A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátra déli előterében a pliocén korú lignittelepek több helyen már 16 mélységben megtalálhatóak. A lignitet először Rózsaszentmárton határában már a szabadságharc előtti években kis lejtősaknákon keresztül időszakosan bányászták. Az első üzemszerű bánya 1908-ban kezdte meg működését, de ez az I. világháború alatt szünetelt. 1918-ban a Kovaföld Művek Rt. megvette és újranyitotta a bányát, innen biztosította a Gyöngyöspatai Kovaföld gyára részére a tüzelőanyagot. 1918 év végén megalakult a Mátravidéki Szénbányák Rt. átvette a Rózsaszentmártoni bányát és jelentős geológiai kutatásokat végzett. Ennek eredményei alapján három új lejtősaknát mélyítettek, kötélpályát építettek Apcra, a vasútállomásra. 1920-ban ahidrálót és 440 kW-os villanytelepet is létesítettek. A rózsaszentmártoni bányászkodás tapasztalatai, eredményei alapján Hatvan és Gyöngyös környékén is megindult a földtani kutatás és a lignittermelés. A II. világháború alatt a termelés fokozatosan csökkent, az ostrom alatt a termelés megszűnt, a bányatérségeket óvóhelyként használták. A Budapest Székesfőváros 1940-ben kezdte meg egy erőmű építését a Zagyva folyó partján, Lőrinciben. A főberendezésekkel felszerelt erőmű a második világháború végén szovjet katonai fennhatóság alá került. Gépeit leszerelték és háborús jóvátételként 194546-ban a Szovjetunióba szállították. A lignittermelés ennek ellenére 1945 októberében, a tél beállta előtt minden bányában újra indult. 1946. április elsején államosították a bányákat és a Párt (MDP) irányításával megindult a szállítás gépesítése, a villamosítás, a bányászlakások építése. A volt bányatulajdonosok félreálltak, a műszaki szakembereket megfélemlítették, szabotázzsal vádolva perbe fogták, néhányat közülük elítéltek. A bányászok élelmiszerellátását a karhatalom megszervezte, bevezették a földalatti pótlékot, a szénjárandóságot, a korkedvezményt és a hűségpénzt Az építkezéseken rabok, a földalatti bányákban politikai foglyok is dolgoztak. Pernyepuszta helyen kisebb város, Petőfibánya létesült és itt volt az új vállalat központja 1969-ig, Itt egy új bányát nyitották, a Petőfi altárót, volt itt szénosztályozó, és gépműhely is. A szén javát a lakosság kapta a többit innen szállították drótkötélpályán Lőrincibe, a Mátravidéki Erőműbe, melynek újjáépítése a Hároméves Tervben megkezdődött. 1949. július 1-én megalakult a Mátravidéki Erőmű Vállalat. A villamosenergia szolgáltatás 1949. július 25-én megindult, de a 128 MW teljes kapacitás, csak az üzemzavarok kiküszöbölése után 1954-ben lépett be teljes biztonsággal. Ez volt akkor Magyarország legnagyobb
működő erőműve. Amikor 1973-ban az Ecsédi külfejtés szénvagyona kimerült, megszűnt a lignitbeszállítás, ezért néhány kazánt olajtüzelésre építettek át. Végül 1999-ben egy 170 MW-os gázturbinás erőmű létesült itt. Visszatérve Ecsédre, ahol az ország első, jelentősebb külfejtéses bányaüzeme 1956-57-ben kezdte meg a széntermelést a II. világháború előtt gyártott, leamortizált gépekkel, mint pl. a német merev felsővázas, sínen-járó, meriték-létrás kotrókkal (VM-1, VM-2, VM-5) használt forgó felsővázas hegybontós és vonóvedres kiskotrókkal, dózerekkel, nyesőládákkal, de dolgozott itt a Szuezi csatorna kotrásánál használt francia lépegető exkavátor is. A nyitóárok Ecséd északi határában, a szűcsi völgyben létesült és a Szücsi mélyműveléses bányamezők 7,5 m vastag telepeit fejtette. Az átlagosan 30 m vastag fedő meddő hányóra szállításara a szintenként kiépített 1200 és 1400 mm-es gumihevederes szállítószalag rendszereken történt. A lignit kiszállítása kezdetben 800 mm-es szállítószalagon történt, a Petőfi altárón keresztül . Ez jó műszaki megoldás volt, de nem volt megoldott a termelés mérése és ez sok elszámolási konfliktust okozott. Nehéz volt bizonyítani a külfejtéses bányászat gazdaságosságát, előnyeit a drágán gépesített altárói frontfejtésekben termelt mélyműveléssel szemben. Az első jelentősebb műszaki fejlesztés a mélyművelésű Szücsi X. aknában, 1959. november 26-án, a 31 halálos áldozatot követelő bányaszerencsétlenséget követően történt. 1959-ben termelésbe állt az első új marótárcsás kotrógép (MT-1) és 1960-ban a HK-1 hányórendezőgép, amelyet az NDK-ban (Lauchhammer) gyártottak és a külfejtésen szereltek össze. A külfejtés víztelenítése a két oldalrézsű alatt kihajtott, fával biztosított vízvágatokból történt. A főtébe telepített perforált csővel bélelt ejtőcsövek a rétegvizeket megcsapolták és a bányavíz kiemelése a legmélyebb ponton létesített szivattyútelepből történt. A rétegvíz nem volt sok, de a hóolvadás és a nagyobb záporok többször okoztak jelentős üzemzavart. Katasztrofális méretű vízelárasztást okozott 1963 márciusában a két hét alatt elolvadt vastag hóréteg. A gátak emelése, az átemelő szivattyútelepek létesítése, a csövek szerelése tíz napig éjjel-nappal folyt, de Tatabányáról, Dorogról nem küldték el időben a tartalékszivattyúkat, a mélyműveléses lobby szándékosan hagyta cserben a külfejtést. Az Ecsédi külfejtés termelése már 1964-ben elérte az évi egymillió tonnát, a szén átlagminősége 6860 KJ/kg volt. Az 1957-1973 között lefejtett szénvagyon 14 millió tonna volt. A gépek jelentős részét átszállították Visontára és ott felújítás után újra termelésbe állították Már 1973-ban megkezdték a területet rekultiválását, a véggödörben horgásztavat létesítettek.
Az ecsédi sikerek és tapasztalatok alapján a tervezett Gagarin Hőerőművet (ma Mátrai Erőmű Zrt.) kiszolgáló Visontai külfejtés - Thorez bánya - beruházása 1962-ben megkezdődött, és a nyitóárok létesítése tán 1964-ben már szenet termelt lényegesen olcsóbban (hő értékre vetítve fél áron), mint a Mátraaljai Szénbányák mélyművelési üzemei. Az utolsó mélyműveléses üzem bezárása utáni évben, 1969-ben az addig veszteséges Szénbányák évi 300 millió Ft nyereséget ért el. Az eredeti terv szerint a 600 MW-os Gagarin Hőerőmű célbányájaként, évi 7,4 millió t termeléssel számolva a 186 millió t szénvagyont 25 év alatt termelték volna ki, de ezek a tervek számoltak a Visonta község alatti 25 millió t szénvagyonnal is, ezt azonban a tatabányai mélyműveléses szénlobby segítségével megakadályozták. A bányaberuházás 1973-ban fejeződött be és az Ecsédről áttelepített gépekkel a széntermelés már 1974-ben a 5,76 millió tonna volt. A mélyműveléses lobby nyomására a Gazdasági Bizottság módosította a terveket, az erőmű kapacitását 2 db 100 MW-os blokkal megfejelte és lehetőséget adott a nógrádi mélyműveléses bányáknak évi egy millió t barnaszén beszállítására. Visonta nehéz időket élt át, gazdaságossága majdnem a nullára csökkent, mert új bányamezőt (Ny-i bánya) kellett nyitni kikerülve Visonta községet és a Nógrádból be nem szállított szenet is vért izzadva kellett pótolni. Nem véletlen, hogy mindez 1975-ben történt, amikor a külfejtéses Bükkábrányi Energetikai Kombinát, illetve a mélyműveléses Eocén program között kellett a kormánynak dönteni, - az NDK-val kooperációban gyártott-szerelt korszerűen gépesített lignit külfejtések gazdasági előnye már csak 10-15% volt - az agyonkarcsúsított költségelőirányzatú mélyműveléses bányákkal szemben, ahova nyugati importgépek beszállítását tervezték.(és a Bicskei Gyűjtő-erőművet!) Mint tudjuk az Eocén program győzött. E döntés azt sem vette figyelembe, hogy a Visontai külfejtés minden tekintetben korszerűbb és nagyobb kapacitású, volt, mint Ecsédi. Itt már 1200, 1400 és 1600 mm-es szállítószalagok üzemeltek, nagyobb marótárcsás gépek végezték a jövesztést, volt közvetlen átrakó rendszer, ami a legalsó széntermelő szint és gépek fölött üzemelt. A víztelenítést is gazdaságosabban, jobb hatásfokkal végezték a szűrő kutak. A víz kiemelése sem zsompból, hanem a telepek alatti vízvezető rétegbe levezetve, gyűjtve búvárszivattyúval emelték, emelik, külön az ivóvíz minőségűt, amit a helyi vízművek hasznosítanak. A külfejtés termelése 1975-85 között, az erőmű mindenkori igényeit teljes mértékben kiszolgálta, évente 6,1-7,4 millió t-t termelt Amikor 1985-ben bebizonyosodott, hogy az Eocén program két legnagyobb üzeme Nagyegyháza és Mány az előirányzott termelés töredékét sem képes termelni, a szénbányászat a csőd szélére került.
Ekkor Dr. Kapolyi László miniszter Bükkábrányban egy kis külfejtés megnyitását engedélyezte (az 553 millió t készlettel rendelkező szénmezőből mindössze 100.000 t éves termeléssel) erőmű építését még ekkor sem. Különben a mélyműveléses szénlobby politikai erejét bizonyítja, hogy ellen tudott állni a Gagarin Erőmű és a Thorez külfejtés kombináttá szervezésének 1972-től 1992-ig csak azért, hogy a külfejtés nyereségét a szénbányászaton belül át tudja csoportosítani a gyenge mélyműveléses bányák részére „népgazdasági érdekből”. A Bükkábrányi Külfejtés szénvagyona nagyobb (legalább kétszerese), jobb a minősége (kb. +15%), és kisebb a letakarási arány is, mint Visontán. Hátránya, hogy a legközelebbi erőmű (Visonta) 60 km távolságra van és a szállítás csak vasúton oldható meg. A nyitást 1985ben vállalati beruházásként a kisebb visontai gépek átszállításával kezdték, de már ebben az évben 70.000 t szenet értékesítettek. A Kormány ígéretet tett évi 2 millió t kapacitású géppark finanszírozására, de ennek folyósítását évről évre halogatta. Végül 1990. január 3 és február 7 között a 3. főúton vonultak át a nagygépek Visontáról Bükkábrányba és már ebben az évben megközelítette a termelés az előirányzott 2 millió tonnát. Amikor 1993. április 1-én a Bánya és az erőmű integrációja megtörtént, Bükkábrányban a kapacitás (és termelés) már 3 millió t volt. Az integrációt a bányavállalat traumaként élte meg. Felszámolásra, kiszervezésre került több melléküzemág, a gépek, kiépített bányászati létesítmények ténylegesnél alacsonyabb értéken kerültek átvételre. Ennek ellenére a Mátrai Erőmű versenyképessé vált fejlődésnek indult, vezetése kitűnő szakemberekből állt. Semmi nem indokolta a Horn kormány idején 1995-ben a Mátrai Erőmű kombinát eladását az RWE-nek.(A részvényesi struktúra jelenleg: RWE 50,92% MVM 26,15% EnBW 21,70% és egyéb 1,23%) A privatizációs szerződés feltételei igen kedvezőtlenek. Az Ecsédi, Visontai és Bükkábrányi külfejtések szakemberei, gépészei akkor már több mint 30 éves kooperációban gyártották, szerelték a gépeket a keletnémet partnerekkel, sajnálatos, hogy őket a privatizáció előkészítéséből kifelejtették. A Mátrai Erőmű eredményei az elmúlt 20 évben is kiemelkedőek, ami elsősorban az innovatív magyar menedzsmentnek köszönhető. A Mátra-Bűkkaljai lignitkészletek kerekítve 2013. XII. 31-én Visonta bányatelek 158 millió t feltárt Bükkábrány bányatelek 398 millió t feltárt Nagyút-Kál 1 302 millió t előzetesen kutatott Kápolna-Kelet 177 millió t előzetesen kutatott Karácsond-Ludas 141 millió t előzetesen kutatott Nagyréde 476 millió t előzetesen kutatott összesen 2 652 millió t
Nyugat-magyarországi lignitkészlet kerekítve 2013. XII. 31-én Torony I. Torony II.
638 millió t 544 millió t
részletesen megkutatott előzetesen kutatott
Magyarország lignitkészlete mindösszesen
3 834 millió t
Budapest, 2014. november 2. Beke Imre bányamérnök E-mail:
[email protected] (Az esetleges észrevételeket megküldeni.)
a
szerzőnek
közvetlenül
kérjük
A Mátrai Erőmű ZRt. bemutatása Orosz Zoltán 2014.11.04.1
A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely
Tulajdonosi struktúra
Mutatók Beépített teljesítm.
950 MW
Értékesített vill. en.
5 403 GWh
Nettó árbevétel
92,3 mrd Ft
Eredmény
10,5 mrd Ft
Létszám
2 096
(2013. üzleti év)
RWE Power 50,9%
Egyéb 1,2% MVM 26,2%
EnBW 21,7%
> Alaptevékenység: Villamosenergia-termelés barnaszénből (2x100 MW; 1x220 MW; 2x232 MW), valamint gázból (2x33 MW) [90% szén; 8% biomassza; 2% gáz]] > Kb. 17%-ban részesedik a magyar villamosenergia-termelésből > Széntermelés két saját tulajdonú bányában (Magyarország legnagyobb lignit-előfordulása) > A bánya- és erőmű teljesítményének megtartása retrofit-projektekkel > A jövőbeli erőműfejlesztések kidolgozás alatt > Az aktuális kihívásokat a CO2-politika és a villamosenergia-piaci változások jelenti
2
A Mátra Visontai és Bükkábrányi bányái biztosítják az Erőmű és a lakosság tüzelőanyag ellátását és évente 500e tonna exportra kerül
Lakossági szénellátás:
350.000 t/év
Ellátott családok száma:
100.000
Szezonális munkahely teremtés:
Bükkábrány külszíni fejtés
400
Visonta – Mátrai Erőmű Széntermelés:
950 MW
Meddő: Szénvagyon:
Visonta külszíni fejtés
Átszállítás: 3,5 mill. t/év Széntermelés:
5.0 mill. t/év
Meddő:
42.9 mill. m³/év
Szénvagyon:
384 mill. tonna
0
10 km
4.3 mill. t/a 25.1 mill. m³/a 387 mill. t
Leművelt bányaterületek Művelés alatt álló terület Lehatárolt bányatelek
Romániai szénexport Nagyvárad (Oradea) irányába: 500.000 t/év
Nagyvárad
Új bánya létesítése nélkül a Mátra 2060-ig működhet 3
Az Erőmű főbb mutatószámai
Termelés: Kapacitás:
6.164 GWhbruttó Lignit/bio 2 x 100 MW Lignit/bio 1 x 220 MW Lignit/bio Gáz
2 x 232 MW 2 x 33 MW
4
Hazai termelés alakulása 2013-ban
Forrás: Dr. Stróbl
5
Az export-import szaldó alakulása 2012-től napjainkig Export-Import Szaldó 45%
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
Forrás: MEKH, MAVIR
6
A Mátra az elmúlt években kiszélesítette integrációját az iparral és a mezőgazdasággal A kénleválasztás (FGK) mellékterméke a gipsz. A jó minőségű FGK gipszből a Rigips évente 20 millió m2 gipszkartont állít elő, melyet nemcsak Magyarországon, hanem az egész Közép-Európában értékesít. A gipsz további felhasználása építőipari anyagok előállítására részben a Baumit mátrai telephelyén történik (alfa félhidrát-előállítás); a fennmaradó hányad a cementgyárak részére kerül értékesítésre, és biztosítja a hazai cementgyártás versenyképességét. További hasznosítás a mezőgazdaságban. A tüzelés során keletkező pernye a cementgyárak részére kerül értékesítésre, mely a FGK gipsszel együtt a cementgyártás egyik alapanyagává vált. Környezetkímélő hatása miatt az útépítésben és a bányák tömedékelésében is használják. Az erőművel szimbiózisban működik a Zöldolaj BB Zrt. biodízel üzeme, mely a térségben termelt repcéből állít elő üzemanyagot a MOL számára. A melléktermékek részben az állattartásban, részben az erőművi zöldáramtermelésben hasznosulnak. A Mátra a zöldáram-termelésre évente 500.000 tonna biomasszát, mezőgazdasági hulladékot (ártéri hulladékok, gyümölcsfa-nyesedékek, gyümölcs- és gombatörkölyök, gombakomposzt, ocsú, fűrészpor, szőlővessző, stb.) hasznosít, melyet külön telephelyen keresztül juttat az erőműbe. 7
A Mátrai Erőmű Ipari Park cégei
>260 ha
Adatok
>24 betelepült cég >1870 munkahely >Bővítési lehetőségek
8
Az Ipari Park növeli a hatékonyságot és a foglalkoztatást Zöldolaj BB Zrt.
MT-Wheat Búzafeldolgozó Kft
> 40 Et/év növényolaj > Biomassza tüzelőanyag > Gőz, villamosenergia
> Keményítő gyártás > 1000 TJ gőz, 77 GWh/a villamosenergia vásárlás
Geosol Kft
Duna Fejlesztési Kft
> 500 Et/év biomassza előkészítés > Villamosenergia > Új telephely: szennyvíziszap szárítás + biomassza feladás – 9 GWh/a villamosenergia igény
> 60 M liter/év bioetanol > Biomassza tüzelőanyag > 600 TJ Gőz, 12 GWh/a villamosenergia igény
Rigips Kft > 20 millió m2/év gipszkarton > Villamosenergia > REA gipsz
Baumit Kft > 100 Et/év Alfa-félhidrát > Gőz, villamosenergia > REA gipsz
Alapanyagellátás
A Mátrai Erőmű Ipari Park főbb adatai > 260 ha terület
> több, mint 20 mrd Ft beruházás
> 24 letelepedett cég
> 774 közvetlen munkahely
> 26 fiók cég
> 1500 közvetett munkahely
> évi 100.000 tonna pernye és
>300.000 tonna gipsz értékesítés
>Pernye cementipar (Magyar / Szlovák) >Gipsz - nemes vakolat gyártás (BAUMIT) - falazóelem gyártás (YTONG) - Gipszkarton gyártás (Saint Gobain RIGIPS) - egyéb (talajjavítás, alumínium ipar)
Működési feltétel biztosítása
>Villamosenergia, gőz, víz: az ipari parki fogyasztók ellátása >Egyéb szolgáltatások
9
Villamosenergia-termelésre felhasznált biomassza mennyiség [Millió GJ]
A Mátrai Erőmű hozzájárulása a biomasszából termelt villamos energia részarányának teljesítéséhez 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2005 2010 2011 2012 2013 Teljes hazai energetikai célú megújuló felhasználás Hazai biomassza felhasználás vill.energiára 50MW feletti erőművek Mátrai Erőmű biomassza felhasználása A Mátrai Erőmű 2004 óta jelentős mennyiségű biomasszát használ fel, ami gerincét alkotja Magyarország biomassza alapú villamosenergia-termelésének. Az elmúlt időszak nagyerőmű leállásai és bezárásai révén napjainkra szinte egyedül maradt a piacon, az időszakosan termelő biomassza alapú távfűtőművek mellett. Egy biomassza alapú erőmű létesítése 4-6 évet igényel, a jelenlegi környezetben azonban nem vállalkoznak erőművek létesítésére.
A hazai biomassza forrásra alapozott erőművek létesítésére vonzó környezetet kell teremteni, addig is a meglévő biomassza felhasználást támogatni kell Forrás: MEKH, MAVIR
10
Biomassza-alapú zöldáram-termelés Biomassza felhasználás bemutatása
Biomassza felhasználás
> Alaptevékenység: Villamosenergia-termelés barnaszénből. (2x100 MW; 1x220 MW; 2x232 MW), valamint gázból (2x33 MW). [90% szén; 8% biomassza; 2% gáz]
PJ
> A Mátra 2004-től kezdte meg blokkjaiban a biomassza tüzelést, elsőként húsliszt együttégetéssel. Az utóbbi években a hazai megújuló termelés több, mint 20%-át biztosította > Az erőmű zöldáram-termelésre évente közel 400.000 tonna mezőgazdasági hulladékot (ártéri hulladékok, gyümölcsfa-nyesedékek, gyümölcs- és gombatörkölyök, gombakomposzt, ocsú, fűrészpor, szőlővessző, biomix stb.) hasznosít, melyet külön biomassza fogadó/feladó telephelyen keresztül juttat az erőműbe.
A Mátrai Erőmű biomassza felhasználása és KÁT értékesítése 2004 - 2013.
8 7 6 5 4 3 2 1 0
GWh 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.
> A Mátrai Erőmű ZRt. a kötelező átvételen felül is termel megújuló energiaforrásból villamos energiát, amit a szabad piacon értékesít. 2013ban az összes megújuló alapú villamos energia termelése 547,2 GWh volt.
biomassza felhasználás
KÁT értékesítés
Nemzetgazdasági előnyök
Felhasznált biomassza féleségek TJ 8 000 7 000
EGYÉB
6 000
LÁGYSZÁRÚ
5 000
FAAPRÍTÉK
4 000 3 000
KORPA
2 000
BIOMIX
1 000
HÚSLISZT
> A térségi biomasszák és energetikailag hasznosítható hulladékok átvétele > Kialakult biomassza felvevőpiac, amely több mint 2700 termelőnek és családnak biztosít munkahelyet és bevételt > A hazai megújuló részarány biztosításának egyik jelentős szereplője
0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.
11
A Mátrai Erőmű fenntartható biomassza programja Hagyományos biomasszák. A Mátra közvetlen térségében a mezőgazdasági termelés során évről évre keletkező biomasszák: szőlővenyige, gyümölcsfanyesedék, ártéri hulladékok, gombakomposzt, szalma, stb. Gabonatörkölyök, szeszmoslékok a Mátra ipari parki üzemeiből. A biodízel- és a bioetanol-szesz-gyártó üzemek évente 5-600.000 tonna gabonát dolgoznak fel, amelyből kb. 200.000 tonna melléktermék (gabonatörköly, szeszmoslék, repcepogácsa) keletkezik. A hazai mezőgazdasági, erdészeti, vágástéri és háztartási hulladékok magas biomassza tartalmú hányadának energetikai hasznosítása, összhangban a kormányzati stratégiával. Energiaültetvények. A Mátra a 2007. évben megkezdett nagyminta-kísérlete (20 ha) alapján a társaság akár 100 hektáron is telepíthet fás szárú energiaültetvényt, de amennyiben a Mátra 30 km-s térségében kb. 30.000 ha energiaültetvény létesül, melyből a Mátra hosszú távú szerződéseken keresztül jelentős mennyiséget tud felvásárolni.
A Mátra a biomassza-hasznosítás révén a CO2 kvóta költségek a mezőgazdaságban hasznosulnak 12
KÉRDÉSEK
[email protected] 13
