221 9
Pelle Jáno s
A makói zsinagóga lángja i Ha van Magyarországon vidéki város, mely a szociológusok és politikusok kedvence volt az elmúlt évtizedek ben, akkor Makó az . A harmincas éve k végén a városban lezajlott politikai események egy országos horderej ű , s bizonyos áttételeken keresztül mái g ható társadalmi mozgalomra gyakoroltak befolyást . Makón ringott a „nép i politizálás” bölcs ője, s ez a nyugat i megfigyel ő k számára máig felfoghatatlan eszme gyökerei vitathatatlanu l ide vezetnek . Makó határában, a Maroson horgonyozták le azt a homok szállító dereglyét, melyen megalapították a kés ő bb „írók pártjának” is nevezett Nemzeti Parasztpártot . Utasai között ott volt a város híres szülöttje, Erdei Ferenc, a kés ő bbi miniszter és akadémikus, akinek tragikus sorsa a paraszti kollektivizmus és polgárosodá s feloldhatatlan ellentétét példázza . Féja Gézával együtt ő volt az, aki megnyilatkozásaival az értelmiségi közvélemény figyelmét Makóra irányította . Ezek nyomán a „népi értelmiség” j ó része egyfajta mintát, polgárosodás i modellt látott a városban . Fél évszázadnak kellett eltelnie, míg e jele s szerzők, fő ként Erdei Ferenc nagyív ű eszmefuttatásai mögül el ő t ű nt az a hihetetlenül szívósnak bizonyuló, s mé g most, a rendszerváltás után is politikai programtöredékek formájában jelentkez ő öncsalás, melyre Erdei Ferenc egész életm űvét építette .
Polgárosodás , politikai széls őségek között Makó figyelemre méltóan strukturált társadalmi és dinamikusan fejl őd ő gazdasági életében az 1880-as évek ót a több egymásnak is ellentmondó tendencia volt megfigyelhető . A városban
országos viszonylatban is egyedüláll ó Kossuth-kultusz honosodott meg, mel y töretlen ellenzékiségben, a kuruc hagyományok dacos ápolásában nyilvánult meg . Az országos horderej ű politizálás hagyománya ekkor, a kiegyezé s utáni évtizedekben alakult ki : az 1875 ben megalakult 48-as Függetlenség i (Kossuth) Pártnak, mely Tisza Kálmán legerősebb ellenzékét alkotta , Makó lett a fellegvára . E párt legendá s képvisel ője, Justh Gyula 1884-t ő l egészen 1917-ig képviselte Makót az Országgy ű lésben . A népbarát, radikáli s és izzóan ellenzéki földbirtokos mellet t (akirő l Ady verset írt, s aki Károlyi Mihállyal is összefogott) figyelmet érdemel a város régi képvisel ője, aki a z 1884 . júniusi választásokon Justli el- 8 1 lenfele volt . Száll Györgyrő l, e kevésb é ismert, de szintén befolyásos makó i politikusról van szó, aki az emléke?etes választásokon az Istóczky Gy ő z őféle Országos Antiszemita Párt színei ben indult . Érdemes felidézni Szál l György választási beszédét, már csa k azért is, mert érvei a huszadik században is hatottak . „Száll György június elején mondotta el beszámoló beszédét . Utjára elkísérte Csatár Zsigmond és Szemnec z Emil . A szónok ősi szokás szerint . a haza pusztulásán kesergett : a keresztény földbirtokra egyre nagyobb adóteher nehezedik, : a földm űves osztál y pusztul, a birtokokat egymás után árverezik el, vagy jobb esetben enélkü l cserélnek gazdát . S itt rátért a zsidó-kérdés tárgyalására is : az igazi veszedelem a zsidó t ő ke, amely tönkretesz i a földm ű vest, a keresztény iparost . Ki jelentette, hogy sürgetni fogja a zsidó kérdés törvényes megoldását . Után a Szemnecz Emil mondta el széls őségesen demagóg beszédét . A lakosság rúg-
r etlensé ' érzelmeir ől szólva kijelen tette ::te »Az Alföld népe mindig a függetlenség oldalán harcolt, és mégis ma , amikor a polgár feje fölül a fedelet , lába alól a földet elragadja a zsidó, ke nyerén az adóvégrehajtó osztozkodik , lejönnek a zsidó prófétái, hogy kormány-, vagy inkább sakterpárti jelöltet választassanak«" ' A választásokon, ahol végül Just h Gyula jutott a mandátumhoz, Tarnaky Gedeon kormánypárti jelölt június 8- i gyűlését az antiszemiták megzavarták . A felheccelt népet gyalog- és lovas rend ő rök kardlappal oszlatták szét, s az összet ű zéseknek több súlyos sebe sültje volt, köztük egy csend őrő rmester is, akit lehúztak a lováról és össze vertek . Bár IstóczkY pártja a makó i mandátumot elveszítette, nem férhe t kétség, hogy az antiszemiták leger ősebb választási aduja, a zsidóellene s propaganda és a vérvádas izgatás maradandó nyomokat hagyott a váro s közéletében . A XX . század harmincas évekig töretlenül fennmaradó antiszemita és ellenzéki hagyományhoz az 1890-e sévekbncatloz-grási ta mozgalmak „radikálisan egyenl ő sí t ő ” tradíciója, mely a szervezett kubikosok közvetítésével vert gyökeret a városban, nem sokkal azután, hogy Istóczkyék let ű ntek az országos politik a színpadáról . Ettő l kezdve a hagyományosan ellenzéki többségű Makó ké t legerő sebb pártja a 48-as Függetlenségi (Kossuth) Párt és a Szociáldemokrata Párt volt . E két politikai er ő els ő sorban a zselléreket, kisbirtokosokat, a hagymatermel ő ket és a kubikosoka t tömörítette, más helyeken is létrehozott olvasókörei " révén, részben radikálisan nemzeti", részben pedi g „osztályharcos” alapon . Párthíveik körében azonban nyilvánvalóan továbbéltek az 1880-a s években felszított antiszemita érzelmek is, ahogy ez a Viharsarok számo s '
Kubinezky Judit : A politikai antiszemitizmus Magyarországon (1875-1890) . Kossuth, 1976, 202, o .
agrárszocialista megmozdulásán kifejezésre is jutott . Számos adatunk va n arról, hogy Makón és környékén meg lehető sen elterjedt a vérvádhisztéria , a , ► néPi antiszemitizmus", ami ebben a politikailag aktív közegben egyszerr e irányult a labanc" Tisza István és a z MSZDP zsidó és internacionalista" vezetése ellen. Ugyanakkor Makón — úgy, ahogy az országban másutt is — a jelentékeny gazdasági és közéleti súlylyal rendelkez ő zsidók a kormánypártot támogatták . Makó népessége vallási megoszlásáról szólva érdemes összevetni az 1891 es és az 1910-es népszámlálás adatait . Ezekb ő l kitű nik, hogy a dinamikusan fejl ő d ő város lakóinak száma húsz é v alatt 32 663-ról 34 918-ra n ő tt . Ez id ő alatt a törzslakosságot képező reformátusok száma némileg csökken t (1891 : 17 1741910 : 16 968), ugyanakkor a római katolikusok száma emelkedett (1891 : 12 215, 1910 : 13 751) . Az eltelt két évtizedben emelkedett a zsidók száma is (1891 : 1277, 1910 : 1928) , de a népesség felekezeti megoszlásában sem ez id ő alatt, sem késő bb ne m ment végbe olyan jelent ő s arányeltoló dás, mely önmagában indokolta voln a az antiszemitizmust . Makó feltű nően élénk politikai é s szellemi életére a város gazdasági dinamizmusa ad magyarázatot . A települést kedvez ő földrajzi helyzete kereskedelmi központtá tette, s a század fordulóra jelent ő s kapacitású gő zmalmok, fürészüzemek, gépjavító miíhel Yek , tégla- és cserépgyárak, konzerv gyárak, szeszfőzdék létesültek . Az em lített üzemek egy része — a boltokho z és a vendéglátás egységeihez hasonlóan — jórészt a zsidó vállalkozók kezében volt. A „zsidó t őke” hasonló formá t öltött az Alföld számos egykori mez ővárosában, ahol a törzsökös polgársá g szinte egyáltalán nem volt jelen . Makó sajátosságát az adta, hogy a hagyma termesztés révén egy olyan sajáto s gazdasági ágazattal is rendelkezett , mely lehet ő vé tette a polgárosodás fel gyorsítását, azt, hogy az egykori zsel-
lérekb ő l és szegényparasztokból né hány évtized alatt viszonylag jómódú , népi gyökerű kisvállalkozói réteg fejl ődjön ki . A hagymát azonban, bármilyen ki váló min őségű volt, el is kellett adni . A hagymakeresked ők között azonba n egészen más felekezeti arányok érvényesültek, mint a termel ők között . A makói hagymakeresked ők túlnyom ó többsége zsidó volt . Azok a cégek, melyek a század első évtizedében már jelent ő s külföldi piacokat is képesek voltak megszerezni a makói hagyma számára, mind zsidók vállalkozásai voltak. Elég, ha csak a legdelentő sebbeke t soroljuk fel a város 1936-ban bejegyzett 84 hagymakeresked őjéb ől : Adle r József, Tibor, Iván• Ehrenfeld Hermann, Engel Jakab, Feig Dávid, Fleisig Ede, Friedman Simon, Godinge r Mayer, Grünberger Nathan, Gutmann Lipót, HalPern Jakab, Hauer Lipót , Klein Ferdinánd, Márton, Salamon , Gábor ; , Kleinman Vilmos, Koch Róza , Kohn Abrahám és Mór, Krohnfeld Dávid, Kuhn Ililel Landeszmann József , Langfelder' Vilmos, Langer Mózes é s Salamon, Paskesz Antal, Perlmutte r Ferenc, Izsák, Lipót, Salamon és Markusz ; Rosenberg Mózes, Zoltán, Salamon, Ern ő és Izrael• Seidenfeld Izsák , Simon József és Salamon, Steigman Henrik, Strausz Lipót, Mózes, Salamon ; • Stuhl Pinkász, Katz Lipót, Weinberger Vilmos, Weisel Efraim, Weis z Béni, Weber Ferdinánd, Wertheime r Jakab, Zeicher Lajos . 2 A falukutató írók, a népi szociográfusok által a harmincas években az egész országra érvényes polgárosodás i modell, a makói utópia elképzelhetetlen lett volna e zsidó keresked ők munkája nélkül . Sem Erdei Ferenc, se m Féja Géza, sem a többiek munkáiba n nem esik szó a makói jómód alapjá t képez ő hagyma értékesítésérő l . Illetv e ha mégis írnak arról, hogy a hagymá t '
Forrás : Makó megyei város kereskedelmi és ipari út mutatója, 1936 . Kiadja Krachtus Béla „Segít ő kéz” kereskedelmi irodája .
el kell adni, err ől csak olyan összefüggésben esik szó, hogy a viszonylago s jómódot elért, bérelt földön gazdálkod ó hagymások egzisztenciája milyen ingatag volt, mert amit nagy fáradságga l megtermeltek, nemegyszer nyakuko n maradt . A keresked ők természetese n akkor nem vették át a hagymát, ami kor a világpiaci ár túlságosan alacson y volt, még a szállítási költség sem térült volna meg. A kereskedő knek, s rajtuk keresztül a világpiaci konjunk túrának leginkább kiszolgáltatot ő en vonzódta kt„kishagymáo”ére mindazokhoz az utópiákhoz, melye k különböz ő politikai beállítottság-nak voltak, s fő ként abban egyeztek meg, hogy élesen támadták a makói zsid ó kereskedő k és a )jobb módú hagymatermesztő vállalkozók rendkívül eredményes es együttm űködését . Els ő sorban a gazdasági körülmé nyekkel magyarázható, hogy a váro s látványos fejlődése heves feszültségek kel s faji el ő ítéletekkel terhelt légkörben zajlott . A heves ellentétek má r 8 :i 1918—19-ben kirobbantak . Az ekkor le zajlott és viszonylag kevésbé ismer tesménykarul=,hogü lönböz ő radikális eszmék korán forrpontra hevítették a nép indulatait , melyek brutális cselekedetekben nyilvánultak meg . A világháború utolsó évében, amiko r a közellátás egyre romlott, s a hatáságoka zsidó feketéz őket" meg a galíciai zsidó menekülteket tették felel ő ssé a nehézségekért, Makón is súlyo s incidensre került sor : az Egyenlőség szeptemberi tudósítása szerint a helybeliek rituális gyilkossággal ~ g g vádolta k meg egy menekült zsidó családot, mert behívtak magukhoz egy keresztén y kislányt, hogy gyújtsa meg a szombat gyertyájukat . A cs ő cselék megostromolta a zsidók lakásait, s csak a csend ő rök erélyes beavatkozása vetett vége t a zavargásnak . Logikusnak tű nt, hogy 1918 . október 30-a az őszirózsás forradalom gy őzelme után az addig folyamatosan ellenzéki többségű Makó a KárolYi-kor-
mány fontos bázisa, az új, demokratikus rendszer támasza lesz . A helyi nemzeti tanács elnökének azt az, Espersit Jánost választották meg, aki talpig becsületes ember volt, s nagy tekintélyt élvezett a város értelmiség e körében . De a november 6-ai népgy űlé sen, melyen a város tisztvísel ő i felesküdtek a Nemzeti Tanácsra, s Espersi t János mellett Garai Armin, a budapesti munkás- és katonatanács megbízott ja is felszólalt, máris disszonáns hangok hallatszottak . Amikor ugyanis a Pestr ő l érkezett küldöttek bírálták a forradalom túlkapásait — vagyis azt , hogy a frontról hazatér ő forradalmár katonák gyilkosságokat és rablásoka t követnek el, melyeknek áldozatai között igen sok vidéki zsidó keresked ő volt — az összegy ű lt ellenséges hangu latú tömeg azt kiáltotta : Nincse n cs ő cselék, csak néP! " Figyelemre méltó, s az országos viszonyoktól lényegesen különbözött a kommunista párt zászlóbontása Makón . A KMP ugyanis a fő várostól és a legtöbb magyar vidéki várostól eltérő en nem vált ki a szociáldemokrat a pártból, hanem azon belül alkotott radikális csoportot, melynek sikerült be folyása alá vonni a helyi szervezetet . A kommunisták jórészt az agrárszocialista aktivisták közül kerültek ki, s más városok megalakuló kommunist a szervezeteit ő l eltéröen tagjai közöt t nem volt zsidó származású . A harmincöt alapító tag között Figyelmet ér demel Erdei Sándor és Erdei Ferenc , valamint az 1884-ben vereséget szenvedett IstóczkY-Párti jelölt, Szél l György családjának három tagja : Szél l Miklós, Széll Lajos és Széll István . A csoport értelmiséginek nevezhet ő vezet ője Boromisza Jen ő középiskolai tanár volt . Egészében véve egyet lehe t el érteni Péter László r,', g~ ,llapításával , mely szerint , ► Makón a polgári fon-a dalom alatt jórészt méltatlan elemek ,
karrieristák, sajátították ki a munkás osztály képviseletét" . ' A nyugtalanság a közellátás romlása és a leszerelt katonák izgatás a miatt — akiknek száma Makón 191 8 végén meghaladta az ötezret — továb b növekedett, s a szegény nép szembe fordult a Petrovics György polgármes ter vezette városházi apparátussal . Ezzel egyideJ ű feg a Függetlenségi (Ká rolyi Mihály-féle) Párt, illetve a helyi kórház orvosa, Diósszilágyi Sámue l vezette Polgári Radikális Párt is el vesztette népszerűségét, s a helyi köz életben az ezúttal vörös színezet ű szél sőségesek kerekedtek felül . A váro s régi vezet ői nem voltak képesek csilla pítani a tömeg indulatait, ezért kerülhetett sor az 1918 . december 20-ai incidensre, amikor a sorban álló emberek a Deák Ferenc utcában megostromoltak egy zsidó boltot, s a nemzet ő rséghez tartozó tengerészek fegyver használatra kényszerültek . Ennek az incidensnek nem volt halálos áldozata, viszont 1919 . januá r 30-án a kommunisták által feltüzel t romboló és fosztog . töm e rrre, ~atb mely a csend ő rök fegyvereit akarta megszerezni, a csend ű rök tüzet nyitottak . Fia t halott maradt a kövezeten, a többséí,gük fiatal suhanc volt . A súlyos, s a Károlyi-kormány fennállása alatt páratlan összetű zésben a szociális, s ne m a „faji” motívum dominált , • de a ké t elem — mint az 1884-es események so rán is láttuk — mindig szorosan össze fonódott . A véres sortű z után a felfegyverkezett katonák a hozzájuk csatlakozott tengerészekkel együtt megtámadták a csendoroket s eltávolították őket a városból . Petrovics polgármester elmenekült, s a mérsékelt, polgári erő k visszavonultak a város vezetéséb ől . Makón a hatalom a szélsőséges ta gokból áll ó lló munkástanács kezébe ke rült, azaz itt vagy másfél hónappa l el ő bb jutott hatalomra a kommün , mint Budapesten .
a
Makó, az els ő felszabadult magyar város. Kossuth , 1969, 56 . o . In : Tanvasi Mihály A polgári demokratikus forradalom és a Tnnficsköztársasríg .
'
Péter László : Espersit János . Akadémiai, 1955 . 21 . o .
Az új rendet, a tanácshatalmat formálisan csak március 24-én hirdett e ki a városháza erkélyér ő l Szot sAro n Pestr ő l leküldött szakszervezeti vezet ő , aki a mérsékeltebb szociáldemokratákra támaszkodva megpróbálta konszolidálni a helyzetet . De a helyi direk tóriumban továbbra is a volt aárszo cialisták diktáltak, s a várost Farka s István, Latos J István és Rózsa Feren c irányították . A szegényparasztság és a „kishagymások” eleinte lelkesedtek a kommünért, de mert az új ' rend se m volt képes javítani a közellátáson, ha marosan ellene fordultak . Az újabb zavargást egy rekvirálási rendelet váltotta ki, melyet a közvélemény e gy Pestrő l érkezett politikai megbízott nak, Vásárhelyi Kálmánnak tulajdonított . Vásárhelyi megpróbálta lecsillapítani a tömeget, de az ellene fordult , ütlegelni kezdték, majd a több sebb ő l vérz ő fiatalembert a városháza erkélyér ő l a kövezetre dobták, ahol meghalt . Az >> eszüket vesztett páriák", akiket egyébként a rekvirálási rendele t nemigen érintett, a lincselés után ki szabadították a börtönbő l a foglyokat , s halálra keresték a forradalmi tör vényszék elnökét, akinek azonban sikerült el ő lük elmenekülnie . Az áprili s 27-i Makói Vörös Ujság jellemző módon megpróbálta „osztályszempontból” magyarázni az eseményeket, me lyeknek valójában kevés közük volt a „haladás és a reakclo összeütközéséhez : . . .Azok a titkos mozgolódások , azok az alattomos szóbeszédek, melyek itt is, ott is felhangzottak, melyek házról házra jártak, nagyszer ű en meg dolgozott és lealjasított lelkeket állítottak a reakció szolgálatába . . . ” A makói kommunisták egyszerű e n nem írhatták le, hogy a lincselést a frontról fegyveresen hazaszökött, maj d a Vörös Orség egyenruháját felvett katonák hajtották végre, a helyi proletariátus aktív közrem űködésével . A lincselés megtorlásaként a Szamuely-különítmény tervezett megtorlást Makón . Ez a román hadsereg bevonulás a miatt elmaradt, de az elvonuló terro-
risták így is vagy negyven embert — közte Espersit Jánost — hurcoltak magukkal, akik közül hetet, köztük Návay Lajos és Iván földeáki birtokosokat „megtorlásképpen” agyonl ő ttek . 1918—19 a »néPi radikalizmus " próbája volt Makón . Az események ismeretében nehéz felfogni, hogyan válhatott a város a harmincas évek végé re egy kés ő bb országos befolyásr a szert tett párttá alakuló mozgalo m bölcs őjévé . Minden ésszerű kompromisszumot elutasító ellenzékiség, szociális és nacionalista demagógiára val ó hajlam, időrő l időre vérvádhisztériák formájában is megjelen ő antiszemitizmus — e tényez ők együttesen tetté k tönkre a szépreményű polgárosodást, s teremtették meg helyi szinten a nép frontot — igaz, nem a fasizmus, hane m a zsidóság ellen .
makói front hátország a Az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása után Makón a 48-as szellemet és. a kommunista eszméke t egyaránt háttérbe szorította az antiszemitizmus . A „keresztény-nemzeti ” kurzus els ő éveiben egy olyan fajvéd ő szervezetnek, mint az Ebred ő Magyarok Egyesülete, 300 makói tagja volt , miközben a Magyar Nemzeti Szövetségbe 600-an iratkoztak be (1923-a s adatok) . A fajvéd ő k olyan vezetoimin t Gömbös Gyula vagy Milotay István rendszeresen gy ű léseket tartottak a városban . ► , G Y ulés e ik f rendezvényeik rendkívül egysíkúak voltak : a fajelméletet hirdették, amelyben a hangsúly t r voltára r és a zsi a magyar faj ' uralkodó dóellenes uszításra helyezték ." ' De a húszas években a kommunist a szervezkedés sem szünetelt . Enne k köszönhető en az 1929—33-as gazdasági válság idején, amikor a makói és sze gedi kommunisták titkos találkozó t tartottak, a leleplezett szervezkedésrö l " Makó, az els ő felszabadult magyar város i .m., 112. o . In : Polányi Imre : Az idegen megszállástól a gazdasági válság-ig.
szólva ilyen címmel jelent meg az egyik szegedi polgári lap : ~Bolsevist a , forradalom csíráit fojtották el Szegeden". Kétség sem fér hozzá, hogy a jobb- és baloldali széls ő ségek a húsza s évek viszonylagos prosperitása közepette is végig jelen voltak Makó köz életében . Ez a környezet kedvezett a különböz ő színezet ű népboldogító utópiák l a megfogalmazásának, aha~ err ő l Erdei Ferenc is megemlékezik : ,1921-t ől 1929-ig a Csanád vezérr ől elnevezett makói reálgimnázium tanulója de ennél nagyobb hatás ú Ja voltam ,iskolámvolt a hagYmaföld ahol a családdal együtt én is sok tavaszt és nyarat dolgoztam végig . Ezek a hatások é s a munkásotthon könyveinek olvasás a indítottak arra, hogy gyerekfejjel neki láttam Makó szocialista gazdálkodásának kidolgozásához . . . Hagymát ültetve, hosszú kukoricasorokat kapálv a vagy a csépl őgép mellett, sokszor beszélgettünk err ő l nemcsak apámmal , hanem agrárproletár barátainkkal is ő k is ilyenformán gondolták . "' ,és Az Erdei család és barátaik ábrándozása jelzi, mely a z ozasa azfolyamatot t politikai beállítottságú csoporg to k tok figyelmét gazdaság ia élet felé fordította . A különböz ő csoportok közö s célja volt, hogy dönt ő befolyást gyakoroljanak a helyi gazdasági élet legdinamikusabb szférájára, a hagymatermelésre, s ellen ő rzésük alá vonják, saját 'át céljaikra használjá fel a korabel i viszonyokho z k képest felt ű n ő en gyors Polpolgárosodást ~ ~á i és gyarapodást . Makón a hagymaterrnel ő k és -keresked ő k a harmincas években több egyesületet is létrehoztak . A módosabbak a Gazdaegyesület és a%FSZ (Mez ő gazdasági Termel ő k ~ Egyesült Szövet kezete) tagjai voltak, velük állt szem ben a radikális kisha ósokat" tömörít ő hagymaszövetkezet, melyne k élén baloldali, ellenzéki vezető ség állt. 1936, március elsejét ől ennek volt a vezetője Erdei Ferenc . Az alulról szer Erdei Ferenc : Város és vidéke . Magyarország felfedezése . Akadémiai, 1977 . 277-278 . o .
vez ődő, radikális baloldali szellemisél~"" hagymaszövetkeze t csak egyetlen ' teruIeten értett egyet a felülrő l szerve z őd ő METESZ-szel és a Gazdaegyesü lettel, abban, hogy ki akarták ragadn i az értékesítést az úgynevezett hagymaszindikátus, a Makói Hagymakivi teli Egyesülés kezéb ő l, melynek tagsá ga túlnyomó többségben zsidó hagymakeresked őkb ő l állt . (A hagymaszindikátus vetélytársa a Kereskedelmi Kör volt – ennek elnökével, Szöll ősi Jenő gyógyszerésszel a kés ő bbiekbe n mégtalálkozunk .) A hagymaszindikátus átvételi árai tükrözték a t ő zsdei mozgásokat, s el ő fordult, hogy a termel ők még az önköltségi árat sem kap ták meg hagymájukért . Ezért sorozatos támadások érték a keresked őket, s egyre többet ostorozták a zsidókat általában, amiért munka nélkül busá s hasznot zse elnek be" . Az e gYre linkább politikai színezetet ölt ő gazdasági versengésben átmeneti leg a METESZ, a kormánypárt álta l támogatott szervezet kerekedett felül : 1937-ben hatósági segédlettel magához ragadta és központosította a hagy ma értékesítését . A METESZ a hagymaszövetkezetet Erdei eltávolítás a után magába olvasztotta . Aharminca évek második felében a s makói politikai életben számos új, a z országos viszonyoktól ismét eltér ő fej leményy történt . Uj ellenzéki párt jelent me g a közéletben, a Függetle n Kisgazdapárt . Ennek vezet ője, dr. Csorba János azonban jobboldali radikális nézeteket vallott, s az országo s vezet ő séggel szembehelyezkedve nyíl tan antiszemita alapra helyezkedett . Hasonlóképpen a helyi szociáldemokrata szervezet is nem zeti felfogásúvá " vált, azaz az 1919-ben felt ű nt radikális határozták , párttago k meg az irány vonalat és Veres Pétert tekintve vezérüknek, elhatárolták magukat a Buchin er Manóktól és Mónus Illésekt ő r .." Végezetül meg kell emlékezni arról, hogy az országos méretekben jelentéktelenné ' zsugorodott, de Makó n még g mindig befolyásos Függetlenségi
és 48-as párt (Kossuth-párt) vezetésé ben is változás történt . 1939 eleJj én , ez . a párt kizárta soraiból dr . Fri edAr mint és Lő venbach Benedeket, a vezet ő ség két zsidó származású tagját . Til takozásképpen az addigi elnök, Marton Bálint visszavonult, s nem sokkal kés ő bb öngyilkos lett . A párt ténylege s vezet ője H . Szabó Imre lett, aki a város törvényhatósági ' bizottságához ír t beadványában ekképp foglalta össz e álláspontját a >> zsidókérd ésrol . „A zsidóüldözésnek nincs jogosultsága, de a zsidóságnak a nemzet életére gyakorolt káros gazdasági és szellemi hatalma ellen védekezni nemcsak jogos, ha nem els ő rend ű nemzeti kötelesség” — írta egy hagyományosan ellenzéki ' pár t helyi vezetője . ' Ha mindehhez még hozzátesszük , hogy a harmincas évek közepétő ' ""l a nyilasok is er ő teljes szervezkedésb ' e kezdtek Makón, s a kormánypárt, a Magya r ar Elet Párta agitációjában i s egyre nagyobb teret szentelt a ,zsidó kérdésnek" megállapítható, hogy a vá rosban a harmincas évek végére egyedülálló antiszemita közmegegyezés jött létre, mely egy adott pillanatba n atban a fasiszta Németország imperialista törekvéseive l rekvéseivel szembeforduló, kommunis ta befolyás alatt álló népfrontos formáció alaPJáuI szolgált . Ez a sajáto s aJatos felfo gás tükröz ő dött a Márciusi Fron t 1937 . október 3-án, Makón kelt kiadványában, melyet olyan neves személyiségek írtak alá, mint Erdei Ferenc, Féja Géza, IllYés Gyula és Veres Péter. A „népi demokráciát ” hirdet ő kiáltvány leszögezi : . .a gazdasági kérdések megoldásával kívánjuk megszüntetni az ártalmas szerepét azoknak a zsidó rétegeknek, amelyek a magya r dolgozók gazdasági érdekeivel és szellemiségével szemben állnak" . ' Ha közelebbr ő l meg akarjuk vizsgálnié miért halt hamvába egy olyan sokat ígérő antifasiszta népfront-kezdeményezés, mint a Márciusi Front, elég ,
ha szemügyre vesszük a makói hely i politika meglep őnek t ű n ő fejleményeit . S ennek fényében különösen el gondolkodtató, hogy a népi írókat poli tikai mozgalommá szervez ő" Nemzet i Parasztpárt éppen Makón, akón ► Jjúniu u nlus ' s' 29 én, Péter-Pál napján alakult meg. Ezt a nevezetes és annyiszor áhítattal emlegetett dátumot megel őzte egy másik, melyre jobban figyelt a korabel i közvélemény. 1939 . május 28-án tartották az 1945 el ő tti utolsó országgyű lési választásokat, melynek eredménye sokakat meglepett. A választásokon el őretört a legbrutálisabb antiszemita propagandával, még vérváddal is vonzóvá tett forradalmi, szociális demagógia : a nyilasok jelentékeny, a z ország további sorsé komoly mérték ben meghatározó ' politikai erove ' ' vál tak . Az akcióegységben fellépő , a náci k által finanszírozott széls őjobboldal i pártok az addigi 13 mandátum helyet t 49-et szereztek, s a választók 19,2 szá zaléka, több mint négyszázezer embe r szavazott rájuk . Ugyanekkor a Füg- 87 getlen Kisgazdapárt mandátumaina k száma 22-r ől 14-re (5,5 százalék), a szociáldémokratáké 11-r ől 5-re (2 szá zalék) csökkent . Bár a kormánYPért a 260 mandátumból 187-et szerzet t (71,4 százalék), de képvisel ő inek jó része egyértelm ű en szimpatizált anyilasokkal, ami már a tragikus fejlemények közeledtét jelezte . Makón, az ellenzéki fészekben " a választások alkalmával radikális fordulatra került sor:. létrejött a >> makó i front". Alapítója és fű szervez ője, H . Szabó Imre szerint a makói front radikálisabb volt a Márciusi Frontnál , mert bár igaz, hogy a zsidókérdést m i is vallottuk, de szovjetellenesek ne m voltunk" . 9 A makói frontot a kisgazdák és a 48 as Függetlenségi Párt alkották . Közös , független jelöltjük Szöll ő si Jen ő volt . A választásokon a politikussá vál t gyógyszerészt 2577 szavazattal, els ő P-
'
s Válasz, 1937, november. " H . Szabó Imre i .m ., 28.o.
H . Szabó Imre : Makó, az ellenzéki fészek . A makó i múzeum füzetei, 1987 . 34 . o .
8
r ő többséggel választották képvisel ő vé . Szöll ő si, a párton kívüli függetle n jelölt mandátuma átvétele után azo n nyomban belépett a Nyilaskereszte s Pártba (amit azonban taktikai okokból csak { 1940 nyarán hozott nyilvánosság ra), majd komoly karriert futott be : 1944 . október 15-én a Szálasi-kormán y miniszterelnök-helyettese lett . 1946 ban a Népbíróság halálra ítélte, és fel akasztották . Valószín ű nek látszik, hogy H . Szab ó Imre – aki 1940 és 1942 között Szöllő si Jen ő titkára volt – a makói sikeren fel buzdulva látott hozzá egy olyan orszá gos mozgalom megszervezéséhez, mel Y a kuruc hagyományok, a n nemzeti radikalizmus" és a harmadik út " jegyé ben magában foglalja a ►► zsidókérdést "való'szociádemkrt-é u nistákat is . Ez volt az el ő zménye an nak a nyolc pontból álló körlevélne k , melyet II . Szabó Imre Szabó Pálhoz , Darvas Józsefhez, Veres Péterhez és Kovács Imréhez intézett a Nemzet i Parasztpárt megalakítása , . tárgyában. A felsoroltak és a hozzájuk ~ csatlakoz ó makói aktivisták által kezdeményezett mozgalom németellenes volt, cél jául t ű zte ki a radikális földreformot , de azsidótörvényekkel megteremtet t „antiszemita konszenzus ” úgynevezett állt . talaján 1939 és 1944 között Makó a radiká lis széls őjobboldali ellenzék fellegvá rává vált . A Nyilaskeresztes Pár t mellett komoly befolyásra tett szert a Magyar Nemzeti Szocialista Párt – IIun6arista Mozgalom is, mely eleinte veIe~, S n lett a nyilasokkal, maj d egyesült velük . Ennek vezet ője, dr . Gera József IIYUgallnaZOtt körorvo s kés ő bb a budapesti nyilasház hírhed t vezetóje lett, akit a Népbíróság szintén halálra ítélt . De jelent ő s helyi cso portja m űködött Makón az Egyesül t Nemzeti Szocialista Párt nev ű , szrnteIl a nyilasokkal egyesült mozgalom nak is . A nyilas mozgalmakhoz Makó n azok az élhetetlen, haszonles ő kispolgári elemek csapódtak, azok képezték
lassan növekv ő"" tömegerejét, akik a nem kevés gazdasági hatalommal rendelkez ő zsidó kereskedelmi tő kére, a zsidó hagymakereskedők, krslParosok , gazdag zsidók vagyonára spekuláltak . A nyilas mozgalom bázisát tehát a városban a keresztény kispolgárságna k (kisvállalkozók, kisiparosok, kiskeres kedő k) az a része alkotta, amely az antiszemitizmusban vélte felfedezni a gazdasági és politikai érvényesülés útját"' — rJa a város történésze, dr . Ta mas iJ Mihály, aki tanulmánya írásako r masi (1969) érhet ő en nem hívta fel a figyel met arra a tényre, hogy a nyilasok tömegei ugyanazokból a szegényparasztokból és „kis hgYmásokból” verbuvá lódtak , lódtak, akiknek jó része már 1918–19 ben részt vett a zavargásokban, s akiket az államrend őrség már a harmincas években „megbízhatatlanként ” kés ő bb pedig , ► kommunistaként" tartott nyilván . Am Ami II . Szabó Imrét illeti , Y ő 1942 elején — bizonyára az id ő közbe n kitört szovjet—német háború hatására — szakított Szöll ő si Jen ővel, s Kárpát alján, egy helyi újságr szerkeszt ő ségében de kkolt" 1944-ig . (Egy 1942-e s rend ő rségi kimutatás ő t is ,kommunistának " tekintette . ) Ilyen hely el ő zmények után kerül t i sor a német megszállásra, majd pedi g a gazdasági alapjaitól megfosztott, po litikaila g litikailag elszigetelt makói zsidó közösség A makói gettóg deportálására . ban, melyet 1 9 44 . április 15-én állítot tak fel, a környez ő községekb ő l elhurcoltakkal együtt 3000 embert zsúfoltak össze . Június elején Szegedre , majd Strasshofba szállították ő ket . Ebben az ausztriai táborban a zsid ó foglyoknak kivételes esélyük volt a túlélésre, s ,a makóiak többsége vissza tért szül ővárosába . Az 1941-ben 188 1 fő s zsidóságból, mely a városi lakossá g 5,3 százalékát tette ki, a többség élet ben maradt, hiszen 1946-ban a zsid ó közösség 1123 f`ot számlált . A makó i zsidók az 1949-es adatok szerint Sze10
Makó, az első felszabadult magyar varos i .m ., 219 220 . o .
mere Manó és Schulmann Henrik vezetésével neológ, Guttman Ben ő és Lemberger Nándor vezetésével pedi g az előbbinél népesebb ortodox gyüleke zetet is fenntartottak . 1 1
Nyilasok és kommunistá k Mire a makói zsidók Ausztriábó l 1945 nyarára megérkeztek, egésze n új, ► felszabadult" viszonyokat találtak, melyek azonban bizonyos tekintetben hasonlóságot mutattak a z 1918—19=es forradalom és az 1937-e t követ ő néhány év antiszemitizmustó l nem mentes „népfrontos” korszakával . Az idegen megszállás nem volt új jelenség a városban : mint ismeretes , 1919 . április végét ő l el ő bb román , majd francia egységek állomásoztak ' itt . 1945 nyarán még senki sem sejtet te, hogy a szovjet hadsereg a románok hoz és a franciákhoz hasonlóan ne m néhány hónapos, hanem határid ő" nél küli megszállásra készül ; meg lehe t kockáztatni azt a kijelentést, hogy 1946 végéig még a Kremlben sem dön tötték el véglegesen, hogy Magyarorszáá gsz r rövid id ő n belül a né i demokrá ciák" táborát erösíti majd . Mint ismeretes, Makó volt a trianoni Magyarország területén fekv ő els ő város, va Románia átállása utá n délkeletr ő l meglepetésszer ű en benyomuló szovjet csapatok 1944 . szeptember 26-án elfoglaltak . Támadásuk el ő l a városi, illetve a megyei közigazgatá s apparátusa, az értelmiségiek és polgá rok jó részével együtt elmenekült . A városban kevés kivétellel csak azo k maradtak, akiknek nem volt veszteni valójuk, illetve az új rendszerben poli tikai szerepvállalásra készül ő dtek . E z utóbbiak els ő sorban a kommunista veteránok közül kerültek ki, akik a Vörös Hadsereg segítségével Makón is — más, a Viharsarokban fekvő"" települé sekhez, így Vészt ő höz hasonlóan — ott akarták folytatni a proletárdiktatúrát , .►
Lásd err ő l Randolph L. IIrnham: A magya r cnust . Gondolat, 1988 . II . kötet, 48. és 65 . o .
ahol 1919 . április végén, a román csa patok közeledtének hírére abbahagyták . A moszkvai emigrációból hazatér ő magyar kommunista vezető k azonba n a szovjet katonai parancsnokságga l egyetértésben nem a Tanácsköztársaságot akarták visszahozni ► hanem a magyar társadalom és a még harcol ó magyar csapatok parancsnokaina k megnyerésére törekedtek, s ezért a nyugati szövetségesekkel megkötöt t egyezmények szellemében meghirdették Magyarország polgári demokratikus újjászervezését . Makón ez a politika abban nyilvánult meg, hogy a szovjet városparancsnokság Könyves-Kolonits József ügyvédet bízta meg a , ► P olgári városparancsnoksággal", azaz nevezte ki ideiglenes polgármesternek . Könyves-Kolonits feddhetetlen jelle m ű , Kossuth-párti ügyvéd volt, akine kszerphaonlóágtmuEsperi t Jánoséval ; valójában egyiküknek se m lehetett befolyása a válságos id ő k makói eseményeinek alakulására . 89 A tényleges hatalom, azaz a rend ő rség azonban a szovjet parancsnoksá g 6 jóvoltából olyan emberek kezébe került, akik a megszervez oda politika i pártoktól nem zavartatva kezdett ő l fogva diktatúrára törekedtek, s gátlá s nélkül éltek a rendelkezésükre álló, el lenorizhetetlen eszközökkel . A reridarse g p arancsnoka Igaz Lajos 1919-e s kommunista lett, a politikai osztál ' y élére pedig azt a Szücs Imrét állították , akit 1921-ben mint a lc ommun fanati kus harcosá t " három é c s fél évre ítéltek . Könyves-Kolonitsnál befolyásosabb po litikai személyiség volt tovább á z Erde i Ferenc, akit 1944 decemberében a ma kóiak többedmagával a debreceni ideiglenes nemzet~' ű lés képvisel őjéne k jelöltek, s akit ez a meglehet ősen korlátozott hatalmú parlament a Nemzet i Parasztpárt képviseletébe n tien belügymi niszterré nevezett ki .lJrdei i noha nyíl tan nem volt kommunista, mindvégi g Rákosi bizalmas embere marafit s szinte mindenhez köze volt, ami a koalíciós id őkben Makón történt .
Erdei Ferenc azonban 1944 decembere után viszonylag kevés id ő t töltött ' a legnagyob b szül ő városiban így horderej ű döntéseket a helyi kulcspozíciókba került 1919-es kommunisták , elsősorban Szücs Imre hozták . 0 személyesen döntötte el, kit internálna k és helyeznek rendő ri felügyelet alá a z el ő z ő rendszerben viselt dolgaik miat t mint a demokrácia ellenségeit" . Az internálások ügye már a kezdet kezde tén nagy vihart kavart, hiszen ha a rendeletnek megfelel ő en a szélsőjobb oldali pártok tagjait a rend őrség internálta volna, sok száz makói napszámost és kishagymást sújtott volna e z az intézkedés . A nyilasokkal való ,le számolás" nehézségeit tükrözi az MK PKözpontiBságak,vlmnt a szegedi, orosházi, hódmez ővásárhelyi ' makói szervezete vezet őségéne k es 1944, november 9-i ülésér ő l felvet t jegyző könyv is . „Féktelen ProPaginda folyik nyila s részr ő l . Szöll ő si Jen ő , a mai kormány miniszterelnök-helyettese volt itt . Ellensúlyozni kelonyilaskvezér l ezt a mozgalmat . Röpcédulákat szórtak le, ezeket a párt felvitte az oros z katonai parancsnoksághoz . Olya n irányú kívánságá< t terjesztette el ő a gyárt a rend ő rséghez, hogy több ismer tí nyilas körzetvezető t, akiket személ y szerint ismernek [a nyilasok párthelyiségében sok iratot találtak meg é s foglaltak le tar t óztassanak le, mer t a nyilasok er ő s propagandát fejtene k ki . Meg kell kezdeni végre a tisztogatási akciót . A rend ő rség részérő l azt a választ kapták, hogy nincs hely ezek nek az elemeknek a tömeges fogva tartására, tehát csak abban az eset ben lehetséges u letartóztatásuk , amennyiben súlyosabb b ű ncselekményt követnek el” — számolt be a makói MKP-szervezet nevében Kis s Imre titkar . A beszámolóban nem esett szó arról , hogy a nyilasok , Szöll ő si Jen ő 1939 . májusi választói között ott voltak a z kommunista" 1919 -es zavargáso k résztvev ő i is, akik az oroszok bevonu -
lása után ismét átpártoltak a hatalom ra került széls ő séghez . Mindehhez fi gyelembe kell vennünk, hogy Makón a nyilasok formálisan soha nem jutotta k hatalomra, tehát meg ő rizték radikális ellenzéki nimbuszukat, melyen nem ejtettek „szepl ő t” a pártszolgálatosai k által a hatalomátvétel után elkövetet t tömeggyilkosságok . „A nyilaskeresztes métely a makói dolgozók nem elenyész ő" részének tudatán is nyomot hagyott. A reakciós eszmék befolyását bi'r ellensége s zonyította, hogy a városban röpcédulákat találtak, s részeg suhancok éjjel fasiszta jelszavakkal járókel ő ket támadtak meg” — olvasható a Ma1945 . július kói Népújság 15-i M számában . Ebben az id őszakban Makón má r megkezd ődött a koalíciós pártok tagtoborzó kampánya, s a felkészülés a z 1945 . novemberi nemzetgy űlési választásokra . Ha szemügyre vesszük a z egyes pártok taglétszámát 1945 októ'uk, hogy a berében, megállapíthatjuk, harmincötezer lakosú város politikailag aktív lakosai szinte mind belépte k a* egyes Pártok valamelyikébe , hisze n az összes párttagok száma megközelí tette a kilencezret . A négy koalíció s párt taglétszáma a következ ő képpe n alakult : MKP :. 2500, SZDP : 2412 , NPP : 400, FKgP : 3536 tag . ~ bázis a Az egyes Pártok ttársadalmi eltért egymástól . A régi politikai elit, ők legnagyobb réavisztér el sze belépett a Kisgazdapártba, de a árt leger ő sebb helyi bázisát a módosab b sabb hagymatermel ő k és az önállóa n gazdálkodni képes parasztok alkották . Velük szemben álltak a kommunisták , ' 1919-esekhe z akiknek jó 'ó része a r e' ~ csatlakozó kishagymás és agrárproletár volt, többségük egyszersmind „kis nyilas” is volt . Közöttük járta a szólás : „be kell lépni a kommunista pártba , akkor nem viszik el az embert Mező he ~'ák . gyesre” esre (vagyis nem internálják) " Idézi Makó, az els ő felszabadult magyar város i .m . II . kötet, 229-230. o . '' Uo. 71 . o .
Erdemes végül megemlékezni a szo ciáldemokratákról, akik hagyományo s kispolgári és iparos rétegeik mellé a z ausztriai deportálásból visszatért zsidók többségét is megnyerték maguk nak . Nem véletlen, hogy Makón 1945 — 46-ban a szociáldemokraták reagálta k legérzékenyebben az antrsz emrtrzmus ra' más kérdés, hogy néhány makó i zsidó taktikai okból az MKP-be lépet t be . (De ezek sem vettek sokáig részt a helyi kommunista pártszervezet munkájában, hanem Pestre költöztek . ) Meg kell végül jegyezni, hogy a demokrata Könyves-Kolonits József ne m volt hajlandó e~ ' ' k koalíciós pártho z sem csatlakozni, s így 1945 nyarára ' teljesen elszigetel ő dött . A kommunisták még a tollat is kiütötték a kezéb ő l , azaz egyszerű en megtiltották a Makó i Népújság szerkeszt őjének, hogy közölje az írásait . Az 1945 . novemberi választások helyi eredményi e tükrözték ' a városba n kialakult hatalm i r helyzet ellentmondásait : az MKP, mely taglétszámát tekintve a kisgazdák riválisának Ígérkezett, csak a szavazatok 20 százaléká t szerezte meg (ami még így is több volt , mint az országos átlag), a szociálde mokraták is megel őzték ő ke t et (21,5 szá zalék) . Az abszolút többség, mint a z országban a legtöbb helyen, az FKgP- é lett (52 százalék) . Már a választások el ő tt kiütközte k az ellentétek a tényleges hatalma t kézben tartó kommunista vezet ő k és a helyi társadalom polgári elemei között . Szücs Imre önkényes internálás i rendeletei ellen nem kisebb személyiség emelte fel a szavát a nemzetgyű lésben, mint Futó Dezs ő kisgazda kép visel ő . Szücs a Makói Népújság hasábjain azzal védekezett, hogy ő a munkásosztály, a dolgozók érdekében végz ' i munkáját" . A visszatért zsidó kereskedő k követelései szintén gondot okozta k a rend ő rségnek . Mert igaz ugyan, hogy a városi hatóságok már 1944 novemberében eltörölték a zsidótörvények érvényét, s a lakóházakat, a bennük lakó k bérletét felmondva visszajuttatták tu-
laJdonosaiknak de rendezetlen maradt a zsidók elkótyavetyélt ingóságai nak ügye . Különösen sok gondot okoz tak az elkóborolt" lovak és szekerek , melyek nélkülözhetetlenek voltak a terménykereskedelem újraindításához . Végül a rendőrség hossza . huzas vona után úgy döntött, hogy a lova k azoknál maradhatnak, akik „megmentették” ő ket .
Az ÁVO és a gyújtogatók Az 1945 . novemberi ' k n választáso eredménye, mint ismeretes, ' nem elégítette ki Rákosi Mátyást es a haza i kommunista vezető ket . Ezért az utcá n vettek elégtételt, vagyis országszert e er őszakos tüntetéseket szerveztek a reakció megfélemlítésére és a ré~köz ' tisztvisel ő k elkergetésére . Makó n 1946 . március 6-án mintegy 6—800 0 tüntető részvételével került sor a tömegmegmozdulásra, melynek éle els ősorban „a gazdagok és a feketéző k » el len irányult . A tüntet ő k er ő telesen J követelték, hogy a kormány hozzon intézkedéseket a „gazdasági élet hiénái ” ellen, a gazdago k ot viseljék a terllekét. s a városban vonják meg a jogosítvány t azoktól a keresked ő ktő l, akik feketéz nek, spekulálnak, tisztességtele n ha szonhoz jutnak . A tüntetés memoran duma keserű en említette, hogy a városban igen sok a keresked ő , "" pedi g nincs áru, virágzik a lánckereskedelem, a feketézés és a spekuláció . A fennmaradt dokumentumok alapján nem férhet kétség ahhoz, hogy a kommunisták által, központi direktí vára szervezett tüntetés — az ugyaneb ben az id ő ben lezajlott szegedi meg mozduláshoz hasonlóan, melyben fa siszta, antiszemita jelszavakat skandált a tömeg — zsidóellenes irányb a fordult . A spekuláció elleni harcot a tüntető k els ősorban azon zsidó keresked ő k ellen hirdették meg, akiket a kötött terményforgalmazásra vonatkozó rendelet a hagymaszövetkezet mel lett felhatalmazott a hagyma felvásárlásával és exportjával . 1946-ban 29
92
magánkeresked ő cégnek volt hagyma felvásárlás. i' engedélye, s az egyik cé g vezet őjét, Adler Tibort is elzavarta " a tömeg Kroó Imre megyei közellátás i kormánybiztossal együtt . (A tünteté s és „né Pi'te~ '~e t ” nyomán összesen 41 régi tisztvisel ő t bocsátottak el, a rend ő rsé g pedig a Népbíróság öt felmentett vádlottját internálta . ) IiYen el ő zmények után tört ki a vérvádhisztéria ~dhssztéria Makón e környéké n 1946 májusában. Az els ő fi~elmeztetes a kisgazdák szegedi napilapjában , g a Szegedi Kis Ujság május 18-i számá ban jelent meg ► , A Kisgazdapárt eré ban lyes tiltakozása a rémhírek ellen " címmel . Ebben olvasható, hogy az FKgP a Nemzeti Bizottsá g ► ~1 legélesebben tiltakozzon az olyan rém hírek ellen, hogy a tanyasi gyermekeket elrabolják és borzalmas b ű ntetteket követnek el velük . A Nemzeti Bimagáévá tette a zottságg e ~~ javaslatot, javaslatot~ és a mag a részérő l minde n erd ~,r'sa nál megteszi a szükséges lépéseket a rémhírterjeszt ő k megbüntetése érdekében . " De a politikai el ő készületek ellenér e sem sikerült megakadályozni a vér, }Iisztéria továbbterjedését . vádhisztéria vá d A kunpogrom melynek a híre köz n l a d
fantáziája olyan hangulatot vált ki a lakosság nagyon nagy százalékána k köréb ől, amely szinte aggodalomra a d okot. Nincs olyan község, amelyben má r valaki ne került volna összet ű zésb e evégett a rendő rséggel, hogy ez azt mondatta, amaz azt s így tovább . Végeredményben oda lyukadunk ki, hog y már a virsli mellé torm a't is fognak felszolgálni a gyermekek húsából . Ez t így olvasva nem hinni, de élve közöttuk látva a dolgokat, hallgatva a meg rémült suttogást, de egyben a legféktelenebb, izz gyű löletet . . . szükségesnek ó tartom, hogy a Központi Vezet őség fi gyelmét felhívjam . voltam Telekcsaná . . .A ,msna P kinn Almáskamráson , don, Nagykamráson ' bá r ku ná gotan Mezokovacsházán, annyi község, ko annyi különböz ő ség va n . . .de ezek között egyet sem találtam , ahol ne beszélnének a gyermeke k elhurcolásával kapcsolatos dolgokról . Ugy látszik, az emberiség vissza aka r fejl ő dni az ő sid ő khöz ► az úgynevezett emberhús kísértete megvadítja a leghiggadtabb személyeket 1S . "1 4 Makón a vérvádhisztéria olyan méreteket öltött, hogy a tanfel ű gYel ő s é g május 26-án aMal~~JcNépújság hasáb in felhívást tett közzé a szolokhoz „ a jain rémhírterjesztésekkel kapcsolatban ” . A Makói Népújság szombati számában részletesen megemlékezett a Sajl városban l terjesztett rémhírekr ő l . SaJ állaPítani hogy egye s nálatta kel szül ő k is áldozatává estek a tömeg hisztériának, s llogY fantasztikus meséjüknek nagyobb nyomatékot adja nak, hírterjeszt ő forrásként az iskolát , illetve a taner ő t jelölték meg . A tanfel ügyel ő ség felhívja az érdekelt gondvi' a-s elok figyelmét arra, hogy tartózkodja nak a gyermekek rémisztgetését ő l, a tömeghisztéria áldozatává esett gyermeküke tkuket maguk is világosítsák föl, s az iskolát és a taner ő t hagyják 1{1 a az rémhírterjesztésb ő l . Jöv őbe nisko Iák azon szül sz ő k neveit, akikrő l megál "
P. I. nrch . 283 . f. 16-278 .
lapítják, hogy a rémhírterjesztésbe ' n részt vesznek és rémmeséikkel a gyermekeket rémisztgetik, az államrendorsébr gel közölni fogják . " A makói vérvádhisztéria tet ő pontján, a legélesebb helyi ' éss országos ' politikai harcok közepette gyulladt ki é s égett le Makón 1946 . május 31-én , szombaton éjjel a Deák Ferenc utca i zsinagóga, az 1945-ben újra me gnY itott három zsidó templom közül a legkisebbik . Az egyértelm ű e ű zeset ntulajdoí nagy visszhangot keltett :. a korabeli olvas ó' Magyarországon és külföldön egyarán t kapcsolatba hozta a történteket az ali g néhány nappal azel őt t tt lezajlott, szomorú nevezetességű kunmadaras ) pogrommal . Err ő l tanúskodik a Lon donban megjelen ő The Jewish Chronicle híradása is, mely jelezte, hogy a világ közvéleménye aggodalommal hgY éli a makói eseményeket : „Felgyújtott makói zsinagóga . IIuli~ánok felgyújtottá k a Szeged hez közel i ' Makó ' miutá n ako zsinagógáját, petróleumot locsoltak szét, jelentett e Palcor. A rég épület a földdel vál t eg-yenl ő vé . Ugy tudni, hogy Makón a kunmadarasihoz hasonl ó sonlo pogromo t készítettek el ő , és föltételezik, hogy a zsinagóga elleni támadás bosszú vol t az összeesküvés leleplezése miatt . Több letartóztatás történt . ” A nyugati visszhang tükrözte a t ű z vész els ő magyarországi komment•i~ ' r Ját . A Világosság cím ű napilap június másodiki számában megjelent cik k hangvétele árulkodó volt : Fasisztá k felgyújtották a makói zsidótemplomot . Tegnap este, egyel ő re még ismeretle n tettesek petróleummal körülöntözté k a makói ortodox zsidó templomot . A régi, emlékmünek számító épület por rá égett . A makói politikai rend ő rség megállapította, hogy bosszúból gyújtották fel a zsidó templomot Makón , miután a közelmúltban lelepleztek eg y fasiszta összeesküvést, amelyne k résztvev ő i Kunmadarashoz hasonlóa ' n pogromot akartak rendezni a város ban . Ezen a nyomon elindulva, a vidé' I
ki rendő rség máris több gyanúsította t vett ő rizetbe . " A cikk azt sejteti, hogy máris rend ő rkézen vannak a b űntény kitervel ő i , akik feltehető leg egy „titkos központ” utasítására Makón is pogromot szerveztek . De kik nyomoztak ebben a z ügyben? S kik voltak, akiket letartóz tattak? A Szegedi Népszava munkatársa, aki már azután érkezett a helyszín re, ho gy a rádió bemondta az esetet , hozzátéve, hogy a gyújtogatás „reakciós kezek” m ű ve volt, június 3-i tudósításában már a t ű zrendészeti vizsga lat eredményét is közli : e szérint feltehet ő leg petróleumba mártott rongyokkal gyújtották fel az imaházat melye t a tű zoltók részben hiányos falszer elé- • sük miatt, részben pedig azért, mert késve érkeztek a helyszínre, nem tudtak eloltani . A cikk szerz ője megnevez i a nyomozásban részt vev ő személyeket . Az újságírónak nyilatkozot t t Meré nyi Elemér százados, a szegedi honvédkerület katonapolitikai osztályá nak vezet ője és Révés z sz százados, aki a makói kerületi parancsnokságnál vol t a politikai ügyek el ő adója . Másrész t viszont )j elen volt Orendi Károly száza dos, a megyei rend ő rség rse€, politikai osz tályának vezet ője, aki el őz ő leg má r számos helyen felgöngyölítette a vérvádterjeszt ő k reakciós fr ontJat", é s többeket internáltatott . A cikk szerin t azonban a gyújtogatás részleteit legjobban Seb ő k László százado s. ismerte , akinek érdemes idézni a nyilatkozatát : ű zeset óta szinte~.At éjjel-nappa l ,► nyomozunk, és remélem, hogy enne k eredménye is lesz . Sokan az elrabolt é s kolbásznak feldolgozott gyermeke k rémmeséjével hozzák összefüggésb e ezt az esetet, mert itt Makón is terjesztettek ilyen ostoba történeteket , amelyeknek természetesen semm i alapjuk nincs . Nemrégen vagyok Makón, de el ő z ő beosztási helyeime n i végeztem már hasonló természet ű ügyekben eredményes nyomozásokat , hiszem, hogy itt is megoldom a feladatomat . " A Szegedi Népszava tudósításából '
megtudhatjuk végü l azt is, hogy az or todox hitközség vezet ői, Markovics todox Zoltán, Stuh 1 Pinkász és Weinberge r József senkire sem gyanakodnak 'á k hogy „Makonkrétan, de nem cáfolják, kón, legkivált a fiatalság és a tanító i kar körében nagy az antiszemitizmus” . A cikk szinte sugallja, hogy helyil fiatalok, fő ként „reakciós fiatalok ” kö. rében kell keresni a gyújtogatókat J S mégis, a kés i újságcikkek őb má r b egy szót sem vesztegetnek a gyúJ' toga tósraki véve a Haladás cím ű hetila a melynek tudósítója nyomozá s pot, ötödik napján járt a helyszínen . Beszámo lmol Seb ő k László rend ő rtisztr ő l, a i „nyomozás lelkér ő l”, aki azel ő t t „dél vidék partizánkapitány" volt, s aki álha a gyújto lítólag kijelentette gatók lnek kenihogy a leégett temp,kézre lom elé kell felakasztani ő ket" . Megtudjuk, hogy a gyanú a makói kereske nyolcadik osztályo sikola diákdelmi Y Pénteken, a tu t űz jaira terel ő dött, akik pénteken, id ő pontjába ballagtak, lampionos fel vonulással n vonultak végig ~ a városon . Ekkoriban azonban a~ Makói Népújságban már arról cikkeznek, hogy a zsinagóga nem gyújtogatás , tobTatás, hanem rö vidzárlat, villámcsapás vagy gondatlanság miatt égett le, s az esetet a szegedi újságírókfújtá tálikfel . Attól a teóriágondatlanság történt, ne m tál, hogy ho csel{ messze az sem, amit a Haladá s szerint a piacon beszélnek, vagyi s 'gyújtottá gY úJ k „hogy atemplomot a zsidók fel . A le g-valószínű bbnek oda módosítják a dolgot, hogy a t ű z gondatlanság ból keletkezett, és a zsidók azért ne m értesítették idejében a t űzoltóka t , ártatlan kereszté n olegy hogy VagYis az egyik ősznnyeket e ket s z eeskuves-elmérettel egy másik hasonlót állított s zembe a makói közvélemény. beszámol a arró l AHaladas tudósítója borz ' légkörben a is, hogy feszült, kiélezett zsidók többsége el akarj a a hagyni a vá rost . Különösen a keresked ő k elkeseredettek, akik a fenyeget ő , áttekinthetetlenül kusza viszonyok között csa k akarnak : azt, hogy hagyják ő ke t egyet ak<
békében elmenni Makóról . Június végén elterjed a hír, hogy a rend őrsé g nem találta meg a titokzatos petróleumos gyújtogatókat és a mögöttük áll ó összeesküv ő ket , viszont gondatlansá g vádjával ő rizetbe vették a zsidó hitközség két tekintélyes vezet őjét . „Az ügyészséghez terjesztették fel a ügyét . Az ü 1946 templomégés máju s , 31-én történt makói zsidótemplom ki gyulladása rejtélyéne k megoldása vé gett 25-én az ügyészség Markovits Zoltán ellen emelt vádat gondatlanságbó l okozott templomgyulladás miatt. A vádirat szerint a vádlottak ne m engedték, hogy az imaóra letelte utá n az égve maradt gyertyacsonkokat a templomot karbantartó asszony eloltsa . sa A tanúkihallgatások során beigazo lást nyert, hogy a gondatlanság, azaz a gyertyák eloltására való engedél y meg ta~ g adása nem történt meg . Markovit s , Armin ellen az ügyész a váda t elejtette, míg Markovits Zoltánt a vá d alól felmentette a bírósá s ezzel egyidej ű leg a jog'er őre emelt felmentésse l az ügy iratait, mivel a szemtanúk szerint a templomban különböz ő helye ken és egyszerre t ű z keletkezett - valószíne, hogy szándékos gyújtogatásró l volt szó —a vádat s az iratokat elküld i az ügyészségnek a homárY tisztázás a céljából” a - írta a Makó és Vidéke cím ű lap 1946 . szeptember 26-i száma, mel y az utolsó híradásnak tekinthet ő ebbe n a zavaros ügyben . Mi történt valójában 1946 . május 31-én ?? Minthogy sem a korabeli sajtó ból ne m derült ki, sem pedig az id ő 'tették,, jókor a sebb makóiak nem említették szerencse kellett ahhoz, hogy a Nemzetgy űlési napló 1946 . július 31-i szá Sz ő nyi Imrének , mában k a város kisgazdapártiképvisel kéPsel őőjéne J az interpellációjára, merYet ebben a z Rajk László belügymin intézett .ügybe ' - melyet a niszterhez iszterhez . Az interpelláció korabeli lapok gondosan elhallgattak — nem derít ugyan fényt arra, kik voltak a gyújtogatók, de részletesen beszámo l a „politikai el ő készítésrő l”, s arról ,
hogy az akció kitervelője minden bi- mot? -Milyen petróleumot ?~ , -Amellye l zonnyal áz a Seb ő k László volt, lelocsolta a zsidó templomot . városi rend őrség politikai osztályának A nyomozás nem produkált semmit élén éppen ebben az id ő ben váltotta fel csak annyit, hogy a harmadik napo n, az önkényes internálásairól hírhedt e takarítóasszony, aki szintén valla alla -Szücs Imrét . Szúcs tósra került, azt mondta, ő nem tu d Ez az ur Seb ők László r endorszá semmit, csak annyit, hogy Markovits zados Egy hang( a Kisgazdapárton : Mi úr azt mondta, hogy k ét ki gyertyá t ő tt?) május 26-án magához hagyjon égve . Éjjel azután óriási svolteza szél rendelt bennünket, az ottani politikai vihar volt . így tehát legfeljebb vétke spártok vezetőit, és bejelentette, hogy ő gondatlanság történt. A rend őrtiszte k vette át a járási és városi politikai osz- maguk is kijelentették, hogy semm i tály vezetését, o pedig erélyes kézzel adat nem merült fel a diáksággal vag y fogja végrehajtani a köztársaság foko- a Független Ifjúsággal kapcsolatban . A Jzottabb védelmér ől szóló törvényt, Független Ifjúság vezet ő it ugyani s amely el ő írja - hiszen tudjuk, már szintén » behivatta« a rend ő rszázados , annyiszor szó volt róla - hogY itt nem és kedves közvetlenséggel megmond szabad különbséget tenni faji, feI eke ta, hogy azért kérette be ő"" ket, mert a zeti vagy nyelvi szempontból . A száza- Független Ifjúság szokott ilyesmit csidos úr azt -mondta,hgyiseézáln a Kisgazdapárton) . ” . (Derültség bizonyosan van fasiszta vagy antiszeSz őnyi Imre interpellációja _ és a r á mita összeesküvés, és ő ezt majd ki 1946 . szeptember 18-án adott, semmit fogja deríteni . En ott születtem, ott ne- mondó belügyminiszteri válasz, mel y velkedtem, ismerem a népemet, és ne egyszersmind bejelentette Seb ő k Lász vetve mondtam neki : ett ő l ugyannYu- ló áthelyezését — egyértelm ű en arr a godtan alhat, itt ' antiszemita, de még utal, hogy a gyújtogatás a rend ő rsé gr összeesküvés sincs, ez a füg- politikai osztályának vezet ő i által el ő getlenségi és 48-as párt hazája, egyéb- re megtervezett, de dilettáns módo n ként is a mi népünk nem összeesküvő kivitelezett provokáció volt, a kátyúb a fajta . Z(aj) Erre ő azt mondta, hogy o jutott kunmadarasi nyomozás „met,se r _ ma j d biztosan fo gJ találni . Ez történt gítésére ” . Május J végéig ugyanis e~ér má us 26-án .J telm ű en kiderült, hogy a madaras i Május 31-én i.aJkersdlm iskolai vérvadas pogrom mo ott nem lehet~ fel e diákok a diákoknál szokásos évzáró deríteni egy olyan összeesküvést, me _ balligást végezték . Ez pénteken este lyért az FKgP valamely reakciósna k volt . Pénteken éjjel 11 órakor ott egy min ő sített vezet őjét lehetne felel ő ss é magán imaház kigyulladt . Erre szom - tenni, hiszen az ottani pogrom résztve baton este 9 órakor elkezdték ezeket a v ő i kivétel nélkül politikailag tudat diákokat — ú gy - a fiúkat, mint a teányo ~ _ la n, szegény parasztemberek voltak . kat — behordan a rend őrségre . (Fel i Páte rMakónviszot,h Kis Szaléz _ kiáltások a Kisgazdapárton : A leányo- féle „Mátraaljai összeesküvés” leleple kat is?) . Kétóránként szállították be zéséhez hasonló módszerekke l rá lehe t őket, majd az összes rend ő ri felügyelet bizonyítani a FKgP ifjúsági szerveze alá helyezetteket, s er ő vel rájuk akar- tének, a Független Ifjúságnak a ta ' ai' ták bizonyítani, hogy ő k gyújtották fel ra, hogy ő k voltak a gyújtogatók, csa . az ~imaházt . Volt közöttük olyan diák, óst lehetett volna mérni az egyre kel aki szombat éjjel 12 órától vasárna pJ lemetlenebbé váló Sz őnyi Imre képvi reggelig négyszer volt a rend ő r ségen . sel őre, aki szegén paraszti szárm a zá _ . a Kisgz y Za,1 a dapa ' rton. Azt nem sónál fogvakikezdhetetlen volt, vI mon tatom, hogy bántalmazták, de szont a gazdasá és a politika teré- n gfolytnsavák . I1Yen kérdések egyaránt keresztezte a kommunistá hangzottak el : Hol vette a petróleu_ terveit . Megjegyzend ő , hogy. a városik
Politikai rend őrség még Sz ű cs Imre idejében 'ébe n kísérletet tett egy merénY let " megszervezésére : 1945 . októbe órakor a makói kommu-r16-á nista n pártszerveze t 10 o zet székházának ka pujában robbanóanyagot és ellensége s "collutót talál tak, s erre hivatkozva rop a párttitkár háromtagú véd ő rséget állított fel . ás,, ha a makói Ezek után nem túlzás zsinagóga felgyújtását - mely egésze n l bizonyosan nem Seb ő k László százados, illetve afelettese, Tóth György őrnagy egyén i nl kezdeményezése volt központilag elrendelt, feltehet ő leg Péter Gábor által személyesen jóváhagyott kísérletnek tartjuk arra, hogy a kétségtelenül le'tez ő antiszemitizmu s jene k elleni harc ürügyén csapást mérjene a kommunista párt politikai ellenfelei re . Egyértelm ű en erre utal a helyszí n gondos kiválasztása, az, hogy a ballag ó diákok lampionos felvonulást rendeztelt tek, valamint az a tény is, hogy az éj jeli tüzet követő reggel ~ ~ máris bemondta z a hírt a rádió, s kész koncepciót kö96 zöltek a lapokkal Tsok alésahírügynökségek kel . S hogy miért nem lett politikai per agY~•t'is)GI`?Ereazgykm rázat a rivális katonapolitikai osztál y k felt ű nése I1lakóin, amirol atgjin at1ja l' nak Szedi Népszava s 7.ámolt be . Valószí.lemerrI százados é s nu, hogy Merényi Elemé Révész hadnagy súlyosan elmarasztaló jelentést küldött felettesének , Pálffy Györgynek . A „itatPol050k ” nemcsa k Sebök László és Orendi Vilmos dilettantizmusát birálhztták, de rámutathattak az < 1 ~ ~eloj olt által el ő idézett po litikai kockázatra . Nem ,szabad ugyanis elfelejteni , hogy az AVO Makón 1946 júniusába n a szó szoros értelmében játszott a t ű z' pártok, els ő sorba n zel :: a helyi koalíciós klsn llaoa kommunisták tele v o s kltal s a közvéleménye n yen eluralko dott avérvádhisztéria . S mivel az államvédelmiseket a helybeliek a származásuk miatt amúgy is azonosítottá k a zsidókkal, nem lehet kizárni, hogy a sorozatos letartóztatások reakciója -
ként valóban pogrom tör ki Makón . (Az sincs kizárva, hogy Seb ők Lászl ó maga is visszatért munkaszolgálatos , s nem délvidéki partízánkapitány" volt .) Annak a kockázatát, hogy irányíthatatlanná váló antiszemita kilengésekre re kerüljön sor a városban , amelyre nemzetközi figyelem iránYul , az AVO vezet ő i nem vállalhatták . Ezek az érvek bírhatták rá a kommunista art P vezetését - mely a négyessz ó tudofo g a " tagjainak származásáról mást t sem véve a saját céljaira igyekezett hasznosítani az 1946-o s os - hogyhulámtöegnrij a kunmadarasi és a vele összefügg ő makói kudarc kudarcból okulva új ' helYszíne n , még gondosabban megszervezett provokációval és irányított tömegtünte rbbálkozzon .. Mint ismerete s , téssel próbálkozzon erre a megmozdulásra a forint bevezetése kapcsán, pontosan két hónappal után, Diósgyő röttamkóigyújtoás és Miskolcon került sor.
addig szívélyes zsidó-keresztény viszony megromlása miatt számoltá k fel . ) 1946 . július 21-én, vasárnap a helyYli FKgP gyülést szervezett, melyre Pfeiffer Zoltán igazságügyi államtitkárt hívták meg szónoknak . A gyű lés t mintegy ötven-hatva nfónyitörneg za varta meg . A lármás cső cselék, mel y Tóth György rend ő r őrnagy és Seb ő k László rend ő r százados és még töb b nyomozó fegyveres védelme alatt állt , durva közbekiáltásokkal, életveszélye s fenyegetésekkel igyekezett lehetetlenné tenni a gy ű lés megtartását . Amiko r Sz ő nyi Imre képvisel ő rend őröket küldött a csoporthoz, elzavarták őket, a képvisel őre pedig fegyvert fogtak, é s megfenyegették, hogy lelövik . A gy űlésen Pfeiffer és a többi kisgazda vezető, amikor szóhoz jutott, „söpredéknek , cs ő cseléknek, részegeknek, aYil asok-
nak SS-legényeknek» nevezte a rendő rség védelme alatt ellenük tüntet őket . A gyű lés végül botrányba fulladt , és másnap tiltakozásképpen alév ő kisgazdák kivonultak a városi képvisel ő-testületb ő l . Felismerve, hogy a „kommunisták forradalm i csoPor{.t' a ” valójában volt nyilasokbó l áll, a szociáldemokraták, de még a nemzeti parasztpártiak egy része is a kisgazdák mellé állt, s ő t néhányan a kommunista pártból is kiléptek . Ugyanebben az id ő ben a kommunis tává átvedlett volt nyilasok rend őri közrem űködéssel vérvádas incidenst i s provokáltak . Az esetr ő l, amely köny nyen pogrommá fajulhatott volna, a z érintett gabona- és terménykeresked ő , a Makón maradt zsidók egyike, a szo ciáldemokrata párt egyik helyi vezet ő je Szakasits Arpád miniszterelnök-he lyettesnek számolt be . 1 6 "
P. I . erch . 283. L 18S0.
Vérvád és osztályharc ' 1946 nyarán pattanásig feszültek a politikai ellentétek Makón, a zsinagóga-ügy, valamint a vérvádhisztéria következtében mcgromlottak a keresztények kapcsolatok . A nck és zsidók között i el a várost , zsidók tömegesen hagyták ha ~ szinte mindenki menni készült, úgy , ahogy ez a Haladás c ikkében is olvas ható . A makói zsidók jelent ő s része Palesztinába vandorolt számosan közü, lük Izrael á l 1am megalapítói közöt t voltak . A „cionista opciónak” egyéb ként voltak itt hagyományai, hiszen navárosbnmhicaévekg o y a helyi politika i - arra reagálva, hog er ők kivétel nélkü antiszemita alapr a l helyezkedtek jelent ős cionista közösű ködött, mely 1945-ben úJjáség 'jött l létr e éledt . A közrem űködésükke a JOINT tábora a szomszédos Kiszomborban ahol az alijára készül ő k elsajá tították a mez ő gazdaságg alapjait . ~ A 19 1 ~6'uliusában júliusába n a fa tábort luban elharapódz Pódzóó vérvádhisztéria, a z
Makó, 1946 . júliu i30 s . Szakasits Arpád miniszterelnök-helyettes elvtársna k Budapes t Alulírott, Schwarz Manó, Makó, Hunyadi u . 2/a . sz . a . lakos az illand panasz t terjesztem el ő , a legsürgő sebb kivizsgálást és telje teless elégtételt kérve . hó 28-án, vasárnap, családommal a marosi partfürd ő n voltam és város központjában lév ő lakásomon csak egy budapesti vendégem ( llacic ~ er Lász lóné, Budapest, II ., Jégverem u . 5 .) tartózkodott, d .u . 5 órakor megjelent Kincse s nev ű makói köszörű s volt nyilas, aki az udvari lakásban tartózkodó raktári munkásom édesanyját, özv. Vezérnét kést rántva le akarta szúrni azzal, hogy a z udvaromba bevezettek karjánál fogva egy „magyar embert”, akit megöltek, ad ják el ő a holttestet, különben mindenkit legyilkol . Az öreg néni segítségért kiált va lakásomba menekült, honnan Hackerné telefonon felhívta a rend ő rséget, see gítséget kérve . A kapitányság ki is küldött egy rend ő rt aki Kincsest elvezette , a legközelebbi saroknál azonban szabadon engedte . Kincses r' a késsel hadonászv. a< másodszor is visszatért, most már azt kiáltozva, hogy ,n egy kisgyermeket ” hurcoltak a lakásomba, akit ott legyilkoltak . A lakásommal szemben lév ő porz ó moziból a közönség az utcára tódult a késsel hadonászó Kincses ordítozására, é s a vérvád óriási konsternációt keltett . Vezérné és Hackerné az őket üldöz ő Ivn cses el ő l a kapun kimeneku1tok . Ezután 4 rendőr jelent meg, Kincsest ism e- t elvezették, azon óan rövid id ő"" múlva újra elengedték, és harmadszor visszatérv e még mindig késsel a kezében kiabálta a vérvádat. Az ismét megjelen ő rend ő-- rö k egyike a szomszédos moziból telefonon felhívta a kapitányságot, honnan 10 per c múlva 3 kerékpáros rend ő r érkezett házkutatási paranccsal, melyet Benede k rend ő rnyomozó írt alá, és a házkutatási parancs azzal az ürüggyel volt kiállítva ,
98
hogy alapos gyanú merült fel, miszerint nagy mennyiség ű b ő rt és textilt rejtegetek . . Távollétemben megtartották házkutatást és Hackerné közlése szerint a pa a is vizsgálták, nyilván vérnyomokat keresve, de sem textilt, sem b ő rt , dozatot semg Yerm t gyermekhullát nem találtak , ellenben a házkutatással a primitívebb emberek el ő t valószín ű sítették a vérvádat . A harmadszor visszatér ő Kincsest végre bevitték a rend őrö0 k az id őközbe n ől. megjelen ő Kincsesné kérelmére, aki maga is megijedt a fejleményekt J Este 8 órakor a partfürdő r ő l hazatérve megdöbbenve hallottam a eseményez távirati feljelenazonnalbejelentéstszeml tettem az alispá n ket, Yes a zonnal tést tettem a belügyminiszterhez . Este 11 órakor a politikai osztálytól megjelen t Sebő k rend őrszázados, aki jegyz ő könyvbe foglalta Hack er Lászlóné vallomását , mely fentieket fedi . Ejjel 1/2 12 órakor az alispán úr intervenciójára Kiss János főispán elvtár s ő rségt ő hol arend valósággal homlokegyenest ellen telefonon kért jelentést a l, ncsest els ő alkalommal letartóztatták, é s kez ő en azt az értesítést kapta, hogy Kincses állott összefüggésben a vérváddal . ' taházkusnem Ezzel szemben másnap a politikai osztályon engem kihallgató Szeles rend ő r fő hadnagy hgY Benedek rendőrnyomozó házkutatási parancsa ő rült, önkényes Y és indokolatlan volt .sindoklatv k visszamen ő leg az egész családom makói származású, az én munDédszül őktő l könyv, kás életem nemcsa mcsak Makón, hanem a megyében is mindenki el ő tt aYnyitott l nemcsak a szociáldemokrata pártnak, hanem a törvényhatósági bizottságnak i s tagja vagyok . E Epp ezért az egész városba~nnagy felháborodást váltott ki Benede k rend ő rnyomozó eljárása megejtését és a ténymegállapítás után Benede k ő s kivizsgálás .Kéremasüg r nhamis vád és he yomozó ellen kötelességmulasztás, rend ő való visszaélés miatt az eljárás megindítását . Barátság ! Schwarz Man ó A kommunista irányítás alatt áll ó rend ő rség, mint az 1946 júliusában ki fi, m tört, több mint negyven halálos áldozattal járó kielcei pogromot kivált ó esethez kísértetiesen hasonló ügyb ő l kit ű nik, a vérvádból azon nyomba n rendészeti ügyet” kreált , „g azdasá azzal, hogy az elrendel t ő dve ~nemtör házkutatás tápot ad a vérvádhisztériának, hitelesíti azt . Az árurejtegetés és „spekuláció ” vádja a kés ő bbiekben is, az új' pénz, a forint bevezetése után is a rend ő rsé g bevált eszköze maradt a kommunisták terveit keresztez ő polgári elemek meg félemlítésére és a Makón különösen je lent ős hagymakereskedelem megrendszabál yozására " : Miután az MKP 1946 . szePtt -nhe,-i kongresszusa kiadta a jelszót a ifi , gY tőke a bankuzsora és a malomuzsora "
elleni harcra, Makón a kommunistá k figyelme a hagyrnakereskedelem t ő ké s résztvev ő i, első sorban a zsidó tulajdonban lév ő cégek felé fordult . A poli tikai tfikai harcot bonyolította, hogy a Pes ten székelv Mez őgazdasági Szövetkezeti Központ hagymafőosztályának vezet ője, az 1946 márciusában Makóró l elzavart Ádler Tibor 1948-ig maga is a kommunista pád tagja volt, s > ► P ártvohalon" szembeszegült az értékesíté s központosításával . A makói rend ő rsé g minden alkalmat megragadott, hogy lecsaPJorra „ nagYs P ekulansokra és ár drágító nagykeresked őkre” . ők- vaa „A spekulál ó hgYmakeresked nszövetkezeteke zövetkezeteket o t alkottak , lóségo s b ű"ns amelyek uralták a piacot, óriási jövedelemhez jutottak a hagymatermel ő k verejtékéb ől . Egy ilyen b ű nszövetkeze tet 1946 végén leplezett le a rend ő rség,
amelynek vezetője Pollák József keres kedő volt, akit »makói hagymakirály ként« emlegettek az újságok . Pollák é s társai, akik a megengedettnél magasabb áron vásárolták fel Makón a hagymát és zöldséget, Csehszlovákiába csempészték az árut, ahol még magasabb áron tudták értékesíteni . Végül is mindössze másfél év börtönr e ítélte a bírósag Pollákot . "1 6 A szövetkezeti hagymakereskedelem eszméje, melyet Erdei Feren c nemcsak népszeresített de adminisztratív eszközökkel is megvalósított, a kommunisták minden er őfeszítés e feszítése dacára sem hatotta át a tömegeket, mert a termel ő k, kispolgári érdekeiktő l vezettetve mindaddig keresték az alkal mat a hagyma el őnyös áron való értékesítésére, ameddig erre a körülmények lehetőséget nyújtottak . A hagyma felvásárlási ára körüli küzdelme k fokozatosan politikai jelleget öltöttek , s „a jobboldali felfogású, kisgazda é s szociáldemokrata hagymatermel ő k , keresked ő k és spekulánsok” 1946 . december 10-én még „ellenzéki hagymá s tüntetést” is rendeztek . Hiába követelték azonban a hagyma árának emelését, forgalmának szabaddá tételét, a kommunistáknak 1947 végére sikerül t felszámolni a szabad hagymakereskedelmet, s uralkodóvá tenni az irányításuk alatt álló földm ű ves-szövetkezet i hálózatot . A politikai nyomás hatására a F E KOSZ által 1948 . február 25-én rende zett „hag}másgyülés” résztvev ői a z irányított gazdálkodás és a kötött terménykereskedelem mellett foglalta k állást„hagymaosztályharc» . A, utolsó csatá ja Adler Tibor eltávolítása volt . Min t azt Bugár János, az MKP megyei bi zottságának titkára 1948 . március elején az MKP KV-nak jelentette : „Adle r Tibor m ű ködésével a szövetkezeti moz galom lejáratására törekszik, és eze n keresztül ismét a nagykeresked őket kí-
vánja átmenteni .” Ádler Tibor ugyanis két nagykereskedő nek, Zeichner Mór nak és Szemorr Salamonnak hagymaex portálási jogot akart szerezni• de ezt a fondorlatot az éber kommunisták meg hiúsították, s Adler Tibort az MKP Köz ponti Ellen őrz ő Bizottsága áprilisban kizárta a pártból, mert súlyosan sér tette a kistermel ő k érdekeit és kárt okozott a nemzetgazdaságnak"• ” A hagymakereskedelem államosítása megsemmisítette a túlnyomó többségben zsidó hagymakeresked ő k egzisztenciáját (s egyben megfosztott a külföldi piacai t61 a harmincas évekbe n még Európa-hírű makói hagymát) . Ezzel egyidej ű leg befellegzett a hagyományos kereskedelemnek és vendéglátásnak Makón és környékén, és megsz ű nt a zsidók számára a hagyományos foglalkozásaik gyakorlásának lehető sége . Bár a városban a zsidó keresked ő k a szociáldemokrata párt támogatásával egy ideig megpróbálta k ellenállni a helyi kommunisták köz pontilag szervezett támadásainak ( a szociáldemokrata keresked őcsoport el nöke Viesenbei'g Sándor volt), 1948 jú niusa, az MSZDP és az MKP egyesülése, az államosítások tömegessé válás a után nem maradt más választásuk , mint szül ő városuk elhagyása . A cégü k meg őrzésével próbálkozó hagymakeresked ő k még írtak egy kétségbeeset t levelet a pesti izraelit a litl hitközség veze tő inek, hogy járjanak közben az érdekükben, majd belátták, hogy Makón nincs többé keresnivalójuk . Az 1950-es évekre a zsidók teljese n kivonultak Makó gazdasági életéb ő l, s többségük elköltözött a városból . Politikai önkény, ~ hatósá ' pártfogást élvez ő antiszemitizmus, a piacgazdasá g tudatos tönkretétele, s mindennek be tet őzéséül er őszakos kollektivizálás, a proletárdiktatúra bevezetése -- enny i eg ymás után kö v etkez ő csapást a holocaustot túlélt makói zsidók már ne ni nm tudtak elviselni .
" I`inkó i .m ., II . kötet, 155-156 . o .
Mnkó im ., II. kötet, 108, o .
