T Á P L Á L KO Z Á S T U D O M Á N Y V I . É V F O LYA M 1 . S Z Á M
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
A MÉHEN BELÜLI TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG A GYERMEKKORRA ÁTHÚZÓDÓ KOGNITÍV HATÁSAI
A
MÉHEN BELÜLI TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG HATÁSSAL LEHET A KORAI
POSZTNATÁLIS ÉLETEN KÍVÜL A GYERMEKKOR EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRA IS, TANULMÁNYUNKBAN A GYERMEKKORI KOGNITÍV KÉPESSÉGEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉST TÁRGYALJUK.
A A t e r h e s s é gi ko r h o z v i s z o nyítottan kis születési súly ko g n i t í v k ö v e t ke z m é n y e i a g y e r m e k ko r b a n
MÉHEN BELÜLI MEGFELELÕ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG IGEN FONTOS AZ
EGÉSZSÉGES POSZTNATÁLIS NÖVEKEDÉSHEZ, ÍGY A KÖZPONTI IDEGRENDSZER MÛKÖDÉSÉNEK DIFFERENCIÁLÓDÁSÁHOZ ÉS FEJLÕDÉSÉHEZ IS.
SI SÚLY MEGNÖVEKEDETT PERINATÁLIS MORBIDITÁSSAL ÉS MORTALITÁSSAL JÁR, A KÜLÖNBÖZÕ KÓRÁLLAPOTOK PEDIG ÖNMAGUKBAN IS KÁROSAN BEFOLYÁSOLHATJÁK A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ALAKULÁSÁT.
Az intrauterin növekedés retardációja hatással lehet az idegrendszer fejlõdésére. Több vizsgálat eredménye felvetette, hogy a volt SGA-újszülöttek rosszabbul teljesítenek a kognitív funkciót felmérõ tesztekben különbözõ életkorokban (1. táblázat). Egy retrospektív kohort vizsgálatban (7) az 1921-ben született gyermekek születési adatait hasonlították össze a 11 éves korban Moray House-teszttel mért kognitív funkciókkal. Többszörös regressziót végezve megállapították, hogy a Moray House-teszt pontértékeinek varianciáját 15,6%-ban a szülõk szociális helyzete, a születési súly, a gyermek életkora a Moray House-teszt elvégzésekor, az anya korábbi terhességeinek száma és a gyermek „törvényessége” (házasságban született vagy sem) határozta meg. A vizsgálati témánk szempontjából legfontosabb eredménye az volt, hogy a születési súly és hossz, valamint a Moray House-teszt pontok között szignifikáns pozitív összefüggést találtak. Egy másik kutatócsoport skandináv gyermekek IQ-ját hasonlította össze a születéskori adatokkal (8). A volt SGA-újszülöttek átlagosan négy ponttal alacsonyabban teljesítettek a non-verbális tesztben, mint a terhességi korhoz viszonyítottan normális súllyal született (appropriate for gestational age, AGA), hasonló korú gyermekek, míg a verbális tesztben átlagosan 3 ponttal alacsonyabb teljesítményt nyúj-
AZ
INTRAUTERIN NÖVEKEDÉS RETARDÁCIÓJA ÉS AZ EBBÕL ADÓDÓ KIS SZÜLETÉ-
JELEN
TANULMÁ-
NYUNKBAN AZ ALACSONY SZÜLETÉSI SÚLLYAL, DE IDÕRE SZÜLETETT ÚJSZÜLÖTTEK KÉSÕBBI KOGNITÍV TELJESÍTMÉNYÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT FOGLALJUK ÖSSZE.
SZÁMOS
KUTATÁS EREDMÉNYEI IGAZOLNI LÁTSZANAK AZT IS,
HOGY A KIS SZÜLETÉSI SÚLY (SMALL FOR GESTATIONAL AGE,
SGA)
FOKO-
ZOTT KOCKÁZATOT JELENT BIZONYOS FELNÕTTKORI KRÓNIKUS MEGBETEGE-
(1, 2, 3), AMELYEK KÖZÜL A HIPERTÓNIA (4), (5) ÉS A DYSLIPIDAEMIA (6) KAPOTT HANGSÚLYT. AZ ALACSONY SZÜLETÉSI SÚLY A FELNÕTTKORI KRÓ-
DÉSEK KIALAKULÁSÁRA IS A
2-ES
TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS
KÜLÖNÖS
NIKUS BETEGSÉGEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉT JELEN MUNKÁKBAN NEM TÁRGYALJUK, EBBEN A VONATKOZÁSBAN ANGOL
(1, 3)
ÉS MAGYAR
(2)
ÖSSZEFOGLALÓ MUNKÁKRA UTALUNK.
tottak. Viszont a szülõi teszteredményeket is számításba véve, a szülõk non-verbális, illetve verbális IQ-ja a gyermek IQját 20, illetve 30%-ban határozta meg, míg az alacsony születési súly mindössze 2, illetve 1%-áért volt felelõs. A kutatócsoport egy másik tanulmányában (9) az elõzõ gyermekek viselkedését vizsgálva az aktivitást felmérõ altesztben találtak szignifikáns különbséget, de a szülõi faktorok a variancia 13%-át magyarázták, míg a kis születési súly csupán 1%-ot, tehát a kis születési súly nem bizonyult szignifikáns rizikófaktornak az óvodai viselkedési problémák szempontjából. Larroque és mtsai. (10) 20 éves, volt SGAújszülötteket vizsgálva megállapították, hogy az idõre született volt SGA-újszülöt55
SZABÓ ÉVA ., JAKOBIK VIKTÓRIA BIOLÓGUS, MAROSVÖLGYI TAMÁS, OKL. VEGYÉSZ, DECSI TAMÁS DR. DR
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM, GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKA, PÉCS
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
T Á P L Á L KO Z Á S T U D O M Á N Y
Szerzõk
Vizsgálati módszer
Életkor
Eredmény
Hawdon és mtsai. (14)
Lézine teszt, WISC-R*
10 év
figyelemhiányos-hiperaktív probléma: SGA > AGA
Hollo és mtsai. (12)
WISC-R finn és svéd verziója**
10 év
tanulási probléma: SGA > AGA
O’Keeffe és mtsai. (17)
WRAT, CBCL, YSR***
14 év
tanulási probléma: SGA>AGA Ravens IQ: SGA = AGA
Kjellmer és mtsai. (15)
flash visual-evoked response, Griffith teszt
18 hó
viselkedési problémák: SGA > AGA
Kulseng és mtsai. (16)
Knox Cube Test, CPT II, WCST****
14 év
teszteredmények: SGA = AGA
Larroque és mtsai. (10)
Kérdõív iskolával is kapcsolatos kérdésekkel
20 év
Paz és mtsai. (13)
Otis teszt; Nonverbális mátrix teszt
17 év
IQ: SGA < AGA
Shenkin és mtsai. (7)
Muray House-teszt
11 év
tesztpontok és születési súly között pozitív összefüggés
Sommerfelt és mtsai. (8)
A WPPSI-R IQ-teszt norvég verziója
5 év
IQ: SGA < AGA
Sommerfelt és mtsai. (9)
PIC, YCI, ERS
5 év
viselkedési problémák: SGA = AGA
Strauss és mtsai. (11)
WIS, Bender-Gestalt Teszt
7 év
tesztek pontjai: SGA < AGA
iskolai teljesítmény: SGA rosszabb
AGA = APPROPRIATE FOR GESTATIONAL AGE, CBCL = CHILD BEHAVIOR CHECKLIST, CPT II = CONNERS’ CONTINUOUS PERFORMANCE TEST, ERS = EXAMINERS RATING SCALE, PIC = PERSONALITY INVENTORY FOR CHILDREN, SGA = SMALL FOR GESTATIONAL AGE, WCST = WISCONSIN CARD SORTING TEST, WISC-R = WECHSLER INTELLIGENCE SCALE FOR C HILDREN – R EVISED, WPPSI-R IQ- TESZT = W ECHSLER P RESCHOOL & P RIMARY S CALE OF I NTELLIGENCE – R EVISED IQ- TEST, WRAT = R EADING S CALE OF THE W IDE RANGE ACHIEVEMENT TEST, YCI = YALE CHILDRENS INVENTORY, YSR = YOUTH SELF REPORT * NEWCASTLE BEHAVIOUR INVENTORY, YOUNG READING TEST, EYSENCK PERSONALITY QUESTIONNAIRE, CONNERS’ TEACHER QUESTIONNAIRE, NEWCASTLE EDUCATIONAL QUESTIONNAIRE; ** CONNERS’ ABBREVIATED TEACHER RATING SCALE, CONNERS’ ABBREVIATED PARENT RATING SCALE; ***RAVENS STANDARD PROGRESSIVE MATRICES TEST; ****TRAIL MAKING TEST A&B, STROOP COLOUR-WORD TEST
1 . T Á B L Á Z AT: A TERHESSÉGI KORHOZ VISZON Y Í T O T TA N K I S S Z Ü L E T É S I S Ú LY (SGA) ÉS A GYERMEKKORBAN MÉRT KOGNITÍV F U N K C I Ó K AT V I Z S G Á L Ó TA N U L MÁNYOK
tek rosszabb iskolai teljesítményt nyújtottak 12–18 éves kor között, mint a kontrollok. A volt SGA-újszülöttek szignifikánsan késõbb kezdték el a középiskolát és szignifikánsan többen nem szerezték meg az érettségit, mint a volt AGA-társaik. Strauss és mtsai. (11) egy kohort vizsgálatban részt vett gyermekek intelligenciáját és vizuális-motoros fejlõdését tanulmányozták. A 7 éves korban mért IQtesztben a volt SGA-újszülöttek 6 ponttal alacsonyabban teljesítettek, mint volt AGA-társaik; valamint a Bender–Gestalttesztben is szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el. A kohort vizsgálat egy alcsoportjában olyan testvérpárokat tanulmányoztak, ahol az egyik testvér SGA, míg a másik AGA-újszülött volt; öszszevetették a születéskori fejkörfogatot az IQ-val és a vizuális-motoros fejlõdéssel. Azoknál a testvérpároknál, akik fejkörfo56
gata között 3 cm-nél nagyobb különbség volt a születéskor, a kisebb fejkörfogatú testvér 7 éves korban szignifikánsan alacsonyabb értékeket ért el mind a Wechsler Intelligencia Skálán, mind a Bender– Gestalt-teszten. Egy másik kutatócsoport finn gyermekek iskolai teljesítményét vizsgálta 10 éves korban (12). A volt SGA- és AGA-újszülöttek IQ-ja között nem találtak szignifikáns különbséget, bár a volt SGA-újszülöttek a komplex vizsgálat több altesztjében is szignifikánsan rosszabbul teljesítettek. A szülõk szignifikánsan több tanulási problémáról számoltak be volt SGA-újszülöttek esetében. A tanárok is nagyobb figyelemhiányról és passzivitásról számoltak ugyan be a volt SGA-újszülötteknél, de a két csoport közötti különbség nem volt szignifikáns. Paz és mtsai. (13) szintén szignifikánsan alacsonyabb IQ-t mértek
GYERMEKORVOS T Á P L Á L KO Z Á S T U D O M Á N Y
volt SGA-újszülöttekben 17 éves életkorban mint AGA-társaikban, de a kis születési súly és a rosszabb iskolai teljesítmény között regressziós analízissel nem találtak összefüggést. Hawdon és mtsai. (14) 38 volt SGA-fiúkat (születési súly 2 percentilis alatt) hasonlítottak össze volt AGA-gyermekekkel 1011 éves életkorban, és a volt SGA újszülöttek körében szignifikánsan több figyelemhiányos-hiperaktív viselkedési problémát találtak. Egy másik vizsgálatban (15) 25 SGA- és 21 AGA-újszülöttet hasonlítottak össze 18 hónapos korban, és az SGA-csoportban szignifikánsan több fejlõdési és viselkedési problémákat találtak. Kulseng és mtsai. (16) 60 volt SGA és 83 kontroll fiatalt hasonlítottak össze több teszt segítségével. A volt SGAújszülött fiatalok a Wisconsin Card Sorting Tesztben, valamint a Stroop ColourWord Tesztben tendenciajelleggel több hibát vétettek ugyan, de a megfigyelt különbség a fiatalok két csoportja között nem bizonyult szignifikánsnak. Egy ausztrál munkacsoport (17) 5051 volt SGA-újszülöttet és kontroll fiatalt vizsgálva a volt SGA-újszülötteknél több tanulási problémát, a lányok esetében pedig több figyelemhiányos problémát talált, a Ravens IQ-pontok esetében azonban nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kognitív funkciót a gyermekkor különbözõ szakaszaiban vizsgáló tesztekben a volt SGA-újszülöttek általában szignifikánsan gyengébb teljesítményt nyújtottak, mint a kontrollként vizsgált AGAújszülöttek. Azonban az SGA-újszülöttek kognitív teljesítményét is elsõsorban a családi és környezeti tényezõk határozták meg, a terhességi korhoz viszonyítottan alacsony születési súly befolyásoló hatása szerény mértékûnek bizonyult. A hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakkal való méhen belüli ellátottság és a ko g n i t í v t e l j e s í t m é n y g y e r m e k ko r b a n A hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak (long-chain polyunsaturated
fatty acid, LCPUFA), így a dokozahexénsav (C22:6n-3, DHA) és az arachidonsav (C20:4n-6, AA) fontos szerepet játszanak az emberi idegrendszer igen intenzív perinatális fejlõdésében (18). Nagy menynyiségû DHA és AA beépülését figyelték meg az agykéreg és a retina lipidstruktúráiba (19, 20, 21) a terhesség harmadik trimeszterében, valamint az élet elsõ néhány hónapjában. A DHA és az AA a 18 szénatomot tartalmazó esszenciális zsírsavakból, az n-3 alfa-linolénsavból (C18:3n-3, ALA), illetve az n-6 linolsavból (C18:2n-6, LA) keletkeznek az emberi szervezetben. Mivel a magzat enzimrendszere nem képes szintetizálással fedezni az intrauterin növekedés LCPUFA-igényét, így a beépülõ DHA és AA nagyrészt a placentán keresztül az anyai étrendbõl származik (22). Több vizsgálat is felvetette a várandós nõk étrendjének n-3 zsírsavakkal történõ kiegészítése a magzati idegrendszer fejlõdésére kifejtett kedvezõ hatásának lehetõségét. Bár az irodalmi adatok a szupplementáció hatásosságáról ellentmondóak (23), azt megállapíthatjuk, hogy a nagy dózisú DHA-szupplementáció megemelte a csecsemõk vérének DHA-tartalmát. Több kutatócsoport kettõsen vak, placebóval kontrollált vizsgálatokból származó, a vizsgált csoportok statisztikai összehasonlításán alapuló eredményei nem igazolták ugyan a szupplementációnak az idegrendszer érésére kifejtett kedvezõ hatását a korai perinatális idõszakban (24, 25, 26), de a köldökzsinórvér magasabb DHA-tartalma és az érettebb központi idegrendszeri mûködés között mindhárom tanulmány szoros pozitív összefüggést mutatott ki a regresszió analízis módszereivel. Ezen eredmények alapján felvetõdik, vajon az n-3 zsírsavakat tartalmazó anyai táplálék-kiegészítés hatással lehet-e a gyermekkorban vizsgált kognitív funkciók alakulására? Három tanulmány vizsgálta a születéskori DHA-ellátottság (amely a méhen belüli ellátottságot tükrözi) és a gyermekkori kognitív funkciók közötti összefüggést K-ABC-teszt segítségével. Ghys és mtsai. (27) 128 gyermeket vizsgáltak meg négyéves korban az ún. KABC-teszt holland adaptációjának (Groningen Developmental Scale, GOS) segít57
TOVÁBBKÉPZÉS
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
2 . T Á B L Á Z AT: A HOSSZÚ SZÉNLÁNCÚ TÖBBSZÖRÖSEN TELÍTETL E N Z S Í R S AVA K K A L VA L Ó S Z Ü L E TÉSKOR MÉRT ELLÁTOTTSÁGOT ÉS A GYERMEKKORBAN MEGHATÁROZOTT KOGNITÍV FUNKCIÓK AT V I Z S G Á L Ó TA N U L M Á N Y O K
T Á P L Á L KO Z Á S T U D O M Á N Y
ségével. Nem találtak szignifikáns összefüggést a kognitív fejlõdés és a születéskor mért plazma-, és vörösvértestmembrán lipidek DHA- és AA-tartalma között. Bakker és mtsai. (28) szintén nem találtak szignifikáns összefüggést a születéskori DHA-, illetve AA-ellátottság és a 7 éves korban mért kognitív funkciók között. Ezzel ellentétben Williams és mtsai. (29) 435, volt idõre született újszülött látásélességét vizsgálták 3,5 éves korban. Azoknál a gyermekeknél, akik édesanyja a várandósság során több tengeri halat evett, szignifikánsan jobb látásélességet tapasztaltak (2. táblázat). Helland és mtsai. (30) négyéves gyermekek intelligenciáját vizsgálták a K-ABCteszt segítségével placebóval kontrollált, kettõsen vak vizsgálatukban. A gyermekek édesanyja a terhesség 18. hetétõl vagy n-3 zsírsavakban gazdag tõkehalmáj olajat, vagy n-3 zsírsavat gyakorlatilag nem tartalmazó kukoricaolajat kapott. Azok a gyermekek, akik édesanyja n-3 zsírsav-kiegészítést kapott a terhesség és a szoptatás során, szignifikánsan jobb teljesítményt mutattak a mentális feldolgozás altesztben. A többszörös regressziós analízis eredményei szerint a gyermek
Szerzõk
Vizsgálati módszer
Bouwstra és mtsai. (31)
Hempel-teszt, BSID
a mentális feldolgozás altesztben szerzett pontjait meghatározó egyetlen szignifikáns változó az anyai DHA-bevitel volt. A plazma foszfolipidek négyhetes korban mért dokozapenténsav- (C22:5n-3, DPA) és DHA-tartalma, valamint a négyéves korban mért intelligencia-pontértékek között pedig szignifikáns pozitív összefüggést találtak. Egy a Pécsi Gyermekklinika Táplálkozástudományi Kutatócsoportjával együtt dolgozó holland kutatócsoport a közelmúltban publikált vizsgálatában (31) a születéskori zsírsavellátottság és a 18 hónapos kisdedek neurológiai, mentális és pszichomotoros fejlõdése közötti összefüggéseket kerestek. Szignifikáns pozitív összefüggést találtak az ún. neurológiai optimalitási pontszám (NOS) és a köldökzsinór vénás vér AA-tartalma között. A NOS szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatott, ha a köldökzsinór vénás vér DHA-tartalma a legalacsonyabb kvartilisben volt. A születéskori alacsony DHAstátusz tehát kevésbé kedvezõ neurológiai kondíciókkal volt összefüggésben 18 hónapos életkorban. Kutatócsoportunk egy korábbi, placebóval kontrollált, randomizált, kettõsen vak vizsgálatában (32)
Életkor
Eredmény
18 hó
pozitív összefüggés a NOS és a születéskor mért AA-értékek között, a születéskor mért DHA legalacsonyabb kvartilisában NOS
7 év
nem találtak összefüggést a születéskor mért DHA- és AA-ellátottság és a kognitív funkciók között
Ghys és mtsai. (27)
K-ABC-teszt holland adaptációja (GOS)
4 év
nem találtak összefüggést a születéskor mért DHA- és AA-ellátottság és a kognitív funkciók között
Helland és mtsai. (30)
K-ABC-teszt
4 év
a mentális feldolgozás altesztben jobban teljesítettek a terhesség alatt DHA-t kapó nõk gyermekei
Williams és mtsai. (29)
látásélesség vizsgálata
3,5 év
a várandósság alatti nagyobb DHA-bevitel és a jobb térlátás között találtak összefüggést
Bakker és mtsai. (28)
K-ABC-teszt
BSID = BAYLEY SCALES AA = ARACHIDONSAV
OF I NFANT
DEVELOPMENT, NOS =
58
NEUROLOGIC OPTIMALITY SCORE
GOS = GRONINGEN DEVELOPMENTAL SCALE, DHA =
DOKOZAHEXÉNSAV,
GYERMEKORVOS T Á P L Á L KO Z Á S T U D O M Á N Y
várandós anyákat szupplementált DHAval, 5-metil-tetrahidro-folsavval, mindkettõvel, vagy placebóval a terhesség 20. hetétõl a szülésig. A köldökzsinórvérbõl izolált vörösvértestek mindkét lipidfrakciójában szignifikánsan magasabb DHA-értékeket találtunk azokban az újszülöttekben, akik édesanyja DHA-t tartalmazó táplálék-kiegészítõt kapott a terhessége folyamán, mint a kontrollcsoportban. A szupplementációs vizsgálatban részt vett újszülöttek gyermekkori neurológiai utánkövetésével szeretnénk arra a kérdésünkre választ kapni, hogy vajon az újszülöttkori jobb DHA-ellátottság kedvezõbb gyermekkori neurológiai státusszal hozható-e összefüggésbe. Ezt a vizsgálatot az Európai Unió 6. keretprogramja támogatja, a vizsgálat anyaggyûjtése, az elsõ eredmények 18–24 hónap múlva várhatóak. K ö v e t ke z t e t é s e k Összefoglalóan megállapítható, hogy a kognitív funkciót a gyermekkor különbö-
TOVÁBBKÉPZÉS
zõ szakaszaiban vizsgáló tesztekben a kis születési súlyú (small for gestational age, SGA) újszülöttek általában szignifikánsan gyengébb teljesítményt nyújtottak, mint a kontrollként vizsgált normális súlyú (appropriate for gestational age, AGA) újszülöttek. Azonban az SGAújszülöttek kognitív teljesítményét is elsõsorban a családi és környezeti tényezõk határozták meg, a terhességi korhoz viszonyítottan alacsony születési súly befolyásoló hatása szerény mértékûnek bizonyult. A hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakkal (LCPUFA) való méhen belüli ellátottságnak önmagában is szerepe lehet a kognitív funkció késõbbi fejlõdésében. Várandós nõk n-3 LCPUFA táplálék-kiegészítése befolyásolhatja a posztnatális n-3 LCPUFA-ellátottságot, és hatással lehet az idegrendszer érésére is. Bár az irodalmi adatok részben ellentmondóak, azonban több tanulmány is pozitív öszszefüggést igazolt a születéskori DHAellátottság és a gyermekkori kognitív funkciók között.
Irodalom 1 . De B o o H A , Ha rd i n g J E. Th e d eve lo p m e n t a l o ri gi n s o f a d u l t d i s e a s e ( B a r ke r ) hy po t h e s i s. Au s t N Z J Ob s t e t Gy n a e c o l 2 0 0 6 ; 4 6 : 4 – 1 4 . 2 . S z at h m á ri M , V á s á r h e ly i B, Tu l a s s ay T. A k i s s z ü l e t é s i s ú ly é s egye s f e l n õ t t ko ri b e t eg s é ge k k ap c s o l at a . A h i po t é z i s, a z a z t a l á t á m a s z t ó a d ato k é s a k é t s é ge k . Or v He t i l 2 0 0 2 ; 1 4 3 : 2 2 2 1 – 2 2 2 8 . 3 . Mo o re V, Dav i e s M. E a r ly l i f e i n fl u e n c e s o n l at e r h e a l t h: t h e ro l e o f nu t ri t i o n . As i a Pa c i fi c J C l i n Nu t r 2 0 0 1 ; 1 0 : 113–117. 4 . Hu x l ey R R , Sh i e l l AW, L aw C M. Th e ro l e o f s i ze at b i r t h a n d po s t n at a l c at ch u p gr o w t h i n d e t e r m i n i n g s y s to l i c blo o d p re s s u re: a s y s t e m at i c rev i ew o f t h e l i t e r at u re. J Hy p e r t e n s 2 0 0 0 ; 1 8 : 815–831. 5 . N ew s o m e CA , Sh i e l l AW, Fa l l C H, e t a l. Is b i r t h we i g h t re l at e d to l at e r g l u c o s e a n d i n s u l i n m e t ab o l i s m? – A s y s t e m at i c rev i ew. Di ab e t Me d 2 0 0 3 ; 2 0 : 339–348. 6 . Ro s eb o o m T J, va n d e r Me u l e n J H, O s m o n d C, e t a l. P l a s m a l i p i d p ro fi l e s i n a d u l t s a f t e r p re n at a l ex po s u re to t h e
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Du t ch f a m i n e. A m J C l i n Nu t r 2 0 0 0 ; 72: 1101–1106. Sh e n k i n S D, St a rr J M , Pat t i e A , e t a l. B i r t h we i g h t a n d c og n i t ive f u n c t i o n at age 1 1 ye a r s: t h e S c o t t i s h Me n t a l Su r vey 1 9 3 2 . A r ch Di s C h i l d 2 0 0 1 ; 8 5 : 189–197. S o m m e r f e l t K , A n d e r s s o n H W, S o n n a n d e r K , e t a l. C og n i t ive d eve lo p m e n t o f t e rm s m a l l f o r ge s t at i o n a l age ch i l d re n at five ye a r s o f age. A r ch Di s C h i l d 2 0 0 0 ; 8 3 : 2 5 – 3 0 . S o m m e r f e l t K , A n d e r s s o n H W, S o n n a n d e r K , e t a l. B e h av i o r i n t e rm, s m a l l f o r ge s t at i o n a l age p re s cho o l e r s. E a r ly Hu m Dev 2 0 0 1 ; 6 5 : 1 0 7 – 1 2 1 . L a rro q u e B, B e r t r a i s S, Cze rn i cho w P, L é ge r J. S cho o l d i f fi c u l t i e s i n 2 0 - ye a ro l d s who we re b o rn s m a l l f o r ge s t a t i o n a l age at t e rm i n a regi o n a l c o ho r t s t u dy. Pe d i at ri c s 2 0 0 1 ; 1 0 8 : 1 1 1 – 1 1 5 . S t r a u s s R S, Di e t z W H. Gr o w t h a n d d eve lo p m e n t o f t e rm ch i l d re n b o rn w i t h lo w b i r t h we i g h t : e f f e c t s o f ge n e t i c a n d e nv i ro n m e n t a l f a c to r s. J Pe d i at r 1 9 9 8 ; 1 3 3 : 6 7 – 7 2 . Ho l lo O, R a u t ava P, Ko r ho n e n T, e t a l.
13.
14.
15.
16.
17.
Ac a d e m i c a ch i eve m e n t o f s m a l l - f o rge s t at i o n a l - age ch i l d r e n at age 1 0 ye a r s. A r ch Pe d i at r Ad o l e s c Me d 2 0 0 2 ; 156: 179–187. Pa z I , L a o r A , Ga l e R , Ha r l ap S, e t a l. Te r m i n f a n t s w i t h f e t a l gr o w t h re s t ri c t i o n a re n o t at i n c re a s e d ri s k f o r lo w i n t e l l i ge n c e s c o re s at age 1 7 ye a r s. J Pe d i at r 2 0 0 1 ; 1 3 8 : 8 7 – 9 1 . Haw d o n J M , Hey E, Ko lv i n I , e t a l. B o rn to o s m a l l — i s o u t c o m e s t i l l a f f e c t e d? Dev Me d C h i l d N e u r o l 1 9 9 0 ; 3 2 : 943–953. K j e l l m e r I , L i e d ho l m M , Su l t a n B, e t a l. Long-term effects of intrauterine gr o w t h r e t a r d at i o n . Ac t a Pa e d i at r Su p p l 1 9 9 7 ; 4 2 2 : 8 3 – 8 4 . Ku l s e n g S, Je n n e ke n s - S ch i n ke l A , Na e s s P, e t a l. V e r y - lo w - b i r t h we i g h t a n d t e r m s m a l l - f o r- ge s t at i o n a l - age a d o l e s c e n t s: at t e n t i o n rev i s i t e d. Ac t a Pa e d i at r 2 0 0 6 ; 9 5 : 2 2 4 – 2 3 0 . O ’ Ke e f f e M J, O ’ C a l l ag h a n M , Wi l l i a m s G M , e t a l. L e a rn i n g , c og n i t ive, a n d at t e n t i o n a l p r o bl e m s i n a d o l e s c e n t s b o rn s m a l l f o r ge s t at i o n a l age. Pe d i at ri c s 2 0 0 3 ; 1 1 2 : 3 0 1 – 3 0 7 .
59
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
T Á P L Á L KO Z Á S T U D O M Á N Y
1 8 . De c s i T. A ho s s z ú s z é n l á n c ú , t ö bb s z ö r ö s e n t e l í t e t l e n z s í r s ava k s ze rep e a z e m b e ri i d egre n d s ze r ko r a i f e j l õ d é s é b e n . Or v He t i l 2 0 0 0 ; 1 4 1 : 2 7 6 7 – 2 7 7 3 . 1 9 . Fa rq u h a r s o n J, C o ck bu rn F, Pat ri ck WA , e t a l. In f a n t c e reb r a l c o r t ex p ho s p ho l i p i d f at t y - a c i d c o m po s i t i o n a n d d i e t . Lancet 1992; 340: 810–813. 2 0 . M a k ri d e s M , N e u m a n n M A , Bya rd RW, e t a l. Fat t y a c i d c o m po s i t i o n o f b r a i n , re t i n a , a n d e r y t h ro cy t e s i n b re a s t a n d f o rmu l a - f e d i n f a n t s. A m J C l i n Nu t r 1 9 9 4 ; 6 0 : 1 8 9 – 1 9 4 . 2 1 . M a r t í n e z M , Mo u ga l I . Fat t y a c i d c o m po s i t i o n o f h u m a n b r a i n p ho s p ho l i p i d s d u ri n g n o rm a l d eve lo p m e n t . J N e u ro ch e m 1 9 9 8 ; 7 1 : 2 5 2 8 – 2 5 3 3 . 2 2 . L a rq u é E, De m m e l m a i r H, B e rge r B, e t a l. In v ivo i nve s t i gat i o n o f t h e p l a c e n t a l t r a n s f e r o f 1 3 C - l ab e l e d f at t y a c i d s i n h u m a n s. J L i p i d Re s 2 0 0 3 ; 4 4 : 49–55. 2 3 . De c s i T, Ko l e t z ko B. N - 3 f at t y a c i d s a n d p reg n a n cy o u t c o m e s. Cu rr Op i n C l i n Nu t r Me t ab C a re 2 0 0 5 ; 8 : 1 6 1 – 1 6 6 . 2 4 . He l l a n d I B, Sa u g s t a d O D, Sm i t h L , e t a l. Si m i l a r e f f e c t s o n i n f a n t s o f n - 3 a n d
60
25.
26.
27.
28.
n - 6 f at t y a c i d s s u p p l e m e n t at i o n to p r e g n a n t a n d l a c t at i n g wo m e n . Pe d i at ri c s 2 0 0 1 ; 1 0 8 : E 8 2 . M a l c o l m CA , Mc Cu l lo ch D L , Mo n t go m e r y C, e t a l. M at e rn a l d o c o s a h ex a e n o i c a c i d s u p p l e m e n t at i o n d u r i n g p reg n a n cy a n d v i s u a l evo ke d po t e n t i a l d eve lo p m e n t i n t e rm i n f a n t s: a d o u b l e bl i n d, p ro s p e c t ive, r a n d o m i s e d t ri a l. A r ch Di s C h i l d Fe t a l N e o n at a l Ed 2 0 0 3 ; 88: F383–390. M a l c o l m CA , Ha m i l to n R , Mc Cu l lo ch D L , e t a l. S c o to p i c e l e c t ro re t i n ogr a m i n t e rm i n f a n t s b o rn o f m o t h e r s s u p p l e m e n t e d w i t h d o c o s a h ex a e n o i c a c i d d u ri n g p reg n a n cy. Inve s t Op h t h a l m o l Vi s S c i 2 0 0 3 ; 4 4 : 3 6 8 5 – 3 6 9 1 . Ghy s A , B a k ke r E, Ho rn s t r a G, e t a l. Re d blo o d c e l l a n d p l a s m a p ho s p ho l i p i d a r a ch i d o n i c a n d d o c o s a h e x a e n o i c a c i d l eve l s at b i r t h a n d c og n i t ive d eve lo p m e n t at 4 ye a r s o f age. E a r ly Hu m Dev 2 0 0 2 ; 6 9 : 8 3 – 9 0 . B a k ke r E C, Ghy s A J, Ke s t e r A D, e t a l. L o n g - ch a i n po l y u n s at u r at e d f at t y a c i d s at b i r t h a n d c og n i t ive f u n c t i o n at 7 y o f age. Eu r J C l i n Nu t r 2 0 0 3 ; 5 7 :
89–95. 2 9 . Wi l l i a m s C, B i r ch E E, Em m e t t P M , e t a l. L o n gi t u d i n a l St u dy o f Preg n a n cy a n d C h i l d ho o d St u dy Te a m. St e re o a c u i t y at age 3 . 5 y i n ch i l d re n b o rn f u l l - t e rm i s a s s o c i at e d with p r e n at a l and po s t n at a l d i e t a r y f a c to r s: a r epo r t f ro m a po p u l at i o n - b a s e d c o ho r t s t u dy. A m J C l i n Nu t r 2 0 0 1 ; 7 3 : 3 1 6 – 3 2 2 . 3 0 . He l l a n d I B, Sm i t h L , Sa a re m K , e t a l. M at e rn a l s u p p l e m e n t at i o n w i t h ve r y lo n g - ch a i n n - 3 f at t y a c i d s d u r i n g p r eg n a n c y a n d l a c t at i o n a u g m e n t s ch i l d r e n ’s I Q at 4 ye a r s o f age. Pe d i at ri c s 2 0 0 3 ; 1 1 1 : E 3 9 – 4 4 . 3 1 . B o u w s t r a H, Di j ck - Bro u we r J, De c s i T, e t a l. N e u ro logi c c o n d i t i o n o f h e a l t hy t e rm i n f a n t s at 1 8 m o n t h s: po s i t ive a s s o c i at i o n w i t h ve n o u s u m b i l i c a l D H A s t at u s a n d n egat ive a s s o c i at i o n w i t h u m b i l i c a l t r a n s - f at t y a c i d s. Pe d i at r Re s 2 0 0 6 ; 6 0 : 3 3 4 – 3 3 9 . 3 2 . De c s i T, C a m poy C, De m m e l m a i r H, e t a l. V á r a n d ó s a ny á k é t re n d j é n e k k i eg é s z í t é s e h a lo l a j e re d e t û n - 3 z s í r s ava k k a l: a “ N U H E A L ” n e m ze t k ö z i v i z s g á l at . Gye rm e k gy ó gy á s z at 2 0 0 5 ; 5 6 : 7 3 – 7 8 .
