A megvalósítás és az üzemeltetés során az alábbi feltételek betartása indokolt:

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KTFO-azonosító: 110458-1-15/2016. Ügyiratszám: CSZ/01/9292-18/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Kissné Nagy Ildikó Lovrityné Kiss Beáta Kovács Viktor Filakné Enyedi Andrea Szilágyiné Tóth Éva Darányi Réka Somogyi Tímea Andrásné Nemes Edit Tel.: +36 (62) 681-673

Tárgy: Bakos Imre, Nemesnádudvar 0365/28 hrsz. szarvasmarha tartó szín építés, előzetes vizsgálat Hiv.szám: Melléklet: -

HATÁROZAT Bakos Imre (6345 Nemesnádudvar, Rákóczi u. 11. KÜJ: 103 474 151) megbízásából a „Környezetterv 2004” Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Bt. (6500 Baja, Rókus u. 13/B.) által 2016. június 9-én – a Nemesnádudvar, 0365/28 hrsz. alatti ingatlanon szarvasmarha tartó szín épület létesítés tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítom, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása esetén, mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 128. d) pontja – Egyéb, az 1–127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől – szerint minősül, nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tevékenységet a tevékenységet a szükséges építésügyi (építési, használatbavételi) birtokában kezdhetik meg. Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: A tervezett bővítés megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását. A megvalósítás és az üzemeltetés során az alábbi feltételek betartása indokolt: Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály  6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048.  +36 (62) 681-681  www.csmkh.hu [email protected]

 Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen.  A létesítés és az üzemelés során a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák.  A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében a munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket.  A működés során, a telephelyen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően engedélyezett biocid termékek (pl. fertőtlenítő szerek) használhatók fel. 2 örökségvédelmi szakkérdésben, így különösen kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: Tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint védett vagy nyilvántartott örökségi elemet nem érint, az engedély kiadásával kapcsolatban örökségvédelmi szempontú feltétel közlése szükségtelen. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni, továbbá az illetékes jegyző útján a hatóság felé azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. 3. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata: Az előzetes dokumentációban ismertetett beruházás talajvédelmi szempontból megvalósítható az alábbiak figyelembevétele mellett:  A keletkező siló és szerves trágya tárolása, nitrátérzékeny mezőgazdasági területen történő felhasználása továbbá adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait be kell tartani.  Amennyiben hígtrágya keletkezik, termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságnál lefolytatott bejelentési eljárást követően, a tevékenység során keletkező technológiai víz, szennyvíz egyéb nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóság engedélyével végezhető.  A bővítés során, termőföld igénybevételes esetén a végleges más célú hasznosítást előzetesen le kell folytatni.

2

 A keletkező kitermelt talaj és egyéb talaj idegen anyag a környező termőföldön nem helyezhető el. 4. a termőföld mennyiségi védelmének követelményeinek vizsgálata:  Az építkezési és kivitelezési munkák végzése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a földrészlettel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.  Ha a beruházást a Nemesnádudvar 0365/28 hrsz-ú földrészlet termőföldként nyilvántartott alrészletei felé tovább kívánnák bővíteni, akkor a termőföldön végzendő beruházási munkák megkezdése előtt más célú hasznosítási eljárást szükséges lefolytatni a beruházással érintett területrészre vonatkozóan. Szakhatósági állásfoglalás: A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának 35300/3238-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „Bakos Imre (6345 Nemesnádudvar, Rákóczi út 11.) részére, a Nemesnádudvar, 0365/28 helyrajzi számú ingatlanon üzemelő állattartó telephelyen tervezett szarvasmarha tartó szín építése tárgyában indult előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához a területi vízügyi-vízvédelmi hatóság előírás nélkül hozzájárul. A tevékenység a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. A vízügyi hatóság felhívja a figyelmet az alábbiakra: A vízellátást biztosító kút üzemeltetésére vonatkozó 68748-2-4/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedélyt a tényleges vízigénynek megfelelően módosíttatnia kell az üzemeltetőnek a vízügyi hatóságon és a vízátadásra vonatkozóan szerződést kell kötni. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni.” A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlájára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. 3

A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS Bakos Imre megbízásából a „Környezetterv 2004” Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 2016. június 09. napján az Nemesnádudvar, 0365/28 hrsz. alatti ingatlanon szarvasmarha tartó szín épület létesítése tárgyában – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti – előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be hatóságunkhoz, és kérte az eljárás lefolytatását. Az ügyfél hatóságunk CSZ/01/9292-3/2016. számú hiánypótlási felhívását (igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása) 2016. június 21-én teljesítette. Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítője: Név: „Környezetterv 2004” Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Bt. Székhely: 6500 Baja, Rókus u. 13/B. Szakértő: Bokor Tamás – cégtulajdonos, környezetmérnök A dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelt a Rendelet előírásainak. Tervezett beruházás: A meglévő állattartó telepen szarvasmarhák tartása történik, extenzív tartási technológiával. A telep egyidejűleg 160 db szarvasmarha és 40 db borjú (szaporulat) tartására alkalmas. Az állatok nevelése ridegtartással történik. Az állatok az év nagy részében (tavasz, nyár, ősz) az engedélyes tulajdonában lévő, 0365/28 hrsz. alatti, mintegy 60 ha-os területen legelnek. Az állattartó épületek használata – folyamatosan növekvő almos (mélyalmos) tartási technológiával – a téli 4 hónapban, illetve az elletési időszakban szükséges. A felnevelt állatállomány közvetlenül szállításra, értékesítésre kerül, mint húsmarha, a borjak egy részét közvetlenül választást követően szintén értékesítik. Az engedélyes a meglévő, működő állattartó telepét kívánja korszerűsíteni egy új, korszerű állattartó épület felépítésével. A tervezett beruházás célja az ingatlan területén a jelenleginél előnyösebb feltételek biztosítása a meglévő állatállomány részére. Meglévő létesítmények:  szociális épület,  vízzáróan kialakított szennyvíztároló (10 m3 térfogat),  állattartó épületek,  silótároló,  szemestermény tároló. Tervezett létesítmény:  féltetős állattartó épület, szín (8,00 m x 84,40 m alapterület, acél váz, könnyűszerkezet, egy oldalról nyitott kialakítás).

4

A tervezett beruházás a Rendelet 3. számú mellékletének 128. d) pontja – Egyéb, az 1–127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől – alá sorolható. A Rendelet 3. § (1) a) pontja értelmében, a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. Fentiek alapján, a tárgyi beruházás előzetes vizsgálat köteles tevékenység. Az előzetes vizsgálati eljárásban a környezetvédelmi hatóság megvizsgálja, hogy a tevékenység várható hatásai jelentősek-e, és a hatóság döntésétől függ, hogy a tervezett beruházás hatásvizsgálat köteles-e. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. Hatóságunk a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2016. június 14. napjától közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény Nemesnádudvari Közös Önkormányzati Hivatalában 2016. június 20. napjától 15 napon keresztül közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. * 1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy közegészségügyi szempontból nem indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. A szakmai álláspontomban megadott feltételek teljesítése esetén a beruházás megvalósításának közegészségügyi akadálya nincs. Az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében az eljárást lezáró határozat kiadásához való hozzájárulás feltételeként „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről” szóló 18/1998. (VI.3.) EüM rendelet 4.sz melléklet 7. pontjában „a kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. törvény 20-21.§ és 2829.§- ban, „a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről” szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet 3.§, és 4.§- ban, „a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről” szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. §- ban megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Szakmai álláspontomat „a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti

5

államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdésében és a „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. 2. Az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: Hatóságom illetékességét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. mellékletének 2. pontja állapítja meg. A régészeti örökségvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve az 5. sz. melléklet I. táblázatának 4. pontjában meghatározottak alapján vizsgáltam, eljárásomban a Korm. rendelet 64. §-ban felsorolt szempontokat vettem figyelembe. 3. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása: A szakkérdés vizsgálata a megkeresés, az elektronikusan rendelkezésre bocsátott előzetes vizsgálati dokumentáció (készítette: Daviép Kft. 6500 Baja, Rókus u.l3/b. munkaszám: 52/2016, készült: 2016.06.07.) valamint a 2007.évi CXXIX. törvény 43.§ (1) és (3) bekezdése, 48.§, 49.§ előírásai alapján történt. A megyei kormányhivatal talajvédelmi hatósági jogkörét a 68/2015. (III. 30.) Kormány rendelet 18. § (1) bekezdése állapítja meg. A talajvédelmi szakkérdésben történő megkeresést a 71/2015. (III.30) Korm.rendelet 28.§ (1) bek. 5. melléklet I. táblázat, tartalmazza. 4. A földvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.. törvény (továbbiakban TfVt) 2. § 19. pontja kimondja, hogy „termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan- nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül.” A Tfvt. 2. § 5. pontja szerint „földvédelmi eljárás az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként vagy szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul.” A Tfvt. 7. § (1) alapján „A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.” A Tfvt. 9. § (l)kimondja, hogy ..termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik; b) a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése; c) az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele ” A Tfvt. 14. § (1) alapján „A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, b) terméskiesés következik be, c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talaj szerkezet károsodik,”

6

A Tfvt. 14/A. §. (1) kimondja, hogy „időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog - szolgalmi vagy más használati jog - jogosultja, mint igénybevevő részéről e jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását meghatározott ideig nem teszi lehetővé. E jog gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül engedélyköteles időleges más célú hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati joggal terhelt területen olyan tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai szerint az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy jogerős hatósági engedély jogosítja fel.” A megkeresés jogalapja a Csongrád Megyei Kormányhivatal által a Bács-Kiskun Megyei és a Békés Megyei Kormányhivatalokkal 2015.09.07. napján kötött CSB/01/9155-10/2015. ügyiratszámú együttműködési megállapodás szolgál. A járási hivatal hatáskörét a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban : Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése, valamint a Tfvt. 7. §. (1) bekezdése, míg illetékességét a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja alapozza meg. * A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2016. június 16-án. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztály – 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. – CSZ/01/9292-6/2016. számú megkeresésében a területi vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte Bakos Imre (6345 Nemesnádudvar, Rákóczi út 11.) ügyében, a Nemesnádudvar, 0365/28 helyrajzi számú ingatlanon üzemelő állattartó telephelyen tervezett szarvasmarha tartó szín építése tárgyában indult előzetes vizsgálati eljárásban. A területi vízügyi hatóság a DAVIÉP Kft. (6500 Baja, Rókus u. 13/B.) által készített 52/2016. munkaszámú, elektronikusan csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció (http://atiktvf.zoldhatosag.hu/letoltes/110458-1-1.zip) és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg: Bakos Imre (6345 Nemesnádudvar, Rákóczi út 11.) a Nemesnádudvar, 0365/28 helyrajzi számú ingatlanon húshasznú szarvasmarha tartással foglalkozik, extentzív legeltetéses tartástechnológiával. A marhák a hideg téli és az ellési időszak kivételével az ingatlan legelő területein tartózkodnak. Az állattartó épületekben a tartásmód mélyalmos. A telepen jelenleg 160 db szarvasmarhát és szaporulatát tartja. Jelen eljárás tárgya, hogy az állattartó a telepen annak korszerűsítéseként, egy 8x84,4 m alapterületű, könnyűszerkezetes, féltetős, egy oldalról nyitott, nyitott oldalán 0,5 m magas támfalas kialakítású állattartó szín építését tervezi, amely az ingatlan területnagysága miatt (3 ha feletti területfoglalás) előzetes vizsgálat köteles A korszerűsítéssel az állatlétszám nem változik.

7

Vízellátás: A telep vízellátása a Nemesnádudvar, 0388/40 helyrajzi számú ingatlanon meglévő fúrt kútról történik, a vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízigény növelésével, vízátadási megállapodás alapján. A kút üzemeltetésére Erdélyi Zoltánné a 68748-2-4/2011. számon (vízikönyvi szám: V/2693) kiadott, 2021.09.30.-ig hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az ivóvíz ellátását palackos vízzel biztosítják. Az állatállomány itatása kétlabdás önitató rendszerrel történik. A telep vízigénye: 3100 m3/év. Szennyvíz- és trágya elhelyezés: Kommunális szennyvíz Az ingatlanon meglévő szociális épületben keletkező kommunális szennyvizet egy meglévő 10 m3 hasznos térfogatú, vízzáróan kialakított zárt vasbeton aknában gyűjtik, majd arra jogosult vállalkozóval a nemesnádudvari szennyvíztisztító telepre szállítatják ártalmatlanításra. Technológiai szennyvíz, csurgalékvizek A tartástechnológia mélyalmos, ebből eredően technológiai szennyvíz, csurgalékvíz nem keletkezik. Trágya Az állatok legelőre történő kihajtását követően az állattartó épületekből homlokrakodós erőgéppel kitermelt mélyalmos trágyát szállítójárműre rakodják és mezőgazdasági területre szállítják ki hasznosításra. A telepen keletkező almos trágya mennyisége: 906 t/év (4 hónap alatt). A Nemesnádudvar, 0365/28 helyrajzi számú ingatlan a D3HR9-8-13 jelű nitrátérzékeny MEPAR blokkban található. A tárgyi állattartó telep az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 4. pontja értelmében – mivel a szarvasmarha férőhelyszám meghaladja az 50-et - nagy létszámú állattartó telepnek minősül, így a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 5. § (e) pontja alapján is az állattartó telep és az állattartó telephez tartozó trágyatároló területe nitrátérzékeny területnek minősül. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 8.§ (9) bekezdése szerint: „Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.” Mivel az állattartó épületekben a tartástechnológia mélyalmos, a trágya közvetlenül termőföldre kerül és az alkalmazott technológia biztosítja, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban, a telephelyen trágyatároló építése nem előírás.

8

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme, vízbázisvédelem: A telephelyhez legközelebbi felszíni vízfolyás északra, 2,6 km távolságban a Duna-völgyifőcsatorna. A telephelyről felszíni vízbe kibocsátás nem történik és havária esetén sem, juthat szennyező anyag felszíni vízfolyásba. A telephely területe üzemelő-, illetve távlati vízbázis kijelölt védőterületét nem érinti, ezért a vízbázis védőterületére vonatkozó jogszabályi előírások sem relevánsak. Csapadékvíz elvezetés: Az állattartó épületek tetőszerkezetéről összegyűjtött, valamint a térbetonról lefolyó szennyezetlen csapadékvizek a telephelyen belüli zöldfelületeken elszikkadnak. Árvíz- és jéglevonulásra, valamint mederfenntartásra gyakorolt hatások: A telephely területe nagyvízi medret nem érint, ezért az árvíz- és a jéglevonulásra, valamint a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. Összességében a vízügyi-vízvédelmi hatóság megállapította, hogy a telephely vízellátása, szennyvízelhelyezése és csapadékvíz elvezetése megfelelően megoldott, a tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek minőségét rendeltetésszerű üzemeltetés esetén nem veszélyezteti, üzemelő-, illetve távlati vízbázis kijelölt védőterületét nem érinti, az árvíz és a jég levonulására, valamint a mederfenntartásra hatást nem gyakorol, ezért a szakhatósági hozzájárulását előírás nélkül megadta. Az eljárásban a vízügyi-vízvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A területi vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 3. pontja, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 3. pontja állapítja meg. A vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (6) bekezdése, 72. § (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A vízügyi-vízvédelmi hatóság a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat részére történő megküldését.” * Várható környezeti hatások: Létesítés, üzemelés: Hulladékgazdálkodás: A létesítés során keletkező építési hulladékok megfelelő gyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről gondoskodnak. Amennyiben a létesítés során a kitermelt talaj nem a beruházással

9

érintett ingatlanon kerül elhelyezésre, felhasználásra, az azzal folytatott további tevékenység hulladékgazdálkodási engedély köteles. A telephelyen végezni kívánt tevékenységek során keletkező hulladékokat szelektíven gyűjtik és engedéllyel rendelkező kezelővel szállíttatják el. A kommunális-, illetve nem veszélyes technológiai hulladék átmeneti tárolása zárt edényekben, megfelelő műszaki védelemmel ellátott helyen történik. A létesítés és üzemelés során keletkező hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodnak. Levegőtisztaság-védelem: A tervezett állattartó szín építése a környezeti levegő por- és bűz terhelését várhatóan káros mértékben nem terheli. A mellékelt helyszínrajz alapján az állattartó telep lakóingatlantól távol helyezkedik el. A telephelyen a tervezett bővítéssel a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében bejelentés köteles pontforrást nem létesítenek. Zaj- és rezgésvédelem: A tervezett létesítményben helyhez kötött zajos gépi berendezés nem kerül telepítésre. Földtani közeg védelme: A tervezett beruházás kivitelezése meghatározott ideig tartó tevékenység, amelynek hatásai a kivitelezéssel átmenetileg igénybevett munkaterületen, illetve a szállítási útvonalakon jelentkeznek. A kivitelezés elsősorban a földtani közeg fizikai tulajdonságait érinti. A kivitelezési munkálatok során a földtani közeg szerkezete megváltozik, egyes rétegei összekeverednek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. A munkagépek, szállítójárművek taposó hatása szintén a talaj fizikai tulajdonságaiban idéz elő lokális jellegű változást (talajszerkezet változás, tömörödés). Az épület üzemelése során a területfoglalás okoz kismértékű fizikai talajterhelést (talajtömörödés). A megfelelő műszaki védelemmel ellátott épületeknek, műtárgyaknak köszönhetően, talajszennyezés nem következhet be. A szükséges ivóvíz igény palackozott vízzel biztosított. A telephelyi tevékenységhez kapcsolódó vízigény (szociális, állattartási) a teleptől DNy-ra elhelyezkedő telephely (Nemesnádudvar, Homoki tanyák, külterület 0388/40 hrsz.) kutas vízellátó rendszeréről vízátadással biztosított. A telephelyen keletkező kommunális szennyvizet zárt aknában gyűjtik, ahonnan engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják ártalmatlanítás céljából. A ridegtartású szarvasmarhák október végétől február végéig (kb. 120 nap), illetve az ellési időszakban tartózkodnak a vízzáró padozatú (aljzatbeton) állattartó épületekben. A legelőre történő kihajtást követően történik a bent tartózkodási ciklus alatt keletkezett, folyamatosan növekvő almos trágya kitárolása oly módon, hogy homlokrakodós tolólappal kitolják az épület végébe, ahonnan pótkocsis szerelvénnyel elszállítják mezőgazdasági termőterületekre talajerő utánpótlás céljából. A burkolt-, illetve tetőfelületeken keletkező tiszta csapadékvizek telken belül elszikkadnak. Szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A talaj esetleges szennyeződése a műszaki védelemmel ellátott épületek, műtárgyak sérülése esetén, a telephelyi tevékenységhez kapcsolódó szennyező anyagok elfolyásából, elszóródásából következhet be. Esetleges havária esetén, a szennyező anyag és a szennyezett föld összegyűjtésével, valamint megfelelő helyre történő elszállításával, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. A havária esetek elkerülése azonban az üzemelési utasítások maradéktalan betartásával biztosítható.

10

Természet- és tájvédelem: A létesítéssel érintett ingatlan védett természeti területnek nem képezi részét, azonban az Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (kódszáma: HUKN20033) elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részeként a Natura 2000 hálózatba tartozik, továbbá magterület övezet részeként az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. számú mellékletében kijelölésre került Országos Ökológiai Hálózat eleme. A fenti természetvédelmi érintettség miatt az előzetes vizsgálati dokumentációhoz Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt is csatoltak. A benyújtott hatásbecslési dokumentáció tételesen ismerteti a szóban forgó Natura 2000 terület jelölő élőhelyeit, továbbá vizsgálta azok érintettségét. A vizsgálat alapján az érintett ingatlan legelő művelési ágú területrészei jelölő élőhelynek minősülnek, számos védett növény- és állatfajjal, azonban a beruházás a kivett állattartó telep területrészen valósul meg, ezért sem jelölő élőhely, sem pedig védett természeti érték érintettségével nem kell számolni. A létesítmény tervezett helye roncsolt, illetve degradált állapotú gyepterület, azaz egyéb, jó természetbeni állapotú és természetes vegetációjú területet nem érint a beruházás. Az ingatlanon olyan védett fajok (pl. mezei veréb) fordulnak elő, melyek jobban tolerálják az antropogén környezetet. Mindezek alapján, a megvalósításnak természetvédelmi akadálya nincs. Tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy az érintett ingatlanon jelenleg is állattartó telep működik, azaz nem érintetlen tájképi környezetben történik a létesítés. A terv szerinti építmény funkcionálisan igazodni fog környezetéhez. Az építmény tájba illesztése az építési hatósági eljárás során a hatóságunk által meghatározásra kerülő előírásokkal biztosított. Fentiek alapján, a létesítéssel szemben tájvédelmi kifogások nem merülnek fel. Az eljáró hatóság – természetvédelmi érintettség miatt – 110458-1-9/2016. számú levelével megkereste a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: KNPI), mint területileg illetékes természetvédelmi kezelőt, hogy nyilatkozzon a beruházással kapcsolatosan. A KNPI 2016. július 07. napján érkezett, 1904-2/2016. számú levelében a következő nyilatkozatot adta: „Igazgatóságunk nyilvántartásában az érintett ingatlanon védett növény- és állatfaj előfordulási adatával jelenleg nem rendelkezünk. Megállapítható, hogy a kérelmező az érintett ingatlan környezetében található Natura 2000 területeket is legelteti, ezért a legeltetéshez szükséges infrastrukturális beruházások közvetve a Natura 2000 területek állapotának fenntartását is szolgálják. A fentiek alapján a tervezett épület megfelelő módon történő tájba illesztése melletti megvalósításának természetvédelmi kizáró oka nem merült fel.” Fentiek alapján megállapítható, hogy a kivitelezési munkálatok védett természeti területet nem, ugyanakkor Natura 2000 területet érintenek, azonban a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre a beruházás nem gyakorol jelentős negatív hatást. A Rendelet 5. számú mellékletében meghatározott kritériumok alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás tájképre gyakorolt hatása negatív módon jelentősen nem változik, a tájhasználatot a korábbi állapothoz képest nem befolyásolja hátrányosan. Felhagyás: A tevékenység esetleges felhagyásakor a bontási tevékenység környezeti hatásai – a létesítéshez hasonlóan – a létesítmény helyszínén, lokálisan jelentkeznek. A tevékenység felhagyását követően, a bontási tevékenységet a mindenkor érvényes, vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell végezni. Felhagyást követően, fontos a terület rekultivációja, tájbeillesztése, új hasznosítási mód keresése.

11

Hivatalunk 2016. június 16-án – figyelemmel a Rendelet 1. § (6b) és (6c) bekezdésére – belföldi jogsegély keretében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjét. Nemesnádudvar Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a megkeresésre 2016. június 30-án 603-2/2016. számon az alábbi nyilatkozatot adta: „Alulírott Kucsoráné dr. Drégelyi Zita jegyző nyilatkozom ,hogy Nemesnádudvar Község közigazgatási területén (0365/28 hrsz. Bakos Imre) épülő szarvasmarha tartó szín létesítése Nemesnádudvar Településrendezési Terve és Helyi Építési szabályzatának (mely magában foglalja a természetvédelmi követelményeket is) mindenben megfelel, helyi környezet- és természeti értéket nem sért.” A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hivatalunk megállapította, hogy a tervezett tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást földtani közeg-, levegőtisztaság- zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint táj- és természetvédelmi szempontból. A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részében, mivel nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a Rendelet 2. számú mellékletének hatálya alá sem tartozik, tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a Rendelet 5. § (2) bekezdése ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tervezett tevékenység milyen egyéb engedély birtokában kezdhető meg. A környezetvédelmi hatóság a tárgyi eljárásban CSZ/01/9292-2/2016. számú határozatával függő hatályú döntést hozott, amely döntés jelen határozatra tekintettel nem emelkedik jogerőre. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren (www.magyarország.hu) – nyilvánosan közzéteszi. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. augusztus 10. Hatóságunk a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését külön levéllel megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő települési önkormányzat Jegyzőjének, aki gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének I/35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg.

12

A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Rendelet 3. § (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése állapítja meg. S z e g e d, 2016. augusztus 9.

Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Mader Balázs főosztályvezető-helyettes

Kapják: 1. Bakos Imre 6345 Nemesnádudvar, Rákóczi u. 11. tv. 2. Környezetterv 2004 Bt. 6500 Baja, Rókus u. 13/b. 3. BKMKH Népegészségügyi Főosztály 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. HKP 4. BKMKH Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály 6000 Kecskemét, Halasi út 36. HKP 5. BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. HKP 6. BKMKH Bajai Járási Hivatal Földhivatali Osztály 6500 Baja, Árpád tér 1. HKP 7. Nemesnádudvari Önk. Hiv. Jegyzője 6345 Nemesnádudvar, Szentháromság tér 1. HKP (kifüggesztésre, külön levéllel) 8. Bács-Kiskun Megyei Kat. Ig. Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10. HKP 9. Hatósági nyilvántartás 10. Irattár

13