A MÁV Nemzeti Vasúttársaság versenyképességét meghatározó elemek, stratégiai kérdései A továbblépés lehetőségei

Magyar Államvasutak

Hatékonyság

Ügyfélközpontúság

Modernizáció

A MÁV Nemzeti Vasúttársaság versenyképességét meghatározó elemek, stratégiai kérdései A továbblépés lehetőségei dr. Mosóczi László vezérigazgató-helyettes A személy- és áruszállítást végző vállalkozások versenyképességének javítása konferencia

dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

2010.09.14.

1


Hatékonyság

Ügyfélközpontúság

Modernizáció

A MÁV Nemzeti Vasúttársaság versenyképességét meghatározó elemek, stratégiai kérdései A továbblépés lehetőségei Kiindulási pontok Versenyképesség Feladatok dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

2010.09.14.

2


Vonalkategóriák

„A” kat.: 3 750 vkm „B” kat.: 2 330 vkm

„A” kat.: 3 750 vkm

„C” kat.: 2 690 vkm „A”+”B”+”C”= 8770 vkm dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

2010.09.14.

3


A Nemzeti Vasúttársaság az állami felelősségvállalás elősegítője a közlekedés területén

Stratégiai fontosságú, 100%-ban állami tulajdonú vállalat

A mobilitás, mint közszolgáltatás biztosítója

A vasúti infrastruktúra üzemeltetője Az országos vasúti infrastruktúra üzemeltetésének feltétele a működtető társaság kizárólagos állami tulajdonlása (Vtv. módosítás alatt)

Közszolgálati tevékenységből származó állami veszteség-kiegyenlítésre jogosult vállalat

A MÁV stratégiáját a közlekedéspolitikai célokkal összhangban határozza meg


2010.09.14.

4


Behatárolt piaci mozgástér

A jövőt meghatározó piaci keretrendszer: 1. Az Európai Unió által meghatározott mozgástér – a kijelölt nagyforgalmú nemzetközi folyosókra koncentrálva – homogén és átjárható infrastruktúra kialakítása és – diszkriminációmentes szolgáltatásnyújtás biztosítása meghatározott célú források és fejlesztési célok

összehangolt fejlesztéspolitikán alapuló stratégia

2. A magasabb szolgáltatási színvonalra és hatékonyabb működésére ösztönző piaci erők: – árban versenyképes – elismert vállalat – sokrétű minőségi szolgáltatásainak igénybevétele összpontosított fejlesztési folyamatok, koordináció dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

kormányzati támogatás

2010.09.14.

5


Behatárolt pénzügyi mozgástér Előírt szolgáltatási szint Kötelező díjszabás Behatárolt költségtérítés

NFM Tulajdonosi jogok gyakorlója, ágazat szabályozója

Korlátolt hitelfelvételi lehetőségek

Közszolgáltatások megrendelője

MNV Zrt.

SZOLGÁLTATÁSI MÉRET, MINŐSÉG

Kincstári vagyon használatba adója

TARIFA VISSZAPÓTLÁSI KÖTELEZETTSÉG

NGM KEDVEZMÉNYEK

Közszolgáltatások finanszírozója KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

NKH NIF Zrt.

Piacfelügyelet Piacszabályozás Üzemi szabályozás

PHD

Infrastruktúra fejlesztése

VPE Kft. Vasúti kapacitás elosztás


2010.09.14.

6


2009. évi teljesítmények – gazdasági környezet

MAKROGAZDASÁGI ADATOK (2009)

MÁV CSOPORT KIEMELT MUTATÓK

-2,4%

-4,1%

-4,6%

EU GDP -4,1%

Hazai GDP -6,7%

Hazai infláció 4,2%

Hazai ipari termelés -10,8%

KÖZLEKEDÉSI TRENDEK

Áruszállítás visszaesése, -20% átkm

Helyközi közösségi személyszállítás visszaesése, -6% utkm

A vasúti piac liberalizálása (nemzetközi személyszállítás liberalizálása 2010. január 1-től)

Forrás: Eurostat, MNB, KSH dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

2010.09.14.

7


A közösségi közlekedés valós helye a társadalomban

Externáliák figyelembe nem vétele miatt gazdaságtalanságnak kikiáltott „szükséges rossz” Versenyképtelenség, alulfinanszírozottság

A vonatkozó társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat orvosló versenyképes közlekedési mód Fejlesztés és finanszírozás


2010.09.14.

8


Versenyképesség növelésének eszközei a vasúti közlekedésben

A XXI. század mobilitási igényeit kielégítő kínálat; Közlekedési módok optimális munkamegosztása; Új utasok révén többletbevételek szerzése; Autózás egy utasra eső benzinköltségével versenyképes díjszabás; Versenyképes eljutási idő; Utazási környezet minőségének javítása; A megbízhatóság növelése; Tengelyterhelés és átjárhatósági feltételek biztosítása. dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

2010.09.14.

9


Közlekedési ágazati eszköz- és feltételrendszer

Létre kell hozni a közösségi közlekedés hazai struktúráját – Egyes alágazatok munkamegosztásban betöltött szerepének megfogalmazása; – A közúti/vasúti közösségi közlekedés látszólagos versenyét fel kell számolni; – Integrált közlekedési rendszert szükséges létrehozni.

Alágazatok közötti tarifaközösség kialakítása – Az üzemeltetési hatékonyságot eredményező egészséges közlekedési feladatmegosztás elősegítése; – Elektronikus jegyrendszer platform kialakítása, jegyek átjárhatóságának biztosítása egy elszámolóház létrehozásával; – A jogos bevétel beszedésének hatékonyságának növelése; – A közösségi közlekedésbe vetett utazói bizalom emelése.

Egységes vasúti – közúti állami szerepvállalás – Az állami szerepvállalás és – Az infrastruktúra-használati díjrendszer egységesítése a közúti és vasúti közlekedésben. dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

2010.09.14.

10


Az állami szerepvállalás és a pályahasználati díjbevételek kapcsolata

100 80 60 40 20 0

FC

FCdíjbevétel

MC+

SMC

MC

állami támogatás

%


A pályahálózat működtetők (pályavasút) költségeinek pályahasználati díjjal való fedezettsége

2010.09.14.

11


Vasúti alágazati eszköz- és feltételrendszer /1

Határozott tulajdonosi álláspont az elvárt szolgáltatási szintről – Differenciált szolgáltatások és minőségi színvonalak meghatározása; – Szolgáltatási tényezők prioritássorrendjének meghatározása; – Mindezek megrendelése és finanszírozása a pályahálózat-működtetési szerződésen és a közszolgáltatási szerződésen keresztül.

Menetrend alapú infrastruktúra-fejlesztési politika és stratégia – Új alapokra helyezett fejlesztéspolitika kereteinek hosszú távú kialakítása; – Az ebből levezetett hosszú távú fejlesztési stratégia elfogadása.

Az EU-s források maradéktalan lehívásához szükséges feltételek biztosítása (pl. önrész)


2010.09.14.

12


Vasúti alágazati eszköz- és feltételrendszer /2

Az EU fejlesztésekkel elkészült létesítmények kötelező karbantartási követelményének betartása – Az ehhez szükséges technológiák alkalmazása; – A finanszírozási szükséglet pályahálózat működtetési szerződésben való elismerése. Az üzletfejlesztési törekvések támogatása – A szervezeti és finanszírozási átalakítások folytatása; – Adósságkonszoliodáció végrehajtása; – Kiegészülve a fejlődési pályára állítással, az elért eredmények megőrzésével.

A magántőke-befogadás képességének megteremtése – kiszámítható és üzletileg megalapozott tőkemegtérülést eredményező projektek kivitelezése alternatív források bevonásán keresztül.


2010.09.14.

13


KÜLDETÉS

A MÁV vállalatcsoport jövőképe

Társadalmi közlekedési igények, valamint a szállítási igények költséghatékony kielégítése Hozzájárulás Magyarország versenyképességének növeléséhez A hazai közlekedési szektor meghatározó szereplője

JÖVŐKÉP

Versenyképes, ügyfélközpontú, a piaci lehetőségeket kihasználó közszolgáltató Megbízható, kiszámítható, legnagyobb foglalkoztató Hosszú távú megrendelés és kiegyensúlyozott finanszírozás alapján működő, önálló cégcsoport

TEVÉKENYSÉGEK

Koncentrálás az értéklánc alaptevékenységeire (személyszállítás, áruszállítás, pályavasút) A támogató tevékenységek folyamat-racionalizálása Az irányítási tevékenység szűkítése, elkülönítése Pályavasúti vállalat létrehozása

KÉPESSÉGEK, ÉRTÉKEK

Hivatástudat, szakmai elkötelezettség Évszázados vasútszakmai tapasztalat Vállalat-átalakítási menedzsment tapasztalat


2010.09.14.

14


A versenyképesség alakulását meghatározó fejlesztéspolitika

A célállapotban: A fejlesztések összehangolt módon kerülnek tervezésre (alágazatok közötti, operátorok és infrastruktúra működtető közötti, fejlesztések közötti összhang biztosítása); A projektek prioritását az elérni kívánt szolgáltatási szint és az ebből levezetett valós menetrendi igények határozzák meg; A versenyképesség növelése az intermodalitás elvrendszerének keretei között zajlik a szinergiák és az egymásra épülés alapján; A jelenlegi forráslehetőségek miatti kényszerhelyzetben a fejlesztések finanszírozásában egyes területeken jelentősebb teret tudnak és képesek nyerni az alternatív formák (vállalkozói finanszírozás, koncesszió, keretszerződések, fejlesztési hitel és kötvény). Az infrastruktúra-használati díjrendszer egységes alapon működik a közlekedési alágazatoknál, az állami szerepvállalás azonos elvek szerinti realizálódik.


2010.09.14.

15


Modellválasztás

1. Meglévő kereslethez igazodás, szolgáltatás visszafogása (lengyel-szlovák modell), 2. Bő mobilitási kínálat, autóbusszal történő összehangolás (cseh modell), 3. Óriási mobilitási kínálat, vasútra épülő közösségi közlekedés (svájci modell). Ország

Szlovákia Ô

Csehország Ò

Svájc 9

Modell

Negatív spirál, látszat hatékonyság, kereslethez igazodás

Stabil, integrált busz-vonat rendszer, irány a növekedés-fejlődésre

Sikeres közösségi közlekedés (vonat, busz, hajó, felvonó…)

Előny

Látszat gazdaságosság a személyszállításnál, kiváló kihasználtsági és egyéb fajlagos adatok

Utasvesztés megállítása, javuló működési hatékonyság

Magas részarány a közlekedési munkamegosztásból, attraktív rendszer, amelyet használnak is, bár meg tudnák fizetni az autót is

Folyamatos utasvesztés, emelkedő költségek a teljes vasúti szektorban

Kedvezőtlen fajlagos mutatók a személyszállításban (pl. ülőhely-kihasználtság)

Sok évtizedes elkötelezett és költséges építkezés eredménye; rideg mérnöki konstrukció, kompromisszumok nélkül

Ô Ô Ò Ò

Ò Ò Ô Ô

Ò Ò Ô Ô

Hátrány

Eredménytényezők - Változó költség - Menetdíjbevétel - Fajlagos állandó költség (vonatonként) - Teljes vasúti szektor támogatásigénye


2010.09.14.

16


Alágazati szerepek a modellben

A minőségi vasút alkotja a gerinchálózatot, hiszen: A vasút drága: igazán a létezése, nem a használata költséges → használni kell; Az autóbuszra épülő közlekedési rendszer az egyéni közlekedéssel korlátozottan versenyképes; A vasúti forgalom legnagyobb része a gerinchálózaton zajlik; Fővonalaink többsége része az európai korridorvonalaknak; Az EU komolyan támogatja a korridorfejlesztést.

A rendszerben az autóbusz-közlekedés a fejlett országokban jól bevált módon új alternatívát nyer, aminek két pillére: A fővárosba irányuló kínálat ésszerűsítése (gyűjtő-terítő funkció a kötöttpályás közlekedés kiegészítéseként); Az interregionális és regionális kínálat bővítése (domináns pozíció a buszközlekedésé).


2010.09.14.

17


Személyszállítási szolgáltatási lánc

A versenyképes közlekedési lánc leglényegibb eleme a háztól-házig való eljutás ideje, ami három módon csökkenthető: Gyakoribb járatkövetés (szolgáltatásfejlesztés) Jól szervezett csatlakozási rendszer (szolgáltatásfejlesztés) Rövidebb menetidő (infrastruktúra- és járműfejlesztés)

Ù „szoftver” Ù „szoftver” Ù „hardver”

Bázis a szolgáltatás tervezéséhez: Kínálati menetrend, gyakori eljutási lehetőségek. A magas állandóköltség miatt vasúton az ütemes menetrend gazdaságos és versenyképes. Ütemes menetrend közúton is célszerű, főleg a vasútra ráhordó forgalomban. Az integrált közúti-vasúti menetrend, azaz a mobilitási kínálat rendszere határozza meg a fejlesztéseket. Határköltség alapon a csúcsidei kapacitásokat völgyidőszakban is mozgathatjuk a mobilitás, a versenyképesség érdekében. Peremidőszakok közlekedési gyakorisága határköltség-határbevétel alapon meghatározott.


2010.09.14.

18


Áruszállítási szolgáltatási lánc

Az áruszállítás helye a menetrend alapú infrastruktúra-fejlesztésben: 80/20-as elv: az áruforgalom döntő többsége a nemzetközi korridorszakaszokon összpontosul (azaz a tehervonatok 80%-a a hálózat 20%-ára összpontosul); Egyedi helyi igények. Vizsgálati körbe kell vonni az áruszállítás távlati igényeit is.

Ù EU fejlesztések Ù Egyedi fejlesztések Ù Menetvonalkatalógus

Bázis a szolgáltatás tervezéséhez: A vasúti áruszállítás növelése emeli a Hálózat Hozzáférési Díj (HHD) bevételeket, csökkenti az állami költségtérítési igényt. A közutak terheléscsökkenése megtakarítást eredményez az állam számára a fenntartási-felújítási költségekben. Kedvezőek az addicionális társadalmi hatások is (pl. környezetvédelem, baleseti ráta csökkenése, stb.). Ennek lehetőségét elsősorban a tranzit forgalomban kell kihasználni (pl. ROLA), de lehetséges lenne az export-import területén is. Politikai lépések a vasút fenntartható fejlődéséért. Az Eurovignette direktíva témakörébe illeszkedő lehetőségek erősítése (valós verseny). dr. Mosó Mosóczi Lá László szló

2010.09.14.

19


Első lépések a fejlesztéspolitikában megfogalmazottak alapján

1.

Központi megrendelés és ellenőrzés az alágazatok esetében

2.

Összehangolt közúti és vasúti közlekedéspolitika

3.

Integrált országos ütemes menetrend megrendelése és teljesítése

4.

Menetrend alapú gördülőállomány és infrastruktúra-fejlesztés

5.

Koncentrált szolgáltatás, fókuszált elvárások és megfelelések

6.

Kínálati rendszernek megfelelő hatékonyabb, termelékenyebb járműfelhasználás

7.

Korszerűbb értékesítés (csatornák – hardver, tarifa – szoftver)

8.

Állomási szolgáltatások fejlesztése, épületek állapotának javítása

9.

Integrált technológiai és üzleti tervező rendszerek az eredmények kiszámítható biztosítása érdekében


2010.09.14.

20


Köszönöm megtisztelő figyelmüket


2010.09.14.

21

A MÁV Nemzeti Vasúttársaság versenyképességét meghatározó elemek, stratégiai kérdései A továbblépés lehetőségei

Recommend Documents