A megszólításomban és majd a mondandómban szerepelő tegezés annak szól, aki ezt elfogadja tőle, aki nem, az pedig a magázást válassza

Dr Várhalmi Antal Miklós bevezető előadása a „Biztonságunk jövője illetve a jövők biztonsága” rendezvényen. 2012.05.31

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Szakmai Barátaim! A megszólításomban és majd a mondandómban szerepelő tegezés annak szól, aki ezt elfogadja tőle, aki nem, az pedig a magázást válassza. Kétféle módon mutatkozom be. Egyrészt kissé könnyedebben, tréfásabban. Másrészt komolyabban is. Kis is vagyok én? A nemzetbiztonság önkéntese, a demokrácia bajnoka és egy intellektuális, biztonságpolitikai robot. Olyan robot, amely egyrészt a negyedik Magyar Köztársaság tízmillió tulajdonosának biztonsági érdekeinek, másrészt a demokratikus ellenzék biztonságpolitikai szándékainak optimalizálására van beprogramozva. A komolyabb bemutatkozásom keretében jelentem, hogy alapvégzettségem távközlési és informatikai villamosmérnök,mely alapján igazságügyi-szakértő is vagyok. Kiegészítő végzettségem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, PhD képzés keretében, 2011ben megszerzett hadtudományi, biztonságpolitikai illetve nemzetbiztonsági szakértői minősítésem. Ezt a szakértői minősítésemet a Magyar Hadtudományi Társaság szakértői minősítő rendszere is már 2005-ben megadta. 1994 óta végzek szakpolitikai jellegű tevékenységet, alapvetően a nemzetbiztonság területén. Elértem egy doktori címet, amelyet ma már divatos, hogy magyarázattal is megtámasszunk! A PhD képzés keretében három évig hallgattam előadásokat, vizsgáztam, szigorlatoztam, publikáltam, kutattam, elemeztem, konzultáltam a szakma legjobbjaival. A doktori értekezést megelőző műhelyvitámra készítettem egy újszerű, több, mint 1.000 oldalas, „Nemzetbiztonsági Kézikönyv-2010” elnevezésű, előkészítő anyagot, melyet a műhelyvitán mintegy 70 fő, alapvetően nemzetbiztonsági szakember közel három órában vitatott meg. Az anyagban voltak idézetek és közel 500 irodalmi hivatkozás is. Erre az előkészítő anyagra (szerkesztett, releváns irodalomgyűjtemény) alapuló, mintegy 120 oldalas, „A nemzetbiztonsági szolgálatok meghatározó jelentősége a Magyar Köztársaság XXI. századi biztonsági rendszerében” című, innovatív gondolatokat és megoldásokat is tartalmazó doktori értekezésem védésén közel 50 szakember vett részt, opponálva, kérdezve és a hétfős szakértő bizottság végső döntés keretében cumm laude minősítéssel megkaptam a Dr címet, a hadtudományi illetve nemzetbiztonsági szakértői cím viselésének a jogát. A doktori képzésemnek egyik végterméke a Magyar Köztársaság XXI. századi biztonsági rendszerének egy lehetséges modellje, mely magába foglalja az egységes szemléletű katonai, rendőri, nemzetbiztonsági, adó-vámügyi, büntetés végrehajtási, katasztrófavédelmi, külügyi tevékenységek harmonizálását, társadalmi elfogadtatását, közigazgatási beágyazását, szakmai hatékonyságának és gazdaságosságának optimalizálását, jövőállóságát. Minden, a képzésem során, sőt előtte 1994-től készített anyagom az interneten, szabad felhasználással elérhető. A doktori képzésemhez kapcsolódó két, mintegy 50 példányos könyv formájú megjelentetésből minden nemzetbiztonsági szolgálat és a témával foglalkozó egyetemek könyvtárai is kaptak egy–egy tiszteletpéldányt, többek között az USA-beli Stanford Egyetem könyvtára is, ahol már a 2002-es könyvem is megtalálható. Ezzel a terjesztéssel az volt a célom, hogy minél többen hasznosítsák a tudományos munkámat, akár kritikai céllal is, mert abból is lehet tanulni. Ezt én nem tartom magam mutogatásának, mivel egyenrangú állampolgári jogom, hogy szabad véleménynyilvánításom és a sajtószabadság keretében hozzájáruljak a szülőhazám és az itt élők jól felfogott biztonságához, ilyen formában is.

1/6


A saját varhalmi.hu honlapom mellett a nemzetbiztonság.lap.hu honlapot én szerkesztem, amit naponta több, mint 50 országból látogatnak, de a hazai letöltések is jelentősek. A MHT tagságom mellett tagja vagyok a Magyar Rendészet Tudományi Társaságnak is. 2005 óta pártfüggetlen nemzetbiztonsági szakértő vagyok és a politikai érdeklődésem a civil szervezetek, kezdeményezések felé fordult, így kerültem kapcsolatba 2011-ben a SZOLIDARITÁSSAL. A bohócforradalom, a D-day akciók valamint Kónya Péter és Árok Kornél, mint honvédelmi és rendvédelmi vonatkozású szakszervezeti vezetők személye is szimpatikus volt számomra. Ennek nyomán kért fel, adott megbízást a SZOLIDARITÁS társelnöke, Kónya Péter a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztalhoz kapcsolódó Biztonságpolitikai és Külpolitikai Társadalmi Kerekasztal országos témavezetői és koordinátori teendőire. Megjegyzem, hogy a demokratikus ellenzéki pártok és civil mozgalmak egyike sem áll tőlem távol. A biztonság fogalma mára egy széles átfogású fogalommá vált. A régi, történelmi biztonság fogalom alapvetően katonai biztonságot jelentett. Ma a biztonság fogalma öt pilléren, dimenzióból áll: politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti és katonai-rendvédelmi biztonság. Ebből mi most a katonai-rendvédelmi-külügyi pillérrel, dimenzióval foglalkozunk. Megjegyzem, hogy a másik négy biztonsági dimenzió is szoros összefüggésben van a katonai-rendvédelmi dimenzióval, mivel ezek is védelmet és érdekérvényesítést igényelnek. A Magyar Köztársaság állami biztonsági szolgáltatásában, a hon- és rendvédelemben mintegy 80.000-90.000 aktív és mintegy 40.000-50.000 nyugdíjas vett illetve vesz részt. Ez közel 150.000 szakember, aki a családtagjaikkal együtt mintegy 500.000 embert jelentenek. A biztonsági szolgáltatásban résztvevő szakemberek jelentős része szolgálati illetve önvédelmi fegyver viselésére és indokolt esetben használatára is jogosult (volt). Ez a lehetőségük, joguk arra alapul, hogy napi tevékenységükben meghatározóan megjelennek azok a helyzetek, ügyek, ahol fegyverrel állhatnak szemben és ez ellen akár fegyverhasználat is indokolt lehet. Márpedig, ahol fegyverviselés, fegyverhasználat esélye nem zárható ki, ott az életveszély is fennáll. Tehát ez a mintegy 150.000 szakember a többi tízmillióhoz képest naponta kerülhet(ett) életveszélybe, miközben a többi tízmillió értékeit, érdekeit védi. Emiatt kell ezeket a szakembereket kiemelten kezelni, erkölcsileg és anyagilag is, mint ezt teszik az okos kormányok és nemzetek, nemzetközi viszonylatban. Rátérve a konkrét munka formai és tartalmi vonatkozásaira. A munka tartalmi vonatkozásai a legfontosabb súlypontok. A munka tartalmát a cél határozza meg, azaz együtt szervezzük meg a negyedik Magyar Köztársaság leghatékonyabb, XXI. századi biztonsági rendszerét. Tehát úgy együtt, ahogy a formai elképzelésekben vázolom. A következő, tehát negyedik Magyar Köztársaság az alap. Nem Magyarország biztonsági rendszeréről van szó, hanem ennél tágabb és kifejezőbb fogalomról, ami a Magyar Köztársaság biztonsági rendszeréről, minden vonatkozásával. Mindemellett a XXI. századnak megfelelő biztonsági rendszerről van szó, mely magába foglal minden hon-rendvédelmi, külügyi területet és vonatkozást valamint a legújabb és a belátható jövőbeni kihívásokat. Tehát egységes és oszthatatlan biztonsági rendszert tervezünk, amely egységes biztonságpolitikai és külpolitikai személettel alakul ki, valósul meg és működik. A megfogalmazásban a hatékonyság is jelentős cél, mely egyrészt a biztonsági-védelmi (operatív) vonatkozású hatékonyságot jelenti, másrészt a pénzügyigazdasági hatékonyságot, azaz a kettő optimalizálását, különös tekintettel a magyar költségvetés helyzetére. 2/6


A jelenlegi költségvetésben mintegy 500 milliárd forint szerepel a rendvédelemre és mintegy 200 milliárd a honvédelemre, ami összesen kb. 700 milliárd, a teljes költségvetésnek kb. 5%-a, amit célszerű és szükségszerű lenne megtartani, hogy az állami biztonsági szolgáltatás mértéke és színvonala tovább már ne csökkenjen. Viszont szervezéssel, az átfedések és párhuzamosságok minimalizálásával várhatóan, relatíve hatékonyabbá is tehető ez a biztonsági rendszer. Egy új biztonsági modellel három, egymás mellé rendelt alapvető érdeket kell kiszolgálni. Egyik érdekkör az országban élő tízmillió állampolgár és az itt működő cégek, intézmények katonai, rendvédelmi és külügyi biztonsága. Másik érdek a nemzeti értékek védelme és a nemzeti érdekek érvényesítése. Harmadik érdekkör a hon- és rendvédelmi szakemberek szakmai értékeinek megfelelő szinten történő erkölcsi és anyagi elismerése, kivételes életpálya garantálása, különös tekintettel a szélsőséges munkakörülményekre, ezen belül az életveszély napi vállalására is. Kapcsolódónak tartom a szerzett jogok visszaállítását, a korkedvezményes nyugdíj reaktiválását, a kedvezmények további biztosítását, a kiemelt jövedelemszint biztosítását. Az új, innovatív biztonsági és külügyi rendszert a megváltozott szerkezetű és súlyozású, jelenlegi és a belátható jövőbeni biztonsági kihívások, kockázatok és veszélyek megfelelő kezelésére kívánjuk alapozni, az egyes szakágak készségei szerinti munka-feladat megosztásban, dinamikus és naprakész, operatív együttműködésben, az indokolatlan átfedések, párhuzamosságok és rivalizálások minimalizálásával. Egy ilyen biztonsági rendszer koncepcióját kívánjuk megalkotni, melyben világos és egyértelmű szerepe lesz a katonának, a rendőrnek, a nemzetbiztonsági szakembernek, az adó-vámügyesnek, a katasztrófavédelmi szakembernek, a büntetés végrehajtónak, a külügyi szakembernek, ügyésznek-bírónak. Ehhez új törvények és szabályozások is szükségesek lesznek majd. Az előzőek meghatározzák a legcélszerűbb szervezési és irányítási modellt is. Az egyes szervezetek munkáját az előzőekből levezethető feladatok, célok határozzák meg végrehajtási programok formájában, amelyekhez személyi és tárgyi, fejlesztési feltételeket kell rendelni, arányos költségvetés mellett. A követelményeknek arányban kell állni a költségvetési keretekkel. A vezetőket minden szinten pályázatok és szakmai alkalmasság alapján célszerű kiválasztani. Az egységes biztonsági-védelmi szemlélet és az egységes biztonsági szolgáltatás egységes irányítást is igényel, amelyhez újszerű és innovatív, XXI. századi készségek, megoldások szükségesek. A rendszerváltás utáni időszak a honvédelmi és rendvédelmi szervezetek felosztását, tagolását igényelte, az akkori, rosszemlékű túlhatalmi múltjuk felszámolására. A túlhatalmi reflexeknek ma már nincs realitása, mivel a rendszerváltás óta megváltozott, demokratikussá, köztársaságivá vált környezet. Viszont mindenképp felül kell vizsgálni a honvédelmi és rendvédelmi szervezeteknek az egyes tárcák közötti felosztását, a biztonságszervezés és a védelemigazgatás szempontjából. Gondolok itt többek között a nemzetbiztonsági szolgálatok szétosztására, beintegrálásaira, a határőrség önállóságának megszüntetésére, az APEH valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonására, a KFH és a KBH összevonására, a TEK szerepére. Az integrációknak és a tagolásoknak az optimumát kell megkeresnünk, tekintettel a XXI. századi kihívások hatékony és gazdaságos lekezelésére, a megfelelő szintű megelőzésére. Ez meghatározója a naponta megjelenő új kihívások, ügyek gyors, rugalmas és operatív lekezelésének. Nem kívánunk az előző időszakokkal foglalkozni, azokat kritizálni, hanem a jövőképre építeni, az emberek biztonságát magasabb szinten garantálni.

3/6


Ugyanakkor célszerű a múltból átvenni azt, ami még megfelelhet az új kihívásoknak, de innovatívnak kell lennünk a dinamikusan változó, új biztonsági és gazdasági környezetben, azaz jelentős újszerű megoldásra is szükség van. Ilyen például az embereket napi biztonság érzetét meghatározó közbiztonság erősítése a közösségi rendészettel. A válságra való tekintettel a jelenlegi, de az előző kormányok többsége is csökkentette a biztonsági szervezetek költségvetését is, gyakran a fűnyíró elv alapján. Sajátos, hogy egyik kormánytag sem vetette fel és nem érvényesítette azt miszerint a válságok ideje alatt a biztonsági kihívások nincsenek válságban, sőt szaporodnak és virágoznak, így megnő a védelmi, elhárítási igény. Tehát ezen időszakokban az okos kormányok nem csökkentik, hanem megerősítik a biztonsági szervezeteket. Reméljük, hogy legkésőbb a negyedik Magyar Köztársaságban is majd így lesz. A nemzetközileg is elismert honvédelmi és rendvédelmi képzés hírnevének fenntartása érdekében vissza kell adnunk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem önállóságát és tekintélyét oly módon, hogy a Közszolgálati Egyetemről a Rendőrtiszti Főiskolával együtt leválasztva, azzal nem integrálva, de szoros együttműködésben folytathassák a honvédelmi és rendvédelmi képzést. Egy új biztonsági rendszer társadalmi elfogadtatása fontos feladat, mert, amit a társadalom elfogad, azzal együtt is működik. Rendkívül fontos, hogy viszonylagos bizalmi légkörben működhessenek a honvédelmi és rendvédelmi szervezetek, sőt minél inkább lakossági támogatással, de legalábbis elfogadottsággal. Tudatos legyen bennük, hogy adóforintjaikon nem ellenük, hanem értük dolgoznak ezek a szervezetek. Viszont az is tény, hogy a BIZTONSÁG és a SZABADSÁG, egymás terhére optimalizálandó fogalmak, érdekek, amelynek társadalmi elfogadatásához szoros társadalmi együttműködés kell, rendszeres kommunikációval. A civil kontroll intézményének kidolgozása erősítheti ezt kapcsolatot. A nemzetközi kapcsolatokban, a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EBESZ, EU, NATO) való együttműködés jelentős tényező egy új biztonsági rendszernél is azzal, hogy biztonsági rendszerünk nemzeti jellegét nem szabad feladni, mert a történelem és az érdekviszonyok forgandók. Külpolitikai területen egy újragondolt és szükség esetén átstrukturált nemzetközi viszonyrendszert kell felépíteni. A Magyar Köztársaság külpolitikájának egy ország stratégiához, egy nemzeti jövőképhez, ezen belül alapvető létérdekeihez kell igazodnia. Magyarországnak a külpolitikáját arra a tényre kell alapoznia, hogy a körülötte lévő világgal szoros kapcsolatban lévő kis ország. Szakítani kell azzal a magyar külpolitikai hagyománnyal, hogy a Kelet és Nyugat közt ingázó komp Magyarország történelmi hagyományát, amelyet a magyar belpolitikai törésvonalak konzerváltak, kivetítsük az egész világra, és eszerint szabjuk meg a külpolitikánkat. Meg kell szüntetni a nemzetközi elszigeteltségünket és helyre kell állítani a nemzetközi környezet bizalmát. A külpolitika, a külkapcsolatokra vonatkozó döntések hozzájárulnak az ország, a nemzet biztonsága, gyarapodása feltételeinek biztosításához, szolgálják a nemzeti érzést a világpolgár nyitottságával ötvöző, korszerű magyar azonosságtudat erősítését. Segíteniük kell a válaszadást a globalizáció megkerülhetetlen kihívásaira, a társadalmi-gazdasági modernizációs kényszerekre. Hozzá kell járulniuk az ország versenyképességének erősítéséhez, kiaknázva az integrációból és általában a nemzetközi kapcsolatrendszerből adódó lehetőségeket. A törekvések és cselekvés végső célja, hogy a magyar külkapcsolatok formálásában részt vevő kormányzati és nem-kormányzati szervezetek egymást kiegészítő, jól összehangolt 4/6


együttműködése szolgálja az állampolgárok, a társadalom, a nemzet biztonságát, jólétét, gyarapodását. Hosszú távon Magyarország külpolitikai érdeke az, hogy a világrend többpólusúvá váljon és az is maradjon, elkerülve egy esetleges teljes keleti centralizációt vagy egy hidegháborús jellegű kétpólusú rend kialakulását. Egy ország külpolitikájának, diplomáciai kapcsolatainak egyik legfontosabb támasza és kiegészítője a hírszerzés-felderítés. A hivatalos nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia eszközei szolgáltatják a kormányok felé a formális híreket, információkat. A nemzetközi érdekviszonyok azonban elengedhetetlenné teszik olyan „nem hivatalos” információk beszerzését is, melyeket az emberiség történetének minden időszakában igényelték és hasznosították az okos kormányok. Emiatt nagyon fontos a külpolitika és a hírszerzés harmonikus kapcsolata, a hírszerzés háttértámogatása. A formai szempontokkal folytatva, a SZOLIDARITÁS azon kezdeményezése történelmileg is az első és egyedi, miszerint széleskörű társadalmi-szakmai egyeztetés mellett kell megvalósítani egy átfogó biztonságpolitikai és külpolitikai jövőképet. Ehhez meg kell találnunk illetve értesítenünk kell a témában érintett aktív és nyugdíjas szakemberek, munkatársak, szakértők, érdeklődő civil állampolgárok minél nagyobb részét. Ennek eszközrendszerébe a következők sorolhatók: email, FACEBOOK, saját honlap fórumok, a „baráti” médiumok, különböző méretű rendezvények, személyes kapcsolatok és egyéb megoldások. Ezeket az eszközöket működtetni fogjuk. A rendezvény formáció keretében mi most kísérletet teszünk egy széleskörűnek szánt rendezvényre, ami az érdeklődés felkeltésének hatékonyságáról és az érdeklődésről is képet adhat. Tudjuk, hogy a honvédelmi- és rendvédelmi területet ért parlamenti, kormányzati és miniszteri döntések olyan mértékig kedvezőtlenek, hogy sokan ellehetetlenültek, elkeseredtek és kilátástalanná váltak. A SZOLIDARITÁS értékrendjébe és lehetőségeibe eső eszközökkel tervezzük a remény fenntartását és a még érdeklődő szakemberek véleményének, javaslatainak a bevonását, integrálását egy rehabilitációs folyamatba, egy jövőkép kialakításához majd annak megvalósításához. Felmerül mindenkiben, hogy meddig reménykedjenek még, hiszen az eddig történtek meglehetősen elhalványították már a reményt is. Ezt megértve és bizonyos fokig átérezve mégis azt mondjuk, kérjük, javasoljuk, hogy szakmailag fogjunk össze, készítsük elő együtt, amit szeretnénk és ezt terjesszük a demokratikus ellenzéki pártok elé. Ez a kezdeményezés illetve rendezvény is a remény fenntartásának, erősítésének egyik eszköze. Én személy szerint akár már 2012-ben is el tudnám képzelni a rendszerváltást, de sajnos ez lehet, hogy késik és 2013-ban, de legkésőbb 2014-ben következik csak be. Emiatt két irodalmi gondolat összekapcsolásával mondom, hogy Ember higgy és bízva bízzál, hiszen a remény hal meg utoljára! Ennek a témaindító rendezvénynek az eredményességétől függően lépünk tovább a kitűzött koncepció és programalkotó célunk felé. Tervezzük a katonai, rendőri, nemzetbiztonsági, adó-vámügyi, katasztrófavédelmi, büntetés végrehajtási, ügyészi-bírói, külügyi, nemzeti biztonsági stratégia alkotói, civil érdeklődői-támogatói munkacsoportok, szellemi műhelyek létrehozását és működtetését. A részvételhez szükséges jelentkezési lapokat itt az asztalon megtalálhatják, melyeket kitöltés után személyesen adjanak át közreműködő munkatársunknak vagy nekünk. Ezek elektronikusan is elérhetők a FACEBOOK-on. A szakmai munkában való részvételnek nem feltétele a Magyar Szolidaritási Mozgalom tagság, bár a mozgalomba történő belépés iránt érdeklődők is találnak erre szolgáló, az 5/6


előzőtől eltérő jelentkezési lapokat is az asztalon. A munkacsoportokkal, megalakulásuk után egyeztetjük a munkamódszereket és a javasolt szemléletet. A munkacsoportokba történő jelentkezések után elindulhat a szakmai munka. A munkacsoportok beindítását, szerveződéseit, működési feltételeit biztosítjuk és koordinálni fogjuk. Sajnos és várhatóan nem tudunk konkrét készpénz formájú, szakértői díjazás vagy költségtérítés jellegű támogatást nyújtani a munkához. Tudjuk, hogy ez a vidéki, jelentős utazási költséggel járóknak jelentős hátrány, de kérjük, hogy legalább email útján illetve a honlapon, a fórumainkon kapcsolódjanak be otthonukból, mert minden vélemény, javaslat fontos számunkra. A megválasztandó illetve felkért munkacsoport koordinátorok feladata lesz a munkacsoportok működtetése. Tudjuk, hogy az önkéntes alapon végzett munka továbbá az év végéig esetleg az egy naptári évre szóló aktívabb tevékenységi időszak nem tesz lehetővé mindent, ami a cél szempontjából maximális teljesítményt jelenthetne. Ezzel együtt majd közösen értékeljük a munkacsoportok végtermékeit és ennek függvényében hasznosítjuk azokat. A munkacsoportok mellett kommunikálni szeretnénk a jelenlévőkkel és a támogató távollévőkkel is. Ennek egyik megoldása a munkacsoportokra való ráfűződés, az email, a FACEBBOK-os, honlapos fórum kapcsolatok és a jelenlegi rendezvényhez hasonló rendezvények, amelyet néhányszor tervezünk megismételni. Külön szakterületenként szervezett széleskörű rendezvényeket is tarthatunk, nemcsak átfogó jellegűeket. Szeretném a nemzetbiztonsági munkacsoportot is személyesen koordinálni, ha lehetséges lesz, mivel ez a legszűkebb szakterületem és kb. 1995-2005 között tagja voltam illetve vezettem már egy nemzetbiztonsági szellemi-szakmai műhelyt, munkacsoportot. A szakmai csoportok tarthatnak zárt és nyilvános ülést, ahova hívják meg a szakmai csoportokhoz érdeklődőként kapcsolódókat is. Fontos a széleskörű szakmai nyilvánosság, ami nem zárja ki a témától függő, alkalmi zárt üléseket sem. Köszönöm figyelmüket és az érdeklődésüket. Kérem minél többen vegyenek részt a koncepció és programalkotó munkában. Budapest, 2012.05.01. Dr. Várhalmi Antal Miklós nemzetbiztonsági szakértő a Magyar Szolidaritás Mozgalom Biztonságpolitikai és Külpolitikai Társadalmi Kerekasztal témavezetője és koordinátora www.varhalmi.hu www.nemzetbiztonsag.lap.hu http://www.facebook.com/antalmiklosdr.varhalmi http://www.facebook.com/groups/318816231521456/

6/6

A megszólításomban és majd a mondandómban szerepelő tegezés annak szól, aki ezt elfogadja tőle, aki nem, az pedig a magázást válassza

Recommend Documents