisebbnek kiszolgáltatottabbnak éreztem az emberi életet. A Balaton fölött aranyhídon repültünk. Magasból, felülrôl minden máshogy látszik. Ami lent hatalmas, az felülrôl pici. A hétköznapokban is jó lenne Isten szemszögébôl, felülrôl figyelni a dolgokat, kapcsolatban lenni vele és rábízni magunkat... Különösen nagy ajándék volt, hogy vezethettem a gépet. Amikor magamhoz húztam a kormányt felfelé, amikor eltoltam magamtól lefelé repültünk. Ez ismerôs jelenség az emberi kapcsolatokban is!!! Kinéztem egy utat a földön, ami jól látható volt és próbáltam az irányt tartani. A legnagyobb igyekezetem ellenére pont az ellenkezô irányban haladtunk. Hamar mondtam, hogy szeretném visszaadni a kormányt. A földi dolgaimban is vagyok így... Évek óta lent azt élem át, hogy dolgozom, küszködöm, tanulok, rakom az alapokat, hol itt, hol ott. Elfáradok. Amikor felemelkednek az összerogyott dolgok, már nem veszek részt benne. Most pedig olyan helyzetben szárnyalok, amiért nem tettem semmit. Itt ülök és mint a szivacs szívom magamba a látványt, az élményt, a szeretetet, ami körülvesz. A Tihanyi Apátság felett, még egy pohár pezsgôvel is koccinthattunk romantikusan. Bár a földön csak az úrvacsora borát szoktam inni, de ott a napfényben szárnyalva, az áttetszô pici buborékokba egy pillanatra beleképzeltem az Aranyváros ragyogását, „ahol nem lesz könny, sóhaj, betegség, halál…, amit Isten készített el az ôt szeretôknek”. Ehhez az úrvacsorán át Isten kegyelmi ajándékának az elfogadása az út. Nekem sem volt más dolgom, csak elfogadni a nagy ajándékot, amely számomra nagy tankolás volt Isten és családom szeretetébôl is. Mindez erôt ad lent a földön is. Nagyné Kele Márta
3
"Egymás terhét hordozzátok" (Gal 6,2) Pünkösdi Portya a Bethleneseknél Idei pünkösdi ünnepi portyánkat rendhagyó módon rendeztük meg, mivel csapatunk két részre oszlott, és így két különbözõ módszerrel, két különbözõ útvonalon jutottunk el a közös táborhelyünkre. Az egyik csoport Újpesttõl evezett fel Tahitótfaluig, ahol találkoztak a gyalog érkezõkkel, õk ugyanis Visegrádtól indultak és a Visegrádi-hegységen keresztül, a Vörös-kõ érintésével jutottak el a találkozópontra. Az evezéssel a nyári táborunkra készítettük fel magunkat, terveink szerint ugyanis nyáron Táton fogunk táborozni, és – legalábbis a csapat egy része – evezve fog oda feljutni. Aki esetleg még nem tudott volna evezni, az a második nap délutánján elsajátíthatta az evezés alapvetõ technikáját. Ezalatt különbözõ gasztronómiai élvezetekben volt részünk a parton. Pünkösd vasárnapján csapatunk részt vett a tahitótfalusi ünnepi istentiszteleten. Az idõjárás viszontagságaival néha meg kellett küzdenünk, de ennek ellenére nagyon jó hangulatban telt a hétvégénk. Filep Dorottya 15. Bethlen Gábor cscs.
15. Magyar Nemzeti Rovásverseny Idén tizenötödik alkalommal rendezte meg csapatunk az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztályával közösen a Magyar Nemzeti Rovásversenyt, amely a Karácsony Sándor Regös Napok keretein belül zajlott április 10-én. Ezúttal jóval többen vettek részt versenyünkön, 4
mint a megelõzõ években, szám szerint 43-an. Az egyes kategóriákat bõvítettük. Korosztály és tudásszint alapján történt a besorolás, sõt idén a mester kategóriában nem volt korhatár, ezért az idõsebbek is bátran megmérettethették magukat. Most is külön kategóriaként szerepelt a botrovás. További újítás, hogy aki mester kategóriában és botrovásban kielégítõ eredményt ér el, automatikusan megkapja az MCSSZ által elismert rovásírás különpróbát – idén heten érdemelték ki. A díjak hagyományos módon értékes könyvek voltak. Öröm volt látni a sok versenyzõt Dunavarsányból, Soltról, Kismarosról, Csepelrõl, Csillaghegyrõl és Szilágysomlyóról. Évrõl-évre gyarapodik a résztvevõk száma, és egyre változatosabbak a programok. Reméljük, jövõre ennél is többen vesznek majd részt rendezvényünkön! A díjAzottAk NévsoRA Kezdõ szint:
1. Holmár Lászlóné
2. Tandari Betti 2. Turú Márton 2. Móricz Levente 2. Füzesi Krisztián
3. Szigeti Kamilla
Haladó szint: 16 év alatt 16 év fölött
1. Horváth Anita 1. Fodor Emese
2. Fejes Viktória 2. Lőcsei Linett
3. Nagy Réka 3. Ősi Barnabás
Mester szint:
1. Báldy Tamás
2. Margitay Adél
3. Dénes Zoltán
1. Kiss Szilárd 1. Ollé Tibor
2. Kiss Botond 2. Miss Nándor
3. Juhász Szabolcs 3. Dénes Zoltán
Botrovás:
11 év alatt 11-13 év
1. Loc Imre 1. Móricz Zsuzsanna
13 év fölött
16 év alatt 16 év fölött
3. Kovács Marianna 3. Parragh Benedek
Ezúton is köszönjük nagylelkû támogatóinknak, hogy lehetõvé tették programunk színvonalas megszervezését: • Budapesti Református Öregdiákok Török Pál Egyesülete • Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium • Magyar Cserkészszövetség Országos Központ • Magyar Cserkészszövetség X. (pesti) Cserkészkerülete • Kráter Mûhely Egyesület Kiadó Király Júlia 15. Bethlen Gábor cscs. 5
Fogadalomtétel jótékonysági kaláccsal Csapatunk 21 évvel ezelôtti megalakulása óta mindig különös figyelmet fordított arra, hogy – egyházi/alapítványi fönntartása és primér támogatottsága mellett – a város csapata legyen abban az értelemben, hogy nyitott Dunavarsány minden polgára iránt, hogy szolidáris Du na var sány minden feladata iránt és készséges minden olyan dunavarsányi programban való részvételre, amely a cserkészet elveivel és céljaival összhangban van. Ennek jegyében került megrendezésre az ez évi fogadalomtételünk június 5én szombaton a Dunavarsányi Napok rendezvénysorozatának részeként. Az újjáalakult csapat huszonegyedik fogadalomtételén örömöt okozott, hogy számos újoncból lett kiscserkész, kiscserkészbôl cserkész, cserkészbôl felnôtt cserkész. Öröm volt, hogy ott voltak az alapító atyák, ott voltak a gilde-nyakkendôs támogatók. Jó volt látni, hogy többen voltunk, mint sok éven keresztül, és jó volt azt is hallani, hogy nem mondunk le arról a minôségrôl, amelyet egyébként olyan nehéz elérni. Nem utolsó sorban volt jó hallani Bajzáth Endrének a bizonyságtevô szavait, aki huszonegy esztendôvel ezelôtt alapító kiscserkészként tett fogadalmat, s most arról beszélt, hogy mi mindennel lenne szegényebb a cserkészet nélkül. Az alábbiakban az ô szavaiból idézünk. 6
Tisztelt Ünneplô Gyülekezet! A cserkésznyakkendôt nyakamba 1989. június 11-én Felfödi Bertalan római katolikus plébános, csapatunk újjáalapítója akasztotta. Ennek immár 21 éve… Ekkor 89ben, gyermekfejjel egy olyan döntés elé állítottak, amely mára kiderült, életem egyik legfontosabb és legjobb döntése volt… Akkor, aki nem készült cserkésznek, azt még kötelezôen vagy kisdobosnak, vagy úttörônek avatták fel… Sokan, a haldokló rendszer végóráiban még nem is merték vállalni az új – ám mégis ôsi – értékrendet, talán féltek a rendszer bosszújától. Engem, 10 és fél évesen azzal próbáltak távol tartani a cserkészettôl, hogy ha az újjáéledô mozgalomhoz csatlakozom, akkor nem kaphatom meg a „kiváló kisdobos” oklevelet és kitûzôt. Megmondom ôszintén, elgondolkoztam… Ma már persze mosolygok ezen, ám mégis nyomot hagyott bennem, hiszen élénken emlékszem rá… És mint említettem, életem egyik legfontosabb és legjobb döntését hoztam meg. Csak egy emléklappal és egy kitûzôvel lettem szegényebb, ám az elmúlt 21 év cserkészként annyi élménnyel, kalanddal, lehetôséggel ajándékozott meg, amelyet napokig sorolhatnék, akkor sem érnék a végére… Külön örömmel tölt el az, hogy a 89-ben fogadalmat tett gyermekekbôl a mai napig aktív cserkészként ketten vagyunk tagjai a Kossuth Lajos cserkészcsapatnak. Bóna Zoltán barátom és én. Ezt a 21 éve tartó barátságot is a cserkészetnek köszönhetem. Tágabb baráti társaságomba tartoznak olyanok, akik az elsô 5-6 évben voltak csak tagjai a csapatnak. Ám amikor leülünk beszélgetni és anekdotázni, arról az 5-6 évrôl szól számukra minden élmény, minden kaland és nem az azt követô másfél évtizedrôl, amikor már eltávolodva éltek csapatunktól. Szerintem, mára már bánják is, hogy kamasz fejjel nehezebben vették a „kényelmetlennek tûnô” dolgokat a cserkész MUNKÁT (így csupa nagy betûvel!) és az önfeledt bulizást, a kötelezettségektôl mentes szórakozást választották. Gyermek és fôleg kamasz fejjel hihetetlennek tûnhet az, hogy a szórakozás magasztosabb élményt nyújt, ha ezt egy egymásra figyelô, egymásért dolgozó közösségben tesszük, ahol mindenkinek vannak kötelezettségei és felelôssége. Én ezt is itt a Kossuth Lajos cserkészcsapatban éreztem át, tanultam meg. 7
Kedves Cserkésztestvérek! Arra gondoltam, hogy beszédemben megpróbálom leírni azt, hogy milyen ember is lennék most, ha akkor 21 éve másik utat választok. De ez nem fog menni… Nem tudok és nem is akarok belegondolni… Inkább arra emlékezem, hogy milyen élményekkel is gazdagodtam, az elmúlt immár több mint két évtizedben: Emlékszem, amikor 89-ben az elsô nagytáborba indultunk, ám olyan nehéz volt a hátizsákom, hogy a sorakozónál magával rántott. Emlékszem, hogy 90-ben a cserkészekkel léptem át életemben elôször a nyugati határt. Elôször a cserkészcsapattal jutottam el Erdélybe és Felvidékre is. A cserkészet szerettette meg velem a vízitúrázást és folyóinkat. Mint sokan közületek, én is egy cserkész sítáborban, csatoltam fel elôször léceket, engem is Dezsô bá’ tanított meg síelni. Rengeteg szebbnél szebb vízitúrán vettünk részt, évrôl évre csodálatos helyeken vannak a nagytáboraink. Végezetül köszönetemet fejezem ki a teljesség igénye nélkül azoknak a cserkész felnôtteknek, akik példásan adták át a leckét cserkészetbôl az elmúlt évtizedekben: Felföldi Bertalannak és Jakus Istvánnak, Nagy Feri bá’-nak és Bálint Lászlónénak – Klári néninek – Surányi Györgynek – Gyu-nak – és Bóna Zoltánnak – Zoli bá’-nak. Végezetül pedig köszönetemet fejezem ki, csapatunk parancsnokának, Csobolyó Eszternek is. Neki – és persze magunknak is – azt kívánom, hogy húsz év múlva, amikor újra itt állunk majd, valamelyik ma fogadalmat tett vagy megújított kiscserkész, az ô nevével kezdje el a „a köszönet hosszú listáját”. Nem csak a dátummal kapcsolódtunk a városnapokhoz, hanem sátrat is állítottunk a fôtéren. E sátorban pedig kûrtöskalácsot sütöttünk azért is, hogy méltó koronát adjunk az Erdélyi Kör pityókalevesének és a Soli Deo Gloria Közösség ôz/ kecskepörköltjének. A sok kiló lisztbôl sütött kalács az említett menü részeként nem csak kedvelt csemegévé lett, hanem az 55.000 forintos közös bevétel forrásaként is fontos szerepet töltött be, amelyet az árvízkárosultaknak küldtünk el. 8
Tudjuk, hogy a cserkészet a hétköznapokban vizsgázik. De azt reméljük, hogy az ünnepélyes, sikeres vizsga inspiráló erô lesz számukra a hétköznapokban is. Jó munkát végeztünk június 5-én, jó munkára vállalkozunk máskor is és jó munkát kívánunk minden cserkésztestvérünknek. Csobolyó Katalin
kirándulás a tihanyi református templomba A szokásos februári, balatonfüredi Icthüsz Közgyûlés keretében szombaton egy gyors és korai ebéd után a csapat két részre oszlott. Az egyik társaság Eplénybe indult síelni, a „bátrabbak és kalandvágyóbbak” pedig Tihany megismerésére és a környék felderítésére vállalkoztak. Természetesen a tihanyi apátság volt az elsô állomásunk. Megcsodáltuk a páratlan panorámát. Kunszt Henrik pápai cserkésztestvérünk vezetésével látogatást tettünk az apátság közelében lévô református templomban. Ki látta már? Éppen takarították a templomot és a környékét, így be tudtunk nézni a belsejébe is és a vendégházat, az egykori parókiát is megtekinthettük kívülrôl-belülrôl. Nagyon szép és gondozott, szépen berendezett helyiségeket találtunk. Érdemes ezt is megtekinteni, ha a közelben járunk. Igazi kuriózum a híres apátság árnyékában. Majd a tanösvényre léptünk és Teleki Józsi bá’ vezetésével megismerhettük a helyi nevezetességeket, a kecskeköröm legendáját, de szó került a tihanyi visszhangról, az itt termelt levenduláról, a belsô tó történetér. Az ingó kövek kialakulása és érdekes látványa igazán lebilincselô. Néhány képet készítettünk, ahol egy-egy cserkész beállt a kô alá és úgy tettek, mint akik tartják a követ, mondván, hogy elküldjük a családjaiknak azzal, hogy sajnos a kirándulás alkalmával „ elrontották” a követ és vissza kellett betonozni. ôk pedig tartják, amíg meg nem köt a beton. Tehát a hazaérkezés kissé csúszni fog. Egy kis játék után folytattuk utunkat és tovább élveztük a csodálatos februári napsütést és a környéket. Kirándulásunk utolsó állomása a révkikötôben volt, ahol integettünk az éppen megérkezô komp utasainak, és napoztunk a móló kövein. Láttuk a szemközti oldalon felépült viaduktot, ami önmagában grandiózus, de a társadalmi háttér ismeretében számunkra inkább csak megalomán. Nincs sok értelme, de legalább néhányan százmilliókat kerestek rajta! Egy kicsit elfáradva, de élményekkel megtelve értünk haza. Igazán tanulságos és érdekes kirándulás volt. Nagy László cst. 9
"Lábam elõtt mécses a te igéd......" /Zsolt 119,105/ Emlékeztetô a MCSSZ Ichthüsz Közösségének Közgyûlésérôl, Balatonfüred, 2010. február 26-28. A Közgyûlést budapesti, dunavarsányi, jármi, monori, pápai és rákoscsabai cserkészek alkotják. I. Péntek este Zászlófelvonás, köszöntô és vacsora után Buday Barnabás, az MCSSZ elnöke az alábbiak szerint összegezte a Szövetség munkáját. Bevezetés: nagy lendülettel és olykor túlzott önbizalommal kezdték a munkát. Sok mindent elértek, de sok minden befejezetlen az ígéretekbôl. Ugyanakkor érettebbek lettek és készek a Szövetség vezetésének folytatására. Nevelés: Legfontosabb tevékenység az EINK megalkotása. Legyen egy kézikönyv, ami kifejezi, hogy mit értünk azalatt, hogy valaki cserkészmunkát folytat. Kialakult egy kis kör, amelyik foglalkozik ezzel a kérdéssel és elég jól állnak vele. Szervezet: A stabilizálás terén keményebb feladatokkal szembesültek, mint gondolták. Sok ígéretbôl, mint például tagkártya nem lett semmi. Gond van továbbra is a tagnyilvántartással és következményeivel. Nehéz a szükséges pénzeket elôteremteni a szakértôk díjazására. Feszültség van a vezetés és az OIB között. Ugyanakkor pozitív elôremozdulás van a székház mûködtetésével, a pályázatírásokkal, szakemberek alkalmazásával kapcsolatban. Kommunikáció: Gyenge pont, hogy a Magyar Cserkészt nem sikerült újraindítani. A Vezetôk Lapja sem jelenik meg úgy, ahogy kellene. A www.cserkesz.hu honlap viszont egész jól mûködik. Sok mindent lehet rajta látni, gyakran frissítik. MCSSZ mozgalom kifelé való népszerûsítése elkezdôdött. Mitôl lesz vonzó és korszerû a cserkészet? Mi az igazi célja? Melyek az aktuális értékek? – kérdésekre az elnök a következôket válaszolta: egy olyan „vagány” ifjúság kialakítása, akiknek fontos a teljesítmény – például barlangászat, evezés, továbbá a közösségi lét és a hit. Az Ichthüsz Közösséggel illetve a felekezeti közösségeknek a Szövetségen belüli szerepével kapcsolatban az elnök irányadó állásfoglalást nem tett. A régi kérdés, nevezetesen hogy a spiritualitás tisztességes, ökumenikus építô megjelenése hogyan kaphatná meg a Szövetség struktúrájában és ethoszában az ôt megilletô helyet ez alkalommal is megválaszolatlan maradt. Az Ichthüsz vezetôi újra felajánlották a két évvel ezelôttit, nevezetesen azt, hogy találjuk meg azt 10
az új vezetô közösséget, akik az Ichthüsz kilencven éves hagyományát a jelenlegi szövetségi munkában a cserkészet és a cserkészek javára tudják fordítani. Ehhez a jelenlegi vezetés teljes nyitottságot ajánl fel. A felajánlásra a válasz ismét jövôre utaló általánosságokban merült ki. Az elnök ugyanakkor beszámolt a tisztújítási Közgyûlés elôkészületeirôl és bizalmat kért a jelenlegi vezetésnek. A közgyûlés köszönetet mond az elnök cserkésztestvéri látogatásáért, a kellemes, igazán cserkészies beszélgetésért. Ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ismét az derült ki, hogy a szövetség vezetôsége továbbra sem mutat hajlandóságot annak a pozitív szerepnek az átgondolására, amit az Ichthüsz közösség az MCssz fénykorában, de még az újjáalakult 90-es évek idejében is áldásosan betöltött. II. szombat A szombat délelôtt és este tematikus munkával, a délután pedig egyik csoportnak tihanyi kirándulással, a másik csoportnak pedig eplényi síeléssel telt. 1.) Bóka István Balatonfüred polgármestere, országgyûlési képviselô beszél a város életérôl. Így tudjuk meg például, hogy a városnak markáns református gyökerei, 16.600 fô állandó lakosa, nyáron 35-40 ezer fô lakosa van. Így az infrastruktúra az év nagy részében kihasználatlan, ugyanakkor idegenforgalmi szempontból a városnak továbbra is ígéretes jövôje mutatkozik. A képviselô úr utal a nemzetpolitikai problémákra is. Kiútként említi egyébként a helyi önkormányzatok által is támogatott, megerôsödô kis közösségek kezdeményezéseit. A közgyûlés hálásan köszöni polgármester úr látogatását. életére és a város életére áldást és békességet kíván. 2.) Az elnök a tegnap esti beszélgetés okán megerôsíti, hogy nekünk továbbra sincs más dolgunk, mint hogy az MCSSZ-re jó szívvel figyeljünk, ahol csak lehet találjuk meg a szolgálat lehetôségét és minél inkább találjuk meg annak módját, hogy a saját értékeinkkel gazdagítsuk a magyar cserkészetet függetlenül attól, hogy ezt bárki kéri, megköszöni, érti vagy sem. 3.) Az elnök utal a kiosztott Ichthys újság aktuális számára. Elmondja, hogy 16. évfolyamába lépett a folyóirat. Ha valaki ezt ôrzi gazdag irodalmi, meditációs, ének és cserkésztörténeti kincset tudhat magáénak. A közgyûlés megköszöni a lap íróinak, szerkesztôjének, kiadójának és az olvasóknak is a munkáját. kéri, hogy akik tehetik, anyagilag is támogassák a lap megjelenését és terjesztését. 4.) Az elnök elmondja, hogy tíz évi ígérgetés után egy MEÖT pályázat segítségével elkészült az Evangéliumi Ichthys Cserkész Alapítvány honlapja, ami egyben természetesen saját honlapunknak tekinthetô. Az említett Ichthys újság 11
egyébként papíron tartalmazza a honlapnak a tartalmát. Nyilván a cél az, hogy a jövôben a honlapon is megjelenjenek a lapnak bizonyos fejezetei. A közgyûlés megköszöni a honlap létrehozását és karbantartását. Buzdítja a csapatokat, hogy a honlapra küldjék el híreiket, eseményeiket, véleményeiket és természetesen ezt megelôzôen rendszeresen olvassák azt. 5.) 2009-es Ichthys programok a.) Jó érzéssel emlékezünk tavaly ilyentájt rendezett balatonfüredi Közgyûlésünkre, amelynek eredményeként vettünk részt b.) a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinatán Debrecenben, ahol megfelelô volt a cserkész megjelenés. Cca. 200 cserkész volt jelen Budapestrôl, Miskolcról, Dunavarsányról, Monorról, Jármiból, Kisvárdáról, Debrecenbôl és bizonyára más városokból is. c.) SDG/Ichthüsz építôtábor Dunavarsányban megtörtént. Sajnos a külsôs részvétel az idén is nagyon gyenge volt, ezért külön köszönetet mondunk a monoriaknak és Soczó András bá’-nak. A munka értelmes és érdemes volt, amelynek kapcsán talán idén el is készül az a kis farm, ahol a háziállatok életének ismerete mellett lovaglásra is lesz lehetôség. d.) Az Ichthys nagytábor Ágasegyházán/Izsákon sikeres és jó tábor volt. Szép a hely, gazdag programok voltak sok résztvevôvel. Köszönet illesse az izsákiakat és monoriakat, akik a tábort szervezték és a tábornak a törzsét adták. e.) Rendben megtörtént a berekfürdôi fórumunk is, amelynek fénypontja az volt, hogy „hazafelé menet” temetôlátogatáson vettünk részt Debrecenben öregcserkészek életével ismerkedtünk és sírjuknál kegyelettel fôt hajtottunk: Rábold Gábor, Kovács Ferenc, Kovács Lajos, Debreceni Ferenc. Köszönet illeti Molnár Szabolcs és cserkésztársainak vendégszeretetét. f.) E helyen is sajnálattal nyugtáztuk, hogy a rákoscsabai csapat az utolsó percben lemondta az Adventi Cserkésznapra szóló meghívását . Isten iránti hálával mondunk köszönetet a fenti programokon elnyert áldásokért, gyarlóságainkat pedig az Ô megbocsátó szeretetébe ajánljuk. 6.) 2010-es programok a.) A BKIE 1910-ben alakult. Ez az elsô cserkészcsapat Magyarországon, mint ahogy azt 1912-ben létrejött Magyar Cserkészszövetségben elnyert sorszáma is mutatja. E helyen is sajnáljuk, hogy a Magyar Cserkészszövetség vezetôségének történelemhamisítást is megér az, hogy ezt tagadja. Ugyanakkor testvéri szeretettel és nagy örömmel nyugtázzuk, hogy a nagybecskereki gimnázium évkönyvében is szó van ebben az évben a cserkészetrôl, sôt azt is örömmel vesszük tudomásul, hogy a cserkész elnevezés a gimnázium angol tanárának, Králik Lászlónak a nevéhez fûzôdik. Tehát az elsô magyar csapat megalakulásának 100 éves évfordulóját méltóképpen meg kell ünnepelni. Sok variáció felmerült, végül a következô határozat született: 12
Az ünnepségre esetleg a Pünkösdöt megelôzô pénteken, szombaton vagy a karácsony sándor Regôsnapokon kerülhetne sor. továbbgondolásra a következô cserkészek nyertek megbízatást: Németh viktória – Rákoscsaba, Csobolyó Eszter – dunavarsány, Nagy László – Monor, kunszt Henrik – Pápa, Barta kati – jármi, tóth Gergô – Budapest. b.) Idén nem lesz Ichthys nagytábor, de a csapatok táborai nyitottak cserkészek fogadására. c.) SDG/Ichthüsz építôtábor: július 5-tôl 10-ig SDG Közösségi Ház, Dunavarsány d.) Berekfürdôi fórum október második hétvégéjén. e.) Jelenjünk meg fáklyákkal október 31-én Reformációi Emlékparkban, ahogy ezt tavaly is tettük. f.) Adventi cserkésznap legyen kegyeletes mint máskor Budapesten. A 15 sz. Bethlen, 812 sz. Csaba vezér csapat szervezze meg közösen. Kovács Bálint sírját mindenféleképpen meg kellene látogatni. A közgyûlés kéri, hogy a táborok legyenek nyitottak, akik pedig feladatot vállaltak, azok teljesítsék azt. Nagytábornak tekinthetô az sdG építôtábor, ezért külön figyelemre méltó. A 100 éves BkIE és a 90 éves Ichthüsz évfordulóról erkölcsi kötelességünk megemlékezni. 7.) A ConCordia 2010 programon az Ichthüsz szervezetten nem vesz részt. Csobolyó Eszter és Bóna Zoltán viszont vállalják a protestáns, spirituális szolgálatot. A közgyûlés köszöni a fenti szolgálat elvégzését. 8.) Somogyi Dezsô felvetésére, amely szerint 100 éves a Leánycserkészet a közgyûlés támogatásról biztosít minden konkrét programot. Ha ezt a Leányszövetség szervezi, szívesen részt veszünk. A 100 éves évfordulónkon mi is megemlíthetjük azzal együtt, hogy az Ichthüsz közösség pedig 90 esztendôs. 9.) A közgyûlés ismét felajánlja, hogy aki egy szervezett vezetôképzésre kíván a csapatából ôrsvezetôt vagy segédtisztet küldeni, az ezt Bóna zoltánnak névvel jelezze húsvétig és ô a megfelelô vezetôképzô keretnél eljár. III. vasárnap A Közgyûlés résztvevôi vasárnap Balatonalmádiban vettek részt az istentiszteleten, ahol Steinbach József püspök szívélyesen üdvözölte a cserkészeket. Azt követôn pedig a vállalkozó kedvûek még egy utolsót síeltek Eplényben. K.m.f.
Nagy László cst. titkár
Csobolyó Katalin jegyzôkönyvvezetô
Dr. Bóna Zoltán cst. elnök 13
Reflexió Solymosi Balázs cst. Ichthüsz értékelésére
tisztelt vezetôtiszt Úr! kedves Balázs! Örömmel emlékezem a korábbi megkeresésedre, s szeretném hinni, hogy segítséget jelentett a válaszküldeményem. Bármikor örömteljes szeretettel kész vagyok hasonló, vagy más jellegû kooperációra. A május 29-i Közgyûlés kapcsán tanulmányoztam a vezetôtiszti jelentést és így olvastam az Ichthüszrôl szóló fejezetet. A Táborkeresztesek hasonló okból meg is szólítottak és felvetették, hogy esetleg közösen reflektálhatnánk a sommás megállapításokra. Erre – miattunk – azért nem került sor, mert mint kiderült nekik inkább a részletekben van problémájuk, a mi ügyünk pedig lényegi és tartalmi jellegû és így sokkal összetettebb. Elôször is egy kicsit reflektálok a szavaidra. 1.) Örömmel vettem, hogy görög betûkkel írtad nevünket, amelybôl az is következett, hogy nem esett benne hiba. Ha csak tehetjük mi is így használjuk. 2.) Valóban gyengéink közé tartozik, hogy „egy szûk csoport szívügye”, de ez nem biztos, hogy az ügyet minôsíti. Jézusnak elôször tizenkettô, aztán tizenegy tanítványa volt. Elég „szûk kör” és elég sokáig hatástalan is, de egyszer valami megmozdult. Akik Közösségünket ignorálják, vagy akik – nyilván saját kliséik, sztereotípiáik vagy valós, de már régen nem érvényes tapasztalataik alapján – támadják, lehet hogy többen vannak és lehet, hogy hatásukban messzire érnek, de ez a hatás sosem munkálja az MCSSZ javát. 3.) Viszont dicséretnek vesszük, hogy felismered bennünk az „egymás iránti szeretetet” és hogy „örömmel találkozunk”, amit lehet hogy a Magyar Cserkészszövetség általában eltanulhatna tôlünk. 4.) Lehet, hogy ez volna a nevelés terén az elsô és legfontosabb hatásunk az egész cserkészközösségre nézve. Valamikor ez is fô cél volt és úgy látszik ma is érvényes. Az ôsegyháznak a legnagyobb hatása az volt a Római Birodalomra, hogy szerették egymást. Lehetne a fô célja a magyar cserkészetnek, hogy ezt tudja üzenni a magyar társadalomnak. 5.) Ami az EINK-et illeti valóban lehettünk volna/lehetnénk tematikusabbak. Itt bizonyos mértékig nincs mentségünk. A fennmaradó mértékben viszont annyiban van, hogy egy felváltva támadott és ignorált közösség a dolog természeténél fogva hajlamos, hogy befelé forduljon és ne lelkesedjen újabb ignorálások és támadások begyûjtésére. 6.) Nagyon sok példát mondhatnék a fentiekre, de mondok egy általánosat és egy konkrétat: - Általános: a Magyar Cserkészszövetség vezetôsége cca. tíz éve nem hajlandó tisztességesen, tiszta lappal, krisztusi alázattal, nyitottsággal, szeretettel és bi14
zalommal szembenézni a cserkészközösség ökumenikus karakterébôl származó következményekkel: elônyökkel, lehetôségekkel és feladatokkal. - Konkrét: ez sok helyen, sokféleképpen tükrözôdik. Az elmúlt esztendô Betlehemi láng/MCSSZ karácsonyi ünnepsége e téren minden korábbi év gyarlóságát meghaladta. Természetesen ettôl még önmagában lehetett szép ünnepség, de nem a magyar százéves cserkészet szellemében történt, aminek a legsúlyosabb jele a másik cserkész szeretetlen kizárása. 7.) Ha az MCSSZ vezetôsége egyszer igazán evangéliumi értékkel és mértékkel komolyan venné ezeket a kérdéseket/jelenségeket – gondolkodás nélkül tudok mondani további huszonöt példát – az jót tenne a cserkészetnek. Tudod miért? Mert a magyar társadalomnak a nagyrésze ideértve az egyháziakat is, legjobb esetben úgy vélekedik az egész Magyar Cserkészszövetségrôl, mint ahogy Te az Ichthüszrôl: „… nagyon szûk csoport szívügye és sajnos hatásában sem ér messzire… Programjaik öncélúak, maguknak tartják. ”. Egyébként az utolsó megállapításodban nem érzek súlyos vádat, mert valóban nem közönségnek kívánunk szolgálni programjainkkal, hanem azoknak, akik vallják, hogy „Jézus Krisztus a cserkészetnek is Ura”, tehát a cserkészetben is a hit, remény és szeretet minôsít minden más tevékenységet. Ezek a cserkészek viszont ezeken a programokon is mint az MCSSZ cserkészei vesznek részt. 8.) Az utolsó mondatodnak nagyon örültem: „Megújulásra igény van, de az eddig mûködési kereteket alaposan újra kell gondolni, hogy miként tudjuk a lelkiségi munkát minden napok aprópénzeire váltani.” Ha konkrét programokban gondolkodunk, akkor ezt a programot akarja a jelenlegi Ichthüsz vezetés is. Ezért hívunk meg benneteket – eddig nem sok eredménnyel – évente egyszer. Ezért ajánlottuk és ajánljuk föl, hogy átadjuk a vezetést azoknak, akik protestánsként cserkészkednek de az Ichthüszt – nyilván az említett klisék és tévhitek okán – eddig elkerülték. Ezért forszíroznánk a közös karácsonyokat és minél több találkozási lehetôséget. Ezért küldtük el fiatal teológushallgatónkat a ConCordia 2010 – számunkra nem túl könnyû és élvezetes – megbeszéléseire és ezért készülünk az ottani szolgálatra. A „keretek alapos újragondolása”-ra tehát készek vagyunk. Azt azonban valljuk, hogy ezt sem a kereteken belül sem a kereteken kívül lévôk önmagukban nem tudják elvégezni. Ha csak a belüliek végzik, akkor „egy szûk csoport szívügye marad” – mint mondod. Ha csak a kívüliek végzik, akkor romboló lesz – mint ahogy mindannyian látjuk. Végre együtt kellene végezni. Ehhez ajánlja magát az Ichthüsz Közösség vezetôsége teljes nyitottsággal, krisztusi szeretettel és az MCSSZ iránti lojalitással. A Közgyûlésre ezúton kívánok cserkésztestvéri szeretettel áldást és békességet: Dr. Bóna Zoltán cst. az Ichthüsz Közösség elnök 15
Nemzeti örökségünk újabb darabjai 2010.május 27-én a Kiskunhalasi Thorma János múzeumban 21 fôs rováskutató-csoport a 16 db-os, kétszáz éves halasi rováspálcát, az alföldi juhászok hagyatékát, hiteles és eredeti rovásemléknek fogadta el, amely ezzel a nemzeti örökségünk részévé vált. Büszkék vagyunk, hogy a kutató-csoport döntéshozó munkájában dr. Teleki József cst. cserkésztestvérünk is részt vett. a szerk.
Ichthüsz építôtábor A learning by doing régi cserkész alapelv valamint a 3. cserkésztörvény, no meg a barátság és cserkésztestvériség jegyében leszünk együtt dunavarsányban július 5-10. között az ez évi építôtáborunkban. Azon túlmenôen, hogy épülünk ismeretben, testi erôben és baráti közösségben kezünk munkája által épül majd egy olyan kvázi farm, ahol hamarosan lovak, kecskék, juhok, disznók és baromfik tartása is szolgálják az élet tiszteletét, az ember és természet együttélésének teremtési rendjét, a gondoskodásnak a tanulását s nem utolsó sorban lovaglásra, sok okos, értelmes foglalkozásra adnak lehetôséget. Épül továbbá a néhány kilométerre lévô Duna parton egy olyan táborhely, amely a helyi csapaton túl is vízi programok szervezésére, vízitúrák szolgálatára kínál teljes nyitottsággal jó lehetôséget. Egy nap 6 órás munkából és sok érdekes, élmény-gazdag programból fog állni. Reménységünk szerint szászrégeni cserkészek is már készülnek ezekben a percekben, hogy legjobb tudásuk szerint járuljanak majd hozzá e hagyományos dunavarsányi ichthüsz cserkészprogram sikeréhez. Mindannyiótokat szeretettel várunk. Érdeklôdni illetve jelentkezni az
[email protected] e-mailcímen valamint a 06-20-9143-893, 06-30-637-8170 telefonszámok egyikén lehet. Részvételi hozzájárulás 600 forint/nap. 724. sz. Kossuth Lajos cserkészcsapat és az Ichthüsz Közösség A Magyar Cserkészszövetség ICHTHÜSZ Közösségének folyóirata (ISSN 1219-6479) kiadja az Evangéliumi ICHTHYS Cserkész Alapítvány, www.ichthyscserkesz.hu 2336 dunavarsány, kolozsvári u. 7. kdB 13597539 12302010 00031878 Felelõs kiadó: Nagy László. szerkeszti: a szerkesztõ bizottság A Bizottság elnöke: Dr. Bóna Zoltán. Fõszerkesztõ: Tóth Gergely A bizottság tagjai, a rovatvezetõk: 1. A Mester itt van és hív téged (Jn 11,28) - Igemagyarázat 2. Állíts magadnak jelzõoszlopokat (Jer 30,21) - Visszaemlékezések Bóna Zoltán 3. A kisgyermek pedig növekedett, és erõsödött lélekben (Lk 1,80) - Módszertan Szõlõsi György 4. Egymás terhét hordozzátok... (Gal 6,2) - Csapatélet Somogyi Dezsõ András 5. Örüljetek az Úrban mindenkor! (Fil 4,4) - Ének-Játék-Humor Botos Mária 6. Lábam elõtt mécses a te igéd... (Zsolt 119,105) - Hivatalos rész Nagy László A lap megrendelhetõ Közösségünk címén: 2336, Dunavarsány, Kolozsvári u. 7. T.: 06-30 637-8170 e-mail:
[email protected] • www.ichthyscserkesz.hu
16
