baptista ifjúsági lap
JÖVEL SZENTLÉLEK ISTEN Jövel Szentlélek Isten, tarts meg minket Igédben Ne légyünk setétségben, maradjunk igaz hitben. Szenteld meg mi szívünket, világosítsd elménket Hogy érthessük igédet, mi édes Mesterünket.
A MENNYBEMENT JÉZUSHOZ Uram, ha most onnan lenézel, lásd: a lét most sincs tele mézzel, hogy rengeteg bûn, kapzsiság van e szüléstõl nyögõ világban. Még nem mérték az igaz ember, az az „igaz“, kinél a fegyver, az akar „jót“, aki hatalmas, a szegény, gyenge neve: hallgass! ... BÉKE?!... Öt kontinens rivallja s a kapzsi ember meg se hallja, sõt, a nevedben ölni készül, s Te is, nem úr vagy már, de vádlott: -- így váltottad meg a világot? Engem nem tántorít el Tõled, ha nem mindig látom erõdet, de száz ok, érv, kínos eset szól napról napra ellened s a gyenge hit megtántorul, ha nem látja: Te vagy az Úr! Uram, nem magamért esengek, de százmillió ember szenved, tetû, éhség, rabszolga-járom gyötri õket. Ezeket szánom. Mocsok, sötét odúk penésze
A MÁJUSI SZÁMBAN: Tizenekettedikes hétvége, majd zenehét a hargitán Életadó Lélek Régeniek Töri, baptöri Nõi lét, filmemelet, otthon... s börtönfenék... Ez sokak része. Csontváz-anyák korcsokat szülnek s mind átkozódva, sírva tûrnek, szívük már robbanásig megtelt atom-erejû gyûlölettel...
Fotó: M. A.
Szegedi Kiss István
ANYÁM SZEME
Tedd ujjongóbbá dalainkat, ritkítsd meg sûrû sóhajunkat s adj jó békét - ne majd a mennyben, de a Földön is!... Ámen, ámen.
Anyám fekete fejkendõje jut eszembe: az egyszerû élet lobogója. A szeretetre épített világ, amit Jézus hirdetett a boldogság hegyén. Anyám küzdelmes, hõsi élete. Ahol gyermek voltam, az a ház, amely fölött örökkön-örökké a betlehemi csillag ragyog s anyám szeme, a legfényesebb csillag.
Bódás János
Csanád Béla
A szenvedõk nevében kérlek, add, hogy legyen élet az élet, ne köss békét herék hadával: a munkát övezd glóriával. Nem kívánjuk, hogy Tündérország legyen a Föld... Hadd hulljon orcánk harmata - de legyen az ember ember, nemes, szép küzdelemben.
MAG TÁ R MUSTÁRMAG ÉRTESÍTÕ
IFIHÉTVÉGE TIZENKETTEDIKESEKNEK KOLOZSVÁRON Immár második alkalommal szervezzük meg a Tizenkettedikes Találkozót Kolozsváron. A meghívás elsõsorban tizenkettedikeseknek (vagy „tizenharmadikosoknak“) szól. A találkozó célja az, hogy a végzõs licisek egy kis betekintést nyerjenek az egyetemi diákéletbe, ismerkedjenek meg a kolozsvári egyetemistákkal, a környezetükkel és nem utolsósorban a helybeli fiatalokkal. Elgondolkoztató tanítással, mozgalmas tevékenységekkel és nagy szeretettel várjuk a fiatalokat.
Dátum: május 16-18. Helyszín: Kolozsvári Magyar Baptista Gyülekezet. Jelentkezni Fekete Ibolyánál lehet telefonon vagy e-mailben május 11-ig. E-mail:
[email protected] Telefonszám: 0740 792621 A szállás és a kaja biztosítva van. A részvételi díj 10 RON. Nagy szeretettel várjuk a jelentkezõket!
2. o l d a l
*
május 2008
h í r e k A
projektor-projekt. Az Ifjúsági Szövetség munkája során, több alkalommal is szembesültünk azzal, hogy az erdélyi ifjúságnak szüksége lenne egy saját projektorra. Nem olcsó mulatság egy ilyen készüléknek a megvásárlása, a javíttatása. Ezért nem szívesen kölcsönzi egyetlen gyülekezet vagy szervezet sem. Ideje lett tehát egy saját projektort vásárolni, és ehhez szeretnénk kérni az anyagi támogatásotokat. A támogatást a Bántó Zoli nevén futó bankszámlára küldjétek: IBAN RO34RNCB0106067907810001 Telefon: 0749271388.
Nyári események, imatémák... Imádkozzunk
a május végén, június elején Aradon sorra kerülõ fiúkonferenciáért, a résztvevõkért és az elõadókért (Csiszár Isvánért, Simon Józsefért és Bálint Pálért);
Gondoljunk
azokra, akik a kanadai Ráma Táborba utaznak július folyamán, hogy rendben menjen a vízumkérés, az utazás;
A
nyári hargitai tábori hetekrõl se feledkezzünk meg, azok imája is jól jön, akik valamilyen okból nem vehetnek részt. Szép nyarat mindenkinek!
Újra ZENE7 a Hargitán Kedves fiatalok! A tavalyi ZENE7 áldásait látva, az Ifjúsági Szövetség fontosnak látta, hogy az idén is szervezzünk egy olyan táborozást a Hargitán, amely a kikapcsolódás mellett, a zenei képességekkel megáldott fiatalok bátorítását, képzését és szolgálatra való felkészítését célozza. Várjuk, tehát, az énekelni-zenélni szeretõ, és valamilyen szinten tudó fiatalok jelentkezését. Szeretnénk, ha mind eljönnének az ifjúságok jelenlegi vagy potenciális zenei vezetõi - vagyis azok a fiatalok, akik elhívást éreznek a lévitai szolgálatra, akik szeretnék életpéldával, szóval és zenével is az imádatra, dicsõítésre hangolni és abban vezetni is a közösséget. A gyülekezet lelki vezetõi jól teszik, ha felismerik, bátorítják és segítik õket a szolgálatra való felkészülésben. Ezt szeretnénk tenni mi is ezen a héten! Most folyik a tanárok, nevelõk és elõadók toborzása és a program összeállítása... Ahogy letisztulnak a részletek, feltöltjük majd a tavaly indított honlapra: http://zenehet.blog.extra.hu/ Elõreláthatóan a billentyûs, rézfúvós és ütõ hangszereken, a fafúvósok közül fuvolán és furulyán, a húros hangszerek közül gitáron, basszusgitáron és hegedûn játszó fiataloknak, valamint az énekeseknek és karvezetõknek lesz lehetõségük technikai továbbképzésre. A közös éneklés, zenélés, a zeneelméletben és az imádat teológiájában való elmélyülés viszont mindenki számára elérhetõ lesz. [Mike] József, a ZENE7 idei vezetõje
KEDVES FIATALOK, szeretettel meghívunk Aradra május 25-ére, amikor a Kossuth-díjas JÓKAI ANNA írónõ lesz egész nap a gyülekezetünk és városunk vendége. A nap témája: Ne féljetek! Tisztelettel, Vass Gergely lp., Arad
Pü nk ösd
A Lélek életet ad (Róm 8:10) LÉLEK az ÉLET hordozója – ez a félreérthetetlen igazság tárul elénk a Bibliát olvasva. Ez igaz Isten Lelkére és a Tõle származó emberi lélekre is. Az utóbbi a testi, az elõbbi pedig lelki (szellemi) élet mûködtetõje. Az Isten Lélek – mondta Jézus a samáriai asszonynak (Jn 4,24) – és Õ ad mindenkinek életet, leheletet és mindent – hirdette Pál apostol Athénben (ApCsel 17,25). Ezt láthatjuk már a teremtéstörténetben, amely azzal kezdõdik, hogy „a föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött” (1Móz 1,2). Az élettelen földön az hozta a változást, hogy megjelent Isten élethordozó Lelke. A föld porából formált ember úgy lett élõlénnyé, vagy a Károlyi-fordítás szerint élõ lélekké, hogy az ÚRisten élet leheletét lehelte orrába (1Móz 2,7). Az Ószövetségi próféciákban is vannak olyan hivatkozások, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy az ÚR adott és ad lelket, leheletet az emberbe: Így szól az ÚR, aki lelket adott az emberbe – mondja Zakariás, visszautalva a teremtésre (Zak 12,1). Ézsaiás is aláhúzza ugyanezt, gondolat-rímbe szedve, de õ már a jelenrõl beszél: Ezt mondja az ÚRisten, aki leheletet ad a földön lakó népnek, és lelket a rajta járóknak (Ézs 42,5). Az embert tehát az Istentõl kapott lélek élteti. Addig él a teste,
A
3. o l d a l
*
május 2008
Fotó: M. A.
Mike József:
amíg benne van a lélek. Isten életfenntartó munkája épp abban nyilvánul meg, hogy az Õ kezében van minden élõnek a léte és a minden emberi testnek adott lélek (Jób 12,10). Ha Õ úgy dönt, hogy elveszi a lelket, beáll a biológiai halál: A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta (Préd 12,7). A lélek élethordozó szerepét vallja az Újszövetség is. Amikor Jakab apostol az élõ, cselekvõ hit mellett érvel, egyértelmû evidenciaként említi, hogy a test halott a lélek nélkül (Jak 2,26). Jézus pedig határozottan kijelenti: A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet (Jn 6,63). És ezzel a mondatával átlép a testi síkról a szellemire. Mert az Õ Lélekkel szólt beszédei nemcsak a testi élet minõségében hoznak változást: Örök élet beszéde van nálad! – vallja néhány verssel késõbb Péter (Jn 6,68). Csak Isten nagybetûs Lelke tud minket újjászülni az örök életre, Isten élõ és maradandó igéje által (1Pt 1,23). Ezt Pál apostol is megerõsíti a Római levélben: Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test a bûn miatt halott, a Lélek életet ad az igazság által. Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által (Róm 8,10-11).
A Szentlélek az új élet hordozója egyénileg és közösségileg is. Ezért “életbevágóan” fontos Istenhez térve venni a Szentlelket, és folyamatosan megtisztulva újból és újból betöltekezni, beteljesedni Vele… Nélküle az Ige betûje is csak ölni tud, de Vele életátformáló üzenetté, örökélet beszédévé válik, mert a betû megöl, a Lélek pedig megelevenít (2Kor 3,6). Nélküle nincs új élet, és valódi gyülekezeti élet sem. Krisztus emberekbõl álló Teste, a Gyülekezet is halott a Lélek nélkül. Általa válik élõ szervezetté, amely harmonikusan fejlõdik, arányosan növekszik, összehangoltan szolgál és betölti Istentõl kapott küldetését. A pünkösdi történet épp arról szól, hogyan alakult át a felházban lapuló tanítvány-csoport Isten élõ Gyülekezetévé. A következõkben ezt a Szentlélek által hozott látványos változást vesszük szemügyre. Az új élet ugyanis megnyilvánul, jelt ad magáról. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy ezek az életjelek szorosan összefonódnak, összefüggnek egymással. annak olyan területek, ahol a
VSzentlélek teljesen ellenkezõjére fordítja a dolgokat. Négyet említenék ezek közül a pünkösdi események kapcsán: 1. A gyávaságot és félelmet, bátorságra és erõre változtatja a Lélek. Jézus elfogatása után a tanítványok gyáván megfutamodtak, elszéledtek, félelmükben egyesek bujkáltak, mások tagadókká lettek. Még a feltámadás vasárnapjának estéjén is félelem miatti kényszer-cselekedetekrõl olvasunk: ott ahol összegyûltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen (Jn 20,19). A Szentlélek kitöltetésével azonban erõt kaptak a bátor kiállásra. Lehetett bármilyen
Nyelv , erõk erõs az ellenállás, fenyegetés, nem rettenthette el õket az evangélium hirdetésétõl. Péter, aki korábban megszeppent egy szolgálóleány kérdésétõl, pünkösdkor nem ijedt meg a több ezres tömegtõl sem. Késõbb, amikor mozgásba lendült az ellenállás, a gyülekezet imádsággal felelt a tiltásra, fenyegetésre, és megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét. Az apostolok pedig nagy erõvel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon (ApCsel 4,31-33). Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erõ, a szeretet és a józanság lelkét (2Tim 1,7). 2. A bezárkózást nyitás váltja fel, ha dolgozni kezd a Szentlélek. A felházba zárkózott tanítványok félrevonultak az ünneplõ város forgatagából, de Isten elõhozta és a figyelem középpontjába helyezte õket. A zúgó szél hallatán összefutott a sokaság, a belsõ tûz lobogása pedig az ajtó, szív és száj megnyitására késztette a bezárkózottakat. 3. A várakozást, tétovázást elindulás, kimozdulás követi a Lélek hatására. Isten tervében fontos szerepe van a várakozásnak is a maga idejében. Hisz Jézus parancsolta meg tanítványainak: ne távozzatok el Jeruzsálembõl, hanem várjátok meg az Atya ígéretét (ApCsel 1,4). Jó csendben várni az ÚR szabadítására (JSir 3,26). De ha Isten már meglátogatott szabadításával, beváltotta ígéretét, akkor vége a várakozásnak, indulni kell. Szentlélek nélkül mozdulni értelmetlenség és vakmerõség, de ha betöltött és indít, akkor tovább tétovázni engedetlenség. 4. A hallgatást felváltja a beszéd, a közlés. A felházban is volt imádkozás, beszélgetés, de nem volt üzenetközvetítés a külvilág felé. Pünkösdkor ez megváltozott: Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni;
4. o l d a l
*
május 2008
úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak (ApCsel 2,4). Nem egymás, hanem az összesereglett tömeg részére kapták a mondanivalót, és üzenetük célba ért: „halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól” – álmélkodott a sokszínû hallgatóság (ApCsel 2,11). A korábban elcsukló szavú Péter elõállt, felemelte a hangját, és szólt... (ApCsel 2,14), majd kész volt megválaszolni a beszéde nyomán felvetõdõ kérdéseket, elvezetni az érintetteket a megtérésig. Aztán még más szavakkal is lelkükre beszélt, kérlelte õket... (ApCsel 2,40). A Szentlélek által lehetséges a valódi, hatékony közlés. Jézus a Lélek különös segítségét ígérte az ellenséges emberek, testületek elõtti vallástételhez (Lásd: Lk 12,11-12). Péter már az elsõ ilyen alkalommal megtapasztalhatta ezt: Középre állították és vallatták õket: „Milyen hatalommal, vagy kinek a nevében tettétek ti ezt? Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hoz-
zájuk... Amikor látták, hogy milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy õk írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak (ApCsel 4,7-8, 13). Végül, a pünkösdi események alapján megemlítek még címszavakban négy területet, amelyen a Szentlélek tovább viszi azokat, akiket betölt. Az Õ munkája nyomán lesz az együttlétbõl testvéri egység /1/, az ismeretbõl erõteljes üzenet /2/, a tapasztalatokból élõ bizonyságtétel /3/ és a küldetéstudatból gyakorlati misszió /4/! Itt van tehát a sok közül 2x4 olyan terület, ahol a Szentlélek változást akar a személyes életedben és a gyülekezetedben. Nem azt kéri, hogy feszülj neki, izzadd ki magadból, vagy kényszerítsd ki gyülekezetedbõl ezeket, hanem azt, hogy töltekezz be újból Vele, add oda magad az Õ rendelkezésére és kérd, hogy újítsa meg életedet, tegye meg a számodra lehetetlent!
Egy ’kis csapat’ Szászrégenben Szászrégen Maros megye második legnagyobb városa, Marosvásárhelytõl kb. 30 kilométernyire. Szeretném egy kicsit bemutatni az itt jelenleg müködõ kis ifjusági csoportunkat, amely nemrég alakult, és amelyért én is nagyon hálás vagyok: az Úr hatalmas és munkálkodik a világ minden részén, és itt ebben a kis helységben is. Szászrégenben elég régóta van baptista gyülekezet, de a gyülekezet tagjai nagyobbrészt idõs testvérek. Mivel ennek a gyülekezetnek nem volt helyi lelkipásztora, nem volt aki vezesse vagy besegítsen az ifjúsági munkában. A szászrégeni ifjúság 2004 végén alakult, miután Tóth Attilát meghívta a régeni gyülekezet lelkipásztornak a körzetbe. Kezdetben az új lelkipásztor még nem lakott Régenben, ezért Marosvásárhelyrõl kellett bejárnia. Az elsõ alkalmak még elég kezdetlegesek voltak, mivel kevesen voltunk, mindössze négyen. Késõbb, kb. egy év után, amikor Tóth Attila testvért felavatták lelkipásztorrá a körzetben, az ifjúság száma is megnõtt, többnyire olyanokkal, akik ifjúságunk tag-
Fotó: EGP
jaival valamilyen kapcsolatban álltak. Az ifjú-sági alkalmak kezdtek rendsze-rezettebbek, szervezettebbek lenni. Jobban megismertük egymást, közös programokat szerveztünk ifjúsági alkalmakon kivül is: pl biciklitúrák, fagyizás, május 1-jére szervezett kirándulások, táborozások. Az ifjúságban akkor kb. 10-15-en voltunk, többnyire 15-21 évesek. 2006-ban többen befejezték a 8. osztályt és további tanulmányaikat máshol végezték, ezért kissé megcsappantunk, de az Úr igy is munkálkodott köztünk. 2007-ben is sokat munkálkodtunk az Úr ügyéért, misszióban és a gyülekezetben is: Abafáján, Régen cigány negyedében kezdtünk missziózni, de rendszeresen jártunk Kisfülpösre is, ahol még vannak baptista gyüle-kezeti tagok. Jelenleg 13-an vagyunk, az érdeklõdõkkel együtt. Hála az Úrnak, a Régen melletti kis falvakban is alakultak gyülekezetek, és ott is van már néhány fiatal, akikkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és néha közösen is összegyûlünk, és nagyon jó alkalmaink vannak együtt. Kérlek, imádkozzatok értünk, hogy mindannyian megmaradjunk az Úrban, s tudjuk bátran vinni Jézus zászlaját. Végül egy igeverssel szeretném bátorítani úgy a mi kis csapatunkat, mint minden egyes olvasót: „És monda nékik Józsué: Ne féljetek, és meg ne rettenjetek; legyetek bátrak és erõsek, mert ekképen cselekszik az Úr minden ellenségetekkel, a kik ellen ti hadakoztok.” Tudom, elég nehéz megállnunk a hitben, amikor annyira tombol a Sátán, de hiszem, hogy az Úr erõt ad minden egyes gyermekének, és vezet a keskeny úton a menny fele. [Bondor] Tímea
Ki mi t tud ?
Barangolás az „emlékezetben” Történelmi érdekességek (2.) A tavasz melegével, a madarak énekével, a virágok szépségével, Atyánk, Istenünknek ezekben is megnyilvánuló szeretetével köszöntelek, kedves olvasók. Örülök, hogy újra találkozhatunk és beszélgethetünk. Szívbéli reményem, hogy sikerül valami újat és fõleg hasznosat közölnöm veletek. A hiányosságok és a hibák ellenére ezért bátorkodom folytatni… Tudtátok-e, hogy... A hellén világ utolsó két világhírû ókori csodája a Kis-Ázsiai görögökhöz fûzõdik. Ez a térség ma Törökország szerves része. 1. Az elsõ mûemlék, amely a negyedik a sorban az eddig tárgyaltak közül, nem más, mint Mauszólosz síremléke. Ez már kimondottan a hellén korban épült, akárcsak az alexandriai világítótorony. Ezt Mauszólosz, kárai király kezdte el építetni maga és felesége részére, de csak özvegye Artemiszia fejeztette be. Az épület hatalmas, téglalap alakú, lépcsõs piramis volt. A bejáratot kõoroszlánok õrizték, párkányát szobrok díszítették, míg tetejét egy ion oszlopsoron nyugvó kupola fedte. Mindezen felül helyezkedett el 43 m magasban egy lovaskocsi szobor. Az épület 1200 év elteltével egy földrengés miatt dõlt romba a XII. században. A nagyméretû síremlékeket azonban ma is mauzóleumoknak hívjuk. Nemrég mi is „járhattunk” egy síremléknél emlékünnepet ülve (húsvét). Ez talán nem olyan magas és dicsõséges, de annál nagyobb gyõzelmet hirdet. Hiszen a mi királyunk - Jézus Krisztus - szintén meghalt ugyan, de legyõzte a halált, feltámadt és ma is él. Ezért nekünk nem kell a sírnál megállnunk, nem is kell díszítgetnünk, hanem jöhetünk a királyi trónhoz, élõ királyunkhoz. 2. Az utolsó világhírû hellén emlékmû, az ötödik a sorban, a rhódoszi kolosszus. Mielõtt megismerkednénk ezzel a mûemlékkel, szeretnélek emlékeztetni, hogy Rhódosz szigete számunkra is ismerõs több okból: Pál több alkalommal is elhajózott mellette missziói utjai során, és utoljára Rómába vezetõ útján (ApCsel 27,4-8). Egy másik kereszténységhez kapcsolódó ok a johannita lovagokkal való összefüggése. A johanniták ugyanis miután kénytelenek voltak elhagyni a „szent földet”, elõször Cipruson (1291), majd itt (Rhódoszon) találnak új hazára (1309), míg a törökök támadásai miatt kénytelenek tovább vonulniuk (1530) Málta szigetére. Ugorjunk vissza az idõben, és röviden beszéljünk a fent említett ókori remekmûrõl. A szobor Apollón istent, Héliosz napisten ábrázolta, és Kr.e. 280-ban építette egy Kharesz nevû építész. A mû 12 évig épült. A vas vázra bronz lemezeket szereltek, majd belül kövekkel töltötték ki, hogy stabilabb legyen. A szobor végül 33 m magas lett, de 66 év múlva egy földrengés miatt összeomlott. Nekünk nem kell félnünk földrengésektõl, mert Mesterünk megígérte: „Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak” (Mt 25,35). Jó ebben az ígéretben bízni, ezt megragadni. Bárcsak tudnánk ezt egyre jobban tenni. [Barabás] Zoltán, Marosvásárhely
5. o l d a l
*
május 2008
Sza k.M a. árikának szólítanak a barátaim. Öt éve szólítom Istent személyesen Atyámnak: azóta életem hol könnyebb, hol nehezebb, de biztos alapon van. Szeretek barátkozni, és kicsi koromtól orvos szerettem volna lenni - röviden ennyit rólam. Vágyamnak megfelelõen elkerültem az Orvosi Egyetemre, Marosvásárhelyre (mivel az országban csak itt volt magyar nyelvû egyetem). Itt adtam át az életem Megváltómnak, és már csak ezért is megérte eljönni - mondtam én, és, még csak ezután adom a javát – mondta az én Istenem. 2006-ban elvégeztem az egyetemet, majd a rezivizsgára kellett készülnöm, ami végül családorvosi képzésre sikerült. Gyorsan elhatároztam, hogy újból próbálkozom: nagy nehezen, terveket és nyári programokat lemondva elkezdtem tanulni, és közben dolgozni is. És mondhatom, nem volt hiába ez az „elveszített” év. Isten közben válaszolt arra a kérdésemre, hogy miért nem sikerült a vizsgám. Most azért mit reméljek, Uram?- kérdeztem a zsoltáríróval együtt - csak Te Benned van bizodalmam. Sokat beszélgettem az Úrral. Tudom, hogy erõsödött a kapcsolatom Vele. Többször tapasztaltam, hogy amikor kérdésem volt és kinyitottam a Bibliám, mintha csak nekem beszélt volna az Ige. Amikor féltem, hogy szégyenkezni fogok, mert esetleg kisebb jegyet írok a vizsgán, mint azelõtt, azt olvastam: Ne félj, mert nem szégyenülsz meg, emeld fel tekintetedet és megtudod, hogy én vagyok az Úr, akit, akik várnak, meg nem szégyenülnek. Mikor elcsüggedtem, azt olvastam: Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyugtalankodol? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én Neki. Majd
ÉLETTÖRTÉNETEK ÉS ÚTELÁGAZÁSOK… (2.)
S
6. o l d a l
*
május 2008
KÜLDETÉS Aki sötétbe indul, lámpást vigyen magával. Erõs legyen annak szíve, Ki küldetést ma vállal. Kevés a szó. A tett se sok. Kell hát a teljes élet. Mit ér a sok haszontalan Elillanó ígéret.
nagyon megfáradva mondtam Józsuéval együtt: Látod, erõm felett harcolok, mégsem tudok gyõzni nélküled. Mire Isten válasza: Nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Megtanultam, hogy CSAK Benne bízva menjek vizsgázni, míg az elõzõ évben nagyrészt csak azzal számoltam, hogy én mennyit tanultam meg az anyagból, és menynyi van hátra. Abban bíztam Isten gyermeke lévén, hogy Õ látja, mennyire szeretném, ha sikerülne a vizsgám. Azt mondogattam, hogy annyit kínlódtam a tanulással, hogy hát Isten majd csak megsegít... Most azonban a vágyamat, hogy gyermekgyógyász legyek, letettem az Õ kezébe. De csak egy rövid ideig, mert Isten megajándékozott azzal, hogy gyermekgyógyász legyek. Hála Neki! Nem tudtam biztosan vizsga elõtt, hogy ide kell jönnöm, csak remélni tudtam, és Isten megajándékozott vele. Milyen terveim vannak? Felkészülni arra, hogy JÓ gyermekorvos legyek, és szolgálati területnek tudjam a munkámat. [Nagy] Annamária Marosvásárhely
Ki másnak is adni akar, Legyen gazdag szívében. Fusson, aki látja a célt, Hátra soha ne nézzen. A láng ellobban hirtelen, De a parázs felizzik, Ha fúj a szél... Az életed Legyen túz mindhalálig! Ha a tömeg közé indulsz, Békét vigyél magaddal, és tiszta, mély szeretetet. Szívvel szeress, ne szájjal. Légy ízes mindig, mint a só. Világíts, mint a mécses. Igazodj formáló Urad Baráti, jó kezéhez. Gerzsenyi Sándor
Ba pt ör i
A ma gya r bap tist a ifjú ság röv id tör tén ete olnár Károlyt, az Ifjúsági Szövetség elsõ elnökét magyar baptista történelmünk egyik leghatásosabb és legsokoldalúbb egyéniségeként tartjuk számon. Az Arad megyei Ágyán született 1891. január 12-én. Édesapja, id. Molnár Károly (1865-1934) számos magyar gyülekezetet alapított és irányított a bánáti megyékben. Molnár Károly megtérése Brassóban történt, ami után nem sokkal be is merítkezett (1908. szept. 30.) Meyer Henrik által. Hamar nyilvánvalóvá lett az ifjú lelki szolgálatra való elhívása és készsége: a kovásznai gyülekezet tagjaként rövid idõ alatt komoly igehirdetõvé érett. Lõrik István (1869-1946) körzeti prédikátorral gyümölcsözõ szolgálatokat végzett a székelyföldi úttörõ missziómunkában. Itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy Székelyföld elsõ baptista énekkarát õ szervezte meg 1911-ben Kovásznán, és a csernátoni fúvószenekar létrejötténél is szerepe volt. 1919-1925 között ifjúsági vezetõként szolgált Aradon, ahol 1924-ben prédikátorrá avatása is megtörtént. 1925. márc. 29-én a temesvári, többségében magyar anyanyelvû tagokból álló német baptista gyülekezetbõl kivált egy 24 tagú csoport, és létrejött a magyar gyülekezet. A közösség lelkipásztoraként Molnár Károly sokrétû tevékenységet folytatott a gyülekezetépítésben és a missziómunkában is. Szolgálatának elsõ tíz éve alatt a Bánságban mintegy 30 új gyülekezet, ill. misszióállomás jött létre. Mint az Ifjúsági Szövetség elnöke, bejárta egész Erdélyt, szervezte az ifjúsági egyleteket, ízes magyarsággal írt buzdító cikkeket, beszámolókat: „Örömmel és hálával emlékezem meg körutamról a székelyföldi atyafiak
M
7. o l d a l
*
május 2008
(6. rész )
között. Ifjúságomnak sok drága emléke fûz e néphez. (...). Csak egyet kérek az Úrtól: küldjön ki munkásokat e nép közé, mely oly éhes és szomjas Isten igéjére, amilyet csak itt látunk. A nagy baptista testvériséghez is csak egy szavam van, amit a székely néppel együtt mondok: Erdély bérceibõl e hang terjed tovább: / Oldjátok le szemünkrõl a vakság fátyolát!” (Szeretet, 1923. nov.). Molnár Károly irodalmi tevékenysége szakszerû feltérképezésre és kiértékelésre vár. Versei, elbeszélései, társas jelenetei hosszú évtizedekig táplálták a baptista népet, és igei irányvonalat szabtak. 1925-ben kiadta az Effata címû, a ’90-es évekig nagy népszerûségnek örvendõ verseskötetét. Irányítása alatt 1932-ben megalakult a Temesvári Magyar Baptista Hitközség, majd a Temesvári Baptista Irodalmi Társaság is, amely célul tûzte ki egy új lap kiadását, valamint más lelki, irodalmi termékek megjelentetését. 1933. január 1-én az õ szerkesztésében látott napvilágot Az Üdv Üzenete címû, 12 oldalas folyóirat, amely rövid idõn belül a magyar baptisták egyik legnépszerûbb lapja lett nemcsak Erdélyben, de Magyarországon, sõt Amerikában is. Színvonalas cikkek, fényképes beszámolók, humoros, de nevelõ véleménynyilvánítások, nemzeti tudatot erõsítõ tanulmányok, versek, erdélyi és külföldi missziós hírek, különféle rovatok tették színessé, változatossá Az Üdv Üzenetét, amely késõbb a Konvenció központi lapja lett. A ’20-as és a ’30-as évek elsõ fele minden gyõzelem és jelentõs eredmény mellett az üldöztetések, valamint az „elismertek” és a „szabadok” közötti nézeteltérések idõszaka is volt.
Régiónként változott a mentalitás, a missziós módszerek, amiket a különbözõ táborok különféleképpen értelmeztek. Az „elismerteket” néha jogosan titulálta szabadosnak, a „szabadokat” néha jogosan mondta túl konzervatívnak a másik tábor. „A gyülekezetekbe bekerült párbeszédek ma már színielõadásszámba mentek – olvashatjuk az egyik körlevélben melyeknek eddig sem volt semmi üdvös hatásuk. És ma, amint a „Szeretet” közléseiben olvasható, az elõadáshoz illõ ruhát vesznek fel és különbözõ tárgyakat, pl. lámpát készítenek, s úgy adják elõ a társas jeleneteket. Eddig mentek. És van-e erre szükség?” (Körlevél az összes romániai baptista gyülekezetekhez – Szilágynagyfalu, 1929. március hó 5-én – A Szilágymegyei Baptista Szövetség missziós bizottsága – Az Igazság Tanuja, 1929. márc. V.3. szám, 12 old.) Amint e fentiekbõl is látszik, „szabadok” sokáig idegenkedtek a gyülekezeti alakulatok, ifjúsági egyletek létrehozásástól, míg az „elismertek” közé tartozó fiatalok látványos társas-jeleneteket, kiállításokat, árveréseket, ünnepélyeket szerveztek. Molnár Károly körútjai, írásai és Az Üdv Üzenete szerkesztése révén jelentõs mértékben járult hozzá a két tábor végleges egyesüléséhez. Fotó: erdélyi magyar baptsita levéltár
Kiss Lehe l:
Job bo lda l okakban felmerülhet a kérdés,
Shogy milyen lehet egy konfi fiúk nélkül. Hát legalább olyan jó, mint velük J. Ezt igazolta a március 1-én megrendezett lánykör Szilágysomlyón. Habár ez is amolyan négy fiús, három gitáros találkozó volt (hogy öt csillagosat ne írjak). Együtt énekeltünk, imádkoztunk, játszottunk, ettünk... Az elsõ felében a lánykörnek volt két imabuzdítása: - egyik a harag felesleges terhérõl szólt, amiért elsõsorban MI vagyunk a felelõsek, - a második pedig arról, hogy légy „FORRADALMÁR“ (children of revolution). Ne engedd, hogy a hívõk képletesen a halból szálkává váljanak (Fishbone)! Ha mi nem hatunk a világra, akkor az hat ránk! És a negatív erõk gyõzelméhez elég Isten gyermekeinek a tétlensége. Késõbb elõadásokat hallgathattunk meg (Sütõ Magdi, Budai Evódia, Gönczi Erzsébet), melyek középpontjában a NÕ állt, ezen belül ESZTER. Rájöhettünk arra, hogy Isten lányai, a „királylányok“, igazán kiváltságos helyzetben vannak. Eleve van egy belsõ szépségük, amelyet mások más forrásból (pl. plasztikai mûtét) nincs hogy megkaparinthassanak. Ennek csakis egy forrása van! A pantomin is, amit megnézhettünk, errõl szólt, hogy hiába visel valaki álarcot, annak NINCS KISUGÁRZÁSA. Sok szép lányra vagy kevésbé szépre szívesen szánnak pillantásokat az emberkék, de szánnak-e rád idõt is a pillantásokon kívül? Van, aki olcsón adja a szépségét, amit Istentõl kapott ajándékba, mert nem értékeli; te ilyen vagy? A HI5-ra hány és milyen képeket tettél fel? Megtanultad a világiaktól az elõnyös pózolásokat? Ébresztesz fel feleslegesen, szándékosan olyan vágyakat másokban, amelyekre valójában semmi szükséged? Az internet vilá-
8. o l d a l
*
május 2008
Nõnek születni, Nõvé válni, azaz „az vagy, aminek elkötelezed magad“
A Napsugár leánykör Nagyváradon a ‘30-as években gába menekülsz? Egy ÁLOMVILÁGBA? Szeretnél címlapokon szerepelni? Tudtad, hogy míg egy nõ címlapra kerül hetekig azon dolgoznak, hogy „tökéletes“ legyen? Ne engedd, hogy a szépséged érdekében a lelked halálra éhezzen! Az, hogy nõ vagy, normális körülmények között adott (annak születsz), de hogy NÕ-vé válj már a TE FELELÕSSÉGED IS! Nehéz egy ilyen világban tisztán megállni, de HAJLANDÓ VAGY UGRANI, HOGY ISTEN KIFOGJON? Eszter több volt a többi lánynál BELSÕ SZÉPSÉGE MIATT. Három
dolog emelkedett ki Eszter életében: SZÉPSÉG, MÉLTÓSÁG, TÜRELEM. Te is királylány vagy? Méltóan viseled ezt a nevet? VÉGÜL PEDIG MI IS A NÕK ELHIVATÁSA? A KÖZBENJÁRÁS. Ez emelkedik ki Eszter történetében is. A férfiak a vezetõk (Márdokeus), a nõk a közbenjárók (Eszter). Kiegészítik egymást J. Élj királylányi lehetõségeiddel és örülj nekik! S ne feledd: „Szépséged a király kívánja...“.
A SZERETET MÁJUSI SZÁMA anyáknapja alkalmából
[Józsa] A.
SZEMLE
Berszán Lídia szociológustól közöl írást Középen: anyám lánya, lányom anyja címmel. Lídia olyan dolgokat sorol fel, amelyekrõl jóindulatúan hallgatunk, amikor évrõl-évre anyáknapját ünneplünk: az anya az, aki elõször fegyelmezi gyermekeit, akinek elõször nemet mond a gyermek, akire elõször haragszik. „Amikor fiatal felnõttként kiléptem a családból és elkezdtem a saját otthonomat építgetni, elhtároztam, hogy én mindent másként, jobban teszek majd. Aztán megszülettek a gyermekeim, és átéltem azt, hogy mennyire nem elég a szándék: én a legjobbat akarom, és nekik másra van szükségük, mert bár belõlem valók, de egészen másak, mint én. (...) Szembesülnöm kellett azzal is, hogy minden szeretetem ellenére képes vagyok haragudni, erõszakos lenni, elfordulni is. Ilyenkor eszembe jutottak saját gyermekkori sérelmeim is, azok, amikrõl azt hittem, hogy szülõként én majd sohasem fogom megismételni õket. Egyszerre sokkal megbocsátóbb lettem és valamiféle meleg bizakodás is elfogott, hogy nem biztos, hogy végzetesek a szülõként elkövetett hibáim...“ Cikke zárásaként Lídia Ábrahám és Izsák mórijai áldozatát említi, azt, mekkora bölcsességgel kezeli Ábrahám a fiúi kíváncsiságot („hol az áldozati bárány?“), amikor kijelenti, hogy Isten gondoskodik majd az áldozatról. [G.] G.
t ele em Film Versenypálya, karikák, csapatok... - GONDOLATOK EGY FILM MARGÓJÁRA... dén újból Olimpia lesz. Van, aki egy életen át szinte arra készül, hogy olimpiát nyerjen, és így valóra váljon gyerekkori álma. Van olyan is, akinek a részvétel már maga a paradicsom. De mi van azután? Leáll az élet? Bekerülnek a sportkönyvekbe és már csak lapozásról szól az élet? Egy sportoló számára diadalmaskodni az olimpián olyan, mintha hazaérkezett
I
ilyen pillanatokat, sokat kell gürcölnünk. A végén, a sok-sok feladási kísérlet árnyékában, mégis kimondjuk, hogy megérte. Adott egy olyan közösség, ahol évtizedeken át a fiatalokat sikerült motiválásra késztetni, sikerült olyan hobby-t beléjük nevelni, amire a felnõtt ember örömmel és kitörölhetetlen emlékekkel tekint vissza.
volna: megérkezés a révbe. Most evezzünk csendesebb vizekre. Amikor egy igaz történet szolgálja a forgatókönyv alapját, azon töprengek, hogy vajon miért is nagy szám az, ha a valóság szolgál példaként egy-egy film megalkotásánál. Hiszen sokszor van úgy, hogy csalódunk a realitásban. Mindig szeretnénk azt átformálni, ha netán lehet, akkor inkább újra átélni, de picit másképpen. De vannak dolgok, amiket nem tudunk megváltoztatni, és, amikor ki tudjuk mondani, hogy „Igen!”, akkor már nem is akarunk semmit kijavítani, hanem szeretnénk egy örökkévalóságig átélni azt a pillanatot. Tudjuk, hogy amíg elérjük az
Amikor begurulsz a településre, ott fogad a teremtés 8. napja: és Isten megalkotta a baseball-t. Felháborító, ugye? De gondoljunk csak bele. Ha igazságosak lennénk, akkor beismernénk, hogy mindenkiben ott rejlik az a felismerés, hogy van valami, amit lehetetlen, hogy ne érintett volna meg az alkotó mesteri kéz. Valóság. Amikor hallom a beszámolókat arról, hogy mirõl szolnak a hírek, a beszámolók, de legfõképpen azok a jelentések, amik ecsetelik a mai fiatalság viselkedési formáit, ráébredek arra, hogy kezd teljesen kiégni ez a mai világ. De amikor látok olyan példákat is, hogy nem a szex, alkohol, brutalitás, tiszteletlenség (…), képezi egy fiatal célpontját
9. o l d a l
*
május 2008
akkor látom a reményt. Szóval itt vagyunk a baseball paradicsomában. Ide pottyan be az az ifjonc is, akinek a megalopolisz zajosan zajló életébõl kényszerszünetet kell vennie, mivel a szülõ így látja jónak. Lázadozik, és nem érti mi ennivaló van a csendes, békés, becsületes közösség asztalán. Számára sokkoló az is, amikor egy fiús, játékos szertartásfélében szembesül azzal, hogy még itt is a „fair play” a divat. Furcsa volt látni, hogy fiúk között nem kiabálják azt, hogy „bunyóóóóóó”. Hanem szépen viszszafogják magukat és elszakítják a bunyó fonalát. Így már világossá válik az, hogy a városi lázadónak magányos farkas szerep adatik. De a nagyszülõk kapcsolata és tapasztalata mégis segít áthidalni a szakadékot. Azt a szakadékot, amivel minden fiatal találkozik. És itt jelenik meg a hobby, az a valami, ami segít betölteni az ijesztõ mélységet. Lassan megértjük az edzõ szerepét is. Motiválni, tartani a lelket a gyõztesekben nem egy könnyû feladat. Sõt. Még a tökéletes csapatban is feltûnik a „fekete” bárány. Azt hihetnénk, hogy elárulja a csapatát. De, amikor ecseteli az ellenfél tulajdonságait, megértjük, hogy a félelem lett úrrá rajta. S mégis, nem adja fel a harcot. A csapat nem dobja el magától és az edzõ bizalmat szavaz neki, pont a döntõben. Nem lövök le minden poént, és azt se tudom elmagyarázni, hogy mi a baseball lényege, melyek a szabályai. De ott van az a fogalom, hogy „home runing”. Eszembe jut a Zsidókhoz írt levélnek a versenypályája. Ott is „home runing” van. Teli a nézõtér és a versenypálya is. Történetünkben is elindulnak az ifjoncok és hazaérkeznek a gyõzelem labdájával. >>>
>>> Hogy mit nyertek? Nézzétek meg ☺ (The Final Season http://us.imdb.com/title/tt0449018/ http://www.finalseason.com/). Lehet unalmas a történet, unalmas a valóság. De ez a sztori is arról szól, hogy eleve gyõztesek vagyunk. Az Edzõ, kezdetektõl fogva bizalmat szavaz nekünk. Ismeri képességeinket és beállít a nagy csapatba. Még akkor is, ha lehet, kétbalkezesnek látjuk önmagunkat. A társak viszont nem így látják, hanem tudják azt, hogy a Mester velünk együtt tudja egy igazi egésszé formálni a csapatot. Egy olyan csapat, amely bármelyik ellenfelet le tudja gyõzni. Még akkor is, ha úgy tûnik, az ellenfél tökéletesen tudja a gyenge pontjainkat, s minden erejével próbálja szétdobigálni önbizalmunkat, azért, hogy a félelem uralma alá kerüljünk. Lehet, úgy tûnik, hogy a szex, alkohol, drog, a lázadás betölti a szakadékot. Nem tölti be, sõt, megnagyobbítja és egyre mélyebb vermet ás nekünk. Azt hisszük, gyõztesek vagyunk, közben csak éhezünk az igazi eledelre. Az Edzõ nem mond le rólunk, elkísér bennünket életünk legsötétebb mélységeiben is és csak arra vár, hogy meghalld a hangját, arra, hogy felemeljen és beépítsen abba a csapatba, amelyik a végsõ gyõzelem igazi várományosa. Még nem hangzott el az utolsó sípszó. Még ott lehetsz a csapatban. Ragad meg az alkalmat és használd ki a „Final Season” adta lehetõséget. Nem tudjuk még, hogy hány szezon van még. De a Mester vár és szeretné átadni a serleget, hogy te is megkóstolhasd a gyõzelem igazi ízét, és befuthassunk együtt az igazi mennyei hazába. Fussunk együtt otthonunk felé! [KIDDOS]
10. o l d a l
*
május 2008
AZ OTTHON ennybemenetel: önkéntelenül is az jut eszembe, hogy Jézus hazament, nemcsak elment. Az otthonába tért vissza. Az Õ otthona a miénk is lett, és mennyei országa, ahol most éppen nekünk készíti a helyet, messze fölülmúlja a legszebb földi otthont… De hála Istennek, hogy az Õ jelenléte révén a mi otthonunk is képet alkothat számunkra arról a menynyeirõl, ahova annyira vágyunk! Hadd álljon itt egy fiatal otthon-fogalma emlékeztetõül… Az otthon elsõsorban a biztonsági szükségleteinkre válaszol. Fedél a fejünk fölött, négy fal, amely körülvesz, és elrejt. Egy hely, amire azt mondhatjuk, hogy a miénk, és amit olyanná tehetünk, amilyenek mi vagyunk. Itt engedjük el magunkat, vesszük le az álarcainkat, és merünk leginkább olyanok lenni, amilyenek valójában vagyunk. Nem hiába mondják, ha valaki fesztelenül viselkedik, hogy „otthon érzi magát”. Az otthonnal szoros kapcsolatban áll a család, a hozzánk legközelebb álló emberek, akikkel együtt lakunk, és akikkel össze kell egyeztetni álarctalan önmagunkat. Ez nem megy mindig olyan egyszerûen, mert olykor nehéz eldönteni, hogy kinek meddig tart a felségterülete, kinek hol kell rendet raknia, milyen képek kerülhetnek a nappali falára vagy a hûtõ oldalára. Korlátot is jelenthet az otthon, ha például azzal engednek ki az ajtón a szüleink, hogy aztán 11-kor itthon légy, vagy ha valami újítást szeretnénk bevezetni, de a családi közvélemény ellenáll ennek. Vakáció után a húgom szívesen magával hozná a nagyszülõktõl a kiskutyát, a macskát és a nyuszikat, de mi mindig meggyõzzük, hogy a kilencedik emeleti lakásban ez sem az állatoknak, sem nekünk nem lenne kívánatos. Néha nem árt kitörni a családi fészekbõl, szétnézni, hogy mi van a nagyvilágban, új tapasztalatokat szerezni, mert leginkább akkor tudjuk értékelni az otthonunkat, mikor hazajövünk (tékozlófiú?). Ilyenkor fedezzük fel azt is, hogy ami eddig olyan megszokottnak, talán unalmasnak tûnt, mennyire egyedi: milyen jó, hogy mindent egybõl megtalálunk, milyen érdekes a konyhaablakból nyíló kilátás, milyen ízlésesek a nappali bútorai, és milyen zengzetesek apa – máskor kiállhatatlan – korholásai. Most jövünk rá, hogy milyen jó, ha nem egyedül kell tartani az esti áhítatot, ha nem néznek ránk ferde szemmel, mikor evés elõtt imádkozunk, vagy ha fáradtak vagyunk, és fél 10-kor lefekszünk. De az sem kizárt, hogy a portyázásokról olyan ötletekkel térünk vissza, amelyek megváltoztathatnak valamit. Az otthon kettõs áldás: van honnan elmenni, és van hová visszatalálni. [Berszán] Panna
M
Fotó: gettyimages
Hazament
r é b u s z
Ré b us z
MUSIC-SKANDI. Kedves rejtvényfejtõk! Ebben az évben egy sorozatot indítunk útjára. Magyar keresztyén elõadókat foglalunk rejtvénybe, hogy egy kicsit barátkozzatok velük, a zenéjükkel, a mûveikkel. Ha már ismeritek õket, könnyebben megy majd a fejtés. Kellemes fejtörést kívánok! Meleg Dávid
MÁRCIUSI REJTVÉNYFEJTÕK: Bíró Móni, Nagyvárad Sinka Ildikó, Brassó
ÁPRILISI REJTVÉNYFEJTÕK: Bíró Móni, Nagyvárad
FIGYELEM! A hûséges rejtvényfejtõk közt (akik minden hónapban beküldik a megfejtéseket) félévente (legközelebb júniusban) sorsolunk ki egy komolyabb értékû ajándékot.
MÉG KAPHATÓ A mellékelt képen az ehavi rejtvényfeladványt ábrázoló fotó ez alkalommal is egy keresztyén együttest ábrázol. Beküldendõ az együttes neve, az új CD-jük címe, valamint a szám címe, amely a szürke sorokban lesz olvasható, legkésõbb 2008. május 15-ig!
11. o l d a l
*
május 2008
Az Arad Belvárosi Baptista Ifjúsági Kórus „Szóljon az ének!“ c. felvétele 2007 szeptemberében készült Garai Zsolt rendezésében és (kar)vezetésével, akinél a CD meg is rendelhetõ: (+4) 0742 931583.
Beszéljük meg! Legyen egy tavaszi téma. Társtaláló az interneten. Egyre többször van lehetõségük a fiataloknak társtaláló oldalakra tévedniük manapság (itt leginkább keresztyén oldalakra gondolok). Az ilyen internetes oldalak egyre több meghívót is küldenek szét. Mi a véleményetek az ilyen kapcsolatfelvételrol, kapcsolatokról? Mint mindennek, ennek a témának is biztos, hogy két oldala van. Egy néhány szempontot felemlítek vitaindítónak (vagy legalább elgondolkodtatónak), és várom a reakcióitokat. Eloször is ott van az a belénk épített társ utáni vágyakozás - természetes. Ha nem találja a környezetében, akkor próbál keresgélni máshol… Az is igaz, hogy az Úr csodásan mûködik és még ezt az eszközt is fel tudja használni, ha akarja, hogy valaki élete párjára találjon. Másik oldalról viszont elgondolkodtató, hogyha valaki élõben nem talált, vajon miért nem? - (ide bejöhetnek objektív, de szubjektív okok is). Aztán, mennyire megbízható ez az eszköz, hozzászámítva, hogy a szó maga (a hanghordozás nélkül fõleg) a kommunikáció elég kicsi hányada. Ott van a mechanikailag generált szerelem veszélye is. Ez azt jelenti, hogy mindenki szereti, ha fontos valakinek, ha van olyan, aki gondol rá rendszeresen. Minden este egy üzenet, bók, egy levél stb., és máris a szerelem virágai nyiladoznak attól függetlenül, hogy különösebben ismerné az illetõt. Aztán miközben így lekötötte a szívét, lehet, nem veszi észre azt, aki pont mellette van. Várom a gondolataitokat esetleg tapasztalataitokat a
[email protected] email-címre. [Kelemen] J. Sándor
romániai magyar baptista fiatalok lapja Kiadja a ROMABISZ Elnök: Kelemen J. Sándor Szerkeszti: Molnár Adina Tördelés: Gönczi Géza Cím: Budai Nagy Antal 24, 540004 Târgu-Mures, Jud. Mures
E-mail:
[email protected] Internet: www.romabisz.ro
Tavaszi tisztulás Tavasszal, úgy ünnepek táján nagytakarítást szoktunk végezni a házunk táján. A kertekbõl összegyûjtik az õsszel lehullott és a télen elkorhadt levelet, megnyesik a bokrokat, a fákat, a házban megtisztítják az ablakokat, kiporolják a szõnyegeket, mindent fényesre sikálnak. Testünknek is szüksége van tavasszal a tisztulásra. A testünkben a vér és a nyirok számtalan mérgezõ anyagot (toxint) szállít, amelyek származhatnak az ételekben levõ tartósítószerekbõl, amit a szervezet nehezen tud kiüríteni, vagy lehetnek a szervezet természetes salakanyagai, amelyeknek a kiválasztódása, kiürülése a szervezetbõl nem megfelelõ. A szervezetben levõ toxinok eltávolítását a máj, a belek, a tüdõ, a vese és a bõr végzi. Ha a szervezetben sok a felgyûlt méreganyag, gyengének érezzük magunkat, könnyen fáradunk, kedvtelenek vagyunk, aluszékonyak, gyakori fejfájás gyötör, nehéznek érezzük a lábainkat. Ezt szokták nevezni „tavaszi fáradtságnak”. Ennek az elkerülésére ajánlott tavasszal „méregtelenítõ kúrát” tartani. A méreganyagok kiürülése elérhetõ koplalással, friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával, a szervezetünkben levõ fölöslegesen felgyûlt folyadékok
Fotó: Murray
Vir ág
eltávolításával, a vérkeringés serkentésével, a máj és epemûködés serkentésével. A szervezet fölös folyadékjait a szövetekbõl segít eltávolítani a cseresznyeszártea, kukoricabajusz tea, mezei zsurló tea. Ennek ellenére naponta legalább 2 liter folyadékot kell fogyasztani, hogy a vesék mûködése megfelelõ legyen. A vérkeringés serkenthetõ váltakozó hideg-meleg fürdõvel. A máj- és epemûködést serkenti az apróbojtorján, a gyermekláncfûgyökér, az articsóka, a katángkórógyökér tea. Vértisztító hatású még a csalán, a diólevél, az akácvirág, a vadárvácska. A bodza és a hárs izzasztó hatású, a méreganyagokat a bõrön keresztül távolítja el. A fölöslegesen lerakódott zsírt citromkúrával lehet “elégetni”. Mivel testünk a bennünk lakozó Szentlélek temploma, vigyáznunk kell rá, mintha minden nap templomban élnénk. Ha a testünknek szüksége van a tisztulásra, mennyivel inkább a lelkünknek. Minden nap kérhetjük: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem”. És Isten részérõl biztos rá a válasz: „Akarom, tisztulj meg” (Máté 8:2-3), mert „Jézus Krisztusnak, az Õ Fiának vére megtisztít minket minden bûntõl” (1Jn 1:7). [Barabás] Emõke, Sepsiszentgyörgy