A Macym Bue:nxus TÁnslsÁc
2'j,
::+.:*l.::€ár§,i.
22-Im:nNlnonerConcBxsorH
Mennyi
};rlie+r:;,*i4é
.,,
20l2. oxrósER l7-20.,
a.-,...1"_
egy száz tehenes
20l
7-20 Ocroorn
1;r#fri*családi
gazda§ ág
How much is the output and income of a family dairy farm having one hundr€d cows? ÓzsvánL. 1
SZIE-ÁOTK, tittateges"§egüglt
lgazgatósi
es
Agrárgazdaságtani Tanszék
Osszrrocr,ar,Ás A szerző bemutatja
egy,szán tehenes, 200 hektráron takarmánytermesztéssel is foglalkozó családi' tejtermelő gazdaság várhaó bevételeit és költségei| termelési e.tetlt, r"a"r"ti-f,"űű,á.a, e. jÖvedelmét a20ll. évi magyarországi
termelés9Í"Prrott-tq.rol.r,t'oarro*any*
jellemző átlaggs termelési mutatók, valamint árakés koltségek alapján, a kaiúaii e".s termelési érték_ 85 Ft_os (30,9 eurÓ/100 l) tejár mellett több mint zó millió r't Gb. u fajlagos önköltség 80,5 FUl.Q9,3 e9ró/]00 l), alelepi költségvetés szerinti telepi;o""aeÚ* táuÚ'ffi;,"s;"lfi ili'g .r", eurÓ), 'i0;;;;.*o;, számviteli Profit közel 1,5 millió Ft (5,5 ;gd"r.r.".-iariág"tá."r 1 illl"rl gazdasági Profit negatív, tehát nem émémeg
#;il;r,
bevétel és a
ézzel a {erékenységgelfoglalkozni. A" jÖvedelemadatok, valamint'a számításukra "anuúőzeíí bemuüatott módszerek segítséget családi vállalkozásoknak a megalapozott rövi&-Js nosszu
nYujthaforak a döntéseik meghozatalában.
távu gazdálkodrási
Arsrrucr The author Presents the exPected income and costs, o1ryyr gross margin and net income of a family dairY farm having l00 cows an^d gr9ducing forage on zbO hJctares uóa on the average production, Price and cost data of the Year.201t in the'performance-tested Hungarian dairy herds. The estimated yearly outpu1 -, by using a milk price or gj rrUr'n (30,9 EUR/ióÓ-Dl i, .o." than 70 million
HUF (aPProx, 250 thousand i|re production i. 80,5 HUF/Í 6i. zs,z EUR/100 l), the net !J-n), enterPrise income according to the Whole Farm"o.i Approa"il i, ,nor" ihan z,s million HUF (approx, 9000 EUR), and the accounting income is close-io 1,5 million HUF (ab, s,s thouúj-Éü*i Howeve1 without subsidies the économic profit is n"guíiro", not be worth running this business, The outPut and income data, anáthe.methods p."r"ot"a io calculate them can help the familY farmers to make economically sáund decisions in uÓ*r trre ,rrort the long run.
;"Í;;ld
""o
A
tejtermelő tehenészetekben,
mint gazdálkodő egységekben, az elsódleges cél a gazdaságihaszon (Profit) nagYságának növelése. A jöiedelmezősé|g az-érték"Áitrr"io i.r*ekek mennyiségénekés a Piac által megfizetett minőségéneka növelésével,irr. r"ji"t", Lái,.!g"t csökkentésévei érhető eI, amelyet számos tényező befolyásol. " A tejtermelés gazdaságosságának megítélésében.azonköltségnek, ae egységnyi mennyiségú(egy liter) tejre jutó állandó és változó költs-égnek van kiemelkeű e, mlgh"á- zó szerepe.
Az arbevétel alakulásában a kÖvetkezőket tekintjüi meg$atinozőr"ki ,"f-;' borjú, íisző/tlizőblka . értékesítésrekerÜlő mennYiségét, valamint ezJk értékesítésiárait,'ua erek összegéből kivonjuk a
;
74
ill.
A Mecvm Bmrnxus TÁrsesÁc 22- Ivrrn&rnoNxr CoxcnBss
op
22. Nprvrzrxöz KoNGREsszusA HwcarueN AssochrIoN ron
Buterp.rcs
20l2. oxrósm l7-20,, KecsreMÉr 17-20 OcrogER 2012, KEcsKEMÉT, HuNcAIrv
termelés állandó és változő költségeit, akkor a vállalkozási (iizemi) jövedelemhez jutunk. Ha mezőgazdasági vállalkozás (mezőgaz.dasági üzem) az árutejtermelés mellett más tevékenységet jellemzően növénytermesztést - is folytat, akkor az üzemi eredmény a két ágazatrészeredményeiből tevődik össze. A jövedelmet többféleképpen lehet kiszámítani. Az elkövetkezőkben egy l00 tehenes tejelő tehenészet példáján keresztiil mutaduk be a varható termelési értéket, a bevételeket és költségeke| valamint a jövedelmet a hagyományos önköltség- és jövedelemszámiás, a telepi költségvetés és fedezeti hozzájárulás, ill. a számviteli és gazdasági profit kimutat ísára szolgáló jövedelemszámítás módszerének alkalmazásáv aI.
A
példakénthasanált magyar árutejtertelmelő családi gazdaság esetében a Magyarországon
átlagosnak mondható termelési, penanwt és piaci lehetőségeket vetttik figyelembe. A számíások során azt feltételezújk, hogy a gazdálkodó a 100 tehenes állományát nem bővíti és a selejtezett teheneket saját nevelé§Ünemhes üszőkkel pótolja, a bikaborjakat pedig felhizlalva hízóbikaként adja el. A gazda feladta minden korábbi jövedelemszerző tevékenységét és teljes munkaidejét a tehenészetben tölti, mellette még négy másik teljes munkaidős alkamazottja van a vállakozásoknak. A gazdálkodónak 150 ha saját és 50 ha bérlet területe var', ezen termeli meg az állomány ellátáshoz sziikséges szálas és abraküakarmány tulnyomó többségét. A ftld éves bérleti díja 30 ezer Ft/év. A tejtermelés és a gazdaságosság növelése érdekében a család az előző gazdasági évben bővítette az állományt 100 tehénre, és korszenisítettéka berendezéseket. Ennek megvalósítasához - bárjelentős állami ámogatást is kaptak - a család 18 millió Ft-os hitelt vett fel lO%-os kamatra és 10 millió Ft saját tőkét is befektetett a beruházásba. A kalkuláció során a 20Il. évi magyarországi termelésellenőrzött tejelő tehénállományra jellemző átlagos termelési mutatókat, valamint árakat és költségeket vettiik figyelembe és nem számoltunk a ftildalapú, a tejtermelés, ill. a bikahizlalás uán jár ő á|lami támagatásokkal.
A rrnrurr,Ésl ÉRTÉKszÁtuírÁsl
A tejtermelő vállalkozás teljes termelési értéketulajdonképpen egy tejelő tehenészettól általánosan
elvárható termékeket íartalmazza (tej, selejttehén, hízóbika, stb. értékesítése).Ugyanakkor, ha családi gazdaságről (egyéni vállalkoző, kistermelő) van szó, akkor tartalmazza a saját (otthoni) fogyaszkíst is, valamint az alkalmazottak premizálásaként ingyenesen juttatott termékeket. Kiemelten fontos, hogy az állatállomránnyal kapcsolatos valamennyi trat:zakciőttartalmazza,vagyis adott évben előforduló összes állatlétszám és állatállomány értékénekváltozását is (1. ábláaat), l. táblázat. Telep termelési értékénekszámítása
a két tétel egyben, az
áltomriny
v tételek: (tej, borjú, stb.), Termékek értékesítése
Áilatok értékesítése(beleétve i selejtezést),
Otthoni (családi) fogyasztás értéke (beleérfve a kényszervágrást is),
Allományból kikerülő és ellenszolgáltatás nélkiil átadott állatok értéke(hozamnak szítmítanak annak ellenére, hogy a tulajdonos nem fogyasztja el vagy értékesítiőket). 75
A Mncyen Burarnxus
TÁxsesÁc 22. wer'raTKóz KoNGREssz]sA
2012. orrósER 17-20.,
Krcsrndr
vásírolt állatok,
AllománYba kerÜlő áltatok értéke,abban az esetben is, ha ellenszolgáltaás nélkiil jutottak b9lzájvk- Negatív táelnek számítanak, m9l ugyanúgy mint a vásárólt állatok a, aioÁl,ny náforűésát jelentik és azállomány záróértékébŐ-beleúozralq viszont ahozamt"tiot"teu"" értékíiknincs.
Ál l omány értékváltozás a
pozitív tétel: . Áilomány záróértéke:
, ' '
Az állaállomrány
év végi létszámánakmegfelelő értéket képviseli, FigYelembe veszi, h9w a gazdaság kiboósáásának egy ..r"" nero kertil értékesítésre vagy fogyaszásra, hanem hozzájárul az állomány értéknoveÉdéséhez, vagy Ha ahizóállatok az adott évben még nem kerülnek értékesítésre,uŰ, állomrány értékét növelik.
-
Negatívlétel:
. '
Allománynyitóértéke: OlYmódon kerÜl figyelembevételre, hogy az állomány előző év végi létszámadatainak (zár ólétszám értéke)me gfelelő értéket képviselik.
Fontos kiemelni, hogY a negatív tételek nem tartalmazzái< azelhullásokat, apozitív tételek viszont a megszÜletett állatokat, Mindkettő (elhullás, ellés) az állomány zaralétsiamab* e, _ertetÉl"" kerÜlnek figyelembevételre. A kényszewágás és'az idő előtti selejtezés - technolóliai _ egYrészt az értékesitésben,a családi (otthóni) fogyasáásban, vaű az ingyenes pr.-*iJÚ.Üuo, ntásr9szt a megnövekedett alt-ateloniany nyitá- és .selejtezési,költségben-mutatkozik ^J§. zfuőértékénekszámításakor kiilönböző koru áliatokat kell figyelemÜe venni. Fontos ,hőgyf-adott év során bekövetkezett életkoribeli vá|tozásokat (atmiriOsítes; számon tartsuk, ÓÍvel ezek alapvetően befolyásoljrák az állatokév végi értékekeit (zárőálloműfl , Nfme|Y esetben egyszenisíti a.számitást, hogy az áliomány éfiékő időközben (egy év alatt) nem Yál!97tk, PL olYan tehenészeti telepeken, ahót anandO ,rá*ú t"h"net tartanakts a set"l"zes_ beállítás aránYa is éves szinten megigyezik. Továbbá abban az estben, ha nincs fogYasztás, és nem kerúl_az állomán}ba sem be sem ki állat. Ebben áz egyszerűsített "ttrr""ii"i"iáail esetben a bruttó termelési értékeolymódon számithatő, hopy az értékesítetttej, sza1-orulat es setelt ietren értékéből |i,vonjuk a selejtezett tehenek pótlására_béállítot risző.k költsógét (iz a selejteze*itdiÁee a kereskedelemben az eladott áruk beszeizési értékének @LÁBE) felel óg). A Példaként használt családi gazdálkodó 100 tehenes tejelő állományánat nyito_ és záróállományáú és év közbeni állományváltozását a gyakorlati tapasttalatairkalapjáÁuecstiríriilrfie! * -riá,:rt'u" (2.ábláaat).
rd,
e,
2. táblázaL Áilatállomány létszáma
I l I ]
Áilománykategória Borjú (0_ó hó; üsző, bika) Uszó (>6 hó) Hízóbika (>6 hó) Tehén
Nyitóállomány (év elején)
4l
Zár őá||omány (év végén)
62 23
l00
A
bent á|l9 ,i|lonr,eny kiilÖnböző 1categ őriájű á|latainak átlagértékéta következők meg: borjú 70.000 Ft/állat,üsző 2l0.000 Ft!állat,hizőblkaízo.oooFt/állat,tehén 76
43 60 21
l02 szerint állapítottuk 250.000 Fv;ilai. A
#
A
M,c,cvAR BuLATRtros
TÁnsxÁc 22. nsuzerróa
KoNGRE§sarsA BunTrucs
2012. oxróreR 17_20., Krcsxnr,.rÉr
22* I*rrnNanoNer CoNcnrss or HuNc.qRÁN AssoctAuoN Fon
l7-2O OcrogER
i0l2.
Ká;;i]É;;á*,
vállalkozás éves termelési értékénekszámitása son|n meg kelt baározni
ffi
az
állomány
értékváltozását. Az állomránydinamika azt qa le, hory mi történt év közben, Az adot tehenészet esetében nyolcvanhét borjú született élve, ebből három (egy iisző- és két bikaborjú) elhullou, és a negYvenegY borjúból mind üsző vagy_híz§bika lett, így a borjúlétszrám kettövel 1h-ra $-ra) nőtt. Az összes üs,zgU*jri az úsző kaúegóriába keriilt, negyvennégy üsző a tehén kategóiiába kerult (tiszők kora fél és két év között van), vemhes üsző eladás nem iörtént, az liszők s]záma összesregeu"n bikabodakból neg)^/en hízóbika kategóriába keát, a Ftt9r:l {62-rő1 60-ra) csöl,kent.
A
ffi
hízóbikákból pedig negyvenkettő került értékesítésre átlagosan 270,000 Ft áro;, így a hízóbika létszám huszonegyre csökkent. Négy tehén elhullott és 39 setejtezesre keűlt 1ertétésites;, viszont negYvennégy üsző úehénkategóriába keriilt, valamint egy tehenet ajándékba kaptak, így Ú összes tehénlétszám kettővel nött (100-ról 102-re). A selejtezésre került tehenek itlagos--vágóértéke 225,000 Ft volt (3. ábláf3it).
3. táblázat. --
i
dllomány
]
kategóriák : -Ár/állat ezer*t
ileqe,n
21o 250
]
i
érték l _i Írt§!(€9i!9,;
Zóró érték
41 ] 2_p0 i 62i1lo20l6ó'12;ó 23 5060 ': l00 ,i 25 000 226 45 950
2to
lHfuóbika
és zíróértéke
Nyitó
-tet,s1!,,
70
Usző
ffi
Az Állatállomány nyitó,
r,Btszlrn ,
ls ; 21 lo2 226
Értet_l9prrt;
-roio4620
25 50o
45730
Az
áIlomány értékváltozása legegyszeriibben úgy számítható, hogy csak azokat a tételeket vesszíik figYelembe, amelyek értékeaz év folyamán megváltozott (eltéió nftó- és záró tétszám). Á *i esetiinkben kettÖvel több borjú (2 x 70.000 = + 140.000 Ft), kettővel több tehén: (2 x 250.Ó0o: + 500.000 Ft), valamint kettővel kevesebb úsző Q x 210.000: - 420.000 Ft), kÖttővel kevesebb hízóbika (2 x 220.000 - 440.000 Ft). váltoás összességében 220.000 Ft,tal kisebb
:
A
-
záróállományérték. A megtermelt tej 96o/o-a értékesítésrekerül| 4% a saját felhasználást (borjakkal megitatják) és az fogYasztrást jelenti, 20l1-ben az áttagos éves tehenenkénti tejtermelés vrigyúoózágon !r]50llter volt, vagyis agazdaságban6.960liter/tehén keűlt eladásra. Oiszágosan a kJiefiés kolott nap volt, így a l00 tehénből átlagosan 83 lakÉlóval számolhatunk. Á tej ertetesítésiára 8s 99,.438 Ft/liter.
9q*i
A termelési értéksámítása: 1)
Pozitív tételek: |ejtermelés: (83 x 7.250 x 85)
ffi
Ertékesítés:
hízóbiká{c (42 x
27
+51.148.750 Ft
=
0.000) =
+11.340.000 Ft +8.775.000 Ft
tehén (selejt): (39 x 225.000) =
Részösszeg:
+
2) Negatív tételek:
Ajándékba kapott tehén: 3)
Éf
[.
Á[omány
érlél§l áltozása:
vÁrrarrozÁs
:
- 250.000 Ft
:
- 220.000 Ft
:
TERMErÉst ÉnrÉrs
+
§
70,793.750Ft
i:: i
:íi ]
.il
.tl
t
r
i
ji]
§
B
71.263.750Ft
l
§§l
77
trj
#i Bl
§
§
&á
§i
§i
A Mecvan Burrrnnrus TÁngsÁc 22. xevaTKóa KoNcm§szusA 22- \rrnNenoxe! CoNcnrss or HriNceiulN AssocrenoN ron Brrrerrucs
2012. orrósrn 17-20., Krcsxrnrrr KEcsKrÚ, HrNcAItv
17-20 OcrogBn 2012,
A terrrelési értékpontos sámbavétele és folyamatos figyelemmel kísérésealapvető fontosságú. Hibás gondolkodás ezt csupán az értékesítetthozamok pénzértékével,azaz az árbevétel
nyilvántartásával pótolni, mert így nem kapunk világos képet a saját felhasmálásunkról, otthoni fogyasztásunlaól és megtermelt termékek sorsát illetően hibás döntésre juthatunk gazdaságitag. Az előbbi példában kiszrámíthatjuk, hogy családi gazdasági termelési értékébőlmennl volt az árbevétel és annak mi az nánya. Az összes tejtermelés értéke 51.148,750 Ft. Ennek 4%-a kerül saját felhasználásra és otthoni f,ogyaszüisa 2.045.950 Ft értékben, a maradék, pedig értékesítésre 49.102.800 Ft (51.148.750 -2.045.950). Az rárbevétel (pénzbevétel) két részből tevődik össze, tej és állat értékesítésből,azaz 69.217.800 Ft (?1.263.750 - 2.U5950), így az árbevélel aránya 97,8% (69,217.800
l
70,793.7 50
ÖxxölrsÉc-
A
x
100).
És.lövnDELEM§ziMíTÁ§
legegyszerűbb módja a telepi jövedelem kalkulálásának, ha a felmerülő bevételek és költségek alaplán végzünk önköltség (jövedelem) szárníást. A gazdasági elemzőmunkában széles körben alkalmazzál< a számvitel által kimutatott közvetlen és közvetett kötlségek alapján történö csoportosítás szerinti értékelést.A l00 tejelő tehenet tartó vállalkozás esetében 20l l-ben a fajlagos költségek és az önköltség a 4. tábláaatban bemuüatottnak megfelelően alakul. 4. táblázatz A tej önköltsége egy t00 tehenet tartó tehenészet esetén
FAJLAGOS KÖLTSÉG (FUI) 100
1 15ó
f Záqárg
37,8
lt_takamány töltség
7,6 45,4 5,6 2,9 2,3 1,4
57,6
l6,6 6,|
22,8 5,0
l_?
§
2,5 3,0 2§)
--+
l
9712,
1!Á
78,! 2,1
80,5 85
A jövedelmező tejtermelés alapvető feltétele a nagy hozam, amelyet potenciálisan magas genetikai termelőképességgel jellemezhető fajtájű tehénállomránnyal lehet megtermelni. A tejen kívül számltásba kell venni a borjú, ill. üsző vagy hízóbika, a selejt tehén és a megtermelt tágya értekét. Az önköltség-számítás során a kiselejtezett vagy kényszervágott tehenet nem tekintjük hozamnak _ bár átmenetileg bevételt eredményez -, mert azt, mint kiesett termelőeszközt pótolnunk kell a felnevelt, ill. vrásárolt üszőkkel. A selejt tehenek helyére ténylegesen beállított saját nevelésű, ajándékba kapott vagy vásarolt előhasi üszők értékea tenyészállat-értékkiilönbözetnél jelenik meg
A Meoyen Buu,mxus TÁnssic 22. NeuzgrrOz KoNGR§§§zJsA )-2--i*i*iÁnr coNcnsss or HuNcNrr,qN AssoclmoN Fox But{TRIc§
(a tenyészbikáknál is nyomon kell követnünk az
2012, orrúgn 17-20,, KrcsxwÉr 17-20 OcT osER 2012, KEcsKEMÉr. HuNcARY
értékkíilönbözetet).
A
mellékterméket, a
Ü"rnrt tott példában csak az eladott hízóbikákat, kiilön soron, mint költségcsökkelÓ tényezőként vessziik fig}elembe a számitá,s során. Amennyiben borjak és iiszők is eladásra kerülnek, akkor az Ő elaűsi értékiiket is ezen a soron kell feltüntetni. A termelőnek a fajlagos jövedelem növelése alapvetöen fontos gaziasági érdek, amely egytészt az jobb minőségű tennék árbevétel fokoásá ú!án valósítható meg. Ez a több és a piac által elismert útjrán érhető el.
A nagy
hozam általában kedvezően befolyásolja a fajlagos költségeket,_ezen b_elÜl
kúltino."r, az állandó *tiltségeket. Az á|landó költségeken belül jelentős hányaddal részesedik a javítási lekötött árgyi eszközök amortizációja és az ezeb,hez kapcsolódó fenntartási, termelésben
ilottsegeh valamint hitelÍÓlvetel esetén a kamatköltség, földbérlet esetén pedig a bérleti díj. . tvtásrőzt iorekedni kell a takarmányok optimális felhasználásra, mivel az összes kÖzvetlen kÖltség közel felét a takarmányozasi költségek képviselik. A fejős tehenek takarmányellátásénak oltimális,
.
a
a
tejtermelés tejtermelési színvonalhoz igazodő- megoldása jelenósen _ befolyásolja ga"oasagosragat. További lehetőség a bérktiltiégekkisetbítéseújabb.munkaszervezési e§árások [ipróbáúsávai és az alkalmi murikaerő alkalmazásanak csökkentésével, valamint a szakszerű géphaszrálat, a ftilösleges kapaciások lekötésével.
Áiajlagos kfiltségek t rtos Órtitt"ntésö nem költségminrlalizálással, hanem költségoptimalizálás
,:,tiari,áoritrrató Áeg. Aá kell néznünk, hogy az adott náfordítás l Ft-nyi költsége mennYi bevételt .riarneny"". Ha ez [obb 1 Ft_nál, mar haszón képződött, így a jövedelem nöni fog. Az optimális termelési döntések meghozatalában a telepi költségvetés módszere nagyon hasznos dÖntéselőkészítő szerepet j átszhat.
Trr-ppr KöLT§ÉGvETÉs ÉsFEDEzETI }dioz,z^JLF{ulÁs MóDSZBRE A telepi költségvetés módszere szintén figyelembe veszi a tejelő tehenészet összes hozamát és rafordíiását, ueútetet és költségét, ugyanakkor jól alkalmazható a hilönböző úzleíitevékenységek is. Ugyanis a2 !'nkö_l§_ec] és iűaÁae, eredményeinek "§,s"ertiiitett összehasonlíüísára egy. séges egészkéntkezeli, holott a jovedelelmszámítas lógnagyobÚ-triányossaga, hogy avállalko.zást a növénytermesztési tevékenysége vállalkozás Ósal,ádi §akorlatban a legtóbb-iejet termelő a jövedelem Esetenként kiterjed. is a takarmánytermésztésre kiilónösen iermékek előá11iásfua,
növelése érdekébenipari növényekkel is piaci szereplők kívánnak !_"_*L pl. napraforgót vagY_ rePcét termeszetenek. A tejiermelés terryleges jóvedelmezőségének megállapításánál ezért alapvetŐ, hogY lehessen figYelni. az egyes gazdálkodó tevékenységeket kiilön-kiilön is folyamatosan amelyben a költségek_változó módszere, költségvetés a telepi E*á[ a C'enak az eléréséreá.gi"t"tO számítani a fedezeti Így_ki_lehet figyelembevételr9. kerülnek formájában költségek atunao es eredő nehézségeket, és besorolásából (rezsi) költségek á|talános az megolája u*Jly ,iozzájátulást, a gűaakődási -egyiég termelésének változásával egyiít vá|tozó, .ill. állandó költségek rolása'kozott feheúő 1avarokat;. A fedezeti hozzájárulás a termelési értékés a változő
i
kiilönbözete, vagyis fedezetiil kell szolgálnia az állandő költségekre és a vállalkozás az fullandő költségek kiilönbözeteként is iara. ez tizemi jdvedóiem a fedezeti hozzájárulás és a$a a vállalkozás összes fedezetét, összege fedezeteinek Az egyei termelő egységek kapható költségét állandó rnec 1 vállalkozás jövedelmevállalkózái iből kivonva á t"5", tősége, hogy kimutatja, hogy az egyes ágazatok milyen mértékbenjárulnakbozzá az á||andő I fe
5.
79
A Mlcvex Burarrxus TÁnsesÁc 22. NBlvzBrróz KoNGR.Essz]sA 22'INrtnNenoNer CoNcrrss orHrxcrnr,N AssocnnoN roRBuhrnrcs
20l2. orrósER 17-20., Kmsxrr*lÉr 17-20 Oc"rogER 2012, KEcsKE!fir, HlNcARv
gazdálkodónak a telep szervezési és vezetési (menedzselési) feladataiból adódó ún. gazdasági általános költségét. Mindezen tul a tejtermelési tevékenység - természetesen a gazdálkodó közvetlen munkavégzéséértjáEó, mar előzetesen elszámolt munkabére felett -, vállalkozói hasznot is biztosít, mindel a támogaások figyelembe vétele nélkiil. A telepi költségvetés módszere nem egyezik meg a vállalkoások adózással kapcsolatos eredménykimutatásával és mérlegével, de folyamatosan figyelembe veszi az összes költséget és bevételt, és alapul szolgálhat mind a amely lehetővé teszi a telep teljesítményénekfigyelemmel kísérését rövid mind a hosszú távű gazdasági döntésekhez. 5.
táblázat Egt 100 tehenet tartó tejelő tehenészet telepi költségvetése (ezer FVév)
összbc'
Eüév 70.793.750 56.657.0i0 14.136.730
z.ltlsu
]
|
)
3.000.000
':
1.500.000 1.800.00o
l,752.083 1,268,750 l1.43s.4l6 2.70|.314
SzÁlrvrrnll ÉsGAZDA§ÁGI
A
pRoFIT KIszÁMíTÁsA
szárnviteli költségek az adott évben felmerülő számvitelileg nyilvántartható folyo költségek: az explicit költségek és néhány belső kimutatás alapján elszámolt implicit költség. Explicit (kifejezett) költségek, amelyek adott időszak folyamán az adott időszak termelésével kapcsolatban számlákon, pénzücl átutalásokon kifejezett formában jelennek meg. Implicit (rejtett) költségek azok a kiadások, amelyek az adotl idöszak ráfordíásai, bár tényleges pénzkifizetésekben, számlákon az adott időszakban nem jelennek meg. A jövedelem-kimutatlísban az árbevéte| és az explicit
költségek kiilönbsége a bruttó profit. Ebből levonva az elsámolható implicit költségeket (értékcsökkenési leírás és vemhes üsző előállíási költ'ség) kapjuk a sámvitejlprofitot, azaz a jövedelem nagyságát számviteli értelemben. (A számviteli profit az árbevétel és a számviteli költségek különbségeként is számolható.)
Vannak azonban el nem számolható implicit költségek, vagyis a család rendelkezésére álló
erőforrások (pl. munkaerö, tőke, ingatlan) egyéb felhasználási lehetőségeinek elvesztett hozamai, amelyekről le kellett mondani, fel kellett áldozni az adott tevékenység(a tejtermelés) folytatása érdekében (haszonáldozati v. alternatív költség - ,,opportunity cost'). Ilyen az elvégzett munkáért más munkahelyen elvárt jövedelem és a saját tőke banki kamata, amelyektől elesnek, mivel ezeket most a vállalkozásba fektetik be. Tehát az összes termelési költség az explicit és implicit költségek összessége, és a számviteli profitból levonva az el nem számolható implicit (haszonáldozati) költségeket kapjuk a gazdasági profitot. A számviteli profit másik része a normál profit, aminek nagysága az el nem számolható implicit költségekkel egyezik meg, vagyis az adolt gazdasági tevékenységgelszokásosan elérhető jövedelemnek felel meg (minden explicit és implicit költség (haszonáldozati is!) fedezve van), de gazdasági profit nincs. (A gazdasági profit a sámviteli profit és normál profit kiilönbségeként is számolható). Amennyiben keletkezik gazdasági profit, akkor érdemes a gazdálkodást hosszabb távon is folfatni, mert - az elvárt munkajövedelmen felül! vállalkozói haszon is jelentkezik. 80
]
i
A Mlcvan Burmxus TÁrsrsÁc
22,
Nruarxoz
KoNcRE§sarsA Buhrp.rcs
2012. orrósER 17-20;, KrcsxBr'dr 17-20 Ocrogen 2012. KrasKE;T. H;cARv
22'INrEnNenoNer, CoNcnxs or HtnvcexreN AssochnoN ron
A
bemutatott példában nem keletkezik gazdasági profit, sőt noímál profit sem (negatív gazÁasági Profit!). Ez azt jelentl hogy üámogaások nélkiil nem érdemes ezzel a tevékenysé.ggpt foáakozn'i, mert a tervezett árbevétel nem fedezi az el nem számolható implicit költségeket, -vagyis a mynkabé$énl jelenleg felvett jövedelemnek és az elvárt munkajövedeiemnek a kiÉnbségét i6ruttó 4,5 millió Ft), valamint a beruhrázásba befektetett 10 millió Ft-nak egyébként 1 évre tbrteno lekötésével realizálhatő 5%-os banki kamaát (félmillió Ft) (6. áblázafl.
6.ábÁzaL Egy l00
tehenet tartó tejeló tehenészet számviteti és gazdasági
proíitja
osszEc
MEGNEVEZÉS
fit)
l. Arbevétel 2. Explicit költsések 3. Bruttó proíit (1-2) 4. Elszámolható implicit költsée
69.217.800 53.392.436 15.E25.36{
l4.700.000 1.125.364
5. §ámviteü proíit (34) 6. El nem saímolható implicit kötlsés tiót lőke haszoruildozati lóhsépe Elwifi munkai övedelem has zonáldozati költsése 7. Gazdasági proíit (5-6)
5.000.000
500.000 4.500.000
-3.874.636
kövnrrrzrprÉs
A termelési értékés a jövedelem
számí|ásálra bemutatott módszerek nagy segítséget nyujthatnak a kistermelóknek, családi vállalkozásoknak megalapozott gazdálkodási döntesek megLoiatalában, amelyek az eróforrások optimális felhasználását eredményezik, és elősegítenek ollan shatégiai fejlesztéseket, amelyek a legcélszerűbb összhangot teremtik meg a hossá fejlesztési célkitiÍzésekés a naponta jelentkező operatív feladatok között. Ezzel elérhető, hogy a működési költségek csökkenjenek és megfelelő minőségú és mennyiségű termék előállíúiával a piaa alkalmazkodás lehetősége is növekedjen.
áw
FBtnqszyÁn noo,toa
BÍrq O.
Ónvár! L. (2006):
Átlat-egesaégügli
Egtetemi
jegzet. IZIE-Á7TK, Átlat-egészségügti
Igazgafuistani és Ágrárgazdaságtani Tanszélc, Bp. Dobos K. (2002): Családi gudaságok. Mezőgazdaságí Snktudas Kiadó, Bp. Munlaicsi L. - Patlós I. (2004): A tejtermelő családi gazdaságok tartastechnológűi. Mezőgu,da Kiadó, Bp. E. - Széles Gy. (2 00 I ) : Mezőgazdas ági üzemtan II. Mezőgazdasági Szalctudas Kíadó, Bp.
81
