A MAKÓI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A MAKÓI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010.

KÉSZÍTETTE

TERRA STUDIO KFT. 2004. november

A MAKÓI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010.

készítette a Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 5090 Fax: 1/ 456 5099 Email: [email protected]

Ügyvezető igazgató

Laky Ildikó

Vezető projektmenedzser

Galli Károly

Projektmenedzser

Fürstand Attila

Tervezők

Aradi Renáta Földi Zsuzsanna Horváth Kinga

2004. november

Terra Studio Kft.

A Makói Kistérség Környezetvédelmi Programja

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2.

A PROGRAM ELŐZMÉNYEI, CÉLJA, TARTALMA................................ 4 A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGALAPOZÁSA..................... 6

2.1. 2.2. 2.3.

A TÉRSÉGRE KÉSZÜLT PROGRAMOK, TERVEK ........................................................ 6 LAKOSSÁGI IGÉNYEK ......................................................................................... 11 KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ....................................................................................... 16

2.3.1. Alapadottságok ...........................................................................................................16 A terület lehatárolása, településszerkezet, települések...............................................16 Általános földrajzi leírás...............................................................................................22 Társadalmi és gazdasági adottságok ..........................................................................24 Gazdaság.................................................................................................................25 Társadalmi jellemzők ...............................................................................................29 2.3.2. Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban ......32 Levegő .........................................................................................................................32 Emisszió...................................................................................................................32 Imisszió ....................................................................................................................34 Transzmisszió ..........................................................................................................35 Felszíni és felszín alatti vizek ......................................................................................35 Felszíni vizek............................................................................................................35 Felszín alatti vizek....................................................................................................38 Föld..............................................................................................................................42 Élővilág és természetvédelem .....................................................................................44 Emberi környezet-egészségügy ..................................................................................47 Épített környezet..........................................................................................................53 Az infrastruktúra környezeti vonatkozásai ...................................................................55 Vízellátás..................................................................................................................55 Szennyvíz kezelés ...................................................................................................58 Csapadékvíz elvezetés ............................................................................................62 Energiaellátás, energiagazdálkodás ........................................................................63 Hírközlés, telekommunikáció ...................................................................................64 Alapfokú intézményi ellátás......................................................................................65 Közlekedés, szállítás................................................................................................65 Zaj- és rezgésterhelés .................................................................................................68 Hulladékgazdálkodás...................................................................................................69 Belterületi zöldfelület-gazdálkodás ..............................................................................77 2.3.3. Környezeti, tájökológiai folyamatok, trendek ..............................................................78

2.4.

ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS ......................................................................................... 79

2.4.1. SWOT analízis............................................................................................................80 2.4.2. Problémafa .................................................................................................................81

3.

PROGRAM............................................................................................ 82

1

Terra Studio Kft.

3.1. 3.2.


JÖVŐKÉP.......................................................................................................... 82 CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK .................................................................................... 82

3.2.1. Célfa ........................................................................................................................... 87

3.3.

MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE ........................................................... 88

3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás ................................................................ 88 Szennyvízkezelés megoldása ..................................................................................... 88 Szennyvíziszap hasznosítása ..................................................................................... 90 Felhagyott

hulladéklerakók,

elhagyott

hulladékból

származó

szennyezések

felszámolása ............................................................................................................... 92 Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása .................................................... 93 Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése ....................................................................... 94 3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése ........................................................................ 96 Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése ................................................. 96 Kerékpárút-hálózat fejlesztése .................................................................................... 98 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése ................................................... 99 3.3.3. Tanyavillamosítás..................................................................................................... 100

3.4.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSA ...................................................... 101

3.4.1. Területhasznosítás racionalizálása .......................................................................... 101 Művelési ág racionalizálása ...................................................................................... 101 Erdősültség növelése ................................................................................................ 103 Belterületi zöldfelületek növelése .............................................................................. 104 3.4.2. Vízgazdálkodás fejlesztése ...................................................................................... 105 Felszíni vizek minőségének javítása ......................................................................... 105 Ivóvízbázisok minőségének megőrzése.................................................................... 106 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása...................................................................... 107 Hévizek hasznosítása ............................................................................................... 108 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése ........................................... 109 3.4.3. Értékvédelem kiterjesztése ...................................................................................... 111 Élőhelyek védelme .................................................................................................... 111 Ökológiai hálózat kialakítása..................................................................................... 112 Értékkataszter készítése ........................................................................................... 113 3.4.4. Jogi szabályozás ...................................................................................................... 114

3.5.

KÖRNYEZETVÉDELEM INTEGRÁCIÓJA ................................................................ 115

3.5.1. Megelőzés ................................................................................................................ 115 Környezeti minőségbiztosítási rendszer bevezetése ................................................ 115 Környezetbarát technológiák alkalmazásának támogatása ...................................... 116 3.5.2. Tudatformálás .......................................................................................................... 117 Természeti értékek megismertetése ......................................................................... 117 Környezeti oktatás-nevelés, tájékoztatás .................................................................. 118

3.6.

A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK TOVÁBBI TERHELÉSE MEGSZÜNTETÉSÉNEK ALPROGRAMJA ........................................................................... 120

3.6.1. Megelőzésre irányuló javaslatok .............................................................................. 120 3.6.2. Követő jellegű javaslatok.......................................................................................... 121

4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA TELEPÜLÉSENKÉNTI BONTÁSBAN ...........................................................122 2

Terra Studio Kft.

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10. 4.11. 4.12. 4.13. 4.14. 4.15. 4.16. 4.17.


AMBRÓZFALVA ................................................................................................ 122 APÁTFALVA .................................................................................................... 124 CSANÁDALBERTI ............................................................................................. 127 CSANÁDPALOTA .............................................................................................. 129 FERENCSZÁLLÁS ............................................................................................. 132 FÖLDEÁK........................................................................................................ 134 KIRÁLYHEGYES ............................................................................................... 136 KISZOMBOR .................................................................................................... 138 KLÁRAFALVA .................................................................................................. 141 KÖVEGY ...................................................................................................... 143 MAGYARCSANÁD .......................................................................................... 146 MAKÓ .......................................................................................................... 148 MAROSLELE ................................................................................................. 152 NAGYÉR ...................................................................................................... 154 NAGYLAK ..................................................................................................... 156 ÓFÖLDEÁK ................................................................................................... 159 PITVAROS .................................................................................................... 161

MELLÉKLETEK............................................................................................. 164 A TELEPÜLÉSEKNEK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV ..................................................................... 164 AZ ISKOLÁKNAK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV ........................................................................... 169 MAGAS ÉS KÖZEPES ALLERGÉN POLLENT KIBOCSÁTÓ NÖVÉNYEK ................................... 171 HELYI VÉDETTSÉGŰ MŰEMLÉKEK ................................................................................. 172 VÍZTERMELÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK ..................................................................... 176 IVÓVÍZHÁLÓZAT BEKÖTÉSI ADATAINAK VÁLTOZÁSA ........................................................ 176 SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK ........................................................ 177 EGYEDI VÉDETTSÉGBEN RÉSZESÜLŐ NÖVÉNYEGYEDEK ................................................. 177 A HULLADÉKGYŰJTÉSBEN, SZÁLLÍTÁSBAN ÉS KEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEKNEK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV................................................................................................... 179

FELHASZNÁLT IRODALOM......................................................................... 183

3

Terra Studio Kft.


1. A PROGRAM ELŐZMÉNYEI, CÉLJA, TARTALMA A Makó és Térsége Önkormányzati Társulás egészére vonatkozó Környezetvédelmi Program a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztési Programjának projektelemeként került elkészítésre a Térségi Hulladékgazdálkodási Tervvel együtt, a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. és a Makó és Térsége Önkormányzati Társulás megrendelésére a Miniszterelnöki Hivatal pályázatának finanszírozásában. A program megalkotását az 1995-ben hatályba lépett környezetvédelmi törvény1 írja elő. A jogszabály

meghatározza

a

településekre,

települések

meghatározott

csoportjaira,

térségekre vonatkozóan a környezetvédelmi program készítésének szükségességét (46.§) és annak főbb tartalmi kritériumait (47.§). A törvény értelmében a környezetvédelmi programok szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálatra kerülnek. Makó és Térségére vonatkozóan legutóbb a Makó és Térsége (Kübekháza-Kiszombor-Nagylak és Térsége) Fejlesztési Programjának keretén belül készült ilyen jellegű programozási dokumentum2, melynek megújítása időszerű. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a környezetvédelmi program település-együttesekre, települési társulásokra készüljön és az egyes települések feladatait a térségi szemléletmód alkalmazásával határozza meg. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény3 alapján létrejött térségi társulások alanyai

a

regionális

környezetvédelmi

programok,

környezetvédelmi

programok

kidolgozásának, és a Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint a társulási szinthez is rendelhetők regionális környezetvédelmi feladatok. A térségre vonatkozó környezetvédelmi programnak összhangban kell lennie a magasabb területi szintekre vonatkozóan már elkészült programokkal, ez esetben elsősorban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és Csongrád Megye Komplex Kistérségi Környezetvédelmi Programjával4. A Környezetvédelmi Program hat éves időtartamra készül, 2004-2010. közötti időszakra szól, a megjelölt feladatok végrehajtására hat év áll rendelkezésre. Célja, hogy hozzájáruljon az országos és regionális szinten meghatározott és a helyi szinten jelentkező környezeti problémák megoldásához. Egy döntéshozást támogató, befolyásoló eszköz, melynek segítségével az elérendő célállapotok megvalósításához pályázati források bevonása válik lehetővé. A Környezetvédelmi Program, hasonlóan az Övezeti Fejlesztési Programhoz a fejlődés kulcsának tekinti a természeti adottságokra, értékekre és azok megőrzésére, védelmére alapozott tevékenységeket; mint a jó minőségű, szennyezésektől mentes termőföldre 1

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.

2

ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Rt.: Makó és Térsége Környezetvédelmi és a Környezetállapot Javításához Kapcsolódó Infrastruktúra Fejlesztési Programjavaslatok – Budapest, 1998. március. 3

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről.

4

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Természetföldrajzi Tanszék: Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operatív Programja – Szeged, 2000. szeptember.

4

Terra Studio Kft.

alapozott

mezőgazdasági


termelés

és

a

védett

táji

értékek

vonzerején

nyugvó

idegenforgalom. A program céljaként fogalmazható meg a környezeti állapot általános javításán túl, a táj arculatának megőrzése és a települési környezet, így a magas minőségű lakókörnyezet újbóli megteremtése, mindez a talaj és vízbázis védelem szempontjainak figyelembevételével. A program két szintre vonatkozóan határozza meg a környezetvédelemre vonatkozó beavatkozási területeket. Ezek egyrészt a dokumentum szempontjából makroszintnek tekinthető térségi (ez esetben statisztikai kistérségi) szint másrészt a mezo (közép)szintnek tekinthető települési szint. A harmadik környezetvédelmi szempontból fontos cselekvési szint a háztartások szintje (mikoszint), amelyek cselekvési kompetenciáira csak utalásokat tartalmaz a dokumentum. A tervezési dokumentum a helyzetértékelés és a tervezési előzmények alapján meghatározza a térségi és települési szinten megoldható környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok körét. A program tartalmát tehát elsősorban a térségi környezet adottságai, és lehetőségei határozzák meg.

5

Terra Studio Kft.


2. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGALAPOZÁSA A környezeti elemek megóvása és az erőforrások takarékos használata egyre nagyobb jelentőséggel bír. A környezetvédelem aktualitását – sajnos – a gazdaságilag fejlett országokban jelentkező környezeti károk, problémák sokasodása indokolja. Előtérbe kerülése – európai léptékben – már az 1970-es évektől megfigyelhető, integrációja az élet különböző területein azonban mind a mai napig nem történt meg teljes mértékben. Magyarországon

is

ebben

az

időszakban

indult

útjára

a

környezetvédelem

jogi

szabályozása. Az elsőként (1976.) megalkotott kerettörvény hatása – jellegéből fakadóan – mérsékelt volt. Megalkotásának idején előremutatónak számított, de nem segítette elő a környezetvédelem társadalmi-gazdasági integrációját. Csaknem 20 éven át jelentette a hazai környezetvédelem jogi alapját, egészen a ma alkalmazandó – a környezetvédelmi program készítésének egyik alapját jelentő – 1995. évi LIII. törvény hatályba lépéséig. Ez a jogszabály nem elszigetelt, összhangban áll a jogrendszer egyéb elemeivel és meghatározza a más jogszabály által szabályozott vagy szabályozandó területek környezetvédelmi szempontú alapvető követelményeit. A törvény a környezetvédelem általános szabályait tartalmazza, az egyes részterületek részletszabályzása külön jogszabályok által történik. A környezetvédelmi program készítését meghatározó irányok a környezetvédelem és a partnerségen alapuló fejlesztés alapelvei: •

elővigyázatosság

•

megelőzés

•

helyreállítás

•

felelősség

•

PPP

•

tájékozódás

•

tájékoztatás

•

nyilvánosság

2.1.

A TÉRSÉGRE KÉSZÜLT PROGRAMOK, TERVEK

A tervezés folyamán felhasznált országos léptékű ágazati program a 2003-2008. közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program és a második Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, amely mellett érvényesültek az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv vonatkozó részei is.

6

Terra Studio Kft.


Csongrád Megye Területfejlesztési Stratégiai Programjá5nak 5. prioritása az Egészséges emberi környezet biztosítása. A prioritás céljaihoz illeszkedően •

a vízgazdálkodás

•

területhasználat, talajvédelem

•

ökológiai hálózat fejlesztése és a természeti értékek védelme

•

az integrált környezetkímélő infrastruktúrák fejlesztése

•

és az épített környezet fejlesztése és védelme

területén fogalmaz meg programokat a stratégiai program. A vízgazdálkodási program célja árvízvédelmi és belvízvédelmi rendszerek fejlesztése, rekonstrukciója, az egészséges, EU normáknak megfelelő ivóvíz biztosítása és a felszín alatti vizek minőségének javítása, amely területeken alprogramok kerültek megfogalmazásra. A határon túli – romániai hatóságokkal való – vízgazdálkodási és környezetvédelmi együttműködéseknek kiemelt fontosságot tulajdonít a program. A területhasználati és talajvédelmi program a táji-környezeti értékek fenntartható fejlesztésével, megőrzésével a termőföld minőségének figyelembe vételével, annak ésszerű használatának

kialakítását

célozza

meg.

Az

alábbi

alprogramok

kapcsolódnak

a

programhoz: •

A mezőgazdasági területek racionális használata

•

Települési peremkerületek konfliktusainak megoldása, megelőzése

•

A települések belterületi területhasznosításának újragondolása

Az ökológiai hálózat fejlesztése és a természeti értékek védelme program a természetközeli állapotban megmaradt élőhelyek, ökológiai folyosók megóvását, vizes, füves élőhelyek gyepterületek védelmét és a védett és védelemre érdemes területek kezelését tartalmazza. Célja a biológiai és táji értékek védelme és a biodiverzitás fenntartásának érdekében a Tisza és mellékfolyói által kialakított ökológiai folyosók fennmaradásának biztosítása, összefüggő zöldfolyosó hálózattá alakítása. A

Makói

kistérséget

(Csanádi

puszták,

Pitvaros)

érintő

fejlesztési

vonatkozások:

gyepterületek védelme, füves területek kataszterezése. A településkörnyezet fejlesztése (integrált környezetkímélő infrastruktúra) programjának célja, a települési környezetben folyó társadalmi és gazdasági tevékenységek összhangba hozása az európai környezetpolitikai elvárásokkal. Az energia- és anyagtakarékos technológiák,

illetve

alternatív

források

használatának

elterjesztése,

környezetbarát

közlekedési rendszerek kialakítása a zaj- és szennyezésmentes települések megvalósítása érdekében. Alprogramok: •

5

hulladékgazdálkodás

MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya – Békéscsaba-Szeged, 2001. november.

7

Terra Studio Kft.


•

szennyvízkezelés,

•

a levegőszennyezettség és a zajterhelés-csökkentés elősegítése

•

környezeti tudatformálás

Az épített környezet fejlesztése és védelme program a táji és természeti környezet védelmével és alakításával összhangban álló épített környezeti fejlesztéseket fogalmaz meg. Stratégia Marketing Célok és Operatív Programok – Csongrád megye Stratégiai környezeti marketing célok: 1. A lakosság fogyasztói szokásai a környezetbarát fogyasztás irányába mozduljanak el, mint a vásárlások megtervezésekor, mind eddig a fogyasztást kísérő hulladékokkal való bánásmód tekintetében. 2. Az erőforrások környezetbarát felhasználásának ill. katasztrófák kezelésének ne legyen akadálya sem a lakosság, sem pedig a döntéshozói tájékozatlanság miatt. 3. A megyében található védett és védelemre érdemes természeti és művi látványosságok jelentőségének széles körű megismertetése segítse elő a megye turisztikai vonzerejének hatékonyabb bemutatását. 4. Az ipari termelés környezeti szempontból is lépést tudjon tartani a technológiai fejlődéssel. 5. A mezőgazdasági tevékenység és a területhasználat a változások ellenére is a környezetre érzékeny módon folyjon, azaz a gazdasági kényszerhelyzetek minél kevesebb környezeti terheléssel járjanak együtt. 6. Az EU elvárásainak megfelelő szintű környezeti szolgáltatások megteremtése a lakosság aktív közreműködésével, probléma-mentesen mehessen végbe. Csongrád

Megye

Környezetvédelmi

Stratégiája

és

Operatív

Programja6

helyzetértékelésében foglakozik a megye kistérségeinek, köztük a Makói kistérségnek környezeti értékelésével SWOT-analízis formájában. A dokumentum tartalmazza: •

a

megyei

stratégiai

jelentőségű

kulcsprogramjait,

mint

a

hulladékgazdálkodás,

területhasznosítás, tudatformálás és vízgazdálkodás; •

az

országos

rendszerbe

integrálódó

környezetvédelmi

programokat,

mint

talajhasználatból adódó károk csökkentése, értékes talajképződmények kijelölése élőhely védelem, biodiverzitás fenntartása, ökológiai hálózat létrehozása; •

a területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó környezeti programokat, mint a környezet barát megye; alprogramjai: a megyei hivatalok környezeti szempontú auditálása és a megye vállalkozásainak ösztönzése ISO 14000 minősítésének megszerzésére;

6

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Természetföldrajzi Tanszék – Szeged, 2000. szeptember

8

Terra Studio Kft.

•


a kistérségi kihatású környezeti programokat, mint a működő szennyvíztisztító művek kihasználtságának optimalizálása, nem motorizált közlekedés fejlesztése – kerékpárutak építése, Tisza-menti mezőgazdaságilag hasznosított árterek talajainak nehézfém szennyezettségének semlegesítse, kezelt szennyvíz és szennyvíziszap termőföldi kihelyezésnek potenciális lehetőségei;

•

települési önkormányzatokhoz és települési rendezési tervekhez kapcsolódó környezeti programokat, mint:

települési környezetvédelmi program készítése,

települési kárinfo készítése,

a működő és elhagyott hulladéklerakók környezetre gyakorolt hatásának feltárása,

felhagyott bányagödrök rehabilitációja,

helyi érdekvédelem,

műemlékek, műemlék jellegű építmények megőrzése,

lakossági veszélyes hulladékok gyűjtésének megszervezése,

környezetbarát ipari parkok,

az állattartó telepek szennyvíz-problémáinak megoldása,

alternatív szennyvíztisztítási technológiák propagálása és bevezetése,

települési zajvédelmi rendeletek megalkotása,

települési zöldterületek növelése,

emberbarát városi közlekedés,

környezetkímélő gépjárművek beszerzésnek önkormányzati támogatása.

Makó és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Operatív Programja7 az EU SAPARD programja által kínált lehetőségek kihasználására készült. Elsődleges célja a vidék általános fejlesztése, így a mezőgazdasági és ahhoz kapcsolódó projektek mellett több, a települési környezetet érintő prioritást is tartalmaz: 1. A mezőgazdasági termelés, feldolgozás és értékesítés minőségi fejlesztése és szerkezeti megújítása operatív program egyik alprogramja a falumegújítás és fejlesztés, amelybe a települési és térségi infrastruktúra fejlesztése intézkedés tartozik. Szintén ehhez az operatív programba épült be a környezeti terhelés csökkentése, kialakítása

adottságokhoz

alprogram

és

az

alkalmazkodó ide

tartozó,

környezetaz

és

tájgazdálkodás

alternatív

energiaforrások

alkalmazása, bevezetése intézkedés. Az operatív program javasolt fejlesztési projektjei mindegyikének vannak környezetvédelmi vonatkozásai; a komposztáló telep létesítése, komposztálás és biogáz előállítása, sertéstelep technológiai fejlesztése és a mezőgazdasági bekötőút javítása azok, melyek és a környezetvédelmi program által feltárt problémák és megfogalmazott javaslatok között közvetlen kapcsolat van.

7

Dél-Alföldi Agro-Bio Innovációs Centrum Kht., 2000.

9

Terra Studio Kft.


2. A Turisztika fejlesztése operatív program eleme a Kulturális és építészeti örökség védelme, bekapcsolása a fejlesztésbe alprogram, melynek két intézkedési csoportja a kulturális örökség feltárása, bekapcsolása a térségi fejlesztésbe és az építészeti örökség védelme, értékmegőrző hasznosítása. A környezeti terhelés csökkentése, kialakítása

adottságokhoz alprogram

alkalmazkodó

intézkedése

az

környezetökológiai

és

tájgazdálkodás

folyosók,

tájképi

és

környezetvédelmi jelentőségű természetes környezeti elemek megteremtése, fejlesztése szintén a környezetvédelmi jelentőségű feladatokat határoz meg. 3. A szakképzés, képzés fejlesztése operatív program falumegújítás és fejlesztés alprogramja információáramlás javítása intézkedése a települési infrastruktúra fejlesztését érinti. A Makó és Térsége (Kübekháza - Kiszombor – Nagylak és Térsége) Fejlesztési Programjá8nak öt programozási dokumentumából az ötödik kötet a Környezetvédelmi Program. A környezeti elemek és a környezetvédelem intézményi helyzetének elemzésén, valamint a térségben tapasztalható környezeti konfliktusok, problémák meghatározásán túl kijelöli a környezeti állapot javításához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési célokat, valamint kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési program-javaslatokat. •

Közlekedésfejlesztési javaslatok a levegőtisztaság-védelem, valamint a zaj- és rezgésvédelem érdekében.

•

Víz és talajvédelemmel kapcsolatos fejlesztési javaslatok:

térségi szennyvízelvezetési és szennyvíz-elhelyezési programjavaslata;

térségi települési szilárd hulladékgazdálkodási programjavaslat – a javaslatnak a gyűjtési, szállítási körzetkialakítás, a körzeti lerakó telep helykijelölése, a kezelőtelep tervezett technológiája, a zöld hulladék komposztálása a fő témái;

•

belvízvédelem és csatornahálózat fejlesztés.

Tájvédelem – komplex tájvédelem fontossága hangsúlyozódik a javaslatban a térséget érintő potenciális infrastrukturális fejlesztések értékelése mellett.

A program lényegében jelen terv előzménye. Fejlesztési javaslataiból az elmúlt évek folyamán több megvalósult, azonban továbbra is vannak olyan célok, melyek elérésére nem történtek kellő eredményt hozó intézkedések. •

A jövőben valósul meg a 43. számú főútvonal elkerülő szakaszainak megépítése.

•

A porszennyezés csökkentését sem sikerült elérni az eltelt időszakban – sőt, tovább súlyosbodott a probléma.

•

A szennyvízkezelés terén részben történt előrelépés: a makói tisztító bővítése és technológiai fejlesztése. Azonban nem történt meg a III. ütemben tervezett „környező települések csatlakozása a Makói városi tisztítótelepre”. A többi település esetében a

8

Terra Studio Kft., 1998.

10

Terra Studio Kft.


szennyvízkezelés megoldásának prioritási sorrendje jogszabályi előírásokhoz kötött, attól eltérni – a beruházás hatalmas forrásigénye miatt – nincs lehetőség. •

A térségben további előrelépés e téren két további település csatornahálózatának kiépítése.

•

A hulladékkezelés pozitívumai közé tartozik a szelektív gyűjtés bevezetése több településen, illetve az előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárása és a makói térségi

hulladéklerakó

megépülése.

Megoldásra

vár

azonban

a

felhagyott

hulladéklerakók műszaki védelme, rekultivációja is és az illegális hulladéklerakók felszámolása. •

A terület erdősültsége számottevően nem növekedett, a mezővédő erdősávok telepítése elmaradt.

•

A közlekedés-szervezést kedvezően befolyásoló – nem térségi szintű feladat – vasúthálózat

fejlesztés

(Szeged-Arad,

Budapest-Szeged-Kikinda-Temesvár)

megvalósítása irányában nem történt előrelépés.

2.2.

LAKOSSÁGI IGÉNYEK

A lakossági igények feltárásának alapja a térség településein működő iskolákba eljuttatott kérdőíves felmérés9. A megcélzott, 7-8. osztályos korosztály már rendelkezik a kérdőív kitöltéséhez szükséges tudással és képességgel, az adatok azonban nem csupán a diákok véleményét tükrözik. Az adatlapok a programkészítők szándéka szerint a diákok és szüleik véleményét is tartalmazzák, kitöltése otthoni feladat keretében történt meg, így lehetőség nyílt a lakosság szélesebb körben történő bevonására. A térség egészére vonatkozó értékelés az összes beérkezett kérdőív alapján történt, a településenkénti összesített értékelésbe csupán azoknak a települések kerültek bevonásra, melyek esetében a beérkezett adatlapok száma a 10-et meghaladta (Apátfalva, Csanádpalota, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó).

9

Lásd az iskoláknak kiküldött kérdőív melléklet.

11

Terra Studio Kft.


Település Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó

Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

Iskolai adatszolgáltatás nincs 7-8. osztály Dózsa György ÁMK nincs 7-8. osztály Dér István Általános Iskola nincs 7-8. osztály nincs adat Általános Művelődési Központ nincs adat nincs 7-8. osztály nincs általános iskola Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Művészetek Iskolája Kertvárosi Általános Iskola Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium nincs adat nincs 7-8. osztály nincs adat nincs általános iskola nincs adat

Településekre vonatkoztatott adatszolgáltatás nincs adat 58 tanuló nincs adat 15 tanuló nincs adat nincs adat 18 tanuló 2 tanuló 1 tanuló nincs adat 27 tanuló 119 tanuló

nincs adat nincs adat 3 tanuló nincs adat nincs adat

1. táblázat: Az iskoláknak kiküldött kérdőív összesítő adattáblája

A kérdőív ágazati részeinek feldolgozását a dokumentum vonatkozó fejezetei tartalmazzák. A lakossági igények feltárása a kérdőív 10-12 kérdéseire adott válaszok alapján történt. Térségi összesítés esetében a Makói lakóhellyel rendelkező diákok véleménye volt meghatározó a településről beérkezett kérdőívek számának megfelelően. A térségre vonatkoztatva megállapítható, hogy a környezeti elemek védelme tekintetében a válaszadók legfontosabbnak a levegő és a víztisztaság védelmét tekintik, számukra legkevésbé hangsúlyos a műemlékvédelem. Apátfalva, Csanádpalota és Makó esetében a térségi átlagnak megfelelően a levegő tisztaságának védelme kapta a legmagasabb prioritást, Királyhegyesen a tájvédelem, a természeti kincsek és az élővilág védelme élvez elsőséget a levegő tisztaságának védelmét megelőzve. Magyarcsanádon a vízminőség védelme a válaszadók többségénél prioritást élvez, hiszen minden válaszadó esetében kiemelt problémaként jelentkezett a felszíni vizek szennyezettsége.

12

Terra Studio Kft.


Védelmi cél

Térség

Apátfalva

Csanádpalota

Királyhegyes

Magyarcsanád

Makó

A levegő tisztaságának védelme A vizek tisztaságának védelme A talaj tisztaságának védelme A táj védelme A természeti kincsek, az élővilág védelme A műemlékek, szép régi épületek és a településkép védelme

1 2 3 4

1 2 3 4

1 2 3 4

3 4 5 1

2 1 4 3

1 2 3 5

5

5

4

2

5

4

6

6

6

6

6

6

hulladékok

megfelelő

2. táblázat: A környezetvédelem prioritásai

A

településen

végrehajtandó

feladatok

közül

a

gyűjtése,

újrahasznosítása és a nem hasznosítható hulladékok megnyugtató elhelyezése a legmagasabb prioritású, a csatornázás, szennyvizek megfelelő gyűjtése és kezelése, a csapadékvíz elvezetés és a meglévő környezeti károk mielőbbi felszámolása közel azonos súllyal szerepelt, legkevésbé sürgető feladatnak a hagyományos táj- és településkép újjáélesztését tekintik. Feladat A hulladékok megfelelő gyűjtése, újrahasznosítása és a nem hasznosítható hulladékok megnyugtató elhelyezése A csatornázás, a szennyvizek megfelelő gyűjtése és kezelése, a csapadékvíz elvezetés megnyugtató megoldása A meglévő környezeti károk mielőbbi felszámolása A közlekedés környezetbarát szervezése Az energia-szükségletek környezetbarát módon való kielégítése A hagyományos táj- és településkép újjáélesztése

Térség

Apátfalva

Csanádpalota

Királyhegyes

Magyarcsanád

Makó

1

1

1

2

2

1

2

2

2

2

1

2

3

3

3

4

3

3

4

4

5

5

4

4

5

6

4

1

5

5

6

5

6

6

6

6

3. táblázat: Meghatározott környezetvédelmi célú települési feladatok prioritásai

A lakossági igényeket leginkább a kérdőív utolsó pontjában megfogalmazott, a településre vonatkozó kiemelt környezeti problémák és tényezők alapján lehet áttekinteni. Ennek feldolgozása a környezeti állapot értékelésének megfelelő módszertan alapján történt, melynek következtében néhány felvetett probléma több területen is szerepel (pl. közlekedési eredetű levegő és zaj/rezgésterhelés). Levegő A levegő szennyezettsége kiemelt problémaként Makón és Apátfalván merült fel. A válaszadók elsősorban a közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentését szeretnék, melynek megoldására a kamionforgalom kitiltását, illetve a kétütemű gépjárművek forgalomból való kivonását javasolják. További megoldandó feladat Makó esetében az ipari 13

Terra Studio Kft.


és a hagyományos fűtésű házak által okozott, Apátfalván pedig szemétégetésből fakadó légszennyezés csökkentése. Felszíni és felszín alatti vizek A felszíni folyóvizek védelme hangsúlyozódik a Makóról és Apátfalváról származó kérdőívekben, amely a folyóvizekre és élőviláguk védelmére vonatkozik, magában foglalva a folyópartot is. Föld Kifejezetten talajvédelemre irányuló javaslat a kérdőívekben nem volt. Élővilág és természetvédelem Az élővilág védelme tekintetében hangsúlyosan a folyóvizek élővilága szerepel, emellett a vadvédelem is felmerült (Nagylak és Magyarcsanád). Emberi környezet-egészségügy Egészségügyi szempontból az elhanyagolt, gazos területek allergén növényei jelentenek megoldandó problémát, Csanádpalota és Apátfalva esetében az ivóvíz minősége és tisztasága kifogásolt. Elsősorban Makón és Magyarcsanádon okoznak gondot a kóbor állatok és a közterületeket szennyező kutyaürülék, illetve Apátfalván jelentkező probléma a lakóterületen belüli szabályozatlan állattartás. Épített környezet A beavatkozási prioritásoknak megfelelően viszonylag kevés javaslatot fogalmaztak meg a diákok erre a területre vonatkozóan. Makón az emlékművek rongálását, graffitik megjelenését és a probléma kezeletlen voltát kifogásolták, Csanádpalotán a régi épületek felújításának igényét többen is megfogalmazták. Az infrastruktúra környezeti vonatkozásai Ez az egyik terület, mellyel a válaszadók mindennapi kapcsolatban vannak, hiányosságaival folyamatosan szembesülnek. Leghangsúlyosabban a települési utak szilárd burkolatokkal való ellátására vonatkozó igények jelentek meg; Makón többen kiemelték a Honvéd településrész fontosságát ebben a tekintetben.10 Hasonlóan

jelentőséget

tulajdonítanak

a

meglévő

utak

és

járdák

megfelelő

karbantartásának. Makón és Magyarcsanádon kiemelt szerepet kapott a 43. számú főútvonal elkerülő szakaszának megépítése, illetve a forgalmas utak közlekedésbiztonságának fokozása (zebrák, fekvőrendőrök, körforgalom).

10

Ezen a területen 8 utca burkolása önerős útalapból finanszírozva várhatóan 2005-ben megkezdődik, amennyiben a minimális önerőt biztosítani tudják a lakosok. Jelenleg folyamatban van ennek szervezése.

14

Terra Studio Kft.


Településvédelmi szempontból az árvízvédelmi biztonság fokozása Makó és Apátfalva esetében merült fel. A környezetbarát közlekedési formák erősítésére szolgál a kerékpárút-hálózat fejlesztésére irányuló javaslat. A helyi ellátási funkciók hiányosságaira utal néhány vélemény. Makón a ruházati és papírírószer

boltok

mennyiségét

tartotta

néhány

válaszadó

kevésnek,

Apátfalván

a

szórakozóhelyek hiányát kifogásolták. Zaj- és rezgésterhelés Makón, Apátfalván és Magyarcsanádon jelentkező probléma a kamionforgalom okozta zaj és rezgésterhelés. Az infrastruktúrafejlesztéssel összhangban (43. számú főút elkerülő szakaszainak megépítése) a kamionforgalom kitiltását javasolják. Hulladékgazdálkodás A környezetvédelemnek ez a másik területe, amely közvetlenül érinti a megkérdezetteket, a nem megfelelő viselkedési formák okozta szennyezésekkel nap mint nap szembesülnek, a javaslatok jelentős része ezért erre a területre vonatkozik. A hulladékgyűjtés területén végzett ismeretterjesztő, oktatási tevékenység eredményét jelzi, hogy a diákok jelentős részénél fogalmazódott meg igényként a hulladék újrahasznosítása és a szelektív gyűjtés bevezetése. Szintén nagyon fontos tényezőként jelenik meg a környezeti tudatformálás igénye („az emberek ne szemeteljenek”). A

közterületek

szemetes

volta

szinte

minden

településen

problémát

okoz

a

megkérdezetteknek. (Kiszombor ez alól kivétel, ott az egyik válaszadó fontosnak tartotta megjegyezni, hogy lakóhelyén a közterületek tiszták, rendezettek.) Általánosan jellemző szemetes helyek a települési mellékutak, a külterületi utak és a Maros partja. Javasolják több hulladékgyűjtő edény kihelyezését a településeken, illetve az elhagyott hulladék eltávolítását. Makón és Apátfalván kifogásolták a rendszertelen hulladékszállítást is, ennek oka azonban nem a rendszertelenség, hanem a nem megfelelő logisztikai szervezés. Magyarcsanádon a keletkező növényi hulladék elhelyezésének megoldatlansága fokozott problémát jelentett a megkérdezettek számára. Szintén gondot okoz a települések csatornázatlansága, és a már kiépített csatornákra való csatlakozás elmaradása. A szennyvizek esővíz elvezető árokba szivattyúzása Makó egyes részein (Almási utca) okoz víz és talajszennyezést, valamint bűzhatást, Makón és Apátfalván az állati tetemek elhelyezésének megoldatlansága is gondot okoz. A mobil telefontársaságok átjátszó tornyainak sugárzása okoz a működtető és a lakosság között feszültséget Magyarcsanádon. (Utóbbi esetben az érdekellentétek felszámolása nem tartozik jelen program feladatai közé.)

15

Terra Studio Kft.


Belterületi zöldfelület-gazdálkodás Kiemelt szerepet kapott minden településen a parkosítás és játszóterek létesítése, a közterületek karbantartása,

rendezett

utcakép

kialakítása.

A

válaszadók

többsége

kifogásolta a fák kivágását és a közterületek elhanyagolt voltát.

2.3.

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT

2.3.1. Alapadottságok A terület lehatárolása, településszerkezet, települések A környezetvédelmi program a Makó és Térsége Vállalkozási Övezettel azonos területet lefedő Makói statisztikai kistérségre készül. A Makói kistérség Csongrád megye dél-keleti részén, a Tisza és a magyar-román országhatár által határolt dél-alföldi területen, a MarosKörös-közén helyezkedik el, összterülete 704 km2. Keleten és észak-keleten Békés megye,

ék i-c s.

északnyugaton a Hódmezővásárhelyi kistérség, míg nyugaton Szeged térsége határolja.

ölgy -Kak as sz

Fehér-tó

TIS ZA

Kú tv

1. ábra: Áttekintő térkép

BÉKÉS MEGYE

i-Szá ra zé

r

Hódmezővásárhelyi kistérség

Ambrózfalva . sa t Élô víz -f ôc

Kir ály

Csanádalberti hatá rc sat.

Földeák Pitvaros cs

.

Oföldeák

Élô v

íz -f

Szegedi kistérség

t.

ôi -f

Mezôhe gy esi-

y Alg

sa

ásh

.

ôc

ty Má

FEHÉR-TĽ

i- cs alm

he gy es i-S

Sá m so n-

zá ra z -ér

Ap át f alv

Nagyér

Maroslele

Ü rm

ös

i- cs

Királyhegyes

.

ki-fc s.

Makói kistérség

Csanádpalota le Be

Klárafalva

zi -c

MAKÓ

sa t.

Kövegy

Ferencszállás .

Kiszombor

-f ôcsat

.

zi

Magyarcsanád

I

Á SZERBIA és MONTENEGRO

R

O

M

Élôv íz

le Be

A

Nagylak

-cs at

ZA TIS

Apátfalva

JELMAGYARÁZAT

N

Marosszög Csongrádi-sík

Terra Studio Kft. 2004.

A kistérség jellemzően aprófalvas, amely 17 települést foglal magába. Ezek mikrorégiónként a következők: 1) Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor, 2) Pitvaros, Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti,

16

Terra Studio Kft.


3) Csanádpalota, Kövegy, 4) Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak 5) Maroslele, Földeák, Óföldeák 6) Makó 7) Királyhegyes. A kistérség településszerkezetének – az aprófalvas szerkezet mellett – fontos jellemzője a tanyavilág. Ezek megjelenése a kistérségen belül is egyenetlen: jellemzően több tanya található a kistérség keleti területein. A természeti adottságok kedveztek a vegyes (szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés is) tanyasi gazdálkodás kialakulásának. Ezeknek azonban csupán töredéke vészelte át a TSz-ek idejét, és a tanyasi típusú gazdálkodási forma ma is csökkenő tendenciát mutat. 1. Ambrózfalva Makótól 28 km-re, a békési határhoz közel fekszik az 547 fős kistelepülés. Az első telepesek békéscsabai szlovákok voltak, hagyományos építkezésükre szép példa a podszternás, azaz előtornácos parasztház. A települést érinti Csanádi puszták országos természetvédelmi oltalom alatt álló területe. Hagyományos

mezőgazdasági

tevékenységet

folytató

vállalkozásokon

kívül

nincs

jelentősebb vállalkozói tevékenység. 2. Apátfalva A Maros jobb partján, Makótól 10 km-re fekvő 3.352 lelket számláló település. Vonzerejét növeli a Szigetház Erdei Iskola, mely a folyópart természeti környezetét (a folyó Nagylak és Apátfalva közötti szakaszán 37 sziget található) mutatja be. A faluban számos fűrészelt deszkaoromzatú,

klasszicizáló

homlokzatú

parasztház

található.

Programjai

közül

kiemelkedik a hagyományos Apátfalvi lovasnapok július hónapban. A mezőgazdasági vállalkozások mellett parketta és raklap gyártó üzem is található a településen. 3. Csanádalberti A Makótól ÉK-i irányban 25 km-re fekvő, 525 fős kistelepülésen 100-150 éves tájházak találhatók. Sajátos természeti és tájképi érték a Blaskovics puszta, a Száraz-éri főcsatorna, és a Kunhalom. A vadászni vágyó vendégek számára a Pitvarosi Vadásztársaság Csanádalberti határáig nyúló területe biztosít kiváló kikapcsolódási lehetőséget. A mezőgazdasági tevékenységen belül két libatelep képvisel jelentősebb fejlesztést és biogazdálkodás is folyik.

17

Terra Studio Kft.


4. Csanádpalota A 3.345 lakosú település a román határ mellett fekszik, Makótól 20 km-re. A község központjában a parkosított Kelemen László tér a századvégi emeletes községházával, a barokk templommal, és a plébániával szinte kisvárosi hangulatot áraszt. A Tájházban néprajzi gyűjtemény látogatható, míg az első magyar színigazgató, Kelemen László sírjánál – aki két évig kántortanítóként élt a faluban – kegyeleti parkot alakítottak ki. A községben jelentősebb vállalkozás nem működik, ugyanakkor folyamatos az érdeklődés az ipari hasznosításra alkalmas épületek betelepítésére vonatkozóan. 5. Ferencszállás A 43-as főút menti, mintegy 660 fős település 10 km-re található Makótól. A közeli Maros számtalan lehetőséget kínál a természetjárók számára. A vadászokat a Maros-völgyének gazdag vadállománya, gímszarvasok és vaddisznók várják. Nincs jelentősebb vállalkozás a településen. 6. Földeák A Makótól északra 13 km-re fekvő 3.398 fős település kiemelt látványossága a helyi védettségű kirándulóerdő, a jelenleg meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő Kornél-liget, gazdag állatvilággal. A faluban vadászatra (12 férőhelyes vadászház) és horgászatra is van lehetőség. Évente megrendezésre kerülő rendezvénye a Rózsalakodalom. A településen a mezőgazdasági jellegű vállalkozások (pl. takarmánytermelő szárító, granuláló üzem) mellett működik egy kazánokat előállító üzem is. A település termálkúttal rendelkezik, amelynek vizét jelenleg egy virágkertészetet hasznosítja. 7. Királyhegyes A település Makótól 16 km-re, északkeletre található, lakóinak száma 711 fő. A természeti vonzerők elsősorban a kirándulókat csábítják. A Montág puszta túzok-pihenőhelyként, a Szikes tó gazdag madárvilágáról ismert. A településen nagyszerű lehetőség nyílik vadászatra. Az ökoturisztikai látnivalók közelében található Csikóspuszta alkalmas helyszíne lehet az ilyen irányú fejlesztéseknek. A településen agrárvállalkozókon kívül jelenleg nagyobb vállalkozás nincs. 8. Kiszombor A Makótól mindössze 5 km-nyire, a Maros bal partján fekvő 4.353 fős község a szegedi nagytáj műemlék jellegű épületekben leggazdagabb települése. Itt található Csongrád megye legjelentősebb román kori emléke, az Árpád kori körtemplom, amely a XII-XIII. században épülhetett. A látnivalók között megemlítésre érdemes a romantikus stílusú Rónay-kastély és kúria, valamint a felújított klasszicista magtár épülete.

18

Terra Studio Kft.


A település vadászati adottságain alapul a Marosszögi Egyetértés Vadásztársaság tevékenysége, emellett a település rendelkezik sportlövő pályával, amit a Kiszombori Lövészklub Sportegyesület agyagkorong lövészet céljára használ. A pálya fejlesztés alatt áll. Horgászati lehetőséget biztosít az önkormányzati tulajdonú horgásztó. Kiszombor kulturális kínálatába tartozik az évente megrendezett, térségi vonzerejű Kiszombori Falunapok. Szálláslehetőség községben működő panzióban van. Makó mellett itt működik a térségben gimnáziumi esti tagozat. A település területén magyar-román határátkelő működik. A nagyobb tranzitforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások körének fejlesztése indokolt. Kiszomboron állattenyésztő, tápkeverő üzem és baromfikeltető is működik a jelentősebb mezőgazdasági termelő vállalkozások mellett. 9. Klárafalva A Makó és Szeged között félúton fekvő, 526 fő lakosságú Klárafalva környékén a Maros árterében található a terület legkiterjedtebb erdősége. A környezet ideális feltételeket kínál a kerékpáros és gyalogos turizmus számára. A községben működő jelentős vállalkozó a tollfeldolgozással foglalkozó Németh Toll Kft. 10. Kövegy Csanádpalota mellett, Makótól 17 km-re található a 489 fős kistelepülés. Látnivalói közül a neogótikus római katolikus templom emelhető ki. A településen nincs jelentősebb vállalkozás. Intézményi ellátottságát és szolgáltatásait tekintve szorosan kötődik Csanádpalotához. 11. Magyarcsanád Az 1.601 lakosú község 10 km-re fekszik a magyar-román határtól, Apátfalvával szinte egybeépült. A településen egyedülálló módon 4 felekezeti templom is található: a szerb pravoszláv és a román ortodox templom mellett, római katolikus és református templom is épült az elmúlt két évszázadban. A művelődési házban nemzetiségek néprajzi gyűjteménye tekinthető meg. Az Apátfalvát Királyhegyessel összekötő út mellett archaikus Kunkereszt található. A Maros építette Senki szigetén kárókatonák és gémek fészkelnek. Az ártér és a téglagyári tó horgászásra alkalmas. A településen jelentősebb termelő vállalkozás nincs. 12. Makó A kistérség egyetlen városa, amely az egykori Csanád megye székhelyeként évszázadokon keresztül együtt fejlődött a mai Románia területeivel, a trianoni határmódosítások után azonban vonzáskörzetének nagy részét elveszítve határmenti kisvárossá vált. Jelenleg

19

Terra Studio Kft.


Csongrád megye negyedik legnépesebb városa. Fekvésénél, méreténél és városi szolgáltatásainál fogva ma is a kistérség meghatározó központja. Makó kiemelkedő adottsága és turisztikai vonzereje a gyógyvíz és a Maros üledékéből nyert gyógyiszap. A termálturizmussal összekapcsolható a konferencia és rendezvényturizmus is: a Hagymaház a város legújabb közművelődési intézménye és egyben a makói konferenciaturizmus bázisa. A gyógy- és termálvíz jelentette vonzerő mellett a turisztikai kínálatot szélesítő természeti értékek (Körös-Maros Nemzeti Park, a Maros szigetvilága, kirándulóerdők) kiváló lehetőséget biztosítanak a kiránduló turizmus, és – jelentős vadállományukkal – a vadászturizmus számára. A fürdőn kívül a májustól augusztus végéig üzemelő tartó Maros-parti strand a városi kikapcsolódás, rekreáció másik színtere. A város kultúrtörténeti emlékek, építészeti látnivalók gazdag kínálatával bír. Kiemelkedő építészeti látnivalói közé tartozik a klasszicista Városháza (egykori megyeháza), a neobarokk Bérpalota, az eklektikus Korona Szálló, a barokk Szent István templom, a görög katolikus plébániatemplom, az ortodox zsinagóga vagy a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. Az idegenforgalmi kínálatot szélesítik a Makón évi rendszerességgel megszervezett széles körű közönséget vonzó rendezvény: a Makói Hagymafesztivál, Grafikai Alkotótelep, Makói Művésztelep, Ifjúsági Művésztelep, Néptáncfesztivál, Nemzetközi Művészeti Fesztivál, Maros-menti Operett Fesztivál, Szent István búcsú. Az idegenforgalmi kereslet mennyiségi és minőségi értelemben is felülmúlja a város szálláshely kínálatát. Zömében panziók működnek a településen, a szálláskínálat másik oldalát a camping és a motel jelenti. A kistérségben Makón működnek jelentősebb ipari vállalkozások. A mezőgazdasági termesztő, feldolgozó vállalkozások mellett textilipar (Makói Háziipari és Kereskedelmi Kft., ITALO-TRADE Kft., „MAROSCIPŐ” Ipari Kft.), fémfeldolgozás (KOCSISFÉM-96 Ipari Kft.), gépgyártás (VGM-MAGÉP Gépgyártó Kft., VÁLL-KER Kft.), bútorgyártás (ASS Bt., MBM Rt., FÉMKER Kft.) és gumiipar ((PHOENIX HUNGÁRIA Kft.) területén működnek nagyobb vállalatok. A tervezet, várost északról elkerülő út közelében kijelölésre került az Ipari Park területe, melynek infrastruktúra fejlesztése (út, közművek) folyamatban van. Makón, a közlekedésföldrajzi helyzetéből fakadó előnyöket is kiaknázva, az ipar erősödése várható. 13. Maroslele A 2.275 lakosú község a Makót és Hódmezővásárhelyt összekötő út mentén fekszik. A település hagyományos rendezvénye a „Lelei Napok” őszi vásárral, sportrendezvényekkel, műsorokkal. A természeti vonzerők közül a Vetyeháti erdő emelhető ki, ékessége egy 250300 éves fehér nyár, melynek törzskerülete meghaladja a 12 métert. A település legjelentősebb vállalkozása a Lele Gold, aminek fő profilja a fokhagyma feldolgozás.

20

Terra Studio Kft.


14. Nagyér A 647 lelkes település a békési megyehatár mellett fekszik. A szabályos alaprajzú község közepén az 1898-ban épült községháza, vele szemben neogótikus templom és parókia áll. A települési központ új arculatot kapott nemrégiben és több magánház is felújításra került. Az önkormányzat művésztábor létrehozása céljából két ingatlant is vásárolt és különös figyelmet fordít a falusi turizmus infrastruktúrájának fejlesztésére. A településen két jelentősebb vállalkozás is működik az egyik savanyítással foglalkozik, a másik egy fatelep. 15. Nagylak A 650 fős település elsősorban a nemzetközi áruforgalomban betöltött fontos szerepéről ismert. A történelmi Nagylak a trianoni határmegvonást követően Romániához került, a magyar oldalon csak a Kender és Lengyár maradt. A Maros menti településen a természeti vonzerőt a Maros-ártér, és az általa kínált kirándulási és horgászati lehetőségek biztosítják. A Nagylaki Ipari Park jelentős gazdaságélénkítő potenciállal rendelkezik. Közvetlen közelében nemrégiben épült fel az Állat-és Növényegészségügyi Állomás. 16. Óföldeák Makó és Hódmezővásárhely között, a Száraz-ér mellett fekszik az 541 fős kistelepülés. A Kornél erdő gazdag őz-, fácán-, és bagolyfaunájával kiemelkedő természeti érték. Itt található a Dél Alföld egyik legértékesebb, jelentős műemléke, az 1400 körül épült gótikus templom, mely köré a XV. században vaskos falakat húztak. A gótikus erődtemplomot ma is fahíddal áthidalt sáncárok és erődfal övezi. A település programjai között a vadászat mellett a templomi orgonahangversenyek rendezése is megjelenik. Évente megrendezésre kerülő programja május utolsó szombatján a Templombúcsú és Falunap, valamint augusztus 20-án a kenyérszentelő szentmise. Itt található egy megyei működtetésű szociális otthon 137 férőhellyel. Az otthon 70 főt foglalkoztat elsősorban Makóról és Földeákról. Óföldeákon jelentősebb vállalkozás nem működik. 17. Pitvaros A 1.601 fős település 25 km-re, ÉK-re fekszik Makótól. Kulturális emlékei közül kiemelkedik a szlovák tájház és a szlovák kultúrát bemutató népművészeti gyűjtemény, de érdekes látványosság a strucc farm is. A településen vadászatra, horgászatra, lovaglásra egyaránt remek lehetőség nyílik. Védett természeti értéke a Csanádi puszták részét képező Pitvarosi puszták, mely a Blaskovics, a Montág és a Nagykopáncsi puszták maradványaiból áll és a Körös-Maros Nemzeti Park része. A falu és Kövegy község között a csatornarendszer csónakázható. A község területén sok elpusztult avar-kori faludomb található, közülük legszebb a Fekete-halom. A templom és az önkormányzati hivatal közvetlen közelében

21

Terra Studio Kft.


található piactér nemrégiben kapott új arculatot és vált a településkép egyik kiemelkedő elemévé. A település határában 75 Co-os gyógy- és ásványvízkút található, további vonzerő a 72 ha-os víztározó, ami a horgászok kedvelt pihenőhelye. Általános földrajzi leírás A kistérség az Alföld nagytájon található11, részben az Alsó-Tiszavidéki középtáj Maroszög kistáj keleti-délkeleti részét, részben a Körös-Maros Köze középtáj Csongrádi-sík kistáj déli harmadát fedi le. A kistájak átlagos tengerszint feletti magassága közel azonos: a Marosszög esetében 7888m, a Csongrádi-sík 80-101m magasan fekszik. A felszín jellemzően kevéssé mozgalmas, tökéletes síkság: az átlagos relief 0,5 és 1m/km2 között változik. A Marosszög ártéri síkság, melyet kisebb ármentes szigetek tarkítanak, felszíni formái nagyobb részt folyóvízi eredetűek. A Csongrádi-sík ezzel szemben ármentes síkság, mely enyhén lejt a Tisza irányába. A terület felszínfejlődése a pleisztocénben leginkább a folyóvizekhez kötődik. Meghatározó geomorfológiai forma a Maros-hordalékkúp, amely 80-100km sugárban, legyezőszerűen terül szét, peremi felszíni előbukkanása Makónál 85m tengerszint feletti magasságban található. Anyaga közép- és durvaszemű homok, kavicsos homok és kavics. A Marosszögben igen jelentős pannóniai üledékre telepedett 200-400m vastagságú pleisztocén, zömmel folyóvízi réteg, melyet infúziós lösz fed, akár csak a Csongrádi-sík agyagos, iszapos felszínközeli üledékeit. A Marosszögben az infúziós lösz átlagosan 1,5-2m vastagságú, a hordalékkúp nyugati részén ennek többszöröse is lehet. A Marosszög felszínét 8-15m vastagságban holocén üledék borítja. Jellemző a homokliszt, ártéri iszap, agyag, a Maros övzátonyain a homok. A Csongrádi-síkon jelentős a téglaagyag előfordulása, mely a Makói kistérségből Kövegyet és Makót érinti. A felszínközeli agyag a talajvíz, a mélyebb rétegekben fekvő agyag a rétegvíz mozgásában játszik fontos szerepet. Potenciális szeizmicitása mindkét kistájnak 6˚ MS alatti. A kistérség éghajlata Makó térségében mérsékelten száraz, a Csongrádi-síkon jellemzően meleg, száraz.

11

MTA Földrajzi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere I. – Budapest, 1990.

22

Terra Studio Kft.


Jellemző

Marosszög

évi napsütés összege (óra) évi középhőmérséklet (˚C) vegetációs időszak középhőmérséklete (˚C) fagymentes napok száma (nap) évi csapadékösszeg (mm) vegetációs időszak csapadékösszege (mm) ariditási index uralkodó szélirányok átlagos szélsebesség (m/s)

2 100 10,5 – 10,6 17,4 – 17,5 195-196 580 320 – 340 1,21 É, D, DK 2,5 – 3,0

Csongrádi-sík 2 000 – 2 500 10,2 – 10,4 17,2 – 17,6 197 550-580 300-330 1,17-1,30 É, DK < 3,0

4. táblázat: Éghajlati jellemzők12

A kistájak az Eupannonicum flóravidék Crisicum flórajárásába tartoznak. Jelentősebb potenciális erdőtársulásai a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris), sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris), tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), ezeken túl a Marosszögben a tatárjuharos lösztölgyesek (Acer tatarico-Quercetum pubescenti-roboris), a Csongrádi-síkon a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis). A terület jellemző lágyszárú társulásai a löszpusztagyepek (Salvio-Festucetum sulcatae tibiscense), a Marosszögben emellett a szikes rétek (Agrosti-Alopecuretum pratensis, Agrosti-Beckmannietum, Agrosti-Alopecuretum geniculatum), a Csongrádi-síkon a homoki legelők (Achilleo-Festucetum pseudovinae australe, Artemisio-Festucetum pseudovinae australe). Az erdőművelésbe vont területeken lágylombos és fenyőerdőket telepítettek. Az évi átlagos folyónövedék 4,5m3/ha. A kistájak jellemző mezőgazdasági kultúrája a búza, kukorica, lucerna és vöröshagyma. A táj mai arculatát az emberi tevékenység határozza meg. A kedvező adottságú területen hamar megindult a földek mezőgazdasági termelésbe vonása, melynek következtében kialakult egy jellegzetesen tagolt tanyás térség. A nagyüzemi termelés során a határoló erdő és cserjesávokat, a tanyákat övező erdőfoltok többségét eltüntették, a tagoltság jelentős mértékben csökkent. Ma a településhálózat és térség mezőgazdasági hasznosítási dominanciája határozza meg a tájképet, amelybe változatos elemként ékelődnek be a természetközeli élőhelyek megmaradt foltjai, melyek jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. Meghatározó elemei a tájképnek a Maros, a folyó szigetvilága és a kísérő galériaerdők. Hasonló élőhely-maradványok a szikes puszták. A területhasznosítás jellemzése Magyarország Kistájainak Katasztere alapján a kistájak egészére vonatkozik, településenkénti pontosítása a települések adatszolgáltatásának megfelelően a szabályozási tervek tartalma alapján történt.

12

MTA Földrajzi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere I. – Budapest, 1990.

23

Terra Studio Kft. Terület / település

területe (ha)

Marosszög Csongrádi-sík Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

50 000 180 000 1 122 5 377 1 535 7 776 511 3637 2 980 6 581 910 972 4 481 22 924 4656 1 260 469 3509,2 1 313,7

A Makói Kistérség Környezetvédelmi Programja belterület (ha, %) 2500 9 000 89 375 1 427 332 70 222 84 350 54 62 203 1 932 202 64 159 67,8 190,3

5,0 5,0 7,9 7,0 93,0 4,3 13,7 6,1 2,8 5,3 5,9 6,4 4,5 8,4 4,3 5,1 33,9 1,9 14,5

szántó (ha, %) 41 450 82,9 152 640 84,8

kert (ha, %) 150 720

0,3 0,4

szőlő (ha, %)

rét, legelő (ha, %)

erdő (ha, %)

vízfelszín (ha, %)

150 0,3 2 100 4,2 2 850 5,7 750 1,5 360 0,2 12 240 6,8 2 520 1,4 900 0,5 0 0,0 85 7,6 15 1,3 0 0,0 10 0,2 89 1,7 26 0,5 10 0,2 0 0,0 26 1,7 18 1,2 0 0,0 0 0,0 1 000 12,9 25 0,3 45 0,6 n.a. n.a. n.a. n.a. 0 0,0 18 0,5 75 2,1 n.a. n.a. 0,2 0,01 837 28,1 28 0,9 n.a. n.a. 18 0,3 220 3,3 300 4,6 12 0,2 0 0,0 10 1,1 260 28,6 0 0,0 n.a. 5 0,5 3 0,3 1 0,1 15 0,3 36 0,8 404 9,0 0 0,0 2 805 12,2 2 155 9,4 398 1,7 55 0,2 5 0,1 10 0,2 20 0,4 2 0,04 0 0,0 102 8,1 94 7,5 0 0,0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 0 0,0 83 6,3 17,2 1,3 2 0,2

egyéb (ha, %) 50 1 620

5. táblázat: Területhasznosítás

A kistérség területének közel 80%-a áll szántóföldi művelés alatt, az erdősültség mindössze 3% körül van, amely az országos 18%-nak csupán a töredéke. Legmagasabb az erdősültség Klárafalván, ahol a Maros parti erdőknek köszönhetően aránya 28,6%.

Társadalmi és gazdasági adottságok A térség gazdasági, tudományos, kulturális központja a regionális szerepkörű Szeged, melyhez - különösen a felsőfokú városi funkciók igénybe vétele területén - sok szállal kötődnek a térség települései. Makó tágabb környezete számára alközponti funkciót tölt be, a kistérség településeinek azonban – kistérségi központi szerepkörénél fogva is – irányítószervező központja. A települések társadalmi, gazdasági kapcsolataira nemcsak Makó, hanem a szomszédos városok (Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Mezőhegyes) is jellemzőek. Így Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor esetében Szeged vonzása érvényesül, Hódmezővásárhely felé Maroslele, Földeák és Óföldeák rendelkezik kapcsolatokkal, míg a kistérség északkeleti részén elhelyezkedő Csanádpalota, Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér elsősorban a Békés megyei Mezőhegyeshez, Tótkomlóshoz kötődnek. Regionális szinten erősödik a romániai Arad és Temesvár felé irányuló kapcsolatok igénye is. Utóbbiak fejlődéséhez a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió szervezeti kerete, valamint a tervezett

közlekedési

infrastruktúrafejlesztések

(M43-as

autópálya,

határátkelőhely, egykori temesvári vasútvonal felújítása) nyújthatnak alapot.

24

kiszombori

0,1 0,9

Terra Studio Kft.


Gazdaság A Makói kistérség egyben vállalkozói övezet. A vállalkozási övezetek kedvezőtlen, fejlesztésre szoruló társadalmi-gazdasági jellemzőkkel bíró területeken kerültek kialakításra, azzal a céllal, hogy az önerőből felzárkózni nem tudó térségek kormányzati segítséggel képesek legyenek a fejlődésre. Az Övezet területét lefedő Makói kistérség a 64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet szerint – az életminőségi, gazdasági-fejlettségi komplex mutató, valamint a népsűrűség, a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, az egy főre eső SzJA alap és a munkanélküliség alapján – a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és vidékfejlesztési térségek közé tartozik. A kistérség települései közül a leghátrányosabb helyzetű 235 település jegyzékére13 Csanádalberti, Kövegy és Magyarcsanád került. Egy terület fejlettségét, gazdaságának teljesítményét fejezi ki az egy főre eső bruttó hazai termék értéke. GDP adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, de így is figyelemre méltó adat, hogy Csongrád megye által előállított egy főre jutó GDP 1.180 ezer Ft értékével (2002.) a megyék rangsorában a középmezőnynek megfelelő 10. helyet foglalja el, amely az országos átlag 81%-a. A megye gazdasági teljesítményének nagy részét a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező megyeszékhely, Szeged állítja elő. A Makói kistérségben a vállalkozói aktivitás mind az országos, mind a megyei adatokhoz képest meglehetősen alacsony (54 db/ezer fő). Ezen belül is jelentős Makó dominanciája, ahol a vállalkozások 64%-a működik. Az alacsony vállalkozási kedv összefüggésbe hozható a Vállalkozási Övezet városhiányos voltával. Vállalkozások létesítéshez és működtetéséhez kedvező intézményi-szolgáltatási feltételeket a városi funkciót ellátó települések kínálnak. A kistérségben pedig csupán Makó bír városi ranggal és funkciókkal. A Vállalkozási Övezet területén működő vállalkozások csaknem 75%-a a többnyire tőkehiánnyal küzdő és kényszervállalkozásokat is nagy számban tartalmazó egyéni vállalkozók kategóriájába tartozik. A Makói kistérség gazdaságának átalakulását, szerkezetváltását csak kis mértékben segítette a befektetői tőke. A térség a nyugati befektetők számára periférikus, keleti határmenti fekvése és kedvezőtlen közlekedési infrastrukturális feltételei miatt nem jelentette ugyan a befektetések elsődleges célterületét, de az iparban megjelent a külföldi tőke. Az alacsony

termelési

technológiával

dolgozó

és

alacsony

szakképzettséget

igénylő

vállalkozások ugyanakkor nem lehettek meghatározó erői a tőkevonzásnak és a komolyabb ipari fejlődésnek, viszont jelentős szerepet töltenek be a munkaerő foglalkoztatásában.

13

64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 235 település jegyzéke.

25

Terra Studio Kft.


A vizsgált térség gazdasági szerkezetéről

ad

képet

A Makó és Térsége Vállalkozási Övezetben mûködõ társas vállalkozások ágazati megoszlása, 2002

a

működő társas vállalkozások megoszlása14.

ágazati

A

vállalkozások többsége (31%-

7%

mezőgazd.

a) a nagyobb területi szintek gazdasági

19%

hasonlóan

aránya

19%,

hasonló

a

ami

nagyobb mért

száll.-rak.-posta-táv.

6%

gazd.tev.seg.szolg.

6%

működik. Az ipari és építőipari vállalkozások

kereskedelem-jav. száll.helyszolg.-vend.lát.

a

kereskedelem, javítás területén

szinteken

ipar-építőipar 19%

szerkezeti

jellemzőihez

társas

12%

egyéb szolg. 31%

övezeti szintén területi

2. ábra: Működő társas vállalkozások ágazati megoszlása a Makói kistérségben

arányokhoz.

Gazdasági szerkezetbeli különbségek a mezőgazdaság és a tercier szektor ágazatainak viszonylatában mutathatók ki. A Makó és Térsége Vállalkozási Övezet falusias jellegéből és a térség mezőgazdasági termelési hagyományaiból következik az agrár szektor gazdasági szerkezetben betöltött relatíve nagy súlya. A szolgáltató ágazatok vállalkozásarányos súlya - különösen a mezőgazdasági

vállalkozások

működésének

háttérfeltételeit

megteremtő

gazdasági

tevékenységet segítő szolgáltatások esetében kisebb a nagyobb területi szinteken tapasztaltaknál. E gazdasági területen a Vállalkozási Övezet társas vállalkozásainak 19%-a működik, míg a megyében 30, országos szinten pedig 35%-ot is elér ez az arány. Mezőgazdasági termelés A térség természeti adottságai kedvező feltételeket biztosítanak mind a szántóföldi, mind pedig a kertészeti kultúrák számára. Kistérségi összesítésben a földterület 85%-át (több mint 60 ezer ha) hasznosítja a mezőgazdaság, melyből több mint 52 ezer hektáron (a mezőgazdasági célra felhasznált terület kb. 85,5%-án) folyik szántóföldi növénytermesztés. A terménystruktúra alakulását a természeti adottságokon kívül a piaci igények is erőteljesen befolyásolják. Így Makó egykor híres volt szőlőjéről, tormájáról és marhájáról, valamint az ártéren termő gyümölcséről is. Ma a kistérségben a hagyományos kalászosok, napraforgó és kukorica

termesztése

jellemző,

amely

mellett

meghatározó

fokhagymatermesztés (Makói hagyma).

14

Forrás: KSH - Területi Statisztikai Évkönyv, 2002, KSH, Csongrád Megyei Statisztikai Évkönyv, 2002.

26

a

vörös-

és

Terra Studio Kft.


A hagyományos mezőgazdasági termékek alacsony jövedelmezősége következtében a vállalkozások tőkeszegénysége jellemző, amely megnehezíti a technológiai fejlesztést, a beruházások megvalósítását. A szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés évrőlévre ismétlődő válsága miatt alapvetően szükséges a mezőgazdaság megfelelő irányba terelése. A szántóföldi zöldségek közül, az országosan és nemzetközileg is elismert hungarikum, a makói vörös- és fokhagyma termelése folyik a legnagyobb területen, összesen csaknem 3.000 hektáron. A termőterület nagysága azonban a magas öntözési költségek és az elaprózott birtokrendszer miatt költségessé váló termelésnek köszönhetően csaknem 40%kal csökkent a nyolcvanas évek végéhez viszonyítva. A kisparcellás magángazdálkodóknak – az eladási árak stagnálásából fakadóan – nem éri meg termelni, a kis tételben történő kiszereléshez pedig korszerű technikai eszközök alkalmazása lenne szükséges. A hagymatermelés 80%-át nagyüzemek adják, akik méretgazdaságossági okoknál fogva kisebb kockázatot viselnek és jobb piaci kapcsolatokkal is rendelkeznek. Az egymástól elszigetelten működő kistermelők kis mennyiségű, heterogén árut állítanak elő, ami a piaci árat is negatívan befolyásolja. A megjelenési minőség is nehezíti makói hagyma étékesítését a hazai és nemzetközi piacokon. A minőségi problémák ellenére a térség egyik legfontosabb mezőgazdasági export terméke a hagyma, melynek fő célországa Románia és Szerbia. A

korábban

meghatározó

szántóföldi

zöldségtermesztés

meghatározó

növényei

a

vöröshagyma, a fokhagyma, a gyökérzöldség és a sárgarépa, és a burgonya. A természeti adottságok a zöldséghajtatás számára is megfelelőek, ennek ellenére a zöldséghajtatás a kistérségben nem számottevő. A kistérség a gyümölcstermesztésben betöltött egykori szerepét is elveszítette. Gyógy- és fűszernövények termesztésére a kistérség is megfelelő adottságokkal rendelkezik, azonban a piaci lehetőségek ellenére ez az ágazat a kistérségben nem terjedt el. Összességében megállapítható, hogy a természeti adottságok és hagyományos termelői szokások kedveznének a háború előtt meghatározó, táji és természeti adottságokat figyelembe vevő extenzív növénytermesztésnek. Ehhez viszont a struktúraváltás támogatása és elősegítésére lenne szükség. (Ezt a törekvést jeleníti meg a Makói kistérség agrár- és vidékfejlesztési programja is!) A vállalkozási övezet területén megtermelt mezőgazdasági termények nagy része a térségen kívül kerül felhasználásra, helyben a mezőgazdasági termékek csak igen szűk körére épül feldolgozó-kapacitás, ami összefüggésben áll az élelmiszeripar elhúzódó privatizációjával és a keleti piacvesztésekkel. A térség élelmiszeripari vállalkozásai csak a helyi termékek hasznosítását, a helyi, térségi igényeket képesek kielégíteni. Ugyanakkor a tájjellegű termények vetésterületének növelése reálisan mindaddig nem lehetséges, ameddig feldolgozó kapacitás nem épül rá. A hatékony értékesítést lehetővé tevő piaci kapcsolatokkal csak nagyobb gazdasági társaságok és mezőgazdasági szövetkezetek rendelkeznek. A

27

Terra Studio Kft.


kistermelők, így az egyéni vállalkozók és őstermelők értékesítési bizonytalansága és a felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottsága a jellemző. Az állattenyésztés a térségben a nagyüzemi állattartás leredukálódásával sokat veszített jelentőségéből és strukturálisan is átrendeződött. A szarvasmarha-tenyésztés tradicionálisan meghatározó a térségben, a legnagyobb szarvasmarha állomány Csanádpalotán van, magánvállalkozók tulajdonában. Jelentős továbbá Maroslele és Földeák szarvasmarha állománya is. A térség sertésállományának megbízható felvásárlója (szerződéses formában) a Pick Szeged Rt., a tejállomány nagy részét pedig a kiszombori Zombortej, illetve a makói Sole Hungária tejfeldolgozó üzeme vásárolja fel. A juhállomány a nagyüzemi nyájak felszámolásával harmadára csökkent, nőtt viszont a nyúlállomány az átvételi ár emelkedésének köszönhetően. Ipar A vállalkozási övezet ipara – ahogy azt a statisztikai adatok elemzése is tükrözte – elmarad az ország iparosodottabb régióinak szintjétől, ami a kedvező mezőgazdasági termelési adottságokra, valamint periférikus, határmenti fekvésére vezethető vissza. Az övezet ipara döntő részben Makóra koncentrálódik, ahol az utóbbi évek befektetéseinek köszönhetően a vállalatok egy csoportja kezd megerősödni. Makó és térségének iparában olyan feldolgozóipari tevékenységek töltenek be jelentős szerepet, mint a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, élelmiszer-feldolgozás. Ezen iparágak vállalkozásai zömében alacsonyabb technológiai színvonalú, bizonytalan piacú, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tevékenységeket folytatnak. Az utóbbi években a szolgáltató ágazat erősödött meg, a kistérség falvaiban pedig elsősorban a helyi alapellátást biztosító tevékenységek, vállalkozások vannak jelen. Fontos lenne a térség kedvező mezőgazdasági termelési adottságaira épülő élelmiszeriparivertikum kialakulása a térségben, amely növelné a helyben képződő hozzáadott értéket. A gazdasági fejlődést hívatott elősegíteni a Makói Vállalkozói Övezet és a Makói Ipari Park kialakítása. Összességében megállapítható, hogy kistérség természeti adottságai elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek, környezetterhelés szempontjából jelentős ipari vállalkozás nincs a kistérségben. A megkezdődött gazdasági törekvések ugyanakkor megkívánják a gazdaság fejlesztés környezeti kritériumainak kialakítását (környezetkímélő technológiák stb.),

és

a

természeti

adottságokhoz

valamint

a

helyi,

korábban

mezőgazdasági termelési módokhoz igazodó gazdasági szerkezet kialakítását.

28

hagyományos

Terra Studio Kft.


Idegenforgalom A Makói kistérség települései nem jelentik a turizmus legnépszerűbb célterületeit, fejlődésükben

az

idegenforgalom

nem

játszott

meghatározó

szerepet.

A

térség

idegenforgalmára a tranzitforgalom a jellemző. A kistérség 280 fős kereskedelmi és 53 fős magánszálláshely kapacitása15 alapvetően Makó városára koncentrálódik. (Makón kívül még Apátfalván, Csanádpalotán és Kiszomboron működnek kereskedelmi szálláshelyek). Az övezeti ezer lakosra vetített kereskedelmi szállásférőhelyek száma 5,4, ami azonban a Csongrád megyei (20 férőhely/ezer lakos) és az országos (33

férőhely

/ezer lakos) hasonló adatokkal való összehasonlításban nagyon alacsony. A

terület gyenge hosszú távú látogatottságát fejezi ki az ezer lakosra eső vendégéjszakák száma, ami 129 volt 2002-ben. Ez a megelőző évekhez képest ugyan mérsékelt növekedést jelez, azonban messze elmarad a megyei és országos adatoktól, ami ennek 5, illetve 14szerese. Idegenforgalmi mutatók Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken/1000 fő Kereskedelmi szálláshelyek száma/1000 fő Vendéglátóhelyek száma/1000 fő

Makói kistérség

Csongrád megye

Dél-Alföldi Régió

Országos adat

129

694

709

1819

5,4 5,0

20,3 4,8

19,3 5

33 5,3

6. táblázat: A Makói kistérség idegenforgalmi mutatói16

A kistérség ugyanakkor számos potenciális turisztikai vonzerővel rendelkezik. A térség turisztikai erőforrását elsősorban a makói gyógy- termálvíz, valamint a természeti környezet érintetlensége adja. Az alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvízre és a marosi gyógyiszapra épülő Makói Gyógyfürdő az egészségturisztika számára jelent vonzerőt. Mindemellett a kultúrtörténeti emlékek, az építészeti látnivalók és a kulturális programok tovább növelhetik a kistérség turisztikai vonzerejét. A Makói Vállalkozói Övezet Stratégiai Programja a jövőben a természeti adottságok, valamint a gazdasági potenciál növelése érdekében az idegenforgalom és ezen belül az ökoturizmus fejlesztését irányozza elő. Társadalmi jellemzők Demográfia A Makói kistérség területén él Csongrád megye népességének 12%-a, azaz 51.801 fő, a kistérségre összességében a megyei és régiós arányokhoz képest nagyobb népesség fogyás jellemző (mintegy 4 %-kal). A térségre készült hosszú távú demográfiai előrejelzések a csökkenés megállását és enyhe növekedést prognosztizálnak. A területen a népesség fogyása elsősorban a magas halálozási és alacsony születési számokból ered, miután Makó és térsége vándorlási egyenlege, ugyan minimális mértékben, 15

Forrás: KSH, Csongrád Megye Statisztikai Évkönyv 2002.

16

Forrás: KSH, Csongrád Megye Statisztikai Évkönyv 2002.

29

Terra Studio Kft.


de növekedett 87 fővel (2002.). További problémát jelent a népesség elöregedése. A 60 év feletti népesség aránya az 1998-as 22,5%-hoz képest 0,7%-kal nőtt. Az adatok a lakosság helyben maradásának készségét mutatják, a kistérség népességének fogyása és elöregedése jelzi a társadalmi mentális problémákat. (Ez nem kistérség specifikus, hanem az egész országra jellemző probléma.) A társadalmi mentális problémák megoldását a környezetvédelem eszközeivel (környezettudatos életvitel feltételeinek megteremtése, a környezetbarát munkahelyek kialakítása, a mezőgazdasági struktúraváltás elősegítése stb. ) elő lehet segíteni. Foglalkoztatottság, munkanélküliség A Makói kistérség területén regisztrált munkanélküliek száma 2004 márciusában 3.095 fő volt17. A térség munkanélküliségi rátája 16,4%, ami a megye többi térségével való összehasonlításban a második legmagasabb érték. Települési szinten a munkanélküliségi ráták 12,1, illetve 31,5% között ingadoznak. A legnagyobb arányú munkanélküliséget Magyarcsanádon mérték, de 20% felett alakult Csanádalberti, Királyhegyes, Nagyér és Ambrózfalva települések rátája is. Az övezeti legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját Földeákon mérték. A kistérség központjának, Makónak a munkanélküliségi rátája 15,2%. Az övezet területén élő regisztrált munkanélküliek legnagyobb arányban az általános iskolai és a szakmunkás végzettségűek közül kerülnek ki. A kistérség települései a foglalkoztatottak 66%-a számára biztosítanak munkahelyet, míg más településeken dolgozik 34%-uk. Főként a kisebb települések munkakínálata mutat gyengeségeket, ahonnan a munkaerő jelentős része a számára munkalehetőségeket biztosítani képes nagyobb településekre ingázik. Ezzel együtt azonban jelentős a térségbe ingázó munkavállalók száma is (pl. Szegedről), akik jellemzően magasabb iskolai végzettségű értelmiségiek. A magas munkanélküliség mögött meghúzódó foglalkoztatási problémák gazdaságszerkezeti jellemzőkre vezethetők vissza. A mezőgazdaság egyre kevésbé tud megélhetést biztosítani a lakosság számára, alternatív lehetőségeket viszont inkább csak az ellátó funkciójuknál fogva kedvezőbb gazdasági feltételeket biztosító városi rangú települések kínálnak. A vidék megtartó képességének növelése érdekében a kistérség agrár- és vidékfejlesztési programot dolgozott ki. Oktatás, képzés A munkaerő minősége a Makói kistérség esetében mind a megyei, mind pedig az országos átlagos képzettséghez viszonyítva gyengeségeket mutat. Az övezet lakónépességének képzettségi szerkezetében alacsony, 6,1%-os a felsőfokú végzettségűek aránya, ami

17

A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása alapján.

30

Terra Studio Kft.


kevesebb, mint fele a megyei és országos viszonyszámoknak. Az övezet 18 év feletti népességének 27%-a rendelkezik érettségivel, ami alatta marad a megyei és országos 38%ot meghaladó értékeknek. A vállalkozási övezet 18 települése közül 16 ellátott általános iskolával (Kövegyen és Óföldeákon nincs általános iskola). A kistérség lakói számára a középfokú oktatást Makó oktatási intézményei biztosítják. A városban három gimnáziumi, három szakközép és egy szakmunkásképző iskola működik, melyek széles képzési választékot nyújtanak, mind az általános, mind pedig a szakirányú képzés területén. Makó és térségének közoktatási rendszere széles képzési kínálatot nyújt, ugyanakkor nem minden esetben felel meg a vállalati igényeknek. Felsőoktatási intézmény, illetve annak kihelyezett tagozata a térségben nem működik, viszont a 30 km-re fekvő Szegeden – mint a felsőoktatás egyik központjában – szinte valamennyi képzési forma elérhető. A lakosság többségében általános iskolát és szakmunkásképzőt végez, amely az országos adatoknak és a helyi munkaerő igényeket kielégíti. A magasabb végzettségű, értelmiségi lakosságra ugyanakkor a gyakori elvándorlás jellemző, amely nehezíti a gazdasági szerkezet minőségi átalakítását. A képzés alapvető problémája, hogy a kistérségben, különösen a falvakban a hagyományos mezőgazdálkodási szaktudás és munkakultúra jellemző, ezért az új

vidékfejlesztési

elképzeléseknek

megfelelő

szaktudás

kialakítása

a

közoktatási

intézmények strukturális átalakítását igényli, amelynek keretében az agrár-környezetvédelmi ismeretek oktatásának alapvető helyet kell elfoglalnia. A társadalom mentális problémáinak kezelése valamint a környezettudatos életvitel elterjesztése érdekében szükséges az iskolarendszer keretein belül az egészséges, környezettudatos életvitel elsajátítását lehetővé tévő tantárgyak, foglalkozások, szakkörök bővítése. Társadalmi szervezetek A civil szervezetek száma a kistérségben is megnövekedett az 1990-es években, így ma már valamennyi településen működik civil szervezet. Többségük egyesület, amelyek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, a sport és az oktatás területén tevékenykednek. A civil szervezetek környezetvédelmi szerepvállalását, a környezetvédelmi, faluvédő szervezetek létrehozását, működését ösztönözni szükséges, ugyanis szerepük kiemelkedő, mert a helyi környezeti demokrácia működésének legfontosabb intézményi feltételei, továbbá a környezetvédelmi feladatok ellátásában, illetve annak szervezésében az önkormányzatok jelentős mértékben támaszkodhatnak rájuk (esetleg bizonyos önkormányzati feladatokat vállalhatnak át. Különösen fontos ez olyan térségek esetében, ahol az önkormányzatok eleve humánerőforrás problémákkal küszködnek.

31

Terra Studio Kft.


2.3.2. Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban A helyzetelemzés ilyen irányú megközelítésével áttekinthető rendszerben történik meg a jelentkező problémák ok-okozati kapcsolatainak feltárására, ez által megalapozva a kezelésükre irányuló hatékony program és a kármegelőzésre irányuló intézkedési javaslatok kidolgozását. Levegő A levegő védelmével kapcsolatos kereteket a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról rögzíti, amelyhez meghatározott területekhez kapcsolódó részletező rendeletek egészítenek ki. A levegőminőség vizsgálata során három tényező elemzésére kerül sor: az emisszió (légterhelés,

kibocsátások),

az

imisszió

(légszennyezettség)

és

a

transzmisszió

(légszennyezettség terjedése). A légszennyezettség mértéke alapján18 kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és benzol tekintetében F, szilárd (PM10) szennyező anyagokra vonatkoztatva E zónacsoportba tartozik a kistérség egésze. Az F zónába tartozó területek esetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, az E csoportba azon területek tartoznak, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van19. Jogszabály20 szerint az erdők (az elsődlegesen védelmi rendeltetésű, települést, településrészt védő erdők és az új létesítmények védelmi övezetében telepített erdősávok kivételével), a történelmi borvidékek szőlőterületei, a természetvédelem alá vont területek, a mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek, valamint az arborétumok, botanikus kertek, génbankok területei légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek, melyekre a légszennyezettség ökológiai határértékei vonatkoznak. Emisszió A Makói kistérségben légszennyezés tekintetében nincs nagy kibocsátási értékkel bíró ipari szennyező. A térség egészéhez mérten jelentős ipari tevékenység Makó városában folyik. A Környezetvédelmi Felügyelőség adatait tekintve megállapítható, hogy az ipari eredetű kibocsátások a hasonló léptékű településekhez viszonyítva alacsonyak.

18

4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről.

19

14/2001. (V.9.) KöM-EuM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 4. számú melléklet.

20

14/2001. (V.9.) KöM-EuM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 3. számú melléklet.

32

Terra Studio Kft.


Jellemző

1997. év

Telep Pontforrás Felületi forrás Épületforrás SO2 (kg/év) CO (kg/év) NOX (kg/év) Szilárd (kg/év) Korom (kg/év) Egyéb (kg/év)

1998. év

49 199 1 0 519 29 244 93 184 42 904 196 4 005

1999. év

49 209 1 0 92 23 699 65 429 1 779 759 5 503

2000. év

50 206 1 0 412 42 042 89 163 2 120 963 11 276

2001. év

47 191 0 0 239 41754 87447 2234 650 16795

47 188 0 0 198 44 960 86 828 1 253 53 14 082

7. táblázat: Az ipari létesítmények légszennyezőanyag kibocsátása Makó város területén21

A vizsgált időszak alatt a kibocsátó telephelyek és pontforrások száma egyaránt csökkent. 2001. évben a településen legmagasabb a NOx kibocsátás, emellett jelentős a CO, a szilárd anyag és az SO2 szennyezőanyagok kibocsátása. A kommunális kibocsátás minimális, a települések gázellátása megoldott, lefedettségük változó. A településeken általában magas a gázzal fűtött lakások aránya, emellett változó súllyal, de viszonylag magas a szénfűtés és a fafűtés aránya is. Település Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

Gáz 50 65 81,4 90 30 90 29 74 70 44 70 85,4 90 67 68 60 65

Elektromos energia

Fa

0 2 0 2 0 0 0 0 1 0 0 1 5 1 0 15 1

Olaj 25 3 10 4 10 10 13 3 15 21 30 3 2 20 10 10 20

Szén 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 5 0

Távfűtés 25 30 11 4 10 10 58 12 14 35 30 4 3 12 22 10 13

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6,6 0 0 0 0 0

8. táblázat: Fűtési módok becsült megoszlása(%) a kistérség településein22

Jelentős szennyező forrás a 43. számú főútvonalon áthaladó forgalom terhelése, amely Klárafalvát, Ferencszállást, Kiszombort (érintőlegesen), Makót, Apátfalvát, Magyarcsanádot és Nagylakot érinti. CO és NOx tekintetében országos szinten is legjelentősebb szennyező a

21

Forrás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Szeged, 2003. október 03.

22

Forrás: Kérdőíves felmérés.

33

Terra Studio Kft.


közlekedés. Emellett az illékony szerves vegyületek 50%-át is közlekedési eredetű szennyezés okozza. Makó városában a szennyvízcsatorna alulhasználtsága miatt a pangó szennyvíz időszakosan jelentős bűzhatással jár. Ennek oka a bekötések alacsony számából fakadó alulterheltség és a befolyó ipari szennyvizek (Hagyma Kft., SOLE Rt.) illóolaj, illetve fehérje tartalma. Imisszió Mérőállomás a térségben Makó városában található: az ülepedő por gravimetriás meghatározása három mérőhelyen történik, évi 20-36 méréssel. Erre a komponensre 19982003. közötti időszakra állnak rendelkezésre adatok23. éves át0lagérték (t/km2)

Jellemző 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

30 napos átlagérték (g/m2)

120 120 120 120 120 120

30 napos határértéktúllépések száma

16 16 16 16 16 16

határértéktúllépés (%) 0 0 0 0 2 2

0,0 0,0 0,0 0,0 6,5 10,0

Átlagimisszió maximális mértéke (g/m2*30nap) 15,40 15,70 13,90 8,0 20,3 19,6

A település levegőminősége

Levegőminőségi osztály

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő

1 1 1 1 2 2

9. táblázat: Ülepedő por szennyezés Makó városban

A porszennyezés jelentős része a szántóföldek széleróziójából származik. A mérési adatok tükrözik, hogy az utóbbi két évben a por mennyisége jelentősen növekedett. 2003. évben a határérték-túllépés elérte a 10%-ot, amely értékkel még éppen a megfelelő kategóriába tartozik a levegőminőség. Egyre jelentősebb probléma a gyomnövények irtásának hiánya és a parlagon hagyott szántóföldek

gyomosodása

következtében

növekvő

24

allergén

pollen

mennyisége

levegőben . Az Euroregionális Polleninformációs Szolgálat információi alapján

25

a

magas és

közepesen allergén pollent kibocsátó növények többsége azon lágyszárúak közül kerül ki, melyek megjelenése és elterjedése a kezeletlen területeken gyakori. Az ÁNTSZ mérései szerint a parlagfű pollen mennyisége minden nyár végén meghaladja a 100db/m3 értéket26, amely a légköri összes pollen 90%-a.

23

Forrás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratórium – Szeged, 2003. október 13.

24

Magas és közepes allergén pollent kibocsátó növények jegyzéke melléklet.

25

www.pollinfo.hu

26

3

A levegőben már 5 db/m is felerősítheti az egyéb pollenallergiák hatását, a pollen küszöbértéke egészséges emberi 3 szervezetnél 50 db/m .

34

Terra Studio Kft.


Transzmisszió A légszennyezés terjedési lehetősége a térség domborzati viszonyaiból következően akadálytalan. A terjedés irányát az uralkodó északi és déli, délkeleti szélirányok szabják meg. Jelentős ipari telephely a térségtől délre és északra sem található, ezért komoly szennyeződés beáramlásával nem kell számolni.

Felszíni és felszín alatti vizek A felszíni és felszín alatti vízkészletek védelmének általános keretét a környezetvédelmi törvény27 adja meg, amely ezek minőségére, mennyiségére, a felszíni vizek medrére, partjára és a felszín alatti vizek víztartó képződményeire vonatkozik. A vízgazdálkodási törvény28 hatálya ezeken túl a vizekkel kapcsolatos létesítményekre, tevékenységekre, hasznosításokra, vízrajzi tevékenységekre, kutatásokra, vízkárok elleni védelemre és védekezésre terjed ki. Felszíni vizek A felszíni vizek védelmével kapcsolatos részletes szabályozást a 2005. december 31-ig hatályos 203/2001. (X.26.) Kormányrendelet29, valamint az azt felváltó, hatályba lépett 220/2004.30

Kormányrendelet

tartalmazza.

Céljai

között

szerepel

a

felszíni

vizek

minőségének tartós és hatékony megóvása, valamint a szennyezések kibocsátásának megelőzése és csökkentése. A kistérség egésze a Maros, illetve a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik, jellemzően száraz, vízhiányos terület. A Marosszög kistáj a Marost kíséri a folyó tiszai torkolatáig, melynek legjelentősebb mellékfolyója. A Marosnak csupán 49km-es szakasza érint hazai területet, a vízgyűjtőjének is mindössze 6,2%-a (1.885km2) található Magyarországon. A folyó magyarországi szakaszán a meder átlagosan 100m széles és 6-8m mély. Vízjárása és vízhozama erősen ingadozó. Korábban jelentős vízi út volt, mára azonban vízszintje és vándorló zátonyai a hajózást lehetetlenné teszik. Az árvízvédelmi töltések a teljes magyarországi szakaszán kiépültek. A kistérség területén egykor létező érhálózatot belvízelvezető csatornahálózatként hasznosították. Északról torkollik a Marosba az Élővíz csatorna és a Sámson-Apátfalvi csatorna, délről pedig a Kiszombor-Ladányi főcsatorna, a Deszk-Fehértói csatorna és a Szőreg-Deszk-Kübekházi

csatorna.

A

folyóvizek

vízhozamai

40/160/1800m3/s

között

változnak (kisvíz/középvíz/nagyvíz). A Csongrádi-sík – kistérséget érintő – déli területén a Maroshoz folyik a Mezőhegyesi-Élővíz csatorna, szintén érinti a kistájat a Sámson-Apátfalvi főcsatorna, amely fogadja a Királyhegyesi főcsatorna vizét. 27


28

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról.

29

203/2001. (X.26.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól.

30

220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól.

35

Terra Studio Kft.


A Száraz-ér a térségben az egyetlen jelentősebb mellékvize a Marosnak. Aradtól északra ágazik le a Holt-Marosból, a Sámson-Apátfalvi csatorna köti össze a Marossal. Rendszeres vízminőségi vizsgálat a Maros folyón történik három (régebben két) mintavételi helyen: a 2. folyamkilométerénél, Nagylaknál és Makónál.

Egyéb

Szerves- és szervetlen mikroszennyezők

Bakteriológia

Tápanyag háztartás

Oxigén háztartás

Vízminőségi jellemző Oldott oxigén (mg/l) Oxigéntelítettség (%) Biokémiai oxigénigény BOI5 (mg/l) Kémiai oxigénigény KOIps (mg/l) Kémiai oxigénigény KOIk (mg/l) Összes szerves szén (mg/l) Szaprobitási index A csoport minősítése Ammónium (NH4-N) (mg/l) Nitrit (NO2-N) (mg/l) Nitrát (NO3-N) (mg/l) Ortofoszfát (PO4-P) (µg/l) Összes foszfor (µg/l) a-Klorofill (µg/l) B csoport minősítése Coliform (i/ml) C csoport minősítése Kőolaj és termékei (µg/l) Fenolok (µg/l) ANA detergensek (µg/l) Oldott alumínium (µg/l) Oldott arzén (µg/l) Oldott bór (µg/l) Összes cianid (µg/l) Oldott cink (µg/l) Oldott higany (µg/l) Oldott kadmium (µg/l) Oldott króm (µg/l) Oldott nikkel (µg/l) Oldott ólom (µg/l) Oldott réz (µg/l) Kloroform (µg/l) Szén-tetraklorid (µg/l) Triklór-etilén (µg/l) Tetraklór-etilén (µg/l) Összes β-aktivitás (Bq/l) D csoport minősítése pH Vezetőképesség (µS/cm) Oldott vas (mg/l) Oldott mangán (mg/l) E csoport minősítése

2000. 01.01. – 12.31. Nagylak Makó I. I. III. III. V. IV. III. V. II. III. II. II. IV. V. V. IV. IV. III. III. I. II. I. II. I. I. I. I. I. I. I. III. I. IV. I. I. III. IV. II. III. I. I. III.

2001. 01.01. – 12.31. 2 fkm Nagylak Makó

I. I. III. III. V. III. IV. IV. II. III. II. II. III. V. V. IV. IV. III. II. I. II. I. II. I. I. I. I. I. I. I. II. III. III. II. III. I. II. III.

I. II. II. III. IV. IV. III. IV. I. III. II. II. III. IV. IV. IV. IV. II. III. I. II. I. I. I. I. I. I. II. -

II. III. II. III. I. I. III.

I. II. II. III. IV. IV. III. IV. II. III. II. II. III. IV. IV. IV. IV. III. III. I. III. I. II. I. I. I. I. I. I. I. III. II. III. III. III. I. I. III.

10. táblázat: A Maros vízminősége az MSZ 12749 alapján31 31

Forrás: Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Szeged, 2003. október 03.

36

I. II. II. III. IV. V. III. V. II. III. II. II. III. IV. IV. III. III. III. II. I. III. I. I. I. I. I. I. III. II. III. III. III. I. I. III.

2002. 01.01. – 12.31. 2 fkm Nagylak Makó IV. IV. IV. III. III.

IV. IV. IV. III. III.

V. IV. III. III. III.

Terra Studio Kft.


5

5

4

4

3

3

2

2

1

1 0

0 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

1994

2002

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

oxigénháztartás

tápanyag háztartás

oxigénháztartás

tápanyag háztartás

bakteriológia

szerves- és szervetlen mikroszennyezők

bakteriológia

szerves- és szervetlen mikroszennyezők

egyéb

egyéb

4. ábra: A Maros vízminősége Nagylaknál

3. ábra: A Maros vízminősége Makónál

A Maros vízminőségét erősen befolyásolják a Román szakaszon belevezetett ipari és lakossági szennyvizek, de az Élővíz-csatorna és a Szárazér szennyezett vize is fokozza a vízminőségi problémákat. Vízminőségi jellemzői a magyarországi szakasz Makóig terjedő területén – a romló oxigénháztartási mutatók kivételével – változatlanok, bakteriológiai szempontból javulást mutatnak. A folyó magyarországi szakaszán jelentős szennyezések nem történnek, ezt igazolja az is, hogy makói szabadstrandon végzett vízminőség-vizsgálat során az elmúlt években csupán egyetlen alkalommal volt „nem megfelelő” minősítésű a strand vize. Mintavétel dátuma 2000.07.26. 2001.06.11. 2001.07.12. 2001.08.22. 2001.09.03. 2002.06.18. 2002.07.16. 2002.08.06. 2002.09.16. 2003.05.12. 2003.06.16. 2003.07.21.

Coliform (db/100ml) 1800 10 2250 100 3000 1000 1000 100 3000 800 0 800

E. coli (db/100ml)

Enterococcus (db/100ml)

120 10 2000 0 500 700 1000 0 900 200 150 300

0 0 1250 50 145 110 225 60 200 50 350 200

Minősítés tűrhető kiváló kifogásolt kiváló megfelelő megfelelő megfelelő kiváló megfelelő megfelelő nem megfelelő megfelelő

11. táblázat: A Maros vízminősége a makói szabadstrandnál32

A térség állóvizekben nem gazdag. A Marosszög kistáj ebben a tekintetben kifejezetten szegénynek tekinthető: két marosi holtág és négy kis természetes tava összesen 8 ha, emellett egy kisebb, kb. 1 ha-os tározó épült. A Csongrádi-sík valamivel gazdagabb: 27 ha32

Forrás: Csongrád Megyei ÁNTSZ.

37

Terra Studio Kft.


on elterülő nyolc természetes tóval bír, közülük a pitvarosi tó (16,5ha ) a legnagyobb. Ezek mellett még van 14 mesterséges tó, melyek közelítőleg 400ha felszínűek. A kérdőíves felmérés alapján a válaszadók a térség felszíni vizeinek egy részét jellemzően szennyezett kategóriába sorolják. Makón a válaszadók jelentős része szerint a vizek többnyire vagy gyakran nem megfelelő minőségűek, hasonló véleményt tükröznek az Apátfalváról és Csanádpalotáról beérkezett adatlapok is. Magyarcsanádon a felszíni vizek minőségét tekintve – bele értve a Marost, a csapadékvíz elvezető rendszert, a falu környéki tavakat és a termálvizet is – a válaszadók közel 78%-a szerint a vizek jellemzően vagy többnyire szennyezettek, melynek oka főként a szennyvizek bevezetése és a szemetelés. Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján33 illegális szennyvíz bevezetés felszíni vagy felszín alatti vizekbe a térségben nincs, lakossági információk azonban arról tájékoztatnak, hogy időszakonként a szippantott szennyvizet a Marosba engedik a begyűjtő járművekből, illetve előfordul hogy magánházaknál a szikkasztóból a csapadékvíz elvezető csatornába szivattyúzzák át a szennyvizet. A makói szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizét szintén a Marosba vezetik, minősége a telep technológiai fejlesztését követően maximálisan megfelel az előírásoknak. A felszíni vizek szennyezettségét a felszín alatti vizek közvetítésével talajból, talajvízből származó mezőgazdasági, kommunális, közlekedési és egyéb eredetű szennyezések is fokozzák. A problémának tehát területhasználati és műszaki infrastruktúrával kapcsolatos vonatkozásai is vannak. A vízminőségi problémákon túl további gond az ár- és belvíz által veszélyeztetett településrészek időszakos elöntése, amely – a kérdőívek alapján – minden évben veszélyezteti Apátfalva, Csanádpalota, Királyhegyes, Magyarcsanád és Makó egyes részeit. Felszín alatti vizek A felszín alatti vizeknek kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban és a balneológiai hasznosításban. A vízkészletekkel való gazdálkodás alapelve a jó minőség és mennyiség megőrzése. Ennek érdekében feladat: o

a

felszín

alatti

vizek

víznyomásszint

csökkenésének

megakadályozása,

a

veszélyeztetett térségek vízháztartási egyensúlyának visszaállítása, o

a vízkivétel és utánpótlás egyensúlyának biztosítása

o

a kedvezőtlen vízminőségi változások megelőzése.

A felszín alatti vízkészletek kihasználtsága 20% körül mozgott a kistájakon. A kutak terhelése 50-60% körül járt.

33


38

Terra Studio Kft.


A felszín alatti vizek minőségének védelméről szól a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet34, melynek célja többek között a felszín alatti vizek jó állapotának fenntartása és biztosítása, a bekövetkezett szennyezések csökkentése és megelőzése, valamint a fenntartható vízhasználat biztosítása és a földtani közeg kármentesítése. A jogszabály meghatározza az önkormányzatok által ellátandó feladatokat (5.§ (8)): E szerint monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével az önkormányzat figyelemmel kell kísérje a közigazgatási területén lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. Ehhez külön jogszabályban35 meghatározott forrásokat is felhasználhat. A jogszabály meghatározza a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek általános

besorolását.

Az

adott

területek

érzékenysége

a

területileg

illetékes

környezetvédelmi felügyelősénél és a VITUKI Rt.-nél lévő, a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú, országos érzékenységi térkép alapján kerül meghatározásra. A környezetvédelmi felügyelőség egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat. A települések közigazgatási területének besorolását a miniszter rendeletben teszi közzé. A Kormányrendelet meghatározza továbbá a települési önkormányzatok Országos Környezeti Kármentesítési Programban foglaltakkal kapcsolatos feladatait, mely szerint: •

a környezetvédelmi program keretén belül a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének

megszüntetésére

programot

dolgoz

ki,

melynek

megvalósulását

szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével segíti elő •

belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak

alkalmazását,

és

ennek

megvalósítását

helyi

állattartási

rendelet

megalkotásával, melynek határideje a rendelet hatálybalépését követő egy év (meglévő rendeletet három éven belül felül kell vizsgálni). Talajvizek A Maros hordalékkúpon az 1990-es évek közepéig tartó talajvízszint süllyedést követően jelentősen megemelkedett a vízszint, majd ismét kis mértékű süllyedés jellemző.36 A térség lakott területein – az országos jellemzőkhöz hasonlóan – általános jelenség a talajvizek elszennyeződése, melynek oka elsősorban a szikkasztott szennyvizek magas aránya. A talajvíztükör mélysége a kistájakon 1-3 m, mennyisége jelentéktelen. Az elszikkasztott szennyvíz hatására a települések jelentős részénél szennyvízdombok alakulnak ki. Legmagasabb a talajvíz állása Kiszombor, Nagylak, Kövegy és Csanádpalota térségében, ahol gyakran az 1m-t sem éri el mélysége. A talajvizek sótartalma meghaladja az 1.000mg/l töménységet, Makótól keletre és Szeged környékén nátrium-, máshol kalcium-magnézium34

219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről.

35

2003. évi XXXIX. törvény a Környezetterhelési díjról.

36

Forrás: www.ktm.hu

39

Terra Studio Kft.


hidrogénkarbonátos. Szerepe a talajok elszikesedésében – megfelelő körülmények között – jelentős. Keménysége Makó, Szeged és a Csongrádi-sík települései környékén >45nk˚, szulfáttartalma Makó és Szeged térségében eléri a 600mg/l-t, keménysége máshol 25nk˚ alatti és szulfáttartalma is alacsonyabb. Makó város térségében a talajvíz-járás és a vízminőség változásainak nyomon követése érdekében a Makó-Térségi Vízközmű Kft. talajvíz figyelő kúthálózat kiépítését javasolta. Rétegvizek A rétegvizek képezik a távlati vízhasznosítás alapját. A Maros hordalékkúp felszín alatti vízkészletei Magyarország délkeleti területének ivóvízbázisát képezik, ivóvíz ellátási célra kitermelhető vízkészletét 80 000 m3/nap mennyiségre becsülik37. Mélyebb rétegvíz-kútjainak vízszintje a megelőző időszakhoz viszonyítva tovább süllyedt, a sekélyebb rétegvíz-kutakban emelkedett a vízszint, azonban 2000. évben további általános vízszint csökkenés volt megfigyelhető.38 A rétegvíz mennyisége Makótól keletre 1l/skm2 alatti, Makótól nyugatra meghaladja azt, a Csongrádi-síkon jellemzően 1-1,5l/skm2 körüli. Jelentős számú artézi kút működik a térségben, melyek átlagos mélysége 200m felett van. Jellemzően keletről nyugati irányban növekszik a vízadó rétegek mélysége. A kistérségben Földeákon 87˚C-os, Makón 89˚C-os hévízkút található. Apátfalva-Magyarcsnád, Pitvaros és Nagylak környékén szintén működik hévízkút. A térség vízellátását 60-500m mélységű rétegvizekből biztosítják, amelyek mennyiségi és – tisztítást követően – minőségi szempontból is megfelelnek a követelményeknek. A térség keleti és nyugati területein a rétegvizek metángáz, a középső területeken arzén tartalma magas. Település

Víztermelő telep

Ambrózfalva I. sz. víztermelő telep

Apátfalva

I. sz. víztermelő telep II. sz. víztermelő telep III. sz. víztermelő telep

Csanádalberti

I. sz. víztermelő telep

Kutak II. sz. kút III. sz. kút IV. sz. kút V. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút IV. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút

Fúrás ideje Megjegyzés 1970 1979 1984 1998 1963 1969 1983 1987 1960 1976

37

Forrás: Aquaprofit Rt.: A Dél-Alföldi Régió ivóvízminőség-javítási programja, 2004.

38

Forrás: www.ktm.hu

40

Terra Studio Kft.


Csanádpalota

I. sz. víztermelő telep II. sz. víztermelő telep

Ferencszállás Földeák

n.a. I. sz. víztermelő telep II. sz. víztermelő telep

Királyhegyes Kiszombor

I. sz. víztermelő telep I. sz. víztermelő telep

II. sz. víztermelő telep III. sz. víztermelő telep Klárafalva n.a. Kövegy I. sz. víztermelő telep Magyarcsanád I. sz. víztermelő telep II. sz. víztermelő telep Makó

I. sz. víztermelő telep

I. sz. víztermelő telep Maroslele

I. sz. víztermelő telep II. sz. víztermelő telep

Nagyér I. sz. víztermelő telep Nagylak Óföldeák Pitvaros

I. sz. víztermelő telep I. sz. víztermelő telep I. sz. víztermelő telep II. sz. víztermelő telep

I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút IV. sz. kút n.a. I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút IV. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút IV. sz. kút n.a. I. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút IV. sz. kút V. sz. kút VI. sz. kút VII. sz. kút VIII. sz. kút IX. sz. kút X. sz. kút XI. sz. kút XII. sz. kút XIII. sz. kút I. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút IV. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút I. sz. kút II. sz. kút III. sz. kút

12. táblázat: Víztermelő létesítmények a Makói kistérségben39 39

Forrás: Makó-Térségi Víziközmű Kft., Kormányné Oláh Márta 2004. június 18.

41

1961 1974 1983 1987 1962 1978 1987 1987 1962 1965 1977 1963 1970 1982 1992 n.a. 1968 1961 1971 1963 1963 1969 1970 1970 1971 1971 1970 1970 1981 1981 1990 Maros part 1968 1972 Makó-Rákos 1963 1976 1985 1985 1962 1989 1989 1966 1975 1962 1979 1962 1971 1991

Terra Studio Kft.


A térségben található, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területeken található településeken az ivóvízkészlet védelme kiemelten fontos feladat, ennek megfelelően a szennyezőforrások felszámolása is prioritást kell élvezzen. Az Ivóvízbázisvédelmi Program hátralévő alapállapot-felmérését a sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisokon 2009. december 31-ig végre kell hajtani40. Föld A mezőgazdasági arculatú kistáj természeti erőforrásai között kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági potenciál alapját képző termőtalaj. Agrárpotenciálja alapján a jövőben is jelentős szerepet tölt be Magyarország mezőgazdasági termesztésben. Területének jelentős része az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján kidolgozás alatt lévő földhasználati zónarendszerben41 az intenzív agrárterületek, intenzív szántóterületek közé tartozik. A föld védelmének általános szabályait a természetvédelmi törvény42 határozza meg. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira, magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét. A termőföld védelméről az 1994. évi LV. törvény43 rendelkezik. A jogszabály alapján termőföldnek minősül az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A törvény a termőföld mennyiségi és minőségi védelmére egyaránt vonatkozik. A Marosszög 53%-át agyagos, agyagos vályog mechanikai összetételű, kis vízelvezető képességű, víztartó, meszet nem tartalmazó, esetenként erősen savanyú réti talajok fedik. Termékenységi találhatóak

besorolásuk

nyers

vízgazdálkodási

VI. talajminőségi

öntéstalajok,

jellemzőket

melyek

biztosít.

kategória.

vályog

Humuszban

Jelentős

mechanikai

arányban

összetétele

szegények,

ezért

(31%)

kedvezőbb

termékenységi

besorolásuk VIII. talajminőségi kategória. Jellemzően a Maros közvetlen környékén találhatók, ahol a talajképződés a folyamatos ráhordás miatt lényegében nem indult meg. A kedvezőbb talajminőségi osztályba (II., IV.) sorolt réti és mélyben sós csernozjom talajok kiterjedése a Marosszögben mindössze 8 és 2%. A Csongrádi-síkon a csernozjom talajok aránya a legmagasabb: 80%, melyek jellemzően II-IV. talajminőségi kategóriába tartoznak. A modern talajgenetika a nagy termékenységű csernozjom talajokat különbözőképpen ítéli meg. Keletkezésükben jelentős különbségek adódtak, melynek következtében a létrejött 40

2052/2002. (II.27.) Kormányhatározat az Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtásáról.

41

Forrás: www.nakp.hu

42


43

1994. évi LV. törvény a termőföldről.

42

Terra Studio Kft.


típusok is alapvetően különböznek egymástól. Vannak fejlődésük során víz által jobban és kevésbé befolyásolt csernozjomok. Vastag lösztakarón, talajvíz által kevésbé befolyásolt területeken alakultak ki a kedvező termőképességi jellemzőkkel bíró alföldi mészlepedékes csernozjomok. Amennyiben a talajvíz hatása jobban érvényesült, a mélyebb rétegekben felhalmozódtak a sók. Ilyen körülmények között mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok képződtek. Ezek az aszályos évektől eltekintve szintén jó termékenységűek. A réti csernozjomok kialakulásában a víz jelentősebb szerephez jutott, hatása a felszín közelében is érvényesül. A talajvíz sótartalmának függvényében különböző mélységben felhalmozódnak a sók, így mélyben sós réti csernozjommá alakulhatnak át. Termékenységi jellemzőik alapvetően jók, a mélyben sós változat aszályos esztendőkben kevésbé jó tulajdonságokkal bír. A szikes talajok elterjedése a Marosszögben viszonylag alacsony (6%), a Csongrádi-síkon ennek többszöröse (18%). Nagyobb szikes foltok – réti szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec – Nagylak határmenti részén, Királyhegyes és Csanádpalota szomszédos területein, valamint Makó északi határszélén találhatók. Hasznosításuk jellemzően rét, legelő, csupán a magasabban fekvő foltokat hasznosítják szántóföldi művelésben. A térség síkság jellegéből fakadóan erózió nem jellemző, a Marost kísérő partok szedimentációs területek, a szántóföldeken pedig alacsony növényborítottság és száraz időjárási körülmények esetén jelentős mértékű defláció jellemző. Utóbbi az oka a levegőben jelen lévő magasabb pormennyiségnek. A mezőgazdasági profilú térségekben gyakori a túlzott mértékben és helytelenül alkalmazott műtrágyázás

következtében

fellépő

talajszennyezés.

A

térségben

tevékenykedő,

forráshiánnyal küszködő gazdák azonban többnyire a szükséges mennyiségű tápanyag utánpótlást sem képesek biztosítani, így az ilyen jellegű szennyeződések nem jellemzőek. A talajszennyezés legfőbb forrásai a szikkasztott szennyvizek és az illegális hulladéklerakók44. Az illegális lerakók jelentős része felhagyott bányagödrökben jött létre.

44

Részletes adatokat a hulladékgazdálkodási fejezet tartalmaz.

43

Terra Studio Kft.


Település Ambrózfalva Apátfalva Csanádpalota Kiszombor

Bánya típusa agyag agyag agyag téglaagyag homok agyag

Makó

agyag

Maroslele Pitvaros

téglaagyag téglaagyag falazó homok homok

Állapot növényzettel fedett vízzel borított részben növényzettel fedett működő növényzettel fedett vízzel borított, növényzettel fedett vízzel borított, részben növényzettel fedett működő szünetelő szünetelő növényzettel fedett

Jelenlegi funkció szeméttelep libatenyésztés agyagbányászat agyagbányászat n.a. nádvágás libatenyésztés agyagbányászat agyagbányászat homokbányászat szeméttelep

13. táblázat: A Makói kistérség nyersanyaglelőhelyei és felhagyott bányahelyei45

A forgalmas útvonalak mentén és kb. 500 m-es körzetükben jelentős a közlekedési eredetű cink, réz és kadmium szennyezés. Ez a térségben a 43. számú főútvonal térségében jellemző. Szintén közlekedési eredetű szennyezés az utak jégtelenítésére használt sós keverékek bemosódása a talajba.

Élővilág és természetvédelem A táj arculatát alapvetően az emberi tevékenység határozza meg. A természetközeli élővilág utolsó mozaikjai a gazdaságosan meg nem művelhető területekre szorultak vissza, megőrzésük kiemelten fontos feladat. Erről rendelkezik a természeti értékek védelméről rendelkező jogszabály46, melynek célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok

természeti

rendszereinek,

biológiai

sokféleségének

általános

védelme,

megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése, valamint a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A természetvédelmi törvény értelmében védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az alföldi területet már igen régen mezőgazdasági művelésbe vonták: a vízállásos területeket lecsapolták, az erdők jelentős részét kiirtották és helyükön szántóföldi termesztést folytattak.

45

Forrás: Nyersanyaglelőhelyek: Magyar Geológiai Szolgálat Délalföldi Területi Hivatala

46

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről.

Felhagyott bányák: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Igazgatóság.

44

Terra Studio Kft.


A második világháborút megelőzően a területhasználatot alapvetően a tanyás rendszerű gazdálkodás határozta meg. Ennek megfelelően a mai állapotnál sokkal tagoltabb volt: erdő és cserjesávok választották el egymástól a területeket. A szövetkezeti gazdálkodás megjelenésével a hatalmas kiterjedésű monokultúrák terjedtek el, erősen csökkentve a tagoltságot. Csupán néhány tanya élte túl ezt az időszakot, amelyekben ismét megindult a termelés. A területhasználat változásai az élővilágra is hatottak. A mezőgazdasági művelés megjelenése a természetes vizes és erdei élőhelyek kiterjedésének jelentős csökkenésével alapvetően megváltoztatta az élővilágot, majd a fajgazdag szegélyek többségének eltűnésével a biodiverzitás tovább csökkent. A természetközeli jellegű társulások ma a Maros árterében és a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan szikes területfoltokon találhatók.

Éppen

maradvány

jellegük

és

szerény

kiterjedésük

miatt

ezek

a

természetvédelem rendkívüli jelentőségű részét képezik. A térségben illetékes természetvédelmi hatóság a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A

kistérségben

találhatók

a

Maros

ártér

területén

mozaikos

egységei,

melyek

közigazgatásilag Apátfalva, Ferencszállás, Klárafalva, Magyarcsanád, Makó és Maroslele települések területeihez tartoznak.

Terület

Település

Csanádi puszták Ambrózfalva Csanádalberti Csanádpalota Királyhegyes Nagyér Pitvaros Maros-ártér Apátfalva Ferencszállás Klárafalva Magyarcsanád Makó Maroslele Dáli Szikesek TT Királyhegyes Makó Összesen

területe (ha)

kert (ha)

139,3016 1 093,2816

0

0

0

0

0

0

21,6665

292,6960

104,1230

70,1804

0

0

0

0,3116

0

89,4142

28,6668

655,6109

487,5591

154,0640

0

0

0

6,5029

0

0,5755

6,9094

730,9837 1 317,5260

0

0

0

6,8145

0

89,9897

54,2427

2 202,5566

gyep (ha)

gyümölcsös (ha)

szőlő (ha)

1 254,2497

szántó (ha)

nádas (ha)

halastó (ha)

erdő (ha)

kivett (ha)

14. táblázat: Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek a Makói kistérségben47

A Csanádi puszták 1989-ben került védelem alá. Csongrád megyei területe 2.471ha, Békés megyéhez tartozik 684ha. Három területegységre tagolódik, melyek a dél-tiszántúli pusztasor részét képezik: Kopáncs-puszta, Montág-puszta és Királyhegyesi puszta. Az értékes növényfajokkal bíró löszpusztarét egyben madárvonulási útvonal is. Magterületei fokozottan védettek. Közigazgatásilag Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Királyhegyes, Nagyér és Pitvaros településeket érinti. 47

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – Szarvas, 2003. augusztus 18.

45

Terra Studio Kft.


A Maros ártér egyik legértékesebb része a Makónál található Makó-Landori erdők, melynek 421ha-os területe 1990-ben kapott védelmet. Területe azóta többszörösére növekedett. A telepített, természetközeli tölgy-szil-kőrisliget erdők botanikai és zoológiai szempontból is különböznek a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőitől. A helyi védelem alatt álló természetvédelmi területek és objektumok száma meglehetősen alacsony. A kérdőíves felmérés során a válaszadók többsége szerint is csupán néhány értékes fa, park vagy természetes élőhely van településén, sok vagy viszonylag sok azokról a településekről érkezett adatlapokon szerepelt, amelyek területét érinti valamely országos jelentőségű védett terület. Település Földeák Makó

Terület Kornél-liget Juhász Gyula emlékfa

15. táblázat: Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek és objektumok a Makói kistérségben48

A földeáki Kornél-erdő 1994. évben került helyi védelem alá. A telepített erdő a Száraz-ér partján terül el, Csongrád megye legnagyobb fás izolátuma. Területe 63ha, melyből 3ha parkerdő, a többi gazdasági rendeltetésű. Jellemző fajai: kocsányos tölgy, gyertyán, magas kőris, juhar. A Juhász Gyula emlékfa egy kocsányos tölgy, amely Makón, a Megyeház u. 16. szám előtt található, egy kis tér közepén. 1810. körül ültethették, magasságához képest nagyon széles, formás koronával rendelkezik, törzse több mint másfél méter széles kerületű. Magas kora és szép habitusa miatt védett, emellett kultúrtörténeti jelentőséggel is bír: névadója gyakran pihent meg alatta makói tartózkodásakor. A térséget érintik a nemzetközi ökológiai hálózat elemei is. Az ökológiai folyosók gyakorlatilag a vándorló fajok hagyományos útvonalai. Nem összefüggő területek, hanem élőhelymaradványok, ahol a vonulás során a vonuló fajok táplálkoznak, vízhez jutnak, megpihennek. A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, összefüggő ökológiai hálózat, melynek alkotóelemei lényegében a tagországok ökológiai hálózatai. Célja a biológiai sokféleség megóvása és a természetvédelem hatékonyságának biztosítása. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény alapján49 Magyarországon is ki kellett jelölni a Natura 2000 hálózat elemeit50. Ezek a különleges madárvédelmi területek, a különleges természet-megőrzési területek és a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek. A Natura 2000 területek közé sorolt különleges természet-megőrzési terület vagy kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület a Maros. A terület kiterjedése

48


49

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 36.§.

50

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

46

Terra Studio Kft.


5811,1185ha, a térségből érinti Apátfalvát, Csanádpalotát, Ferencszállást, Kiszombort, Klárafalvát, Magyarcsanádot, Makót, Maroslelét és Nagylakot. Szintén a Natura 2000 területek részét képezik a különleges madárvédelmi területek is. Ide tartozik a Csanádipuszták és a Dáli Szikesek területe is, amely Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Királyhegyes, Makó és Nagyér településeket érinti. A természeti szempontból érzékeny földrészleteken a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása érdekében kerültek kijelölésre az érzékeny természeti területek51. Ezeken a természetkímélő gazdálkodás önként vállalt korlátozásokkal folyik, melyet támogatással ösztönöznek. A térségben ilyen terület a Vásárhelyi-Csanádi puszták, mely érinti

Ambrózfalva,

Apátfalva,

Csanádalberti,

Csanádpalota,

Királyhegyes,

Kövegy,

Magyarcsanád, Makó, Nagyér és Pitvaros településeket.

Emberi környezet-egészségügy Demográfia Az emberi tevékenység hatásai közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolnak az emberi szervezetre is, így a környezeti állapot tükröződik a lakosság egészségi jellemzőiben is. A környezet-egészségügyi problémák rendkívül összetettek, általában nincs egyértelmű okokozati kapcsolat az egyes betegségek jelenléte és a környezeti elemek állapota, illetve a kibocsátások között. A hatások kumulálódása (genetikai adottságok, életmód, szociális helyzet,

munkahelyi

ártalmak,

egészségügyi

ellátás

jellemzői)

egyénenként

eltérő

eredménnyel jár. Azonban bizonyított tény, hogy a környezet szennyezettsége több betegségcsoport esetében az előfordulási gyakoriságot jelentősen befolyásolja. Ilyenek a rosszindulatú daganatok, a szív és érrendszeri, allergiás légúti és civilizációs betegségek. A környezeti-egészségügyi vizsgálat a demográfiai mutatók, az egészségügyi ellátás és a megbetegedési adatok felhasználásával jellemzi a térséget. A Makói kistérség lakónépessége 2004. évben 50.755 fő, melynek több mint 50%-a Makón él. Kilenc település lélekszáma 1.000 fő alatt van (Királyhegyes kivételével nem éri el a 700 főt), 3.000 fő feletti Makón túl Apátfalva, Csanádpalota, Földeák és Kiszombor népessége. A népesedési folyamatokat célszerű hosszú távon vizsgálni, amelyből megállapíthatóak a jellemző tendenciák.

51

2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet.

47

Terra Studio Kft.

Település


1980. évi lakónépesség az 1970. évi lakónépesség %-ában

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros Kistérség

1990. évi lakónépesség az 2001. évi lakónépesség az Lakónépesség52 1980. évi lakónépesség 1990. évi lakónépesség 2004. (fő) %-ában %-ában

98,6 90,4 85,2 88,1 98,8 98,4 82,8 96,1 93,9 83,8 88,7 98,9 95,7 90,2 85,3 84,0 94,8 95,4

95,5 84,9 87,1 87,8 93,7 93,8 87,9 94,2 92,4 81,5 88,3 91,9 98,6 98,5 88,7 86,7 93,5 91,4

94,6 88,7 90,0 91,2 94,0 95,4 92,6 97,1 97,6 98,1 96,5 93,7 100,0 94,1 84,3 92,7 95,2 93,9

547 3 352 525 3 345 660 3 398 711 4 353 526 489 1 601 25 534 2 275 647 650 541 1 601 50 755

16. táblázat: A települések lakónépesség számának változása53

A hosszú távú adatsorokat tekintve megállapítható, hogy az országos jellemzőknek megfelelően a kistérségben is folyamatosan csökkent a lakónépesség, amely az 1990-es években némiképpen lelassult. 1980-1990. között kistérségi szinten jelentősebb volt a népességfogyás, mint a megelőző évtizedben. Kivételt képzett Csanádalberti, Maroslele, Nagyér, Nagylak és Óföldeák, ahol a népességszám csökkenésének mértéke lassult. A népesség számának csökkenése 1990-2001. között térségi szinten mérséklődött, kivéve Ambrózfalvát, ahol továbbra is egyre gyorsult a népességfogyás, illetve Nagyér és Nagylak esetében ebben az évtizedben felgyorsult a népességszám csökkenése. A Makói kistérségben egyedül Maroslele volt az, ahol az utóbbi évtizedben nem csökkent a népességszám. A legkedvezőtlenebb értékek (90% alatti) Apátfalva és Nagylak esetében mutatkoztak. A népességszám változását a születések és a halálozások, valamint a be- és kivándorlások határozzák meg.

52


53

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

48

Terra Studio Kft.

Település


Természetes Természetes Természetes Vándorlási szaporodás szaporodás szaporodás különbözet 1970-1979. 1980-1989. 1990-2001. 1970-1979. között között között között

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros Kistérség

-7 -100 -56 -161 -9 19 -40 -54 18 -52 -90 -484 -29 -27 35 -118 -4 -1 159

-12 -374 -57 -318 -42 -227 -68 -272 -25 -69 -169 -1 732 -181 -9 -21 -217 -72 -3 865

-19 -373 -75 -388 -73 -199 -58 -259 -8 -90 -113 -2 262 -131 6 -44 -273 -96 -4 455

Vándorlási különbözet 1980-1989. között

Vándorlási különbözet 1990-2001. között

-14 -283 -21 -173 -5 -5 -41 7 -16 -39 -57 -681 151 -1 -69 135 -38 -1 150

-11 -44 22 74 31 37 -1 135 -4 81 54 535 130 -45 -67 234 21 1 182

-1 -365 -49 -387 0 -80 -148 -131 -53 -61 -156 152 -70 -46 -172 1 -89 -1 655

17. táblázat: Népességszám változását befolyásoló mutatók54

A természetes szaporodási index alapján megállapítható, hogy a kistérségben a halálozások száma egyre jelentősebb mértékben meghaladja a születések számát. A települések közül 1970-1979. között Földeák, Klárafalva és Nagylak esetében volt magasabb a születések száma,

a

következő

évtizedekben

mindhárom

településen

népességfogyás

volt

megfigyelhető. Az 1980-as években minden településen negatív értékű volt az index és az elmúlt évtizedben is csupán Nagyéren volt magasabb a születésszám a halálozások számánál. A vándorlási különbözet azonban pozitívan változott az utóbbi két évtizedben: kistérségi szinten az elvándorlások száma már 1980-1989. között is mérséklődött, majd az 1990-es évek összesítése alapján az évtizedben fordulat következett be és a bevándorlók száma magasabb volt az elvándorlókénál. A ’70-es években mindössze Makó és Óföldeák rendelkezett pozitív vándorlási mérleggel, az ezt követő évtizedben Makó kivételével jelentősen javulást mutatott az index, ekkor Kiszombor, Maroslele és Óföldeák településeken volt magasabb a betelepülők száma az elvándorlókénál. Az 1990-es években a vándorlási egyenlegek jellemzően pozitívvá váltak, kivételt képez ez alól Ambrózfalva, Apátfalva, Királyhegyes, Klárafalva, Nagyér és Nagylak. A vándorlási egyenleg – Nagyér kivételével – ezeken a településeken is pozitív irányba mozdult el. Az utóbbi évtizedben legkedvezőbb vándorlási mérlegével a térségben Makó, Óföldeák, Kiszombor és Maroslele rendelkezett.

54


49

Terra Studio Kft.


A népesség egészségi állapotát, egyes betegségek előfordulásának gyakoriságát a lakosság körében alapvetően meghatározza a korösszetétel. Országos viszonylatban jellemző az idős korú népesség arányának növekedése és a 0-14 éves korosztály csökkenése.

Település Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros Kistérség

0-14 éves korosztály 21,7 16,7 18,9 17,8 15,0 17,8 17,6 16,9 19,4 15,6 18,3 16,2 18,6 21,6 14,9 10,7 17,2 16,8

15-64 éves korosztály 62,1 64,5 60,6 63,2 65,7 65,9 65,9 68,6 67,4 60,8 65,6 66,7 64,2 61,2 66,8 57,6 63,1 65,8

65 éves és idősebb korosztály 16,2 18,8 20,4 19,0 19,3 16,3 16,5 14,5 13,2 23,6 16,1 17,1 17,2 17,2 18,3 31,7 19,7 17,3

Öregedési index55

Eltartottsági ráta56

74,6 112,4 107,8 107,0 128,3 91,9 93,8 85,4 68,1 150,7 88,0 105,5 92,6 79,9 122,5 296,2 114,7 103,1

61,0 55,0 64,9 58,2 52,2 51,7 51,7 45,7 48,3 64,4 52,4 49,9 55,9 63,4 49,6 73,7 58,6 51,9

18. táblázat: Korösszetétel, eltartottsági ráta, öregedési index57

A kistérség egészét tekintve a 0-14 éves korosztály aránya megfelel a vidék átlagértéknek, azonban az idős korú népesség aránya meghaladta azt (14,9 %). Ennek megfelelően kedvezőtlenebb volt az öregedési index és az eltartottsági ráta értéke is. A települések közül legalacsonyabb volt a gyermekkorú népesség (alig több, mint 10%) és legalacsonyabb az aktív korosztály aránya Óföldeákon. A 14 évesnél fiatalabbak aránya Ambrózfalván és Nagyéren volt a legmagasabb, a gazdaságilag aktív népesség aránya pedig Kiszomboron és Klárafalván. Óföldeák mellett legmagasabb volt az idős népesség aránya Kövegyen és Csanádalbertin. Az öregedési index értéke az idős korú népesség arányát mutatja a 0-14 éves korosztály százalékában. Magas értéke az idős korosztály túlsúlyát mutatja. A korosztályok arányainak megfelelően az index értéke Óföldeákon volt a legkedvezőtlenebb: meghaladja a 250%-ot! Csupán Ambrózfalván és Nagyéren mutatott kedvezőbb értéket a vidéki átlagnál (88,3), az eltartottsági ráta értéke pedig kizárólag Kiszombor esetében volt kedvezőbb a vidéki átlagértéknél (46,4).

55

A 65 éves és idősebb korosztályba tartozó lakónépesség a 14 éves és fiatalabb korosztályba tartozó lakónépesség százalékában. 56

A 65 éves és idősebb, valamint a 14 éves és fiatalabb korosztályba tartozó lakónépesség a 15-64 éves korosztályba tartozó lakónépesség százalékában. 57


50

Terra Studio Kft.


Az idős népesség magas aránya tehát valószínűsíti a – jellemzően időskorban jelentkező – betegségek előfordulásának gyakoriságát. Egészségügyi ellátás Alapfokú egészségügyi ellátást nyújtó háziorvosi szolgáltatás a kistérség települései közül Ambrózfalván, Csanádalbertin, Klárafalván, Kövegyen, Nagylakon és Óföldeákon nem biztosított58, gyógyszertár Ambrózfalván, Csanádalbertin, Klárafalván, Magyarcsanádon, Nagylakon és Óföldeákon nem működik. Kistérségi szinten az egy háziorvosra jutó lakosok száma59 1.521, amely valamivel magasabb, mint az országos átlag (1.513). Rendelőintézet60 és fogászati szakrendelés Apátfalván, Csanádpalotán, Földeákon, Kiszomboron, Makón, Maroslelén és Pitvaroson működik, kórházi ellátást a térségben Makón, vonzáskörzetében Szegeden és Hódmezővásárhelyen vehetnek igénybe a rászorulók. Mikrotérségi szinten61 az ellátás megfelelően biztosított, Királyhegyes kivételével mindegyik mikrorégióban működik rendelőintézet és legalább egy településen háziorvosi ellátás is. Királyhegyesen a háziorvosi ellátás megoldott, tömegközlekedési kapcsolatai Makóval és Apátfalvával is jók, ahol rendelőintézet, illetve Makón kórház is működik. A térségben működő kórházi ágyak száma 305. Mortalitás és morbiditás A halálozási statisztikákban kiemelt gyakoriságú betegségcsoportok vannak. A halál okaként az esetek 94 %-ában országos szinten öt betegségcsoportba tartozó kór valamelyike szerepel.

Betegségcsoport

Az általa okozott megbetegedések, halálesetek aránya országos szinten

A keringési rendszer betegségei Daganatok Külső okok (baleset, mérgezés, öngyilkosság) Az emésztőrendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Fertőző és élősdiek okozta betegségek Egyéb halálokok

Az általa okozott megbetegedések, halálesetek aránya a Dél-Alföldi Régióban

Az általa okozott megbetegedések, halálesetek aránya Csongrád megyében

54,0 23,5 7,0 5,8 3,9 0,5 5,3

55,6 23,8 6,5 5,4 2,6 0,4 5,8

51,1 25,2 7,2 6,9 3,5 0,4 5,6

19. táblázat: Haláloki csoportok szerepe a halálozásokban62

Az adatok alapján megállapítható, hogy regionális és megyei szinten is magasabb arányú az életmódbeli problémákra visszavezethető keringési rendellenességek megjelenése, mint az országos átlag, ezzel párhuzamosan a másik négy, leggyakoribb betegségcsoport 58

Forrás: KSH Csongrád Megyei Statisztikai Évkönyv, 2002.

59

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2002.

60

Forrás: KSH

61

2.3.1. Fejezet

62

Forrás KSH Demográfiai Évkönyv, 2002.

51

Terra Studio Kft.


előfordulási gyakorisága alacsonyabb (regionális szinten a légzőszervi megbetegedések az országos átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő). Csongrád megyében az egyéb halálokok aránya magasabb, ebben szerepet játszanak a magasabb gyakoriságú mozgásszervi rendellenességek, melyek kialakulásában az életvitel is szerepet játszik (nehéz fizikai munka).

Elhalálozott férfiak Korcsoport száma korcsoportonként 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-

Elhalálozott férfiak korcsoportonként az össze meghalt férfi %-ában

Elhalálozott nők száma korcsoportonként

Elhalálozott nők korcsoportonként az össze meghalt nő %-ában

Elhalálozottak száma korcsoportonként

0,6 0,1 0,1 0,2 0,7 0,5 0,9 0,9 2,8 5,5 7,1 8,1 8,8 11,1 13,2 15,7 11,3 12,5

20 3 1 3 5 6 10 23 42 81 90 98 140 198 324 508 501 746

0,7 0,1 0,0 0,1 0,2 0,2 0,4 0,8 1,5 2,9 3,2 3,5 5,0 7,1 11,6 18,1 17,9 26,7

37 6 3 8 27 22 39 52 127 248 306 346 409 539 728 988 847 1128

17 3 2 5 22 16 29 29 85 167 216 248 269 341 404 480 346 382

Elhalálozottak korcsoportonként az össze haláleset %-ában 0,6 0,1 0,1 0,1 0,5 0,4 0,7 0,9 2,2 4,2 5,2 5,9 7,0 9,2 12,4 16,9 14,5 19,2

20. táblázat: Halálozás korcsoportok szerinti bontásban Csongrád megyében63

Mind a férfiak, mind a nők esetében a 40 éves feletti korcsoportban nő meg ugrásszerűen a halálozások száma, a férfiak esetében ez sokkal hangsúlyosabb: a 40-44 éves korcsoportban majd háromszorosa a halálesetek száma a 35-39 éves korosztályhoz viszonyítva. A 45-49 éves korosztályban az előző korcsoporthoz viszonyítva mintegy kétszer annyi nő és férfi haláleset fordult elő. 65 éves koráig a férfiak 36,2 %-a, nők 18,7 %-a halt meg. A környezeti hatások közül a térségben a légszennyezettség, azon belül a por, a közlekedési eredetű nitrogén-dioxid kibocsátás és az allergén pollen növekedése az, amely a légzőszervi és allergiás megbetegedések megjelenésében szerepet játszik. A zajszennyezés és az általa okozott fokozott stresszhatás a 43. számú főútvonal által érintett településeken okoz problémát.

63

Forrás KSH Demográfiai Évkönyv, 2002.

52

Terra Studio Kft.


Épített környezet Az épített környezetet az azt alkotó elemek és az általuk formált tér jellemzi. Az ezzel kapcsolatos fontosabb követelményeket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény64 határozza meg. Ennek értelmében épített környezetnek minősül a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. A jogszabály kiterjed az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére és a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra és – a vonatkozó részletes jogszabályokkal együtt – a műemlékvédelem alatt álló építményekre is. A műemlékvédelemről részletesen a kulturális örökség védelméről szóló törvény65 és az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló rendelet66 rendelkezik. Épületállomány Az épített környezet egyik fontos jellemzője az épületállomány, mely mennyiségi minőségi tekintetben jellemezhető.

Település Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros Összesen

Lakásállomány (db) 280 1 500 257 1 678 264 1 466 362 1 622 183 253 720 11 692 950 270 259 165 682 22 603

Lakások megoszlása az építés éve szerint67 Komfortfokozat Külterületi lakott hely 1920- 1945- 1960- 1970- 1980- 1990- ÖsszFél- Komf. Szükség -1919 Komf. (db) 1944 1959 1969 1979 1989 2001 komf. komf nélkül és egyéb 0 40 2 0 11 63 33 12 6 2 4 + 20 0 5 2 24 12 2 238

24,0 17,3 76,4 32,5 7,7 21,7 30,7 17,8 25,7 40,9 32,0 26,9 17,1 55,1 4,4 8,9 46,5 26,4

41,6 21,5 19,7 19,8 23,5 26,2 35,6 18,5 24,6 37,4 23,7 16,7 25,4 22,8 37,6 15,6 28,4 20,3

17,6 13,0 1,6 11,6 11,0 14,4 26,1 7,1 5,2 10,6 10,8 5,4 12,0 7,9 6,8 34,9 2,5 8,3

4,7 15,6 0,4 8,5 8,5 9,2 2,7 5,2 4,7 5,5 5,7 9,5 8,3 1,9 29,8 12,0 3,4 9,0

9,0 20,9 0,4 17,7 35,7 21,9 1,4 40,8 30,9 2,4 21,7 25,9 27,8 3,4 11,2 15,1 10,2 23,6

2,1 8,2 1,2 8,3 10,3 5,0 2,4 7,5 7,9 3,1 4,8 12,6 7,1 6,0 7,8 11,5 7,3 9,7

0,9 3,5 0,4 1,5 3,3 1,7 1,1 3,1 1,0 0,0 1,3 3,0 2,2 3,0 2,4 2,1 1,6 2,6

33,0 28,7 12,2 21,3 43,8 25,6 13,9 34,7 23,0 16,1 26,4 36,5 32,0 15,4 32,9 34,9 27,6 31,9

22,3 25,6 28,7 31,9 23,2 28,2 23,4 31,8 35,6 17,3 23,8 34,9 25,9 30,0 23,7 28,1 42,5 31,9

22,3 20,9 13,8 12,2 15,4 15,4 24,7 15,8 16,2 22,0 13,3 11,0 19,0 19,5 20,3 15,6 7,9 13,6

21,5 23,3 39,8 30,8 14,3 26,8 37,5 14,2 23,6 42,1 35,3 14,3 19,6 30,0 18,0 16,1 20,6 19,5

21. táblázat: A Makói kistérség településeinek lakásállománya

A Makói kistérség épített környezetének sajátos elemeit képezik a hagyományos tanyasi gazdálkodás során kialakult külterületi lakott helyek. A kistérségben található nagy számú 64

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.

65

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről.

66

66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól.

67


53

0,9 1,5 5,5 3,9 3,3 3,9 0,5 3,5 1,6 2,4 1,2 3,3 3,5 5,2 5,1 5,2 1,5 3,1

Terra Studio Kft.


külterületi lakott helyekre68 általában jellemző, hogy az épületállomány régi, komfortfokozata alacsony. Ezen településrészek infrastruktúrájának kiépítése óriási többletköltséggel jár, több esetben egyedi megoldásokkal történik a szükségletek kielégítése. Kistérségi szinten legmagasabb az 1919. előtt épült lakások aránya. A Makói kistérség lakásállományának 97,4%-a 1990. közel 47%-a 1945. előtt épült (Csongrád megyében ez 30%). Az épületállomány idős kora ellenére az összkomfortos és komfortos lakások aránya magas (63,8%), viszonylag alacsony a félkomfortos és ezt meghaladó a komfort nélküli lakások aránya. Egyetlen új építésű lakás (1990. után épült) sincs Kövegyen; Ambrózfalván és Csanádalbertin sem éri el arányuk az 1%-ot. Legmagasabb (3% vagy azt meghaladó) az új építésű

lakások

aránya

Apátfalva,

Ferencszállás,

Kiszombor,

Makó

és

Nagyér

településeken. Komfortfokozatukat tekintve szélsőséges eltérések vannak a települések között: például Ferencszálláson az összkomfortos lakások aránya meghaladja a 40%-ot, Kövegyen hasonló arányban vannak komfort nélküli lakóingatlanok. A magántulajdonban lévő épületek fenntartásának, felújításának feladata a tulajdonosokra hárul. Az erre való képességet elsősorban az anyagi lehetőségek korlátozzák, melyet a gazdasági jellemzők, tendenciák befolyásolnak. Az épületállomány összetételére, minőségi jellemzőinek változására a környezetvédelmi program minimális mértékben, áttételesen – a tudatformálás révén – képes hatni, az épített környezet ezen problémája elsősorban gazdaságfejlesztési programok végrehajtásával orvosolható. Műemlékek Az építészeti látnivalók közé tartoznak kistérség településeinek kora középkori templomai, kúriái, valamint a szinte minden településen megtalálható múzeumok, tájházak, helytörténeti gyűjtemények. Kiemelkednek közülük Makó műemléki jellegű épületei: a klasszicista Városháza, a neobarokk Bérpalota, az eklektikus Korona Szálló, valamint a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. Szintén gazdag műemlékekben Kiszombor: itt található Csongrád megye legjelentősebb román kori emléke, az Árpád kori körtemplom (rotunda), a Rónaykastély és kúria, valamint a felújított klasszicista Magtár épülete. Magyarországon is kiemelkedő jelentőségű építészeti emlék az óföldeáki templom, amely az Alföld egyetlen ma is létező és feltárt erődtemploma (erődtemplomok Magyarországon elsősorban Erdélyben és a Felvidéken épültek).

68


54

Terra Studio Kft.


Település Apátfalva Kiszombor

Címe Templom u. 78. Szent István tér Móricz Zs. u. 1. Szent István tér 2. József Attila u. 5. Óbébai u. 2. Nagyszentmiklósi út 6.

Magyarcsanád Makó

Óföldeák Pitvaros

Kálvária u. 80. Úri u. 28. József A. u. 3. Kálvin tér Kálvin tér Kálvin tér 6. Széchenyi tér Széchenyi tér 6. Széchenyi tér 10. Széchenyi tér 22. Csanád vezér tér Csanád vezér tér 12. Temető Templomköz Szent István tér Szent István tér Szent István tér Görög Katolikus Temető Kossuth L. u. 38.

Leírás Nepomuki Szent János szobra Körtemplom – rotunda, egyházi tulajdon Rónay kastély, önkormányzati tulajdon Rónay Tibor kúria, Zombortej Kft. telephelye Rónay kúria, volt Gólyafészek vendéglő Kúria, magántulajdon Volt magtár, ma a GK Kht. telephelye Volt magtár, ma múzeum Volt magtár, ma irodaház (GK Kht.) Román Ortodox Templom Kálvária kápolna 1734. Polgárház 1865. Püspöki számtartói lak 1835. Református ótemplom 1787-1788. Református templom műemléki környezete Református kollégium 1812-1820. Városi Tanácsház műemléki környezte Volt Városháza 1860. Korona Szálló 1870. Volt Csanád-megyeháza 1780. Püspöki nyári lak és kápolna környezete Püspöki nyaraló és kápolna 1826. Szent Anna Kápolna 1829. Görög Katolikus Templom 1777-1778. Római Katolikus Plébániatemplom 1765-1772. Immaculata szobor 18. sz. Római Katolikus Plébániatemplom környezete Görög Katolikus Temető Kápolna 18. sz. XIV. sz.-i erődített Római Katolikus Templom Szlovák tájház

22. táblázat: Az országos védettség alatt álló műemlékek a Makói kistérségben69

A kérdőívek alapján a válaszadók többsége szerint településén csak néhány értékes épület van, a legtöbben, akik úgy gondolták, hogy nagyon vagy viszonylag sok értékes, szép régi épület van a lakóhelyükön Makón laknak; Apátfalva, Csanádpalota, Klárafalva és Magyarcsanád esetében szintén előfordult a település épületállományának ilyen pozitív értékelése. Az infrastruktúra környezeti vonatkozásai Vízellátás A jogszabályban70 előírtaknak megfelelően a települési önkormányzat köteles gondoskodni a települések lakott területén az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő vízellátásról.

69

A helyi védelemben részesülő épületek jegyzékét melléklet tartalmazza.

70

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. 4§ (2) a).

55

Terra Studio Kft.


A Makói kistérség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága megoldottnak tekinthető, az országban először (1969.) itt – a járásban – épült ki minden településen az ivóvízvezeték hálózat. A bekötött lakások aránya kistérségi szinten 94% fölötti, Csanádalberti, Csanádpalota és Királyhegyes esetében 80-90% között van, a többi településnél eléri vagy meghaladja a 90%-ot.

Település

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros Makói kistérség

Lakások száma

Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma71 aránya (%) (db)

280 1 500 257 1 678 264 1 466 362 1 622 183 253 720 11 692 950 270 259 165 682 22 603

252 1 470 206 1 371 264 1 362 315 1 556 183 240 690 11 123 900 266 237 165 674 21 274

90,0 98,0 80,2 81,7 100,0 92,9 87,0 95,9 100,0 94,9 95,8 95,1 94,7 98,5 91,5 100,0 98,8 94,1

23. táblázat: Vízellátási mutatók a Makói kistérségben 2003.72

A kistérség településeinek vízellátó rendszerét Ferencszállás és Klárafalva kivételével a Makó-Térségi Vízmű Kht. üzemelteti. Ferencszálláson és Klárafalván a sándorfalvai Aquaplus Kft. a rendszer üzemeltetője. A vezetékes ivóvízellátás egyik problémája a vízmérővel nem rendelkező ingatlanok magas száma. Ez Makó városában 2.066 db73 ingatlant érint. A másik fontos, az ellátást veszélyeztető probléma az elöregedett vezetékrendszer. A technológia, amivel a rendszer kiépült már túlhaladott, a fém és eternit vezetékek gyakran meghibásodnak (Makón évente átlagosan 1.000 csőtörés van). Makó városában a hálózatot alkotó vezetékek átlagos életkora

35

év,

a

vízmérők

korszerűek,

a

vízbekötések

állapota

kielégítő,

az

alaplétesítmények (kutak, víztározók, víztorony, víztisztítók, szivattyúházak és szivattyúk) állapota is jó. A gerincvezetékek állapota nem megfelelő, főként a ragasztott PVC és eternit

71

Lásd a vízbekötési adatok több évre visszamenő változása melléklet (magában foglalva a nem lakás célú objektumok vízbekötéseit is).

72


73

Forrás: Makó-Térségi Vízközmű Kht.

56

Terra Studio Kft.


csövek esetében. Cseréjük sürgető feladat, prioritást élveznek a kutak gyűjtővezetékei, melyek esetében kb. 4km-nyi eternit vezeték szorul cserére. A Makó-Térségi Vízközmű Kht. az illetékességi körébe tartozó településekre szakaszonkénti fejlesztési javaslatokat dolgoztak ki a meghibásodások függvényében. A rekonstrukciós program minden településre elkészült. A tisztított vizek minősége minden településen megfelelt az egykori magyar szabványnak, az EU előírásainak azonban nem teljes körűen.

Komponens

összes minta (db)

Összcsíra 22 ºC Összcsíra 37 ºC Coliform E. coli F. coliform F. streptococcus Ps. Aerug pH Fajl. vezető kép. KOI Ammónium Nitrit Nitrát Klorid Szulfát m-lúgosság Össz. keménység Vas Mangán Arzén

70 70 70 10 65 1 70 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31

2002. év kifogásolt minta (db)

kifogásolt (%)

28 19 6 0 1 0 0 0 0 12 24 0 0 0 0 0 23 3 2 14

40,0 27,0 8,5 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 39,0 77,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 9,5 6,5 45,0

összes minta (db)

2003. év I. félév kifogásolt minta (db)

18 18 18 18 0 0 18 6 12 12 12 12 6 6 6 6 6 12 6 6

kifogásolt (%)

1 4 5 0 0 0 0 0 0 1 12 0 0 0 0 0 4 2 0 0

5,5 22,0 28,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,5 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 66,5 16,5 0,0 0,0

24. táblázat: Makó Város közüzemi hatósági ivóvíz mintáinak vizsgálata74

A mérési adatok alapján legnagyobb arányban az ivóvíz ammóniumtartalma és keménysége okozott problémát (2003. évben minden minta ammóniumtartalma kifogásolható volt). Az EU jogharmonizáció részeként a 201/2001. Kormányrendelettel75 módosultak az ivóvíz minőségi követelményei. A jogszabály alapján 2006. december 25-ig a 0,05-0,03mg/l közötti koncentrációjú arzéntartalmú (Óföldeák), és az 1,0mg/l koncentrációnál nagyobb bórtartalmú vízzel ellátott települések (Ambrózfalva, Csanádalberti, Makó-Rákos, Nagylak, Nagyér, Pitvaros) ivóvízminőségének javítását kell megoldani. 2009. december 25-ig a 0,03-0,01mg/l közötti koncentrációjú arzéntartalmú (Apátfalva, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád, Makó, Maroslele), és a 0,5mg/l koncentrációnál nagyobb

74

Forrás: Csongrád Megyei ÁNTSZ.

75

201/2001. (X.25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

57

Terra Studio Kft.


ammónium tartalmú vízzel ellátott települések (Királyhegyes, Kövegy) vízminőségét kell a jogszabály követelményeinek megfelelően javítani. Jelenleg készül a Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség Javítási Programja. A Makó-Térségi Vízközmű Kht. már kidolgozta koncepcióját a térségre, melynek célja a jogszabályi követelményeknek megfelelő, gazdaságosan üzemeltethető térségi rendszerek kialakítása. Ez várhatóan beépül a regionális Ivóvízminőség Javítási Programba is. Négy térségi rendszer kialakítását javasolja: 1. Nagyéri

rendszer:

Ambrózfalva,

Csanádalberti,

Nagyér

és

Pitvaros.

Az

északkeleti mikrotérség településeinek ivóvize magas bórtartalmú. A vizek bórtartalmának csökkentésére jelenleg nincs víztisztítási technológia, ezért a települések vízellátását olyan kútból célszerű megoldani, amelynek vizével ilyen jellegű problémák nincsenek. Nagyéren található megfelelő minőségi jellemzőkkel bíró kút, de még 2-3 további kút kell, hogy a többi település is ellátható legyen, melyeket távvezetékkel lehet összekapcsolni. A meglévő jelenlegi készlet tartalékká válik. A rendszer településein 2006. év végéig kell a megfelelő minőségű ivóvizet biztosítani. 2. Makó-Rákos

és

Királyhegyes

külön

rendszert

alkot,

melynek

központja

Királyhegyes. Itt ammónia-mentesítést kell végezni. Problémát okozhat a rendszer kialakításában, hogy Makó-Rákoson 2006., Királyhegyesen a 2009. év végéig kell megoldani az előírt ivóvíz minőségjavítást. 3. Az Apátfalvi rendszerhez a koncepció szerint 5 település tartozik: Apátfalva, Csanádpalota, Kövegy, Magyarcsanád, Nagylak. A víz itt jellemzően magas ammóniatartalmú, Csanádpalotán metán, vas, mangán és szervesanyag szennyeződés okoz problémát. A tervek szerint Apátfalva 3. számú vízmű telepen lenne a központ. A megvalósítás határidejét tekintve a körzet vegyes összetételű. 4. Legnagyobb a Makói rendszer: Földeák, Kiszombor, Makó, Maroslele, Óföldeák tartozik ide és be lehet csatolni Ferencszállást és Klárafalvát is. A víz arzént és ammóniát tartalmaz. A megvalósítás határidejét tekintve szintén vegyes összetételű körzet. Szennyvíz kezelés A vonatkozó jogszabály76 értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállításáról. Az önkormányzatok és jelentősebb szolgáltatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján ezen szolgáltatás megszervezése jelenleg nem minden település esetében megoldott.

76

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 21§ (3) b).

58

Terra Studio Kft.


Ivóvíz Település

Értékesített víz77 (m3)

Szennyvíz Beszállított szennyvíz (m3)78

Kijelölt közszolgáltató (2004.)

Ambrózfalva 17 252 n.a. Apátfalva 146 385 Csanádalberti 16 312 n.a. Csanádpalota 119 754 Ferencszállás n.a. n.a. Földeák 127 280 Királyhegyes 21 675 Kiszombor 176 516 Klárafalva n.a. n.a. Kövegy 19 339 Magyarcsanád 62 464 n.a. Makó 1 287 265

Tótkomlós Makó Tótkomlós Mezőhegyes, Makó Klárafalva Makó. Makó Makó Klárafalva Makó Makó Makó.

Makó-Rákos

Makó

Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

4 149 87 293 17 715 25 793 23 805 52 877

Juhász Róbert 597 Makó-Térségi Vízközmű Kft. Juhász Róbert Makóra: 4 Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Tárgyalás folyamatban 574 Makó-Térségi Vízközmű Kft. 53 Makó-Térségi Vízközmű Kft. 3 920 Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Tárgyalás folyamatban 1 kijelölése folyamatban van Makó-Térségi Vízközmű Kft. 560 324 Makó-Térségi Vízközmű Kft. Makó szippantott szennyvizével együtt: 9 Makó-Térségi Vízközmű Kft. 681 114 Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Makóra: 2 Juhász Róbert 14 Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. 22 Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. n.a. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

A szennyvíztisztító telep helye

Makó Tótkomlós, Makó Mezőhegyes Makó Mezőhegyes

Elszikkasztott szennyvíz becsült részaránya (%) 60 30 60 70 0 85 n.a. 75 0 n.a. 70 45 n.a. 50 n.a.

25. táblázat: Vízhasználat és szennyvíztisztítás a Makói kistérségben79 2003.

A szikkasztott szennyvizek aránya a térségben igen magas, a tisztítókra beszállított szippantott szennyvíz a becsült keletkező szennyvizekhez viszonyítva rendkívül alacsony. Szippantott szennyvizet Makó, Mezőhegyes és Tótkomlós szennyvíztisztítói fogadnak a térségből. Megoldatlan az állattartó telepek és a speciális szennyvizek (pl. szeszfőzdei szennyvíz) szennyvízelhelyezése is. Szennyvízcsatorna hálózat a térségben Makón, Klárafalván és Ferencszálláson épült ki. Utóbbi két település esetében a hálózat 2004-ben létesült, próbaüzemelése 2004. novemberében kezdődik.

77

Lásd a több évre visszamenőleges térségi víztermelési és értékesítési adatok melléklet.

78

Lásd a több évre visszamenőleges Makói szennyvízelvezetési és értékesítési adatok melléklet.

79

Forrás: Makó-Térségi Víziközmű Kft.

59

98 90 95

Terra Studio Kft.


Csatornahálózatba bekötött lakások száma aránya (db) (%)

Lakások száma

Település

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros Makói kistérség

280 1 500 257 1 678 264 1 466 362 1 622 183 253 720 11 692 950 270 259 165 682 22 603

0 0 0 0 264 0 0 0 183 0 0 2 625 0 0 0 0 0 3 072

0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 0,0 0,0 0,0 100,0 0,0 0,0 22,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13,6

26. táblázat: Csatornázottsági mutatók a Makói kistérségben 2003.80

A csatornahálózattal való lefedettséghez viszonyítva Makó városban alacsony a bekötött lakások száma. (A szennyvízszikkasztó aknák száma a településen meghaladja az 5.000dbot.) A jelentősebb makói ipari üzemek – SOLE, Hagyma Kft. és a Phoenix Kft. (gumigyártás) – be vannak kötve a közüzemi csatornába. Ezek az üzemek előtisztítóval is rendelkeznek. A rendszer alulhasznosítottságán túl további probléma a szennyvízcsatornák elöregedése: átlagos élettartamuk 20 év, a 35 évnél idősebb vezetékek csak felújítást követően tölthetik be szerepüket. Elsőként az 1963-ban üzembe helyezett ipai szennyvízcsatorna felújítása válik szükségessé. A makói tisztító kapacitása 6.000

m3

/nap, 30.000le és napi 200m3 szippantott szennyvizet

képes fogadni. A fejlesztéseknek megfelelően kapacitásbővítése szükséges lesz a megnövekedő biológiai terhelés miatt. Ennek tervei már elkészültek, a szennyvíztisztító 2. ütemének fejlesztésekor terveznek kialakítani egy átmeneti iszaptárolót is. Jelenleg napi 2.000m3 szennyvíz érkezik a csatornahálózaton keresztül és 100m3 szippantott szennyvíz. Ez az arány nem ideális a rendszer biológiai terhelése szempontjából. A szennyvíztelepen keletkező szennyvíziszap (2002. évben 1.300m3) minőségét tekintve mezőgazdasági

felhasználásra

alkalmas.

Jelenleg

a

hódmezővásárhelyi

A.S.A.

hulladéklerakóra szállítják, a szükséges engedély hiányában ugyanis a makói lerakó nem fogadhatja, a mellette működő komposztáló telep kötött (szárazeljárásos) technológiája miatt nem tudja a keletkező mennyiséget teljes egészében hasznosítani.

80


60

Terra Studio Kft.


A város tisztított szennyvizeinek befogadója a Maros. Az új tisztító telep üzembe helyezését követően – a technológiai váltásnak köszönhetően – a bevezetett tisztított szennyvíz minősége jelentősen javult, minden tekintetben megfelel az előírásoknak. A volt gépgyári strand alatti bevezetés megszűnt, így ezen akadály az üdülőterület bővítése elől elhárult. Jogszabály szerint81 a 2.000 lakosegyenérték kibocsátás feletti szennyvíz agglomerációkban a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. Ennek a térség települését érintő ütemezése a következő: Az agglomeráció besorolása 15 000 lakosegyenérték feletti terhelésű terület – Határidő: 2010. december 31.

2 000-10 000 lakosegyenérték közötti terhelésű terület – Határidő: 2015. december 31. 2 000 lakosegyenérték alatti terhelésű terület

Kimaradt települések

Az agglomeráció központja

Makó

Az agglomerációt alkotó további települések

Az agglomeráció lakosegyenértéke

Apátfalva Földeák Kiszombor Magyarcsanád Maroslele

51 353

Csanádpalota

3 286

Ambrózfalva Csanádalberti Királyhegyes Klárafalva Nagyér Nagylak Pitvaros Kövegy Óföldeák

537 507 726 1 187 620 619 1 541

Ferencszállás

27. táblázat: Szennyvíz-elvezetési agglomerációk

Az elsőként megvalósuló makói rendszer minden települése rendelkezik engedélyes csatornázási tervvel. A tervek szerint 2007-ben megkezdődhet a beruházás a kohéziós alap forrásainak bevonásával, előzetes költségbecslés szerint 11Mrd Ft-ba fog kerülni. Az északkeleti településcsoport különleges helyzetben van. A szennyvíztisztítóra – Csanádpalota központtal – létesítési vízjogi tervek készültek. A beruházás 3Mrd Ft lett volna, melyre KAC-ból nyertek támogatást kétszer is, de a többi forrást nem tudták hozzárendelni. Ma az érintett négy település már nem együtt, hanem egyenként akarja megoldani a szennyvízkezelést. A 2.000 lakosegyenérték alatti terhelésű, szennyvízkezelés tekintetében prioritást nem élvező

települések

közül

Nagylakon

és

Óföldeákon

megvan

a

közműves

szennyvízelvezetésre az alapadottság. Nagylakon a határátkelőnél egy közelítőleg 50m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep működik, melynek a csatornanyúlványa az iskoláig kiépült.

81

163/2004. (V. 21.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet módosításáról.

61

Terra Studio Kft.


Jelenleg bővítés alatt áll, hogy az Állategészségügyi Állomás többlet kibocsátását képes legyen fogadni. Óföldeákon a szociális otthon rendelkezik egy 50m3/nap kapacitású biológiai fokozatú tisztítóval, melyet az eredeti elképzelések szerint úgy alakítottak ki, hogy az a településen képződő kommunális szennyvizet is fogadni tudja. A tisztított szennyvíz befogadója a Katona-ér. Makó-Rákos és Királyhegyes esetében nincs rentábilis megoldás: itt hosszút távon alternatív szennyvízkezelési módszert kidolgozni. Csapadékvíz elvezetés A vízgazdálkodási törvény82 értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. A legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése – kül- és belterületi védőművek építésével – a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása. A kistérség települései közül ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján83 közepesen veszélyes kategóriába tartozik (nyílt vagy mentesített ártéren fekvő, nem az előírt biztonságban kiépített védmű által védett település): Apátfalva, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád és Makó; enyhén veszélyeztetett kategóriába (nyílt vagy mentesített ártéren fekvő, az előírt biztonságban kiépített védművel rendelkező település): Földeák, Maroslele, Nagylak és Óföldeák. A mélyebb fekvésű területeken a belvíz jelent problémát. Ilyen terület szinte valamennyi település területén található, a kérdőívek alapján relatív gyakran jelentkező probléma Apátfalva, Csanádpalota, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Makó és Nagylak esetében. A települési csapadékvíz elvezető hálózatok többsége önkormányzati vagy – az üzemeltetővel közös – vegyes tulajdonban van, kisebb részük az üzemeltetést végző szervezet tulajdonát képezi. A rendszer üzemeltetésében közreműködő szervezet a TiszaMarosszögi Vízgazdálkodási Társulat vagy a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Makó és Kiszombor esetében az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság is közreműködik a fenntartásban. A térségben található állami tulajdonú belvízcsatorna a Száraz-ér és a Sámson-Apátfalvi főcsatorna.

82

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 4§ (1) f) és 16§ (4).

83

18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról.

62

Terra Studio Kft.

Település Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros


Nyílt csapadékcsatorna becsült részaránya

Belterületi Külterületi rendszer rendszer állapota állapota

n.a.

n.a. megfelelő rossz rossz n.a. megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő rossz

100 60 100 100 90 69 100 n.a. 50 50 96 90 100 n.a. n.a. n.a.

n.a. rossz rossz megfelelő jó megfelelő megfelelő megfelelő rossz megfelelő megfelelő jó megfelelő megfelelő megfelelő rossz rossz

A rendszer tulajdonosa

A rendszer üzemeltetője

n.a. az üzemeltető n.a. önkormányzat önkormányzat vegyes önkormányzat vegyes az üzemeltető önkormányzat az üzemeltető vegyes önkormányzat az üzemeltető n.a. önkormányzat önkormányzat

n.a. Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat n.a. Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulás Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási társulás, ATIVIZIG, önkormányzat Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulás Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat - külterület Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat, ATIVIZIG Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat n.a. n.a. n.a.

28. táblázat: Csapadékvíz elvezető rendszerek a Makói kistérség településein84

A települések csapadékvíz elvezetését többnyire nyílt árokrendszerrel oldották meg, melynek állapota a belterületen általában megfelelő, Csanádalberti, Csanádpalota és Pitvaros esetében azonban rossz. A külterületi rendszerrel több településen van gond: Apátfalva, Csanádalberti, Klárafalva, Óföldeák és Pitvaros településeken állapota kifejezetten rossz. Ebben szerepet játszott a rendszerváltást követően bekövetkezett földtulajdonváltás, melynek során a parcellák elaprózódtak, a csatornákon egy részét beszántották vagy a rajtuk át kiépített átjárók egy részben nem alakítottak ki átereszt. A rendszer így nem képes ellátni feladatát. Energiaellátás, energiagazdálkodás A térségi villamos energia hálózat létesítményei közül jelenleg Makón működik egy 120/20kV-os transzformátor állomás, a 400kV-os vezetékhálózat nyomvonala érinti a térség települései közül Óföldeákot, Királyhegyest és Csanádpalotát. A 120kV-os főelosztó hálózat bővítésében érintett a térségben Maroslele és Makó. A térségi szénhidrogén-hálózat létesítményei közül a nagynyomású gázvezeték hálózat Algyő-Kardoskút szakaszának Kiszombori leágazása érinti a térséget, amely Földeák, Makó és Kiszombor településeken halad át. A nagynyomású hálózat fejlesztési terveiből a román tranzit vezeték nyomvonala érinti Maroslelét, Makót, Földeákot és Nagylakot. Gázátadó állomás Földákon, Makón és Kiszomboron van kialakítva. Az elektromos energia és vezetékes gázellátás a kistérség településein megoldott. A villamos energia hálózatba bekötött lakások aránya jellemzően 98-100%, csupán Pitvaros esetében alacsonyabb ennél. Szolgáltató minden településen a DÉMÁSZ. A tanyás térségek 84


63

Terra Studio Kft.


egy részénél a villamos energia hálózat és a vezetékes gázellátás kialakítása indokolatlanul magas költséggel járna, így ezeknél a hálózatba való bekapcsolás központi támogatással valósítható meg. A villamos energia hálózatba való bekapcsolásra vonatkozó központi alap a tanyavillamosítási program keretében érhető el.85

Település

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

Lakások száma

Villamos energia hálózatba bekötött lakások aránya

280 1 500 257 n.a. 1 678 264 1 466 362 1 622 183 253 720 n.a. 11 692 950 n.a. 270 259 165 682

Vezetékes gázszolgáltatásba bekötött lakások aránya

100,0 98,0 98,0 100,0 100,0 n.a. 100,0 99,1 100,0 100,0 99,0 98,5 97,7 100,0 95,3

Gázellátás A település lefedettsége gázvezetékhálózattal

50,0 65,3 58,4 89,4 n.a. 84,8 28,7 83,4 79,2 44,3 70,0 85,2 n.a. 90,0 66,7 68,0 97,0 73,3

A hálózat építésének éve 50 65 39

1998 1998 1990 n.a.

84 100 29 100 70 100 70

1997 1990 1998 1985 1997 1998 1998 n.a.

100 67 68 96 73

1970 1990 1993 1992 1987-1992

29. táblázat: Elektromos energia és vezetékes gázellátás a Makói kistérségben86

A vezetékes gázellátás kiépítése jellemzően a ’90-es évek folyamán zajlott. Legkorábban Maroslelén indult meg a hálózatépítés 1970-ben. A települések gázvezeték hálózattal való lefedettsége változó: 29-100% között mozog, a bekötött lakások aránya is eszerint alakul. Kiszombor és Kövegy esetében a bekötött lakások aránya a lefedettségi arányt nem éri el; ezeken a településeken a lehetőségekhez mérten alacsony a bekötések aránya. A kistérség településein a DÉGÁZ a gázszolgáltató. Hírközlés, telekommunikáció Az információ hozzáférhetősége a versenyképesség alapja az egyének és a vállalkozások számára is. A mobiltelefonok térhódításával a vezetékes telefonellátottság alapfunkcióját tekintve egyre kisebb jelentőségű. Annál fontosabbá vált a minőségi Internet-hozzáférés tekintetében. A modemes Internet mérsékelt sebessége ezt a típusú telefonos csatlakozási módot egyre inkább háttérbe szorítja; a nagyobb átviteli sebességű, telefonhálózaton keresztül működő ADSL Internet lefedettsége a térségben az országos átlagnak megfelelő. Korlátozottan hozzáférhető, a kábeltelevízió hálózatán működtetett, nagy átviteli sebességű Internet hozzáférés. A fejlettebb technológia hozzáférhetőségét és annak területi 85

GKM

86


64

Terra Studio Kft.


kiterjesztését a szolgáltatók üzleti alapon nyugvó fejlesztési stratégiái határozzák meg, mely befolyásolásához megfelelő számú, fizetőképes kereslet jelenléte szükséges. Mindezt figyelembe véve a térség kisebb településein várhatóan a jövőben is a lassabb modemes kapcsolatokon keresztül fog üzemelni az internetes kapcsolat. Alapfokú intézményi ellátás A kistérség településeinek alapfokú intézményi ellátottsága megfelelőnek tekinthető. Minden településen működik óvoda és könyvtár, és két település: Kövegy és Óföldeák kivételével legalább alsó tagozatos általános iskola. A két településről többnyire Makóra és Csanádpalotára járnak tanulni. Szintén minden településen több kiskereskedelmi üzlet, köztük élelmiszerbolt és legalább egy vendéglátóhely is működik. Az egészségügyi ellátás jellemzőit az emberi környezetegészségügy fejezet tartalmazza. A lakossági vélemények alapján Makón a ruházati és papír-írószer kereskedelem területén merültek fel kifogások, Apátfalván a szórakozóhelyek hiányoznak. Közlekedés, szállítás A kistérség közúti közlekedés szempontjából kedvező helyzetben van. A közúton (Kiskunfélegyházáig) az M5-ös autópályán, majd az 5-ös és 43-as főutakon, vasúton pedig a Szeged-Kétegyháza, Szolnok-Makó és a Mezőtúr-Battonya vasútvonalakon érhető el. A szegedi reptér közelsége lehetővé teszi a légi úton való megközelítést is. 451

Békéscsaba

Ω

Szentes

5. ábra: A Makói kistérség közlekedési hálózata 45

Orosháza

Mindszent Kiskunmajsa

Kistelek

47

Kiskunhalas

Hódmezővásárhely

Tótkomlós

Mezőkovácsháza

5

Mezőhegyes Battonya Batton

Mórahalom

Tompa

Tompa

1

Kelebia

1

Kelebia Subotica

55 Röszke

11

Horgos

E 75

Ω

1

Szeged

Turnu

Makó

N

43

Ω

I

A

Nagylak

1

Kiszombor

Tiszasziget Szeged

1

1 1Djala Belgrád

Cenad

R

O

Nadlac

M

Á

E 68

Bukarest JELMAGYARÁZAT

1

SZERBIA és MONTENEGRO

Ω

határátkelő repülőtér vasútvonal elsőrendű főútvonal másodrendű főútvonal alsóbbrendű úthálózat

Terra Studio Kft. 2004.

65

Terra Studio Kft.


Közúti közlekedés, útviszonyok A térség legfontosabb közlekedési tengelye a 43. elsőrendű főútvonal (E68), amely az európai közúti közlekedési gerinchálózat eleme: a IV. Helsinki korridor. Ez Szeged-AradNagyszeben-Brassó irányú kapcsolatot termet. A kistérség mellékúthálózata sugaras szerkezetű, Makó központú. Makóról Szeged, Hódmezővárhely, Tótkomlós, Mezőhegyes felé vezet összekötő út. Közúton valamennyi település megközelíthető. A kistérség két nemzetközi közúti és vasúti határátkelőhelyen, Nagylakon és Kiszomboron is átléphető a magyar-román határ. A 43. sz. főútvonalon jelentős tranzitforgalom zajlik, melynek célja és magyarországi kiinduló pontja a nagylaki határátkelőhely. A tervezett M43as autópálya megépítése és a kübekházi határátkelőhely megnyitása, valamint a – jelenleg csak személyforgalmat bonyolító – kiszombori határátkelőhely fejlesztése a közlekedési kapcsolatokat jelentősen javítaná és a forgalomból származó környezeti terhelést koncentráltságát is oldaná. A kormányhatározat szerint a fejlesztés két ütemben valósul meg: az I. ütem az M5 – Szeged – Makó, a II. ütem a Makó országhatár közötti szakasz. A Makói kistérség településein jellemzően magas a burkolt utak aránya. Kivételt képez ez alól Ferencszállás és Klárafalva, ahol a kérdőíves felmérés adatai alapján igen alacsony, mindössze 24% és 16,7% a szilárd burkolattal ellátott települési utak aránya. A kistérségben ötven százalék alatti mutatóval bír ebben a tekintetben Kövegy is. Települési utak

Település

hossza (km) Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

kiépített %

6 000 24 290 5 300 32 494 14 590 22 000 8 300 34 000 3 000 7 213 17 300 12 435 12 300 8 000 5 000 6 100 10 426

100,0 79,8 100,0 81,4 24,0 98,0 92,8 94,1 16,7 44,5 57,2 90,0 95,1 62,5 80,0 98,0 87,1

30. táblázat: Helyi közúthálózat jellemzői87

87


66

Gyalogutak, járdák lefedettség (%) 90 96 80 98 18 100 93 100 100 100 100 75 100 100 70 95 100

Terra Studio Kft.


A települések lefedettsége gyalogutakkal és járdákkal Ferencszállás kivételével (18%) kedvezőnek mondható, jellemzően 70-100%. A lakossági vélemények alapján minden településen problémát okoznak a még burkolatlan utak, illetve a burkolt utak és járdák fenntartásának hiányosságai. Az országos kerékpárút hálózat elemei közül a Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút érinti Klárafalvát, Ferencszállást és Kiszombort, a térségi jelentőségű hálózat KiszomborMakó-Nagylak-Arad

a

Makó-Hódmezővásárhely,

Makó-Tótkomlós,

Magyarcsanád-

Nagycsanád és Makó-Szeged útvonalai haladnak át a kistérségen. Ezek érintik Ambrózfalvát, Apátfalvát, Csanádalbertit, Földeákot, Magyarcsanádot, Makót, Nagyért, Nagylakot és Pitvarost. A kistérségben a Csongrád Referencia Kerékpáros Központ Létesítése a Dél-Alföldön c. megvalósíthatósági tanulmány88 által javasolt kerékpáros centrum kialakítása Makón. A terv javaslatai között szerepel a Maros mentén az árvízvédelmi töltéseken két útvonal kialakítása, amely érinti Klárafalvát, Ferencszállást, Magyarcsanádot, Nagylakot, valamint érintőlegesen Kiszombort és Makót. A terv által javasolt további kiépítendő szakaszok a 43-as főút mentén a hiányzó útvonalrészek, Vasúti közlekedés A kistérségen áthalad a Szeged-Mezőhegyes vasútvonal és Makó Hódmezővásárhelyen és Szentesen át Budapesttel is vasúti kapcsolatban van. Mindkét vonal jelentős korszerűsítésre szorul, járatsűrűsége alacsony. A települések közül tizenegy érhető el vasúton is: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádpalota, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád, Makó, Nagyér, Nagylak és Pitvaros. Klárafalva és Pitvaros esetében a vasútállomás megközelítése okoz gondot. Kombinált közlekedésre kínálhat alternatívát a már korábban is felmerült hálózatfejlesztések megvalósulása, amely a Szeged-Arad és a Budapest-Szeged-Kikinda-Temesvár vonalak kialakítását javasolja. Tömegközlekedés Helyi autóbusz közlekedés Makó városában működik, 3 járattal. A távolsági autóbusz közlekedés valamennyi településen megoldott. A járatok többségét a Tisza Volán Rt. üzemelteti. Ezek többnyire Szegedről és Makóról indulnak, útvonalaikkal behálózzák az egész kistérséget. Járatsűrűségük megfelelő. Vannak a térségből induló nemzetközi járatok is, melyek célállomása Arad, Temesvár vagy Nagyvárad. Egyes településeket érintenek a Volánbusz Rt. Budapestről induló távolsági járatai (Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Maroslele, Nagylak), melyek célállomása Makó vagy Temesvár.

88

Készítette a Vállalkozás és Vidékfejlesztési Kht. – Kecsekemét, 2000. augusztus

67

Terra Studio Kft.

A

Körös


Volán

Rt.

Békéscsaba–Röszke–Szabadka,

illetve

Orosháza–Tótkomlós–

Mezőhegyes vonala érinti a térségen belül Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Makó, Nagyér, Pitvaros településeket. A többi, térségen áthaladó távolsági buszjárat úti céljai között Arad, Miercurea Cluc, Lipova, Tirgu Secuiesc, Odorhelu Secuiesc, Gheorgheni szerepel, a kistérség települései közül Nagylakot és esetenként Makót érinti útvonaluk. Járatsűrűségük igen ritka.

Zaj- és rezgésterhelés A térségben zajmérés csupán Makón történt, a tervezés keretei pedig mérések végrehajtását nem tették lehetővé, ezért a zaj- és rezgésterhelés elemzése a lakossági és önkormányzati kérdőívek alapján történt. Ezekből egyértelműen megállapítható, hogy – amennyiben találhatók – a településeken zavaró hatású zajforrások hol helyezkednek el és mi a kibocsátó forrás. A kérdőíves felmérés alapján általában elmondható, hogy a nagy forgalmú közutak forgalmi eredetű zajterhelésén túl eseti – elsősorban szórakozóhelyek közönsége által okozott – zavaró zajhatások jelentkeznek. Ipari eredetű zavaró zajterhelés az önkormányzatok körében végzett és a lakossági felmérés alapján nincs a településeken. Ipari

jellegű

kibocsátó

a

térségben

nem

jellemző,

kereskedelmi,

vendéglátási,

településüzemeltetési zajterhelés Makó városában előfordul, melyek esetében – lakossági bejelentés alapján – zajmérést követően határozatban korlátozzák a zajkibocsátást vagy nyitvatartási időt. A kérdőíves felmérés alapján mindennapos vagy gyakori, nem közlekedési eredetű zajterhelés Makó városán kívül Apátfalván, Csanádpalotán, Klárafalván és Magyarcsanádon fordul elő. Ezek jellemzően szórakozóhelyek (kocsmák) által okozott zajhatások. Legjelentősebb zaj- és rezgésterhelést a 43. számú főútvonalon zajló forgalom okoz, amely Klárafalvát, Ferencszállást, Kiszombort (érintőlegesen), Makót, Apátfalvát, Magyarcsanádot és Nagylakot érinti. A kérdőíves felmérés alapján forgalmi eredetű zajhatás Apátfalván, Csanádpalotán, Királyhegyesen, Makón, Magyarcsanádon és Nagylakon zavarta a válaszadókat. Zajvizsgálat a térségben Makón történt 1993-ban és 1995-ben89. 1993. évben 6 ponton történt mérés Makó városában; eredményeiből kitűnik, hogy egy kivétellel az összes mérési eredmény meghaladta a határértékeket.

89

Forrás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetellenőrzési Osztály.

68

Terra Studio Kft.


mérési pont Szegedi út 13. Széchenyi tér 8. Hunyadi u. 16. Csanád vezér tere 25. Megyeház u. 20. Megyeház u. 31.

LAeq (dB) nappal éjjel 67 68 62 64 67 71

határérték (dB) nappal éjjel 61 60 52 59 61 67

65 65 60 65 65 65

LAeq (7.5) (dB) nappal éjjel 55 55 50 55 55 55

72 71 65 68 72 71

67 63 58 64 66 66

31. táblázat: Zajterhelési értékek Makó városában (1993.)90

1995-ben egy helyen végeztek zajterhelés mérést – a Szegedi út 5. szám alatt, ahol az eredmény LAeq = 67,7/61,8dB (nappal/éjjel) volt. Az 1993-ban végzett mérés forgalomszámlálási adataiból származó mérési eredmények a forgalomfejlődést figyelembe véve adaptálhatók a jelenlegi helyzetre. A 2002. évi reprezentatív forgalmi adatok alapján a zajterhelés növekedése az 1993. évi adatokhoz viszonyítva91: ∆LAeq≈1dB(A). Az új tervezésű utakra vonatkozó jogszabály92 szerinti LTH=65/55dB nappal/éjjel határérték túllépése a 43. számú főút mentén éjjel igen jelentős: 713dB(A). A jogszabályban93 foglaltak szerint a meglévő út által okozott, az új létesítményekre vonatkozó

határértéket

jelentősen

túllépő

zaj,

illetve

rezgés

csökkentésére

forgalomszervezési és egyéb intézkedéseket kell tennie az üzemeltetőnek. Ennek megfelelően Makó város egész területén 40km/h-s sebességkorlátozás van érvényben a 43as főút vonalán, 5 terelősziget és 1 körforgalom épült ki, további egy körforgalom tervezése folyamatban van. Az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség a 43. számú főút Makót elkerülő szakaszának megépítésére a szakhatósági hozzájárulást már korábban megadta.

Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodási törvényben94 foglaltak alapján a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Ezen felül köteles gondoskodni a közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül és feladatkörébe tartozik a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása.

90

Forrás: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetellenőrzési Osztály.

91

Az ÚT 2-1.302:2000. Útügyi műszaki előírás alapján.

92

8/2002. (III.22.) KöM-EuM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról – 3. számú melléklet.

93

12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről – 14§.

94

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 21.§ (1), 30.§ (2), 31.§ (1).

69

Terra Studio Kft.


A szilárd kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása a kistérség minden településén megoldott. Ma a térségben keletkező hulladék ártalmatlanítását két, a jogszabályi előírásoknak megfelelő, korszerű hulladéklerakó telepen végzik: A települések egy része a Makói Regionális Hulladéklerakó Telepre, egy része az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladéklerakó telepre szállítja hulladékát. A Makói Regionális Hulladéklerakó Telep állami finanszírozásból és PHARE támogatásból épült 1999-ben. Működtetője a Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft., amely Makó városában és környékén végzi a hulladékszállítást, szelektív gyűjtést, valamint a folyékony hulladék szállítását 3db zárt kukásautóval, 1 konténeres gépjárművel és 1 önrakodós járművel. Lehetőséget kínálnak gyűjtőedényzet bérlésére is (110-120l-es, 1-1,1 és 4m3-es). A lerakó területe 4 ha, melyen két kazetta került kialakításra. Jelenleg az első 2ha területű kazettában történik a hulladék deponálása, melynek befogadó képessége 270.000m3, előreláthatólag kapacitása 15 évre elegendő. A csurgalékvíz tárolására egy 500m3 kapacitású rendszer is kiépült. A beszállított hulladék jelentős része kommunális eredetű, építési törmelék és föld. IPPC engedélyezés folyamatban van. Beszállított hulladék mennyisége (kg) a Makói Regionális Hulladéklerakón 3 000 000

2 500 000

2 000 000

1 500 000

1 000 000 500 000

december

2002 2001 2000 1999

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

0

Az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladéklerakó telepe 1995-ben épült, minden tekintetben megfelel a hatályos jogszabályoknak és az EU normáknak. Egységes környezethasználati engedélyezése folyamatban van, a környezetvédelmi felülvizsgálat már megtörtént, a telep az engedélyt a közeljövőben megkapja. Jelenleg a depónia I. és II. üteme készült el, melynek kapacitása 256.000m3. Ez további 15,5 ha-ral, 3,5 millió m3-rel bővíthető. Jelenlegi kapacitása 2006-ig, bővítéssel további 50 évig elegendő. A lerakó osztrák normák alapján épült, szigetelt aljzatú; zárt rendszerű

70

Terra Studio Kft.


csurgalékvíz gyűjtő drénrendszerrel és depóniagáz kinyerő és –hasznosító rendszerrel rendelkezik. A termelt energiát a telep szociális épületeinek fűtésében és melegvízzel történő ellátásában hasznosítják. A depóniagáz hasznosítására alapuló további fejlesztési elképzelés egy gázmotor létesítése. A felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére 5db figyelőkút épült ki. Engedéllyel 2006. évig rendelkezik. A lerakó vonzáskörzetéhez tartozó 27 településsel a vonzáskörzete kb. 50km, az ellátott lakosságszám 125.000 fő. A beszállított hulladék mérése elektromos hídmérlegen történik. 2004. május 31-ig a beszállított hulladék összes mennyisége 415.985 tonna volt, évi átlag 65.000 t hulladék deponálására kerül sor. A deponálás a hulladék tömörítését követően dombépítéses módszerrel, álcázó töltések védelme mellett, rendszeres takarással történik. A hulladék szállítását és begyűjtését az egész országra érvényes engedély alapján végzi a Kft. A szállítás por- és bűzmentes módon, korszerű, öntömörítős, zártrendszerű hulladékgyűjtő és szállító célgépeken, konténerekben és billenthető tehergépjárművekben történik. A Kft. 2db STEYR, 3db MERCEDES, 1db M.U.T. Variopress, 1db MULTICAR öntömörítős hulladékbegyűjtő járművel, továbbá 3db MERCEDES absetzkipperrel és 1db STEYR abrollkipperrel rendelkezik. A településekről a hulladékot kéthetente szállítják el, DIN szabványos 120 literes hulladékgyűjtő edényzetből. Ömlesztett hulladékot gyűjtenek. A telepre beszállított szerves hulladék mennyisége kb. évi 2.700 t. Utószelektálás a telepen nem történik. Az állati hullák elhelyezésére kijelölt, működő terület 8 településen található (Ambrózfalva és Csanádalberti is rendelkezik érvényes szerződéssel az ATEV Fehérjefeldolgozóval, azonban beszállítás erről a két településről még nem történt).

Gyűjtőhellyel rendelkező település Apátfalva Csanádpalota Földeák Királyhegyes Kiszombor Makó Maroslele Pitvaros

Beszálító települések Apátfalva Magyarcsanád Csanádpalota Földeák Ófölddeák Királyhegyes Kiszombor Makó Maroslele Pitvaros

Makói kistérség

Összes beszállított hulladék mennyisége 28,9 50,5 52,9 14,7 19,0 88,0 24,5 23,8 302,3

32. táblázat: Az állati eredetű hulladékok mennyisége a gyűjtés helye alapján (t/év), 2003.

71

Terra Studio Kft.


A kijelölt területek jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak (kivétel ez alól Kiszombor, ahol a kijelölt terület a Zombortej Kft. tulajdona, de az üzemeltető az önkormányzat), a telep felügyeletét gyepmester vagy állat-egészségőr végzi. A tetemeket ideiglenes tároló konténerekben gyűjtik lakossági beszállítással. A begyűjtést és ártalmatlanítást minden esetben az ATEV Fehérjefeldolgozó végzi, igényekhez alkalmazkodó, változó gyakorisággal. Két esetben kisebb agglomerációk szerveződtek a feladatmegoldásra: •

Apátfalva – Magyarcsanád

•

Földeák – Óföldeák

A Makón működő gyepmesteri telep funkciója részben a település belterületén kóborló ebek befogása,

részben

az

állati

hullák

ártalmatlanítása.

Az

önkormányzat

kötelező

állategészségügyi feladatainak ellátásáról a Makói Kommunális és Közbeszerzési Kht. vállalkozói szerződés keretében gondoskodik. A gyepmesteri telep jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelését Makó Város Önkormányzata 2004. év folyamán felülvizsgálja, majd – a szerződés értelmében – a szolgáltatóval közösen megteremti a működtetés létesítményi, eszköz és személyi feltételrendszerét.

72

Terra Studio Kft.

Település

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes

Hulladék-szállítást végző szervezet Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Becker-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. Laczi és Fiai Kft.

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Csongrád Megyei Klárafalva Településtisztasági Kft. Becker-Pannónia Kövegy Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft. Magyarcsanád Laczi és Fiai Kft. Becker-Pannónia Makó Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft. Csongrád Megyei Maroslele Településtisztasági Kft. A.S.A. Hódmezővásárhely Nagyér Köztisztasági Kft. Csongrád Megyei Nagylak Településtisztasági Kft. Csongrád Megyei Óföldeák Településtisztasági Kft. Csongrád Megyei Pitvaros Településtisztasági Kft.


Beszállított hulladék mennyisége 2003. évben (tonna)

Hulladék lerakásra kijelölt telephely

123,9 Hódmezővásárhely n.a.

igen

nem

nem

igen (0107/33. hrsz.)

igen

nem

nem

igen (095/5. hrsz.)

186,45 Hódmezővásárhely

igen

nem


nem

Makó 86,65 Hódmezővásárhely

n.a.

n.a.

Kiszombor

Állati hullagyűjtő hely léte (igen/nem)

Szelektív hulladékgyűjtés léte (igen/nem)

Makó

Makó

nem

Elszállított tetem mennyisége 2003. évben (kg)

igen (0118/5. hrsz.) igen (0211/8. hrsz.) igen (05431. hrsz.)

1 193,61 Hódmezővásárhely

igen


igen

nem

n.a.

Makó

nem

nem

n.a.

Makó

nem

nem

13 429,0695 Makó

igen

igen (10315/2. hrsz.)


igen

igen (022/2.hrsz.)


nem

nem


igen

nem


nem

nem


igen

igen (022/2 hrsz.)

33. táblázat:Makói kistérség települési szilárd hulladékgazdálkodásának jellemzői97

95

Forrás: Képviselő-testület számára készített beszámoló. Nem hivatalos adat.

96

2002. évi adat

97

Forrás: Települési önkormányzatok és hulladékgyűjtésben, szállításban és kezelésben közreműködő szervezetek körében végzett kérdőíves felmérés. Az önkormányzatoknak kiküldött kérdőív és a hulladékgyűjtésben, szállításban és kezelésben közreműködő szerveknek kiküldött kérdőív melléklet.

73

58 198

50 471

28 900 14.695 19 074

88 00596 24 463

23 802

Terra Studio Kft.


A keletkező kommunális hulladék pontos összetételére mért adatok nem állnak rendelkezésre, azonban települések méretét és jellegét figyelembe véve a keletkező tömegarányok becsülhetők: Hulladék típusa

Mennyisége

Papír Műanyag Szerves Textil Üveg Veszélyes Egyéb inert, szervetlen

15 6 40 3 3 1 32

34. táblázat: A települési szilárd hulladék jellemző összetétele (t%), 2004.98

Hulladékudvar egyik településen sincs, a szelektív hulladékgyűjtés azonban a térségben az országos mértéknél jobban elterjedt: Makó városában például 18 ponton vannak kihelyezve szelektívgyűjtő konténerek és további 6 terület kialakításának egyeztetése folyamatban van. A rendszeres hulladékbegyűjtés mellett legalább évente egyszer minden településen az önkormányzatok és az érintett szolgáltatók lomtalanítási akciót szerveznek. Hulladékfeldolgozásra szakosodott vállalkozás a térségben csupán Földeákon van (MÉH). A szervesanyag hasznosítása alacsony mértékű. A Makói Regionális Hulladéklerakón kialakításra került egy szárazeljárásos GORE rendszerű komposztáló rendszer, melynek jelenleg próbaüzemeltetése folyik. A kommunális hulladék becsült összetétele szerint annak kb. 35-40%-a biológiai úton lebomló anyag, a komposztált hulladék minősítés után mezőgazdasági célra hasznosítható. Nincs megoldva a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése és elhelyezése (elhasználódott elemek, akkumulátorok). A Makói Regionális Hulladéklerakó Telepen csupán a kommunális hulladékba keveredett veszélyes hulladékok átmeneti tárolására van lehetőség, szervezett veszélyes hulladékgyűjtésre nem. Veszélyes hulladék szállítására szakosodott, engedéllyel rendelkező szolgáltató legközelebb Szegeden működik, így a keletkező veszélyes hulladék elszállítása igen magas költségvonzattal bír, figyelembe véve a keletkező kis mennyiséget és a szállítási távolságot.

98

Becsült értékek a Köztisztasági Egyesülés által megadott adatok alapján.

74

Terra Studio Kft.


Potenciális környezeti veszélyforrást jelentenek a térségben található, rekultiválatlan és illegális hulladéklerakók. Település

Nem megfelelően rekultivált felhagyott hulladéklerakó / elhagyott szennyezés99

Illegális lerakó helye

Ambrózfalva

Nincs

Apátfalva

Maros part 43. számú főút mente Külterületi utak mentén Megszüntetett szilárdhulladék lerakó (külterületen) 0103/16 és 0103/57 hrsz. Magántulajdonú erdők Nincs

Csanádalberti Csanádpalota

Földeák Királyhegyes

Gázolaj tartály a TÜZÉP telepen Nincs Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (Mezőhegyesi út; felülvizsgálat alatt. Agyagos altalaj, körülkerítve) 094/7. hrsz. (szilárd) és 018/2. hrsz. (folyékony) Téglagyári bányagödör (magántulajdon)

Kertek között, több helyen Külterületi utak mentén

Ferencszállás

Régi hulladéklerakó, 188.hrsz. 1997-ben felhagyott. Jelenleg földtakarás van rajta. Agyagos altalaj. Felhagyott agyagbánya Volt MGTSZ gépműhely környéke Fűtőolaj tartály az iskolánál

Nincs

Nincs Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (földtakarásos, agyagbánya gödörben) 035/9. hrsz. Sertéshústermelő Kft. nyaras szikkasztó Nincs

Nincs Külterületi utak mentén A településtől keletre a Feneketlen tónál

Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (Óbebai út, a falutól 2 km) 05416/19. hrsz. szilárd), 05416/21. hrsz. (folyékony)

A településtől délre az országhatár felé

Korábbi olajbányászati tevékenységből hátramaradt, ideiglenes védelemmel ellátott fúrási és olajiszap tároló 0117/4. hrsz.

Klárafalva

Nincs

Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (Zsombós) 040/1. hrsz.

Kövegy

Nincs

Magyarcsanád

Maros ártere sok helyen (Önk. Átvállalja a lakosság terheit) Vasút környéke Régi focipálya Kubik gödör

Kiszombor

Makó

Királyhegyesi út mentén az Ipari Parkkal szemben100 Marosparti strandlejáró112 Rákos út – városhatár mögötti fás terület112 Ardicsban lévő bakagödör112 Földeáki út mindkét oldala112 Honvéd városrész Kivezető utak mentén Vasúti átjáró

Maroslele

Nincs

Nagyér

Nincs A 43. számú főútvonal mellett Maros part

Nagylak

Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (téglagyári gödör) 023/9.hrsz. Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó 0215/1. hrsz.

Felhagyott bánya (Ószegedi út) Gerizdesi bányagödör Makó régi hulladéklerakó (0141/6. hrsz.)

Nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó (Ó-Szegedi út) 044/3. hrsz. Nincs Nincs

Óföldeák

Nincs

A régi agyagbánya területén felhagyott hulladéklerakó, melyen törmelékborítás van.

Pitvaros

nincs

nem megfelelően rekultivált hulladéklerakó Külterület 015/13. hrsz.

35. táblázat: Illegális és felhagyott hulladéklerakók, elhagyott szennyezések a Makói kistérségben

99

Az elhagyott hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.

100

Forrás: Városüzemeltetési Csoport.

75

Terra Studio Kft.


Különösen fontos feladat a kárelhárítás és megelőzés figyelembe véve, hogy a becsült keletkező hulladékmennyiség és az ártalmatlanított hulladék mennyisége között a szelektív hulladékgyűjtés arányát jóval meghaladó különbség figyelhető meg, így feltételezhető, hogy a keletkező hulladék jelentős része illegális vagy felhagyott lerakókra kerül. Az eltérés másik oka, hogy a keletkező mennyiségre részletes felmérések nem történtek, ezért az egyik legjelentősebb hulladékgazdálkodási feladat a keletkező hulladékok keletkezés

helyén

történő

felmérése

(keletkezett

hulladék

mennyisége,

eredete,

összetétele).

Település

Lakosságszám

Települési szilárd hulladékok 101

Települési folyékony 10 hulladékok

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

547 3352 525 3345 660 3398 711 4353 526 489 1601 25534 2275 647 650 507 1601

220 1 349 211 1 346 266 1 367 286 1 751 212 197 644 10 273 915 260 262 204 644

17 252 146 385 16 312 119 754 0 127 280 21 675 176 516 0 19 339 62 464 671 430 87 293 17 715 25 793 23 805 52 877

Makói kistérség

50 721

20 406

1 585 890

Kommunális szennyvíz10 iszap

1 300

20 20 1 340

Települési szilárd hulladékok 102

Különbség; t. szil. hulladékok, %

124 1285 87 1282 186 731 273 1194 79 187 614 9788 342 91 82 93 188

44% 5% 59% 5% 30% 47% 5% 32% 63% 5% 5% 5% 63% 65% 69% 54% 71%

20 406

19%

36. táblázat: A főbb hulladéktípusok mennyisége (t/év), 2003.103

A közterületek tisztántartására minden település megszervezte a közszolgáltatást, a feladat végrehajtásának eredményessége helyenként kívánni valót hagy maga után. A közterületek tisztaságáról a diákok körében végzett kérdőíves felmérés ad tájékoztatást. Ez alapján igen kevesen (14) elégedettek maradéktalanul településük tisztaságával, 84 tanuló szerint lakóhelye sok helyen szemetes és 14 diák tartja települését (Makót, Magyarcsanádot és Apátfalvát) jellemzően szemetesnek. Többségében megjelölt szemetes helyek a külterületi utak és a Maros partja.

101

Lakosságszámra vetített értékek a Dél-Alföldi Régió Hulladékgazdálkodási Terve alapján (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről), illetve a folyékony hulladék és szennyvíziszap mennyisége a térségi szolgáltatók által biztosított adatok alapján. 102

A hulladék kezelésében résztvevő szolgáltatók adatai alapján.

103

Az elszállított és a szakmai becslésen alapuló mennyiségek közötti különbségek

76

Terra Studio Kft.


Belterületi zöldfelület-gazdálkodás Az önkormányzatok kezelésében lévő zöldfelületek fenntartásáról a települési önkormányzat köteles gondoskodni104. Közhasznú zöldterületek a közparkok, pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló véderdők, a lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert céljára kialakított része (ha fenntartója az önkormányzat), az utakat, járdákat kísérő, illetve elválasztó funkciót betöltő növénysávok. A települések belterületén a szabályozási tervek alapján meghatározott – belterülethez viszonyított – zöldterületi arány igen változatos. Legalacsonyabb Királyhegyes községben, ahol részaránya mindössze 1,2%-os, legmagasabb Csanádpalotán és Kiszomboron, ahol értéke 18,1 és 18%.

Település

Belterületi zöldterület aránya

Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás n.a. Földeák Királyhegyes Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak n.a. Óföldeák Pitvaros

Fasorral kísért belterületi utak részaránya %

Fasorral kísért külterületi utak részaránya %

80 50 60 50 90 65 100 90 20 60 60 98 50 70 60

30 5 40 5 50 30 100 25 5 5 10 25 10 0 0

7,9 1,9 1,4 18,1 2,7 1,2 18,0 3,7 9,7 12,3 6,2 3,0 3,1 14,7 n.a. 10,5

n.a. 95

10

105

37. táblázat: Zöldterület jellemzők a kistérség településein

Az alföldi településekre jellemző szélesebb utcákat a települések belterületén 50%-ot meghaladó arányban kísérik fasorok. Kivételt képez Klárafalva, ahol ez az arány csupán 20%. A külterületi utak esetében az index értéke jellemzően alacsonyabb (50% alatti) és sokkal nagyobb szórást mutat. Mind belterületi, mind külterületi utak esetében Királyhegyes bír a legkedvezőbb értékekkel: útjainak 100%-át kísérik fasorok.

104

2/1976. (I.16.) ÉVM rendelet a tanácsi szervek kezelésében lévő közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról 2.§, 1.§. 105


77

Terra Studio Kft.


Mindössze három településen van védett zöldterület. Település Földeák Kiszombor Makó107

Védett zöldterületek106 Kornél-liget Vályogos-tó Széchenyi tér 22. (Polgármesteri Hivatal) előtti park Széchenyi tér Csanád vezér tér – Nosztalgia park Csanád vezér tér – Celtis occiedentalis fasor Petőfi park Marczibányi tér Juhász Gyula tér Erdei Ferenc tér Szent István tér Kertész utca – Kelemen L. utca kereszteződése Patai tér Vásárhelyi utcai játszótér Nagyér sétány Hunyadi utcai lakótelep Tömörkény utcai lakótelep Bajcsy-Zsilinszky lakótelep Hagymaház előtti tér és a Posta utca Babapark Kertész utca platánfasora Kökény utca platánfasora Platán utca platánfasora Lisztes utca platánfasora Harmat utca platánfasora

38. táblázat: Védett zöldterületek a Makói kistérség településein108

A diákok körében végzett felmérés alapján a településeken a közparkok és játszóterek száma alacsony, a válaszadók kifogásolták a közterületek fenntartásának hiányosságait is. 2.3.3. Környezeti, tájökológiai folyamatok, trendek A térségben zajló tájökológiai folyamatok többsége pozitív irányba mutat, de előfordulnak az idő múlásával egyre fokozódó kedvezőtlen jelenségek is. A rendszerváltást követő gazdasági átalakulások eredményeként az ipari termelés visszaesett. A térségben az ipari tevékenység és az abból származó szennyezőanyag kibocsátások ezt megelőzően sem voltak jelentősek, de az ipari eredetű szennyezések visszaszorulása az elmúlt években is nyomon követhető volt. Ez részben a kibocsátó források számának csökkenésével, részben a környezetkímélő technológiai fejlesztésekkel magyarázható. 106

Az egyedi védelemben részesülő növényegyedek jegyzékét melléklet tartalmazza.

107

Forrás: Makó Város Önkormányzatának a Makó város környezetvédelméről szóló 18/2001.(VI.28.) Makó or. rendelet módosításáról szóló 36/2003. (VIII.28.) Makó ör. rendelet 1. és 2. számú mellékletei alapján. 108


78

Terra Studio Kft.


Országosan is megfigyelhető folyamat a közúti gépjárműforgalom növekedése. Az ebből származó egyre fokozódó zaj- és rezgésterhelés, valamint talaj- és levegőszennyezés fokozottan érinti 43. számú főútvonal által érintett településeket. A térség többi településén a közlekedési eredetű kibocsátás továbbra sem meghatározó. A mezőgazdasági termelés átalakulásának – a birtokrendszer elaprózódásának – hatásai kedvező és kedvezőtlen folyamatokat is elindítottak. A helytelen és túlzott műtrágyázásból fakadó talaj és talajvíz-szennyezések megszűntek, melynek oka elsődlegesen az, hogy a gazdálkodók forráshiánnyal küszködnek. Ezzel együtt a megművelt mezőgazdasági területek aránya csökkent, a parlagon hagyott területek gyomosodnak, megnövekedett a levegőben az allergén virágpor mennyisége. Szintén egyre jelentősebb a szántóföldi deflációból származó porszennyezés a levegőben. Kedvező folyamat a térségben egyre szélesebb körben elterjedő szelektív hulladékgyűjtés és a lakosság erre való fokozott igényének megjelenése. A tanulók körében végzett kérdőíves felmérésben a környezeti szempontú tudatformálás eredményei határozottan megjelennek. Lakókörnyezetük állapotával szemben magas fokú érzékenység alakult ki a diákokban és fontos feladatnak tartják a – károk felszámolása mellett – prevenciót is.

2.4.

ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS

Az állapotértékelés összefoglalja és rendszerezi a helyzetfeltárás folyamán összegyűjtött információkat. A SWOT analízis tömören és világosan határozza meg a térség környezeti állapotát és jövőjét leginkább meghatározó erősségeket (Strengths), gyengeségeket (Weaknesses), lehetőségeket (Opportunities) és veszélyeket (Threats). A program ennek megfelelően az erősségekre alapozva, a lehetőségeket kihasználva kerül kialakításra, a gyengeségek kiküszöbölésére és a veszélyek elkerülésére törekedve. A problémafa a térségben felmerült, megoldásra váró környezeti problémákat rendszerezi, ezzel megalapozza a program logikai felépítését.

79

Terra Studio Kft.


2.4.1. SWOT analízis ERŐSSÉGEK • • • • • • • •

A környezetvédelmi fejlesztések iránt elkötelezett vezetők. Nincs jelentős környezeti terheléssel járó ipari tevékenység a térségben. Jó minőségű és jelentős mennyiségű távlati ivóvízbázisként számításba vehető rétegvíz-készlet. Hasznosítható hévizek. Mezőgazdasági termelésre kedvező adottságokkal bíró termőföld. Védett természetközeli élőhelyek és műemlékek. Megoldott alapfokú intézményi ellátás. Szelektív hulladékgyűjtési gyakorlat elterjedése.

GYENGESÉGEK • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

LEHETŐSÉGEK • • •

A határmenti fekvést kihasználva nemzetközi környezetvédelmi fejlesztésekben való részvétel. És ehhez nemzetközi források bevonása. Az adottságokat kihasználva a megújuló energiaforrásokra épülő energiagazdálkodás kialakítása. A környezetvédelem elveinek és prioritásainak beépítése a gazdasági döntéshozás folyamatába.

• • • • • •

80

Alacsony fokú az erdősültség és a mezőgazdasági táj tagoltsága. Jelentős közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés, levegő- és talajszennyezés a 43. számú főútvonal mentén. Nem közlekedési eredetű zajterhelés. Hulladékégetésből és állattatásból eredő levegőszennyezés. Egyre növekvő pollen- és porszennyezés. Felszíni vizek minőségi problémái. Elszennyezett talajvizek. Hasznosítatlan hévízkutak. Kommunális szennyvíz és nem megfelelően kezelt hulladék által okozott talajszennyezések. A helyi védett értékek száma és ismertsége alacsony. Tanyás térségek elektromos energiával való ellátatlansága. Ivóvíz minőségi problémák. Megoldatlan települési szennyvízkezelés. Elöregedett víz- és szennyvízvezeték hálózat. Megoldatlan a keletkező szennyvíziszap elhelyezése. A csapadék- és belvízelvezetés hiányosságai. Burkolatlan belterületi utak. A környezetbarát közlekedési formák szélesebb körű elterjedését hátráltatják az infrastrukturális hiányosságok. Felhagyott és illegális hulladéklerakók, elhagyott hulladékok. A szelektív gyűjtés hiányosságai. Egyes településeken az állati hullák kezelése megoldatlan. A települések belterületi zöldfelületeinek mennyiségi és esetenként minőségi elégtelensége. Néhány településen közterület-tisztasági problémák. VESZÉLYEK A megélhetési gondokkal küzdő lakosság számára a környezetvédelmi célú intézkedések relatív magas költségvonzata megfizethetetlen. A döntési mechanizmus hiányosságai miatt környezeti szempontból veszélyes technológiákat alkalmazó vállalkozások megjelenése. A kedvezőtlen gazdasági szerkezetből fakadó (helyi feldolgozóipar hiánya) szállítási igények hozzájárulnak a környezeti terhelés növekedéséhez. A Maros vízminőségét alapvetően a Romániában történő szennyezések határozzák meg. A Maros hordalékkúp vízkészletének megóvását a Romániában zajló folyamatok is befolyásolják. A meglévő szennyezések felszámolására a települések önerőből nem képesek.

Terra Studio Kft.


2.4.2. Problémafa Átfogó probléma

A környezetet károsító tényezõk és a kedvezõtlen adottságok veszélyeztetik a hosszú távon is fenntartható, racionális környezeti erõforrás-használatot.

Részprobléma

Mûszaki infrastruktúra hiányosságai

Települési környezetminõség problémái

Környezettudatosság hiányosságai

Specifikus probléma

Hulladékkezelés problémái

Szennyvíz által okozott károk

Szemetes, rendezetlen területek

Hulladékkezelés hiányosságai

Közlekedési hálózatok problémái

Hulladékégetésbõl származó levegõszennyezés

Talaj és talajvíz szennyezés

Elektromos energiaellátás hiányosságai

Infrasturkturális hiányosságok

Fokozódó zaj- és rezgésterhelés

Területhasználat elégtelensége

Tanyák elektromos árammal való ellátása

Porszennyezés

Vízgazdálkodási problémák

Pollenterhelés fokozódása

Gyengeségek

81

Alacsony fokú erdõsültség és tagoltság

Alacsony zöldfelületi arány a településeken

Értékvédelem hiányosságai

Felszíni vizek szennyezettsége

Hasznosítatlan termálvízkészletek

Ivóvízminõségi problémák

Technológiai hiányosságok

Csapadékvíz és belvíz okozta károk

Védett helyi érték ismertsége és száma

Információhiány, mentalitás problémái

Állattartásból eredõ levegõszennyezés

Termelési eredetû szennyezések

Szelektív gyûjtés alacsony kihasználtsági foka

Terra Studio Kft.


3. PROGRAM 3.1.

JÖVŐKÉP

A térség jövőbeni környezeti állapotát jellemző hosszú távú jövőkép a következő módon írható le: A térség a környezeti potenciálját a fenntartható használat elvének érvényesítése mellett eredményesen használja ki, amely kedvező társadalmi és gazdasági folyamatokat indukál. A környezeti károk felszámolása megtörténik, a szennyező források megszűnése után a megelőző fejlesztési stratégiának köszönhetően további környezetkárosítás nem történik. A környezetállapot javulása és a felvilágosító-oktató tevékenység eredményeként a helyi értékek megóvására irányuló tevékenység fokozódik és a környezeti okokra visszavezethető megbetegedések száma a térségben csökken. A megvalósuló kedvező környezetállapot megőrzését garantálja, hogy a környezetvédelmi érdekek érvényesítése beépül a döntéshozási mechanizmusba, valamint az emberek mindennapi

életébe.

A

megelőző

intézkedéseknek

köszönhetően

fokozódik

a

környezetbiztonság. Összefoglalva: A

térségben

megvalósul

a

környezeti

erőforrások

racionalizált,

fenntartható

hasznosítása, biztosítottak az egészséges élet környezeti feltételei, megvalósul a hatékony értékvédelem, és - a környezetvédelmi célok integrációjának köszönhetően a prevencióra helyeződik a hangsúly. A jövőkép által felvázolt célállapot elérése érdekében a környezetvédelmi program hat éve alatt bizonyos folyamatok végbemennek, eredményeik kézzel foghatóak, mások csupán elkezdődnek és hatásaik csak nagyobb időtávon érzékelhetőek. A környezetállapot javításában azonban a közvetlenül számszerűsíthető eredménnyel nem járó „szoft” feladatoknak ugyan olyan hangsúlyos szerepe van, mint a közvetlen fizikai outputot létrehozó tevékenységeknek

3.2.

CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK

A célok és prioritások rendszere kialakításának alapját a problémafa képezi. Szerkezeti felépítésében alapvetően eltér a helyzetfeltárás metodikájától, mert amíg a jelentkező problémák ok-okozati viszonyainak feltárásában a környezeti elemek és rendszerek szerinti csoportosítás logikus és nyomon követhető, addig a célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatok rendszerezésében – gyakorlati megfontolások alapján – célszerűbb ágazati megközelítést alkalmazni.

82

Terra Studio Kft.


A környezetvédelmi program céljai megfogalmazhatók a környezeti elemek szerinti bontásban is. Az egyes tevékenységek leírása tartalmazza, hogy végrehajtása mely célállapotok eléréséhez járul hozzá. •

Levegő: Cél a szálló porszennyezés és a közlekedési emisszió, valamint a lakossági kibocsátások csökkentése. A mezővédő erdősávok, fasorok telepítésével, települési zöldfelületek növelésével és művelési ágak racionalizálásával és a belterületi burkolt utak arányának növelésével a szálló porszennyezés növekedése megállítható, a feladatok végrehajtását követően a tervezési időszak végére megindulhat a csökkenés. A legsúlyosabb, 43. sz. főútvonalon zajló forgalomból származó közlekedési eredetű levegőszennyezés a tervezési időszak végére a Szeged-Makó közötti szakasz települési belterületein részben megszűnik, az elkerülő szakaszok építését ugyanis 2006. évben megkezdik.

A

Makó-országhatár

forgalombiztonsági

intézkedések

közötti

szakaszon

várhatók,

melyek

a

tervezési

időszakban

a

közlekedési

eredetű

levegőszennyezést – a forgalomlassítás következményeként – várhatóan kedvezőtlenül befolyásolják. A tervezési időszak végére a hulladékégetésből és korszerűtlen technológiájú állattartásból

származó

lakossági

kibocsátások

önkormányzati

rendeletek

megalkotásával és betartatásával megszűnnek. A fűtésből származó kibocsátás a vezetékes gázellátás hálózatának fejlesztésével a kevésbé

lefedett

településeken

csökkenthető,

a

csatlakozásra

azonban

nem

kényszeríthető a lakosság, ezért a fűtési eredetű szennyezés mérsékelt (5-10%-os) csökkenése várható. •

Felszíni és felszín alatti vizek: Cél a felszíni és talajvizek minőségének javítása, felszín alatti vízbázisok védelme, az ár- és belvízvédelmi biztonság fokozása, a termálvízkészlet hasznosítása. A közműves szennyvízelvezetés megoldása a térségben a tervezési időszak végére nem történik meg, így a talajvíz legjelentősebb szennyező forrása sem szűnik meg. Jelentős javulás ezen a téren nem várható. A tervezési időszak végére megvalósítandó a talajvízfigyelő kúthálózat kialakítása, mellyel nyomon követhetővé válnak a talajvíz paramétereinek változásai. A felszín alatti vízbázisok védelme települési önkormányzatok szintjén elsősorban területfelhasználás szabályozásában határoz meg feladatokat, eredményessége a jogszabályok betartatásán, ellenőrzésén múlik. Elérendő célállapot a megfelelő védelem biztosítása. A felszíni vizek minőségének javításában elérendő cél a hazai területen történő közvetlen szennyezések mérséklése. Ez a vízminőségi mutatók szignifikáns változását várhatóan nem okozza, a hatékony térségi és nemzetközi együttműködés azonban hosszú távon 83

Terra Studio Kft.


jelentős eredményeket hozhat. Az együttműködés hatására hatékony kárelhárítás és megelőzés, közös információbázis kialakítása. Ár- és belvízvédelem terén elérendő cél a káresetek számának minimalizálása (a tervezési időszak végére a káresetek számának 60-70%-os csökkenése), azaz a védművek rendeltetésszerű működésével a mentett területek védelmének biztosítása. A termálvízkészletek hasznosítása tekintetében cél a hasznosítási alternatívák feltárása és fejlesztési programok készítése. •

Föld: Cél a termőföld minőségének megőrzése, a talajszennyezések felszámolása. Elérendő

cél

a

keletkező

hulladék

kezeletlenségéből

származó

szennyezések

felszámolása, valamint a talajpusztulás mérséklése a tervezési időszak végére. Az adottságokhoz illeszkedő művelési ág megválasztásával a változtatás által érintett területek 40%-án megvalósul a területhasználat racionalizálása. A felhagyott lerakók rekultiválásával és az illegális hulladéklerakatok felszámolásával az ilyen eredetű talajszennyezés megszűnik. A keletkező szennyvizek szikkasztásából fakadó szennyezések mérsékelt (2-5%) csökkenése prognosztizálható, figyelembe véve a beruházások ütemezését. •

Élővilág és természetvédelem: Cél a védett, veszélyeztetett fajok élőhelyeinek védelme, a biodiverzitás további csökkenésének megakadályozása, a védelem kiterjesztése, ismeretterjesztés. A tervezési időszakban minden településen el kell készíteni az értékkatasztert, és ez alapján meg kell történni a védelmi javaslatok előterjesztésének. Az oktatási folyamatba be kell építeni a helyismeretet, ezen belül kiemelten az értékvédelmet. A területhasználat racionalizálásával nő a táj tagoltsága, a természetközeli élőhelyek kiterjedése, az ökológiai hálózat potenciális elemeinek száma. A tervezési időszak végére a mezővédő erdősávok, külterületi fasorok arányának településenként minimum 10%-os növekedése a cél.

•

Emberi környezet-egészség: Cél a környezetállapot és életmód okozta megbetegedések csökkentése. A

művelési

ág

racionalizálásával,

erdőtelepítéssel,

zöldfelületek

növelésével

a

porterhelés mérséklődik, a fenntartott területek arányának növekedése az allergén pollent termelő növényállomány csökkenéséhez vezet. Az életmóddal kapcsolatos problémák megelőzése oktatás-nevelés keretein belül történhet a környezettudatos szemlélet kialakításával párhuzamosan. Az ezekből fakadó, emberi egészségre gyakorolt pozitív hatások megjelenése hosszú távon várható. •

Épített környezet: Cél az épített környezet minőségének javítása, értékes elemeire a védelem kiterjesztése, állaguk megóvása. 84

Terra Studio Kft.


A tervezési időszakban minden településen el kell készíteni az értékkatasztert, és ez alapján meg kell történni a védelmi javaslatok előterjesztésének. Az oktatási folyamatba be kell építeni a helyismeretet, ezen belül kiemelten az értékvédelmet. •

Az infrastruktúra környezeti vonatkozásai: Cél a kedvező környezeti jellemzőkkel bíró települési környezet kialakítása: az infrastruktúra minőségi és – szükség esetén mennyiségi – jellemzőinek, valamint a hulladékkezelés - ártalmatlanítás javítása. Cél, hogy a jogszabályi ütemezésnek megfelelően folyjék a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése és a kivitelezés előkészítése az érintett agglomerációkban. A csatornázás kiterjesztésével, a rendszer optimális kihasználásával várhatóan megszűnik az alkalmanként jelentkező bűzhatás is. A szennyvíz-agglomerációhoz nem tartozó településeken szennyvízkezelési alternatívák felkutatása és megvalósítása a végrehajtandó feladat. A nagyforgalmú közutakon megvalósuló forgalombiztonságot növelő intézkedések és a biztonságos kerékpárutak kiépítésének hatására a balesetek száma várhatóan 20%-kal csökken. A vasúthálózat-fejlesztési lobby hatására a térséget érintő szükséges fejlesztések megjelennek az aktuális szakmapolitikai kérdések között. A települési környezetminőség jelentős javulását jelenti a belterületi burkolt utak arányának növekedése, melynek a tervezési időszak végére el kell érni a 80%-ot településenként.

•

Zaj- és rezgésterhelés: Cél a közlekedési és lakossági eredetű terhelés mérséklése. Az elkerülő útszakaszok és zajvédő létesítmények kialakításával a zavaró és határértéket túllépő zajhatások megszűnnek, az utak mentén a zajterhelés nem haladja meg a határértéket (65/55dB nappal/éjjel), a zajártalomra visszavezethető megbetegedések csökkennek, az építményekben keletkező rezgéskárok csökkennek. A települések szükség esetén zajvédelmi rendelet alkotásával és annak betartatásával megszüntetik a nem közlekedési eredetű zajterhelést.

•

Hulladékgazdálkodás: Cél a hulladékképződés megelőzése, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, minél nagyobb arányú hasznosítása, és a nem hasznosítható hulladék megfelelő módon történő ártalmatlanítása. Kommunális hulladékkezelés tekintetében a tervezési időszakban megtörténik a rekultiválatlan felhagyott lerakókból származó környezeti károk felszámolása, a szelektív gyűjtés kiterjesztésével a hulladék újrahasznosítása a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok esetében eléri az 50%-ot, települési szilárd hulladékok tekintetében a 28%-ot, települési folyékony hulladékok, kommunális szennyvíziszap és inert hulladékokra vonatkozóan a 25%-ot. Állati hulladék tekintetében cél a közszolgáltatás teljes körű megoldása. 85

Terra Studio Kft.

•


Szennyvízkezelés terén a környezetkárosítás mérséklése és a kitűzött 25%-os hasznosítási arány megvalósítása.

•

Belterületi zöldfelület-gazdálkodás: Cél a települési környezet minőségének, a zöldfelületi ellátottságnak a javítása. Konkrétan a tervezési időszak végére elérendő célállapot, hogy belterületi fasorral kísért települési utak arány érje el a 90%-ot, a belterületi zöldfelületarány pedig településenként minimum 10% legyen.

A program tevékenységei meghatározásának alapja az volt, hogy helyi kompetenciát is érintsenek legalább kezdeményezési szinten. Az ágazati megközelítésben kidolgozott tevékenységek között több olyan van, amely nem sorolható egyértelműen az adott prioritásba, azonban az átfedések és ismétlések elkerülése érdekében a tevékenység fő irányvonala alapján kerültek a megadott kategóriába. A tevékenységek között érvényesülő számos egymás hatását kiegészítő, erősítő szinergikus kapcsolat maradéktalanul akkor jut érvényre, ha a tevékenységek mindegyike megvalósul. A tevékenységek hatása nem korlátozódik csupán a környezetvédelem területére, hatásai érvényesülnek a térség gazdaságában is.

86

Terra Studio Kft.


3.2.1. Célfa Átfogó cél (Jövõkép)

A térségben megvalósul a környezeti erõforrások racionalizált, fenntartható hasznosítása, biztosítottak az egészséges élet környezeti feltételei, megvalósul a hatékony értékvédelem, és - a környezetvédelmi célok integrációjának köszönhetõen a prevencióra helyezõdik a hangsúly.

Részcél (Prioritás)

Települési környezetminõség javítása

Mûszaki infrastruktúra fejlesztése

Környezetvédelem integrációja

Specifikus cél (Intézkedés) Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Tanyavillamosítás

Területhasznosítás racionalizálása

87

Vízgazdálkodás fejlesztése

Értékvédelem kiterjesztése

Megelõzés

Tudatformálás

Terra Studio Kft.

3.3.


MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása Indoklás Az elszikkasztott települési és egyéb (pl. állattartó telepek) szennyvizek szennyezik a talajt, a felszíni

és

felszín

alatti

vizeket,

melynek

következtében

a

térség

talajvizeinek

elszennyeződése oly mértékű, hogy jelenleg ez a vízkészlet nem hasznosítható. Jövőbeni hasznosításának alapját képzi minőségi paramétereinek ismerete és ezek változásának nyomon követése. A szikkasztásos eljárás eredményeként a települések alatt szennyvízdombok alakulnak ki, melyek jelentősen hozzájárulnak a belvízveszély növekedéséhez is. A

jogszabályi

követelményeknek

megfelelően

a

2.000

lakosegyenérték

feletti

szennyvízkibocsátással bíró agglomerációk közműves szennyvízelvezetését és tisztítását 2015-ig meg kell oldani. Ez a térségben a Makói szennyvíz agglomerációt és a Csanádpalotai rendszert érinti. Lehetőség van a szennyvízkezelés megoldására Óföldeákon és Nagylakon is a meglévő tisztítókapacitások bővítésével, korszerűsítésével. A Csanádpalotai rendszer kialakításánál meg kell vizsgálni Ambrózfalva, Csanádalberti, Kövegy, Nagyér és Pitvaros bevonásának lehetőségét. Makó esetében a bővítésen túl további feladat az elavult hálózati elemek rekonstrukciója. A térségben Királyhegyes és Makó-Rákos esetében a csatornázás nem oldható meg gazdaságosan, ezért itt egyedi megoldás javasolt. A kialakítandó alternatív folyékony hulladék befogadó-, tisztító- és kezelőmű kialakítása középtávon célszerűen biztosítja a térség más települései szennyvizének megfelelő ártalmatlanítási lehetőségét, illetve hosszabb távon – a térség más településeinek szennyvízkezelési feladatainak megoldása után – a két kisebb település/rész folyékony hulladék problémájának megoldását. A kiépítendő létesítmény kapacitását a makói szennyvíz-agglomerációban, Csanádpalotán, Óföldeákon és Nagylakon kívül keletkező folyékony hulladékok mennyiségéhez kell méretezni, amely később a két település/rész igényeinek megfelelően módosítandó. Állattartó telepeken keletkező szennyvizek kezelésével kapcsolatban elsősorban ösztönözni kell a technológia váltást (hígtrágyás eljárásról való áttérést), illetve a megfelelő kapacitású tárolók kiépítését. Tartalma és ütemezése •

Beruházást előkészítő tanulmányok tervek készítése.

88

Terra Studio Kft.


A csanádpalotai beruházást előkészítő tervezés határideje 2010., így a beruházás 2011. évben megkezdhető. A tervezést 2007-ben meg kell kezdeni, a megjelölt településekkel közösen.

Az óföldeáki és nagylaki rendszer fejlesztésének terveit 2005. év folyamán el kell készíteni

A Makó-Rákos – Királyhegyes szennyvízkezelő létesítmény megvalósítási alternatíváinak vizsgálatát és a rendszer tervezését 2005. év során kell megvalósítani.

•

Szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítók kialakítása, kapacitás-bővítése.

A Makói rendszer tervi előkészítése megtörtént, a kivitelezés 2007-ben megkezdődhet.

Az

agglomeráció

hálózata

kiépítésének

határideje

2010.

december 31., a megvalósulásra jogszabályi garancia van.

A Csanádpalotán épülő rendszer megvalósításának határideje 2015. december 31. (ez a jelenlegi tervek szerint kizárólag Csanádpalotát érinti), melynek kialakítására szintén jogszabályi garancia van.

Az óföldeáki és nagylaki rendszer megvalósításának határideje 2008.

A Makó-Rákos – Királyhegyes szennyvízkezelő létesítmény kialakításának határideje 2006.

•

Hálózat rekonstrukció.

A makói hálózat rekonstrukcióját a fejlesztésekkel párhuzamosan célszerű végrehajtani.

•

Talajvízfigyelő kúthálózat kialakítása 2010-ig.

•

Állattartó telepek szennyvíztároló-kapacitásainak fejlesztése, az előírásoknak megfelelő kialakítása 2010-ig, amennyiben a jogszabályi előírások109 ennél szigorúbb határidőt nem szabnak meg. Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Nagyér és Pitvaros esetében Az 50 számosállat fölötti állattartó telepek hígtrágya tárolóira 2006. január 1-től, az istállótrágya tárolóira 2010. január 1-jétől teszi kötelező a jogszabályi előírások alkalmazása.

Várható eredmények •

A felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulása.

•

A szennyvízszikkasztásból származó talajszennyezés mérséklése.

•

A talajvíz hasznosítás elől hosszú távon elhárul a minőségi akadály.

•

Hosszú távon a belvízveszély csökkenése.

Érintett települések köre •

A Makói agglomerációban: Makó, Apátfalva, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád, Maroslele.

109

„nitrát direktíva” a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló a 49/2001.(IV.3.) kormányrendelet.

89

Terra Studio Kft.

•


A Csanádpalotai rendszer Csanádpalotát érinti, bővítésében Ambrózfalva, Csanádalberti, Kövegy, Nagyér és Pitvaros településekkel.

•

Nagylak és Óföldeák saját rendszerük fejlesztésében.

•

Makó-Rákos – Királyhegyes az alternatív szennyvízkezelő rendszer kialakításában.

•

A talajvízfigyelő rendszer kialakításában az egész Makói kistérség érintett.

•

A kistérség hígtrágyás eljárást alkalmazó állattartó telepei.

Bevonandó szervezetek és feladataik •

Az érintett települési önkormányzatok. – Feladatuk a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

•

Az érintett állattartó telepek tulajdonosai. – Feladatuk az előírásoknak megfelelő technológia kialakítása, pályázás.

•

A szennyvíz kezelésében közreműködő szervezetek (Makó-Térségi Vízmű Kht.,) – Feladatuk a szakmai tervezés, a több települést érintő fejlesztések koordinálása, adatszolgáltatás, önkormányzati megbízás alapján pályázás.

•

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyőség – Szakmai kontroll.

•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet – Szakmai kontroll.

Potenciális források110 •

KIOP-2004-1.1.2. – Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása. (jelenleg időlegesen felfüggesztett)

•

AVOP – 2004-1.1. – A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért. (jelenleg időlegesen felfüggesztett)

Kapcsolódás a vonatkozó programokhoz, tervekhez •

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program

•

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram

•

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Hulladékgazdálkodási akcióprogram

•

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása

•

A Makói kistérség hulladékgazdálkodási terve 2003-2008.

Szennyvíziszap hasznosítása Indoklás A térség – pillanatnyilag – egyetlen szennyvíztisztító telepén keletkező szennyvíziszap hasznosítása megoldatlan. Ennek egyik oka, hogy a szükséges engedély hiányában a makói 110

A források részletesen a jelenleg megpályázható kereteket tartalmazzák. Az aktuális hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek a www.nfh.hu oldal pályázati keresőjének segítségével elérhetők.

90

Terra Studio Kft.


lerakó nem fogadhatja, a mellette működő komposztáló telep kötött technológiája miatt nem tudja a keletkező mennyiséget teljes egészében hasznosítani. A

hulladékhasznosítási

célok

elérése

érdekében

a

keletkező

iszap

felhasználási

lehetőségeinek (mezőgazdasági, hulladéklerakó takarása, rekultiváció) felkutatása, és a megvalósítás feltételeinek feltárása szükséges a hasznosítási arány növeléséhez. Az állattartó telepek fejlesztéséhez egyes pályázatok esetében követelmény a keletkező trágya és szennyvíziszap megfelelő hasznosításának igazolása, ezért ennek megoldása alapvetően a gazdálkodó érdeke is. Az önkormányzat állattartási rendelet megalkotásával ösztönözheti a megvalósítást (jogi szabályozás fejezet). Tartalma és ütemezése •

A makói szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata, a szükséges eljárások meghatározása és a keletkező iszap hasznosítása. A hasznosítási

lehetőségek

(mezőgazdasági,

hulladéklerakó

telep

takarása

stb.)

feltárásának és a szükséges minősítés beszerzésének határideje 2005. év. Ezt követően kezdődhet meg a hasznosítás. •

Állattartó telepeken keletkező szennyvíziszap felhasználási lehetőségeinek vizsgálata, a hasznosítás megvalósítása. A hígtrágyás eljárást alkalmazó állattartó telepeken keletkező szennyvíziszap hasznosítási lehetőségei felkutatásának határideje 2006. év. Ezt követően kezdődhet meg a hasznosítás.


Keletkező szennyvíziszaphoz viszonyított hasznosítási arány a tervezési időszak végére minimum 25%.


Makó

•

Az érintett állattartó telepek tulajdonosai.


Makói szennyvíztisztító telepet üzemeltető szervezet. – A szennyvíziszap hasznosítási lehetőségeinek feltárása, és hasznosítása.

•

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Szakmai kontroll.

•

Az

érintett

állattartó

telepek

tulajdonosai.

–

A

szennyvíziszap

hasznosítási

lehetőségeinek feltárása, és a feladat végrehajtása. Potenciális források •

KIOP-2004-1.1.2. – Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása. (jelenleg időlegesen felfüggesztett)

91

Terra Studio Kft.




•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Kezelt szennyvíz és szennyvíziszap termőföldi kihelyezésének potenciális lehetőségei

•

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása

•


Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása Indoklás A megfelelő műszaki védelem nélküli felhagyott hulladéklerakók és az elhagyott hulladékok kiemelt veszélyt jelentenek a talaj és a vizek szempontjából. A környezetvédelmi program által kitűzött cél, hogy a lerakók rekultivációja, az illegális lerakók felszámolása 2010-ig megtörténjen. A megoldási javaslatok kidolgozásának első lépésében minden lerakó esetében tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, fel kell tárni az érintett terület geológiai és hidrológiai adottságait, meg kell határozni a lerakott hulladékok mennyiségét és típusát. Tartalma és ütemezése •

A prioritásokat meghatározó térségi rekultivációs terv elkészítése, amely tartalmazza a felhalmozott hulladékok mennyiségét, helyét és a feladatok ütemezését. Határidő: 2006.

•

Felhagyott lerakók rekultiválása – ütemezése a térségi rekultivációs terv függvénye, a megvalósítás véghatárideje 2010.

•

Illegális hulladéklerakók és elhagyott hulladéklerakatok felszámolása 2010-ig.


talajszennyeződések csökkenése

•

felszíni- és felszín alatti vizek szennyeződésének csökkenése

•

illegális hulladéklerakók megszűnése

Érintett települések köre Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagylak, Óföldeák és Pitvaros. Bevonandó szervezetek és feladataik •

Az érintett települési önkormányzatok. – A térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás és megvalósítás.

92

Terra Studio Kft.

•


Makó és Térsége Fejlesztési Kht. – A térségi program kidolgozásának kezdeményezése, koordinálása, szervezés.

•

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Adatszolgáltatás, szakmai kontroll.

Potenciális források •

Jelenleg nincs aktuális pályázat, jövőre várható új kiírás.



•

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. – Települési szilárdhulladék-kezelési program

•


Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása Indoklás A térségben jelenleg nem minden településen megoldott az állati tetemek gyűjtése és elszállítása. A monopol helyzetben lévő szolgáltató adatai alapján mindössze 8 településről történik állati hulladék elszállítása és ezeken felül további két településsel van szerződése. Az intézkedés célja az állati hulladék begyűjtési rendszerének teljes körűvé tétele, és az igényeknek megfelelően a kapacitások fejlesztése. A rendszer kialakítása folyamán törekedni kell agglomerációk kialakítására, illetve meglévő telepekhez való csatlakozásra, figyelembe véve azt a körülményt, hogy minden esetben lakossági beszállítással történik a begyűjtés. Vizsgálandó megoldási lehetőség Kövegy esetében a Csanádpalotai lerakóhoz való csatlakozás, Csanádalberti tekintetében pedig Pitvarossal való közös feladatellátás. Nagyér – Ambrózfalva és Klárafalva – Ferencszállás településpárosok esetében szintén közös átmeneti tároló kialakítása célszerű. Nagylakon – területi elhelyezkedéséből eredően – önálló létesítmény szükséges. A közös feladatellátás lényeges része a fenntartásra és üzemeltetésre vonatkozó együttműködési megállapodás részletes kidolgozása, melynek különösen fontos eleme feladatok és költségek arányos megosztása, a közös szolgáltató kijelölése. Tartalma és ütemezése •

Az együttműködés feltételeinek kidolgozása, a szükséges jogszabályok kidolgozása és elfogadása 2005. év során.

•

Az átmeneti tároló létesítmények kialakítása és a kapacitásfejlesztés 2006. év végéig.


megvalósul az állati tetemek biztonságos kezelése

93

Terra Studio Kft.

•


csökken a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése


Az állati hulladékgyűjtés települési feladatainak ellátásában: Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Klárafalva, Kövegy, Nagylak, Nagyér.

•

A hulladékgyűjtési agglomerációk kialakításában az előzőeken kívül: Csanádpalota és Pitvaros.


Az érintett települési önkormányzatok. – Együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása.

•

A területileg illetékes főépítész – Engedélyezés.

•

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Szakmai kontroll, szakhatósági engedély.

•

ÁNTSZ – Szakmai kontroll, szakhatósági engedély.

•

Állategészségügyi hatóság – Szakmai kontroll, szakhatósági engedély.


KIOP-2004-1.2.0. – Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása.



•

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. – Kiemelt anyag- és hulladékáramok

•


Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése Indoklás A környezetvédelmi program céljai között – összhangban a vonatkozó országos léptékű tervekkel – szerepel a hulladékhasznosítás arányának növelése, melynek alapvető feltétele a szelektív gyűjtés arányának növelése. A térségben a szelektív gyűjtés aránya az országos átlagnál kedvezőbb, azonban nem elegendő a kívánt eredmények eléréséhez. Ez részben jelenti a hulladékgyűjtéshez kapcsolódó infrastruktúra hiányosságait, részben az hasznosításba bevont hulladékok körét. A térségben megoldatlan a – jelentős tömegű – növényi hulladékok komposztálása, és a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése. Nincs egyetlen hulladékudvar sem és a hulladékgyűjtő szigetek száma is elégtelen. A fejlesztési alternatívák vizsgálata során célszerű kisebb agglomerációk létrehozása, számításba véve, hogy az egyedi beszállítók mekkora távolságot hajlandók megtenni a

94

Terra Studio Kft.


kialakítandó hulladékudvarig. Az együttműködő települések az egyéni megoldásokhoz viszonyítva költségtakarékosan képesek megoldani a kijelölt feladatokat. A közös feladatellátás lényeges része a fenntartásra és üzemeltetésre vonatkozó együttműködési megállapodás részletes kidolgozása, melynek különösen fontos eleme feladatok és költségek arányos megosztása, a közös szolgáltató kijelölése. Hulladékudvarok kialakításának lehetséges agglomerációi: •

Makó

•

Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva

•

Ambrózfalva, Csanádalberti, Nagyér, Pitvaros

•

Csanádpalota, Királyhegyes, Kövegy

•

Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak

•

Földeák, Maroslele, Óföldeák

A kiépítendő létesítmények kapacitását a kialakítandó agglomerációkban keletkező ártalmatlanításra szánt hulladékok mennyiségéhez kell méretezni. Tartalma és ütemezése •

A keletkező hulladékok pontos felmérése statisztikai minta alapján, Határidő: 2005

•

Növényi

hulladékok

komposztálása,

mezőgazdasági-

és

élelmiszeripari

hulladékhasznosító-mű kialakítása a Makói Ipari Park területén 2008-ig. •

Veszélyes

hulladékok

szelektív

gyűjtésének

megvalósítása

összekapcsolva

a

hulladékudvarok kialakításával. Határidő: 2008. •

Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása a nagyobb településeken 2006-ig.

•

Hulladékudvarok

létrehozásával

kapcsolatban

az

együttműködés

feltételeinek

kidolgozása, a szükséges jogszabályok kidolgozása és elfogadása 2005. év során. •

Hulladékudvarok kialakítása a térség minden településén / agglomerációjában 2008-ig.


Nő az újrahasznosítás aránya.


A komposztáló üzem létrehozásában Makó.

•

Hulladékgyűjtő szigetek kialakításában Apátfalva, Csanádpalota, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Pitvaros.

•

Hulladékudvarok kialakításában a teljes Makói kistérség.


Települési önkormányzatok – Együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás

•

Makó és Térsége Fejlesztési Kht – Koordináció, szervezés.

•

A hulladékgazdálkodásban közreműködő szervezetek. – Szakmai kontroll, tervezés, engedélyezés. 95

Terra Studio Kft.






•

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. – Települési szilárdhulladék-kezelési program

•


3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése Indoklás A térségen áthaladó 43. számú főútvonal jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. A településeken

áthaladó

forgalom

kibocsátási

határértéket

jelentősen

meghaladó

zajterhelése, a gépjárművek által okozott levegő és talajszennyezés egészségkárosodást okoz, a keletkező rezgés pedig az épületeket károsítja. A közúti forgalom csökkentésének egyik módja a települést elkerülő útszakaszok megépítése, melynek hatékonyságát fokozza, ha a forgalom számára további alternatívák nyílnak meg. Erre biztosítanak lehetőséget a térségben és közvetlen környezetében megnyitandó/fejlesztendő közúti határátkelőhelyek (Kübekháza, Kiszombor) és a – közúti közlekedésnél – környezetkímélőbb közlekedési alternatívát kínáló vasúti közlekedés fejlesztése. A kistérség 43. számú főútvonal által nem érintett települések esetében is merültek fel forgalmi eredetű zajhatásból származó problémák, amely indokolttá teszi ezeken az útszakaszokon is a zajmérést és szükség esetén mérséklést. A településeket átszelő forgalmas utakon a több esetben hiányzik a keresztező gyalogosforgalom biztosítása, amely kiemelten fontos közintézmények – főként oktatási intézmények – környezetében. Tartalma és ütemezése •

Közlekedésbiztonságot fokozó forgalomtechnikai intézkedések: állapot felmérés és a szükséges intézkedések megvalósítása. A 43. számú főútvonal települési belterületet érintő szakaszain a forgalombiztonság vizsgálatának

és

a

javaslatok

kidolgozásának

határideje

2005.,

a

szükséges

forgalombiztonságot fokozó intézkedések végrehajtásának határideje 2008. •

Közlekedési eredetű zajterhelés feltárása és mérséklése. Az 43-as elkerülő szakaszai által nem érintett, határértéket meghaladó zajterhelésű útszakaszok mentén a zajvédő létesítményeket 2008-ig meg kell építeni. 96

Terra Studio Kft.


•

Elkerülő utak tervezése, előkészítő munkák (tervezés).

•

Elkerülő utak építése. A jogszabályi előírások által garantáltan megvalósuló elemek:

Az M43-as I. üteme: M5-Szeged-Makó közötti szakasz építése 2003-2006. között megkezdődik.

Az M43-as II. üteme: Makó-országhatár közötti szakasz tervezési, előkészítési munkáit 2006-ig meg kell kezdeni. Megvalósítási határideje 2015.

•

Határátkelőhely megnyitása/fejlesztése Kiszomborban.

•

A Szeged – Arad és a Budapest – Szeged – Kikinda – Temesvár vasútvonalak fejlesztésére irányuló lobbytevékenység elindítása. Határidő: 2005.


Közlekedési eredetű levegő- és talajszennyezés, valamint zaj- és rezgésterhelés csökkenése.

•

Közúti balesetek számának csökkenése.

•

Zajártalomra visszavezethető megbetegedések csökkenése.

•

Építményekben keletkező rezgés okozta károk csökkenése.


Az M43-as építésében: Klárafalva, Ferencszállás, Makó, Apátfalva, Magyarcsanád.

•

A közlekedésbiztonság fokozásában a fenti települések mellett még Nagylak.

•

A határátkelőhely fejlesztésében érintett a kistérségben Kiszombor.


Települési önkormányzatok – a közlekedésbiztonságot fokozó javaslatok kidolgoztatása, megvalósítása, együttműködés a tervezés során, forrás elkülönítés, pályázás.

•

Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. – Adatszolgáltatás, szakhatósági feladatok ellátása.

•

ÁNTSZ – Adatszolgáltatás, szakhatósági feladatok ellátása.

•

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Adatszolgáltatás, szakhatósági feladatok ellátása.

•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet – Adatszolgáltatás, szakhatósági feladatok ellátása.

•

MÁV – Vasútvonal fejlesztési szakmai lobby.


Központi előirányzat: M43 építése és határátkelőhely megnyitás

•



Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Éghajlatváltozási akcióprogram

•

Nemzeti

Környezetvédelmi

Program

2003-2008.

élelmiszerbiztonsági akcióprogram 97

–

Környezetegészségügyi

és

Terra Studio Kft.

•

Nemzeti


Környezetvédelmi

Program

2003-2008.

–

Városi

környezetminőség

akcióprogram •

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Közlekedési zajterhelés csökkentése

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Emberbarát városi közlekedés

Kerékpárút-hálózat fejlesztése Indoklás A kerékpáros közlekedés környezetbarát alternatívát kínál a gépjárművel való közlekedéssel szemben. Ez a térségen belül – a településeken a munkahely-lakóhely közötti ingázást figyelembe véve – fokozott jelentőséggel bír. A kerékpáros forgalom és a gépjárműforgalom elválasztásával fokozódik a közlekedésbiztonság, várhatóan csökken a balesetek száma. A hálózat fejlesztése során az ingázás által támasztott igények és az idegenforgalmi desztinációk feltárása élvez prioritást. A kerékpárút hálózat kialakítása – nem utolsó sorban – az idegenforgalmi fejlesztésekre is kedvezően hat. Az idegenforgalmi szempontú hatékonyság fokozása érdekében célszerű a kerékpáros turizmust kiszolgáló, vállalkozók által működtetett kölcsönzők, javítóműhelyek létrehozásának támogatása is. A fejlesztés térségi koordinációt kíván, a megvalósítás során célszerű a már meglévő hálózatból kiindulva kialakítani a térségi rendszert. Tartalma és ütemezése •

Térségi kerékpárút hálózat tervezés, előkészítése 2006. év végéig.

•

Kerékpárút építés az előkészítést követően folyamatosan.

•

Járulékos infrastruktúra: javítóműhelyek, kölcsönzők kialakítása. A már megépült útvonalak mentén folyamatosan.


Környezetbarát közlekedési mód szélesebb körben való elterjedése.

•

Közúti balesetek számának csökkenése.

Érintett települések köre A teljes Makói kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik •

Makó és Térsége Fejlesztési Kht. – A tervezés koordinálása, szervezés.

•

Települési önkormányzatok – Együttműködés a tervezés és megvalósítás során, források elkülönítése, pályázás.

98

Terra Studio Kft.


•

Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. – Szakhatósági feladatok ellátása.

•

Vállalkozók, civil szervezetek. – Együttműködés a tervezés és megvalósítás során.





•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Nem-motorizált közlekedés fejlesztése – kerékpárutak építése

Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése Indoklás A szilárd burkolattal nem rendelkező belterületi utakon zajló forgalom jelentősen növeli a levegőben szálló por mennyiségét. Az utak minősége az időjárástó függően folyamatosan változik, nagyobb esőzések alkalmával járhatatlanná válnak, azt követően a kimosódások kátyúi akadályozzák a közlekedést. Ezen útvonalak mentén gyakran a vízelvezetés sincs megoldva, fokozva a belvízveszélyt. A járdák kialakítása közlekedésbiztonsági szempontból kiemelkedően fontos feladat. Tartalma és ütemezése •

Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása és szilárd burkolatú járdák kialakítása. A tervezési időszak végére a szilárd burkolatú utak aránya minden településen el kell érje a 80%-ot.


Települési környezetminőség javulása.

•

Belvízkárok csökkenése.

•

Porszennyezés csökkenése.

Érintett települések köre Azok a települések, amelyeken a szilárd burkolatú utak aránya és/vagy a járdák lefedettsége nem éri el a 80%-ot. Ide tartozik: (Apátfalva), Ferencszállás, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó és Nagyér. Bevonandó szervezetek és feladataik Települési önkormányzatok – Források elkülönítése, feladatok összehangolása, pályázás, megvalósítás.

99

Terra Studio Kft.






3.3.3. Tanyavillamosítás Indoklás A táj karakterét alapvetően meghatározó tanyarendszer fennmaradásának feltétele az alapszolgáltatások biztosítása. Ezek hiányában a tanyák vonzóak a fiatalabb generáció számára a gazdálkodás folytatásához. A tanyavilágra általánosan jellemző az országos átlagnál sokkal jelentősebb mértékű elöregedés, a fiatalok nem kívánnak hagyományos gazdálkodást folytatni ilyen körülmények között. Ezen életforma fenntartásának egyik ösztönzője lehet az alapinfrastruktúra kiépítése, melybe beletartozik a villamos energia ellátás biztosítása is. A megvalósítás hatékonyságát a térségi léptékű megközelítés fokozza: amennyiben az érintett tanyák többsége bekapcsolható a programba, a hagyományos tájszerkezet fennmaradása inkább biztosított, mint ha elszigetelten, csupán egy-két esetben valósul meg a hálózatfejlesztés. Tartalma és ütemezése •

Tanyavillamosítási program ismertetése.

•

Pályázatok kidolgozása.

•

Fejlesztés megvalósítása.


Villamos energiával ellátott tanyák száma nő.

•

Felhagyott tanyák száma csökken.

Érintett települések köre A külterületi lakott hellyel rendelkező települések: Apátfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros. Bevonandó szervezetek és feladataik •

Makó és Térsége Fejlesztési Kht. – Szervezés, koordináció, tervek kidolgoztatása.

•

Települési önkormányzatok – Együttműködés, támogatás.

•

Tanyás térségek lakói – Együttműködés, önrész biztosítása.

•

DÉMÁSZ – Szakmai kontroll, engedélyezés.

100

Terra Studio Kft.

•


Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Szakhatósági feladatok ellátása.


Nemzeti Energiatakarékossági Program – 2004-3.


A

program

megvalósítása

elősegíti

a

Kormány

távlati

energiamegtakarítási

célkitűzéseinek megvalósítását, a környezetvédelmi nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítését, valamint az energiahatékonyság területén az EU színvonalhoz történő közelítést.

3.4.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSA

3.4.1. Területhasznosítás racionalizálása Művelési ág racionalizálása Indoklás A természeti adottságokhoz nem idomuló művelési ágak fenntartása környezeti és gazdaságossági szempontból sem indokolt. A pénzügyi nehézségekkel küszködő gazdák jelenleg sem művelik a teljes szántóterületet, amelynek következtében a gyomosodás jelentősen hozzájárul a levegőben terjedő allergén pollen mennyiségének növekedéséhez, az intenzív öntözéses gazdálkodás – mélyben sós talajok esetében – a talaj másodlagos szikesedési folyamatait gyorsítja fel, a belvíz által veszélyeztetett mélyfekvésű területeken pedig a gyakori belvízkárok lehetetlenítik el a gazdaságos termesztést. Ezeken a területeken indokolt a művelési ág megváltoztatása, amellyel nagyobb hatékonysággal hasznosíthatóak a természeti erőforrások, hosszú távon nagyobb haszonnal járnak,

alternatív

jövedelemszerzési

lehetőséget

kínálnak

(turisztikai

fejlesztések,

hagyományos legeltető állattartás), nem utolsó sorban megakadályozhatók a további károsodások

és

pozitív

folyamatok

indíthatóak

el

(vízháztartási,

természetvédelmi

szempontból). A gazdaságtalanul művelhető területek felmérése térségi szintű feladat, azonban a területhasználat módosítási javaslatait a településrendezési tervekben is rögzíteni kell, a felmérés

alapján

meg

kell

határozni

az

érintett

területeket

területhasználatokat. Szükség esetén változtatási tilalmat kell elrendelni. Tartalma és ütemezése •

A gazdaságtalanul művelhető területek felmérése 2006-ig.

101

és

az

optimális

Terra Studio Kft.

•


Gyenge termőképességű szántóföldeken művelési ág megváltoztatásának támogatása a felmérést követően folyamatosan. Térségi szinten elérendő célállapot az érintett területek 40%-án megvalósuló, adottságokhoz illeszkedő területhasználat váltás.:

Honos fajokkal történő erdőtelepítés.

Gyep művelési ág kialakítása.

Mélyfekvésű, belvíz által rendszeresen elöntött területeken nádas művelési ág kialakítása.


Csökken a meg nem művelt, gyomosodó területek aránya, és ezzel az allergén pollent kibocsátó fajok élőhelyeinek aránya.

•

Csökken a szántóföldi deflációból származó porszennyezés.

•

Javulnak a vízgazdálkodási jellemzők.

•

A honos fajokkal történő erdőtelepítések növelik a térség erdősültségi fokát, hosszú távon jelentős gazdasági haszonnal járnak.

•

Növekszik a táj tagoltsága, nő a természetközeli élőhelyek kiterjedése.

•

Nő a rekreációs lehetőségek száma.

•

A térségi ökológiai hálózat potenciális elemeinek száma nő, javul az esélye az összefüggő rendszer kialakításának.


Makó és Térsége Fejlesztési Kht. – A térségi felmérés kezdeményezése, szervezése, koordinálása.

•

Települési önkormányzatok – Együttműködés a felmérés, javaslatok kidolgozása során. A javaslatok érvényesítése a településrendezési tervekben, forrás elkülönítés, pályázás.

•

Agrár kutatóintézetek – Együttműködés, szakmai kontroll.

•

Gazdálkodók – Együttműködés, egyeztetések.

•

Állami Erdészeti Szolgálat – Együttműködés, szakmai kontroll.


FVM – Pályázati felhívás az erdőtelepítésre és a fásításra igényelhető támogatásokra

•

LIFE

•

AVOP


Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram

102

Terra Studio Kft.

•


Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Megyei területhasznosítási stratégia kialakítása

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Művelési ágak optimalizálása természetvédelmi, vízgazdálkodási és talajtani szempontok alapján

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Allergén gyomok terjedésének visszaszorítása

Erdősültség növelése Indoklás Az intenzív, monokultúrás mezőgazdasági termesztés a tájképet monotonná teszi, a mezővédő erdősávok hiánya hozzájárul a szántóföldi szélerózióból származó porterhelés növekedéséhez. Az erdőtelepítés javítja a mikroklímát, a vízgazdálkodási viszonyokat, növeli az élőhelyek változatosságát, tagolja a tájat és porfogóként szolgál a települések irányába. Tartalma és ütemezése •

Útmenti és árkokat kísérő fasorok telepítése és mezővédő erdősávok telepítése. Elérendő célállapot a mezővédő erdősávok és külterületi fasorok minimum 10%-os növekedése településenként.


Csökken a szántóföldi deflációból származó porszennyezés.

•

Javulnak a vízgazdálkodási jellemzők.

•

A honos fajokkal történő erdőtelepítések növelik a térség erdősültségi fokát, hosszú távon jelentős gazdasági haszonnal járnak.

•

Növekszik a táj tagoltsága, nő a természetközeli élőhelyek kiterjedése.

•

A térségi ökológiai hálózat potenciális elemeinek száma nő, javul az esélye az összefüggő rendszer kialakításának.


Települési önkormányzatok – Források elkülönítése, pályázás és megvalósítás.

•

Gazdálkodók – Pályázás és megvalósítás.

•

Állami Erdészeti Szolgálat – Szakmai kontroll, szakhatósági feladatok ellátása.


FVM – Pályázati felhívás az erdőtelepítésre és a fásításra igényelhető támogatásokra

•

LIFE

103

Terra Studio Kft.

•


AVOP



•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – A megye erdősültségének növelése

•

Csongrád

Megye

Környezetvédelmi

Stratégiája

és

Operaív

Programja

–

Talajhasználatból adódó károkozás csökkentése

Belterületi zöldfelületek növelése Indoklás A gondozott települési zöldfelületek jelentős mértékben hozzájárulnak a települési környezet élettani kondicionáló hatásának fokozásához. A települési klímát kedvezően befolyásolják, ezen felül a közösségi élet színtereiként társadalmi szerepük sem elhanyagolható. A játszóterek hasonló szerepet töltenek be a gyermekek és szüleik életében: a fiatalok számára biztosítják a közösségi életteret és az egyénileg többnyire elérhetetlen eszközöket, játékokat, a szülők számára társadalomszervező, közösségformáló hatásuk fontos. Tartalma és ütemezése •

Parkok, játszóterek kialakítása. A tervezési időszak végére a btelepülésenként a fasorral kísért belterületi utak aránya érje el a 90%-ot.

•

Belterületi utak mentén fasorok telepítése. A tervezési időszak végére belterületi zöldfelület aránya településenként érje el a 10%-ot.


Települési környezetminőség javulása.

•

Porszennyezés csökkenése.

•

Ökológiai hálózat potenciális elemeinek növekedése.


Települési önkormányzatok. – Fejlesztési tervek kidolgoztatása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

•

Civil szervezetek. – Együttműködés, megvalósításban való részvétel.

104

Terra Studio Kft.





Nemzeti

Környezetvédelmi

Program

2003-2008.

–

Városi

környezetminőség

akcióprogram •

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Települési zöldfelületek növelése

3.4.2. Vízgazdálkodás fejlesztése Felszíni vizek minőségének javítása Indoklás A felszíni vizek kiemelten fontos élőhelyek. Jelenleg a térség felszíni vizeinek minősége nem biztosít

megfelelő

körülményeket

a

gazdag

vízi

élővilág

fennmaradásának.

Természetvédelmi érdekek mellett gazdasági szempontok is indokolják a minőségvédelemre irányuló

fokozott

figyelmet:

a

felszíni

vízfolyások

mezőgazdasági

vagy

turisztikai

hasznosításának alapját képzi a megfelelő vízminőség. Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján helyi – szennyvíz eredetű – szennyezés nem jellemző a térségben, a vízminőséget alapvetően a határon túl történő szennyezések határozzák meg. Ennek megfelelően a tevékenység elsődlegesen a környezet- és természetvédelmi és vízügyi kooperációra irányul. Tartalma és ütemezése •

Határon átnyúló kommunikáció, információcsere napi gyakorlatának megvalósítása és közös monitoring rendszer kialakítása. Határidő: 2006.


Hatékonyabb kármegelőzés és elhárítás.

•

Közös információs bázis kialakítása.


Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Szakmai kapcsolattartás, monitoring rendszer működtetése.

•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet – Szakmai kapcsolattartás, monitoring rendszer működtetése. 105

Terra Studio Kft.

•


Települési önkormányzatok – Együttműködés.


Jelenleg csupán a LIFE aktív, azonban további pályázati kiírások várhatók a jövő év folyamán.


Nemzeti

Környezetvédelmi

Program

2003-2008.

–


és

élelmiszerbiztonsági akcióprogram •

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Környezetbiztonság akcióprogram

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Felszíni vízminőség-javítás

Ivóvízbázisok minőségének megőrzése Indoklás A rétegvizek képezik a térség jelen és jövőbeni vízellátásának alapját, melyek szennyeződésektől való megoldása felszíni területi védőzónák kialakítását követeli meg. A védőterületeken a területhasználat erősen korlátozott, ezért amennyiben ez az eredeti hasznosítást ellehetetleníti, az érintett tulajdonosokat kárpótlásban kell részesíteni. Tartalma és ütemezése •

Vízbázis védelmi területek kijelölése 2009-ig.

•

A hidrogeológiai védőterületek által érintett földtulajdonosok kompenzálása. A területek lehatárolását követően folyamatosan.


Az ivóvízkészletek hosszú távú hasznosíthatóságának biztosítása.

Érintett települések köre A kiemelten fontos felszín alatti vízminőség-védelmi területek által érintett települések: Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Nagyér és Pitvaros. Bevonandó szervezetek és feladataik •

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Tervezés, szakmai kontroll.

•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet – Tervezés, szakmai kontroll.

•

Települési önkormányzatok – A területhasználatot érintő elemek megjelenítése a települési rendezési tervekben, a szabályok érvényre juttatása.

106

Terra Studio Kft.



KIOP-2004.-1.4.0.– Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására

•

LIFE



•

Csongrád

Megye

Környezetvédelmi

Stratégiája

és

Operaív

Programja

–

Ivóvízbázisvédelem

Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása Indoklás Az új, átvett EU-s szabványnak a térségben szolgáltatott ivóvizek nem felelnek meg, a települési önkormányzatok jogszabályban lefektetett kötelességei közé tartozik a minőségi előírásoknak megfelelő vezetékes ivóvíz biztosítása a településeken. Az ivóvizek minőségi problémáiban részben szerepe van az elöregedett, cserére szoruló vezetékrendszernek is. A korszerűsítés a biztonságos ellátás alapkövetelménye, ezért a minőségjavító programmal párhuzamosan a szükséges rekonstrukciók is megvalósíthatók. Tartalma és ütemezése •

Ivóvízminőség-javító program megvalósítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően:

2006. december 25-ig Ambrózfalva, Csanádalberti, Makó-Rákos, Nagylak, Nagyér, Óföldeák és Pitvaros településeken valósul meg az ivóvízminőség-javító program.

2009.

december

25-ig

Apátfalva,

Ferencszállás,

Földeák,

Királyhegyes,

Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó és Maroslele településeken valósul meg az ivóvízminőség-javító program. •

Vezetékrekonstrukciók végrehajtása – a hálózatfejlesztéssel párhuzamosan.


A minőségi követelményeknek megfelelő ivóvízellátás biztosítása.

•

A vízminőségi problémákra visszavezethető megbetegedések számának csökkenése.

•

Az ellátást veszélyeztető meghibásodások számának csökkenése.

Érintett települések köre A jogszabályban foglaltak szerint: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Óföldeák és Pitvaros.

107

Terra Studio Kft.



Települési önkormányzatok – Együttműködés, a megvalósításra források elkülönítése, pályázás.

•

Víziközmű üzemeltető szervezetek – Feladatok koordinálása, szervezés, megvalósítás.

•


•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet – Szakmai kontroll.

•

ÁNTSZ – Szakmai kontroll.


KIOP 2004.-1.1.1. – Ivóvízminőség javítását célzó beruházások megvalósítása


Nemzeti

Környezetvédelmi

Program

2003-2008.

–


és

élelmiszerbiztonsági akcióprogram

Hévizek hasznosítása Indoklás A hévizek idegenforgalmi jelentőségük mellett potenciális alternatív energiaforrások, melyek használatának növelése az Európai Unió prioritásai között is szerepel, ezért a jövőben nagyobb arányú támogatása várható. A térség hévízkészletei a lehetőségekhez mérten alulhasznosítottak. A legjelentősebb – idegenforgalmi célú – hasznosítás a makói termálstrand. Hasonló jellegű és léptékű létesítményt a térség – a jelenlegi idegenforgalmi kereslet mellett – nem képes fenntartani, ezért elsősorban mezőgazdasági termelési és egyéb fűtési célú hasznosítása célszerű. A hasznosítás során fokozottan figyelembe kell venni a fenntarthatóság követelményeit: a vízkészletekkel való gazdálkodás stratégiájának kidolgozása és az alkalmazni kívánt technológia megválasztása során. Előnyben kell részesíteni a korszerű visszasajtolási módszereket. Felszíni vizekbe való bevezetés előfeltétele a megfelelő minőségi paraméterek elérése (sótlanítással, tisztítással). Tartalma és ütemezése •

A hévizek termelési, fűtési célú környezetbarát hasznosítási lehetőségeinek feltárása és megvalósíthatóságuk vizsgálata. Határidő: 2006.

•

A fejlesztési javaslatok megvalósítása a megvalósíthatósági tanulmányoktól függően.


Az alternatív energiaforrások elterjedése nő.

•

A külterületi lakott helyek környezetkímélő fűtési módra való áttérése.

108

Terra Studio Kft.

•


A hagyományos fűtési módokból fakadó légszennyezés csökkenése.

Érintett települések köre A már működő hévízkúttal rendelkező települések: Apátfalva, Földeák, Magyarcsnád, Makó, Pitvaros és Nagylak. Bevonandó szervezetek és feladataik. •

Helyi önkormányzatok – A megvalósítás lehetőségeinek feltárására programok kidolgoztatása.

•


•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet – Adatszolgáltatás, szakmai kontroll.

•

Helyi vállalkozók – A tervezésbe és majd a megvalósításba való bekapcsolódás.


AVOP 3.2. – A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

•

LIFE



•


•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Környezetbarát termálvíz-gazdálkodás

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatása

Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése Indoklás A belvízkárokat több esetben az elvezető rendszerek fenntartásának hiányosságai okozzák. A tulajdonosi szerkezet elaprózódását követően a térségi rendszerek fenntartása, karbantartása nehézkessé vált, több helyen a víz áramlásának útját elzárták. A rendszeresen vízjárta intenzív mezőgazdasági területek esetében meg kell fontolni a művelési ág megváltoztatását. Az ár- és belvíz elleni védekezés hiányosságai eredményeként bekövetkező károk többsége a védművek megfelelő kialakításával és karbantartásával megelőzhető. A védekezés tervezésének alapját képezi a védművek állapotára vonatkozó naprakész információk rendelkezésre állása. Ennek érdekében az árvízvédelmi vonalakat és a belvízelvezető rendszerek állapotát pontosan fel kell mérni, majd erre alapozva ki kell

109

Terra Studio Kft.


dolgozni a fejlesztési javaslatokat. A tervezés minden képpen térségi megközelítést kíván, a megvalósítás és fenntartás – az országos jelentőségű elemek kivételével – települési feladat. Tartalma és ütemezése •

Térségi ár- és belvízvédelmi program készítése 2007-ig.

•

Védművek rendszerének helyreállítása 2007-2010 között fennmaradásuk biztosítása és karbantartása.


Az ár- és belvízkárok csökkenése.

•

Vizes élőhelyek kiterjedésének növekedése.

Érintett települések köre A teljes Makói kistérség, kiemelten az ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen és enyhén

veszélyeztetett

kategóriába

tartozó

települések:

Apátfalva,

Ferencszállás,

Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád és Makó; Földeák, Maroslele, Nagylak és Óföldeák. Bevonandó szervezetek és feladataik •

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet

•

Települési önkormányzatok – Együttműködés a tervezés során, a feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás, fenntartás. A rendszer elemeinek megjelenítése a rendezési tervekben, módosítási tilalom, szankciók hozzárendelése a fenntartás érdekében.

•

Belvízelvezető rendszerek kezelői.- Részvétel a tervezésben, fenntartás.


AVOP 3.2. – A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

•

KIOP 1.5.1. – Tisza-völgyi árvízvédelem



•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Árvízi biztonság megteremtése

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Belvízi biztonság megteremtése

•

Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése.

110

Terra Studio Kft.


3.4.3. Értékvédelem kiterjesztése Élőhelyek védelme Indoklás Az intenzív mezőgazdasági termelésre berendezkedett térségben rendkívül alacsony a természetközeli élőhely-maradványok kiterjedése. Az élővilág védelmének keretében a védett fajok élőhelyeinek védelme nem kapott szerepének megfelelő hangsúlyt, pedig megőrzésük a biodiverzitás szempontjából kiemelten fontos feladat. Meg kell akadályozni az élőhelyek további csökkenését, törekedni kell – a művelési ágak racionalizálásához és az erdőtelepítési programokhoz kapcsolódóan – az élőhelyek területi arányának növelésére. A program megvalósítása térségi szemléletet kíván. Tartalma és ütemezése •

A védelemre érdemes élőhelyek felmérése, cselekvési terv kidolgozása 2007-ig.

•

Élőhely rekonstrukció a meghatározott feladatoknak megfelelő ütemezéssel.


Területi védettség kiterjesztése.


Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – Az élőhelyek felmérése, cselekvési program kidolgozása.

•

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – Együttműködés, szakmai kontroll.

•

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet – Együttműködés, szakmai kontroll.

•

Települési önkormányzatok – Együttműködés a tervezés és megvalósítás során.

•

Civil szervezetek – Együttműködés a tervezés és megvalósítás során.


KIOP 1.5. – Természetvédelem erősítése

•

LIFE


Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Biológiai sokféleség védelme akcióprogram

•

Második Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (2003-2008.) – A biológiai és táji sokféleség és az élettelen természeti értékek megőrzése

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Élőhelyvédelem

111

Terra Studio Kft.


Ökológiai hálózat kialakítása Indoklás Az élővilág védelméhez szorosan kapcsolódó feladat az ökológiai hálózat kialakítása. A hálózat elemeinek kijelölése során a rendszerbe kerülő – védett és nem védett – elemek védelem alá kerülnek. A hálózat kialakításában és fejlesztésében cél az összefüggő, folyamatos folyosók kialakítása. Térségi megközelítést kívánó program. Tartalma •

A NATURA 2000 rendszerbe integrálható további elemek feltárása 2008-ig.


Ökológiai hálózat területi kiterjesztése.

•

Folyamatos folyosók arányának növekedése.


Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – Felmérés, tájékoztatás.

•

Települési önkormányzatok – Együttműködés a tervezés és megvalósítás során.

•

Civil szervezetek – Együttműködés a tervezés és megvalósítás során.


KIOP 1.5. – Természetvédelem erősítése

•

LIFE


Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Biológiai sokféleség védelme akcióprogram

•


•

Második

Nemzeti

Természetvédelmi

Alapterv

(2003-2008.)

–

Nemzetközi

kötelezettségek •

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Ökológiai hálózat létrehozása

112

Terra Studio Kft.


Értékkataszter készítése Indoklás A térség településeinek többségén igen alacsony a védett épített és természeti értékek száma. Helyi védettséget élvező természeti érték csak két településen (Földeákon és Makón), helyi védettséget élvező épített érték Csanádpalotán, Földeákon, Kiszomboron, Makón és Pitvaroson található. A természeti értékek védelme az élővilág és biodiverzitás megőrzése, a helyi építészeti értékvédelem a helyi identitás erősítése, fenntartása, a kultúrtörténeti kontinuitás biztosítása érdekében rendkívül fontos feladat. Tartalma és ütemezése •

Települési értékkataszter készítése védelmi javaslatok kidolgozásával 2008-ig.

•

Védelmi intézkedések megvalósítása a javaslatok függvényében.


Védett értékek számának növekedése.

•

Környezeti tudat erősödése.

•

Helyismeret, helyi identitás erősödése.


Települési önkormányzatok – Az értékkataszter elkészíttetése.

•

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – Szakmai kontroll.

•

Civil szervezetek – Bekapcsolódás a tervezésbe, megvalósításba.

•

Oktatási intézmények – Bekapcsolódás a tervezésbe, megvalósításba.


LIFE



•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – A megye egyedi tájértékeinek kataszterezése

113

Terra Studio Kft.


3.4.4. Jogi szabályozás Indoklás Vannak olyan, települési szintű környezeti problémák, amelyek megoldása jogszabályok kidolgozásával, elfogadásával és betartatásával lehetséges. Ezek közé tartozik a szórakozóhelyek

működtetéséből

eredő,

lakosságot

zavaró

zajterhelés,

melynek

kiküszöbölésére az egyik mód a bejelentést követő eseti mérés és szankcionálás (pl. nyitvatartási idő korlátozása), másik módja a települési zajvédelmi rendelet kidolgozása, amely a település közigazgatási területére vonatkozóan meghatározza a kibocsátási értékeket. A jogszabály létrehozása abban az esetben szükséges – pontos mérési adatok hiányában –, ha a lakossági bejelentések, panaszok és az azt követő mérések eredményei indokolják azt. A lakókörnyezet minőségét adott esetben – főként közvetlen környezetében – alapvetően meghatározzák a belterületi állattartás járulékos hatásai (bűz, zaj stb.). Hasonló kellemetlenségeket okoz a gondatlan kutyatulajdonosok viselkedése, akik ebeik után nem takarítják el a közterületen széthagyott kutyaürüléket. Az esztétikai vonatkozáson túl mindkét esetben egyéb veszélyei (egészségügyi; levegő, talaj, talajvíz szennyezése) is vannak a felelőtlen állattartásnak, ezért ezt célszerű helyi rendeletben korlátozni, illetve szabályozni. Térségi

szinten

Elterjedtségének

a

levegőszennyezés

okai

közé

sorolható

egyik a

jelentős minimális

forrása mértékű

a

hulladékégetés.

komposztálás,

a

környezettudatosság alacsony szintje és a szelektív gyűjtés szűk körű megvalósulása. A gyors eredmény elérése érdekében célszerű a hulladékégetést tiltó rendelet megalkotása. Tartalma és ütemezése •

Indokolt esetben zajvédelmi rendelet kidolgozása 2006-ig.

•

Helyi állattartási rendelet kidolgozása 2006-ig.

•

Hulladékégetési tilalom bevezetése 2006-ig.


Nem közlekedési eredetű zajterhelés mérséklődése.

•

Belterületi állattartásból fakadó szennyezések és konfliktusok megszűnése.

•

Közterületi szennyezések mérséklődése.

•

Levegőminőség javulása.

Érintett települések köre A teljes Makói kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik Települési önkormányzatok. – A szükséges jogszabályok megalkotása és betartatása.

114

Terra Studio Kft.



Nem merül fel forrásigény.

3.5.

KÖRNYEZETVÉDELEM INTEGRÁCIÓJA

3.5.1. Megelőzés Környezeti minőségbiztosítási rendszer bevezetése Indoklás A

környezetvédelem

egyik

alapelve

a

megelőzés.

A

vállalkozások,

intézmények

környezetvédelmi elveket figyelembe vevő működtetése pedig ennek egyik fontos elemét alkotják. A működtetés ilyen szempontú felülvizsgálatát és a megfelelő módosítások eszközölését szolgálják a környezeti szabványok, irányítási rendszerek. Ezek segítségével a környezetvédelmi szempontok integrálódnak a döntéshozási mechanizmusba, annak szerves részévé válnak, az ellenőrző mechanizmusok pedig elősegítik a rendszer működtetését, eredményességét. A környezetvédelmi szempontok megismertetésének és érvényesítésének ez a módja a felnőtt korosztályt célozza meg. Ezt kiegészítő, a teljes lakossághoz szóló tevékenység a Tudatformálás intézkedés „Környezeti oktatás-nevelés, tájékoztatás” tevékenysége. Tartalma és ütemezése •

EMAS

környezetgazdálkodási

és

irányítási

rendszerbevezetésének

támogatása.

Határidő: folyamatosan. •

MSZ EN ISO 14000-es szabványok bevezetésének támogatása. Határidő: folyamatosan.


Káros kibocsátások, képződő hulladék mennyiségének csökkenése.

•

Környezetkárosítás csökkenése.

•

Szelektív hulladékgyűjtés szélesebb körben való elterjedése.

•

Környezettudatosság fokozódása.


Települési önkormányzatok – Környezeti minőségirányítási rendszer bevezetése és gazdasági folyamatok tudatos irányítása.

•

Közintézmények – Környezeti minőségirányítási rendszer bevezetése.

•

Vállalkozások – Környezeti minőségirányítási rendszer bevezetése. 115

Terra Studio Kft.





Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Környezettudatosság növelése akcióprogram

•

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Környezetbiztonság akcióprogram

Környezetbarát technológiák alkalmazásának támogatása Indoklás A környezetkárosító vállalkozások esetében a szankcióknál hatékonyabb – és vállalkozó barátabb intézkedés a technológiai váltások ösztönzése. A további kibocsátást mérséklő vagy megelőző korszerűsítések támogatása helyi szinten pozitív ösztönző rendszerek kidolgozásával lehetséges, melyek a környezetbarát vállalkozások számára jelentenek vonzerőt. Tartalma és ütemezése •

Környezetkímélő technológiai váltás támogatása helyi adókedvezményekkel, helyi adórendeletek ilyen szemléletű átalakítása 2006-ig.

•

Technológiaváltás. Megvalósítása folyamatos.


Környezetkárosító kibocsátások csökkenése.

Érintett települések köre A teljes Makói kistérség. Bevonandó szervezetek és feladataik. Települési önkormányzatok – Jogszabályalkotás. Vállalkozások – Technológiaváltás, pályázás. Potenciális források •

GKM – SMART-2004-5

•

GVOP 1.1.1. – Technológiai korszerűsítés támogatása

•

LIFE

116

Terra Studio Kft.




3.5.2. Tudatformálás Természeti értékek megismertetése Indoklás A természetvédelem háttérbe szorulásának többnyire az ismeretek hiánya az oka, a természeti értékek a helyben élők tudatában többnyire meglévő adottságként léteznek. Ezek jelentőségére, szerepére fel kell hívni a figyelmet, meg kell ismertetni az embereket az őket körülvevő értékkel és azok sérülékenységével. A tudással felvértezett emberek sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a természeti értékek megóvásának. Tartalma és ütemezése •

Szóróanyagok, információs füzetek készítése. Megvalósítása folyamatosan.

•

Táborok, rendezvények szervezése. Megvalósítása folyamatosan.


Környezettudatos szemlélet elterjedése.

•

Környezetvédelmi célú intézkedések hatékonyságának növekedése.


Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – A feladatok koordinálása, kiadványok készítése, részvétel a táborok, rendezvények szervezésében.

•

Oktatási intézmények – Kapcsolatfelvétel, táborok, rendezvények szervezése.


Jelenleg nincs aktuális pályázat, jövőre várható új kiírás. (2004. évben a KvVM – A természeti ismeretterjesztést szolgáló fejlesztések és a KAC – Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések pályázatokon lehetett indulni ebben a témában.)


Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. – Környezettudatosság növelése akcióprogram 117

Terra Studio Kft.

•


Második Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (2003-2008.) – A természetvédelem társadalmi elismerésének növelése

•

Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operaív Programja – Védett értékek szélesebb körű ismertetése

Környezeti oktatás-nevelés, tájékoztatás Indoklás A környezetvédelmi érdekek érvényre jutásának alapfeltétele, hogy a döntéshozási helyzetben lévők kellő háttértudással és információval hozzák meg döntéseiket. Döntéseket pedig minden pillanatban születnek – akkor is, amikor valaki a szemét utcán való eldobása mellett vagy ellen dönt –, ezért fontos, hogy a program minden korosztályhoz szóljon. A tevékenység megvalósulásának köszönhetően a környezetvédelmi szemlélet beépül a döntéshozási folyamatokba, mellyel megvalósul a környezeti károk megelőzése. Az oktatás szerepe a jövőbeni környezeti folyamatok szempontjából kiemelten fontos. Segítségével a települések környezeti állapot javítása érdekében tett intézkedései hatékonyabbá válnak, társadalmi támogatottságuk jelentősen növekszik. Tartalma és ütemezése •

Környezetkímélő, korszerű gazdálkodási formákról képzés szervezése. – Megvalósítása a felmerülő igényekhez igazodva folyamatosan.

•

Biogazdálkodási

tréning.

–

Megvalósítása

a

felmerülő

igényekhez

igazodva

folyamatosan. •

A Nemzeti Park és oktatási intézmények közötti együttműködés keretében kihelyezett tanórák szervezése. – Megvalósítása a felmerülő igényekhez igazodva folyamatosan.


Környezettudatosság fokozódása.

•

Környezetvédelmi célú intézkedések támogatottságának növekedése.


Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – Oktatási intézményekkel való együttműködés.

•

Oktatási intézmények – Természetvédelem integrálása a tananyagba, kihelyezett tanórák szervezése.

•

Megyei Agrárkamara – Oktatás, képzés szervezése.

118

Terra Studio Kft.



FVM – A gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás és a farmgyakornoki programok, külföldi szakmai tapasztalatszerzés megvalósítása céljára igényelhető támogatás Jelenleg egyetlen aktuális pályázat fut, jövőre várható új kiírás. (2004. évben a KvVM – A természeti ismeretterjesztést szolgáló fejlesztések és a KAC – Védett természeti területek természeti értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések pályázatokon lehetett indulni ebben a témában.)



•


•


•

Második Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (2003-2008.) – A természetvédelem társadalmi elismerésének növelése

•

Csongrád

Megye

Környezetvédelmi

Stratégiája

Talajhasználatból adódó károkozás csökkentése

119

és

Operaív

Programja

–

Terra Studio Kft.

3.6.


A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK TOVÁBBI TERHELÉSE

MEGSZÜNTETÉSÉNEK ALPROGRAMJA

A kormányrendeletben111 előírt program jelen terv szerkezetébe keretprogramként illeszthető be. A környezetvédelmi program felépítését gyakorlati megfontolások vezérelték, ágazati megközelítést alkalmaz, melynek intézkedései tartalmazzák azokat az elemeket, melyek megvalósítása hozzájárul a földtani közeg és a felszín alatti vizek további terhelésének megszüntetéséhez is. Az alprogram éppen ezért összefoglaló jellegű, a környezetvédelmi program egyes fejezeteinek releváns részeit összegzi. A program célja a további terhelések megszüntetése, mely részben preventív jellegű intézkedéseket takar, részben a bekövetkezett károk mérséklésére utal. Ennek megfelelően a javaslatok két viszonylag jól elhatárolható kategóriába sorolhatók: 1. Megelőzésre irányuló javaslatok 2. Követő jellegű javaslatok A program eredményességét jelzi, ha a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségi paraméterei nem romlanak, a tervezési időszak végére pedig pozitív irányba mozdulnak el. A megvalósult fejlesztések által indukált változások követése érdekében kiemelten fontos feladat a monitoring, mely megvalósításában a fejlesztési javaslatok között szereplő talajvízfigyelő kúthálózat kialakítása (határideje 2010.) is szerepet kap: a következő programozási periódusban már lehetővé teszi a talajvíz jellemzőiben bekövetkező változások folyamatos nyomonkövetését.

3.6.1. Megelőzésre irányuló javaslatok A megelőző jellegű feladatok közé sorolhatók a területhasználat rendjét befolyásoló javaslatok (mint pl. az ivóvízbázisok védőidomainak kijelölése vagy a területhasználat racionalizálása) és a döntéshozási folyamatra – beleértve a lakossági tudatformálás eredményeként az egyéni döntéshozásra is – hatást gyakorló intézkedések (pl. környezeti tudatformálás). Rövid távon eredményt inkább az első csoportba tartozó javaslatok hoznak, azonban az elért eredmények fenntartása és a megelőzés előtérbe kerülése a szoft elemek megvalósulása hiányában nehezen elérhető. A megelőzéshez kapcsolódó fejlesztési javaslatok a következők112: •

Területhasználat racionalizálása – Művelési ág racionalizálása

111

A 219/2004. Kormányrendelet előírása

112

Ezen javaslatok megvalósításának részleteit a 3.3. – 3.5. fejezetek tartalmazzák.

120

Terra Studio Kft.


•

Vízgazdálkodás fejlesztése – Felszíni vizek minőségének javítása

•

Vízgazdálkodás fejlesztése – Ivóvízbázisok minőségének megőrzése

•

Vízgazdálkodás fejlesztése – Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése

•

Jogi szabályozás

•

Környezetvédelem integrációja – Megelőzés

•

Környezetvédelem integrációja – Tudatformálás

3.6.2. Követő jellegű javaslatok Ide a már bekövetkezett káresemények elhárítása, a károk mérséklése vagy felszámolása sorolható. A kárelhárítás / mérséklés rendszerint olyan magas költségvonzattal jár, hogy a központilag előirányzott megvalósítási ütemtől való eltérésre nincs lehetőség, így a fokozatosság

miatt,

és

adott

esetben

a

felhalmozódott

szennyező

anyagok

koncentrációjának lassú csökkenése miatt mérhető eredményei is csak hosszabb távon jelentkeznek. A földtani közeg és a felszín alatti vizek legjelentősebb szennyező forrásai – térségi szinten – a felhagyott és illegális hulladéklerakók és a megoldatlan szennyvízkezelés. Kárelhárítás vonatkozásában

az

alprogram

ezért

a

hulladékkezelésből

fakadó

szennyezések

felszámolására, megszüntetésére koncentrál. Kisebb léptékű, viszonylag jól lehatárolható területet érint, de megoldhatóságát tekintve a program megvalósításának keretein túlmutat a forgalmi eredetű talajszennyezés: a gépjárművek üzemeltetése során keletkező szennyezőanyagok kiülepedése, talajba, felszín alatti vizekbe mosódása. Jelentősebb szennyezés a nagy forgalmat lebonyolító állami kezelésbe tartozó utak mentén jelentkezik. A további károsítás megelőzése technológiaváltással lehetséges, amely a térségi kompetenciát meghaladó feladat, kármentesítés – a szennyezés jövőbeni folytatódását figyelembe véve – nem indokolt. Környezeti kárelhárításra és mérséklésre vonatkoznak a következő tevékenységek113: •

Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás – Szennyvízkezelés megoldása

•

Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás – Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása

•

113

Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása

Ezen javaslatok megvalósításának részleteit a 3.3. – 3.5. fejezetek tartalmazzák.

121

Terra Studio Kft.


4. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA TELEPÜLÉSENKÉNTI BONTÁSBAN A fejezetben a helyzetfeltárás során feltárt főbb jellemzők és a program adott településre vonatkozó részeinek összefoglalása szerepel. A kivonatban – amennyiben beérkezett adatlap – a térségi anyagnál hangsúlyosabb szerepet kaptak a kérdőíves felmérés során megfogalmazott településre vonatkozó javaslatok és vélemények.

4.1.

AMBRÓZFALVA

Alacsony lélekszámú, mezőgazdasági profilú település. Népessége folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben fogy. Ennek okai között az egyre csökkenő születésszám és az elvándorlás hasonló súllyal szerepel. Korstruktúráját tekintve azonban a 14 éves és fiatalabb korosztály a térségben a legmagasabb arányú, a vidéki átlagnál kedvezőbb az öregedési index értéke is. A

községben

nincs

alapfokú

egészségügyi

ellátás,

gyógyszertár

sem,

azonban

tömegközlekedési kapcsolatai a közeli mikrotérségi központ irányába megfelelőek. Gazdasági

kapcsolatait

tekintve

a

Békés

megyei

Mezőhegyes

és

Tótkomlós

7,9%-át

foglalja

el

belterület,

külterületi

vonzáskörzetébe tartozik. Közigazgatási

területének

csupán

a

területhasználatok közül domináns a szántó; rét, legelő mindössze 7,6%-ot, az erdőterületek 1,3%-ot foglalnak el. A belterületi zöldfelületek aránya nagyon alacsony: alig 8%, viszont az utak többségét fasorok kísérik. Környezetterhelő vállalkozás nem működik a településen, forgalmas tranzit útvonal sem halad át rajta. A települést átszelő forgalmasabb útvonal az észak-déli irányú, OrosházaTótkomlós-Nagylak út. Levegőszennyezés tekintetében szezonálisan jelentkező probléma a fával, illetve szénnel történő fűtésből származó szennyezés (50%). A szántóföldek magas arányát tekintve légszennyezettségi és egészségügyi problémákat a szántóföldi szélerózióból származó porterhelés okozhat. Ambrózfalva teljes területe a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek közé tartozik, fokozottan érzékeny besorolású. A községet érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták területegysége, amely a Natura 2000 ökológiai folyosó részét is képezi. Ezek az érzékeny területek a fejlesztési lehetőségeket alapvetően befolyásolják, létük

egyben

bizonyos

fokú

garancia

a

környezetvédelmi

szempontok

fokozott

érvényesülésének. A település lakásállománya jellemzően elöregedett, több mint 80%-a 1960. előtt épült, az 1990. után épült lakások aránya nem éri el az 1%-ot. Igen magas a félkomfortos vagy

122

Terra Studio Kft.


komfort nélküli lakások aránya is (43,8%). Helyi védelem alatt álló építészeti emlék nincs Ambrózfalván. A vezetékes ivóvíz, gáz és elektromos hálózat kiépült az ellátás megoldott. Fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója, valamint a település ivóvizében magas bór (>1000µ/l) és arzén (10-30µ/l) koncentráció miatt szükségessé váló ivóvízminőség javítás, melyet a jogszabályban előírt paramétereknek megfelelően 2006. december 25-ig végre kell hajtani. Megoldatlan a település szennyvízkezelése is: a szikkasztókból elszivárgó szennyvíz veszélyezteti a felszíni és felszín alatti vízkészletet és szennyezi a talajt. A szippantós kocsival összegyűjtött szennyvizet 2004. évtől a tótkomlósi szennyvíztelepre szállítják. Ambrózfalva jelenleg nem tartozik egyetlen szennyvíz agglomerációhoz sem. Az északkeleti településcsoport tagjai – a már létesítési vízjogi tervekkel bíró Csanádpalota központú rendszer újjáélesztésével megoldhatnák ezt a problémát, hiszen a csanádpalotai rendszer megvalósulására jogszabályi garancia van. A településen alsó tagozatos általános iskola működik, a térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között ambrózfalvai lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Ambrózfalvát a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kerékpárút-hálózat fejlesztése • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a tervezés és megvalósítás során, források elkülönítése, pályázás.

3.4.1. Területhasznosítás racionalizálása Művelési ág racionalizálása • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a felmérés, javaslatok kidolgozása során. A javaslatok érvényesítése a településrendezési tervekben, forrás elkülönítés, pályázás. Erdősültség növelése • A települési önkormányzat feladata: források elkülönítése, pályázás és megvalósítás.

123

Terra Studio Kft.


Belterületi zöldfelületek növelése • A települési önkormányzat feladata a fejlesztési tervek kidolgoztatása, források elkülönítése, pályázás és megvalósítás.

3.4.2. Vízgazdálkodás fejlesztése Felszíni vizek minőségének javítása • A települési önkormányzatok feladata a megvalósításban való együttműködés. Ivóvízbázisok minőségének megőrzése • A települési önkormányzat feladata a területhasználatot érintő elemek megjelenítése a települési rendezési tervekben, a szabályok érvényre juttatása. Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés során, a megvalósításra források elkülönítése, pályázás. Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése • A települési önkormányzat feladatai: Együttműködés a tervezés során, a feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás, fenntartás. A rendszer elemeinek megjelenítése a rendezési tervekben, módosítási tilalom, szankciók hozzárendelése a fenntartás érdekében.

3.4.3. Értékvédelem kiterjesztése Élőhelyek védelme • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés és megvalósítás során. Ökológiai hálózat kialakítása • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés és megvalósítás során. Értékkataszter készítése • A települési önkormányzat feladata az értékkataszter elkészíttetése.

3.4.4. Jogi szabályozás •

A települési önkormányzat feladata a szükséges jogszabályok megalkotása és betartatása.

3.5.1. Megelőzés Környezeti minőségbiztosítási rendszer bevezetése • A települési önkormányzat feladata a jörnyezeti minőségirányítási rendszer bevezetése és gazdasági folyamatok tudatos irányítása. Környezetbarát technológiák alkalmazásának támogatása A települési önkormányzat feladata a jogszabályalkotás.

3.5.2. Tudatformálás Természeti értékek megismertetése • A települési önkormányzat feladata a program megvalósításának ösztönzése és támogatása. Környezeti oktatás-nevelés, tájékoztatás • A települési önkormányzat feladata a program megvalósításának ösztönzése és támogatása.

4.2.

APÁTFALVA

A térség népesebb települései közé tartozó 3 352 fős település a Maros jobb partján. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan, kissé mérséklődő ütemben fogyott a népessége, a térség egyik legkedvezőtlenebb mutatójával bír ebben a tekintetben. Oka a negatív természetes szaporodás és az elvándorlások magas száma. A korstruktúra az aktív és idős korosztály tekintetében kedvezőtlenebb a térséginél, ennek megfelelően az öregedési index és az eltartottsági ráta értéke is rosszabb az átlagnál. Az alapfokú egészségügyi ellátás megoldott és rendelőintézet is működik. Közigazgatási területének 7%-át foglalja el a belterület. Nagyon alacsony (1,9%) a belterületi zöldfelületek aránya, fasorokkal mindössze útjainak 50%-a kísért, külterületen ez csupán 5%. Területének jelentős része szántó művelési ágba sorolható, erdősültsége rendkívül alacsony: mindössze a külterületek 0,5%-át borítják erdők. A település rendelkezik hévízkúttal is.

124

Terra Studio Kft.


Környezetterhelő vállalkozás nem működik. Legjelentősebb szennyező forrás a 43-as főúton zajló forgalom. A tranzitforgalom okozta zajterhelés és a balesetveszély mérséklése érdekében forgalomtechnikai intézkedések megvalósítása indokolt. Végleges megoldást az elkerülő út megépülése jelent: a Makó-országhatár szakasz megépülésének határideje 2015. A levegőszennyezés forrása elsősorban a közlekedés, de problémát okoz a szemétégetés is és a szántóföldi defláció is. A lakossági fűtési eredetű szennyezés is jelentős: a lakások 33%-a fa vagy szénfűtésű. A települést átszelő Maros szennyezettségének elsődleges oka a Romániából érkező rossz minőségű víz, azonban előfordulnak helyi szennyezések is: szemét, vegyszerek, állati tetemek. A települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján szennyeződésre kevésbé érzékeny terület. Országos jelentőségű védett területe a Körös-Maros Nemzeti Park Marosártér területegysége, amely egyben a Natura 2000 területek része is. Helyi jelentőségű védett természeti érték nincs Apátfalván, vannak azonban a lakosság által értékesnek tartott területek és növényegyedek, mint például a Hunyadi utcai park vagy a Kossuth utca és Hajnal utca sarkán lévő 1896-ban telepített két tölgyfa. Igen nagy számú (40) külterületi lakott hely tartozik a településhez. Pusztuló épületek, leromló területek találhatók a Királyhegyesi út mentén, a 43-as út mentén Makó irányában és ilyen a volt TSz is. Lakásállományában legmagasabb az 1920-44. között épült lakások aránya (21,5%), ehhez hasonló arányban (20,9%) találhatók az 1970-79. között épült lakások is. A térségben kiemelkedően magas (3,5%) az új építésű lakások részesedése. Komfortfokozatát tekintve viszonylag sok (23,3%) a komfort nélküli lakás. Helyi jelentőségű védett műemléke Nepomuki Szent János szobra. A kérdőíves felmérés alapján több értékes épület is van a község területén, ilyenek: a Templom utcai templom, Szent János harangozó, Langó kápolna, a volt bölcsöde épülete, a József Attila Művelődési Ház. Műszaki infrastruktúrával ellátott, gondot okoz a külterületi lakott helyek ellátása. Vezetékes ivóvízzel és elektromos energiával való ellátása megoldott, a település 65%-a gázhálózattal lefedett. Ár- és belvíz veszélyeztetettség tekintetében közepesen veszélyes kategóriába tartozik. Mélyebben fekvő területeit rendszeresen elönti a belvíz. Az egész településen nyílt vízelvezető árokrendszer épült ki, a külterületi belvízelvezető rendszer állapota rossz. Belterületi útjainak közel 80%-a kiépített, járdákkal való lefedettsége 96%-os. Ivóvize az érvényes minőségi követelményeknek nem felel meg: arzén és ammóniatartalma határértéket meghaladó. A megfelelő minőségű ivóvíz biztosítását 2009-ig kell megoldani. Apátfalva a javasolt apátfalvi ivóvízellátó rendszer központja. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. Szennyvízkezelése jelenleg megoldatlan: szennyvizeinek túlnyomó többsége a talajt és a vizeket szennyezve elszikkad. A probléma megoldása a makói szennyvíz agglomeráció keretén belül történik: 2010-ig a csatornahálózat kiépül. Az állattartó telepeket keletkező hígtrágya elhelyezése a pulyka- és baromfitelepen történik. 125

Terra Studio Kft.


Apátfalva rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Apátfalvát a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése • A települési önkormányzat feladata a közlekedésbiztonságot fokozó javaslatok kidolgoztatása, együttműködés a tervezés során, forrás elkülönítés, pályázás és megvalósítás. Kerékpárút-hálózat fejlesztése • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a tervezés és megvalósítás során, források elkülönítése, pályázás. Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése • A települési önkormányzat feladata erre a célra források elkülönítése, feladatok összehangolása, pályázás, megvalósítás.

3.3.3. Tanyavillamosítás •

A települési önkormányzat feladatai: együttműködés, támogatás.

3.4.1. Területhasznosítás racionalizálása Művelési ág racionalizálása • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a felmérés, javaslatok kidolgozása során. A javaslatok érvényesítése a településrendezési tervekben, forrás elkülönítés, pályázás. Erdősültség növelése • A települési önkormányzat feladata: források elkülönítése, pályázás és megvalósítás. Belterületi zöldfelületek növelése • A települési önkormányzat feladata a fejlesztési tervek kidolgoztatása, források elkülönítése, pályázás és megvalósítás.

3.4.2. Vízgazdálkodás fejlesztése Felszíni vizek minőségének javítása • A települési önkormányzatok feladata a megvalósításban való együttműködés. Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés során, a megvalósításra források elkülönítése, pályázás. Hévizek hasznosítása • A települési önkormányzat feladata a megvalósítás lehetőségeinek feltárására programok kidolgoztatása. Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése • A települési önkormányzat feladatai: Együttműködés a tervezés során, a feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás, fenntartás. A rendszer elemeinek megjelenítése a rendezési tervekben, módosítási tilalom, szankciók hozzárendelése a fenntartás érdekében.

3.4.3. Értékvédelem kiterjesztése Élőhelyek védelme • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés és megvalósítás során. Ökológiai hálózat kialakítása • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés és megvalósítás során.

126

Terra Studio Kft.


Értékkataszter készítése • A települési önkormányzat feladata az értékkataszter elkészíttetése.





4.3.

CSANÁDALBERTI

525 fős település. Népessége az elmúlt évtizedek során mérséklődő ütemben csökkent. A természetes szaporodás értékei egyre kedvezőtlenebbé váltak, a vándorlási egyenlege viszont 1990-2001. között pozitív volt. A kedvezőtlen korszerkezetre utal, hogy az aktív népesség aránya a térségi átlagot nem éri el, viszont a 14 éves és fiatalabb, valamit az idős népesség részesedése meghaladja azt. Ennek megfelelően az eltartottsági ráta értéke kedvezőtlen, és az öregedési index értéke is meghaladja a térségi átlagot. Alapfokú egészségügyi ellátás nincs a településen és gyógyszertár sem működik. A mikrotérségi központ felé azonban megfelelő tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik. Társadalmi-gazdasági kapcsolatai Mezőhegyes – Tótkomlós irányultságúak. A belterületi zöldfelületi ellátottsága kedvezőtlen (1,4%). Területhasználatára a szántó művelési ág jellemző, mindössze 1,2%-os az erdőborítottság. Környezetterhelés szempontjából jelentős vállalkozó a településen nincs. Jellemzően mezőgazdasági profilú vállalkozások működnek, melyek között előfordul biogazdálkodás is. Jelentősebb a két libatenyésztő telep. A település hátrányos helyzetét mutatja, hogy a 235 leghátrányosabb helyzetű település egyike, munkanélküliségi rátája 20% feletti. Forgalmas tranzitútvonal nem halad át a községen, jelentősebb forgalmat a MakóMezőhegyes út bonyolít le. A levegőt szennyezi a szántóföldi deflációból származó por és a fával ill. szénnel történő fűtésből származó terhelés. A település lakásállományának 21%-a fával vagy szénnel fűtött. Szennyeződés

érzékenységi

besorolás

szerint

szennyeződésre

kevésbé

érzékeny,

kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. Közigazgatási területét érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták területegysége, amely a Natura 2000 hálózat tagja. Helyi jelentőségű védett természeti érték nincs a településen. Csanádalbertihez 2 külterületi lakott hely tarozik. Lakásállománya rendkívül idős: lakásainak 76,4%-a 1919. előtt épült, új építésű mindössze 0,4%. Komfortfokozatát tekintve érvényesül az idős lakásállomány: összkomfortos vagy komfortos a lakások 30,9%-a (összkomfortos mindössze 12,2%), és 39,8%-a komfort nélküli. Helyi jelentőségű védett értéke az Árpád

127

Terra Studio Kft.


Parkban található, Martinelli Jenő által készített II. világháborús emlékmű; a Trombitát fúvó honvéd szobra. A műszaki infrastruktúra kiépítettsége átlagos. Vezetékes ivóvízzel és elektromos energiával való ellátottság megoldott. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a térséghez viszonyítva alacsony (80,2%). Gázhálózattal való lefedettsége 89%-os, a bekötött lakások aránya 81,4%. Vízelvezető rendszerének 60%-a nyílt árok, mind a belterületi, mind a külterületi műtárgyak rossz állapotúak. A belterületi utak kiépítettsége 100%-os. Vasúti kapcsolata nincs. Ivóvize magas bórtartalma miatt nem felel meg az új minőségi követelményeknek, ezért a térségi ivóvízminőség javító program által érintett. A megfelelő minőségű ivóvizet a nagyéri rendszer keretén belül 2006-ig kell biztosítani. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. A keletkező kommunális szennyvíz kezelése nincs megoldva, a szennyvíz a talajt és a vizeket szennyezve elszikkad. Jelenleg nem tartozik egyik szennyvíz agglomerációhoz sem, azonban a csanádpalotai rendszer bővítésébe bevonható. A településen alsó tagozatos általános iskola működik, a térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között csanádalberti lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Csanádalbertit a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.





128

Terra Studio Kft.









4.4.

CSANÁDPALOTA

Csanádpalota a térség egyik legnépesebb települése, lakóinak száma 3 345 fő. Népessége az elmúlt évtizedekben mérséklődő ütemben csökkent. Ennek oka elsődlegesen az egyre romló természetes szaporodási mutató, a vándorlási egyenleg ugyanis az utóbbi évtizedben pozitívvá vált. Korstruktúrája kedvezőtlen: az aktív népesség aránya a térségi átlagot nem éri el, ezért az eltartottsági ráta értéke magas és a 14 éves és fiatalabb korosztály nagyobb részaránya ellenére az öregedési index értéke is 100 fölötti. A településen biztosított az alapfokú egészségügyi ellátás és rendelőintézet is működik. Társadalmi-gazdasági kapcsolatai Mezőhegyes – Tótkomlós irányultságúak. Belterülete a közigazgatási terület 4,3%-át foglalja el. A belterületi zöldfelületi ellátottság a térséghez viszonyítva magas: 18,1%. Útmenti fasorok – főként külterületen – nem jellemzőek. Területhasználatát tekintve meghatározó a szántó művelési ág, azonban a térségre nem jellemző mértékben magas (12,9%) a rét-legelő művelési ág elterjedése, melynek egyik oka a Királyhegyessel szomszédos területeken található – mezőgazdasági

129

Terra Studio Kft.


művelésre alkalmatlan – nagyobb szikes foltok léte. A területhasználatot korlátozza a települést átszelő 400 kV-os hálózat nyomvonalán és védőtávolságán érvényben lévő szabályozás. A településen környezetszennyező ipari tevékenység nincs, jelentős tranzitforgalmat lebonyolító út sem szeli át. Nagyobb forgalmú a Tótkomlós-Nagylak útvonala. Nem jellemző lakossági eredetű levegőszennyezés sem: a lakásoknak mindössze 8%-a fa vagy szénfűtésű. Felszíni vizeinek minőségét rontják a helyi eredetű szennyezések: a volt fürdő melletti tó vízminőségét a szemetelés, a vízelvezető rendszert a sertéstelep szennyezi. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása szerint szennyezésre fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták területegysége érinti, amely a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Külterületi lakott

hely

nincs

Csanádpalotán.

Lakásállománya

magas

átlagéletkorú,

legnagyobb része (32,5%) 1919. előtt épült. Az új lakások aránya 1,5%. Komfortfokozatát tekintve az összkomfortos vagy komfortos lakások aránya 53,2%, és magas (30,8%) a komfort nélküli lakások aránya. Több helyi jelentőségű védett műemléke is van, ezek azonban – a kérdőíves felmérés szerint – kevéssé ismertek. Műszaki infrastruktúrája átlagos mértékben kiépült. A vezetékes ivóvízellátás és elektromos energia ellátás megoldott. Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya térségi szinten alacsony (81,7%). A gázhálózat is kiépült, vezetékes gázhálózatba a lakások 89,4%-a bekapcsolt. A térségben Csanádpalota az egyik település, ahol a talajvíz mélysége gyakran az 1 m-t sem éri el. Mélyebb fekvésű részeit rendszeresen elönti a belvíz. Vízelvezető rendszere nyílt árokhálózat, amely belterületen rossz, külterületen megfelelő állapotú. A kiépített belterületi burkolt utak aránya 81,4%. Jogszabály szerint a térségi ivóvízminőség javító program által nem érintett, azonban a kérdőíves felmérés alapján vízminőségi problémák vannak, melyek oka az elöregedett, rekonstrukcióra szoruló hálózat állapota. A település szennyvízkezelése jelenleg nem megoldott: a szennyvizek túlnyomó többsége a talajt és a vizeket szennyezve elszikkad. 2015-ig a probléma megoldódik: a csanádpalotai tisztító és hálózat kiépítésére jogszabályi garancia van. Megoldatlan a hígtrágya elhelyezés. Csanádpalota rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Csanádpalotát a következők érintik:

130

Terra Studio Kft.


3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.



3.4.2. Vízgazdálkodás fejlesztése Felszíni vizek minőségének javítása • A települési önkormányzatok feladata a megvalósításban való együttműködés. Ivóvízbázisok minőségének megőrzése • A települési önkormányzat feladata a területhasználatot érintő elemek megjelenítése a települési rendezési tervekben, a szabályok érvényre juttatása. Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése • A települési önkormányzat feladatai: Együttműködés a tervezés során, a feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás, fenntartás. A rendszer elemeinek megjelenítése a rendezési tervekben, módosítási tilalom, szankciók hozzárendelése a fenntartás érdekében.






131

Terra Studio Kft.

4.5.


FERENCSZÁLLÁS

660 fős település. Népessége az elmúlt évtizedekben mérséklődő ütemben csökkent. A természetes szaporodás értékei egyre kedvezőtlenebbé váltak, a vándorlási egyenlege azonban az utóbbi évtizedben pozitív volt. Korstruktúrája kedvezőtlen: alacsony a gyermekkorú és magas az idős népesség aránya. Ennek megfelelően az öregedési index a térséghez viszonyítva is kedvezőtlenül magas. Az alapszintű egészségügyi ellátás biztosított. Társadalmi, gazdasági kapcsolatait tekintve Szeged vonzása érvényesül. Területhasználatát vizsgálva viszonylag magas (13,7%) a belterület által elfoglalt terület. Jelentősebb környezetterhelő vállalkozás a településen nem működik, azonban érinti a 43-as főútvonalon zajló tranzitforgalom terhelése. A forgalmi eredetű zajterhelés és a balesetveszély mérséklése érdekében forgalomtechnikai intézkedések bevezetése indokolt. Végleges megoldást az elkerülő út megépítése jelenthet: a 43-as út Szeged-Makó szakaszát várhatóan 2006-ban kezdik meg kiépíteni. A levegőminőséget befolyásoló forgalmi eredetű szennyezésen túl jelentős a lakossági eredetű kibocsátás. A lakások 60%-ában alkalmazott vegyes fűtési mód, illetve a fával és szénnel történő fűtés szezonálisan érvényesülő jelentős kibocsátás. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása alapján szennyeződésre kevésbé érzékeny kategóriába tartozik. Országos jelentőségű védett területek közül a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér területegysége érinti, amely egyben Natura 2000 terület is. Ferencszálláshoz 11 külterületi lakott hely tartozik. Lakásállománya kedvező korösszetételű, viszonylag alacsony (7,7%) az 1919. előtt épült lakások aránya, a legtöbb lakás (35,7%) 1970-79. között épült. A kistérségben második legmagasabb az új építésű lakások aránya (3,3%). Komfortfokozatát tekintve is kedvező: a lakások 67%-a összkomfortos vagy komfortos és csupán 14,3%-a komfort nélküli. Helyi jelentőségű védett építészeti emlék nincs a településen. Műszaki infrastruktúrája a térségben jellemzőnél jobban kiépült. Vezetékes ivóvíz és elektromos energia ellátása megoldott, a gázhálózat is kiépült, a bekötött lakások aránya 84,8%. Ár- és belvíz veszélyeztetettség szempontjából közepesen veszélyes kategóriába tartozik. Vízelvezető rendszere nyílt árokhálózat, a külterületi hálózat minősége jó. Igen alacsony (24%) a kiépített belterületi utak aránya, ezzel együtt a járdákkal való lefedettség is (18%). Vasúti kapcsolata nincs. Ferencszállás is érintett a térségi ivóvízminőség javító programban: vize magas arzén és ammónia tartalmú. Az előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet 2009-ig kell biztosítani, amely megvalósítható a makói rendszer keretén belül. A település teljes egészében bekapcsolt a szennyvízcsatorna hálózatba, a szennyvizet a klárafalvai tisztító fogadja. Ferencszállás rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. 132

Terra Studio Kft.


A településen alsó tagozatos általános iskola működik, a térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között ferencszállási lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Ferencszállást a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.





3.4.2. Vízgazdálkodás fejlesztése Felszíni vizek minőségének javítása • A települési önkormányzatok feladata a megvalósításban való együttműködés. Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés során, a megvalósításra források elkülönítése, pályázás. Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése • A települési önkormányzat feladatai: Együttműködés a tervezés során, a feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás, fenntartás. A rendszer elemeinek megjelenítése a rendezési tervekben, módosítási tilalom, szankciók hozzárendelése a fenntartás érdekében.




133

Terra Studio Kft.




4.6.

FÖLDEÁK

A térség egyik legnagyobb települése, lakóinak száma 3 398 fő. Az elmúlt évtizedekben mérséklődő ütemben fogyott a népességszám, melynek oka a negatív természetes szaporodás, vándorlási mérlege ugyanis pozitív. A korstruktúra alapvetően kedvező, erre utal a térséginél kedvezőbb öregedési index értéke. Eltartottsági rátája átlagos. Az alapfokú egészségügyi ellátás biztosított és rendelőintézet is működik a településen. Társadalmi-gazdasági

kapcsolatai

Hódmezővásárhelyhez

kötik.

A

térségben

itt

a

legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (13,6%). A község közigazgatási területének 6,1%-át foglalja el a belterület. A belterületi zöldfelület aránya csupán 2,7%. A területhasználatot korlátozza a településen áthaladó nagynyomású gázvezeték

és

a

tervezett

nagynyomású

román

tranzitvezeték

nyomvonalán

és

védőterületén érvényes szabályozás. Környezetszennyezés szempontjából jelentős vállalkozó a településen nem működik, a mezőgazdasági profilú vállalkozásokon túl egy kazángyártó műhely is üzemel. A Földeák területén található termálkút 87°C-os vizét jelenleg virágkertészet hasznosítja. Forgalmas tranzitút nem halad át a településen. Levegőszennyezés

tekintetében

a

szántóföldi

szélerózióból

származó

porterhelés

meghatározó. Lakossági fűtési eredetű terhelés kevésbé jelentős: a lakások 10%-a esetében történik fával vagy szénnel a fűtés. Szennyeződésérzékenységi besorolás alapján szennyeződésre kevésbé érzékeny terület. Országos jelentőségű természetvédelmi terület nem érinti, azonban az egyike azon településeknek, ahol helyi jelentőségű természetvédelmi terület van: a Kornél-liget. Az erdő 63 ha területű, melyből 3 ha parkerdő. Jelenleg meglehetősen elhanyagolt állapotú. A térségben Földeákon van a legtöbb külterületi lakott hely: 63 db. Lakásállománya a térségi átlagnál kissé magasabb átlagéletkorú, legtöbb az 1920-44. között épült lakás (26,2%), az új lakások aránya mindössze 1,7%. Komfortfokozatát tekintve is elmarad a térségi átlagtól: összkomfortos vagy komfortos a lakások 53,8%-a és viszonylag magas (26,8%) a komfort nélküli lakások aránya. Helyi jelentőségű védett műemlékei jelenleg nincsenek, azonban több épületet és építményt terveznek helyi védelemben részesíteni.

134

Terra Studio Kft.


A műszaki infrastruktúra kiépítettsége átlagos, gondot okoz a nagy számú külterületi lakott hely ellátása. Vezetékes ivóvízzel és elektromos energiával való ellátása megoldott, gázhálózattal 100%-ban lefedett. Ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján enyhén veszélyeztetett kategóriába sorolt. Vízelvezető rendszere 90%-ban nyílt árok, állapota jellemzően megfelelő. Belterületi útjai a térségi átlagnál magasabb arányban kiépítettek és járdákkal is 100%-ban lefedett. A település ivóvize magas ammónium és arzéntartalmú, az érvényben lévő előírásoknak nem felel meg. A megfelelő minőségű ivóvizet 2009-ig kell biztosítani, amely a makói rendszer keretében valósulhat meg. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. Szennyvízkezelése jelenleg megoldatlan: a szennyvizet elszikkasztják, ezzel szennyezve a talajt és a vizeket. A folyékony kommunális hulladék kezelése 2010-ig a makói szennyvíz agglomeráció keretén belül megoldódik: a csatornahálózat kiépül. A térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között földeáki lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Földeákot a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.





135

Terra Studio Kft.








4.7.

KIRÁLYHEGYES

711 fős település. Népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan, mérséklődő ütemben fogyott, melyben a negatív természetes szaporodás és vándorlási különbözet egyaránt szerepet játszott. A korstruktúrát jellemző öregedési index értéke kedvező, az eltartottsági ráta a térségi átlagnak megfelelő. Az alapfokú egészségügyi ellátás megoldott. A település közigazgatási területének 2,8%-át foglalja el a belterület. A térségben itt a legalacsonyabb a belterületi zöldfelület arány (1,2%), viszont bel- és külterületi útjainak 100%-a fasorral kísért. Kiemelkedően magas a rét-legelő területhasználat (28,1%), amely a Csanádpalotával határos területeken található – szántóföldi művelésre alkalmatlan – nagyobb szikes területeknek is köszönhető. Erdősültsége viszont csak 0,9%. A területhasználatot korlátozza a településen áthaladó 400 kV-os elektromos vezeték nyomvonalán és védőterületén érvényben lévő szabályozás. A

településen

ipari

vállalkozó

nincs,

a

mezőgazdasági

vállalkozások

jelentős

környezetterhelő kibocsátással nem bírnak. Jelentős tranzitforgalmat lebonyolító út nem halad át rajta.

136

Terra Studio Kft.


Levegőszennyezettség tekintetében legjelentősebb a szezonálisan jelentkező lakossági terhelés: a lakások 71%-a fával vagy szénnel fűtött. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása alapján szennyeződésekre fokozottan érzékeny terület. Országos jelentőségű védett értéke a települést érintő, Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi Puszták és Dáli Szikesek TT területegységei, melyek a Natura 2000 hálózat részét képezik. Helyi jelentőségű természetvédelmi érték nincs Királyhegyesen. A településen sok (33) külterületi lakott hely található. Lakásainak igen nagy százaléka (66,3%) 1944. előtt épült, az új építésű lakások aránya mindössze 1,1%. Az idős lakásállományból fakadóan nagyon magas (37,5%) a komfort nélküli lakások aránya, és a térségi átlagtól jelentősen elmaradó, közel azonos (37,3%) az összkomfortos vagy komfortos lakások aránya. Helyi védelmet élvező építészeti emlék nincs a településen, a kérdőíves felmérésben értékes épületként a templomot, a csikóspusztai kastélyt és kriptát jelölték meg. Műszaki infrastruktúrájának kiépültsége átlagos, gondot okoz a nagy számú külterületi lakott hely ellátása. A lakások komfortfokozatának megfelelően a térséghez viszonyítva alacsony (87%) a vezetékes vízhálózatba bekötött lakások aránya. Elektromos energiával való ellátottsága megoldott. Vezetékes gázhálózattal csupán a település 29% lefedett, a bekötött lakások aránya pedig 28,7%. Mélyen fekvő részei belvíz által veszélyeztettek. Vízelvezető rendszere 69%-ban nyílt árok, melynek állapota megfelelő. Belterületi útjainak kiépítettsége és járdákkal való lefedettsége a térségi átlagnál kedvezőbb. Vasúti kapcsolata nincs. Ivóvize magas ammóniumtartalma miatt nem felel meg az új minőségi követelményeknek, ezért az ivóvízminőség javító program keretén belül meg kell oldani a megfelelő minőségű vízellátást. A javaslatok szerint ez a Makó-Rákos – Királyhegyes rendszer keretében valósítható meg, melynek Királyhegyes lesz a központja. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. Királyhegyes szennyvízkezelése megoldatlan: a keletkező kommunális szennyvíz a talajt és a vizeket szennyezve elszikkad. Költséghatékony megoldással egyetlen szennyvíz agglomerációhoz

sem

csatlakoztatható,

ezért

alternatív

megoldást

kell

találni

a

szennyezések felszámolására. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Királyhegyest a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

137

Terra Studio Kft.


Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.











4.8.

KISZOMBOR

A térség második legnagyobb települése. Lakóinak száma 4 353 fő. Az elmúlt évtizedek folyamán a népességszám egyre mérséklődő ütemben csökkent, melynek oka elsősorban a negatív természetes szaporodás, a vándorlási mérleg ugyanis az elmúlt két évtizedben pozitív volt. A népesség korstruktúráját jellemző eltartottsági ráta és öregedési index értéke a

138

Terra Studio Kft.


térségen belül kedvező, a Makói kistérségben az egyik legalacsonyabb az idős korú népesség aránya, azonban alacsony gyermekek aránya is. A településen az alapfokú egészségügyi ellátás biztosított és rendelőintézet is működik. Társadalmi, gazdasági kapcsolatait tekintve Szeged vonzáskörzetéhez tartozik. A település közigazgatási területének 5,3%-át foglalja el a belterület. A térségben az egyik legkedvezőbb belterületi zöldfelületi ellátottsággal bír (18%). A belterületi utak 90%-át fasorok kísérik, külterületen ez 25%. Területhasználatát a szántóföldi növénytermesztés határozza meg, de 3,3% a rét-legelő művelési ág elterjedése és a térségben magasnak számít a 4,6%-os erdősültség is. Területhasználatot korlátozó tényező a településen áthaladó nagynyomású gázvezeték nyomvonalán és védőterületén érvényben lévő szabályozás. A településen nagyobb mezőgazdasági vállalkozások mellett állattenyésztő és tápkeverő üzem működik. Jelentős környezetterhelés vállalkozói tevékenységből nem származik. Levegőszennyezettség szempontjából a szántóföldi deflációból származó porterhelés jelentős, illetve érzékelhető a 43-as úton zajló forgalom hatása, de a határértékeket nem haladja meg. Közepesen magas (15%) a fával vagy szénnel fűtött lakások aránya, amely szezonális jellegű levegőszennyezést okoz. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása alapján szennyeződésre érzékeny terület, a felszín alatt jelentős ivóvízkészlet található. Országos jelentőségű védett természeti terület nem érinti, azonban a térség települései közül azon kevesek egyike, ahol van helyi jelentőségű természetvédelmi terület: a Vályogos-tó. A kérdőíves felmérés alapján védelemre javasolható növényegyed az iskolánál található 140 éves tölgyfa. Kiszombor közigazgatási területén 12 külterületi lakott hely található. Lakásállománya kedvező korösszetételű és komfortfokozat tekintetében is kedvezőbb a térségi átlagnál. A legtöbb (40,8%) lakás 1970-79. között épült, összkomfortos vagy komfortos a lakások 66,5%-a és mindössze 14,2% komfort nélküli. A térségben itt a legmagasabb az új építésű lakások aránya: 3,1%. Műemlékekben rendkívül gazdag település, számos országos és helyi jelentőségű védett építészeti emléke van, ezek ismerete azonban csupán részleges. A műszaki infrastruktúra kiépítettsége átlagos. Vezetékes vízellátása és elektromos energiával való ellátottsága megoldott. Vezetékes gázhálózattal a település teljes egészében lefedett, ehhez viszonyítva alacsony (83,4%) a bekötött lakások aránya. Ár és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen veszélyes kategóriába sorolt, a talajvíz állása jellemzően magas, mélysége gyakran nem éri el az 1 m-t. Belvízelvezető rendszere megfelelő állapotú. Belterületi útjainak 94,1%-a kiépített, járdákkal való lefedettsége 100%. A község területén személyforgalmat lebonyolító magyar-román határátkelő működik. Ivóvize az új minőségi előírásoknak magas arzén és ammóniumtartalma miatt nem felel meg, a megfelelő paraméterekkel bíró ivóvizet 2009-ig kell biztosítani. Ez várhatóan a makói rendszer keretén belül valósul meg. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója.

139

Terra Studio Kft.


A település szennyvízkezelése jelenleg megoldatlan: a szennyvizek túlnyomó többsége a talajt és a vizeket szennyezve elszikkad. A probléma 2010-ig megoldódik: a makói szennyvíz agglomeráció keretén belül kiépül a csatornahálózat. Kiszombor rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Kiszombort a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése • A települési önkormányzat feladata a közlekedésbiztonságot fokozó javaslatok kidolgoztatása, együttműködés a tervezés során, forrás elkülönítés, pályázás és megvalósítás. Kerékpárút-hálózat fejlesztése • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a tervezés és megvalósítás során, források elkülönítése, pályázás.






140

Terra Studio Kft.






4.9.

KLÁRAFALVA

Klárafalva 526 fős település. Lakónépessége az utóbbi évtizedekben mérséklődő ütemben fogyott, melyben a negatív természetes szaporodás és az elvándorlások magas száma egyaránt szerepet játszott. Korstruktúrája ezek ellenére jó, melyet a térségi átlagnál kedvezőbb öregedési index és eltartottsági ráta is jelez. A térségben itt a legalacsonyabb az idős korosztály aránya. Alapfokú egészségügyi ellátás nincs megoldva, azonban megfelelő közlekedési kapcsolatok alakultak ki a mikrotérségi központ irányába. Társadalmi-gazdasági kapcsolatai Szeged irányultságúak. A település közigazgatási területének 5,9%-át foglalja el a belterület. A belterületi zöldfelület aránya alacsony (3,7%), hasonlóan kedvezőtlen a fasorokkal kísért utak aránya mind a bel-, mind a külterületen. Területhasználatát meghatározza, hogy Klárafalván található a térség legnagyobb erdősége, így erdősültsége az országos átlagot meghaladóan kedvező (28,6%). Környezetszennyezés szempontjából jelentős vállalkozó nem működik a községben. Legjelentősebb problémát a 43-as úton zajló tranzitforgalom okozta zajterhelés, levegő és talajszennyezés jelent. Az út belterületi szakaszán a zajterhelés mérséklése és a közlekedésbiztonság fokozása érdekében forgalomtechnikai intézkedések végrehajtása indokolt. Végleges megoldást az elkerülő út megépülése jelent. A 43-as út Szeged-Makó szakaszának kivitelezése 2006-ban kezdődik meg. Levegőszennyezés szempontjából a közlekedési eredetű terhelés mellett jelentős a lakossági fűtési eredetű kibocsátás: a lakások 30%-a fával vagy szénnel fűtött. A Maros vízminőségét alapvetően a román oldalról érkező szennyeződés határozza meg, azonban előfordul helyi szennyezés is. A vízelvezető árokrendszer vízminőségi problémáit alapvetően helyi szennyezés határozza meg. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása alapján szennyeződésre kevésbé érzékeny kategóriába tartozik. Védett természeti területek közül a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér területegysége érinti, amely egyben Natura 2000 terület. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület nincs.

141

Terra Studio Kft.


Klárafalván 6 külterületi lakott hely található. Lakásállományának 50,3%-a 1944. előtt, a legtöbb 1970-79. között épült. Új lakás mindössze 1%. A lakások komfortfokozata nem éri el a térségi átlagot: komfortos vagy összkomfortos az állomány 58,6%-a, komfort nélküli 23,6%. Műszaki infrastruktúrájának kiépültsége a térségi átlagnál kedvezőbb. A vezetékes vízellátás és elektromos energiával való ellátottság megoldott, a gázhálózattal való lefedettsége 70%, a gázhálózatba bekötött lakások aránya 79,2%. Ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen veszélyes kategóriába sorolt, mélyebben fekvő részeit rendszeresen elönti a belvíz. Belterületi vízelvezető rendszere megfelelő állapotú, a külterületi jellemzően rossz. A kiépített belterületi utak aránya rendkívül alacsony, csupán 16,7%. Járdákkal 100%-ban lefedett. A térségi ivóvízminőség javító program által érintett: vize magas arzéntartalmú. Az előírásoknak megfelelő vízminőséget 2009-ig kell biztosítani; ez a javaslatok szerint a makói rendszer keretében megoldható. A település csatornahálózata teljes egészében kiépült, a bekötött lakások aránya 100%. A településen működő szennyvíztisztítót a Németh Toll Kft. üzemelteti. Klárafalva rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Klárafalvát a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.




3.4.1. Területhasznosítás racionalizálása Művelési ág racionalizálása • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a felmérés, javaslatok kidolgozása során. A javaslatok érvényesítése a településrendezési tervekben, forrás elkülönítés, pályázás.

142

Terra Studio Kft.


Erdősültség növelése • A települési önkormányzat feladata: források elkülönítése, pályázás és megvalósítás. Belterületi zöldfelületek növelése • A települési önkormányzat feladata a fejlesztési tervek kidolgoztatása, források elkülönítése, pályázás és megvalósítás.







4.10. KÖVEGY 489 fős település. Népessége 1970-89. között jelentős mértékben csökkent, ez a folyamat az utóbbi évtizedben mérséklődött. A rohamos népességfogyás a negatív természetes szaporodásnak és vándorlási egyenlegnek volt köszönhető, a vándorlási mérlege azonban az utóbbi évtizedben pozitívvá vált. Korstruktúrája jelentős mértékben elöregedő népességet jelez: az öregedési index és az eltartottsági ráta értéke is kedvezőtlen. Az alapfokú egészségügyi ellátás nem biztosított és általános iskola sem működik a településen, azonban jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak a közeli mikrotérségi központ irányába. intézményi ellátottság és szolgáltatások tekintetében Csanádpalotához kötődik. Hátrányos helyzetét jelzi, hogy a 235 leghátrányosabb helyzetű település egyike. A település belterülete a közigazgatási terület 6,4%-át foglalja el. A belterületi zöldfelületek aránya 9,7%, fasorokkal kísért a belterületi utak 60%, külterületen ez mindössze 5%. Jellemző a szántóföld művelési ág túlsúlya, erdősültsége rendkívül alacsony: 0,3%. Jelentős

környezetszennyező

vállalkozás

a

településen

nem

működik,

tranzitútvonal sem halad át rajta, legforgalmasabb a Makó-Csanádpalota útvonal. 143

forgalmas

Terra Studio Kft.


Levegőszennyezettség tekintetében meghatározó a lakossági eredetű szennyezés: a lakásállomány 56%-át fával vagy szénnel fűtik. Jelentős továbbá a szántóföldi szélerózióból származó porterhelés. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása alapján kevésbé érzékeny kategóriába tartozik. Területén országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület nincs. Kövegy területén 2 külterületi lakott hely található. Épületállománya jellemzően elöregedett: a lakások 78,3%-a 1944 előtt épült (1919. előtt 40,9%). Új építésű lakás egyáltalán nincs a településen. Az idős átlagkornak megfelelően komfortfokozatát tekintve is kedvezőtlen mutatókkal bír: a térségben itt a legmagasabb (42,1%) a komfort nélküli lakások aránya, összkomfortos és komfortos lakásállomány 33,4%-a. Védett építészeti érték nincs a településen. Műszaki infrastruktúrájának kiépültsége átlagos: a vezetékes vízellátás és elektromos energia ellátás megoldott. Vezetékes gázhálózattal való lefedettsége 100%, azonban a bekapcsolt lakások aránya csupán 44,5%. A talajvíz állása általában magas, mélysége gyakran nem éri el az 1 m-t sem. Vízelvezető hálózata 50%-ban nyílt árkokból áll, állapota megfelelő. Kiépített belterületi útjainak aránya viszonylag alacsony: 44,5%. Vasúti kapcsolata nincs. Az ivóvízminőség javító programban érintett: vize magas ammóniumtartalmú. A megfelelő minőségű ivóvizet 2009-ig kell biztosítani; ennek megvalósítása az apátfalvi rendszer keretein belül lehetséges. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. A település szennyvízkezelése nem megoldott: a keletkező szennyvíz túlnyomó többségét elszikkasztják, szennyezve ezzel a talajt és a vizeket. Kövegy jelenleg egyetlen szennyvíz agglomerációhoz

sem

tartozik,

azonban

a

csanádpalotai

rendszer

bővítésébe

bekapcsolható. Kövegy község rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A településen nincs általános iskola, a térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között kövegyi lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Kövegyet a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

144

Terra Studio Kft.


Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kerékpárút-hálózat fejlesztése • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a tervezés és megvalósítás során, források elkülönítése, pályázás. Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése • A települési önkormányzat feladata erre a célra források elkülönítése, feladatok összehangolása, pályázás, megvalósítás.










145

Terra Studio Kft.


4.11. MAGYARCSANÁD 1 601 fő lakosú község, népessége mérséklődő ütemben fogyott az elmúlt évtizedben, melynek oka elsősorban a negatív természetes szaporodás, vándorlási egyenlege az utóbbi évtizedben pozitívvá vált. Korstruktúrája kedvezőnek tekinthető, az öregedési index alacsony értéke és az aktív népesség térségi átlagnak megfelelő aránya is ezt tükrözi. Az alapfokú egészségügyi ellátás biztosított, azonban gyógyszertár nem működik Magyarcsanádon. A belterületi zöldfelület arány viszonylag magas: 12,3%, fasorral kísért belterületi útjainak 60%-a, külterületen ez az arány csak 10%. A területhasználatot a szántóföldi művelés határozza meg, azonban a térséghez viszonyítva magas (9%) az erdősültség. Jelentős környezetterhelő vállalkozás nem működik a településen. Hátrányos helyzetét tükrözi, hogy a 235 leghátrányosabb helyzetű település egyike. A térségben itt a legmagasabb a munkanélküliség: 31,5%. Jelentős környezetterhelő vállalkozás nem működik a településen. A környezetterhelés elsődleges forrása a 43-as útvonalon áthaladó forgalom által okozott szennyezés. A forgalmi eredetű

zajterhelés

mérséklése

és

a

balesetveszély

csökkentése

érdekében

forgalomtechnikai intézkedéseket kell megvalósítani. A települést elkerülő útszakasz várhatóan 2015-ig valósul meg. Forgalmi eredetű levegőszennyezés mellett a szántóföldi deflációból származó porterhelés és a fűtési eredetű szezonális terhelés szennyez: a lakásállomány 30%-a esetében használnak fát vagy szenet fűtésre. A Maros vízminőségét alapvetően a Romániából érkező szennyeződés határozza meg, azonban előfordulnak helyi szennyezések is. A község termálvizének szennyezése alapvetően helyi eredetű: alkalmanként dögkútként használják. Szintén helyi szennyezésből fakadó minőségi problémát jeleztek a megkérdezettek a belvízelvezető árkok és a falu szélén levő tavak esetében. Lakossági vélemények alapján zavaró a mobil telefontársaságok átjátszó tornyainak sugárzása. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása alapján a község szennyeződésre kevésbé érzékeny terület. A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér területegysége érinti a közigazgatási területét, amely egyben Natura 2000 terület is. Helyi védettségű természeti érték nincs a településen. Magas számú (24) külterületi lakott hely van. Elhagyott, leromló területek közé tartoznak a bányagödrök, a Bökény istálló területe, a régi major és a vasútállomás környéke. Lakásállománya idős, a lakások 32%-a 1919. előtt épült és 23,7%-a 1920-44. között, az új építésű lakások aránya 1,3%. Komfortfokozatát tekintve a magas átlagéletkor meghatározó: a lakások 35,3%-a komfort nélküli, komfortos vagy összkomfortos 50,2%. Helyi védett építészeti érték nincs, országos jelentőségű a román ortodox templom. A kérdőíves felmérés alapján azonban több értékesnek tartott épület is található Magyarcsanádon: a katolikus,

146

Terra Studio Kft.


román, szerb, református templomok, XIX. századi parasztház, Hősök háza, kunkereszt, régi építésű parasztházak, Bekai nagydomb, Művelődési ház homloktere. Műszaki infrastruktúrája átlagos kiépítettségű, gondot okoz a nagy számú külterületi lakott hely ellátása. Vezetékes vízellátása és elektromos energiával való ellátottsága megoldott. Gázhálózattal való lefedettsége és a bekötött lakások aránya 70%. Ár- és belvíz veszélyeztetettség tekintetében közepesen veszélyes kategóriába sorolható. Vízelvezető rendszere 50%-ban nyílt csapadékcsatorna, melynek állapota megfelelő. Mélyebben fekvő területeit rendszeresen elönti a belvíz. A kiépítette utak aránya 57,2%, járdákkal való lefedettsége 100%. Érintett az ivóvízminőség javító program által: ivóvize magas arzén és ammóniumtartalmú. A megfelelő minőségi paraméterekkel bíró ellátást 2009-ig kell megoldani, várhatóan az apátfalvi rendszer keretén belül. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. Magyarcsanád szennyvízkezelése jelenleg nincs megoldva, szennyvizeinek túlnyomó többsége elszikkad, szennyezve ezzel a talajt és a vizeket. A folyékony települési hulladék kezelése 2010-ig megoldódik: a makói szennyvíz agglomeráció keretében a csatornahálózat kiépül. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Magyarcsanádot a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.




3.4.1. Területhasznosítás racionalizálása Művelési ág racionalizálása • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a felmérés, javaslatok kidolgozása során. A javaslatok érvényesítése a településrendezési tervekben, forrás elkülönítés, pályázás.

147

Terra Studio Kft.


Erdősültség növelése • A települési önkormányzat feladata: források elkülönítése, pályázás és megvalósítás. Belterületi zöldfelületek növelése • A települési önkormányzat feladata a fejlesztési tervek kidolgoztatása, források elkülönítése, pályázás és megvalósítás.







4.12. MAKÓ Makó a térség intézményi, gazdasági, kulturális központja. 25 534 fős település, a megye negyedik legnépesebb városa. Népessége 1970-80. között mérsékelten, majd a rákövetkező évtizedben jelentősen és 1990-2001. között ehhez viszonyítva ismét mérséklődő ütemben fogyott. A fogyás oka elsődlegesen a negatív természetes szaporodás, a vándorlási egyenlege az utóbbi évtizedben ismét pozitívvá vált. A 14 éves és fiatalabb népesség és az idős korosztály alacsony arányából következően az eltartottsági ráta értéke kedvező, azonban az öregedési index elöregedő népességre utal. Az egészségügyi ellátás teljes körűen biztosított, a térségben itt működik kórház is. A

város

belterülete

a

település

közigazgatási

területének

8,4%-át

foglalja

el.

Területhasználatát a szántóföldi művelési ág határozza meg, azonban a térségben egyedülállóan magas a szőlő (12,2%) és magas a rét, legelő művelési ágak részaránya is. Erdősültsége mindössze 1,7%. Belterületi zöldfelület aránya 6,2%, fasorral kísért a belterületi

148

Terra Studio Kft.


utak 98%-a, a külterületi utak esetében ez azonban csak 25%. Számos helyi védettséget élvező növényegyede van. A jövőbeni területhasználatot korlátozza a 120 kV-os elektromos hálózat és a nagynyomású románt tranzit gázvezeték tervezett nyomvonalán és védőterületén érvénybe lépő szabályozás. Turisztikai hasznosítású hévízkútjai mellett további hasznosítási lehetőségekre nyújt lehetőséget a termálvíz készlet. Jelentősebb mezőgazdasági termelő és ipari vállalkozások működnek a településen, kibocsátásuk – a hasonló nagyságrendű településekhez viszonyítva – nem jelentős. A nagyobb

vállalkozások

mezőgazdasági

termékfeldolgozás,

textilipar,

fémfeldolgozás,

bútorgyártás és gumiipar területén működnek. Jelentős környezetterhelést okoz a 43-as úton és a rávezető utakon áthaladó tranzitforgalom. A keletkező forgalmi zaj határértéket meghaladó, a közlekedés szennyezi a levegőt és a talajt. A kérdőívek alapján ilyen jellegű probléma jelentkezett a következő útvonalak mentén: Aradi utca, Csáki utca, Deák F. u., Erdélyi Püspök u., Honvéd utca, Hosszú u., Jókai u., Justh Gyula u., Kálvária utca, Kálvin utca, Kelemen László u., Királyhegyesi utca, Kossuth u., Murányi utca, Pozsonyi u., Szegedi utca, Szép utca, Töltés utca, Tulipán utca, Uri u., Vásárhelyi utca, Vaskapu utca, Wekerle utca. A balesetveszély és a zajterhelés csökkenése érdekében a 43-as útvonalon forgalomtechnikai intézkedések történtek, a 43-as út Szeged-Makó szakaszának kivitelezése 2006-ban megkezdődik. Levegőszennyezettség tekintetében alacsony kibocsátási értékek jellemzik, az évek során a telep és pontforrások száma is csökkent. Növekedett a CO kibocsátás, legmagasabb NOx kibocsátás, amely az elmúlt években csökkent, azonban továbbra is a legjelentősebb. Magas, de csökkenő tendenciát mutat a SO2 kibocsátás. Egyre fokozódik a szántóföldi deflációból származó porterhelés. A lakossági eredetű levegőszennyezés nem meghatározó: fával vagy szénnel a lakásállomány 7%-át fűtik. A Maros vízminőségi problémáit elsősorban a román oldalról érkező szennyezések határozzák meg. A magyarországi szakaszon a vízminőség általában javul, a makói szabadstrandnál

többnyire

megfelel

a

fürdőzési

követelményeknek.

Helyi

eredetű

szennyezések (hulladék, szennyvíz) is előfordulnak a folyóvízben, a Mátyás tó és a csorgók szennyezettsége egyértelműen helyi eredetű. Nem közlekedési eredetű zajterhelés alkalmanként a szórakozóhelyek, kocsmák környékén jellemző. Makó közigazgatási területe a települések szennyeződésérzékenységi besorolása alapján fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. Érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér és Dáli Szikesek TT területegysége, melyek egyben Natura 2000 hálózat elemei. Helyi védett természeti értéke a Megyeház u. 16. előtt álló Juhász Gyula emlékfa, melyet 1810. körül ültettek. Az értékes, védett természeti területek ismerete meglehetősen csekély. Külterületi lakott hely nincs. Elhagyott romló területként jelölték meg a kérdőívekben a konzervgyár területét, a régi TSz telepet és a téglagyárat, elhagyott tanyák találhatók a Királyhegyesi, Csanádpalotai, Földeáki út mentén, Rákosi út mentén és Makó-Apátfalva között. Lakásállományának legnagyobb része (26,9%) 1919. előtt épült, magas (25,9%) az 149

Terra Studio Kft.


1970-79. között épült lakások részaránya is. Viszonylag sok (3%) az új építésű lakás. A lakások komfortfokozata kedvező: összkomfortos vagy komfortos a lakások 71,4%-a és mindössze 14,3% komfort nélküli. Számos országos és helyi jelentőségű műemlék található a városban. Ezek ismerete változó, a természeti értékeknél azonban jobb. Műszaki infrastruktúrájának kiépültsége a térség településeihez viszonyítva jó. Vezetékes vízellátása és elektromos energiával való ellátása megoldott. Gázhálózattal a település 85,2%-a lefedett. Útjainak 90%-a szilárd burkolatú, járdákkal való lefedettsége 75%-os. Ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen veszélyes kategóriába tartozik, vízelvezető rendszere 96%-ban nyílt árok, állapota belterületen megfelelő, külterületen jó. A város mélyebben fekvő területeit rendszeresen elönti a belvíz. A vezetékes ivóvíz ellátásban problémát okoz a vízmérő nélküli ingatlanok magas száma és a rendszer elöregedése. Az ivóvíz minősége nem felel meg az új minőségi paramétereknek: Makó-Rákos településrész vize magas (>1000µ/l) bórtartalmú, a megfelelő minőségű vizet 2006-ig biztosítani kell. Ez a Királyhegyes központú rendszer keretében valósulhat meg. Makón az ivóvíz magas arzén és ammóniumtartalmú. Az ivóvízminőség javító programhoz készült javaslat alapján a makói rendszer központja lesz, a program végrehajtásának határideje Makó esetében 2009. A település szennyvízkezelése részben megoldott: a csatornahálózat részleges kiépülésével a lakások 22,5%-a kapcsolódott a hálózatra. Ez az arány a lehetőségekhez mérten indokolatlanul alacsony, amely a környezetterhelés mellett szállítási és kezelési problémákat is okoz; a szennyvízcsatornában pangó szennyvíz alkalmanként jelentős bűzhatással jár. A szennyvizek túlnyomó többsége jelenleg is elszikkad, szennyezve a talajt és a vizeket. Nincs megoldva az állattartó telepek és a keletkező speciális szennyvizek elhelyezése sem. A szippantott szennyvizet és a hálózat szennyvizét a makói szennyvíztisztító telep fogadja. Jelenleg 6000

m3

/nap kapacitású, az előírásoknak megfelel. A 2010-ig megvalósuló

fejlesztésekhez szükséges bővítés tervei már elkészültek. Problémát okoz a megépült hálózat magas átlagéletkora: az elöregedett rendszer átlagosan 20 éves. A 35 évesnél idősebb szakaszok csak rekonstrukciót követően üzemeltethetők biztonságosan. A tisztított szennyvíz befogadója a Maros. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Makót a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szennyvíziszap hasznosítása • A települési önkormányzat feladata a program megvalósításának ösztönzése és támogatása.

150

Terra Studio Kft.


Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.









151

Terra Studio Kft.


4.13. MAROSLELE Maroslele 2 275 lakosú község. Népességének csökkenése – a térségben és országos szinten is – kedvezőnek tekinthető: 1980-1989. között is mérsékelt ütemű volt, majd 19902001. között megállt a csökkenés, amely elsősorban a pozitív vándorlási mérlegnek köszönhető, a természetes szaporodás értéke ugyanis negatív volt. Az öregedési index értéke a térségi átlagnál kedvezőbb, amely a 14 éves és fiatalabb korosztály magas arányának köszönhető. Az aktív népesség alacsony aránya miatt az eltartottsági ráta azonban kedvezőtlenebb a térségre jellemzőnél. A község alapfokú egészségügyi ellátása biztosított, rendelőintézet is működik a településen. Társadalmi-gazdasági kapcsolatai Hódmezővásárhelyhez kötik. A település belterülete a közigazgatási terület 4,3%-a. Területhasználata jellemzően szántó, erdősültsége minimális (0,4%). A belterületi zöldfelület arány alacsony (3%), bel- és külterületen is alacsony (50 és 10%) a fasorral kísért utak aránya. A jövőbeni területhasználatot korlátozó tényező a 120 kV-os főelosztó hálózat fejlesztésének és a nagynyomású román tranzit gázvezeték tervezett nyomvonalán és védőterületén érvénybe lépő szabályozás. A településen jelentős környezetszennyező vállalkozás nincs. Vállalkozásai mezőgazdasági profilúak, közülük legnagyobb a Lele Gold fokhagyma feldolgozó üzem. Jelentős forgalmat lebonyolító tranzit útvonal nem halad át a településen. Levegőszennyezés

tekintetében

a

szántóföldi

szélerózióból

származó

porterhelés

meghatározó. Lakásállományának fűtéséhez csupán 5%-ban használnak fát vagy szenet. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása szerint szennyeződésre fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér területegysége érinti a község közigazgatási területét, amely egyben Natura 2000 terület is. Marosleléhez összesen 5 külterületi lakott hely tarozik. Lakásállománya kevésbé elöregedett, a lakások többsége 1970-79 között épült, az új lakások aránya 2,2%. Komfortfokozata is ennek megfelelő: összkomfortos vagy komfortos a lakások 57,9%-a, komfort nélküli 19,6%. Védett építészeti emlék a községben jelenleg nincs. Műszaki infrastruktúrával való ellátottsága az átlagosnál kissé jobb: megoldott a vezetékes vízellátás, az elektromos energiával is ellátott. A gázvezetékkel való lefedettsége teljes, a bekötött lakások aránya 90%. Ár- és belvíz veszélyeztetettség szempontjából enyhén veszélyeztetett kategóriába tartozik. Vízelvezető rendszerének 90%-a nyílt árok, állapota megfelelő. Útjainak 95,1%-a kiépített, járdákkal 100%-ban lefedett. Vasúti kapcsolata nincs. Vízminősége a módosult előírásoknak nem felel meg magas arzén és ammóniumtartalma miatt. Az érvényes minőségi követelményeknek megfelelő minőségű ivóvizet 2009-ig kell biztosítani, amely a javaslatok szerint a makói rendszer keretén belül történik meg. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. A település szennyvízkezelése teljes egészében megoldatlan, a szennyvizek túlnyomó többsége elszikkad, ezzel veszélyeztetve a talajt és a vizeket. Folyékony hulladékkezelése 152

Terra Studio Kft.


2010-ig megoldódik: a makói szennyvíz agglomeráció keretén belül szennyvízcsatorna hálózata kiépül. Maroslele község rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között maroslelei lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Maroslelét a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.







153

Terra Studio Kft.






4.14. NAGYÉR Nagyér lakóinak száma 647 fő. Népességszáma az utóbbi három évtizedben folyamatosan csökkent. 1980-89. között a megelőző évtizedhez viszonyítva mérséklődött, majd 1990-2001. között ismét felgyorsult. Ennek oka elsődlegesen az egyre fokozódó negatív vándorlási mérleg, a természetes szaporodás értéke ugyanis pozitív volt. A Makói kistérségben az egyik legmagasabb a 14 éves és fiatalabb korosztály aránya. Az öregedési index értéke – ennek és az átlagos arányú idős népességnek köszönhetően – kedvező, az eltartottsági ráta az alacsony aktív népesség arányából fakadóan magasabb a térségi átlagnál. Nagyéren az alapfokú egészségügyi ellátás biztosított. Társadalmi-gazdasági kapcsolatai Mezőhegyes, Tótkomlós irányultságúak. Munkanélküliségi rátája igen magas: 20% feletti. A település közigazgatási területének 5,1%-át foglalja el a belterület. A térséghez viszonyítva magas a rét, legelő (8,1%) és az erdők (7,5%) területhasznosítás aránya. A belterületi zöldfelület aránya alacsony (3,1%), azonban kedvező a fasorral kísért belterületi utak aránya: 70% (külterületi útjai mellett nincs fasor telepítve). A településen két nagyobb, de környezetterhelés szempontjából nem jelentős vállalkozás működik: egy savanyító üzem és egy fatelep. Jelentős forgalmi terhelést okozó tranzitútvonal nem halad át rajta, legforgalmasabb a Tótkomlós-Nagylak útvonal. Levegőszennyezés tekintetében a szántóföldi deflációból származó porterhelés mellett a fűtési szezonban a fa/szén tüzelőanyagok használatából fakadó szennyezés jelentős. Ez a település lakásállományának 32%-át érinti. A területek szennyeződésre való érzékenységi besorolása alapján a település kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi terület, szennyeződésekre fokozottan érzékeny. Nagyér területét érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták területegysége, amely a Natura 2000 területek része. Helyi védelmet élvező természeti érték nincs. A település közigazgatási területén 2 külterületi lakott hely található. Lakásállománya jellemzően elöregedett, legnagyobb része (55,1%) 1919. előtt épült és 22,8%-a 1920-44. között. A térséghez viszonyítva azonban magas az új építésű lakások aránya is: 3%. Az idős épületállományból fakadóan viszonylag magas (30%) a komfort nélküli lakások aránya,

154

Terra Studio Kft.


összkomfortos vagy komfortos 45,4%. A községben védelem alatt álló építészeti emlék nincs. Műszaki infrastruktúrával való ellátottsága átlagos. A vezetékes ivóvíz és az elektromos energia hálózat kiépült, gázhálózattal való lefedettsége és a bekapcsolt lakások aránya 68%. Belvíz elvezető rendszere nyílt árkokból áll, melyek állapota megfelelő. Belterületi útjainak 62,5%-a kiépített, a járdákkal való lefedettsége 100%-os. Ivóvize magas (>0,5mg/l) ammónium és bórtartalmú (>1000µg/l), az előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet 2006-ig biztosítani kell. Az ivóvízminőség javító programhoz készült javaslat alapján a település a nagyéri rendszer központja. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. Nagyér szennyvízkezelése nincs megoldva: a szennyvizeket a talajt és vizeket szennyezve elszikkasztják. Jelenleg nem tagja egyetlen szennyvíz agglomerációnak sem, célszerű megoldás a csanádpalotai rendszer bővítésével ahhoz az agglomerációhoz csatlakozni. Nagyér rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A településen alsó tagozatos általános iskola működik, a térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között nagyéri lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Nagyért a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kerékpárút-hálózat fejlesztése • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a tervezés és megvalósítás során, források elkülönítése, pályázás. Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése • A települési önkormányzat feladata erre a célra források elkülönítése, feladatok összehangolása, pályázás, megvalósítás.




155

Terra Studio Kft.









4.15. NAGYLAK Nagylak lakóinak száma 650 fő. Az utóbbi évtizedekben népessége jelentősen csökkent, a folyamat 1980-89. között az előző évtizedhez viszonyítva mérséklődött, majd 1990-2001. között ismét fokozódott. Ebben a negatív természetes szaporodás és az elvándorlások egyaránt szerepet játszottak. A 14 éves és fiatalabb korosztály a térségi átlag alatti részarányban képviselt, az aktív népesség aránya kedvezőbb, az idős népesség is magas százalékban van jelen. Ennek megfelelően lakossága fokozottan elöregedő, még kedvezőnek mondható eltartottsági rátával. Az alapfokú egészségügyi ellátás nincs biztosítva, azonban a mikrotérségi központ irányában kedvezőek a tömegközlekedési kapcsolatok. A település közigazgatási területéhez viszonyítva rendkívül magas a belterület aránya (33,9%). Belterületi útjainak 60%-át kísérik fasorok, a külterületen ez 0%! %T Területhasználatot korlátozó tényező a nagynyomású román tranzit gázvezeték tervezett bővítése, amely érinti a települést.

156

Terra Studio Kft.


Jelentős környezetszennyező ipar a településen nem működik, a jövőbeni ipari fejlesztésekre kijelölt területe a Nagylaki Ipari Park. Környezetszennyezés szempontjából jelentős a 43-as úton zajló forgalomból származó levegő és talajszennyezés, zaj- és rezgésterhelés. Forgalmi eredetű zajterhelésről tájékoztattak a kérdőívek a Rózsa sor esetében is. Időszakosan jelentkezik a fa és szénfűtésből származó levegőszennyezés, melyben a lakásállomány 32%-a érintett. A Maros vízminőségét Román oldalon történő szennyezések határozzák meg. A települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján szennyeződésre kevésbé érzékeny kategóriába sorolt. A település alatt a talajvíz állása igen magas, mélysége gyakran az 1 m-t sem éri el. Területén működő hévízkút található. Határmenti területein nagyobb szikes talajfoltok vannak. Közigazgatási területét érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Marosártér területegysége, amely egyben a Natura 2000 területek közé tartozik. Nagylak területén összesen 24 külterületi lakott hely található. Lakásállományának legnagyobb része: 37,6%-a 1920-44. között épült, az új lakások aránya viszonylag magas: 2,4%. A lakások komfortfokozata valamivel átlag alatti: összkomfortos vagy komfortos 56,6%, komfort nélküli azonban mindössze 18%. Nagylakon védett építészeti emlék nincs, a kérdőíves felmérés alapján értékesnek tartott épület a Művelődési ház, és Önkormányzati hivatal. A műszaki infrastruktúra részben kiépült, gondot okoz a nagy számú külterületi lakott hely ellátása. A vezetékes vízellátás és az elektromos energiával való ellátás megoldott, gázhálózattal való lefedettsége 68%-os melynek megfelel a bekötött lakások aránya is. Ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján enyhén veszélyeztetett kategóriába sorolt, belvízelvezető rendszere megfelelő állapotú. Belterületi útjainak 80%-a kiépített, járdákkal való lefedettsége 70%-os. Ivóvize magas bór tartalma miatt az előírásoknak nem felel meg, minőségi paramétereknek megfelelő ivóvizet 2006-ig biztosítani kell. Ez az apátfalvi rendszer keretében oldható meg. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. A szennyvízkezelés Nagylakon nincs megoldva, a szennyvizek túlnyomó többsége a talajt és a vizeket szennyezve elszikkad. Megoldást jelent a határállomás tisztítójához való csatlakozás. Megoldatlan az állattartó telepeken keletkező hígtrágya elhelyezése is. Nagylak rendelkezik települési környezetvédelmi programmal. A térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között 3 db nagylaki lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Nagylakot a következők érintik:

157

Terra Studio Kft.


3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.

3.3.2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése • A települési önkormányzat feladata a közlekedésbiztonságot fokozó javaslatok kidolgoztatása, együttműködés a tervezés során, forrás elkülönítés, pályázás és megvalósítás. Kerékpárút-hálózat fejlesztése • A települési önkormányzat feladatai: együttműködés a tervezés és megvalósítás során, források elkülönítése, pályázás.








3.5.1. Megelőzés Környezeti minőségbiztosítási rendszer bevezetése • A települési önkormányzat feladata a jörnyezeti minőségirányítási rendszer bevezetése és gazdasági folyamatok tudatos irányítása.

158

Terra Studio Kft.


Környezetbarát technológiák alkalmazásának támogatása A települési önkormányzat feladata a jogszabályalkotás.


4.16. ÓFÖLDEÁK Óföldeák népessége 541 fő. Lakóinak száma az elmúlt évtizedek folyamán mérséklődő ütemben fogyott, melynek elsődleges oka a negatív természetes szaporodás. A vándorlási különbözet ugyanis az elmúlt két évtized folyamán fokozódó mértékben pozitív volt. Korstruktúrája kedvezőtlen: a térségben itt a legalacsonyabb a 14 évesnél fiatalabb népesség aránya, szintén alacsony az aktív korosztály aránya és rendkívül magas (31,7%) az idős korosztály részesedése. A népesség rendkívüli mértékben elöregedő, az öregedési index értéke a térségben a legmagasabb: 296,2% és az eltartottsági ráta is igen kedvezőtlen: 73,7%. Óföldeákon

nincs

alapfokú

ellátás

és

gyógyszertár

sem

működik,

azonban

a

tömegközlekedési kapcsolatok a mikrotérségi központ felé megfelelőek. Társadalmigazdasági kapcsolatai Hódmezővásárhelyhez kötik. A település közigazgatási területének mindössze 1,9%-át foglalja el a belterület. A belterületi zöldfelületi arány a térségen belül kedvező: 14,7%. A területhasználatot korlátozza a települést

érintő

400kV-os

nagyfeszültségű

elektromos

hálózat

nyomvonalán

és

védőterületén érvényben lévő szabályozás. Környezetet terhelő vállalkozás nem működik a településen, időszakosan terhelést okoz a fa, olaj és szénfűtés okozta kibocsátás, amely a lakásállomány 25%-át érinti. Szintén időszakos terhelés a szántóföldi szélerózióból származó porterhelés. A települések szennyeződésérzékenységi besorolása szerint szennyeződésre kevésbé érzékeny terület. Országos jelentőségű védett terület nem található Óföldeákon és helyi védett természeti érték sincs. A község közigazgatási területén 12 külterületi lakott hely található. Lakásállományának többsége (34,9%) 1945-1959. között épült, az új lakások aránya 2,1%. Komfortfokozatát tekintve átlagos: az összkomfortos és komfortos lakások aránya 63%, komfort nélküli 16,1%. Országos jelentőségű védett műemléke az 1400 körül épült gótikus erődtemplom. Helyi védett építészeti emlék nincs a településen. A műszaki infrastruktúra kiépített: Vezetékes vízzel és elektromos energiával teljes körűen ellátott, gázhálózattal való lefedettsége és a bekötött lakások aránya is közel 100%. Belterületi utak és járdák kiépítettsége majd 100%. Vasúti kapcsolata nincs. Ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján enyhén veszélyeztetett kategóriába sorolt. Belvízelvezető rendszere belterületen megfelelő, külterületen rossz állapotú. Az ivóvíz magas arzén- és ammóniumtartalmú, ezért érintett az ivóvízminőség javító programban. Az előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet 2006-ig biztosítani kell, ennek 159

Terra Studio Kft.


megoldása a makói rendszer keretében történhet. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. A település szennyvízkezelése nincs megoldva, az elszikkasztott szennyvizek a talajt és a vizeket szennyezik. A megoldást a szociális otthon biológiai fokozatú tisztítójához való csatlakozás jelentheti. A településen általános iskola nem működik, a térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között óföldeáki lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Óföldeákot a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.






3.4.3. Értékvédelem kiterjesztése Élőhelyek védelme • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés és megvalósítás során. Ökológiai hálózat kialakítása • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés és megvalósítás során.

160

Terra Studio Kft.


Értékkataszter készítése • A települési önkormányzat feladata az értékkataszter elkészíttetése.





4.17. PITVAROS 1601 fő lakosú település. Népessége az elmúlt évtizedekben mérséklődő ütemben csökkent, melyben elsősorban a negatív természetes szaporodás játszott szerepet, a vándorlási különbözet az elmúlt évtizedben ugyanis – kis mértékben ugyan, de – pozitívvá vált. A 14 évesnél fiatalabb népesség aránya a térségi átlagnál magasabb, ahogy az idős népességé is. Az öregedési index értéke ezért a térségi értéknél kedvezőtlenebb és az aktív korosztály is alacsonyabb arányban van jelen a térségi átlagnál. Ennek megfelelően az eltartottsági ráta értéke is kedvezőtlen. Pitvaroson az alapfokú egészségügyi ellátás megoldott, és rendelőintézet is működik. Társadalmi-gazdasági kapcsolatai Mezőhegyes-Tótkomlós irányultságúak. A település közigazgatási területéből a belterület részesedése viszonylag magas: 14,5%. A belterületi zöldfelület arány térségi viszonylatban kedvezőnek tekinthető (10,5%), szintén kedvező a fasorral kísért belterületi utak aránya (95%). Külterületen jellemzően magas a szántú művelési ágba tartozó területek aránya, a térséghez viszonyítva azonban magas a rét művelési ág részaránya is. Erdők mindössze a külterület 1,3%-át borítják, és a külterületi utaknak is mindössze 10%-a mellett találhatók fasorok. Területén gyógy- és ásványvíz kút működik, valamit hozzá tartozik a térség legnagyobb állóvize, a horgásztóként is funkcionáló víztározó. Jelentős környezetterhelő vállalkozás nem működik a településen és átmenő forgalomból származó fokozott terhelés sem jellemző. Legforgalmasabb a településen áthaladó Tótkomlós-Nagylak útvonal. Levegőszennyezés tekintetében elsődleges szennyezőforrás a fával és szénnel történő fűtésből származó, szezonálisan jelentkező terhelés. Ez a lakások 33%-át érinti. További jelentős szennyezés a szántóföldi deflációból származó porterhelés. Pitvaros közigazgatási területe kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület és szennyeződésre kevésbé érzékeny terület. A település területét érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták területegysége, amely egyben Natura 2000 terület is.

161

Terra Studio Kft.


A község területén 2 külterületi lakott hely található. Lakásállománya jelentős mértékben elöregedett: a lakások 46,5%-a 1919. előtt épült és az ezt követő legmagasabb részarányt az 1920-44. között épült lakások képviselik 28,4%-kal. Az új építésű lakások aránya alacsony,

mindössze

1,6%.

Az

idős

lakásállományt

figyelembe

véve

a

lakások

komfortfokozata nem tekinthető szélsőségesen kedvezőtlennek: összkomfortos és komfortos a lakások 70,1%-a, komfort nélküli 20,6%. Pitvaroson az országos jelentőségű védett szlovák tájház mellett számos helyi jelentőségű védett épület is van. A műszaki infrastruktúra kiépültsége átlagos: a településen a vezetékes ivóvíz ellátás és az elektromos energia ellátás megoldott, gázhálózattal 73%-ban lefedett, melynek megfelelő a gázhálózatba bekötött lakások aránya is. Mind a bel-, mind a külterületi vízelvezető rendszere rossz állapotú. Belterületi útjainak 87,1%-a kiépített, járdákkal 100%-ban lefedett. Érintett

az

ivóvízminőség

javító

program

által,

ivóvize

ugyanis

magas

bór

és

ammóniatartalmú. A megfelelő minőségű ivóvizet 2006-ig biztosítani kell, ez megoldható a nagyéri rendszer keretén belül. További fejlesztési szükséglet az elöregedett ivóvízhálózat ütemezett rekonstrukciója. Pitvaros szennyvízkezelése sem megoldott: a települési szennyvizek túlnyomó többsége elszikkad. Megoldást jelenthet a csanádpalotai rendszerhez való csatlakozás, melynek megvalósulását jogszabály garantálja. A térség iskoláiból beérkezett kérdőívek között pitvarosi lakóhellyel rendelkező tanuló által kitöltött adatlap nem szerepelt. A programban meghatározott intézkedések és tevékenységek közül Pitvarost a következők érintik: 3.3.1. Biztonságos hulladékkezelés, kárelhárítás Szennyvízkezelés megoldása • A települési önkormányzatok feladata a tervezésben (szennyvízelvezető rendszerek, talajvízfigyelő hálózat) való részvétel, adatszolgáltatás, egyeztetés, a megvalósításhoz források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Felhagyott hulladéklerakók, elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása • A települési önkormányzat feladata a térségi program készítése során adatszolgáltatás, együttműködés. A program alapján végrehajtandó rekultivációs feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás. Állati hulladék begyűjtési rendszerének kialakítása • A települési önkormányzat feladata: együttműködés kezdeményezése, feltételeinek kidolgozása; jogszabályok kidolgozása, a szükséges forrás biztosítása, pályázás, fejlesztések megvalósítása. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése • A települési önkormányzat feladata együttműködési megállapodások kidolgozása, források elkülönítése, pályázás, megvalósítás.


162

Terra Studio Kft.





3.4.2. Vízgazdálkodás fejlesztése Felszíni vizek minőségének javítása • A települési önkormányzatok feladata a megvalósításban való együttműködés. Ivóvízbázisok minőségének megőrzése • A települési önkormányzat feladata a területhasználatot érintő elemek megjelenítése a települési rendezési tervekben, a szabályok érvényre juttatása. Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása • A települési önkormányzat feladata: Együttműködés a tervezés során, a megvalósításra források elkülönítése, pályázás. Hévizek hasznosítása • A települési önkormányzat feladata a megvalósítás lehetőségeinek feltárására programok kidolgoztatása. Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése • A települési önkormányzat feladatai: Együttműködés a tervezés során, a feladatokra források elkülönítése, pályázás, megvalósítás, fenntartás. A rendszer elemeinek megjelenítése a rendezési tervekben, módosítási tilalom, szankciók hozzárendelése a fenntartás érdekében.






163

Terra Studio Kft.


MELLÉKLETEK A TELEPÜLÉSEKNEK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV A TELEPÜLÉS NEVE: ............................................................... KAPCSOLATTARTÓ SZEMÉLY NEVE ÉS ELÉRHETŐSÉGE: .............................................. .................................................................................................................................................... Lakosság, lakásállomány Lakónépesség: ........ fő Összes lakás száma: ..... db Külterületi lakott helyek száma (pl. tanyák): ..... db Úthálózat A települési utak hossza: ...... méter Szilárd burkolattal ellátott utak hossza: .... méter Járdák hossza, elhelyezkedése (pl. csak településközpont, vagy lefedettség %-ban) : ....... méter, ... % Vezetékes ivóvíz szolgáltatás Vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások száma: ... db Vízvezetékek építésének ideje: ....... év A vízvezeték-hálózat tulajdonosa: .................................................... A vezetékes ivóvíz-szolgáltató szervezet (a szolgáltató neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége): ............................................................................................................................ .................................................................................................................................................... Vezetékes gázszolgáltatás Vezetékes gázszolgáltatásba bekötött lakások száma: ... db A település lefedettsége: ...% Gázvezetékek építésének ideje: ....... év A gázvezeték-hálózat tulajdonosa: .................................................... A vezetékes gáz szolgáltató szervezete (a szolgáltató neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége): ............................................................................................................................ .................................................................................................................................................... Villamosenergia-ellátás A hálózatba bekötött lakások száma A villamos energia szolgáltató szervezete (a szolgáltató neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége): ............................................................................................................................ .................................................................................................................................................... Fűtési energiaellátás A különböző fűtési módok jellemzően milyen becsült százalékban vannak jelen a településen? Gáz: .... %

164

Terra Studio Kft.


Elektromos energia: .... % Fa: ... % Olaj: .... % Szén: .... % Távfűtés: .... % Egyéb: .....................................% ......................................% ..................................% Szennyvízkezelés, csatornázás Csatornahálózatba bekötött lakások száma: ... db A település lefedettsége: ... % A csatorna építésének ideje: ....... év A csatornahálózat tulajdonosa: .................................................... A csatornahálózat üzemeltetéséért felelős szervezet: .................................................... A csatornahálózaton kívül eső területeken a szennyvíz gyűjtésének módja (pl. „szippantós kocsi”): .................................................... A szennyvíz gyűjtésében közreműködő szolgáltató (a szolgáltató neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége): ....................................................................................................................... .................................................................................................................................................... A szennyvíz gyűjtésében közreműködő szolgáltató tulajdonosa: .............................................. A szennyvíz kezelésében, tisztításában közreműködő szolgáltató (a szolgáltató neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége): ...................................................................................... .................................................................................................................................................... A szennyvíz kezelésében közreműködő szolgáltató tulajdonosa: ............................................. A szennyvíz kezelésének, tisztításának helye (a település neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége): ............................................................................................................................ .................................................................................................................................................... A telken belüli szikkasztással „kezelt”, kommunális szennyvíz becsült részaránya: ... % Közvetlenül, illegálisan a befogadó víztestbe kerülő kommunális szennyvíz becsült részaránya: ... % Melyek a legfontosabb ipari / mezőgazdasági szennyvízkibocsátók a településen? 1.................................................................................................................... Hulladékgazdálkodás A hulladék gyűjtésében közreműködő szolgáltató (a szolgáltató neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége): ............................................................................................................................ .................................................................................................................................................... A hulladék gyűjtésében közreműködő szolgáltató tulajdonosa: ................................................ Működik-e szelektív kommunális hulladékgyűjtési-kezelési program? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A mezőgazdasági / kerti hulladék ártalmatlanításának jellemző módja (pl. hulladéklerakón, égetés, %-os megoszlás, stb.): ................................................................................................. Létezik-e, vagy a közeljövőben tervezi-e a település közigazgatási területén bárminemű hulladék feldolgozására szakosodott vállalkozás működését? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A vállalkozás neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............................................... ..........................................................................................................................................

165

Terra Studio Kft.


A vállalkozás neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............................................... .......................................................................................................................................... Létezik-e az önkormányzat területén a kommunális hulladékok, mezőgazdasági / kerti hulladékok, veszélyes hulladékok gyűjtésére, átmeneti tárolására, válogatására, vagy egyéb célra kialakított hulladékudvar? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A hulladékudvarok száma: ... db A hulladékudvar tulajdonosa: ............................................. Az üzemeltető szervezet neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............................. .......................................................................................................................................... Létezik-e az önkormányzat területén az állati eredetű hulladékok gyűjtésére ártalmatlanítására kialakított létesítmény? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem

és

A létesítmény tulajdonosa: ............................................. Az üzemeltető szervezet neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............................. ........................................................................................................................................... Működik-e a település közigazgatási területén legális hulladéklerakó? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A lerakó tulajdonosa: ............................................. Az üzemeltető szervezet neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............................. .......................................................................................................................................... Ha nem működik a település területén hulladéklerakó, mely település lerakójára kerül a hulladék? A település neve: ............................................. Működik-e a település közigazgatási területén illegális hulladéklerakó? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem Az illegális lerakók száma: ... db Az illegális lerakók elhelyezkedése (pl. Marospart, makói útelágazás, Alsó-dűlő, stb.): 1......................................................................................................................................... Van-e a település közigazgatási területén nem megfelelően rekultivált, felhagyott hulladéklerakó? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A felhagyott lerakók száma: ... db A felhagyott lerakók elhelyezkedése (pl. Marospart, makói útelágazás, Alsó-dűlő, stb.): 1......................................................................................................................................... A felhagyott lerakó tulajdonosa, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............................ .......................................................................................................................................... 2......................................................................................................................................... A felhagyott lerakó tulajdonosa, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............................ .......................................................................................................................................... Létezik-e lomtalanítási program a településen? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A lomtalanítást végző szervezet neve kapcsolattartó neve és elérhetősége: .................. .......................................................................................................................................... 166

Terra Studio Kft.


Melyek a legfontosabb ipari / mezőgazdasági hulladéktermelők a településen? 1.................................................................................................................... Környezeti károk Van-e a település közigazgatási területén elhagyott szennyezés, szennyezett vagy sérült terület (pl. volt ipari / mezőgazdasági telephelyeken, felhagyott bányák, stb.)? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem Az elhagyott szennyezések száma: ... db A szennyezések jellege, elhelyezkedése (pl. felhagyott bánya, makói útelágazás, stb.): 1.................................................................................................................... Zöldfelületek, természet- és tájvédelem, műemlékvédelem A közigazgatási terület nagysága (a külterületi szabályozási terv alapján): ..... ha Erdő területfoglalása (a külterületi szabályozási terv alapján): ...... ha Rét területfoglalása (a külterületi szabályozási terv alapján): ...... ha Szőlő-gyümölcsös együttes területfoglalása (a külterületi szabályozási terv alapján): ...... ha Nádas, tó területfoglalása (a külterületi szabályozási terv alapján): ...... ha Teljes belterület nagysága (a belterületi szabályozási terv alapján): ...... ha A zöldterületek nagysága (a belterületi szabályozási terv alapján): ...... ha Az fasorral, útfásítással kiépített utak (becsült) részaránya az összes utakhoz viszonyítva: Belterületen: .... % Külterületen: .... % Vannak-e országos védettség alatt álló természeti területek vagy objektumok a településen? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A természeti értékek száma: .... db A természeti értékek megnevezése, tulajdonosa, kezelője és elhelyezkedése és jellege (pl. Görbe erdő, állami.-i tul., nemzeti park-i kezelés, Marospart, erdő, stb.): 1.................................................................................................................... Vannak-e helyi védettség alatt álló természeti területek vagy objektumok a településen? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A természeti értékek száma: .... db A természeti értékek megnevezése, tulajdonosa, kezelője és elhelyezkedése: (pl. Görbe erdő, önk.-i tul., önk.-i kezelés, Marospart, erdő, stb.): 1.................................................................................................................... Vannak-e országos védettség alatt álló műemlékek a településen? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A műemléki értékek száma: .... db A műemléki értékek megnevezése, tulajdonosa / kezelője és elhelyezkedése: (pl. Szent-István kápolna, egyházi tul., Kossuth utca 26., stb.): 1.................................................................................................................... Vannak-e helyi védettség alatt álló műemlékek a településen? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) Igen / Nem A műemléki értékek száma: .... db 167

Terra Studio Kft.


A műemléki értékek megnevezése, tulajdonosa, kezelője és elhelyezkedése: (pl. Szent-István kápolna, egyházi tul., Kossuth utca 26., stb.): 1.................................................................................................................... Csapadékvíz-elvezetés A nyílt csapadékvíz-elvezető rendszer (becsült) részaránya belterületen: ....% A csapadékvíz-elvezető rendszer állapota (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!): nagyon rossz – rossz – megfelelő – jó A külterületi csapadék- és belvíz-elvezető rendszer állapota (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!): nagyon rossz – rossz – megfelelő – jó A rendszer tulajdonosa: ............................................. Az üzemeltető / fenntartó szervezet neve, kapcsolattartó neve és elérhetősége: ............ Levegőtisztaság, zaj Melyek a településen működő legjelentősebb pontszerű levegőszennyezők? 1.................................................................................................................... Melyek a településen működő legnagyobb pontszerű zajkibocsátók? 1.................................................................................................................... Hogyan értékeli a közlekedési eredetű levegőszennyezés és zajterhelés mértékét a településen általában? (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!): jelentéktelen – elviselhető – magas – elviselhetetlen Ha nem „jelentéktelen”, melyek a közlekedés szempontjából a terhelésnek leginkább kitett településrészek (pl. Kossuth utca, településközpont, stb.)? 1....................................................................................................................

168

Terra Studio Kft.


AZ ISKOLÁKNAK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV A TELEPÜLÉS NEVE: ........................................................ 1. Megfelelőnek tartod-e a település tisztaságát? (A megfelelő választ húzd alá!) a település jellemzően szemetes a település sok helyen szemetes a település általában tiszta (de van néhány szemetes rész) a település jellemzően tiszta Ha úgy gondolod, hogy előfordul a szemetelés, jellemzően hol találkozol ilyennel (pl. főút mellékutcák, Kossuth utca, stb.)? 1.................................................................................................................... 2. Tudsz-e a település határában nem megengedett helyen nagyobb mennyiségben lerakott hulladékról? (A megfelelő választ húzd alá!) igen, nagyon sok ilyen van igen, előfordul igen, de csak kevés helyen láttam ilyet nem, nálunk nincs ilyen Ha láttál ilyet, hol (pl. a makói műút mellett; a településtől északra 2 km; stb.)? 1.................................................................................................................... 3. Szokott-e az utcákon, kertekben megálló esővíz komoly problémát okozni? (A megfelelő választ húzd alá!) igen, minden évben előfordul, néha többször is igen, két-háromévente rendszeresen előfordul néhány csapadékos évtől eltekintve nem fordul elő sosem fordul elő Ha előfordul, jellemzően hol találkoztál ilyennel (pl. északi településrész, Kossuth utca)? 1.................................................................................................................... 4. Előfordul-e, hogy a településen egy üzem, szórakozó- és vendéglátóhely zajongással zavarja a település lakosait? (A megfelelő választ húzd alá!) igen, jellemzően, minden nap előfordul viszonylag sok ilyen esetről tudok csak ritkán fordul elő sosem fordult még elő Ha előfordul, jellemzően milyen tevékenység a zavaró? 1.................................................................................................................... 5. Véleményed szerint a közlekedés milyen mértékben terheli a települést? (A megfelelő választ húzd alá!) néha szinte elviselhetetlenül a nagy forgalom sokszor előfordul, hogy a nagy forgalom zavarja a lakosságot néha fordul csak elő, hogy a közlekedés zavaró lenne a közlekedés jellemzően nem okoz problémát Ha a közlekedés zavaró nagyságú, jellemzően hol fordul elő (pl. Kossuth utca, főút, stb.)? 1.................................................................................................................... 6. Megfelelőnek ítéled-e a településen, illetve a település határában található folyók, patakok, csatornák és tavak vizének minőségét? (A megfelelő választ húzd alá!) a vizek jellemzően szennyezettek, zavarosak és rozsszagúak sokszor előfordul, hogy a vizek nem megfelelő minőségűek néhányszor előfordul, hogy a vizek nem megfelelő minőségűek általában jó minőségűek a településen és a település határában lévő vizek 169

Terra Studio Kft.


Ha a vizek minősége nem megfelelő, mely vizekről van szó, és szerinted mi az oka a rossz minőségnek? 7. Tudsz-e a település határában elhagyott bányáról, pusztuló tanyáról, elhagyott / szennyezett mezőgazdasági / ipari telephelyről? (A megfelelő választ húzd alá!) igen nagyon sok ilyen van több helyen is találkoztam már ilyennel csak néhány ilyenről tudok nálunk nincs ilyen Ha tudsz ilyen helyekről, melyek ezek és hol találhatók (pl. elhagyott bányagödör a makói műút mellett; régi TSZ telep a településtől északra 2 km; stb.)? 8. Vannak-e értékes fák, parkok természetes élőhelyek a településen belül, vagy a település határában? (A megfelelő választ húzd alá!) igen nagyon sok ilyen van viszonylag sok ilyet ismerek csak néhány értékes fa, park vagy természetes élőhely van a településen nálunk nincsenek ilyenek Ha tudsz ilyen helyekről, melyek ezek és hol találhatók (pl. szép erdő a Maros árterén; szép legelőrét a településtől északra 2 km; stb.)? 9. Vannak-e értékes, szép régi épületek a településen, vagy a település határában? (A megfelelő választ húzd alá!) igen nagyon sok ilyen van viszonylag sok ilyet ismerek csak néhány értékes épület van a településen nálunk nincsenek ilyenek Ha tudsz ilyen helyekről, melyek ezek és hol találhatók (pl. templom a Fő téren; stb.)? 10. Rakd sorrendbe az alábbi feladatokat az alapján, hogy Te melyiket tartod a legfontosabbnak lakóhelyeden! (1 = legfontosabb; 6 = legkevésbé fontos) Sorsz. Feladat ….. A természeti kincsek, az élővilág védelme ….. A műemléki, szép régi épületek, és a település képének védelme ….. A vizek tisztaságának védelme ….. A talaj tisztaságának védelme, termőképességének megőrzése ….. A táj védelme ….. A levegő tisztaságának védelme 11. Rakd sorrendbe az alábbi feladatokat az alapján, hogy Te melyiket tartod a legfontosabbnak lakóhelyeden! (1 = legfontosabb; 6 = legkevésbé fontos) Sorsz. Feladat ….. A hulladékok megfelelő gyűjtése, újrahasznosítása és a nem hasznosítható hulladékok megnyugtató elhelyezése ….. A meglévő környezeti károk mielőbbi felszámolása ….. A csatornázás, a szennyvizek megfelelő gyűjtése és kezelése, a csapadékvízelvezetés megnyugtató megoldása ….. Az energia-szükségletek környezetbarát módon való kielégítése ….. A közlekedés környezetbarát szervezése ….. A hagyományos táj- és a településkép újjáélesztése 12. Milyen más, olyan környezeti problémát, vagy tényezőt tudnál említeni, amely szerinted a kiemelkedően fontos lakóhelyeden?

170

Terra Studio Kft.


MAGAS ÉS KÖZEPES ALLERGÉN POLLENT KIBOCSÁTÓ NÖVÉNYEK114 Család Betulaceae

Poaceae

Asteraceae Urticaceae

114

Nemzetségnév

Faj

Magyar neve

Allergén hatás

Corylus

avellana

Közönséges mogyoró

közepes

Betula Alnus

pendula glutinosa

Közönséges nyír Enyves éger

magas közepes

Agropyron

repens

Közönséges tarackbúza

közepes

Agrostis

stolonifera

Fehér tippan

közepes

Alopecurus

pratensis

Réti ecsetpázsit

közepes

Bromus

sterilis

Meddő rozsnok

közepes

Festuca

pratensis

Réti csenkesz

közepes

Lolium Phleum

perenne pratense

Angolperje Mezei komócsin

magas magas

Poa

angustifolia

Egynyári perje

magas

Cynodon

dactylon

Csillagpázsit

magas

Secale

cereale

Rozs

magas

Dactylis Echinochloa

glomerata crus-galli

Csomós ebír Közönséges kakaslábfű

magas

Ambrosia

artemisifolia

Ürömlevelű parlagfű

Artemisia

vulgaris

Fekete üröm

magas

Parietaria

officinalis ssp. erecta

Falgyom

közepes

Forrás: www.pollinfo.ini.hu

171

közepes magas

Terra Studio Kft.


HELYI VÉDETTSÉGŰ MŰEMLÉKEK Település Csanádalberti Csanádpalota

Címe

Leírás

Árpád Park

Martinellei Jenő: Trombitát fúvó honvéd szobra I.-II. Világháborús Emlékmű

Szent István u. 42.

Tájház

Kálmány L. u. 8. Szent Istvánu. 46.

Volt szolgaházi épület Általános iskola

Kelemen tér 10.

Községháza

Kelemen tér 1.

Templom

Kelemen tér 2.

Plébánia Temető kápolna

Földeák – tervezet

Katolikus templom Református templom Száraz-éri híd Zárda u. 5.

Kiszombor

Móricz Zs. u. 4.

Általános iskola

Óbébai u. 6.

Általános iskola

Rákóczi F. u. 8. Nagyszentmiklósi u. 7.

115

Makó

115

Mező u. 64.

Malom, tüzép

Óbébai u. 61.

Malom

Szegedi u. 13.

Művelődési Ház

József A. u. 19.

Óvoda

Szent István tér

Római katolikus templom

Móricz Zs. u. 2.

Római katolikus plébánia

Temető

Rónay-kripta

Szegedi út

Vasútállomás

Temető

Zubán-kripta

Ady E. u. 7.

lakóház

Csatorna u. 3.

lakóház

Csatorna u. 5.

lakóház

Csatorna u. 11.

lakóház

Ladányi u. 6.

lakóház

Makói u. 9.

lakóház

Makói u. 11.

lakóház

Makói u. 15.

lakóház

Móricz Zs. u. 8.

lakóház

Óbébai u. 5.

lakóház

Óbébai u. 16.

lakóház

Óbébai u. 18.

lakóház

Szegedi u. 10.

lakóház

Zöldfa u. 8.

lakóház

Szegedi u.

Kossuth és Petőfi szobor

Szent István tér

Nep. Szent János szobor

Szent István tér

Szent István szobor

Apaffy u. 15.

Eklektikus lakóház

Apaffy u. 19.


Apaffy u. 8.


Justh Gy. u. 53/a

Koraeklektikus takarmánybolt, volt Emilia Malom

Justh Gy. u. 40.

Koraeklektikus raktár, volt Emilia Malom

Árpád u. 1. Lonovics sgt. 5.

Koraromantikus lakóház Neobarokk lakóház

Lonovics sgt. 7.

Neocopf lakóház

Lonovics sgt. 13.

Szecessziós lakóház

Lonovics sgt. 15.

Bauhause stílusú Tüdőszűrő

A műemléki környezetbe tartozó épületek itt nem szerepelnek. A műemléki környezet kijelölését jogszabály írja elő.

172

Terra Studio Kft.


Lonovics sgt.17.

Eklektikus Tüdőgondozó

Lonovics sgt. 19.

Neocopf lakóház

Lonovics sgt. 21.

Későeklektikus lakóház

Lonovics sgt. 23.

Neoromán lakóház

Lonovics sgt. 25.

Későeklektikus ipari műemlék raktárak

Lonovics sgt. 4. Lonovics sgt. 10.

Neoklasszicista lakóépület kapuja Eklektikus neoreneszánsz lakóház

Lononics sgt. 12.

Későszecessziós lakóház

Lonovics sgt. 24.

Neoreneszánsz épület – Vízmű irodája

Lonovics sgt. 26.

Neoreneszánsz - szecessziós lakóház

Lonovics sgt. 28.

Neocopf lakóépület

Lonovics sgt. 38. Batthyány u. 45.

Későeklektikus, neocopf lakóház-cukrászda Romantikus lakóház

Kálvária u. 25.


Kálvária u. 35.


Kálvária u. 53.


Kálvária u. 30. Kálvária u. 84.

Romantikus lakóház Klasszicista lakóház

Béke u. 1.

Neocopf lakóház

Béke u. 14.

Neodirektoire lakóház

Bolygó u. 6.

Neoreneszánsz lakóház

Csokonai u. 13.

Népi szecessziós lakóház

Csokonai u. 22. Deák Ferenc u. 10.

Népi szecessziós lakóház Későromantikus ipari épület, Skála raktár

Deák Ferenc u. 57.

Későeklektikus Idősek Otthona

Deák Ferenc u. 61.

Klasszicizáló ipari épület, szövőipari szövetkezet

Deák Ferenc u. 30.


Deák Ferenc u. 32.

Későromantikus lakóház

Úri u. 5. Úri u. 9.

Népi szecessziós lakóház Eklektikus lakóház

Úri u. 29.

Neobarokk lakóház

Úri u. 18.

Romantikus lakóház

Úri u. 20.


Úri u. 22. Úri u. 24.

Eklektikus lakóház Eklektikus lakóház

Úri u. 26.

Neocopf lakóház

Úri u. 32.

Koraeklektikus lakóház

Erdélyi püspök u. 2.


Eötvös u. 41.


Eötvös u. 20. Eötbös u. 24.

Eklektikus lakóház Neobarokk lakóház

Eötvös u. 38.


Erdei Ferenc tér 9.

Lakóház udvarbelső

Erdei Ferenc tér 2.

Neobarokk üzlet

Megyeház u. 33. Megyeház u. 2.

Neobarokk lakóház Eklektikus bíróság

Megyeház u. 12.


Megyeház u. 20.

Eklektikus lakóépület

Szent János tér 19.

kollégium, volt pénzintézet

Szent János tér 19/a

Késő népi szecessziós lakóépület

Szent János tér 24. Szent János tér 28.

Romantikus lakóház Eklektikus lakóház


Neocopf vaskapu és lakóház







Szent János tér 40. Gőzmalom u. 4/a

Klasszicista lakóház Eklektikus lakóház

Gőzmalom u. 4.

Neocopf lakóház

Hajnal u. 12.

Neoklasszicista lakóház, villa

Hajnal u. 22.

Neobarokk lakóház

Hold u. 20. Hollósy Kornélia u. 9.

Neobarokk lakóház Népi szecessziós lakóház, volt építészeti hivatal

173

Terra Studio Kft.


Hosszú u. 11.

Népi eklektikus lakóház

Hosszú u. 31.


Hosszú u. 34.


Hosszú utca – Gyóni Géza utca sarok

trafik

Iskola u. 15.


Iskola u. 16. Iskola u. 18.

Eklektikus lakóház Klasszicista lakóház

József Attila u. 5.








József Attila u. 36. Kálvin u. 11.

Eklektikus lakóház Lakóház

Királyhegyesi u. 28.

Imaház

Erdélyi püspök u. 37.

Lakóház

Kossuth u. 49.

Lakóház, kerítés, kapu

Kossuth u. 2. Kossuth u. 6.

Lakóház Eklektikus lakóház

Kossuth u. 8.


Kossuth u. 22.

Romantikus raktár

Návay Lajos tér 10.

Romantikus lakóház, volt Demke

Návay Lajos tér 12.

Eklektikus általános iskola

Állomás tér Állomás tér 1.

Későromantikus ipari épület, Volán raktár Neocopf lakóház

Állomás tér 7.


Lehel u. 1.


Lehel u. 3.


Lehel u. 15.

Nazarénus imaház

Széchenyi tér 25. Liget u. 3.

Eklektikus neogótikus lakóépület és üzletek Eklektikus épület, Kesztner-ház, volt DÉMÁSZ székház

Liget u. 11.


Liget u. 19.

Volt Csomiép-telep

Liget u. 66.


Lónyai u. 20. Luther u. 2.

Eklektikus lakóház Eklektikus evangélikus parókia

Mező Imre u. 11.

Neocopf lakóház

Móricz Zsigmond u. 3.

Neocopf lakóház

Nagycsillag u. 1.

Neocopf élelmiszerbolt

Nagycsillag u. 41.


Páva u. 25. Páva u. 20.

Eklektikus lakóház Eklektikus lakóház

Páva u. 24.


Petőfi park 2.

Népi szecessziós lakóház

Petőfi park 10.

Neocpf lakóház

Petőfi park 14. Petőfi park 15.

Népi szecessziós épület, volt bölcsőde Neocopf lakóház

Petőfi u. 5.

Neocopf lakóház

Teleki László u. 5.

Klasszicista lakóház




Neobarokk lakóház

Teleki László u. 6. Teleki László u. 8.

Neobarokk rendőrség Eklektikus lakóház

Teleki László u. 10/c




Rákóczi u. 14.

Neocopf lakóház

Révai u. 7.


Révész u. 3. Csanád vezér tér 22.

Romantikus lakóház Eklektikus lakóház

Csanád vezér té 24.

Eklektikus élelmiszerbolt

Szegedi u. 17.

Szecessziós lakóház és üzlet

Szegedi u. 23/a

Neocopf eszpresszó, lakóház

Szegedi u. 2. Szegedi u. 8.

Neoklasszicista iskola (Bartók Béla) Klasszicista lakóház

174

Terra Studio Kft.

Pitvaros


Szegedi u. 14.


Szegedi u. 16.


Szegedi u. 24.

Neodirektoire lakóház

Szent István tér 10.


Vásárhelyi u. 5.


Vásárhelyi u. 7. Vásárhelyi u. 11.

Neobarokk lakóház Eklektikus lakóház

Vásárhelyi u. 25.

Neogótikus evangélikus templom

Vásárhelyi u. 55.

Romantikus református templom

Vásárhelyi u. 57.

Neogótikus római katolikus templom és parókia

Vásárhelyi u. 89.

Eklektikus Hagymakutató

Vásárhelyi u. 14. Vásárhelyi u. 46.

Eklektikus ipari épület, malom Romantikus lakóház

Vásárhelyi u. 64.

Neobarokk élelmiszerbolt

Vásárhelyi u. 80.


Vásárhelyi u. 88.


Vásárhelyi u. 94. Vásárhelyi u.

Neocopf lakóház Szecessziós órajavító

Szikszai u. 2.

Későromantikus református parókia

Tinódi u.

Korai modern raktárépület

Tulipán u. 2.


Verebes u. 1.


Szép u. 3. Szép u. 4.

Eklektikus lakóház Neobarokk szakmunkásképző

Szép u. 6-8

Klasszicista lakóház, volt Kristófy-kúria

Aradi utca


Aradi u. 79.

Eklektikus ipari épület, egykori jéggyár

Aradi utca

Későromantikus lakóház

Aradi u. 87. Aradi u. 94.

Romantikus lakóház Eklektikus Diós-féle lakóház

Aradi u. 102.


Aradi u. 106.


Aradi u. 114.


Megyeház u. 1.,3.,5.,7.,9. Hédervári u. 1.

Székház, lakóház

Rákóczi u. 1.,5.,7.,9.,14.,17.,21.

Lakóházak

Hunydi u. 2/a,2/b,4.,6/a,6/b

Lakóházak

Dózsa Gy. u. 76.

Lakóház és tároló

Dózsa Gy. u. 73.

Lakóház

Dózsa Gy. u. 97. Dózsa Gy. u. 99.

Lakóház Lakóház és tároló

Deák F. u. 4.

Lakóház

József A. u. 75.

Lakóház

József A. u. 67-73.

Utcakép

József A u. 25. Rákóczi F. u. 17.

Lakóház Lakóház és tároló

Kossuth L. u. 32.

Evangélikus templom

Kossuth L. u. 45.

Lakóház és utcafronti kerítés

Kossuth L. u. 70.

Lakóház és tároló

Kossuth L. u. 85.

Lakóház és utcafronti kerítéskapu

Kiss J. u. 80. Kiss J. u. 86.

Lakóház Lakóház

Kossuth u. 27.

Általános iskola

175

Terra Studio Kft.


VÍZTERMELÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK Település Ambrózfalva Apátfalva

1995 Vízterm.

1996 Ért.

24138 234014

15592

Vízterm.

25667

1997 Ért.

Vízterm.

14525

25712

1998 Ért.

Vízterm.

14761

20064

1999 Ért.

Vízterm.

15729

21206

2000 Ért.

2001

Vízterm.

15179

Ért.

20427

Vízterm.

16100

19932

2003

2002 Ért.

Vízterm.

14955

22086

Ért.

15430

Vízterm.

22175

Ért.

17252

148107 229650 140475 224924 136138 212100 140765 191790 133197 229700 151939 193559 142365 227011 144979 239913 146385

Csanádalberti

23734

Csanádpalota

207509

136547 179005 121175 135611 115094

Földeák

167193

123214 170512 118715 180103 116350 174530 119788 171890 118952 163044 124795 155986 121135 176285 125128 176244 127280

Királyhegyes Kiszombor Kövegy

27224 266327

13005

22448

20204

22858

12480

19812

18917

21900

13008

20677

13479

20932

13633

21187

14157

20820

13795

24287

15463

25932

16312

27935 116002 168897 110910 177558 117484 163443 110157 180816 119341 163219 119754

19211

21340

20530

21962

20040

25656

21964

24556

20043

28139

21283

29893

21675

176695 253192 166758 210652 164234 221250 160446 199772 153156 222823 168414 225204 165602 248876 172289 252875 176516

27237

17719

25155

17057

75587

15949 174206

16982

25237

16854

26532

17817

24423

16799

27019

18813

24389

19339

Magyarcsanád

100292

60485

98421

58773

91871

56487

55450

82196

55023

98443

62352

82954

57284

97291

59065 102820

62464

Makó

1773370 1250180 1838480 1259310 1900220 1256069 1789070 1271175 1740350 1234660 1887830 1285901 1848360 1252178 1834635 1302969 1342458 1287265

Makó-Rákos Maroslele

8096

7640

3309

9718

91153 129358

3759

90900

4000

7861

4249

7238

2907

7175

3186

7693

2964

9089

3689

10652

4149

90440

96527

87113 106848

85983

96420

78855 112179

89306

95994

79766 103463

87087 112358

87293

Nagyér

26574

18399

30415

18662

30975

17408

29650

17405

23587

17180

24573

18447

18918

16262

23626

17902

22253

17715

Nagylak

34738

30175

32294

23780

28220

19183

28556

22072

29870

22620

34041

27939

34261

27383

32823

25858

33235

25793

Óföldeák

42804

33891

43887

28736

34800

29474

33310

27838

31452

27496

30060

26384

37037

21154

37190

23705

34463

23805

Pitvaros

89199

52073

75433

50059

64416

49858

72731

52035

70511

49593

69550

52663

70913

50867

87069

53698

92037

52877

Összesen:

122221

3174670 2193442 3182171 2144067 3150153 2114337 3031028 2139928 2903310 2070255 3150778 2198848 3024053 2112709 3159705 2206699 3180328 2205874

Készítette: 2004. június 18. Kormányné Oláh Márta

IVÓVÍZHÁLÓZAT BEKÖTÉSI ADATAINAK VÁLTOZÁSA Település Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Földeák Királyhegyes Kiszombor Kövegy Magyarcsanád Makó Makó-Rákos Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros

Összesen:

Bekötések száma 1994

257 1598 229 1427 1435 330 1642 251 737 9234 62 970 281 252 193 710 19608

1995

1996

-

3 1 6

-

3 1 14 2-

4

3 22 8

19 -

4

-

1139

Új bekötések száma 1998 1999 2000

1997

51 1 6 12 5 25 1-

439

13 66 3-

1 1 11 2 4

3 -

2 10 2 1 1

2 49

1 36

2 29 21 121 60

2001

2002

5 6 15 4 28 3

153

1 55 3 1 3

9 -

1 6 4 2 5

1 33

1 23 -

1 3 1 56

Bekötések száma 2003

2003

2 1 147

6 4 2 2 5 2 1 21 1 1

1 55

273 1619 251 1489 1449 336 1676 255 755 9430 65 988 288 257 194 717 20042

Készítette: 2004. június 18. Kormányné Oláh Márta

176

Terra Studio Kft.


SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK 1995

Település

szv. elv.

Makó

szv. ért.

1996 szv. elv.

szv. ért.

1997 szv. elv.

szv. ért.

1998 szv. elv.

1999

szv. ért.

szv. elv.

szv. ért.

2000 szv. elv.

szv. ért.

2001 szv. elv.

2002

szv. ért.

szv. elv.

szv. ért.

2003 szv. elv.

szv. ért.

579097 537572 624481 490115 620645 473622 647846 440327 759816 399071 563841 442629 464705 417498 483987 431960 619984 560324

Késztette: 2004. június 18. Marosi Tamás

EGYEDI VÉDETTSÉGBEN RÉSZESÜLŐ NÖVÉNYEGYEDEK Település 116

Makó

Faj

Hely

Kor

Megjegyzés

Celtis occidentalis Celtis occidentalis csoport

Vásárhelyi utca 87. Vásárhelyi utca 89.

100 magánterületen 85 5 db, magánterületen

Fraxinus ornus

Mikes u. 29.

35

Fraxinus ornus

Bajza u. 59.

35

Morus alba ’Pendula’ Morus alba ’Pendula’

Wekerle u. 51. Bárányos sor 2.

15 2 db 5 7 db

Morus alba ’Pendula’

Bárányos sor 4.

Paulownia tomentosa

Nagycsillag u. 34.

25

Paulownia tomentosa

Kossuth Lajos u. 41.

15

Paulownia tomentosa

Dobó u. 5.

15

Paulownia tomentosa Paulownia tomentosa

Attila u. – Cédula ház u. sarokudvar Szent István tér 8/b

20 magánterületen 20 magánterületen

Platanus acerifolia

Vasútállomás, Bárányos sor

70

Platanus acerifolia

Károlyi M. u. 3.

20

5

2 db

4 db magánterületen

magánterületen

Platanus acerifolia

Móra F. u. 65.

35

Platanus acerifolia Quercus robur

Jókai u. 9. Barcsay u. 18/a

25 60%, 60% 95 magánterületen

60%

Quercus robur

Zrínyi Miklós u. 39.

90

magánterületen

Quercus robur

Petőfi park 12.

80

magánterületen

65

magánterületen

Quercus robur

Új u. 32.

Quercus robur

Megyeház utca – Bajza utca – Hajnal utca kereszteződése

Quercus robur Quercus robur

Honvéd u. 1. Mikes u. 30.

40 magánterületen 40

Quercus robur

Toldi u. – Kazinczy u. kereszteződése

35

Quercus robur

Bajza u. 4.

45

193

2 db, 60%

Quercus robur

Kisfaludy u. – Sírkert u. sarka

Quercus robur ’Pyramidalis’

Széchenyi tér 22.

45

Sophora japonica Sophora japonica

Liget u. 66. Juhász Gyula u. 74.

35 40

Sophora japonica

Hosszú u. 72.

35

magánterületen

Sophora japonica

Hosszú u. 11.

35

magánterületen

Sophora japonica

Megyeri u. 2.

35


Attila u. – Juhász Gy. u. sarkán Attila u. 26.

35 3 db 35 magánterületen

Sophora japonica

Attila u. 49.

45

Sophora japonica

Almási u. 38.

40

Sophora japonica

Almási u. – Nazarénus temető közepén

35

Sophora japonica

Fiume u. 2.

40


Szerecseny u. – Holló u. sarka Csanád vezér tere

30 50

Sophora japonica

Makó-Rákos Rákóczi u. 3.

40

100

116

5 db, magánterületen

60%

magánterületen

Forrás: Makó Város Önkormányzatának a Makó város környezetvédelméről szóló 18/2001.(VI.28.) Makó or. rendelet módosításáról szóló 36/2003. (VIII.28.) Makó ör. rendelet 1. és 2. számú mellékletei alapján

177

Terra Studio Kft.

Sophora japonica Sorbus aucuparia ’Fastigiata’ Taxodium distichum Tilia tomentosa Tilia tomentosa Tilia tomentosa Tilia tomentosa Tilia tomentosa Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Tilai sp. Ulmus sp. Ulmus sp Ulmus sp Ulmus sp


Makó-Rákos Rákóczi u. 5. Toldi u. 68. Baross u. 18. Thököly u. 3. Návay tér 11. Tulipán u. 3/a Tulipán u. 3/b Hajnóczy u. 5/a Lonovics u. 3. Lonovics u. 16. Lonovics u. 18. Lonovics u. 20. Gyóni G. u. 47. Kürt u. 10/b Ibolya u. 18. Ibolya u. 20. Ibolya u. 22. Ibolya u. 28. Esze Tamás u. 29. Alkotmány u. 40. Munkás u. 21. Dohány u. 13. Murányi u. 1. Vásárhelyi u. 10. Bárány u. 65. Szent István tér, katolikus templommal szemben

178

40 10 10 20 45 45 45 30 45 40 40 40 20 35 25 25 25 25 30 35 25 25 40 40 50 60

magánterületen 3 db

2 db 2 db

2 db 2 db 3 db 2 db 4 db, 80%

2 db

2 db

Terra Studio Kft.


A HULLADÉKGYŰJTÉSBEN, SZÁLLÍTÁSBAN ÉS KEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEKNEK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV

Regisztrációs adatok 1. Az adatszolgáltató szervezet neve: 2. Az adatszolgáltató szervezet elérhetősége: 3. Kapcsolattartó neve: 4. Kapcsolattartó elérhetősége: A hulladéklerakó / szennyvíztisztító 5. Építésének éve: m3

6. Kapacitása:

a. Szennyvíztisztító esetén i.

a csatornán keresztül érkező szennyvízre vonatkozó kapacitás: m3/nap m3/nap

ii. szippantott szennyvízre vonatkozó kapacitás: b. Bővítési lehetőség:

m3

ha

i. Szennyvíztisztító esetében van-e szükség bővítésre?

igen

nem Amennyiben igen, ennek oka: 7. A tisztított szennyvíz befogadója: 8. A hulladéklerakó kapacitása elegendő: 9. Engedéllyel rendelkezik:

évig, bővítéssel:

évig

évig

10. Megfelel-e a hatályos jogszabályok előírásainak?

igen

nem

11. Tulajdonosa: 12. Üzemeltetője: 13. Egyéb, a hulladéklerakóval / szennyvíztisztítóval kapcsolatos lényeges adat (pl. Amennyiben nem felel meg az előírásoknak: Mik a hiányosságok? Ezek kiküszöbölésére tett/tervezett intézkedések. Utóhasznosítás, rekultivációs terv léte és esetlegesen a végrehajtását akadályozó tényezők. stb.) Hulladékgyűjtés, szállítás 14. A lerakó / tisztító vonzáskörzete: 15. A beszállító települések száma:

km db

16. A Makói statisztikai kistérségből mely településekről szállítanak kommunális hulladékot a lerakóra / tisztítóba? (Szennyvíztisztító esetében a bekötött lakások számát is kérjük megadni.) Ambrózfalva

db

Ferencszállás

db

Klárafalva

db

Maroslele

db

Apátfalva

db

Földeák

db

Kövegy

db

Nagyér

db

179

Pitvaros

db

Terra Studio Kft.


Csanádalberti

db

Királyhegyes

db

Magyarcsanád

db

Nagylak

db

Csanádpalota

db

Kiszombor

db

Makó

db

Óföldeák

db

17. Fogadnak-e a saját begyűjtő rendszerükön kívülről származó hulladékot?

igen

nem 18. Az alkalmazott berendezések és a technológia rövid ismertetése: 19. Egyéb, a hulladékgyűjtéssel és szállítással kapcsolatos lényeges megjegyzés: Hulladékhasznosítás 20. Van-e szelektív hulladékgyűjtésre kialakított hulladékudvar a lerakón?

igen

nem a. Mióta működik?

év

b. Évi átlagban mennyi a beszállított hulladék mennyisége? i. szerves hulladék: ii. üveg: iii. műanyag:

t

t t

iv. egyéb (pl. használt étolaj) éspedig:

,

t

c. Van-e lehetőség a szelektíven gyűjtött hulladék egyéni beszállításra?

igen

nem d. Történik-e utószelektálás a telepen?

igen

nem e. Újrafeldolgozásban/visszanyerésben résztvevő vállalkozások (cég, telephely): 21. Történik-e energetikai hulladékhasznosítás a lerakón / tisztító telepen?

igen

nem a. Amennyiben igen, ennek módja: hasznosítás

égetéssel hőenergia

biogáz

egyéb, éspedig:

b. A termelt energia hasznosításának módja: 22. Az alkalmazott berendezések és a technológia rövid ismertetése: 23. Egyéb, a hulladékhasznosítással kapcsolatos lényeges megjegyzés: Hulladékártalmatlanítás 24. Deponálásra kerülő hulladék mennyisége: a. A deponálás módja:

t/év

gödörfeltöltés

dombépítés

egyéb,

éspedig: 25. Termikus úton ártalmatlanított hulladék mennyisége:

t/év

26. Más kémiai, biológiai v. fizikai eljárással ártalmatlanított hulladék mennyisége: t/év 27. Az alkalmazott berendezések és a technológia rövid ismertetése: 28. Egyéb, a hulladékártalmatlanítással kapcsolatos lényeges megjegyzés: A lerakóra érkező hulladékok típusa, mennyisége és eredete 29. A Makói statisztikai kistérségből származó hulladék típusa, mennyisége, melynek kezelésére a telep engedéllyel rendelkezik: 180

Terra Studio Kft.


a. Nem veszélyes ipari és egyéb gazdálkodói:

t/év, ebből felhalmozott:

t/év

származási hely (település): mezőgazdasági és élelmiszeripari:


t/év származási hely (település): települési szilárd:


t/év

3

települési folyékony:

m /év m3/év

ebből hálózaton érkező: m3/év

ebből szippantott:

m3/év, ebből felhalmozott:

kommunális szennyvíziszap t/év

származási hely – hulladéklerakó esetében (település): hasznosítása

–

mezőgazdasági

szennyvíztisztító hulladéklerakón

építési, bontási és egyéb inert

esetében: egyéb, éspedig:


t/év b. Veszélyes vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari felhalmozott:

t/év, ebből

t/év

származási hely (település): gépipari:


t/év

származási hely (település): alumíniumipari:


t/év

származási hely (település): egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati, élelmiszeripari, ipari szennyvíztisztítási), éspedig:


t/év származási hely (település): c. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok: PCB és PCT tartalmú hulladék:


t/év származási hely (település): hulladékolajok:


t/év

származási hely (település): akkumulátorok, elemek:


t/év

származási hely (település): elektronikai termékek:


t/év

származási hely (település): kiselejtezett gépjárművek:


származási hely (település): 181

t/év

Terra Studio Kft.


egészségügyi:


t/év

származási hely (település): állati eredetű:


t/év

származási hely (település): növényvédő szerek és csomagolóeszközök: felhalmozott:

t/év, ebből

t/év

származási hely (település): azbeszt:


t/év

származási hely (település): d. Csomagolási hulladékok: papír és karton:


t/év

származási hely (település): műanyag:


t/év

származási hely (település): fa:


t/év

származási hely (település): fém:


t/év

származási hely (település): vegyes összetételű kompozit:


t/év származási hely (település): üveg:


t/év

származási hely (település): textil:


t/év

származási hely (település): e. Speciális hulladékok típusa: mennyisége


származási hely (település):

182

t/év

Terra Studio Kft.


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. AQUAPROFIT Rt. – A Tiszta Víz – A Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség Javító Programja – Munkaközi anyag, 2004. 2. Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Területfejlesztési Osztálya: Útmutató települési önkormányzatok részére környezetvédelmi programok készítéséhez – Szeged, 2002. október 3. Dél-Alföldi Agro-Bio Innovációs Centrum Kht.: Makó és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Operatív Programja – Makó, 2000. 4. H/4393. számú országgyűlési határozati javaslat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 5. Köztisztasági Egyesülés: Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségei, 2004. 6. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere I. – Budapest, 1990. 7. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya: Csongrád Megye Területfejlesztési Programja – Békéscsaba-Szeged, 2001. november 8. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya: Csongrád Megye Területfejlesztési Stratégiai Programja – Békéscsaba-Szeged, 2001. november 9. ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Rt.: Makó és Térsége Környezetvédelmi és a Környezetállapot Javításához Kapcsolódó Infrastruktúra Fejlesztési Programjavaslatok – Budapest, 1998. március 10. Stratégia Marketing Célok és Operatív Programok Csongrád Megye 11. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetföldrajzi Tanszék: Csongrád Megye Környezetvédelmi Stratégiája és Operatív Programja (Csongrád Megye

Komplex

Kistérségi

Környezetvédelmi

Programja)

–

Szeged,

2000.

szeptember 12. Terra Studio Kft.: A Makói Vállalkozói Övezet Stratégiai Programja – Budapest, 2004. július 13. Terra Studio Kft.: Makó és Térsége (Kübekháza-Kiszombor-Nagylak Térsége) Fejlesztési Programja – Budapest, 1998. november 14. Vállalkozás és Vidékfejlesztési Kht.: Csongrád Referencia Kerékpáros Központ Létesítése a Dél-Alföldön – Megvalósíthatósági tanulmány – Kecskemét, 2000. augusztus 15. VÁTI Területi Tervezési Iroda: Csongrád Megye Területrendezési terve – egyeztetési anyag – Budapest, 2004. január

183

A MAKÓI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents