A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szeremle község a Dél-Alföldi Régióban, Bács-Kiskun megyében fekszik. A Bajai kistérséghez, a város vonzáskörzetéhez tartozó, közigazgatásilag azzal közvetlenül szomszédos település. Területét nyugaton a Duna határolja, ez egyben a nyugati irányú közvetlen közlekedési kapcsolatait is lezárja. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggés Területfejlesztési dokumentumokban olyan fejlesztési elem, ami a településkialakult térbeli rendjének alapvetı változását igényelné nincs. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Bács Kiskun Megye hatályos tervének és 2014. január 1-jétıl hatályos OTrT-nek való megfelelés a tervezés során megvizsgált, igazolása az I.1.5. területrendezési tervvel való összhang igazolása munkarészben. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai A közigazgatásilag közvetlenül szomszédos települések: - Északon, észak-keleten: Baja - Keleten és délen: Bátmonostor - Délen: Dunafalva - Nyugaton: Báta (szinte teljes egészében a Duna túloldalán) A szomszédos önkormányzatok nyilatkozatai szerint nincs a település fejlesztését befolyásoló elemeket a szomszédos települések rendezési tervei nem tartalmaznak. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Szeremle 2004. évben jóváhagyott településfejlesztési koncepciója jelen tervezésnek megalapozását szolgálja a képviselı-testület 58/2014.(III.11.) határozata szerint. A településfejlesztési koncepciót az „Elızmények” fejezet tartalmazza. A hatályosban lévı településrendezési eszközökkel nem rendelkezik a település.
I.2. Megalapozó vizsgálat
1
1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminıség Szeremle - népességszám (1870-2011.) 2500 2000 1500 1000
. 11
. 20
01 20
90
.
. 19
80 19
19
70
.
. 60
19
49
.
. 19
41 19
30
.
. 19
20 19
10
.
. 19
00 19
90
.
. 18
80 18
18
70
.
500
népességszám (fı)
Szeremle - lakosságszám alakulása 2000-2013. 1650 1625 1600 1575 1550 1525 1500 1475
I.2. Megalapozó vizsgálat
2013.
2012.
2011.
2010.
2009.
2008.
2007.
2006.
2005.
2004.
2003.
2002.
2001.
2000.
1450
2
Szeremle - korcsoportos megoszlás (2000-2013.)
20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 . 20 05 . 20 06 . 20 07 . 20 08 . 20 09 . 20 10 . 20 11 . 20 12 . 20 13 .
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
0-18 év
19-60 év
60- év
Szeremle - iskolai létszám alakulása 2000.10.01. - 2013.09.01.
180 160
8. osztály 7. osztály 6. osztály 5. osztály 4. osztály 3. osztály 2. osztály 1. osztály
140 120 100 80 60 40 20
I.2. Megalapozó vizsgálat
13
.
. 20
12 20
11
.
. 20
10 20
09
.
. 20
08 20
07
.
. 20
06 20
05
.
. 20
04 20
03
.
. 20
02 20
01 20
20
00
.
.
0
3
legmagasabb iskolai végzettség (7 éves és idısebb)
0 évfolyam 1-7. évfolyam 8. évfolyam középfokú érettségi egyetem, fıiskola
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség nemenkénti megoszlása 60% egyetem, fıiskola
50%
érettségi
40%
középfokú
30%
8. évfolyam
20%
1-7. évfolyam
10%
0 évfolyam
0% férfi
nı
A szeremlei népesség gazdasági aktivitása (2011.) 800 700 600 500 400 300 200 100 0
eltartott inaktív keresı munkanélküli foglalkoztatott
férfi
I.2. Megalapozó vizsgálat
nı
4
Nemzetiségi hovatartozás (2011.)
magyar
cigány
horvát
német
szerb
egyéb
Jellemzı rendszeres szociális ellátások változása (2008-2012.) 25000 20000 15000 10000 5000 0 2008.
2009.
aktív korúak ellátása
2010.
2011.
rsz. gyermekvédelmi
2012.
lakásfenntartási
Jellemzı eseti szociális ellátások változása (2008-2012.) 2500 2000 1500 1000 500 0 2008.
2009. átmeneti segély
I.2. Megalapozó vizsgálat
2010. temetési segély
2011.
2012.
Bursa Hungarica
5
1.8. A település humán infrastruktúrája A községben általános iskola, óvoda, orvosi rendelı mőködik. 1.9. A település gazdasága Mezıgazdasági termelés a meghatározó. Jelenleg a mezıgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások (szárítóüzem, raktárak) a meghatározók. Ásványvíz palackozó üzemi beruházás érdekében gazdasági területi kijelölés tervezett a temetı és a lakóterület közötti területen. 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszközés intézményrendszere A település méretének és szerepkörének megfelelı. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A település méretének és szerepkörének megfelelı. 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata A település az Alföld nagytáj, Dunamenti-síkság középtáj továbbá a Mohács sziget kistáj része. Kistáj általános jellemzıi: A kistáj 85 és 143 m közötti tszf-i magasságú ártéri síkság. Dunafalva a kistáj Ny-i határán fekszik, ahol a löszös hordalékkúp-síkság meredek, 15-20m-es inaktív parttal szakad le a Dunára. A kistáj Würm közepéig a Ny-ról érkezı patakok hordalékkúpja volt, ahova már csak a finomabb szemcséjő üledékek jutottak el. Jellemzı a kistájra az ÉNy-DK-i, és az ÉK-DNy-i szerkezeti irányok, melyek a Duna folyásirányát is befolyásolták. A kistáj Baranya, és BácsKiskun megye területén helyezkedik el. Az éghajlatát tekintve meleg, mérsékelten száraz éghajlatú. A napfényes órák száma évente 2060 – 2070 óra. Az évi középhımérséklet 10,7-10,8 fok C, a középhımérsékletet meghaladó napok száma 196 nap, a fagymentes idıszak hossza 200 nap. A legmelegebb nyári napok maximum hımérséklete sok év átlagában 34,7 fok C, a leghidegebb napok minimum hımérséklete: 16,0-16,5 fok C. Az évi csapadékösszeg 610-630mm. Az ariditási index 1,12-115. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i. A kistáj fontosabb vízrajzi adatai, hogy a kistájat a Ny-i oldalán a Duna fımedre, K-i oldalon a Baracskai Duna határolja, ezekhez a nagy vízfolyásokhoz számos csatorna kapcsolódik. Az állóvizek száma jelentıs, jellegzetesen fıként holtmedrek az állóvizek. A talajvíz mélysége 2-4m között van, sok helyen ennél sekélyebb. A terület a növényzetét illetıen a Dél-Alföldi flórajárásba tartozik, potenciális erdıtársulásai a part menti bokorfüzesek, főz-nyár-égerligetek, –. a tölgy-kıris-szil ligeterdık, vagy azok elnyárasodott változatai és a gyertyános kocsányos tölgyesek. A kistájon belül 7 féle talajtípus fordul elı, területileg azonban az öntéstalajok dominálnak, nyers öntéstalaj 14%, réti öntéstalaj 78%-os területi aránnyal vesz részt a terület talajainak alakításában. Külterületi tájhasználat Szeremle külterülete magán viseli a kistáj általános adottságait. A terepfelszín a közigazgatási területen kiegyenlített, síkvidéki jellegő. A Duna közelsége, - mely Ny-i határvonala a külterületnek - ,az ártéri terület, az eseti belvizek sajátos arculatot adnak a tájnak. I.2. Megalapozó vizsgálat
6
A tájhasználat a morfológiai és a talajadottságok következtében nagyobb részt mezıgazdasági jellegő. A Duna vonalától, ill. a településtıl K-re egyöntetően szántóföldi növénytermesztés folyik. Csak néhány apróbb erdıfolt található a területen, a Duna menti erdıs területeken kívül. A szántóterületek igényesen ápoltak. Jellegzetesen mezıgazdasági a táj a szántók környezetében, a nyitott látóhatárt erdıfolt is alig-alig zavarja. Helyenként mocsaras területsávok húzódnak. Ezek az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) hatályos elıírása alapján un. természetközeli területek. Az elıírás szerint természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet. Az erdıgazdálkodásban hasznosított területek kiterjedése igen mérsékelt, inkább a Duna menti területekre szorítkozik. Az erdıterületek gazdasági- és véderdı rendeltetésőek. A törvény értelmében ebbe az övezetbe az ıshonos fafajokból álló erdıtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdı hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdıterületek tartoznak. A területre vonatkozó elıírásokat az OTrT 16.§-a alatt fogalmazza meg. A Megyei Rendezési Terv a 13/B.§ alatt fogalmazza meg a területet védı rendelkezéseit. Táj- és természetvédelmi kategóriák A terület természeti adottságainak sokféleségébıl adódik, hogy védelemre érdemes természeti értékekben, területekben gazdag a táj. Ezeknek az értékeknek és területeknek állapotértékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése céljából különféle területi védettségi kategóriák, és védelmi rendszerek jöttek létre, melyek egy része Szeremle község területén is megjelenik. A Természetvédelmi Törvény (TVT), az Országos Területrendezési Terv (OTrT), és Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve (BKMTRT) határozza meg a különbözı védettségi kategóriákat. Az egyes védelem alatt álló területek több esetben átfedik egymást. (ld. melléklet) Belterületi tájhasználat A településrıl általánosságban elmondható, hogy rendezett megjelenéső. Az útpadkák, útszegélyek útszegélyek kialakítása rendezett, a gyepes felületek ápoltak, a vegetációs idıszakban a közterületek kaszálása szükség szerint folyik. Az utcák fásítottak. Sajnos az egyéni kezdeményezések olvashatók ki az utcafásításból, ettıl kissé kusza az utcák megjelenése. A jövıben ezen változtatni lehet, és célszerő is ezt a változtatást megtenni, hiszen minıségében más utcakép alakítható így ki. A település központi részét jelenti a templomok környéke, sajátos, hogy a református és a katolikus templom egymás szomszédságában van. Mindkettı udvara, ápolt, gondozott. A református templom udvarában van a régi iskola épülete, az iskola bıvített új épülete a tömbbelsıben került kialakításra. Sajátos megoldás, nagyon szép környezetben található. Itt van az iskola sportpályája is. A falu temetıje a belterületben található. Rendezett terület.
I.2. Megalapozó vizsgálat
7
1.13. Az épített környezet vizsgálata 1.13.1. Területfelhasználás vizsgálata A község szerkezetét alapvetıen az egykori fı úthálózat határozza meg. A két legfontosabb út kelet-nyugat irányú, ezen belül a kialakult keresztutcák már sok esetben szabálytalan vonalvezetésőek. Az utcák között változó mérető és beépítéső telkek helyezkedne el, ez adja a település halmazos szerkezetét. Az újabb építéső délnyugati és keleti lakóterületek már szabályos osztású és beépítéső lakótelkekbıl állnak. A külterület nagy része szántóterület, ahol a területeket az intenzív mezıgazdasági tevékenység foglalja el. A belterület közvetlen közelében – attól nyugatra - és attól kicsit távolabb – keletre - található két gazdasági terület, (szövetkezeti, állami gazdasági telephelyek), állattartó telep illetve géppark. Ezek megmaradásával hosszútávon lehet számolni. Kertes területek, a belterületet övezı sávban, a falu délkeleti és nyugati oldalán alakultak ki. Tanyák csak elvétve, kis számban fordulnak elı, megjelenésük nem meghatározó, de meglétük fenntartható. Meghatározó jelentıségő, tájképvédelmi és védett természeti területek a települést körbevevı vízfolyások és holtágak, az azok mentén kialakult vizes élıhelyek és erdıterületek valamint az ártéri területek. A belterület egységes, szerves fejlıdést mutat, ahol viszonylag kevés a közbeékelıdı beépítetlen ingatlan. A települést keletrıl megközelítı, és egy kettıs kanyar után kelet-nyugati irányban átszelı bekötı úttal (Fı utca) párhuzamos és arra közel merıleges utcák alakítják a lakótömböket. A település szinte teljes belterülete falusias lakókörnyezet, csak a délkeleti határán jelenik meg egy kisebb gazdasági tömb. A meglévı intézmények is a kialakult lakókörnyezetbe illeszkednek. Általánosan jellemzı az oldalhatáron álló beépítés, de a Fı és Kossuth Lajos utcákban nagy számban találhatók a teljes telekszélességet elfoglaló zártsorú beépítéső lakóházak is. Az utcák legtöbbjében az épületek hagyományosan elıkert nélkül az utcai telekhatárra épültek – csak a késıbb, a nyugati és keleti településszélen kialakult új beépítéső területeknél létesült elıkert. Üdülıterülete nincs a községnek. A Duna mentén megvalósított üdülıépületek hullámtéri elhelyezkedésüknél fogva üdülıterületi besorolású beépítésre szánt területi kijelölésének jogi akadálya van. Meghatározó belterületi zöldfelületi eleme korábban nem volt a településnek. A bekötıút észak-déli szakasza mentén (Hunyadi utca) az egykori agyaggödör helyén lehetıség teremtıdött a rekultiváció kapcsán jelentıs értékő zöldfelület, közpark kialakítására, míg a Hunyadi és Fı utcák csatlakozásánál is csak az elmúlt évtizedben vált véglegessé a terület parkként történı használata. Ezen felül az utcák fásításával lehet még kedvezıbb környezeti és esztétikai hatást elérni a település zöldfelületi rendszerében. A nagy területigényő sportpálya is külterületen, a Kamarás-Duna (Sugovica) melletti ártéren foglal helyet. A terület telken belüli fejlesztése – elhelyezkedése ellenére - indokolt. A település temetıje a keleti oldalon közvetlenül csatlakozik a belterülethez, fejlesztési, bıvítési területe hosszútávon biztosított.
I.2. Megalapozó vizsgálat
8
1.13.2. Az épített környezet értékei A belterület kialakult szerkezete és beépítése -1773. évi telepítéső párhuzamos utcák (Fı u. Dózsa u. Kossuth u.) fésős és az azokból nyitott közök halmazos jellege épített örökség, amelynek megtartásához nem fér kétség. A tetıformák viszonylagos változatossága ellenére az utcafrontos beépítéső történeti utcák egységes karaktert biztosítanak. Az új mérnöki osztások az eredeti telepítéshez szervesen kapcsolódnak. Az oldalhatáron álló fésős beépítéseket több helyen szakítják meg zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéső telkek. Az épületek többsége azonban földszintes, még a tetıtér-beépítések is ritkák, emeletes épület pedig elvétve akad a faluban. Az utcák rendezettek, legtöbbjük burkolt. A településen országos védettségő mőemlék a 291 hrsz-ú telken található barokk stílusú református templom. Épült 1797-ben, tornya 1820-ban, Berendezés: jellemzıen 18. század végi: szószék, faszerkezető feljárati építményén évszám: 1797. Orgona: 1820 (Marschall József). A településen több - építészeti kialakításban, megjelenésében, vagy a község történetében fontos értékkel bíró épület, építmény található. Ezek védelme a helyi értékvédelem eszközeivel biztosítható a melléklet szerint. Jelen tervezés az önálló értékvédelmi rendelet megalapozását szolgálhatja. (Ld. helyi védelemre javasolt épületek) A régészeti hatástanulmány illetve az állami adatszolgáltatás szerint a nyilvántartott lelıhelyek száma igen nagy. 1.14. Közlekedés 1.15. Közmővesítés 1.16. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) A Szakági javaslatok helyzetfeltáró részei tartalmazzák a megalapozó vizsgálatot. 2. HELYZETELEMZİ ÉS ÉRTÉKELİ ÖSSZEFOGLALÁS Szeremle Duna menti mezıgazdasági település. A történeti település épített örökségvédelmi szempontból kiemelkedı jelentıséggel bír. A külterületi területhasználatát a természetes vízjárta ártéri területek és a jó termıhelyi adottságú szántók kettıssége jellemzi. Az ártér és a vízfolyások menti természetes területeken a természetvédelem prioritása biztosítandó. A szántóföldi mezıgazdaság munkaerı-szükséglete alacsony. Ezért a népességmegtartás és munkahely megteremtés érdekében a gazdasági tevékenységek lehetıségét biztosítani kell. Sajátos foglalkoztatási lehetıséget jelenthet az ökoturizmus és falusi vendéglátás.
I.2. Megalapozó vizsgálat
9
Megalapozó vizsgálat mellékletei
Természetvédelemmel érintett területek Történeti térképek Utcaképek Helyi védelemre javasolt épületek adatlapjai (nem teljeskörűen, csak minták)
