A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő nonprofit szerveztek szolgáltatásközpontú leírása
Kutatási zárótanulmány Készítette: Prókai Orsolya Debrecen, 2008. február 15.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető..................................................................................................................................... 3 I. Alapvető szervezeti jellemzők .............................................................................................. 5 II. Tevékenységek ................................................................................................................... 10 III. Célcsoport......................................................................................................................... 13 IV. Munkaerő-piaci szolgáltatások....................................................................................... 16 IV.1 Munkaerő-piaci szolgáltatások a célcsoport számára ................................................. 16 IV.2 Munkaerő-piaci szolgáltatások a munkaadók számára ............................................... 22 IV.3 A munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzői .................................................................. 24 V. Erősségek és fejlesztendő területek.................................................................................. 26 Összegzés ................................................................................................................................. 29
Bevezető A Revita Alapítvány – a Megváltozott Munkaképességű célcsoporttal foglalkozó EQUAL tematikus innovációs hálózat (Hálózat) nonprofit szervezeteit képviselő UWYTA Kht. megbízásából – országos hatókörű, komplex kutatási programot hajt végre. A vizsgálat több, egymástól céljában és módszereiben jól elkülöníthető – mindazonáltal egymáshoz szervesen illeszkedő – kutatási területből áll. Végső soron minden vizsgálat terület és téma a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek munkavállalásával kapcsolatos: •
Helyzetfeltárás (1. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek helyzete a világban - nemzetközi helyzetfeltáró elemzés; 2. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek helyzete Magyarországon; 3. Jogszabályváltozások a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában).
•
Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált szervezetek 1 vizsgálata.
•
A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek vizsgálata (A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek munkavállaláshoz kapcsolódó speciális igényeinek feltárása).
•
A nonprofit szervezetek által nyújtott, a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő szolgáltatások leírása (Összehasonlítás a foglalkozási rehabilitáció komplex szolgáltatási folyamatának lépései mentén).
•
A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő szolgáltatásokat biztosító nonprofit szervezetek vizsgálata, típusalkotása (30 nonprofit szolgáltató szervezet bevonásával).
•
A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő nonprofit szerveztek szolgáltatásközpontú leírása (Megjelenési formája egy internetes felületen közzétehető dinamikus – adatbázis-alapú – szolgáltatási térkép 2 ).
1
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek akkreditációjára vonatkozó 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet, 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet, 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet alapján. 2 A szolgáltatási térkép a http://www.equalitywork.org/ oldal főmenüjéből elérhető.
3
•
A megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci (re)integrációjának vizsgálata (A nyílt munkaerőpiac szervezeteinek fogadókészsége; ismeretek, motivációk, ellenösztönzők és érdekeltségi rendszerek) Jelen zárótanulmány e komplex kutatási program részeként a megváltozott munkaké-
pességű emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő nonprofit szerveztek szolgáltatásközpontú leírása, mégpedig az interneten megjelenő szolgáltatási térkép adatbázisának feldolgozása. A zárótanulmányban a mintába került válaszadók alapvető szervezeti jellemzőinek feldolgozása mellett a tevékenységi köreik bemutatása, majd a megváltozott munkaképességű célcsoport és a munkaerő-piaci szolgáltatások részletes ábrázolása történik. A vizsgálat – és a szolgáltatási térkép – az eredeti elképzelések szerint legalább 100 db nonprofit szervezet adatait kívánta feldolgozni és megjeleníteni, azonban az adatgyűjtés meghosszabbítása és az adatszolgáltatás csatornáinak bővítése ellenére sem sikerült 80 db-nál több szervezet adatait érdemben összegyűjteni. A vizsgált csoport nagysága miatt az adatok értelmezése és használata érdekében szükséges jelezni, hogy a kutatási beszámolóban elsősorban darabszámokkal dolgozunk, hiszen ilyen adatmennyiségnél a százalékos értékek félrevezetőek lehetnek. Természetesen tendenciák bemutatására ezt a technikát is használtuk, de ez minden ilyen esetben kiemelésre került.
4
I. Alapvető szervezeti jellemzők Az adatlapot kitöltők legfontosabb szervezetei jellemzőinek áttekintésekor vizsgáljuk a válaszadók jogformáját, az alapítás évét, a működési hatókört és a humán erőforrást, valamint a különböző tanúsítványi formák megszerzését. Ezeket az adatokat a szervezetek többsége a rendelkezésünkre bocsátotta, az érvényes választ adók száma minden esetben 70 db (tehát majdnem 90%) fölött marad. Az 1. ábra mutatja be a válaszadó szervezetek jogi forma szerinti eloszlását: szembetűnő az egyesületek többsége, amely a minta több mint felét (47 db, 58,8%) adja. Hasonlóan karakteres az alapítványok megjelenése, ebben a formában működik a szervezetek majdnem harmada (22 db, 27,5%). E két domináns szervezeti forma mellett jóval alacsonyabb arányban a mintába került néhány közhasznú társaság (6 db) és egy közalapítvány. (Az egyéb szervezeti formát jelölő értelmezhető válaszok között egy szövetség jelenik meg.) 1. ábra A szervezetek jogi formája (db)
6
4
22
1 47 alapítvány
közalapítvány
egyesület
kht
egyéb
A minta nonprofit szervezeteinek alapítási éve rendkívül széles palettán mozog, átlagos értéke 1992, de e mögött nagy szóródás tapasztalható. A legkorábbi alapítási év 1881, és a 20. század elején is megjelenik még egy 1907-es szervezet. A rendszerváltás előtti további tíz szervezet, majd a rendszerváltáskor (1989) jött létre 6 db. A ’90-es években hoztak létre 34 db, a mintába került szervezetet, 28 db válaszadó pedig az ezredforduló utáni. Az adatlapon a válaszadó szervezetek feltűntették működésük területi hatókörét, melynek eredményeit a 2. ábra mutatja be. Hasonlóan a jogi formához itt is találkozunk egy kiemelhető és több domináns típussal is, de ebben a kérdésben nagyobb a válaszok változatossága. A legjellemzőbb a megyei hatókör (31 db, 38,8%), e mellett három nagyobb csoport alakul ki: regionális (17 db, 21,3%), országos (16 db, 20%) és települési (13 db, 16,3%) a nonprofit szervezetek tevékenységének területi hatóköre. Ettől kisebb (településrészt vagy 5
kerületet érintő), illetve nagyobb (nemzetközi) hatókörű válaszadó csak egy-egy darab jelent meg a mintában. 2. ábra A szervezetek területi hatóköre (db) 16
1
1
13
17
31
településrész/kerületi
települési
megyei
regionális
országos
nemzetközi
Nonprofit szervezetek esetében fontos kérdés, hogy az adó 1%-ának gyűjtésére rendelkezik-e jogosultsággal, illetve használja-e azt? A mintába került szervezetek 85%-a, 68 db válaszadó jogosult erre, döntő többségük él is ezzel a lehetőséggel: 65 db szervezet gyűjti is az adó 1%-okat. A nonprofit szolgáltató szervezetek többféle tanúsítvánnyal is rendelkezhetnek profiljuknak megfelelően. A 3. ábra mutatja be a különböző tanúsítványi formákkal rendelkező, illetve annak megszerzési folyamatában lévő szervezetek számát. A mintába került szervezetek között a leggyakoribb minősítés (28 db) – foglalkoztatási akkreditáció – esetében az ábrán ettől eltérő, az akkreditáció típusa szerinti csoportosítás látható: a tanúsítvánnyal rendelkezők többsége (17 db) alap akkreditált, másik része rehabilitációs (10 db), illetve egyetlen kiemelt szervezet jelenik meg. (A foglalkoztatási akkreditációs tanúsítvány esetében az ábrán nem kerül külön megjelenítésre a meglévő és a folyamatban lévő tanúsítványok megoszlása, ez utóbbi 5 db szervezetet érint.)
6
3. ábra A tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek (db) Minőségbiztosítási tanúsítvány
7
10
Foglalkoztatási akkreditáció
17
Felnőttképzési intézményi akkreditáció
5
Felnőttképzési program akkreditáció
6
2 14
0 folyamatban
1
2
Magán-munkaközvetítői engedély
van
10
5 alap
1 10
15
rehabilitációs
20
25
30
kiemelt
Az egyéb tanúsítványi formákkal rendelkező szervezetek száma egyetlen esetben sem közelíti meg a foglalkoztatási akkreditációhoz kapcsolódó értéket. Magán-munkaközvetítői engedéllyel 14 db szervezet rendelkezik, és mivel csak további egy esetében van folyamatban, valószínűleg az ilyen típusú minősítést megcélzó szervezetek már megszerezték ezt a tanúsítványt. Éppen ellenkező a helyzet a minőségbiztosítási tanúsítvány esetében, amely jelenleg 7 db szervezetnek van, ám további tíznél folyamatban van a kérelem. Egyaránt nem túl jelentős a felnőttképzési program, illetve intézményi akkreditációval rendelkező (vagy annak folyamatában lévő) szervezetek száma. A válaszadó szervezetek közel 90%-a válaszolt a humán erőforrására vonatkozó kérdéscsoportra, amely tárgyalta az összes, illetve a megváltozott munkaképességű munkatársak számát, valamint mindezt a végzett tevékenység (szakmai / operatív / egyéb) szerint. A munkatársak közé a foglalkoztatási jogviszonytól függetlenül minden, a szervezetnél dolgozó személy besorolásra került, az önkéntesek kivételével. A mintában 4 db olyan szervezet van, amely egyáltalán nem rendelkezik munkatárssal, azonban már 21 db azoknak a száma, akiknél megváltozott munkaképességű dolgozó nincs. Az összes munkatársi szám átlagértéke a válaszadó 70 db szervezetre vonatkozóan 41,6 fő, amely nem tekinthető jellemző értéknek, hiszen mögötte kifejezetten jelentős szóródás áll. A négy, dolgozóval egyáltalán nem rendelkező szervezet mellett kevesebb, mint 10 foglalkoztatottja van 22 db válaszadónak – a mintában ez az egyik leggyakoribb munkatársi létszám. 16 db olyan szervezet van, aki 11-20 fős dolgozói gárdával rendelkezik, a következő kategóriában (21-30 fő) pedig ettől is kevesebb, 8 szervezet tartozik. 30 fősnél nagyobb munkatársi gárdával 20 db szervezet rendelkezik, az értékek jellemzően 31 és 103 fő között mozognak,
7
de egy példa megjelenik 180 fős, és egy – az átlagot jelentősen felhúzó – 1100 fős munkatársi csoportra is. A tevékenységi profil szerint csoportosított humánerőforrás-arányok beszédesebb mutatókkal szolgálnak. A teljes foglalkoztatotti létszámon belül szakmai munkát végző dolgozója 5 db szervezetnek nincs (ide nem sorolva a válaszhiányokat), és pusztán 4 db további olyan válaszadó van, akinél a szakmai munkatársak aránya 10% alatt marad. A legtöbb mintába került szervezet (48 db, 60%) munkatársi körének legalább a fele szakmai munkát végez, és 14 olyan szervezet van, ahol kizárólag ezzel foglalkoznak a dolgozók. Operatív munkát végző munkatársa 22 db válaszadó szervezetnek egyáltalán nincs, és a mintába került többi válaszadónál is döntő többségében 50% alatt marad az ilyen típusú tevékenységet végző dolgozók aránya. (Pusztán két kivétel van, ahol 50% fölé megy ez az érték.) Sem a szakmai, sem az operatív munkakörbe nem sorolható dolgozója az érvényes választ adó szervezetek kevesebb, mint felének van, 38 db szervezet be tudta sorolni munkatársait az előző két kategóriába. Az e két csoporton kívül a szervezetnél dolgozók aránya a teljes munkatársi létszámon belül – természetesen csak ahol van ilyen munkatárs – teljesen változó, 3% és 88% között változik egyedi, a szervezetekre jellemző módon. Látható tehát, hogy a mintába került nonprofit szervezetek teljes dolgozói létszámát áttekintve a szakmai munkát végző munkatársak vannak jellemzően többségben, az operatív munkatársak jelenléte érezhetően alacsonyabb, az e két kategóriába nem sorolható további dolgozója pedig csak a mintába került szervezetek közel harmadának van. A 21 olyan szervezet mellett, ahol egyáltalán nincs megváltozott munkaképességű munkatárs, 49 db szervezet nyilatkozott úgy (a minta 61,25%-a), hogy van legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozója. 32 db esetében ez 10 fő, vagy az alatt marad. Ettől többen 17 db szervezet munkatársi közösségében vannak, a számok 16 és 88 fő között szóródnak jellemzően, egy példa van 1038 főre, amely az 1100 fős teljes létszámú gárdával rendelkező szervezethez tartozik; az átlagos szám – amely ismét félrevezetőnek tekinthető, hiszen a nagy létszámú szervezet torzítja az adatot – 25,71 fő. A megváltozott munkaképességű munkatársak száma mellett beszédesebb mutató lehet az összes munkatársi létszámon belüli arányuk, ám jellemző értéket vagy sávot ebben az esetben sem mondhatunk – szinte szervezetenként változik, hogy 0 és 100% között mennyi a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya. Szükséges megemlíteni azonban, hogy 4 db olyan szervezet van a mintában, amelynek minden dolgozója ebbe a csoportba tartozik.
8
A 49 db, megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmazó válaszadó szervezet között 36 db olyan van, akinek az ilyen munkatársai közül legalább egy fő szakmai munkát végez, de nagyon különböző, hogy ezek a munkatársak mekkora arányban kapnak ilyen típusú feladatot. (3 és 100% között mozog ez az érték – 7 esetben fordul elő, hogy a szervezetnél dolgozó összes megváltozott munkaképességű munkavállaló szakmai munkát végez.) Az összes, megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató szervezet (49 db) között 33 db van, amelyben ezeknek a munkatársaknak legalább az egyike operatív feladatokat végez, és általában jellemző, hogy az egy szervezeten belül dolgozó megváltozott munkaképességű személyek maximum fele dolgozik ilyen munkakörben. 5 db szervezetben van példa arra, hogy az összes megváltozott munkaképességű munkatárs ezen a területen kapott munkát. 30 db olyan válaszadó van, aki foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkatársat, ám közülük legalább egy főt nem tud sem a szakmai, sem az operaív munkát végzők közé besorolni. Rendszerint azonban ez a besorolási probléma nem csak egy dolgozót érint, hanem a szervezetnél dolgozó megváltozott munkaképességűek legalább 13%-át, illetve teljesen egyedi módon változva, jellemző arányszámok nélkül. Áttekintve a teljes foglalkoztatotti létszámon és a megváltozott munkaképességűek létszámán belül is a szakmai, operatív és egyéb munkát végző dolgozók arányát, egyértelműen létható, hogy ahol alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, ott a különböző feladattípusokhoz való beosztásuk ugyan azokat a tendenciákat követi, mint ahogyan az a teljes foglalkoztatotti létszámra jellemző. Ez a jelenség a munkavállalók esélyegyenlőségére, az egyenlő bánásmódra enged következtetni.
9
II. Tevékenységek Az adatok rögzítése során 73 db szervezet nyilatkozott az általa végzett tevékenységekről úgy, hogy meghatározta a fő profiljába tartozó, illetve az ezek mellett működtetett kiegészítő tevékenységeit. E válaszadókat átfogóan tekintve egy szervezet átlagosan összesen 9,4 db tevékenységet végez, melyből 5,2 db a fő és 4,2 db a kiegészítő tevékenység, tehát általában valamivel több a megjelölt fő profilba tartozó, mint az ezek mellett meglévő kiegészítő tevékenység (az összesnek 58,7%-a). Az összes megjelölt tevékenység szervezetenként 2 és 18 db között változik, de 2 – 5 db, illetve 13 – 18 db tevékenysége a válaszadók kevesebb, mint 20 – 20%-ának van, jellemzőbb tehát a 6-12 db összes tevékenység. Ezen belül a fő profilt adó tevékenységek száma a szervezetek között 1 és 12 db között mozog, ám csak 8 db válaszadó esetében több ez, mint 8 db. A szervezetek döntő többsége 2-8 db fő tevékenységet jelölt meg, ezen belül meglehetősen kiegyenlített a választott fő tevékenységek száma. A mintában 13 db olyan szervezet van, amely nem jelölt meg kiegészítő tevékenységet, és csak hét, amely 9-11 db-ot, a válaszadók többségénél tehát a kiegészítő tevékenységek száma 1 és 8 db között mozog (hasonlóan kiegyenlítetten, mint a fő tevékenységek esetében). A fő és a kiegészítő tevékenységek arányát vizsgálva két fontos megállapítás tehető. Egyrészt az előzőekből következik, hogy 13 db szervezet tevékenységeinek 100%-át adják a fő tevékenységei, melyek mellett egyéb kiegészítő szakmai munka nem jelenik meg. Másrészt az arányszámokat áttekintve a fő tevékenységek összes tevékenységen belüli arányának 58,7%-os átlagos értéke meglehetősen megtévesztő. A mintában lévő szervezeteknek nem domináns jellemzője a fő tevékenységek kis mértékű többsége, hiszen 14,29% és 83,33% között egyedien, a szervezetekre jellemző módon változik a fő tevékenységek részaránya. Mindenféle szervezet megjelenik tehát a mintában: a válaszadók egy részénél a fő tevékenységek egyértelműen dominálnak, másoknál a fő profil viszonylag egyoldalú, ám számos kiegészítő tevékenység megjelenik mellette, és előfordul e kettő kiegyenlített vagy csak kis mértékben eltérő arányú jelenléte is. A tevékenységek fajtájáról és kiválasztásuk gyakoriságáról (az adott tevékenységet megjelölők darabszáma) a 4. ábra mutat beszédes adatokat. Amennyiben az ábra vizsgálatakor a fő vagy kiegészítő profilba választott tevékenységeket együtt nézzük, úgy látványosan kiemelkedik a tanácsadás, amelyet 63 db szervezet vállal fel. Szintén magas, 50 db fölötti azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek valamilyen módon foglalkoznak mentális segítségnyújtással, személyiségfejlesztéssel, illetve érdekképviselettel, érdekvédelemmel, lobbival. Meg kell említeni még az egészségmegőrzés, egészségügyi rehabilitációt és a kliensek (nem
10
szervezetek) számára szervezett képzéseket, amely tevékenységek megközelítőleg a minta felében megjelennek. Érdekes különbségek rajzolódnak ki, amennyiben a fő és a kiegészítő tevékenységeket külön vizsgáljuk. Ebben az értelmezési keretben a fő tevékenység között egyértelműen és magasan az érdekképviselet vezet: a mintába került szervezetek közel felének lényegi munkájához tartozik. 26-30 db szervezet jelölte meg a fő profiljához tartozónak a következőket: tanácsadás, foglalkoztatási programok szervezése, rehabilitációs foglalkoztatás, képzések szervezése kliensek számára. Ahogyan az eddig elmondottak alapján következtetni lehet: a kiegészítő tevékenységek között természetesen a tanácsadás vezet – 33 db szervezetnél ilyen módon jelenik meg. Ehhez hasonlóan a mentális segítségnyújtás, személyiségfejlesztés is olyan munka, amit több szervezet (28 db) végez kiegészítő szolgáltatásként, mint fő tevékenységként (23 db), ahogyan az egészségmegőrzés, egészségügyi rehabilitációt is (24-21 db). Ugyanez a szituáció (inkább kiegészítő, mint fő tevékenységként való megjelenés) fordul elő többször azokban az esetekben, amikor a tevékenységet kevesebben, általában a válaszadók 1/3-a jelölte meg: családsegítés (19-10 db), képzések, worshopok és szakmai fórumok nonprofit szervezetek számára (15-13 db), más szolgáltatás ugyanezen célcsoportnak (20-12 db), illetve a módszertani tevékenység, kutatás (16-7 db). Az ábra alapján további szembetűnő jelenség, hogy néhány tevékenység kifejezetten nem jellemző a mintába került szervezetek profiljában: közmunka, közcélú munka és közhasznú munka szervezésével vagy terület- és településfejlesztéssel kevesebb, mint 10 szervezet foglalkozik – fő tevékenységei között ez utóbbit egyetlen válaszadó sem jelölte meg.
11
4. ábra A szervezetek által végzett tevékenységek (db) gondozás
22
egészségmegőrzés, egészségügyi rehabilitáció
21
9 24 28
23
mentális segítségnyújtás, személyiségfejlesztés
11
18
támogató szolgálat
19
10
családsegítés
20
21
nevelés és oktatás, képességfejlesztés
9
14
család-, gyermek- és ifjúságvédelem
12
40
érdekképviselet, érdekvédelem, lobbi
13
18
emberi és állampolgári jogok védelme
11
26
foglalkoztatási programok kivitelezése közmunka, közcélú munka és közhasznú munka szervezése
33
30
tanácsadás (szociális, jogi, pszichológiai stb.)
3 6 14
20
foglalkozási rehabilitációs programok
8
26
rehabilitációs foglalkoztatás munkaközvetítés, pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás, álláskeresési tréning
14
21
17
26
képzések szervezése kliensek számára képzések, workshopok, szakmai fórumok szervezése más nonprofit szervezetek számára
13
más nonprofit szervezetek számára nyújtott egyéb szolgáltatások
12
15 20 16
7
módszertani tevékenység, kutatás
terület- és településfejlesztés 0 6
10 1
egyéb 0
fő tevékenység
10
20
30
40
kiegészítő tevékenység
12
50
60
70
III. Célcsoport A tevékenységek elemzése után megvizsgáljuk a mintába került szervezetek célcsoportját, azon belül is a munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe vevő megváltozott munkaképességű személyek, mint a célcsoport – szervezeti profilból eredően – legfontosabb részének jellemzőit. A mintába került szervezetek közül 61-en nyilatkoztak arról, hogy a célcsoportjukba tartozó megváltozott munkaképességű személyek köthetőek-e, és ha igen, milyen fogyatékossági vagy betegség csoporthoz. Az érvényes választ adó szervezetek több mint fele (39 db) meghatározott fogyatékossági csoportra-csoportokra koncentrálja tevékenységét, közel egyharmada (18 db) bármilyen megváltozott munkaképességű személy számára nyitott, és 4 db szervezetet találunk a mintában, amely valamely egészségkárosodott csoporthoz kötődő tevékenységet folytat. A kifejezetten valamely meghatározott fogyatékossági csoporttal dolgozó szervezetek (39 db) többsége 1 vagy 2 féle csoportra (10, illetve 12 db szervezet) koncentrál, a többi esetében 3-6 különböző fogyatékossági kör befogadása történik. Az egyes fogyatékossági csoportok választásának gyakoriságát az 5. ábra mutatja be. 5. ábra Célcsoportként választott fogyatékossági csoportok (db) mozgássérültek
22 16
látássérültek 13
hallássérültek
22
értelmi sérültek autisták
16 23
halmozottan sérültek 0
10
20
30
Az ábrán látható, hogy meglehetősen gyakori a mozgássérültek, az értelmi sérültek és a halmozottan sérültek felvállalása, legritkábban a hallássérültekkel foglalkoznak a mintába került szervezetek. Mivel sok esetben előfordul több csoport kiválasztása is, így érdemes megvizsgálni ezek „együttjárását”. Kiemelhető az értelmi sérültek és az autisták célcsoportként való megjelölésének kapcsolódása – olyan szervezet egyáltalán nem szerepel a mintában, amely úgy foglalkozna autistákkal, hogy értelmi sérültekkel nem. Hasonlóan gyakori, hogy a
13
halmozottan sérültek mellett a mozgássérültek vagy az értelmi sérültek jelennek meg a célcsoportban, ám mindhárom esetén további egyéb csoport is tartozik hozzá. A munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe vevő megváltozott munkaképességű célcsoportban jellemző nemi arányokról 66 db szervezet szolgáltatott információt a kutatás során. Az adatok tanúsága szerint átlagosan 57,4%-a nő, 42,6%-a férfi e csoportnak. Az átlagos érték ebben az esetben kivételesen nem torzítja számottevően a valódi képet: van ugyan szóródás az értékek között, ám általában 60-40% között mozog a két nem aránya, jellemzően a nők többségével, és ahol tapasztalható is valamely oldal fokozottabb jelenléte, ott rendszerint a nőkről van szó. (Kizárólag férfiakból álló célcsoport egyetlen esetben sem fordul elő, és csak 15 szervezetnél emelkedik 50% fölé az arányuk.) Ugyanebben a célcsoportban a korosztályi megoszlást vizsgálva a következő átlagértékeket kapjuk (63 db érvényes választ adó szervezet adatai alapján): a célcsoportba tartozó személyek 10,3%-a 20 év alatti, 20 és 30 év közötti a 26,5%-a, 31 és 50 év közötti a 34,5%-a, és 50 év feletti a 28,5%-a. Az átlagértékek – a nemi arányokhoz hasonló módon – valóban jellemzőek, hiszen ettől lényegesen különböző érték csak a szervezetek kisebb részében fordul elő. Ezek közül a legfontosabbak: 20 év alatti célcsoport-tag 22 db szervezetben egyáltalán nincs, és nagyon ritkán megy az arányuk 10% fölé. A 20 és 30 év közötti célcsoport-tagok már csak 5 db szervezetből hiányoznak, 2 esetében pedig kizárólag rájuk fókuszálnak, de az említések több mint felében arányuk az átlagérték (26,5%) alatt marad. A 31-50 éves korosztály csak 4 db szervezet esetében hiányzik, az 50 év felettiek viszont már 10 db szervezetnél. A jellemzett célcsoport munkaerő-piaci helyzetét a 6. ábra szemlélteti. 6. ábra A célcsoport munkaerő-piaci helyzete (db) 58
soha nem dolgozott
16
pályázati projekteken belül foglalkoztatták
38
munkanélküli, de dolgozott már korábban
11
foglalkoztatott, de tartósan távol lévő rövid ideje munkából hiányzó 3 vállalkozó 3
23
egyéb 0
10
20
30
40
50
60
A célcsoportra jellemző szituációk közül többet is választottak a szervezetek; szinte soha nem fordult elő kizárólag egy féle munkaerő-piaci helyzet dominanciája. Az érvényes
14
választ adó szervezetek majd minden esetben (58 db) dolgoznak jelentős számú, munkaerőpiacon ezidáig soha jelen nem lévő személlyel, e mellett legalább egy, de inkább több más egyéb helyzetben lévő, így részben eltérő igényekkel rendelkező csoport is megjelenik, leggyakrabban a korábban dolgozó, jelenleg munkanélküli személyek. Az egyéb munkaerő-piaci helyzetű célcsoport-tagokra utaló válaszok között a nyugdíjas, illetve rokkantnyugdíjas személyek említése emelkedik ki.
15
IV. Munkaerő-piaci szolgáltatások
IV.1 Munkaerő-piaci szolgáltatások a célcsoport számára A munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe vevő megváltozott munkaképességű célcsoport megismerése után konkrétan megnevezésre kerülnek a rájuk fókuszáló szolgáltatások. Ezek felsorolása során a 60 db érvényes választ adó szervezet elkülönítetten jelölte az általa nyújtott, valamint a vásárolt vagy közvetített szolgáltatásokat, az eredményeket a 7. ábra szemlélteti. A válaszadó szervezetek szolgáltatási palettája rendkívül különböző nagyságú, a néhány szolgáltatást biztosító szervezetektől egészen a gyakorlatilag az összes potenciális szolgáltatás-fajtát magáénak valló válaszadókig minden típus megtalálható. Általában jellemző, hogy a nyújtott szolgáltatások dominálnak a vásárolt-közvetített szolgáltatásokkal szemben, ez utóbbiak sok esetben egyáltalán nem vagy csak meglehetősen alacsony arányban vannak jelen. Egyetlen jól jellemezhető csoportosulásként kiemelhető azonban ebből néhány olyan szervezet, akik rendszerint kevesebb számú (10 db alatt) szolgáltatást biztosítanak, azonban ezek jó részét vásárolják vagy közvetítik; a kifejezetten széles palettájú szervezetek esetében ez gyakorlatilag egyáltalán nem fordul elő. A felsorolt szolgáltatások a párhuzamosan készülő és már lezárt kutatási dokumentumok alapján besorolhatóak egy 9 lépésből álló szolgáltatási folyamat állomásaiba, ennek segítségével tekintjük most át a rendelkezésünkre álló adatokat. Mivel azonban az ábrán a szolgáltatások felsorolásának rendje többségében azok szolgáltatási folyamatban megközelítőleg elfoglalt helyét is jelzi, így bármilyen konkrét vizsgálat nélkül, a tendenciák szemrevételezésével is látható néhány fontos jellemző. Ezek egyike, hogy a munkavállalást előkészítő szolgáltatások, melyek az egyén felméréséhez és felkészítéséhez tartoznak, sokkal több szervezetnél megtalálhatóak és elérhetőek, mint a későbbi szakaszok szolgáltatásai. A munkaközvetítéstől és a munka kipróbálásától az utógondozásig tartó folyamatrésznek csak egyes szolgáltatásai elvétve érhetőek el olyan gyakorisággal, mint az előkészítő szakasz bármely eleme, néhány típusa pedig kifejezetten ritkán jelenik csak meg.
16
7. ábra A célcsoport számára biztosított szolgáltatások (db) egyéni igények, szükségletek, célok felmérése
41
munkavállalási készségek, képességek felmérése
1
30
munkavállalást akadályozó, támogató tényezők feltárása
7
26
munkaerő-piaci tanácsadás
5
24
8
rehabilitációval kapcsolatos információ szolgáltatás
39
munkavállalást segítő tréningek
6
24
munkavállalást segítő képzések
7
21
jogi tanácsadás
10
23
14
segítő személy
30
4
munkahelyek felkutatása a nyílt munkaerőpiacon
29
6
megfelelő munkahely felkutatása
27
munkaközvetítés
4
19
illesztés
8
17
munkafolyamat betanítása
3 22
munkakipróbálás
15
munkahelyi gyakorlat
15
átmeneti foglalkoztatás
5
3 3 1
5
munka-karrier tervezés
14
0
munkába helyezés
23
beilleszkedés segítése
4
26
utógondozás
20
nyomonkövetés
21
személyi szállítás biztosítása
3 2 3
17
szállító szolgáltatás (munkahelyre)
12
munkahely, -környezet adaptálása
7 3
17
munkában tartás támogatása
5
19
személyi segítő szolgálat
6 28
jelnyelvi tolmácsszolgáltatás
13
akadálymentes környezeti tanácsadás
0 17
ergonómiai tanácsadás 1
3
5
5
beérkező panaszok kezelése
29 0
10
nyújtott szolgáltatás
1 20
30
vásárolt / közvetített szolgáltatás
17
40
50
A „Felmérés, egyéni rehabilitációs terv elkészítése” kategóriába tartoznak a következő szolgáltatások: •
egyéni igények és szükségletek felmérése, az egyéni életcélok felmérése
•
munkavállalási készségek, képességek felmérése
•
munkavállalást közvetlenül és közvetve akadályozó vagy támogató tényezők (pl. egészségi, szociális, családi) feltárása, megoldás segítése
•
munka-karrier tervezés E szolgáltatások közül egy kivétellel mindegyik elérhető az érvényes választ adó szer-
vezetek legalább felénél (30 db), az „egyéni igények és szükségletek felmérése, az egyéni életcélok felmérése” pedig 42 db szervezetnél, tehát a válaszadók kétharmadánál megtalálható. A kivétel a „munka-karrier tervezés”, amelyet pusztán 14 db szervezet vállal fel annak ellenére, hogy ez lehet az előző három szolgáltatás során összegyűjtött információk és adatok összefoglalása, a következtetések levonásának helye és a rehabilitáció folyamatának minden szereplő számára látható módon történő felrajzolása. Viszont ez is lehet az oka annak, hogy szinte kizárólag azoknál a szervezeteknél jelenik meg, ahol a másik három szolgáltatás közül legalább egy. (Mivel azonban azok együttjárása is gyakori, rendszerint ebben a „csoportosulásban” találkozunk e szolgáltatásokkal a szolgáltatói profilokban.) A következő folyamat-elem a „Felkészítés a munkavállalásra”, melyhez a következő szolgáltatás-típusok tartoznak: •
munkaerő-piaci tanácsadás (pl. pályaválasztási, pályaorientációs, álláskeresési, képzési, munkavállalási, rehabilitációs tanácsadás)
•
rehabilitációval kapcsolatos információs szolgáltatás
•
munkavállalást segítő tréningek (pl.: integráló, kulcsképesség-fejlesztő, személyiségfejlesztő, beilleszkedést és önálló életvitelt elősegítő tréning
•
munkavállalást segítő képzések (elméleti, gyakorlati, betanító és szakmai képzések)
•
jogi tanácsadás Erre a szolgáltatás-körre – hasonlóan az előzőekben tapasztaltakhoz – jellemző, hogy
legalább az érvényes választ adók felénél eléri bármelyiket az érdeklődő célcsoport-tag, illetve rendszerint többet is megkap ugyanazon szervezetnél. Ebben az esetben kiemelhető a „rehabilitációval kapcsolatos információs szolgáltatás”, ami – nem meglepő módon – az egész szolgáltatási paletta legelterjedtebb eleme, 45 db szervezetnél megtalálható. A jogi tanácsadás és a munkavállalást segítő képzések két olyan szolgáltatás a teljes felsorolásból, amely vi-
18
szonylag gyakran vásárolt vagy közvetített, és nem a szervezet saját kapacitásában nyújtott szolgáltatás. A „Munka kipróbálása” gyűjtőnevű kategóriába tartozik az alábbi négy szolgáltatás: •
segítő személy (a munkavégzésben segítséget nyújtó „munkahelyi segítő”)
•
munkakipróbálás
•
munkahelyi gyakorlat (felkészítés a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra),
•
átmeneti foglalkoztatás (pl. tranzitfoglalkoztatás) Ebben a szolgáltatási csoportban a „segítő személy, a munkavégzésben segítséget
nyújtó munkahelyi segítő” biztosítása olyan elem, amely gyakorinak mondható (34 db szervezetnél biztosított), a többi szolgáltatás-típus jóval kevésbé: kevesebb, mint 20 válaszadó jelezte, hogy ezekkel valamilyen módon foglalkozik (nyújtja vagy vásárolja, illetve közvetíti), átmeneti foglalkoztatást pusztán 10 szervezet vállal. E ritkábban megjelenő szolgáltatások az esetek többségében együtt járnak a segítő személy biztosításával, ám halmozott megjelenésük nem jellemző. A következő folyamat-elem a „Munkaközvetítés”, ahová az alábbi szolgáltatásokat soroltuk be: •
munkahelyek felkutatása a nyílt munkaerőpiacon
•
megfelelő munkahely megtalálása (aktív közreműködés az álláskeresésben)
•
munkaközvetítés
•
illesztés (a munkaadó és a munkavállaló igényeinek összehangolása) Ebben a körben az egyes szolgáltatások elérhetősége némileg különböző. A nyílt
munkaerőpiac munkahelyeinek felkutatására még a válaszadók több mint fele (35 db) vállalkozik, a kliens személyes álláskeresésében való aktív közreműködés, a megfelelő munkahely megtalálása már ettől valamivel ritkábban (31 db szervezet) biztosított. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a két szolgáltatás az esetek kétharmadában együtt jár. Munkaközvetítés 27 db szervezetnél található, és ez a harmadik olyan szolgáltatás, amely – ha biztosított egy szervezetnél – számottevő esetben vásárolt vagy közvetített. „Illesztéssel”, tehát a munkaadó és a munkavállaló igényeinek összehangolásával már csak 20 db szervezet foglalkozik, az érvényes választ adók egyharmada – nem meglepő módon ez kizárólag olyan szervezeteknél jelenik meg, ahol az előző három szolgáltatások legalább egyike.
19
A megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott szolgáltatások közül a „Munkahely felkészítése” csoportba két, a munkavállalóra irányuló szolgáltatás tartozik: •
beilleszkedés segítése
•
munkahely, munkakörnyezet adaptálása az egyén adottságaihoz, akadály-mentesítés, valamint ezekhez kapcsolódó tanácsadás Míg a munkahelyre való beilleszkedés segítését 29 db szervezet végzi, addig a mun-
kahely, munkakörnyezet az egyén adottságaihoz való adaptálásával 22 db válaszadó foglalkozik – ez a kategória tehát nem tartozik a leggyakoribb szolgáltatási profilok közé. Mivel azonban e két szolgáltatás csak ritkán jelenik meg együtt egy szervezet profiljában, így elmondható, hogy az érvényes választ adók kétharmada valamilyen módon foglalkozik a munkahely felkészítése kapcsán a megváltozott munkaképességű klienssel. A „Munkába helyezés, betanítás” folyamatrészhez tartozó szolgáltatások között kettő is van, amely korábbi egységben is szerepet kapott már, ám mivel ebben a kategóriában is értelmezhető, így itt is tárgyaljuk: •
munkafolyamat betanítása
•
munkába helyezés
•
beilleszkedés segítése
•
segítő személy (a munkavégzésben segítséget nyújtó „munkahelyi segítő”) A korábban említett „beilleszkedés segítése” és „segítő személy” biztosítása szolgálta-
tások – melyek már a munkahelyen dolgozni kezdő megváltozott munkaképességű munkavállalóra vonatkoznak – az érvényes választ adó szervezetek hozzávetőlegesen félénél elérhetőek, az e pontig való eljutásban lényeges szerepet játszó „munkafolyamat betanítása” és a „munkába helyezés” pedig valamivel kevesebb (25 és 27) esetben biztosítottak. E két utóbbi szolgáltatás ugyan nem túl gyakran jár együtt, viszont mindkettőről elmondható, hogy működtetésük esetén általában segítő személyt is biztosít a szervezet. A munkavégzés beindulását követően az „Utógondozás” szolgáltatáscsoportban a következőket említhetjük meg: •
utógondozás
•
nyomon követés
•
munkában tartás egészségügyi, pszicho-szociális támogatása
•
beérkező panaszok kezelése Ebből a csomagból kiemelhető a beérkező panaszok kezelése, amelyet csak egyetlen
szervezet vásárol, illetve közvetít, viszont 29 db saját erőforrásaiból biztosít. A többi itt felso20
rolt szolgáltatás valamivel több, mint 20 szervezetnél elérhető, a munkában tartás egészségügyi, pszicho-szociális támogatására 25 szervezet fordít figyelmet. Nem meglepő módon az „utógondozás” és a „nyomon követés” szolgáltatásokat vállaló szervezetek szinte minden esetben mindkét tevékenységet végzik, ám ez ritkán jár együtt a munkában tartás támogatásával vagy a beérkező panaszok kezelésével. Az eredendően nem minden megváltozott munkaképességű személy számára szükséges munkaerő-piaci szolgáltatások a „Kiegészítő (célcsoport-specifikus) szolgáltatások” között kaptak helyet: •
személyi szállítás biztosítása
•
szállító szolgáltatás (a munkahelyre való eljutás segítése)
•
személyi segítő szolgálat (kísérés, hivatalos ügyekben ügyintézés segítés, munkavállaláshoz szükséges dokumentumok beszerzéséhez segítségnyújtás, higiénés problémákban segítségnyújtás, stb.).
•
jelnyelvi tolmácsszolgáltatás
•
akadálymentes környezeti tanácsadás
•
ergonómiai tanácsadás A „személyi szállítás biztosítása” 24 db, a kizárólag a munkahelyi közlekedést meg-
könnyítő „szállító szolgáltatás” azonban csak 15 db szervezetnél elérhető szolgáltatás – és ez a 15 db szervezet csak az esetek felében esik egybe az általános személyi szállítást biztosító válaszadókkal. Kiemelhető a „személyi segítő szolgálat”, amellyel – minden bizonnyal szélesebb célcsoportot megcélzó mivolta miatt – 31 db szervezet foglalkozik. A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás kifejezetten specifikus jellegénél fogva ettől jóval kevesebb, 13 db szervezetnél elérhető – megjegyzendő, hogy az ez egyik ritka típus, amelyet sohasem vásárolnak vagy közvetítenek, hanem maguk a válaszadók nyújtják. A két felsorolt tanácsadás-típus élesen különböző gyakorisággal elérhető: míg az akadálymentesítési tanácsadással 22 db szervezet foglalkozik, ergonómiai témában csak 6 db szervezet kereshető fel információért, ám ezek is vásárolják vagy közvetítik ezt ügyfeleik számára. A vizsgálat során igyekeztünk adatot gyűjteni a felsorolt munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybevevő megváltozott munkaképességű célcsoport-tagok számáról, ám mivel az adatszolgáltatás rendkívül esetleges módon jelent csak meg, így érdemben ezzel a kérdéssel nem tudunk foglalkozni.
21
IV.2 Munkaerő-piaci szolgáltatások a munkaadók számára A munkaerő-piaci szolgáltatások másik nagy csoportja a munkaadókat megcélzó tevékenységek köre. A célcsoport számára biztosított szolgáltatásoktól nagyságrendekkel kevesebben, a válaszadó szervezetek közül 42 db esetében jelenik meg legalább egy – de jellemzően inkább több (3-5 db) – ilyen típusú szolgáltatás, mely a 8. ábra látható eredmények szerint csak elvétve vásárolt vagy közvetített, sokkal inkább saját kapacitással megoldott tevékenység. Az egyes szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számáról ebben az esetben sem sikerült érdemi mennyiségű adathoz hozzájutni, így ezt a szempontot nem tudjuk bevonni az elemzésbe. 8. ábra Munkaadók számára biztosított szolgáltatások (db) munkakör-elemzés
3
13
jogi tanácsadás
4
12
ergonómiai tanácsadás
5
4
akadálymentesítési tanácsadás
5
18
biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei tanácsadás
0
9
munkavédelmi tanácsadás
3
7
munkatársak felkészítése a fogadó munkahelyen
3
20
támogatásokról tájékoztatás adása
0
29
segítségnyújtás az akkreditációs folyamat lebonyolításában
1
17
segítségnyújtás az esélyegyenlőségi terv készítésében
0
12
az elvárt termelékenység biztosítása segítővel vagy helyettesítővel a távolléti időszakokra
2
2
munkaerő közvetítése a munkaadónak
4
15
beérkező panaszok kezelése
2
11 0
nyújtott szolgáltatás
10
vásárolt / közvetített szolgáltatás
22
20
30
A célcsoport-orientált tevékenységekhez képest a munkaadók számára biztosított munkaerő-piaci szolgáltatások tehát kevesebb szervezet profiljában jelennek meg, illetve kisebb az ilyen jellegű szolgáltatások száma. Ezek közül a leggyakrabban (29 db válaszadónál) elérhető a „támogatásokról tájékoztatás adása”, melyet minden esetben saját hatáskörben oldanak meg a szervezetek. 20 db fölött marad azoknak a szervezeteknek a száma, akik foglalkoznak akadálymentesítési tanácsadással, illetve a fogadó munkahely munkatársainak felkészítésével – ám meg kell jegyeznünk, hogy ezek a szolgáltatások csak az esetek felében kaphatóak meg ugyanannál a szervezetnél. A legtöbb munkaadókat célzó szolgáltatást 10-20 db, a mintába került szervezet végzi, melyek a következők: •
munkakör-elemzés (16 db)
•
jogi tanácsadás (16 db)
•
segítségnyújtás az akkreditációs folyamat lebonyolításában (18 db)
•
segítségnyújtás az esélyegyenlőségi terv készítésében (12 db)
•
munkaerő közvetítése a munkaadóknak (19 db)
•
beérkező panaszok kezelése (13 db)
A legritkábban elérhető szolgáltatások (10 db szervezetnél kevesebb foglalkozik vele) közé leginkább tanácsadási formák tartoznak: •
ergonómiai tanácsadás (9 db)
•
biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei tanácsadás (9 db)
•
munkavédelmi tanácsadás (9 db)
•
az elvárt termelékenység biztosítása segítővel vagy helyettesítővel a távolléti időszakra (4 db) A szolgáltatások áttekintése után megállapítható, hogy 42 db olyan szervezet van a
mintában, amely mind a megváltozott munkaképességű kliensek, mint a munkaadók számára nyújt szolgáltatást, és további 18 db, amely a munkaadókra fókuszáló tevékenységet egyáltalán nem folytat.
23
IV.3 A munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzői A munkaerő-piaci szolgáltatások palettájának áttekintése után fontos kérdés, hogy a mintába került szervezetek milyen forrásokból finanszírozzák ezeket a tevékenységeket – ez a témakör elsősorban a fenntarthatóság miatt lényeges. A vizsgálat során 57 db válaszadó nyilatkozott erről a kérdésről olyan módon, hogy megjelölte az első három legfontosabb vonatkozó bevételi forrását – az eredményeket a 9. ábra szemlélteti. 9. ábra A munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozásának három legfontosabb forrása (db) pályázatok
36
normatíva (30/2000. GM rendelet szerint)
8
7
9
4
4
vállalati támogatás 01 2 egyéni támogatás
2
4
állami, önkormányzati támogatás
2
6
6
4
központi bértámogatás
4
4 1
egyéb szolgáltatói bevételek 01 egyéb vállalkozói bevételek 10
6
SZJA 1% 1 4 tagdíj 1 3 0
első legfontosabb
8 7 10
második legfontosabb
20
30
40
50
harmadik legfontosabb
Erőteljesen kiemelkedik, hogy a válaszadók számára a szolgáltatások finanszírozására használt legfontosabb forrást a pályázatok jelentik – 36 db szervezet számára ez az első, további 13 db számára a második vagy harmadik leglényegesebb, tehát pusztán 8 olyan szervezet van a mintában, akiknél a szolgáltatások folyamatossága nem függ a pályázatok sikerességétől. Ez a jelenség a nonprofit szervezetek finanszírozására általánosan jellemző probléma, amelyet jelen tanulmányban nem fejtünk ki. A további forrástípusok áttekintése elsősorban arról nyújt információt, hogy a pályázatok mellett mire támaszkodnak még a válaszadók szolgáltatásaik finanszírozásakor; elsődleges bevételként csak néhány szervezet jelöli meg például a 30/2000. GM rendelet szerinti normatívát (8 db) vagy az állami, önkormányzati támogatást (6 db). E kettő az a lényeges forrás a pályázatok mellett, ami kiemelkedik a többi közül: nagyon kevés szervezet támaszkodhat – bármilyen szinten is – vállalati vagy egyéni támogatásokra, szolgáltatói vagy vállalkozói
24
bevételekre, de az SZJA 1% és a tagdíjak sem jelentenek számottevő alapot a szolgáltatások finanszírozásához. Fel kell rá hívnunk a figyelmet, hogy egyetlen szervezet sem említette meg a szolgáltatásainak finanszírozási forrásai között az állami vagy az önkormányzati szolgáltatásvásárlásból származó bevételeket, amely jelenség számos kérdést vet fel a szolgáltatások különböző dimenzióival kapcsolatban (állami és alternatív szolgáltatások különbsége vagy párhuzamossága, a célcsoport elérése, szándékok és célok, párbeszéd a szolgáltatók között, finanszírozás stb). A szolgáltatások minőségbiztosításának fontos kérdése a szolgáltatásokkal való elégedettség, az eredmények, illetve a költséghatékonyság mérése. Az erre vonatkozó gyakorlatáról (kérdésenként változó számban) 57-59 db szervezet nyilatkozott. A célcsoportnak nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elégedettséget 46 db mintába került szervezet méri valamilyen módon. Jellemzően (42 db) a válaszadók saját munkaszervezetükön belül oldják ezt meg, 21-en évente több, 21-en évente egy alkalommal. Pusztán 4 db válaszadó nyilatkozott úgy, hogy külső szakembereket vesz ehhez a munkához igénybe. A célcsoport számára nyújtott szolgáltatások közvetlen számszerűsített eredményeiről 42 db válaszadó készít kimutatást, ám általában (35 db) kizárólag belső használatra szánja ezt, és csak heten teszik nyilvánosan közzé a kapott adatokat. A szolgáltatások pontos költségeiről 38 db szervezet vezet kimutatást, költséghatékonysági elemzést azonban pusztán 18 db. A költséghatékonysági elemzéseket – az elégedettség méréséhez hasonlóan – a szervezetek többsége saját maga készíti el, kilencen csak néhány kiválasztott szolgáltatásra vonatkozóan, heten az összes szolgáltatástípusra.
25
V. Erősségek és fejlesztendő területek A mintába került szervezetek főbb adataik és tevékenységeik, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásaik és azok célcsoportjának bemutatása után megjelölték a szervezetük legfontosabb erősségeit és azokat a területeket, ahol fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. Az erősségeiről 59 db válaszadó nyilatkozott, kiválasztva a három (sorrend nélkül) legfontosabb jellemzőjét – ennek eredményét a 10. ábra mutatja be. 10. ábra A szervezetek legfontosabb erősségei (db) a célcsoport számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetősége
35
speciális célcsoport felvállalása
29
speciális szolgáltatások biztosítása
23
innovatív szolgáltatások biztosítása
20
kiegészítő szolgáltatások, komplex szolgáltatói rendszerek önálló szolgáltatói struktúrák segítségével
11
kiegészítő szolgáltatások, komplex szolgáltatói rendszerek partneri szolgáltatói struktúrák segítségével
6
szakmai együttműködés hazai szervezetekkel
27
szakmai együttműködés nemzetközi szervezetekkel
7
magas szintű szolgáltatói/szervezeti kultúra
4
szolgáltatások minőségbiztosítási sztenderdjeinek 1 bevezetése piacképes termékek megléte
4
piacképes szolgáltatások megléte 1 nonprofit marketing
4 0
10
20
30
40
Az érvényes választ adók több mint fele az erősségei közé sorolja a célcsoport számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségét – nem meglepő, hogy a leggyakrabban (20 vagy többször) említett további erősségek is részben a szolgáltatásokra vonatkoznak: azok specializáltságát, innovativitását hangsúlyozzák. Fontos és kiemelkedő erősségek még a „speciális célcsoportok felvállalása” és a „hazai szervezetekkel való szakmai együttműködés”. A továb26
bi – csak néhány szervezet által megjelölt – potenciális erősségek között kiemelendően alulreprezentált a „szolgáltatások minőségbiztosítási sztenderdjeinek bevezetése” és a szolgáltatások piacképessége, és ehhez hasonlóan sokan nem rendelkeznek magas szintű szolgáltatói/szervezeti kultúrával, piacképes termékekkel vagy nonprofit marketinggel sem. Az erősségek ilyen határozott, a mintába került szolgáltató szervezetek egészéről festett képe után érdekes áttekinteni a válaszadók által megnevezett 3 legfontosabb fejlesztendő területet is – erről 60 db válaszadó nyilatkozott, az eredmények a 11. ábra láthatóak. 11. ábra A szervezetek legfontosabb fejlesztendő területei (db) a célcsoport számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetősége
21
speciális célcsoport felvállalása
6
speciális szolgáltatások biztosítása
22
innovatív szolgáltatások biztosítása
17
kiegészítő szolgáltatások, komplex szolgáltatói rendszerek önálló szolgáltatói struktúrák segítségével
10
kiegészítő szolgáltatások, komplex szolgáltatói rendszerek partneri szolgáltatói struktúrák segítségével
6
szakmai együttműködés hazai szervezetekkel
21
szakmai együttműködés nemzetközi szervezetekkel
18
magas szintű szolgáltatói/szervezeti kultúra
14
szolgáltatások minőségbiztosítási sztenderdjeinek bevezetése
13
piacképes termékek megléte
6
piacképes szolgáltatások megléte
6
nonprofit marketing
15 0
10
20
30
A fejlesztendő területek – a lehetséges feltételezéssel szemben – korántsem egyszerűen az erősségek inverzei, a kép ettől jóval bonyolultabb. Egyrészt a legfontosabb fejlesztendő területek jórészt megegyeznek a leggyakrabban erősségként értékelt tulajdonságokkal – ez megerősíti azok pozícióját, hiszen ezek szerint más szervezetek is ennek elérésére törekednek.
27
Ennek alapján megállapítható az is, hogy e jellemzők a mintába került szervezetek számára a profiljukat leginkább meghatározó tulajdonságok: •
a célcsoport számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetősége
•
speciális szolgáltatások biztosítása
•
szakmai együttműködés hazai szervezetekkel
•
innovatív szolgáltatások biztosítása Úgy tűnik, hogy az erősségek között hangsúlyozott „speciális célcsoport felvállalását”
az ezt megcélzó szervezetek többsége már elérte, hiszen csak néhányan kívánnak ezen a területen fejlesztéshez kezdeni. A korábban erősségként csak nagyon ritkán megjelenő, most azonban „népszerű”, 1318 db szervezetnél a fontos fejlesztési területek közé soroltak az alábbi jellemzők: •
szakmai együttműködés nemzetközi szervezetekkel
•
magas szintű szolgáltatói / szervezeti kultúra
•
szolgáltatások minőségbiztosítási sztenderdjeinek bevezetése
•
nonprofit marketing A fejleszteni kívánt területek áttekintése arra engednek következtetni, hogy a válasz-
adók a továbbiakban (is) a szolgáltatásaik elérhetőségére, specializáltságára, minőségére és ismertségre kívánják helyezni a hangsúlyt, illetve a hazai mellett a nemzetközi együttműködéseiket is erősíteni tervezik. Mindemellett van néhány olyan jellemző, amely szintén elvétve jelent csak meg az erősségek között, azonban fejleszteni sem sok szervezet kívánja. Ezek sorravétele rámutathat arra, hogy a vizsgálatban résztvevő szervezetek többsége milyen tulajdonságokat nem tart fontosnak, illetve fejlesztendőnek, tehát mi az, amely leginkább idegen a profiljától: •
kiegészítő szolgáltatások, komplex szolgáltatói rendszerek önálló szolgáltatói struktúrák segítségével
•
kiegészítő szolgáltatások, komplex szolgáltatói rendszerek partneri szolgáltatói struktúrák segítségével
•
piacképes termékek megléte
•
piacképes szolgáltatások megléte Ezek értelmezése egyértelmű képet mutat: a válaszadó szervezetek jó részének nem
célja a jövőben komplex szolgáltatói rendszerek működtetése, és a piaci viszonyok közé sem kívánnak kilépni sem termékeikkel, sem szolgáltatásaikkal.
28
Összegzés A zárótanulmány célja a szolgáltatási térkép adatbázisának feldolgozása által a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő nonprofit szerveztek szolgáltatásközpontú leírása volt. Ennek során számos lényeges tudnivalót sikerült összegyűjteni a mintába került szervezetekről – azok alapvető szervezeti jellemzőiről, tevékenységeiről, célcsoportjáról és szolgáltatásairól. Ezek az információk sok esetben megerősítik és párhuzamosak a magyarországi nonprofit szolgáltató szervezetekről kialakult, számos ízben publikált és képviselt képpel és jellemzőkkel. Néhány olyan érdekes sajátosságra is fény derült azonban a kutatás során, amely rámutat a mintába került szervezetek speciális karakterére, illetve szemben áll az e szervezeti körről kialakított sztereotípiákkal. Mivel az adatbázis – a kutatás megbízóinak eredeti szándékai szerint – folyamatosan aktualizálásra kerül és bővíti a szervezeti listáját, ezért az adatsorok jelenlegihez hasonló ismétlődő vizsgálatával már nem csak keresztmetszeti, hanem longitudinális elemzésére is sor kerülhet a jövőben, újabb fontos tényezőkre, jellemzőkre felhívva a figyelmet.
29
