EGÉSZSÉGHÉT
1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya". Egészségünket
meghatározza
makro-
és
mikrokörnyezetünk,
a
társadalom
berendezkedése, szociális érzékenysége, továbbá személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink. Nemcsak a természeti katasztrófákat (árvíz, szökőár, ózonlyuk, földrengés, stb.), a környezeti ártalmakat, a fertőző betegségeket kell elkerülni ahhoz, hogy megőrizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási
és
egyéb
higiénés
ár t alma kat ,
vagy
az
ö nveszé lyezt et ő
magat art áso kat : a dro g, a do hány és az alkoholfogyasztást is. Korunk táplálkozása, technikai fejletsége arra a pontra jutott, hogy a mindennapokban, rohanó világunkban az egészséges táplálkozás háttérbe szorult. Így az egészség is romlik. Sok a tartósítószer, a stressz és egyéb környezeti behatás (légszennyezés). Egyre több problémát próbálunk gyógyszerekkel kezelni, vagy éppen az állapotot fenntartani. Sajnos
helytelenül.
A
prevenció,
a
megelőzés
a
leghatékonyabb
formája
az
orvostudománynak: ha már valami elromlo tt , utólag helyrehozni mindig sokkal nehezebb, mint az eredeti, jó állapotot fenntartani. Nagyon igaz a sokak által használt szállóige: "Ha boldogabbak lennénk, sokkal kevesebb beteg ember lenne". A jó közérzet, a jókedv, a boldogság, a kiegyensúlyozottság megóv minket. Ha egészségünket is tudatosan éljük, ha kommunikálunk saját magunkkal, megértjük a testünk üzeneteit, kommunikálunk a környezetünkkel, fel tudjuk mérni saját valódi igényeinket a ránk erőszakolt pszeudo-igényekkel szemben, megtettük az első lépést az egészséges életmód felé. Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a világon összesen csaknem 400 millióan szenvednek szorongásos zavarban, 340 millióan hangulatbetegségekben. A szkizofrének tömegét 45 milliónyira, az alkoholfüggőkét 120, a droghasználókét 28 millió főre becsülik, s ehhez jön még legalább 1,1 milliárd nikotinfüggő. Az adatokból megállapítható,
hogy
a
neuro-pszichiátriai
kórképek
felelősek
a
tartós
teljesítménycsökkenés, végső soron a végleges, illetve az elhúzódó rokkantság csaknem 30 százalékáért. Nagyobb hányadért, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a krónikus izületi bajok együtt. Az előrejelzések legalább olyan drámaiak, mint az adatokból kirajzolódó mai valóságkép: a demográfiai változások következtében ugyanis nagymértékben nő a rizikócsoportokhoz tartozó korosztályok aránya a népességben, a várható élettartam növekedésével szaporodnak az időskori mentális problémák. Másfelől a munkahelyi, illetve az urbanizáció okozta stressz hatások erősödése miatt tovább nő majd az ezekkel összefüggő pszichés zavarokban szenvedők, elsősorban a depressziósok száma A mindennapi orvosi gyakorlatban az egyik leggyakrabban tapasztalt pszichiátriai zavar, s egyben a lakosság jelentős hányadát érintő betegség a depresszió. Az ismétlődő vagy krónikusan zajló betegség előfordulásának gyakorisága legalább tíz százalékos, s a pszichiátria legújabb felismerése szerint már gyermekkorban is jelentkezhet. Ráadásul az utóbbi ötven évben a depressziós esetek száma lassan de egyenletesen növekedett, így ma csaknem egymillió embert érint a betegség valamelyik formája Magyarországon. S bár a diagnosztikai feltételek bővülésével párhuzamosan nagymértékben javultak a kezelési lehetőségek, a fel nem ismert betegség rendkívül súlyos egyéni és társadalmi veszélyeket, sőt károkat okoz, gondoljunk csak a feleslegesen beszedett gyógyszerekre, a szorongás miatt fogyasztott alkohol hátrányaira, a testi betegségek iránti fogékonyság növekedésére, a munkahelyi, családi konfliktusok szaporodására és sorolhatnánk, egészen a depresszióból fakadó öngyilkossági kísérletekig. Bár a hétköznapi megfogalmazásban sűrűn keverik, de a depresszió nem azonos a hátrányos társadalmi és szociális helyet esetén tapasztalt rossz közérzettel és elkeseredéssel. Ez a betegség bármely társadalmi rétegben előfordulhat, jellemző, hogy a betegek jelentős hányada az átlagosnál jobb körülmények között élő, intelligens, kreatív, magasan iskolázott, nem ritkán művészember Másik népbetegségnek mondható jelenség, különösen a fiatal korosztály tagjai között, az agresszió. Az okok egyrészt társadalmiak: a demokrácia viszonylag új keleti találmány az emberiség életében, életünket átszövik a hierarchikus hatalmi viszonyok. Mivel találkozhat, mit tanulhat meg egy felnövekvő ember? A szülei tulajdonukként kezelik, a felnőttek parancsolgatnak neki, az iskolákban az idősebb tanulók megalázzák a fiatalabbakat, gyengébbeket.
A médiából dől az agresszió, sokak számára
ma
is az a férfi, aki brutális, és az a nő, aki
engedelmes. Az okok másrészt egyéniek. Nem háríthatja el egy agresszív ember sem a felelősséget azzal, ilyen világban élünk. Minden embernek lehetősége van arra, hogy használja az eszét, és
a
mindenütt látott agresszív viselkedési módok mellett meglássa,
megkeresse és megtanulja a kulturált magatartásformákat. Megdöbbentő adatokat olvashatunk az általános iskoláskorú gyerekek drogfogyasztásáról. Ritka közöttük az, aki felső tagozatos korára ne próbáltra volna ki a cigarettázást vagy az alkoholfogyasztást. Még szomorúbb tény, hogy közülük többen rendszeres fogyasztókká váltak anélkül, hogy tisztába lennének cselekedetük későbbi káros hatásaival. Szinte már minden településen felbukkannak azok a tinédzserek, akik házibulikon, diszkókban könnyű drogokat fogyasztanak abban a hiszemben, hogy ezek kevésbé ártalmasak és bármikor le tudnak mondani róluk. Ezeknek a drogoknak a fogyasztásával sajnos sok esetben összekapcsolódik a törvények megszegése, a családjuk és társaik meglopása vagy a gyengébbek megzsarolása. A most felnövő nemzedék jövője múlhat azon, hogy hányad részük kap számukra is elfogadható reális képet a drogfogyasztás káros hatásairól. Mennyire lesznek képesek nemet mondani az ilyen fajta szerek fogyasztására és próbálják meg értelmes alkotó tevékenységgel kitölteni szabadidejüket, s megtalálni a szórakozás olyan formáit, amelyek nem károsítják őket, hanem hozzájárulnak egészséges felnőtté válásukat. Az aktív szabadidő eltöltés egyik, mostanában sok gyerek által nélkülözött formája a rendszeres testedzés, a mozgás öröme. A diákok napjuk nagy részét a tantermekben kényelmetlen székeken ülve töltik. Nagyon sokan az iskolai testnevelés órákon kívül nem sportolnak, vagy mozognak, hanem ugyancsak ülve a számítógép vagy a tv előtt töltik el délutánjaikat. Ehhez kapcsolódik a helytelen táplálkozás, ami rengeteg szénhidrát bevitelt jelent, üdítők és édességek formájában és nem tartalmaz rostokban és vitaminokban gazdag ételeket. Gyermekeink azt a jövőt kapják, amit mi alkotunk nekik. És ebbe beletartozik a helytelen étrend, és táplálkozási szokás. Ezeket sokszor megfigyeléssel tanulják, hiszen a szülő is rohanásban van, gyorsan eszik valamit, és már rohan is. Az egészséges életmódot tanítani kell Az egészséges életstílus kialakításához elengedhetetlen a testi és lelki önismeret. Az általánosságban megfogalmazott tanácsok és különböző módszerek nem követhetők mindenkinek egyforma módon, hiszen minden ember más. Ezért meg kell ismernünk saját szervezetünket, meg kell találnunk a számunkra legmegfelelőbb étrendet, testmozgást, sportot.
Figyelnünk kell testünk reakcióit és válaszait, lelkünk jelzéseit. Nem feltétlenül a kalóriák számolgatásától, az esztelen futástól vagy a vitamintablettáktól leszünk fittebbek és egészségesebbek, hiszen a felszabadult és kiegyensúlyozott életet csak úgy érhetjük el és tarthatjuk fenn hosszútávon, ha mindezt jó érzéssel és fesztelenül tesszük. Habár nem vagyunk egyformák, azért vannak dolgok, amiket nem szabad szem elől tévesztenünk, hiszen mindenkire érvényesek. Az egészséges életmód meghatározó része a helyes táplálkozás, hogy mit, mikor és hogyan eszünk. Mindennapjainkban elengedhetetlenek a vitaminokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, a rostban gazdag élelmiszerek, amelyek segítik az emésztést. Fontos a megfelelő mennyiségben elfogyasztott folyadék, a különböző ásványi anyagok és nyomelemek,
melyek
döntő
szerepet
játszanak
a
tápanyagokban
rejlő
energia
felszabadításában és hasznosításában A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal kondicionáljuk testünket, karbantartjuk, erősítjük izmainkat és lazítjuk izületeinket. Amellett, hogy az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző "orvosság", javítja életminőségünket és közérzetünket. A helyes táplálkozás és testmozgás mellett, azonban le kell küzdenünk a nap mint nap, bennünket érő stresszt, amihez nélkülözhetetlen a pihenés és alvás. Az optimista gondolkodás, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok és érzelmek, s nem utolsó sorban az egészséges környezet. Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is." Marcus Aurélius A római császár által mondott bölcs tanács lehetne tantestületünk mottója is, hiszen minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a legnehezebb helyzetekben is mosolyogni legyünk képesek és ne adjuk fel a harcot, amit egy egészséges, művelt nemzedékért vívunk. A gyerekek életük egy jelentős részét az iskolában élik. Ezért nagyon fontos, hogy iskolánk kiemelt feladatának tekintse tanulóink egészségnevelését. Legfontosabb teendőinket az iskola nevelési programja tartalmazza.
Több éves múltra tekint vissza az EGÉSZSÉGNAP megrendezése. A nagy sikerre való tekintettel évek alatt EGÉSZSÉGHÉTTÉ nőtte ki magát. Rendezvényeink fő célja, hogy felhívja a gyerekek figyelmét az egészség megőrzésének fontosságára. Játékos feladatok és vetélkedők segítségével aktív részeseivé váljanak a helyes életmód elsajátításának, kóstoljanak egészséges tápláló finom ételeket. Korosztályuknak megfelelő előadásokon ismerjék meg mindazokat a veszélyeket és káros hatásokat, amelyek érhetik őket, kapjanak
valós információkat számukra érthető formában. Legyenek felkészülve ezek elhárítására, tudatosan alakítsák mindennapjaikat.
Egy ilyen hét megrendezése komoly előkészítő munkát és nagy összefogást kíván meg. A program lebonyolításához már a tanév megkezdésekor minden pedagógus gyűjti az ötleteket. Felkeressük azokat a társadalmi szervezeteket, önkéntes segítőket és szülőket, akik vagy aktív részvételükkel vagy hozzájárulásukkal segítik terveink megvalósulását. Az egészséges ételek elkészítéséhez az alapanyagokat a szülők, a helyi vállalkozók és diákönkormányzat biztosítják. Elkészítésükben a szülői munkaközösség számos tagja vesz részt, akik egy-két napra bekapcsolódnak az iskola délelőtti és délutáni programjaiba is.
