A megszakítható földgáz fogyasztók szerepére és kezelésére vonatkozó átfogó elemzés

A megszakítható földgáz fogyasztók szerepére és kezelésére vonatkozó átfogó elemzés

Miskolc, 2002. április

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft.

Készült a Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7.) megbízásából.

Témafelelős a Magyar Energia Hivatalnál: Farkas Zoltánné Témafelelős a GÁZ PIAC Kft. (1118 Budapest, Ménesi út 30. I/7.) részéről: Dr. Tihanyi László ügyvezető igazgató

Miskolc, 2002. április 30.

Dr. Tihanyi László ügyvezető igazgató

2


Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló....................................................................................................... 4 1 Bevezetés................................................................................................................ 6 2 A vizsgálat módszere, alapadatai ........................................................................... 7 2.1 A vizsgálat módszere ..................................................................................... 7 2.2 A napfok módszer .......................................................................................... 7 2.3 A vizsgálat alapadatai................................................................................... 11 3 Az időjárási hatások elemzése.............................................................................. 12 3.1 A vizsgálat célkitűzése ................................................................................. 12 3.2 Éves napfok számok változása..................................................................... 12 3.3 Havi napfok számok elemzése ..................................................................... 17 3.4 A napi középhőmérsékletek elemzése.......................................................... 19 3.5 Összefoglaló megállapítások........................................................................ 20 4 A földgázfogyasztás megszakításának, korlátozásának jogi keretei.................... 22 4.1 Jogszabályi összefoglaló .............................................................................. 22 4.2 Működési engedély, üzletszabályzat, típusszerződés................................... 30 4.3 Csúcsgazdálkodási lehetőségek és korlátok................................................. 47 5 A hazai gázpiac jelenlegi állapotának jellemzése ................................................ 54 5.1 Az alkalmazott vizsgálati módszer............................................................... 54 5.2 A tárolási és csúcsgazdálkodási gyakorlat elemzése.................................... 54 5.2.1 Gázszolgáltató társaságok ........................................................................ 54 5.2.2 Távvezetékről ellátott erőművek.............................................................. 62 5.2.3 Távvezetékről ellátott nagyfogyasztók..................................................... 64 5.3 Országos helyzetkép..................................................................................... 67 5.3.1 Országos fogyasztás ................................................................................. 67 5.3.2 Forrás-fogyasztás egyensúly .................................................................... 74 5.4 Kockázati tényezők a vezetékes földgázellátásban...................................... 81 5.5 A hazai földgázpiac működésére vonatkozó következtetések ..................... 85 6 Nemzetközi kitekintés .......................................................................................... 87 6.1 Föld alatti tárolók ......................................................................................... 87 6.2 Megszakítható fogyasztók............................................................................ 89 7 Javaslat a hazai gázpiac szabályozásának a továbbfejlesztésére........................ 100 Irodalom ................................................................................................................. 101

3


Vezetői összefoglaló Ellátási helyzetkép 1. az 1980 és 2001 közötti időszak időjárási szigorúságát vizsgálva megállapítható, hogy három téli évszak, az 1984/85-ös, az 1986/87-es és az 1995/96-os volt kiemelkedően hideg, és ugyancsak három téli évszak, az 1982/83-as, az 1989/90-es és a 2000/01-es volt kiemelkedően enyhe időjárású, 2. 2001/02-es téli időszak annyiban tekinthető sajátosnak, hogy 2001. decembere 1980 óta a leghidegebb december volt, de a téli időszak öszességében átlagosnak tekinthető, 3. a vizsgált időszakban a hazai földgázpiac fogyasztói oldalán mind az éves, mind pedig a csúcsnapi (csúcsidei) földgázfelhasználás növekvő tendenciát mutatott, 4. a hazai földgázpiac forrásoldalán a hazai termelés lassú csökkenése és az import lassú növekedése következett be, 5. látványos volt a föld alatti tárolók szerepének növekedése. A forrás-fogyasztás egyensúly biztosításához a tárolói mobilgáz mennyiség elegendő volt, a tárolók kiadási kapacitása esetenként maximálisan igénybe volt véve, 6. az utóbbi években csökkent a távvezetékről ellátott erőművek éves földgázfelhasználása, és csúcsnapi részaránya. Ez azt jelentette, hogy csökkent a rendszerkiegyenlítés szempontjából legkedvezőbb feltételekkel rendelkező fogyasztói csoport igénybe vehető megszakítható kapacitása, 7. a gázpiac működési zavarának kell tekinteni, hogy 2001. decemberében a távvezetékről ellátott erőművek az éves átlagot (alapterhelést) jelentősen meghaladó mértékben használtak födgázt. Ez kihatott a földgázellátó rendszer egész működésére,

A földgázellátás kockázata 8. Az 1997-es év mérsékelten hideg, a 2000-es év kiugróan enyhe volt. Első esetben az országos összes éves földgázfelhasználás 433.106 m3-el volt nagyobb, a második esetben pedig 725.106 m3-el volt kisebb az átlagos időjárási viszonyok alapján becsülhető értéknél. Az éves földgázfelhasználásnak az időjárási hatásokból adódó bizonytalansága (lehetséges változási sávja) 2001-ben ±796.106 m3 volt, 9. az országos napi gázigények hőmérsékletfüggési együtthatója 2,2 …. 2,6.106 m3/d/oC nagyságú volt, ami azt jelentette, hogy 1 oC-os napi középhőmérséklet csökkenés hatására ilyen mértékben nőttek a gázigények. Az országos összes napi gázigény becslésénél 2001-ben, a meteorológiai prognózis 3-4 oC-os bizonytalansága miatt 7 ... 10.106 m3/d-os bizonytalanság adódott, 10. az éves mennyiségnek az alapterhelés kétszeresét meghaladó csúcsidei terhelési tartományba eső része 1997 és 2001 között 6 millió m3-ről 88 millió m3-re, a tartományba eső napok száma 2 napról 20 napra növekedett, 11. az előzőek szerinti kockázatokat a jelenlegi jogi szabályozásnak megfelelően egyedül a gázértékesítő viselte,

A rendszerirányítás lehetőségei és korlátai

12. az országos összes gázforgalom 1997 és 2001 között 1.109 m3/a értékkel nőtt, 13. a –8 oC-os napi középhőmérséklethez tartozó napi gázigény 1997 és 2001 között - a kiegyenlítő egyenesek alapján - 72.106 m3/d -ról 82.106 m3/d-os értékre nőtt, 4


14. az országos éves gázforgalom 23-25 %-ával egyenlő nagyságú tárolókapacitás alapvető szerepet játszott a rendszeregyensúly biztosításában, és a kockázatok ellensúlyozásában, 15. a távvezetékről közvetlenül ellátott erőművek tüzelőanyag cseréjével legfeljebb 2.106 m3/d kapacitás szabadítható fel. 16. 1999 és 2001 között a napi forrás-fogyasztás különbségek enyhén csökkenő tendenciát mutattak, és ±2 … ±4.106 m3/d tartományban változtak, 17. az elmúlt öt év kedvezőtlen tendenciájának tekinthető a hazai termelés és az import rugalmasságának a csökkenése, továbbá a kiegyenlítő fogyasztók (a távvezetékről közvetlenül ellátott erőművek) és a vezetékkészlet mobolizálható részének a csökkenése. Ezek eredőjeként jelentősen szűkült a rendszerirányító mozgástere,

Jogi és kereskedelmi kapcsolatok 18. a vizsgált időszakban nagyon laza volt a szerződéses fegyelem, 19. elmaradt az EU Földgáz Irányelveknek megfelelő jogszabályi keretek megalkotása, 20. a jelenlegi jogszabályok nem biztosítják a földgázellátás kockázatának részleges vagy teljes megosztását a gázpiaci szereplők között, 21. a jelenlegi tarifarendelet nem teszi érdekeltté a gázpiaci résztvevőket egy magasabb szintű együttműködésben,

Kommunikációs zavarok 22. az elmúlt években a gázüzletággal kapcsolatos bizonytalanságok, és a partikuláris érdekellentétek jelentősen nehezítették az érdemi előrelépést a piac globális szabályozása területén, 23. nem készültek olyan információs anyagok, amelyek egy-egy fontos kérdéskört megfelelő alapossággal elemeztek volna, és összefoglalták volna külföldi, elsősorban EU-s tapasztalatokat. Ilyen jellegű, és széles körben hozzáférhető anyagok nagymértékben segítették volna a tárgyalópartnerek azonos információs bázisának a kialakítását, a felkészülést az újszerű gondolkodásra, 24. nem készültek rendszeres (éves gyakoriságú) elemző és értékelő jelentések a hazai gázpiacról, amelyek segítették volna a gázpiaci szereplők együttgondolkodását (lásd Transco: Winter Operations Review 2000),

Feladatok a csúcsgazdálkodás területén 25. jelen tanulmány alapján megállapítható a gázszállító rendszer kapacitásának fokozatos telítődése, ezzel párhuzamosan a forrásoldali és a rendszerirányítási lehetőségek beszűkülése. Elkerülhetetlenné vált a csúcsgazdálkodás területén új, piackonform megoldások bevezetése. A rugalmasságot szolgáló tárolófejlesztések mellett számításba kell venni a tüzelőanyag cserére felkészült megszakítható fogyasztók körének a bővítését, propán-levegő keverőkörök telepítését, illetve LNG tárolók létesítését. Ezekkel a megoldásokkal 10 … 15.106 m3/d-os csúcskiegyenlítő kapacitást kell kialakítani, 26. a propán-levegő keverőkörök telepítésénél a pébé nagykereskedőkkel kooperálva költségtakarékos megoldások megvalósítására látszik esély.

5


1 Bevezetés A Magyar Energia Hivatal és a Gáz Piac Kft. között 2002-ben létrejött szerződés tárgyának megfelelően meg kellett vizsgálni a megszakítható fogyasztók szerepét a hazai földgázszállításban. A szerződés mellékletét képező feladatterv az alábbi vizsgálati célkitűzéseket tartalmazta: I. A földgázfogyasztás szempontjából kiemelt jelentőségű hazai nagyvárosok napi középhőmérsékleti adatainak az elemzése. Ezen belül a következő részkérdésekkel kellett foglalkozni: • ki kellett számítani az éves és a havi napfok számokat a vizsgált városokra, • meg kellett határozni az éves napfok számok valószínűségi eloszlását, • vizsgálni kellett, hogy milyen kritérium(ok)hoz köthető a felkészülés a földgázellátó rendszer esetén, • be kellett mutatni, hogy mit jelentettek az elmúlt húsz évben az átlagos, a szélsőségesen hideg és a szélsőségesen meleg időjárási vizsonyok. II. Elemezni kellett a földgázfogyasztás megszakításának, illetve korlátozásának jogi és gazdasági keretét, megvalósíthatóságát: • össze kellett foglalni a földgázfogyasztás megszakításának, illetve korlátozásának a jogi hátterét, • át kellett tekinteni a tényleges korlátozások tapasztalatait, • elemezni kellett az érintett felek közötti szerződéses kapcsolatokat. III. Vizsgálni kellett, milyen tendenciák jellemezték a hazai földgázpiac legkritikusabb területein, a gázszállító rendszer gázátadó állomásain értékesített gázmennyiségeket: • elemezni kellett a MOL Rt., mint nagykereskedő által az egyes gázszolgáltató társaságok, a közvetlen ellátású ipari nagyfogyasztók és a villamos hőerőművek részére értékesített gázmennyiségek változási tendenciáit, • be kellett mutatni az időjárás hatását az előzőek szerinti gázpiaci szereplők éves földgázvételezésére, • át kellett tekinteni a tárolási és csúcsgazdálkodási gyakorlatot az elmúlt három évben, • az 1996. január 1-től 2001. december 31-ig terjedő időszak napi átadási/átvételi adatainak az elemzésével fel kellett tárni, hogyan oszlik meg a szezonális felkészülés kockázata a piaci szereplők között. IV. Kitekintést kellett készíteni a földgázfogyasztás megszakításával, illetve korlátozásával kapcsolatos nemzetközi gyakorlatról. V. Végül javaslatot kellett tenni a földgázfogyasztás megszakításának, illetve korlátozásának piackonform módjára a formálódó hazai földgázpiacon. Jelen részjelentés a fentieknek megfelelően hat fejezetre tagolódik. A Bevezetés a munka keretfeltételeit és célkitűzéseit tartalmazza. Az 2. fejezet a napi középhőmérsékleti adatok feldolgozásának eredményeit mutatja be. A 3. fejezetben a földgázfogyasztás megszakításának és korlátozásának jogi feltételeit foglaltuk össze. A 4. fejezetben a hazai földgázpic szereplőinek gázkereskedelmi, csúcsgazdálkodási és tárolási stratégiáját elemeztük. Az 5. fejezetben nemzetközi kitekintést készítettünk a fogyasztásmegszakítás (tüzelőanyag csere) eljárásáról és tapasztalatairól. Végül a vizsgálatok végeredményeiből levonható következtetések alapján javaslatot tettünk a földgázfogyasztás megszakításának, illetve korlátozásának piackonform módjára. A jelentés 4.1-es és 4.2-es fejezete dr. Csete Jenő munkája. 6


2 A vizsgálat módszere, alapadatai 2.1 A vizsgálat módszere A hőmérsékleti adatok feldolgozásánál matematikai statisztikai módszereket alkalmaztunk. A vizsgálatok három szinre terjedtek ki: • a napi középhőmérsékleti adatokból számított éves napfok számok előfordulási gyakoriságának az elemzése közép-, illetve hosszú távú kitekintést tesz lehetővé, • a havi napfok számok változásának az elemzése a fűtési idényben előforduló statisztikus törvényszerűségek feltárását szolgálja, és végül • a napi középhőmérsékletek előfordulásának az elemzése a leghidegebb napok tartományában tárja fel az időjárási hatásokból adódó kockázatokat. A hőmérsékleti adatok feldolgozásánál vizsgáltuk a naptári év és a fűtési idény szerinti feldolgozás közötti különbséget is. Ez utóbbi esetben a „gázos évet” október 1-től a következő év szeptember 30-ig vettük. A terhelési (gázforgalmi/fogyasztási) adatok feldolgozásával egyrészt a fogyasztói oldal, másrészt a forrásoldal tendenciáit kellett feltárni és elemezni: • a fogyasztói oldalon a gázpiac meghatározó szereplőinek – a gázszolgáltató társaságoknak, a távvezetékről ellátott erőműveknek és a távvezetékről ellátott egyéb nagyfogyasztóknak - a „fogyasztási szokásai” megadják a gázigények kielégítéséhez szükséges kapacitások nagyságát, • a forrásoldalon a hazai termelés, az import és a tárolók terhelésének nagysága, illetve időbeni jellegzetessége a földgázellátó rendszer irányításához szükséges alapvető információt jelenti, • mindkét oldalon az egymást követő évek vizsgálata lehetővé teszi a tendenciajellegű és a véletlen hatások szétválasztását, az ellátás és a felkészülés biztonságának/kockázatának számszerűsítését, • a napi adatok elemzésével fel lehet tárni a gázigények és a napi középhőmérsékletek közötti sztochasztikus kapcsolatot, majd ennek ismeretében megadhatók a földgázellátó rendszer napi irányításához szükséges rugalmassági, továbbá és éves egyensúly biztosításához szükséges felkészülési követelmények. A terhelési adatok elemzésével végső soron kimutathatók az időjárási hatásokból adódó kockázat mértéke. Egyértelműen kimutatható az is, hogy az előzőek szerinti kockázat a gázpiac mely szereplőinél jelentkezik. Végül megadható, hogy az időjárás változásából adódó hatások mekkora kapacitások kialakítását teszik szükségessé, illetve a zavartalan földgázellátáshoz mekkora tárolt készletek szükségesek.

2.2 A napfok módszer Egy naptári évre, vagy egy fűtési idényre vonatkozó felkészülés mérlegszerű tervezést igényel, amelyhez a várható éves, a csúcsnapi és a nyári átlagos napi gázigény ismerete szükséges. Az éves mérleg a fogyasztási és a forrásoldal egyensúlyának biztosításához szükséges. A csúcsnapi mérleg a legnagyobb gázfogyasztású napok ellátásának tervezéséhez nyújt segítséget, a nyári mérleg pedig a tárolók töltéséhez rendelkezésre álló gázmennyiségek meghatározására szolgál. A felkészülés, illetve az ellátásbiztonság tervezésénél hangsúlyozni kell az éves, a csúcsnapi és a nyári átlagos napi gázigények közötti szoros kapcsolatot. Ezeknek az 7


értékeknek egymástól független elemzése, ill. prognózisa alapvető ellentmondást eredményezhet a tervezés során. Egy fogyasztói csoport jellemző éves terhelési görbéje az un. rendezett tartamgörbe látható a 2.2-1 ábrán, amely a napi gázfogyasztások csökkenő sorrendjében történő ábrázolással állítható elő. A görbe alatti terület megadja az éves, az ordinátametszék pedig a csúcsnapi gázfogyasztást. Az ábra jobb oldali részén vannak a nyári napok gázfogyasztásai, ezek átlagos értéke a nyári átlagos gázigény.

Napi gázfogyasztás [106 m3/d]

8 7 Csúcsnapi gázigény 6 5 4 3

Hőmérsékletfüggő gázmennyiség

2

Nyári átlagos gázigény

1 Hőmérséklettől független gázmennyiség 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok

2.2-1 ábra Napi gázfogyasztások rendezett tartamgörbéje Az éves gázfogyasztás a 2.2-1 ábrán látható módon két részre, egy hőmérsékletfüggő és egy hőmérséklettől független részre bontható. A hőmérséklettől független rész a fűtési idényben állandónak tekinthető, a nyári időszakban a leállások, karbantartások, ill. a munkaszüneti napok kisebb gázigénye miatt kismértékben csökkenő tendenciájú. A hőmérsékletfüggő rész döntően a fűtési célú felhasználásból adódik, ezért ennek nagysága az időjárási viszonyoktól függ. 25

Napi középhőmérséklet [oC]

20 15 10 Éves napfok szám 5 0 1

51

101

151

201

251

301

-5 -10 -15

Napok Napi középhőmérséklet

Fűtési küszöbhőmérséklet

2.2-2 ábra Napi középhőmérsékletek rendezett tartamgörbéje 8

351


Mivel a fűtési célú gázfogyasztás szoros kapcsolatban áll a napi középhőmérséklettel, a 2.2-1 ábrán a legnagyobb napi gázfogyasztás jó közelítéssel a legkisebb középhőmérsékletű napnak, a csökkenő gázfogyasztások pedig növekvő napi középhőmérsékleteknek felelnek meg. A kapcsolat a napi gázfogyasztás és a napi középhőmérséklet között csak sztochasztikus, mivel egyéb tényezők is, pl. a nap jellege (munkanap, munkaszüneti nap, országos ünnepnap stb.) befolyásolják. Ha a napi középhőmérsékleteket a gázfogyasztáshoz hasonlóan nagyság szerint sorbarendezzük, a 2.2-2 ábrán látható görbét kapjuk. Jól látható, hogy a hőmérsékleti rendezett tartamgörbe alakja hasonló a gázfogyasztási rendezett tartamgörbe első részéhez. Az ábrán a fűtési küszöbhőmérsékletnek megfelelő egyenessel elkülöníthetők a téli évszak „hideg” napjai, amelyek alapvető szerepet játszanak a fűtési célú földgázfelhasználásban. Az egyenes és a görbe által bezárt terület az éves napfok számmal arányos, amely jól jellemzi a vizsgált időszakot időjárási szigorúság szempontjából. A napfok szám kiszámításához képezni kell a fűtési küszöbhőmérséklet és a napi középhőmérséklet különbségét mindazokra a napokra, amelyeken a napi középhőmérséklet kisebb, mint a fűtési küszöbhőmérséklet, majd ezeket a különbségeket kell összegni. N a = ∑ (Tb − Tdi )

ha Tb ≥ Tdi

i

A napfok számot és a hőmérsékletfüggő gázfogyasztást a napi gázfogyasztás hőmérsékletfüggési együtthatója kapcsolja össze, amely megadja, hogy a napi gázfogyasztás milyen mértékben változik 1 oC napi középhőmérséklet változás hatására. Az időjárási viszonyok a napfok számot, és ezzel összefüggésben az éves gázfogyasztás hőmérsékletfüggő részét befolyásolják. A hagyományos elemző módszereknél leggyakrabban a napi középhőmérséklet és a napi gázfogyasztás közötti korrelációs egyenest használják. Ilyen egyenes látható az 2.2-3 ábrán. A fűtési küszübhőmérséklethez tartozó ordinátaérték a napi gázfogyasztások hőmérséklettől független részét, az egyenes meredeksége pedig a hőmérsékletfüggési együtthatót adja meg.

3

3

Napi gázmennyiség [10 m /d]

7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

o

Napi középhőmérséklet [ C]

2.2-3 ábra Napi gázfogyasztás és a napi középhőmérséklet közötti kapcsolat A rendezett tartamgörbének megfelelő matematikai modell az alábbi formában írható fel: Q a = N a C + q b (365 − n c )

9

(2.2-1)


ahol Qa az éves gázmennyiség, Na az éves napfok szám, C az éves gázmennyiség hőmérsékletfüggési együtthatója, qb a napi gázmennyiségek hőmérséklettől független része, nc pedig a korrekciós napok száma. A modellnek megfelelően az éves gázmennyiség qb(365-nc) hőmérséklettől független, és egy NaC hőmérsékletfüggő részre bontható. A hőmérséklettől független rész a rendezett tartamgörbén a fűtési napokban egy fekvő téglalappal, és a nyári időszakban pedig egy fekvő trapézzal jellemezhető. A gázfogyasztásnak a nyári napokban jelentkező enyhén csökkenő tendenciáját úgy lehet egyszerűen figyelembe venni, ha a napi gázfogyasztás hőmérséklettől független részét nem 365, hanem csak (365-nc) napon keresztül veszik számításba. A nyári időszakra jellemző tarpéz alakú terület jellemző paraméterei közötti kapcsolatot matematikai formában az alábbi összefüggéssel lehet kifejezni:

q b (365 − n hp − n c ) = q sav (365 − n hp )

(2.2-2)

ahol qsav a nyári átlagos napi gázmennyiség, nhp pedig a fűtési napok száma. Valamely téli nap gázmennyisége is hőmérséklettől függö, és egy hőmérséklettől független mennyiség összegzésével számítható: q di = (Tdi − Tb )C + q b

(2.2-3)

ahol Tdi az aktuális nap középhőmérséklete, Tb pedig a fűtési küszöbhőmérséklet. A C hőmérsékletfüggési együttható és a napi gázfogyasztás hőmérséklettől független qb részét napi, az elszámoláshoz használt ötnapos, vagy havi adatokból kiegyenlítő számítással lehet meghatározni. Az alapvető kérdés az, hogy a kiegyenlítő számításnál sikerül-e semlegesíteni az egyedi véletlen hatásokból adódó torzításokat. Úgy is mondhatjuk, hogy a kiegyenlítő számítással szemben követelmény az egyedi véletlen hatásokból adódó „zaj” kiszűrése. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a leghidegebb napok tartományában különböző tényezők (takarékosság, korlátozás, átállás más tüzelőanyagra, stb.) torzító hatása jelentkezik, a fűtési küszöbhőmérséklet közelében pedig a fogyasztók hőérzete miatt széles tartományban szórnak a napi gázfogyasztások, ezért a hagyományos legvalószínűbb érték szerinti kiegyenlítés helyett speciális eljárást, a leggyakoribb érték szerinti kiegyenlítést indokolt alkalmazni. A módszer lényege egy speciális súlyozott legkisebb négyzetek eljárás alkalmazása a kiegyenlítő egyenes meghatározására. A matematikai modellt az alábbiak szerint lehet felírni: 2

n

S = ∑ s i [q di − (q b + C(Tdi − Tb ))] = min .

(2.2-4)

i =1

Az si súlyozó paraméter a qdi adatpont és a kiegyenlítő egyenes közötti távolság négyzetével arányos. qdi azoknak a napoknak a gázfogyasztását jelenti, amelyeknél a napi középhőmérséklet kisebb a fűtési küszöbhőmérsékletnél. (Tdi-Tb) az aktuális napi középhőmérséklet és a fűtési küszöbhőmérséklet különbsége. Az adatpontok n száma a fűtési napok számával egyenlő. Az si súlyozó tényező számítására a Steiner által javasolt módszert alkalmaztuk az alábbiak szerint (Steiner, 1990): 2 ( kε ) si = (kε )2 + δ i2

10

(2.2-5)


ahol

δ i = q di − [q b + C(Tdi − Tb )]

és végül 3∑ ε

2 k +1

=

n

(ε

∑ (ε n

δ i2

2 k

2 k

+ δ i2 ) 1

2

+ δ i2 )

2

A fentiek szerinti kiegyenlítést csak fokozatos közelítéssel lehet megoldani.

2.3 A vizsgálat alapadatai A vizsgálatoknál három adatcsoportra támaszkodtunk: • Az első adatcsoportot a napi középhőmérsékleti adatok jelentették. 1980 és 1995 közötti időszakra a napi középhőmérsékleti adatok számszerű értékei az OMSZ Havijelentés-ekből származnak. Azt követő időszakra az adatszolgáltatás keretében kapott adatok szolgáltak, amelyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat adta meg a gáztársaságoknak. A napi adatokból számítással állítottuk elő az éves és a havi napfok számokat, illetve a napi középhőmérsékleti adatok használtuk további matematikai statisztikai feldolgozásokhoz. • A második adatcsoportot a terhelési adatok jelentették. Ezek egyrészt a MOL Rt. és a gázszolgáltató társaságok átadási/átvételi pontjaira vonatkozó napi gázforgalmi adatok, másrészt a gázszállító rendszer betáplálási pontjaira vonatkozó napi forrás/tároló adatok voltak. • Végül a harmadik adatcsoport a gázpiaci szereplők közötti korlátozásokra vonatkozó adatok voltak. A harmadik adatcsoportról az adatszolgáltatás során kiderült, hogy a csökkentés, illetve korlátozás tényleges nagysága nem mérhető, becsült értékek megadásától pedig a legtöbben – joggal – elzárkóztak. Így a célkitűzésben szereplő részletes adatfeldolgozást csak az első és a második adatcsoportra végeztük el.

11


3 Az időjárási hatások elemzése 3.1 A vizsgálat célkitűzése A földgázellátás biztonságánál a legfőbb kockázati tényezőt az időjárási hatások jelentik. Számos hazai és külföldi vizsgálati eredmény megerősítette azt a tapasztalati tényt, hogy az energiafogyasztást az időjárási paraméterek közül legnagyobb mértékben a napi középhőmérséklet befolyásolja. A korreláció szoros, de azonos napi középhőmérséklethez különböző nagyságú napi gázfogyasztások tartoznak. Ennek egyrészt az az oka, hogy a napi középhőmérsékleten kívül a szélsebesség, a csapadékmennyiség és a napsütéses órák száma is befolyásolja a fűtési igényt, másrészt a nap jellege (munkanap, munkaszüneti nap, ünnepnap, stb.) is hatást gyakorol a gázigényekre. Napjainkban a háztartások döntő része közvetlenül vagy közvetve földgázt használ fűtési célra, ezért a földgázellátással kapcsolatban kiemelten fontos az időjárási hatások elemzése. A szerződésben foglalt célkitűzéseknek megfelelően a 3.2 fejezetben az éves, a 3.3 fejezetben a havi napfok számok változását, a 3.4 fejezetben pedig a leghidegebb napok előfordulási gyakoriságait vizsgáltuk. Az adatfeldolgozást azonos módszerrel végeztük Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely városokra. A nyolc város adatainak a vizsgálata egyrészt a jellemző tendenciák feltárását, másrészt a területi (regionális) időjárási eltérések nagyságának a meghatározását szolgálták. A vizsgálatokhoz az érintett társaságok által az Országos Meteorológiai Szolgálattól beszerzett napi középhőmérsékleti adatokat használtuk, amelyeket a tanulmány elkészítése céljából a Magyar Energia Hivatal rendelkezésére bocsátották.

3.2 Éves napfok számok változása Az energetikai feldolgozásnál célszerű különválasztani a fűtési és a nem-fűtési napokat. A fűtési napokra lehet meghatározni a 2.2 fejezetben definiált napfok számot, amely a vizsgált időszakra vonatkozó integrál érték, és amely képletesen szólva a “hidegmennyiséggel” arányos. Nem biztos, hogy a napfok szám abban az évben lesz a legnagyobb, amelyben a legkisebb napi középhőmérsékletet regisztrálják, mivel egy tartós hideg periódus -7 ... -8 oC-os napi középhőmérséklettel is jelentősen növeli az éves napfok számot. Elsőként a budapesti éves napfok számokat vizsgáltuk. A feldolgozásnál három különböző adatbázisra támaszkodtunk: • az 1921-1970 közötti időszak adatai a Gáztechnikai kézikönyv-ben találhatók (Vida, 1991.), • 1980 és 1995 közötti időszak adatait az Országos Meteorológiai Szolgálat „Havijelentések” kiadványában publikálták, • végül az 1996. január 1-től napjainkig terjedő időszak adatait az adatszolgáltatás során bocsátották rendelkezésünkre. A vizsgálathoz a fűtési küszöbhőmérsékletet 16 oC-nak tételeztük fel. A 3.2-1 ábrán láthatók a budapesti éves napfok számok 1921 és 1970, valamint 1980 és 2001 között. Látható, hogy voltak több évig tartó hideg, ill. enyhe időszakok, de voltak évente változó időszakok is. A legnagyobb napfok szám 1940-ben 3013, a legkisebb pedig 1926-ban 1994 volt. 1921 és 1970 között az átlagérték 2387, 1980-2001 időszakban pedig 2455 volt. A maximális érték 1980-ban 2792, a minimális pedig 1990-ben 2136 volt.

12

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. 3200 3000

Napfok szám

2800 2600 2400 2200 2000

2000

1995

1990

1985

1980

1975

1970

1965

1960

1955

1950

1945

1940

1935

1930

1925

1920

1800

Évek

3.2-1 ábra Budapesti napfok számok 1921 és 2001 között Mivel a többi vizsgált településre csak 1980-tól álltak rendelkezésre napi középhőmérsékleti adatok, ezért a továbbiakban - az összehasonlíthatóság érdekében – Budapest esetében is csak csak az 1980-2001 időszak adatait dolgoztuk fel. Az éves napfok számokból meghatározható a kumulált valószínűségi eloszlás, amely a 3.2-2 ábrán látható. Bármely napfok számhoz húzott függőleges vonal és a görbe metszéspontja megadja az adott napfok számnál kisebb, ill. nagyobb napfok számok előfordulási valószínűségét. Látható, hogy a 2455-ös átlagos napfok számnál kisebb, ill. nagyobb napfok számok előfordulási valószínűsége egyaránt 50-50 %. BUDAPEST 1980-2001 1,0

Összegzett valószínűség

0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 1900

2000

2100

2200

2300

2400

2500

2600

2700

2800

2900

3000

3100

Napfok szám

3.2-2 ábra A napfok számok összegzett előfordulási valószínűsége A görbe az inverz feladat megoldására is alkalmas. A 0,9-es valószínűségi értéknél húzott vízszintes egyenes és a görbe metszéspontja 2711-es napfok számot ad, ami azt jelenti, hogy 90 % a valószínűsége a 2711-nél kisebb napfok számok kialakulásának. A 2711-nél nagyobb napfok számok kialakulásának a valószínűsége (100-90)=10 %. A 0,1-es valószínűségi értékhez tartozó 2199-es napfok szám azt jelenti, hogy 10 % a valószínűsége az ennél kisebb, és (100-10)=90 % az ennél nagyobb érték előfordulásának. A továbbiakban a 13


“szigorú” minősítést a 0,9-es valószínűségi értékéhez tartozó 2711-es, vagy annál nagyobb nagyobb napfok számmal jellemezhető, míg az “enyhe” minősítést pedig a 0,1-es valószínűségi értékéhez tartozó 2199-es, vagy annál kisebb napfok számmal jellemezhető időjárási viszonyokra használjuk. A 90 és 10 %-os előfordulási valószínűséghez tartozó napfok számok az átlaghoz képest ±10,4 %-os eltérést jelentenek. Megnevezés P=0,95 P=0,9 Szórás Átlag Szórás P=0,1 P=0,05

Napfok szám 2783 2711 2655 2455 2255 2199 2126

3.2-1 táblázat A budapesti napfok számok jellemző valószínűségi értékei A budapesti adatok vizsgálata azt mutatta, hogy 1980 és 2001 között három alkalommal, 1981-ben, 1985-ben és 1996-ban volt nagyobb a napfok szám, mint a 90 %-os előfordulási gyakorisághoz tartozó határérték. Mindhárom évben jelentős erőfeszítéseket kellett tenni a csúcsidőszakban a napi forrás-fogyasztás egyensúly, és ezzel összefüggésben a gázellátás folyamatosságának fenntartása érdekében. Ez utóbbi tény arra enged következtetni, hogy a hazai földgázellátó rendszer 90 %-os ellátásbiztonsági szintre van felkészülve. BUDAPEST 1980-2001 3000 2800

Téli napfok szám

2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200

(D+J+F)

(O+N+D+J+F+M+Á)

01/02

00/01

99/00

98/99

97/98

96/97

95/96

94/95

93/94

92/93

91/92

90/91

89/90

88/89

87/88

86/87

85/86

84/85

83/84

82/83

81/82

80/81

79/80

1000

(O-Sz)

3.2-3 ábra Téli napfok számok vizsgálata A 3.2-1 ábrán bemutatott naptári év szerinti feldolgozás a földgázellátó rendszer szempontjából előnytelen, mivel két, egymástál független téli évszak adatait egyesíti. Egy-egy téli évszak jelenti azt a természetes egységet, amelynek időjárási viszonyaira a föld alatti gáztárolással fel kell készülni. Az előzőek miatt a 3.2-3 ábrán bemutattuk, hogyan alakultak a napfok számok a fűtési idény szerinti feldolgozásnál. Három adatsort számítottunk ki és ábrázoltunk. Az alsó görbe a december, január és február hónapok, a középső görbe az otóber 1-től április 30-ig terjedő hét hónapos fűtési időszak összegzett havi napfok számait, és végül a legfelső görbe az októbertől szeptemberig terjedő „gázos év” napfok számait szemlélteti. 14


Megjegyezzük, hogy a 2001/2002-es téli évszak teljeskörű adatai a feldolgozás időpontjában még nem álltak rendelkezésre. A 3.2-3 ábra alapján megállapítható, hogy az alsó görbe, azaz a három leghidegebb téli hónap napfok számai határozták meg a görbék alapvető jellegét. Az alsó és a középső görbe között még számottevő a különbség, de a görbe alakja csak kismértékben változott. Végül a felső görbe a középső görbétől minimális mértékben tér el. A felső görbe tanúsága szerint a vizsgált időszakban három alkalommal, 1984/85-ben, 1986/87ben és 1995/96-ban közel azonos, rendre 2809-es, 2798-as és 2807-es napfok szám adódott. Érdekes összehasonlítani a 3.2-3 ábrán látható 1979/80-as és 1980/81-es téli időszak napfok számait a 3.2-1 ábrán látható 1980-as napfok számmal. A naptári feldolgozásnál 1980ban a vizsgált évek legnagyobb, 2792-es napfok számát kaptuk. A fűtési idény szerinti feldolgozással viszont az 1979/80-ban 2661-es, 1980/81-ben pedig 2489-es napfok számot kaptunk. Az előzővel ellentétes eset is megfigyelhető volt. 1995-ben a 2424-es, 1996-ban pedig a 2712-es napfok szám nem tükrözte a fűtési idény szerinti feldolgozásból kapott 1995/96-os magas kockázatot. Az esetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a naptári feldolgozással kapott éves napfok számok egyes esetekben nem tükrözik hűen az időjárási kockázat mértékét. Békéscsaba, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely napi középhőmérsékleti adatainak naptári rend szerinti feldolgozási eredményeit a Függelékek 1. fejezete tartalmazza. Megnevezés Budapest Békéscsaba Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Szombathely P=0,95 2783 2869 2954 2871 3106 2783 2822 3007 P=0,9 2711 2799 2884 2791 3035 2707 2749 2927 Szórás 2655 2744 2830 2729 2980 2648 2692 2866 Átlag 2455 2551 2636 2509 2783 2437 2490 2647 Szórás 2255 2357 2443 2288 2587 2226 2288 2429 P=0,1 2199 2302 2388 2226 2531 2167 2231 2368 P=0,05 2126 2232 2318 2146 2460 2091 2158 2288

3.2-2 táblázat Az éves napfok számok előfordulási valószínűségének összehasonlítása A 3.2-2 táblázatban láthatók a vizsgált városok éves napfok számaiból számított összegzett valószínűségi eloszlások jellemző értékei. Az átlagokat tekintve megállapítható, hogy Győr, Pécs és Szeged átlagos éves napfok száma csak kismértékben tér el a budapesti átlagos éves napfok számtól. Számottevő eltérés Debrecen, Miskolc és Szombathely esetén adódott. A P=0,9-es értékek azt a napfok számot jelentik, amelynél valamely éves napfok szám 90 %-os valószínűséggel lesz kisebb. Ez 1:10 kockázati szintet jelent, vagyis tíz évenként lehet számolni ennél nagyobb napfok számmal, azaz hidegebb időjárással. A P=0,95-ös értékek az 1:20 kockázati szintet jelentik, vagyis húsz évenként lehet számolni ennél nagyobb napfok számmal, azaz hidegebb időjárással. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a TRANSCO 1:20 kockázati szintre történő felkészülést tartja elfogadhatónak az ellátásbiztonság és a gazdaságosság szempontjából. Ez akkora napfok számot jelent, amelynél nagyobb érték 100 évenként csak 5-ször fordul elő. A 3.2-3 táblázat az előző táblázatban szereplő napfok számok százalékos eltérését adja meg az átlaghoz képest. A 3.2-4 táblázat pedig azt szemlélteti, hogy a vizsgált években, a vizsgált városokban a legnagyobb és legkisebb éves napfok szám hány százalékkal tért el az átlagtól. A 3.2-3 és a 3.2-4 táblázatok összehasonlításából megállapítható, hogy Magyarországon is az 1:20-as, azaz P=0,95-ös kockázati szintre történő felkészülés látszik indokoltnak. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy az átlagoshoz közeli, vagy enyhe időjárású években az előzőek szerinti felkészülés erőteljes túltervezés látszatát kelti. 15

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Megnevezés Budapest Békéscsaba Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Szombathely P=0,95 13,4% 12,5% 12,1% 14,4% 11,6% 14,2% 13,3% 13,6% P=0,9 10,4% 9,7% 9,4% 11,3% 9,0% 11,1% 10,4% 10,6% Szórás 8,1% 7,6% 7,3% 8,8% 7,1% 8,6% 8,1% 8,2% Átlag 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Szórás -8,1% -7,6% -7,3% -8,8% -7,1% -8,6% -8,1% -8,2% P=0,1 -10,4% -9,7% -9,4% -11,3% -9,0% -11,1% -10,4% -10,6% P=0,05 -13,4% -12,5% -12,1% -14,4% -11,6% -14,2% -13,3% -13,6%

3.2-3 táblázat Az éves napfok számok változási tartománya a matematikai statisztikai elemzés alapján Megnevezés Budapest Békéscsaba Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Szombathely Maximum 2792 2884 3003 2874 3155 2773 2807 3022 13,7% 13,0% 13,9% 14,6% 13,3% 13,8% 12,7% 14,1% Minimum 2136 2140 2275 2096 2429 2037 2062 2206 -13,0% -16,1% -13,7% -16,4% -12,7% -16,4% -17,2% -16,7%

3.2-4 táblázat A tényleges éves napfok számok változása 1980 és 2001 között Megnevezés Budapest Békéscsaba Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Szombathely Átlag 0,0% 3,9% 7,4% 2,2% 13,4% -0,7% 1,4% 7,8%

3.2-5 táblázat Az átlagos éves napfok számok összehasonlítása Mérési hely Székesfehérvár (Agárd) Békéscsaba Budapest-II. Budapest-Lőrinc Debrecen Győr Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Pécs Siófok Szécsény Szeged Szombathely Veszprém

Súly 4,6% 3,3% 20,9% 20,9% 7,8% 4,4% 4,6% 6,5% 5,3% 1,4% 3,1% 1,9% 7,1% 4,4% 3,7%

3.2-6 táblázat Az országos átlaghőmérséklet súlyai A 3.2-5 táblázatban a vizsgált városok átlagos éves napfok számának a százalékos eltérése látható a budapesti értéktől. Az adatok alátámasztják azt a korábbi megállapítást, hogy Debrecen, Miskolc és Szombathely időjárási viszonyai már nem elhanyagolható mértékben térnek el a budapesti időjárási viszonyoktól. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az ország földgázellátásának a biztonságát az időjárás területi anomáliái nem azonos mértékben befolyásolják, mivel ebben az esetben figyelembe kell venni a területek gázforgalmi súlyait. A 3.2-6 táblázatban tájékoztatásul megadjuk a MOL Rt. szakemberei által 2001-ben alkalmazott területi gázforgalmi súlyokat.

16


A táblázatban szereplő százalékos súlyok tanúsága szerint a két budapesti meteorológiai főállomáshoz 21-21 %-os súly rendeltek. A további mérési helyek közül 5 %nál nagyobb súlyt rendeltek Debrecen, Miskolc, Nagykanizsa és Szeged hőmérsékleti adataihoz. Az előző súlyokhoz a gázforgalom 69 %-a kapcsolódik.

3.3 Havi napfok számok elemzése A téli hónapok tárolási igényének tervezésekor szükséges a havi napfok számok nagyságának és változási tartományának az ismerete. Az 1980 és 2001 közötti időszak budapesti napi középhőmérsékletekből számított havi átlagos napfok számok, továbbá ezen időszakban előfordult maximális és minimális értékek láthatók a 3.3-1 ábrán. BUDAPEST 1980-2001 700

Havi napfok számok

600 500 400 300 200 100

ÁTLAG

MIN

December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

0

MAX

3.3-1 ábra A havi napfok számok változása 1980 és 2001 között Hónap ÁTLAG Január 515 Február 413 Március 314 Április 149 Május 38 Június 7 Július 1 Augusztus 4 Szeptember 30 Október 155 November 348 December 482

MIN 379 284 190 87 2 0 0 0 0 80 229 389

MAX 657 577 470 237 95 25 5 14 102 235 488 631

MIN -26,5% -31,3% -39,5% -41,4% -95,5% 0,0% 0,0% 0,0% -99,3% -48,0% -34,1% -19,3%

MAX 27,7% 39,6% 49,6% 59,4% 152,4% 0,0% 0,0% 0,0% 238,8% 51,9% 40,2% 30,8%

3.3-1 táblázat A budapesti havi napfok számok változása 1980 és 2001 között A 3.3-1 ábrán jól látható a havi napfok számok aszimmetriája. Az év első felében négy, az év második felében viszont csak három hideg hónap van. Leghidegebb hónap a január. Június, július és augusztus hónapok napfok számai elhanyagolhatók. Májusban és 17


szeptemberben 0 és 102 között változhat a napfok szám, az átlag 38 illetve 30. A téli hónapokban a változási sáv abszolút nagysága kiszélesedik. BUDAPEST 1996-2001 700

Havi napfok szám

600 500 400 300 200 100

2002. jan.

2001. júl.

2001. jan.

2000. júl.

2000. jan.

1999. júl.

1999. jan.

1998. júl.

1998. jan.

1997. júl.

1997. jan.

1996. júl.

1996. jan.

0

3.3-2 ábra Havi napfok számok 1996 és 2001 között A 3.3-2 táblázatban 1980 és 2001 között a „hideg” hónapok napfok számainak az eltérése látható az átlagtól. Segítségével könnyen megállapítható, mely hónap vagy hónapok jelentették a legnagyobb kockázatot a földgázellátás szempontjából. Az abszolút rekordot 1985 első negyedéve jelentette. Ekkor egymást követő három hónapban az átlagot jelentősen meghalódó nagyságú napfok számok adódtak, azaz mindhárom hónap a szokottnál lényegesen hidegebb volt. Ráadásul a januári és a februári napfok számok a legnagyobb mértékben tértek el felfelé az átlagtól a vizsgált időszakban. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a 80-as években nem volt jellemző a hideg december. Az 1986/87-es téli időszak egy átlagosnál enyhébb novemberrel és egy mérsékelten hideg decemberrel kezdődött. Ezt követően a január az átlagosnál lényegesen hidegebb volt. Végül az átlagosnál alig hidegebb februárt egy meglehetősen hideg március követett. Összességében a vizsgált időszak egyik leghidegebb téli évszaka volt. A 90-es éveket vizsgálva ki kell emelni 1991-ben, 1993-ban és 1996-ban a hideg februárt. Az első két esetben január hónap az átlagnál enyhébb volt, ezért a hideg február nem jelentett komoly kockázatot. Az 1995/96-os téli évszak annyiban volt speciális, hogy első felében egy meleg októbert az átlagosnál lényegesen hidegebb november, majd az átlagoshoz közeli december követett. A téli időszak második felében egy mérsékelten hideg január, és végül az átlagostól lényegesen hidegebb február, illetve március követett. A 2001-es év utolsó negyedévét egy nagyon enyhe október, egy mérsékelten hideg november és az átlagosnál jelentősen hidegebb december alkotta. Az előzőekből látható, hogy egy-egy hideg hónap önmagában még nem jelent kiemelkedő kockázatot az ellátásbiztonság szempontjából. Több hideg hónap együttes jelentkezése azonban már komoly kockázatot jelent. A 3.3-2 táblázat alapján meghatározhatók azok az időszakok is, amikor a kis napfok számok, azaz a meleg hónapok okoztak értékesítési nehézségeket. Példaként említhető az 1994-es év, amikor az év első négy hónapja az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Negatív rekordot jelentett a 2000/01-es téli évszak, amikor októbertől márciusig minden hónap lényegesen melegebb volt az átlagosnál. Talán ez is hozzájárult a 2001-es év hideg decemberének sokkoló hatásához.

18

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Év 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Január 18,3% 11,0% 21,2% -26,5% -5,3% 27,7% -3,4% 21,8% -18,0% 0,9% -4,3% -5,6% -9,1% -3,4% -22,9% -0,2% 9,1% 8,3% -18,0% 1,4% 4,8% -8,0%

Február 1,2% -3,0% 13,8% 8,0% 4,4% 39,6% 27,4% 3,7% -9,3% -17,5% -29,1% 23,7% -11,4% 18,7% -5,1% -30,9% 31,3% -8,2% -31,3% 3,5% -13,8% -15,7%

Március 11,5% -25,8% -0,6% -13,3% 6,6% 16,0% 22,6% 49,6% 10,9% -26,9% -39,5% -15,8% -1,6% 13,5% -27,7% 6,0% 37,6% 0,2% 10,1% -14,7% -2,5% -16,2%

Április 49,7% 11,6% 46,9% -28,9% 5,1% -6,1% -17,3% 0,5% 10,1% -29,8% 1,0% 29,0% -9,5% 2,9% -10,9% -1,0% -16,9% 59,4% -23,0% -32,9% -41,4% 1,4%

Október November 7,9% 10,4% -11,3% -4,3% -15,8% -6,4% 9,1% 17,6% -13,2% -4,4% 17,9% 6,8% 3,9% -4,8% -8,3% -8,3% 17,7% 40,2% -11,2% 3,3% 3,0% -12,3% 28,0% -11,2% 27,1% -11,6% -13,9% 23,4% 32,5% -16,6% -21,6% 18,2% -9,7% -29,2% 51,9% -10,9% -2,8% 12,2% 1,7% 11,0% -44,9% -34,1% -48,0% 10,8%

December 2,8% 7,4% -17,6% 1,4% 3,9% -19,3% 9,0% -10,0% -11,1% -6,4% -0,6% 11,5% 3,0% -12,5% -8,3% 2,5% 13,1% -11,0% 23,3% -0,1% -11,7% 30,8%

3.3-2 táblázat Budapesti havi napfok számok eltérése az átlagtól 1980 és 2001 között Az utóbbi hat év havi napfokszámainak alakulása jól szemlélteti a különböző eseteket. 1996-ban a nagy napfok számmal jellemezhető januárt egy hasonlóan hideg február követett. Az 1996/97-es téli évszakban a decemberben és a januárban volt nagyon hideg, a napfok szám megközelítette a 600-as értéket. Ezt egy lényegesen enyhébb február követte. Az 1998/99-es évszakban a decemberi, az 1999/00-es téli évszakban pedig a januári napfok szám közelítette meg a kemény hideget jelentő 600-as napfok számot. A 2001/02-es téli évszak sajátossága a nagyon hideg december hónap volt, amelyben a napfok szám meghaladta a 600-as értéket. Ezt követően a januári napfok szám az átlagnál valamivel kisebb, a februári napfok szám pedig az átlagosnál lényegesen kisebb volt. A különleges vészhelyzetet december végén az jelentette, hogy nem lehetett előre látni a következő két hónap kedvező tendenciáját. A havi napfok számok változásának statisztikai elemzése alapján megállapítható, hogy a földgázellátás kockázata szempontjából kritikus téli hónapokban (október, november, december, január, február, március és április) a maximális és a minimális értékek eltérése az átlagtól több, mint kétszerese az éves napfok számnál kapott eltérésnek (lásd 3.2-3 és 3.3-1 táblázatok). A jelenség a téli évszakban bekövetkező kiegyenlítődésre hívja fel a figyelmet. Ha valamely évben egyik vagy másik hónap napfok száma kiugróan nagy, vagy kiugróan kicsi, akkor nagy valószínűséggel lesz olyan hónap, esetleg hónapok, amelyben ez a hatás kompenzálódik. Így összességében az évszak nem lesz szélsőséges.

3.4 A napi középhőmérsékletek elemzése A 3.4-1 ábrán 1980 és 2001 között a leghidegebb napok előfordulási gyakorisága látható. Az ábráról leolvasható, hogy átlagos időjárási viszonyok esetén hány olyan nappal lehet számolni, amelynek a napi középhőmérséklete kisebb például –12 oC-nál, vagy –8 oCnál. Az ábráról leolvasható valamely hőmérsékleti küszöbértékekhez tartozó legnagyobb és 19


legkisebb előfordulási érték is a vizsgált időszakban. A feldolgozás alapján Budapesten átlagos időjárási viszonyok mellett négy olyan napra kell számítani, amelynek a napi középhőmérséklete kisebb vagy egyenlő –8 oC-al, de enyhe tél esetén előfordulhat, hogy nem lesz ilyen nap, kemény tél esetén pedig akár 18 ilyen nap is lehetséges. BUDAPEST 1980-2001 80 70

Napok száma

60 50 40 30 20 10 0 -13

-12

-11

-10

-9

-8

-7

-6

-5

-4

-3

-2

-1

0

o

Hőmérsékleti küszöb [ C] Átlag

Maximum

Minimum

3.4-1 ábra Adott küszöbértéknél kisebb napi középhőmérsékletű napok száma

Budapest Békéscsaba Debrecen Győr Miskolc Pécs Szeged Szombathely

-8 oC-nál kisebb napi középhőmérsékletű napok száma Átlag Maximum Minimum 4 18 0 6 31 0 6 29 0 4 17 0 10 36 1 3 20 0 6 28 0 4 17 0

3.4-1 táblázat A -8 oC-nál kisebb napi középhőmérsékletű napok előfordulási gyakorisága A leghidegebb napok előfordulási gyakoriságára vonatkozó vizsgálatok összefoglaló eredményei láthatók a 3.4-1 táblázatban. A hazai gyakorlatban –8 oC-ot tekintik az ellátásbiztonság szempontjából határvonalnak. Átlagos időjárási viszonyok esetén –8 oC-os, vagy annál kisebb napi középhőmérsékletű napok száma 3 … 10 között változik a vizsgált településeken. Enyhe időjárás esetén zérus, hideg időjárás esetén 17 … 36 ilyen hideg nappal lehet számolni.

3.5 Összefoglaló megállapítások Az időjárási adatok feldolgozása és elemzése alapján az alábbi megállapítások tehetők: • az 1980 és 2001 közötti időszak időjárási szigorúságát vizsgálva megállapítható, hogy három téli évszak, az 1984/85-ös, az 1986/87-es és az 1995/96-os volt

20


• • • •

• • •

kiemelkedően hideg, és ugyancsak három téli évszak, az 1982/83-as, az 1989/90es és a 2000/01-es volt kiemelkedően enyhe időjárású, 2001/02-es téli időszak annyiban tekinthető sajátosnak, hogy 2001. decembere 1980 óta a leghidegebb december volt, de a téli időszak öszességében átlagosnak tekinthető, az éves napfok szám a vizsgált településeken 1980 és 2001 között ±13 %-os sávban ingadozott, a vizsgált időszakban a havi napfok számok ingadozása meghaladta ±40 %-ot, az időjárási adatok matematikai statisztikai feldolgozásából valamely évre vagy valamely hónapra vonatkozó napfok szám előfordulási valószínűsége határozható meg, de az eredményekből nem lehet prognosztizálni a következő hónap vagy a következő év napfok számát, a naptári évre képzett éves napfok szám két téli részidőszak sajátosságait foglalja magában, ezért nem jellemzi teljesértékűen sem az egyik, sem a másik téli időszakot, az ellátásbiztonság és felkészülés tervezésében célszerű lenne bevezetni és használni a „gázos évet”, amely valamely év október 1-től a következő év szeptember 30-ig terjedne, az elmúlt húsz év szélsőséges időjárási viszonyai alapján a 95 %-os ellátásbiztonsági szint javasolható.

21


4 A földgázfogyasztás megszakításának, korlátozásának jogi keretei 4.1 Jogszabályi összefoglaló A fogyasztók folyamatos és zavartalan gázellátása a kezdetektől fogva a gázipar egyik íratlan (később írásba is foglalt) célja és kötelezettsége. A folyamatos és zavartalan gázellátás egyik alappillére a források és igények rövid távú, állandó, dinamikus egyensúlya. Az egyensúly megbomlása, és ennek következtében a gázellátás szintjének csökkenése, a fogyasztók gázvételezésének korlátozása, a gázellátás folyamatosságának megszakadása, a gázszolgáltatás szüneteltetése rendkívüli, szokatlan és ritka. Hangsúlyozni kell, hogy a földgázellátó rendszer egyensúlyának a megbomlása élet- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos vészhelyzetet eredményezhet. A gázellátás szintjének csökkenése, illetve a gázszolgáltatás megszakadása a fogyasztóknál váratlan, azonnali döntéseket igénylő, általában káros következményekkel, és ezen keresztül többletráfordítással járó esemény. A fenti általános megállapítás alól természetesen kivételek azok a fogyasztók, akik a gázfelhasználás költségeivel összefüggő anyagi előnyök érdekében vállalják, hogy az év meghatározott időszakában és/vagy előre nem meghatározható napokon részben vagy egészben csökkentik gázvételezésüket gázellátási – gázszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételek mellett. A gázfelhasználás költségeinél élvezett anyagi előnyök fedezetet nyújtanak a gázellátás szintjének csökkentése vagy szüneteltetése kapcsán felmerülő többletkiadások fedezésére. A gázellátó rendszer üzemeltetőinek, a gázértékesítőnek és a gázszolgáltatónak jogszabályok, szabályzatok és szerződések teszik lehetővé, hogy az ellátó rendszerhez kapcsolódó fogyasztók között legyenek “megszakítható fogyasztók”, továbbá, hogy a gázellátó rendszer egyensúlyának megőrzése érdekében beavatkozzanak a fogyasztók gázvételezésébe, részben vagy egészben korlátozzák a fogyasztók gázfelhasználását. A következőkben először a kérdéskörrel összefüggő, hatályos jogszabályokat, majd az érdekelt felek közötti minta-szerződéseket tekintjük át. A jogszabályokból idézzük, és kerettel elkülönítjük a vonatkozó részeket, és vizsgáljuk a rendszer homogenitását, gyakorlati alkalmazhatóságát. A kiinduló alap a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (Gszt), a törvény módosítása az 1997. évi XX. törvénnyel, továbbá a Gszt. végrehajtására kiadott 3/1995. (I.20.) Korm. rendelet (Vhr.). A megszakítható fogyasztókkal foglalkozik még a 11/1999. (III.19.) GM rendelet is. A megszakítható fogyasztókra, a gázellátás korlátozására vonatkozó részek a Gszt-ből és a Vhr-ből a következők:

1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel az 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.), vékony betűvel a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.] A biztonságos és gazdaságos gázszolgáltatásra vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztóvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) 34. §-ának (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 22


Fogalommeghatározások Gszt. 3. § A törvény alkalmazásában p) fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítőtől gázt vételező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet 1. lakossági fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója, 2. kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a gázt közösségi ellátási célra használja; 3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási tevékenységéhez használja;

II. Fejezet KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM Magyar Energia Hivatal Gszt. 6. § (1) A Hivatal d) megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,

III. Fejezet ENGEDÉLYEZÉS Az engedélyes kötelezettségei Gszt. 10. § (1) Az engedélyes köteles a) a működési engedélyben foglalt feltételeknek haladéktalanul eleget tenni, b) működését hatékonyan és gazdaságosan folytatni, c) ha e törvény másként nem rendelkezik, a működési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni. (2) A gázértékesítőt szerződéskötési kötelezettség terheli a gázszolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatás ellátásához szükséges gázmennyiség és gázteljesítmény mértékéig.

A működési engedély visszavonása és a gázellátás fenntartása Gszt. 13. § (1) A Hivatal a működési engedélyt köteles visszavonni, ha az engedélyes törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, módosíthatja vagy visszavonhatja, ha figyelemfelhívás és bírság kiszabása ellenére az ellátás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a gázellátó rendszert.

A gázszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása Gszt. 23. § (1) A gázszolgáltató a szolgáltatást a gázelosztó vezeték karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén - más műszaki megoldás hiányában - szüneteltetheti.

23


(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket 15 nappal előbb a fogyasztókkal közölni kell. Az értesítés a helyileg szokásos módon történhet. Gszt. 24. § (1) Az üzemzavar elhárítását a gázszolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni. Az elhárítást követően, vagy a forráshiány megszűnése után a gázszolgáltató köteles a gázszolgáltatást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani. (2) Üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázszolgáltató és a gázértékesítő a Kormány rendeletében meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani. Az elrendelő minden korlátozásról és annak okairól, az elrendelést követő 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. Minden elrendelt fogyasztói korlátozás esetében a Hivatal kivizsgálja, hogy a korlátozás nem a szolgáltatónak felróható ok miatt vált-e szükségessé. (3) Általános közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónál korlátozást csak végső esetben és csak akkor lehet alkalmazni, ha az egyedi közüzemi szerződés alapján ellátott fogyasztóknál elrendelt korlátozás után az még szükséges. (4) A korlátozásról a gázszolgáltató és a gázértékesítő köteles az érintett fogyasztókat a korlátozás kezdő időpontjának, előrelátható időtartamának és mértékének, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseknek egyidejű közlésével tájékoztatni.

Vhr. 8. § (1) Üzemzavar vagy gázforráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott módon kijelölt sorrendben és mértékben hajtja végre. (2) A fogyasztókat a következő kategóriákba kell sorolni, kategóriánként meghatározva a korlátozás alá vonható legnagyobb gázteljesítményt: I. kategória egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fűtési fogyasztó; II. kategória egyedi közüzemi szerződés alapján vételező technológiai fogyasztó, állandó felügyelettel; III. kategória az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező, az I-II. kategóriába nem tartozó összes többi fogyasztó; IV. kategória a kommunális fogyasztó; V. kategória az ápoltak és gondozottak elhelyezését szolgáló egészségügyi- és szociális intézményi fogyasztó és a lakossági fogyasztó. (3) A gázértékesítő az üzletszabályzatában köteles meghatározni a gázszolgáltatókkal egyeztetett korlátozási sorrendet, a korlátozás végrehajtásának rendjét és mértékét. (4) Az engedélyes üzletszabályzatában köteles nevesítve feltüntetni az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztók köréből a korlátozás alá esőket és a korlátozás alá vonható gázteljesítményt. (5) A jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltak alapján a gázszolgáltató, a gázértékesítő köteles az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztóit tájékoztatni arról, hogy az egyes fogyasztói berendezései tekintetében a korlátozási sorrendben melyik fogyasztói kategóriába kerültek, és arról, hogy fogyasztói kategóriánként mekkora a korlátozás alá vonható legnagyobb teljesítmény. (6) A korlátozás végrehajtásáról a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató gondoskodik. Az egyes átadási ponton szükséges korlátozást - a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltakkal összhangban - az engedélyes állapítja meg, és erről a fogyasztót tájékoztatja. (7) Az általános közüzemi szerződés körébe tartozó lakossági és kommunális fogyasztókat érintő korlátozásról oly módon kell tájékoztatást adni, hogy arról a fogyasztók értesülhessenek, például a tömegkommunikációs eszközök vagy a sajtó útján. Ha a korlátozás

24


csak egy-egy településen lévő lakossági és kommunális fogyasztókat érint, a közzététel a helyileg szokásos módon is történhet. (8) A fogyasztó a fogyasztás korlátozását köteles haladéktalanul megkezdeni és végrehajtani.

Szerződésszegés és következményei Gszt. 26. § 2) A fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha a) a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi, i) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, Gszt. 27. § (1) A szerződés megszegésének, illetve a szabálytalan vételezésnek a következményei: a) díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés, b) felemelt díjfizetés, c) kötbér, d) kártérítés, e) fogyasztást szabályozó készülék felszerelése, f) a gázszolgáltatás felfüggesztése, g) kikapcsolás a gázszolgáltatásból. (2) Az (1) bekezdésben említett következmények közül több együttesen is alkalmazható.

Közüzemi szabályzat - üzletszabályzat Gszt. 28. § (1) A szolgáltató, a gázértékesítő és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a Kormány rendelettel kiadott közüzemi szabályzatban állapítja meg. (2) A fogyasztói igény kielégítésének és a gázszolgáltatásnak további, részletes szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni. Az üzletszabályzatot a gázszolgáltató köteles a fogyasztók részére hozzáférhetővé tenni.

VII. Fejezet GÁZÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS Gszt. 30. § (3) A gázértékesítési szerződés részletes tartalmi előírásait a Kormány rendeletben határozza meg.

Vhr. 9. § (1) A gázértékesítési szerződésnek tartalmazni kell: a) az eladó és a vevő cégnevét, székhelyét és bankszámlaszámát; b) a gáz mennyiségét havi bontásban (hőmennyiségben is meghatározva), az igénybe vehető gázteljesítményt átvevő-átadó állomásonként, téli-nyári időszakban; c) a gáz minőségi jellemzőit (anyagösszetétel, harmatpont, fűtőérték stb.); d) az átadott-átvett gázmennyiség mérésének, a mérőrendszer ellenőrzésének és az esetleges kifogások intézésének rendjét; e) a gáz árát, folyamatos átadás esetén az ötnaponkénti elszámolás alapját és módját, az ehhez igazodó fizetés ütemezését és rendjét; f) az átadás-átvétel szüneteltetésének időpontját és időtartamát; g) az esetleges fogyasztói korlátozás végrehajtásának módját. A felek a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben szabadon állapodnak meg. (2) Az eladó a teljesítést részben vagy egészben megtagadhatja 25


a) a feltételek beálltáig, ha az eladó működési körén kívül eső rendkívüli esemény következtében az átadás-átvétel feltételei megszűntek, továbbá b) gázforráshiány esetén, a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben, valamint c) a gázértékesítési szerződésben meghatározott, további más esetekben. (3) A gázértékesítőnek a szerződéskötési és fogyasztói igénykielégítési kötelezettsége mértékéig elővásárlási joga van a közüzemi szolgáltatásra termelt vagy importált földgáz belföldi értékesítésénél.

VIII. Fejezet ÁRSZABÁLYOZÁS Gszt. 31. § (2) d) A fogyasztói árak (díjak) ne tartalmazzanak indokolatlan megkülönböztetéseket (előnyöket vagy hátrányokat) a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.

X. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Gszt. 34. § Vhr. 10. § (2) E rendelet hatálybalépése előtt földgáz időszakos (alternatív), illetőleg kiegyenlítő (puffer) jellegű felhasználására adott engedélyek 1996. december 31. napjáig érvényben maradnak.

A Gszt és a Vhr vonatkozó részei alapján mindenekelőtt azt kell leszögzni, hogy a “pufferfogyasztó, alternatív fogyasztó, megszakítható fogyasztó” vagy hasonló szakkifejezések nem szerepelnek az 1994. évi gázszolgáltatási törvény fogalommeghatározásai között. A jogszabályi definíció hiánya ellenére a továbbiakban a megkülönböztetett hangsúlyt kell, hogy kapjanak azok a fogyasztók, akik gázvételezését a gázértékesítő és/vagy a gázszolgáltató valamilyen ok miatt befolyásolja, korlátozza vagy megszakítja. A fogyasztás korlátozásán és/vagy megszakításán belül éles különbséget kell(ene) tenni azok között a fogyasztók között, akik gázfelhasználási szerződésükben eleve vállalták fogyasztásuk befolyásolását bizonyos előnyök fejében, és azok között a fogyasztók között, akik folyamatos gázellátása a gázértékesítő/gázszolgáltató alapfeladata, de akiknél – vis major következtében – mégis korlátozni, vagy szabályozni kell a gázvételezést a gázellátónak. A Gszt. kimondja, hogy az engedélyes, azaz a gázértékesítő és a gázszolgáltató köteles gázellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni. A gázértékesítőre további lényeges kötelezettséget ró a törvény: “A gázértékesítőt szerződéskötési kötelezettség terheli a gázszolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatás ellátásához szükséges gázmennyiség és gázteljesítmény mértékéig”. A gázértékesítő folyamatos gázellátási kötelezettségét a Gszt. azzal nyomatékosítja, hogy a Magyar Energia Hivatal visszavonhatja a gázértékesítő működési engedélyét, ha – többek között – “az ellátás biztonságát …súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a gázellátó rendszert.” A Gszt-ből következik, hogy a gázértékesítőnek nemcsak kötelessége, de elemi érdeke is a gázellátó rendszer egyensúlyát folyamtosan fenntartani, és az egyensúlyt veszélyeztető vagy megzavaró hatásokat a lehető legrövidebb idő alatt megszüntetni. A megbomlott egynsúly helyreállításának egyik módja a fogyasztók gázvételezésének korlátozása.

26


Nézzük meg, hogy a jogalkotó milyen törvényi eszközöket ad a gázértékesítő kezébe kötelességének teljesítéséhez (és egyben érdeke érvényesítéséhez is)! A Gszt. 23. § (2) bekezdés tárgyalja a fogyasztók korlátozását. Az üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázszolgáltató és a gázértékesítő köteles végrehajtani. A Vhr. 8. § (6) bekezdése (feleslegesen) megerősíti a trövény vonatkozó bekezdését, hogy a korlátozás végrehajtásáról a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató gondoskodik. A Vhr. hozzáteszi: “Az egyes átadási ponton szükséges korlátozást - a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltakkal összhangban - az engedélyes állapítja meg, és erről a fogyasztót tájékoztatja.” Az idézett végrehajtási paragrafus a gázszolgáltató és a fogyasztó, valamint a gázértékesítő és a közvetlen kiszolgálású fogyasztó közötti átadási pontra vonatkozóan világosan fogalmaz, de a gázértékesítő és a gázszolgáltató közötti átadási pontra, a gázátadó állomásra csak értelemszerűen érvényes. A Gszt. a fogalommeghatározások között szerepelteti a “fogyasztó” kifejezést, de nem fogalmazza meg, hogy a gázszolgáltató a gázértékesítő szempontjából bizonyos értelemben fogyasztó. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy gázátadó állomásra elrendelt korlátozást a gázértékesítő a gázszolgáltatóval hajtatja végre. Az elrendelt korlátozás végrehajtásáról a Vhr. 8. § (8) bekezdése szól: “A fogyasztó a fogyasztás korlátozását köteles haladéktalanul megkezdeni és végrehajtani.”. Nincs kimondva, ezért ismét értelmezésre kell hagyatkozni: a gázértékesítő által elrendelt korlátozást a gázszolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és végrehajtani. Ha a fogyasztó (és ismét csak értelemszerűen: a gázszolgáltató) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, a Gszt. 26. § (2) bekezdés i) pontja szerint közüzemi szerződésszegést követ el. Az értelemezés itt megakad, mert a gázértékesítő és a gázszolgáltató nem közüzemi szerződést köt egymással. A szerződésszegés következményei a következők lehetnek: díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés, felemelt díjfizetés, kötbér, kártérítés, fogyasztást szabályozó készülék felszerelése, a gázszolgáltatás felfüggesztése, kikapcsolás a gázszolgáltatásból (Gszt. 27. § (1) bekezdés). Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a következmények közül több együttesen is alkalmazható. További részletek a korlátozás végrehajtásáról vagy annak elszabotálásáról a Gszt-ben és a Vhr-ben nem szerepelnek. Megállapítható, hogy a Gszt. és a Vhr. a korlátozás minden fontos részével általában foglalkozik, de nem különíti el a speciális gázértékesítő – gázszolgáltató kapcsolatot a gázértékesítő - közvetlen kiszolgálású fogyasztó és a gázszolgáltató – fogyasztó kapcsolattól, és nem ad közvetlen felhatalmazást arra, hogy a részletekről az érdekelt felek szerződésben állapodjanak meg. A “pufferfogyasztó, megszakítható fogyasztó” definícióját a földgáz díjak megállapításáról szóló 11/1999. (III.19.) GM rendelet adja meg a következők szerint:

11/1999. (III. 19.) GM rendelet a földgáz díjának megállapításáról A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: GSZT) 31. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a GSZT 31. §-ának (1) bekezdésére - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a gázértékesítő és a gázszolgáltató által vezetéken értékesített, valamint a földgázüzemű járművek üzemanyagaként felhasznált földgáz (BTO 111020 00 00; VTSZ 2711 21 00 00) hatósági legmagasabb díjainak és áralkalmazási feltételeinek megállapítására terjed ki.

27


Fogalommeghatározások 2. § (1) E rendelet alkalmazásában h) kiegyenlítő (puffer), illetve időszakos (alternatív) fogyasztó: a földgázt a földgázfelhasználás egyenletessé tétele érdekében egyedi közüzemi szerződés alapján csak időszakonként vételező és a vételezést a gázszolgáltató (gázértékesítő) által rendelkezésre bocsátott mindenkori teljesítménynek megfelelően változtató és a földgázt más energiahordozóval bármikor helyettesíteni tudó fogyasztó;

Általános rendelkezések 3. § (3) A földgáz vásárlója által fizetendő gázdíj összegét - a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normál állapotra átszámított térfogatának, - a mérési időszakra hiteles mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértéknek, valamint - az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó gázdíjnak az összeszorzásával kell megállapítani.

(9) Az 5. és 7. §-okban szereplő teljesítménydíj összegét - a téli fogyasztási időszakban MJ/h-ban megállapított (lekötött) legnagyobb teljesítmény, és - az egységnyi teljesítményre vonatkozó teljesítménydíj összeszorzásával kell megállapítani.

Viszonteladói árszabás 4. § (3) A viszonteladói teljesítménydíj éves összegét - a téli fogyasztási időszakra a gázszolgáltató által lekötött legnagyobb napi teljesítmény, és - az egységnyi teljesítményre vonatkozó viszonteladói teljesítménydíj összeszorzásával kell megállapítani.

(4) A gázszolgáltató az általa ellátott kiegyenlítő fogyasztók éves, valamint az időszakos fogyasztók téli fogyasztási időszakon kívüli - igazolt - fogyasztása után viszonteladói díjkedvezményre jogosult. A viszonteladói díjkedvezmény összegét - az ezen fogyasztók által ily módon vételezett hőmennyiség, - az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó viszonteladói díjkedvezmény összeszorzásával kell megállapítani. (5) Ha a gázértékesítő a téli fogyasztási időszakban a földgáz átadásának szünetelését rendeli el a gázszolgáltató által ellátott időszakos fogyasztó esetében és a gázszolgáltató által lekötött legnagyobb napi teljesítményben ezen fogyasztó lekötött teljesítménye is - a gázértékesítő és a gázszolgáltató közötti szerződés szerint igazoltan - szerepel, a gázszolgáltató a (4) bekezdésen túl további, naponként számítandó díjkedvezményre jogosult. Ezen kedvezmény értékét - a gázszolgáltató és az érintett fogyasztó közötti szerződésben lekötött teljesítmény (MJ/h) 24-szerese, - a gázszolgáltató által lekötött napi teljesítmény (MJ/nap) hányadosa alapján kell kiszámítani oly módon, hogy az előbbi hányadost meg kell szorozni az éves viszonteladói teljesítménydíj 365-öd részével. 28


(6) A hőmérséklet miatti, illetve attól független napi teljesítmény túllépés eseteit és feltételeit a felek közötti szerződésben kell meghatározni.

Nem lakossági árszabás 7. § (9) Az időszakos fogyasztó olyan egyedi vagy általános közüzemi szerződést köthet, amelynek alapján a téli fogyasztási időszakban csak azokra a napokra fizet teljesítménydíjat, amely napokon földgázt vételez. A teljesítménydíj összegét - a időszakos fogyasztó által a téli fogyasztási időszakban lekötött legnagyobb teljesítmény alapján számított teljesítménydíj 365-öd részének, és - a téli fogyasztási időszak tényleges fogyasztási napjainak az összeszorzásával kell megállapítani. (10) A kiegyenlítő fogyasztó jogosult olyan szerződés kötésére, amely szerint teljesítménydíjat az ezen szerződés alapján elfogyasztott földgáz után nem fizet. (11) Az időszakos vagy a kiegyenlítő fogyasztóval kötött szerződésnek tartalmaznia kell azt a fogyasztói vállalást, hogy a gázszolgáltató kérésére az időszakos fogyasztó legfeljebb 2, a kiegyenlítő fogyasztó legfeljebb 1 órán belül vételezését befejezi. Amennyiben a megjelölt határidőn belül az időszakos vagy a kiegyenlítő fogyasztó a földgázvételezést nem fejezi be, a gázszolgáltató jogosult a korlátozás alá eső teljesítmény alapján számított teljesítménydíj 365-öd részét felszámítani minden, a megjelölt határidő után megkezdett órára. (12) A gázszolgáltató (szállítóvezetéki árszabás esetén a gázértékesítő) azon fogyasztókkal, akik a téli fogyasztási időszakban a szerződés szerint legalább 2500 m3/h teljesítmény tényleges vételezését képesek megszakítani, a fogyasztó kérésére köteles a (9), illetve (10) bekezdésben említett szerződést kötni. A gázszolgáltató a 2500 m3/h megszakítható teljesítményt el nem érő fogyasztó esetében is köthet a (9), illetve (10) bekezdésben említett szerződést, de erre nem kötelezhető.

A GM rendelet 2. § (1) bekezdés h) pontja pontosan van megfogalmazva: “a kiegyenlítő (puffer), illetve időszakos (alternatív) fogyasztó: a földgázt csak időszakonként vételező és a vételezést a gázszolgáltató (gázértékesítő) által rendelkezésre bocsátott mindenkori teljesítménynek megfelelően változtató és a földgázt más energiahordozóval bármikor helyettesíteni tudó fogyasztó”. Kiemelve a meghatározás kulcskifejezéseit: a kiegyenlítő/puffer illetve időszakos/alternatív fogyasztó csak időszakonként vételező, gázvételezése a rendelkezésére bocsátott mindenkori teljesítménynek megfelelően változtató, a földgázt más energiahordozóval bármikor helyettesíteni tudó fogyasztó. A gázellátó rendszer egyensúlyának fenntartása szempontjából a három kulcskifejezés alapvető jelentőségű. A hivatkozott GM rendelet ugyanakkor a fogalmaknál nem adja meg a kiegyenlítő/puffer és az időszakos/alternatív fogyasztó elkülönített, pontos definícióját. A földgázvételezés mértékét és időtartamát, másik oldalról a gázfogyasztás korlátozásának vagy szüneteltetésének mértékét és időtartamát a rendelet a felek közötti egyedi közüzemi szerződések hatáskörébe utalja. Ezért a megszakítható fogyasztókkal foglalkozó jogszabályi háttér bemutatásánál az egyedi közüzemi szerződések vonatkozó részeivel is foglalkozunk majd. 29


A szabad gázvételezés korlátozásának ellentételezésével 7. § (9) bekezdés foglakozik. Eszerint az időszakos fogyasztónak a téli fogyasztási időszakban csak azokra a napokra kell teljesítménydíjat fizetni, amely napokon földgázt vételez. Mindez nem automatikus, ennek a kitételnek az egyedi közüzemi szerződésben kell szerepelni. A kiegyenlítő fogyasztó viszont az elfogyasztott földgáz után nem fizet teljesítménydíjat (7. § (10) bekezdés). A puffer és az alternatív fogyasztó tehát a teljesítménydíj-fizetési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesül. A (11) bekezdés rendelkezik arról, hogy a gázszolgáltató kérésére az időszakos fogyasztó legfeljebb 2, a kiegyenlítő fogyasztó legfeljebb 1 órán belül vételezését befejezi. Az átállási időtartam számunkra rövidnek látszik, különösen akkor, ha a gázvételezés felfüggesztését hirtelen bekövetkező, váratlan forráshiány miatt rendelik el. Ha a kiegyenlítő/puffer illetve időszakos/alternatív fogyasztó a földgázvételezést a megjelölt határidőn belül nem fejezi be, a gázszolgáltató (és értelemszerűen a gázértékesítő is) jogosult a korlátozás alá eső teljesítmény alapján számított teljesítménydíj 365-öd részét felszámítani minden, a megjelölt határidő után megkezdett órára. Azaz a fogyasztói szerződésszegés szankcióval jár, a gázszolgáltató/gázértékesítő “anyagi kárpótlást” kap, de – véleményünk szerint – a büntetés összegénél lényegesen nagyobb kár érheti a gázszolgáltatót vagy a gázértékesítőt, ha a rendszer egyensúlya végzetesen megbomlik. A jogsértő fogyasztói magatartás nyomán bekövetkező káreseményekért a gázszolgáltató vagy a gázértékesítő a Gszt. 27. § (1) bekezdés d) pontja alapján kártérítést is igényelhet a fogyasztótól. A megbomlott rendszeregyensúly következtében azonban más fogyasztók ellátása kérdésessé válhat, és ha ezen fogyasztóknál a gázkimaradás gazdasági kárt okoz, akkor – vélhetően – a károsult fogyasztók első helyen a gázszolgáltatót és/vagy a gázértékesítőt viszik bíróság elé. A gázszolgáltató és/vagy a gázértékesítő majd csak polgári peres eljárások sorozatán keresztül háríthatja át a felelőséget és a kártérítési összeget a szerződést be nem tartó, a gázvételezését nem korlátozó kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztóra (feltéve, ha be tudja bizonyítani, hogy az egyensúly megbomlása a fogyasztó hibájából történt), és közben gázértékesítő/gázszolgáltató jó híre – neve (bár ártatlan) csorbát szenved. A kérdéskör teljeskörű jogszabályi bemutatása céljából idézzük még a 4. § (4) bekezdését: “A gázszolgáltató az általa ellátott kiegyenlítő fogyasztók éves, valamint az időszakos fogyasztók téli fogyasztási időszakon kívüli - igazolt - fogyasztása után viszonteladói díjkedvezményre jogosult.” A földgáz díjak megállapításáról szóló 11/1999. (III.19.) GM rendelet a fogyasztó – gázszolgáltató – gázértékesítő lánc minden szereplője számára megnyitja a lehetőséget, hogy a gázellátó rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében gazdasági – érdekeltségi alapon kialakítsák a kiegyenlítő/puffer illetve időszakos/alternatív fogyasztó, egyszóval a megszakítható fogyasztók körét. Jelenleg a gázfogyasztás korlátozásának, megszakításának jogszabályi háttere adott, a rendszeregyensúly érdekében elrendelésre kerülő fogyasztáskorlátozó, -megszakító intézkedések eredményessége azonban csak a gázellátó rendszer üzemeltetésének kritikus időszakában, a gyakorlatban dől el.

4.2 Működési engedély, üzletszabályzat, típusszerződés Az előző fejezetben áttekintettük a gázellátás megszakítására, korlátozására vonatkozó hatályos jogszabályokat. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a végrehajtását szabályozó 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet, továbbá a a földgáz díjak megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendelet együttesen leírják a gázvételezés csökkentésének vagy felfüggesztésének legfontosabb feltételeit, „algoritmusát”. A 30


jogszabályokban szereplő gázellátási modellnél a valóság bonyolultabb, a gázellátás korlátozása, megszakítása a gyakorlatban további részletkérdéseket vet fel. Jelen fejezetben az érdekelt felek kötelezettségeinek és cselekvési lehetőségeinek további részleteit elemezzük a gáztársaságok üzletszabályzatain, egyéb működési dokumentumok és néhány típusszerződésen keresztül. A dokumentumokból most is csak a tárgyra vonatkozó részeket idézzük, és vizsgáljuk. Az első dokumentumból, a gázértékesítő működési engedélyéből a következő részeket emeltük ki.

A MOL Rt. Gázértékesítési Működési Engedélye H-288/1/1995 Részletek

AZ ENGEDÉLYES KÖTELEZETTSÉGEI Általános kötelezettség 3. Engedélyes a gázértékesítési és gázszolgáltatási tevékenységét - az ellátásbiztonság, az emberi élet, az egészség, a vagyonbiztonság, a tulajdon, a környezeti és a természet védelmének érvényesítésével, továbbá - a fogyasztói és az energiatakarékossághoz fűződő érdekek figyelembevételével köteles végezni. Ellátási kötelezettség 5. Engedélyest a gázszolgáltatók vonatkozásában a szerződéskötési kötelezettsége, a saját fogyasztói tekintetében pedig a fogyasztói igény mértékéig gázellátási kötelezettség terheli. Szerződéskötési kötelezettség 7. Engedélyes a Gszt. 10. § (2) alapján fennálló gázértékesítési szerződéskötési, valamint a fogyasztói igénykielégítési kötelezettségét megkülönböztetés nélkül köteles teljesíteni. A fogyasztás szabályozhatósága és egyenletesebbé tétele érdekében az időszakos (alternatív), illetve kiegyenlítő (puffer) jellegű felhasználói körnek fokozott jelentősége van. Ezekkel a fogyasztókkal egyedi közüzemi szerződést kell kötni. E fogyasztók ellátásának megszakadása nem minősül a gázfogyasztás korlátozásának. Üzletszabályzat 11. Engedélyes köteles különösen - a gázértékesítési és fogyasztói egyedi közüzemi szerződés, - a szerződéskötési kötelezettség, - a korlátozások rendje és mértéke, - a szolgáltatás színvonala és minősége, - a nyilvánosságra hozandó adatok köre, - az energiatakarékossággal kapcsolatos teendők részletes szabályait az üzletszabályzatában meghatározni és azt az engedély kiadását követő 30 napon belül jóváhagyásra a Hivatalhoz benyújtani, és a jóváhagyott üzletszabályzatot a gázszolgáltatók, a fogyasztók és a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek részére hozzáférhetővé tenni.

31


Ügyeleti szolgálat 16. Engedélyes az üzemeltetésében álló gázszállító- és föld alatti tárolórendszeren bekövetkezett veszélyhelyzet, meghibásodás vagy üzemzavar gyors elhárítására alkalmas ügyeleti szolgálatot köteles kialakítani és fenntartani. Korlátozás 17. Az üzemzavar, vagy gázforráshiány esetén szükségessé váló korlátozás végrehajtásának rendjét és mértékét Engedélyes a gázszolgáltatókkal egyeztetve köteles meghatározni. A Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrend elrendelése során alkalmazandó együttműködési formákat, az értesítések rendjét az üzletszabályzatban kell meghatározni. Adatszolgáltatás 19. Engedélyes köteles a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzatában leírt, a gazdálkodására vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozni. Az Engedélyes köteles évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a Hivatal részére átfogó beszámolót készíteni - az értékesítési és szolgáltatási kötelezettség körébe tartozó igénykielégítési kötelezettség teljesítése, - a gázellátás folyamatosságának, biztonságának és színvonalának javítása, - a beszerzési (gázforrásbiztosítás), szállítási, értékesítési és szolgáltatási költségminimumra irányuló, valamint a hatékonyabb működés és költséggazdálkodás (a legkisebb költség elvének érvényesítése) érdekében tett műszaki, gazdasági intézkedéseiről, - valamint a hosszú távú gázforrásbiztosítási szerződéseiről, illetve a gázbeszerzéssel kapcsolatos egyéb megállapodásairól, továbbá a gázszolgáltatók felméréseire támaszkodó országos gázigények távlati alakulásáról. A beszámolónak tartalmaznia kell – e működési engedély alapján végzett tevékenységekkel összefüggésben - a jelentősebb megvalósított, illetve tervezett beruházások jegyzékét is.

A gázértékesítőt működési engedélye a gázszolgáltatók vonatkozásában a szerződéskötési kötelezettsége, a saját fogyasztói tekintetében pedig a fogyasztói igény mértékéig gázellátási kötelezettség terheli. A különbségtétel csak látszólagos, ui. a Gszt. 10. § (2) bekezdés alapján a gázszolgáltató közüzemi ellátási kötelezettsége a szerződésen keresztül a gázértékesítőre hárul. A működési engedély 7. pontja a továbbiakban lehetőséget ad a gázértékesítőnek, hogy egyedi közüzemi szerződések alapján a fogyasztókkal időszakos (alternatív), illetve kiegyenlítő (puffer) jellegű gázfelhasználásban állapodjon meg a fogyasztás szabályozhatósága és egyenletesebbé tétele érdekében. Fontos kitétel a működési engedélyben, hogy az időszakos (alternatív), illetve kiegyenlítő (puffer) fogyasztók ellátásának megszakítása nem minősül a gázfogyasztás korlátozásának (!). A 11. pont arról rendelkezik, hogy a gázértékesítő köteles üzletszabályzatot készíteni, és azt a MEH-hel jóváhagyatni, majd az üzletszabályzatot a gázszolgáltatók, a fogyasztók és a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek részére hozzáférhetővé tenni. Az üzletszabályzat tartalmazza – többek között - a gázértékesítési és fogyasztói egyedi közüzemi szerződés részletes szabályait, a szerződéskötési kötelezettséget, valamint a MEH által jóváhagyott korlátozási sorrend elrendelése során alkalmazandó együttműködési formákat, a korlátozások mértékét és az értesítések rendjét. A korlátozás végrehajtásának rendjét és mértékét a működési engedély 17. pontja szerint (és a Gszt. Vhr. 8. § (2) bekezdés alapján) gázértékesítő a gázszolgáltatókkal 32


egyeztetve köteles meghatározni. A gázértékesítőnek és a gázszolgáltatónak tehát egyeztetni kell a korlátozásról, de az egyeztetésben a gázértékesítőnek kell meghatározó tárgyalási pozícióban lenni, mível ő diszponál (vagy rendelkezik ismeretekkel) a forrásokról. A korlátozás végrehajtása viszont már minden érdekelt fél, a gázértékesítő, a gázszolgáltató és a fogyasztó kötelessége (Gszt. 24. §). A korlátozás hatákonyságában a partnerek együttműködése, kölcsönös bizalma, informáltsága és jogkövető magatartása döntő fontosságú. Megállapítható, hogy a gázértékesítő működési engedélye a fogyasztás mgszakítás, korlátozás kérdésében összhangban van a magasabb jogszabályokkal, új elemként csak a gázszolgáltatókkal való egyeztetési kötelezettség jelenik meg korlátozás esetén. A gázvételezésbe törénő beavatkozás, korlátozás jogszabályi hátterének következő vizsgált eleme a gázértékesítő üzletszabályzata. A gázértékesítő érvényes üzletszabályzata, amely a Magyar Energia Hivatalban volt számunkra hozzáférhető, több olyan részletet tartalmaz, amely elsősorban a társaságnak az üzletszabályzat jóváhagyása óta történt szervezeti átalakítása következtében ma már nem a tényleges viszonyokat mutatja. Az üzletszabályzat vizsgálatunk szempontjából fontos, és ezért idézett részeinél az idejétmúlt információkkal külön nem foglalkozunk. Részletek a MOL Rt. üzeletszabályzatából: MOL Rt. ÜZLETSZABÁLYZAT Részletek 1. BEVEZETÉS 1.2 A MOL Rt. gázértékesítéshez kapcsolódó kötelezettségei • A MOL Rt. köteles gázértékesítési tevékenységét a hatályos jogszabályi és műszaki-biztonsági előírásoknak, hatósági rendeleteknek, a MEH határozatokba foglalt irányelveknek és kiadott gázértékesítési engedélyének megfelelően végezni. • A MOL Rt. gázértékesítési és gázszolgáltatási tevékenységét az ellátásbiztonság, az élet-, egészség- és vagyonbiztonság, a környezetvédelem, valamint a fogyasztói és energiatakarékossági érdekek figyelembe vételével végzi. … • A MOL Rt. eleget tesz szerződéskötési, ill. gázellátási kötelezettségének. • A MOL Rt. gondoskodik a hazai fogyasztók gázigényének folyamatos és biztonságos kielégítéséről, a szükséges gázforrások biztosításáról. • A MOL Rt. fogyasztóival éves és hosszú távú szerződéseket köt a fogyasztói igények megkülönböztetés nélküli teljesítésére. … • A MOL Rt. köteles a szállító- és tárolórendszer folyamatos üzemeltetésére ill. üzemképes állapotban tartására, valamint az új fogyasztói igények kielégítéséhez szükséges fejlesztések elvégzésére. … 4. SZERZŐDÉSKÖTÉS Az Eladó gázértékesítési szerződést köt a gázszolgáltatókkal (Vevő) valamint egyedi vagy általános közüzemi szerződést köt közvetlen fogyasztóival (Vevő). A szerződés alapja a felek között korábban megkötött előszerződés vagy megállapodás lehet. …

33


4.1. Szerződés fajtái

Eladó a következő típusú szerződések megkötésére tesz ajánlatot: • előszerződés vagy megállapodás, • gázértékesítési szerződés a gázszolgáltatókkal, • egyedi közüzemi szerződés a közvetlen kiszolgálású nagyfogyasztókkal, • általános közüzemi szerződés a bányaüzemek területén a MOL Rt. tulajdonában lévő elosztóhálózatról kiszolgált lakossági és kommunális fogyasztókkal, • vállalkozási szerződés az értékesítéshez, valamint szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb feladatokra. Az egyes szerződésfajták lényeges tartalmi elemei Gázértékesítési szerződés • a felek megnevezése, székhelye, cégnyilvántartási száma, • a szolgáltatás mennyiségének, ütemezésének, minőségének meghatározása, • a teljesítés helye, • a minőség és mennyiség mérésének módja, • a teljesítéssel kapcsolatos kifogások rendezésére vonatkozó eljárás, • a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, • a nem szerződés szerű teljesítés jogkövetkezményei, • az ellenszolgáltatás meghatározása, • a számlázás és fizetés rendje, • amit a felek együttesen lényeges feltételnek tekintenek. Egyedi közüzemi szerződés • a szerződő felek neve, cégjegyzék száma, • a szolgáltatás mennyiségének, ütemezésének, minőségének meghatározása, • a teljesítés helye, • a minőség és mennyiség mérésének módja, • a teljesítéssel kapcsolatos kifogások rendezésére vonatkozó eljárás, • a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, • a nem szerződés szerű teljesítés jogkövetkezményei, • az ellenszolgáltatás meghatározása, • a számlázás és fizetés rendje, • amit a felek együttesen lényeges feltételnek tekintenek. Általános közüzemi szolgáltatási szerződés • a szerződő felek neve, székhelye, lakhelye, • a gázátadás helye, • a szolgáltatónak a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei, • a fogyasztó együttműködési kötelezettsége, • a szolgáltató gázdíj fejében nyújtott szolgáltatásai, • a mérés elszámolás és fizetés módja, ideje, • a szerződés megszegésének következményei, • a fogyasztó szolgáltatást ellenőrző jogosultságai, • egyéb a felek által fontosnak tartó feltétel.

34


4.2. A szerződés tartalma

A szerződésnek tartalmaznia kell: • az Eladó és Vevő cég nevét, székhelyét és pénzforgalmi jelzőszámát, adószámát, • a gáz mennyiségét havi bontásban (hőmennyiségben is meghatározva), az igénybevehető gázteljesítményt átadó-átvevő állomásonként téli-nyári időszakra, • a gáz minőségi jellemzőit (anyagösszetétel, harmatpont, fűtőérték, szagosítás) és a gáz nyomását, • az átadott-átvett gáz mennyiség mérésének, a mérőrendszer ellenőrzésének és az esetleges kifogások intézésének rendjét, • a gáz árát, folyamatos átadás esetén az 5 naponkénti elszámolás alapját és módját, az ehhez igazodó fizetés ütemezését és rendjét, a két fél egyedi megegyezése alapján, • az átadás-átvétel szüneteltetésének időpontját és időtartamát, • az esetleges fogyasztói korlátozás végrehajtásának módját, besorolását, • a mellékkötelezettségeket a szerződés biztosítására (kötbér, kezesség stb.), • a szerződésszegés jogkövetkezményeit. A szerződés tartalmi elemei az üzletszabályzatra történő értelemszerű utalással meghatározhatók. … 4.2.2. A fogyasztás jellege Az értékesítési szerződés esetében – a szolgáltató ellátási kötelezettségének biztosítására – az Eladó a közüzemi szerződés hatálya alá tartozó fogyasztói igény mértékéig szerződést köt. Az e célból szükséges gázmennyiséget az Eladó a törvényi követelmények szerint biztosítja.

A fogyasztók típusai: • ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági fogyasztók o kiegyenlítő (árszabályozási megnevezése: puffer fogyasztó), o időszakos (árszabályozási megnevezése: alternatív fogyasztó), o lekötött teljesítményű, • kommunális, • lakossági. 4.2.7. Karbantartás miatti üzemszünet

A gázszállító- és a MOL Rt. saját tulajdonú gázelosztó vezetékek és tartozékaik rendszeres karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje, új fogyasztók bekapcsolása, időszakos gázszünet mellett végezhető el. A leállás időtartamáról és időpontjáról az Eladó a szerződésben előzetes tájékoztatást ad. A gázszünet indokolt esetben – csak gázmentes állapotban végezhető karbantartási, fejlesztési munkáknál – 48 óra lehet. Ettől hosszabb időtartam esetén külön megállapodás szükséges.

35


Az Eladó jogosult az előzetes tájékoztatás megváltoztatására, azonban ezt annyival korábban kell tennie, amennyi idő lehetővé teszi a Vevő technikai és a fogyasztókkal történő egyeztetési felkészülését az üzemszünetre. 4.2.8. Havária

Haváriának tekintjük az ellátórendszer olyan hibáját, amely veszélyezteti a fogyasztók ellátását, a biztonságot, súlyos környezetszennyezést idézhet elő, különösen jelentős anyagi kárt, vagy közveszélyt eredményezhet. Az Eladó a vészhelyzet, az üzemzavar gyors elhárítását az erre vonatkozó szabályzata alapján végzi. A gázátadás korlátozásának eljárási szabályait a jelen Üzletszabályzat 5. fejezete tartalmazza. Vis major Ha a Partnerek bármelyike vis majort jelent be, köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a másik felet segítse a kölcsönösen elfogadható megoldás kialakításában.

A vis majort minden esetben a MEH minősíti. 4.2.9. Szerződésszegés esetei • minőségi hiba, • szerződéstől eltérő mennyiség átadás-átvétele, • fizetés nem teljesítés, • meghiúsulás.

Minőségi hibán a szerződésben kikötött minőségtől az ott meghatározott mértéket meghaladó eltérést kell érteni, a vizsgált minta vételének napját megelőző utolsó mérési naptól a minőségi hiba megszűnésének napjáig. Kötbérfizetésre ebben az esetben az Eladó kötelezett. A szerződéstől eltérő mennyiség a szerződésben kikötött éves minimum mennyiségtől való eltérést jelenti az alulfogyasztás, a fogyasztás későbbi megkezdése, illetve átadás esetén, túlfogyasztás esetén pedig a maximális mennyiségtől való eltérést. Korlátozás esetén az igénybevehető óracsúcsot írásban rögzíteni kell, és erre az esetre is alkalmazni kell a túllépés szabályait. A meghíúsulást az éves szerződött mennyiségre kell értelmezni a minimum mennyiség alapján. A kötbérfizetési kötelezettség keletkezésének feltétele a szerződésszegésen tmenően a szerződésszegő bizonyított vétkessége is. A teljesítés megtagadása

Az Eladó részben vagy egészben megtagadhatja a teljesítést: • a feltételek beálltáig, ha az Eladó működési körén kívül eső rendkívüli esemény következtében az átadás-átvétel feltételei megszűntek, • gázforrás-hiány esetén a MEH által jóváhagyott korlátozási sorrendben, • gázdíj- ill. egyéb díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén. 36


Az Eladó a korlátozási utasításban előírt módon intézkedik a gázátadás korlátozása, illetve szüneteltetése iránt, melyet a Vevő köteles végrehajtani. Ha a Vevő a korlátozást nem hajtja végre, vagy a végrehajtást késleltei, az Eladó intézkedik a gázátadás megszüntetéséről. Az Eladó eszközeivel így végrehajtott beavatkozás következtében előálló kár, hátrány, semmilyen formában nem hárítható át az Eladóra. A Vevő a nála jelentkező üzemzavar vagy vis major esetén az átvételt megtagadhatja, melyről a lehetséges legkorábbi időpontban értesíti az Eladót, megjelölve a megtagadás okát, valamint az üzemzavar jellegét, a várható időtartamát. Az üzletszabályzat 1.2 pontját nyomatékosítás céljából idéztük, hogy a gázértékesítő (is) a hatályos jogszabályok, előírások, rendeletek, engedélyek, stb. alapján köteles végezni tevékenységét, tehát … … a jogszabály alkotóknak kiemelt figyelemmel kell megfogalmazni a különleges esetekre vonatkozó előírásokat, … a jogalkalmazónak (esetünkben a gázértékesítőnek) következetesen kell eleget kötelezettségeinek különleges helyzetekben is, illetve partnereivel szemben érvényt kell szereznie az előírásoknak, még akkor is, ha ez a szerződő partner érdeksérelmével jár. A gázértékesítő üzletszabályzata felsorolja az üzleti partnereivel kötendő egyes szerződésfajták lényeges tartalmi elemeit. Ezek közül a gázértékesítési és az egyedi közüzemi szerződés az a két dokumentum, amelyeken keresztül lehet (vagy nem lehet) érvényt szerezni a gázértékesítő jogainak és kötelezettségeinek a gázszolgáltatókkal és a közvetlen kiszolgálású fogyasztókkal szemben különleges gázellátási helyzetekben. Az üzletszabályzat 4.1 pontja kevés támpontot ad a különleges helyzetek kezeléséhez. A 4.2 pontban a szerződés tartalmának felsorolásából két tétel vonatkozik a szokásostól eltérő szituációkra: • az átadás-átvétel szüneteltetésének időpontja és időtartama, • az esetleges fogyasztói korlátozás végrehajtásának módja, besorolása. A felek közötti szerződésekben a két fontos elem tartalmának minél részletesebb és pontosabb meghatározása a felek elemi érdekének kellene lenni. Ugyanilyen súlyos résznek ítéljük meg a szerződésszegés jogkövetkezményeinek részletes és pontos megállapítását a szerződésekben. A típusszerződések tartalmának vizsgálatánál ezekre a kérdésekre külön kitérünk. Az üzletszabályzat 4.2 pontjában megjelenik a kiegyenlítő (puffer) fogyasztó) és az időszakos (alternatív) fogyasztó) kifejezés, de definíció vagy értelmezés nélkül, és mellettük azonos felsorolási rendben „lekötött teljesítményű fogyasztó” kifejezés szerepel. Ez utóbbi – vélhetően – az az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági fogyasztó, amely gázvételezése meg nem szakítható, hanem bizonyos helyzetekben (havária, forráshiány, vis major) csak a szó szoros értelmében korlátozható. A „lekötött teljesítményű fogyasztó” kifejezés itt azért nem szerencsés, mert a kiegyenlítő és az időszakos fogyasztók is kötnek le teljesítményt. Általában elmondható, hogy az egész jogi szabályozásra nem jellemző a pontos fogalommeghatározás, és annak következetes alkalmazása. A rendszerek karbantartása miatti üzemszünet, a havária és a vis major esetek az üzletszabályzatban általánosan és röviden vannak értintve, ezért elvárható, hogy a felek közötti szerződések ezekre az esetekre is tartalmazzák a pontos és részletes jogokat és kötelezettségeket. A szerződésszegés esetei közül jelen tanulmányban a szerződésben foglaltaktól eltérő gázmennyiség vételezésének esete a fontos. Az üzletszabályzatban a megfogalmazás egyszerű, érthető és szükséges, de a gyakorlati alkalmazásokhoz kevésnek látszik. 37


A gázértékesítő üzletszabályzatából eddig a gázellátás mindennapos gyakorlatát megalapozó részeket tárgyaltuk. Különleges helyzetet jelent, ha a fogyasztók gázvételezésébe a szerződésekben foglaltakon túl, kényszerből kell beavatkozni, a gázfogyasztást részben vagy egészben korlátozni kell. A gázértékesítő üzletszabályzatának 5. fejezete a „KORLÁTOZÁS”. A nyolc alpontból álló korlátozási fejezet az üzletszabályzat egyik legkidolgozottabb része. Tárgyunk szempontjából, továbbá a társaság szervezeti változásai miatt nem érdekes „5.5 Regionális korlátozás”, az „5.6 Korlátozás végrehajtásának operatív rendje” és az „5.8 A korlátozási menetrend hatálya” alfejezeteket kihagyva az üzletszabályzat a korlátozásokról a következőket tartalmazza. MOL Rt. ÜZLETSZABÁLYZAT További részletek KORLÁTOZÁS

A Gszt.24.§ és a törvény végrehajtását szabályozó 3/1995. (I.20.) Korm. rendelet 8. § meghatározza azokat a jogi kereteket, melyek között a MOL Rt., mint gázértékesítő a gázszolgáltatásban fellépő rendkívüli helyzet kezelésére intézkedéseket tehet a gázrendszer üzemállapotának fenntartására. A havária vagy forráshiány miatt elrendelt fogyasztói korlátozás – függetlenül attól, hogy milyen okból és milyen fogyasztói körben került elrendelésre – minden esetben a szolgáltatás megtagadásának minősül. A korlátozás az Eladó és a Vevők között a 10. sz. mellékletben található Korlátozási Menerend szerint kerül végrehajtásra. Korlátozáshoz kapcsolódó fogalom-meghatározások

Egyensúly: A földgáz távvezetéki rendszer egyensúlya az az állapot, amikor a betáplálási pontokon beadott földgázmennyiség a tervezett minimális nyomáson akadálytalanul ejuttatható a Vevőkhöz. Forráshiány: Az országos nagynyomású földgáz távvezetéki rendszer azon állapota, amikor a fogyasztási igények tartósan meghaladják a forrás mennyiségét és nincs lehetőség a gázrendszer forrásfogyasztás egyensúlyának helyreállítására. Korlátozás: Intézkedéssorozat a fogyasztás csökkentésére, melynek célja a távvezetékrendszer forrás-fogyasztás egyensúlyának helyreállítása. A korlátozást az Eladó rendeli el a Vevők felé. Korlátozási menetrend: A korlátozási menetrend az a lista, amely a fogyasztók lekötött teljesítményét a törvény szerinti korlátozási kategóriák szerinti bontásban tünteti fel. A korlátozási menetrend tartalmazza a korlátozás végrehajtásához szükséges adatokat. Kiegyenlítő fogyasztó: Olyan egyedi közüzemi szerződés szerint vételező nagyfogyasztó, mely teljesítménydíjat nem fizet, és földgáz átvétele az Eladó szállítórendszerének optimális üzemvitele céljából az Eladó kívánsága szerint állítható be. (Korábbi megnevezése: puffer fogyasztó).

38


Időszakos fogyasztó: Olyan, egyedi közüzemi szerződés szerint vételező fogyasztó, mely teljesítménydíjat csak azokra a téli napokra fizet, amikor földgáz fogyasztása van, és az értesítéstől számított max. 16 órán, ill. az egyedi szerződésében meghatározott időn belül képes arra, hogy az ezen kategóriába tartozó gázmennyiség átvételét megszüntesse, és a feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal annak ismeretében, hogy az Eladó a feltételek teljesítésének elmulasztása esetén nem szabályozott beavatkozással jogosult a gázátadás megszüntetésére. (Korábbi megnevezése: alternatív fogyasztó). A korlátozási kategóriák

A korlátozás alá vonható fogyasztói kategóriákat a Gszt. végrehajtását szabályozó 3/1995. (I.20.) Korm. rendelet 8. § tartalmazza. I. kategória: egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fűtési fogyasztó, II. kategória: egyedi közüzemi szerződés alapján vételező technológiai fogyasztó, állandó felügyelettel, III. kategória: az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező, az I-II. kategóriába nem tartozó összes többi fogyasztó, IV. kategória: a kommunális fogyasztó, V. kategória: az ápoltak és gondozottak elhelyezését szolgáló egészségügyi-, és szociális intézményi fogyasztó és a lakossági fogyasztó. A kategóriák számozása egyben korlátozási sorrend is. A Korlátozási Menetrend

Az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztók szerződésének tartalmaznia kell a fogyasztó Korlátozási Menetrend szerinti besorolási adatait, a kategóriánként korlátozható gázmennyiséget, a végrehajtási időt és a végrehajtásért felelős személy adatait. A Gázszolgáltatók a MOL Rt. részére kategóriánként és gázátadó állomásonként egy olyan m3/h értéket adnak meg, amely alkalmas arra, hogy segítségével a MOL Rt. a korlátozás elrendelésénél a kategóriát és a korlátozandó teljesítményt meghatározhassa. (Amennyiben egy települést több átadóállomás lát el, akkor a településre vonatkozó korlátozandó mennyiséget meg kell adni). A korlátozási menetrend kidolgozása téli és nyári változatban történik, ahol a nyári menetrend alkalmazása az április 16. és október 15. közötti időszakra vonatkozik. A Korlátozási Menetrendben szereplő értékek módosítására év közben is lehetőség van, de csak gázátadó állomásonkénti 20%-ot meghaladó változás bejelentése fogadható el, 30 napos átfutási idővel. A korlátozás végrehajtása minden fogyasztó esetében időhöz kötött, és úgy kell értelmezni, hogy a korlátozás végrehajtását köteles a fogyasztó a kiértesítés után azonnal megkezdeni, és legfeljebb a megadott időn belül befejezni. A tüzelőanyagcsere végrehajtásának ideje kiegyenlítő fogyasztóknál azonnali, időszakos fogyasztóknál max. 16 óra, ill. a fogyasztó egyedi szerződésében meghatározott időkeret. Az I-III. kategóriákban a

39


korlátozás végrehajtására meghatározott időkeret 4 óra. Ezt rögzíteni kell a közüzemi szerződésekben. A IV.-V. kategóriákban időkeret megadása technikai okokból értelmetlen. A korlátozási menetrendet külön dokumentáció tartalmazza, melyet az évenkénti aktualizálás után a MEH hagy jóvá. A korlátozás lebonyolításának rendje

Eladó, mint a nagynyomású távvezetékrendszer üzemeltetője, a gázrendszeren fellépő havária ill. forráshiány esetén az alábbi intézkedéseket teszi: • intézkedik a kiegyenlítő fogyasztóknál a szükséges mértékű gázmennyiség elvonásról, a Vevők kiértesítése útján, • intézkedik az időszakos fogyasztóknál a szükséges mértékű gázmennyiség elvonásról, a Vevők kiértesítése útján. Ha a fenti intézkedések elégtelennek bizonyulnak a rendszer egyensúlyának helyreállítására, korlátozást kell elrendelni és végrehajtani az alábbiak szerint: • Eladó meghatározza a közvetlen kiszolgálású nagyfogyasztói körében fogyasztónként végrehajtandó korlátozást, és intézkedik annak végrehajtásáról a fogyasztó közvetlen kiértesítése útján, közölve a korlátozás alá eső kategóriát és az aktuális fogyasztáshoz viszonyított tényleges fogyasztáscsökkenést. • Eladó meghatározza az egyes gázszolgáltató társaságokra a korlátozási menetrend adatai alapján a korlátozott ill. részben korlátozott kategória(k) szerint adódó korlátozás mértékét, és a Gázszolgáltatók kiértesítése útján intézkedik a korlátozás végrehajtásáról, közölve a korlátozott kategóriá(ka)t és a részben korlátozott kategóriára vonatkozó %-ot és gázátadó állomásonként egy összegben az aktuális fogyasztáshoz viszonyított tényleges fogyasztás-csökkenést. A korlátozás elrendelése történhet szóban és/vagy írásban. Szóbeli elrendelés esetén azt utólag írásban meg kell erősíteni. A korlátozás alapvetően két szinten végrehajtott fogyasztás csökkentő intézkedéssorozat. Első lépésben Eladó intézkedik Vevői (gázszolgáltatók és nagyfogyasztók) felé a gázteljesítmény csökkentéséről. Ezt követően, második ütemben a Vevők intézkednek tovább saját hatáskörükben, jóváhagyott korlátozási utasításuk alapján a saját fogyasztóiknál szükséges teljesítmény csökkentés végrehajtására. A korlátozás gyakorlati végrehajtása ezen túlmenően is több menetben történhet, a korlátozás elrendelésének ill. feloldásának több lépcsőben történő elrendelése formájában, a rendszer egyensúlyának elérése függvényében. A gázátadó állomástól, mint átadási ponttól a korlátozás végrehajtása a Vevő feladata és felelőssége. Ha egy adott gázátadó állomásról vételező Vevő a korlátozásra megállapított időtartamot nem tartja be, vagy a korlátozást nem hajtja végre, a MOL Rt. -–a rendszer üzemállapotának fenntartása érdekében – jogosult az érintett gázátadó állomás gázellátását egyoldalúan beállítani. A Vevőt a korlátozási kiértesítés során a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatni kell a korlátozás várható időtartamáról. Ezt a tájékoztatást a helyzet lényeges változása esetén meg kell ismételni, ill. a tájékoztatás 24 óránként pontosítható. 40


Tájékoztatási és jelentésadási kötelezettség

A MOL Rt. köteles az elrendelt korlátozásról a MEH-nek haladéktalanul tájékoztatást adni. Ez történhet telefonon vagy faxon, de mindkét esetben levélben meg kell erősíteni. Az előzetes tájékoztatásnak tartalmaznia kell a korlátozás elrendelésének kiváltó okára, a korlátozás mértékére és az érintett fogyasztói körre vonatkozó adatokat, és a korlátozás várható időtartamát. A tájékoztatást a MOL Rt. Földgáz- és Kőolajkereskedelmi Üzletág Energetikai Információs Központ adja. Ha az előzetes tájékoztatásban megadott körülményekben időközben jelentős változás áll be, úgy a tájékoztatást – a megváltozott adatokkal – meg kell ismételni. A Hivatal kérésére rendszeres (napi) tájékoztatást kell biztosítani. A MOL Rt. Földgáz- és Kőolajkereskedelmi Üzletága az elrendelt országos korlátozásról a korlátozás feloldását követően a törvényes határidőn belül (8 nap) írásos jelentést készít a Magyar Energia Hivatal részére a következő tartalommal: • a korlátozás elrendelésének oka, a korlátozási helyzet kialakulásának körülményei, a korlátozás elkerülésére tett intézkedések részletes ismertetése, • a korlátozott kategória, a korlátozásban érintett fogyasztói kör, a megtett intézkedések időrendi felsorolása, • a MOL Rt. korlátozásban érintett fogyasztóinak felsorolása, a korlátozott teljesítmények, • a korlátozás elrendelésére, végrehajtására vonatkozó MOL Rt. értékelés (a végrehajtásban résztvevők munkájának és a Vevők/fogyasztók részéről tapasztalt együttműködési készség összefoglaló értékelése), • a korlátozás végrehajtásával összefüggő, a jelentés összeállításáig ismertté vált kártérítési igények felsorolása, • a korlátozással összefüggő intézkedések dokumentálására vonatkozó tájékoztatás (a kapcsolódó írásos anyagok, valamint a telefonon tett intézkedések hangszalagjainak felsorolása). Az 5. fejezet fogalommeghatározása szerint „korlátozás” minden olyan fogyasztáscsökkentés, melynek célja a távvezeték rendszer forrás-fogyasztás egyensúlyának helyreállítására irányul (5.1 pont). A MOL Rt. korábban tárgyalt működési engedélyében viszont a következő szerepel: „A fogyasztás szabályozhatósága és egyenletesebbé tétele érdekében az időszakos (alternatív), illetve kiegyenlítő (puffer) jellegű felhasználói körnek fokozott jelentősége van. Ezekkel a fogyasztókkal egyedi közüzemi szerződést kell kötni. E fogyasztók ellátásának megszakadása nem minősül a gázfogyasztás korlátozásának.” Az időszakos és kiegyenlítő fogyasztók gázvételezésébe történő beavatkozás megítélése nagyon fontos kérdés. Ha a beavatkozás (természetesen a gázértékesítő és a fogyasztó közötti szerződésbe foglalt keretek között) korlátozásnak minősül, akkor a Gszt. 24. § (2) bekezdése értelmében „Az elrendelő minden korlátozásról és annak okairól, az elrendelést követő 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. Minden elrendelt fogyasztói korlátozás esetében a Hivatal kivizsgálja, hogy a korlátozás nem a szolgáltatónak felróható ok miatt vált-e szükségessé.” Ugyanezt erősíti meg a gázértékesítő üzletszabályzatának üzletszabályzat 5.7 pontja, miszerint a beavatkozásról, korlátozásról a gázértékesítőnek tájékoztatási és jelentésadási kötelezettsége van. 41


Dokumentumokkal nem rendelkezünk, de szóbeli közlésre alapozott ismereteink szerint a 2001/2002. telén a gázértékesítő csak a kiegyenlítő és az időszakos fogyasztók gázvételezését csökkentette. A gázértékesítő üzletszabályzata értelmében ez a beavatkozás korlátozásnak minősült. A gázértékesítő köteles a MEH-t az elrendelet korlátozásról haladéktalanul tájékoztatni, majd, mint az 5.7 pontban olvasható az ügyről részletes jelentést készíteni. Ismét csak szóbeli információra hivatkozhatunk: a gázértékesítő által decemberben és januárban elrendelt fogyasztáscsökkentésről (napjainkban gyorsan terjedő szakkifejezéssel: tüzelőanyag-cseréről) a MEH számára jelentés nem készült! Idetartozik még, hogy a gázszolgáltatók üzletszabályzatának a fogyasztói korlátozásokkal foglalkozó része szintén 8 napon belüli írásos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a gázszolgáltatónak az elrendelt korlátozásról, annak okáról és időtartamáról. Tudomásunk szerint 2001. decemberben és/vagy 2002. januárban a gázszolgáltatók is beavatkoztak kiegyenlítő és/vagy időszakos fogyasztóik gázvételezésébe, de a MEH előírás szerinti tájékoztatására nem került sor. Mindezek alapján már szabályozási szinten is helytelennek tartjuk, hogy nem tesznek különbséget a gázvételezésbe történő beavatkozás esetén a kiegyenlítő és az időszakos fogyasztók, illetve a többi fogyasztó között. A különbségtételre, és a kétféle beavatkozás részletes szabályozására szükség lesz a piacnyitáshoz. A gázértékesítő üzletszabályzatán belül az 5.4 pont utolsó előtti bekezdése felhatalmazza a gázértékesítőt, hogy ha az adott gázátadó állomásnál a gázszolgáltató a korlátozást nem hajtja (vagy hajtatja) végre, akkor a gázértékesítő jogosult a gázátadó állomás ellátását egyoldalúan beállítani. A szabályozás itt is érthető és helyes, mert a teljes rendszer egyensúlyáért a gázértékesítő felelős, és egy gázátadó állomás miatt a szállító rendszer működőképessége akár egy nagyobb körzetben, vagy akár az egész országban megbénulhat. Kérdés: mit tehet a gázszolgáltató, ha a fogyasztója nem hajtja végre a gázértékesítő által kezdeményezett, és a gázszolgáltató által elrendelt fogyasztáscsökkentést? A gázszolgáltatók üzletszabályozatai a fogyasztói korlátozás kérdésében lényegében nem térnek el egymástól. Megadják, mikor kerülhet sor korlátozásra (vis major, forráshiány, üzemzavar), intézkednek a gázértékesítővel történő kapcsolattartásról és a saját diszpécserközpontjuk feladatairól – általánosan, különösebb részletezés nélkül.A fogyasztók értesítése hasonló rendszerben történik, mint a korábbi előírásokban láttuk. Az üzletszabályzat általános megfogalmazásai arra utalnak, hogy a gázvételezésbe történő beavatkozás a gázellátási tevékenység ritkán előforduló, partikuláris része, amellyel egyik fél sem tartotta szükségesnek részletesen foglalkozni. Biztosra vehető, hogy egy részben vagy egészen liberalizált földgázpiacon a felek lehetőségeit és kötelezettségeit sokkal részletesebben, pontosabban megfogalmazó szabályozásra lesz szükség. A gázszolgáltatók üzletszabályzatainak mellékletei között szerepelnek a szolgáltató és a fogyasztó közötti típusszerződések. A típusszerződések szövegéből – témánknak megfelelően - csak az egyedi közüzemi típusszerződéseknek a gázellátás, gázszolgáltatás megszakítására, csökkentésére, korlátozására vonatkozó részeit vizsgáltuk. Általában kijelenthető, hogy a gázszolgáltató és a fogyasztó közötti egyedi közüzemi szerződések a hatályos jogszabályokra épül, elsősorban a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényre, és végrehajtása tárgyában kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendeletre. Általánosan az is jellemző, hogy a szerződések vegyesen tartalmaznak a két szerződő félre vonatkozó konkrét, és általános, pl. több fogyasztóra is vonatkozó kitételeket. A mintaként vizsgált „Teljesítménydíjas kiegyenlítő árszabás” alcímű egyedi közüzemi szerződés a 11/1999. (III.19.) GM rendelet 2. § (1) bekezdés és a 7. § (11) bekezdés értelmében a kiegyenlítő/puffer fogyasztóra vonatkozik, amely legfeljebb 1 órán belül vételezését befejezi. A mintaszerződés egyik pontja – érthetően – a következőt mondja: „A 42


mindenkor érvényes árrendeletnek, illetve árszabályozásnak megfelelően a Fogyaszató a szolgáltatott földgázért csak gázdíjat fizet.” De néhány ponttal később – számunkra érthetetlenül - a következő kitétel szerepel: „A gázszolgáltatásból szerződésszegés miatt kikapcsolt fogyasztó a kikapcsolás időtartamára is köteles a teljesítménydíjat megfizetni.” A szerződés tárgyát képező földgáz mennyiségi mutatói mindegyik típusszerződésben a következők: az igénybevehető legmagasabb teljesítmény (MJ/h, m3/h), a téli és nyári időszakra érvényes szerződött teljesítmény (MJ/h, m3/h), és az éves gázmennyiség (m3) havi, vagy legalább negyedéves bontásban. A gázmennyiségek túllépésének engedélyezése az egyes gázszogáltatóknál különböző mértékű, ±5…25% eltérésben állapodhatnak meg a havi, a negyedéves vagy az éves összes gázmennyiség vonatkozásában. Egységesek viszont a vizsgált szerződések a lekötött mennyiségek módosíthatóságában, illetve az alul- vagy túlfogyasztás szankcionálásában. A típusszerződések határozott különbséget tesznek az előre tervezhető (elsősorban karbantartás és fejlesztés miatt szükséges) leállások, a harmadik fél okozta, ezért a szerződő felek számára „vis major” esetek, és a tényleges korlátozások és következményeik között. A gázelosztó vezeték karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén – más műszaki megoldás hiányában – a gázszolgáltató szüneteltetheti a gázszolgáltatást, vagy csökkentheti az ellátás szintjét. A gázszolgáltatónak azonban kötelessége, hogy legalább 15 nappal korábban (üzemzavar esetén pedig a tudomására jutást követően azonnal) tájékoztassa az érintett fogyasztókat a gázszolgáltatásba történő beavatkozásról. Ha ennek eleget tesz, akkor a gázszolgáltatás időszakos csökkenéséből vagy megszakításából eredő károk megtérítését a fogyasztó a gázszolgáltatótól nem követelheti. Ellenkező esetben viszont a gázszolgáltatót kártérítési kötelezettség terheli. A gázellátás, gázszolgáltatás folyamatosságával összefüggésben a gázszolgáltató és a fogyasztó kötelezettségei és jogosultságai - a Gszt-ből kiindulva – minden típusszerződésben hasonló módon benne vannak. A gázszolgáltató esetében közüzemi szerződésszegésének minősül – többek között - , ha magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy ha a Gszt. 23-24 §-okban foglaltakon túlmenően szüneteltet, illetőleg korlátozza a szolgáltatást. Ugyanakkor a gázszolgáltató jogosult a gázszolgáltatás részben, vagy egészben történő megszüntetésére – ismét többek között - ha a fogyasztó a közüzemi szerződésben megállapított kötelezettségének nem tesz eleget. Másik oldalról: a fogyasztó jogosult a szerződésben rögzített feltételek mellett a gázt igényének megfelelően vételezni, de közüzemi szerződésszegést követ el (más esetek mellett), ha a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi, vagy a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget. A gázszolgáltató és a fogyasztó közötti szerződések egyöntetűen és egyértelműen kimondják, hogy a teljesítmény-túllépés és/vagy a korlátozási utasítások be nem tartása szerződésszegésnek minősül, annak össze következményével együtt. Ez a kitétel alapvető fontosságú a gázellátó rendszerek egyensúlya, és ezen keresztül a többi fogyasztó zavartalan kiszolgálása szempontjából. A fogyasztók szerződésszegésének következményei a típusszerződésekben szó szerint vannak átvéve a Gszt-ből (Gszt. 27. § (1) bekezdés). Általánosságuk miatt nem alkalmasak arra, hogy a szerződő fogyasztókban tudatosítsák a túlfogyasztással vagy a korlátozás mellőzésével járó súlyos felelőséget. Általánosságuk miatt viszont alkalmasak arra, hogy a gázpari gyakorlat különböző nehéz szituációiban kompromisszumos megoldást találjanak az érdekelt felek. Végezetül tárgyunk szempontjából fontos, hogy a szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Gszt-t, a Vrh-t , az üzletszabályzatot, és a Ptk-t tartják a felek irányadónak. Azaz a gázszolgáltatás szüneteltetéséve, a korlátozással összefüggésben felmerülő vitás

43


kérdések megoldására a jogszabályok és a felek közötti szerződések lehetőséget adnak, és ha nem sikerül a felek közötti megállapodás, akkor egyértelműen polgári per(ek)ben folytatódhat az igazságkeresés. Hogy egy bizonytalan időtartamú és kimenetelű polgári perek a gáziparban kinek jó, az már meghaladja jelen tanulmányunk kereteit.

A gázellátás megszakítása, korlátozása az új földgázellátási törvénytervezetben A hazai földgázpiac liberalizációját előkészítő törvény-tervezet általunk ismert változatában a Kormány állapítja meg a földgáz fogyasztói korlátozás szabályait (4. § i) pont), a Magyar Energia Hivatal pedig a az egyes fogyasztók gáz felhasználásának korlátozási sorrendjét és mértékét (6. § d) pont). A különleges gázellátási helyzetekről a 30. § és a 31. § rendelkezik.

Üzemzavar, válsághelyzet, a földgáz szállítás, elosztás és tárolás korlátozása, szüneteltetése 30.§ (1) Az együttműködő földgázrendszer üzemzavara esetén az érintett engedélyes köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket, az üzemzavar elhárítását külön engedély nélkül megtenni. (2) Az üzemzavarról a fogyasztókat - a helyileg szokásos módon - haladéktalanul értesíteni, illetve tájékoztatni kell. (3) Ha a csatlakozó vezetéken és a fogyasztói berendezésen az elosztói engedélyes veszélyhelyzetet észlel vagy az egyéb módon tudomására jut, úgy azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gáztalanítási és gáz alá helyezési munkákat csak az elosztói engedélyes vagy megbízottjavégezheti el. (4) Az elhárítást követően az engedélyes köteles a szállítást, illetve elosztást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani. (5) A szállítói, tárolói, elosztói engedélyes az üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas ügyeleti szolgálatról köteles gondoskodni. (6) A szállítói elosztói és tárolói engedélyes a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban a szállítást, elosztást illetve tárolást korlátozhatja, - más műszaki megoldás hiányában – szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén. (7) A szüneteltetés, kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal – tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább három hónappal előbb, a fogyasztókkal, illetve az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az üzletszabályzat meghatározott fogyasztói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő. (8) Üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a szállítói, elosztói, illetve tárolói engedélyes a MEH által meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani. (9) Az elrendelő minden korlátozásról és annak okairól, az elrendelést követő 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. Minden elrendelt fogyasztói korlátozás esetében a Hivatal kivizsgálja, hogy a korlátozás nem az engedélyesnek felróható ok miatt vált-e szükségessé és amennyiben megállapítja a felróható magatartást, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

44


(10) Közüzemi szerződés alapján vételező lakossági és kommunális jellegű fogyasztónál forráshiány miatt szükségessé vált korlátozást csak végső esetben és csak akkor lehet alkalmazni, ha a feljogosított fogyasztóknál és az egyéb közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónál elrendelt korlátozás után az még szükséges. (11) Az üzemzavar elhárítást követően, vagy a forráshiány megszűnése után az engedélyes köteles a szállítást, tárolást, illetve elosztást haladéktalanul helyreállítani. 31.§ (1) Földgáz-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban válsághelyzet) minősül a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, környezetet, illetőleg a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgáz-ellátási zavar. (2) Válsághelyzet esetére a Kormány rendeletben szabályozhatja: a) a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerződések teljesítésének felfüggesztését, b) a fogyasztók földgáz ellátásának korlátozását, c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait, d) külön törvény rendelkezéseivel összhangban a földgáz-ellátáshoz kapcsolódó a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát. (3) Ezen intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli. A tervezet legtöbb eleme a jelenleg hatályos törvényi szabályozással összhangban van, teljesen érthető okokból. Pl. az üzemzavarok mielőbbi elhárítására, a fogyasztók értesítésére, vagy az ütemezett karbantartásra vonatkozó előírások a gázellátás hagyományos rendjétől értelemszerűen nem különbözik. Az idézett két paragrafusban megjelennek az új piaci szereplők, de a szabályozás tartalma, filozófiája lényegében változatlan maradt a maihoz képest. Sajnálatosnak és komoly hiánynak tartjuk, hogy a törvényelőkészítők nem fogalmazták meg törvényi szinten a “korlátozás” kifejezést és annak tartalmát. Alacsonyabb jogszabályban lehet majd a kérdést valamennyire rendezni, de néhány kritérium megjelenése a törvényben előrelépés lett volna a különleges gázellátási helyzetek kezelésében.

Összefoglalás, megállapítások Jelen fejezetekben bemutatuk, és elemeztük a fogyasztói gázvételezésbe történő beavatkozás, korlátozás hatályos jogszabályi hátterét. Vizsgálatainkat a vonatkozó törvényre, végrehajtási utasításra, a társaságok működési engedélyére, üzletszabályzataira, továbbá típusszerződésekre terjesztettük ki. Megállapításaink a következők: • a Gszt. (1994.) és a Vhr. (1995.) fogalom-meghatározása nem tartalmaz „megszakítható, kiegyenlítő, puffer, időszakos, alternatív” vagy más hasonló, különleges helyzetű fogyasztó kifejezést, • a “pufferfogyasztó, megszakítható fogyasztó” definícióját a földgáz díjak megállapításáról szóló 11/1999. (III.19.) GM rendelet adja meg, • a Gszt. és a Vhr. a fogyasztói korlátozás minden fontos részével általában foglalkozik, de nem különíti el a speciális gázértékesítő – gázszolgáltató kapcsolatot a gázértékesítő - közvetlen kiszolgálású fogyasztó és a gázszolgáltató – fogyasztó kapcsolattól, és nem ad közvetlen felhatalmazást arra, hogy a részletekről az érdekelt felek szerződésben állapodjanak meg, 45


•

• •

•

•

•

• • •

•

• • •

a Vhr. a gázszolgáltató és a fogyasztó, valamint a gázértékesítő és a közvetlen kiszolgálású fogyasztó közötti átadási pontra vonatkozóan világosan fogalmaz, de paragrafusai a gázértékesítő és a gázszolgáltató közötti átadási pontra, a gázátadó állomásra csak értelemszerűen érvényes, a Gszt. a fogalommeghatározások között szerepelteti a “fogyasztó” kifejezést, de sehol nincs értelmezve, hogy a gázszolgáltató a gázértékesítő szempontjából bizonyos értelemben fogyasztó, ha a fogyasztó (és értelemszerűen: a gázszolgáltató) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, a Gszt. 26. § (2) bekezdés i) pontja szerint közüzemi szerződésszegést követ el, de az értelmezés itt megakad, mert a gázértékesítő és a gázszolgáltató nem közüzemi szerződést köt egymással, felszólítás esetén az időszakos fogyasztónak legfeljebb 2 óra, a kiegyenlítő fogyasztónak legfeljebb 1 óra áll rendelkezésére a gázvételezés befejezésére, ez az átállási időtartam számunkra rövidnek látszik, különösen akkor, ha a gázvételezés felfüggesztését hirtelen bekövetkező, váratlan forráshiány miatt rendelik el, jogsértő fogyasztói magatartás nyomán bekövetkező káreseményekért a gázszolgáltató vagy a gázértékesítő a Gszt. 27. § (1) bekezdés d) pontja alapján kártérítést is igényelhet a fogyasztótól, de a rendszer-egyensúly megbomlásának közvetlen következményeit a vétlen gázszolgáltatónak és/vagy a gázértékesítőnek kell elviselni, és csak peres eljárások során kaphat anyagi és erkölcsi elégtételt, a gázértékesítőt működési engedélye a gázszolgáltatók vonatkozásában a szerződéskötési kötelezettsége, a saját fogyasztói tekintetében pedig a fogyasztói igény mértékéig gázellátási kötelezettség terheli, de a különbségtétel csak látszólagos, ui. a Gszt. 10. § (2) bekezdés alapján a gázszolgáltató közüzemi ellátási kötelezettsége a szerződésen keresztül a gázértékesítőre hárul, a gázértékesítő érvényes üzletszabályzata több olyan részletet tartalmaz, amely elsősorban a társaságnak az üzletszabályzat jóváhagyása óta történt szervezeti átalakítása következtében ma már nem a tényleges viszonyokat tükrözi, a gázértékesítő üzletszabályzatába foglalt szerződésszegés és következményei részben a szerződéstől eltérő gázmennyiség vételezésének megfogalmazása a gyakorlati alkalmazásokhoz kevésnek látszik, ellentmondás van a gázértékesítő működési engedélyében és az üzletszabályzatában leírtak között a korlátozás területén, az üzletszabályzat szerint a kiegyenlítő és időszakos fogyasztók gázvételeézésébe történő beavatkozás korlátozás, a működési engedély szerint pedig nem az, a gázszolgáltatók üzletszabályzatának a fogyasztói korlátozásokkal foglalkozó része szintén 8 napon belüli írásos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a gázszolgáltatónak az elrendelt korlátozásról, de nem tisztázott, hogy a kiegyenlítő és/vagy időszakos fogyasztóik gázvételezésébe történő beavatkozás minek minősül, a gázszolgáltató és a fogyasztó közötti egyedi közüzemi szerződések a hatályos jogszabályokra épülnek, a szerződések vegyesen tartalmaznak a két szerződő félre vonatkozó konkrét, és általános, pl. több fogyasztóra is vonatkozó kitételeket, a gázszolgáltató és a fogyasztó közötti szerződések egyöntetűen és egyértelműen kimondják, hogy a teljesítmény-túllépés és/vagy a korlátozási utasítások be nem tartása szerződésszegésnek minősül, annak össze következményével együtt, a fogyasztók szerződésszegésének következményei a típusszerződésekben szó szerint vannak átvéve a törvényből (Gszt. 27. § (1) bekezdés), ezért általánosságuk miatt nem tartjuk alkalmasak arra, hogy a szerződő fogyasztókban tudatosítsák a 46


• • •

• • • • • •

túlfogyasztással vagy a korlátozás mellőzésével járó súlyos felelőséget, ugyanakkor általánosságuk miatt viszont alkalmasak látszanak arra, hogy a gázpari gyakorlat különböző nehéz szituációiban kompromisszumos megoldást nyújtsanak az érdekelt feleknek, helytelennek tartjuk, hogy már szabályozási szinten sem tesznek különbséget a gázvételezésbe történő beavatkozás esetén a kiegyenlítő és az időszakos fogyasztók, illetve a többi fogyasztó között jogszabályba foglalt különbségtételre, és a kétféle beavatkozás részletes szabályozására szükség lesz a piacnyitáshoz, tárgyunk szempontjából fontos, hogy a szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Gszt-t, a Vrh-t , az üzletszabályzatot, és a Ptk-t tartják a felek irányadónak, azaz a gázszolgáltatás szüneteltetéséve, a korlátozással összefüggésben felmerülő vitás kérdések megoldására a jogszabályok és a felek közötti szerződések lehetőséget adnak, és ha nem sikerül a felek közötti megállapodás, akkor egyértelműen polgári per(ek)ben folytatódhat az igazságkeresés, a gázpiac liberalizációját előkészítő törvény-tervezet jelenlegi állapotában nem mutat előrelépést a mai viszonyokhoz képest a gázvételezésbe történő beavatkozás, fogyasztói korlátozás területén. a jogszabályok nem modják ki egyértelműen, hogy a törvényi felhatalmazás alapján elrendelt korlátozás esetén anyagi kártérítési követelésnek nincs helye. a jogok és felelősségek nincsenek egyensúlyban a törvénybe. a jelenleg érvényben lévő törvényi szabályozás a teljes gázpiac ellátási kötelezettségét, és ezáltal az időjárási hatásokból adódó kockázatokat egyedül a gázértékesítőre ruházza át. nagyon gyenge a szerződési fegyelem, a gázpiacon. Nincs előírva meghatározott időpontig szerződéskötési kötelezettség a gázpiaci résztvevők között. a naptári évre szóló jelenlegi szerződéses rendszer január 1-én olyan helyzetet teremt a gázértékesítő és partnerei között, amelyben nagyon korlátozott a korrekciós lehetőség. A gázértékesítő nem tud az új szerződésekben rögzített értékeknek megfelelően változtatni a felkészülésen, módosítani a tárolt mobil készletet, vagy felkészülni nagyobb kiadási kapacitásra.

4.3 Csúcsgazdálkodási lehetőségek és korlátok Az előzőekben tárgyalt jogszabályi keretek kétfajta csúcsgazdálkodási eljárást definiáltak: • a földgázfogyasztók korlátozását és • a földgázfogyasztók megszakítását, illetve átállítását más tüzelőanyagra. Valószínűleg történelmi okok miatt az első eljárás mélyen beleivódott a szakmai köztudatba, és alkalmazásának nyilvánvaló kudarcai ellenére a szakemberek nagy része ma is a legbiztosabb megoldásnak tartja. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztáskorlátozás nem tekinthető piackonform megoldásnak, és hatékonyságával kapcsolatban elvi nehézségek is felvetődnek. A második eljárás évtizedek óta működőképes modellt jelent, de a fogyasztó számára kényelmetlenséggel jár, és az alternatív energiahordozóval kombinált földgázellátás nagyobb ráfordítást igényel. Az elmúlt években nem tudatosult az ellátók és a fogyasztók körében, hogy ez utóbbi ellátási formának alapvető szerepe van a csővezetékes földgázellátó rendszer kiegyensúlyozott működésében. Sajnálatos, hogy a piaci viszonyok előtérbe kerülésével nem 47


járt együtt a kölcsönös előnyökön alapuló szerződéses kapcsolatok fejlődése. A jogszabályi keretek és a tarifarendelet sem fejlődött abba az irányba, hogy gazdasági előnyökkel ellensúlyozza a megszakítható ellátási forma kényelmetlenségét. A továbbiakban bemutatjuk a fenti két csúcsgazdálkodási eljárás lehetőségeit és korlátait.

A földgázfogyasztók korlátozása A földgázfogyasztók korlátozása a hazai földgázipar kezdeti időszakában a villamosenergia iparból került át a földgáziparba, és vált a csúcsgazdálkodás központi eszközévé. Szerencsére csak néhány alkalommal volt olyan kritikus ellátási helyzet, hogy alkalmazását komolyan mérlegelni kellett. A múltbeli tanulságok az 1984/85-ös téli időszakban végrehajtott korlátozás alapján foglalhatók össze. A korlátozási kategóriák abban az időben a következők voltak (Gáztechnikai kézikönyv 714. o.): „I. kategóriába tartozik az a fogyasztó, amely időszakonként, külön szerződéskötés alapján vételez gázt azért, hogy a gázszolgáltatás egyenletes legyen; II. kategóriába tertozik az a fogyasztó, amely bármikor helyettesíteni tudja a gázt más energiahordozóval (alternatív fogyasztó); III. kategóriába tartozik az a fogyasztó, amelynél a gázszolgáltatás korlátozása termeléskiesést okoz, a technológiai berendezésben azonban károsodást nem idéz elő; IV. kategóriába tartozik az a nem háztartási és nem kommunális fogyasztó, amely az IIII. kategóriába nem sorolható; V. kategóriába tartozik az a kommunális fogyasztó, amelynél a gáz felhasználását felelős személy irányítja, és végül VI. kategóriába a háztartási és az V. kategóriába nem sorolt kommunális fogyasztó tartozik.” A földgázellátási helyzet az 1984/85-ös téli időszakban sokkal egyszerűbb volt, mint napjainkban, mert az asztal egyik oldalán egy állami hatóság rendelte el a korlátozást, az asztal másik oldalán pedig állami vállalatoknak kellett volna fegyelmezetten végrehajtani a központi akaratot. Az I. kategóriába tartozó fogyasztókkal sem akkor, sem azóta nincs gond, mert ebbe a kiegyenlítő (puffer) fogyasztó hőerőművek tartoztak, amelyek rendelkeztek alternetív energiahordozóval, és volt gyakorlatuk az átállásban. A II. kategóriába tartozó alternatív fogyasztók nem elhanyagolható hányada abban az időben is az árkedvezmény egyoldalú kihasználását tartotta szem előtt, és ezek sem alternatív energiahordozóval, sem a szükséges eszközökkel nem rendelkeztek. Az előzőek miatt hozzá kellett nyúlni a harmadik kategóriába sorolt fogyasztókhoz is. A III. kategóriába azok a fogyasztók tartoztak, amelyeknél a korlátozás termeléskiesést eredményezett, de a termelőberendezések nem károsodtak. Ide voltak besorolva a nehézipar zászlóshajói, a legerősebb lobbi-csoport. Természetesen ezeken kicsorbult a központi akarat. A közepes és kisfogyasztású ipari üzemek korlátozása, és a végrehajtás ellenőrzése sok időt és energiát igényelt, ezt „kézi vezérléssel” nem lehetett hatékonyan elvégezni. Nagyon sokan igyekeztek politikai kapcsolataikat is latba vetni egyedi felmentési engedélyek érdekében. A kritikus helyzetben nem lehetett következetesen ellenőrizni, hogy a fogyasztó végrehajtotta-e a korlátozást vagy sem. Végül az egyre bonyolultabb rendszerirányítási helyzet kaotikus állapotokat eredményezett. Szerencsére az időjárás jobbra fordulásával a kritikus helyzet megoldódott, a fogyasztók visszaállhattak a földgázellátás szokásos szintjére. A negatív tapasztalat ellenére kifürkészhetetlen okok miatt - a korlátozásba, és a korlátozási menetrendbe vetett hit túlélte a látványos kudarcot, és napjainkban is a kritikus helyzetek megoldásának a kulcsát látják 48


benne. A 4.1 és 4.2 fejezetekben látható volt, hogy a jogszabályok, és a MOL Rt. üzletszabályzata is milyen nagy teret szentelt a korlátozásnak. Hangsúlyozni kell, hogy a 90-es évek közepén, a gázipar privatizációjával új korszak kezdődött, amelyben már nem lehet a korábbi feltételekkel érvényesíteni a központi akaratot. A gázpiac liberalizációja után pedig csak piackonform megoldásokban célszerű gondolkodni. Nem véletlen, hogy a közelmúltban az IN SPE Kft. által készített tanulmány szerzői megállapították, hogy a vizsgált európai országokban a fogyasztáskorlátozás fogalma és gyakorlata egyaránt ismeretlen. Nem volna szerencsés dolog, ha a hazai és az európai országok tapasztalatát figyelmen kívül hagyva az új GET-ben tovább élne a korlátozási koncepció. A másfél évtizeddel ezelőtti események elemzéséből levonható következtetések szerint a fogyasztáskorlátozás korábbi kudarcát nem szervezési gondok, és nem a hatékony eszközök hiánya okozta. Véleményünk szerint a napjainkban rendelkezésre álló korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazása sem jelentene megoldást, mivel az alapvető problémát elméleti korlátok jelentik.

Korlátozási mintapélda Az alábbiakban mintapélda segítségével támasztjuk alá fenti állításunkat. Vizsgálatainkhoz a 2001-es év fogyasztási adatait vettük alapul. Feltételezésünk szerint az országos fogyasztás nem lehet nagyobb egy előre megadott napi fogyasztási határértéknél, ezért kell a korlátozást elrendelni. KORLÁTOZÁSI MINTA 2001 90 000

3

60 000

Napi átadás [10 m ]

70 000

3

80 000

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000

Hőmérséklettől független rész

0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Hőm. független fogy.

Hőm. függő fogy.

Tároló töltés

Korlátozás nélkül

4.3-1 ábra Korlátozási mintapélda A 4.3-1 ábrán a naptári sorrend szerinti feldolgozás, a 4.3-2 ábrán pedig a rendezett tartamgörbe látható. A korlátozási gondolatkísérletnél kiindulási feltételnek tekintettük, hogy a napi földgázfelhasználás hőmérsékletfüggő része, amelyet fűtési célra használnak, nem korlátozható. Nem korlátozható továbbá a napi földgázfelhasználás hőmérséklettől független része sem teljes egészében, mert a gazdaságnak még egy rendkívüli helyzetben is csökkentett funkciókkal - működnie kell. A korlátozás az ábrákon látható módon azt jelenti, hogy azokon a napokon, amikor a földgázfelhasználás meghaladja az adott határértéket, az aktuális fogyasztás és a hatérérték közötti különbségnek megfelelően korlátozzák a napi gázfogyasztás hőmérséklettől független 49


részét, ezáltal a határértékig „lecsúszik” a nem korlátozható hőmérsékletfüggő rész. A korlátozást, feltételezésünk szerint, a korlátozási menetrendnek megfelelően végzik el. KORLÁTOZÁSI MINTA 2001 90 000

Napi átadás [103m3]

80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000


0 1

51

101

151

201

251

301

351


Hőm. függő fogy.

Tároló töltés

Korlátozás nélkül

4.3-2 ábra Korlátozási mintapélda rendezett tartamgörbén A korlátozási mintapéldában azt feltételeztük, hogy a leghidegebb napokon a gázfogyasztás hőmérséklettől független részének legfeljebb az 50 %-a korlátozható. Ilyen mértékű korlátozás végrehajtása már rendkívüli erőfeszítéseket igényel, mert nagyon sok gazdasági érdeket sértet. Az előző feltétel 2001-ben közel 10 millió m3/d-os maximális korlátozást jelentett volna. Másként fogalmazva, a leghidegebb napokon a korlátozás eredményeképpen a napi gázfelhasználás nem haladhatta volna meg a 70 millió m3/d-os értéket. Az ábrákon a feltételezett korlátozást fehér üres terület jelzi. Éves jellemzők korlátozás nélkül éves mennyiség (átvétel a MOL-tól): Napi terhelési jellemzők korlátozás nélkül állandó nagyságú forráskapacitás:

12818,8 106 m3 35,12 106 m3/d

csúcsnapi fogyasztás: Szezonális tároló kapacitása (mobil készlete): mobil készlete/éves mennyiség: max. kiadási kapacitása: üzemideje: Korlátozás korlátozott mennyiség: korlátozott mennyiség aránya az éves mennyiséghez: max. korlátozott teljesítmény: a korlátozás időtartama:

4.3-1 táblázat Korlátozási mintapélda eredményei

50

79,50 106 m3/d 3234,2 106 m3 25,2% 34,88 106 m3/d 156 nap 92,7 106 m3 0,7% 9,50 106 m3/d 20 nap


A 4.3-1 táblázatban a feltételezett korlátozás végeredményei láthatók. A mintapélda szerint 2001-ben 20 nap időtartamig kellett volna a fogyasztókat korlátozni, naponta eltérő mértékben. A korlátozott gázmennyiség összesen 92,7 millió m3 gáz lett volna, ami az éves mennyiség 0,7 %-a. A legnagyobb napi (csúcsnapi) korlátozott mennyiség 9,5 millió m3/d nagyságú lett volna. Az ábrák és a táblázat végeredményei rávilágítanak a csúcskiegyenlítési (peakshaving) feladatra is. Ha a korlátozás helyett többlet forrást biztosítanak, akkor olyan tárolóra, vagy más technikai megoldásra van szükség, amelynek a mobil készlete kicsi (az éves mennyiség 1-2 %-a), de a kiadási kapacitása nagy (a csúcsnapi gázfogyasztás 10-12 %-a). További feltétel a rugalmasság, vagyis a napi kiadási kapacitás gyors változtathatósága széles tartományban. A korlátozás végrehajtásánál az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy a korlátozási menetrendben névleges értékek szerepelnek, amelyek jelentős mértékben eltérnek a ténylegesen korlátozható értéktől. Példaként említjük a 2002. januárjában jóváhagyott korlátozási menetrendben a MOL Rt. fogyasztóinak névleges korlátozási értékét a kiegyenlítő és az időszakos kategóriában. Kiegyenlítő Téli [103 m3/h] 330,32 6 [10 m3/d] 7,93

Időszakos Téli [103 m3/h] 196,62 6 [10 m3/d] 4,72

Összesen [103 m3/h] 526,94 6 [10 m3/d] 12,65

4.3-2 táblázat Névleges korlátozási értékek A 4.3-2 táblázat azt sugallja, hogy téli időszakban 12,6.106 m3/d nap kapacitás áll a rendszerirányító rendelkezésére az egyensúly fenntartása céljára. Ezzel szemben az 5.2.2 és 5.2.3 fejezetekben látni fogjuk, hogy az elmúlt téli kritikus helyzetben a ténylegesen korlátozható napi gázmennyiség a fenti két kategóriában nem haladta meg a 3,5 … 4.106 m3/d értéket. Másik oldalról is megközelíthetjük a korlátozási menetrenddel kapcsolatos negatív sejtésünket. A 4.3-2 táblázat tanúsága szerint a MOL Rt. közvetlen ellátású kiegyenlítő és időszakos fogyasztóival meg kellett volna tudni oldani a 2001. decemberi ellátási helyzetet. Ténylegesen ez nem volt elegendő, és sokkal szélesebb körben be kellett vonni a megszakítható fogyasztókat. Az előzőeken túl többlet import vásárlására is szükség volt. A 2001-es decemberi kritikus ellátási helyzet hivatalos értékelése szerint nem volt korlátozás. Az eset minősítésétől függetlenül megállapítható, hogy a korlátozási menetrend alapján nem lehetett jó forgatókönyvet készíteni a helyzet kezelésére.

Megszakítható fogyasztói mintapélda A 4.3-3 ábrán látható mintapéldában a fogyasztási görbe azonos az előzőekben vizsgált 2001-es rendezett tartamgörbével. Feltételeztük, hogy a megszakítható fogyasztói kategóriába tartozó fogyasztók – a gázszolgáltató/gázkereskedő értesítésére, a gázellátási szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően - 10 millió m3/d-os állandó értékkel csökkentették a földgázfelhasználásukat, és azt más energiahordozóval, például tüzelőolajjal pótolták. Az alternatív energiahordozó igénybevételének következtében a fenti értékkel csökkent az országos gázigény. A fogyasztásmegszakítás összesen 20 (nem szükségképpen egymást követő) napig tartott.

51

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. ALTERNATÍV TÜZELŐANYAG ALKALMAZÁSA 2001 90 000

Napi átadás [103m3]

80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351


Hőm. függő fogy.

Tároló töltés

Alternatív tüzelőanyag

4.3-3 ábra Megszakítható fogyasztási mintapélda rendezett tartamgörbén Az alternatív tüzelőanyag felhasználás előnyei a korlátozással szemben az alábbiak szerint adható meg: • a fogyasztás megszakításnak nincsenek elvi/elméleti korlátai, • a hőmérsékletfüggő fogyasztóknál is alkalmazni lehet, • nem eredményezi az energiaellátás szintjének csökkenését vagy megszűnését a fogyasztónál, • megteremthető a szerződő felek kölcsönös anyagi érdekeltsége, ezért piackonform megoldásnak tekinthető, • könnyebb az alternatív energiahordozóra történő átállás ellenőrzése, mint a korlátozás végrehajtásáé. Éves jellemzők fogyasztásmegszakítás nélkül éves mennyiség (átvétel a MOL-tól): Napi terhelési jellemzők fogyasztásmegszakítás nélkül állandó nagyságú forráskapacitás:

12818,8 106 m3 35,12 106 m3/d 79,50 106 m3/d

csúcsnapi fogyasztás: Szezonális tároló kapacitása (mobil készlete): mobil készlete/éves mennyiség: max. kiadási kapacitása: üzemideje: A megszakított fogyasztás mennyisége: az éves mennyiséghez viszonyított aránya: max. napi gázigény csökkenés: a megszakítás időtartama:

3234,2 106 m3 25,2% 34,87 106 m3/d 156 nap 200,0 106 m3 1,6% 10,00 106 m3/d 20 nap

4.3-3 táblázat Fogyasztásmegszakítás/tüzelőanyag csere eredményei A 4.3-3 táblázatról látható, hogy az csak az utolsó adatcsoportban tér el a 4.3-1 táblázattól. A megszakított fogyasztás 20 napra összesített mennyisége nagyobb a korlátozási 52


mintapéldában szereplő értéknél. Az eltérés a kiindulási feltételből adódik, mivel ebben a mintapéldában 20 napon keresztül napi 10.106 m3/d-os állandó nagyságú megszakításal számoltunk. Természetesen a mintapélda ettől eltérő, tetszőleges feltételezéssel is megoldható. Az általános gyakorlat szerint a megszakítható fogyasztók alternatív energiahordozóként tüzelőolajat használnak. A megoldás árnyoldala, hogy a környezetvédelmi szempontból megfelelő tüzelőolaj drága, olcsó tüzelőolaj felhasználása esetén pedig környezetvédelmi bírságot kell fizetni. A 2001/2002-es téli tapasztalatok megerősítették azt a korábbi sejtést, hogy a megszakítható fogyasztók egy része a téli évszak elején nem, vagy csak minimális készletet szerez be alternatív tüzelőanyagból. Arra számít, hogy a gázellátó felszólítása után tesz csak eleget jogszabályi kötelezettségének. Az elmúlt télen, december második felében azonban nem volt lehetőség rövid határidővel a kívánt mennyiségű és minőségű tüzelőolajat megvásárolni. Így az átállás lassan és drágán valósult meg. Mire sikerült a földgázellátó rendszer egyensúlya szempontjából kívánatos állapotot megvalósítani, az időjárás megenyhült. A megszakítható fogyasztók azonban igyekeztek a drága készletektől megszabadulni, ezért mindaddig nem álltak vissza a főldgáztüzelésre, amíg folyékony tüzelőanyag készleteik el nem fogytak. A kialakult helyzetben ellátó és fogyasztó egyaránt a szabályozást okolta.

Következtetések A korlátozással és fogyasztásmegszakítással kapcsolatos következtetések az alábbiak szerint foglalhatók össze: • korlátozni csak a napi gázmennyiség hőmérséklettől független részét lehet, • a viszonylag nagy éves mennyiség nem jelent automatikusan nagy korlátozási lehetőséget, • fogyasztáskorlátozást a jogszabályok csak vészhelyzetben teszik lehetővé. Tapasztalatok alapján ilyen helyzet évtizedenként egyszer, esetleg kétszer fordul elő. A kis gyakoriság, illetve a többéves szünetek miatt kicsi az esélye a szervezett és fegyelmezett végrehajtásnak, • a korlátozási menetrendben szereplő névleges értékek és a ténylegesen korlátozható értékek között olyan mértékű a különbség, ami megkérdőjelezi a menetrend használhatóságát, • a fogyasztásmegszakítás, vagy másként tüzelőanyag csere a csúcskiegyenlítés piackonform módja, • nincs elméleti korlátja, a hőmérsékletfüggő gázfogyasztóknál is alkalmazható, • a gázértékesítő és a gázszolgáltató nemcsak vészhelyzetben, hanem a rendszer rugalmasságának növelése érdekében is igénybe veheti, • a korlátozás helyett alkalmazott csúcskiegyenlítéshez viszonylag kis gázmennyiség is elegendő. A mintapélda eredményei alapján a szükséges mennyiség nem haladja meg az éves gázmennyiség 1-2 %-át. Ennek beszerzése sokkal egyszerűbb, mint a korlátozással gerjesztett feszültségek feloldása.

53


5 A hazai gázpiac jelenlegi állapotának jellemzése 5.1 Az alkalmazott vizsgálati módszer Jelen tanulmányban a hazai gázpiac kulcsszereplőinek „viselkedését” vizsgáltuk annak érdekében, hogy ki lehessen mutatni a csővezetékes gázellátó rendszer működésében jelentkező gyenge pontokat, és javaslatokat lehessen megfogalmazni a jogszabályi keretek, ezen belül a tarifarendszer továbbfejlesztése, finomítása érdekében. Vizsgálataink során a gáztávvezeték rendszer bemeneti és kimeneti pontjainál kijelölhető képzeletbeli határfelületre vonatkozóan vizsgáltuk a piaci szereplők kapcsolatrendszerét, az időbeni változásokat, a másik fél kapacitásainak igénybe vételét, és az időjárási hatásokból adódó kockázatok kezelésének, illetve megosztásának a módját. A vizsgálatokat 1997 és 2001 közötti időszakra, öt évre végeztük el. A feldolgozott eredményekből az utolsó három évet a jelentés szöveges részében, az 1997-es és 1998-as évek eredményeit a Függelékben adtuk közre. A vizsgálat alapadatainak egyik részét a MOL Rt. gáztávvezeték rendszerének gázátadó állomásain mért napi átadási/átvételi adatok jelentették. A feldolgozáshoz szükséges napi középhőmérsékleti adatokat a gázszolgáltató társaságok bocsátották rendelkezésre. A gázforgalmi adatokkal lapcsolatban két észrevétel tehető: • a fájlban, digitális formában rendelkezésre bocsátott adatok kismértékben eltérnek a korábbi években feldolgozott adatoktól. Mivel múltbeli adatokról van szó, amelyeknél időközben változás nem következhetett be, felveti egy szabályozott gázpiaci archív adatbázis létrehozásának a szükségességét. • a vizsgálat első időszakában találtunk nyilvánvalóan hibás kiugró adatokat. Az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságok kismértékben befolyásolják a végeredmények pontosságát. Elsőként a hazai gázpiac fogyasztói oldalának szereplőit vizsgáltuk. A tanulmány jelen összefoglaló részében a gázszolgáltatók összesített gázátvételi adatainak a feldolgozása szerepel. Az egyes gázszolgáltató társaságok adatainak azonos módszerrel elvégzett vizsgálata a Függelékben szerepel. Külön alfejezetben szerepel a távvezetékről ellátott erőművekre, és külön a távvezetékről ellátott nagyfogyasztókra vonatkozó adatfeldolgozás eredményeinek az elemzése. Végül külön alfejezetben található a hazai gázpiac fogyasztói oldalára vonatkozó összesített adatok feldolgozása a korábbiakban alkalmazott módszerrel. A forrásoldal vizsgálata egyben a forrás-fogyasztás egyensúly, és a tárolói mobil készlet felhasználásának elemzését is jelenti.

5.2 A tárolási és csúcsgazdálkodási gyakorlat elemzése 5.2.1 Gázszolgáltató társaságok Azonos módszerrel feldolgoztuk a DDGÁZ, a DÉGÁZ, az ÉGÁZ, a FŐGÁZ, a KÖGÁZ, a TIGÁZ és az egyéb gázszolgáltató társaságok adatait. Ezek az eredmények a Függelék A-ban találhatók. Ebben a fejezetben a gázszolgáltató társaságok eredő gázigényét vizsgáltuk az előzőekkel azonos módszerrel. A feldolgozás végeredménye minden esetben öt diagram az alábbiak szerint: az időrendi vagy naptári rend szerinti feldolgozás azt mutatja, hogy az év napjaiban hogyan alakultak a gázigények. Az ábrán egyértelműen látszik az egyes napok terhelésének az eltérése az éves átlagtól. Az ábra jól szemlélteti a 54


tartósan hideg vagy tartósan enyhe időszakokat, illetve az esetenként kialakult gyors időjárási változásokat. a napi gázfogyasztások rendezett tartamgörbéje nagyság szerint csökkenő sorrendben mutatja a napi terhelési viszonyokat. Ez a típusábra jól szemlélteti az éves gázmennyiség hőmérsékletföggő részét, továbbá a leghidegebb napokban jelentkező csúcsterhelést. az előző görbe százalékos formája a szállító-, tároló- és elosztó kapacitások igénybevételének nagyságát és időtartamát mutatja. a negyedik ábra a napi gázátadás/gázátvétel és a napi középhőmérséklet közötti sztochasztikus kapcsolatot szemlélteti. A kiegyenlítő egyenes minden esetben a 2.2 fejezetben ismertetett kiegyenlítési eljárással lett meghatározva. Ennek a kiegyenlítő számításnak a végeredménye az a két paraméter, amelynek segítségével meghatározható a napi és az éves gázmennyiség hőmérsékletfüggő, és hőmérséklettől független része. végül az utolsó ábrán a tényleges adatokból kapott rendezett tartamgörbének és a modellszámításokból kapott görbe összehasonlítását adjuk közre. Gázszolgáltatók összesen 1999

3

3

Napi gázátvétel [10 m ]

70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Alapkapacitás

Szezonális többletkapacitás

Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-1 ábra Gázszolgáltatók napi gázigénye időrendi sorrendben Gázszolgáltatók összesen 1999

60 000

3

3


70 000

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 Hőmérséklettől független rész

0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-2 ábra Gázszolgáltatók napi gázigényének rendezett tartamgörbéje 55

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Gázszolgáltatók összesen 1999 300%

Napi gázátvétel

250% 200% 150% 100% 50% Hőmérséklettől független rész

0% 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-3 ábra Gázszolgáltatók napi kapacitásigényének rendezett tartamgörbéje Gázszolgáltatók összesen 1999 80 000

3


70 000 3

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

o


5.2.1-4 ábra Gázszolgáltatók napi gázigényének hőmérsékletfüggése Gázszolgáltatók összesen 1999

3

3


80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok MOL átadás

Bázis

5.2.1-5 ábra A tényleges adatok közelítése napfok modellel

56

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Gázszolgáltatók összesen 2000

3

3


70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-6 ábra Gázszolgáltatók napi gázigénye időrendi sorrendben Gázszolgáltatók összesen 2000

60 000

3

3


70 000

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 Hőmérséklettől független rész 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-7 ábra Gázszolgáltatók napi gázigényének rendezett tartamgörbéje Gázszolgáltatók összesen 2000 300%

Napi gázátvétel

250% 200% 150% 100% 50% Hőmérséklettől független rész 0% 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-8 ábra Gázszolgáltatók napi kapacitásigényének rendezett tartamgörbéje

57

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Gázszolgáltatók összesen 2000 80 000

3


70 000 3

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

o


5.2.1-9 ábra Gázszolgáltatók napi gázigényének hőmérsékletfüggése Gázszolgáltatók összesen 2000

3

3


80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok MOL átadás

Bázis

5.2.1-9 ábra A tényleges adatok közelítése napfok modellel Gázszolgáltatók összesen 2001

70 000

3

3


80 000

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-11 ábra Gázszolgáltatók napi gázigénye időrendi sorrendben

58

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Gázszolgáltatók összesen 2001 80 000

3

3


70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000


0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-12 ábra Gázszolgáltatók napi gázigényének rendezett tartamgörbéje Gázszolgáltatók összesen 2001 300%

Napi gázátvétel

250% 200% 150% 100% 50% Hőmérséklettől független rész 0% 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.1-13 ábra Gázszolgáltatók napi kapacitásigényének rendezett tartamgörbéje Gázszolgáltatók összesen 2001 90 000

70 000

3

3


80 000

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

o


5.2.1-14 ábra Gázszolgáltatók napi gázigényének hőmérsékletfüggése 59

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Gázszolgáltatók összesen 2001

3

3


80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok MOL átadás

Bázis

5.2.1-15 ábra A tényleges adatok közelítése napfok modellel Az időrendi feldolgozásnál (1-es típusgörbék) jól látható, hogy a vizsgált években voltak olyan esetek, amikor hosszantartó hideg időszakok alakultak ki. Más években a gyors változások okoztak gondot. Számos esetben látható, hogy gyors lehűlés vagy gyors felmelegedés hatására 1-2 nap alatt 20 … 30 millió m3/d értékkel változott a gázigény. Ilyen gyors változások elsősorban a forrásoldalon nehezen követhetők. Külön gondot jelent, ha a nagy amplitúdójú változások a tél végén jelentkeznek, amikor a tárolókban már kevés a mobil készlet. A nyári időszakban az időrendi feldolgozás jól szemlélteti a heti ciklusidővel jelentkező terhelésváltozást. Az abszolút léptékű rendezett tartamgörbe (2-es típusgörbe) jól elkülöníti azokat a gázmennyiségeket, amelyek az időben állandónak feltételezett forrásokkal egyenlíthetők ki, illetve amelyek tárolt gázmennyiséget jelentenek. Hangsúlyozza a csúcsidei gázigények nagyságát, és az erre szolgáló eszközök nagyon alacsony kihasználtságát. A százalékos léptékű rendezett tartamgörbéről (3-as típusgörbe) a kapacitásigények nagysága és időtartama olvasható le. A gázátadókon mért napi mennyiségek és a napi középhőmérséklet közötti sztochasztikus kapcsolatot szemlélteti a következő ábra (4-es típusgörbe). Látható, hogy –5 o C-nál kisebb napi középhőmérsékletek esetén a legtöbb esetben az adatpontok a kiegyenlítő egyenes alá esnek. Ennek okai között valószínűsíthető a nagyon hideg napokon ösztönszerű takarékoskodás, a rendszeregyensúly miatt a megszakítható (alternetív) fogyasztóknál elrendelt tüzelőanyag váltás, vagy az ünnepnapok (karácsony, szilveszter, újév) nehezen prognosztizálható terhelése. Erőteljesen szórnak az adatpontok a 10 oC és a fűtési küszübhőmérséklet közötti tartományban. Ezek az adatpontok az április-május, illetve a szeptember-október hónapok változékony időjárású napjaira esnek. Mindkét tartomány olyan eseti véletlen hatásokat tartalmaz, amely a hagyományos, azaz a legvalószínűbb érték szerinti kiegyenlítésnél, nemkívánatos mértékben befolyásolja a kiegyenlítő egyenes meredkségét. Ezeknek a „zajoknak” a kiküszöbölése érdekében alkalmaztuk a 2.2 fejezetben ismertetett leggyakoribb érték szerinti kiegyenlítést. Tapasztalatunk szerint sikerült eredményesen kiszűrni az egyes adatokat terhelő egyedi véletlen hatásokat. A kiegyenlítés végeredménye a napi gázmennyiségek hőmérséklettől független része és a hőmérsékletfüggési együttható. Ez utóbbi azt adja meg, hogy 1 oC napi középhőmérséklet változás hatására mennyivel változik meg a napi gázigény. Végül az utolsó görbe (5-ös típusgörbe) a tényleges napi adatokból felrajzolt rendezett tartamgörbe és a napfok modell segítségével meghatározott rendezett tartamgörbe mindhárom évben jó egyezést mutatott. 60


Az adatfeldolgozás eredményeinek grafikus megjelenítését az 5.2.1-1 és az 5.2.1-2 táblázatok egészítik ki. Éves terhelési jellemzők éves mennyiség : hőmérsékletfüggő részarány: éves napfokszám: Napi terhelési jellemzők állandó nagyságú forráskapacitás: csúcsnapi fogyasztás: hőmérsékletfüggési együttható: Korrelációs egyenesből számított gázigény -4 oC napi középhőmérséklet esetén -6 oC napi középhőmérséklet esetén -8 oC napi középhőmérséklet esetén -10 oC napi középhőmérséklet esetén

1997 9166,2 62,9% 2549

1998 9031,1 59,7% 2403

1999 9290,7 59,2% 2365

2000 8698,1 57,1% 2067

2001 9775,6 106 m3 59,3% 2417 doC

25,11 24,74 25,45 23,83 26,78 106 m3/d 62,80 63,25 61,73 65,88 68,74 106 m3/d -2258,3 -2249,1 -2341,5 -2402,0 -2409,5 103m3/d/oC 55,13 59,65 64,16 68,68

55,80 60,30 64,80 69,30

58,66 63,35 68,03 72,71

59,28 64,08 68,89 73,69

60,08 106 m3/d 64,90 106 m3/d 69,71 106 m3/d 74,53 106 m3/d

5.2.1-1 táblázat Az 1999-2001. évi adatokból számított terhelési jellemzők Számított tárolóparaméterek kiegyenlítő kapitás nagysága (mobil készlet): tárolókapacitás/éves mennyiség: Igénybe vett szezonális tároló kapacitása (mobil készlete): mobil készlete/éves mennyiség: max. kiadási kapacitása: max. kiadási kap./csúcsnapi fogyasztás: üzemideje: Igénybe vett csúcsidei tároló kapacitása (mobil készlete): mobil készlete/éves mennyiség: max. kiadási kapacitása: max. kiadási kapacitás/csúcsnapi fogyasztás: üzemideje:

1997 1998 1999 2000 2001 2730,2 2713,4 2939,3 2760,6 2983,8 106 m3 29,8% 30,0% 31,6% 31,7% 30,5% 2625,4 2493,7 2770,3 2490,8 2759,3 106 m3 28,6% 27,6% 29,8% 28,6% 28,2% 25,11 24,74 25,45 23,77 26,78 106 m3/d 40,0% 39,1% 41,2% 36,1% 39,0% 187 166 160 169 157 nap 104,8 1,1% 12,58 20,0% 30

219,7 2,4% 13,76 21,8% 39

169,0 1,8% 10,82 17,5% 42

269,8 3,1% 18,35 27,9% 40

224,5 106 m3 2,3% 15,17 106 m3/d 22,1% 37 nap

5.2.1-2 táblázat Az 1997-2001. évi adatokból számított tárolókapacitások Az eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetők: • a gázszolgáltató társaságok összegzett gázforgalma 1997-ben alig haladta meg a 9.109 m3/a-et, 2001-ben viszont megközelítette a 10.109 m3/a-t, • az időjárási hatások következtében az éves gázmennyiség hőmérsékletfüggő részaránya 60 % körül ingadozott, • a napi gázigények hőmérsékletfüggési együtthatója 2,3 …. 2,4.106 m3/d/oC volt, ami azt jelenti, hogy 1 oC-os napi középhőmérséklet csökkenés hatására ilyen mértékben nőttek a gázigények. 2001-ben 4 oC-os hőmérsékletváltozás – ami nem tekinthető rendkívülinek – már 10.106 m3/d-os igénynövekedést eredményezett, • a –8 oC-os napi középhőmérséklethez tartozó gázigény 1997 és 2001 között – a kiegyenlítő egyenesből számítva - 64.106 m3/d -ról 70.106 m3/d-os értékre nőtt, 61


• • •

a gázszolgáltató társaságok igényeinek a kiegyenlítéséhez éves gázforgalmuk 30-32 %-ával egyenlő nagyságú tárolókapacitásra volt szükség. Ez 2700 … 3000.109 m3 mobil készletet jelentett, az átvételi görbék tanúsága szerint minden gázszolgáltató társaságnak számottevő a kapacitásigénye (forrás-, szállító- és tárolókapacitás) az alapterhelés kétszeresét meghaladó terhelési tartományban, egyes gázszolgáltató társaságok komoly erőfeszítéseket tettek a csúcsgazdálkodás területén, ennek eredménye azonban nem tükröződött markánsan az átvételi görbék csúcsidőszaban.

5.2.2 Távvezetékről ellátott erőművek A MOL Rt. által a távvezetékrendszerről közvetlenül ellátott erőművek vizsgálatánál az időrendi feldolgozást alkalmaztuk. Ebben a kategóriában a földgáz/tüzelőolaj csere a napi üzemvitel szerves részét képezi, így hőmérsékletfüggő földgázfogyasztásról nem lehet beszélni. Ezek a fogyasztók alapvető szerepet játszanak a gázszállító rendszer terheléskiegyenlítése szempontjából. Távvezetékről ellátott erőművek 1999

Napi gázátvétel [103m3]

7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.2-1 ábra A távvezetékről ellátott erőművek terhelési görbéje 1999-ben Távvezetékről ellátott erőművek 2000 9 000


8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.2-2 ábra A távvezetékről ellátott erőművek terhelési görbéje 2000-ben 62

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Távvezetékről ellátott erőművek 2001 10 000


9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.2-3 ábra A távvezetékről ellátott erőművek terhelési görbéje 2001-ben Megnevezés

1997

1998

1999

2000

2001

1590,5 173

1979,0 222

1160,2 199

1562,3 200

1402,8 106 m3 155 nap

4,36

5,42

3,18

4,27

3,84 106 m3/d

9,22

8,93

5,83

7,80

9,07 106 m3/d

109 82

80 85

101 78

74 76

205,4 12,9% 4,36 139

203,2 10,3% 3,51 159

134,9 11,6% 2,65 180

149,5 9,6% 3,53 146

159,1 106 m3 11,3% 3,84 106 m3/d 149 nap

0,9 0,1% 0,50 2

0,0 0,0% 0,00 0

0,0 0,0% 0,00 0

0,0 0,0% 0,00 0

3,1 106 m3 0,2% 1,38 106 m3/d 5 nap

125,6

102,1

98,8

125,2

96,4 106 m3

Februári fogyasztás:

146,6

133,8

84,1

105,9

78,4 106 m3

Decemberi fogyasztás:

130,4

156,0

73,3

104,5

180,0 106 m3

Éves jellemzők éves mennyiség (átvétel a MOL-tól): csúcskihasználási napok száma: Napi terhelési jellemzők alapterhelés (100 %): maximális napi mennyiség az adott évben: A fogyasztás rugalmassága 80 %-nál kisebb terhelésű napok száma 120 %-nál nagyobb terhelésű napok száma Alapterhelést meghaladó, de kétszeresénél kisebb gázigény nagysága: százalékos aránya: max. vételezési kapacitása: időtartama: Alapterhelés kétszeresét meghaladó gázigény nagysága: százalékos aránya: max. vételezési kapacitása: időtartama: Téli havi gázmennyiségek Januári fogyasztás:

78 nap 70 nap

5.2.2-1 táblázat Távvezetékről ellátott erőművek terhelési jellemzői A távvezetékről ellátott erőművekkel kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők: • az erőművek részére értékesített éves gázmennyiség 1997 és 2001 között 1160 és 1979.106 m3 között változott. A változásoknak nem volt határozott tendenciája, 63


• •

• •

• •

a vizsgált időszakban az erőművek részére értékesített napi gázmennyiség 3,2 és 5,4.106 m3/d között változott, a MOL Rt. és a távvezetékről ellátott erőművek kereskedelmi gyakorlata 1999-ben és 2000-ben megfelelt ezen fogyasztók kiegyenlítő fogyasztói besorolásának. Ez azt jelentette, hogy nyári időszakban az átlagnál nagyobb, téli időszakban az átlagnál kisebb, vagy legfeljebb az átlag körüli napi gázátvétel volt jellemző, téli időszakban a minimális napi gázmennyiség nem volt kisebb az átlagos napi érték 50 %-nál, és még rövid időre sem fordult elő, hogy a gázvételezés nullára csökkent volna, 2001-ben a távvezetékről ellátott erőművek földgázellátási stratégiája megváltozott. Fogyasztásuk nyári időszakban alig haladta meg az alapterhelést, ezzel szemben jelentős nagyságú volt a csúcsidei földgázfelhasználás. November első napjaitól kezdve közel egy hónapon keresztül az átlagos napi mennyiséget jelentős mértékben meghaladta a napi gázátvétel. December 10-től változás következett be, és a napi gázátvétel az alapterhelés 120-125 %-ára csökkent, az erőművek napi földgázfelhasználása általában az év felében az alapterhelés ±20 %-os sávjába esik, az eredmények alapján megállapítható, hogy a távvezetékről közvetlenül ellátott erőművek tüzelőanyag váltásával legfeljebb 2.106 m3/d kapacitás szabadítható fel.

5.2.3 Távvezetékről ellátott nagyfogyasztók A távvezetékről közvetlenül ellátott nagyfogyasztók azért jelentenek sajátos kategóriát, mert földgázfelhasználásuk időbeni jellegzetessége közvetlen hatással van a gázszállító rendszer egyensúlyára. A csoportba tartozó fogyasztók döntő része alapdíjas, és tüzelőanyag váltásra nincs lehetősége. Gázigényének csökkentése csak termelésének csökkentésével lehetséges. Általános jellegzetességük, hogy a technológiai célú földgázfelhasználás miatt az éves mennyiség jelentős része hőmérséklettől független. Távvezetékről ellátott nagyfogyasztók 1999


8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.3-1 ábra A távvezetékről ellátottt nagyfogyasztók terhelési görbéje 1999-ben

64

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Távvezetékről ellátott nagyfogyasztók 2000


8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.3-2 ábra A távvezetékről ellátottt nagyfogyasztók terhelési görbéje 2000-ben Távvezetékről ellátott nagyfogyasztók 2001


8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.2.3-3 ábra A távvezetékről ellátottt nagyfogyasztók terhelési görbéje 2001-ben A távvezetékről ellátott nagyfogyasztókat nem külön-külön, hanem összegzett napi földgázfelhasználásukat vizsgáltuk. A csoport az 5.2.3-1 … 5.2.3-3 ábrákon jól felismerhető jellegzetességeket mutat. A téli időszakban egyértelműen látszik a hőmérsékletfüggő jelleg, de jelentős nagyságú a napi földgázmennyiségek hőmérséklettől független része. A csoport egyik sajátos jellegzetessége a tavaszi és az őszi időszakban látható lépcső, ami különösen a tavaszi időszakban jelentkezik élesen. Másik jellegzetesség a meghatározott ideig tartó nyári minimális gázigény, ami feltételezhetően a nyári karbantartás miatti leállásból adódik.

65

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Megnevezés Éves jellemzők éves mennyiség (átvétel a MOL-tól): csúcskihasználási napok száma: Napi terhelési jellemzők alapterhelés (100 %):

1997

1998

1999

2000

2001 1640,3 106 m3 224 nap

1102,4 249

971,9 258

1419,9 201

1569,5 228

3,02

2,66

3,89

4,29

4,49 106 m3/d

4,42

3,77

7,08

6,88

7,31 106 m3/d

46 25

54 78

152 132

144 143

110 nap 125 nap

87,4 7,9% 1,40 238

88,6 9,1% 1,11 208

251,8 17,7% 3,19 198

234,1 14,9% 2,60 185

226,9 106 m3 13,8% 2,81 106 m3/d 189 nap

0,0 0,0% 0,00 0

0,0 0,0% 0,00 0

0,0 0,0% 0,00 0

0,0 0,0% 0,00 0

0,0 106 m3 0,0% 0,00 106 m3/d 0 nap

108,0

91,6

172,2

180,5

184,2 106 m3

Februári fogyasztás:

93,5

95,7

161,0

165,9

155,8 106 m3

Decemberi fogyasztás:

95,0

95,2

181,6

186,3

198,3 106 m3

maximális napi mennyiség az adott évben: A fogyasztás rugalmassága 80 %-nál kisebb terhelésű napok száma 120 %-nál nagyobb terhelésű napok száma Alapterhelést meghaladó, de kétszeresénél kisebb gázigény nagysága: százalékos aránya: max. vételezési kapacitása: időtartama: Alapterhelés kétszeresét meghaladó gázigény nagysága: százalékos aránya: max. vételezési kapacitása: időtartama: Téli havi gázmennyiségek Januári fogyasztás:

5.2.3-1 táblázat A távvezetékről ellátott nagyfogyasztók terhelési jellemzői A távvezetékről ellátott nagyfogyasztókkal kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők: • az éves földgázigény növekvő trendet mutatott. 1999-ben új fogyasztó/k/ belépése ugrásszerű növekedést eredményezett, • a nagyfogyasztók részére átadott átlagos napi gázmennyiség 1999-ben 3.106 m3/d, 2000-ben és 2001-ben 4,3-4,5.106 m3/d nagyságú volt, • a nagyfogyasztók hőmérsékletfüggő jelleget mutattak, de nyári földgázigényüknél sajátos lépcsős eloszlás figyelhető meg, • a csoport fogyasztóinak ellátásához az utóbbi három évben téli időszakban 225 … 250.106 m3 tárolt (mobil) készlet igénybevételére volt szükség, • a napi gázigények a vizsgált öt év alatt soha nem haladták meg az alapterhelés kétszeresét, így csúkiegyenlítésre nem volt szükség, • 2001. decemberének második felében 1,0-1,2.106 m3/d nagyságú korlátozás valószínűsíthető,

66


5.3 Országos helyzetkép 5.3.1 Országos fogyasztás Az országos összes gázfogyasztást az adatszolgáltatás során kapott napi operatív adatok összegzésével képeztük. A feldolgozást azonos módszerrel végeztük, mint az 5.2.1 fejezetben. Országos összes 1999

Napi gázátadás [103m3]

80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-1 ábra Országos napi gázigények időrendi sorrendben Országos összes 1999 80 000


70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 Hőmérséklettől független rész

0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-2 ábra Országos napi gázigények rendezett tartamgörbéje

67

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Országos összes 1999

Napi kapacitásigény

250% 200% 150% 100% 50% Hőmérséklettől független rész

0% 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-3 ábra Országos napi kapacitásigények rendezett tartamgörbéje Országos összes 1999 90 000

70 000

3

3

Napi gázátadás [10 m ]

80 000

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

o


5.3.1-4 ábra Országos napi gázigények hőmérsékletfüggése Országos összes 1999

Napi gázátadás [103 m3]

90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok MOL átadás

Bázis

5.3.1-5 ábra A tényleges adatok közelítése napfok modellel 68

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Országos összes 2000


80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-6 ábra Országos napi gázigények időrendi sorrendben Országos összes 2000 80 000

3

3


70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000


0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-7 ábra Országos napi gázigények rendezett tartamgörbéje Országos összes 2000 250%

Napi gázátadás

200% 150% 100% 50% Hőmérséklettől független rész 0% 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-8 ábra Országos napi kapacitásigények rendezett tartamgörbéje 69

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Országos összes 2000 90 000

70 000

3

3


80 000

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

o


5.3.1-9 ábra Országos napi gázigények hőmérsékletfüggése Országos összes 2000


90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok MOL átadás

Bázis

5.3.1-10 ábra A tényleges adatok közelítése napfok modellel Országos összes 2001


90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-11 ábra Országos napi gázigények időrendi sorrendben 70


70 000

3

3


80 000

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000


0 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-12 ábra Országos napi gázigények rendezett tartamgörbéje Országos összes 2001 250%

Napi gázátadás

200% 150% 100% 50% Hőmérséklettől független rész 0% 1

51

101

151

201

251

301

351



Csúcskapacitás

Tároló töltés

5.3.1-13 ábra Országos napi kapacitásigények rendezett tartamgörbéje Országos összes 2001 100 000

3

80 000

3


90 000

70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

o


5.3.1-14 ábra Országos napi gázigények hőmérsékletfüggése 71

30



90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok MOL átadás

Bázis

5.3.1-15 ábra A tényleges adatok közelítése napfok modellel Az országos összes fogyasztás fenti görbéit összehasonlítva az 5.2-1 fejezetben szereplő, és a gázszolgáltatók öszesített gázforgalmát bemutató görbékkel, megállapítható a nagymértékű hasonlóság. Az országos összes fogyasztás szembetűnő jellegzetességei időbeni elhelyezkedésüket és jellegüket tekintve azonosak a gázszolgáltató társaságok fogyasztói által meghatározott jellegzetességekkel. Látható, hogy a távvezetékről ellátott erőművek és nagyfogyasztók csak kismértékben befolyásolják a típusgörbék alakját. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt években a gázszolgáltató társaságoknál és a távvezetékről közvetlenül ellátott fogyasztóknál alkalmazott fogyasztás-megszakításoknak az országos jelleggörbéken látható hatásuk nem volt. A vizsgált időszak sajátos jellegzetessége volt a 2001. éve decemberében kialakult tartós hideg időszak, amit az 5.3-11 ábra tanúsága szerint nem tört meg még néhány napos enyhe időszak sem. Az adatfeldolgozás eredményeinek grafikus megjelenítését az 5.3.1-1 az 5.3.1-2 és az 5.3.1-3 táblázatok egészítik ki. Éves terhelési jellemzők éves mennyiség : hőmérsékletfüggő részarány: éves napfokszám: Napi terhelési jellemzők állandó nagyságú forráskapacitás: csúcsnapi fogyasztás: hőmérsékletfüggési együttható: Korrelációs egyenesből számított gázigény -4 oC napi középhőmérséklet esetén -6 oC napi középhőmérséklet esetén -8 oC napi középhőmérséklet esetén -10 oC napi középhőmérséklet esetén

1997 1998 1999 2000 2001 11859,2 11982,0 12761,5 11830,0 12818,8 106 m3 49,2% 43,6% 45,4% 43,2% 48,9% 2549 2403 2365 2067 2417 doC 32,49 32,83 34,96 32,41 35,12 106 m3/d 69,57 71,69 73,50 75,87 79,50 106 m3/d -2287,2 -2179,7 -2457,9 -2474,0 -2602,6 103 m3/d/oC 63,32 67,89 72,47 77,04

63,4 67,7 72,1 76,4

69,81 74,72 79,64 84,55

69,25 74,20 79,15 84,10

71,21 106 m3/d 76,42 106 m3/d 81,62 106 m3/d 86,83 106 m3/d

5.3.1-1 táblázat Az 1999-2001. évi adatokból számított terhelési jellemzők

72

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Napi földgázfelhasználási határok 60.106 m3/d: 65.106 m3/d: 70.106 m3/d: 75.106 m3/d: 80.106 m3/d:

1997 16 2 0 0 0

1998 26 15 2 0 0

1999 56 28 6 0 0

2000 35 16 3 2 0

2001 56 nap 35 nap 20 nap 10 nap 0 nap

5.3.1-2 táblázat Az 1999-2001. évi adatokból számított csúcsterhelési jellemzők Számított tárolóparaméterek kiegyenlítő kapitás nagysága (mobil készlet): tárolókapacitás/éves mennyiség: Szezonális tároló kapacitása (mobil készlete): mobil készlete/éves mennyiség: max. kiadási kapacitása: max. kiadási kap./csúcsnapi fogyasztás: üzemideje: Csúcsidei tároló kapacitása (mobil készlete): mobil készlete/éves mennyiség: max. kiadási kapacitása: max. kiadási kapacitás/csúcsnapi fogyasztás: üzemideje:

1997 1998 1999 2000 2001 6 3 2867,0 2703,4 3087,9 2900,7 3234,2 10 m 24,2% 22,6% 24,2% 24,5% 25,2% 6 3 2860,8 2668,8 3073,9 2849,5 3146,3 10 m 24,1% 22,3% 24,1% 24,1% 24,5% 6 32,49 32,83 34,96 32,32 35,12 10 m3/d 46,7% 45,8% 47,6% 42,6% 44,2% 187 167 161 170 156 nap

6,2 0,1% 4,59 6,6% 2

34,6 0,3% 6,04 8,4% 14

13,9 0,1% 3,58 4,9% 6

51,3 0,4% 11,22 14,8% 16

6 3 87,9 10 m 0,7% 6 9,26 10 m3/d 11,6% 20 nap

5.3.1-3 táblázat Az 1997-2001. évi adatokból számított tárolókapacitások Az eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetők: • az országos összes gázforgalom 1997 és 2001 között 1.109 m3/a értékkel nőtt, • a napfok számok tanúsága szerint a vizsgált öt évben nem volt rendkívül hideg időjárás, ezzel szemben a 2000. év az átlagosnál lényegesen enyhébb volt, • az időjárási hatások következtében az éves gázmennyiség hőmérsékletfüggő részaránya 46 % körül ingadozott, • a napi gázigények hőmérsékletfüggési együtthatója 2,2 …. 2,6.106 m3/d/oC volt, ami azt jelenti, hogy 1 oC-os napi középhőmérséklet csökkenés hatására ilyen mértékben nőttek a gázigények. 2001-ben 4 oC-os hőmérsékletváltozás hatására, ami nem tekinthető rendkívülinek, az országos földgázfelhasználás 10.106 m3/d-os értékkel változott, • a –8 oC-os napi középhőmérséklethez tartozó napi gázigény 1997 és 2001 között - a kiegyenlítő egyenes alapján - 72.106 m3/d -ról 82.106 m3/d-os értékre nőtt, • az országos összes gázigény kiegyenlítéséhez az éves gázforgalom 23-25 %ával egyenlő nagyságú tárolókapacitásra volt szükség. Ez 2700 … 3200.109 m3 mobil készletet jelentett, • az éves mennyiségnek az alapterhelés kétszeresét meghaladó csúcsidei terhelési tartományba eső része 1997 és 2001 között 6 millió m3-ről 88 millió m3-re, a tartományba eső napok száma 2 napról 20 napra növekedett,

73


5.3.2 Forrás-fogyasztás egyensúly Az országos forrás-fogyasztás egyensúly vizsgálatánál a korábban használt típusgörbéket készítettük el a célnak megfelelő módosítással. Minden ábrán látható a fogyasztási görbe és ennek kielégítéséhez igénybe vett források (hazai termelés, import, tároló) napi értékei. Természetesen minden típusú görbénél a forrás és fogyasztási adatok szinkronitása (azonos időpont) maradéktalanul teljesül. A nyári időszakban nincs külön színnel jelölve a tárolóba besajtolt rész, az minden esetben az aktuális fogyasztási értéket meghaladó forrást jelenti. Az összetartozó napi forrás-fogyasztás értékek szükségképpen eltérnek egymástól, a különbséget a vezetékkészlet változás egyenlíti ki. Országos forrás-fogyasztás egyensúly 1999

Napi gázforgalom [103m3]

80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás

5.3.2-1 ábra Napi forrás-fogyasztás értékek időrendben 1999-ben Országos forrás-fogyasztás egyensúly 1999

3

3

Napi gázforgalom [10 m ]

80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás

5.3.2-2 ábra A fogyasztási tartamgörbének megfelelő forrásértékek 1999-ben

74

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Országos forrás-fogyasztás egyensúly 1999 250%

Napi gázforgalom

200% 150% 100% 50% 0% 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás

5.3.2-3 ábra A fogyasztási tartamgörbének megfelelő forrásszerkezet 1999-ben Országos forrás-fogyasztás egyensúly 2000


90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás


80 000

3

3


90 000

70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás

5.3.2-9 ábra A fogyasztási tartamgörbének megfelelő forrásértékek 2000-ben

75

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Országos forrás-fogyasztás egyensúly 2000 250%

Napi gázforgalom

200% 150% 100% 50% 0% 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás

5.3.2-10 ábra A fogyasztási tartamgörbének megfelelő forrásszerkezet 2000-ben Országos forrás-fogyasztás egyensúly 2001


90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás


80 000

3

3


90 000

70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás

5.3.2-12 ábra A fogyasztási tartamgörbének megfelelő forrásértékek 2001-ben 76

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Országos forrás-fogyasztás egyensúly 2001

Napi gázforgalom

250% 200% 150% 100% 50% 0% 1

51

101

151

201

251

301

351

Napok Termelés

Import

Tároló

Fogyasztás

5.3.2-13 ábra A fogyasztási tartamgörbének megfelelő forrásszerkezet 2001-ben A vizsgált években általános tendenciának tekinthető, hogy a téli és a nyári időszakban a források napi értékeinek az ingadozása kisebb. mint a tavaszi és őszi átmeneti időszakban. Jól látható továbbá, hogy a föld alatti tárolók kitárolási és betárolási időszakának fordulópontjánál a napi forrásértékek ingadozása szükségképpen megnő. A hazai termelés a rendezett tartamgörbe szerinti feldolgozásnál a legnagyobb terhelésű napoktól a legkisebb terhelésű napok felé haladva enyhén csökkenő tendenciát mutatott. 2001-ben a hazai termelés nagyon szűk határok között ingadozott. Forrás-fogyasztás különbség 1999

3

8 6

6


10

4 2 0 -2

1

31

61

91

121

151

181

-4 -6 -8 -10

Napok

5.3.2-14 ábra Napi forrás-fogyasztás különbségek a kitárolási időszakban 1999-ben

77

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Forrás-fogyasztás különbség 2000

3

8 6

6


10

4 2 0 -2

1

31

61

91

121

151

181

-4 -6 -8 -10

Napok

5.3.2-15 ábra Napi forrás-fogyasztás különbségek a kitárolási időszakban 2000-ben Forrás-fogyasztás különbség 2001

3

8 6

6


10

4 2 0 -2

1

31

61

91

121

151

181

-4 -6 -8 -10

Napok

5.3.2-16 ábra Napi forrás-fogyasztás különbségek a kitárolási időszakban 2001-ben Az 5.3.2-14, az 5.3.2-15 és az 5.3.2-16 ábrákon a gázszállító rendszer napi forrásfogyasztás különbségei láthatók az egyes évek téli időszakának legnagyobb terhelésű 181 napjára vonatkozóan (a napok sorrendje azonos a rendezett fogyasztási tartamgörbe adatpontjaonak a sorrendjével). Mivel az egymást követő adatpontok nem egymást követő napokra vonatkoznak, ezért a görbék alakjából következtetés nem vonható le. Az ábrák ugyanakkor fontos információval szolgálnak arról, hogy a vezetékkészlet milyen nagyságú kiegyenlítő szerepet játszott. Az ábrák alapján megállapítható, hogy 1999 és 2001 között a napi forrás-fogyasztás különbségek ±2 … ±4.106 m3/d tartományban változtak. Ez az adat annyiban fontos, hogy a vezetékkészlet a rendszerirányításnál ilyen nagyságú rugalmasságot tesz lehetővé. A rendelkezésre álló napi operatív adatokból az éves forrás-fogyasztás mérleg az 5.3.2-1 táblázatnak megfelelően írható fel. A táblázatból látható, hogy a tárolók nemcsak a téli/nyári, hanem az éves gázmennyiségekben jelentkező bizonytalanságok kiegyenlítésére is szolgálnak. A tárgyévet megelőző évben lekötött hazai és import forráskapacitások, valamint a tényleges (enyhe/átlagos/hideg időjárási viszonyoknak szerint alakuló) gázigények

78


szükségképpen eltérnek egymástól. Az előzőek miatt a tárolási folyamat éves mérlege egyik évben sem volt nullszaldós, a tárolói készletváltozás –569 … +380.106 m3 nagyságú volt. Megnevezés Termelés Import Forrás tárolók nélkül Tárolóból Tárolóba Forrás összesen Fogyasztás Mérlegkülönbség Tárolói készletváltozása

1997 4 298 8 061 12 359 2 498 -2 659 12 198 11 859 339 161

1998 3 828 8 720 12 548 2 627 -3 007 12 167 11 982 185 380

1999 3 361 9 013 12 374 2 875 -2 766 12 483 12 761 -279 -109

2000 3 182 9 033 12 214 2 575 -2 813 11 976 11 830 146 238

2001 3 195 9 580 12 776 3 357 -2 788 13 345 12 819 526 -569

106 m3 106 m3 106 m3 106 m3 106 m3 106 m3 106 m3 106 m3 106 m3

5.3.2-1 táblázat Országos éves földgázmérleg 1997-2001 között

Éves gázmennyiségek [106 m3]

Éves fogyasztási szerkezet 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1997

1998

1999

2000

2001

Évek Gázszolgáltatók

Erőművek

Tv. nagyfogyasztók

5.3.2-14 ábra Éves gázmennyiségek 1997 és 2001 között Csúcsnapi fogyasztási szerkezet

Napi gázforgalom [103 m3/d]

90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1997

1998

1999

2000

2001

Évek Gázszolgáltatók

Erőművek

Tv. nagyfogyasztók

5.3.2-15 ábra Csúcsnapi fogyasztási szerkezet 1997 és 2001 között Az 5.3.2-14 ábra tanúsága szerint 1997 és 2001 között az éves földgázfelhasználás az időjárási hatások következtében egyenlőtlenül növekedett. A távvezetékrendszerről ellátott 79


erőművek gázigénye 1999-ig nőtt, azt követően csökkent. A távvezetékről ellátott nagyfogyasztók esetében a földgázfelhasználás 1998-ban volt a legkisebb, 1998 és 1999 között egy ugrás figyelhető meg, azóta folyamatos a növekedés. Az 5.3.2-15 ábrán a csúcsnapi fogyasztások folyamatos növekedése látható. A csúcsnapi fogyasztásokból 80 és 90 % közötti arányban részesülnek a gázszolgáltató társaságok, a maradék rész a távvezetékről ellátott erőművek és nagyfogyasztók között oszlik meg. A vizsgált évek leghidegebb 20 napjának a részletes fogyasztási szerkezete a Függelék 4.2 fejezetében található. Csúcsnapi forrásszerkezet

Napi gázforgalom [103 m3/d]

90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1997

1998

1999

2000

2001

Évek Termelés

Import

Tároló

5.3.2-16 ábra Csúcsnapi forrásszerkezet 1997 és 2001 között A csúcsnapi forrásszerkezet az 5.3.2-16 ábra tanúsága szerint az elmúlt öt évben a hazai termelés részarányának lassú csökkenése, az import részarányának lassú növekedése és a tárolók részarányának az előzőeket meghaladó növekedése következett be. Látható a tárolók szerepének a növekedése a csúcsidőszakban. Az egyes évek leghidegebb 20 napjának a részletes bemutatása a Függelék 4.2 fejezetében található. Tárolói mobil készlet 1997-2001 4000

3000

6

3

Mobil készlet [10 m ]

3500

2500 2000 1500 1000

2001.11.01

2001.09.01

2001.07.01

2001.05.01

2001.03.01

2001.01.01

2000.11.01

2000.09.01

2000.07.01

2000.05.01

2000.03.01

2000.01.01

1999.11.01

1999.09.01

1999.07.01

1999.05.01

1999.03.01

1999.01.01

1998.11.01

1998.09.01

1998.07.01

1998.05.01

1998.03.01

1998.01.01

1997.11.01

1997.09.01

1997.07.01

1997.05.01

1997.03.01

0

1997.01.01

500

5.3.2-17 ábra A tárolói mobil készlet változása 1997 és 2001 között

80


Az 5.3.2-17 ábrán látható a hazai föld alatti tárolók összegzett mobil készletének a változása 1999 és 2001 között. Az ábra alapján megállapítható, hogy a nyári besajtolási időszak októberben fejeződik be, és november első napjaitól kezdődik a kitárolási időszak. Ez utóbbi április közepéig, esetenként április végéig tart. A besajtolt mennyiség általában nem egyezik meg a tárolóból felhasznált mobil készlettel. A vizsgált időszakban jelentős különbségek voltak a maximumpontok, azaz a feltöltött állapotok között. A napi adatok feldolgozása alapján megállapítható az is, hogy a kitárolási időszak végén a mobil készlet fel nem használt része 385 és 769.106 m3 között változott. A vizsgált téli időszakokban a ténylegesen felhasznált tárolói mobil készlet rendre 2253, 3132, 2976 és 2338.106 m3 volt. A naptári év szerinti feldolgozás jellemző értékeit az 5.3.2-3 táblázat tartalmazza. Megnevezés Minimum Maximum Január 1-én Felhasznált mobil készlet

1997 385 3022 1891 2488

Mobil készlet [106 m3] 1998 1999 2000 769 624 389 3755 3364 3086 2039 2361 2244 2665 2857 2574

2001 748 3461 1708 3373

5.3.2-3 táblázat A tárolói mobil készlet értéke jellemző időpontokban A 2001-es évet vizsgálva megállapítható, hogy a tárolók átlagosnak tekinthető értékre lettek feltöltve, de december 31-ig a mobil készlet a felére csökkent. Figyelembe véve az előző évek üzemeltetési gyakorlatát, 2001/2002-es téli időszak további részére 1100 … 1200.106 m3 mobil készlet állt rendelkezésre. Szerencsére 2002. január és február hónapok időjárása összeségében az átlagosnál enyhébb volt, ezért a tél második részében ellátási gondok nem jelentkeztek.

5.4 Kockázati tényezők a vezetékes földgázellátásban Az időjárás véletlenszerű alakulásának hatására a földgázpiacon a kockázati tényezők két szinten jelentkeznek: • az éves tervezés, illetve az éves felkészüléssel kapcsolatban, • az integrált földgázellátó rendszer napi forrás-fogyasztás egyensúlyának a biztosítása területén.

Bizonytalanság az éves tervezésnél Az éves tervezésnél három területet kell említeni: • az import nagyságának a meghatározása, szerződéskötés a becsült importmennyiségre, • a föld alatti tárolókba besajtolandó mennyiség - a mobil készlet - meghatározása, • a szükséges kapacitásbővítések meghatározása a termelőmezőknél, a föld alatti tárolóknál és a gázszállító rendszernél. A napi egyensúlyra való felkészülés - mindenekelőtt a csúcsidőszakban gázmennyiségek és kapacitások biztosítását jelenti. Az elmúlt évtizedek bőven szolgáltattak példát az időjárás által okozott váratlan helyzetekre. A hosszantartó hideg idő az éves mennyiséget növeli, ezáltal nagyobb tárolói mobil készlet szükséges. A rövid ideig tartó erős lehűlések a tárolók korlátozott kiadási kapacitása miatt okozhatnak nehézséget. A gyorsan változó lehűlések és felmelegedések (lásd 2000. és 2001. évet) a rendszer rugalmasságát teszik próbára. Végül a fűtési idény végén 81


bekövetkező erős lehűlés - minimális tárolói mobil készletek mellett – ugyancsak próbára teszi a gázkereskedőt és a rendszerirányítót egyaránt. Pénzügyileg az egyik legnagyobb kockázatot a szükséges éves mennyiség becslése és szerződéses lekötése jelenti a tárgyévet megelőző évben. Ha a gázkereskedő átlagos időjárással számol, de azzal szemben váratlan hideg, vagy váratlan enyhe időjárás alakul ki, a tényleges gázigények a becsült és lekötött éves gázmennyiségtől jelentősen el fognak térni. Gázszolgáltatók összesen

Éves gázátvétel [106 m3]

12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Évek Korrigált

Tény

Max.

Min.

5.4-1 ábra Tényleges és korrigált éves gázmennyiségek Az előzőek szerinti gondolatmenet az 5.4-1 ábrán követhető végig. A korrigált gázmennyiség az átlagos időjárásra érvényes napfok számra vonatkozik. Ettől az értéktől a tényleges éves gázmennyiség általában eltér. Az a sáv, amibe az éves adatpontok beleesnek, az éves napfok számok valószínűségi eloszlásából, és az éves gázmennyiség hőmérsékletfüggési együtthatójából határozható meg. A gázszolgáltató társaságok összes gázigénye esetén az időjárásváltozásból adódó bizonytalansági sáv 1997-ben ±690.106 m3-t, 2001-ben ±770.106 m3-t jelentett. A vizsgált időszakban 1997-ben és 2000-ben volt számottevő eltérés az átlagos időjárási viszonyok alapján készíthető becsléstől. 1997-ben 427.103 m3-es többlet, 2000-ben pedig 704.106 m3-es hiány jelentkezett a becsülthöz képest. A gázár ismeretében ennek a pénzügyi vonzata könnyen meghatározható. Az 5.4-2 ábrán látható az országos összes fogyasztás tényleges, és korrigált éves mennyiségeinek az összehasonlítása. A vizsgált időszakban két kiugró év volt. 1999-ben az éves földgázfelhasználásnak a növekedési trendtől eltérő értékét nem az időjárás okozta, hanem a távvezetékről ellátott hőerőművek és nagyfogyasztók összesen mintegy 400.106 m3es többletfogyasztása. 2000-ben viszont a nagyon enyhe időjárás miatt az átlagos időjárási viszonyok alapján becsült értéknél 725.106 m3-el volt kisebb az éves földgázfelhasználás. Az ábrán szaggatott vonallal jelölt bizonytalansági sáv 1997-ben ±703.106 m3-t, 2001-ben ±778.106 m3-t jelentett az átlaghoz képest. 2002-ben az átlagos időjárási viszonyokra prognosztizált éves mennyiség szélsőséges időjárási viszonyok esetén akár ±780.106 m3-es értékkel változhat.

82

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Országos összes

Éves gázátadás [106 m3]

15 000 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Évek Korrigált

Tény

Max.

Min.

5.4-2 ábra Tényleges és korrigált éves gázmennyiségek A fenti adatokból látható, hogy az éves mennyiségek szerződéses lekötésénél jelentős nagyságú (pénzügyi) kockázattal kell számolni. Hangsúlyozni kell, hogy a jelenlegi jogi szabályozás szerint ez a kockázat a gázpiaci szereplők közül egyedül a MOL Rt.-t terheli.

A rendszerirányításnál jelentkező bizonytalanság A rendszerirányításban a kockázat fő forrása a váratlan időjárásváltozás, illetve a meteorológiai prognózis bizonytalansága. Korábban, az 5.2.1 fejezetben már bemutattuk, hogy a gázszolgáltatók összegzett napi földgázfelhasználásának hőmérsékletfüggési együtthatója 2,3 …. 2,4.106 m3/d/oC között alakult az elmúlt években. Ez azt jelentette, hogy egyik napról a másikra bekövetkező 3-4 oCos váratlan lehűlés 7,2 … 9,6.106 m3/d-os gázigény növekedést eredményezett. Ilyen mértékű változás nem volt rendkívüli az elmúlt években. Az 5.3 fejezetben az országos összes gázigényt vizsgálva kimutattuk, hogy a hőerőművek és a közvetlen ellátású nagyfogyasztók nem módosították számottevően a napi földgázfelhasználás hőmérsékletfüggési együtthatójának fenti értékét. Az együtthatóra a kiegyenlítő számításokból 2,2 …. 2,6.106 m3/d/oC érték adódott. Ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő napra történő felkészülés időpontjában olyan prognózist ad, amelynél a maximum és a minimum hőmérsékletek között 3-4 oC-os különbség van, ez a rendszerirányítás szempontjából 7,8 … 10,4.106 m3/d-os bizonytalanságot jelent. Az előzőekben említett bizonytalanságok bármely átlagos, vagy enyhe téli időszakban előfordulhatnak. Ezektől független az a bizonytalanság, ami a rendkívül hideg téli évszakok csúcsidőszakában jelentkezik. Ha ilyen esetben a napi forráskapacitások nem elegendők, két lehetőség vehető számításba: vagy többletforrások biztosítása, vagy a fogyasztási oldalon végrehajtott csökkentések vezetnek eredményre.

Kockázatcsökkentés kiegészítő forrással Az 5.4-3 ábrán az 1996/97-es hideg télen kiegészítő forrásként igénybe vett külföldi bértárolás (többlet import) esete látható. A sajátos ábrázolást azért választottuk, hogy egymástól elkülönítve lehessen szemléltetni a hazai tárolók és a külső, többlet forrás terhelésváltozását. Az első negyedévben igénybe vett bértárolás (többlet import) fekvő téglalapja 194.106 m3 összes mennyiségnek és 2,9.106 m3/d napi többlet kapacitásnak felelt meg. 83

0

30

5 10

20 15 15 20

10

P.EDERICS

K.KUT

HSZOB.

ZSANA

MAROS

1997.12.27

1997.11.27

1997.10.28

1997.09.28

1997.08.29

1997.07.30

1997.06.30

1997.05.31

1997.05.01

30

1997.04.01

0

1997.03.02

25

1997.01.31

5

1997.01.01

6

25

Külföldi bértárolás [106 m3/d]

35

3

Tárolók kiadása [10 m /d]


BÉRTÁR.

5.4-3 ábra Kiegészítő források igénybevételének kockázata Az ábra jól szemlélteti a vizsgált kereskedelmi megoldásnak az alapproblémáját: a jelentős mennyiséghez korlátozott nagyságú napi többlet kapacitás tartozik. Olyan időszakban, amikor 15 … 20.106 m3/d gázigény ingadozások jelentkeztek, az 1 ... 3.106 m3/d nagyságú, és időben állandó (többlet) forráskapacitás nem jelentett ideális megoldást. Az ábrán az is látható, hogy a kereskedő jószándéka hogyan fordult a viszájára. A statisztikák alapján - indokoltan - a forráshiányos időszakot a két leghidegebb téli hónapra, januárra és februárra becsülte. A vizsgált esetben februárban az időjárás megenyhült, a gázigények folyamatosan csökkentek, március elején pedig kimondottan kis gázigények jelentkeztek. Utólag értékelve, ebben az időszakban nem volt szükség a drága kiegészítő forrásra. A fenti eset alapján az alábbi megállapítások tehetők: • a kritikus helyzetben szükséges döntések kockázatosak, de nem odázhatók el, • a döntés célszerűségét és helyességét csak utólag lehet megállapítani, • a fenti típusú kiegészítő források rugalmatlanok, • a gázpiacon hatékonyabb és rugalmasabb megoldásra van szükség.

A csúcsgazdálkodás kiemelt fontossága Eddigi elemzéseinkben már hangsúlyoztuk a csúcsgazdálkodás fontosságát. A földgázellátás kockázata a legnagyobb terhelésű napokon nő meg, aminek jórészt az az oka, hogy a csúcsgazdálkodási kérdésekre az elmúlt időszakban nem fordítottak kellő figyelmet. Korábbi elemzéseinkben következetesen arra törekedtünk, hogy egyértelműen számszerűsítsük ennek a csúcsidőszaknak a terhelési viszonyait. A gázpiac minden résztvevőjével tudatosítani kell, hogy a csúcsterhelési tartományban sajátos mennyiségi szabályok érvényesülnek (kis mennyiség, nagy napi kapacitásigény), a kockázatok lényegesen nagyobbak, mint más tartományban, és a kapacitások kihasználtsága nagyon kicsi. Mindezek következménye, hogy ebben a tartományban a szükséges kapacitások biztosítása nagyon költséges. A 6.2 fejezetben bemutatjuk, hogy a megszakítható fogyasztók alkalmazása megfelelő szabályozási és pénzügyi/kereskedelmi feltételek esetén hatékony és eredményes lehet. A megszakítható fogyasztók esetén azonban nem kell szükségképpen egyetlen alternatív energiahordozóra, a tüzelőolajra gondolni. A továbbiakban két egyéb lehetőségre, a propánlevegő keverék és az LNG alkalmazására hívjuk fel a figyelmet. 84


A propán-levegő keveréket már régóta alkalmazzák a csúcsgazdálkodásban a fejlett gáziparral rendelkező országokban. Az eljárás lényege, hogy megfelelő keverőkör segítségével állítják elő a földgázzal azonos égési jellemzőjű, azaz Wobbe-számú keveréket, amelyet a távvezetékrendszerbe táplálnak be. Az eljárás előnyei között kell megemlíteni, hogy hagyományos, Magyarországon széles körben alkalmazott technológiai szinten megvalósítható. Költségtakarékos megoldást jelentene, ha nem önálló létesítményként, hanem valamely pébé nagykereskedővel kooperálva kerülne megvalósításra. Ebben az esetben a tárolókapacitások elsődlegesen a pébé nagykereskedelem céljait szolgálnák, de szerződésben rögzített időszakban meghatározott nagyságú készlet rendelkezésre állna csúcskiegyenlítési célokra. A rendszer megvalósításával kapcsolatban az egyik kérdés a szükséges kapacitások nagyságának a meghatározása, másik a telepítési hely célszerű megválasztása. A propánlevegő keverék alkalmazása bővítené az altarnatív tüzelőanyagok körét, ugyanakkor a fogyasztók szempontjából is kedvező megoldást jelentene, mivel nem kellene minden megszakítható fogyasztónál kiépíteni az alternatív energiaellátáshoz szükséges létesítményeket, és elmaradnának az ezzel kapcsolatos kereskedelmi feladatok is. A létesítmények koncentrálása a gázszállító rendszer irányítása szempontjából is előnyös lenne. Másik lehetőség LNG tároló létesítése a gázszállító rendszerhez kapcsolódóan. Ezek a létesítmények kizárólag csak a földgázellátást szolgálják, másra nem használhatók. Az alkalmazott technológia - az alacsony hőmérséklet miatt - nagyon speciális és költséges. Az LNG tárolókat nyári időszakban a szezonális tárolókhoz hasonlóan a távvezetékről lehet feltölteni, a csúcsidőszakban viszont többlet forrást jelentenének. Az LNG létesítmények a csúcsgazdálkodás ideális eszközei, mivel a tárolókhoz nagy kiadási kapacitások kapcsolhatók. Nagy-Britanniában például 5 LNG létesítmény van az ország különböző részein. Hasonló létesítmények vannak Franciaországban és Németországban is.

5.5 A hazai földgázpiac működésére vonatkozó következtetések Az 5.4-1 és 5.4-2 fejezetekben szereplő elemzések alapján a hazai földgázpiac működésére az alábbi megállapítások tehetők. • a vizsgált időszakban a hazai földgázpiac fogyasztói oldalán mind az éves, mind pedig a csúcsnapi (csúcsidei) földgázfelhasználás növekvő tendenciát mutatott, • a hazai földgázpiac forrásoldalán a hazai termelés lassú csökkenése és az import lassú növekedése következett be, • látványos volt a föld alatti tárolók szerepének növekedése. A forrás-fogyasztás egyensúly biztosításához a föld alatti tárolók mobilgáz mennyisége elegendő volt, a tárolók kiadási kapacitását esetenként maximálisan igénybe kellett venni, • az országos összes gázforgalom 1997 és 2001 között 1.109 m3/a értékkel nőtt, • a –8 oC-os napi középhőmérséklethez tartozó napi gázigény 1997 és 2001 között a kiegyenlítő egyenesek alapján - 72.106 m3/d -ról 82.106 m3/d-os értékre nőtt, • az országos éves gázforgalom 23-25 %-ával egyenlő nagyságú tárolókapacitás alapvető szerepet játszott a rendszeregyensúly biztosításában, és a kockázatok ellensúlyozásában, • az utóbbi években csökkent a távvezetékről ellátott erőművek éves földgázfelhasználása, és csúcsnapi részaránya. Ez azt jelenti, hogy csökkent a rendszerkiegyenlítés szempontjából legkedvezőbb fogyasztói csoport igénybe vehető megszakítható kapacitása,

85


• •

•

• • • • •

2001-ben a gázpiac működési zavarának kell tekinteni a távvezetékről ellátott erőműveknek az éves átlagot (alapterhelést) jelentősen meghaladó decemberi fogyasztást. Ez kihatott a földgázellátó rendszer egész működésére, Az 1997-es év mérsékelten hideg, a 2000-es év kiugróan enyhe volt. Első esetben az országos összes éves földgázfelhasználás 433.106 m3-el volt nagyobb, a második esetben pedig 725.106 m3-el volt kisebb az átlagos időjárási viszonyok alapján becsülhető értéknél. Az éves földgázfelhasználásnak az időjárási hatásokból adódó bizonytalansága (lehetséges változási sávja) 2001-ben ±796.106 m3 volt, az országos napi gázigények hőmérsékletfüggési együtthatója 2,2 …. 2,6.106 m3/d/oC nagyságú volt, ami azt jelentette, hogy 1 oC-os napi középhőmérséklet csökkenés hatására ilyen mértékben nőttek a gázigények. Az országos összes napi gázigény becslésénél 2001-ben, a meteorológiai prognózis 3-4 oC-os bizonytalansága miatt 7 ... 10.106 m3/d-os bizonytalanság adódott, az éves mennyiségnek az alapterhelés kétszeresét meghaladó csúcsidei terhelési tartományba eső része 1997 és 2001 között 6 millió m3-ről 88 millió m3-re, a tartományba eső napok száma 2 napról 20 napra növekedett, az előzőek szerinti kockázatokat a jelenlegi jogi szabályozásnak megfelelően egyedül a gázértékesítő viselte, a távvezetékről közvetlenül ellátott erőművek tüzelőanyag cseréjével legfeljebb 2.106 m3/d kapacitás szabadítható fel, 1999 és 2001 között a napi forrás-fogyasztás különbségek enyhén csökkenő tendenciát mutattak, és ±2 … ±4.106 m3/d tartományban változtak, az elmúlt öt év kedvezőtlen tendenciájának tekinthető a hazai termelés és az import rugalmasságának a csökkenése, továbbá a kiegyenlítő fogyasztók (a távvezetékről közvetlenül ellátott erőművek) és a vezetékkészlet mobolizálható részének a csökkenése. Ezek eredőjeként jelentősen szűkült a rendszerirányító mozgástere,

86


6 Nemzetközi kitekintés 6.1 Föld alatti tárolók Tároló típusok A földgáz nagymennyiségű tárolására különböző típusú tárolókat használnak. Leggyakrabban kimerült gázmezőkben alakítják ki a föld alatti gáztárolókat, mivel ezeknél a geológiai formációknál minden szükséges feltétel (porózus tároló-, és jól záró fedőréteg) megvan, ami az elsődleges földgázkészlet felhalmozódását is biztosította. Az első ilyen típusú gáztárolót 1916-ban létesítették az USA-ban.

6.1-1 ábra Föld alatti gáztároló kimerült gázmezőben vagy aquiferben 1 porózus tároló réteg, 2 nem áteresztő fedőréteg, 3 felső ellenőrző vízréteg, 4 tárolt gáz, 5 rétegvíz, 6 szűrők, 7 besajtoló/termelő kutak, 8 elferdített kút, 11 megfigyelő kút, 12 gáz/víz határ, 13 neutron szelvényező kút, F zárómagasság

A 6.1-1 ábrán látható föld alatti gáztárolót nemcsak kimerült gázmezőben, hanem aquiferben is ki lehet alakítani. A vízzel telt föld alatti tárolórétegek sok esetben rendelkeznek a föld alatti gáztároló létesítéséhez szükséges geológiai feltételekkel. Ilyen esetben gázbesajtolással szorítják ki a pórustérből a vizet, és hozzák létre a mesterséges tárolót.. Az első aquifer tárolót 1946-ban ugyancsak az USA-ban létesítették. Európában 1954-ben alakították ki az első ilyen típusú tárolót Németországban, majd két évvel később Párizs mellett a Beynes-nál. A porózus rétegekben kialakított tárolókban nagy mennyiségek tárolhatók, de kitárolási kapacitásuk, és annak változtatási sebessége egyaránt korlátozott. Az ilyen típusú tárolók rugalmasságát költséges un. vízszintes kutakkal lehet fokozni. Mesterséges sóüregek használata földgáztárolásra az előzőeknél rövidebb múltra tekint vissza. 1961-ben alakították ki az első tárolót föld alatti sótömzsben az USA-ban, azóta Kanadában, Angliában, Franciaországban, Németországban Dániában és a korábbi Szovjetunió területén számos követte. A fúrólyukon keresztül öblítéssel kialakított sóüreg fő méretei a 6.1-2 ábrán láthatók. A sóüregek térfogata általában 200-300 ezer m3, ami 87


nagyságrenddel kisebb tárolókapacitást jelent, mint a porózus tárolóké. A sóüreghez tartozó egyetlen kúttal azonban nagy kivételi kapacitások valósíthatók meg. Az ilyen típusú tárolók kedvező karakterisztikájú csúcstárolók a leghidegebb napok csúcsigényének kielegítésére, mivel terhelésük tág határok között gyorsan és rugalmasan változtatható. Általában évente többször is feltöltik ezeket a tárolókat.

6.1-2 ábra Föld alatti gáztároló sóüregben 1 kősó réteg, 2 mesterségesen kialakított tároló üreg, 3 nem oldódó maradék, 4 termelő/besajtoló kút, 5 a sóréteg felső határa

A föld alatti tárolókat két paraméterrel lehet jellemezni: a mobil készlettel és a kiadási kapacitással. A mobil készlet jelenti a tárolóból ténylegesen felhasználható gázmennyiséget. A kiadási kapacitás megadja, hogy a csúcsterhelésű napokon a tárolóból mennyi gázt lehet visszatermelni. A két kapacitás aránya a különböző típusú tárolóknál eltérő nagyságú. Sóüregben létesített tárolóknál a mobil készlet a maximális kiadási kapacitás 10...20-szorosa, porózus tárolóknál visszont 50...100-szorosa. Az előzőekből látható, hogy a különböző típusú tárolók más-más feladatra használhatók célszerűen. A szezonális alaptárolók szerepét minden országban a nagy kapacitású porózus tárolók töltik be. A csúcsidei tárolási feladatokhoz a rugalmas, többször tölthető, nagy kiadási kapacitással rendelkező sóüreges tárolók ideálisak. A szezonális terheléskiegyenlítésen kívül biztonsági szempontokból is létesítenek földgáztárolókat. A kőolaj esetén a legtöbb országban már törvény szabályozza, hogy az ország 30...90 napos ellátásához elegendő mennyiséget kell tárolni. Földgáz esetén nem ilyen egyöntetű a nemzetközi gyakorlat, de a fejlett országok - jelentős importhányad - esetén rendelkeznek stratégiai készlettel. A 6.1-1 táblázatban az európai országok tárolóinak kapacitásparaméterei láthatók.

88

MEGSZAKÍTHATÓ FOGYASZTÓK SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE GÁZ PIAC Kft. Ország Ausztria Belgium Csehország Németország Dánia Spanyolország Franciaország Magyarország Olaszország Hollandia Nagy-Britannia EU15

Tárolók száma Mobil készlet 106 m3 5 2295 3 675 6 2047 42 18556 2 810 2 1000 15 11100 5 3420 8 15100 3 2500 8 3577 89 55688

Kiadási kapacitás 106 m3/day 24 19 34 425 25 8 180 43 265 145 137 1233

Forrás: EUROGAS Annual Report 2000

6.1-1 táblázat Az európai országok tárolókapacitásainak összehasonlítása Egyes országokat pl. Spanyolországot és Portugáliát, ahol a földgázellátás viszonylag rövid távra tekint vissza, nem szabad összehasonlítani azokkal az országokkal, amelyekben a földgázfelhasználás mennyiségi arányai - ezen belül az importfüggőség - több évtizedes fejlődés eredményeként alakultak ki. Hollandia, Dánia és Nagy-Britannia gázexportőr országok, amelyek a belföldi igényeket messze meghaladó termelőkapacitással rendelkeznek. Ezek az országok tárolók nélkül, vagy minimális tárolókapacitással is ki tudják elégíteni a szezonálisan változó igényeket. A jelentős importra szoruló Franciaország, Olaszország és Németország viszont nagy tárolókapacitással ellensúlyozza az import kedvezőtlen hatásait.

6.2 Megszakítható fogyasztók A megszakítható típusú gázellátást hosszú idő óta siekeresen alkalmazzák NagyBritanniában. A fejezetben áttekintést adunk erről a sajátos kérdésről a Transco által 2001. márciusában készített „The New Gas Trading Arrangements: Review of Transco’s exit capacity, interruption and liquefied natural gas arrangements” c. anyag alapján.

Megszakítható szerződések A fogyasztó a megszakítható gázellátási szerződést a szállítón keresztül köti meg. Az ilyen szerződésnek rendszerint két jól elkülöníthető eleme van, ezek: • a szerződés általában rendelkezik bizonyos mértékű szállítói megszakítás (vagy ahogy gyakran nevezik, kereskedelmi megszakítás) lehetőségéről; • ugyanez a megszakítható szerződés megadja a Transco-nak a jogot arra, hogy megszakítsa valamely ellátási telephely gázfelhasználását. Így az olyan fogyasztók, melyek a Transco-nál meghatározott nagyságú kapacitást kötöttek le valamely átadási ponton, megállapodásokat köthetnek egy szállítóval, melyek lehetővé teszik a kereskedelmi megszakítást a gázármozgásoktól függően. A kereskedelmi megszakítási szerződések előnyösek lehetnek a fogyasztók és a szállítók számára egyaránt. Például a szerződés kikötheti, hogy ha a spot piaci ár meghatározott szint fölé emelkedik, a fogyasztó ellátását megszakítják és a szállító a spot piacon értékesíti a gázt a fogyasztó megbízásából. Egy másik alternatíva, hogy a szerződés lehetővé teszi a szállítónak, hogy megszakítsa a szállításokat évente meghatározott számú napon. Ez bizonyos rugalmasságot biztosít a szállító számára a csővezetékes rendszer forrás89


fogyasztás egyensúlyának biztosításában, továbbá az egyensúlyhiányokkal kapcsolatos kockázatok és költségek kezelésében. A szállító e hasznok egy részét visszajuttatja a fogyasztónak a megszakítható gázellátásért felszámított alacsonyabb árak formájában. A Transco a megszakítható szerződéseket elsősorban a szállítási (vagy más szóval átadási) korlátok rövid távon való kezelésére alkalmazza. Ha a hálózat bizonyos részén korlátok jelentkeznek, a Transco-nak lehetősége van a hálózat ezen részén található fogyasztók megszakításával a hálózati korlátokat mérsékelni. Hosszabb távon a Transco hatékonyan használhatja fel a megszakítható szerződéseket arra, hogy a kapacitáskorlát mérséklését célzó pótlólagos befektetést elkerülje a relatív költségektől függően. A megszakítható fogyasztók kompromisszumos megoldást tesznek lehetővé a Transco számára a tényleges kapacitásbővítés időbeni végrehajtása területén. A Transco a megszakítást a gázszállító rendszeren (National Transmission System) NTS-en keletkező egyensúlyhiányok kezelésének eszközéül is felhasználhatja. Ha a rendszerben összességében gázhiány van, a Transco felhasználhatja megszakítható szerződéseit a fogyasztói oldal terhelésének csökkentésére és a rendszer egyensúlyba hozására. Előfordulhatnak olyan esetek, melyekben a Transco felhasználhatja a megszakítást mind az egyensúlyhiány, mind a helyi átadási korlátozottság feloldására. Azt lehet mondani, hogy a fogyasztóknak és a Transco-nak egyaránt előnyösek a megszakítható szerződések az alábbiak miatt: • azzal, hogy egy fogyasztó a megszakítható ellátási formát választja, és ezáltal nem lesz garantált hozzáférése a hálózathoz, a fogyasztónak a szállítójával fennálló szerződéses kapcsolata révén haszna származik az egyébként felszámított szállítási költségek megfizetése alóli szokványos mentesítésből; • a Transco-nak is haszna származik a megszakítási jogokból, mivel azok lehetővé teszik számára a rendszer hatékony és gazdaságos kiépítését és fenntartását, szükségtelenné teszik a távvezetékhálózat költséges bővítését vagy LNG (cseppfolyós földgáz) felhasználását a várhatóan növekvő kereslet kielégítésére. Ez indokolja a fogyasztók mentesítését az ilyen szállítási költségek alól. Jelenleg minden olyan ellátási hely, amely napi mérési lehetőséggel rendelkezik és melynek évi fogyasztása meghaladja az 5,86 GWh-t (554.103 m3), kérelmezheti a megszakítható státuszt. A megszakíthatóvá válást választó telephelyek minősítése mellett bizonyos új, gyors bekötést igénylő nagyfogyasztók esetében szükség lehet a megszakíthatóság kikötésére meghatározott ideig, amíg a Transco be nem fejezi az új fogyasztó számára garantált kapacitási jogok felkínálásához szükséges beruházást. Ilyen esetben, ha a telephely jogosultsággal rendelkezik, előzetesen garantált kapacitásra vonatkozó szerződés aláírására nem kerül sor a Transco-val.

A megszakítható szerződések főbb jellemzői Az alábbiakban összefoglaljuk a megszakítható szerződések főbb jellemzőit: • a kínált megszakítható szerződések típusai; • a Transco megszakításigénylési indoka; • jelenlegi megszakításigénylési eljárások; • kötbérek a megszakítás elmulasztásáért; • a Transco által kínált kiegészítő megszakítható szolgáltatások; • megszakítható státusztól nem megszakítható státuszra való átállás; és • NTS, ill. LDZ megszakítás.

90


A megszakítható szerződések típusai A hálózat biztonságos és megbízható működésének megteremtését célzó stratégiájának részeként a Transco a megszakítható szállítási helyeket két csoportba sorolja: Szabályszerűen Megszakítható (Standard Interruptible - SNI) és Transco Kijelölésű Megszakítható (Transco Nominated Interruptible - TNI). Emellett a telephelyek a Transco választásától függően lehetnek Hálózatérzékeny Fogyasztók (Network Sensitive Loads - NSL). Az NSL-ek lehetnek SNI-k vagy TNI-k. A kategóriák közötti különbségtétel alapja az, hogy biztosítsák a nem-megszakítható (garantált) fogyasztást 1:20 csúcsidei, és 1:50 szigorúságú téli időszakban. 30 Az alábbiakban sorban tárgyaljuk a megszakítható ellátási helyeket. SNI telephelyek Az SNI31 telephelyek kijelölése lehetővé teszi, hogy a Transco megszakítsa a fogyasztási hely ellátását évente legföljebb 45 napig. Az SNI fogyasztási helyek nem fizetik az előző fejezetben vázolt átadási (exit capacity charges) kapacitási díjakat. TNI telephelyek A Transco meghatározza azokat a megszakítható fogyasztási helyeket is, melyek megszakítására szükség lehet több mint 45 napon keresztül rendkívül szigorú téli évszak esetén (50 téli időszak közül 1 időszakban), és ezeket egyoldalúan TNI-ként jelöli ki. A hálózati szabályzat alapján a Transco-nak legalább 12 hónappal korábban értesítést kell küldenie az ilyen kijelölésről. A TNI-ként való besorolás ellenében az fogyasztási hely további mentességbe részesül a 45 napot meghaladó napok számához kapcsolódó NTS és regionális (Local Distribution Zone – LDZ) árudíjak alól, mialatt a telephely ellátását megszakítják egy adott évben. A TNI esetében a további százalékos engedmény arányosan a (45 napot meghaladó) napok számán alapul, mialatt a fogasztási hely ellátását megállapodás alapján megszakítják.32 NSL telephelyek Ha - a fogyasztási hely távvezetéken elfoglalt elhelyezkedése miatt - a Transco specifikus megszakítást követel meg annak érdekében, hogy fenntartsa az ugyanazon területen található nem megszakítható ellátási helyek gázellátását, a Transco az ilyen telephelyet NSLként minősítheti. Jelenleg az összes NSL az LDZ szinten helyezkedik el. A megszakítható szállítási helynek ezt a kategóriáját nagyobb valószínűséggel szólítják fel megszakításra a hálózati szállítási korlátozási helyek közelében való elhelyezkedésük miatt. Az NSL-ek várhatóan megszakításra kerülnek enyhe téli időszakokban is. Az NSL-ekként minősített telephelyek nem kapnak kiegészítő díjcsökkentést az SNI és TNI szerződések33 alapján kínáltaktól, mivel a Transco számára rendelkezésre álló megszakítás napjainak száma ugyanaz, vagyis 45 nap. A Transco korábban javasolta további 10%-os szállítási költségcsökkentés megadását az NSL-eknek. Az Ofgas ekkor megvétózta a javaslatot, mivel a Transco nem indokolta meg kielégítően a javasolt további engedmény megadását. 30

A Transco gázátadási engedélyében szereplő rendelkezés a rendszer oly módon való megtervezése, hogy 20 csúcsfogyasztású nap közül 1 nap és 50 téli időszak közül 1 időszak igényének kielégítésénél jelentkezhetnek csak kapacitáskorlátok. 31 Általános elnevezése: szállítói kijelölésű megszakítható szerződések. 32 A TNI százalékos engedményt az (N-45)/183)*100 képlettel számítják ki, ahol az "N" a megengedett megszakítás maximális napszámának alsó határa vagy 183 (fél év). A szállítási hely legföljebb 75 napos megszakítása esetén például az "N" 75-tel egyenlő és az NTS és LDZ áruegységdíjak 16,4%-kal csökkennek. 33 A Hálózati Szabályzat 300. módosítása értelmében az NSL-ként való kijelölés az NTS és LDZ árudíjak csökkentését vonja maga után. A csökkentés mértékét az érvényes szállítási nyilatkozat rögzíti.

91


Az összesen 1662 szállítási helyből35 jelenleg 1636 (98%) rendelkezik SNI szerződéssel és 26 (2%) TNI szerződéssel. Ezek közül 163 SNI telephelyet és 6 TNI telephelyet (vagy az összes szállítási hely 10%-át) jelöltek ki NSL-ekként.

A Transco megszakítási indoka A Hálózati Szabályzat (Network Code) alapján a Transco megszakítást igényelhet a következő esetekben: • hálózati kapacitási korlátok miatt: olyan napokon, mikor a Transco előrejelzései szerint a gázigény a szállítási rendszer valamely részén meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, a Transco utasítja a szállítókat, hogy csökkentsék a megszakítható fogyasztók igényét. Ha kapacitáskorlát keletkezik az NTS-en, a megszakítás rendszerint egy széles területet érint, míg a helyi szállítási rendszerben keletkező korlátok általában csak kis számú fogyasztót érintenek az adott térségben; • magas rendszerigények miatt: ha az igény az előrejelzések szerint meghaladja azon csúcsfogyasztású nap igényének 85%-át, melyre a szállítási rendszert tervezték, a rendszer eléri maximális fizikai kapacitását és kénytelen lesz támaszkodni a stratégiai tartalékra bizonyos helyeken. Valószínűtlen, hogy a stratégiai tartalék képes kielégíteni az összes megnövekedett keresletet, következésképp bizonyos igénymegszakítás válik szükségessé a rendszernyomás fenntartásához szélsőséges körülmények között; és/vagy • más események miatt: a Transco évente legföljebb három napig megszakíthatja valamely fogyasztó ellátását is a megszakítási eljárás hatásosságának ellenőrzéséhez, ill. rendkívüli esemény bekövetkeztekor, vagyis a távvezetéket érintő szükséghelyzet vagy a tengerparti betáplálási pontok zavara esetén. Szükséghelyzetben megszakításra lehet szükség bizonyos megszakítható fogyasztóknál vagy az összes megszakítható fogyasztónál, melyeket érinti a váratlan esemény. Ilyen körülmények között a szokásos értesítési idő (5 óra) érvényét veszti és a fogyasztók kötelesek a lehető legrövidebb időn belül beszüntetni a gázfelhasználást.

Jelenlegi megszakítás-igénylési eljárás Ha a Transco a fogyasztási helyek megszakítását tartja szükségesnek, tájékoztatja az érintett szállítót a megszakítás szükségességéről, és legalább öt órával megelőzően értesítést küld a megszakításról. Amennyiben lehetséges, a szállítónak lehetőséget biztosítanak annak kiválasztására, hogy mely fogyasztók érintettek. A Transco által értesített szállító - a vonatkozó szerződéses feltételeknek megfelelően - értesítést küld a fogyasztóinak a megszakítás szükségességéről. Rendkívüli körülmények között a Transco közvetlenül érintkezésbe léphet a fogyasztóval, például ha kommunikációs probléma fordult elő vagy helyi szükséghelyzet esetén. A szállító - legkésőbb öt órával azután, hogy a megszakítási értesítés megérkezett visszaigazoltatja a Transco-val, hogy a telephely megszakításra került vagy fog kerülni a Transco által megkövetelt időpontban vagy az előtt. A megszakítási időszakok alatt a Transco rendszeresen aktualizált információkkal látja el a szállítót a megszakítás szükségességének fennállásáról. A fogyasztóknak megvan az a választási lehetősége, hogy kapcsolatba lépjenek a szállítójukkal/ellátójukkal, felhívják a Transco megszakítási számát vagy ellenőrizzék a Transco webhelyét, ahol megtalálhatók ezek az információk. 35

Ezek a számok nem tartalmazzák a Moffat és Bacton összeköttetéseket.

92


Kötbérek a megszakítás elmulasztásáért Ha a Transco (a fogyasztó szállítóján keresztüli) utasítása ellenére valamely megszakítható fogyasztó nem szakítja meg gázfelhasználását, a Transco kötbért ró ki a szállítóra. Szélsőséges esetben a Transco leválaszthatja a fogyasztót, bár nem rendelkezünk információval arról, hogy a Transco milyen mértékben alkalmazta ezt a szankciót. A kötbérek 6.2-1 táblázatban láthatók. Nap 1 nap megszakításának az elmulasztása egy évben Minden további napon a megszakítás elmulasztása esetén

A kötbér mértéke A szállítónak az átadási pont kapacitásdíjának a kétszeresét kell fizetni. Az átadási ponton átvett gázmennyiség árának a kétszerese szorozva a gáz átvételi ára és az alternatív energiahordozó ára közötti különbséggel.

6.2-1 táblázat Kötbérfizetési kötelezettség A szállító/ellátó és a fogyasztó közötti szerződéses egyezmények határozzák meg, hogy ezek a díjak áthárítandók-e a fogyasztóra. Ha a szállító fogyasztója felhívás ellenére elmulasztja a megszakítást több mint öt alkalommal vagy - ami ezzel egyenértékű - az összes ellátási helyének több mint 5%-án, akkor a szállító megszakítható ellátási helyei "garantált" fogyasztóként számíthatók fel, bár a Transco továbbra is igényelheti azok megszakítását. A 6.2-2 táblázatban vázlatosan ismertetjük a közelmúlt két téli időszakában a megszakítást elmulasztó telephelyekkel (NTS és LDZ) kapcsolatban szerzett tapasztalatokat és a kapcsolódó díjakat. 1998/1999 6

1999/2000 6

Szállítók, amelyeknek a fogyasztási helyein elmulasztották a megszakítást Fogyasztási helyek száma, amelyeken 15 13 elmulasztották a megszakítást Összes kötbér nagysága £1 184 192 £669 192 6.2-2 táblázat Megszakítást elmulasztó fogyasztási helyek

Ha a Transco úgy látja, hogy a megszakítás elmulasztása jelentősen veszélyezteti a rendszer biztonságát, akkor intézkedéseket tesznek a fogyasztó leválasztására vagy kiiktatására. Ilyen kiiktatás esetén a visszakapcsolás a Transco döntésétől függ, melyért a fogyasztónak fizetnie kell.

A Transco kiegészítő megszakítható szolgáltatásai A Transco jelenleg különböző olyan megszakítható szolgáltatásokat kínál, melyekből a megszakítható fogyasztónak többféle haszna származhat a megszakítható szerződés feltételeivel összhangban. A Transco tájékoztatása szerint az ilyen kiegészítő szolgáltatásokat csak korlátozottan vették igénybe. Valószínűleg kevéssé ismertek a fogyasztók körében az ilyen szolgáltatások. Összegezésképpen a Transco által kínált kiegészítő szolgáltatások a következők: • Megszakítható/garantált engedmény (Interruptible/Firm Allowance - IFA): Megszakítás esetén az IFA lehetővé teszi, hogy az ellátási hely továbbra is felhasználjon naponta 14,65 kWh (1400 m3) gázt. Ez a csúcsfogyasztású nap igényének (Supply Offtake Quantity - SOQ) 30%-ára növekedhet, ha azt a 93


• •

•

rendelkezésre álló kapacitás lehetővé teszi. A garantált engedmény után a szokásos garantált szállítási díjakat kell fizetni. A garantált engedmény lehetővé teszi, hogy a végfelhasználók támogassák a kritikus fontosságú gázhasznosító folyamatokat a megszakítási időszakban. Részleges megszakítás: Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a megszakításra megállapodás szerinti fázisokban vagy részletekben kerüljön sor, igazodva a fogyasztó fogyasztási szerkezetéhez; Csereopció: A csereopció lehetővé teszi, hogy egyenértékű fogyasztási helyek egy megszakítható és egy meg nem szakítható fogyasztási hely - tartósan kicseréljék ellátási státuszukat, így a megszakítható fogyasztó garantált gázellátásba részesülhet a hálózati korlátok ellenére. A meg nem szakítható fogyasztási helynek így az alacsonyabb szállítási díjakból származik haszna. A Transco-nak vizsgálnia kell, hogy egy vagy több fogyasztási helyen a megszakítás elmaradását fizikailag kompenzálja-e a megszakíthatóra váltó több meg nemszakítható fogyasztási helyen. E szolgáltatás megvásárlásához a meg nem szakítható telephely SOQ maximális óránkénti fogyasztása legalább 90%-a kell legyen a megszakítható telephelyek SOQ-jának, továbbá a meg nem szakítható telephelynek egy kilépési zónában kell lennie, ami magasabb szállítási díjjal jár; valamint; A nem-megszakítható és megszakítható ellátási helyek közötti átadás ("kisegítés"): Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy egy szállító felszabadítsa egy meg nem szakítható ellátási helynek kiosztott kapacitást, és ahol a rendszer konfigurációja megengedi, ideiglenesen átadja azt egy megszakítható ellátási helynek. Ennek eredményeként a megszakítható ellátási hely továbbra is fogyaszthat gázt a megszakítási időszakokban cserében azzal, hogy a "nem megszakítható kisegítő" megszakítja fogyasztását.

Megszakítható státuszról nem megszakítható státuszra változtatás Bármely ellátási hely, amely megszakítható szerződést kötött, értesítheti a Transco-t, hogy meg kívánja változtatni nem-megszakítható státuszát. Ilyen értesítés esetén a Transco megvizsgálja a helyi hálózatot, valamint az upstream és downstream rendszer további megerősítésének esetleges szükségességét. A Transco köteles vállalni a szükséges megerősítést, amely biztosítja a ellátási hely nem megszakítható státuszát, összhangban a gáztörvényből eredő kötelmeivel és az engedélyezési kötelezettségekkel. Ha a hálózatmegerősítés már tervbe van véve, amely elegendő ahhoz, hogy a fogyasztó meg nem szakítható státuszt kapjon, akkor a Transco tudatja ezt a kérelmezővel és felbecsüli a késedelmet a kapacitás rendelkezésre állásáig. Ez a becslés azonban nem kötelező a Transco-ra nézve, a kérelmező pedig nem rendelkezik jogosultsággal az új kapacitással összefüggésben - nincs módja annak előzetes lefoglalására. Ehelyett a kérelmezőnek újabb kérelmet kell benyújtani egy későbbi időpontban, melyet követően a Transco ismételten értékeli a helyzetet. Ha további megerősítésre van szükség ahhoz, hogy a Transco megadhassa a telephelynek a meg nem szakítható státuszt, szükség lehet arra, hogy a telephely hozzájáruljon a megerősítés költségeihez. Ha a telephely nem hajlandó hozzájárulni a megerősítés költségeihez, köteles fenntartani megszakítható státuszát. NTS, ill. LDZ megszakítás Az NTS szállítási korlát keresleti oldali megszakítással történő kezelésében a Transco törekszik biztosítani a diszkrimináció-mentességet az NTS és LDZ megszakítás között oly

94


módon, hogy - amennyiben lehetséges - a szükséges megszakítást a rendelkezésre álló NTS/LDZ megszakítható terheléssel arányosan osztja ki.39 Annak szemléltetésére, hogy a Transco miként igyekszik elkerülni a diszkriminációt, a 6.2-1 ábra bemutatja az NTS-nek egy bizonyos szakaszát, melyen bizonyos számú NTS és LDZ kivételekre kerül sor egy olyan napon, mikor szállítási korlát keletkezik.

6.2-1 ábra NTS szállítási korlát Ebben a helyzetben a Transco a szállítási korlátot úgy kezeli, hogy az alábbiak valamelyikét megszakítja: • az NTS "A" és/vagy NTS "B" igényéből 10 GWh-t (945.103 m3) és az LDZ átadó állomások igényéből 10 GWh-t (945.103 m3) (megszakítás a rendelkezésre álló megszakítható terheléssel arányosan minden LDZ-ben úgy, hogy az LDZ 1-ben 6 GWh (567.103 m3) lenne megszakítva, az LDZ 2-ben pedig 4 GWh (378.103 m3)). A Transco ezt a megoldást csak akkor választaná, ha az NTS "A" vagy NTS "B" részleges megszakítási szerződéssel rendelkezne; • az LDZ kivételek igényéből 20 GWh-t (1890.103 m3) a rendelkezésre álló megszakítható terheléssel arányosan úgy, hogy az LDZ 1-ben 12 GWh (1134.103 m3) lenne megszakítva, az LDZ 2-ben pedig 8 GWh (756.103 m3)). A Transco ezután törekedne a diszkrimináció-mentesség biztosítására a megszakításban megszakítást idézve elő az NTS-nél az azt követő napon, mikor megszakításra van szükség; vagy • az NTS "A"-t és/vagy az NTS "B"-t, mely esetben az igényből 20 GWh-t (1890.103 m3) szakítana meg (ha részlegesen megszakíthatja az "A"-t vagy "B"-t) vagy nagyobb mértékben szakítaná meg az NTS "A"-t és/vagy az NTS "B"-t és az igényből 30 vagy 40 GWh-t (2835 vagy 3781.103 m3) venne le a rendszerből. 39

Az NTS és LDZ között egyenlő mértékű megszakítás fenntartásának szükségességét a Transco Működési Irányelvei tartalmazzák.

95


A Transco ezután törekedne a diszkrimináció-mentesség fenntartására megszakítás előidézésével a nem érintett NTS átadási ponton és/vagy az LDZ szinten az azt követő napon, mikor megszakításra van szükség. Az, hogy a Transco melyik megoldást választja, nagymértékben függ a megszakítások mindenkori rendszerétől a hálózatnak ezen a részén és az operatív megítéléstől az adott napon. A különálló NTS és LDZ árszabályozások tervezett bevezetése felveti annak kérdését, hogy szükség van-e egy Átadási Szabályzat (Exit Code) kidolgozására, amely szabályozza az NTS, LDZ-k és más NTS fogyasztók (nagyfogyasztók, mint pl. erőművek, önálló gázszállítók és összekötők) közötti kapcsolatot. Az ilyen szabályzat biztosítaná, hogy összehangolt és méltányos lenne az LDZ-k és más olyan fogyasztók elbánása, melyek közvetlenül kapcsolódnak az NTS-re.

A megszakítható szerződések eddigi alkalmazása a Transco-nál Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a Transco eddig hogyan alkalmazta a megszakításokat. A megszakítások alkalmazása a Transco-nál a kereskedelmi megszakításokkal összehasonlítva Annak érdekében, hogy a Transco által alkalmazott megszakítást összefüggéseiben vizsgálhassuk, az 6.2-2 ábra a szállítási megszakítás szintjét a szállítók által kezdeményezett kereskedelmi megszakítás szintjével veti össze. 100%

A megszakítások megoszlása

90% 80% 70% 60% Transco Szállító

50% 40% 30% 20% 10% 0% 1997/98

1998/99

1999/00

6.2-2 ábra Szállítási és kereskedelmi megszakítás megszakított terhelés százalékos mértéke A legutóbbi három tél során a Transco által végrehajtott megszakítás a teljes megszakított terhelésnek viszonylag kis arányát tette ki. Megfigyelhető azonban Transco által végrehajtott megszakítás arányának a növekedése. Ez a növekedés az 199798/-as és az 1999/2000-es téli időszak között elérte a 25 %-ot. Az 1999/2000 telén történt megszakítások volumene ugyanezen időszak összesített igényének kevesebb, mint 1%-át tette ki.

96


Összesített megszakítási szint A 6.2-3 táblázat a Transco által végrehajtott emegszakítások összesített adatait tartalmazza az 1997/98, 1998/99 és 1999/2000 téli időszakra vonatkozóan. Megszakított igény (GWh) Megszakított igény (103 m3) Megszakított napok száma Megszakított ellátási helyek száma Összes megszakított nap száma

1997/98 52 4915 18 66 159

1998/99 190 17958 37 309 628

1999/00 337 31853 61 182 833

6.2-3 táblázat A transco által végrehajtott megszakítások összegzése A Transco által 1999/2000 telén kezdeményezett megszakítások szintje magasabb volt, mint az előző években. 1999/2000 telén a megszakítások összesített szintje kb. 80%-kal nőtt az előző téli megszakítási mennyiséghez képest, és hatszorosra az 1997/98-as megszakítási szinthez viszonyítva. Bár a megszakítási mennyiség és azon napok száma, amelyeken megszakítás kezdeményezésére került sor, évről évre növekedett, a ténylegesen megszakított ellátási helyek száma 1999/2000 és 1998/99 között visszaesett. Ez arra enged következtetni, hogy a megszakítások helyszínei inkább a kisebb ellátási helyek köré koncentrálódtak.

A Transco megszakítási gyakorlatában bekövetkezett változások okai A Transco véleménye A Transco arról számolt be, hogy a megszakítási mennyiségben tavaly télen bekövetkezett növekedés nem a hidegebb időjárásból adódó nagyobb igény eredménye volt. A megszakítás szintjének emelkedésének okát elsődlegesen helyi kapacitáskorláttal magyarázta Skóciában és Észak-Angliában, illetve NTS kapacitáskorláttal a Wormington-i kompresszorállomás körüli területen, ami kihatással volt a Dél-Wales-i LDZ-re. Az Ofgem véleménye Az Ofgem érintve van az ügyben a hasonló időjárási viszonyok mellett növekvő megszakítások miatt, továbbá azoknak kis számú helyszínre történő, láthatóan fokozódó koncentrálódása által. A kilépő oldali szállítási korlátozottság szintje az NTS és az LDZ hálózatok bizonyos extrém helyein növekedni látszik. Az Ofgem abban is érintett, hogy a megszakítások fokozódása a Transco 1999. október 1-jétől bevezetett gázkiegyenlítési ösztönzőjéhez kapcsolódhat. Ezt az ösztönzőt arra szánták, hogy SO-kénti szerepében arra legyen buzdítva, hogy minimálisra csökkentse a maradékgáz-kiegyenlítési intézkedéseivel kapcsolatos költségeket. Mivel a megszakítás jelentéktelen mértékben csökkenthette az árellenőrzés mellett megengedett bevételt, lehettek olyan alkalmak, ahol a Transco inkább azt választotta, hogy megszakítja a vevőket, amikor a rendszerben fogytán volt a gáz, mintsem azt, hogy a másodlagos piacon (On-the-day Commodity market – OCM)-en vásároljon gázt. Az ösztönzők alapján a Transco pénzbüntetéssel nézett volna szembe, ha kereskedelmi tevékenységei a célsávon kívül esnének és felváltanák a kilépési megszakítást, ha az előre megengedett bevételben a költség kevesebb.

A Transco által végrehajtott, megszakítással kapcsolatos költségek Amint azt az előző fejezetben taglaltuk, a megszakításos feltételekkel csatlakoztatott vevők nem fizetnek semmilyen kilépőkapacitási díjat. A Transco ennélfogva úgy szerzi vissza megengedett bevételeit, hogy a kilépőkapacitási díjakat a garantált vevőkre terheli. 97


A 6.2-4 táblázat a Transco számára a megszakítással együttjáró évi költségeket mutatja, amelyek a megszakítható vevők részére felajánlott engedmény értékeként kerül kiszámításra. Az engedmény értéke a megszakítható helyszínek számára garantált kapacitási díjak alkalmazásával került bevezetésre, amely az évi csúcsmennyiséggel megszorzott megfelelő díj. A táblázat azt mutatja, hogy a garantált vevőknek az NTS-ről történő megszakításának kilépőkapacitási felszabadítási költségei csaknem egyenletesen oszlanak meg a közvetlenül az NTS-re és az LDZ-kre csatlakoztatott helyszínek között. A költségek több mint fele a vevőknek az LDZ kapacitásdíjaktól való mentesítése.

LDZ NTS* Összesen

NTS átadó kapacitás engedménye 17,4 millió GBP 17,5 millió GBP 34,9 millió GBP

LDZ átadó kapacitás engedménye 47,0 millió GBP 47,0 millió GBP

Összes engedmény 64,4 millió GBP 17,5 millió GBP 81,9 millió GBP

* Megszakítható helyszínek esetén közvetlenül az NTS-hez csatlakoztatva.

6.2-4 táblázat A megszakítható szerződések évi költsége a Transco számára 1999/0040 Összesen 81,9 millió GBP összegű engedményért cserébe a Transco megkapja a jogot arra, hogy 45 napra megszakítson 1241 GWh/nap (117,3.106 m3/d) terhelést, további 18,9 GWh/nap (1,8.106 m3/d) terhelést pedig 45 napnál hosszabb időre. A legutolsó árellenőrzés alapján a Transco megengedett szállítási bevétele 2.694 GBP/év volt41. A 81,9 milliós összengedmény a Transco szállítási bevételének mintegy 3%-át teszi ki. A megszakítással kapcsolatos költségeket szétosztottuk a földrajzi régió között.42 Az egyes LDZ-k vonatkozásában ez az átlagos zónabeli NTS kilépési- és kapacitásdíj kiszámításával, majd ennek a maximális rendelkezésre álló, megszakítható kapacitással történő megszorzásával került becslésre. Az NTS vonatkozásában a maximális megszakítható kapacitást megszoroztuk az NTS kilépési- és kapacitásdíjjal, majd az egyes régiókra vonatkozóan összesítettük. A betáplálási pontokhoz való nagyobb közelségük miatt Skóciában és Északon a legalacsonyabbak az engedményköltségek, míg a déli régiókban a legmagasabbak (18%), amelyet a déli régió (15%) követ, majd pedig Észak-Temze (13%). A Transco LNG-t használ a szállítás támogatásához a dél-keleti és dél-nyugati részen. E területeken a szállítás-támogatás teljes költségeinek kiszámításához a költségeknek tükrözniük kell azokat, amelyek a megszakítással kapcsolatosak és a korlátozott helyszíneken levő LNG vevőknek ajánlott engedményeket. A 2000/2001-re vonatkozó közbenső CNG megállapodások részeként ezek az engedményszintek 1,6425 p/pdkWh/an-ra kerültek emelésre dél-keleten, és dél-nyugaton pedig 3,6135 p/pdkWh/an-ra. Ezen engedményeket figyelembe véve a költség a Transco számára kb. 7,5 millió GBP dél-nyugaton és 5,9 millió GBP dél-keleten.

40

Forrás: Transco. Ezek a számadatok információs jelleggel kerültek megadásra és a jelenlegi NTS és LDZ kilépőkapacitási díjakat, valamint a szállítók jelenlegi, megszakítható szerződések SOQ-it tükrözik. Azon mértékben, amennyire az SOQ-k az egész év folyamán változhatnak, ezek a számadatok pontatlanok lehetnek. 41 2002. április 1-je előtt a szállításra vonatkozó árellenőrzési bevétel méréssel és mérőleolvasással volt összekapcsolva és ez a 1999/2000-es évre összesen 2.908 millió GBP volt. A Transco-nak az NTS díjakból származó becsült bevétele, Szállítási díj közzétételében, azonban 485 millió GBP volt 1999/2000-ben. Abból kiindulva, hogy ez a szállítási bevétel 18%-át tette ki, a 2694.44 GBP számadat került levezetésre. 42 Ezek a számadatok a költségeket megközelítőleg tükrözik. Ezek kissé alacsonyabbak, mint a Transco által az 5.5 táblázatban megadott számadatok. Mindamellett a táblázat mégis jó megközelítő információkat ad a régiónkénti költségről. Egy nagyobb részletességű táblázat látható a 4. Függelék A4.1 táblázatában.

98


Terület Skócia Észak Észak-Kelet Nyugat Belvidék Keleti Belvidék Dél-Wales Észak-Nyugat Észak-Wales Dél-Kelet Dél-Nyugat Észak-Temze Dél Kelet-Anglia Összesen: millió GBP

LDZ (A) vonatkozású engedmények összköltsége millió GBP 0,06 0,05 0,13 1,15 1,09 2,36 1,70 0,26 1,90 2,17 2,12 1,83 0,93 15,75

NTS (B) vonatkozású engedmények összköltsége millió GBP 0,05 0,13 0,14 0,08 0,91 2,98 1,36 1,28 2,14 3,13 5,14 17,34

Engedmények összköltsége (A+B)

Az összes engedmények százalékában

millió GBP 0,11 0,17 0,28 1,15 1,17 2,36 2,61 3,24 3,27 3,45 4,26 4,96 6,08 33,11

% 0,3 0,5 0,9 3,5 3,5 7,1 7,9 9,8 9,9 10,4 12,9 15,0 18,4 100,1

6.2-5 táblázat Megszakítási költség földrajzi terület szerint 1999/2000-ben

Megállapítások A Transco által a megszakítható fogyasztókra alkalmazott eljárással kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők: • kialakítható a megszakítható fogyasztók jól működő rendszere piackonform formában, • a bemutatott eljárás nemcsak vészhelyzet esetére vonatkozik, hanem a rendszerirányítás rugalmasságát is szolgálja, • a megszakítható fogyasztói szerződésekkel jelentős kapacitást lehet felszabadítani, • az angol fejlett gázpiacon is előfordul a fogyasztók részéről a megszakítások elmulasztása, ennek ellenére a szerződések korrekt betartása a jellemző, • szigorú a hatósági ellenőrzés, amely kiterjed mindkét szerződő fél tevékenységére.

99


7 Javaslat a hazai gázpiac szabályozásának a továbbfejlesztésére Bár a szerződés tárgya és a feladatmeghatározás szerint csak egy szűkebb kérdéskörrel, a megszakítható fogyasztók szerepével, és ehhez kapcsolódó piackonform megoldásokkal kellett foglalkozni, megfogalmaztuk mindazokat a gázpiaci anomáliákat, amelyek elemzéseink során a felszínre kerültek. A munka során lépésről lépésre erősödött az a meggyőződésünk, hogy a megszakítható fogyasztók kérdése önmagában és elszigetelten nem vizsgálható, csak a gázpiaci szabályozás egészének a részeként. Így ebben a fejezetben a szerződésben rögzített kötelezettségnél szélesebb körben fogalmaztuk meg javaslatainkat.

A szerződéses fegyelem erősítése A gázpiac zavartalan működésének előfeltetétele a szerződési fegyelem erősítése. Ennek érdekében az alábbi feladatok megoldása elodázhatatlannak tűnik: • a tárgyévet megelőző évben, jogszabályban rögzített időpontig a fizikai vagy kereskedelmi kapcsolatban álló felek részére szerződéskötési kötelezettséget kell előírni. Az időpont meghatárotásánal azt kell szem előtt tartani, hogy a szerződő feleknek a szerződéskötést követően legyen idejük a kompromisszumos megoldásra felkészülni (forráslekötés, tároló töltés, megyszakítható fogyasztók körének bővítése, stb.), • ha a jogszabályban előírt időpontig a szerződő felek nem tudnak megállapodni, 30 napon belül a MEH közvetítésével kényszeszerződést kell kötni, • a jogszabályokban, illetve üzleti szabályzatokban ki kell bővíteni azoknak a szabályoknak és feltételeknek a körét, amelyeket a feleknek a szerződésben kell rögzíteni (pl. a csúcstúllépés ellenőrzéséhez melyik mérést fogadják el kölcsönösen),

Hálózati szabályzat Az EU Földgáz Irányelvnek megfelelő, új rendszerű működés bevezetéséhez meg kell alkotni a „Hálózati szabályzat”-ot (Network Code). Ennek a szabályzatnak tartalmaznia kell mindazokat a szabályokat, amelyek a gázpiaci szereplők korrekt üzleti kapcsolatait szabályozzák. Ennek a szabályzatnak tartalmaznia kell a gázkereskedők és a rendszerirányító feladatait, kötelességeit, felelősségi körét, és természetesen az eljárási szabályokat. Az EK tagországaiban, ahol jól működő gázpiac alakult ki, a Hálózati szabályzat alapdokumentum. Nálunk is körültekintően, de mihamarabb meg kellene alkotni. A hazai gázpiac zökkenőmentes működéséhez ennek a szabályzatnak a maradéktalan betartására van szükség. A Nagy-Britanniában 2002. februárban kiadott „The New Gas Trading Arrangements” 1.24 pontjában kimodja, hogy minden gázkereskedőnek nyilatkozni kell a Network Code előírásainak elfogadásáról. Nálunk is nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az engedélyesek tényleges gázpiaci műveleteket csak akkor folytathassanak, ha nyilatkoztak a „Hálózati szabályzat” elfogadásáról. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban néhány kérdéssel a szabályozási „fehér foltok”-ra szeretnénk a figyelmet felhívni: • központi kérdés a rendszerirányító és az engedélyesek (kiemelten a gázkereskedők) kapcsolata, • az EU Földgáz Irányelv szerint a gázkereskedők feladata a forrás-fogyasztás egyensúly biztosítása órai vagy napi kiegyenlítési szabály alapján. Milyen szabályok szerint (beleértve az időpontot is) szerez tudomást a rendszerirányító a gázkereskedők napi nominálásáról, és milyen bevatkozási lehetősége van a rendszeregyensúly fenntartása érdekében, 100


• • •

milyen eszközökkel és lehetőségekkel rendelkeznek a gázkereskedők és a rendszerirányító az egyensúly fenntartására, vannak-e, lesznek-e elkülönített vésztartalékok, amelyeket csak a rendszerirányító jogosult igénybe venni, milyen mértékig jogosult a rendszerirányító kereskedelmi tranzakciókra, és milyen pénzügyi alapok állnak ehhez rendelkezésre,

Információs feladatok • •

•

az elmúlt években a gázüzletággal kapcsolatos bizonytalanságok, és a partikuláris érdekellentétek jelentősen nehezítették az érdemi előrelépést a piac globális szabályozása területén, erőfeszítéseket kell tenni olyan információs anyagok közreadására, amelyek egyegy fontos kérdéskört megfelelő alapossággal elemeznek, és összefoglalják a külföldi, elsősorban EU-s tapasztalatokat. Ilyen jellegű, és széles körben hozzáférhető anyagok nagymértékben segítenék a tárgyalópartnerek azonos információs bázisának a kialakítását, a felkészülést az újszerű gondolkodásra, éves rendszerességgel indokolt elemző és értékelő jelentést készíteni a hazai gázpiacról, amelyek segítik a gázpiaci szereplők együttgondolkodását (lásd Transco: Winter Operations Review 2000),

Feladatok a csúcsgazdálkodás területén •

•

jelen tanulmány alapján megállapítható a gázszállító rendszer kapacitásának fokozatos telítődése, ezzel párhuzamosan a forrásoldali és a rendszerirányítási lehetőségek beszűkülése. Elkerülhetetlenné vált a csúcsgazdálkodás területén új, piackonform megoldások bevezetése. A rugalmasságot szolgáló tárolófejlesztések mellett számításba kell venni a tüzelőanyag cserére kijelölt, vagy önként vállalkozó megszakítható fogyasztók körének a bővítését, propán-levegő keverőkörök telepítését, illetve LNG tárolók létesítését. Ezekkel a megoldásokkal 10 … 15.106 m3/d-os tényleges csúcskiegyenlítő kapacitást kell kialakítani, a propán-levegő keverőkörök telepítésénél a pébé nagykereskedőkkel kooperálva költségtakarékos megoldások megvalósítására látszik esély.

Irodalom Gáztechnikai Kézikönyv Főszerk.: Vida Miklós Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1991. Steiner F.: A geostatisztika alapjai Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Tanulmány - A földgázfogyasztói korlátozást szabályozó Korm.rendelet készítéséhez IN-SPE Kft, 2002.

101

A megszakítható földgáz fogyasztók szerepére és kezelésére vonatkozó átfogó elemzés

Recommend Documents